Az alvas szerkezete és mintazatai autizmus spektrumzavarban Lazar Alpar Sandor, Bodizs Robert Sermelwoe Eqyetem Budapest, Magstartéstudomén ntsst Osszefoglalds: Az emberi aluds, mint a flogenetikai és ontogenetikal agyfelidés, valamint a sajdtos kornyezetiténye sik taldlkozasi pontién megualdsuld Osi magatartasforma, az Osszetet informéclo-feldolgozdstfeltételekhez valo al- almazkodds sikerességének felrteleként,illerve kovetkezményeként dls tester. Ebb6! kifolyélag a modern alvdskuta ts sedmara a pszichikal és bioldgialintegritds érzékeny mutatdjaként kerll a vizsgdlédasok gyjtépontidba. Azquttzmus spektrumzavar (ASZ) az élet szdmos terlletén megnyilodnulé viselkedés médosult formdival jllemezhe: 14,ami az aluds szerkezetében és mintézataiban is reten érhet6. Napjalnkra ismert cénnyé vale, hogy 1SZ killon- zd slyossdgi,olykor extrém alvdszavarraltdrsul, melynek gyakorlsdga eltér az életkorban és mentdlis képességek: ben megfeleltette,tipikusan fojldé gyerekeknél tapasztalte,illetuesedmos difedést mutat egyéb neuropszichidtrial 2avarral 66 esoportok aludszavardival Jelen tanulmdny az alvdskutatds médszertani fellédésének leglsmertebb mérfoldkével mentén haladva dttekintést yltaz i 1anjelentkees alvds-rondellenességek terméscetérd, exeknek a nappali magatartdssal,ateljesitménnyel, salamint a pszicholégiai és fizioldgia saidtossdgokkal valé dsszefilggéseirél, lletve a hdttérben meghiiz6dé k6roki nyezbk 6s lehetseges kezelési eljdrdsaikkal kapesolatos ismeretekrSL Kulesszavak: autizmus spektrumzavar; Asperger-szindréma; alvdseavarok; aktigrdfia; poliszomnogrdfia; REM: [NREM; aludst orsok; melatonin Summary: Human sleep, as an ancient demeanour emerging at the meeting, point of psychogenetic and ontogenetic ‘rain development as well as of specific environmental factors, frames the basis of adaptation to complex information processing conditions. Therefore sleep befalls in the focus of modern sleep research as the sensitive indicator of psychological and biological integrity. Autism spectrum disorders (ASD) are characterized by peculiarly altered behaviours occurring in various life situa tions, which can be traced in the structure and patterns of sleep as well. There is convincing evidence suggesting that ASD are associated with various sleep disorders at times of extreme severity. The frequency of these sleep disorders is diferent from those een in typically developing children of the same age and mental abilities, but often overlapping with other neuropsychiatric disorders. The present article while reviewin core methodological milestones of sleep research provides an extensive overview of the nature of sleep disorders emerging in ASD as well as of the composite relationships between psychological and physiological features. Emerging knowledge regarding the etiological background and treatment options will be also ‘addressed. Key words: autism spectrum disorders: Asperger syndrome: sleep disorders; actigraphy; polisomnography: REM; NREM; sleep spindles; melatonin Bevezeté, Az alvészavarok gyakoriak gyermekkorban, kii- Jondsen a fiatalabb életkord, valamint a kilén- boz6 fejl6dési rendellenességeket mutaté cso- portokban (1). Amellett, hogy az.alvasi nehézs¢- gek jelentds stresszforrést képviselnek mind a saiil6k, mind gyerekeik életében, a ténylegesen érintett gyerekek nappali magatartésédra is je- Jentés hatdst gyakorolnak (2): legtbb esetben napkdzbeni almossagot és tanuldsi probléma kat eredményeznek (3, 4). Napjainkra mér szdmos tanulmédny révildgtt arra a tényre, hogy az autizmus spektrumzavar (ASZ) kiilonbdz5 stilyosségu, olykor extrém al- vaszavarral térsul, melynek gyakorisdga eltér az Psychiat Hung 2008, 23 (2):109-128 10:no Osszetog! 16 tanulmanyok életkorban és mentilis képességekben megfe- leltetett, tipikusan fejléd6 gyerekeknél tapasz- talttdl (5). A prevalencia 44%-t61 83%-ig terjed (6), azaz a sz6ban forg6 gyerekek legalabb 2/3- 4 mutat valamilyen kévetkezetesen jelentkez6 alvasi nehézséget (5). A kévetkezetesen jelent- kez6 alvaspanaszok tobbnyire az. alvas-ébren- léti ciklus szabélytalansdgéra, az elalvasi nehé: ségre, a gyakori és hosszas éjszakai megébredés- re, valamint a csdkkent alvsi idére és a kora reggeli felébredéste vonatkoznak (7). Az etiol6- gia, valamint az egyes specifikus alvészavarok prevalencidja ma még viszonylag feltdratlan te- rilletek csaktigy, mint az alvészavar kezelésé- nek hatdsa az.autisztikus szimptomatolégira. Az ASZ-ral 616 személyek alvasi sajétossage nak feltérdséra irényulé vizsgélatok az alvésku- tats hagyomanyait kovetve médszertanilag meglehetdsen viltozatos képet mutatnak. A vizsgélatok kéziitt megtaldlhatéak a szubjekti- vebb tényez6k hatdsainak kiszolgéltatottabb, de egyben a nagyobb elemszamnak kedvez6 szi I6i vagy Onkitdltds kérd6ives médszerek;illetve a mér pontosabb informaciékat szolgaltaté al- vvasi naplés, valamint az alvés~ébrenléti féziso- kat feltérképez6 aktigréfids eljarésok is, amelyek azonban csupén kiegészft6 adatokkal szolgél- hatnak az.alvas makro- és mikrostruktuirdjanak nagy felbontést és egzakt elemzésére lehetdsé- get nydjt6 korszerti poliszomnografids techno- ogia szmara. Jelen tanulmany az alvéskutatés e médszer- tani mérfoldkévei mentén haladva Attekintést nytijt az ASZ-ban jelentkez6 alvas-rendellenes- ségek természetérdl, ezeknek a nappali maga- tartéssal, a teljesitménnye!, valamint a pszicho- logiai és fiziolgiai sajétossdgokkal val6 dssze- fllggéseirdl,illetve a hattérben meghtiz6d6 k6r- oki tényez6k és a lehetséges kezelési eljérdsok- kal kapcsolatos ismeretekrél Szubjektiv kérdéives vizsgélatok ‘Ma mét a pszichiatriai szakirodalom az ASZ-ral lb személyek alvésat vizsgal6 sz, illetve fel- ndttek esetén az dnkitdltds, kérdéives kutatdsok hosszit sorat ismeri, melyek tobbnyire a vizsga- lati alanyok sz4méban, életkoraban, illetve ex autisztikus tiinetek sajatossagaiban témek el egymastél Williams és mtsai 210 autizmussal 616 2-16 é kézétti gyerek alvési sajatossdigait mérték fel saiildk dltal kitolt6tt kérddivek segitségével (8). A leggyakoribb alvésproblémak kézétt az elal- visi nehézség, a nyugtalan alvés, a sajat agyban val6 elalvas képtelensége, valamint a gyakori ébredések szerepeltek. Az clalvasi nehézség a gyerekek tébb mint 50%-andl jelentkezett, ami megegyezik az ¢ tiinetre vonatko76 korabbi 43-83%-0s prevalencia adatokkal (6). Egy mé- sodik lépésben elkiilnitették az értelmileg el- ‘maradott autista gyerekeket a nem elmaradott gyerekekt6l, majd ily médon dsszchasonlttva a csoportokat nem talaltak szignifikéns kiilénb- séget, leszmitva az éjszakai ébredések gyakori- sdgét, ami az értelmileg akadélyozott csoport- ban volt gyakoribb. Kévetkezésképpen elmond- hat6, hogy az. alvés toredezettségen til tobb- nyire az autizmus, és nem az értelmi szint volt azaténye76, ami leginkabb megjésolta a gyere- keknél az alvas-rendellenességek jelenlétét, Eat az értelmezést egyrészt alatamasztjék azok a vizsgélatok, amelyekben kimutatték, hogy az al vaszavarok valamennyi intelligencia évezetbe tartoz6 autista gyereknél hasonté jelleggel vol- tak jelen (9), mésrészt pedig ellentmondanak neki azok az adatok, melyek szerint a zavart al- vas tiinetei hangstilyosabban jelentkeztek a si- lyosabb értelmi fogyatékossaggal rendelkez6 ms fejl6dési rendellenességekben (6) Egy mésik, nagy esetszdmmal készftett szil6i kérdéives vizsgélatban 167 ASZ-ral él5 gyerek (2,4-18,2 6v k6zitt) alvasmindségét térképezték fel (10). Az alvasi rendellenességek dsszesitett eldforduldsi gyakoriséga 86,2%-0s volt, az egyes alvassal kapesolatos problémadk pedig eltéré prevalenciaval jelentkeztek (lefekvéssel szem- beni ellenailas 53,9%, inszomnia 56,3%, para szomnidk 53,3%, alvési légzészavarok 24,6%, reggeli ébredési problémak 44,9%, nappali alu sackonység 31,1%); illetve szémos tényez6vel (életkor, komorbid hiperaktivités, asztma, epi- lepszia, allergia, gasztrointesztinalis tiinetek, az ingerekre valé hiperszenzibilitas, egyiittalvés, gyOgyszerezés, és csalddi alvészavar el6térténet) mutattak spektrum Jaltak kill gyermeke val keves korabbik sugalljak, rendeller Kiinikai y mésra he sérél van Tovabt oval vég nia gyab szindrém Kérdéin, és magat Azalvisz ok bssz« 2 is fell Egy kc amely a ger-szin autizm a vizsgéh diagnose tak, hog rekesope mint azi Egyik 1 all6, 5-1 alt gyet kevesebl GARS-kc Gilliam, zavardve pontsz4 lis/siko! tartéssal addiga beni érz cids nel exdvel Egy n dlelé vi(6). Egy ma- em elmaradott soltaa gyere- jak azok a ntmondanak volt, azegyes pedig eltérd el szem- 563%, para- k 24,6%, ,nappali alu- tényezdvel asztma, epi- istinetek, az ‘Az alvas szerkozete és mintazatal autizmus spektrumzavarban mutattak dsszefliggést. Az alvasi id6t illetéen a spektrumon belili alesoportok kéztt nem ta- laltak kiildnbséget, 4m a normal hasonl6 kori syermekeknél tapasztalthoz képest ez egy 6ré- val kevesebb volt (11). Ezen eredmények mas. Kordbbi kutatési adatokkal dsszhangban (12) azt sugalljak, hogy az ASZ-ban jelentkez6 alvas- rendellenességek nem képeznek egy egységes Minikai problémat, hanem inkébb tb, egy- masta hat6 alvasi probléma egyiittes fennall sérél van s26. Tovabbi kérd6ivvel (13, 14), illetve alvsi nap- loval végzett tanulményok (13) magas inszom: nia gyakoriségr6l szamolnak be Asperger- szindrémés felnétteknél. Kérdéfvvel mért alvaésmindség és magatartésproblémak Azalvészavarok, illetve az autisztikus sajétoss4- gok Usszefllggésének feltdrasara t6bb probalko- 24s is fellelhet6 a szakirodalomban, Egy korabbi kérdéives kutatés sorén (15), amely a lefrés alapjan feltételezhetéen Asper- ger-szindrémés vagy magasan funkciondlé autizmussal é16 személyek alvésmintézaténak a vizsgélatara irdnyult, ésszehasonlitottak a két diagnosztikus csoport alvésmutatdit. Azt taldl- ték, hogy a magasan funkciondlé autista gye- rekesoport kevesebb alvaszavarral kiiszkéddtt, mint az alacsonyabban funkeionélé csoport. Egyik késObbi vizsgélatban (16) egy 55 f6b61 allo, 5-12 éves korig terjed6 ASZ-ral diagnos zélt gyermekcsoport esetében az. éjszakénként kevesebb dtaludt éra dsszefiiggést mutatott a GARS-kérd6iv (Gilliam Autism Rating Scale, Gilliam, 1995) alapjan mért szocidlis készségek zavaréval, valamint az autisztikus tiinetek 6ssz~ pontszémmal, Tovabbé, mig az éjszakai kiabé- lés/sikoltozés Gnmagaban a sztereotip maga- tartdssal mutatott pozitiv irényt kapesolatot, addig a hal6szobai kérnyezeti ingerekkel szem- beni érzékenységgel egytittesen a kommuniké- cigs nehézségekre vonatkoz6an birt prediktiy erével. Egy mésik, hasonl6 életkori spektrumot fel- lels vizsgdlatban (17) az alvasi légzészavarok (apnoe) mutatték a legszorosabb dsszefiiggést a sztereotip viselkedéssel, a szociélis nehézs gekkel, valamint az dsszesitett autizmus pont- szémmal. Az. eldbbi vizsgélattal szemben, ahol leginkabb az dsszalvasi id6 jésolta meg a nap- pali magatartas mindségét (16), a jelen vizsga- latban az alvési paraszomniak mutatték a leg- szorosabb dsszefiiggést a fejlédési rendellenes- ség globlis faktoraival. Az autizmus spektrum- zavarban vizsgélt paraszomnidkra vonatkoz6 adatok nem egységesek. Mig egyes vizsgélatok szerint a paraszomniak gyakoriséga alacsony ASZ-ban, nem mutatva semmilyen kiilinbsé- get az egészségesekkel val6 dsszehasonlitasban @, 18), addig mas vizsgélatok bizonyos para- szomnidékra vonatkoz6an (éjszakai sikoltozés, REM magatartés zavar, szomnambulizmus, rémalmok) j6val magasabb prevalenciat rgzf- tettek (12, 17, 19, 20) Shreck (16) és Hoffman (17) fent emittett ku- tatési eredményei alapjén elmondhat6, hogy az, ASZ-ral 616 gyerekek alvasénak mennyisége, az alvas alatt jelentkezé légzési zavarok, valamint a paraszomnidk dsszefliggésben allnak az autisztikus tiinetek stilyossagaval. Természeten az okozati dsszefiggés irénya nem ismert. Mindkét fent emlitett vizsgalatban az alvasde- privalt gyerekek autisztikus szimptomatolégid- ja jelentdsen fokoz6dott napkézben a faradtsdg hatéséra. A zavart alvésb6l fakad6 napkozi alu- székonysag normal gyerekek kérében is gyakran, nyilvanul meg hiperaktivitésban, figyelmetlen- séghen, vagy akar agresszi6ban (21). Egyes vizs- gilatok szerint ktllindsen az alvési légzészava- 10k (horkolas, obstruktiv apnoe) trsulnak ha- sonl6 viselkedésproblémakkal (22, 23). Malow és mtsai (24) egy 5 éves autista kislany esetérdl szémolnak be, akinek az obstruktiv apnoe sebé- sai kezelését (adenotonzillektomia) kévetden javultak a poliszomnografiasan mért alvésmu- tat6i (apnoe, az alvasi latencia, valamint az.al- vdsi hatékonys4g). Ezt a nappali viselkedés é a teljesftmény parhuzamos normalizécidja ké- vette: megndvekedett az éberség, javult az.emo- cionilis reaktivitds, a szocialis kommunikécié ésa taktilis érzékenység, csdkkent a repetitiv vi- selkedések gyakorisdga. Hasonl6 sebészi eljé- rast kovet magatartasbeli javuldsra més kuta-ne Ossz glalé tanulmanyok tdsban is akad példa (25). A fenti adatok takré- ben elképzelhet6, hogy ASZ-ban jelentkez6 sa- jatos viselkedéses ttinetek ok-okozati kapcso- latban dllnak az alvasi rendellenességekkel, il- letve ez utobbi enyhitését célz6 kezelési proba kozésok ~ hozzdjérulva a kielégitdbb és elégsé- gesebb éjszakai pihenéshez ~ a nappali maga- tartésproblémak csdkkenését eredményezhetik. Ezt témasztja ald az exogén melatonin adagolés hataséra javul6 alvasminéséggel arényosan csdkkené nappali magatartésproblémak aré- nya ASZ-ral él6 személyeknél (26, 27) Osszefoglalasképpen elmondhat6, hogy a kér- défves viasgdlatok tébbsége az alvassal kapcso- latos rendellenességek sokkal nagyobb gyakori. gat frjak le ASZ-ral 615 gyerekekben és felnét- tekben, melyek fiiggetlensége az intelligencia tt6l és az autisztikus tiinetek stilyossagatol eltérést mutat a vizsgélatok kéz6tt. E vizsgéla- tok szerint az alvas alatti légzészavarok, a keve- sebb Ataludt éjszakai dra, illetve a paraszom- niak és az alvés alatti legzészavarok mutatjak a legszorosabb dsszefiiggést az. autisztikus tek stilyossdgaval. ne- Aktigrdfids vizsgalatok Atestmozgasra érzékeny aktigréfids technolégia praktikus és diszkrét médszert képvisel a cirka- didn ritmus mak6désének vizsgdlataban, vala- mint az éjszakai megébredésekkel tarsulé mo- toros jelenségek rogzitése révén az alvés mind- ségéte irényul6 kovetkeztetések alapjait is ké- pezi, J6llehet az igy szerzett informécié pontos- sdga messzemenéen elmarad az alvs részletes 6s sokoldali elemzését lehet6vé tev6 poliszom- nogréfids eljérasétél, mégis jelentds eldrelépést képvisel a szubjektiv dimenziot, illetve az ahhoz, tarsulé megbizhatatlanségot magaba foglalé kérd6ives médszerekkel szemben. Az aktigrafia Iehetdséget nyuijt szdmos Klinikai és kutatési kérdés parhuzamos felvetésére azéital, hogy az objektivitast optimalisan probalja étvézni a vizsgélati szemeélyek és csalddjaik sajétos igé- nyeivel, ugyanis ez az eljérds otthoni kériilmé- nyek kézott konnyen megvalds{that6 és szinte semmilyen fizikai korlétozst nem igényel. Aktigréfids vs. kérdétves vizsgélatok zat Szamos kutatésban vis jelenség, hogy a saubjektiv sziil6i kérdéfvvel, illetve az objekt- vebb aktigrafidval megbecsiilt alvasmindség, k6z6tt jelentés kiilénbség mutatkozik az ASZ- ral 616 gyerekek csoportjaiban. Hering & munkatdrsainak (28) neve fémjelzi azels6 olyan tanulmanyt, amelyben ASZ-ral é16 gyerekek (6-10 év) alvésdnak kérdéives, illetve aktigrifids eljérdssal torténd dsszehasonlité vizsgélatanak eredményeit teszik kizzé, J6llehet a sziil6i kérdéives beszAmol6 alapjan szmos 6jszakai felriadds, illetve kora reggeli ébredés jellemezte gyerekeik alvasat, aktigrafidsan esak ez utdbbi panasz mutatott szignifikéns eltérést az egészs¢ges kontrollesoporthoz viszonyftva, ami viszont megerdsit kordbbi kérdéives adato- kat (29). Jelen esetben a sziildk sokkal zavartabb alvasra panaszkodtak, mint amennyi aktigré- figsan tetten érhet6 volt, amit a szerz6k a sziil6k autizmussal 616 gyerekeik sajatos nevelési igé- nyei kévetkeztében kialakult fokozott érzé- kenységével magyaréznak Amint mar az el6z6 fejezetben emlftettik, tobb korabbi kérdéivvel (13, 14), illetve alvési naploval végzett (14) vizsgélat gyakori inszom. nidrél sz4mol be Asperger-szindrémés felnét- teknél. Figyelembe véve, hogy az inszomnia él ménye egyrészt térsulhat az alvasi strukttira ob- jektiv médosulaséval, masrészt betudhaté ki- lonbdz6 pszichol6giai tényezdknek koszinhetd médosult alvas észlelésnek (31), ugyanez a ku- tatécsoport egy késébbi vizsgélataban (31) a saubjektiv és objekiv alvasjellemzOk dsszeveté- sét tizte ki célul ugyanebben a célcsoportban. Gyakori szubjektiv inszomnidra panaszkods 19, Asperger-szindrémas és 10, egészséges fel- ndtt személy aktigréfids vizsgélata sorén az al: vésprofilban nem jelentkezett semmilyen kii lonbség a esoportok kéz6tt, ami arra utal, hogy az.életkorral fokozottan mutatkoz6 pervaztv jel: lega szorongas tehet6 feleldssé az. alvésmind- ség szubjektiven értékelt romlasdért ezeknél a személyeknél. Egy médsik, nagy elemszdmui vizsgélatban (32) ASZ-ral €l6 gyerekek (5-16 év) sztil6k Altal jelen- tett leggyakoribb alvésproblémaja az. dlmatlan- ség volt sorban nehézsé zavar, il mak ug eljarass problén ASZ-ral lamenn radt az: Egy ic illetve . kérdoiv médsze tak, hog meérése utalt e< stilyosa ris segi tékonys vési lat ki. Mas, rai ébre kezéské 16>, illet jektfval szeméh, folyam; syakori Egy n jardst a Bet magase ugyana tipikus: A Kisérl val gyal alvasi, gekréi, ext alét val és hosszal kisérlet gilati ¢ arraat nyire h tek. As idotart10k jelenség, hogy a fletve az objekti- alvésmindség gatkozik az ASZ- Bs) neve fémjelzi ben ASZ-ral 616 kérdéives, illetve adsszehasonlits ikkézzé.Jllehet alapjén szAmos reggeli Cbredés hoz viszonyftva, érd6ives adato- okkal zavartabb mennyi aktigré- szerzbka silk tos nevelési igé- fokozott érzé- emlitettik, ), illetve alvasi pdrémés felnét- inszomnia él- sistrukuira ob- datéban (31) a mubk dsszevers- eélesoportban, panaszkod6 egészséges fel- ta sordn az. al- jsemmilyen kil- arra utal, hogy 26 pervactv jel- az alvdsmin6- ezeknél a Az alvas szerkezoto 6s mintazatal autizmus spektrumzavarban sig volt (64%-ban), melynek hatterében els6- sorban az alvissal kapcsolatos magatartasbeli nehézségek Atak, 4m alvas-ébrenléti ritmus- raat, illetve szorongassal kapcsolatos problé- mék ugyanesak fellelhetdek voltak. Aktigrafids ejéréssal nem mutatkozott kiilonbség az. alvas- problémakkal jellemzett,illetve azokt6l mentes ASZ-ral 616 gyerek alvésprofiljéban, jéllehet va- lamennyi vizsgalati alany alvésmindsége elma- radt az egészségeseknél tapasztaltt6l. Egy iddsebb, (15-25 év kézétti) autizmussal, illeve Asperger-szindrémaval é16 csoporton kérd6tvvel, alvasi napléval, illetve aktigrafids médszerrel végzett vizsgélatban (33) azt talél- ték, hogy mig a sziildk és nevel6k kérdéives fel- mérése csupdn mérsékelt alvaszavar jelenlétére utalt e személyek életében, addig aktigrafidsan silyosabb tinetek mutatkoztak. Ez utdbbi eljé- rs segitségével 85%-nal alacsonyabb alvasi ha- tékonysagot, tovabba viszonylag megnyiilt al- asi létenciat (30 percnél hosszabb) mutattak i, Mas, korabbi tanulményok altal jelentett ko- ri ébredés nem volt megfigyelhet6 (28). Kévet- kezésképp megéllapithat6, hogy jéllehet serdi- 15, illetve fiatal felnéttkorban csikken a szub- jektfv alvéspanaszok gyakoriséga az ASZ-ral €16 személyek esetében, ez inkAbb egy adaptacids folyamatnak, mint a tényleges alvészavarok gyakorisdgbeli csbkkenésének tudhaté be. Egy nemrég jegyzett hasonl6, tébbszirbs el- ffrdst alkalmaz6 kutatésban (34) 32 iskoldskord (B és 12 év kézitti) Asperger-szindrémaval és ‘magasan funkcionél6 autizmussal é16, valamint ugyanannyi nemben és korban, megfeleltetett tipikusan fejl6d6 gyerek alvasat vizsgaltak meg. Akisérleti csoportba tartoz6 gyerekek szilet j6- val gyakrabban sz4moltak be gyerekeiket érinté alvasi, kiléndsképpen pedig elalvsi nehézsé- gekr6l, mint a kontrollcsoport esetében. Mind- ext aldtémasztotta az a tény, hogy alvési napl6- val és aktigrafidsan étlagosan egy fél oraval hosszabb alvasi latencia volt megfigyelhetd a kisérleti csoportban. Ez megerdsit korabbi vizs- gélati adatokat (9, 26, 29, 33), viszont ravildgit arra a tényre, hogy az elalvasi nehézségek tobb- nyire hétkéznap, az iskolai napokon jelentkez- tek. A szdmos vizsgélt alvasmutato kézil (alvas idétartama, az 5 percet meghaladé éjszakai megébredések széma, az aktigréfias megébre- dések teljes iddtartama) az egyeditli megbizha- 16 eltérést a esoportok kézStt a megnytilt alvsi latencia képezte. Frdekes médon az ASZ cso- portba tartoz6 gyerekek korébban kerilltek agy- ba, mint a kontrollesoport tagjai. A szerz6k (34) tigy vélik, hogy tébbnyire ezzel a tényezdvel fiigghet dssze az autisztikus gyerekek megnytilt alvasi létencija. Ennek oka lehet az alvashoz sziikséges dlmossag hidnya lefekvéskor, vagy pedig a faradtsag ellenére fenndillé problemati kus nappali magatartéssal, a szocidlis kapcsola- tok nehézségeivel, illetve a félelmekkel dssze- filgg6 fiziolégiai arousal és fokozottabb szoron- 45 (6, 9, 29). Arra a kérdésre, hogy a sziil6k mi ért fektetik le esténként korabban az ASZ. cso- portba tartoz6 gyerekeiket, az elképzelheté vé- Jasz. az, hogy az. autisztikus gyerekek specidlis igényeikbdl és viselkedési sajatosségaikbsl adéd6an nagyobb terhet rénak a sziildkre (35), akik {gy probélnak némi pihenét nyerni az esti 6rékban (34) ‘Ugyanezen a mintin végzett tovabbi vizsgs- latban (36), amely elsésorban a gyermekkori inszomnidra ésszepontositott, a 32 vizsgalt ki- sérleti alanybol 10-ben a sziil6k dltal jelentett tiinetek eleget tettek a kérdéses diagndzis krité- riumainak, amit alatamasztottak az aktigrafids eredmények is. Az inszomnias ASZ-ral é16 gye- tekek esetében jelentésen tbb volt a szilldk, il letve a tandrok diltal jellemzett autisztikus, emo- ciondlis és hiperaktiv tdnetek gyakorisdga, mint az inszomniaval nem jellemzett tarsaik eseté- ben. A s2iil6i beszamol6k alapjan tehat elmond- hat6, hogy ASZ-ral él6 gyerekek esetében az in- szomnia gyakori és jelentés distresszt 0ko76 tii- net, amely gyakran tarsul viselkedés-problé- makkal is A fent bemutatott tbbszir6s eljérast hasznd- 16 kutatasok tbbsége a sziildk tuil- vagy alulé tékelésére utal az alvassal kapcsolatos problé- mékatilletéen, mig az Asperger-szindrémas fel- nétteknél inkabb a tilértékelés jelentkezik sajat alvasuk mindségének szubjektiv értékelésekor. Felmeriil a kérdés, hogy mi allhat e torzitasok hatterében? Korébbi vizsgélatok kimutatjik, hogy az al- vaszavarok fokozott napkézbeni magatartés LMna Oesz oglalé tanulmanyok problémakkal tarsulnak (37-40) feltételezhets- en egy oda-vissza hat6 kérkérds ok-okozati lin- colat révén, Az. alvaszavarok bizonyos formai ‘Snmagukban is egyfajta viselkedést nehézség- nek tekinthetdk, am fiiggetlentil a héttérben ta- halhat6 oki tényezdk természetét6l ~ ami lehet organikus vagy pszicholdgiai -, bizonyit hogy az alvaszavar szerepet jatszik a nappali vi- selkedésproblémak fenntartasaban, s6t a kiala kulsban is (18). A szi6k feltételezhetéen na- gyobb jelentdséget tulajdonitanak a nappali magatartés-problémaknak, mint az alvaszava- roknak, ami hozzajérulhat az dltaluk értékelt al- vasproblémak lebecstiléséhez. Ugyanakkor épp a gyerekek nappali viselkedés-problémai ital eterhelt s2illdk — amint mar a fentickben utal- tunk r—hajlamosak gyerekeik alvassal kapcso- latos nehézségeinek nilbecsiilésére, egyfajta ki- alakult tilérackenység miatt, Mastészt a felnétt ASZ-ral é16 szemeélyek is hajlamosak szubjekti- ven alulértékelni alvaismindségiiket, ami feltéte- lezhetden a serdilldkortdl fokozott mértékben jelentkez6 szorongasos tiinetekkel Allhat 6ssze- fliggésben (31) Osszefoglalisképp elmondhaté, hogy az ak- tigréfids vizsgélatok sok esetben megcafoljak a saubjektiv kérddives beszAmol6k eredményeit az ASZ-ral 616 gyerekek és felnéttek alvasminé- séget illetéen, ami értelemszeriien indokolja az, objektivebb vizsgélati eljarasok sztikségessé Az aktigréfidsan kimutathat6 leggyakoribb al- vasproblémakat a megnytlt alvasi latencia, il- letve az éjszakai megébredések magas gyakor siga képviseli Poliszomnografias vizsgdlatok Jollehet az aktigréfia fontos mérfoldkivet kép- visel az alvas egzakt mérési eljérdsainak térh6- ditéséban, az alvas részletes kvantitativ vizsga- latét lehetdvé tev6 potiszomnografids vizsgala- (ok tij fejezetet nyitottak az alvaskutatds torté- netében. A hajas fejb6rrdl elvezetett agyi elekt- romos tevékenység részletes elemzése a szem- mozgést, az izomténust, a szfvritmust, a légz6- 63 végtagmorgasokat, illetve egyéb fiziolégiai véltozésokat nyomon kévet6 poligrafids muta- t6kb61 kinyert tovabbi informacidkkal egyitt az alvas makro- és mikrostruktiréjénak messze- menéen részletes és pontos lefrasattesziklehe- t6vé. Ez. a médszertani eldrelépés, a normél és } patol6giés alvés gyermekkori vetiletének felt raséban is Griési tavlatokat nyitott. ‘A kovetkezdkben az, ASZ-1a jellem26 alvési makro- 63 mikrostruktira sajétosségalt célz | kutatasokat és azok eredményeit mutatjuk be, | fokozott hangstlyt helyeave a NREM alvésa | mig a REM alvés sajatosségait kilén alfejeze- | ben targyaljuk Alvési makrostruktiira Egyik korai tanulmény (41), amely fiatal (12 6 24 év kézdtti) autista szemeélyek poliszomnog réfids paramétereit vetette dssze értelmi szint tckintetében megfeleltetett Down-k6ros, illeve normal személyekével, a REM alvés szignifikins csbkkenését, az, éjszakai megébredések mags syakorisdgat és az ebbél kovetkez6 alvashaté konysag csikkenését frja le mindkét érintet csoport esetében. Valamennyi alvési mak} strukturdlis eltérés a Down-koros értelmi fo gyatékos szemeélyeknél jelentkezett a legstlye| sabb formaban, ami az dltaldnos mentalis hat konysagert és az alvasért felelés neurofiziol6gi| mechanizmusok kapesolatara enged kévetker tetni, Ugyanakkor Down-kérnal gyakori az ab ‘vasi apnoe jelensége is, amely jelent6s mérté- ben hozzéjérulhat mind az éjszakai ébredésel gyakorisigthoz, mind a parhuzamos alvési bs tékonysdg csikkenéséhez, Elia és mtsai (42) azt talaltak, hogy az égyban| valamint az alvassal t6ltott teljes id6, a REM latencia, tovabba az 1-es stédiumti NREM als) szdzalékos ardnya szignifikénsan alacsonyatt volt autista gyerekekneél, mint az értelmi fogye! tékos kontrollesoportban, szemben az zomrét, gaisokkal, amelyek tobbnyire a 2-es NREM a) vvasban, illetve a REM-ben nagyobb gyakorsig| gal jelentkeztek autistakndl. Az észlelési & szem-kéz koordindci6s feladatokban nyt, teljesitmény Osszefiiggést mutatott bizonja, alvésmutatokkal (4gyban tltatt id6, alvés | tencia, REM latencia és elalvs utant ébren! Negativ! mutatok tdsok sz ébrenlét nal Profil lelési és kéz0tt. E zittv kor, chomoto Autism F negativar ozitivan mfganor ateljes al fliggésber AZASZ- an kutaté liszomno kozzé, an nak objek az EEG Asperger- autista sz alvaséra y életkori ta szindrém; vizsgélatu szemeélyeh nifikénsar személyek séga k6zé feltil jeler REM-bev va, ahol t gyors szer Ugyane: eddig az « ben Asper 16 autizm néttek szi egyméssa olégiai m letes elem leti esopo volt jellen eyeket ale lat, amelyjellemz6 alvési ossdgait C6126 it mutatjuk be, NREM alvasra, kilon alfejezet- ly fatal (12 6s poliszomnog- e értelmi szint -k6ros,illetve alvds szignifikans bredések magas # alvishaté- rmindkét érintett yi alvdsi makro- 8 értelmi fo- a legstilyo- os mentalis haté- Bs neurofiziolégiai enged Kovetkez- pudl gyakori az al- py jelentds mérték- ezakai ébredések 30s alvasi ha- hogy az 4gyban, alacsonyabb az értelmi fogya- mben azizomran- a2.¢5 NREM al- gyobb gyakorisdg- BL Az észlelési és datokban nytjtott putatott bizonyos tot id6, alvési la- uténi ébrenlét). Negativ korrelcié mutatkozott bizonyos alvés- mutatok (alvési latencia, az alvasstadium-vél- tisok széma, els6 REM latencia, elalvds uténi ébrenlétek szdma) és a PEP-R (Psychoeducati nal Profile-Revised) vizsgaléeszkzzel mért és2- Iklési és szem-kéz koordinaciés pontszAmok Aeabtt, Ezzel szemben az alvassal toltott id po- tify korteldciét mutatott a fent emlitett pszi- chomotoros készségekkel. A CARS (Childhood Autism Rating Scale) vizudlis vélasz pontszém negativan korreldlt az alvassal tlttt idével, és pozitivan az elalvas utani ébrenlétek szAméval, miga nonverbalis kommunikacids teljesitmény ateljes alvasi idével allt forditott iranyt dssze- fiiggésben. AZASZ-ral érintett személyek alvasat behats- an kutaté montreali kutatéesoport szémos po- liscomnografids vizsgdlat eredményeit tette kézz6, amelyekben az, alvas makrostruktir nak objektiv nyomon kovetésén tii elsdk kézitt az EEG-spektrum clemzését is elvégezték Asperger-szindrémas és magasan funkcional6 autista seem élyek teljes éjszakai NREM és REM alvasdra vonatkoz6an. Egyik, viszonylag nagy Getkori tartoményt (7-53 év) feldlel6, Asperger- szindrémas mintén végzett poliszomnografias vizsgélatukban (43) kimutattdk, hogy a kisérleti svemélyek az éjszaka elsé két harmadaban szig- nifikénsan kevesebbet aludtak, mint a kontroll- scemélyek, j6llehet a két csoport alvashatékony- siga kézétt nem mutatkozott kilonbség. Ezen felil jelentésen gyakoribb volt az ébrenlétbél REM-be val6 atmenet a kontrollhoz, viszonyit- va, ahol tobbnyire 2-es stédium eldzte meg a gyors szemmozgésos alvasszakaszt Ugyanez a kutatéesoport tudhatja magénak eddig az egyik legétfogdbb vizsgélatot, amely- ben Asperger-szindrémés, magasan funkcioné- 16 autizmussal él6, illetve egészséges fiatal fel- nttck szubjektiv és objektiv alvasmutatéinak egymassal, valamint egyéb pszichol6giai és fizi- oldgiai mutatékkal val6 dsszefiiggéseinek rész- letes elemzését végerték el (44). Mindkét kisér- leti csoport alvasa inszomnidval vagy az alvés— ébrenléti ciklus enyhe fi volt jellemezhet6. Ezeket a szubjektiv alvisje- | gyeket alétémasztotta az. objektiv alvasvizsga- Jat, amelynek soran az ASZ.esoportban szigni ‘Az alvas szerkezete és mintazatal autizmus spektrumzavarban kansan megnytilt az alvasi latencia, gyakoribbak lettek az. éjszakai megébredések, alacsonyabba valt az alvési hatékonysdg, tovabba megnive- kedett 1-es stadium, valamint csékkent 2-es stédiumi, illetve lasstt hullamut (3 + 4-es sta um) NREM alvs volt megfigyelhet6. A teljes al- vasidé negativan korreldlt az ADI-R (Autism Diagnostic Interview-Revised) szocialis és kom- munikaciés skaldin elért pontsz4mokkal, ai Uigy értelmezheté, hogy minél jobb alvé egy autisztikus személy, anndl kevésbé érintettek a fent emiitett képességteriiletek. Az alvés szem- pontjabél nem irrelevans esetleges pszichidt riai komorbiditasok beazonositésakor azt taldl- tak, hogy a Beck Depresszié Kérdéivben elért pontszémokban nem mutatkozott kilnbség a két csoport kéz6tt, szemben a Spielberger Sz0- rongisi Kérdéfvvel, ahol az, ASZ-ral él6 szemé- lyek magasabb vondsszorongést mutattak. A Spielberger skala allapotszorongasi pontértékek- ben, valamint a mért kortizol szintben ugyan- csak nem volt szdmottevé eltérés a csoportok kezOtt. Az.ASZ alesoportjain bell (10 magasan. funkcionalé autista, és 6 Asperger-szindrémas) nem mutatkozott eltérés az alvasjegyek kozitt, leszmitva az Asperger-szindrémés vizsgélati alanyoknal jelentkez6 alacsonyabb alvasi ors gyakorisdigot. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az. atipikus alvasi mintézat egy szembe- s7k6 velejaréja az ASZ.fenotipusdnak Tani és misai (45) nem taléltak kiilinbséget inszomnidra panaszkod6 Asperger-szindrd- ds, illetve egészséges fiatal felndtt személyek makrostruktralis alvasmutat6i kézOtt. Ez egy- becseng az ASZ-ral 616 felnétt személyeknél normal homeosztatikus alvasszabélyozast left kordbbi vizsgélati eredményekkel (Limoges és mitsai: Actas de Fisiologia 2001:315 konferencia absztrakt), jéllehet késébt vizsgalatok meg- za a poligréfidsan nem mutatkoz6 szubjektiv inszomnia panaszokat? Nem meglepé médon szorongasi zavarok képezték az Asperger-szind- nézisait. A 13 vizsgalt esetbdl 8 szoci ban szenvedett. Annak ellenére, hogy a szoron- gasi zavaroknak a poliszomnogréfids paramé- n16 Osszefogials tanulmanyok terekre tobbnyire csekély hatasa van, mégis az érintettek az alvaskezdeménye76s és fenntartés jelentds szubjektiv nehézségeirél szamolnak be (46). A szocidlis f6bia ~ mint a szorongasi tok egyik formaja— nem térsul az alvasmindség objektiv mutatéinak valtozésaval (47), ellenben az alvaskérdéivekkel végzett vizsgélatokban ezek a személyek tossz alvoknak mutatkoznak megnvekedett alvési latenctval, zavart alvas- folyamattal, fokozottabb nappali diszfunkcis- val, dm a normal kontrollhoz hasonI6 teljes al- vasid6tartammal (48). Ez a jelenség hasonl6s4- got mutat az Asperger-szindrémasok alvéssal kapesolatos eredményeivel (13). Kévetkezés- keppen elmondhat6, hogy az Asperger-szind- rémés felndtt szemeélyek szubjekt(v inszomni- ja objektiv makrostrukturdlis mérési médsze- rekkel nem kimutathat6, azaz ,tisztdn pszicht kai” jellegd alvasmindség romlasrél van sz6. A mésik lehetdség pedig az, hogy az alvasminé- ség megvaltozasat nem a megfelel6 paraméte- rek mentén jellemezték. Erdemes e tekintetben az obszessziv-kompulziv zavar vagy a poszttra- uméds stressz szindréma példdit figyelembe venni, amelyek j6l ismert jelenségkérei a szub- jektiv alvéspanaszok és az objektiv, makro- strukturélis alvésprofilok kéz6tti egyezés hia- nynak (49). Egy nemrég jegyzett kutatésban 21 ASZ-ral 4, illetve normal gyerek (4 és 10 év kézStt) al- vasét vizsgaltak meg két egymast kovetd éjsza- ka poliszomnogréfias eljérassal (50). A sziiléi kérdéives vizsgélat alapjan az ASZ-ral él6 gye- rekek csoport)ét j6 és rossz alvékra osztottdk Azalvs makrostrukturdlis elemzése sordn nem talaltak kiilénbséget a j6 alv6 kisérleti személyek 65a tipikusan fejléd6 gyerekek kiz6tt, azonban a rossz.alv6 ASZ-ral é15 gyerekeknél a j6 alvok- hoz képest megnytit alv4si latencit, illetve ala- csonyabb alvasi hatékonységot talaltak az els6 északa folyaman, Tovabba ezek a gyerekek magasabb pontértéket kaptak a CBCL (Child Behavior Checklist) affektiv problémak sklan, illetve az ADOS-szal mért szocidlis interakciés nehézségek tartoményban, Alvési mikrostruktiira Az alvés mikrostrukturdlis elemzése alatt elsd sorban az elektrdak segitségével rogzitett agyi elekiromos tevékenységet alkots diszkrét érté- ii frekvencia komponensek spektralis,iletvea tOnikus hattértevékenységben felvillané sajatos, morfoldgidval és eltéré frekvenciéval jetlemez- heté fazisos jelenségek (alvasi ors6) elemaését érijuk Azalvés-ébrenlét ritmus homeosztatikus sa bilyozasaban az egyik legjelentdsebb szerep a delta (0,5-4 Hz) aktivitasnak jut. A delta aktivités a fokozott nappali igénybevételt vagy hosszas ébrenlétet kovetden sziikségszertien jelentkezs megndvekedett alvésigény kvantitatfv EEG mu tatéjaként értelmezhet6, rémutatva ezen os cilléciénak a kézponti neurondlis regenerici6- val kapesolatos neurofiziol6giai folyamatokban betoltott szerepére. Amint a fentiekben mar s26 volt rola, tabh ASZ-ral €16, felndttekkel végzett kérdéives vies gélatban is feljegyezték az inszomnidra utalé alvéspanaszt (13, 14), Inszomniardl panaszko: 6 felndttek alvaséban megfigyelhetd egy spekt rélis eltolédas a normél kériilmények kézit dominans delta frekvencidrél a gyorsabb théta (47 Hz), vagy a még gyorsabb béta (15-25 Ha) frekvenciasdvok irénydba (51), ami feldleteseb és zavartabb alvésra utal6 EEG jelként értelme-, zendé. J6llehet, a szubjektiv panaszok alapjén (13, 14) ilyen irényti EEG médosulds varhaté e az inszomniara panaszkod6, ASZ-ral 616 sze mélyek lassti hullémd alvésdban is, a mar fen tebb emlitett kutatésban (45) —ahol semmilyen makrostrukturdlis eltérést nem taldltak a kont- roll és az inszomnidra panaszkod6 Asperger-| szindrémés felnétt csoportok kéz6tt ~ egy nem! szignifikéns, tendenciaszerii csbkkenés volt tet ten érhet6 a kisérleti csoportndll a lassti hullé mii alvasban mért delta frekvencia aktivitésé-| ban a théta aktivités parhuzamos, ugyanesai tendenciaszerti ndvekedése mellett. Utsbbi eredmény azért is tiimik jelentésnek, mert egési-| séges felnétt populécidban a rovid alvastaten cia esékkent NREM alvds alatti théta tevékeny. séggel jart egydtt (52). igy az Asperger-szind. maban leirt NREM alvas alatti théta noveked6s azelal volténak szerti = mu Ugyanak magasan 1 poliszomn: loti ébres théta (4-7 képest. Azc mossagra a korabbi pogréfiaila kévetd delt leti predikt hogy a thét shan eg mint az éle bevételt és mas-fokoze Gjszakai als Utdbbi az ban olthet nehezebbe jelenthet A miktos kovetkezet lenségek ki alvasi ors6k Ww, majd © lamesomag melyek val re is kiterje int csikke ASZ-ral 616 Fettételer egy alvésm amia thala révén csik férését ao eredmény | procedural tanuldsban altalénos 1 szerepét he Amennyi nése elmanvése alatt els6- | rogzitett agyl 6 diszkrét érté- lis, illetve a flvlland sajatos nciéval jellemez- ors6) elemzését peosztatikus sza- ésebb szerep @ Adelta aktivitas tet vagy hosszas erten jelentkez6 tativ EEG mu- atva ezen OSz- pals regenerci6- folyamatokban y6 volt réla, tobb Kkérddtves vizs- ssomnidra utald Amenyek Kozétt 1a gyorsabb théta p béta (15-25 Hz) p, amifeliletesebb BG jelként értelme- panaszok alapjén dosulis varhat6 el ASZ-ral 616. sze- ban is, a mar fen- 5) -ahol semmilyen, n taldltak a kont- sekod6 Asperger Koz0tt egy nem i csikkenés volt tet- inal a lassi hullé- cia aktivitds 0s, ugyanesak mellett. Ut6bbi jane, mert egés2- a révid alvaslaten- atti théta tevékeny- w Asperger-szindr6- i théta ndvekedés Az alvas szerkezete és mintézatal autizmus spektrumzavarban axelalvasi készség (alvashajlandésag) csokkent volténak egyik indirekt ~ val6szindleg vonds- swetti~ mutatdjaként értelmezhets. Ugyanakkor a montreali kutatécsoport (53) magasan funkcionalé ASZ-ral 616 személyek poliszomnogréfids vizsgélata sorén az elalvés alot ébrenléti EEG-ben is magasnak taldlta a théta (4-7 Hz) aktivitdst a kontrollesoporthoz Képest. Az ébrenlét ideje alattithéta aktivitds l- rmossaigra utalé EEG jelként értelmezhet6, ami a kordbbi vizsgdlatok eredményei alapjin to- pografiailag is dsszefiiggést mutat az clalvast avet6 delta aktivitassal, annak mintegy ébren- lai prediktorat képezvén (54), Valszind tehat, hogy a théta aktivités ébrenlétben és NREM al- résban egyarant magasabb szintti ASZ-ban, mint az életkorban illesztett kontrollesoportok- ban, Ez egyrészt egy fejlédési rendellenességge! is dsszefliggd nagyobb mértékt nappali igény- bevételt és kévetkezményes nappali alvasnyo- més-fokozédast mutathat, méstészt pedig az Gscakai alvas elégtelenségébél is kovetkezhet Utdbbi az alvas kézbeni théta tobblet formaja- ban olthet testet, ami egy makrostrukturdlisan ehezebben megragadhats sekélyebb alvast is ielenthet. A mikrostrukturdlis alvés elemzés sordn leg- ivetkezetesebben felbukkand fazisos EEG je- lenségek kéziil a NREM alvds alatt jelentkez6 alvési ors6knak nevezett kb. 12-15 Hz-es ndvek- 16, majd csdkkené amplittid6jd sinusoid hul- limesomagok a leginkabb kutatott jelenségek, nnelyek valamennyi mikrostrukturdlis elemzés- tris kiterjed6 poliszomnogratias vizsgalat sze- kent gyakorisdggal jelentkeznek az ASZ-ral é16 személyek NREM alvasaban. Feltételezhets egyrészt, hogy az alvasi ors6k ¢gy alvasmegérz6 mechanizmust képviselnek, ami thalamocorticélis hurkok ritmikus gathisa révén csékkenti az afferens ingeriiletek hoz: férését a cortexhez. (55). Masrészt egyre t6bb redmény ismeretes, mely az alvasi orsoknak a procedurdlis (56), verbilis (57-59) és vizuélis tunulésban (60), valamint nem utolsésorban az fltalinos mentélis hatékonysagban betdltatt sverepét hangstilyozza (61-63) Amennyiben az alvasi ors6k jellemz6 csbkke- nése elmaradhatatlan velejéréja © kérképben tint mutatkoz6 alvasi EEG mintazatnak (43, 44), el- varhat6 lenne mind az alvés zavartalanségénak csorbuldsa, mind pedig a thalamocorticalis rendszer magas szintii integrativ mikédésének médosulisa, amely dsszefliggésben allhat egy- résat az ASZ-ral diagnosatizdlt személyek mé- dosult agyfejlédésével (64), masrészt e neuro- pszichidtriai kategéridra jellemz6 eltérd kog. nitty funkeiémintézattal (65). Nem EEG-hez kotatt alvasi fézisos jelenségek- ként_ megemlitenddk tovabb4 a poligratis meért szem- és végtagmozgasok, valamint az izomrangasok. Tabb poliszomnografids vizsge lat szdmol be ASZ-ral é16 személyek alvsa rin a dopaminerg rendszer zavarara utal6 p: toldgias mozgaszavarokra. Ezek kézt megem! tend6 a periodikus labmozgés (43, 53), a nyug- talan libmozgas szindréma (45), illetve a 2-cs stédiumd NREM alvasban, valamint a REM-ben, jelentkezé gyors izomrangésok megndvekedett gyakorisdga is (41, 42). Ezek a mozgasos jelen- ségek potencialis zavaré tényez6k, amelyek az alvashatékonysdg esokkenését és az. alvas-EEG spektrélis komponenseinek médosuldsat egy- arant kivalthatjak. Sajnos nem rendelkeziink olyan Kézvetlen adatokkal, amelyek ezeket a potencidlis dsszeftiggéseket tisztdzhatndk, AREM alvés sajatossagai ASZ-ban Jollehet, mar az alvaskutatds hajnala 6ta szém- talan tudomanyos vizsgalédas vezi a REM al- vast, mégis viszonylag keveset tudunk kalén- 626 fejlddési rendellenességekkel epytitt jars REM alvasjegyek sajétossagair6l. A REM alvas- nak a kozponti idegrendszeri éréssel, illetve a kognitiv és affektiv funkcidkkal val6 ésszefiiggé- se indokolja ennek az alvasstédiumnak kériilte- Kint6 kutatast ASZ-ral é16 személyek esetében. AREM alvés kognitiv és affektiv vonatkozésai AREM alvésnak a tanulissal, valamint a mem6- ria konszolidéci6val fenndllé kapcsolatét ma mar sz4mos tanulmény leitja (66-68). llyen ér- telemben megemlitends, hogy dillatokban a nne Osszefogialé tanulmanyok REM megvonds a memoria és a tanuldsi képes- ségek zavardhoz vezet (69, 70), valamint a tanu- lissal nd a REM alvas mennyisége (71, 72), illet- ve az egyedfejlédés folyaman megfigyelhets a REM avs szézalékos arényanak cskkenése az Aletkor elérchaladtaval (73). A tanulisi képes- séggel valé dsszefiiggésre utal az a megfigyelés is, hogy Alzheimer-kérban csdkkent a REM al- vs ardnya (74), vagy a REM alvas alatti EEG te- vékenység frekvencidja (75). igyelembe véve a fentieket,illetve azt, hogy valamennyi fejlédési rendellenesség a tanuldst képesség médosulasat is eredményezi, értelem- szerti a REM vizsgélata a kiilénbéz6 tanulési zavarral is jellemezhet6 fejlédési rendellenessé- gekben. A REM alvésnak a hangulatra és a pszi- chikai integritasta val6 érzékenységet tiikrézik azok a kutatésok, melyek szémos REM speci kus eltérést {mak le depresszidban (csokkent REM latencia, gyakoribb szemmozgésok, az el- 86 REM megnytilésa), illetve szkizofrénidban (cskkent REM latencia, a szemmozgasok stird- ségének novekedése) (76-79), amely tovabbi indokot képvisel a REM-alvas és ASZ-ok 6ssze- filggéseinek vizsgélatahoz, Kiilbnb6z6 etiolégidj értelmi fogyatckossd- gokban a REM alvas sz4zalékos arényanak csdkkenését,illetve megndvekedett REM laten- ciét mutattak ki (60-82). Mas vizsgélatok jelen- tést tesanek a REM alvas arényénak, illetve a REM gyakoriségnak az értelmi fogyatékossag sulyossagaval azonos ardnyti csékkenésérél (83, 83). Tovabba ismeretlen etioldgidjt fejlédé- silemaradast mutaté csecsemdk esetében lefr- ‘ték a REM alvés és azon belill a gyors szemmoz~ gfs0s szakaszok egész. éjszakara kivetitett szd- zalékos ardnyanak a fejl6dési koefficienssel va- 16 szignifikans dsszefliggését (85). Tob korai vizsgélat is kimutatta mér, hogy Down-kérban - amely szmos kutatasban az autista gyerekek mentélisan megfeleltetett kont- rollcsoportjat képezte -, a tonikus REM aktivi- tas médosul (86), szemben az autista gyerekek- kel, ahol inkabb a fézisos elemek zavara mutat- hat6 ki (87, 88). AREM alvés ténusos és spektrdlis életkor, vonatkoziisai ASZ-ban burst-6k ASZ-ban a REM alvas t6nusos paramétereite weeks vonatkoz6 adatok igen eltérdek. A legisbb ku SY tatds nem taldl eltérést a t6nusos REM alvésile-— Noveven gyeket illetéen az ASZ-ban. Mindazonélal i eten egyes tanulmdnyok lefrtaka REM alvis szézal. YI Ot kos ardnyénak szignifikans,iletve a REM ck yo ann sok szaiménak tendenciaszeri esbkkenését @ “Tian egészséges kontrolihoz, illetve mindkett6 stig. gran nifikéns ndvekedését az értelmileg megfelete- Rew buy, Lett Down-k6ros személyekhez vszonyiva ll gaa | Mas tanulményok tgyancsak ASZ-ral 616 sce Ray mélyekben kimutattak az ébrenlétb6laREMa- 2 pen visba térténé dtmenet magasabb gyakorisagét Os hua (43), esdkkent REM latenciét (42), illewweezutdb- Pye binak a depresszids és interalizécids tines pany kel (44), valamint az észlelési 6s szem-KEz koot Gua gy dindciés feladatokban nyuijtott teljesitménnys ono, (42) val6 negativ korrekicojét. Pozitv korres es ey cid mutatkozotttovalbba a REM alvés aranya,s 1 ge depresszi6s tiinetek, valamint az dsszinterna OE lizaci6s és externalizacids titnetek kézot. kexndl + Daoust és mtsai (53) a REM alvds spektrdlsss: re jétosségainak vonatkozisban az alvés alti enge temporo-occipitélis béta-aktivités (13,0-1975 | Ha) csbkkenését, illetve a Kontrollokra jllemas 0 jobb frontalis,iletve bal héts6 temporilisaszim. oy mmetrigjanaka hidnyatirékle. Ezek azeltréssi QAM a szerzdk szerint az elsddleges & asszocidciss vizualis terileteket érintS thalamocorticdl Yom kommunikieis zavaréra utalnak, amelyazdlon avers tartalmi sajétosségaiban is megnyilvénulhat °°) Ex utdbbira a késobbiek sordn részletesebber oy is kitérank. ‘i galatdbe szemme AREM alvés fazisos sajatosségai ASZ-ban een A REM fézisos jelenségel kiz0t a gyors szem- NONE mozgésok és izomringésok mar hossai évize eyo dekre visszamendleg intenaiv tudomanyos & > Siggig deklédés targyat képezik autizmusban. Iyek egy Egyik korai vizsgalatban (88), ahol 3-68 h6nap eng pe kéz6tti nem autisztikus, valamint 36-62 hone 2 ping kozbtti autista gyerekek REM alvését kivert& 7 ty) nyomon, szignifikéns kapesolat mutatkozotta tay —Paramétereire Alegtobb ku- REM alvasi je- Mindazonaital alvés szdzalé- yea REM ciklu- csbkkenését az rmindkett6 szig- leg megfelelte- viszonyitva (41), ASZ-ral 616 sze- szem-kéz koor- teljsttménnyel Pozitiv korrela- alvis aranya, a az 8sszinterna- tek kizott. speKtrélis sa- az alvds alatti tds (13,0-19,75 6 asszocidciés alamocorticalis amely az dlom, yilvénulhat, résdletesebben i ASZ-ban, 8 gyors szem- hosszui évtize- 36-62 honap dt kivettsk mutatkozott az ‘Az alvas szerkezete és mintazatal autizmus spektrumzavarban detkor,illetve a gyors szemmozgasok diszkrét burst-bkbe val6 szervez5dése kéz6tt az egész- séges gyerekcsoportban, szemben az autista gyerekekkel, ahol ez a jelenséga 18 hénapnal fi- atlabb kontroll gyerekek szintjének felelt meg. Nevezetesen a REM burst-akbe, és az azon vd elentkez6 szemmozgasok ardnya sokkal ki- sebb volt, mint a kontrollban, amint azt mar korabbi tanulményaik is kimutattak (89). Ugyanez a kutatéesoport egy Korabbi vizsga- lutaban azt talalta normal gyerekekben, hogy a REM burst-dk idétartama és szervezddése az §szaka folyamén ndvekv6 tendencidt mutatott aREM alvés alatti vesztibuléis ingerlés hatasé- maa REM t6nikus mutatinak (REM idétartam) pithuzamos valtozésa nélkil (87). Allatkfsérle- tek kimutattak a vesztibuldris magvak szerepét a nappali és éjszakai szenzomotoros integraci- éban (80). Tovébbé, Pompeiano munkéssaga bizonyossé tette a centrélis vesztibuldris modu- lici6 jelentéségét a REM alvas alatti gyors szem- mozgésokkal térsult fazisos szenzoros 6s moto- tos események kapcsdn (90, 91). Autista gyere- Jeknél nem volt tetten érheté a REM alatti fyors szemmozgasok csoportosuldsa az emli- tett ingerlés hatdsdra, ami mintegy aldtamaszt- jaa mar j6 ideje megfogalmazott vesztibuldris disefunkeié hipotézisét, ami az.autizmust szen- zomotoros integréciés rendellenességgel hozza MSzefliggésbe (92) ‘A REM alvas szemmozgésos szakaszain belit- li szemmozgasok frekvencijénak (két egymast kevet6 gyors szemmozgas kézdtti intervallum hossza) kvantifikélésa fontos neurofiziolégiai paraméter a REM aktivités intenzitasénak vizs- gélataban. A magas és az alacsony frekvencijti szemmozgasok aranyat az R index fejezi ki. Egyes vizsgalatok tanulast kovetd R index nove- kedésér61 szdmolnak normal személyeknél (93), illetve igen strukturdlt tanulasi iddszakot kove- ten értelmi fogyatékosoknal is (94). Kévetke- zésképpen az. R index olyan komplex neurofi- ziolégiai rendszerek aktivaci6jét tukrézi, ame- lyek egyben gyors szemmozgast is generdlnak REM-ben. Diomedi és misai (41) a REM alvas és az Rindex csdkkenéséréi, valamint ezen alvas- mutatoknak az 1Q-val val6 korrelici6jarél sz4- moltak be Down-k6ros személyeknél. Az R index ontogenetikai profilja egészséges személyekben az életkorral valé. ndvekedést, majd 60 éves kor utén csokkenést mutat (95). Mégis Down-k6ros személyeknél ez a mutaté alacsony szinten marad nem kovetve a normal maturizacids ndvekedést (96), valamint pozité van korrelél az 1Q-val (41, 94, 95, 97). Feltételez- heté tehét, hogy az R index tikrézi a nappal el- sajatitott informadci6k szerverési készségét (41, 95), amely Down-k6rban nem tl magas. Elia é ‘mtsai (98) az. R index jelentdsen magas értéké- 161 sz4molnak be autisztikus gyerekeknél. Ezzel szemben Tanguay é mtsai (88) alacsonyabb csoportos/izoldlt gyors szemmozgas aranyt ir- nak le autisztikus gyerekeknél, Ez az eltérés a vizsgélt korcsoportok kilénbéz6ségével is ma- gyarézhat6, Erdemes itt utalni arra, hogy az ed- digi vizsgélatok alapjan az R index énmagaban inkabb tiinik a mentalis hatékonység vagy kog- nitiv strukturdltsdg dltalénos mutatéjénak, mint valamely specidlis fejl6dési zavar biomarkeré- nek (95). Ezért az ASZ-ban megfigyelheté széles spektrumd teljesitményprofil mellett igen val- tozatos R indexek megfigyelése valdszintisithe- 16. Ugyanakkor az R index vesztibuldris stimu- lici6val szembeni inszenzitivitésa (92) mar spe- cifikusabb mutat6, ami tovbbi empirikus meg- erdsités esetén akar ASZ-ra specifikus markerré is valhat. AREM aktivités (gyors szemozgasok/teljes al- ‘asi id6), de killondsen a REM stirdiség (gyors szemmozgasok/teljes REM alvés, vagy a REM alatti két masodperces epochok sz4ma, ame- lyekben eléfordul legalabb egy gyors szemmoz- gs) tovabbi fontos mutatéi a REM alvas inten- zitdsdnak. Ertelmi fogyatékos autistéknél ma- gasabb szemmozgésos aktivitast taléltak, mint az intellektulisan megfeleltetett Down-kéros csoport esetében (41). Blia és mtsai (98) a gyors szemmozgasok megndvekedett szdmér6l és hasonloképpen magas REM siirtiségrél sz4mol be autista gyerekeknél. Kés6bbi vizsgalataik nem erdsitik meg ezt az eredményt (42). A CARS alapjén mért szocidlis interakci6k mi sége, illetve az dltaldnos aktivitdsi szint pozit van korrelalt a szemmozgasok stirtiségével az autista gyerekek csoportjaban (42). Egy masik kutatés Asperger-szindrémas személyek gyors ne120 Osszefogialé tanulmanyok szemmozgasainak csdkkent gyakoriségérdl szé- molt be (44). Utdbbi eredmeényck részben meg- egyeznek azokkal a megfigyelésekkel, amelyek anapkézbeni affektiv élmények intenzitésa és a REM-ben mért szemmozgiis-aktivitésnak a po- zitiv korrelaci6jat erdsitik meg major depresszi6- ban (99). Tekintve, hogy depresszidban egy fo- kozott REM-beli szemmozgés-stitiség is jellem- 26 (100), az Asperger-szindréma a dimenzi gativ polusaként értelmezheté (alacsony szem- mozgés-stirtiség és az érzelmi let deficitje) Eppen ezért a REM-beli szemmozgisok siirtisé- ge az ASZ.+tjellemzé affektiv intenzitésbeli ove- zetben, a depressziénal tapasztalttal szemben inkabb pozitiv jelként tinik fel, ami lehet6vé te- saia szocialis interakci6k Altal megkivant affek- tivitas részleges mozgésitasat. Végezetil elmondhats, hogy ASZ-ban a legko- vetkezetesebben taldlt REM alvast érint6 eltéré- sek tabbnyire a fazisos jelenségekre vonatkoz- nak, nevezetesen a gyors szemmozgésok gyako- risdgara és szervezddésére, amelyek a kognitiv és affektiv funkcidkért felelés agyi strukrirék miikédésének neurofiziol6giai markereiként is értelmezenddk. Az eredmények meglehetésen cllentmondasosak, azonban az ASZ esoportban kirajzolédik egy szenzomotoros integraciés rendellenességre utal6 vesztibuléris modulaci altal kézvetitett szemmozgas csoportosulisi el- maradés, tbbnyire magasabb R index, illetve syakori az emelkedett REM aktivitas és stirtiség, azonban az eredmények tb esetben ellent- mondasosak. Az emlitett mutatok értekei val- toznak a vizsgalt személyek életkoratd, illetve intellektuélis funkcionéldsi szintjét6l faggden, valamint dsszefiiggést mutatnak bizonyos pszi- cholégiai sajétoss4gokkal ne- Alomélmények ASZ-ban. Mig a REM alvés tobb vizsgélat szerint érintet- en ASZ-ban, az dlomélményekkel kapesolatos beszmolék sokkal ritkaébban fordulnak eld ezeknél a személyeknél (101), akik dlmaikat tobbnyire konkrét, realisztikus eseményként kezelik (102). Ez természetesen érthetd, ha az ASZ-ral 15 személyek mentalizacids nehéasé- geire gondolunk (102), Természetesen, «+11 leges dlomtartalmak mennyiségének és ini ségének meghecsiilése jelent6sen torzulhatens személyek csbkkent kommunikacids készteté miatt, Az objektivebb vizsgélatok széma ezen téren sajnos nagyon alacsony. Egy nem jegyzett poliszomnografids kutatasban (103) ahol ASZ-ral 616, valamint hasonlé verblis iQ val rendelkez6 egészséges fiatal felnéttek don: élményeit vizsgaltak kézvetlentil REM alvasbi val6 felébredést kivetden, azt taldltdk, hogy af autisztikus személyek sokkal ritkabban idéztdl fel dlmaikat, beszdmolsik rovidebbek voltll 26 pyors sz kevesebb volt a ,rosszdlom”, illewwe az emocis} 4 differer nalis t6ltet. Ugyanakkor a beszAmol6 hosszai} seer éretler val6 kontrollilast kévetden, azt is kimutattl] az yjszilot hogy az. ASZ-ral €lé szemeélyek ritkébban tettl] ban figyelt emlitést korilirhats helyzetekrél, targyaktal a feltételer személyekr6l, szocilis interakcidkr6l, aktii] rendellenes tasr61, valamint a zavartsag, felénkség,illewe’) diciondlisa szexudlis vagy élményei szignifikansan ritkéb} 19g), amik ban jelentkeztek, mint a kontroliszemélyekes| telm fogya tében. Az eredmeények értelmezése természet¢} eavidejis RE sen nem kénnyti. Szkizofrén személyek dlom| 25 arra ak beszémol6i ugyancsak kevesebb személyt, jellemezhet gyat és leité elemet tartalmaznak, mint azegé fopyatékoss ségeseké, azonban ASZ-ral élé személyekkel e+} EEG mutate lentétben gyakoribbak az élomban megielenil qSz-ban i allatszerepl6k (104). Ugyanakkor az ASZ-08 0} 4 normal pr port dlomprofilja, az alexithymids személyellfogvatékos | alomélményeivel is mutat hasonlésagot. Mia nifikénsan g ismeretes, az ASZ-ral 615 személyek gyakras térozhatat vasstadiun az ugyana REM és NF iG alvassta BEG mint fesziiltségi gdsok nélk ami Tegink vagy pedig zattal_ (may ség) és alvs latlan aly mutatnak alexythimias jegyeket (105). rében az E tukrézi, am as . lyos értelmi ASZ-ok és differencidlatlan alvés jelenség fen Egy korai vizsgélatban Aihara és Hashimotd (106) hasonlé mennyiségi: REM alvést talat|, Hattérbe normal és értelmi fogyatékos autista szemé lyekben, &m ez utébbi csoportban sajétos|,, asz-ban 5 Hz kozitti orsdszerti fazisos EEG mitratterében Jentkezett REM alvisban, illetve az 1-}smertek, ar 6 2-es NREM alvisban pedig gyors szemmoz}pali magat: gasok voltak tetten érhetdk. Ma mar tébb polkommunika szomnografids vizsgdlati feljegyzés is van attsolata egy vonatkozdlag, hogy az ASZ-ral él6 személyellnegalapozo alvasstrukttirajéban a norméitél eltér6 meghazetese En inek & amin felndttekdlom- il REM alvsbol talatdk, hogy az kabban idézték idebbek voltak, ewe az emocio- imolé hosszara ts Kimutattak, ritkébban tettek dl, térgyakr6l, ikr6l, aktivi- é Hashimoto alvast talalt autista szemé- ortban sajétos 08 EEG min: 5 szemétyek eltér6 megha- ‘Az alvas szerkezete és mintazatal autizmus spektrumzavarban térozhatatlan, tigynevezett differencialatlan al vasstédiumok mutatkoznak, ami gyakorlatilag az ugyanazon regisztrétum szakaszon belli REM és NREM elemek keveredésének megfele- lo alvasstédiumot jeldl. llyen Iehet a REM-szerdt EEG mintézat (firészfog-hullamok, alacsony fesziltsé gd hattértevékenység) gyors szemmoz: gisok nélkiil és megndvekedett izomténussal, ami leginkébb az 1-es stédiumra emlékertet, vagy pedig a 2-es stadiumra utalé EEG minté zaital (magasabb fesziiltségt hattértevékeny- ség) és alvési orsékkal parhuzamosan jelentke- 26 gyors szemmozgasok. A differencislatlan alvés a kozponti idegrend: szer éretlenségére utal, figyelembe véve, hogy az tijszilottek €s a koraszillottek aktiv alvasa- ban figyeltek meg (107) hasonIs jelenséget. a feltételezést tamasztja ald tovabba a fejlbdési rendellenességek alvasmintazataval imma tra- diciondtisan foglakoz6 japan kutatéesoport (108), amikor egy korébbi vizsgélataban 45 ér- telmi fogyatékos gyerek alvésaban figyelt meg egyidejti REM és alvasi ors6 jelenséget. A szer- 26k arra a kévetkeztetésre jutottak, hogy az igy jellemezhet6 differencidlatlan alvés az értelmi fogyatékossdg korai diagn6zisthoz hozzasegité EEG mutatéként értetmezhet6, ASZ-ban a kozelmiiltban is tb fzben frtak le ‘a normal populaciénal (41, 43) vagy az értelmi fogyatékos Down-k6ros kontrollesoportndl szig- nifikénsan gyakrabban jelentkezé (41) differen- cidlatlan alvast. Ez a jelenség a fenti adatok tak- rében az EEG aktivités ma turizdciés zavardt takrézi, amit az a tény is alétémaszt, hogy sti- los értelmi fogyatékos autista esoportban ez a jelenség fennima ad még felnéttkorban is. Ahattérben rejlé okok ‘Az ASZ-ban jelentkez6 alvési rendellenességek hatterében all k6roki tényezdk még kevésbé ismertek, azonban az. alvaszavaroknak a nap- pali magatartési problémakkal, szocidlis és kommunikécids nehézségekkel fennallé kap- csolata egy neurobiolégiai és egy pszicholégiai megalapozottsdg lehetdségét egyardnt sugallja. Biol6giai tényezbk Az ASZ. egy kizdrdlagosan neurobiolégiailag meghatérozott neuropszichidtriai kategsriat képvisel. Kévetkezésképpen e személyeknél le- {rt alvéssal kapcsolatos rendellenességek okai is, elsésorban a médosult agyi funkcidban, illetve strukttiraban keresenddk A krOnikus szorongassal és inszomnids tiine- tekkel dsszeftiggé, megnovekedett kortizol szint em érheté tetten ASZ-ral 616 személyek eseté- ben a parhuzamosan fennalié zavart alvas mel- lett, ami ily médon egyéb lehetséges tényez6k- re tereli a figyelmet (44), Mindenekelétt megemiftend6k az ASZ-ban tobb izben lefrt cirkadin ritmust érinté eltéré- sek, mint a faziskésés (9) vagy elretolddis (44), azalacsonyabb amplittid6 (109), valamint a na- pok kézétti stabilitasnak, é a napon belilli va~ riabilitésnak a médosubisa (110), melyek az al vas-ébrenlét ritmikus valtakozisanak szaba lyozasaért felelés komplex agyi rendszerek sze- repére hivjak fel a figyelmet Egyre boségesebb szakirodalmi adat bizony ja, hogy a pervaztv fejlddési rendellenességek- ben krdnikusan jelentkez6 alvas-rendellenes- ségek zavart melatonin szekréci6val térsulnak (111,112), ami megnyilvénulhat a melatonin szint nappali névekedésben, csokkent cirkad 4n amplitudéban, illetwe az éjszakai novekedés hidnyaban (6,112-114). Egyes javastatok szerint a melatonin termelés kés6bbi tetéz6dése az 6)- szaka folyaman felel6s az. elalvisi probléma- kért, mig a csdkkent amplitiidé kapesolatban allhat az. éjszakai megébredésekkel és a kora hajnali keléssel (6, 9). Ugyanesak bizonyitott tény az exogén melatonin kedvez6 hatésa az ASZ-ral 616 gyerekek alvéséra (26, 27) ‘Tovabba megemlitendé a melatonin szintézi- sért, a NREM alvas gerjesztéséér, illetve a REM alvas gatldsdért felel6s szerotonin, melyet az al- vas neurotranszmittereként is szokas nevezni (115). A szerotonin szintézisért felel6 triptofan nevi esszencidlis aminosav koncentraci6ja autista gyerekek vérében egyarant mutat esk- Kent, illetve novekedett értékeket. A szerotonin vérkoncentracié az. autista gyerekek egy negye- dénd, illetve kétharmadanal emelkedett (6) 1212 Osszefoglalé tanulmanyok Ugyanakkor tébb tanulmény ismeretes, mely az agyi szerotonin rendszer fejl6dési rendelle- nességér6l szmol be autizmusban (116,117), Azautizmus dllatmodelljét képvisels prenatélis, idészakban valprodt savnak (VPA) kitett patka- nyokban a kés6bbiek sorén alvési rendellenes: séget,illetve a citkadién ritmus szabélytalansé- gat irtdk le a frontalis szerotonin szintézis kapa- citasdnak parhuzamos novekedésével (118). Azagyi szerotonin a differencidlatlan alvassal is kapcsolatban all. A monoaminerg rendszer szerepe a neurilis fejlédésben ma mér ismert tény (119). Az autizmusban kimutattak egy megndvekedett szerotonin szinttel tarsul6 csbk- kent szerotonin 5-HT2 receptor kétédést (120), A dorsalis Raphe magban megboml6 szeroto- nerg egyenstily a hfdi kézpontban esikkent gat- lst gyakorol a PGO (ponto-geniculooccipital) hullimokra, amelyek {gy feltételezhetéen fazi- sos REM jelenségeket eredményeznek NREM alvsban, mint amilyen a gyors szemmozgas is A filogenetikai, illetve ontogenetikai fejlédés sordn a tudatallapotok, valamint azok agyi kor- relétumai egyre differencialtabb formaban je- Jennek meg. E maturizéciés folyamat az alvas alatt sajatos agyi elektromos és egyéb pszicho- fiziologiai_ tevékenységmintézattal jellemzett REM és NREM alvsstadiumok fokozatos diffe- rencidlédasaban is megnyilvanul. Kévetkezés- képpen az autizmusban, kiléndsen gyerekkor- ban, tbb izben lefrt differencidlatlan alvés en- nek az. agyi maturizécids folyamatnak a zavard- ra enged kovetkeztetni, ami egybecseng azok- kal az eredményekkel, melyek a korai életkorban, egy jelentésen médosult, kezdetben felgyorsult, majd meglassult agyi fejl6dési ritmusrél sza- moinak be (121). A thalamocorticalis eredetti alvési ors6k a j61 ismert kognitty funkcién till (meméria konszo- lidéci6) a kornyezeti ingerek kizérésénak eldse- agftésével jelentds szerepet jétszanak az alvas in- tegritasdnak fenntartaséban (122), ASZ-ban tb frben is beszdmoltak az. alvasi ors6k szmanak csbkkenésér6l, mely értelemszerien fokozhatja a mikroébredések el6fordulasdnak val6szinii- ségét, ily médon hozzdjarulva az alvasi folya- mat toredezettségéhez. Az alvasi orsok csbkke- nésének oki tényez6i pontosan nem ismertek, azonban az. autizmusban lefrt, a thalamocort- célis rendszert érinté morfoldgiai eltérések, mint a megndvekedett (123) vagy lecsikkent (124) kortikélis sztirkedllomany, a csokkent thalamicus térfogat (125), illetve a post mortem ‘ovettani vizsgalatokban kimutatott cotticdls minicolumnaris patolégia (126), feltehetéen nemesak a nappali kognittv teljesttménnyel, de ezen NREM alvasfiigg6 fézisos EEG mikrojelen- ségek eldforduldsét érint6 valtozdsokkal is @sszefiiggésben alinak. Tovabbi értelmezési keretet jelenthet az ASZ- ban nemrég lefrt vashidnnyal és anémiavaljér6 dllapotok nagy gyakorisdga (127), valamint az ordlis vaspotlis szubjektiv alvasmindséget jav t6 hatasa (128). Ez azértis figyelemremélts ered: mény, mert a vashidnnyal jellemezheté ané- midrél kimutattak, hogy az alvasi ors6k kisebb ‘akorisdgaval 63 alacsonyabb frekvencidjaval jar egyiitt csecsemdkben, amit a szerz6k egyér telmtien az alvési ors6k érésének elmaradasé- val magyardznak (129) ‘A REM alvas sordn jelentkez6 fézisos jelensé gek terén mutatkoz6 eltérések neurobioldgia vonatkozésaira részben mar a kérdést térgyalé fejezetben kitértiink. Korai életkorban, valamin: értelmi fogyatékos autista gyerekek esetében z magas frekvencidji szemmozgasok — illetve ezeknek a tobbnyire izoldltan torténé — fokozot jelentkezését frtak le, amely egyes szeradk sze rint egy redundans, folyamatosan ismétlédo je: sorozatot képvisel informatv tartalom nélkil Ehhez kapcsolédéan az autistéknal_gyakran megfigyelhetdek epilepszids kistilések, a sz6rvé nyos orsézds, magas R index egyfajta kortikilis gitlasi csbkkenésre utal, amely az informécisk koherens rendszerekbe val6 szervezési kudat: Anak és bizonyos klinikai ttinetek (sztereotipi 4k, szenzoros perceptudlis aberrécidk, kognitir koherencia hidny, esékkent szociabilitas, estk kent figyelem és tanulas) neurofiziol6giai alap- jat képezheti, Tovabba, az izolalt szemmozgé sok, valamint a vesztibuldris ingerlés hatésére elmarad6 burst-dkbe val6 szervezddés éretlen agyi morfofunkeiondlis szervezSdésre, ilewe szenzomototos integtécié zavaréra utalnak. ‘Amagasan funkcional6 Asperger-szindrémés személyekneél lefrt gyors szemmozgasok cstk kenésea médosul falogratic egy REM aramlast kez6 gyoi nancidjt kozéphid ve a limb tex, amy majd az ingerdlet nyez. Eze rencidlis chanizm gasok prt zéskEpp | korisdga rendeller maszija a AREM gsok é5) tételezett kémiai di selhetik ( gis zavar vel az alv: ténem at vasszinte tek enyhi Pszichol Ismert té tozasého: fontos sz kulésébat és. a sz0c alvés-ébt szaka fol kal. A fej en hajian tiritmus a komnye témpont qn. ka lis-kom,it, a thalamocorti- fologiai eltérések, vagy lecsokkent Indny, a csdkkent post mortem nutatott corticalis, elesiménnyel, de EEG mikrojelen- viltozésokkal is elemezhetd ané- sl orsok kisebb b rekvenciajaval aszerzOk egyér- ene elmaradasa- 8 risos jelensé- ek neurobiol6giai kérdésttirgyale korban, valamint Byes szerzdk sze- anismétl6d6 jel- tartalom nétkill. stékndl gyakran silések, a sz6rv4- réci6k, kognitiv ociablits, esOk- pfizioligiai alap- lat seemmorga- gerlés hatésdra zidés éretlen zbdést,illetve a utalnak, szindrémas oagésok csok- Az alvas szerkezete és mintazatal autizmus spektrumzavarban kenése a kortikalis és szubkortikalis kozpontok médosult makédésére utalnak, Magnetoence- falografids eljardssal nemrég sikeriilt kimutatni egy REM alvés szelekt(v bottom-up informs érambst (130): a human REM alvésban jelent- kez6 gyors szemmozgasok a jobb féltekei domi- nanciji hurokban generlédnak, ami feldleli a kézéphidi régiot, a frontalis szemteriiletet, illet- ve a limbikus struktiirdkat (orbitofrontélis cor- tex, amygdala és parahippocampalis gyrus), majd az excitatorikus kilszbbén dthaladva az. ingeriilet_mérhets szemmozgasokat eredmeé. nyez, Ezen szer2dk szerint a job félteke prefe- rencidlis szerepét ebben a neurofizilégiai me- chanizmusban a bal oldalra irdnyulé szemmoz- gasok prevalenciaja bizonyitja (131). Kévetke- zésképp a gyors szemmozgésok alacsony gya- koriséga Asperger-szindrémaban e fejlédési rendellenesség 'jobb-féltekei’ elméletét t- masztja ald (132). A REM alvds alatt jelentkez6 gyors izomran- .g4sok és periodikus ldbmozgas az. ASZ-ban fel- tételezett dopaminerg rendszert érint6 neuro- kémiai diszfunkcié neurofiziolégiai jelét képvi- selhetik (133). Ugyanakkor a periodikus kibmoz- sg4s zavar is lehet vashidny kdvetkezménye, mi- vel az alvés alatti periodikus labmozgést muta- t6nem autisztikus gyerekek vérében is alacsony vasszintet taldltak, tovabba a vaspstlds a tiine- tek enyhilését vonta maga utén (134). Pszicholégiai tényezdk Ismert tény, hogy a fény-sotétség ciklikus val- tozdsdhoz hasoniéan, a szocidlis jelzéseknek fontos szerepe van a cirkadién ritmusok kiala- kuldsaban és fenntartésdban (135, 136). A rutin 6 a szocialis jelzések segitik a csecsemé stabil alvas-ébrenléti mintézaténak kialakitasat az. 6)- szaka folyamén a leghosszabb alvési idészak- kal, A fejlddési rendellenességek elképzelhets- en hajlamositjaka gyerckeket az alvas-ébrenlé- tiritmus zavaraira, feltételezhetéen az alvésnak a kémnyezettel térténd dsszehangoldsat segits tampontok észlelésének képtelensége miatt (11D). Kulondsen igaz.ez azokra a primer szoci- alis-kommunikécié zavarral ¢16 gyerekekre, mint amilyenek az ASZ-ral 615k, akik nehezen haszndljak fel a tarsas jelzéseket ezen ritmus ki- alakitasahoz, ami tehat az alvas-ébrentéti cik- lussal kapesolatos problémakhoz, vezet. Ez az dsszehangolasi kudarc pedig gyakran tarsul médosult melatonin szekrécidval, ami magyarézatul szolgél e hormon terépids jele t6ségére az érintett gyerekek alvasénak javit saban (26, 27). AZASZ-al 616 gyerekek ugyanakkor t6bb sz0- katlan és kételezé jellegi elalvési rutinnal is rendelkeznek. Ilyen értelemiben megemlitendé azon igényik, hogy a saiil6k jelen legyenek este ‘az égyuknél, hogy egyiitt fekidjenek le, vagy egydltt is aludjanak az éjszaka folyamsn, Gyakori jelenség, hogy valamennyi csaladtagnak tobb- nyire egy idében kell lefekiidnie, a fliggényok- nek, takardknak vagy egyéb belsé kirnyezeti elemeknek sajétos elhielyezésben kell linia, ami jelentés kihivast jelent a szilbknek az alvas za vartalan megval6sulasa szempontjab6l (7). Lat- haté tehat, hogy az ASZ-ban lefrt, valamint a neuropszicholégiailag mar részletesen k6riiljart kognitiv rigidités, amely valamennyi élethely- zetben az adaptiv viselkedéssel interferdlé szte- reotip, olykor kényszeres magatartésformakat eredményez, erre az élettanilag fontos tevékeny- ségre is menthetetleniil ranyomja a bélyegét. Amennyiben az adott rutinokat a csaléd nem. futtatja le, valamint a koriilmények nem felel- nek mega szokasosnak, a gyermek és természe- tesen egytittal a sziil6, illetve a csaldd vala- mennyi tagjénak az alvasa is kért szenved. Vala mennyi vizsgélatban csupdn az autista gyere- kek kovették minden esetben a sajat szigort le- fekvési rutinjaikat (9), valamint az alvaszavarok jelenléte a sziildket ér6 distresszel szignifikans Ssszeftiggést mutatott (5) A szorongiis, amint erre az eldzdekben mar tobb izben is tortént utalds, egy prominens ve- lejardja az autizmus spektrumzavarral 616 sze- mélyek mindennapi életének, amely a valtoz6 és szémukra sokszor bejésolhatatlan szocialis kornyezet altal megkévetelt fokozott alkalmaz- kodasi kihivasoknak készénhet6, ugyanakkor jelentds mértékben interferal a pihentet6 alvas megvalsulisdval. A szorongés az életkor el6re- haladtaval csak stilyosbodik. Attwood (65) sze-sszefoglalé tanulmanyok rint az Asperger-szindrémés serdilldk — kikind- sen a kinyok - fokozatosan ismernek ri szocid: lis naivitasukra és a tarsas érintkezések soran bekbvetkez6 koverkezetes tévedéseikre. A tér sas inkompetencia miatti szorongés visszahiiz6. dashoz és szociélis fobia kialakulésahoz.vezet. 124 Cirkadién viszonylatban a szorong het estére, kiil6ndsen elalvés eldtt, amikor az ASZ-ral élé serdiilé visszatekint semé. nyekre, Kévetkezésképpen az inszomniara uta- 16 panaszok kellé megalapozottsaggal rendel- keznek, Jéllehet ~ szdmos vizsgélat a szubjektiv értékeléstdl jobb mindségi alvasra utalé alvasstruktirat taldlt, a szocidlis {6bidra jellemz6 elalvasi és dtalvisi rendellenességek igencsak megalapozottnak tannek. folerdséd korabbiakban bemutatott Osszefoglalas AZ ASZ-ral 616 személyek alvasat vizsgal6 kuta- tésok jollehet, sok esetben ellentmondé adatok- 161, de dsszességében a normal alvast6l mennyi- ségileg és mindségileg eltérd makro- és mikro strukturdlis alvasmintézatrél szémolnak be. Ezek az eltérésck leginkabb megnytitt alvast la- tencidban, gyakoribb éjszakai megébredések ben, esékkent alvashatékonysagban, kevesebb Ataludt éraban, valamint megnovekedett felit letes és eskkent lasst hulldmt alvésban ltenek testet. Tetten érhetdek a REM és a NREM alvast, 6rint6 mikrostrukturdlis eltérések is, melyek je Jentésége nem esupan az.alvés homeosztatikus funkcidjaban keresendé, hanem az. alvés-kog nicié dsszefiiggésrendszer tagabb keretei ko: zit is. Abemutatott kutatasok gyakori kritikaja nem. csak a vizsgalat el Tamogaték désességében, hanem a vizsgélati alanyok kivé lasztdsdval kapesolatos méds: ben is keresendok. Ez ut6bbi kapesin kieme lend6 a komorbiditasok problematikaja, mel legtbb kutatas esetében hiényosan kontrollat, fgy visszatéré médon korkitot szab az eredm: nyck tagabb értelmezésének A korszerii poliszomnografids eljérasok Gj tiv latot nyitottak az, alvas objektiv vizsgélata szé mara, ami az ASZ-ral 616 személyck alvis-sajé tossagainak jobb megismerésére is igaz. Az ASZ elsésorban az, autisztikus tiinetcsoportok men t6n a patolégidt6l a normalitésba nytilé fenot pikus hasonléségok alapjan létrehozott kateg6 ria, A kapesolat természetesen a mindméig csak részlegesen feltért genetikai és neurobio- logiai hattértényezdk konvergens jellegében is keresend6. Megalapozott az.a feltételezés, hogy a kiilsé megjelenési formak valtozatossagénak ellenére az. ASZ.azalap neurobiolégiai gydkerek saintjén k6zs eredettel rendelkezé endofeno- tipikus Kategoria, amely még nem tisztazott Kiilsd, illetve belsé tényezdk hatasdra eltéss fenotipikus mintézatokban jelentkezik Az alviskutatds fejlédése egyre tb adattal szolgél arra vonatkoz6an, hogy mind az egyes betegségek és fejlédési rendellenességek, mind pedig a kognitiv és affektiv funkcidkban mutat koz6 egyéni kiilnbségek agyi korrelétumainak jobb megismerésében az. alvaés makro- és mik rostrukturd csak segéd-, de nélkiilozhetetlen eszkéz is egy- ben. Az alvas alatti agyi elektromos tevékenység egyardnt tikrézi a stabil és a plasatikus agyi neuronalis hazatok strukturdlis és funkciondiis sajétossdgait. Vizsgélata ily médon lehetdséget kindl a patolégidba nyuilé egyéni kilénbségek alapjaul szolgal6é agyi mechanizmusok termé- nek kimeritbb megismeréséhex is ertani eltérések- ainak vizsgélata nem.pravoxen ss. aunausr fasaven oS rts " Paine sep cna peter Deon 17918 {esto pum reverie MANKOLAPPELRERGR,ESMTSA jovetaeh nes MTS (ese ep. Nerja ‘Az alvas szerkezete 6s mintazatal autizmus spektrumzavarban Sigp pistons and pptomeloy ‘RUN, HUBS AN, ogra co, swEENEY De GILIAMIE ANAM. P7TUCHX, OAL, ES MTS syrrea ‘Steanngel en Nec Sage 18 DT, ‘GuNOTT CORTESE, CHRQUIGLINIA 20, STEAM DoceAN x, AUP Ww 4 ‘cade Sop Madeincvew Srp LANE 1 APWEUMERG BES MSA penne isis ‘Sengparenc report and acti, Ber Med 28. qUINeL 49, owes oF NOBLE Esverow126 Osszefoglalé tanulmanyok 16. GODROUTR BERGERON ¢ LIMOGES. Ataboroe stay step in aspen’ ‘rote Neorepert 8011 12710 “4. tMocis ¢, Morrow t nornuce, [VKKALA J, APPELEERG 8, E MESA: sym Neuopsyeobiloy 20620 4 ety order Ke Math Demers Wee Frcs ad pracce Payeny 99 3542041, (2 STEN MB, ABOFT COL. WALKER ‘Sep impslnment in pst hot St xgSTAL AD, EDINGERD, [NREM seep BEG fequency spect coelts Peep eomplantin piray soni ‘soe Sep 2 2 8 THAI CRONUEIN FES ILL Speca componon of NREM sleepin ity ete wih modesty ese ‘ep tit ncn ee spect ‘order Cn Neophyte 296 115 36 Su ceinncayam in eve tha cy igand w ety in sep Newonenc 001 53. 5. seRMADED, MCCORMICK DA SEINOWSHI TE se sume. Macnee Inga tr ery oa prt tr tbouonng tage 2 sep los im eleze Soden seep ee 982 2521 57. ONS, MOLLE HELMS , BORN ee epee resis ie {5 ScrABUS caumER panararCss eas : Step pi ahi icc or rch eta menor nn cde BOOS ss. Liza as. Een * The crnpcte ude to Asperger Sysome, {rests Kinsey Pusher 208 FUCHS 5, DEGUELDRE C, AERTS [ES MISAL saquer a Seto omningi heat CR Nal Saiebs te aon aap wing 24 MONTPLAS | PET, GAUTHIER {CAUDREAU H DECAY ‘Sep cutanees and 82 slovngin Sleepandquntnive Gin eurdepenaraie orders Pye a "ANTE, LOND TO KATP Frater dene o somal on-a "7. TANDON SEY 6 TaNLORS (GeeDen SER DEQUARDO | Sstsx empath Ceo HUDSON 9 UPINSKLF KECK PI fsarsn . “penn compari 0. PETEE.QUADENSO,JOUVET Mt Stay af lep dren a of ene tein the tyra Bey Neva 11, PETRE-QUADENSOJOUVET ‘Spend ge moron patna frome ica ape Doe HUMIETOND, MEEOUL I, €3 TSA Sepetdcttae amine Fen tad Le 13473. 1. SMA M.SAWATAT.TACBANAT Fao becween posonnonaphe eevoencephaog Cn Netophil soaacance Teta TheEEGands sunns Aivowting MERU peomteon soearani urs 25. quaDetso: crue Mieaed or cum Becher ape ycletant ec cate e082 tens anon TANGUAY7EORNIT EN, FORSHEE AB. ‘The EEG and rapa eye movements during, Ecroerephalo Cin Newey 3 ‘thos transnision of Rh nee vs ihe apeye movement dayne selon ch MERAH FRED QUE ES ITAL ‘54 clcu ct, ceuman Jc, covoesoLa na, ‘sven tata oon saci and ica letng oes eit ont £5. QUADENS ©, ‘earoendrinl st 200215168 26. ceusan ‘eet pent drt ‘Sep and ment ey Rey bjs Deri Onc 198 6352 penn eae an pai EM ep in siSegue teh ep aaat Sep nd drei. ‘om Az alvas szerkezete @s mintazatal autizmus spektrumzavarban 'MOFIROW'L, GODBOUT roam conte anasisin pasos wth an ‘asm apecrum dnote JA De Slap habs lag nom space {eon 2 upp a Ske cand ened "ARVABAY, WENNER WH, SCIHOLTZ MA espe 90 24 3-38 ctu seep in men retard chien, ‘Aeampurae stay of readin ohn een fe pm te ‘Strum elton nets a ngs the seeprvake ce spe erode se Pog fev in 1SUNNO 8 NAKATANY, SEA 1 Aboot ofcreian hm ‘Nmetvanlparoal ei so epoBid Phy a Cvicthbaniretonan, te oie an MATERGD, LLANE Mitty foams dlerenen nd SMITH A, ESSA tan PERANOF,ALGARINC, GARRIDO ‘Alcan b LozorOsszefogialé tanulmanyok LASEARS NA EHURSHUDYAN AS TSAL 128 {ing ES Sep and wanes» ponoon fms Pt sy Se 18 Aspe syiome sts op hemspee ‘munition | un De ied 2002 Sesion apse 120232 908 15 ASCHOE 1 FATRANSKAM, EDEL Hun edn etc fatness enrient eles See satiny pobre Tekin Bigs mrt LAZAR ALPAR SANDOR 1089 Budapest, Nagwérad er & Ematazapenet sans Testec Demetrovies "00s Lorne * Fouts! Onkc Osszofoglal hes, ated» sedmoselney helyecée az laddikcidkint cay jae Wonbbzh kérd Downs, 202} Akeutardsok zavar spekira toudbbi viesg szempontbal. nak jolene talyozharé be Kulesszavak: ‘Summary: Ex (On the contra, recognition to with other di described as a can be well de used to assess Hausenbias é Exercise addic body image di this specificity logical aspect. further researc entity 0 be cla Key words: spe Bevezetés A sportolésr: Zitiv, az egés 6rzéséhezho (1), Jogosan igazoltak az.