MEDICALONLINE.HU- A HONAP TEMAJA: PSZICHIATRIA [DR GALLAI MARIA, Semmelweis Exeter, |. Se Byermelgysgydsrt Kina ‘Ax autizmus spektrum zavar az egyik leg sgyakoribb komplex fejl6dési zavar a leg- Irissebb epidemiol6giaifelméréseke serine a gyermekek kériilbelil 196-4 érinti! Az autizmus alapverden befolyisolja a gyer- mek szocislis kapesolarreremeé képessé gt, kommunikcisée, cele, kepaelerée, sgondolkodasic és viselkedésér, Széles spekerumot feldlelé, defog6 rendellenes- ség, melyben a tiinecck jellege, silyos- ga, intenzitésa jelentdsen eltété lehet. Az elmlt évcizedben 22 dllapotleiréséta ‘az autizmus spekerum zavar elnevesést vezeuék be, ami jel, hogy a nagyon silyos dllapowél 2 normalitisig rarté seé- les spelsttumon helyezkedne el a tinc- tek. A klasszilus gyermekkori autizimus kek kapesolateeremtd ravarban a gy késasége Mitvinyosan séril,esak minimé- lisan képeselekomrmniktei a karilcile Jevakkel, magatarcésuk silyosan repetti avdltozisokat suls6ségesea,neherentole- raljék. A spekttum misik végén vannak ajolfunkcionslé aucisték,akik szokatlanal ugyan, de kapesolatot ceremeenek mésok kal, anyelvhasanilatuk sjéos,érdeklbdé- sii elec a cipikusan fejlbd6 cirsaikesl, fd6okénttilzorcanintenaiv.A Klinikai kép a2 autizmus méreehév, a térsulé egytb rendellenességekl, a gyetmek értelmi Allaporét6l és személyisegévdl Faiggden rendkival soksrini: nines egyetlen visl Az autizmus spektrum zavar korai tiinetei DR. GALLAI MARIA Accikkben az autizmus spektrum zavar korai (kisdedkori) tiineteit és a zavar felismerésének algoritmusat ismertetem. Fontos, hogy a gyermekorvosok felismerjék ezeket a tlneteket. A korai felisme- réssel valik lehetdvé az idében megkezdett autizmusspecifikus ellétas, ami a progndzis szemponljabal meghatérozé tényezé beedés, egyelen tiinee sem, amely mindig jelen van, sem olyan, amely kivérnd az autizmus diagnérisie MIERT FONTOS AKORAI FELISMERES? Bia tinecek 3 éves kor eld kilakulnak, adiagnéziswbbnyice csak évekkel az clsS sail jlaéseker kévetSen saiilcik meg. A prospektiv kucatisok szerin az els dletéy sorin még nineseneckautiamusea specifilas viselked6sijegyek, de a masodik évsorén dr megiclennek a jellegeetes mindxégi cluérések,igya diagnézist az auczmasban jértas szakemberek mara gycrmek 2 éves lrorakérill meg tudjk dllaptani. Fontes, hogy a gyermekorvos minél hamarabb ismerje fel az autizmusra uta sinereke, ert ex testi IehetSvé, hogy a gyermek idoben ellitishor jusson. Egyértelmien igazolddot, hogy a korin megkeadeu, evi- dencia slap autizmusspecifikusinterven- ic jelemcdsen javigjak a progndzist! Az Allapor kora felismerése a sil6k sedmira is nagyon foncos, hiszen a komoly visel- kedési problémak kapesin gyakran nem hatékony nevekési médszerekkel prsblnak segfteni, megélik szil6i .alkalmarlanst- sgukat”. A diagnézis leher6vé resi, hogy a szildk megéresék a gyermektik elakadi- sait é autizmusspecifikus médseerekkel rmegtanuljk segiteni det. Eze elentdsen hozzijirulharnak a gyermekeik specilis salikségleteinek kielépitéséher, ‘A csaléd sziméra lnyeges stempont axis, hogy a dOncGen genetikailag meg- hatérozote éllapotban a testvér villalisa elote korreke genetikai randcsadisban részesilhessenek. KORAI TUNETEK AUTIZMUSBAN A scocidlis interakcidban alapvetden fon- tos kilesbndsség: ax oda-vissaa éramls interakeid, a egyiitumiikidlés, a partneti viscony. Aucizmusban ekalesBndsség séxil alapvetsen ‘Siilyosesetben a2 autizmussalél6 gyer- imeket jobban érdeklik a eargyak, mint aszemélyek. A gyerek xétkézottnak, vise- szahiizédénak, kézéayisnck vinik. Az epyikclegmarksinsabb koraitiineta kids figyelem é az érdeklbdés megoszrisi- nak hidnya, Példéul ha a sxilé probalja wwatdsalfellivnia gyecmek igyeimet GYERMEKGYOGYASZATI TOVABBKEPZ6 SZEMLE 10‘Az autiemus spakicum zovar koraitinetei valamize, akkor a gyermek nem kéveti a muratsiényéea gyermele spontin nem ‘mua. meg szillinek a neki retszd dol- sgokac. A kisded nem vesz Srémmelréset a stocilis jaékokban (pl. kukucs jiék, sit-si), nem urinozzaa hétkBanapi cee- lekeréseket. Késdbb kis revékenységbe, jcékba nchéz bevonni, inkébb a maginyos foglalatosségokat részest eldnyben, Erzel- rcickevésé ésidénként szokatlan médon fejeti ki, miso érzelmeieishevésbé reagil (pl. nem osetja meg drémée, &rdmében eezével phe; nem ves ésere, ha a misik személynekcbaja van, bajban nem ket seg séget). A szemkontakust tabbniyice nem cudjsk megfelelden alkalmaznta seocislis incerakci6k stabilyozdséra A komnoniteis eleécek nagyon sles kkbreklehetnck: az egysttalin nem bese ayerektdl a korde meghaladé sudkészlee tel folyékonyan beszélé, de virsalgésba nehezen bevonhaté gyerekig. A gyerekel. beszédelédése tbbségeben megkésve alakul (kivéve az Asperger-stindsémét), legsbbsz6r ex az a ttinet, ami miact segliségere fordulnak a szildk. El6for- dul, hogy a gyermek egyéves kora kbril ‘mond néhdny s26t, majd ezeket elhagyja, Sextkiversen a szdkinese nagyon lassan gyarapszik. Az aucizmussal él5 gyermek nonverbilis eszkiizbkkel sem prébilja ovolni a beszéd hidnyét, nem rudja megfe leléen kifejeznia sae szdndekai (pl, nem hasan jl értelmezheed geszeusokat, nem ‘ud rémutatni a kivine eéegyea, hanem 4 seil8 kezét hizza, ha el akar érni vala- nic; fejkkel nem jeri tileakondst vagy igenlés0, és nem is érik a kienyezerik hhasonls jelzéscit, Gyakrana hallot besté- det vsszasméel (echo, evetepancleket hhasandl a beszédében, a seemélyragokat feleseréli, Sokszor beseéde nem szemilyre irényul, inkibb monologizil vagy a cse- Jekvésée kommentilj. Altaldban szokar lan intondciée hasznl, lapos, monoton bbangon beszél. Silos Allaporban nem exci a beszédet,tigy einik, mincha nem hallana, a nevére sem figyel el A repetitiv magatareds ér besesthille rdeblides gyal sa. asiomssal 6 gye- rekek korében. A besedktile érdellédés megekadalyochatja a gyermek normilis CHAT" ORVOSOK ES VEDONOK SZAMARA, TZENNYOLG HONAPOSOK FEJLODES! FELMERESENE? Gyermek noe att: vere: sine: i Arise Kerk a sete 1. Eee geeks haiti, ten Jovapotak to? sew New 2 Mutt rdtét gunnske mis greek irint? ven new 3, Sure qyarmee fenisan cg, pl peso? ‘EN went 4. Store gyomek alucsoteka san? "EN new 5. Br ogy eee gy tes, MINTHA pL td sen, keane, ant hase? Ms iba” tha sak =? en new 6: Eirt, hagypemeke mettre mutta KER ati? ToeN nent 7, ford apy perce utr mittee, gy alam ERDEKL!? ar) 8 Képas qjomekeszbahosan scart ap lsc (pl sat, hacks and, gy jb ere, meat ag ote at? TEN Nene 9. rd, apy gree MUTATAS eee oa rte xn ryaka? IGEN NEN 8B. résr:Az ors vagy védind mogtgyetése {Acs at vet et sambortaktust Onna gyer«? IGEN NEN i tof grrmek ayn, me mutassna soba ts flan egy ehes tre ds monde, MEad. of ay eve mop io" Fgyale a qurmek arc anise a grrmek ara, mit mtat rok? IEW Ne i etal yoni, aj alo nek ey itt hanna, sone sind eny cist” Essa gym aaa ke, ghd tb? GEN. NEM ** iv Monga a gyrmatoet: Hl van ais? vag Mita eg an” RAMUTAT gyemekrntatural alinpara? IBEW NEW 9. Képes etmek ockb tort pen? (Ha ign, hry drab) Cock za i GEN NEM “tol Saha or pera tennusogo ney x4 oye HTM tana ga ate, on a8 rsa a {sen nen’ jer uo emi aqme, anon enter apr “"igaamskcan 6 ina st bndee eye ma37” ray ah ete tra ua dete (Prox GE esas, pasonks muss nape) tenn tn as el nea) tevdkenységc és srocilisinterakcigjc is, A tdrgyak fankcionslis hasenlaa helyett acérgyak récewi kik le, példdul madaa~ gok, auts kerekének pérgetése,ajebnyito- sgttés stb, Az éleckorban elvirt ymintha” zetep” tek helyere sorba rendezi a tirgyakat, sat logika serine srotirozza, rendezgeti Gra meg djra. A j6 képességi Asperger stindrémis gyerckek gyakran gy témiban mlyilnekel hossasan. Gyaktan svélsbségesen ragasskodnaka megszokott dolgokhor, a kialakule nem funlciondis rutinokhoz. Havalami megrltorik alckor jelents hiszrvel reagilnak (pl. megszo kore sevonal megrtozdsa).Akezok, atest repetitiv mozgisa is gyako (pl. izgatott allaporban epked kézmongs, elie héra hintézis, zokatlan esceartés, gyakorilab- ujbegyexés) A korai tinecekrdl résaleces vides demonstracidval rbbet megtudhat a heepsilfwwwafirstsigns.org/ webolda- lon. AFELISMERES ALGORITMUSA A fejl6des tendszeres nyomon kéverése 8 véd6n6i suiréviasgilavoke alapjn. *A gyermek célzott megligyelése az alibbiak seerine ~atekineet hasznélata; ~szemkonrakerussal kisére, meleg, reli anckiejendseks 2012. MARCIUS ATRIA A HONAP TEMAJA: PSZICH