Tk-Textil - És Ruhaipari Anyag - És Áruismeret Könyv

MAGYAR DIVAT INTÉZET - GÖrr ER KIADÓ
" Cházár András ÓVoda

Altalanos Iskola Diákotthon G '
Speciális alcksi~ZS és ,~ohl T k'azS
2609 V§lc, Március 15 t' epzo
Adoszam: 1539 24~ ':;
Textil-, és ruhaipari
anyag- és áruismeret
2. Kiadás
MAGYAR DIVAT INTÉZET - GÖTTINGER KIADÓ

2001
VERLAG EUROPA - LEHRMITTEL . Nourney, Vollmer GmbH & Co.
Düsselberger Straf3>e 23 . 42781 Haan-Gruiten
Bevezetését és hasznátatát a munkaügyi miniszter - a Szakképzési Tankönyvi Tanács

javaslatára - az 1997/98-as tanévő! kezdő n a 3089/96.111.23. sz. alatt engedélyezte.
Raktári szám: 59056
Minden jog fenntartva!

Jelen könyvet, illetve annak részeit a kiadók engedélye nélkül tilos reprodukálni,
ad trögzi ő rendszerben tárolni bármilyen formában vagy eszközzel közölni.
Fordította:
Dóra
Schőf
Makrai Judit
Lektorok:
Bicskei Zsuzsa
Mahler Györgyné
Riegler Gyuláné
Anyanyelvi lektor:
F. Gartai Anikó
Borítóterv:
Cser Andor
I
Kirúly Brdre l
Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium \

könYV\4J'a
...........; -:>.~ . ~1. \~s
© Kiadja a Magyar Divat Intézet Kft., Budapest, 1997.

sőle F :őtez v Neményiné dr. Gyarmathy Margit
© Kiadja a Göttinger Bt., Veszprém, 1997.
sőle F :őtez v Szathmáryné Göttinger Erzsébet
Előszó Kedves Olvasó!
Az 1997/98. tanévől az új Országos Képzési Jegyzék szakképesítéseinek meg-

szerzéséhez a megváltozott gazdasági igények figyelembevételével a legkorsze-
rűb tananyagtartalommal nyílik lehtőség.
Ez a könyv, amit a kezében tart a "Textil-, és ruhaipari anyag- és áruismeret
alaptankönyv" , amely a német Európa Tankönyvkiadó adaptált könyve.
Az alaptankönyv felöleli mindazt a közös ismeretanyagot, amelyet a felhasználá-
si ajánlásban felsorolt szakképesítések központi programjai tartalmaznak.
A könyvet lapozva szembtűnő újdonságként hat, az egyes témakörök zárt egy-
ségekben feldolgozott rendszere. Az összetartozó ismeretek egy-egyoldal terje-
delemben, rendkívül gazdag, színes, látványos képanyaggal készültek.
A fejezetek tartalmazzák a szálasanyagok, a fonalak, a kelmék, a textilkikészítés,
az egyes anyagfajták, a bőrök és kémrőzs fajtáit, a szerkezeti jelmzőkt, a gyár-
tástechnológiai eljárásokat, és az alkalmazás területeit. Számos praktikus isme-
retet találhatunk valamennyi témakörben az Európai Unió országaiban használa-
tos szabványok, jelzések (márkajel, kezelési jelölések, árukíséő címkék, stb.) ér-
telmezésére vonatkozóan.
Minden korábbi tankönyv hiányosságait pótolják azok a kelmeábrák, melyekkel
szinte kézzel foghatóan felismrhtővé válnak az anyagféleségek.
Felhasználásra ajánljuk a követző szakképesítésekhez:

21 527401 ótráygeml kt őzsmen
21 527602 paszományos és őtökbmog
21 527603 varrómunkás
21 5291 04 kötélverő
31 527402 fonó
31 527403 kötöttáru őtízsék
31 527404 takács
31 527406 zsinórfonatoló
31 5291 02 csipke é zítő
31 5291 06 kézi-és gépi őzmíh
31 529302 geynőzs csomózó
31 529303 szőnyeg szövő
31 786205 konfekció-méteráru és lakástextil-eladó
33527401 kötő
33527402 szövő
3352 16 01 fér i uha-k szítő
33527604 kötőipar konfekciós és őtízsék-űmenréhef
33527605 őtízsék-ahuriőn
5254 11 08 ruhaipari technikus
(technológus, modelző, marketing üi. szakágak)
5254 11 09 textiltechnikus
Reméljük, hogya tankönyv közelebb viszi oktatásunkat az Európai Unió tagor-

szágaihoz, és lesédőkr forgatják a szaktanárok és tanuló egyaránt.
A szerktő k
Tartalomjegyzék
Idegen űvleyn szakkifejezések 6 3.2.4 Színes szövetek 68

Textilruházati termékek folyamatábrája 7 3.2.5 Krepp szövetek.................................................. 69
3.2.6 Szövetek három fonalrendszerrel ...... 70
1 Szálasanyagok 8 3.2.7 Négy- és többfonalrendszeres szövetek 72
3.2.8 Pikészövetek 73
1.1 Áttekintés 8 3.3 Kötött kelmék 74
1.2 Természetes szálasanyagok 10 3.3.1 A kötött kelmék csoportosítása.. 74
1.2.1 Pamut 10 3.3.2 űrezsdnerkélüteV kötött- és hurkolt kelmék...... 75
1.2.2 Len 14 3.3.3 űrezsdnerc áL hurkolt kelmék 80
1.2.3 Egyéb növény erdtű szálasanyagok 17 Különleges kelmék 82
3.4
1.2.4
1.2.5 ú~r; : : : kÖ~'Ó ; ~ 3.4.1
3.4.2
Nemezek és t őzsmen
Varrvahurkolt kelmék...
kelmék 82
84
1.2.6 Selyem 23
3.4.3 Áttört kelmék 85
1.3 Vegyiszálak : 27
3.5 A kelmék összehasonlítása 86
1.3.1 A textil vegyiszálak felépítése 27
1.3.2 A szál őzpék folyadékok 28
1.3.3
4 Textilkikészítés 87
A vegyiszálak előáítsa 29
1.3.4 Természetes alapú vegyiszálak 30 4.1 Alapismeretek 87
1.3.5 Viszkózszál, modálszál 31 4.2 sélez kőlE 88
1.3.6 Rézoxidszál, acetátszál, triacetátszál 33 4.3 Színezés 89
1.3.7 Vegyiszálak szintetikus polimerkbő. 34 4.3.1 Színezés 89
1.3.8 Poliakrilszál, modakrilszál 35 4.3.2 Színnyomás 90
1.3.9 Poliamidszál 36 4.3.3 őzení S anyagok színtartóssága 92
1.3.10 Poliészter 38
1.3.11 Elaszto, fluoro, poliklorid, polivinilalkohol 40 4.4 Köztes- és utókezelés..................................... 93
1.3.12 Vegyiszálak szervetlen anyagokból 40 4.5 Appretálás 94
1.4 4.5.1 Száraz appretálás 94

A szálasanyagok keverékei 41
4.5.2 Nedves appretálás 96
1.5 A textíliák kezelése 42
1.6 4.5 Rétegfelhordás és kasírozás 97
A szálasanyagok jel mző i 43
1.7 A textíliák meghatározása 46
5 Áruismeret 98
2 Fonalak 47 5.1 sézrőne!l kémreT 98
5.2 Kereskedelmi megnevezések 99
2.1 Alapfogalmak 47
5.3 Kellékek 116
2.2 Fonási eljárások 49 5.3.1 8etétek és bélésanyagok 116
2.2.1 Áttekintés 49 5.3.2 Szalagok és paszományok 117
2.2.2 Gyapjúfonás 49 5.3.3 Ruhazáró kellékek 118
2.2.3 Pamutfonás 51
2.2.4 Egyéb fonási eljárások 52
6 körőB és . kémrőzs 119
2.3 Cérnák 53
6.1 sátr yg őB 119
2.4 kal nofőtízs D 54
6.2 kátjafrőB 121
2.5 Terjedelmesített fonalak 55
6.3 A bőrfeldogzás 122
2.6 Finomsági számozás 56
6.4 Prémes állatok 123
2.7 . A fonalfajták áttekintése 58
6.5 sétízsékőle mrőzS 124
2.8 kőzmel j anoF 59
6.6 sétízséki emrőzS 125
2.9 Varrófonalak 59
6.7 A nyers szőrmétől a bundákig 125
3 Kelmék 60
3.1 Áttekintés 60
3.2 Szövetek 61
3.2.1 A szövetek gyártása 61
3.2.2 A kötéstan alapjai 63
3.2.3 Alap- és levezetett kötések 64
Idegen nyelvű szakkifejezések
A divat mindig nemzetközi volt. Több szakkifejezés, stilusirányzat, valamint a fonal- és szövetnevek is a származásnak
megf l ő ország eredeti nyelvén kerültek be a köztudatba. Ezért ma nagy számban fordulnak elő főként angol és francia
szakkifejezések a textil- és ruhaiparban, amelyek helyes kiejtése problematikus. Az alábbiakban néhány fontos, nehezen
kiejth ő szakkifejezést sorolunk fel ABC-sorrendben. Zárójelben a helyes magyar kiejtést közöljük.
Angol szakkifejezések
Blazer [blézer] Double Face [dábl fész] Loop [Iúp] Separate [szeprit]
Breeches [brícsisz] Dufflecoat [dáflkót] Lumber [Iámbör] Shirt [sört]
Cape [kíp] Fully fashioned [fuli fesönd] New Look [nyúluk] Stylist [sztájliszt]
Cardigan [kardigán] Hot pants [hot penc] Overall [overál] Sweat [szvet]
Carrick [kerik] Jacket [dzsekit] Oversize [óvörszájz] T-shirt [tisört]
Computer [kompjuter] Jersey [dzsörzé] Petticoat [peti kót] Trenchcoat [trencskót]
Coordinate [koordinéjt] Jumper [Iédi] Punk [pánk] Tweed [tvíd]
Crash [kres] Lady [Iédi] Riding-coat [rájdinkót]
Cutaway [kátövéj] Look [luk] Sailor [széjlör]
Designer [dizájner] Seersucker [sziöszákör]
Francia szakkifejezések
Accessoires [akszeroán] Crépe lavable Frottee Panne [pan]

Afghalaine [afgalen] [krep lávábl] [froté] Piqué [piké]
Ajour [azsúr] Crépe marocain Garconne [garszon] Plaid [ple]
Art Déco [art dekó] [krep mároken] Gaufré [gofré] Pompon [pompon]
Avantgarde [avantgard] Crépe de Chi ne Genre [zsanr] (= zsáner) Pongé [ponzsé]
Belle époque [bell epok] [krep dö sin] Gilet [zsilé] Popeline [poplin]
Blouson [bluzon] Cui de Paris [kü dö pári] Godet [godé] Prét-a-porter [pretaporté]
Bouclé [buklé] Cotelé [kotlé] Jacquard [zsakar] Renaissance [reneszánsz]
Bourette [burett] Découpé [dékupé] Jaspé [zsaszpé] Renforcé [ranforszé]
Broché [brossé] Denier [dönié] Justaucorps [zsüsztökor] Reversible [reverszibi]
Caban [kaban] Dessin [diszen] Kretonne [kreton] Rouleaux [ruló]
Canotier [kanotjé] Detail [détáj] Satin [szatén]
Charmeuse ]zőmrás[ Deux-piéces [döpiesz] Lamé [Iamé] Schappe [sápp]
Chasseur [saző~ Directoire [direktoár] Lancé [lanszé] Serge [szerzs]
Changeant [sanzsan] Drapé [drapé] Leger [lezser] Signet [szinyé]
Chiffon [sifon] Duchesse [düsessz] Soielaine [szoálen]
Chi né [siné] Duvetine [düftin] Linon [Iinon] Soutache [szutás]
Cloqué [kloké] Dékolleté Matelassé [matlasz] Surah [szüra]
Compiet [komplé] [dékolté] Matelot [matlo] Tailleur ]rőjet[
Composé [kompozé] Empire [ampir] Melange [melanzs] Toile [toál]

Corsage [korszázs] Ensemble [anszambl] Moiré [moaré] Velours [velúr]
Cotelé [kotlé] Faconné [faszoné] Mouliné [mulené] Vich Y [visi]
Couturier [kutürié] Finette [l'inett] Musselin [muszlin] Vigoureux [vigurö]
Croisé [kroázé] Foulard [fulár] Natté [naté] Voile [voál]
Crépe Georgette Frisé [frizé] Paletot [paltó] Volant [volan]
[krep zsorzset]
A textilruházati termékek előá ítsnak és alkalmazásának
folyamatábrája a szálasanyagoktól a felhasználókig
Szálasanyagok
Természetes szálak
Vegyiszálak
Szálkeverékek
Fonalak
Véges hosszúságú szálakból
font fonalak
Filamentfonalak
Kelmék
Szövetek
Kötött kelmék
Nemszőt kelmék
Textil kikészítés
Színezés
A kelme felületének és tulajdon-
ságainak megváltoztatása
Ruházati termék előá ít sa I

Ruházati kézműipar
Ruhaipar
Kereskedelem
Nagykereskedelem
Kiskereskedelem
Felhasználó
A ruházati termék viselése
A ruházati termék kezelése
A termék sorsa!
Újrafelhasználás
Újrafelhasználás
Elégetés
Megőrzés, raktározás
1. Szálasanyagok 1.1 Áttekintés 1)
Textilipari szálasanyagok
I I
Természetes szálasanyagok Vegyiszálak
I
Főcsoprt A szál, ill. a szál- Rövidí- Főcsop rt A szál, ill. a szál- Rövidí-
Alcsoport csoport neve tés Alcsoport csoport neve tés
1) Beosztás a DIN 60001 alapján

2) Az azbeszt felhasználásakor figyelembe kell venni az illetékes hatóság rendelkezéseit a veszélyes anyagokról szóló rendelet besorolása miatt.
1. Szálasanyagok
1.1 Áttekintés
A szálasanyagok keletkezése
A napenergia
az élet alapja
I I
I I I I
II I I
I I
Pamut Cellulózalapú Szintetikus
I I I
Len Gyapjú Selyem
vegyiszálak szálak
L.....-----.J '----------'
Minden növény alapja a cellulóz. Az állatok által felvett táplálék A kiindulási A nyersanyag
A cellulóz fotoszintézis 1) útján jön kémiai lag fehérjévé alakul. anyag a fából a kőolaj, amely
létre. nyert cellulóz. a tenger plank-
g Gm [@a ~
tonjaiból jön
létre.
[@J o[l
lbilbi
[lj [lj [l] ~
A növényi és állati erdtű szálakat természetes polimereknek nevezzük. A polimer szó jelentése: nagy - vagy óriásmole-
~~
kulákból álló.
A cellulózalapú vegyiszálakat a növények természetes polimerj ből (cellulóz) áll ítják .őle A cellulózt feloldják, és szálképzn
rózsán keresztülsajtolják.
A szintetikus szálakat kőolajszárm ékoból készítik. Polimerjeiket szintetikus úton (mesterségesen) állítják elő.
Minden elemiszál közös jelmző, hogy párhuzamos, illetve kuszált, rendezetlen óriásmolekulákból áll.
A textil szálasanyagok jelntősége
Az ipari országok emlkdő jóléte, és a gyors ütemben

világnépesség révén a textíliák iránti kereslet,
l::
növek ő
s ezzel együtt a textil szálasanyagok iránti kereslet is
HV-iláf-gn+éP-esf-Sé+9-+/--jj;r-J-1/+--I: t 15
nesőtnel j megemelkedett (1. ábra). A természetes
szálak termesztési, illetve előforduási területei korláto-
Pamut zottak, ezzel magyarázható többek között avegyiszálak
.gJ 20 H-++-HA-lI--H---1 termelésnövekedése (2. ábra).
!
w ,~ .:fl 10
15 )./ 1/ 2 .1",-
o; Az emberek öltözködési szükségleteinek kielégítésére
E
~ ruhaipari textíliák szükségesek.
~ ......+-t-+--:::oI--r-t-+-++--i
10 i- _. Vegyi-
~ l..' 1~ ~ 5 szál A lakástextíliákat, pl. ágy- és ,tekűmnlatzs takarókat,
i'i
i)! 5 17'~
.g>
Világ szálasanyag-termelés
i :='Y.yapj~ dekorációs anyagokat, bútorhuzatokat, és védőany
:> O I I :5 O gokat, függönyöket, padlóburkolatokat a háztartásokban
1900 1920 1940 1960 1980 2000 1900 1920 1940
Év _ _
1960 1980 2000 alkalmazzuk.
Év - - Egyre nagyobb mennyiségben használják a műszaki
1. A világnépesség és a világ 2. Vegyiszálak, gyapjú és
textiliákat védőruházatok , az egészségügyben, a
szálasanyag-termelése pamut világtermelése
csomagolóiparban, a gépiparban, a ház- és útépíté-
" A növényekben fény hatására a széndioxid átalakulása szénhidráltá. seknél, valamint az űrhajózásbn.
1. Szálasanyagok 1.2.1 Növényi er d tű szálasanyagok:
1.2 Természetes szálasanyagok
Pamut
Pamut Jelölés: CO angol: Cotton francia: Coton
Története
Az emberek évezredek óta viselnek pamut textiliákat. Egy mexikói barlangban gyapot tokterméseket és pamut anyagokat
találtak azi.e. 5800 körüli .lőbkdi
Pakisztánban mintegy 5000 évet vészeltek át pamutszövetek és zsinórok egy ezüstvázában.
Az arabok és szaracének 1000 körül terjesztették el a gyapotot Európában. Körülbelül 1300 óta dolgozzák fel Németor-
szágban, bár hosszú ideig csak jelentéktelen szerepet játszott a len és a gyapjú mellett.
Észak-Amerikában 1700 körül indiai lakogmőtev kezdtek rendszeresen gyapotot ültetni. 1721-ben Frigyes porosz király
betiltotta a pamutszövetek viselését a növekő behozatal meglőzés céljából. Mivel 1764-ben feltalálták a fonógépet,
1785-ben a mechanikus szövőgépet, és bősék 1792-ben a magvazógépet, a pamuttermelés hirtelen felszökkent. 1900
körül a pamut 80%-os részesedéssel uralta a világ textilpiacát.
Jel ntőség és eredete
A pamut a világ szálasanyagtermelésének

70%-át tette ki 1960-ban, amely arány 1993-
ra 44%-ra csökkent. Ez a változás a vegyi-
szálak termelésének növekedésére vezthő
vissza. Ennek ellenére a pamuttermelés
ebben az időszakbn csaknem megkétsze-
reződöt , (1993: 17 millió tonna), ami a trágyá-
zásnak és a kórokozók elleni küzdelemnek
kösz nhető.
Összességében a világ mintegy 80 orszá-

gában termesztenek gyapotot. A legnagyobb
term lők sorrendben:
1. USA 6. Brazília
2. Kína 7. Törökország
3. India 8. Ausztrália
4. Pakisztán 9. Türkmenisztán
1. A világ gyapottermesztése 5. Üzbegisztán 10. Egyiptom
A gyapot
A gyapot a mályvafélék családjához tartozik.

Fajtájától, klímájától, és a termesztés módjától
neőg üf a növény magassága 25 cm és 2
méter között lehet. Első orban egynyári
cserjeként termesztik, bár Peruban és Észak-
Brazíliában a gyapot évelő cserjeként akár 15
éves kort is megérhet.
2. Gyapotültetvény 3. Virágzó gyapot A vetésől az érésig 175-225 nap telik el.
Vetéskor és a fejlődés során a növénynek sok
nedvességre van szüksége, az érési szakasz-
ban viszont sok hőt igényel. Ezért a föld
gyapot-zónája a trópusi, illetve szubtrópusi
égövben található.
A virágzás után a kehelyben ülő magház
tokterméssé alakul, amely felpattan, s belő
a magszálak bomlanak ki. A gyapot tokter-
mése mintegy 30 szem magot tartalmaz,
amelyekhez egyenként 2000-7000 gyapot-
szál tartozik.
4. Toktermés 5. Felpattant toktermés
1. Szálasanyagok 1.2.1 Növényi er d tű szálasanyagok:
Pamut
Mint minden agrárterméknél, a gyapotnál is az egyes országok termesztési

módszerei különbző fejlettségi szinten állnak. Az USA déli részén a művelés
nagy gépekkel történik, míg a szegényebb országokban ökör-, bivalyfogattal és
kézzel dolgoznak.
Gyapotszedés
A szedés kézzel vagy géppel történik.

A kézi szedés több héten át tart. A gépi szedéssel szemben minőségileg
előnyöseb , mert csak az érett, fehér szálnyalábokat szedik le. A gyapot-
1. Kézi szedés szedőgépek a termést egyúttal be is takarítják. Ilyenkor belekeverednek holt szálak,
száraz levelek és toktermés-darabkák is.
Utóérés, szárítás
A leszedett gyapot utóérését úgy segítik elő, hogya gyapotot meleg lev gő
szárítják, vagy raktáron száradni hagyják.
Magvazás (egrenálás)
A magvazógépeken elválasztják az elemiszálakat a magtól. Körülbelül 15-50 mm-

es szálhosszúságú gyapotszálakat kapnak. A magon találhatók még egészen rövid,
fonásra alkalmatlan szálak, a linterek. Cellulózból állnak, ezért többek között a
cellulózalapú vegyiszálak előáítshoz is felhasználják. A mag feldolgozásakor
2. Szedés gépekkel
olajat nyernek. 100 kg veteménygyapotból kb. 35 kg a szálasanyag, 62 kg a mag
és 3 kg a hulladék.
Továbbfeldolgozás
A gyapotszálakból nyert pamut szálakat különféle fonási eljárásokkal alakítják

fonallá (nyújtott, turbinás fonóeljárás).
Minöségmeghatározás a kereskedelemben
A kereskedelemben a gyapotot rendszerint az előáító ország és agyapotfajta

alapján nevezik meg. Az egyes országokban különbző fajtákat termesztenek,
egyedül az USA-ban kb. 20 félét. Emiatt a termlő ország nevének említése csak
3. Mag szálakkal
részben informál aminőség jel mzőkr . Közismert az egyiptomi Mako pamut
elnevezés, amely külbönző hosszú szálú fajtákatjelöl. Csak kis mennyiségekben
fordul elő, de nagyon értékes fajta a Sea-Island gyapot az Egyesült Államokból,
valamint a Pi ma gyapot Peruból és az USA-ból. Világszerte legismertebb gyapot
az Upland-gyapot.
Újabban megjelentek a színes gyapotfajták, elsőorban a bézs és a barna
tónusúak.
Szálhossz A szálhossz a legfontosabb minőség jel mző. Általában

10-60 mm között van. 10 mm szálhossztól a szálak fonha-
tók. A Sea-Island 56 mm hosszú is lehet, míg a Mako 40
mm, az Upland pedig kb.30 mm.
4. Mag Iinterekkel (bal)
Mag Iinterek nélkül üobb) Finomság, A gyapot szálfinomsága 1 és 4 dtex között van. Ezzel a
tapintás gyapot a finom szálak csoportjába tartozik. Minél hosszabb
a szál, általában annál finomabb. Minél finomabb a szál,
annál kellemesebb a tapintása.
Egyenletesség, A legőnytb tulajdonság az, ha a gyapot toktermés-

tisztaság darabkákkai, levelekkel, és túl rövid szálakkal-"keveredett",
valamint ha túl nagy részarányú, éretlen vagy kevésbé
kifejlődöt , "holt" szálakat tartalmaz.
Szilárdság A gyapot szilárdsága finomságához viszonyítva jó, értékes
fajtáknál pedig nagyon jó.
Szín és fény Származástól fügően a gyapot színe fehér (Sea-Island),
krémszínű (Mako), enyhén sárgás vagy barnás. Általában
5. A gyapot szálhossza
matt, tompa .űynéf Az értékesebb fajták a Sea-Island, vagy
a Mako selymes fényűek.
1. Szálasanyagok
1.2.1 Növényi erdtű szálasanyagok: r:'\
Pamut '"
cellulózmoleku- A gyapotszál felépítése
la-Iáncokból álló
elemi fibrilla
A gyapot cellulózból áll, amely minden növény építőany g .
A toktermésben fejlőd gyapotszál átmérője köralakú. Ha a tok felpattan, a szál

elkezd száradni, és vese alakú keresztmetszet alakul ki. Az elektromikroszkóp
sokszoros nagyításával megláthatjuk a napgyűrk keresztmetszeti felületét, amely
a fák évgyűrjéhez hasonlítható. A napgyűrk a naponta képződ, kívülrő befelé
lerakódó új lőbkeg térzólu ec jönnek létre. Az először képződöt külső héj egy
különösen sűr cellulózfajtából áll. A fejlődés végén a szál belsejében egy üreg
marad, amelyet lumennek nevezünk. A szál a száradás során elcsavarodik
hosszanti tengelye mentén, s így egy összenyomott, elkeskenyedett csőre emlé-
keztet. Kívül a száion természetes viaszréteg található.
Az egyes cellulózrétegek fibrillanyalábokból állnak (fibrilla = finom szálacska),
bélüreg (lumen)
amelyeket cellulóz makromolekulákból (óriásmolekulákból) felépü ő fibrillák
alkotnak. Az egyes cellulózrétegek fibrillanyalábjai spirálisan egymásba fonódnak.
Arács ze ű fibrillaszerkezeten és az üreges száion könnyedén áthatol, a víz, és
napgyűr , (szekunder
fal) cellulózrétegek
az üregekben elraktározódik a nedvesség. A pamut az izzadságot beszívja, és
mosásnál ez kiöblítheő. Vízfelvétel vagy nátronlúgos kezelés során a pamutszál
megduzzad, és az egyes cellulózrétegek szorosan egymáshoz nyomódnak. Ezáltal
külső réteg a felduzzadt szálak szilárdsága jobb, mint a száraz szálaké.
(primer fal) A cellulóz láncmolekulaszerkezete a szál belsejében magas fokon rendezett,
kristályos. Ez az oka, a gyapotszál nagy szakítószilárdságának és csekély
rugalmasságának.
1. A gyapotszál modellje
Öltözködésfiziológiai tulajdonságok (vö.: 128., 129. oldal)
Hősziget l képesség A viszonylag sima, nem ívelt pamutszálakat kevés légzárványt tartalmazó (kis pórusú)
texítiliává dolgozzák fel, de megflő fonal- és felületszerkezettel, bolyhozással nagyobb
terj d lmű, jobb hősziget lő képes égű textíliák előáítsa is lehetséges.
Nedvességfelvétel A pamut 20% nedvességet vehet fel pára alakjában anélkül, hogy nedvesnek hatna. A
nedvességet gyorsan felszívja, és önsúlyának 65%-ig képes azt csöpögés nélkül megtartani.
Lassan szárad.
Viselési jelmzők Finomsága és lágysága miatt a pamut egyértelmű n bőr a át.
Egyéb fontos jelmzők (vö.: 43., 44., 45. oldal)

Szilárdság A pamut fajlagos szakítóereje jó. A nedves szálak szakítószilárdsága jobb, mint a száraz
szálaké. Kopásállósága, teherbírása jó.
Nyúlás Nyúlása viszonylag kis ,űkétr m 6-10% közé esik.
Rugalmasság A pamut rugalmassága igen csekély, ezért erős n gyűrődik.
Elektrosztatikus A pamut elektrosztatikusan alig tölődik fel, mivel állandó nedvességet tartalmaz, s ez a töl-
feltö ődés tést levezeti.
Finomság, tapintás A pamutszálak finomak és lágyak, tapintásuk kellemes.
A tulajdonságok megváltoztatása kikészítés során (lásd a Textilkikészítés c. 4. fejezetet)

Mercerezés A pamutáruk nátronlúggal való kezelése és űjediyge feszítése során a szálak keresztmetszete
kör alakú lesz. Cél a fényesség és a jobb szakítószilárdság és nedvszívóképesség elérése.
Gyűrtel ní ő I könnyen Ha a cellulózmolekulákat pl. lavátnaygűl [ kezeljük, a pamut rugalmasabbá válik, s ezáltal
kez lh tő kikészítés a gyűrődési jelmzői is javulnak. Eközben azonban veszít szilárdságából és nedvszívóké-
pes ég ből, következésképpen gyorsabban szárad.
Mérettartó kikészítés A célirányos zsugorítás megakadályozza az anyag későbi összeugrását. Ez a kezelés
fontos a pamuttextíliák szárítógépben törénő szárításakor is.
Víztaszító kikészítés őle fgeM vegyszerekkel (pl.: szilikonnal) való átitatással a pamuttextíliák víztaszítóvá válnak.
Mosás után a kezelést meg kell ismételni.
1. Szálasanyagok
1.2.1 Növényi
Pamut
er d tű szálasanyagok:
Q
Szálfelismerés
Mikroszkópi kép Égetési próba Szakítópróba Oldási próba
Égés: Száraz szakítópróba: Kénsav:
~ gyors, nagy lánggal égő,

tovább izzó
Az elszakított szöveten a sza-
kítás mentén rövid -őzgévlás
feloldja, károsítja a pamutot.
(vö.: gyapjú)
az érett szál hosszanti képe
Szag: déseket láthatunk. (vö.:len)
~ p tP O az égetett papírhoz hasonló

Nedves szakítópróba:
Nátronlúg:
a mosólúg nem támadja meg
Ha a pamutfonalat egy helyen
érett éretlen holt mercerezett Égéstermék: a szálat. Nátronlúgot a pa-
vagy túlérett megnedvesítjük, nem a ned-
világosszürke hamu mutszövetek kikészítésekor
szálak keresztmetszete ves helyen fog elszakadni.
alkalmaznak. (vö.: gyapjú)
(vő: viszkóz)
Jel mző pamutkelmék
batiszt damaszt finett (baloldalán bolyhos flanell) karton oxford

biber denim (farmeranyag) frottír kreton puplin
chintz (ejtsd: csintc) egyszínoldalas kelme gabardin molton renforsz
kord (kordbársony) bordásköté ű kelme interlock kelme muszlin bársony
SzáIkeverékek (lásd még a 41. oldalt is) .

Szálkeveréssel a szálasanyagok hátrányos tulajdonságait küszöbőlhetjük ki, vagy különleges hatásokat érhetünk el. A
pamutot előszrtel keverik poliészterrel és poliamiddal, továbbá viszkózzal és modál szálakkal. A szintetikus vegyi-
szálakkal kevert szálak a ruházatot könnyebben kezlhtővé és tartósabbá teszik. A pamutot viszkózzal és modálszállal
azért keverik, mert ezeknek a szálaknak a nedvszívóképessége a pamuténál is jobb, finomságuk hasonló, és keverésük
gazdaságos. A modálszál továbbá szilárdságával és nyúlási tulajdonságaival is nagyon jól illik a pamuthoz. Más szálakkal
készülő szálkeverékek is lehetségesek. nabrosőlE az 50-50%, a 60-40%, és a 70-30%-os arányban kevert .keőzmljaás
Alkalmazási terület...
--- ---
Ruházati textíliák Kellékek, kiegészítő Lakástextíliák Műszaki textíliák
ingek, blúzok, ,kődne b sz csipkék ágynemű, aszt lneműk, munka-és védőru-

fehérn műk és hálóruhák, övek, szegélydíszek, konyha ruhák, dekorációs házat, kocsiponyvák,
ruhák, vízhatlan, impreg- es rnyők anyagok, bútorhuzatok, varrócérnák
nált esőkabáto, nadrágok tör lk ző , fürdőlep k
(farmer), szabdiő-
és munkaruházat
Kezelési utasítások mosható, főzésáló, lassan száradó, vasalható, nem neltrűyg űsétíz ki
A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, de a szövetszerkezet, a kikészités és a feldolgozás körülmé-
és jelzések: nyei befolyásolhatják a kezelési lehetöségeket.
Mosás Fehérítés (klórozás) Vasalás Vegytisztítás Szárítás
\j§J~
fehér szines
't3J
sötét Klóros fehérítés lehet-
& ~
Vasalási telkésrmőh A pamu@m érzé- ~
Szárítógep en a szá-
szinü
séges. A Német Szö- 200 oC, a vasalandó keny az oldószerekre. rítás megengedett.
A pamut főzésáló. vetségi Köztársaság- anyagot nedvesíteni (A = az általában for- Kivétel: a zsugoro-
Sötét textíliáknál ban a klórozás nem kell. galomban lévő oldó- dásra hajlamos textí-
bizonyos korláto- jel mző. szerek alkalmazha- liák.
zások szükségesek. tók.)
A textília meghatározása A pamut nemzetközi jelölése
A textíliák meghatározására vonatkozó A nemzetközileg védétt pamutjel a tiszta
~
szabvány értelmében pamutnak pamutból készült textíliák jelölésére szol-
kizárólag a gyapotnövény magszálait gál, és jó minőséget garantál.
nevezzük. Használata szálkeverékek esetén kizárt.
1. Nemzetközi pamutjel
1lfranciálul: accessoires= divatos kellékek
1. Szálasanyagok 1.2.2 Növényi erdtű szálasanyagok: •
Len
Len Rövidítés: LI angolul: Flax franciául: Lin
I
Története
A len több évezredes kultúrnövény. 'Már i.e. 5000 és 4000 között rendszeresen
termesztettek lent az egyiptomi, babilóniai, föníciai és más kultúrnépek.
Az egyiptomi piramisok múmiáit is lenbe göngyölték, mert a pamut Egyiptomban
még hosszú ideig ismeretlen volt.
A rómaiak a feldolgozás módjának pontos leírásait hagyományozták ránk, s ezek
elvben a mai lőtkerzsdóm alig térnek el.
Igazi fénykorát a len a középkorban élte. Elismertségét, mint természetes szálas-
1. Egyiptomi nő finom szövé ű len
anyag a mai napig .etzirőgm
öltözékben
egésőtn l J és eredete
A világ lentermelése az utóbbi 25 évben

I Orosz Föderáció csaknem állandó volt; 600-700 ezer tonna
között ingadozott. Ez a világ szálasanyag
termelésének 1,5%-a.
A legfontosabb termlő országok:
1. Kína 6. Hollandia
2. Orosz Föderáció 7. Egyiptom
3. Ukrajna 8. Belgium
4. Franciaország 9. Csehország
5. Fehéroroszország 10. Litvánia
Összesen körülbelül húsz országban ter-
mesztenek lent.
Az utóbbi időben megpróbálják Németor-
szágban is ismét meghonosítani.
2. őtzsemr tneL országok
Alennövény
A lenrostokat a lennövény szárából nyerik,

amelyet terméséért vagy rostjáért termesz-
tenek. Rostnyeréshez hosszú szárú, világos-
ké től fehér színben virágzó,körülbelül 80-120
cm magas termű fajtákat alkalmaznak, míg
a kisebb fajták lenolaj kitermelésére szol-
gáinak.
A len egynyári növény, így minden évben újra
kell vetni. Mérsékelt éghajlaton nagyon jól
4. Virágzó len fejlődik. A legjobb lenfajtákat óceáni éghajlatú
területeken találjuk .
Március-áprilisban vetik. A növény körülbelül
90-120 napon át fejlődik. A növény felső
részén elágazások keletkeznek, amelyeken
virágok jelennek meg. Az érett növényen a
virágokból kb. borsó nagyságú toktermések
képződnek, amelyek nagyjából 2 mm
hosszúságú, nagy olajtartalmú magokat
tartalmaznak. .
Július-augusztusban aratják, nyűvik.
3. Lennövény 5. Érett len

1. Szálasanyagok 1.2.2 Növényi erdtű szálasanyagok: .~
Len
Aratás és a rostok nyerése
Nyűvésnek nevezik a növény lőtserköyg való kitépését, amelynek során a rostok
folyamatos hosszúsága megmarad. IV.. utóbbi nebkődi vágómódszereket is alkalmaznak.
Lengubózás a toktermés és a lenmagok leválasztása az érett, száraz lenszártól.
Áztatás közben a szárban lévő ragasztóanyag (növényi enyv) lebomlik, s így a
rostnyalábok sérülés nélkül kioldódhatnak. A legerterjedtebb módszer szerint a
lent 5-8 napig meleg vízben áztatják.
A lenszár (kóró) szárítása melgvős kamrákban történik.
Törés és tilolás: áztatás során a rostoknak az egyéb szárrészekhez való esédőtök
meglazul. A lenszárat eltörik, a fás részeket tilolással eltávolítják. 60-tól 90 cm
hosszúságú rostszálakat és 10-25 centiméteres tilolt kócot kapunk.
1. Lenaratás Gerebenezésnek nevezzük a háncsrostok kifésülését, melynek célja, hogy
fonható rostnyalábokat kapjunk. Egyúttal a maradék fás részeket és rövid
elemiszálak is eltávolítják. Végül gerebenezett lent és melléktermékként lenkócot
kapunk.
További feldolgozás
A gerebenezett lenrostokat rostfonással alakítják fonallá.
A lenszár keresztmetszete
A lenszár keresztmetszete különbző réteg kből áll, amelyeket azért kell eltávo-
lítani, hogya rostnyalábokat feldolgozás céljára felszabadítsuk. A rostnyalábok a
növény gyökeréig érnek. A növényi rostok körülbelül 25-40 mm hosszú elemi
sejt kből állnak, amelyeket növényi ragasztóanyagok kötnek egymáshoz. A len
jellegzetes tulajdonságait lényegében a kb. 70%-os cellulóz- és a kb. 30%-os
növényi ragasztóanyag tartalom határozza meg.
"Cottonizálásnak" (pamutosítás) nevezik a rostnyalábokban lévő lensejtek mE;l-
chanikai vagy vegyi feltárását, az így nyert szálakat pehelyrostoknak nevezzük.
A "cottonizált" (pamutosított) lenrostok pamuttal kőtehrv (ma ritkán alkalmazzák).
A lenrost felépítése
A lenrostok a pamuthoz hasonló felépítsűk, túlnyomórészt cellulózmolekula-
láncokból állnak. Az elemi sejteket összetartó növényi ragasztó miatt a len mere-
vebb. A lenrostok a pamutszálhoz képest simább felütűk.
2. Gerebenezett lenrost
Öltözködésfiziológiai jelmzők (vö.: 128., 129. oldal)
Hősziget l képesség: a sima felütű lenrostokból előáíto fonalaknál és
szöveteknél alig van légzárvány, ezért gyengén szigeteinek. A lenanyagok friss
és sövűh tapintásúak, ezért nyári viseletnek nagyon kellemesek.
Nedvességfelvétel: a._Len nedvszívóképessége igen jó, gyorsan vesz fel
nedvességet, és gyorsan le is adj? környezetének. Nagy melegben ilyen módon
segíti a test hőszabályost.
Viselési jel mzők: a növényi ragasztóanyagok miatt a len merevebb,
keményebb, kevésbé lágy, mint a pamut.
Egyéb fontos tulajdonságok (vö.: 43., 44., 45. oldal)

Szilárdság: a len fajlagos szakítóereje és teherbíró képessége nagyon jó. A
nedves rost szakítószilárdsága jobb, mint aszárazé.
3. A lenszár keresztmetszete
Nyúlás: a len 2% körüli nyúlásával a leggyengébb nyújthatósági tulajdonságú.
Rugalmasság: rugalmassága igen csekély, ezért a len nesőr .kidőrűyg
Elektrosztatikus feltöődés: elektrosztatikus feltöődés gyakorlatilag nincs,
mivel a rost állandó nedvességet tartalmaz.
Felülete, fénye: a rost felülete míatt a len matt fényü, kevésbé kidőzeyn s
és nem bolyhosodik.
Finomság, tapintáS: a durvább lenrostnyalábok kemény tapintást kölcsönöznek
a lennek.
A tulajdonságok megváltoztatása kikészítés során (vö.: 4. fejezet)

Gyűrtel ní ő kikészítést a lennél is lehet alkalmazni (vö.: 12. oldal).
4. Rostköteg és elemiszálak
11:
1. Szálasanyagok 1.2.2 Növényi erdtű szálasanyagok, I ~
háncsrostok: Len
Szálfelismerés
Mikroszkópi kép Égetési próba Szakítópróba Fénypróba, olajpróba
Égés: Száraz szakítópróba: Fény felé tartva a tiszta len-
tE ,1 3W /,' "WfE gyors, világos, tovább izzó

Szag:
a lennél a szakítás menti
szálvégződ sek egyértel-
szöveten a lánc- és a vetülék-
fonalakon vastagodásokat
a lensejt hosszanti képe műen hosszabbak, mint a láthatunk. Az olajjal átitatott
égett papírra emlékeztet.
(keresztmetszet) pamutnál. len lenszöveten a sötét háttér
~
:et~k s r
Égéstermék:
-... ... , ... ... . .
jobban átlátszik (üvegszrű
. - ..... világosszürke hamu. pamut nek hat), mint egy olajjal
'átitatott pamutszöveten.
Jellegzetes lenszövetek Uellegzetes fonalegyenetlenség tapasztalható)
lensávoly vadászvászon hulladéklen tiszta len

féllen szitalen lenbatiszt betétvászon
Szálkeverékek (vö.: 41. oldal)
A lent elsőorban pamuttal dolgozzák fel, .,féllenné", Ilyenkor a láncfonal pamutból, a vetülékfonal lenbő áll (lásd a
Textilmeghatározást és az Európai Lenszimbólumot). A lent másfajta háncsrostokkal, mint pl. kender vagy rami, valamint
cellulózalapú és szintetikus vegyiszálakkal, pl.: modál-, poliamid-, poliészter-, poliakril-szállal, is keverik. őlE lehet állítani
olyan vegyiszálakat, amelyeknek bizonyos tulajdonságai (fonalszerkezet, fény, szín) a lenhez hasonlóak, de a len jellege
mégis hiányzik.
Alkalmazási terület
Ruházati textíliák Divatkellékek Lakástextíliák Műszaki textíliák

szab di ő - és nyári ruhá- táska, bőrönd, ágy- és ,kűmenlatzs ponyvák,
zat: blúzok, ingek, szok- cipő, öv dekorációs anyagok, kötelek,
nyák, nadrágok, kosztü- bútorhuzatok, falikárpit, varrócérnák.
mök, .ketébőíverm matracvászon
Kezelési utasítások mosható, főzésáló, gyorsan száradó, vasalható, nem teínlrűyg

A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, a szövetszerkezet, a kikészítés és a feldolgozás korlátozhatják
és jelzések: a kezelési lehetöségeket.
Mosás Fehérítés Vasalás Vegytisztítás Szárítás
fehér\ii:l színes
A len .ólásézőf A színes
\gj &
Klóros fehérítés
~
Vasalási telkésrmőh
®
A len az általánosan
B
A szárítás szárítógép-
textíliáknál bizonyos kor- lehetséges. max. 220 oC, a vasalan- használt oldószerek- ben megengedett.
látozások érvényesek. dó anyag legyen nedves. kel tisztítható.
A textília meghatározása A len szimbóluma
A textíliák meghatározására vonatkozó A nyugat-európai lenipar saját termékei

törvény szerint a len elnevezés csak a számára egy szimbólumot alkotott, melyet
lennövény szárából nyert rostokra mint védjegyet világszerte bejegyeztetett.
alkalmazható. Tiszta lenből készült Ezzel a szimbólummal jelzhtők a tiszta
textíliákat 100%-os lennek nevezzük. A lőbne és lőbneéf készült textíliák. A len-
.,féllenv" elnevezés használható minden ipar irányelvei szerint a keverékekben a len
olyan termékre, amelynek láncfonala részarányának minimum 50%-ot kell
pamut, vetülékfonala len, és a len rész- kitenni.
aránya a szövetben minimum 40%. A lenszimbólum jó minőséget garantál.
1. Lenszimbólum
1. Szálasanyagok
1.2 Természetes szálasanyagok 1.2.3 Egyéb növényi erdtű szálasanyagok
Szálnév Felhasznált Származás Jel mzők Felhasználás

Rövidítés növényi rész
Kapok A kapok ter- Brazília A kapokszálak szakító- Kapokszálakat használ-
KP lőrés m nyert India szilárdsága igen kicsi, nak pl. matracoknál,
szálasanyag. Indonézia ezért nem fonhatók. kárpitoskócként és párna-
Mexikó Mivel a szál belsejében töl őany gké .
Kelet-és lev gő teli bélüreg Ezenkívül a kapok aIkaI-
Nyugat Afrika található, a kapokszál mas gaynőtlö -őtnem
egésűr csak mintegy övekhez is.
O,35g/cm 3 . A kapok termé-
szetes zsírtartalma miatt
taszítja a vízet. A szálak fino-
mak, lágyak és fényesek.
Kender A kender Olaszország A kender szilárdsága igen Kendert használnak a kö-

HA szárából nyert Lengyelország jó. Nyúlása és rugalmassága télgyártásban, a ponyvák
háncsrost. volt Jugoszlávia a lenéhez hasonló. készítéséhez és a szőnye-
SZU, Spanyolo. A rostok durvák, kemények, gek alsó szöveteként.
Magyarország és csak nagyon lassan rot-
Románia, Algéria hadnak el.
Juta A juta szárából India A jutarostok erősn fásak A jutát csomagolóanya-

JU nyert háncsrost. Banglades és egyenetlenek. gok, tapéták, hevederek
Pakisztán Szilárdságuk kisebb, mint a készítéséshez és -eynőzs
lenszálaké, nyúlásuk és gek alapszöveteként
rugalmasságuk a lenéhez alkalmazzák. Ezenkívül
hasonló. Ajuta erős szagú, gyakran használnak fel
rothatásra hajlamos és jól jutát padlóburkolatok hor-
színe h tő. dozóanyagaként.
Rami A rami szárából Távol-Kelet A rami rostjai értékes, a A ramit a "Távol-Kelet

RA nyert háncsrost. a volt SZU lenhez hasonló és igen sőre lenjének" nevezik. Rostjá-
USA háncsrostok. Simá k, egyen- ból finom, könyű, az erős
letesek, jól színehtők és igénybevételt jól tűrő szö-
színtartóak. A fehér rostok veteket, lakástextíliákat,
fénye tartós. Nedvszívóké- aszt lneműk , szíjakat és
pességük nagyon jó, tapin- szalagokat állítanak elő.
tásuk némileg keményebb, Rövid hulladékrostjait
mint a pamuté. bankjegyek előáítsnl
használják fel.
Szizál A szizál levelei- Brazília Aszizálrostok szakítószi- A szizált a kötélgyártás-

SI lőb nyert kemény- Indonézia lárdsága nagy, s a kopásál- ban, ,zehkgynős
rost. Mexikó lóságuk is igen jó. Könnyen hálókhoz, -eynőzsékg
Kelet-Afrika színe h tők, és a nedves- gekhez és -őtökevé
séggel szemben ellenállóak. zsineg ként használják.
Színük fehér.
Manilakender Egy banánfajta Fülöp-szigetek A manilarostok szilárdsága Hajóköteleket és más

AB lőbie v l nyert (főváros: Manila) jobb, mint aszizálé. kötélárukat, valamint há-
keményrost. Észak-Amerika A tengervízzel szemben lókat és -eynőzsékg
rendkívül ellenállók. geket készítenek belő.
Sűr ségük viszonylag kicsi.
Kókusz A kókuszdíó India A kókuszrostok kopásálló- Kókuszt első orban

CC keményrostja . Indonézia sága igen jó, az sőre igény- futószőnyeg k, padlóbur-
Sri Lanka bevételt nagyon jól bírják. kolatok, kötelek, kárpitok
Rugalmasságuk nagyon jó. valamint kefék készítésé-
Kevéssé szenyődk, és hez használnak.
jól szigeteinek.
17
1. Szálasanyagok 1.2.4 Állati erdtű szálasanyagok:
Gyapjú
Gyapjú Rövidítés: Gyapjú WO, Tiszta őlé gyapjú WV angolul: Wool franciául: Laine
Története
A gyapjúnemez már 7000 évvel tőlez fogalom volt Kínában, Babilonban és Egyiptomban. Míg kezdetben a juhrólletépkedték
a gyapjat, addig a vaskorban a nyíró-szerszámok feltalálásával már úgy nyírták le.
A XlV. században Spanyolországban tenyésztették a legfinomabb gyapjat adó merinói juhot. AXVIII. század végén tödőzek
Ausztráliában a juhtenyésztés, ahol ma körülbelül 160 millió juh található. Ez a szám a világ juhállományának 14%-a.
Jel ntőség és eredete
Tiszta gyapjúlermelés 1989/90-ben - a főb gyapjúlermő országokban - A világ gyapjútermelése a századfordulótól

a zsíros gyapjú (mosatlan gyapjú) mennyiségéhez viszonyítva (míllí6 kg) napjainkig megkétszer ődöt. A mosott
gyapjútermelés 1989-90-ben kb. 2 millió
tonnára rúgott (a mosatlané kb. 3,3 millió
tonnára). Ez a világ szálasanyag-termelé-
sének mintegy 5%-a. A Föld csaknem
minden államában találhatók juhok. A
legfontosabb gyapjútermlő országok:
Ausztrália 33% Dél-Afrika 3%
volt SZU 15% Törökország 3%
Új-Zéland 9% Nagy-Britannia 2%
Kínai NK 7% Pakisztán 2%
Argentína 5% Németország 0,2%
Uruguay 3% (maradék: 21%)
1. őlemr tújpayG országok
A gyapjú nyerése
Birkanyírás: A juh testét borító gyapjat az állatról elektromos nyírógéppel lenyírják, miközben ügyelnek arra, hogy ne
okozzanak sérüléseket, s hogya lenyírt gyapjú öszefügő legyen. Ezt a gyapjútömeget nevezzük bundának. Alábaknál
lévő gyapjú rövid és durva. Gyenge minősége miatt már nyíráskor eltávolítják a bundáról.
Válogatás: nyírás után a bundát négy mi-

igésőn osztályba sorolják. Az osztályozást
nabroső le a gyapjak finomsága, íveltsége,
szál hosszúsága, tisztasága és színe szerint
végzik. nesőrE szennyezett gyapjú található
a hasi oldalon.
Mosás: a mosatlan gyapjúbunda tömege

1 és 6 kg között van, míg az ausztrál
gyapjúbundák átlagosan 4,5 kg-ot nyom-
nak. Ennek a tömegnek mintegy 40%-a
2. Merinó kos 3. A gyapjú vizsgálata
gyapjúzsír (lanolin), szenyődésk és
bogáncsok. A szenyődék és a gyapjú-
zsír nagy részét őlémík mosás során távo-
lítják el.
Karbonizálás: ha szükséges, a növényi
szen y ődések t kénsavval eltávolítják.
További feldolgozás: a gyapjúszálakat
fésű fonási eljárással sima, finom fonallá
fonják, míg a kártolt fonási eljárással dur-
vább, nagyobb terjdlmű fonalakat ka-
punk.
4. Bunda 5. sé-űF kártoltgyapjú-szövet .
18
1. Szálasanyagok 1.2.4 ÁUati űted r szálasanyagok:
Gyapjú
A gyapjú osztályozása
A legfontosabb minőség jel mzők a finomság, a szálhossz és a hullámosság, miszerint a gyapjút finom, középfinom-és
durva osztályokba soroljuk. Ezeket az osztályokat előszrte l kötik három juhfajtához:
Gyapjúfajta Finom Közepes Durva
Juhfajta merinó juh crossbred juh (keresztezett fajta) cheviotjuh
Finomság, legfinomabb gyapjú, 15-23 f:!:m 1) köze es finomság, 24-30f:!:m durva, 30

őrémtá
--------- --
Hosszúság 50-120 mm 120-150mm 150 mm felett
Hullámosság,
íveltség
U1SU1 f\J\.fl ~
hurkolt, magasan ívelt szabályosan ívelt nyújtott, sima
Származási hely Ausztrália, Dél-Afrika, volt SZU Argentína, Uruguay Új-Zéland, Nagy-Britannia
Felhasználási finom kötött és szövött felső- durvább, sportos, igénybevé- nagyobb szőnyegk, ruszti-
terület ruházat, sálak, harisnyák telt tűrő ruházat kus bútorhuzatanyagok
6
1) 1 ~m= _ _1'------_m= 10. m
1 OOO ooo
A gyapjút a finomságán, íveltségén és a juhfajtán kívül még a követző alapján osztályozhatjuk:
Nyírás: báránygyapjú: a 6 hónapos állat először nyírott bundája puha, gyenge, és finom felszőre
van. Egyéves gyapjú: a 10-12 hónapos állat először vagy másodszor nyírt bundája. Egynyíratú
gyapjú: évente egyszeri nyírás. Kétnyíratú gyapjú: évente két nyírás. 8 hónapos gyapjú: nyírás
8 havonta.
Származás: ausztrál gyapjú, új-zélandi gyapjú, stb.
A gyapjú nyerése: :újpaygőlÉ egészséges, élő állatról származik. Döggyapjú: beteg, elhullott, elpusztított állatról szár-
mazik. ,-rőB tímárgyapjú: a levágott állatról származik.
Fonhatóság: Fésű gyapjú: többnyire finom merinó gyapjú, amelyet a fésű fonási eljárás során finom, sima, egyen-
letes álanofsűé dolgoznak fel. Kártolt gyapjú: olyan gyapjú, amelyet a kártolt fonási eljárás során
durvább, nagyobb terjdlmű kártolt fonallá dolgoznak fel. :újpaygenőzS hosszú, durva gyapjú
szőnyegfo álh .
Felhasználás: Tépett gyapjú, a gyártási hulladékok és a használt ruhák összetépett, s újrafonásra előkészít gyap-
ja. A tépett gyapjúszálak hibásak, minőségük nagyon gyenge.
fehérjemolekula-Iáncok
A gyapjúszál felépítése
fibrillák A gyapjúszál fehérjemolekula-Iáncokból (keratin) áll. Nagyon hasonlít az

emberi hajra. A fehérjemolekula-Iáncok fibrillákat képeznek, amelyek
fibrillakötegeket alkotnak. Fibrillakötegek építik fel az orsósejtek belsejét.
Szerkezete miatt a gyapjúszál nagyon rugalmas. A szál belsejében
spirálisan egymás köré csavarodik két különbző félszál, amelyek
egymástól eltérő kémiai öszetélűk (ket ős szerkezet). Erre a ketős
szerkezetre vezthő vissza a gyapjú íveltsége. Nedvesség és őh hatására
a félszálak eltérő mértékben duzzadnak meg, így formaváltozás következik
be. A forró gőz a fehérjemolekula-Iáncok közötti kötést fellazítja. roksétűheL
új kötések alakulnak ki a molekulaláncok között. lőbE adódik a gyapjú jó
vasalhatósága és alakíthatósága.
A gyapjú nedvszívóképessége nagyon jó (higroszkópikus). Tömegének
mintegy 1/3-át vízgő alakjában nedvesség teheti ki, anélkül, hogy ned -
vesnek hatna. A nedvességet lassan adja le. A szál belsejének erős
nedvkötő épes ége ellenére a szál felülete víztaszító (hidrofób), mert egy
hajszálvékorry hártya, az epikutikula borítja. Ez a hártya a vízcseppeket
nem engedi behatolni, de a vízgőt igen.
A gyapjúszálak pikkelyei ,őh nedvesség és mechanikai hatásra egymásba
akadnak, filcesednek.
1. A gyapjúszál modellje
19
Gyapjú
Öltözködésfiziológiai tulajdonságok (vö.: 128., 129. oldal)
Hősziget l képesség A finom gyapjúszálak a sima felütű fésű onalb olyan szorosan összefonódnak, hogy
alig hullámosodnak. A finom, sima fésűonalk kevés levgőt tartalmaznak, ezért gyenge hő
sziget lők ("Cool-Wool"). A nagyobb terjdlmű kártolt fonalak szerkezete lazább. A gyapjúszálak
a fonal belsejében íveltek, és a sok légzárvány segítségével kitűnő hősziget l k.
Nedvességfelvétel A gyapjú higroszkópikus. Tömegének 1/3-áig képes felvenni nedvességet vízgő alakjában
anélkül,hogy nedvesnek hatna. Az izzadságot (gyenge savat, lúgot, sót) kémiailag megköti és
semlegesíti. A nedvességet vízgő alakjában nagyon gyorsan felveszi. A vízcseppeket viszont a
gyapjúszál először taszítja. A nedvességet cseppfolyós alakban csak nagyon lassan szívja
magába. A vizes gyapjú lassan szárad.
Viselési jelmzők A gyapjúszálak lágysága finomságuktól függ. A báránygyapjú és a finom merinógyapjú külö-
nösen lágy. Durvább gyapjak kb. 30 mm felett bőritácó okozhatnak.
Szilárdság A gyapjú szilárdsága elfogadható. Az egyéb szálasanyagok szilárdságánál azonban gyengébb,

ezért a gyapjúból készült termékek nem kopásállóak.
Nyúlás A szálak nagyon jól nyújthatók, a nedves gyapjú nyújthatósága még jobb, mint aszárazé.
Rugalmasság A gyapjú rugalmassága, gyűrődésfelo ó képessége kitűnő. A gyapjúruházaton keletkezett gyűrő

dések kisimulnak, és zőg hatására kiválóan eltünhők.
Alakíthatóság Gőz hatására a szál belsejében ővél molekulaláncok újra.kendőz ner Ezáltal a gyapjú leséözőg
tartósan formázható.
Nem z lh tőség A gyapjúszálak nedvesség, hő- és mechanikai hatásra nemzlődnek. A nemez előá ítá
sánál cél a gyapjúszálak "kallózása", és textíliává filceseqése. A gyapjúból készült textíliák
kezelésekor viszont a filcesedés (nem z lődés) nem kív~natos.
Finomság, tapintás A gyapjúszál finomsága fajtától fügően a finomtól a durva szálakig változó lehet, tapintása
pedig a lágytól azérdesig változhat.
Elektrosztatikus A gyapjúszál elektrosztatikusan csak kis mértékben töl ődik, mivel állandó nedvességtartalma
feltö ődés az elektromos töltéseket levezeti.
Gyúlékonyság A gyapjú nehezen gyullad, ezért alkalmas tűzvédel m terén használatos textíliának.
A tulajdonságok megváltoztatása kikészítés során (vö.: 4. fejezet, Textilkikészítés)
Tartós rögzítés Vegyszerek, nyomóerő és zőg hatására a bevasalt hajtásokat tartósan rögzítik (siroset-eljárás).
Avatás (dekatálás) A gyapjútextíliák felületét nyomás alatt gőzkelés simítják, méretét rögzítik, feldolgozásra,
varrásra előkészíti. A gyapjúszövet fényes és kellemes tapintású lesz.
Nem z lődésgát ó Vegyszerekkel való kezeléssel a nemzlődés csökenthő, a gyapjú mosógéppel moshatóvá
ki észíb~ válik.
Tűzál ó kikészítés A gyapjú fehérjemolekuláihoz kémiailag kötött vegyszerek a láng és a hő elleni védőhatás
javítják.
Karbonizálás Növényi szen y ődé k eltávolítása kénsavval.
Molyellenes kikészítés Eulannal vagy Mitinnel való kezeléssel védik a gyapjút a molyok ellen.
Bolyhozás A textilanyagok felületére szálakat emelnek ki. A kötésszerkezet eltűnik (gyakori a kallózás utáni
bolyhozás).
Kallózás A gyapjútermék tömörítése. A kallózásnál a gyapjútermék zsugorodik.
Vízhatlan kikészítés Szilikonnal kezelt gyapjútextíliák vízhatlanná válnak.
')n
Gyapjú
Szálfelismerés
Mikroszkópi kép Égetési próba Dörzspróba Oldási próba

Égés: Ha a hüvelyk-és gyűrsujnk Kénsav: a gyapjú hideg,
lassan, kis lánggal ég, közé veszünk egy gyapjúszá- koncentrált kénsav hatá-
(~ hamar elalszik
Szag:
égett szaru vagy hajszag
lat (ujjainkkal párhuzamosan)
és a két ujjat összedörzsöljük,
a gyapjúszál elindul egy irány-
sára nem károsodik.
Nátronlúg:
forrásban lévő 5%-os nát-
Keresztmetszet: köralakú Égéstermék: ba. Ha megfordítjuk, akkor az ronlúg, valamint lítiumhipo-
Hosszanti kép: pikkelyes sötét, szétmorzsolható salak őzekn l irányba fog elmoz- klorid feloldja a gyapjút
(cserép z ű elr nd ző és) dulni. (vö.: pamut).
Jellegzetes gyapjúszövetek
Afghalaine Charmelaine Diagonál Gyapjúflanell Filc Lóden Shetland Posztó

Buklé Seviot Donegál Flausch Freskó Muszlin Trikotine Tweed
Szálkeverékek (vö.: 41. oldal)
A gyakorlat azt bizonyította, hogya gyapjú keverése szintetikus szálakkal, a poliészterrel, poliakrillal és poliamiddal előnyös,
mert a száltulajdonságok észerűn kiegészítik egymást. Ilyen szálkeverékeknél csökken a nemzlődés, a kezlhtőség
javul, és a kopásállóság jelntős nő. Ha a gyapjú részaránya 50% felett van, akkor az söynőle öltözködésfiziológiai
jel mzők dominálnak. Gyakori keverési arányok: 55/45, 50/50, 60/40, 70/30%. A fent említett szintetikus vegyiszálakon
kívül a gyapjút keverik még selyemmel, pamuttal, és t őlek n d im finom állati űtedr .lek örőzs

Öltönyök, kosztümök, puló- Nyak endő , sálak, Takarók, ,kegynőzs Tűzál ó textiliák, műszaki
verek, mellények, kabátok, kalapok, harisnyák, z<;Jknik dekorációs anyagok, filc
ruhák, kardigánok. bútorhuzatok
Kezelési utasítások korlátozottan mosható, nagyon lassan száradó, jól vasalható, nem teínlrűyg
A jelzés a maximális igénybevételre vonatkozik, a szövetszerkezet, a kikészítés és a feldolgozás jellege korlátozó
és jelzések: tényező lehet.
-
\EJ 'M
A nemzlődés ellen
kikészített gyapjú mos-
fg[
Ne fehérítsük!
A an
Vasalási késrmőh
let 150 oC.
®
A gyapjút perklóreti-
lénnel lehet vegyileg
181
Ru haszárítógépben,
napon vagy fűtőes
ható mosógépben. Hasz- lez őG vagy nedves tisztítani. ten ne szárítsuk!
náljunk gyapjúmosóport. ruhán át vasaljuk.
A textília meghatározása
Az élőgyapjú a textíliák meghatározására vonatkozó szabvány alapján az taláőé lőrétse lenyírt gyapjú. Az élőgyapjú
termékeknek olyan gyapjúszálakból kell állniuk, melyeket még egyetlen késztermék sem tartalmazott, és csak a termék
előá ít s hoz szükséges feldolgozási folyamatokon mentek át. A TISZTA ÉLŐGYAPJÚ jel csak a 100%-os élőgyapjúr
vonatkozhat, melynél 0,3%-ban megndhtő olyan idegen szál, amely a termelés alatt a szövetre szálló pelyhkbő,
továbbá 7%-ig a látható dísztéekből adódott. Szálkeverékeknél az újpaygőlé megnevezés csak akkor használható, ha a
tartalmazott összes gyapjú minősége élőgyapjú-min s , és részaránya minimum 25%. Élőgyapjú mellett még egy másik
szál is használható. A tiszta gyapjú elnevezés olyan termékekre is vonatkozik, melyek tépett gyapjúból készültek.
A gyapjújel és a kevert gyapjú szimbóluma
A gyapjújel (1. ábra) csak tiszta újpaygőlé termékeket jelölhet.
Az ílyen termékeknél a nyersanyag tiszta összetétele mellett
bizonyos minőség jel mzők is garantáltak: a színek minimális
tartóssága, minimális szakítószilárdság és méretállandóság.
A kombinált gyapjújelet (2. ábra) minimum 60%-os élő
TISZTA KEVERT
gyapjú-tartalom és egy másik szál keveréke esetén alkal-
ÉLŐGYAPJÚ ÉLŐGYAPJÚ
mazzuk. Ugyanazon igésőnm irányelvek betartását garantálja,
1. Gyapjújel 2. Kombinált gyapjújel mint a gyapjújel.
Egyéb szőrök
Finom állati körőzs
".}
Szőr neve, Rövidítése iőzmel J
Alpaka WP Az alpaka, láma vikunya és guanakó a dél-

Láma WL
/iS amerikai Andokban élő lámafajták. Az álla-
fY
Vikunya WG ._" '- ; ~ " tokat minden második évben nyírják. A sző
1~., ~'_ :4i
Guanakó WU . -;: ~
t .
. röket finomságuk és természetes színük alapján
;1 osztályozzák. Ezek a kiváló szigetlőképs
ségű szőrök finomak, lágyak és enyhén íveltek.
Értékes kötöttárut, zakókat, kabátokat és taka-
rókat állítanak elő belő ük.
rőzsev T WK A tevszőr a kétpúpú teve pehlyszőr, ame-

lyet az állat évente csomókban dob le magáról.
Ez a szőr nagyon finom, puha, enyhén ívelt és
bézs-barna. A fiatal tevék egy éves korukig
"természetes szőké" , szinte fehérek, "baysző
rük" rendkívül puha és értékes. A tevszőr fel-
sőruházat készítésre alkalmazzák. Az egypúpú
teve szőre durva és csak műszaki célokra hasz-
nálják fel.
Kasmír WS A kasmir-kecske Mongólia és a Himalája legma-

gasabb területein 5000 méter magasságig él.
A hidegnek úgy tud ellenállni, hogy nagyon
finom alsó szőretl rendelkezik. Amikor az
éves vedlés megtörténik, kiválogatják a finom
alszőröket a durva felszőrök, ill. őslük körőzs
közül, majd szín alapján válogatják. A
kasmírtextíliák finomak, lágyak, kön yűek,
nagyon selymesek, fényesek és drágák.
Moher WM Mohernek nevezzük az angóra- vagy moher-

Jak WY kecske szőrét. Az állat szőrét évente kétszer
nyírják. A legjobb minőségű moha irt a texasi,
dél-afrikai és törökországi kecskék adják. Aszőr
hosszú szálú, enyhén göndör és selymes fényű.
Színe fehér, alig nemzlődik, és kitűnőe
színe h tő. Moherből felsőruházati termékeket
és takarókat állítanak elő.
A jak egy szarvasmarhafajta szőre.
Angóra WA Az angórszőök az Európában és Kelet-Ázsi-

Nyúlszőr WN ában tenyésztett angóranyulaktól származnak.
Nevüket az Ankara szóból képezték. Anyulakat
évente akár négy alkalommal is nyírják. A finom
és rendkívül könyű szőr a vízgőt igen jól
magába szívja. Reumásoknak és sízőkne
fehérn műt készítenek belő. Egyes durvább
felszőrök kölcsönzik a felsőruházati termékek-
nek a tipikus "szúrós szőr"-hatá.
A gyapjújel használata, és a textíliák meghatározására vonatkozó szabvány alapján a finom állati szőrök és a gyapjú
azonos kategóriába tartoznak, mert ezek a szőrök a gyapjúhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. A finom állati
szőrökb l készült termékek is magukon viselhetik a gyapjújelet, ha a gyapjújel alkalmazási feltételeinek megfelelnek.
Durva állati körőzs
A durva állati szőröket a ruházati iparban használnak fel, nabroső le elasztikus és formatartó közbélések készítéséhez
használják fel. A legfontosabb durva állati szőrök: lószőr, tev szőr (felszőr), tehénszőr és .rőzsek c
Selyem
Selyem Rövidítés: Hernyóselyem SE, Tussahselyem ST angolul: Silk franciául: Saie
Története
A monda szerint a kínai őnrázsc Szi-Lin-Si (másképp: Lei-Cu) csaknem 5000 évvel ezlőt egyszer megfigyelte a
selyemhernyó begubózódását. Legombolyította a szálat, és szövetet készített belő.
A rómaiak 1 font kínai selyemszövetért 1 font aranyat fizettek. Időszámítunk után 500 körül gelűnízsó av csempészek
hoztak be Európába selyemhernyó-petéket. Etől kezdve már a Földközi-tenger térségében is őle tudtak állítani selymet.
Eredete és jelntőség
A világ nyersselyem-termelése 1990-ben

kb. 70.000 tonnát tett ki. Ez majdnem
O,2%-a a világ szálasanyag-termelésének.
Csak ott lehet selyemhernyót tenyészteni,
ahol eperfák nőek.
A selyem fő termő területei:
1. Kína 4. volt SZU 7. Thaiföld
2. India 5. Brazília 8.Törökország
3. Japán 6. Korea 9. Franciaország
Selyemlepke
A selyemlepke - így hívják a kifejlett

selyemhernyót - a petékből kikelve kb. 2
mm hosszú. Tápláléka az eperfalevél,
amelyből nagy mennyiséget fogyaszt el.
1. A selyem iagázsroőlem t Kb. 30 napi sédőljef és 4 vedlés után a

hernyó középső ujjnyi nagyságot ér el, és
elkezd begubózni. A tenyészők ilyenkor
ágakból ún . .,fonósátrakat" állítanak fel. A
hernyó az alsóajkán lévő két mirigy által
táplált fonószemölcbő folyadékot bocsát
ki (fibroin, állati fehérje), melyet szericin
(selyemenyv) borít, fog össze. Három
napon át fon a hernyó közel 3000 méter
hosszú szálat. Eközben fejét nyolcas
alakban mozgatja, és mezsől nagyságú
2. őzéteP ekp lynétső 3. A hernyó fejlődés burkot, a selyemgubót alakítja ki. Azt a
selymeszövevényt, amellyel az állat a
gubóját az ágakhoz erősít e, hulladék-
selyemnek nevezzük.
14 nap múlva a hernyó lepkévé változik. A
lepke váladéka feloldja a selyemgubó falát,
és a lepke kibújik a gubóból. Az állatok
párzanak, a nőstéy petéket rak, és mind-
két őlüzs elpusztul.
50.000 hernyó hozama kb. 1000 kg gubó,
4. A hernyó begubózódáskor 5. Gubók, hulladékselyemmel rögzítve amelybő mintegy 120 kg nyersselyem
nyerh tő.
Tussah-hernyó
A tenyésztett selyemhernyón kívül még sok
szabadon tenyésző vad selyemhernyó-
fajta létezik. A legfontosabb vadon élő
selyemhernyó a tussa h-hernyó. Ennek a
selyemhernyó-fajtának a tenyésztése
6. Kikeit lepke 7. Gubók a hernyóselyemszöveten Európában eddig még nem sikerült.
Selyem
A selyemszál felépítése
A selyemszál anyaga, a fibroin a gyapjúhoz hasonlóan fehérjemolekula-Iáncokból

áll. Mindkét fibroinszálat fibrillakötegek alkotják. Ezek további mikrofibrillákból
állnak. A mikrofibrillák fehérjemolekula-Iáncokból épülnek fel.
A molekulaláncok alakja és esédőznrl a szál belsejében hajtogatott
szerkezetet mutat, és ez határozza meg a selyem fizikai, kémai és öltözködés-
fiziológiai tulajdonságait. A belső szerkezettel magyarázható a nagy szilárdság és
a jó rugalmasság is.
Hámréteg és ragasztó, azaz szericin borítja és ragasztja össze a két fibroinszálat.
Át e sző, vízben oldódó fehérjeanyagból áll, amelyhez több-kevesebb pigment is
tapad. így a szericin határozza meg a gubó természetes színét, amely a tenyésztett
selyemhernyótól származó selyem esetén a természetes fehértől sárgáig-
narancssárgáig, míg a tussahselyemnél vörsetől világosbarnán át sötétbarnáig
nyersselyemszál
változhat.
1. A nyersselyemszál modellje A tenyésztett hernyók selymének feldolgozása
Gombolyított hernyóselyem (valódi selyem): A selymhrnótézők

hibátlan gubókra van szüksége. A bábokat forró gőzel vagy levgő megölik. A
ragasztóanyagot forró vízben feloldják, megkeresik a gubó kezdő szálát, és
legombolyítják a selyemszálakat. Mivel egyetlen gubószál túl finom lenne, ezért
7-10 gubószálat fognak össze egy nyersselyem-szállá (grége). A motollált selyem
a gubó középső rész ől egomb yít , mintegy 1000 méter hosszú "végtelen"
selyem. A nyersselyem szálakon, amelykbő többnyire cérnát készítenek, még
megtalálható a ragasztóanyag, a szericin is.
Chappe selyemnek nevezik a már le nem gombolyítható gubórészek hosszabb

selyemszálait. ónofsűétekzE eljárással finom, sima, egyenletes chappe selyem-
fonalIá dolgozzák fel.
2. A selyemgubó legombolyítása 80urette selyem nek nevezzük a

chappe selyem feldolgozásnál kelet-
kező selyemhulladék-szálakat (fésült
kóc). Ezeket kártoltfonó eljárással dur-
vább, egyenetlen, csomós bourettefo-
nallá dolgozzák fel.
A vadselyem előáítsa
(tussah-selyem)
A vadon élő tussah selyemhernyó se-

3. Gombolyított selymbő 4. Kötött kelme chappe sely mbő
készült szövet Iyemgubóit fákról és bokrokról gyűjtik
össze. A vadselyem általában nem
gombolyítható, és rosszul hámtalanít-
ható. Ezért megtartja barnás vagy
vöröses színét. A vadselyem szálainak
finomsága változó, egy egyenetlen
ceruzavonáshoz hasonlítható.
A vadselyemszál keresztmetszete eltér
a tenyészetett selyemhernyó gubójáról
legombolyított szál lőtéezsmrk
(lásd 26. oldal).
5. Bourette selymbő 6. lőbmeyl sdaV készült szövet
készült szövet
Selyem ~
Öltözködésfiziológiai jelmzők (vö.: 128., 129. oldal)
Hősziget l képesség A selyem egyidjűl hűvös érzést keltő és jó hőszigetlő szálasanyag is. A selyemfilamen-
tekből finom szövetek készülnek, amelyekben kevés légzárvány van, rátapad nak a testre, s
ezért hűsítően hatnak. A hőt az ilyen finom selyemanyagok mégis tartják, mert a test és a finom,
sűr anyag közötti meleg levgő nem tud olyan könnyen .indőléresc
Nedvességfelvétel A gyapjúhoz hasonlóan a selyem is felvehet és tárolhat tömegének 1/3-áig vízgő alakú nedves-
séget anélkül, hogy nedvesnek hatna. A szál a belsejében lévő üregekbe gyorsan felszívja a
nedvességet.
Viselési jel mzők Finomsága és lágysága miatt a selyem viselete kellemes a bőrnek.
Egyéb fontos jelmzők (v.ö: 43., 44., 45. oldal)

Fénye, finomsága, A selyem legfontosabb jelmzői: a jellegzetes selymes fény, a finomság és a kellemes tapintás.
tapintása
Szilárdság A selyem fajlagos szakítóereje nagyon jó.
Nyúlás Nagyon jó a nyújthatósága, az eredeti hossz 10-30%-át is elérheti.
Rugalmasság A selyem rugalmassága kiváló. Ezért nem nagyon gyűrődik, a gyűrődések kisimul nak (kivétel:
a nagyon finom, sima, valamint a nehezített selyemanyagok).
Elektrosztatikus Az elektrosztatikus feltöődés nem ,őzmelj mert a selyem állandó nedvességtartalma levezeti
feltö ődés a töltéseket.
Érzékenység Az izzadság, a dezodorok és a parfümök színárnyalatváltozást idézhetnek elő, és törékennyé
tehetik a selymet. Ezért hónaljbetétek és bélésanyag bevarrása ajánlott.
A selyem "ropogása" A selyem összenyomásakor olyan ropogást hallunk, mint mikor frissen hullott hóra lépünk.
A tulajdonságok megváltoztatása kikészítés során

Hámtalanítás A nyersselyem-fonalakból készült szövetek és kötött kelmék a szericin miatt kemények és
merevek. A ragasztóanyagot gyenge szappanos lúgban óvatos főzésel távolítják el.
Nehezítés A hámtalanításkor keltző tömegveszteség fémsóval vagy más vegyszerekkel részben vagy
egészben pótolható.
A különbző selyemfajták jelmzői (összefoglalás)
A fent említett tulajdonságok mel- Hámtalanított selyem Nehezített selyem Vadselyem

lett, amelyek lényegében a hám-
talanított-motollált selyemre vo-
• kevésbé gyűrődik • terjedelmes • durva (vastagabb szál,
natkoznak, a selyem egyéb tulaj-
• lágy, simulékony • nehéz más a keresztmetszeti
donságai a hernyófajtától (te- képe)
• nemes fényű • merev
nyésztett vagy vadon ,)őlé a szál- Motollált selyem: • gyűrődése hajlamos • ritkán hámtalanítják
fajtától és feldolgozásának mód- • gyengébb tartósság
• sima, legfinomabb • durva tapintás
jától (motollált selyem, chappe- Chappe-selyem: • erősb fény • nehezebb, mint'a her-
selyem, bourette-selyem) és a Égetési próbánál megál-
• finom, sima, egyenletes nyóselyem
feldolgozás fokától (nyers-
Bourette-selyem: lapítható, hogya selyem • sötét, matt színek
selyem, hámtalanított selyem,
• durvább, csomós, egye- szövet fémsókkal nehezí- • matt fényű
hehezített selyem) függenek. A netlen tett-e (vö.: 26. oldal). • nem olyan egyenletes
táblázat képet ad a legfontosabb
.lőrkesé tl
A fent említett eltéréseken kívül - mint minden textilipari szálasanyagnál -, a kelme ,egésűr kötése és feldolgozásának
jellege is befolyásolja a termék tulajdonságait.
Selyem
Szálfelismerés
. Mikroszkópi kép Égetési próba Jel mzők, tapintás Oldási próba
Égés: Hámtalanított hernyóselyem: Kénsav:

kis lánggal égő, lassan elalvó fényes, sima, simulékony Feloldja, s ezáltal
Motollált selyem: nagyon finom tönkreteszi a selymet
Szag: Chappe-selyem:finom (vö.: gyapjú)
égett szarura, hajra Bourette-selyem: csomós,
emlékeztet durva Lítiumhipoklorid:
Égéstermék: sötét, szétmor- Nehezített selyem: sima, merev szintén oldja a
zsolható salak, nehezített Vadselyem: egyenetlen, selymet.
hámtalanitott hámtalanitott selyem nél űrezscár váz kemény.
hernyóselyem vadselyem
Jellegzetes selyemszövetek
Bourette-selyem Kreppzsorzsett Düsessz Szatén Vadsely mbő : Doupion-selyem

Taft Kreppszatén Organza Honan-selyem
Kreppdesin Twill Pongé Santung-selyem
Szálkeverékek (lásd a 41. oldalt is)
A selymet általában tisztán dolgozzák fel. Elemiszál formájában szinte mindenfajta, a ruházati iparban alkalmazott
szálasanyaggal kevrhtő. Kedveltek a gyapjúval és finom állati lerőzs készült keverékek.
ruhák, blúzok, elegáns sálak, ,kődne ,kűytzse dekorációs anyagok varrócérna, gomblyukselyem
női fehérn műk, ,kődne ay kalapok, tapéták, szőnyegk, lámpa- írógépszalagok, versenyke-
síal óneműk, művirágok, kézitáskák, ernyők, ágynemű rékpárok kereke
alkalmi ruhák es rnyők
Kezelési utasítások Bizonyos feltételek mellett mosható, vasalható, de nem ,teínlrűyg vegytisztítás ajánlatos.
A jelzés a maximális igénybevételre vonatkozik, a szövetszerkezet, a kikészités és a feldolgozás korlátozó tényezők
és jelzések: lehetnek'.
Finommosószert
\5lJ 181" A an
120-150 oC között vasaljuk,
® l8I
Ne fehérítsük! A színes selymet Se szárítógépben,
használjunk, ne dör- a fonákoldalát, feszültség- és a különösen se napon ne szá-
zsöljük, hideg vízben mentesen. érzékeny termé- rítsuk!
öblítsük, tegyünk egy A víz és zőg foltot hagyhat. keket vegyileg kell
kis ecetet az utolsó
.ebzívőt l ö
tisztítani.
A textília meghatározása Selyemjel
A textíliák meghatározására vonatkozó A nemzetközileg elismert

szabvány alapján selyemnek csak azokat a selyemjelet a Selyem Euró-
szálakat nevezzük, amelyeket a selymzövő pai Titkársága adta ki. A jel
lepkék (selyemhernyó) selyemgubójából nyer- tiszta selyemösszetételt és
nek. Tilos pamutszöveteknél olyan szóössze- jó minőséget garantál.
téteit használni, mint műsely, vegyi selyem,
valamint selyemjersey és selyemdamaszt.
1. Selyemjel
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.1 A textil vegyiszálak felépítése
Kémiai elemek - valamennyi anyag építőel mei
A Föld minden anyaga a létező 100-nál is több kémiai lőbme épül föl (itt nem
csak textilanyagokra, hanem általában az anyagokra gondolunk). Az elemek
legkisebb része az atom, amely kémiailag további részekre már nem bontható.
Az atomok kémiai vegyületek építőelmi. Aszálasanyagok felépítésében fontos
alapelemek a szén (c), a hidrogén (H), az oxigén(O), a nitrogén (N) és a kén (S)
1. őzöbn lüK elemek atomjai (1. ábra).
Kémai vegyületek
Az atomok molekulává kapcsolódnak össze, s ezek a kémiai vegyületek legkisebb

részei. Ismert és fontos vegyület a víz (HP), amelynek molekulái két hidrogén
és egy oxigénatomból állnak (2. ábra). A kémiai vegyület létrejöttét szintézisnek
2. Vízmolekula
nevezzük. A kémiai vegyület elemekre bontása az analízis.
Az anyagok halmazállapota
g Az anyagok különbző állapotban felvett formáját halmazállapotnak nevezzük
I~J (3. ábra).
viz
Szilárd: pl.: ajégnél a molekulák kristályszerkezetbe rendzők, s így rög-
zülnek.
jég Folyékony: pl.: a víznél a molekulák még folyadékként összetartanak, de mo-
zognak és amorfak (szabálytalanok).
3. A víz halmazállapotai Gáznemű: pl.: a vízgőnél a molekulák egyenként szabadon mozognak.
uu uu Kismolekulák és óriásmolekulák
nn nn A molekula mérete alapján megkülönböztetünk kismolekulákat és óriás - vagy

makromolekulákat 1) (4. ábra).
H H H H H H H ~ Minden növényi, és állati űtedr szálasanyag, valamint vegyiszál közös őzmelj
HHHHHH ~ je, hogy egymás mellett és egymással kapcsolatban lévő makromolekulákból
épülnek fel. Mivel a makromolekulák láncba ,kendőzr ezért ezeket láncmole-
4. Molekulaláncok keletkezése kuláknak vagy polimereknek 2 ) hívjuk. A szálasanyagok makromolekulákból
kismolekulákból épülnek fel, amelyek vagy a természetben kendőljf ki, vagy szintézis útján jönnek
létre.
amorf részek ~ hW I{ A szálak felépítése és belső szerkezete

kris.tályos szerke- 1Z!W~ ~ A szál belsejét (5. ábra) fibrillakötegek 3 ) alkotják. Az egyes fibrillák makro-
zetu reszek
molekulákból (molekulaláncokból) állnak. A növényi űtedr szálaknál ezek a
~I
molekulaláncok túlnyomórészt cellulózból, míg az állati erdtű szálaknál
első orban fehérj ből állnak. A cellulózalapú vegyiszálak gyártásánál a növényi
cellulóz a kiindulási anyag. A szintetikus szálak vegyi úton toíláőe alapanyag
molekulalánc
molekulaláncaiból épülnek föl, melyeket első orban kőolajból nyernek. A
fibrilla ------JI
különbző alapanyagok a cellulóz, a fehérje és a szintetikus polimerek lehtővé
teszik, hogyaszálasanyagokat alapanyaguk szerint osztályozzuk. A szálak
jel mzői a közös alapanyagokra vezthők vissza.
Amorf és kristályos szerkez tű részek a szálak belsejében

fibriIlaköteg
A szálak belsejében ővél láncmolekulák amorf 4) és kristályos 5) űtezkrs részeket
alkotnak. Míg az amorf részek a szálnak nyúlékonyságot kölcsönöznek, addig a
krisztályos űtezkrs részek szilárdságot adnak. Az amorf részekbe kis molekulák
képesek behatolni, mint pl. víz vagy ,gaynőzeís míg a kristályos szerktű
részekbe nem. A molekulaláncok fajtája, ,esédőznrl valamint az amorf és
kristályos űtezkrs részek aránya határozzák meg a szálasanyag tulajdonságait.
5. A szál felépíté-
sének modellje ') makro = nagy 4) amorf =alaktalan, rendezetlen
') polymer =sok részecske 5) kristályos = rendezett felépítésü
3) fibrilla = finom rostocska
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.2 A szálképő folyadékok
A vegyiszálak előáítsa a követző alpvető munkafolyamatokból áll: a szilárd alapanyagot feloldják vagy megömlesztik,
a szálképő folyadékot egy szálkép őró n átsajtolják,majd megszilárdítják.
A cellulózalapú vegyiszálak szál képző folyadéka
A cellulózalapú vegyiszálak előáítsakor természetes polimereket használnak fel. lánkustíláőE a kiindulási anyag a
cellulóz, amely a növényekben található. A természet itt már makromolekulákat hozott létre, amelyeket vagy változatlan
állapotban hagynak, vagy kémiailag megváltoztatnak. Hogyacellulózból szálat tudjanak képezni, vegyileg fel kell oldani
szálkép ő folyadékká. Erre a követző eljárások alkalmasak:
• viszkóz-eljárás • rézoxid-ammónia-eljárás • acetát-eljárás • oldószeres eljárás
A szintetikus vegyiszálak szálkép ő folyadéka
A szintetikus vegyiszálak előá ít sa két lépcsőben történik.

1. A reakcióképes alapanyagok szintézise. Ezek kismolekulákból állnak, amelyeket monomereknek 1) hívnak. lánkustíőE
a kőolaj a fő nyersanyag.
2. Több ezer kismolekula összekapcsolódása makromolekulákká (óriásmolekulák). Mivel a makromolekulák sok kis
molekulából (monerkből) jönnek létre, ezért ezeket polimereknek nevezzük. A szintetikus vegyiszálak polimerjeinek
képzésénél három eltérő kémiai reakciót különböztetünk meg: polimerizáció, poliaddíció és polikondenzáció.
Polimerizáció
A polimerizációban azonos, reakióképes monomerek kapcsolódnak össze hosszú láncú polimerekké. Ezen eljárással állítják
elő a poliamid (nylon 6), a poliakril, a poli-vinil-klorid és a polipropilén szálképő folyadékát.
monomer monomer monomer monomer polimer

Polikondenzáció
A polikondenzációban különbző monomerek kapcsolódnak össze melléktermék (többnyire víz) kilépése mellett polimerekké.
Ezt az elvet alkalmazzák a poliészter és poliamid (nylon6.6) szál őzpék folyadékának előáítsakor.
• + ~:!I* + ~!ál + ~!;fM:1 + ~:i!1 + [II .=l~! ====== + ~

monomer monomer monomer monomer polimer melléktermék
Poliaddíció
A poliaddícióban két őzöbnlük fajta monomer kapcsolódik össze polimerré. A kiindulási anyagból poliaddícióval állítanak
elő pl.: gumirugalmas szálakat.
II -I- I :~! il + r:!!!h;:::.:.:j + li!§!'j + 1:::m::1 + !ll

monomer monomer monomer monomer polimer
A szálak nyújtása
kevésbé rendezett A szálképő rózsából őpélik őzpéklá s folyadék szállá szilárdul.
molekulaláncok
A szálak belsejében a molekulaláncok még rendezetlenül
helyezkednek el. Nyújtás során avegyiszálak elvékonyodnak,
és a szál belsejében kuszáltan elhyzkdő láncmolekulák a
szál hosszanti irányában párhuzamosan rendző ek. Az
nyújtás -+ amorf részeken kívül kristályos szerktű részek, valamint
az egyes molekulaláncok között oldalkötések is kialakulnak. A
hosszanti irányban elhelyezkedő láncmolekulák és az
oldalkötések adják a vegyiszál vagy szilárdságát. Nyújtás
részben rendezéft
molekulaláncok. lehetséges a szálképzés során vagy egy külön munkafolyamat
részeként is.
1. A molekulaláncok elhelyezkedése nyújtáskor 1) görögül: mono =egy
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.3 A vegyiszálak előá ít sa
Szálkép ő eljárások avegyiszálak előá lítás ra
Három egymástól eltérő szál képző eljárást különböztetünk meg avegyiszálak előá lítás ban. Ezek alpvető szerkezeti
elemi megegyeznek: a szálképő folyadék tartálya, a fogaskerékszivattyú a szálképő folyadék adagolására, a szálképő
rózsa, amelyben a végtelen szálak (filamentek) képződne és megszilárdulnak, és egy olyan berendezés, amely a filamenteket
nyújtja és feltekercseli.
Nedves szálképzés Száraz szálképzés Szálképzés ömledékbő.
A kiindulási anyagot oldószerrel szálkép ő oldattá alakítják. A kiindulási anyagot megömlesztik.
szál képző
szál őzpék oldat J: - = ' ~ 7.t őm Iedék
n"'""" .....- foga~kerészivtyú

meleg
lev gő
szálhúzó szerkezet
hideg
nyújtás lev gő
felt k rcselő
szerkezet
A szálképő rózsából az oldat vegy- A szálképő rózsából az oldat meleg A szál képző rózsából az ömledék
szeres fürdőbe kerül. A vegyszerek abt lm ráőgev kerül. A könnyen hideg légaknába kerül, lehű, és a
semlegesítik az oldószert, a szál illó oldószer elpárolog, a szál meg- szálak megszilárdulnak.
megszilárdul. szilárdul.
Például: viszkóz, poliakrilszál Például: poliakrilszál, acetátszál Például: poliamid, poliészter
A filamentek szálképző rózsából való kilépése és megszilárdulása után következik a nyújtás. A nyújtás nagy seb égű
húzással történik, de lehet későb az utókezelés során is nyújtani. A szálképő rózsa nyílásainak nagyságától és a nyújtás
mért k ől függ a szálfinomság.
A szálképő rózsa nyílásai igény szerint
o
kerek vagy más ker sztmetszetű is
lehet. Ezáltal a szálak keresztmetszeti
képe is .őrétle
A szálak fénye és tapintása a kereszt-
metsz ől és az esetleges mattírozó-
anyagok hozzáadásától függ.
1. A szálképő rózsák nyílásainak alakja
A szálképő rózsával képzett szálak elnevezése
A "végtelen" hosszú vegyiszálakat filamenteknek nevezzük.

Ha a szálképő fejen csak egy nyílás van, monofil keletkezik (mono =egyedül, egyenként).
A többnyílásos szálképő rózsa filamentjeit összefoglalóan m41tifilnek nevezzük (multi = sok).
A termoplasztikus multifilek terjdlmsítheők (tartósan ívelhtők).
Több szálképző rózsa filamentjeit össze lehet fogni egy kábellé, és tépéssel vagy vágással vágott szállá alakíthatók.
Szálhossz és íveltség alapján megkülönböztetünk pl.: W-típust (gyapjú-típus) és B-típust (pamut-típust). Avegyiszálak
önmagukban, vagy más vegyi, illetve természetes szálasanyaggal fonallá sodorhatók össze (fonhatók).
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak
1.3.4 Természetes alapú
vegyiszálak
A természetes polimerkbő készült vegyiszálakat a DIN 60 001 alapján a cellulózalapú szálak, az alginátszálak és a
gumiszálak csoportjába sorolhatjuk. Az egyetlen gazdaságilag jelntős szálasanyagcsoport ezek közül a természetes
cellulózból toíláőe cellulózalapú vegyiszál. Ezért az gésűrezy kedvéért a természetes polimerkbő készült vegyiszálak
tárgyalásakor csak ezkről beszélünk. Az algákból előáíto alginátszálak nem ellenállóak, és már szappanos lúgban is
oldódnak. Gumiszálakat kaucsukból állítanak elő (latex), de ezek a gumirugalmas szálak miatt háttérbe szorultak.
A cellulózalapú vegyiszálak története
Már régóta él az emberekben az a vágy, hogya drága selyemszálat valamivel

2UM
BEMBERG-STRUM.pF III A
BEMRGSIDN-W"\'}~C
"
"'r. r I helyettesíteni tudják. Körülbelül 100 évvel ez lőt
sikerült a selyemhez hasonló filamenteket mesterségesen előáítani.
a tudósoknak és vegyészeknek
1845-ben
fedezték fel a cellulóznitrátot, az ősle szálhúzásra alkalmas, oldódó cellulóz-
vegyületet. A cellulóznitrát alkoholból és lőbreté álló keverékben feloldható. így
kapták a "nitrátselyem" szálképő oldatát. 1884-ben a francia Chardonet gróf
szabadalmaztatta a "műsely előáíts, és 1889-ben Párizsban a világki-
állításon először mutatott be cellulóznitrátból készült fonalakat és .tek vőzs
Besanconi gyárában 1891-ben kezdte el a "nitráműsely előáíts, és a
vegyi szálak textilipari célokra való termelését.
1857-ben sikerült a cellulózt rézoxid-ammóniában feloldani. 1897-ben ez az eljárás
addig tökéletesedett, hogy szálasanyagok előáítsra is hasznosítani tudták.
1904-ben kezdték el Wuppertálban a "réz-műsely2) gyártását.
1892 és 1898 között Angliában a viszkózeljárás alapján fejlesztették ki a szálas-
anyagtermelést . Felfedezték, hogya pamutból - ha nátronlúggal és széndiszulfid-
dal kezelik -, egy sárgás, nyúlós (viszkózus) massza keletkezik, amely egy speciális
nebődrüf szállá alakítható.
1864-ben sikerült laboratóriumban cellulózacetátot előáítani, s így avegyiszálak
gyártásának újabb leh tősége nyílt meg a cellulóz felhasználásával. Az
~MD'RGs[1
t""". i" ·.rOÖ" "G'i"~:
~"
.r:iiTiii iHA"'iiíN o:;ojffÁc"Nj;
acetátszálak előá ítsához 1904-ben szabadalmaztatták a száraz szálképző
eljárást.
1. málkerm ylesűM (1928)
Az 1900 körüli éveket a vegyiszálgyártás kezdetének tekinthetjük. A "műsely-harinák, amelyek az ősle világháború
után ketnű fel, évőtehl tették az "arany húszas évek" rövid szoknyás divatját. A "vegyi selyem" egyenesen forradalmian
hatott a női fehérnműk. A lágy, selymes puhaságú, színes és nagy rugalmasságú sármőz-teék új űmenréhef stílust
hoztak létre. Eredetileg cellulózalapú vegyiszálakat csak "vegyi selyem ként" (filament) termeltek, míg a húszas években a
németek kifejlesztették a "cellulózgyapot"3l , a vágott viszkózszál előá lítás nak módszerét. A viszkózeljárás
továbbfejlesztésével leh tővé vált olyan szálasanyagok előá lítása, melyeknek tulajdonságai hasonlóak a pamut
tulajdonságaihoz. Újabban egy környezetbarát oldószeres eljárást a fejlesztettek ki a viszkóz előáítsra.
A cellulózalapú vegyiszálak osztályozása
A cellulózalapú vegyiszálakat a cellulóz oldási eljárása alapján csoportosíthatjuk:
I Cellulózalapú vegyiszálak
I
I
I I I I
Előáíts Előáíts Előáíts Előáíts
viszkózeljárással rézoxid-ammónia eljárással acetáteljárással oldószeres eljárással
viszkózszál, modálszál rézoxidszál acetátszál, triacetátszál liocell
A cellulózalapú vegyiszálak jelntőség

A cellulózalapú vegyiszálak részaránya a szálasanyagok kozött kifejlesztésük óta soha nem volt nagyon magas. 1993-ban
a világ mintegy 3 millió tonnát használt fel, amely a világ összes szálasanyag-felhasználásának 7%-a. A cellulózalapú
vegyiszálak között aviszkózszál jel ntősége a legnagyobb.
11 A nemzetközi vegyi szál - jelzés a Vegyiszálak Ipari Egyesületében (Industrievereinigung Chemiefaser - bejegyzett egyesület) tömrülő vegyiszál-t rme ők
termékeit jelöli.
2) Müselyem, reyon: a cellulózalapú vegyiszálak filamentjeinek korábbi elnevezése. 3) Cellulózgyapot: a viszkóz vágott szál korábbi elnevezése.
1. Szálasanyagok 1.3.5 Természetes alapú vegyiszálak:
1.3 Vegyiszálak
viszkózszál, modálszál
Viszkózszál, modálszál Rövidítés: viszkózszál ev, modálszál eMD
rMl kopalzó u~
Előá ít s
Wll.J alkal1zálás préselés

A viszkózszál alapanyagát az eukaliptuszfa, a fenyő
amelyet kéregtelenítenek, és gyufaszál hosszúságnyi darabokra vágnak. Agyantát
és a bükkfa szolgáltatja,
nátronlúg és más idegen anyagokat egy hosszadalmas folyamat során .kizőf A megtisztított
víz és fehérített cellulózt szilárd cellulózlemezekké préselik. A szál zohástílőe a
cellulóznak ismét folyékonnyá kell válnia. Ezért a mintegy 100 éves múltra
vis zatekin ő viszkózeljárás keretében (1. kép) a cellulózlemezeket nátronlúgban
áztatják. A lúg a molekulakötések belsejébe hatol, és fellazítja a lemezek szerke-
zetét. A kisajtolás után az így létrejött alkálicellulózt szálakra bontják. Az ezt követő
érlelés során a hosszú cellulóz molekulaláncok megrövidülnek, így az oldat
szén-
szálképzésre alkalmas lesz. Az alkálicellulóz a széndiszulfid hatására (szulfidálás)
diszulfid
lúgban oldódóvá válik. Higított nátronlúg hozzáadása után létrejön a szálképő
oldat, a viszkóz, amely folyékony mézhez hasonlítható. A szálképő oldathoz
nátronlúg
tetszés szerint mattírozószer vagy színeőayg adható. Légtelenítés és szűré
víz
után, az előkészíte szálképző oldatot a finom szálképő fejen keresztül a
kicsapófürdőbe préselik. A cellulóz akicsapófürdőben filamentté merevedik,
amelyet nyújtanak, és mint filamentfonalat összefognak, s csévére feltekernek.
Az előá ításkor felhasznált összes kísérőanyg eltávolítására, befejezésül alapos
mosást, aviválást (= olajjal selymesebbé teszik) és szárítást végeznek. A filamente-
ket bizonyos hosszúságra vágják, s így fonásra alkalmas szálakat kapunk.
Az utóbbi időben kifejlesztettek egy új eljárást a viszkózszál előáítsra. Ebben

fogaskerékszivattyú
egy olyan aminoxidot alkalmaznak oldószerként, amely a vízzel együtt a cellulózt
egyetlen munkafolyamatban szálképő oldattá oldja (2. ábra). Az egyszerű és
rövid eljárás előny mellett ez az előá ítsi mód a környeztvédő elvárásainak
is jobban megfelel, mint a klasszikus viszkózeljárás. Ennek az új cellulózszálfaj-
tának a neve Lyocell.
A szál felépítése
'- kicsapó fürdő Viszkózszál: A viszkózeljárásban szálképő folyadékká oldott cellulóz kémiailag
szál képző rózsa
nyújtás csaknem változatlan marad. Szállá szilárdulás után ismét cellulózzá alakul.
hullámosítás,
mosás (3. ábra). A szál anyagát regenerált (újraképződöt) cellulóznak nevezzük. A
~ vágás vagy
aviválás tépés viszkózszál kémiai összetételét tekintve a pamuthoz hasonló. A szálban lévő
vágott szállá cellulóz-molekulaláncok azonban rövidebbek, mint a pamutnál, ez a magyarázata
a pamuthoz képest gyenge szilárdságnak.
folytonos ~ _
szál (fila ment _~
Modálszál: ugyanolyan módszerrel állítják elő, mint a viszkózszálat. Aszálképzés
körülményei azonban eltérők, és a kicsapófürdő további vegyszereket is tartalmaz
1. A klasszikus viszkózeljárás (módosított viszkózeljárás). Ez befolyásolja a szálban a cellulóz-molekulaláncok
folyamata hosszúságát és elhelyezkedését, az amorf és kristályos részek arányát. így száraz,
és nedves állapotban, egyaránt nagyobb szilárdságot érünk le, ami a szál tiőzmelj
még tovább javítja.
~
2. Az új oldószeres eljárás
folyamata 3. Részlet egy cellulóz-molekulaláncból
l'
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyi szálak 1.3.5 Viszkózszál, modálszál
Öltözködésfiziológiai jelmzők
Hősziget l A viszkózszálat kevés légzárványt tartalmazó (kis porozitású), sima textilfelületekké dolgozzák
képesség fel. A viszkózból vagy modálból képzett fonalak olyan ,keűtzrs amelyeknél a pórus lehet kisebb
vagy nagyobb, s ennek megfl őn a hőszigetlé is őrétle lesz. Önmagában a szál anyaga csak
jelentéktelen mértékben befolyásolja a hőszigetl képességet.
Nedvességfelvétel A viszkóz- és modálszál nedvszívóképessége nagyon jó. Normál netlkésrmőh 11-14% nedvességet
vesznek fel zőgív alakjában. Mivel nedvesség hatására jelntős megduzzadnak, SO-120%-nyi
vizet tudnak tárolni. Nedvszívóképességük jobb,mint a pamuté.
Viselési jelmzők A viszkóz- és modálszálak finomak és lágyak, ezért viseletük a bőrnek kellemes.
Egyéb fontos tulajdonságok (lásd 43., 44., 45. oldal)
Szilárdság A viszkózszál száraz szilárdsága egyértlműn kisebb, mint a pamuté. Nedves szilárdsága csekély
mért kű, száraz szilárdságának 40-?0%-át teszi ki.
Nyúlás Maximális húzóerő hatására nyúlása 15-30%, amely több mint kétszerese a pamuténak.
Rugalmasság Mint minden cellulózalapú szál, a viszkóz- és modálszál rugalmassága is csekély mértkű, ezért
könnyen gyűrődnek.
Elektrosztatikus Nagyon kicsi, mivel a szál állandó nedvességet tartalmaz.
töl ődés
Finomság, tapintás A szálfinomságtól és a felütszrkő fügően a kelmék lehetnek finomak és puhák, de merevek is.
gésőtehz ní S A viszkózból és modálszálból készült kelmék nagyon jól kőtehznís és nyomhatók. A színek nagyon
élénkek.
Fény A szálkertmő és a mattírozószer hozzáadásától fügően a szálak fénye változó.
A tulajdonságok változtatása kikészítés során
Gyürődésment ! A nedves kezelésnél a viszkózszál megduzzad, terjedelmesedik, hosszanti irányban lerövidül, zsu-
könnyen kezlhtő gorodik. Hogy zsugorodásra kevésbé legyen hajlamos,mügyantával kezelik. Ezáltal zsugoro-
kikészítés dásmentes lesz és kevésbé gyűrődik, bár nedvszívóképessége is lecsökken. A modálszálak nedves
zsugorodása kisebb mértkű, mint a viszkózszálaké, ezért a modálszálakból készült kelmék kikészí-
tés nélkül is formatartóbbak.
Felhasználási terület Szálfelismerés
Viszkóz filamenteket alkalmaznak fényes kelmék előáítsra, szövetekhez Mikroszkópi kép: A keresztmetszet
és kötött kelmékhez a fényhatás eléréséhez és a kreppszövetekhez A bélés- általában csipkézett, a szálképő fej
anyagok több mint a fele viszkóz. További felhasználási területek: blúz-, ing-, nyílásaitól függ.
ruha- és dekorációs anyagok, női fehérn műk, szalagok és paszományok.
Égéspróba: Égés: gyors, világos,
tovább izzó. Szag: égett papír szagú.
A viszkóz vágott szálakat más szálakkal szokták keverni, mert magas a
Égéstermék: világos hamu.
nedvszívóképességük és fényesek. Gyapjú-, pamut- és űretkar nel anyagok
állíthatók elő belő . Nedves szakítópróba: Egy bizonyos
helyen benedvesített szál a nedves
A modálszálakat szinte kizárólag vágott szálként dolgozzák fel. Ezeket jó részen elszakad (vö.: pamut).
nedvszívóképességük miatt elsőorban pamuttal vagy poliészterrel keverik. Oldási próba: A kénsav oldja a viszkóz-
A keverékeket fehérnműöz és itazáhurőslef termékekhez használják. és modálszálat.
Kezelési utasítások és jelzések Textilmeghatározás

A viszkóz- és modálszál mosható, jól vasalható, de nem neltrűyg .űsétíz ki A viszkózszál elnevezést olyan regene-
A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, a szövetszerkezet, ki ~sz té és feldolgozás rált cellulózszálakra használják, ame-
jellege korlátozó tényezők lehetnek.
Iyeket viszkózeljárással állítottak elő.
Mosás Fehérítés Vasalás Vegytisztítás Szárítás Modálszálnak nevezik a nedves álla-
Viszkóz Modáll Viszkóz Modál potban különösen magas szakítószi-
lárdsággal rendelkező regenerált
'0
- '@J
A ~ ® l8i ~ cellulózszálakat. Márkanevek pl.: Enka-
Viskoselil , Lenzing Viskoselil , Da nufil lil .
1.3.6 Rézoxidszál, acetátszál,
•
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak
triacetátszál
Rézoxidszál Rövidítés: CUP
Előá ít sa és a szál felépítése Tulajdonságok, felhasználási terület
A rézoxid és más rézvegyületek híg ammóniákban kék folyadékká Mivel a rézoxid-selyem cellulóz-molekula-
oldódnak fel. Ebben a cellulóz is feloldható. Erős hígításkor a cellulóz láncokból épül fel, fontosabb tulajdonságai a
ismét kicsapódik (megszilárdul). A szálképő oldat előá lítás nak viszkózéval hasonlíthatók össze. Különösen
eljárását rézoxid-ammóniás eljárásnak, a szál képző eljárást pedig értékes a rézoxid-szál kellemesen lágy
nedves szálképő eljárásnak nevezik. Költségkímő, és környezet- tapintása és jó nedvszívóképessége. A
védelmi okok miatt a Német Szövetségi Köztársaságban már nem szálnak csekély jelntőség van. Rézoxid-
alkalmazzák ezt az eljárást. Németország rézoxid-szálakat ma már csak filamenteket mindeklőt bélésanyagként
importál. A rézoxid-szál anyaga a regenerált (újraképződöt) cellulóz. használnak fel.

A rézoxid-selyem mosható, vasalható, de nem .teínlrűyg A rézoxid-szál (Kupro) elnevezést olyan
A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, az anyagszerkezet, kikészités és feldoI- regenerált cellulózszálakra használják,
gozás jellege korlátozó tényezők lehetnek.
amelyeket rézoxid-ammóniás eljárás során
állítanak elő.
Mosás Fehérítés Vasalás Vegy- Szárítás
tisztítás
\E A an ® i8I
Acetátszál, triacetátszál Rövidítés: Acetát CA, Triacetát CTA
sátíl ő E és a szál felépítése Tulajdonságok, felhasználási terület Szálfelismerés
Acetátszál: a cellulózacetát cellulózból és Az acetátszál nemes, matt fényű, telt tapintású Oldási próba: a
ecetsavból álló száraz, szemcsés kémiai és szép eséű. A természetes selyemhez hasonlít cellulózacetátok
vegyület, amelyacetonban szálképző leginkább. Az acetátszál rugalmasabb, formatartó- acetonban, ecet-
folyadékká oldható, és száraz szálképző sága jobb, mint a viszkózé. Az acetátszál termo- és hangyasav-
eljárássai szál állítható elő belő. A cellulóz- plasztikus, már a száraz hővel szemben is érzé- ban, valamint
acetát tulajdonságai eltérnek a viszkóz-, a keny. A gyenge nedvességfelvétel miatt a szálak diklórmetánban
modál- és rézoxid-szál tulajdonságaitól. Ezt gyorsan kiszáradnak, ezért viszont könnyebben oldhatók. A sa-
többek között az égési és oldási próbáknál töl ődnek fel elektrosztatikusan. vakra és a lúgok-
is tapasztalhatjuk. A triacetátszál hővel szemben ellenállóbb, mint ra is érzékenyek.
Triacetátszál: A szálképő folyadék előá í- az acetát, de kevesebb nedvességet vesz fel. Az Égéspóba: az
tásakor a szemcsés cellulózacetátot nem acetátszálhoz hasonlóan termoplasztikus, terjedel- acetátok a láng-
aceton ban, hanem diklórmetánban oldják mesíth ő, tartós plisszék, és vasalt élek kialakí- ban megolvad-
fel. Ezáltal az acetáttól eltérő száltulajdon- tására alkalmas. A triacetátszál egyéb tulajdon- nak, égésük
ságok jönnek létre. ságai hasonlíthatóak az acetát tulajdonságaih?z. gyors és savany-
Az acetát- és triacetátszál anyagát cellulóz- Az acetátot és triacetátot filamentként és vágott kás szagú. Égés
származéknak nevezzük, mert a cellulóz az szálként állítják elő, s ezkből ruha-, blúz-és blézer után fekete
ecetsavval lépett vegyi kapcsolatba. bélésanyagokat készítenek. kemény anyag
(göb) marad.
Az acetátszál korlátozottan mosható, vasalásra érzékeny, nem neltrűyg A textíliák meghatározására vonatkozó
ki észítésű. A triacetátszál mosható, vasalható, abszolút gyűrteln. szabvány szerint az acetát- és triacetátszál
A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, az anyagszerkezet, kikészítés és feldol- einevezés csak olyan szálasanyagokra alkal-
gozás jellegkorlátozó tényezők lehetnek.
mazható, amelyeket cellulózacetátból
állítottak elő.
Mosás Fehérítés Vasalás Vegy- Szárítás Példák márkanevekre: Arnel® (Acetát), Tricel®
acetát triacetát acetát triacetát tisztítás (Triacetát).
~
- \E A ~
gőz
an
nélkül ® i8I
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak
1.3.7 Vegyiszálak szintetikus poli-
mer kből (szintetikus szálak)
A szintetikus szálak története
1925-ben egy német vegyész, Standinger professzor felismerte, hogya textil-

szálasanyagok sok kismolekulából álló makromolekulák (óriásmolekulák). A
természetes szálasanyagoknál a nagymolekulák rendszere a természetes
fejlődés eredménye. Stadinger felfedezése óta tudatosan próbálnak
molekulaláncokat szintetikus úton .inatíláőe
1931 és 1941 között kifejlesztették a polivinilkloridot, a poliakril-nitrilt, a
poliamidot és a poliuretánt. 1941-ben szabadalmaztatták a poliészter
előá lítás t, amely ma a legfontosabb szintetikus szálasanyag. A szintetikus
vegyiszálak gazdasági áttörésének látványos jele volt az ötvenes évek
kezdetén a nejlonharisnyák világsikere. Azelőt jobb körökben elsőorban
sely mbő és "lőbmeyl süm" készült harisnyákat hordtak. Néhány évvel bősék
piacra került a hurkolt anyagból készült, könnyen kezlhtő nejloning.
Az első poliuretán szál, az USA-ból származó Lycra 1959-ben került a piacra.
1. Leheletvékony nejlon női harisnya
Ma a ruházati iparban (Németországban) a vegyiszálak részaránya 50% fölött
(1952)
van.
A cellulózalapú vegyiszálakat elsőgnrációs vegyiszálaknak nevezik. A szintetikus vegyiszálakat másodikgenerációs

vegyiszálaknak tekintik. Az utóbbi 20-25 év fejlesztéseit, az aramid-, szén- és szilikátszálakat harmadikgenerációs
vegyiszálakként jelölik meg.
A szintetikus vegyiszálak osztályozása
Aszerint, hogyamakromolekulák a kismolekulákból hogyan jönnek létre, a szintetikus szálakat a polimerizációs, a

polikondenzációs, és a poliaddíciós szálak csoportjába soroljuk.
Szintetikus vegyiszálak
Polikondenzációs szálak Polimerizációs szálak Poliaddíciós szálak
Poliamid (poliamid 6.6) Poliamid (poliamid 6) Elaszto

Poliészter Poliakrilnitril
Polipropilén
Polietilén
Polivinilklorid
Fluor
A szintetikus vegyiszálak jel ntősége
1990-ben a világ természetes- és vegyiszál-felhasználása mintegy 40 millió tonnát tett ki. lőb E 15 millió tonna (1993: 17
millió) volt a szintetikus szál, és 3,3 millió tonna (1993: 3 millió) a cellulózalapú vegyiszál.
millió
6
tonna
7
6
I
filamen- 5
tek 4
3
~ vágott
~ szálak
2
1
1960 1970 1980 1990 1960 1970 1980 1990 1960 1970 1980 1990 1960 1970 1980 1990
poliamid poliészter poliakril poliolefin
2. A szintetikus szálak termelésének fejlődése a világban, millió tonnában kifejezve

1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.8 Poliakrilszál, modakrilszál
Poliakril- és modakrilszál Rövidítés: Poliakril PAN, Modakril MAC
Előá ít s A szál felépítése
A proilénbő és ammóniából nyert akril- A poliakril molekulaláncok CHz-CHCN

nitril poralakú poliakrilnitrillé polimeri- mon er kből épülnek fel (1. ábra).
zálódik. Dimetilformamidban vagy Lényegében három száltípust külön-
dimetilacetamidban feloldják, és nedves böztethetünk meg: normál vagy szá-
szál őzpék eljárás során poliakril-szálakat raz poliakrilszálakat, a nehezen meg-
képeznek belő. Az akrilnitril közvetlenül gyulladó modakrilszálakat (módosított,
az oldószerben is polimerizálódhat, és megváltoztatatott poliakril-szálak) és a
ezután szál képezhtő belő . porózus akrilszálat a Dunova@-t(2. kép).
1. Részlet egy poliakril-molekulából
Tulajdonságok (vö.: 43., 44., 45.) Felhasználási terület
Poliakr lnitr lbő csaknem kizárólag vá- A poliakrilnitrilt nagyrészt vágott

gott szálakat állítanak elő. Ezek tapin- szálként dolgozzák fel. Önmagában,
tása hasonló a gyapjúhoz, kis ésűr és más szálakkal- első orban gyapjú-
,keűg és fénnyel, vegyszerekkel szem- val - keverve kötött kelméket, felsőru
ben ellenállóak. Mint minden szintetikus házati anyagokat, takarókat, szőrme
szál, a poliakrilnitrilszálak is könnyen utánzatokat, dekorációs- és bútorszö-
kez lhető k (bár nedvesség és hő veteket, padlószőnyegkt és urődév
hatására könnyen deformálódnak), hő házati termékeket állítanak elő belő .
hatására rögzítheők. A modakril szálak módosított, meg-
Poliakrilnitril vágott szálakból terjedel- változtatott akrilszálak. Többek között
mes fonalak állíthatók elő, amelyek tűzál ó tulajdonsággal is rendelkez-
lágyak, jó hőtar ók, és a gyapjúhoz ha- nek. Felhasználási területük a védő
sonló karaktert mutatnak (3. kép). Hőre ruházatok és dekorációs anyagok
erős n összezsugorodó tulajdonságuk előá lítása.
2. A Dunova®poliakrilnitril szál felépítése akkor használható ki, amikor zsugorodó A Dunova@ porózus akrilszál, belse-
és nem zsugorodó szálakat összefon- jében beépített bélüregek vannak,
nak. Ilyenkor hőkez lésnél az egyik melyekben nedvesség tárolható.
szál rész zsugorodik, és a fonal terjedel- Eb ől az akrilszálból első orban
mesebb lesz. Kis sűr ségük miatt a nedvszívó és meleg fehérneműket
fonalak különösen könyűek. állítanak elő.
Szálfelismerés
Égéspróba: Oldási próba:
a poliakrilnitril a tűzben összezsugo- a, dimetilformamid, dimetilacetamid
rodik, megolvad, ég, csöpög és erősn és a salétromsav oldják a poliakrilt.
kormoz. Szaga szúrós, az égéstermék
kemény és nem szétmorzsolható.
3. Meleg öltözékek poliakriln trilbő
A poliakril textíliák könnyen kez lh tő , ez aztjelenti: moshatók mosógépben, A textíliák meghatározására vonat-
gyorsan száradnak, gyűrteln ki észít űek (magas hőre érzékenyek). kozó szabvány értelmében az olyan
A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, az anyagszerkezet, kikészítés és feldolgozás szálakat, amelyek minimum 85%
jellege korlátozó tényezök lehetnek. akriln trilbő állnak, poliakrilnitrilnek
nevezzük. Az árucímkéken a poliakril-
Mosás Fehérítés Vasalás Vegytisztítás Szárítás nitrii nevet szerepeltetni kell. Hozzá
lehet tenni a márkanevet, mint pl:
- A ca l8i Dolan@, Dralon@, Dunova@, Wolpryla@.

\E ® Modakrilszálnál az akrilnitril részará-
nyának 50% fölött és 85% alatt kell
gőz nélkül lennie.
•
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.9 Poliamidszál
Poliamidszál Rövidítés: PA
a poliamid 6-ot vagy a poliamid 6.6-ot

Előá ít s
megömlesztik
A legfontosabb poliamidok a poliamíd 6 és poliamid 6.6. A kaprolaktám

poliamidömledék (meghatározott aminosavakból létrejött amid) polimerizációjával polikaprolaktám,
azaz poliamid 6 keletkezik. A poliamid 6.6 úgy jön létre, hogy diaminok lépnek
reakcióba dikarbonsavval, s így AH-só (adipinsavas hexametilén-diamin, "nylonsó")
jön létre, amelynek polikondenzációjával poli-AH-só keletkezik, a poliamid 6.6.
A poliamid 6-ot vagy poliamid 6.6-ot megömlesztik. Az ömledéket vagy közvetlenül
átsajtolják a szál képző fejen, vagy feldolgozzák poliamid-granulátummá, amely
későb szál őzpék ömledékké olvasztható. Miután elhagyta az ömledék a szálképő
rózsát, hideg légáramlatban való hűtés és 3-4-szeres hosszúságra való nyújtás
következik (1. ábra).
A poliamidok makromolekuláris vegyületek, amelyeknek szénhidrátláncaiba

szabályos amidcsoportok(-CO-NH) épűlnek be. A kiindulási anyagok kismole-
kuláiban található szénatomok száma jellemzi a különbző poliamidfajtákat. A .
poliamid 6 hat C-atomot tartalmaz (2. ábra), míg a poliamid 6.6 kétszer hat
C-atommal rendelkezik (3. ábra).
Poliamid-fajták
A poliamid 6-ot és poliamid 6.6-ot ruházati, lakás-és műszaki textíliák készíté-

nyújtás
sére használják fel. Különleges poliamidszál-típusok léteznek speciális felhaszná-
aviválás lásra: pl. nesőr hullámosított, antisztatikus, fényes poliamid-szálak. Az utóbbi
(olajozás) években egy újabb csoport került a piacra, az elsőorban a műszaki textíliák
fonókábel kialakitása,
aviválás, körében használatos aramidok. Ezek aromatikus poliamidok, ami aztjelenti, hogy
nyújtás, a molekulaláncokban aromátok kapcsolódnak amidcsoportokkalláncmolekulákká.
.L:" I
hullámositás,
vágás vagy tépés
Ez a teljesen nyújtott molekulaláncokból és sok kristályos lőbzsér álló száIszerkezet
mesítés nagyobb szakítószilárdságot és levőh szembeni ellenállóságot eredményez.
Öltözködésfiziológiai jel mzők (vö.: 128., 129. oldal)
filament vágott szál Hősziget l A hőszigetl képesség attól függ, hogya poliamido-
képesség kat sima filamentként vagy vágott szálként dolgozzák- e
1. A poliamidszál képzése ömledékből fel. A sima filamentek alig tartalmaznak légzárvá-
nyokat, így kevéssé szigeteinek. A terjedelmesítés
során keltző laza térfogat lehtővé teszi, hogy
hösziget lő levegö záródjon be. A vágott szálakat
~
HHH
~l
finom sima, de terjedelmes fonalakká is feldolgoz-
H H hatják.
2. A poliamid 6 makromolekula Nedvszívó képesség A poliamid nedvszívása igen gyenge. Mintegy 3,5-
részlete
4,5% között van. A terjedelmesítés során a fonalban
üregek keletkeznek (hajszálcsövek) , így a hajszálcsö-
vesség elvének megfl ően a fonal a nedvességet
jól szállítja.
Viselési jel emzők Ruházati textíliákhoz túlnyomórészt finom, lágy poli-

3. A poliamid 6.6 makromolekula amidszálakat használnak fel.
részlete
•
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.9 Poliamidszál

Szilárdság A poliamid szakítószilárdsága és kopásállósága na-
gyon jó. Nedves szilárdsága a száraz szilárdság 80-
90%-át teszi ki. A műszaki textíliákhoz használt arami-
dok szilárdsága mintegy ötször olyan nagy, mint a ruhá-
zati textíliáknál használt szálaké.
Nyúlás A nyúlás maximális húzóerő hatására nagyon nagy mind
száraz, mind nedves állapotban. Aszáltípustól és a húzó-
őre nagyságától fügően 20-80% közötti.
Rugalmasság A poliamidszálak nagyon rugalmasak, kevéssé .kendőrűyg
Elektrosztatikus nesőrE ,kidőtlö de antisztatikus anyagok beépítésével
feltö ődés a feltöődés lecsöknthő.
Finomság, A szálfinomság a mikroszáltól a durva szálig terjed (vö.:

tapintás 44. oldal). A szálfinomságtól, az anygszerk től és
a kikészítés jelgétő füg ően a kelmék is lehetnek a
1. Poliamid szab di őruhák
finomtól és a lágytól a merevig bármilyenek.
Fény A szálkertmő és a mattírozó anyagok felhasz-
nálásának mértk ől füg ően a szálak a magas fényű
től a mattig bármilyen fényűek lehetnek.
Alakíthatóság Mivel a poliamid termoplasztikus, hő hatására tartósan
formázható. Ezt a tulajdonságot használják ki terjedel-
mesítésnél és hőrögzítésnl.
Vegyszerállóság A poliamid alkáliákkal és oldószerrekkel szembeni el-
lenállósága nagyon jó, koncentrált savakkal szemben
viszont érzékeny.
Fényállóság Intenzív fénysugárzás hatására a poliamidszálak öre-
gednek, veszítenek szilárdságukból, megfakulnak. Spe-
ciális anyagok beolvasztásával ellenállóságukjavítható.
Biológiai ellen- A poliamid gombákkal és rothadást okozó baktériumok-
2. Kevlar aramidszálból készült vívó
öltözetek álló képesség kai szemben ellenáll, nem rothad el.
Hőál óság A poliamid hőre érzékeny.
Felhasználási terület Szálfelismerés

A poliamid-filamenteknek, amelyeket az esetek többségében terjedelmesí- Mikroszkópi kép: többnyire köralakú
tenek, 80%-os a részaránya. Készítenek bElőe finom harisnyákat, női fehérne- a szálképő rózsa nyílásának alakjától
műt, fűzőket, fürdő uhákat, sport-és szabdiőruhákat (1. kép), bélés-, ruha- függ.
és blúzanyagokat, esőkabáto , es rnyők t. Felhasználják kötött termékek Égéspróba: a poliamid összezsugo-
meg rősíté re, valamint padlószőnyegk készítésére; a monofilamenteket rodik és megolvad, ha láng közelébe
varrócérnaként hasznosítják. kerül. Az olvadt anyag nyúlós, csöpög.
A poliamid vágott szálakat gyapjúval, pamuttal vagy más vegyiszálakkal Égésterméke kemény, nem szétmor-
keverve ruházati textíliák készítésére, továbbá kötött termékekhez, plüssökhöz, zsolható.
szőnyeg k száltakarójaként és dekorációs anyagokhoz használják. Ezenkívül Oldási próba: 80%-os hangyasav és
közbélés előáítsra is hasznosítják. a koncentrált szervetlen savak ron-
Aramidok első orban műanyagok erősítés re szolgálnak. Alkalmasak csolják a poliamidot. Higított szerves
azonban védőruha-nygokra is, pl: golyóálló mellények, vívó-, (2. kép) favá- savak kicsit károsítják.
gó-, -őzynesrvótua és kesélrezslfótozű céljára is.

A poliamid-textíliák könnyen kezlhtőek, tehát mosógépben moshatóak, A textíliák meghatározására vonat-
gyorsan száradnak, vasalást nem igényelnek (hőérzkeny ). kozó szabvány értelmében a poliamid
A jelzések a maximális igénybevételre vonatkoznak, az anyagszerkezet, kikészítés és feldolgozás csoportnevet számjelzés nélkül
jellege korlátozó tényezők lehetnek.
használják. Az előá ító cég márkaneve
szerepelhet mellette.
Poliamid márkanevek pl: Antron®,
'@1
- gőz nélkül
® Bayer-Perlon®, Enka-Perlon®, Tactel®,
Rho-Sport®, poliamid-aram idok pl:
Kevlar® és Nomex®.
l'
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.10 Poliészter
Poliészter Rövidítés: PES
asátíl ő E
Szerves tereftálsav kapcsolódik etilénglikollal diglikoltereftaláttá. Polikondenzáció

útján magas hőmérskletn vákumban jön létre a polietilén-tereftalát, a poliészter.
A létrejött granulátumot ( 1. kép) mintegy 280°C-os hőmérskletn megolvasztják,
s ezután szálat képeznek belő (ömledékes szálképzési eljárás). Nyújtás után a
sima filamenteket (2. kép) többnyire terjedelmesítik (3. kép), vagy vágott szálakká
vágják (4. kép).
1. Poliésztergranulátum A poliészterre jelmzők a makromolekulákban lévő észtercsoportok (-CO-O-)

(5. kép). Az észter a szerves savak és alkoholok kémiai reakciójában jön létre víz
kiválása mellett.
. Fajtái
A különbző finomságú normál poliészterszál-típusok mellett léteznek speciális fajták

is, pl.: nagy szilárdságú, nehezen gyulladó, magas hőmérsklet tűrő, nagy
zsugorodású, nesőr hullámosított, antisztatikus, nem bolyhosadó, alacsony fokon
olvadó kalázsőtö és profilszálak. Ezeket a szálfajtákat speciális területeken használják.
2. Sima filamentek Öltözködésfiziológiai tulajdonságok (vö.: 128., 129. oldal.)
Hősziget l A sima filament alig tartalmaznak levgőt, terjedelme-

képesség sítve viszont szigetel. Vágott szálakat finom, sima,de
ugyanakkor igen terjedelmes fonalakká is feldolgoznak.
Et ől füg ően a hőszigetl képesség gyenge vagy jó.
Nedvszívó képesség A poliészter alig vesz fel nedvességet. Ha a szálak kö-
zötti részekben érvényesül a hajszálcsövesség, akkor
a nedvszívás is javul.
Viselési jel mzők A ruházati textíliákhoz túlnyomórészt finom, lágy poliész-
terszálakat használnak fel.
3. Terjedelmesített filamentek
Szilárdság A poliészter és a poliamid szakítószilárdsága és kopás-
állósága az összes szálasanyag között a legjobb. Ned-
ves szilárdsága nagyjából ugyanolyan, mint száraz
állapotban.
Nyúlás A maximális nyúlás húzóerő hatására 15-50% között
van. Ez kisebb, mint a poliamid esetében.
Rugalmasság A rugalmassága nagyon jó, ersédőűyg alig hajlamos.
Elektrosztatikus Nagyon nagy, bár antisztatikus anyagok beépítésével
feltö ődés csök enth ő.
4. Vágott szálak Finomság, A szálfinomság a mikroszáltól a durva szálig terjed
tapintás (vö.: 44. oldal). A szálfinomságtól, felütszrkő és
a kikészítés jelgétő füg ően a kelmék a finomtól és
lágytól a merevig változhatnak.
Fény A kersztmől és a fénytompító anyagok hozzá-
adásától neőgüf a szálak fénye a fényestől a mattig
terjed.
Alakíthatóság A poliészter termoplasztikus és .őteh íseml dejr t
Vegyszerek A legtöbb sav, lúg és oldószer nem támadja meg a poli-
észtert. nesőrE koncentrált savak, lúgok és néhány oldó-
szer tönkreteheti a szálat.
5. Részlet a poliészter makromole- Fényállóság A fényállósága nagyon jó.
kulából Biológiai ellen· A poliészter gombákkal és rothadást okozó baktériumok-
éJlló képesség kai szemben ellenálló, nem rothad el.
Hőál óság A ruházati termékekhez alkalmazott szintetikus vegyi-
szál közül a poliészterszál hőálósga a legjobb.
1. Szálasanyagok
1.3 Vegyiszálak 1.3.10 Poliészter
It
Felhasználási terület
A poliészter a legsokoldalúbb tulajdonságokkal rendelkezik, ezért is tölti be a

legőkb helyet a vegyiszálak között. Körülbelül 60%-ban vágott szálként
(8- vagy W-típus) alkalmazzák.
A poliészter vágott szálakat főleg szálkeverékekben dolgoznak fel, ahol a
felhasználástól fügően meghatározott keverés i arányok és adalékanyagok
bizonyultak megflőnk: 70/30, 65/35, 55/45, 50/50% poliészter, gyapjúval,
pamuttal, viszkóz és modál vágott szálakkal ,őtehrvk de más keverési arányok
és adalékanyagok is .keőthlzpéke Az ezkből előá íto legfontosabb
1. ősE ellen ődév anorák poliészter termékek: öltöny-, kosztüm- és ruhaanyagok, férfiingek és blúzok, szabdiő
mikroszál övetből ruházat, ,kotábaőse anorákok, munkaruházat, valamint ágynemű. "Tisztán"
poliészter vágott szálakból sőre varrócérnákat, továbbá vlies-anyagokat készíte-
nek, amelyeket pl: steppelt kabátok melgítőbéskn vagy betétanyagaként
használnak fel.
A ruházati célra készültfilamentfonalakat általában terjedelmesítik. lőbE készí-
tenek ruha-, blúz-, ,-ődnekay sálanyagot, valamint az sárjődi viszontagságai
elleni zohktaáurődév és bélésekhez felhasználható anyagat. Terjedelmesített
fonalat alkalmaznak a szegővartoknál, mert ezek a fonalak jól lefedik aszéleket.
A függönygyártás területét abszolút módon uralják a filamentfonalak.
Nehezen gyúló szálfajtákat alkalmaznak pl.: szállodákban, gyermekágy-
neműr , színházak és közlekedési eszközök kárpit- és dekorációs anyagaihoz.
2. Az sárjődi ellen ődév modern öltözék Speciálisan erős szálfajtákat alkalmaznak ponyváknál, sátorvédőkhöz, ab-
anyagának működési elve roncsbéléshez, tartálykészítésnél és még számos további műszaki területen.
Szálfelismerés
Mikroszkópi kép:
a keresztmetszeti kép általában köralakú, de a szálképő rózsa nyílásaitól
füg ően más keresztmetszeti formák is lehetségesek. A profilszálak a
háromszögtől az ötszög ig változó alakúak. Ezek módosított fénnyel, tapintással
és isédőzeyn zs hajlammal jelmzhtők.
Égéspróba:
3. Poliészter-mikroszálból készűlt a poliészter láng közelében barnás göböcskévé olvad, amely csöpögésre
vlies (bunda) hajlamos. Az olvadt anyag nyúlós, az égéstermék hidegen szétmorzsolhatatianul
kemény.
Oldási próba:
a poliészter csak koncentrált kénsavban és koncentrált kálilúgban, valamint
tetraklóretánban és fenol ban oldódik.
Kezelési utasítások és jelzések
A poliészter anyagok könnyen kez lh tő , tehát mosógépben moshatók,

4. Varrócérnaként alkalmazott terjedel- gyorsan száradnak, abszolút gyűrtelnk.
mesített poliészterfonal A jelzések a maximális igénybevételre utalnak, az anyagszerkezet, kikészités és feldolgozás jellege
korlátozó tényezők lehetnek.
-
\§§J ®
Textilmeghatározás
Aszálfajta megjelölésére a poliészter szót használják. Az ótíláőe cégek márka-

nevei ezzel együtt feltünhők. A különbző gyártók sokféle lőbievnakrám
5. Speciális erőségű poliészter példaként megemlítünk néhányat: Dacron®, Diolen®, Tergal®, Trevira®.
filamentszálakból készűlt vitorla
1. Szálasanyagok 1.3.11 Elaszto, fluoro, poliklorid, polivinilalkohol
1.3 Vegyiszálak
1.3.12 Vegyiszálak szervetlen anyagokból
Szintetikus polimer kbő készült polimerizációs vegyiszálak: elaszto,' fluoro, poliklorid, poliolefin, polivinilalkohol
Főcsop rt Alcsoport Rövi- Előá ít si Speciális Felhasználási Márkanevek

dítés forma tulajdonságok terület (példák)
Elaszto Elasztán EL filamentszál a rugalmas nyúlása Többnyire más Dorlastan@
Az elasztán mini- nagyon magas (800%- szálakkal keverve Elasztan@
mum 85% poliure- ot is elérhet), jól színez- állítanak elő belő- Enka-swing@
tánt tartalmaz. hető, a gumiszálnál le ,takáhurőd üf Lycra@
(Az elasztódiának ED vékonyabbra gyártják, fehérn műk t,
gyakorlatilag nincs oxidáció-és fényállóbb, harisnyákat,
jel ntőség textilru- jól mosható stretch szerelé-
házati területeken.) seket.
Fluoro Fluoro PTFE filamentszál, víztaszító, különösen jó Mikronyílásokkal Teflon@, Hostaflon@
vágott szál, a vegyszerállósága, hő- ellátott fóliaként (membránok a Gore-
fólia álló, alig színehtő felhasználják eső Tex@ sár jődi ellen
elleni ruházathoz. védő ruházatban)
Poliklorid Polivinilklorid CLF filamentszál, terjedelmesítéssel reuma-fehérne- Clevyl@

(a polivinilidénklo- vágott szál, hőtar ó-képes g műk, védőruházat Rhovyl@
ridnak csak műsza- nő, vegyszerállósága jó (ma már nagyon Leavil@
ki területeken van ritka)
)egésőtn l j
Poliolefin Polietilén PE monofilek, kis ,űgésr alacsony Műszaki textíliák, Velstolan@

fóliaszala- a lágyulási pontja, víz- (kötelek, hajóköte-
gok, hatlan. lek, hálók, )kőrűzs
Polipropilén PP filamentszál , nem szív fel nedvességet Funkconális sport- Meraklon@, Vegon@
vágott szál a hajszálcsövesség jó alsóneműk Uó ve-
rejtékszívók)
Polivinil- Polivinilalkohol PVAL filamentszál, vízben oldódó száltípu- hímző-alpnyg Kuralon@

alkohol vágott szál sok, vízhatlan típusok sebészeti cérna
Szervetlen anyagokból készült vegyiszálak: üveg, szén, fém
trop scőF Alcsoport Rövi- Előá ít si Speciális Felhasználási Márkanevek

dítés forma tulajdonságok terület (példák)
üveg üvegszál GF filamentszál, nem éghető, csekély dekorációs anya- Fiberglas@

vágott szál, nedvességfelvétel , gok, tapéták, műa- Fibreglass@
csekély nyúlás, merev nyagok erősíté
szén szénszál CF filamentszál, nagy hőálósg, nagy műany gok erősí- Sigrafil@
vágott szál szilárdság, kemény tése (gépek, sport- Tenax@
eszközök)
fém fémszál MTF Kerekdrótok, a kör keresztmetszetü Fémszálakat és Lurex@

laposdrótok, drótok finoman kihúzott Lurexet alkalmaz-
filamentfo- fémek, a lapos drótok nak dísztőfonal-
nalak, vágott (laposhuzalok) pedig sza- ként pl: brokátok-
szálak, fé- .keűr zsgal A Lurex na- hoz és paszomá-
mezett fólia- gyon finom, vékony fém- nyokhoz. A fémszá-
szalagok réteg, acetát és poliész- lak megakadályoz-
ter fóliák közé fognak. zák az elektroszta-
tikus feltöődés.
1. Szálasanyagok
1.4 A szálasanyagok keverékei
A szálasanyagok keverésének célja a hátrányos tuladonságok kiküszöbölése a minőség javítása, illetve a külső kép bizonyos
hatásainak megváltoztatása érdekében. A keverés továbbá befolyásolja a feldolgozást, a fonalfinomságot és a gazdasá-
gosságot.
I A szálasanyagok keverésének célja

I
I
Minőségjavítá IKülső képi IJövedlmzőség I
I I
A használati Az öltözködés- A kezlhtőség A külső kép A gazdaságosság
tulajdonságok fiziológiai tulajdon· javítása megváltoztatása növelése
javítása ságok javítása
PI.: PI.: PI.: PI.: PI.:

kopásállóság, hősziget lé , moshatóság, szín hatások, a szálak ára, szál-
tartósság nedvességfelvétel szárítás, fényhatások, kínálat, fonalegyen-
gyürődés viselési tulajdonság vasalhatóság esztétikai hatások letesség, finomság
Jel mző keverékek és keverés i arányok

A szálasanyagok keverése a gyártás második stádiumában lehetséges:
A fonal asátílőe során őzöbnlük elemiszálakat kevernek össze, és fonallá dolgozzák fel.
A textíliák előáítsakor különb ző szálasanyagokból készült fonalakat használhatunk fel. Keverhetjük egymással a
természetes szálakat és avegyiszálakat.
II
Különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek a természetes és vegyiszálak
keverékei. Ezeknél a két szálcsoport előnyös tulajdonságai kiegészítik egymást,
míg a hátrányos tulajdonságokat szinte teljesen ki tudjuk küszöbölni.
Láncfonal: tiszta pamut Megflőnk bizonyult a gyapjúnak poliészterrel, poliamiddal, poliakrillal, valamint
Vetülék fonal: tiszta len a pamutnak poliészterrel, poliamiddal, viszkózzal és modálszállal való keverése.
A szintetikus szálak jó szakítószilárdsága, kopásállósága, rugalmassága és
őzevd k kezelési adottságai a természetes szálak kitűnő öltözködésfiziológiai
FÉLLEN
jel mzőiv párosítva csaknem optimális tulajdonságokhoz vezetnek. A cellulóz-
1. Természetes szálak keveréke alapú vegyiszálak lágysága és jó nedvszívó képessége, valamint az az adottságuk,
hogya szálak finomságát és hosszúságát a finom szálak jelmzőink megf l ő n
alakíthatjuk, ezeket a szálasanyag-csoportokat is a keresett keverékek közé emeli.
Különleges hatások érhetők el a vegyiszálaknál azáltal, hogy ezeket mattra vagy
•
fényesre, részben zsugorodóra vagy zsugorodásmentesre lehet előá ítani.
80% Tiszta gyapjú Optimális szálkeverékeket akkor érünk el, ha a szálasanyagok szakítószilárd-
20% poliamid ságban, nyúlásban, rugalmasságban, szálhosszúságban és finomságban
leh tőleg jól összeillenek.
2. Természetes és szintetikus
szál keveréke A legfontosabb keverési arányok: 70/30%, 60/40% és 50/50%.
Kezelés
Alapvető n a gyengébb keverékszál tulajdonságaihoz igazodnak a kezelési kegésőthl is. Ennek ellenére pl: ha nagy
részarányú szintetikus szálat keverünk nem filcmentesre kikészített gyapjúhoz, a keverék mosógéppel moshatóvá válik.
II
: .. --
A szálkeverékek meghatározása a TKG alapján
111111111111111111111111
111
65% Polyeater
35% Baumwolle
A TKG (A Textíliák Meghatározására vonatkozó Szabvány) értelmében csökenő
sorrendben fel kell' tüntetni a keveréke ket felépítő szálfajtákat és a keverési
arányokat. A természetes szálakat saját nevükkel adják meg. A vegyiszálaknál a
fajtanevet, pl.: poliészter, poliamid stb. kell megadni. Emellett szerepelhet a
termékjel és az ótíláőe márkaneve is (vö.: 46. oldal). A kezlhtőségr tájékoztató
MIT BAUMWOlLE címke alkalmazása nem .őzeltök
3. Cimke a TKG-ban előírt megjelölésekkel
1. Szálasanyagok
1.5 A textíliák kezelése
A ruházati textíliák kez lhetősége
A textíliák használati értékéhez tartoznak a kezelési kegésőthl is. A munkaigé-

nyes és költséges kezelés csökkenti a ruházat értékét. Kezelés alatt értjük a
hőmér- mechani- szelőté, a mosást, esetleg a fehérítést, a vegytisztítást, szárítást (fektetve,
séklet kai hatás lógatva, vagy ruhaszárítóban) és a vasalást. A mosási és tisztítási folyamatban
négy őzeynét játszik szerepet: ,telkésrmőh ,ődi mosószer és mechanikai hatások
mosószer idő (1. ábra). Ezeknek a tényezők egyensúlyban kell lenniük.
A textília kezlhtőség első orban a szálfajta és a száltulajdonságok, mint pl. a
szilárdság, a vegyszerállóság és a hőálósg határozzák meg. Ezenkívül a kezelési
utasításokat a fonal- és a szövet szerkezete, valamint a kikészítés is befolyásolják.
A bélelt öltözékeket általában vegyileg kell tisztítani. Ilyenek pl. a kosztümök,
1. A Sinner-féle mosási és tisztítási öltönyök, zakók és kabátok. A kezelési tulajdonságokat kezelési próba során
tényezők állapítják meg.
A kezlhtőség jelzése, kezelési jelek, kezelési utasítások

A kezelési jelzések figyelembevétele nem .őzeltök Csak javaslatot jelentenek és garantálják, hogyatextiltermékeket a
javasolt kezelés nem károsítja. Mindig a maximálisan megn dhető kezelési módot adják meg. Kevert szálaknál a
a legérzékenyebb szálra vonatkozóan határozzák meg.
L:1
kezlhtőség
Mosás Uele: mosókád)
Kezelési jelzések
A fenti jel azt jelenti, hogy vízben lehet mosni. Ez érvényes a
kézzel és a géppel mosható anyagokra egyaránt. A mosókádba
Főz program:
írt számok a maximális mosási hőmérsklet adják meg. A
mosókád alatti vonal enyhébb kezelést ajánl (kímélőosá, \i!J '$ pamut, len - főzésáló
mott mintázással
színezéssel, illetve nyo-
kisebb adag ruha a gépben). A dupla vonal a különösen kímélő

60 oC-os színes mosás:
mosást jelzi (speciális kímélőmosá ). nem főzésál ó színes anyagok és egyéb
A teljsérkű mosószerektagynőíréhef és optikai tekrzsőtíréhef \EJ '$ anyagok pamutból, modálszálból, poliészterbő,
tartalmaznak. Finom mosószert gyapjúhoz, selyemhez és érzékeny valamint ezek kevréből
textíliákhoz alkalmaznak. Ezek már alacsony netlkésrmőh is kifej- 40 oC-os színes mosás:
tik teljes mosóhatásukat, csak kis mértékben lúgosak, és nem tartal-
maznak optikai ,tekrzsőtíréhef valamint őtíréhef anyagokat.
\E té ős színú pamut és poliészter anyagok
.ő
40 oC-os finom mosás:
Fehérítés Uele: háromszög) '::J W modál, viszkóz, poliakril, poliészter és poli-
amid ból készült finom anyagok.
A klóros fehérítés a háztartásban a folteltávolításál és a moso- 30 oC-os finom mosás:
dákban a fehérítésnél használatos. A Német Szövetségi Köztár-
saságban a klórozás nem .őzmelj
\41 filcmentesre kikészített gyapjú, acetát
a
Kézi mosás:
\5lJ nem filcmentesre kikészitett gyapjú, selyem
Vasalás Uele: vasaló) Nem mosható:
A vasalás jelében lévő pontok adják meg a maximális hőmérs k

M nagyon érzékeny gyapjú-és selyemtermékek
A Klóros fehérítés megengedett
O
letet: ···200 oC, •• 150 oC, • 110 oC.
Vegyi tisztítás Uele: tisztítódob) A- Nem lehet klórral fehériteni
pamut,len
A betűk a tisztító-és folteltávolító szerek alkalmazására utalnak. S
A tisztítódob alatti vonal a mechanikai igénybevétel, folyadékfel- a gyapjú, selyem, poliészter, viszkóz
használás és telkésrmőh korlátozását jelenti.

A = az általánosan használt oldószerek használata korlátozás
ca poliakril, poliamid, acetát
nélkül lehetséges. ~ polipropilén
p = perklóretilén és fluorszénhidrogén. Normál esetben ezek a

leggyakoribb tisztítószerek.
F = Fluorszénhidrogén és nehéz benzin. Ezeket használják érzé-
® Oldószerlarlalmú folttisztitószerek korlátozás
nélkül alkalmazhatók
keny termékeknél. ®® ®® Korlátozással alkalmazhatók
- g-
C Szárítás ruhaszárító gépben Uele: szárítódob)
Egyáltalán nem alkalmazhatók
A szárítási fokozatokat a mosáshoz és vasalás-

A szárítódobban jelzett pontok adják meg a szárítás fokát: • kímé- hoz hasonlóan állapítják meg. Nem alkalmas
ől szárítás, •• normál szárítás. Ajel nem utal a szárítóban bekövet- szárításra a gyapjú, selyem, poliakril és a
zsugorodásmentes kőt áru, ha lőte őrétle
kező zsugorodásra.
jelzés nincsen rajta.
1. Szálasanyagok 1.6 A szálasanyagok jel mzői,
a szálasanyagok felismerése
Az űrezsyg őzr nel módszerek leh tővé teszik, hogya hiányzó megnevezés ellenére felismerjük a szálasanyagokat.
Mikroszkópi kép: Szükséges hozzá egy jó mikroszkóp. Aszálakjellegzetes hosszanti képe (pamut, gyapjú) jól .őtehrmsilef
Égéspróba: Egy csipesz seg ítségével elemiszálakat, fonalat vagy kelmét tartunk vízszintesen a lángba. A láng
közelében megfigyeljük a reakciókat, az égést, a szagot és az égésterméket.
Száraz szakítópróba: Egy bevágott szövetet kézzel továbbhasítunk, és megvizsgáljuk a szálvégődek hosszát.
Nedves szakítópróba: Vízzel megnedvesítünk egy szálat, és megfigyeljük szakítás kor a megnedvesített helyet.
Oldási próba: Első orban a keverékek felismerésénél az anyagot néhány óráig vegyszerekben állni hagyjuk. A
savakat koncentráltan alkalmazzuk.
Szálasanyag Az elemi- Mikroszkópi kép Égetési próba Egyéb felismerési

Rövidítés szál anyaga az elemiszál kereszt- (nyers elemiszálak) módszerek
Amakromo- metszeti és hosszanti É: Égés O: Oldási próba
lekulák fel- képe ~z: ?zag Szsz: Száraz szakítópróba
építése ET: Egéstermék Nsz:Nedves szakítópróba
Pamut Cellulóz É: gyors, világos, tovább O: a kénsav oldja a cellulózt
CO izzó Szsz: rövid -őzgévlásime
'>, Sz: égett papírszag dés (vö.: len -LI)
l:
'G>
vese-, vagy bab alakú ÉT: világosszürke hamu Nsz:nagynedves szilárdság (CV)
.lll:
:0
> Len Cellulóz É: gyors, világos, tovább O: a kénsav oldja a cellulózt
l'O
l:
~
N
LI izzó Szsz: hosszú elemiszálvég-
-
I/)
Sz: égett papírszag ződés (CO)
I/)
G> szabálytalan sokszög ÉT: világosszürke hamu
G>
()
N Gyapjú Keratin É: lassú, pislákoló O: lítiumhipoklorid oldja az álla-
..
I/)
'G> WO (fehérje) Sz: égett szaru, vagy haj ti fehérjét. Az erős lúg oldja
E
"- ÉT: szétmorzsol ható göb a gyapjút
~ lőtker az oválisig
..!!!
~ Selyem Fibroin É: lassú, pislákoló O: lítiumhipoklorid oldja az
SE (fehérje)
[ Sz: égett szaru vagy haj
ÉT: szétmorzsol ható göb
állati fehérjét. A kénsav oldja
a selymet (SE).
lekerekített háromszög
r
Viszkóz, Modál Regenerált É: gyors, világos, tovább O: a kénsav oldja a cellulózt
':::l
Q.
CV, CMV cellulóz izzó Asósavteljesen oldja a CV-t.
l'O Sz: égett papírszag Nsz:kicsi, a nedves szilárd-
iii
N a szál őzpék rózsától függ ÉT: világosszürke hamu sága (vö.: CO - pamut)
:a
'O
Acetát Cellulóz- É: gyorsan gyullad, olvad O: az aceton és az ecetsav
G) CA acetát 9z: szúrós ecetszag oldja az acetátot. A diklórme-
u ET: hidegen szétmorzsol- tán oldja a triacetátot.
a szál őzpék rózsától függ hatatlan, kemény olvadék
Poliészter Polietilén É: nehezen gyullad, olvad O: a diklórbenzol oldja a
PES tereftalát
() Az olvadt anyag nyúlós.
ÉT: hidegen szétmorzsol-
poliésztert
a szálképő rózsától függ hatatlan, kemény olvadék

.lll:
..!!! Poliamid Polikaprolak É: zsugorodik, olvad, ég O: a hangyasav oldja a poli-
'l'O
N
I/) PA tán, AH-só Az olvadt anyag nyúlós. amidot
'>, ÉT: hidegen szétmorzsol-
cl
.-
a rózsától függ hatatlan, kemény olvadék
~ I/)
szálképő
:::l
.lll: Poliakrilnitríl Poliakrilnitril É: zsugorodik, olvad, kor- O: a dimetilformamid és a
G> PAN moz gyorsan gyullad salétromsav oldja a poliakrilt
l: ÉT: hidegen szétmorzsol-
'N a szál őzpék rózsától függ hatatlan, kemény olvadék
(J)
Polipropilén Polipropilén É: zsugorodik, olvad, csö- O: a xilol oldja a polipropiiént

PP
L
a szál őzpék rózsától függ
pög ég
hatatlan, kemény olvadék
Elasztán Poliuretán É: zsugorodik, olvad, csö- O: a ciklohexanon és a di-
EL ég pög klórbenzol oldja az elasztánt
fibr l asze ű hatatlan, kemény olvadék
1. Szálasanyagok 1.6 A szálasanyagok jel mzői,
A szálak finomsága (lineáris sűr sége)
A szálak finomságán (lineáris sűr ég n) a hosszúságára vonatkoztatott tömeget értjük. Mértékegysége a tex vagy dtex.
tex = az elemiszál (fonal) tömege grammban, 1 km hosszúságra vonatkoztatva

dtex = az elemiszál (fonal) tömege grammban, 10 km hosszúságra vonatkoztava
Minél kisebb a számérték, annál finomabb a szál. Például a 2 dtex-es fonalfinomság azt jelenti, hogy 10 km fonal tömege
2 gramm.
Szálasanyag Finom- Mikro- Nagy finomságú és finom szálak Durva szálak

sági tar- szá- 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
tomány lak
(dtex) szálfinomság dtex-ben
pamut 1... 4
len 10 ... 40
gyapjú,szőrök 2 ... 50
selyem 1... 4
viszkóz,modál 1... 22
acetát 2 ... 10
poliészter 0,6 ... 44
poliamid 0,8 ... 22
poliakril 0,6 ... 25 .'< :~
poliproiplén 1,5 ... 40

~
elasztán 20...5000
250-szeres nagyítás
A textil-szálasanyagokat finomságuk alapján a követzőépn csoporto-

síthatjuk: durva szálak, finom szálak, nagyon finom szálak és mikro-
szálak. A ruházati textíliákhoz elsőorban finom, nagyon finom, s az utóbbi
időben mikroszálakat is alkalmaznak. Minél finonmab a szál, a belő készült
kelme annál lágyabb, tömörebb (1. és 2. kép), viselete kellemesebb, és az
esése is szebb.
A mikroszálak általában az 1 dtex-nél finomabb vegyiszálak. tőlekndiM
1. Poliamid filamentfonalból készült szövet,
78 dtex, 98 filament, a filamentenkénti fi-
poliamidból, poliészterbő készült filamentkrő és vágott szálakról van szó.
nomsági szám: O.8dtex A mikroszálakból készült fonalakból finom, sűr textíliákat lehet előáítani.
A mikroszálakból készült szövetek felhc:sználási területe az időjár s
viszontagságai ellen ődév öltözékek és a puha, lágy űsée .tazáhurőslef
őzöbn lüK felületszerkezetek alakíthatók ki: bársonyos, krep szerű,
bolyhos. .
Mikroszálakból készült szövetek márkanevei: pl: Belseta®, Diolen Mikro®,
Meryl®, Setila®, Tactel 24 Carat®, Tactel Mikro®, Trevira Finesse®, Trevira
Mikronesse®.
2. Poliamid filamentfonalból készült szövet, 78 dtex,

23 filament, filamentenkénti finomsági szám: 3,4dtex
1. Szálasanyagok 1.6 A szálasanyagok jelmzői,
A szálasanyagok tulajdonságait csak egymással összehasonlítva ítélheljük meg. Ezért
ezeket egy táblázatban foglaltuk össze. A szálasanyagokra jelmző adatok közül itt
csak azokat soroljuk fel, amelyek a ruházati textíliák szempontjából jelntősk.
rögzitett s ál
Szálhosszúság
eredeti
hosszúság
A hosszú szálakból olyan fonalakat lehet,inatíláőe amelyeknél kevés kiálló elemiszál őzgév
szálfinom ág
" /
(100%) dés van. Minél rövidebbek az elemiszálak, annál több tsédőzgévlázs tartalmaz a fonal.
tex-ben
/ "
gésűr lázS
A szálűrég a textíliák tömegét befolyásolja. Kis űgésr szálakból terjedelmes,

nyúlás kön yű textíliák állíthatók elő.
maximális
húzóerö
hatására
F Nedvességfelvétel
F erö cN-ben
A legtöbb szál folyamatosan több-kevesebb nedvességet vesz fel a levgőb. A
2F magas nedvességtartalmú levgőbl többet, mint a szárazból. A ruházatban lévő
légnedvesség levezeti az elektrosztatikus feltö ődésekt.
1. A fajlagos szakitóerő és a maxi-
mális őreózúh hatására elért
nyúlás meghatározása Biológiai ellenállóképesség
A cellulóz - és fehérjealapú szálak elrothadnak, a szintetikus vegyiszálak nem.
Fajlagos szakítóerő
A fajlagos szakítóerő 1tex finomságra vonatkoztatott maximális húzóerő, melyet

cN/tex -ben adnak meg (cN= 1/100 Newton). Minél magasabb ez az érték, annál
eredeti jobb az adott szálasanyagból előá íto kelme teherbírása és szilárdsága.
hosszú-
ság
A nyúlás és a rugalmasság
Az anyagszerkezet mellett a szálasanyagok nyújthatósága és rugalmassága is
őtnöd űgésőtnel j a ruházat kellemes viselete, alakíthatósága, formatartósága
teljes
és gyűrhetlnség szempontjából.
nyúlás
A maximális húzóerő segítségével elért nyúlást az eredeti hosszúság arányában
százalékban adják meg.
~ehr t tehermentesítés
Rugalmasságról beszélünk, ha nyújtás után a szál ismét összehúzódik. A szálak
soha sem nyerik vissza az eredeti hosszúságukat, a terhléső
kevésbé megnyúlnak.
fügően többé-
2. A rugalmasság meghatározása
szálas szálfinom- szálhossz szálsü- nedvességfelvétel biológiai fajlagos szakítóerő nyúlás rugal-
anyag ság rüség szabv. magas ellenálló szabv. nedvesen szabv. nedvesen masság
nedvesség nedvesség képesség nedvesség a száraz nedvesség a száraz
esetén ' ) esetén 2) esetén érték esetén érték
dtex-ben mm-ben 3
g/cm -ben %-ban O/o-ban cN/tex %-ában O/o-ban O/o-ában
pamut 1...4 10...60 1,50... 1,54 7... 11 14... 18 gyenge 25... 50 100... 110 6... 10 100... 110 gyenge
len 10.. .40 450...800 1,43-1,52 8 ... 10 ...20 gyenge 30 ...55 105... 120 1,5...4 110... 125 gyenge
gyapjú 2 ...50 50... 350 1,32 15... 17 25... 30 gyenge 3) 10... 16 70...90 25...50 110... 140 jó
selyem 1.. .4 1,254 ) 9... 11 20.. .40 gyenge 25... 50 75 ...95 10... 30 120...200 nagyon jó
viszkóz 1...22 38...200 1,52 11 ... 14 26 ...28 gyenge 18...35 40 ...70 15... 30 100... 130 gyenge
modálszál 1...22 38 ...200 1,52 11...14 26... 28 gyenge 35.. .45 70 ... 80 15...30 120... 150 gyenge
acetát 2... 10 40 ... 120 1,29... 1,33 6...7 13... 15 jó 10... 15 50 ...80 20.. .40 140... 150 jó
poliészter 0,6 .. .44 38 ...200 1,36... 1,38 0,2 ...0,5 0,8 ... 1 nagyon jó 25...65 95 ... 100 15...50 100... 105 nagyon jó
poliamid 0,8...22 38...200 1,14 3,5.. .4,5 6 ... 9 nagyon jó 40...60 80 ...90 20 ...80 105... 125 nagyon jó
poliakril 0,6 ...25 38...200 1,14... 1,18 1...2 2...5 nagyon jó 20 ... 35 80 ...95 15... 70 100... 120 nagyon jó
poliprop. 1,5.. .40 38 ...200 0,90 ...0,92 O O nagyon jó 15...60 100 15...200 100 jó
elasztán 20.. .4000 1,15... 1,35 0,5... 1,5 0,5 ... 1,5 jó 4 ... 12 75... 100 400 ...800 100 legjobb
1120'C és 65% relatív légnedvesség 21 24'C és 96% relatív légnedvesség 31 molyveszély 'I hámtalanított
Az értékek a Denkendorfi szál-táblázatból származnak.
1. Szálasanyagok
1.7. A textíliák meghatározása
Textíliák meQhatározása szabvány (TKG) alapján
~ ---
- árucímkén
-- A TKG (textíliák meghatározására vonatkozó szabvány) kötelezi az Európai Közös-
-- ... ség iparát és kereskedelmét arra, hogya textiltermékeken a szálasanyagösszetételt
szöveg- feltüntessék. A felhasználónak a textília vásárlásakor meg kell tudnia, hogy milyen
szegélyen szálasanyagokból áll a termék. A törvény előírja, hogya különb ző szálfajtákra
melyik jelölés alkalmazható, hogyan kell megadni a tömegarányokat, és milyen
további adatok szükségesek, illetve meg n edh tőek. A textíliák mellett a
csomago-
láson mintadarabokat, mintákat és a katalógusok illusztrációit is el kell látni őtermsi
1. A szálasanyag jelölése jelekkel, az újsághirdetéseknél azonban ezt melőzni lehet. Ruházati cikkeknél a
szálasanyag adatai egy felvarrt árucímkén jelennek meg, szöveteknél a
szövetszegélybe kell .inőzselb Ha a terméket (pl.: finom harisnyát) becsomagolva
értékesítik, a szálasanyagösszetétel szerepelhet a csomagoláson is (1. ábra).
l~ REINE g
~ SCHURWOLLE ~ A nyersanyag mellett, attól egyértlműen megkülönböztetve szerepelhetnek
FuTTERSTOFf 100 V"<OSE 'G1Aa®.
márkanevek, védjegyek vagy cégnevek is. Nem ,sáríőle mégis űrezsé a kezelési
jelzések feltüntetése (2. ábra).
2. Példa egy árucímkére
A textíliákra vonatkozó szabvány meghatározza a felhasználható szálasanyagnevek
körét. Ezeket a 8. oldalon található szálasanyag-áttekintésben soroltuk fel.
100% selyem Vegyiszálaknál a csoportnevet használják, pl: poliészter, viszkóz. A len, gyapjú,
selyem speciálís meghatározásait a mindenkori szálasanyag leírásánál találhatjuk.
Tiszta selyem Azok a szálasanyagok, amelyek 100%-ban ugyanabból a nyersanyagból állnak,
"tiszta" vagy "valódi" levőzj szerepelhetnek, és ezeknél maximum 7%-ig a látható,
őrétle nyersanyagú díszítések megengedettek (3. ábra). A formázó betétek
3: Valódi selyem
(közbélések) anyagait nem kell jelölni.
A keverékeknél felhasznált szálasanyagok tömegarányát százalékban kell megadni.

4:
80% poliamid A felsorolt szálasanyagok százalékos részarányuk csökenő sorrendben követik
20% elasztán egymást (4. ábra).
Azoknál, a többféle szálasanyagból készült textíliáknál, amelyeknél egy szálas-

5: 85% selyem tartalom anyag részaránya 85%, ődnegl a ,,85% minimumtartalom" megjelölés (5. ábra).
Ha a keverék egyik szálasanyaga sem éri el a 85%-os részarányt, ődneg l meg-

6: 60% selyem, gyapjú, viszkóz adni a domináns szál százalékos adatát, s az egyéb szálak csökenő sorrendben
százalékszám nélkül kőtehnü fel (6. ábra).
85% pamut "Egyéb szálaknak" nevezhetjük összefoglalva azokat a textil-nyersanyagokat,

7:
15% egyéb szálak amelyek fajtánként még a 10%-os részarányt sem érik el (7. ábra).
Bélelt ruházati cikkeknél a fő bélésanyag nyersanyagának nevét kell megadni

ősleFkelme: 100% őlé gyapjú (8. ábra).
8:
Bélés: 100% selyem
Márkanevek, minőségi jegy, védjegy
A gyártók márkaneveket használnak, amelyekkel fel tudják hívni a felhasználók

figyeimét a különösen jó minőségű termékekre. Emellett léteznek a minőség i
jegyek, amelyekkel az ótíláőe vállalja, hogy bizonyos elnőrizht minőség
elvárásoknak felel meg.
A márkanevek és jelek bejgyztheők Münchenben a Német Szabadalmi Hiva-
_1::"'1
talban. Ekkor már védjegynek hívják ezeket, amit többnyire fölül egy körben ővél
R betű jelez. A Német Szövetségi Köztársaságban a védjegytörvény szabályazza
IDOLAN a szabadalmi hivalal védjegylajstromába való bejegyzéseket. A védjegy védelmet
RIT dunova '1 jelent a visszaélésekkel szemben.

Példák márkanevekre, pl: Dolan, Dunava, Trevira. igésőnM jegyekre példa a pamut-
és lenjel, a gyapjú jele, valamint a selyem és vegyiszálak jele (9. ábra).
9. Példák a védett áru- és terméknévre
AC
2. Fonalak 2.1 Alapfogalmak
FONALAK
Dísz tőfonal k Dísz tőcérnák
A DIN 60900 meghatározásai

A "fonal" szót az általános nyelvhasználat a vonalszerű texilképződmny gyűjtőfoalmkén használja. Szűkeb értelem-
ben a "fonal" a "cérnával" szemben "egyszrű fonalat" jelent. Ezért az "egyszrű fonal" kifejezés használatát javasoljuk,
ha a összetett fonalaktól vagy cérnáktól szeretnénk azt elhatárolni. Az egysz rű fonalak lehetnek véges hosszúságú
szálakból font- vagy filamentfonalak is.
A "szál" szót 'alkalmazzuk olyan vonalszerű tex ilképződm ny , mint pl. ,lanofőe űrezsyg fonalak, cérnák, zsinórok
megjelölésére, amennyiben ezzel a termék megjelenési formáját (pl.: láncfonal), és nem jellegét hangsúlyozzuk.
Fogalmak
A véges hosszúságú szálakból font fonalat az elemíszálak összesodrásával, mechanikus

úton állítják elő (fonás).
I , Filament fonalaknak nevezzük azokat a fonalakat, amelyeket a selyemhemyó készit, vagy ame-
lyek a szál képző folyadékból vegyi úton előáíto végtelen szálakból (filamentkből)
sodrat nélküli multifil készülnek.
A multifil fonal olyan filament fonal (végtelen fonal), amely több összefogott, nyújtott vagy
multifil sodrattal nyújtatlan filamentbő áll.
monofil A monofil(fonal) csak egyetlen filamentbő áll.
Összetett fonalról akkor beszélünk, ha két- vagy több fonalat összesodrás nélkül együtt
felcsévélünk. Ez a kettözött vagy többszörözött fonal.
Cérna az összefoglaló neve minden olyan űrezslanov ,kenyémdőzplitx amely egyszrű

fonalak (és/vagy cérnák) összesodrásából keletkezik.
Előá ít suk
Véges hosszúságú szálakból font fonalak Filamentfonalak

Multifil(fonal) Monofil(fonal)
Elemiszálakból, vágott szá-
lakból készülnek, mint pl.
pamut, len, gyapjú, chappe-
és bourette-selyem,
tépett és vágott vegyiszálak. ~
~ motollált vegyi-
vegyi-
~ selyem szál
szál
2. Fonalak
2.1 Alapfogalmak
Véges hosszúságú szálakból font fonalak előá lítása
A bálk~ préselt szálakat először fellazítják, utána pedig a követző gyártási elv szerint fonják fonallá:
III
,~.: i ,~-. :~ ... :q~ f;~J t fonal
~
~
laza szálasanyag feliazítás +tisztítás elrendezés+ szalagképzés nyújtás elófonás VégfOná:W=

párhuzamosítás előfona á finomfonallá
1. A fonás alapelve
A szálasanyag jelgétő és a kívánt fonaltulajdonságoktól fügően az lanofőe képzése történhet a szál halmaz rétegezésével
(bundaképzés) (2. ábra), vagy a szálszalagok többszöri egyesítésével és nyújtásával (3. ábra).
Az előfona képzése a szálhalmaz rétegezésével (bundaképzés)
~ ?;T :
:~ f :;'~ ,
.. ':;.;' .. fonal
·E~;.#t ' aml h áZs

-- ': :_;~ .
~_1 elófonal
rétegezés nyújtás rétegezés nyújtás osztás végfonás
2. Kártolt fonási eljárás alapelve
Az előfonal képzése a szálszalagok egyesítésével és nyújtásával
.... -', ~.~ "" ..... . . ~
~"';i:· ;':.%~, "

.....\..:. :'~ "._
fonal
~ . : im,'h" elófonal
'/J;7~{
szálfolyam nyújtás szálfolyam egyesítés nyújtás szálfolyam egyesítés nyújtás végfonás
3. A nyújtott és a fésű fonási eljárás alapelve
A végfonással a fonás munkafolyamata lezárul. A fonodákban rendszerint átcsévélik a fonalat a fonodai hüvely krő kereszt-
csévékre. igya fonal ,őtehzirnl és nagyobb fonalcsévéket kapunk.
Sodrat
A sodrat kifejezés a fonalak és cérnák sodratirányát és sodratszámát foglalja magába.

A sodratirány a fonalban ővél elemiszálak, illetve a cérnában lévő fonalak elcsavarodási irányát adja meg.
A sodratirányt Z betűvl jelöljük, ha a fonalban az A sodratirányt S betűvl jelöljük, ha a fonalban az
elemiszálak (vagy a cérnában a fonalak) fügőle-' elemiszálak (vagy a cérnában a fonalak) az S betű
gesen tartott fonal esetén a Z betű ferde vonalának ferde vonalának irányát követik.
irányába haladnak.
A sodratszám a cérnák és fonalak 1 méteren belüli csavarulatának számát adja meg. Nagy sodratszámú fonalak/cérnák
sima, űrs és zárt textilfelületet eredményeznek. A kevésbé sodrott fonalak/cérnák terjedelmesebbek, s ezáltallazábbak és
vastagabb textíliát adnak.
AO
2. Szálasanyagok
2.2 Fonási eljárások
2.2.1 Áttekintés
2.2.2 Gyapjúfonás
Különb ző szálasanyagok fonási eljárásainak csoportosítása
Csoport Fonási eljárás Szálasanyagtípus Szálhosszúság

Gyapjúfonás Kártolt fonási eljárás Gyapjú és űgeljúpay 18... 60mm
fél sű fonási eljárás vegyiszálak (W-típusok)
fésű fonási eljárás 60 ... 120 mm
Pamutfonás Kétnyúj ólépcső fonási eljá- Pamut és pamutjel gű 10... 20mm

rás (a kártolthoz hasonló) vegyiszálak (B-típusok)
Nyújtott fonási eljárás 20-50 mm
Turbinás fonási eljárás Első orban pamut 10-100 mm
Háncsrostfonás Lenfonó-eljárás Len 1000 mm-ig
Kenderfonó-eljárás Kender
Jutafonó-eljárás Juta
Selyemfonás Chappeselyem fonási eljárás Selyem 250 mm-ig

Bouretteselyem fonási eljárás 60 mm-ig
Vegyiszálak fonása Konverter fonóeljárás Vegyiszálak végtelen

Direkt fonóeJjárás
Kártolt fonás
Kártolt fonással szinte minden fonható anyag feldolgozható. A mosott és kiválogatott nyersgyapjú, tépett gyapjú vagy egyéb
szálasanyagok a kártolt fonásra összepréselt bálákban érkeznek. A nyersanyagot rétegenként leemelik a bálákról, és
kártolófarkasra továbbítják.
1. Farkasolás 2. Keverés és kenés
A szálak fellazítása és tisztítása. Különb ző szálfajták és színek keverése.

Egy fonótétel összeállítása
Olajozás (utókenés) az eredeti selymesség visszanyerésére.
5. Szál halmaz rétegezése és

3. Adagolás 4. Kártolás tömörítése 6. Végfonás
A szálasanyag Szálakra bontás. A szálak el- A szálhalmaz szalagokra bontása. Végleges finom-
fellazítása. rendezése. Szenyődések Ellenmozgású, ide-oagördülő ságra nyújtás,
Egyenlő anyagtovábbítási eltávolítása. Szálhalmaz tömlők segítségével előfona sodrás, felcsévélés.
mennyiségek (fátyolképzés) előá ítsa. előá ít sa a tömríőben
Rusztikus kinézetű durva nyújtott fonal, kiálló szálvé-

gekkel.
An
2. Fonalak
2.2 Fonási eljárások 2.2.2 Gyapjúfonás
Fésű fonás
Ha sima, egyenletes gyapjúfonalakat akarunk kapni, akkor hosszabb gyapjúszálakat kell sű éf fonási eljárással fonni.
A zsírosgyapjút először mossák, fésülik, majd nyújtott szalaggá dolgozzák fel.
sár jlesű éF
1. Válogatás 2. Lazítás 3. Mosás 4. Szárítás 5. Farkasolás 6. Keverés és kenés

A gyapjú válo- A gyapjú fürtökre A szenyődé Szárítás A fürtök Különb ző szálfajták és szí-
gatása szálmi- bontása, és a dur- sek és a gyap- meleg fellazítása és nek keverése. Fonótétel
gésőn alapján. vább édőzeyns júzsír eltávolítá- levőg tisztítása. összeállítása. A selymesség
sek eltávolítása. sa víz és szóda visszanyerése érdekében
seg ítségével. olajozás (utókenés)
7.
7. Adagolás 8. Kártolás 9. Nyújtás 10. Fésülés 11. Nyújtás

A szálasanyag felbontá- A szálak bontása A szalagok egységesí- Rövid szálak További egyesítés.
sa, egységes mennyi- és párhuzamos tése és nyújtása. kifésülése. A kannák tartaimát tömörítik,
ségek szállítása kárto- elrendezése. Különb ző szálfajták és a fésű fonógéphez
lásra. Tisztítás. és színek keverése. szállítják.
Fonás
A gyapjúfésülőb elszállított fésű szalagot az előfon dába tovább nyújtják.
12. Nyújtás 13. sánofőlE 14. Végfonás
A különbző szálak további sárdo őlE és Végleges finomságra nyújtás.

vékonyítása és keverése. .sátjúynőle Sodrás
Felcsévélés
A fésű fonalak a többszöri egyesítés és nyújtás, valamint a rövid elemi-

szálak kifésülése miatt rendkívül simák és egyenletesek.
Félf sű fonás
A "félsű fonás" kifejezés neőtvpal .őtez v rléf Csak az igen rövid elemiszálak fésülése történik meg. Fésült szalag helyett
nyújtott szalag kerül az elöfonodába.
sű éfl F fonalakhoz rendszerint durva elemiszálakat alkalmaznak. A fonalak "szőrö hatást keltenek, s tulajdonságaik
alapjEln a fésű és kártolt fonalak közötti átmenetet képezik.
2. Fonalak
2.2 Fonási eljárások 2.2.3 Pamutfonás
A pamutfonalak legjmzőb fonási eljárása a nyújtott fonási eljárás. Lényege,ia gólonhcetsűr yga oh sorban nyúj-
tógépek vannak az elrendezés szakaszában.
A nyújtóműbe az talnofőe a hengerpárok eltérő sebessége révén finomítják, vagyis nyújtják. Ha például ugyanolyan
heng rátmé ő l a bemnő hengerpár 1 fordulatot, a kiadó hengerpár 8 fordulatot végez, akkor a szalagot nyolcszoros
hosszúságúra nyújtja meg.
A létrejött fonal egyenletessége a nyújtógépek számától, s attól is függ, hogy fésülőgpet alkalmaznak-e.
bundatekercs
1. Bálaraktár, keverés 2. Bálabontó 3. Bontógép 4. Léces verőgé p 1)
Több pamutbála összekeverése egy fonó- A bálák első bon- lazítás, bon- További bontás és tisztítás, a
tétellé, bontás jobb szálasanyageloszlás tása. tás, tisztítás szál pneumatikus 2l szállítása
céljából. a pamutkártoló géphez, vagy
bundatekercs képzése.
'I Modern beruházásoknál már nem alkalmazzák 21 őgev L által mozgatott
bundatekercs
~
(1)
)1(~
(1) (1)
- (1)
3 nyújlCJ
hengerpár
8. Szárnyas
5. Kártolás 6. Nyújtógép 7. pégőlüs F előfonó 9. pégónofsűr yG
A bunda szálakra bontása 1-3 nyújtógépen Rövid szálak kifésülése Előfonal á nyújtás A végleges finomságra
Tisztítás keresztül egyesítés, (25%-ig). Elősodrá nyújtás
Párhuzamosítás adott esetben Tisztítás (csak kiváló mi- Sodrás
Szalagképzés keverés űgésőn fonalakhoz). Felcsévélés
A nyújtott fonalak viszonylag sima és egyenletes fonalak (1. ábra) Az egyenletesség a rövid szálak kifésülésével tovább
javítható. Ebben az esetben fésült pamutfonalról beszélünk (2. ábra).
. ... ~
~ --. ,.. ;; " ,- -~ /'
1. Kártolt pamut fonal 2. tlűséF pamutfonal

nyújtómű
Az előfona végleges finomságra való kifonása a fésű, a kártolt és a pamutfo-
ln, < n2 < n3 1'1
nási eljárások során többnyire a gyűrsfoná alapelvén .kidöűm
A szálasanyagot a nyújtómüről az orsón lévő fonaltartóra (kopsz) vezetik
egyenletes sebességgel, és arra felcsévélik. A fonal sodrása a futó segítségével
tőr énik, amely egy csúszósínen, a gyürün található. A hüvellyel mozog, ezáltal
az orsó fordulatá~ továbbítja a fonalhoz.
A fonal sodratszámát az orsó fordulatszámának, vagy a nyújtómü sebessé-
gének megváltoztatásával módosíthatjuk.
A gyürüsfonógéppel speciálisan finom fonalak állíthatók elő.
3. A gyűrsfoná elve
'I n= fordulatszám
0::1
2. Fonalak
2.2 Fonási eljárások 2.2.4 Egyéb fonási eljárások
Turbinás fonás
Napjainkban gyakran alkalmazott eljárás a turbinás (centrifuga)

fonás (1. ábra). Ennél az eljárásnál az előfonás folyamata
elmarad. Egy turbina termelése a gyűrsoó termelésének
7-szerese is lehet.
A turbinás fonógépen az bevezetett kártolt vagy nyújtott sza-
nyújtott szalag lagot szálakra bontják és tisztítják. A forgórészben a centrifugá-
lis erő segítségével egy bizonyos vastagságú szálfolyam
keletkezik. A kész fonal nyitott vége ráfonódik a szálfolyamra,
s kihúzza azt. Ezért a turbinás fonóeljárást nyitott végű (offen-
~nd; open-end) vagy OE-eljárásnak is nevezik.
1. A turbinás fonás alapelve A turbina fonalak (2. ábra) más típusú fonalak, mint a gyűrs
fonalak. Mivel az elemi szálak rendezettsége kisebb mértkű,
így a fonalak lazább szerktű, szilárdságuk kisebb, mint
a hasonló gyűr sfonal ké. A turbinafonalak továbbá nem
fonhatók olyan finommá, mint a gyűrsfonalk.
2. Turbinafonal
Rostfonás
A gerebenezett lent vagy kendert a szalgréteő gép szalaggá formálja. A szalagot azután a tűmezőn átvezetve
többszöri nyújtás során egyesítéssel és nyújtással tovább egyenletesitik. Az előfonógépen ezt követően alacsony
sodratszámú előfonal t állítanak elő. Ezt a végfonógépen nedves vagy száraz eljárással fonják.
Szárazon fonják a közepes finomságú és durvább' fonalakat, mivel az előfonat a növényi enyv ragadóssága miatt túl
finommá nyújtani nem lehetséges.
A nedves fonás során a szálakat forró vízen keresztülvezetik. Ezáltal feloldódik a növényi enyv, és az előfonalkt nagyobb
finomságúra lehet nyújtani.
Selyemfonás
A chappe-selyem fonása
A le nem gombolyítható gubókat és a selyemfonás hulladékait válogatják, mossák, hámtalanítják, és a fésűonáhz

hasonló eljárás során chappe-selyemfonással kiváló minőségű fonalakká (chappe-selyemmé) fonják,
A bourette-selyem fonása
A chappe-selyemfonás hulladékait, néha tépett rongyselymet is a kártolt fonóeljáráshoz hasonló módon viszonylag durva,
egyenetlen fonalakká (bourette-selyemmé) fonják.
Avegyiszálak fonása
Avegyiszálak fonása rövidebb fonóeljárással történik, mivel az előkészítő művel t k - az elemiszálakra bontás és tisztítás -
elmaradnak.
Konverteres fonóeljárás
Akonverteres fonóeljárás során a fonókábelt akonverteren') tépéssel és/vagy vágással vágott szálakból álló szalaggá
változtatják át. A fonókábelben lévő szálak párhuzamos elhelyezkedése a szalagban megmarad, és adott esetben nyújtással
tovább javítható.
Az ígyelőá íto szalagok ezután tisztán, vagy más szálasanyagokkal való keverékekben a fent vázolt fonási eljárások
egyikével fonhatók.
Direkt fonóeljárás
Az eljárás során a fonókábeleket egyetlen munkafolyamatban (nyújtás és tépés speciális nyújtóműbe, valamint sodrás és
felcsévélés ezt követőn) fonallá fonják. Más szálakkal' készült keverékek ebben az eljárásban nem készülhetnek.
1) konverter (angolul): átalakító

2. Fonalak
2.3 Cérnák
Cérna keletkezik, ha legalább két fonalat összesodrunk. Cél:

• a szakítószilárdság növelése
• az egyenetlen fonalak egyenletességének javítása
• durvább fonalszerkezetek létrehozása
• különleges hatások elérése
A fonalaknál és a cérnáknál is S és Z betűvl adják meg a sodratirányt. A cérna sodratirá-
nya azonban rendszerint ellentétes az alkotó fonalak sodratirányával.
A sodrat a sodratszámtól füg ően lehet laza, normál vagy erős.
A gyártási módszertől füg ően egyszeres vagy többszörös cérnákat különböztethetünk

meg.
1. Cérna
Egyszeres cérnák
Egyszeres cérnáknál 2, 3 vagy több fonalat egyesítenek, egy fonaltestté fognak össze, és cérnává sodornak.
2. Kétágú cérna 3. Háromágú cérna 4. Négyágú cérna
Többszörös cérnák
A többszörös cérnáknál rözsőle fonalakat sodrunk cérnákká. Ezután több cérnát sodornak újabb cérnává.
1. fokozat
1. fokozat
2. fokozat
3. fokozat
5. Négyágú, 6. Hatágú, 7. Hatágú, 8. Nyolcágú,

két fokozatú cérna két fokozatú cérna két fokozatú cérna három fokozatú cérna
Körülfont cernák
Akörülfont cérnák egy magfonalból és a magszál köré font másik fonalból állnak. Ez a fonal a magot eltakarja.
mag-
fonal
Éghető anyagoknál akörülfont cérnáknak mindig is nagy egésőtnlj volt. A burkoló
fonal a magfonaltól eltérő anyagból áll, és szövés után kiválóan lemaratható.
Elasztikus termékek gyártásakor gyakran alkalmaznak ilyen cérnákat elasztikus
maggal (pl.:Elasztán), természetes szálasanyaggal körülfonva.
Körülfont fonalak keletkeznek a magszál elemiszálakkal való körülfonásakor.
A varrócérnákat gyakran körülfont cérnákként vagy fonalakként (core-fonalak) állítják
elő. Egy szintetikus monofil fonal a magnak szilárdságot kölcsönöz, míg akörülfont
fonal vagy cérna a varótű felmelegedését akadályozza meg.
9. Körülfont cérna
2. Fonalak
2.4 Dísz tőfonal k és Cérnák
A kelmegyártásnál használt fonalakat először technológiai szempontok - mint pl.: szilárdság, nyúlás, rugalmasság, stb. -
alapján választják ki. A fonal kiválasztásának további szempontjai lehetnek a fiziológiai tulajdonságok, mint pl.: őtzsertágél
képesség, nedvszívóképesség, stb. A technológiai és fiziológiai tulajdonságokat lényegében a nyersanyag jellege, a
szál hosszúság és a fonási eljárás határozza meg.
A fonalakat és cérnákat dísztő elemként is alkalmazhatjuk. Speciális fonalak és cérnák felhasználásával további különleges
hatásokat érhetünk el.
Színhatások
Melange fonalat különbző színű elemiszálak kevréből fonnak. A kelméken

,_ ". -.~ /".t-
- . "': ilyenkor a színekből összemosódó, többtónusú hatás jön létre.
:
:.. ~ . -
... '.- /":~ ~: ..:~ . .:~ Például amarengo.
Vigoureux (vigurő) fonalak színhatásukat a fésűonal-gyárt során kapják,

amikor a fésű szalagokra sávonként mintát nyomnak. Hatásuk a melange-
árnyalathoz hasonló.
Jaspé fonalak keletkeznek a különbző színű előfonak kis sodratszámmal

tör énő fonásakor. A színhatás hasonló, bár a moulinénél kevésbé kontrasztos.
Mouliné cérnát kapunk két vagy több őzöbnlük űnízs fonal összesodrásakor,
vagy olyan kevertszálú fonalak cérnává sodrásával, amelyek nyersanyagaí
különb ző színűek. Például: freskó.
Felületi hatások
A láng (flammé) fonalakon, illetve - cérnákon hosszan húzódó vastagodások

találhatók rendszeres vagy rendszertelen elrendezésben. A flammé hatást
fonáskor vagy cérnázáskor érhetjük el. A kelmeknek len- vagy vadselyemjelleget
kölcsönöz, amely különösen a dekorációs anyagoknál kedvelt.
A csomós (noppos) fonalakat, illetve - cérnákat rövid, űrezsómoc vastago-

dások jellemzik. A fonalak/cérnák többnyire színes csomók befonásával, vagy
speciális cérnázással jönnek létre. A kelméknek strukturált felületet kölcsönöznek.
Például: Donegal, Tweed (ejtsd: tvíd).
A hurkos cérnák hurkokat, bolyhokat és csomókat tartalmaznak, gyártásuk

különleges cérnázótechnikákkal történik. A kelmék többé-kevésbé szemcsés
tapintásúak, felületük pedig struktúráit. Például: buklé, frisé, frotté, loop (e.: lup)
Azsenília felülete bársonyos, terjedelmes és lágy. A hernyószű felületet fonással,

szövéssel vagy lánchurkolással állíthatják elő. Dekorációs anyagokhoz pl.
vetülékfonalként alkalmazzák.
A túlsodrott fonalak rendezetlen, nyugtalan felületet, és "űrezskomh tapintást

eredményeznek. Túlsodrással (kreppfonal), vagy keményre sodort cérnák
összesodrásával (gyöngycérna) jönnek létre. Például: sifon, kínai krepp,
kreppzsorzsett, krepp lavábl, krepp marokén, krepp szatén.
"Matt- vagy fényes" fényhatásokat fonáskor a matt és fényes szálak keverésével

érhetünk el. Fényes és csillogó hatást fémszálak (pl.: Lurex), színtelen fóliák,
speciális kersztmű vegyiszálak alkalmazásával érhetünk el.
Például: brokát, lamé.
2. Fonalak
2.5 Terjedelmesített fonalak
Terjedelmesítés
A vegyi filamentszálakból készült termoplasztikus (hőre lágyuló) sima filamentfonalak különbző eljárások segítségével
tartósan hullámosíthatók. Ezt a folyamatot nevezzük terjedelmesítésnek. Ezáltal:
• a hullámok tartóssá válnak, és nagy terje- • a több levgőzárny miatt jobb lesz a hőtároló képesség
delmű fonalat kapunk
• jobb lesz a nyúlás és rugalmasság • a légátersző képesség és a nedvszívás javul
• mattabb felületi képet kapunk • kellemes lesz az anyag viselete, és lágy a tapintása
őtíseml d jr T eljárások
filamentek
Hamissodró eljárás továbbitó hengerek
fütözóna A fonalakat átvezetik egy töűf zónán, amelynek végén
egy nagy fordulatszámú sodrószerkezet a kívánt sodratot
biztosítja. A hőkezlés s hűtésel a sodratot rögzítik.
be- és kisodrás Ezt neőtvök a fonalat visszasodorják, a hullámok viszont
már megmaradnak. Ez az eljárás a leggazdaságosabb,
ezért ezt alkalmazzák a leggyakrabban.
húzóhengerek
fonalvezetés
Fúvókás eljárás
A fonalat fúvócső előt vezetik el, lőby ema többnyire
hideg, ritkábban forró levgő vagy vízgő áramlik ki és a
filamenteket összekuszálja. Erősen ívelt, hurkos feIépí-
tésű fonal jön létre, tartós hullámokkal.
núzó-
Torlasztókamrás eljárás
hengerek A fonalat fűtö kamrában összetorlasztják. A filamentek
hosszanti irányban őnétrö cik-cakkos összepréselése,
s az azt őtevök esétűh tartós hullámokat eredményez. A
szálak rendezetlen összefogásával terjedelmes fonal jön
fűtö
létre.
torlasztókamra
Követ -r gzí ő eljárás .... Hl I~

A fonalat nepégőtökr arúk l ő möt kötik. A kötött kelmét
~ ?i ~ ~ hőkez l ik, ,kitűhel majd felfejtik. A hurkok rögzítése miatt
.~ fol\=; "'~ I I" I-- buklé-je gű, nagyon rugalmas fonal keletkezik (crinkle-
fonal).
"'l(, l\
kötés rögzités felfejtés
A terjedelmesített fonalak fajtái
A terjdlmsíő eljárástól függetlenül a terjedelmesített fonalakat három csoportba soroljuk:

(HE) Nagy rugalmasságú (strech-) fonalak: nagy rugalmasságú terjedelmesített fonalak 150% -300%-os nyúlással.
Set-fonalak: csökkentett rugalmasságú terjedelmesített fonalak 35-45%-os nyújthatósággal.
Gombolyagfonalak: nagyterj d lmű hullámosított fonal, közepes nyújthatósággal és rugalmassággal, de nyúlás nélkül.
Duzzasztással terjedelmesített (HB) fonalak
A terjedelmesített gombolyagfonalakkal ellentétben a (HB) fonalak laza űtezkrs vágott szál-fonalak. Többnyire poliakrilból
állnak. A kikészítés során őzöbnlük zsugorodási jelmzőű szálakat egymással összefon nak. Az ezt követő hőkez lés
során az egyik szál rész zsugorodik, a nem zsugorodó szálak ·pedig megduzzadnak.
A terjedelmesített fonalak alkalmazási területe

Harisnyák és harisnyanadrágok, fürdő-és sportruházat, felsőruházat, alsónemű k, keg ynőzs készítéséhez, valamint
varráshoz és elasztikus anyagok tisztázására használt varrófonalak.
2. Fonalak
2.6 Finomsági számozás
A textilgyártásban és a ruhaiparban a felhasználási céltól fügően finom, közepes és durva fona'akra lehet szükség. A
különbző fonalfinomságok az előá íto kelme külső képét és jel mzőit befolyásolják. A fonal finomságát olyan számmal
jelzik, amely a szál hosszúság és száltömeg viszonyából adódik.
A finomság meghatározásának ezt a módját nevezzük számozásnak.
Számozási rendszerek
A tömeg számozás 1 ) A hossz-számozás
Meghatározott hosszúságú fonal tömegét adja meg. Meghatározott tömegű fonal hosszát adja meg.
tex Tt számozás denier Td (den) számozás Metrikus számozás Nm Angol számozás

Pamut Nea
tömeg grammban (g) tömeg grammban (g) tömeg = 1 grammban (g) tömeg = 1 font
hosszúság = 1 km hosszúság = 9 km hosszúság méterben (m) hosszúság hank 3J -ben
Tex számozási rendszer
Jóllehet a fent felsorolt számozási rendszereket (és még több másfajtát is) ma még alkalmazzák, de a szabványos és a
nemzetközileg is elfogadott a Tex számozás.
A tex számozási rendszer 1 km hosszú fonal tömegét adja meg.
A glkm mértékegység helyett a tex mértékegységet használjuk.
20 tex azt jelenti, hogy 1 km fonalnak 20 gramm a tömege
50 tex azt jelenti. hogy 1 km fonalnak 50 gramm a tömege
I Minél finomabb a fonal,
I
tömeg (g)
Tt (tex) = hossz (km) annál kisebb a számérték.
'---------'
Példa: Egy 2,5 km hosszú fonal tömege 40 g.
Tt (tex) = tömeg (g) 40g g

= -"-"'--- = 16 - ~ 16 tex
hossz (km) 2,5 km km
Nagyon finom vagy nagyon durva fonalaknál a deci - vagy - kilo - előszavkt alkalmazhatjuk.
50 dg
Példák: 50 dtex azt jelenti, hogy 1 km fonal tömege 50 dkg Tt = 1 km
=50 dtex
50 kg
50 ktex azt jelenti, hogy 1 km fonal tömege 50 kg Tt = 1 km = 50 ktex
Cérnák esetén az egyes fonalak finomságát adják meg tex számozási rendszerben, majd utána szorzójellel a fonalágak számát.
Példák: 20 ~ x e t
40 tex 20 ~ = x e t
~ 20 'd~et n:. , . ,'JC-~
40 ?:L ;7. hl ~ xet / / / / /...4 40 tex x3 ~ 20 tex x 3 x 2
~/.Il 20 ~ x e t .ff
b 20 tex=f ~
40 7f: s ~xet 20 tex='
1. Három fonalból álló egyszeres cérna, ahol mindhárom fo- 2. Hat fonalból álló két fokozatú cérna, ahol mind a hat fonal-
nalág finomsága 40 tex ág finomsága 20 tex
fonalhossz cérnázás elölt

A második példánál a cérna végső finomsági száma 20 tex x 3 x 2 = 120 tex. Ez a
szám azonban mégsem a cérna végleges finomságát adja meg, mert a cérna
cérnázás után rövidebb, mint az egyes fonalágak. A sodratszámtól fügően a végleges
cérnázás mialti rövidülés
finomság lehetne pl.: 132 tex is. Ebben az esetben az eredményt R betűvl
(R- er dő finomság) kellene jelezni. Itt tehát R 132 tex 13/2.
3. Cérnázás
l) Gyakran súlyszámozásnak is nevezik.
3) 1hank = 840 yard, 1 yard= 91,44 cm
2. Fonalak
2.6 Finomsági számozás
Denier (Td) számozási rendszer

Filamenteknél (pl.: harisnyafonalnál) még ma is gyakran az ún. selyemszámozást alkalmazzák. Td a 9 km hosszúságú
fonal tömegét (g) adja meg.
Td 12 azt jelenti, hogy 9 km-es fonalnak a tömege 12 g.
Td = 9 tömeg (g) vagy Td = 9 . Tt (tex) Minél finomabb a fonal,

hossz (km) annál kisebb a számérték.
Példa: Egy 3 km hosszú fonal tömege 5 g.
Td =9 tömeg (g) =9 ~ = 15 L ~ Td 15 vagy 15 den

hossz (km) 3 km km
Metrikus számozási rendszer (Nm)
A metrikus számozás a hosszúság (m) és tömeg (g) viszonyából adódik.
hossz (m) Minél finomabb a fonal,

Nm = ....,.-;:----';,-7-
tömeg (g) annál kisebb a számérték.
Nm 40 azt jelenti,hogy 40 m fonal tömege 1 g, Nm 100 pedig azt jelenti, hogy 100 m fonal tömege 1 g.
Cérnáknál a finomsági számot egy törtszámmal adják meg, amelynél a nevző azt jelzi, hogy hány fonalágat egyesítettek
cérnává. Példák:
~W ~m
Nm 20
Nm 20
Nm 60/2 Nm 20/2/3
Nm 20
Nm 20
Nm 7 f ~ 0 6 Nm 20
1. Két Nm 60 finomságú fonalból álló egyszeres cérna 2. Hat N.m 20 finomságú fonalból álló kétszeres cérna
Angol pamutszámozási rendszer (Nea)
Az angol pamutszámozás hankben megadott fonalhosszúsággal (amely 840 yardnyi kötélhosszúságnak felel meg), és fontban
megadott tömeggel számol.
r--------------,
hossz (hank)
Ne B = tömeg (font)
Cérnák esetén .itt is az ágak száma áll a fonalfinomsági szám utáni törtvonal mögött.
Varrófonalak és - cérnák számozása
Varrófonalaknál és cérnáknál sajnos egységes és egysz rű íte számozási rendszer még nem terjedt el.
A selymbő, a szintetikus szálakból és a kőrbefont fonalakból készült varrócérnák finomságát általában metrikus
számokkal adják meg (Nm 70/3, Nm 80/3, Nm 120/3, Nm 120/2). Ha a varrócérna finomsági száma mögé semmi-
lyen fonalágszámot nem írnak, akkor mindig az általánosan jel emző 3-fonalas cérnáról van szó.
Pamut varrócérnáknál az angol számozást adják meg (Ne B 50/3, Ne B 40/3). A fonalágak számát általában nem adják meg,
de az többnyire 3. Ha a fonalágak száma etől eltérő, akkor úgy választják meg az egyes ágak fonalerőségt, hogya cérna
végleges finomsági száma megfeleljen egy 3-ágú cérnáénak.
. . . Címkeszám Fonalszám Finomsági szám
~
1~oBm"lk .50 Nm 100/3
dtex3OO(3) Nr. 60 Ne B 60/3 ca. Ne 20
Nr. 60/4 Ne B 80/4 ca. Ne 20
SOOm Nr. 60/2 Ne B 40/2 ca. Ne 20
3. Varrófonal-címkék
2. Fonalak
2.7 A fonalfajták áttekintése
Fonalfajta, szálasanyag Jel mzők, tulajdonságok Felhasználási terület
Véges hosszúságú szálakból font fonalak
Fésű fonal finom, sima, egyenletes, a értékes, elegáns öltöny-
Gyapjú, finom rövid szálakat kifésülik, ke- kosztüm és ruhaanyagok
állati szőrök, keverékek ményebbre sodortak, a lég- pl: Gabardin, Cool Wool
(hosszabb elemiszálak) zárványok térfogata kicsi, (hűvös gyapjú) muszlin,
nagy szakítószilárdság finom kötött terméket
Kártolt fonal érdes, egyenetlen, kiálló Rusztikus kosztüm- és
gyapjú, finom szálak, durvább, kevésbé öltönyanyagok, vastag
állati szőrök, keverékek párhuzamosított, lazább kabát- és zakóanyagok,
(rövidebb szálak) sodratú, terjedelmes, rövid lóden, tweed, shetland, .
elemiszálat is tartalmaz flaus, durvább kötött termékek
"Nyújtott" fonal (fésű) finom, sima, egyenletes, a Nagyon finom és

pamut és keverékek rövid szálakat kifésülik, finom ruha, blúz- és fehér-
szorosabbra sodort, csekély neműaygok, pl.: zefír,
légzárványtartalom, értékes batiszt, damaszt, szatén,
finom kötött termékek
"Nyújtott" fonal (kártolt) kevésbé finom, viszonylag Fehérn műk öz, mun-
, . .... '.';"". -- ...
pamut és keverékek egyenletes, nagy terjedel- karuházathoz, dekoráci-
mű, lágyabbra sodort, matt, óhoz közepes finomságú-
.. -: . - ~
\
'-:. "',,
, - kevésbé szabályos szálel- tói durvább anyagokig, pl.
rendezés, rövid szálrészek karton, kreton, renforcé
Turbinás fonalak a kevésbé szabályos szál- Közepes finomságútól
pamut és keverékek elrendezés miatti strukturált durva pamuttermékekig,
felület, durvább nagyobb pl.: farmervászon, denim
terjedelm ,ű matt szál részek
Chappefonal a fésűonal hoz hasonlóan Ingekhez, blúzokhoz,

A motollált selyem hosszú szálrészek, egyenle- hálóingekhez, fehérne-
hosszabb hulladékdarab- tes, finom, fényes, nagy műkhöz, ágynemű khöz
jai (5 ... 10 cm) szakítószilárdságú finomtól durva selyem-
szövetekig, pl.: toile
Bourette-fonalak a kártolt fonal hoz hason- Felsőruházat o és de-

A chappe-selyem lóan rendezetlen, érdes, korációkhoz durva és
fésű kóca (hulladékok) csomós (noppos), gyenge, csomós selyemszövetek,
rövid szálakból álló pl.: bourette
Motollált selyem nagyon finom, sima, telje- Ruhákhoz, blúzokhoz

A gubó középső részé- sen egyenletes, kis sod- kendő höz, nyakken-
- - .. rattól sőre( sod- használható
---=- .:::- ..
'" • - ~. f •• _
. .~:!
~-"':a._
.,........ ~ ről származó "végtelen" )űynéf sőre dőkhöz
_~ .. ..:.r....... _ . ~-.=
selyem; több gubót együtt ratig ellátott (matt), sok finom anyagok
motollálnak le (multifil) finom végtelen szál pl.: pongé, organza, taft,
szatén, twill
Monofil fonal kemény, merev, sima, fi- őzste Á varrófonalak,
Egylyukú szál őzpék fejjel nomtól durváig terjdő, drótok, sörték, hálók,
előá íto filament, első általában színtelen (áttet- ,kődne rűzs
sorban poliamidból, poli- sző), fényes, egyetlen vég- ket vözsőrű
észterből és elasztoból telen szál
Multifil fonal, sima, ,űrs zárt, egyenletes, Bélés-, ruha-, blúzanyag,
Többlyukú szálképő kevés sodratú (fényesebb), nyakedő, kendő , női
rózsán képzett filamentek, az erős sodratúig (mattabb) fehérnműk, függönyök,
cellulóz vagy szintetikus sok finom végtelen szál pl.: taft, szatén, voile, twill,
vegyi szálak összefogva ,zőmras düsessz
Multifonal, terjedelmesített többé-kevésbé ívelt, terje- Strechfonalak, a terjedel-

Szintetikus vegyiszálak- delmes, jó fogású, elaszti- mesített fonalak tisztázás-
ból és triacetátból készült kus, matt, sok finom végte- hoz zoknik, harisnyák, ru-
termoplasztikus filamen- len szál hák és blúzanyagok, für-
tek dőruhák előá ít s hoz.
2. Fonalak 2.8 Fonaljemzők
2.9 Varrófonalak
Fonalje mzők
A fonaljemzők jelntős mértékben befolyásolják a fonalból előáíto kelmék és ruhadarabok minőség t. Varrófonalként
tör énő alkalmazásukkor is meghatározók ezek a tulajdonságok.
Egyenletesség: Csak nagyon egyenletes fonalakból lehet sima felületeket előáítani. Egyenletes lesz a font fonal, ha
többször egyesítik és nyújtják, valamint kifésülik a rövid elemiszálakat.
Szilárdság: A fonalak szilárdságát befolyásolja a felhasznált szálak minősége és a sodratszám. Cérnázással a

szilárdság tovább javítható.
KeménységI A sodratszám befolyásolja a fonal keménységét, s ezáltal a fonalból készült textília tapintását és őslük
sodrat: képét is.
NyújthatóságI A további felhasználás szempontjából a fonalak nyújthatósága és rugalmassága nagyon fontos. Ezeket
rugalmasság: a jelmzőkt a szálasanyag és a megflő gyártási eljárás befolyásolhatja.
Varrófonalak és-cérnák
Fonalfajta Jel mzők Felhasználási terület

Pamut varrócérna Általában értékes fésült pamutból előáíto cérnák, amelyeket Általában a
fehérítenek, színeznek, perzselnek, mercerizálnak és fényeznek. pamuttermékek
Legkeresettebb cérnafinomságok: Ne s 7...80 varrása
Motollált selyem Olyan tözőek és cérnává sodort filamentek, amelyek színesek Díszvarrások
(valódi selyem) és hámtalanítottak, fényezettek. Finomság: Nm 11 ...70 Gomblyuk kivarrása
Chappe-selyem Olyan fonalak, amelyeket a cha ppe-selyem eljárással fonnak és Szinte minden selyem-
sodornak cérnává, színesek és fényezettek. és gyapjútermék
Finomság: Nm 30-120 varrásakor
Poliészter Olyan poliészter vágott szálból font és cérnázott fonalak, amelyeket Szinte bármelyik anyag
varrócérna hőrögzíten k, színeznek és fényeznek. varrására alkalmas.
Finomság: Nm 30... 140
Monofil Ezek a többnyire poliészterbő álló monofilek általában átlátszóak. Láthatatlan öltések
varrófonalak Finomság: Nm 10... 140
Terjedelmesített Terjedelmesített és sima űtelü f filamentek, amelyeket színeznek. Tisztázás és
varrófonalak Finomság: Nm 250 sár avődef
Körbefont fonalak Olyan értékes varrófonalak, amelyeknél a végtelen hosszú poliészter, Szinte minden anyag
és cérnák szálból készült "magot" pamutfonallal fonják vagy cérnázzák körbe. varrására alkalmas.
A poliészternek nagy a szilárdsága, míg a pamutnak a tű felmele"ge- Különösen alkalmas
désének meglőzésben van szerepe. Finomság: Nm 30... 150 gyorsjáratú varrágépeknél.
Kiszerelés
A varrófonalakat különbző formában lehet beszerezni. A felhasználási céltól és lőteürt neőg üf (háztartás, kézműves ,
ipar) őzöbnlük formájú, és 20-tól 20.000 méteres hosszúságú kiszerelések léteznek.
Tárcsás csévék Hengeres keresztcsévék
Lábas csévék vagy

Kúpalakú keresztcsévék királycsévék
3. Kelmék 3.1 Áttekintés
A kelmék olyan termékek, amelyeket különb ző gyártási eljárással fonalakból vagyelemiszálakból állítanak elő.
Szövetek Bundaalapú anyagok Varrva-hurkolt kelme

Kötött kelmék (nemezek, nemszőt kelmék) (bunda átvarrással)
Fonatolt textíliák Kasírozott, ragasztott textíliák
Áttört kelmék
Varrva-hurkolt kelmék (fonal lőbkegtér összevarrott kelme)
Szövetek jönnek létre két fonal rend-

szer (Iánc- és vetülékfonalak) meről
ges .levésdőztrk
A kötött kelme egy vagy több fonal ból
képzett szemek öszefügő rendszere.
A fonalak száma alapján megkülön-
böztetünk egyfonalas (vetülékrend-
szerű) és többfonalas (láncredszű)
kelméket.
1. Szövet 2. Kötött áru
Az áttört kelmék, mint pl. csipke és

tüll különbző eljárással készülnek,
mint pl. Dreher- és őrevkpisc eljárás-
sai, valamint láncrendszerű hurko-
lássai.
A fonatolt eljárás során minimum 3
fonalat fonnak össze átlósan egymást
keresztezve kelmévé.
3. Áttört kelme
A nemszőt anyagokat a fonalgyártás

kikerülésével közvetlenül elemiszálak-
ból is készíthetik.
A bundaalapú kelméket vegyi, mecha-
nikai vagy vegyi és mechanikai keze-
léssel kitísőre meg.
A nemezt a gyapjú vagy más állati
szőrök nemezelésével tömörítik kel-
mévé.
5. t őzsmeN kelme 6. Nemez (filc)
A varrvahurkolt termékeknél az elemi

szálfátylat vagy az egymás mellé fek-
tetett fonalakat összevarrással rögzítik
textíliává.
'f A kasírozott kelmék két vagy több
i"'"'
~.
kelme egymással való összekapcso-
".;l , lásával, vagy a kelmék habanyaggal,
."< fóliával vagy papírral való rögzítésével
I,T
jönnek létre.
7. Varrvahurkolt kelme 8. Kasírozott kelme

3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.1 A szövetek gyártása
Szövés nek nevezzük a lánc- és vetülékfonalak meről g s ker szt ődé .
A láncfonalrendszer a láncfonalak összessége, melyek a szövet előá ít

sakor hosszanti irányban (az áru haladási irányában) futnak.
Vetülékfonalrendszernek nevezzük azon fonalak összességét, amelyek
gyártáskor keresztirányban futnak. Mivel szövéskor a láncfonalakat jobban
igénybe vesszük, ezért ezek rendszerint erősbk, mint a vetülékfonalak.
1. A szövés alapelve
A nyüstös szövés alapelve
A láncfonalakat a lánchegrő az irányítóhengeren, valamint az osztórudakon (cséppálcákon), nyüstökön, bordán és

mellhengeren keresztül a szövethengerhez vezetik. A nyüstök mindig csak bizonyos láncfonalakat emelnek fel (lásd 2.
kép), pl.: 1.,3.,5.,7. és 9.-et stb. illetve 2., 4., 6., 8.-at, stb.A láncfonalak emelésével és süllyesztésével jön létre a szádnyí-
lás, ahova bevezetik a vetülékfonalat. Aszádnyílás képzéséhez legalább két nyüstre van szükség. A vetülékfonal átvezetése
után a borda a még szabad vetülékfonalat hozzászorítja a szövet végéhez. Mivel egy szövőgépen csak korlátozott számban
hely z tők el a nyüstök, így a nyüstös szövésnél a mintázás lehtőség iskórlátozott.
nyüstkeretek nyüstszálakkal
és nyüstszemekkel
irányítóhenger
borda )üséfővöz (
mell henger
szádnyílás szövethenger
lánchenger
vetélő a
vetülékfonallal
2. A nyüstös szövés elve
A jacquard szövés alapelve
Külön koróniszőed vezérlik a

láncfonalak emelkedését és süllyedését.
irányítóhenger osztórudak
borda (szövőfé ü)
szövethenger
lánchenger
súlyok vetélő a
vetülékfonallal
3. A jacquard szövés elve

Minden láncfonalat egyenként lehet emelni vagy süllyeszteni. Ezt lyukkártyás vagy elektronikus vezérléssellehet megoldani.
A vezérléssel a szád nyílás képzéséhez szükséges emlő- illetve takoscnrpőzeylü juttatják el.
Ezt a szövőtechniká feltalálójáról, J.M. Jacquardról (1755-1834), egy lyoni lőrvözsmey nevezték el. A "jacquardmintás"-
jelzőt ma már minden gazdag mintázatú kelménél alkalmazzák.
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.1 A szövetek gyártása
Szövéselők zítés
Szövés előt a lánc- és vetülékfonalakat előkészíti aszövéshez.
Felcsévélés Láncfonalak felvetése írezés sézűfeB
kereszt-
cséve
vetülékcséve
írezöanyag
A keresztcsévéket a szö- Meghatározott számú lánc- A láncfonalakat szövés so- A láncfonalakat anyüstök
vés őtízsékle szakaszá- fonalat adott szélességben rán az erős mechanikai nyüst szemeibe, illetve a
ban készítik, amennyiben és fonalsűrégben lánc- igénybevétel ő védik, ezért jacquard szövésnél a ren-
nem eleve ilyen formában hengerre tekercsel nek föl. A keményítő tartalmú oldattal korónisző ed nyüstsze-
szállította a fonoda. A veté- munka technikája alapján kezelik. Ezáltal a láncfonalak meibe, valamint a bordába
sől zehpégővö s vetülék- beszélhetünk felv tésről simábbak, erőseb ek és fűzik be.
csévéket készítenek. vagy lánceőkészítr. ellenállóbbak lesznek.
A vetülékfonal bevezetésének módszere

A vetüléket vetélő, fogóvetélő, ragadókar, őgev l vagy víz vezetheti be a szádnyílásba.
fogóvetélö
1. A vetülékfonal bevezetése vetélő 2. A vetülékfonal bevezetése fogóvetélő
A vetülékcsévére feltekercselt vetülékfonalat egy vetélő A kersztcévőlhúo vetülékfonalat körbefutó (üresen

segítségével átvezetik a szádnyíláson, majd a széleken )őrétazs iv vezetik be a szádnyílásba. A
"kőlétevógof
visszafordul, s így egy erős szövetszegélyt képez. vetülékfonal vágott végét a szegélynél meg kell .inetísőr
Az alacsony szádmagasság és a mozgó szerkezetek
kisebb tömege növeli a termelékenységet.
vetülékfonal a
keresztcsévén
láncfonal
~ -.
3. A vetülékfonal bevezetése ragadókarral 4. A vetülékfonal bevezetése fúvókával
Egy átadó kar lehúzza a vetülékfonalat a kersztcévől, Ennél az eljárásnál a szükséges vetülékfonal mennyiséget
és a szövet közepéig vezeti, ahol az átveő kar a fonalat a lazán tárolják, és -őgevl vagy vízsugárral vezetik a
szádon át a szemben fekvő szegélyig továbbítja. A fonal- szádnyílásba. A légfúvásos módszernél több, egymást
véget a fogóvetélős szövéshez hasonlóan le kell kötni. követő fúvóka segíti a fonal bevezetését.
"''l
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.2 A kötéstan alapjai
A szövetben a lánc- és vetülékfonalak keresztezésének módjait kötésnek nevezzük.
Egy kötés rajzos megjelenítését kötésrajznak nevezzük. A bal alsó sarokból felfelé rajzoljuk, s így is olvashatjuk ki. A
fügőles négyzetsorok a láncfonaiakat, míg a vízszintes négyzetsorok a vetülékfonalakat jelölik. A négyzet kitöltésével
egy olyan láncfonalat ábrázolunk, amely egy vetülékfonalat felürő keresztez (láncfonalemelés). Amennyiben a láncfonal
a vetülékfonal alatt fekszik, úgy a találkozási pontot nem jelöljük (láncfonalsüllyesztés). Azt a helyet, ahol a láncfonal a
vetülékfonallal kersztődi, kötéspontnak nevezzük. A lánc- és vetülékfonalnak azt a minimális számát, amely egy
kötési egység hez szükséges (állandóan ,)kidőltéms mintaelemnek nevezzük. A kötésrajz több lőbmeatni kidővet össze.
Azt a rajzot, amely a lánc- vagy vetülékfonal tésdőzerk a szövet vágott oldaláról ábrázolja, keresztmetszeti ábrának
nevezzük. A fonallebegés olyan fonalszakasz, amelyet egyetlen kötéspont sem köt le.
kesétökp~IA
Vászonkötés Sávolykötés Atlaszkötés

A láncfonal felváltva egyszer a Az átlós sávozottságról lehet Az atlaszkötésnél a kötés-
vetülékfonal alatt, egyszer felismerni. Ez a kötéspontok pontok nem érintkeznek, és
pedig felette halad. A kötés- eltolódásával és sarkaik egyenletesen oszlanak el a
pontok minden oldalon érint- érintkezésével jön létre. szöveten.
keznek.
III
fonalkeresz-
teződés k
képe
vetülékfonal
1 2 3 4 5 6 781áncfonal
ElBB
Kötésrajzok láncfonalemelés láncfonalsüllyesztés sávátló
kötés-
~kotn p
minta _ _
elem a szövet
A J: O! l t i ~ I
fonal- ••/il••••/il••••~ .
min'!aelem
~-tzser k
metszete láncfonalak
lebegés ~- r. -- --
Mintaelem
Az új kötés- A kötésrajz felépítése őtehzjfik jelekkel. Az új kötésjelölések a kötésmód, a láncfonalemelések, illetve

jelölések -süllyesztések, a borda sézűfeb és az eltolódási szám alapján megadott részszámok összessége.
a DIN 61 101
l d-n'0,
alapján (gépi
feldolgozásra
alkalmas)
-@i]-_~ L _
L - - - - - - - - - - - - - - - - E l t o l ó d á s i szám
Fonalszám Megadja, hogya láncfonal emelése-
Láncfonaleme- Az egymás mellett ket és -süllyesztéseket hány vetülék-
Kötési mód lések és láncfonal- azonosan őtök lánc- fonallal kell eltolni láncfonal ról lánc-
10: vászonkötés süllyesztések fonalak száma. fonalra. Mindenkor bal alsó sarokból
20: sávolykötés 1. Láncfonalak jobbra emlkdő irányba haladunk.
30: atlaszkötés 00: fordítva ődnetök
Régi kötési V_1_ S_1_ Z 4

A-- - (3)
jelek 1 . 2 1
A régi kötési jelek betűjlk tartalmaznak, ami a kötésmódra utal, pl.: V = vászonkötés, S = sávolykötés,
A = atlaszkötés. A törtvonal feletti számok láncfonalemelések, az alatta lévők értel mszerű n
láncfonalsüllyesztések. A sávolykötésnél betűjlzés utal a sávátló irányára. pl.: Z-irány. Az atlaszkötést a
kiolvasási számmal egészítik ki. Ez megadja, hogy egy kötéspont a követző láncfonal vonalán hány
vetülékfonallal tolódik fölfelé. Az atlaszkötést a magyar gyakorlatban A 5/3-mal is jelölik.
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.3 Alap- és levezetett kötések
Vászonkötés
A vászonkötés') a lánc-és vetülékfonallegegy-

szerűb , s egyben legszorosabb keresztezése.
Valamennyi láncfonal váltakozva egyszer a
vetülékfonal alatt, egyszer a vetülék-fonal felett
helyezkedik el. A kötéspontok minden oldalról
érintkeznek egymással. A kötés mintaeleme két
láncfonalból és két vetülékfonalból áll.
A termék színoldalának és fonákoldalának köté-
se .őzeyg em Mivel a legtöbb kersztő
déssei rendelkezik, ezért a fonal- és cérnafaj-
tától, a fonalvastagságtól és akiészít ől
füg ően a dörzsöléssel szemben nagyon
10 - 01 01 - 01 - 00 ellenálló és formatartó. űsétöknozáV szövetek
pl.: Batiszt, Donegál, Freskó, Honan, Muszlin,
Csalánszövet, Taft, Toile, Voál.
l) elavult kifejezések: gyapjúszöveteknél posztókötés,
1. Kötésrajz 2. űsétöknozsáV szövetek filamentszálakból készült szöveteknél taftkötés.
A vászonkötéből levezetett kötések
Ripszkötés
1f;1 1.1 I~' y,. 1·1 101
A ripszkötés legfontosabb jelmző, hogya
...1 I~. ~I Ifi !UlI 11.1 11.'1
IJ<I I'~ lIIlI 1><1 IiOI
lill ...
szöveteken bordák találhatók.
1"'1 1lO11J: lilii "I NIl<
.....t 1"1 Harántripsz (láncripsz)
Harántripszet nagy láncfonal sűrégel szö-
vünk, amely mindig két vagy több, ugyanabba
a szádba behúzott vetülékfonalat takar, el
(3. kép). Mivel a láncfonalak határozzák meg
a felületi képet, a harántripszet láncripsznek
10 - 04 04 - 01 - 00 is nevezik (4. kép).
Ripszkötéshez hasonló hatást érhetünk el
3. Kötésrajz
azáltal, hogy a vékony láncfonalak közé
vastag vetülékfonalat vezetnek be. Az így
•
kialakított vászonkötéű szövet ahamisripsz.
A szövet tulajdonságait és külső képét a
I!i! láncfonalak nyersanyaga és a fonalak típusa
is befolyásolja, hiszen a láncfonalak a termék
ll! mindkét oldalán meghatározóak.
li! Kereskedelmi elnevezések: Ottomán, Ripsz.
Hosszripsz (vetülékripsz)
~ Hosszripszet nagy vetülékfonal sűrégel
....
l[~
10 - 01 01 - 02 - 00
~ érhetünk el, amely mindig két vagy több
azonos kötésű láncfonalat takar el (5. kép). A
hosszripszet előáító szövőgépek termelé-
5. Kötésrajz kenysége a nagy gésűrklütev miatt kicsi,
ezért hosszripszeket ritkábban gyártanak.
A szövet tulajdonságai és külső képe a
vetülékfonalak nyersanyagától és tulajdon-
ságaitói függ (6. kép).
Panamakötés
A panamakötés kockás hatású. Akkor jön
létre, amikor két vagy több egymás mellett
lévő láncfonalat azonos módon kötnek le, s
ezzel gelűjdiy két vagy több vetülékfonalat
10 - 02 02 - 02 - 00 húznak be ugyanabba a szádba (7. és 8. kép).
Kereskedelmi elnevezések: Panama, Natté.
7. Kötésrajz 8. Panama
3. Kelmék
Sávolykötés
•• •• •• •
• • • •
-. A sávolykötésnél az átlósan egymáshoz
kapcsolódó kötéspontok sávátlót képeznek. Ha
•• ••• ••• ••• •

az átló a bal alsó sarokból a jobb felső sarok
felé halad, Z-sávolyról beszélünk. Az S-sávoly
• • • •
•• ••• ••• ••• •
átlója viszont a bal őslef sarokból a jobb alsó
sarok felé fut.
•• •• •• •• A legkisebb sávolykötés mintaeleme legalább
3 lánc- és 3 vetülékfonalból áll. A kötéspontok
•••••••••••••••• között fonallebegések jönnek létre, ami azt
20 - 03 01 - 01 - 03 jelenti, hogya lánc- és vetülékfonalak több fonal
felett lekötetlenül haladnak.
1. Kötésrajz 2. Láncsávoly ·A láncoldalú sávolynál a termék színoldalán
a lánckötéspontok száma meghaladja a vetü-
lékkötéspontok számát.
A vetülékoldalú sávolynál viszont a vetülék-
fonalak érvényesülnek.
A sávolykötéű szövetekre jel mző, hogya
kötés ől és a fonalsűrégtő fügően lágyak
és laza ,keűsétö de simák, keűrs és erősk
is lehetnek.
Sávolykötésű szövetek, pl.: Croisé (=négyfona-
las őlneyg oldalú sávolyszövet), Seviotszövet,
20 - 01 03 - 01 - 01 Denim, Csinvat, Gabardin, Finett, Szerzs (bé-
léssávoly), Surah, Setland, Twill, Trikotin,
3. Kötésrajz 4. Vetüléksávoly Whipcord.
Sávolykötésbő levezetett kötése~
Meg rősíte sávoly

(egy nlőo dalú sávoly)
A megrősít sávolynál a láncfonalemelések
és -süllyesztések száma azonos. A szövet
szín- és fonákoldala csak az átló irányában
különbözik egymástól. Az egyenlőoldalú
sávolyok a termék mindkét oldalán ugyan-
annyi lebegést tartalmaznak, s ezért jellemez-
hetjük őket azonos oldalúként.
5. Kötésrajz 6. t e ísőreg M sávoly Kereskedelmi elnevezések: PI.: Croisé, Finett,
Setland.
Többátlós sávoly
Többátlós sávoly jön létre, ha egy mintaele-
men belül minimum két őzöbnlük űgés el z
sávolyborda található. A többátlós sávoly lehet
vetüléksávoly, láncsávoly vagy egy nlőo dalú
sávoly.
Kereskedelmi elnevezés: pl.: Surah, Diagonál.
7. Kötésrajz 8. Többátlós sávoly
,t e ísőr g M szélesbordás sávoly

Ennél a sávolyszövetnél kiem lkedően
szélesek a bordák. A bordák legalább két
láncem lésbő és két láncsül yesztésből
képződnek. Szélesbordás sávolyok lehetnek
egy nlő vagy különbző oldalúak.
9. Kötésrajz 10. Meg rősít , szélesbordás sávoly

3. Kelmék
Levezetett sávolykötések
A vászonkötéből levezetett változatoknál sokkal több és b űtérkos változtatást tesz lehtővé a sávolykötés. Ha a sávátló,
mint tipikus lejőt r msi formáját megváltoztatjuk a sávolyborda eltérő színekkel és anyagokkal különösen érvényesül.
Meredek sávoly
Az eddig tárgyalt sávolykötések bordázata a
közel azonos sűr ségű lánc- és vetülék-
fonalak esetén kb. 45 0 -os szögben futott. A
bordázat meredekebben halad fölfelé, ha a
vetüléksűrghz viszonyítva magas a lánc-
sűr ég, vagy ha egy szélesbordás sávolyt
20 - 05 01 01 02 - 01 - 01 kettes emeikedési számmal vagy speciális
kötések segítségével módosítunk.
1. Kötésrajz 2. Meredek sávoly
Lejtős sávoly
A lejtős sávoly nagy ,legésűrüktv és a
sávborda egynél nagyobb eltolódásával
készül. A lejtős sávolyok vetüléksávolyok,
mivel a szövet felületén a vetülékfonalak
lebegnek, a láncfonalak pedig a termék
fonákoldalán érvényesülnek.
20 - 02 02 - 02 - 01
3. Kötésrajz 4. sőtjeL sávoly
Halszálkás sávoly
A bordázat irányának megváltoztatásával jön
létre. Ahalszálkás sávolynál a sávátló váltá-
sakor a kötéspontok egy vagy több vetülék-
..... fonallal eltolódnak, s így a bordák nem
csúcsban végződnek. A lánc- és vetülékfona-
lak őrétle színei a kötést kiemelik.
(kifejlesztve a
20 - 0202 - 0101 -ból
5. Kötésrajz 6. Halszálkás sávoly
Ék alakú sávoly (cikcakk sávoly)

Az eltérő irányú átlók ék alakú haránt sávolyt,
hosszanti ék alakú sávolyt vagy csúcsos
kárósávolyt (keresztezett sávolyt) eredmé-
nyeznek. A bordák a fordulópontokon csúcs-
ban összefutnak.
(kifejlesztve a
20 - 0202 - 0101 -ból)
7. Kötésrajz 8. Ék alakú sávoly
Törtsávoly
Úgy jön létre, hogyamintaelemet lánc-
irányban (lásd 9. és 1O. kép), vagy vetűlék-
irányban felezzük, és a fonalak első felét
Z-irányban, a másik felét pedig S-irányban
kötjük. Ennél a kötéstípusnál a felületi képen
nem látható a bordázottság.
(kifejlesztve a
20 - 0202 - 0101 -ból)
9. Kötésrajz 10. Törtsávoly
66
3. Kelmék
Atlaszkötés
Az atlaszkötés jellegzetessége az,

hogyakötéspontok egymástól távol, el-
szórtan helyezkednek el, és a minta-
elemben sehol nem érintik egymást.
Egy mintaelemhez minimum 5 lánc- és
5 vetülékfonal szükséges. A mintaelem-
ben minden láncfonalat csak egyszer
kötnek le, ezáltal hosszú lebegések
keletkeznek, amelyek a termék képét és
tulajdonságait is meghatározzák. A lánc-
és vetülékfonallekötésének módjától
1. Kötésrajz 2. Láncoldalú atlasz füg ően különb ző oldalhatású szöve-
tek jönnek létre.
A láncatlasznál a termék színoldalán a
láncfonalrendszer a meghatározó.
Az ennél ritkábban óludrofőe vetülék-
atlasznál a színoldalt a vetülékfonalak
határozzák meg. A kersztődéi he-
lyek alacsony száma és a fonalak sűr
elhelyezkedése révén az űsétökzalt
szövetek simák, egyenletesek és fénye-
sek. A laza lőtséök a szövet lágy eséű
vé, puhává válik és kevésbé .kidőrűyg
30 - 01 04 - 01 - 02 űsétökz al A szövetek, pl.: Szatén,
3. Kötésrajz 4. Vetülékoldalú atlasz Düsessz, Moleszkin és Sarmlen.
Az atl szkötésből levezetett kötések

Azáltal, hogyakötéspontok nem érintkezhetnek egymással, az atlaszkötés variációs lehtőség viszonylag kicsi. A
levezetéshez gyakran csak egy lánc- vagy vetülékfonalváltás történik, vagy az atlszköéű mintákat beszövik más
alapkötésekbe. így jön létre pl.: Faconné, Damassé. Ajacquard szöveteknél is gyakran alkalmaznak lánc- és vetülékatlaszt.
5. Csíkos szatén 6. Színes szatén 7. Damaszt
8. Damassé 9. Szaténcsíkos sifon 10. Szatén faconné
67
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.4 Színes szövetek
A színes szövetek mintázata a színes lánc- és vetülékfonalak váltakozásából vagy e kető kombinációjából jön létre. A
különbző színű vetülékfonalak harántcsíkokat, a színes láncfonalak viszont hosszanti csíkokat eredményeznek. A kombináció
káró vagy kismintákat ad.
Sanzsan (színjátszó)
A láncfonalak a vetülékfonalaktól eltérő
színűek. Filamentfonalak felhasználá-
sával a kelme csillogó hatásúvá és
színjátszóvá válik.
FiI-a-fil
A lánc- és a vetülékfonalban egy-egy
világos és sötét fonal váltakozik. A
1. Sanzsan (színjatszó) 2. FiI-a-fil megrős ített sávolykötésnél (2/2)
lépcsőzet s kismintázat jön létre.
sokí cűT szövet

Egyszínű, többnyire sötét alapba
néhány, színű láncfonalat
eltérő
szőnek, amely nagyon vékony
hosszanti csíkokat eredményez.
Oxford
A láncfonalak kettesével kereszte-
ződnek egy őrétle űnízs vetülékfonallal,
s ígyaprókockás felületet képeznek.
3. sokí cűT szövet 4. Oxford
Skótkockás szövet
Fonalban festett lánc- és vetülékfona-
lakból űterémygan kockákat szőnek. A
mintázat és a színösszeállítás a skót
nemzeti viseletet utánozza.
Eszterházy kockás szövet

Ennél a szövetnél a kis- és nagykockás
5. Skótkockás szövet 6. Eszterházy kockás szövet mintázat találkozik.
Pepita
Világos és sötét aprókockás szövetek.
A minták nem ferdülnek el. őreg M
sített sávolykötés esetén a lánc- és
vetülékfonalak színváltásának aránya
gyakran 4:4.
Tyúklábminta
A tyúklábmintázat a pepitával ellentét-
ben nem sarkosan .kidőzgév A mintá-
7. Pepita 8. Tyúklábminta zat a lánc- és vetülékfonalak színvál-
tásával jön létre, melynek aránya 2:2.
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.5 Krepp szövetek
A krepp szövetek fontos jelmző a szemcsés, hurkos felület, amely többféleképpen jöhet létre. Megkülönböztetünk
kreppfonalIai, kötéssel és kikészítéssel előáíto kreppeket.
Fonalkreppek
Fonalkreppek túlsodrott fonalak (kreppfona-

lak) alkalmazásával jönnek létre. Az így gyár-
z -=-----~_,'"{fj'P_:'17~" tott krepp szövetet teljes kreppnek nevezzük.
S ~1Y/7 N:.~\ \,-N,)'/7,/-<
A szövetek lágyeséűk, felületük nyugtalan,
finoman strukturált és szemcsés tapintású.
S ",~-IY.7T(\':<tx
Teljes kreppnek nevezzük az olyan szövetet,
z ahol mind a lánc-, mind a vetülékfonal krepp-
z fonal (1. kép). Nem csak vászonkötést, de
kreppkötést is alkalmaznak. Kereskedelmi
S ~/}'l7R?1,.
elnevezések: Kreppzsorzsett (2. kép), Krepp-
ss zzss sifon.
A félkrepp szöveteknél csak az egyik fonal-
1. A teljes krepp rendszerben vannak kreppfonalak. Kreppha-
fonalrendszere tást finom, átlós irányú csíkokkal akkor érünk
el, ha a vetülékfonalrendszerben két S-sodra-
tú kreppfonalat mindig két Z-sodratú krepp-
fonal követ (3. kép). Kereskedelmi elneve-
s ~V ./1~I'Vyv;JN
zések: krepdesin, kreppszatén, kreppmaro-
S "VL-A "--V<--.A 1r--YL./1: r Y ken (4. kép). A krepp láncfonalak rücskös
Z -?1'T":l(I.Y~7 hosszanti felületet eredményeznek.
Kereskedelmi elnevezés: Crepe lavable.
Z
A hólyagos és sima hosszanti csíkok váltako-
S -c:N~fr'<.vml0Tx
zását a különbző láncfonalfeszültségekkel
s ""Y'----A <--Y'-../\. r-"'<'--'l c
érik el, továbbá ehhez az esetleg csoportosan
zzzzzz felhasznált kreppfonalak is hozzájárulnak. Ez
a hatás zsugorodó és nem zsugorodó
3. A fél krepp láncfonalakkal is .őtehrél Kereskedelmi
fonalrendszere 4. Kreppmaroken elnevezés: Seersucker.
Krepp kötések
A krepp kötések felülete szemcsés és egye-

netlen. Ezt különbző kötéstechnikai megol-
dásokkal lehet elérni.
Kötéspontok hozzáadásával, elhagyásával,
vagy újrarendezésével majdnem mindegyik
kötésből kifejl szth ő a krepp kötés. Nem
jöhet létre csíkozottság, sávolyozottság vagy
túl hosszú lebegések nem lehetnek a kötés-
ben. Sok esetben a mintaelem nem őtehrmsi
fel (5. kép).
Kereskedelmi elnevezések: Homokkrepp,
5. Példa krepp kötésre 6. Homokkrepp Mohakrepp, Jégkrepp.
Kikészítéssel készített kreppek
A kikészítéssel készített kreppek hólyagos

felületüket vegyi eljárás útján nyerik. A
pamutszövetre nátronlúgot nyomnak
, ,;~
pontszerűen vagy csíkokban. A kezelt helyek
összezsugorodnak, és a szövetben hólyagos,
r~ kidomborodó minták jönnek létre.
Kereskedelmi elnevezések: Fodros krepp,
l
It Hólyagos krepp, Kérges krepp.
JL li] ~I
l,' J Préskalanderrel szintén előáíthaók
szövetek.
krepp
Kereskedelmi elnevezések: Gaufré, Crash,

7. Kérges krepp 8. Fodros krepp Dombornyomású seersucker.
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.6 Szövetek három fonalrendszerrel
A harmadik fonalrendszer által a szövetek szakítószilárdsága és ellenálló képessége javul, vastagabbá válnak, további
mintázat és speciális felület kialakítása válik lehtővé. .
Meg rősíte szövetek

A láncfonallal meg rősíte szöveteknél az alapláncfonalon kívül van
egy második láncfonalrendszer is. Ez a fonalrendszer nem befolyásolja a
szövet színoldalát. Olyan szöveteket is tudnak gyártani, ahol a termék
oldalai egymástól eltérőn néznek ki.
Kereskedelmi elnevezés: Kétoldalú szövet, Sarm len
A vetülékfonallal meg rősíte szöveteknél az alap láncfonal- és alap
vetülékfonal rendszer mellett van egy második vetülékfonal rendszer is. Az
alsó vetülék kötési helye a szövet színoldalán nem látható.
Nyersszöveteknél lágy, telt, alacsony sodratú fonalat alkalmaznak
vetülékerős ítésre.
1. Mindkét oldalán használható szövet Kereskedelmi elnevezés: Molton.
(fregoli), színoldal és fonákoldal
Lanszé (hímző fonallal díszített) szövetek
Továbbí fonalrendszerek segítségével a sima vászon-, sávoly- és
il~
~., ~
X \ atlaszkötésre hímzéshez hasonló kisminták vihetők fel. A dísztőfonalk

!I i~ ~
t
r- egyértlműn elkülönülnek színben, anyagban, kötésben és fényességben
~: X , az alpszövetől. A vetüléklanszénál és a szövetben haránt irányban
U
., ~ további dísztőfonalk vannak, míg a lánclanszénál a szövet hosszanti
~
X ~ .
t"
~' irányában lévő plusz dísztőfonalk
változat kombinációja is lehetséges.
eredményezik a kívánt hatást. A két
!t
")',~
<~
~
I,
t
I A többlet fonalrendszer mintaszerűn a termék színoldalán jelenik meg. A
IfJt <~ ;' szövet fonákoldalán a dísztőfonalk, az anyagtól, a fonalvastagságtól és
>t' ~ ol(
a felhasználási céltól ,neőgüf a minták között lebegnek. Ha a minták között
~ ~) l,
túl nagy a távolság, vagy ha a lebgő fonalak átűnek a színoldalra, akkor
a fonallebegéseket levágják.
2. Lanszé, színoldal és fonákoldal Kereskedelmi elnevezések: Lancé découpé.
,.
'!II •
Broché szövetek
A broché (ejtsd:brossé) szöveteken többlet dísz tőfonal k haladnak

vetülékirányban. Minden mintához szükséges egy brosévetlő, amely a
minta szélén megfordul. Apró, hímzéshez hasonló minták jönnek létre.
Ezt a nagyon igényes szövési eljárást csak ritkán alkalmazzák, többnyire
. inkább a szövés után hímeznek a szövetre mintákat.
• Kereskedelmi elnevezés: Broché.
Frottír szövetek
3. Broché, színoldal és fonákoldal
A hurkos vagy frottír szövetek egy feszes alapláncból és egy laza hurok-
láncból állnak. Először három vagy négy vetüléket vezetnek be, amelyeket
azután együtt a már elkészült szövet végéhez szorítanak. A kifeszített
alapláncon a vetülék elcsúszik, és a laza láncfonalak hurkokká torlódnak
össze. A különbző színű hurokláncok, valamint az egyoldalas, kétoldalas
vagy különbző hurkok változatos mintázatot eredményeznek.
A velúrfrottír a hurkok utólagos felvágásával és kikefélésével bársonyos
hatást kelt.
A kallófrottír a kallózás során sűrbé és ellenállóbbá válik. A huroklánc
egysz rű fonalakból áll.
A cérnafrottírnál a huroklánc cérna.
A frotté két űrezsdnlaof szövet, amely a frottír hatást a vetülékirányban
felhasznált hurkos cérnától nyeri.
4. Frottír
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.6 Szövetek három fonalrendszerrel
Flórszövetek
A flórszöveteknél egy harmadik fonalrendszer a termék színoldalán száltakarót képez. A 3 milliméteres és az annál
alacsonyabb száltakarómagasságú szöveteket bársonynak, az ennél magasabb száltakarójuakat pedig plüssnek nevezik.
A gyártási eljárások alapján megkülönböztetünk lánc- és vetülékbársonyt. A láncbársony szöveteknél a száltakarót egy
további láncfonalrendszer, a vetülékbársonynál pedig egy vetülékfonalrendszer képezi.
A bársony minőségt az alapszövet sűrége, a száltakaró sűrége és magassága határozza meg.
A szövet felhasználhatósága függ a hurkoknak az alapszövetbe való bekötésének módjától.
A bársonyutánzatok pl.: Düftin és Velveton, száltakarójukat bolyhozás, kefélés, nyírás útján kapják.
A vetülékbársonynál a bársonyvetülék úgy

kötődi be az alapszövetbe, hogy a termék
színoldalán lebegésekjönnek létre. Avetülék-
bársonyt arról ismerhetjük meg, hogya felvá-
gott hurkok a láncfonalon helyezkednek el.
A szövet sűr égt és a kívánt száltakaró
magasságát befolyásolja az alapszövet és a
száltakaró fonalainak kötési módja. A szövés
után egy külön munkaszakaszban felvágják
a lebegéseket, kefélik, és azonos magassá-
gúra levágják. Ha a bársonyvetülékek
1. A sima vetülékbársony- 2. Sima vetülékbársony egyformán kötnek, sima bársony (tükör
készítésének sémája (velvet) bársony) jön létre.
vágószerkezet bársonyvelülék Kereskedelmi elnevezés: Velvet.
Ha a bársonyvetülékeket mindig ugyanabba
a láncfonalba kötik be, és a közöttük létrejövő
lebegéseket felvágják hosszanti bordás, azaz
kordbársonyt nyerünk.
A bordák finomak, közepesek, vagy erősn
kiem l dő k, és egymástól eltérők is lehet-
nek. Kereskedelmi elnevezés pl.: bébi kord
(lágy, egészen finom bordázat), Mikrokord
alaplánc lanckeresztmetszet (finom bordázat), Manchester-, illetve Geno-
va-kord (erős kord, közepes bordaeőség),
Kábelkord és Trenkerkord (széles bordázat),
3. A kordbársony készítésének 4. Kordbársony; nyersszövet
sémája (vetülekbársony) részben felvagva Fancykord (különbző bordázat).
A láncbársonynál bársonyláncfonalak kötőd

nek be az alapszövetbe, a felvágott hurkok a
bársonylánc
vetülékfonalakhoz kapcsolódnak. Az előá í
tástói neőgüf megkülönböztetünk fémvetü-
lékkel (fémpálcával) és ketős szövetként
.készített bársonyt. Gazdaságilag előnyösb
a ketős bársonyszövet készítése.
Egy speciális szövőgépen egyszerre két szö-
vetet szőnek, amelyet egy közös bársonylánc-
cal összekötnek. Egy lengő vágószerkezet
(penge) segítségével a bársonyláncot közé-
5. A ketős bársony Uáncbársony)
készítésének sémaja 6. Velúr pen felvágják. Öt fonalrendszerrel két, egyen-
ként három fonalredszű szövet hozható
létre.
penge bársonylánc
A fémvetülékes bársonynál a lazán fékezett
bársonyláncot a húzó- vagy vágópálca fölé
vezetik. A fémpálca visszahúzásával a hurko-
kat felvágják. A száltakarót végül egynlő
magasságúra vágják, kefélik és .kilözőg
A maratással mintázott bársonynál a szál-
takarót a mintának megflőn vegyszerek-
kel lemaratják.
Kereskedelmi elnevezés: pl.: Velúr (franciául
. 7. Fémvetülékes bársony (lánc- = bársony), velúrsifon (rövid száltakaró),
bársony) készítésének sémája 8. Maratással mintázott bársony Panne (lesimított száltakaró).
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.7 Négy- és többfonalrendszeres szövetek
A négy- vagy többfonalrendszeres szövetek (ketős szövetek) két egymás felett fekvő szövetből állnak, amelyeket a szövés
során néhány helyen őzöbnlük kötésekkel szorosan összekapcsolnak egymással. így például nagyobb sűréget, nagyobb
terjedelmet, nagyobb szilárdságot, egymástól eltérő kelmeoldalakat és plasztikus felületképet érhetnek el.
Ket ős szövetek egyszerű összekötéssel

Ezt a szövetet négy fonalredszbő állítják
elő. Ha az alsó lánc a felső vetülékhez köt,
alulról felfelé kapcsolásról beszélhetünk. Ami-
kor a felső láncot az alsó vetülékkel kötik, felül-
lőr lefelé összekötést kapunk. A két szövet
összekapcsolódása nagyon szoros és nem
is oldható fel. Ezzel az eljárással saját
anyaggal bélelt zakó- és kabátanyagokat ké-
1. Négyfonalrendszeres ket ős 2. Négyfonalrendszeres ket ős szítenek. A szövet szín- és fonákoldala több-
szövet színoldala szövet fonákoldala nyire eltér egymástól.
Kötőláncos vagy kötővetülékes

ket ős szövetek
Két szövetréteget egy ötödik fonalrendszer
segítségével kötnek össze. A többlet kötőfonal
laza bekötése lehtővé teszi a két szövetréteg
szétválasztását. Ezek a szövetek alkalmasak
arra, hogy mindkét oldalon használható (ún.
fregoli) termékeket készítsenek belőük.
3. socnálőtöK sőt ek szövet 4. sekélütevő öK sőt ek szövetek
szövet rétegváltással
Ket ős
,
Ezek a szövetek mintázottak, és négy fonal-
rendsz ből állnak. A minták szélén a szövet-
rétegek felcsréődnk egymással, s ezáltal
összekötik az alsó és őslef szövetet. A minták
között üregek keletkeznek. A minták mindkét
oldalon azonosak, de a szövet két oldalán
egymástól eltérő színűek. Ezeket a mindkét
oldalukon használható szöveteket tömlősz
5. tevözsőlmöT színoldala 6. tevözsőlmöT fonákoldala vetnek is nevezik. Alkalmazzák kabátszöve-
tekhez, kerti ,kenőtírlazs stb.
Cloqué (ejtsd: kloké)

Az olyan sőtek szöveteket, amelyek színolda-
lán hólyagos kiemelkedések vannak, kloké-
nak nevezik. Normál sodratú, finom fonalak-
ból készült őslef szövetet a mintának megfele-
lően összekötnek egy krepp alsó szövettel.
Nedves kezelés során a krepp alsó szövet
zsugorodik, és a felső szövet felhólyagosodik.
nesőrE zsugorodó fonalak segítségével csak az
7. Kloké színoldala 8. Kloké fonákoldala
alsó szöveten lehet hasonló hatásokat .inzédőle
Matlasszé
Matlasszénak nevezik a formailag változatos,
plasztikus színoldalú ketős szöveteket. A
fonákoldal nem mintázott. A termék össz-
hatását egy alsó lánc alakítja ki, amelyet a
mintának megf le ő n belekötnek a felső
szövetbe, és keélütvőö alkalmazásával
kiemelkedéseket és mélyedéseket hoznak
9. Matlasszé színoldala 10. Matlasszé fonákoldala létre.
3. Kelmék
3.2 Szövetek 3.2.8 Pikészövetek
A pikészovetek felületi képe steppelt hatású, plasztikus.
Piké
Általában a négy fonal rendszeres pikét valódi

pikének nevezik.
A ketős piké, olyan ketőszövet, amely
finom, űsétöknozáv őslef lőbtevözs és egy
durvább alsó szövetből áll. Azáltal, hogya
felső szövet egy bizonyos szabály szerint
kötődik az alsószövethez, kis alakzatok és
1. Apikészövet színoldala 2. Apikészövet fonákoldala csíkok jönnek létre, melyek steppelt hatásúak.
A színoldal plasztikusságának növelésére
töl ővetüléket vetnek be, amelyek lekötés
nélkül fekszenek az alapszövet és a tűzőlánc
fonalak között. A felső szövetbe kötő
tűzőláncfonal-rendszer a tölőveüék a felső
szövethez hozzászorítja. A tűzőláncfoa
rendszer finom és feszes (1. és 2. kép).
3. Négyfonalrendszeres, csíkos 4. Négyfonalrendszeres, csíkos

piké szövet színoldala piké szövet fonákoldala
Csíkos piké
A szövet színoldalán keskeny hosszanti bor-

dák találhatók. Ezek négy fonal rendszerrel
jönnek létre alapszövet, tölőáncfoak és
ke élütevőzűt segítségével (3. és 4. kép),
vagy olyan strukk-kötéssel (5. és 6. kép),
amelynél a szövet fonákoldalán vetülék-
fonalak lebegnek és szabályosan lekötődn
5. Kétfonalrendszeres, csíkos 6. Kétfonalrendszeres, csíkos
(6. kép).
piké szövet szín oldal a piké szövet fonákoldala
Darázsfészkes piké
Ez egy darázsfészekre emlékztő mintázatú

kétfonalrendszeres szövet. A felületét egyre
rövidülő vetülék- és láncfonallebegésekkel
érik el. Ezek a rendszeres fonallebegések
négyszögletes dombormintákat eredmé-
nyeznek (7. és 8. kép). A termék két oldala
meg y ző.
7. Darázsfészek-piké szövet 8. Darázsfészek-piké szövet

színoldala fonákoldala
Zsinórpiké (Cotelé)
Kordkötéssel a szövetfelületen kidomborodó

hosszanti mintázatot alakítanak ki többlet
fonalrendszer nélkül. Mivel a láncfonalak erő-
sebbek, ezért zömében a termék színoldalán
ezek jelennek meg, nagyon .nűrs A szövet
fonákoldalán lévő vetülékek lebegnek. A
lebegéseket szabályosan lekötik, így
9. Cotelészövet színoldal a 10. Cotelészövet fonákoldala
hosszanti irányban laza bordázat jön létre, ez
az úgynevezett strukk-kötés (9. és 10. kép).
3. Kelmék
3.3 Kötött kelmék 3.3.1 A kötött kelmék csoportosítása
Meghatározás és csoportosítás a DIN 62050 alapján
A kötött kelmék egymásba kapcsolódó, egy vagy több fonalból képzett szem kből jönnek létre.
A kötött kelmék fonaiainak száma alapján megkülönböztetünk vetülékr ndsze ű (egyfonalas) és űrezsdnrcál kelméket
KöTön KELMÉK
EGYFONALAS VAGYŰREZSDNERKÉLŰTEV KELMÉK LÁNCRE DSZ Ű KELMÉK

Kötött kelmék, Hurkolt kelmék Láncre dsz ű hurkolt kelmék
Jel mzők Jel mzők
• Legalább egy fonal szükséges a szemképzéshez. • A szemképzéshez minimum egy láncfonalrendszer (a

• A szemek szemsor irányban (keresztirányban) kép- ődökűm kűt számának őlefgm számú fonal) szükséges.
ződnek. • A szemek szempálca irányban (hosszanti irányban) fut-
• A kelme bomlékony és szemfutásra hajlamos. nak a kelmében, túlnyomórészt cikcakk vonalban.
• Kötéssel vagy hurkolással állítható elő. • A kelme nem bomlékony, és szembiztos.
• A láncredszű kelme mindig hurkolással készül.
Gyártás
VETOLÉKRENDSZERO KÖTÖTT VETOLÉKRENDSZERO HURKOLT

LANCRENDSZERO HURKOLT KELMÉK
KELMÉK KELMÉK
Kötés: Hurkolás: Láncre dsz ű hurkolás:

a tűke (kanalas) egyen- a hurkolt kelmék készí- a láncredszű hurkolásnál egy vagy több lácfonal-
ként mozgatják. Gyártá- tésénél a tűke (horgas) rendszerrel dolgoznak. A szemképzésnéi a lánc-
sára sík- és kör tőgé egyszerre mozgatják, fonalat a horgos, kanalas vagy tolókás tűkhöz
peket használnak. vagy a tűk rögzítettek és vezetik. A tű ket egyszerre mozgatják. A kanalas vagy
a kelmét mozgatják. tolókás tűvel dolgozó láncredszű hurkológépet
Síkhurkoló vagy körhur- raschel-gépnek, az ezen gyártott terméket pedig
koló gépen készülhet. raschel-terméknek nevezik.
1. Szemképzés 2. Szem képzés a sík-

a síkőtgépen hurkológépen
3. Kelmék 3.3.2 Vetülékr ndsz ű kötött és hurkolt
3.3 Kötött kelmék
kelmék
A szem képzés
1. Szemképzés kanalas tűvel 2. Szemképzés horgas tűvel 3. Szem képzés tolókás tűvel
A vetülékrndszű (egyfonalas) kötött és hurkolt kelmékre jel mző fogalmak
A szem, mint kötési elem
A szem hajlított fonalSzakasz, amely más szemekbe

szemfej kapcsolódva biztosítja tartását. Aszem egy szemfjből,
kötéspontok
két szemszárból és két szemlábból áll. Az egymásba
szemszár
kapcsolódó szemek négy fonalker szte ődés el,
szemláb kötéspontok kötésponttal kapcsolódnak egymásba. Minden
szemnek két felső és két alsó kötés pontja van.
4. A szem részei
A szem oldalai
A két alsó kötés pont határozza meg, hogya szem-

kapcsolat színoldali vagy fonákoldali. A fonákoldalon
a szemszárak a szem feje alatt helyezkednek el. A
színoldalon a szárak az alatta lévő szem feje fölé
kerülnek. A felső kötéspontok a szem oldalának meg-
határozásában nem irányadók.
5. A fonákoldal 6. A színoldal
Szemsor, szempálca (oszlop)
A kelmében az egymás mellett lévő szemek szemsort

képeznek. A kelme hosszanti irányában, az egymás
mellett fekvő szemek egy szempálcát vagy
szemoszlopot képeznek. A kötött kelme finomsága függ
az 1 cm-re, illetve 1 dm-re jutó szemsorok, illetve
szemoszlopok számától, és a gép finomságától. (A
magyar szabvány az 1 dm-re jutó sor, ill. pálca számot
alkalmazza.)
7. Szemsor 8. Szempálca v. szemoszlop
A feltartott szem és a fonallebegés, mint kötéselem

A feltartott szem egy olyan fonalszakasz, amelyet egy
v. több soron keresztül a szemképzés folyamatában
nem buktatnak át, s így csak fonalhullám képződi. Az
előz g képzett utolsó szem hosszirányban megnyúlik.
Fonallebegések keletkeznek, ha a tűk egyáltalán nem
vagy csak átmenetileg nem .kendöűm A fonal ilyenkor
feldolgozatlanul továbbfut. A tűn lévő szemek ez
esetben hosszanti irányban megnyúlnak. A lebegések
gyengítik a kelme szemsorirányú rugalmasságát. A
9. A feltartott szemnek két 10. A fonallebegésnek két alsó lebegéseket oldalról szemek és feltartott szemek
őslef kötéspontja van kötéspontja van határolják.
kelmék
A vetülékrndszű kötött és hurkolt kelmék alapkötései
Egyszínoldalas alapkötés (Single-jersey)

Ezt a kelmét csak egy tűsorn állítják elő.
Ezért egyszínoldalas kötésnek (single-jersey-
nek 1l ) nevezik.
A kelme két oldala egymástól eltérő. Az egyik
oldalon csak színoldali, a másikon csak fonák-
. . . .
oldali szemeket láthatunk.
A kelme keresztirányban kevésbé rugalmas,
. . , .
.' . . '"
, i
"',,,':,,' .. :.
,J ~ •
~
és a szélei sodródnak.
"1' , , l
. ,. .. - .
• \', ',o"
.... "
~ ~
.......
'
A kelme finomságától fügően az egyszín-
~
oldalas kelmébő vékony pulóvereket, inge-
, I' , + " ' • • , • • .J • .J
1. Egyszínoldalas fonákoldal szemképzés ket, blúzokat, ruhákat, pólókat és űmenósla

alapkötés színoldala ket lehet előáítani.
Kétszínoldalas alapkötés v. bordás kötés

A bordás kötést két norsűt állítják elő, melye-
ken a tűk egymáshoz képest eltolódva
helyezkednek el. Ezáltal a melső és hátsó
oldal szemei is egymáshoz képest eltolódnak.
Egy sorban a szín- és fonákoldali szemek
a kötés felülnézete váltakoznak. Ha a kelmét keresztirányban
:.+~? ;'"
, .
.: meghúzzuk, a színoldali szempálcák között
felismerhetjük a fonákoldali szempálcákat is.
A kétszínoldalas v. bordás kötésű kelme
; .. " .
" .. '
keresztirányban rugalmas.
Felhasználás: pulóverek, mellények, alsó-
2. Kétszínoldalas szemképzés
nemű k, zoknik. Az alsónemű knél a bordás
alapkötés (v. bordás kötés) kötést finomabb fonalból készítik.
Bal-bal kötés
A bal-bal kötést rendszerint kétfejű kanalas
tűk el állítják elő. Ezt a kelmét szemátakasz-
tással kanalas lekűt is őle lehet állítani. A kel-
me mindkét oldala azonos, és láthatjuk a
szemlábak és szemfejek íveit is. Mindig egy
színoldali szemsor váltakozik egy fonákoldali
szemsorral. A színoldali szemsort akkor
ismerhetjük fel, ha a kelmét hosszanti irány-
ban széthúzzuk. A bal-bal kötéssel készült kel-
me hosszanti irányban rugalmas.
Ezzel a kötéssel a csemő.'iugdalózkt,
3. Bal-bal kötés szemképzés
pulóvereket és kötött kabátokat állítanak elő.
Interlock kötés
~ v=::::; ~ A Az interlock kötést két norsűt készítik. A tűk
~ ;::: egymással szemben helyezkednek el, és
váltakozva hol az egyik, hol a másik dolgozik.
a kötés felülnézete A kelmében a szín- és fonákoldal szemei egy-
mással szemben állnak. Ezzel a szemképzés-
sel a szomszédos szemek eltolódnak egy fél
szemmagassággal.
Az interlock kötés zárt felületet képez. Az ilyen
<::\ 1::= =::\ 1::= 1:::0 űsétök kelme jól nyúlik, de nem túl rugalmas.
bd ::::::: bd ~
Felhasználás: pólók, blúzok, alsóneműk,
sport- és .tazáhur-ődi ab zs
4. Interlock kötés szemképzés A magyar szabvány szerint nem alapkötés.
1) Jersey az összefoglaló neve azoknak a kötött kelméknek, amelyek kötésük alapján kevéssé nyúlnak,
3. Kelmék 3.3.2 Vetülékr ndsz ű kötött· és hurkolt
kelmék
Az egyszínoldalas kötés változatai
Egyszínoldalas színmintás kelme;

(hátulvezetett fonalIai)
A mintához kiválasztott tűk az egyik sorban
az egyik színes fonallal kötnek. A követző
~u\ o ~nu szemsorban azok a tűk dolgoznak, amelyek
O ~X
előb szüneteltek, de most már más űnízs
fonallal. Az éppen nem kötő tűk a kelme
00 wm 00 II//H/l \\//II/1
hátoldalán fonallebegéseket képeznek. így
divatos, tarka, mintás kelmét kapunk, amely
a keresztirányú fonallebegések miatt kevésbé
1. Színmintás kelme, rugalmas.
hurokrajz Felhasználás: divatos pulóverek és mellények.
Egyszínoldalas hurkos és vágott plüss

(Nicki)
A hurkolt plüss úgy jön létre, hogy az egyszín-
oldalas kelmében az alapfonal mellett egy
plüssfonalat is bedolgoznak, amely a kelme
felületén hurkokat képez. Aplüssfonalak be-
köthetik a teljes felületen, vagy csak a mintá-
nak megflőn. A felvágott plüssnél a hurko-
kat levágják. Ezáltal bársonyos felület (Nicki-
plüss) keletkezik.
3. Felhasználás: szabdiő- és gyermekruhá-
zat, zoknik, meleg .kűmenósla
Egyszínoldalas béle őfona s kelme

Az egyszínoldalas alapkelmébe általában
vastagabb béleőfonat vezetnek be, amely
;;:=:: ;;:=:: ;;:=:: ;;:=:: R R
a .kelme fonákoldalán fonallebegés formájá-
!;::; ;=\~ \= i'; 1;= ban látható.
A béléskelme színoldala sima, fonákoldala
~
lZ\=; \=; \;: i'; li} tömött, gyakran bolyhozott. A bélésfonalas
!!'-\
fonákoldalt is használhatják színoldalként.
\\ II \\ /I \1 /I \\ II \\ /I Bélésáruból szabdiő-ruhát termékeket,
5. sal nofőle éB kelme, mel gítők és hosszú ujjú pólókat állítanak
hurokrajz fonákoldal elő.
Egyszínoldalas körkötött műszőr e
A kátolt szalag elemiszálait a szemképzés

során kötik be a kelmébe, s ez a termék felüle-
tén száltakarót képez.
Ha a kelmére állati takánimerőzs nyomnak,
a kelme tnékazáuemrős használható.
Kabátokhoz, cipőkhöz használják fel bunda
helyett és téli bélésként.
7. Plüss, hurokrajz Plüss, ,taznáuemrős

színoldal fonákoldal
Egyszínoldalas piké; piké

A pikémintázat (kieml dő és ődeylémb
apró minták) az egyszínoldalas és interlock
al pkötésbő vez th ő le. A kelme kis tömege
miatt ezt a mintát többnyire az egyszínoldalas
kelme módozataként állítják elő.
Szín- és fonákoldali szemsorok váltakoznak
több olyan szemsorral, amelyekben a mintá-
zatnak megflőn feltartott szemeket köt-
9. Piké, nek.
színoldal fonákoldal Ezt a kötést apólóknál alkalmazzák.
kelmék
Kétszínoldalas v. bordás kötés változatai
Szegélykötések
A szegélykötések előá ítsakor csak a kiválasztott tűk
kötnek. Leggyakrabban 2: 1-es szegélyt gyártanak, melyet
b) a kötés felülnézete
2:1 úsátz oebűt bordás kötésnek is neveznek. Ilyenkor az
melső és hátsó tűágyban minden harmadik tű üzemen
kívül helyeznek.
A 2:1 ,úsátz oebűt bordás kötésű kelme szín- és fonák-
oldala megyző. Ha a terméket széthúzzuk, a szem-
sorban váltakozva két színoldali és két fonákoldali szemet
látunk. A szegélykötés keresztirányban rendkívül rugalmas.
1. Szegélykötés Felhasználás: Szegélyek, divatos pulóverek és ruhák.
őlmöt éF kötés (egy- és kétszínoldalas, dombormintás)

A féltömő kötésnél az első szemsorban minden tű
(kétszínoldalas kötés), a másodikban pedig csak a hátsó
tűágy tűi (egyszínoldalas kötés) kötnek. őslemA ygáűt nem
őtök niűt a szemek megnyúlnak, s a kelme felülete
kidomborodik. A szemsorirányú rugalmasság az egyszín-
oldalas kötésű sorok miatt csökken.
Ha a kétszínoldalas kötésű sor előt vagy után egyszín-
oldalas sor következik, domborminták jönnek létre. Az egy-
színoldalas sorok dombrűsze n kiemelkednek.
2. őlmöt éF kötés, színoldal fonákoldal Mindkét mintázatot pulóvereknél és mellényeknél alkalmazzák.
Feltartott kötés, gyöngykötés

A feltartott kötésnél az első sorban az egyik tűágyban
feltartott, a másikban pedig befejezett szemeket képzünk. A
második sorban mindez fordítva van. A feltartott szem engedi
kiemelkedni a szemeket. A feltartott kötés nehezebb, mint a
kétszínoldalas kötés, és nyúlásra hajlamosabb.
A gyöngykötésnél az egyik sorban minden űt befejezett szemeket
köt, a másikban pedig az egyik noygáűt befejezett, a másikon
feltartott szemek képződne. A színoldalon kidomborodó
színoldali szemek láthatók. A fonákoldal olyan, mint a feltartott
kötésnél. Afeltartott ésűsétökygnö kelméketnabroső le vastag
3. Feltartott kötés Gyöngykötés téli pulóverekhez, sálakhoz és sapkákhoz használják fel.
Szövetszerű kötött kelme

Kétszínoldalas és egyszínoldalas sorok váltakoznak
fonallebegéssel. A fonallebegések a termék keresztirányú
rugalmasságát erősn korlátozzák. Ezáltal a kelmét úgy
lehet feldolgozni, mint egy szövetet, miközben a kötött
kelmék kellemes viselési tulajdonságait sem veszíti el.
A béleletlen termék hajlamos a térden és ülésnél stb. kinyúlni.
Egy ismert kereskedelmi elnevezés a Wevenit.
Felhasználás: női kabát, nadrágok, szoknyák, kosztümök.
4. űrezst vözS kelme színoldal fonákoldal
Jaquard kötés
A jaquard-kötött kelmék mintásak és általában két norsűt

készülnek. A jaquard-kötésnél a kötőgép minden kenéjűt
adható a "kötni", "nem kötni", és a "feltartani" parancs. Ezzel
a mintázási gésőtehl szinte ko·játlan.
Az egyszínoldalas színmintás jacquard (hátulvezetett
fonalas) kelmével ellentétben, ahol a fonákoldalon
fonallebegés jön létre, a kétszínoldalas jacquard kelménél
a nem mintázó fonalakat is lekötik. Jaqurd-kelmébő
pulóvereket, ruhákat és zakókat gyártanak.
5. Jacquard kötés, színoldal fonákoldal
kelmék
A bal-bal kötés változatai
A bal-bal kötések jelmző az, hogy szempálca irányban
váltakoznak a fonák- és színoldali szemek. Ezt a mintázatot
a kétfejű kanalas kűt alkalmazása teszi ,évőtehl amelyek
megf l ő programozásra a hátsó vagy a melső tű ágyban
képezik a szemeket. A két nabygáűt őle fg m űt beosztás,
és további mintázóberendezések révén sokféle mintázat
állítható elő, amelyeket elsőorban női pulóvereknél és
mellényeknél alkalmaznak.
1. Mintázott bal-bal kötés
Az interlock·kötés változatai
Az interlock-ötésű kelme általában rendkívül finom. Ezeket
a finom kelméket a kikészítés során gyakran mintázzák,
pl. nyomják. Emellett az interlock kötésből más kötések is
.kőteh zev l Például "kétoldalas" interlock kelmét lehet
készíteni sportruházati célokra. Ennek a kelmének az egyik
oldala pamut, a másik pedig poliprop.ilén. Ez különösen
kedv ző öltözködés-pszichológiai tekőzmlj eredményez.
(vö.: 129. o.)
2. "Kétoldalas" interlock kelme
pamutoldal polipropilénoldal
A vetülékrndszű kelmék feldolgozása ruházati célra
Idomozott termék
Idomozott terméknek (fully fashioned 1l ) ne-
vezik az olyan kötött kelmét, amelyet a sza-
básminta alakjára gyártanak. így anyagot
takarítanak meg. Az ilyen technológiával
előá íto pulóvereknél és mellényeknél a
formázás helyén ketős szemeket figyelhe-
tünk meg.
Félidomozott termék
ujjak A félidomozott termék csak részben követi a
pulóver eleje és hátoldala
minta alakját.
S.zabásmintához méretezett épsz lű kelme
A kelmét a szabott idom hosszúságának és
szélességének megflő méretű , épszéllel
ujj
kötik.
3. Idomozott termék 4. Félidomozott termék Méteráru (végkelme)
Általában csőalkbn kör tőgépen készítik.
A csőalkú kelmét felvágják, és a további-
akban úgy dolgozzák fel, mint a szövetet.
~ .Y
~ ~ -:v ~ y.: Láncolás

Láncolásnak nevezzük a szemek összevarrá-
~
sát speciális láncológépen.
~
Szemsérülések (szakadások)
Szemkárosodások keletkezhetnek akkor,
amikor a varótű behatol a kelmébe. Ennek
2; 0 ;~ ~ lényegében négy oka lehet: hibás kikészítés,
sérült tűhegy, túl vastag űt és nem őlefgm
B~ Y. .keyg hűt A károsodott szemek lefuthatnak
(vö.: 171. oldal).
~ ;YYY rr
5. Szabásmintához méretezett 6. Méteráru (végkelme) 1) angolul: fully fashioned = alkhű
épszélű kelme
3. Kelmék
3.3 Kötött kelmék 3.3.3 Láncre dsz ű hurkolt kelmék
Gyártása és a fogalmak
A láncredszű kelméket legalább egy láncfonal-rendszerrel

lehet előáítani (annyi láncfonal, ahány működő' tű).
Minden egyes láncfonalat egy lyuktűbe fűznek, és a Iyuktűe
a létrában helyezkedik el. A Iyuktű a láncfonalat a tűkre
(kanalas-, horgos- és tolókás tű) fektetik. A fonalfektetés után
a tűágy elmozdulásának következtében minden tűn
egyidejűleg szemek képződne. így jön létre egy szemsor.
Végül a létrát egy vagy több ariynsátzoű oldalirányban eltol-
ják. Ezt neőtvök a láncfonalakat újból a tűk köré fektetik, és
ismét szemsorok képződne.
A fonalektő létra mozgása határozza meg a fektetés módját.
1. A láncredszű kelmeképzés elve
\.. II 1/
A keresztirányban befektetett, a sze-
A nyitott szemeknél a szemlábak Az egymás mellett lévő szemek mek által tartott fonalakat bélelöfo-
nem keresztezik egymást. szemsorokat képeznek. nalnak (vetülékfonalnak) nevezzük.
.!7f \'A ~J· L

A hosszanti irányban befektetett, a
A zárt szemeknél a szemlábak ke- Az egymás fölött lévő szemek szem- szemek által tartott fonalat álló-
resztezik egymást. pálcákat képeznek. fonalnak nevezik.
A láncredszű kelmék alapkötései
Zsinórkötés Féltrikókötés (egyugrásos) sétökődneK (kétugrásos) Atlaszkötés
A szomszédos sze- Minden láncfonal hosz- A féltrikókötéshez hasonló, Minden láncfonal oldalirányban
mekkel kereszt- szanti irányban cik- dé minden láncfonal oldal- maghatározott soron keresztül
irányban nincs cakk irányban képez irányban két szempálcányit képez szemet, majd a forduló-
összekapcsolva. szemet, és két szom- mozdul el. A kendőötés a szemnél megváltoztatja irányát.
szédos pálcikát össze- magyar szabvány nem sorol-
köt. ja az alapkötések közé.
3. Kelmék
3.3 Kötött kelmék 3.3.3 Láncre dsz ű hurkolt kelmék
Kombinált fonalfektetések
Sok láncredszű kelmét úgy állítanak elő, hogy az alapkötéseket kombinálják. Ez azt jelenti, hogy egynél több láncfonal-
rendszerrel dolgoznak. A ruházat területén a lánchurkolt kelmék csak korlátozottan alkalmazhatók. A legfontosabbak: szabad-
idő-ruházat, fürdő uhák, melltartók, fűzők, női fehérn műk, elasztikus bélésanyagok és hurkolt csipkék, szegélyek és szalagok.
A lakástextíliák közül a lánchurkolt kelméket függönyökhöz, ágyneműkhöz és dekorációs anyagokhoz használják. A lánchurkolt
kelméket főként műszaki textíliákhoz alkalmazzák.
Sarmőz
Sarmőz kötésnél az egyugrásos féltrikót- és a kétugrásos féltrikót kombinálják. A sarmőz egyik oldalán apró színoldali sze-
mek láthatók, a másik oldalon pedig a láncfonalak cikcakk-alakban futnak. Gyártásához filamentfonalakat alkalmaznak,
amely a kelmének jellegzetes simaságot kölcsönöz.
Felhasználás: elasztikus bélésanyag, alsószoknyák.
1. A sarmőz kőtés hurokrajza színoldal fonákoldal
Lánchurkolt plüss
Az alapfonal mellett plüssfonalat is

felhasználnak, amelyből hurkokat
képeznek. Felhasználási terület:
például dekorációs anyagok és
ágyneműk.
Vágott plüss
A vágott plüssnél a hurkokat felvág-

ják, így bolyhos felületet kapunk.
Felhasználási terület: strand-, sza-
badi ő- és sportruházat.
2. Lánchurkolt plüss 3. Vágott plüss
Raschel-tüll
Tüllt ma már többnyire raschel-
technikával állítanak elő. Ilyenkor a
zsinórkötést kombinálják béleő fek-
tetéssel. Raschel-tüllt főleg meny-
asszonyi ruhákhoz használnak.
Raschel-csipke
A raschel-csipkék olyan űrezsdnrcál
hurkolt kelmék, amelyeknek alapja
gyakran tüll, s ebbe mintázófonalakat
dolgoztak be. A raschel-csipkéket
fűzőkhöz, női fehérneműkhöz, meny-
asszonyi és estélyi ruhákhoz használ-
4. Raschel-tüll 5. Raschel-csipke nak, és díszítésként is alkalmaznak.
3. Kelmék
3.4 Különleges kelmék 3.4.1 Nemezek és t őzsmen kelmék
Az elemiszálakból képzett kelmék - ahogyan nevük is elárulja-, olyan textíliák, amelyeket a fonalképzés nélkül közvetlenül
az elemiszálakból állítanak elő. A szálak megszilárdítása alapján két fajtáját különböztetjük meg:
ELEMISZÁLAKBÓl KEPZETT KELMEK
Az elemiszálakból képzett kelmék gyártásának előfté a kártolt bunda képzése (lásd Fonalak fejezet, 48. oldal), amelyet
végül megszilárdítanak. A nemezek megszilárdítása mechanikusan történik. A nemszőt kelméknél ez történhet kémiai úton
lag yn őtök( vagy oldószerrel), hővel (olvadófonalakkal vagy hegsztőponkal) vagy mechanikus úton .)lesézűtö(
Egyes esetekben több eljárás kombinációja is .őtehl zpékle
Kallózott nemez
Nemezgyártás
A nemez előáítsn a gyapjú és más állati körőzs azon tulajdonságát használják

ki, hogy ezek lúgok, ,őh mozgatás és nyomás hatására nemzlődk.
Az igazi nemezeket kártolt fátyolból állitják elő, amelyet nem z lőgépek n
mozgatható lapok között tömörítenek, és végül a kallózógépen torlasztással,
sulykolással és nyomással a végleges sűrége nemezelnek.
Tulajdonságok és felhasználási területek

1. A kallózógép működési elve
A nemez tulajdonságai a felhasznált gyapjú vagy az egyéb állati ,rőzs mint pl.:
teve-, kecske-, rőzslúyn ,lőtiegés z j illetve keverék esetén a nem nemeze-
lőd szálak arányától is függenek.
A nemez jól szigetel, s így jó a hőtaró képessége, ennek ellenére nálunk ritkán
alkalmazzák ruházkodási célokra.
őF felhasználási területei: kalapok, zakók és kabátok gallérjai, dekoranyagok,
népviseletek, hengerbevonatok, sziget lőany gok, biliárdasztal-bevonatok,
készítésére, valamint szállítószalagokként a papírgyártásban.
2. Kallózott nemez
A nem valódi nemezt pl. lóden, rözsőle szövik, majd kallózógépen nemezelik.
Tűnem z
Tűnem z lés
A tűnemz gyártására szinten mindenfajta szálfajta alkalmas, általában azonban

szintetikus szálakat használnak.
Tűkaron rögzített "szakállas" nemzlőtűk átszúrnak a bundán. Eközben min-
den űt áttol egy bizonyos űgésiynem szálat a bunda alsó oldalára, s így az ele-
miszálak összehurkolódnak. A tűnemzk rendszerint még kémiailag is szilár-
dítják. '
Tulajdonságok és felhasználási területek
3. A tűnemzlés elve A tűnemz rugalmas és ,űynök nabroső lE padlóburkolathoz használják, de

ugyanúgy alkalmas melgítő betétekhez, vattázásra, párnák tölőanygák,
matr cvédő huzatnak és egyéb huzatoknak, valamint szűrőkne.
5. őlez meN űt
l) DIN 60205 2) Besorolás a gyártási eljárás alapján (DIN 61210)

4. zem nűT 3) A !ünemez hazánkDan a nemszölt kelmék csoportjába tartozik.
O")
3. Kelmék
3.4 Különleges kelmék 3.4.1 Nemezek és t őzsmen kelmék
Nemszőt kelmék
A nemszőt kelmék puha, hajlékony textíliák, amelyeket vegyi, mechanikai és

termikus szilárdítással közvetlenül elemiszálakból állítanak elő.
Előá ít sa
Először elemiszálakból bundát kell .inatíláőe Ez megtörténhet a "Fonalak"

címü fejezetben leírt módon (48., 49. oldal), vagy pedig légszívással kerül-
hetnek a szálak az ún. szitadob felületére. Ezze' az eljárással keletkeznek
1. Rendezetlen (kuszált) szálú az ún. "száraz" bundák. Egy másik megoldás a papírgyártáshoz hasonlóan
t őzsmen kelme a szálak ráúsztatása a szitára. így keletkeznek a "nedve"" bundaanyagok.
A fonalalapú kelmék gyártásakor a fonalakat közvetlenül egy futószalagra
fektetik.
A különbző gyártási folyamatokban kialakított szálbundákban az elemiszálak
különb ző irányában helyezkednek el, s ezáltal különbző nyúlást és szakító-
szilárdságot eredményeznek. A szálak helyzeté ől füg ően beszélhetünk
kuszált szálbundáról (1. kép), vagy irányított szálbundáról (2. kép).
Ruházati célra szálbundákat főként kártolással állítanak elő. A kártolt fátyol
irányától fügően keletkezhetnek hosszanti és keresztirányú, vagy mindkét
irányban rendezett bundák, amelyek különb ző irányokban eltérő szakító-
szilárdsággal és nyúlással rendelkeznek.
2. Irányított szálbundájú nemszőt kelme

li.. lőrpégólotrák
őlürek bundának, amelyet általában úgy nyernek, hogy több
réteget csupán egymásra fektetnek, még nincs szilárdsága, a szálak egyszerüen
széthúzhatók. A szilárdítás különbző módon történhet. Gyakran mechanikai
úton, tünemezeléssel elősziárdíts végeznek. Az ezt követő vegyi szilárdítás
a követzőépn zajlik le:
• A szálakat bepermetezik ragasztóanyaggal, beáztatják, habosítják, és végül
nyomással kémiailag szilárdítják (3. kép).
• A szálfelületet átmenetileg oldószerrel azért oldják fel, hogy a szomszédos
szálak összekapcsolódhassanak érintkezési pontjaikon.
• A termoplasztikus szálakat felmelegítik. Ezután nyomás hatására a szálak
a kersztődéi pontok mentén összehegednek.
• Melegítéskor az alacsonyabb olvadáspontú szálak a többi szállal összehe-
gednek (4. kép).
3. lag ynaőtöK szilárdított
nemszőt kelme • A kétkomponensü szálaknál (kétféle oldatból egy fonónyíláson kipréselt
vegyiszálak) hő hatására a szál egyik része megolvad, és a másik szál-
részt magához köti.
• A termoplasztikus szálakat pontnyomással kalanderezik (5. kép).
Jel mzők és felhasználási területek
A nemszőt kelméket az öltözködésben főleg betétként használják. Itt a

követző jelmzők kívánatosak:
4. kalázsőtöK "összehegesztésével"
szilárdított nemszőt kelme • Légáteresztés
• Alaktartóság
• Jó gésetnmdőrüy
• Mosás-, tisztítás állóság
• Zsugorodásmentesség és egyszerü feldolgozhatóság
A nemszőt kelme felhasználásánál a szabásnál figyelembe kell venni a szálak

irányát.
A betétanyagok egyik oldalára gyakran hordanak rel őzöbnlük formájú pl.:

pont-, rombusz- vagy csík alakú olvadóragasztót, ami 120-180'C között
megolvad, s így abetétanyag bevasaiható.
t őzsmeN űrezstnop termikus
szilárdítással
3. Kelmék 3.4.2 Varrvahurkolt kelme és hurkos
3.4 Különleges kelmék
felü tű kelmék
varrófonal
Varrvahurkolt kelme
A varrvahurkolt kelméknél az elemiszálakból álló bundát vagy fonalrétegeket

bunda
varrnak össze textilfelületekké. A varrvahurkolt kelmék kifejezés arra utal, hogy
a varrat hurokképzéssel - a láncredszű hurkológépek szemképzéséhez
hasonlóan - a zsinór- vagy féltrikó felfektetéssel jön létre.
A nemszőt kelmét fonallal szilárdítval bundaszerű kelmét kapunk. A szálbunda
megf l ő szilárdságúvá válik, és alkalmas lesz téli öltözetekhez meleg
1. Bundaalapú varrvahurkolt kelme bélésanyagnak (1. és 2. kép).
(a gyártás menetének elvi vázlata)
Fonalalapú terméket kapunk a láncfonalak, a vetülékfonalak, vagy a lánc- és
vetülékfonalak összevarrásával. A lánc- és vetülékfonalakat feszítik, és egymás-
hoz fektetik. A fonalak nem keresztezik egymást és nem is fonódnak egymásba.
A varrófonal-rendszer az egyes fonalakat textilfelületté köti össze (3. és 4. kép).
A kész kelmébe varrvahurkolással hurkokat is lehet rögzíteni, s így a frottírhoz
hasonló terméket kapnak.
A varrva hurkolás előny, hogy rendkívül termelékeny és beruházási igénye
alacsony. A varrvahurkolt termékeket ennek ellenére csak dekorációs agyagok
2. Bundaalapú varrvahurkolt kelme (minta) és háztartási textíliák (tisztító )kődne arás tíl ő e használják.
láncfonalak
rí'
vetülék- Hurkos felü tű kelmék

fonalak
A hurkos felütű kelmék képzésénél a már meg ővél kelmébe (általában szövet
vagy bundaalapú kelme) fonalakat tűznek be varrás nélkül (7. kép). A színol-
dalon hurkok keletkeznek, amelyek felvághatók plüssnek. A hátoldalon viszont
a fonalat csak a tűzés helye tartja. Innen azonban a fonal nagyon könnyen
kihúzható. A fonal rögzítéséhez a terméket hátsó lezáró réteggel kell ellátni
3. Fonalalapú varrvahurkolt kelme (5., 6. kép).
(a gyártás menetének elvi vázlata)
A hurkos felütű termékeket elsőorban szőnyegpadlóké t alkalmazzák. Az

öltözködésben bolyhozott vagy vágott felülettel mel gítő bélésként szolgál-
hatnak.
4. Fonalalapú varrva-hurkolt kelme (minta)
5. Hurkos felü tű kelme
6. Hurkos felütű kelme 7. A hurkos felületképzés elve

(keresztmetszet hátoldali réteggel)
3. Kelmék
3.4 Különleges kelmék 3.4.3 Áttört kelmék
Az áttört kelmében szabályosan ismétlőd lyukak találhatók, amelyeket

különböző eljárással, pl. horgolással, kiveréssel, varrással, hímzéssel,
hurkolással és szövéssel, kézzel vagy géppel állítanak elő. Ma már a legtöbb
kézzel készített terméket, mint pl. csipkét, gépi gyártással is utánozni lehet.
Áttört felületeket kikészítéssel is őle lehet állítani. Ilyenkor a kelme egyes részeire
a mintának megflőn maróanyagot nyomnak, amely a szálas anyagot a
nyomott helyeken részben vagy egészen tönkreteszi. Ha pl. egy szövet
különb ző nyersanyagokból készült, akkor maróanyaggal a szálak egy része
elroncsolható, és őlefgm helyeken a termék átesző lesz. Az ilyen űgelj
termékeket maratott anyagnak nevezzük (lásd. 99. o.).
1. Dreher kötés
Dreher szövet
A dreher szöveteknél (1. kép) az egymás mellett fekvő láncfonalak vagy láncfo-
nalcsoportok kölcsönösen áthurkolják egymást. Ezáltal teljes egészében vagy
csak a mintáknak megflőn áttört felületek keletkeznek, amelyek az alacsony
fonalsűr ég ellenére oldalirányban nem csúsznak el.
Felhasználási terület: ruhaanyagok, függönyök, szűrőanygok, kézimunka-
anyagok.
Bobinett-kelmék
2. Bobinett tüll
A bobinett gépen sima tüllt (2. kép) vagy jacquard-tüllt lehet előá ítani. A
bobinetfonalak átveszik a vetülékfonalak funkcióját, spirál alakban körülhurkolják
a láncfonalakat és szabályos nyílásokat képeznek, amelyek a terméknek a
feszítéskor méhsejtzrű külső képet kölcsönöznek. Jacquard-technikával vagy
utólagos hímzéssel sokféle minta állítható elő. Felhasználási terület: függönyök,
fátylak és csipkék.
Csipkék
Csipkét dísztőelmként már korán használtak az öltözködésben. Az áttört

3. Vert csipke (klöpli) kelmék első előfutárai már i.e. Ill.-IV. évszázadból ismertek. Valódi csipkeként
ruhabetétekhez és szegélyekhez, valamint sima csipkeanyagként vált felkapottá
a Xv. és XVI. századtól kezdve.
Csipkét használnak blúzokhoz, ruhákhoz, iőn ,zöhkűmenré f ágy- és asztal-
neműkhöz, párnahuzatokhoz, zsebkndőhö, stb. Önálló kelmeként alkal-
mazzák blúzokhoz, ruhákhoz, ,zöhkőtírelas függönyhöz, stb.
A vert csipke (klöpli) (3. kép) fonatolt csipke, ami úgy készül, hogy 4-400 fo-
nalat - csipkevrő pálcákra (facsévékre) tekercselnek fel-, és a minta alapján
őrev kpisc párnán tekercselnek.
Ismert vert csipkék: Brüsszeli csipke, Brabani csipke, Flandriai csipke, Velencei
csipke.
A hímzett csipkét (4. kép) kelmére kézi vagy gépi hímzéssel készítik. Hímzés
4. Hímzett csipke után az alapkelmét részben vagy teljesen eltávolítják. Ha ezt vegyszerekkel
végzik, akkor a csipkét maratott-, vagy levgőcsipkéne nevezik, ha az
alapanyagot kivágják, a csipkét vágott csipkének hívják.
Raschel-csipkét (5. kép) űrezsdncál hurkológépen állítanak elő kanalas
űt kkel (vö.: 74. és 81. o.). A legtöbb kézi csipke jól utánozható láncredszű
hurkolással. Mivel a gyártási eljárás gazdaságosabb, mint a költséges bobi nett-
technika, ma a legföbb csipkét raschel-gépen állítják elő.
5. Raschel-csipke l) angolul: Bobin =orsó, cséve, őrevkpisc pálca net= háló

3. Kelmék
3.5. A kelmék összehasonlítása 1)
Fajta Gyártás Alapvető tulajdonságok Felhasználási terület
Szövetek
Egy hosszanti irányú fonal- tartós, Zaké, kabát, kosztüm,
rendszer (lánc) és egy ke- alaktartó, öltöny, ruha, ing, blúz,
resztirányú fonalrendszer kis nyúlás, bélés, betétanyag,
(vetülék) keresztezi egy- kis rugalmasság, ágy- és ,űmenlatzs
mást merőlgsn. sűr szerkezet, háztartási anyagok,
a vágott szél foszlik függönyök, bútorhuzatok
Vetülékr ndsz ű
kötött· és hurkolt kelme
(egyfonalas kelme)
Legalább egy fonal képez puha, hajlékony, Alsónemű, pizsama,
keresztirányban szemsoro- laza ,űtezkrs hálóing, ,káhurőmesc
kat, s ezek füg őleg sen nyúlás jó, zoknik, harisnyák,
egymásba kapcsolódnak. rugalmas, alig ,kidőrűyg pulóver, kötött kabát, sap-
szemfutás lehetséges ka, sál, sport- és szabad-
idő-ruházat
Láncre dsz ű hurkolt

kelmék
Egy hosszanti irányban futó tartós, alaktartó, sima, Női fehérn mű,
fonalrendszer szemeket ké- bizonyos mértékben csipke, tüll, szegélyek,
pez, amelyek hosszanti nyújtható, rugalmas betét,
irányban cikcakk vonalban bizonyos mértékben -ődrüf és sportfelszerelés,
kapcsolódnak össze. rugalmas, fűzők, melltartók,
szembiztos, függönyök, ágynemű,
alig ődrűyg műszaki textíliák
Fonatolt textília
Egy cikcakk alakban futó nyújtható, Paszomány (szegélydísz,

hosszanti irányú fonalrend· hajlékony, zsinórok, zsinegek),
szer ágai átlósan kereszte- alakítható, szalagok, csipkék,
zik egymást a vágott szél nesőr foszlik kalapok
Kallózott nemez
A kuszált gyapjúszálakból, ill. alaktartó, Kalapok, alsógallérok,
állati lőbkörzs készült bun- nedvesség és őh hatására dekorációs anyagok,
dát mechanikai úton nedves- alakítható, jó szigetlő, papucsok, őletgizs
ség és őh hatására össze- higroszkopikus, anyagok
tömörítik (nemzlődik). a vágott szélek nem
foszlanak
Nemszőt kelme
Több vagy kevesebb ren- bizonyos mértékben alaktar- Betétek,egyszer haszná-
dezett elemiszálakból ké-. tó, a vágott szélek nem fosz- latos textíliák, (asztleríő,
szült bundát 1űzés el és! lanak, szaivéták, alsónadrágok,
vagy ragasztással, oldással tömege csekély, kendők), törlőkendők
vagy termikus szilárdítással porózus
rögzítenek.
1) A kelmék összehasonlitásakor csak a legapvtőb szempontokat vehetjünk figyelembe. hiszen a szálasnyersanyag feldolgozásakor a kötésmód. a sűrég
és a kikészítési eljárás további változásokat eredményezhet. .
4. Textilkikészítés 4.1 Alapismeretek
Fogalmak
Textilkikészítés minden olyan munkafolyamat összefoglaló neve, amely - a szálgyártáson, fonal-e őá ít s és a szövet
vagy kelmeképzésen kívül - a textíliák szépítésére és javítására alkalmas.
A textilkikészítést csínozás nak is nevezik.
A textilkikészítés célja
A szövdéből, kötő- vagy hurkolóüzembő ki erülő nyers kelme általában használatra még nem alkalmas. Ez azt jelenti,
hogy különbző művel t k kell elvégezni ahhoz, hogya kelmék továbbfeldolgozhatók legyenek. Például a gyártás során
felvitt preparátumot 1) vagy írező anyagoF) el kell távolítani, a hibákat ki kell javítani, valamint a kelméket tisztítani kell.
A textil kikészítés egyik fontos feladata a textíliák szépítése festéssel, színnyomással, dombornyomással, stb. Ezenkívül a
kikészítés során a kelmék olyan tulajdonságokat nyerhetnek, amellyel alpvetőn nem rendelkeznek. így javíthatók a viselési
tulajdonságok, vagy pl. a kezlhtőség. Különösen fontos a textilkikészítésben szem előt tartani a környezetvédelmi
szempontokat. A színeő- és kiészítő folyadékokat nem szabad tisztítás nélkül bevezetni a szennyvízcsatornába. A káros
gázok, mint például az oldószerek ki párolgó gőze, nem kerülhetnek a környezetbe.
1) preparátum = kiésztő anyag 2) őzeri anyag = a szövetek erősitée és simítására használt ragasztófolyadék
Kikészítési eljárások
A kikészítés mindig őzöbnlük kémiai, mechanikai vagy kémiai-mechanikai eljárásokból álló munkafolyamatok kombinációja.
Az eljárás a nyersanyagtól független, mégis figyelembe veszi a felhasznált szálasanyagok kémiai összetételét és felületi
jel mzőt.
A követzőépn csoportosíthatók a legküönbző - nyersanyagtól fügő és független - kikészítési folyamatok:
I KIKÉSzíTÉSI ELJÁRÁSOK I
I
I I I I
IELŐKZÉS I I SZíNEZÉS
I APPRETÁLÁS I KASíROZÁS ÉS
RÉTEGFELHORDÁS
I
I I
I I I I I
IS'zlnezes'II J:!Yomás
Szín- I A felület
. A viselési
tulajdonságok
A kezelési
tulajdonságok
megváltoztatása
megváltoztatása megváltoztatás81
Különb ző készültségi fokú textíliák kikészítése
A leggazdaságosabb megoldás a kelméket darabáruként kikészíteni. A kikészítést azonban gyakran et ől eltérő állapotban
kell elkezdeni. A szín mintás szöveteket pl. már elemiszál alakban vagy fonalban kell színezni.
szálasanyag
J
szál őzpék oldat elemiszál fésült szalag kártolt szalag lanofőle
fonal/cérna
fonalmatring keresztcséve
• lánchenger
darabáru
méteráru
T
fonalmatring
készáru
zoknik harisnyák nadrágok

4. Textilkikészítés
4.2 sélez kő E
sélez kő E során a kiészítendő anyagokat előkészíti színezésre, színnyomásra vagyappretálásra. Ilyenkor kell eltávolítani
a fonásnál, a szövésnél vagy a kötésnél felhasznált segédanyagokat (pl.: kenőa y gokat, preparátumokat, írező anyagokat,
stb.). A fennmaradó természetes szenyődésekt, vagy a gyártási folyamat során keltző szen y ődé k t is el kell
távolítani, hogya követk ző kikészítési eljáráshoz biztosított legyen a szükséges tisztasági fok. A jó elők zelés előf té el
a jó kikészítési eredményeknek.
Előkez ési eljárások Az. esél zekől k célja
írtelenítés Szövésnél a láncfonalak kezeléséhez szükséges íranyag eltávolítása.

Perzselés A rövid, kiálló szálak leégetése (vö.: lent).
Mosás I A növény vagy az állat fejlődés, illetve a gyártási folyamatok során a szálakra került szennye-
ződések eltávolítása.
Fehérítés A természetes színek megszüntetése és a fehérségi fok javítása (vö.: lent).
Főzés A pamut szen y ődés nek eltávolítása nyomás alatt nátronlúgos főzés el.
Mercerezés A pamut nátronlúgos kezelése a termék egyid jű nyújtásával (vö.: lent).

Karbonizálás A gyapjú cellulóztartalmú szen y ődé i ek elszenesítése savas kezeléssel.
Perzselés
A perzselést első orban pamutnál alkalmazzák, de más szálasanyagoknál is
.tahludrofőle
Perzselés során kiálló szálvégeket égetnek le gázlánggal vagy más .lasárofőh

Ezáltal sima és tiszta felütű terméket kapunk.
1. A gázlángos perzselő (sematikus ábra)
Fehérítés
Hófehér színű kelmékhez, vagy olyan anyagokhoz, amelyeket világos színűre

színeznek vagy nyomnak, feltétlenül szükséges a nyersanyagok fehérítése.
A fehérítés során a természetes szálasanyag természetes színét szüntetik meg.
A pamutnál általánosan jelmző elők z és a fehérítés. A pamutot oxidáló
(ritkábban redukáló) fehérítőszkl fehéríteni. Felhasználnak nátrium-
hypokloridot, nátriumkloridot és peroxid-vegyületeket.
Oxidáció során a természetes színe őany gok színtelen, vízben oldható
vegyületekké változnak, amelyet ki lehet öblíteni.
Létezik szakaszos fehérítés, ami azt jelenti, hogy a teljes fehérítési folyamatot
a gépen, lépsrő lépésre hajtják végre, de folyamatos fehérítési eljárás is
alkalmazható.
2. Pamutkelme nyers és fehérített

állapotban
Mercerezés
A mercerezés a pamutfonalak és szövetek hideg koncentrált nátronlúggal való

kezelését jelenti. Ilyenkor a fonalakat vagy szöveteket ki kell feszíteni.
A mercerezés során a szálak keresztmetszete majdnem kerek lesz. így ater-
mék fényesebb és jobb nedvszívó, jobban színehtő, lágyabb, teltebb
fogású és nagyobb szakítószilárdságú lesz.
3. Pamut nyers állapotban és mercerezve

4.3 Színezés 4.3.1 Színezés
Színezéskor a textíliákat híg festékoldattal vagy festékdiszperzióval 1) kezelik különbző anyagok, mint pl. só, alkáliák,
savak és egyéb segédanyagok hozzáadásával. A flottában 2 ) kioldott vagy diszpergált színeőaygk alkalmasnak kell
lenni arra, hogya kelmékre ráhúzzon, illetve a szálak belsejébe behatoljon.
A színezés módjai és berendezései
A texilfső gépeket és berendezéseket a színedő anyaghoz (szövethez, kötött kelméhez, gyapjúhoz, stb.) ki kell
választani. A színedő kelme alapanyagát is figyelembe kell venni, hiszen a szintetikus szálak egy része például csak
100'C feletti netlkésrmőh veszi fel a festékanyagot. Ebben az esetben túlnyomással működő gépekre van szükség.
Megkülönböztetünk szakaszos, folyamatos és félfolyamatos színezési módokat.
Szakaszos színezés
Ennél az eljárásnál - melyet kihúzó eljárásnak is nevezhek-, a színeő oldatból ki erülő színezékek az anyag felületére
kerülnek, s a későbi munkafolyamatok során rögzülnek.
be-és
kivezetés
töltönyílás
höszabályozó
festék-
tart'ly
1. Széles színe ő berendezés üigger) 2. Motollás szín~ző berendezés 3. Fúvókás színező berendezés
A megfstndő terméket kifeszített, A megfstndő terméket nem feszítés A színedő kelme és a színeő oldat
redőm nt s állapotban végigvezetik a nélkül, szélesen vagy szal gszerű n egy szűkület ellátott csövön halad
színeő fürdőn. húzzák át a színeő fürdőlotán. át. A színeő oldat nyomása magával
A termék teljes szélessége n
Előnye: Előnye: nincs feszítés, így nincs meg- sodorja a színedő anyagot is.
egyenletes színeloszlás jön létre. nyúlás sem.
Alkalmazása: közepstől a nehéz szö- Alkalmazása: Kötött és hurkolt kelmék,
vetekig. űyn ök pamutszövetek esetén.
Folyamatos festés
Ezzel az eljárással, amelyet telíő- vagy átitató eljárásnak is neveznek, a színeő
oldat, illetve festékdiszperzió a merítőkádban a keimére kerül, és gumi
nyomóhengerek segítségével az anyagba préselődik. A nyomóhengerek révén a
felesleges kezlőodat egyenletesen, a kelme teljes szélességében ki lehet
préselni. A telítést követőn folyamatosan rögzítheő a színezék.
szinezendö A telíőgép minden folyamatos kikészítési eljárás részegysége. A darabárukat teljes
termék
szélességében kezlő gép főleg a koncentrált kezlőodat, pl. őzení s kődrüf
és impregnáló szerek egyenletes felvitelére szolgál.
4. pégőtíleT (fulár)
Félfolyamatos festés
Az eljárás során a színeő oldatot folyamatosan viszik fel egy fulárral. Ezt neőtvök
a színezéket nem folyamatosan fejlesztik ki, vagy rögzítik, hanem pl. felcsévélik,
és a tekereset meleg vagy hideg környezetben állni hagyják, amíg véglegesen
rögzül a színezék.
1) diszperzió: két anyag egymással való keveredése (pl.: festékanyag vízben)

5. Árutekeres 2) flotta: olyan folyadék, amelyben textíliákat fehérítenek, festenek és kikészítenek
4.3 Színezés 4.3.2 Szín nyomás
A színnyomást a textíliák korlátozott színezésének is nevezhetjük. A színezéshez hasonlóan itt is rözsőle őzení s anyagot
visznek fel nyomópép formájában a kelmére, és azt rögzítik. Ezután a felesleges nyomópépet kimossák.
A nyomó eljárásoktól függetlenül a színnyomás különbző elvek szerint történet.
Direktnyomás és fedőnyomás
Direktnyomás során a nyomópépet közvetlenül az tlezkő

fehér anyagra nyomják. lánsmoyődeF sötétebb színeket
nyomnak világosra festett textíliákra.
1. Direkt nyomás (színoldal) 2. Direkt nyomás (fonákoldal)
Marónyomás
Ennél a nyomóeljárásnál az teznísől anyagra maró ha-

tású nyomópépet nyomnak, s ez a színezéket a nyomott
helyeken elroncsolja. Ha ezt követőn az eredeti fehér szín
kinűt ,őle akkor fehér marónyomásról beszélünk. Ha viszont
a kimaratott helyekre egyidjűl egy új szint is felvisznek,
színmarásról van szó.
3. Marónyomás (színoldal) 4. Marónyomás (fonákoldal) Óvó- vagy rezervanyomás
. . ' . ' Ennél az eljárásnál a színezetlen textíliát festéktaszító

pép pel nyomják. A nyomott helyeken az ezt követő
00000000 színezés során már nem történik átfesődé.
OOO OOO Megkülönböztetünk fehér és színes rezerva nyomást.
00080660
..OOO
.
OOO
. . Transzfernyomás
5. Óvónyomás (színoldal) 6. Óvónyomás (fonákoldal) A transzfernyomásnál a mintát különleges nyomópéppel

speciális papírra nyomják. Ezeket a nyomott mintás papí-
rokat a kereskedelemben meg lehet vásárolni. A nyomott
mintákat viszonylag egyszrűn, egy simítógép segítségé-
vel át lehet vinni a kelmékre. Nyomás és őh hatására a
nyomópép gázneművé válik (szublimál), és a szálak felüle-
tére áthúzódik. Egyszerűbn kifejezve azt is mondhat-
nánk, hogya mintát rávasalják a kelmére. Ezt az eljárást
főleg szintetikus szálakból készült textíliáknál alkalmazzák.
7. Transzfer nyomópapír 8. Transzfernyomás Megf l ő elők z és után természetes és kevert szálakból
készült textíliákra is nyomhatnak ilyen módon mintákat.
Az ismert mintanyomó elvek mellett léteznek speciális
nyomásmódok is.
Pehelynyomás
A pehelynyomásnál a kelmét a mintának megf le ő n

ragasztóval nyomják. A ragasztós helyeken a termékre
szórt szálak rögződnek. Bársonyos hatású felület kialakítá-
sához a szálakat elektrosztatikus töltéssel párhuzamosra
állítják.
Pigmentnyomás
A festékanyag pigmentjeit ragasztó segítségével rögzítik

a felületen. A nyomófesték nem csak festékanyag-
pigmenteket, hanem ragasztót is tartalmaz.
10. Pehelynyomás 11. Pigmentnyomás
Lakknyomás
A pigmentnyomáshoz hasonló eljárás. Itt azonban felvisz-
nek a termékre egy lakkrétegeket is.
A láncfonalak nyomása
Szövés a lánctonalakra mintát nyomnak. Aszövésre

előt
jel mző feszültségkülönbségek miatt a kontúrok elmosód-
12. Lakknyomás 13. Láncnyomás nak, s ezáltal különleges mintahatás jön létre.
4.3 Színezés 4.3.2 Szín nyomás
Szín nyomó eljárások
Dombornyomás (kézi nyomás)
E legrégibb, ma már alig használt nyomóeljárás során a

nyomópépet nyomódúccal (nyomómintával) vagy sablon-
nal viszik fel a kelmére.
1. Nyomóminta 2. Kézi nyomás

Hengernyomás (mélynyomás)
A hengernyomás a legrégibb gépi nyomóeljárás, amelynek

még ma is fontos gazdasági jelntőség van. Folyamatos
munkamódszernél100 m/min sebességgel dolgozik. Nagy
telj sí ményű gépeken akár 16 színt is lehet nyomni. A
hengernyomás előny az, hogyakontúrok élesek. Ez gelőf
kis mintáknál fontos.
A nyomómintát a rézhengerekbe vésik bele. Minden
3. Hengernyomás 4. Hengernyomás színhez egy henger szükséges. Ennél az eljárásnál minden
(színoldal) (fonákoldal) nyomóhengert a fődobhz szorítanak.
\...-l----+---- végtelen nyomókendó A nyomópépet a felhordó henger segítségével viszik fel a
együttfutó alátét tartályból a nyomóhengerre. A felesleges nyomópépet az
kelme adagoló kés távolítja el. A vésett felütű nyomóhe g r kből
a nyomópép a fődobhz való nyomás hatására a
nyomandó kel mére kerül. A nyomandó kelmével együttfutó
alátétnek az a feladata, hogyanyomópép többletet
metszett felü tű nyomóhengerek felvegye, s így az a nyomott kelme fonákoldalán ne
~ k- : adagoló kés kenődjö el.
felhordó henger
tartály
5. A hengernyomás alapelve
Filmnyomás (sablonnyomás)
Ez a nyomó eljárás az elnevezését a nyomóminta
hordozójának (sablonok) gyártásáról kapta. Fotótechnikai
úton viszik fel a nyomómintát a sablonokra. Eközben a
nem-nyomandó részek lefedve maradnak, nehogy
átnyomódjon oda is a pép.
6. Filmnyomás Minden színhez külön sablonra van szükség. Filmnyo-

mással nagy mintaelű mintákat lehet előáítani.
Sík filmnyomás
A géppel törénő sík filmnyomásnál a nyomandó terméket

feltűzik vagy felragasztják egy speciális szállítószalagra.
Miközben a termék áll, minden sablon egyszerre dolgozik.
Ezt követőn a szállítószalag egy sablonszélességnyivel
továbbmozog. A nyomópépet görgők segítségével, a
sablonokon át nyomják a kelmékre.
Rotációs filmnyomás
A rotációs filmnyomás a sík filmnyomás továbbfejlesztése

folyamatos gyártási eljárássá. A nyomópépet szivattyúval
a festéktartókból a nyomósablonokba, és egy gör ős
nyomókés segítségével a sablon nyílásain át a termékre
nyomják.
8. A rotációs filmnyomás alapelve

4.3 Színezés 4.3.3 Színe ő anyagok színtartóssága
A textíliák színezése már nagyon régen, a textíliák gyártásával, a fonással és aszövéssel egyidőben alakult ki. Az ember
évezredeken át rá volt utalva az ásványokból (okker, vörös kréta, cinóbert), növéyekből (indigó, lakmusz, pernambukfa)
vagy állatokból (pajzsteű, bíborcsigák) készült természetes színeőaygokra. Csak a XIX. században fejlesztették ki a
szintetikus színeőaygokt, amelyek mára szinte teljesen kiszorították a természetes anyagokat. A környezetvédelem és
a bőraát összetétel ma fontos szempontok.
Nem minden színeőayg alkalmas valamennyi szálasanyag színezésére, mivel a színeőayg fizikai vagy kémiai
kapcsolódása a szálak kémiai szerktéől és a fizikai felépítső is függ. A különbzőépe színehtő szálasanyagok
együttes használatakor azonban érdekes színhatások érhetők el.
A különbző szálasanyagok és szálkeverékek színezéséhez a színeőaygok sokasága áll rendelkezésre számtalan
árnyalatban és a legküönbző színtartósági jelmzőkel.
Színtartóságnak nevezzük a színezék különbző hatásokkal szembeni ellenállóképességét, amelyeknek a textíliák a gyártás
és a használat közben ki vannak téve. A színtartóság függ a felhasznált színeéktől és a színedő nyersanyagtól. Nem
létezik olyan univerzális színeőayg, amelynek színtartósága minden nyersanyagnál állandó. Ráadásul a különbző
alkalmazási területeken a legküönbző színtartóság kívánatos. így pl. a fehérnműkl és lénkőtíreazs mások az
elvárások a színezést iletőn, mint a dekorációs anyagoknál. Sokféle színtartósági jelmző létezik, s ezek el nőrzést
előírások szabályozzák. Különösen fontosak a követzőbn leírt színtartóságok:
Dörzsállóság: A színezett és nyomott minták ellenállóképessége dörzsöléssel szemben. Megkülönböztetünk nedves
és száraz dörzsállóságot. Még a kiváló színezékek is eresztenek valamennyit a színükből sötét színek
és nedves dörzsölés esetén.
Mosásállóság: Azt mutatja meg, hogy tartós-e a színezés mosással szemben, s ha igen, mely mosási eljárásokkal
szemben. A 90 0 C-os vagy az annál magasabb hőmérskletű mosólúggal szembeni ellenállóság elsőor-
ban a pamut-és lentermékeknél várható el.
Izzadsággal szem- Az izzadsággal szembeni ellenállóképességet jelenti. Fontos követelmény az alsó-, felső-, és sportru-
beni színtartóság: hazatnál.
További színtartóságok: színtartóság bármilyen időjárs mellett, tengervízzel szemben, oldószerekkel szemben, vasalással
szemben, stb.
Festékanyagok és kapcsolódásuk a nyersanyaghoz
Színezék Felhasználás A festés folyamata Színtartóság

Direkt színezék pamut, viszkóz, A színezék közvetlenül kerül a szálra. Rendszerint gyenge fény-, mosás
(sós vagy szub- selyem állóság és izzadsággal szembeni
sztantív színezék) színtartóság. Utókezeléssel javítható.
Reaktív színezék pamut, viszkóz, A színezék és a szál között kémiai Igen jó színtartóság.
gyapjú, selyem kötés jön létre.
Csáva színezék pamut, viszkóz A vízben oldhatatlan színezéket reduk- Nagyon jó mosással, hipoklorittal,
cióval feloldják. A színezés után oxidá- főzésel, fénnyel, dörzsöléssel, idő-
cióval ismét oldhatatlan színeőayg- járással és izzadsággal szembeni
gá változtatják. ellenállóság.
Kénszínezék pamut, len Vízben oldhatatlan (vö.: csávaszíne- Mosásálló, nem fény- és hipoklorit-
zék). álló. Csak tompa színek.
Száion fejlesztett pamut, viszkóz, A száion kicsapódik két különbző Jó színtartóság.
színezék poliészter vegyszer színe őany gként.
Fémkomplex gyapjú, poliamid, Vízben oldhatatlan (a festékrészecs- Jó színtartóság.
színezék poliészter kéket diszpergálják, tehát egyenlete-
sen eloszlatják a színeő fürdőben.
Savas színezék gyapjú, selyem, Színezés savas fürdőben. Különb ző színtartóság a színeő-
poliamid anyagtól és a nyersanyagtól fügően.
Diszperziós acetát, poliészter, A festékrészecskéket a fürdőben disz- Jó színtartóság.
színezék poliamid pergálják, és a szálakhoz másodren ű
kötőer k l kötődne .
8ázisos vagy poliakrilnitril (PAN), A színeőa.ygok kémiai kötést léte- A poliakrilnál nagyon jó színtartás,
kationos színezék pamut, viszkóz sítenek a szállal. egyébként gyenge színtartás.
Krómpác színezék gyapjú, poliamid A színezéket a szálakon fémsók segít- Gyenge dörzsállóság, egyébként jó
ségével vízben nem oldható anyaggá színtartóság.
változtatják.
4.4 Köztes- és utókezelés
A színezés, a szín nyomás vagy más kikészítési eljárás után szükség van őzöbn lük köztes kezelésre vagy utókezelésre,
hogyaterméket a követző kikészítési eljárásra vagy a végső feldolgozásra előkészít ü .
Rögzítés
kelmefeszítés-szabályozó A színezéssel vagy nyomással felvítt színt rögzíteni kell, ami annyit jelent,
hogya szál és a színeőayg között tartós kapcsolatot kell biztosítani. Ezt
többnyire gőzölése érik el pl. a függesztve szállító gőzöln (lásd 1. kép). A
kelmét gyorsan felűtik, és a lecsapódó gőz benedvesíti, így a szín behatol hat
a szálba.
A poliészterbő és lőbke ér v tzs ilop készült kelméknél a diszperziós
festékanyagokat hőkezlés, 180'C és 220'C között feszítőkrn hőrögzítik
(vö.: lent).
1. őg üF őlöz g
Mosás
Nem csak az ,lénsezkő hanem a köztes- és utókezelésnél is fontosak a szenyődék, preparátumok és az gaynőzerí
maradékainak, stb. eltávolítására szolgáló mosás eljárások. Ezenkívül a felesleges színeőayg maradékokat és nyomási
segédanyagokat is ki kell mosni. Ezt olyan gépekkel végzik, melyeknek felépítése a mosandó árufajtához igazodik (2. és 3.
kép). A nagy vízfogyasztás többszöri felhasználással korlátozható. így például a széles mosógépnél több fürdő követi
egymást. A mosófürdő az ellenáram elve szerint működi.
víztel nítő préshenger
2. Kötegmosógép 3. Széles mosógép
Víztelenítés és szárítás
A nedves kezelés után, illetve további hőkezlés előt vízteleníteni kell a terméket. Ez centrifugálással, a nedvesség
kiszívásával vagy kipréseléssel történik. A víztelenítés után megmaradó nedvességet hő hatására kiszárítják. A
textilkikészítésben a terméket leggyakrabban feszítőkrn, illetve síkszárító gépen (4. kép) szárítják.
a kelme behúzása szennyezett a kelme kihúzása
~ hűt jS _ ~
.-Yr~ J~)
levegö
sZárítókam~
4. Síkszárító berendezés
A termékeken az addigi munkafolyamatok során keletkezett nyúlások megflő zsugorítással kiüszöblhető. A kelméket
kétoldalról tűkel vagy csipte ős láncokkal rögzítik, és a kívánt szélességben végigvezetik a szárítókamrákon. Az
energiaköltségek hő-viszaetél csök enth ő (környezetvédelem).
Hőrögzítés
A szintetikus szálaknál az egyik legfontosabb kikészítési eljárás a hőrögzítés. Hőrögzítésel kiegynlíthő azok a belső
feszültségek, amelyek a szál- és a kelmegyártásnál keletkeztek.
A hőrögzítés történhet elő-, köztes- vagy utókezelés során. A hőre lágyuló szintetikus szálak nedves kezelésével, és az azt
követő el nőrzöt hűtés el a szál a minimális feszítettség állapotában rögzül. így a kelmék alaktartóak lesznek, nem
.zsugorodnak, és mosás után is simák maradnak.
4.5 Appretálás 4.5.1 Száraz appretálás
Az appretállást 1) a kikészítés során széles körben alkalmazzák. Appretáláson a kelmének a kívánt felhasználási célra való
kikészítését értjük. Rendszerint a kelme utolsó kezlésfő van szó. Ezért gyakran "finish"-nek is nevezik. Az appretálás
szűkeb értelemben a pamutáruk keményítését is jelenti.
Az appretálással elérh tő célok:
• A felület megváltoztatása (bolyhozás, simítás, dombormintázás, stb.)
• A viselési tulajdonságok javítása (foltvédelem, gyűrődésc ök ent , stb.)
• A kezelési tulajdonságok javítása (vasalhatóság, zsugorodásmentesség, stb.)
A száraz kikészítés során a kívánt eredményeket fizikai úton érik el. Nedves kikészítésnél viszont a hatások eléréséhez
vegyszereket kell alkalmazni.
A végső kikészítés különb ző kikészítési eljárások kombinációja, amelyeket azonban nem lehet tetszés szerint
összekapcsolni. így például egy mervítő appretúra és egy gyűrődésment kikészítés nem őteh zyge össze. A viselési
és kezelési tulajdonságokkal szembeni új eljárások, valamint a megváltozott felhasználói viselkedés a kémiai és technikai
eljárások folyamatos változtatását követelik meg.
Száraz appretálás
Eljárás Folyamat
Feszítés A kelmét feszítők r n kezelik az egyenletes szélesség és a simaság elérése céljából.

Bolyhozás Bolyhos felület létrehozása, melynek célja a lágy tapintás és a magasabb hőtar ó-képes g elérése
(lásd 95. oldal).
Nyírás Sima termékeknél eltávolítják a kiálló elemiszálacskákat. A nyírógépen aspirálkés segítségével egyen-
letes száltakarót hoznak létre bolyhos termékeken, bársonyon és plüssön.
Ratinírozás Bolyhos termékeknél keféléssel és dörzslemezzel olyan helyi mintákat hoznak létre (például kis csomók,
(fürtösítés) csíkok, stb. 1. kép).
Kalanderezés Hengerek segítségével simítják és tömörítik a kelméket (lásd 95. oldal).

Dombormin· A dombormintát vésett hengerek segítségével nyomják. A tartóssághoz a mintákat rögzíteni kell.
tázás Szintetikus szálaknál a mintát hőatásl tartósítják (2. kép).
Csiszolás A kelme enyhe bolyhozása csiszolóhengerekkel.
(smirglizés)
Plisszirozás Redők tartós bevasalása. A szintetikus szálaknál ez hőrögzítéselhtéges. Természetes szálaknál a

tartós redők előá ít s hoz speciális kezelésre van szükség (3. kép).
Beavatás A textíliák zsugorodásának meg lőzés (lásd. 95. oldal).
Préselés A textíliák simítása préslemezekkel. Ezt az eljárást első orban gyapjúnál alkalmazzák.
Dekatálás Gőz el és nyomással eltüntetik a gyapjúból készült termékek fényét, javítják tapintását és a vízcseppekkel
szembeni ellenállóképességét.
1. Ratiné, fürtösített 2. Gofré, nyomott dombor 3. Plisszé, szövet tartós

felü etű szövet mintás szövet lepréselt rakásokkal
') franciául: appreter = elkészít, merevít, présel

4.5 Appretálás 4.5.1 Száraz appretálás
bolyhozódob Bolyhozás
simitó- és bolyhozó-
1~" , - hengerek
A bolyhozógépen az anyagokat kárt űk el vagy
bogáncsokkal felbolyhozzák (1. kép). A tűk aszövetalapból
szálakat emelnek a felszínre, ,lűkéna hogy ezek teljesen
kihúzódnának a termékből. Ezáltal olyan száltakaró
keletkezik, amely a kötésmintát egészen vagy csak részben
fedi. Túl sőre bolyhozás termékkárosodáshoz vezethet. A
bolyhos áruk lágy, meleg tapintásukról ismerhtők fel. A
légzárványok növekedése révén a hőszigetl képesség
jel ntős javul (2. és 3. kép).
II
Kalenderezés
1.
A simítógépet (4. kép) a kikészítés utolsó művel tén
alkalmazzák. Feladatai:
• a kelmék simítása;
• az áru tömörítése nyomás segítségével;
• fényesség létrehozása;
• adott esetben a minták nyomása.
A kalanderezés során a kelmét nyomás alatt álló hengerek
között vezetik át. A hengerek felütéő, hőmérs klet ,
elh y zk dés tő és őrétle lőtég s eb s neőg üf külön-
böző hatásokat lehet elérni, de ezek rendszerint nem
2. Bolyhozatlan bélésanyag 3. Bolyhozott bélésanyag mosásállóak.
A kalanderezés speciális formái:
Chintzelés: Az anyag erős fényessége a simítógép
hatására alakul ki, melyhez hozzájárul a
műgyantás kikészítés is.
Márványozás: A moáré jellegzetes hullám erezete úgy
keletkezik, hogy két űsétökzpir szövetet
összekalandereznek (vö.: 109. oldal).
Dombormin- A nyomott minták vésett felütű hengerek
tázás: segítségével keletkeznek. A termoplasz-
tikus szintetikus szálak esetén a nyomás
a felforrósított hengerek miatt lesz tartós.
Avatás
4. A kalanderezés alapelve
Az avatás a textíliák zsugorodását hivatott megakadályozni.
A gyártási folyamatban a textíliák kisebb-nagyobb űgésőre
húzó-nyújtó igénybevételnek vannak kitéve. Az eközben
létrejött feszültségek hajlamosak a későbi nedves kezelés
során fellazulni. Ezenkívül a cellulózalapú szálak duzza-
dásra, így zsugorodásra hajlamosak. Ezeket az esetleges
méretváltozásokat meg kell akadályozni. Ez "elnőrzöt
avatással" történhet különbző módszerek segítségével.
Az 5. képen ábrázolt rendszeren a kelmét feszítésmen-
tesen .kilözőg A szálduzzadás miatt a felület hosszában
és széltében is zsugorodik. Azsugorítólemezen való túlszá-
. rítással és az ezt őtevök les étűh a későbi nedves keze-
kelme lésnél őtehlzpék zsugorodást megakadályozzák.
A márkajegyek, mint pl.: a "Krumpex®" vagy a "Sa nfor®",
meghatározott mérettartóságot garantálnak.
5. Az avatás alapelve
4.5 Appretálás 4.5.2 Nedves appretálás
Míg a száraz appretálás feladata abban áll, hogy megváltoztassa a felületet, addig a nedves appretálás során a textíliák
olyan új tulajdonságokat nyernek, amelyek az egyes szálasanyagok tulajdonságaihoz képest javulást mutatnak.
Példák a Felhasználási
Eljárás A folyamat és célja
védjegyekre terület
Impregnálás Az öltözködés min- Textíliák telítése víztaszító vegyszerekkel (pl.: szilikon).
den alapanyaga, de A céltól neőgüf az eljárás főzés-, mosás- vagy tisztí-
gelőf ,kotábakőse tásálló lehet.
,káhurőse sátrak,
ponyvák.
Szennytaszító A ruházati termékek Szennytaszító anyagok felhordása a felületre. Vízben
kikészítés és az asztlneműk oldódó foltokra (tea, tinta, gyümölcslevek) főleg szilikon-
nyersanyaga. tartalmú termékek, zsírtartalmú foltokra műgyant
termékek. A szennytaszító kikészítés többnyire vízta-
szító hatású is.
Antisztatikus Szintetikus szálaknál Az elektromos veztőképsg növelése a szálak felü- .
kikészítés öltözködési célokra letén s ezáltal gyenge légnedvességnél az elektro-
és adlóburkolatnak. sztatikus feltöődés megakadályozása.
Lángmentes Minden nyersanyag, Olyan anyagok felvitele, melyekkel a textília nehezen
kikészítés első orban intézmé- gyullad, vagy egyáltalán nem gyullad meg.
nyek részére, cellu-
lózszálakból készült
dekorációs anyagok.
Higiénikus kikészí- Minden ruházati A kikészítés célja a textíliákon és az emberi bőrön lévő
[~I
tés (antibakteriális, nyersanyag, kórházi mikroorganizmusok elterjedésének megakadályozása.
gomba elleni kiké- textíliák, padlóbur-
szítés) kolók.
Rothadás elleni vé- Természetes szálak, A szálak megvédése a rothadást okozó mikroorga-
delem (mikróbaelle- gelőf ikazsűm cik- nizmusoktól.
nes kikészítés) kek.
Pillingesedés elle- Szintetikus szálak, A pillingesedési hajlam (a termék felületén kis szálcso-
ni kikészítés gyapjú. mócskák képződése) megakadályozása filmképző
an a okkal va oldószerrel.
Könnyen őtehlzk Pamut, viszkóz. Olyan nemes kikészítések, melyek többnyire műgyant
)őtísem n( felvitelével a vízfelvételt, s ezáltal a duzzadást is csök-
kikészítés kentik. így a textíliák kevésbé gyűrődnek, alaktartóbbak
lesznek és gyorsabban száradnak.
Kallózás Gyapjú A kallózással a gyapjútextíliák filcesedését érjük el.

(ványolás) Vegyszerek, ,őh nedvesség, valamint nyomóhatásra a
termék képe - a gyapjúszálak nemzlődési hajlama
miatt - nemez hatású lesz. A lánc- és vetülékirányban
zsugorodás révén a gyapjúszövet összetömörödik,
nyúlása csökken, a dörzsöléssel szemben ellenállóbb
lesz. A nemzlődés foka a kallózó eljárás időtarmáól
függ.
Nem z lődést
gátló kikészítés
a ~
"emeschur.WDue
Pure N.wWool
'I Pure llme Vlerge
Gyapjú A nemzlődést két eljárással lehet megakadályozni:
• a pikkelyeket oxidálással tönkreteszik
• a pikkelyréteg bevonása műanyg film-réteggel
Molyellenes Gyapjú A textíliát olyan vegyszerekben áztatják, amelyek a

kikészítés gyapjút a molyok számára tartósan élvezhetetlenné
teszik. Eulánnal való kezeléskor ezt eulanizálásnak
nevezzük.
Át e sző kikészítés Pamut A finom pamutbatiszt kikészítése, melynek célja egy
üvegsz rű, merev termék előáítsa mercerezéssel, és
az azt őtevök savkezeléssel, majd ismételt mercerezéssel.
Opálozás Pamut Az opálozás abban különbözik az átesző ki észít ől,
hogya második mercerezési folyamat feszítés nélkül
zajlik le. Ezáltal a batiszt nem őzsteá lesz, hanem
tejsz rű, homályos.
4.6 Rétegfelhordás és kasírozás
Rétegfelhordás
simító Rétegfelhordás alatt a természetes és szintetikus anyagok textil

műany g kés felületre való felvitelét, és nabá rotascőtűf való megszilár-
bevonat, fl dítását értjük.
EE>
A rétegfelhordás történhet a textilanyagra való közvetlen
felvitellel (1. kép). Gyakran azonban - folyékony rétegfelhordó
szövet oldat és nyitott hordozóanyag esetén - a műanyg réteget
először felviszik egy papírra, és onnan fordított rétegfel-
1. A közvetlen (direkt) rétegfelhordás alapelve hordással (2. kép) a kelmére.
fütöcsatorna A rétegfelhordással olyan új tulajdonságokkal rend lkező

kelmét kapunk, amely a hordozóanyag (szövetek, kötött
~ kelmék, gyapjúanyagok, varrvahurkolt termékek) és a réteg-
feihordó oldat (poliuretán, polivinilklorid) jelmzőib alakul-
nak ki.
papír A töbréegű textíliák (3. és 4. kép) széles felhasználási
területe az öltzkdésől a műszaki textíliákig terjed. Az
2. A fordított (indirekt) rétegfelhordás alapelve öltözködésnél használt textíliák esetén fontos a műanygfelüt
porózussága, ami a légáteresztést és a nedvszívást lehtővé
teszi.
Felhasználási leh tőségek:
• Sport-, ,-ődév -őtlek fm ygi és munkaruházat

• cipőfelsrézk, szintetikus bőr
• a bőripan kézitáskákhoz, útitáskákhoz
3. Rétegezett termék • akárpitosoknak kárpitbútorokhoz, valamint autók belső
berendezéséhez
• könyvkötésre, mappákhoz, albumokhoz
• ablakrolók, zuhanyozófüggönyök, lamella-anyagok
• viaszos asztleríők, sátoranyagok, napvédő vászon-
függönyök
• padló- és falburkolatok
• műszakí cikkek, mint pl.: szállítószalagok, ponyva- és ődef
anyagok, felfújható csónakok, teők, stb.
4. tazáhurődéV
Kasírozás
A kasírozás két vagy több kelme összekapcsolása, vagy a

kelmék összekapcsolása papírral, fóliával vagy habanyaggal.
Az összekapcsolás történhet egy ragasztó segítségével
(5. kép), vagy hő hatására (6. kép). Ilyenkor műanyg fóliát
vagy habanyagot olvasztanak meg, és ezt préselik rá a szö-
vetre (7. kép).
szövet
5. Kasirozás ragasztással
habanyag
6. Kasírozás habanyaggal 7. Habanyaggal kasírozott kelme
5. Áruismeret 5.1 sézrőnelI kémreT
Hogy a textil termékek minősége állandó legyen, vizsgálatokat kell végezni. A vizsgálati eljárás, a vizsgálati eszközök és a
vizsgálat terjedelme szakterülő, illetve a vállalattól függ.
A lehtő legkorábban végzett anyagvizsgálat nem csak a jó minőséget biztosítja, hanem hozzájárul a fogyasztók
megelégedettségéhez, és a költségek minimalizáláshoz is.
A termék bemeneti el nőrzés
A termék bemeneti esézrőnl az elvárt terméktulajdonságok el nőrzés abból a célból, hogya szállítót időben értesíteni
lehessen az esetleges kellékhiányokról.
Ez magába foglalja az áruCikk, a szín, a mintázat, a szélesség és hossz, a mintaelem, a fajlagos tömeg, a fajlagos sűrég,
a légzárványok, valamint a hibátlanság elnőrzést.
Termékhibák keletkezhetnek fonalgyártáskor, kelmegyártáskor és a textíliák kikészítésekor. Esetleges hibák lehetnek pl.:
finomságingadozás, csomók, csomós fonalak, vastagabb részek, fonallebegések, fonalszakadások, kötési hibák, csíkosság,
színkülönbségek, foltok, lyukak, szakadások, keresztirányú megnyúlás (a vetülékfonrJl keresztirányú megnyúlása).
Anyagjel mzők
Az egyes üzemegységek mindig megkapják az anyag legfontosabb műszaki jel mzőit, s így évőtehlürke válnak a gyártási
zavarok és késések.
A szálasanyag el nőrzés Vizsgálati módszerek lehetnek pl.: tapintás, egyes szálak vizsgálata, égéspróba,
(szálanalízis) szakító-, nedvességi és szívópróba, mikroszkopikus kép (vö.: 43. oldal).
A termék színoldalának Rendszerint simább, egyenletesebb, tisztább a kötésminta; a nyomott minták job-
megjelölése ban látszanak, a száltakaró esetleg irányított.
Szabáshoz a szálirány Általában az összes idomdarabot hosszanti, azaz láncirányban szabják ki. Ez
meghatározása felism rh tő pl. az erősb sodratú, nagyobb sűrég láncfonalakról és a szövet-
szegélyrő . Az irányított száltakaró és irányított minták (főminták) is láncirányban
haladnak.
Avarráskor megfigyelhető A ráncosodás (kelmetovábbítás vagy feszítés miatt kialakult ráncosodás) és a
jelmzők és a varratszilárdság varrott anyag károsodása hamrfelistő (vö.: 170. oldal). A varrás tartósságát
vizsgálata tesztelik hordási és kezelési igénybevétellel.
A vasalás és rögzítés tartósságá-, Hő, nyomás és nedvesség hatására az anyagok különbzőe viselk dn .E őfor-
nak valamint a tapadószilárdság- dulhat pl. zsugorodás, fényesedés, olvadás, égés. A közbélés és a felső szövet
nak a vizsgálata kapcsolatának tartósságát pl. a kikészítés nem veszélyeztetheti.
A termék jelmzői használat és kezelés során

A ruházati textíliáknál a minőséget egyre inkább az öltözködésfiziológiai jelmzők alapján (vö.: 129. o.) határozzák meg.
Ezért a műszaki vizsgálati eljárások mellett viselési és kezelési próbák is hozzájárulnak a termék jelmzőink meghatá-
rozásához.
Vízáter s ő képesség Megvizsgálják, hogy milyen nyomásra engedi át a textilfelület a vizet.
őtzser á G képesség A gőz (izzadság) áteresztésének vizsgálata meghatározott idő alatt.
Szélvédelem A levgő-átrsz képesség vizsgálata

Tartósság (kopásállóság) A dörzsállóság, tépő-s továbbszakadási szilárdság, hajtási-törési szilárdság, vala-
mint nyúlási szilárdság (a lánc-és vetülékfonalak ellenálló-képessége nyújtással
szemben) vizsqálata.
Alaktartóság Az alaktorzulások vizsgálata a rugalmasság (visszaalakuló-képesség), alakítható-
ság, ,sédőrűyg és a simaság visszanyerésének meghatározása révén.
Pillingesedéssel szembeni ellen- A kelmék dörzsölésekor kel t ző csomók és noppok képződ s vel szembeni
állás pilis (angolul) = szálcsomócskák ellenállást vizsgálják.
Színtartósság A színezés és a nyomott minták ellenálló-képességének vizsgálata, ilyen pl. a
dörzsöléssel, mosással, fénnyel, ,lasárjődi tengervízzel, vasalással és oldósze-
rekkel szembeni színtartóssáa.
Mérettartósság, zsugorodás A lánc- és vetülékirányú méretváltozások vizsgálata hő, nedvesség és mechanikai
mentesség igénybevétel hatására.
5. Áruismeret
5.2 Kereskedelmi megnevezések
Az anyagok kereskedelmi megnevezése tájékoztat minket A kereskedelmi megnevezések lehetnek fantázianevek,

az anyag ,lőrépk lőri zme j és felhasználásáról. Mivel vagy származhatnak pl.:
nincs irányadó norma az anyagokra és ,erkőzmel jgayn • az alapanyag nevébő I (cheviot, makoszatén)
ezért ezeket gyakran nem is neűml tréyge határozzák meg. • a fonalfajtából (bouclé, loop)
Ennek ellenére bizonyos anyagok, s azok kereskedelmi • a kötésből (croisé, gabardin)
elnevezései bevonultak a köztudatba. • a gyártási módból (broché, bársony)
A termék minősítési követelményei a szálasanyagra, • a felhasználásból (béléstaft, fehérnmű-batisz)
fonalfajtára, a textília szerkezetére, valamint akikészítési • a származási helybő vagy országból (Shetland, Honan-
munkálatokra vonatkoznak. Meghatározhatók optikai selyem)
jel mzők, például a mintázatra, fényességre, felület- • az anyag optikájából (színjátszó, moiré)
szerkezetre vonatkozólag; levzthők bizonyos anyag- A követzőbn felsorolt anyagok tipikus jel mzőit a
tulajdonságok, például az anyag eséből, gyűrődés b l fotótechnika nem tudja mindig egzakt módon visszaadni,
és .lőbég s epék-őlet gizsőh így ez nem is helyettesítheti az .tynémejűga
Afghalaine Azsúr
(ejtsd: afgalen) franciául:
á jour =
áttörni
Vászonköté ű, közepes finomságú gyapjúszövet ruhákhoz Az áttört szövetek és kötött kelmék .evnőtjűyg Az azsúrra
és blúzokhoz. Az S-és Z-sodratú fonalak páros elrendezése emlék zt ő mintázat különbző szövéstechnikával jön
révén űrezsygnö felületi hatást kelt. létre, pl.: dreher kötés, aida kötés, a lánc- és/vagy
vetülékfonalak elhagyásával.
Alcantara "Maratott"
(e: alkantar) szövet
Különlegesen finom vegyiszálakból (poliészter és Kevert szálú fonalakból készült szövetek gyűjtőnev ,
poliuretán mikro-szálbunda) készült szintetikus velúrbő amelyeknél a szálak egy részét a mintának megflőn
utánzat. Az alcantara simulékony, mint egy finom bőr, kioldják. űrS minták keletkeznek átesző alapon.
vékony és könnyen .őtehlzk
"Maratott" Batiszt
csipke
Plasztikus, nehéz csipkeszövet. Az alapszövetet géppel Pamutból, lenbő, gyapjúból vagy pamutlpo iészterből
hímzik, majd ezt követőn a hímzésalapot megszüntetik. készített finom űsétöknozáv szövet. Felhasználják ruhák-
hoz, blúzokhoz, zöhkűmenréf és betétekhez. A "svájci
batiszt" hímzett, s a hímzés általában bordű szerű n
elrendezett.
5. Áruismeret
Biber
(flanell)
"Kérges"
krepp It' f~l l
ji
1,
:11 J~
;;
I
;f~Wi li>
l
11\
J .....;'.1í\ ;
,sőrE mindkét oldalán bolyhozott pamutszövet; nagyon Fakéreg jelgű felületi struktúrával rendlkző szövet,
terjdelmes és lágy anyag. ersétízkűmenygÁ használatos. melyet lúgozással, préseléssel vagy ritkábban krepp
vetülékfonalak felhasználásával hoznak létre. Blúzokat,
ruhákat, ingeket készítenek belő.
Buklé Bougrum
franciául: (bélésszövet,
bouclé = hurkos
kanavász)
Csomós felületü szövet, amely a hurkos fonalak révén jön Laza ,űsétöknozáv nesőr appretált pamutszövet. Merev
létre. Felhasználják ruha-, kosztüm- és kabátanyagnak. betétként használják pl.: gallérokhoz és ,zöhkőleé hát-
támlákhoz.
Burett Broché
(e: brossé)
franciául =
hímzett
•• -t
" .
Vászon - vagy sávolykötéű burett selymbő készült matt, Dísz tőve ülék szövött mintás szövet. A plusz lanofőzmíh
csomós szövet. Felhasználják női felsőruházathoz és a minta szélén visszafordul. Felhasználják pl.: népviseleti
dekorációs anyagoknak. öltözékekhez, díszszalagnak vagy szegélynek.
Brokát Sanzsan
franciául:
changer =
változik
Nehéz jacquardmintás szövet, melyet gyakran átszőnek Olyan szövetek, melyek a különbző színű lánc- és vetülék-
fényes fonalakkal. Ünnepi öltözékekhez és dekorációs fonalak révén színjátszó felütűk. Általában filament-
anyagoknak használják fel. fonalakból állnak, és ruha-, blúz- és bélésanyaghoz alkal-
mazzák.
5. Áruismeret
Sarmlen Sarm őz
franciául:
charme = varázs
laine = gyapjú
Atlaszkötésű lágy fésűzövet, amelynek egyik oldala Filamentfonalakból készült sima, keresztirányban rugalmas
fényes, a másik oldala matt. A sima felületet nyírással és és szembiztos lánchurkolt kelme. Felhasználják bélésanya-
préseléssel érik el. A sarmlent női felsőruházat készítésére goknak, női fehérn műk öz, ruhákhoz, blúzokhoz.
használják.
Seviot Sifon
franciául:
chiffon =
ócska rongy
Kopásálló, űsétökylová sű éf vagy kártolt gyapjúszövet. Leheletvékony, űrezsloytáf szövet krepp lánc- és vetülékfo-
Felhasználják öltönyök, kosztümök és kabátok készítésére. nalakkaI. űsétöknozáV szövet, gyakran készítik gravíro-
zássai (dombornyomással). Felhasználják blúzokra, ruhák-
ra, erkődnek és estélyi ruhákhoz.
Chiné Chintz
(e: siné) (e: csintz)
franciául:
chiné = tarka
Színes szövet, olyan elmosódó mintakontúrokkal, melyek sőrE űynéf pamutszövet, amely felülete viaszos hatású.
a szövés tőle a lánc nyomásakor keletkeznek. Általában Az impregnálás és kalanderezés hatására a legkevésbé
filamentfonalakból készült ruha- és dekorációs anyagok érzékeny szenyődékr, és a vizet is taszítja. Sportos
céljára. ruházathoz és dekorációs anyagokhoz használják fel.
Kloké Kordbársony
franciául:
cloqué = hólyag
Dombormintákra emlékzteő, hólyagos felü tű ket ős Általában pamutból készült hisszanti bordás bársony. A
szövet, krepp alsószövettel. Női felsőruházat készítésére bordaszélegtő fügően különbző fajtái léteznek. gelőF
használják fel. szabadidö- és tazáhurőslef készítésére használják fel.
5. Áruismeret
Zsinórpiké Crash
(Cotelé) (e: krit)
franciául: angolul:
cotelé = bordás crash = törés,
összeütközés
Hosszanti bordás, strukk kötésű szövet. Könnyebb válto- Hullámzó felütű szövet. Szabálytalan redőkt préselnek,
zatát női felsőruházat o alkalmazzák, erősb változata és rögzítenek az anyagba. Divatos felsőruházathoz
nadrágoknak és dekorációs anyagoknak alkalmas. alkalmazzák.
Krepdesin Krepp-
franciául: zsorzsett
créper =göndörit
Krepp vetülékfonallal és enyhén sodort láncfonallal készült ,lőbmey S ,lőbretzséilop gyapjúból, pamutból, viszkózból
vászonköté ű, lágy eséű, kön yű selyemanyag. Blúzok- készült, űsétökper vagy vászonkötéű krepp szövet. A
hoz, ruhákhoz, kendőhöz használják fel. láncban és vetülékben lévő kreppcérnák révén szemcsés
tapintású. Női felsőruházatb n alkalmazzák.
Krepplavábl Krepp-
franciául: maroken
lavable =
mosásálló
Krepp láncfonalakkal, enyhén sodort vetülékfonalakkal Túlsodrott vetülékkel, filamentfonalakból készült vászon-
készült vászonkötéű, filamentfonalakból álló krepp szövet. kötésű szövet. Dombornyomással a vetülékbordázat
Ruhákat, blúzokat készítenek belő. meg rősíthe ő. Ruhákat és blúzokat készítenek belő.
Kreppszatén Croiés
(e: kroazé)
franciául:
croisé =
keresztben
Láncatlasz kötésű, lágy eséű anyag. Az erős n sodort Lágy tapintású és ,űsé e négyfonalas, őlneyg oldalú sávoly-
filamentfonalak a vetülékben, és a sima filamentek a űsétök szövet. A pamutból vagy lőbékrev készült corisé-t
láncban fényes és matt szövet oldalt eredményeznek. ingekhez és hálóruhákhoz használják. A croisé-bélést férfi
Blúzokhoz és ruhákhoz használják fel. nabt záhurőslef dolgozzák fel, pl.: mellény- és ujjabélésként.
5. Áruismeret
Damaszt Découpé
(e: dékupé)
franciául:
découpé =
levágott
Értékes, mercerezett pamutból készült szövet. Ágy- és Lanszé technikával mintázott szövet. A fonallebegéseket
aszt lneműk készítésére használják. A mintázat a lánc- levágják. Blúzokat és ruhákat készítenek belő.
és vetülékatlasz váltakozásából adódik. Filamentfonalak
felhasználásakor damassé-ról beszélünk.
Fanneranyag Donegál
(sportszövet)
Láncsávoly kötésű, kopásálló pamutszövet. Eredetileg Telt, csomós vetülékfonallal készült vászonkötéű kártolt
fonalban festett, kék lánccal és fehér vetülékkel készült gyapjúszövet. A lánc és vetülék színe egymástól eltérő.
("blue denim") farmerokhoz, sport-, -ődiabzs és munka- Sportos öltönyökhöz, kosztümökhöz és kabátokhoz
ruházathoz használják. használják.
Double face
(e: dublé fész)
angolul:
double = dupla
face = arc
Bordás kötésű, keresztirányban rendkívül rugalmas kötött Általános megjelölés az olyan kétoldalasan felhasználható
kelme. Szegélyekhez, kötött kabátkákhoz használják fel. ket ős szövetekre, melyek oldalai különb zőek vagy
egymás negatív lenyomatai. Blézereket, kabátokat, ruhá-
kat, dekorációs anyagokat készítenek belő.
Doupion Düsessz
(e: dupion) franciául:
A santung fran- duchesse =
cia elnevezése hercgnő
A nyers vadselyemfonalak alkalmazása révén sőre fonal- Filamentfonalakból készült láncatlasz kötésű, nagyon sűr,
egyenetlenségeket mutató vászonkötéű selyemszövet. erős n fénylő szövet. Ünnepi ruhákhoz és díszítésre alkal-
Női öltözékekhez és dekorációkhoz használják fel. mazzák, a düsessz-bélést pedig blézerekhez és kabátok-
hoz.
5. Áruismeret
Düftin Drapé
(e: drope)
franciául;
drap = kendö
Pamutból készült vetülékatlasz szövet, melynek felülete a A társasági ruhák nagyon finom, atlszköéű anyaga.
bolyhozás és csiszolás révén matt, erőbúlv emlékez- Láncfonalnak fésűgyapjút, vetülékfonalnak kártolt gyapjút
te ő. Főleg nadrágokat és zakókat készítenek belő. alkalmaznak. A színoldalon enyhe szálirányítottság
tapasztalható.
Drel! Etamin
(matrac grádli)
Az erős sodratú lánc, és a sávoly- ill. halszálkás kötés révén Rácsköté ű kön yű, rácsos szövet. Alkalmazzák ruhákhoz,
különösen űrs és kopásálló szövet. Munkaruházatot és blúzokhoz, ingekhez.
matrachuzatot is készítenek belő.
Faconné Bordás
(e: faszonné) kelme
franciául: (finom
faconner =
formál, alakit bordás)
Kis nyüstmintás anyagok összefoglaló neve, melyek a Pamutból készült kétszínoldalas kötésű, finom, nyújtható
kötésváltás miatt kiemelkedn8k az alapból. Ruhákhoz, és rugalmas kötött kelme. tekűmnóslA készítenek belő.
blúzokhoz és bélésanyagként használják fel.
FiI-a-fi1 Finett
franciául:
fil-á-fi1 =fonal
fonal mellett
~
A
ső cpéL kismintázatú, úladoőneyg űsétökylová szövet, Sávolykötésű, gyakran nyomott mintás pamutanyag, mely-
amely a világos és sötét lánc- és vetülékfonalak váltako- nek hátoldala bolyhozott. Pizsamákhoz, hálóingekhez és
zásával jön létre. Öltönyöket és kosztümöket készítenek ingekhez használják.
belő .
5. Áruismeret
Flanell Flaus
Vászon- vagy ,űsétökylová gyakran színes fonalból ké- 3-5 fonalrendszerrel gyártott, hosszú száltakarójú vastag
szült űynök vagy közepesen nehéz szövet, melynek egyik kártolt szövet. Zakókat és kabátokat készítenek belő.
vagy mindkét oldala enyhén bolyhozott.
Flockprint Freskó
(szórt bársony)
angolul:
print =nyomtatni
A bársonyos, plasztikus mintázat úgy jön létre, hogy az Vászonköté ű, kopásálló fésű gyapjúszövet. Az egyszín-
alapanyagra ragasztót nyomnak, amely a bepelyhezés vagy a két különbző
ből, színből erős n összesodort
során a pihéket magához vonzza. Ruhákhoz és blúzokhoz többágú cérnák kemény tapintást eredményeznek. Férfi
használják. öltönyökhöz alkalmazzák.
Frisé Frotté
(e: frizé) franciául:
franciául: frotter = dörzsöl"
frisé =
göndör, hullámos
Nagyon finom hurkos cérnából készült ruhaanyag, a cérnák A vetülékfonal csomós, és hurkos cérna, amely egyenet-
szemcsés tapintást eredményeznek. Ruhákat készítenek len, kusza felületet és szemcsés tapintást eredményez.
belő . Gyakran helytelenül a frottírtermékeket hívják így.
Frottír Halszálkás
szövet
Pamutból készült terjedelmes, lágy, hurkos felütű szövet. Az ék alakú űsétökylová anyagok összefoglaló neve, ahol
A hurkok a szövéskor egy többlet huroklánc révén a lánc- és vetülékfonalak színe eltérő. Kosztümökhöz,
keletkeznek. ,zöhkstnődrüF ,zöhkő l r t sport- és öltönyökhöz, kabátokhoz alkalmazzák.
ődi ab zs ruházathoz alkalmazzák.
5. Áruismeret
Gabardin Üvegbatiszt
Jellegzetesen meredek sávolykötésű, sűr szövet. A Finom, űsétöknozáv pamutszövet, melyet a kikészítés so-
színoldal nyírás és préselés hatására sima. Öltönyökhöz, rán ,évűrezsg vü ,évőzste á fényessé és merevvé változ-
kosztümökhöz és kabátokhoz használják. tatnak. Blúzokhoz, együttesekhez, alkalmi viseletre hasz-
nálják.
Eszterházy Tyúkláb-
kockás mintás
szövet szövet
angolul:
glen = kis völgy
check =
káró,kocka
Különb ző mintahatású, alapba n és kockában kockázott Olyan mintás anyagok elnevezése, amelyeknél a kockasar-
színes szövet, melynek szinei egymással harmonizálnak, kok átlóban kissé meg vannak hosszabbítva. A minták le-
vagy egymástól markánsan elütnek. Öltönyökhöz és hetnek tarkán szőtek, kötöttek vagy nyomottak. Öltönyök-
kosztümökhöz használják. höz, kosztümök készítésére használják az anyagot.
Hurkolt Honan-
plüss selyem
Alap- és plüssfonallal készített lágy, kötött kelme, melynél "Ropogó" tapintású finomfonalú vadselyemszövet. Fonal-
a plüssfonal az egyik oldalon egyenletes hurkokat egyenetlenségek találhatók a..láncban és a vetülékben,
eredményez. Bébiholmik, ágyneműk, szab di ő-ruhá t egyszínű vagy nyomott mintás. Ruhákhoz, blúzokhoz és
és ketzölődrüf készülnek belő. dekorációs anyagokhoz használják fel.
Inlet (angin) Interlock
Kopásálló sávolykötéű pamutszövet. A fonalban színezett Finom, jól nyújtható, két egymásba tolt bordás kötésű
láncfonalakat sűr n lekötik, míg a vetülékfonalakat kelme. Ruhákat, blúzokat, pólókat, tekűmnósla készítenek
színezés nélkül dolgozzák fel. Paplan- és párnaalapanyag- belő .
nak használják fel.
5. Áruismeret
Jacquard Jacquard
szövet kötött
kelme
Változatos mintázatú szövet. A váltakozó lánc- és A színoldal változatosan mintázott, a fonákoldalon a

vetülékatlasz a minták optikai hatását segíti. Különbző mintázófonaiakat lekötik, főként színes fonalakat használ-
fonalak alkalmazásával a mintázat kiemlhtő. Dekorációs nak. Kötött felsőruházato, mint pl.: zakókat, kabátokat,
anyagokat, alkalmi öltözékeket készítenek belő. pulóvereket és kötött kabátkákat állítanak elő belő .
Vadászlen Karton
R
Zöld és barna űnízs kevert fonalakból készült vászonkötéű Középes erőségű és finomságú, vászonkötésű pamut
len, féllen vagy pamut szövet. Öltönyöket, kosztümöket szövet. Felhasználják pl.: ,zöhűmenygá kötényekhez és
készítenek belő. űyn ök nyári ruházathoz.
Lyukacsos Közbetét-
len vászon
Kis lánc- és vetüléksűrg, puha, lágy vászonköté ű Lenből készült merev, űsétöknozáv betét, nem ragasztó-
szövet. Használják ruhákhoz, blúzokhoz, kendőhöz. bevonatos. A klasszikus nadrággyártásnál és a férfi őslef
ruházat alsógallérjaihoz alkalmazzák.
Hólyagos Kreton
krepp
: ~ ) . > " ' <~: ; '.
:·-~:<>*·ft:>~<·(
': .; ~ : . ' # ~ : .; '
: . $ · ,- ~ : <· r$. :> : '>. ~
Olyan pamutszövet, amely nátronlúgos helyi kezelés révén Vastagabb pamutból készült, vászonkötésű termék,
hólyagos felütűvé válik. Blúzokhoz és ruhákhoz hasz- egyszínű vagy nyomott mintás. Nyári ruhákhoz, dirndli-
nálják. ruhákhoz és kötényekhez használják.
5. Áruismeret
Krétacsíkos Lamé
anyag franciául:
lame =
bádog, pléh
Sötét színű gyapjúszövet vílágos, hosszanti csíkokkal. A Fémvetülékkel díszített atlszköéű szövet, mely ezáltal
kontúrok enyhe bolyhozás nyomán elmosódnak. fényessé, csillogóvá válik. A lánc lőbmeys és pamutból
Kosztümökhöz, öltönyökhöz használják fel. . áll. Alkalmi iőn zohta á urőslef használják.
Lanszé Liberti
franciául: (delén)
lancer = dobni angolul:
szabadság
A szövet bordű hatású mintázatát a lánc- és/vagy vetülék- Vászonköté ű, kis virágmintás pamutszövet. Finom vagy
irányban bedolgozott további fonalrendszer segítségével közepes finomságú fonalból, blúzok és ruhák készítésére
érik el. Ruhák, blúzok, dirndliruhák és dekorációs anyagok használják fel. Liberti a neve egyfajta bélésszaténnak is.
készítésére használják.
Linon Lóden
Erősen kalanderezett, vászonkötésű pamutszövet. A Közepesen nehéz vagy nehéz kártolt gyapjúszövet,
lenhatás elérése céljából fényes kiészítű. A fénye nem gyakran kevert szálakból, irányított száltakaróval vagy
tartós. Ruhák, kötények és ágynemű k készítésére anélkül készül. Az erős kallózás miatt sűr és kopásálló.
használják. Kabátok, kosztümök és öltönyök készítésére használják.
Loop Lüszter
(e: lup)
angolul:
loop =hurok
r-..Jagy hurkokkal fedett, laza űsétöknozáv szövet. A hurkos Kön yű, vászonköté ű fésű szövet. A moher- vagy alpaka-
felület a vetülékben lévő hurkos cérnák révén keletkezik. fonalak fényességet kölcsönöznek az anyagnak, amely
Zakókhoz, kosztümökhöz használják. tökéletesen gyűrődésment. Nyári öltönyök és apáca-
ruhák készítésére használják.
5. Áruismeret
Madras Marengo
= indiai város
Finom fonalakból készült, vászonkötéű pamutszövet, Sötét gyapjúszövet 2-5%-os fehér szálaránnnyal, amitől a
nagyméretű, színes kockákkal. Ingekhez, blúzokhoz, ru- szövet bolyhossága kevésbé látszik. Öltönyök, kabátok,
hákhoz használják. kosztümök előáítsra használják.
Matlasszé Moaré
franciául: franciául:
matelasser = moiré =
párnáz a viz fénye
Olyan sőtek szövet, melynek színoldala nagymintázatú, A hullámformájú erezet két egymásra fektetett harántripsz
steppelt felületre emlékztő. Női kabátok, alkalmi ruhák kötésű szövet és nyomóhengerek közötti összenyomásával
és dekorációs anyagok készítésére használják. keletkezik. Ruhák, blúzok és bélésanyag előáítshoz
használják.
Moleszkin Molton
Vetülékatlasz kötésű, erős pamut bélésanyag. Appretálás A hódprémnél nehezebb, mindkét oldalán erősn bolyho-
és kalanderezés következtében sima és űrs .űtez kr s zott, ,űrs űsétöknoz áv pamutszövet. Alátétek, vasaló-
Nadrágzsebek és övpántok béleléséhez használják. vásznak és kődepl készülnek belő.
Mul! Muszlin
Vászonköté ű, puha pamutszövet a lánc- és vetülékfonalak Kön yű, lágy ,űsée tOle\:! lőbmeyl s tlűzsék űsétöknozsáv,
laza beállításával. Blúzok, ,kődne kötszerek készülnek ruhaanyag, űnízsyge vagy nyomott mintás. Blúzok, ruhák,
belő . szoknyák, kődne l áő e ítására használják.
5. Áruismeret
Natté Tűcsíko
(kongré) szövet
franciául:
natter =fonni
Szemcsés hatású, aida- vagy pan m -kötésű, lyukacsos Fésű szövet finom, világos, láncirányú csíkokkal. Kosztü-
szövet. Ingek, blúzok, ruhák előáítsra vagy kézimunka mökhöz, őltönykhz használják.
alapanyagnak használják.
Opál batiszt Organdi ..

".
6 .
"
eC'
Lágy tapintású, átesző tejfehér kinézetű pamutbatiszt.

Blúzok, pizsamák, hálóingek előáítsra használják.
Organza Ottomán
Filamentfonalakból álló, vászonkötéű, át e sző, merev Harántripsz szövet centiméterenként 3-10 bordával.
szövet. Ünnepi ruhák és blúzok, valamint a női felsőruhá Kabátok, zakók, dekorációs anyagok előáítsra alkal-
zatban köztes bélés és űynök té ebőtíver m arás tíl áő e mazzák.
használják.
Oxford Panama
Módosított vászonkötéű, pamut inganyag. A láncfonalak Valamennyi pan makötésű , sakktáblára emlékezte ő
párosával eltérő színű vetülékkel kötnek, s ígyaprókockás kockás mintázatú anyag összefoglaló neve. Pamutválto-
mintázat keletkezik. Ingekhez, blúzokhoz használják. zatából ingeket, sport- és ,toazáhur-ődiabzs gyapjúvál-
tozatából kosztümöket és öltönyöket készítenek.
5. Áruismeret
Panne- Pepita
bársony
(nyomott ~ I ',1
vetülék-
bársony)
i f'
~ ~ .i
Filamentfonalakból készített erős fényű bársony nyomott Világos-sötét aprókockás (tömbkockás) szövetek, ame-
száltakaróval. Elegáns női ruházatot készítenek belő. Iyeknél a kockák nem ferdülnek el (lásd 68. oldal). Kosz-
tümökhöz, öltönyökhöz használják.
Piké Plüss
franciául:
piquer =
tűzdel, csipked
Dombormintás duplarétegű pamutszövet, amely tűzönek Általában poliakrilból készült, nagyon magas száltakarójú
hat. A színoldal finomfonalas, vászonkötésű. Nyári női (szálak magassága 3 mm feletti) szövet vagy kötött kelme.
ruházat előáítsra használják. Melegbélésként vagy szőrmeutánaké használják.
Plaid Paketing
(e: pled) (bélés-
franciául: szövet)
plaid =
válkedő,
útitakaró
Gyakran bolyhozott, pamutból, viszkózból, poliakrilból, Vászonköté ű pamut zsebbélés. Appretálás és kalande-
gyapjúból vagy kevréből készült tarkán szőt kockás rezés hatására sima felütű és űrs .űtez kr s
anyag. Zakók, kabátok meleg béléseként használják.
Puplin Pongé
franciául:
Japon =
japán selyem
Vászonköté ű szövet finom harántbordázattai, amely nagyon ,űsétöknoz áV nagyon könyű, finom tisztaselyem szövet,
finom, nűrs beállított lánccal és egy durvább vetülékfonallal amely teljesen hámtalanított és nem nehezített. Készítenek
készül. A szövet vastagságától neőgüf készíthetnek előb belő bélést, blúzokat, kendőt. A pongé bélésanyagot
ingeket, blúzokat, nadrágokat, zakókat és kabátokat. gyakran vegyi lőbketnmaif állítják elő.
5. Áruismeret
Renforsz Kétoldalú
(pamutvászon) szövet
franciául: franciául:
renforcer = reversible =
megrősít kiford itható
Közepes erőségű, pamut alaptermék, egyszínű vagy A szövet szín- és fonákoldala eltérő. Az egyiket láncerő
nyomott mintás. Blúzokat, ruhákat, tűmenygá készítenek sítéssei, a másikat magas láncsűrége készítik. Mindkét
belő . oldala felhasználható pl.: ruhák, kosztümök készítésére.
Ripsz Lószőr ita
Jellegzetes - főleg keresztirányban bordás -, gyapjú, Rendkívül rugalmas betétanyag gyapjú- vagy pamut-
pamut- vagy selyemszövet. Használják ruhák, kosztümök, lánccal, és rőzsól vagy lószőrfonal vetülékkel. Zakók,
kabátok és dekorációs anyagok előáítsra. kabátok elejének bélésanyaga.
"Homok" Szatén
krepp franciául:
satiné =
selymes, fényes
Krep kötésű ruhaanyag. Nyugtalan felületi képet eredmé- Az atlszköéű, sima felütű, selymes fényű szövetek
nyeznek a rövid fonallebegések. Ruhák, blúzok készítésére összefoglaló neve. Ruhák, blúzok, bélésanyag és űmenygá
használják. készül .előb
Vágott plüss Bársony

(Nicki)
Hurkos űtelüf kötött kelme. A plüss fonalrendszer hurkokat A 3 mm-nél nem magasabb száltakarójú szövetek gyűjtő
képez, melyeket fölvágnak és lenyírnak. Felhasználják neve. A száltakaró egy harmadik fonalrendszer révén kelet-
házi- és ,zohtazáhur-ődi ab zs és gyermeköltözetekhez. kezik. Elegáns női ruhákhoz és dekorációkhoz alkal-
mazzák.
5. Áruismeret
Soielaine Serrsucker
(e: szoálen) (e: szirszakör)
franciául:
soine = selye IT
laine =gyapjú
Nagyon puha, lágy űsée szövet filament lánccal, és finom Pamutanyag fodrozódó, hosszanti csíkokkal. A hullámos
gyapjúfonal vetülékkel. Blúzokhoz, ruhákhoz, szoknyákhoz felület különböző láncfeszültségek révén keletkezik,
használják. ugyanezt kikészítéssel is el lehet érni. Blúzokat, ingeket,
ruhákat készítenek belő.
Szerzs Santung
Kínai tartomány
Sűr , sávolyköté ű szövet. Enyhén bolyhozott vagy simara űsétöknozsáV vadselyemszövet, amelynek láncában
nyírt szerzset öltönyök és kosztümök arástílőe használják. grézsfonalak, vetülékében pedig vastagabb egyenet-
A viszkóz lőbketnmalif készült, nagyon sima bélésszerzset a lenségek találhatók. Ruhákat, blúzokat, dekorációs
férfi ruházatban zakók és kabátok bélelésére használják. anyagokat készítenek belő.
Setland Surah
Shetlands, Surat, indiai város
skót szigetek
Egyenlő bordázatú, sávolykötéű, kártolt gyapjúszövet. Szemb tűnő (óbbátlós, sávolykötésű selyernszövet.
Durva és ,sőre gyakran kevert szálakból készül, s bele- Blúzokat, nyak endőket, ruhákat és dekorációkat
kevernek félhosszú nyers tüskés szőröket is. Kosztümöket, készítenek belő .
öltönyöket, kabátokat készítenek belő.
Egyszínol- Taft
dalas kelme
(single jersey)
angolul:
single =
egyes, különálló
jersey =
pulóver, trikó
Általában pamutból készült, egyszínolaalas kötésű kelme. A filamentfonalakból készült vászonkötésű szövetek
Ingeket, blúzokat, pizsamákat, hálóingeket, pólókat összefoglaló neve, melyek a vastagabb vetülék miatt enyhén
készítenek belő. keresztbordásak, és az alapanyagtól neőgüf szilárdak vagy
merevek. Bélésanyagként és estélyi ruhákhoz használják.
5. Áruismeret
Toile Trikot
(e: toál)
franciául:
toile =
vászon, kendö
Lágy ,űsée űsétöknoz áv selyemszövet. Alacsony sodratú Meredek sávolykötéű, kopásálló, rugalmas gyapjúszövet.
fonalból, kis leg ésűr t őzs szövet. Felhasználják blúzok, A színoldalon keskeny átlós bordák láthatók és a felülete
ruhák, finom háló-, alsó-és ágyneműk előá ít s ra. simára nyírt. Nadrágok és egyenruhák készítésére hasz-
nálják.
Tropikal Posztó
angolul:
tropical =trópusi
Magas sodratú cérnából készült vászonkötéű fésű gyap- Matt, rövid száltakarójú, erősen kallózott, bolyhozott
júszövet. Nagyon ,űynök nem ődrűyg és .őtzserágél gyapjúszövet. Felhasználják kosztümök, öltönyök és
Nyári öltönyök készítésére használják. Az ilyen tulajdonsá- kabátok előáítsra.
gokat felmutató gyapjúanyagokat "cool wool"-nak is nevezik.
Tüll Tweed
(e: tvíd)
Általában lyukacsos felütű, sima vagy esetleg hímzett, űsévöz i K termékre emlékztő kártolt gyapjúszövet.
áttört kelme, melyet kötő- vagy bobinet-gépeken állítanak Durva, kevert, noppos fonalakból áll, a lánc- és vetülékfonal
elő. Elegáns blúzokat, ruhákat, díszeket és fátylakat általában különb ző színű. Kosztümöket, öltönyöket,
készítenek belő. kabátokat készítenek belő.
Twill Velúr
angolul: franciául:
\Will =sávoly velours =
bársony
Rövid száltakarójú (állóvelúr) vagy lenyomott, irányított

száltakarójú (irányított velúr) puha, bolyhozott gyapjúanyag.
Kabátokat, zakókat állítanak elő belő .
5. Áruismeret
Vichy Vlies
(e: visi) közbélés
francia város (e: flíz)
Kontrasztos, kétszínű nagykockás, vászonkötésű Könnyebb vagy nehezebb fátyolkelme, esetleg láncfonal
pamutszövet. Ingeket, dirndliruhákat, dekorációs .les étí őr Merev erősítanygké szolgál, ha össze-
anyagokat készítenek .előb füg ő ragasztóbevonattai látják el. Ragasztópor felvitele
esetén pedig lágyabb űtezkrs a kelme.
Voál Darázs-
franciául: fészek
voile =
fátyol, függöny
Vászonköté ű szövet magas sodratú lánc- és vetülék- A pamutszövet négyzetesen elrendezett fonallebegései
fonalakkai, vagy csak nagy sodratú láncfonalakkal. A révén darázsfészekre emlékeztet. Vékonyabb változatából
termék átesző és érdes tapintású. Ruhákat és blúzokat együtteseket és blúzokat készítenek, a vastagabból pedig
készítenek .előb ,tekőzö l r .tako áb ődrüf
Vatelin űrezst vö S
kötött kelme
Trikófe t ésű, fonákoldalán bolyhozott, nagyon laza és Szövetként feldolgozható, nehéz, formatartó kötött kelme.
puha űrezsdn cál hurkolt kelme. őtígelM közbélésnek Ruhákat, kosztümöket, nadrágokat, zakókat készítenek
használják. belő .
Whipcord Zefír
(e: vipkord)
angolul:
whipcord =
ostorszíj
Meredek sávolykötéű, fésű gyapjúszövet. A színoldalon t őzsnákraT batiszt, pl.: csíkos, esetleg apró kötésmintákkal
domború, ődeklmi átlók találhatók; a színoldal csupasz- .evl dzűt Ingek, blúzok gyártására használják.
ra nyírt. Nadrágokhoz, öltönyökhöz használják.
5. Áruismeret
5.3 Kellékek 5.3.1 8etétek és bélésanyagok
Betétek, közbélések
A betétanyagokat a felső szövet fonákoldalára erősítik, első orban a ruhadarab alaktartósága céljából. Gondos kidolgozással,
például ,lesézűt ragasztással mérettartás érhető el. Préseléssel és les élözőg pedig a ruhadarab formázhatósága is
javítható.
Sokféle betét létezik, mivel ezekkel a legküönbző igényeket kell kielégíteni pl.: rugalmasság, térfogatjelmzők, nedvszívás,
gésőtehl rp és tartósság, a gyártás, a viselés és kezelés során. Ezeket abetétanyagokat szövéssel, nemszőt eljárással
(fliz) vagy kötéssel is őle lehet állítani. Szinte minden fajtáját rögzítheő vagy bevarrható betétként ajánlják.
A szövetbetétekhez tartozik a lószőrita. Durva felülete révén tapadóképessége

megf l ő, keresztirányú alakíthatósága pedig kitűnő. A szőrbeték és a
valamivel könnyebb gyapjú betétanyagokat közepesen nehéz és nehéz anyagok-
ból készült zakók, blézerek és kabátok elejének kidolgozására használják.
A könnyebb anyagokhoz pamut betétanyagok illenek. Ezeket gyakran enyhén

bolyhozzák, így puhák és bársonyosak lesznek, és speciálisan lágy kidolgozásra
használják.
1. t e ísőr g M vIiesbetét
A szövött mervítő betétanyagokat többé-kevésbé erősn appretálják. A pamutból
készült merevbetéteket, mint pl.: a Bougram, főleg az ingkészítésben, gallérokhoz
és kézelőkhöz használják. A merev lenbetéteket a férfi ruhakészítésben
alkalmazákk. A női felsőruházat könyű betétanyaga az organza.
A viiesek (ejtsd: flíz)a bőzönlükge vastagságban vásárolhatók meg. A bolyhos

felü tű típusok puhák. A hosz~mti szálak miatt a megrősít viiesek alaktar-
tóbbak.
A lánchurkolt betétek simák és rugalmasak, mint pl.: a sarmőz, vagy lazák és

2. Hurkolt betét (bojt vetülékkel ) puhák, mint pl.: a vatelin. őzöbnlüK kötésvariációkkal simulékony és alaktartó
betéteket kapunk.
Bélésanyag
A bélés feladata a ruhadarabok használati értékének növelése és a minőség javítása. A felső anyag szebb eséűv válik, s
a bélésanyag megvédi azt az izzadtságtól, a kidörzslőét és a szenyődéktl is. A bélelt ruhadarabok alaktartóbbak,
kevésbé tapadnak fel- és levételkor, és jobb a hőszigetl képességük. A béleléssel eltakarjuk az anyag fonákoldalán
látható fonalkapcsolódásokat, s vékonyabb anyag esetén elkerülhetjük az anyag áttetszését.
Bélésanyagokból készítik a ruhadarabokon kívülrő nem látható részeket, pl.: zsebtasakok, belső zsebek; kisebb aIkatrészek
bélelésére valamint a férfi szabóságban övbélelésre és mellényhátak készítésére használják.
A bélésanyagokkal szembeni követelmények: jó fiziológiai tulajdonságok, tartósság a viselet, valamint tisztítás és mosás
során. Ezt biztosíthatja a megflő szálasanyag, kötés, gésűrlanof és a kikészítés helyes kiválasztása. A bélésanyagok
gyártásához viszkóz, poliészter, acetát, poliamid, rézoxid és selyem filamentszálakat használnak fel.
A bélésszövet zakók és kabátok, ruhák, szoknyák, nadrágok, stb. kibélelésére

szolgál. Kereskedelmi megnevezések pl.: taft, szatén, düsessz, croisé, pongé és
a sanzsan.
Az ujjbélésnél kedvelik a világos alapon csíkos mintát.
A mellénybélés színes és mintás kötéssel ,t őzs ilyen pl. a faconné.
A lánchurkolt bélésanyag poliamidból vagy viszkózból készült, mint pl.: a sarmőz,
jól nyújtható és alakítható.
A zsebbéléseknek erősnk és vastagnak kell lenniük. A pamut bélésanyagokat -
lásd moleszkin és paketing - erősn appretálják. A fel bolyhozott szövetek jó
hősziget lők, a szintetikus vegyiszálakból készült szövetek pedig tartósak.
A melegbélések zakók és kabátok bélelésére szolgálnak, mint pl.: steppelt bélés-
3. Bélés-serge
anyag, plédbélés, plüss.
5. Áruismeret
5.3 Kellékek 5.3.2 Szalagok és paszományok1)
A ruházati termékek elöállításánál az alapanyagon kívül a hozáilő kellékekre is szükség van. Ezeket úgy kell kiválasztani,
hogya ruhadarab külső anyagának és a viselet céljának megfeleljen, s adott esetben a terméket hatásosan díszítse.
A szalagokat és paszományokat a kelmegyártás eljárásaival, szövéssel, kötéssel, fonatolással vagy nemszőt kelmegyártással
is őle lehet állítani. Egy termékben többféle hatás jelenik meg a számos mintaelem, pl.: anyag- és színkombinációk,
kötéstechnika és a kikészítési munkák által.
A szalagok kereskedelmi megnevezésüket gyakran felhasználásukról és kusátíl ő e módjáról kapják, pl.: szegélyszalag,
bársonyszalag.
Szalagok
Név Jel mzők, tulajdonságok, alkalmazás

Dísz tő al g Általános megnevezése a pamutból, selymbő, gyapjúból vagy
vegyiszálakból, szövéssel vagy kötéssel készült mintás szalagoknak.
Dísz tő sinór Pamutból vagy vegyiszálakból készült, egy- vagy töbszínű, kes-
keny, hullámos vagy cakkos szalag. Dirndliruhák, népviseletek
és gyermeköltözékek díszítésére használják.
Gumiszalag Gumiszálak v. elasztomerek befonása révén nesőr nyújtható szalag.
Gomblyukszala Széles gumiszalag, a szalag közepén gomblyukkal.
::>.ié· •.•
Szegélyszalag Vászonkötéű, egy centiméter széles pamut- és lenszalag.
Sze él ek, ha'tókák és allérak erősíté használatos.
Moáre szalag Pamutból, selymbő vagy vegyiszálakból készült, hullámos
er z tű kalap- vagy dísztő kötőszal g.
Köper szalag Sávolykötésű szalag pamutból vagy viszkózból, melyet szegé-

I ek me eréstíő használnak.
Szegélyszalag Olyan szalag, melynek szélén kidomborodó sáv van. Pamutból
va viszkózból készül.
Ripszszalag Pamut-, selyem- vagy viszkózszalag kidomborodó bordázattaI.
" .~' .",. ~. - .........,..... Díszítésként va övbélésként alkalmazzák.
---------- - Ferdepánt
szalag
Átlósan szabott, különbző
színű
bevasalt.
széle gű és anyagú szalag, egy-
vagy mintás, sima varráshoz vagy szegéshez két oldalon
- •.
Bársonyszalag Pamutból, selymbő vagy viszkózból készített, a bársonyszö-
vettel azonos módon gyártott szalag. Érzékeny a megmunkálás
során.
Lyukasztott Betétszalag előyukaszto szélességgel és varratráha·gyással.
szala A lyukasztás vonala gazdaságos feldolgozást tesz lehtővé.
Taftszalag Filamentfonalakból készült, egyszínű vagy kockás szalag.
Nyak endőszal gként alkalmazzák.
1. Szalagok Fonott szalag Egy különösen lágy, mintás vagy egyszínű fonatolt szalag.
Szegélyként vagy szegéshez használják a női felsőruházatbn.
Paszományok
Bojtok Keskeny körkerületre összefogott láncfonalak összefoglaló ne-

ve. Viszkózból, selymbő vagy gyapjúból készül.
Díszzsinórok őzöbn lüK űgés őre viszkózból, pamutból vagy szintetikus szá-
lakból készült hengeres fonatolt termék. Felhasználják ruházati
kellékekhez, lakástextíliákhoz és sortcikkekhez.
Rojtok Sely mből, viszkózból kézzel készített nagyon értékes termékek.
Bojtokat, zsinórokat és dísz zsinórokat kombinálnak egymással.
Rozetták Olyan dísz tőel m k, melyeket egyenként alkalmaznak, és
dísz tőkelmé kombinációjából állnak.
Sujtás lőbmey S vagy viszkózból készült, alakítható, ketős bordázatú
lapos zsinór. Ünnepi öltözetekhez alkalmazzák.
Pomponok Gyapjúból, lőbmeys vagy szintetikus szálakból készült csomók,
melyek egyenként vagy neőgüfzsö szegélydíszként szolgálnak.
2. Paszományok
1) paszományok = a terméket dísztő szegélyek

5. Áruismeret
5.3 Kellékek 5.3.3 Ruhazáró kellékek
A ruhazáró kellékek lehetnek gombok, kapcsok, patentok, húzózárak, stb. Ezek díszítésre is alkalmasak.
Gombok
Agombok nagyságát a milliméterben mért átmérő alapján adják meg. Agomb alakja lehet kerek, ovális, domború, szögletes,
gömb lyű, lapos, stb. A gombokat felvarrhatják belecsiszolt vagy hozzákapcsolt fülekkel, mélyített cérnaveztő lyuk, vagy a
két-, három-, négy lyuk segítségével.
A poliésztergombok hő- és mosásállóak, a ruházati ipar bár-

mely területén, de nabrosőle ingeknél, blúzoknál, fehérne-
műknél használják, többek között gyöngyház- és szaru-
utánzatként.
A poliamid gombok nagyobb szín- és formaválasztékban
szer h tők be. Bármilyen természetes anyag utánozható
velük. Felhasználják a női felsőruházat, a férfi- és fiú urőslef
házat területén, valamint sport- és .zohkáurődiabzs
A hőre lágyuló műanygból készült poliészter és poliamid
gombok a teljes gombfelhasználás felét fedezik.
A sárgaézből, nikkel lőb vagyalumíniumból készült, vésett vagy
lyukasztott felütű fémgombokat blézerekhez, farmerekhez,
kötött mellényekhez és népviseleti öltözékekhez használják.
A bőrl és lóbtaznáturőb készült gombok érzékenyek a
nedvességgel és a dörzsöléssel szemben. Bőr- és sportruhá-
zathoz, valamint kötött zakókhoz használják.
A legkülönfélébb fafajtákból készülő fagombok könyűe és
érzékenyek a hővel és a nedvességgel szemben. A kötött- és
asportruházat területén alkalmazzák.
A kagylóból készült gyöngyházgomb egyenetlen, csillogó
felületével értékes díszgomb. Hő- és fényálló, a női felsőruhá
zat és kűmenréh f területén alkalmazzák.
Jel ntőségükb egyre inkább veszítenek az elefáncsont, a
szaru, a galalit, a porcelán, a plexiüveg, a gagát, a
teknősbéa, és a bivalyszaru gombok. Helyettük inkább
szintetikus anyagokból készítenek gombokat.
1. Gombok
Egyéb ruhazáró kellékek
A húzózár a gomb mellett a legfontosabb ruhazáró kellék. A

könyű és finom anyagokhoz műanyg fogazat illik. A nadrágok
cipzárjánál a biztonságos záródást egy "fékszerkezettel" oldják
meg. Asport húzózárak fémből készülnek, szélesek és stabilak.
Egy- és két oldalon nyitható húzózárakat a sport- és ődiabzs
ruházatban használnak.
A horgas (francia) kapcsot nejlon horgávai és ellendarab-
jávai, a nejlon akasztóval együtt akasztós kapocsnak nevez-
zük. A különbző nagyságú és kivitel ü akasztók és fülek a
\1 ~ ".11 nadrágok, szoknyák, ruhák, kőzűf és melltartók kellékei.
II
A nyomókapcsot (patentot) lőbméf vagy müanyagból állítják
elő, és őzöbnlük méretekben kaphatók. A varrás nélkül rög-
őteh íz patent praktikus és gazdaságos.
A kapcsokat és csatokat fémből, bőr l vagy müanyagból

o
készítik. Ezeket keskeny, kis alkatrészeken pl.: nadrágtartókon,
öveken vagy kézelőön alkalmazzák.
2. Egyéb ruhazáró megoldások

6. körőB és kémrőzs 6.1 sátr ygrőB
Az ember egyik legősib kézműves mestersége a nyersbőök és körőzs kikészítése. A bőröket és tekörőzs nyers állapotban
nem lehetne felhasználni, mivel nedvesen gyorsan rothadnak, szárazon pedig törnek. Ezért szükséges a bőrök és körőzs
őle fg m kogayn őzresc és -eljárások segítségével való tartósítása. Az egyes országokban különbző cserzőt hniká a
alkalmaztak. Ilyenek voltak a füsttel való konzerválás, az eszkimóknál a bőrágs (szőrméknl is alkalmazták ezt), a zsíros
cserzés, vagy vízfelhasználás mellett a bőr tartósítása különbző növényi kogaynőzresc segítségével.
Csak a XIX. században kezdett el indőljef a cserzési technika. A cserzőkivonat, cserzési technikák és kódrohőz esc
fejlesztésében nagy séplerő történt. A XX. század kezdetén megjelentek az ősle szintetikus cserzőanygok.
A nyersbő
A bőrök a világ b őzö n lükge lőriezsé érkeznek feldolgozásra Németországba.

Ruházati tekörőb gelőf szarvasmarha, bárány, juh, kecske, sertés, szarvas és ző lőbér s eyn állítanak elő. A származás
szerint megkülönböztetünk:
• szelíd bőröket, melyek csordában élő vagy istállóban tartott tenyészállatoktól származnak
és
• vad bőröket, melyek Európán kívüli területeken szabadon vagy vadon őlé állatoktól származnak.
A bőr felépítése Felhám
----
C száraz szaruréteg }
kb. a bőr 1%-a
(Epidermisz) nyálka réteg
Irharéteg I papilláris réteg (szemölcs réteg)
(Corium) L kötőszve (receréteg)
Hájas réteg
(Subcutis) a cserzés előt eltávolítják
A bőr felépítsbő a követző elnevezések adódnak:

• szőrolda, amely az állat külső, szőrö felületének felel meg. Nappaoldalnak is nevezik.
és
• húsoldal, amelyen a hájas réteg et vözső k található. Velúroldalnak is nevezik.
kegésönimrőB
A kifeszített bőrön világosan felismrhtők a szőrmék jelmzői. A bőr olyan feldarabolását, ahol a hasszéleket levágják a
hátrészől kruponálásnak 1) nevezzük.
pofa
A hátdarab (krupon) legjobb minőségű rész

A nyakrész közepes minőségű rész
A hasszél gyengébb minőségű rész
A pofa és láb leggyengébb minőségű rész
1. A bőr felosztása
Cserzés
A bőrgyáts három részfolyamatban történik:
• Cserzé-lőkít, melyet a vizesműhlybn végeznek
• A cserzőljá a cserzőműhlybn történik
• Kikészítés
A vizesműhly Amennyiben a szőrméket nem eleve tartósítva szállítják, úgy ezeket először
tartósítani kell. Ez történhet szárítással vagy sózással. A szőrmék csak ezután
raktározhatók.
A szárított vagy sózott szőrméket a feldolgozás során rözsőle beáztatják. Ez
vízben történik valamilyen adalékanyag, mint például mosószer, só, baktérium,
stb. hozzáadásával. Az áztatás után nedvesség és őh segítségével fellazítják a
szőröket és ~ájrtlef a bőrt. Ezt követőn speciális gépekkel eltávolítják aszőröket
(kopasztás) a felső oldalról, az alsó oldalról pedig a húsmaradványokat (húsolás).
Az így teízsékőle tekörőb vastagságuktól és lőtkü erém neőg üf felhasítják és
kruponálják.
A bőröket színelik, simítják és adott esetben zsugorítják is ;:Jnnak érdekében, hogy
cserzésre kész bőrt (pőre) kapjanak.
2. Áztatás hordókban 1) Kruponál = egy cserzett bőrl kivág
6. körőB és kémrőzs
6.1 sátr yg őB
őzresC eljárás a cserzőműhlybn
A cserzőműhlybn a cserzőhodókban (1. kép) lévő bőr a cserzőfüdkbl cserzőanygot szív magába. Ez behatol a
fehérjekötegek közé, és a rostokat átalakítja. Ezzel új tulajdonságokkal rend lkező - pl.: nagyobb rugalmasság és
hajlékonyság, valamint vízállóság és rothadásállóság - új anyag keletkezik.
A cserzés különb ző módszerekkel történhet:

Növényi cserzés A cserzőanygot kéregből, cserzőfákból, cserzőanyg-tlmú gyümölcskbő, cserzőlvkb
és cserzőgyökbl nyerik.
A cserzett szőrmék színei a világostól a sötét vörösesbarnáig terjednek, világos színűre nehezen
festh ők. A bőrök viszonylag nehezek.
Ásványi cserzés A cserzés többnyire krómsókkal történik (krómcserzés: az összes ruhaipari bőr SO%-ánál). A
fennmaradókat egyéb ásványi sókkal, mint például alumíniumsókkal cserzik. Az ásványi sókkal
cserzett bőrök zöldes-szürkés színűek, jól festhők, magas szakítószilárdságúak, könyűe és
a fénnyel szembeni ellenálló képességük jó.
Zsíros cserzés Szerves, de nem növényi cserzés. Általában csukamájolajat használnak hozzá. A cserzés a zsírsav
(irhagyártás) oxigénnel való reakciója által valósul meg. gelőF "körőbdav (szarvas, jávorszarvas) cserzését
végzik ezzel a módszerrel.
Kombinált cserzés A különbző módszerek kombinálása is lehetséges, bár ezeket nem túl gyakran alkalmazzák.
Kikészítés
A kikészítéskor a cserzett szőrméket az alábbiakban röviden vázolt munkafolyamatokban teszik alkalmassá ruhaipari
felhasználásra.
Víztelenítés A cserzett bőrökl először kipréselik a vizet, majd ezt követőn tompa, filccel bevont spirálhenge-
rekkel nyomják ki elő b a maradékot.
Szárítás A további nedvességelvonás meleg lev gős szárítógépekben történik.
Faragás A bőrt húsoldalán faragják, s ezáltal egyenletes vastagságúvá válik.
Festés A bőrt különbző módszerekkellehet festeni. A hordós festésnél anilin festékanyagokat alkalmaznak
(2. kép). A fedősténl kefével vagy szórófejjellehet a festéket a felületre felvinni. A fedősténl
főleg kollodiumos fedősték alkalmaznak. A festékszórást gyakran alkalmazzák a hordós festések
során keltző színeitérések kiegyenlítésére.
Zsírozás Az eddigi munkafolyamatok során elvont zsírt ismét visszakapja a bőr, a hajlékonyságának visz-
szanyerése érdekében.
Szárítás A bőrök nedvességtartalmát szabályozott hőmérskletű klímakamrákban a megflő értékre állítják

be.
Puhítás A bőr a rostok nyújtása és megfeszítése révén ismét puhává és rugalmassá válik.
Lecsiszolás A nubkőrél a színoldalt lecsiszolják, a húsoldalt pedig felbolyhozzák.
Appretálás A szín- és húsoldalra fényes védőr teg k visznek fel, melynek eredménye szebb külső kép és
nagyobb hajlékonyság.
Fényezés Fényezőg p l fényappretúrát visznek fel a bőre (3. kép).
Vasalás A bőrök szín ill. kanáldorőzs felülete viaszappretúrával (fontos a fedősték-izínl) való
(kefélés) kefélés során mattá és simává válik.
1. kódro'hőzresC 2. őtsefrőB ylehűm 3. Fényesre dörzsölés

6.2 kátjafrőB
Minden állatfajtának jelmző egyedi asupítrőb van. A külső takaró, pl. gyapjú, rőzs vagy sörte fajtájától neőg üf őzöbn lük
barkaképek léteznek, pl. finom arútkusőb (a báránynál), vagy markáns barkarajz (a sertésnél).
Minden kenrőb két oldala van. Azt az oldalt, melyen a külső takaró található, kanldorőzs (színoldalnak) nevezzük. lőb E
készítik a sima .trőbapn Ha a színoldalt lecsiszolják, a legfinomabb nubuk jön létre.
A bőrnek az állat teste ilő ef oldalát húsoldalnak nevezzük. Ha ezt csiszolják selymes, rövid száltakarójú velúrt kapnak.
A vastag tekörőb széthasítják, a szarvmhbőt három, a borjúőt pedig két rétegbe. A hasított bőrök mindkét oldala
durva. Tömegük nagy, és a tapintásuk érdes.
nappabór borjúnappa
szóroldal nubuk
húsoldal velúrbór
1. tezstem zser k őB 2. Hasított szarvasmarhabőr 3. Hasított borjúbőr
4. )'rőbújroB 5. Szarvasmarhabör1) 6. )'rőbeksc K
A borjúnappa nagyon értékes ,rőb A szarvasmarha-nappa magas A kecskenappát durva pórusai miatt
teljes barkaképe finom és egyen- szakítószilárdságú, alaktartó és csak ritkán használják öltözködési
letes. kopásálló bőr. A finom bőrsejt k célokra.
szabályos elrendezésben követik
A borjúvelúr kiváló bőr, elegáns, A kecskevelúr selymes felütű, lágy
egymást.
selymes .űtelüf tapintású, s egyúttal alaktartó és ele-
A szarvasmarha-velúrt öltözködési gáns is. -
célokra nem használják.
7. rőbynár B 1
) 8. Sertés bőr (pork)') 9. rőbsavr zS )' rőbdav(
A báránynappa finom pórusképe A sertébő értékes, kopásálló .rőb Aszarvasnappa, igazi ,rőbdav melynek
révén kis ,űgemöt puha tapintású. Az erős sörték markáns, sportos rusztikus barkaképe több heget és szín-
Nemes és elegáns ruházati .rőb A barkaképet és a velúroldalon jelleg- egyenetlenségeket is mutathat. A vad-
haszélbőrön szétváló réteg is zetes perforációt eredményeznek. rőb kifejezést helytelenül gyakran a
előfordu hat, így a bőr ráncos lehet. nyersbőök minden fajtájára alkal-
mazzák.
A bárányvelúrt rövidre csiszolják.
A hordás kezdetén csiszoló por
hullhat ki .elő 11 kinagyitott kép
6. körőB és szőrmék
6.3 A bőrfeldogzás
Mivel a bőrök mérete korlátozott, egy ruhadarab előáítshoz (például egy

zakóhoz 6 db és egy kabáthoz 15 db) őzöbnlük nagyságú rőb szükséges.
A bőrök területét modern eszközökkel méri k, számítógép segítségével számolják
ki, és négyzetlábban adják meg. 1 négyzetláb = 30,4Scm x 30,4Scm = 929 cm 2 .
Hazánkban a m2 és a dm 2 használatos.
A természetes egyenetlenségeket mutató bőrda bok feldolgozása nagy
szakértelmet követel. A költségímő feldolgozás szempontjából fontos szerepet
játszanak az űrezsé gyártástechnológiák.
A bőrfeldogzás egyes gyártási folyamataí a követző:
1. Irharéteg
Szortírozás
A színük, vastagságuk és szerkezetük szerint válogatják. Ugyanabban a
bőröket
festőürdbn 3000-4000 bőrt festenek meg. A bőrök azonban természükől
füg ően más-más módon veszik fel a festéket. Fontos, hogya különböző
színárnyalatokat felismerjük, és ezeket összeválogassuk. A bőröket válogató
dolgozótól ez kiváló színérzéket követel, hiszen egy öltözék különböző
bőrda bjain k optimálisan kell illeszkedniük egymáshoz.
Szabás
A bőruházati cikkeket nem lehet gazdaságosan több rétegben szabni, ez csak a
2. A szabásminta alkatrészeket
a bőre helyezik textíliákra jelmző. A bőr szabása seynégiőd kézi munka, az egyes darabokat
késsel vágják ki.
Mivel a bőrök méretben és formában különböznek egymástól, ezért a szabásnál
a követző sajátosságokat kell figyelembe venni:
• különbző méretek
• bőregyntlsék, mint például hegek és a hasszélek tagoltsága
• árnyalatnyi színeitérések és a velúr szőriánya
• lyukak, beszakadások (bőrhiák)
A szabász minden tegésnlyrőb figyelembe véve oly módon helyezi a
bőre a szabásmintákat, hogya leh tő legtöbb anyagot takarítsa meg. Az
összevarrandó bőrdaokt egy borotvaéles késsel kivágja.
Rögzítés
A szegélyeket, gallérokat, hajtókákat, stb. ragasztószalaggal, ragasztóbevonatos
viiessel vagy szövettel kitísőre meg. A rögzítés történhet vasaló vagy rögzítőpés
seg ítségével.
Varrás (konfekcionálás)
A bőrfeldogzásan gyorsvarrógépek, speciál gépek, automaták,
vasalóberendezések biztosítják az összes géselfrőb - nappától a szőrmevlúig
- problémamentes feldolgozását. A bőrt a varónő a varrás minden fázisában
4. A varrás letűzése
kézzel továbbítja a varrógépen. Ennél a műveltné támasztják a legmagasabb
elvárásokat a minőségel szemben. A kibontott varrások látható lyukakat hagynak
maguk után a bőrön. Főleg a dísztűéekn kell erősle sikerülniük. A bőr szakerű
és tartós varrásához a követző feltételeknek kell teljesülnie:
:gásmonifűT Nm SO - Nm 130
Anyagtovábbítás: Alternáló felső tű ováb í s
Varrótalp: sőgröG talp, teflontalp
Cérnafinomság: Nm 50 - Nm 70
Ragasztás
5. tazáhur őB Varrás után a szegélyeket, varrásokat és betéteket speciális enyvvel bekenik, és

összepréselik. Ezáltal a varrások lapossá válnak, a szegélyek és betétek pedig
elnyerik a szükséges tartásukat.
6.4 Prémes állatok
A szőrméket mindig meleg ruhaként hordták. A szőrálak magassága és egésűr szerint a szőrtakó durva vagy sima.
A prémeket a prémes állatok lőbérzs készítik.
Az állatok kb. 8-10%-a jelenleg szabad vadászterületeken, míg kb. 90%-a tenyésztett, tehát védett területeken él. A
vadállatokkal való kereskedelem a szőrmetípuól fügően a Washingtoni Fajvédelmi Egyezmény (WFE) rendelkezéseinek
hatáskörébe tartozik. Ezt az Egyezményt már több mint 90 állam írta alá önkéntesen. A szerőd államok minden második
évben átdolgozzák az Egyezményt. Az 1.számú mellékletben olyan prémes állatokat soroltunk fel, melyekre teljes
kereskedelmi tilalom vonatkozik. A 2. számú melléklet pedig azokat az állatfajtákat tartalmazza, melyek kereskedelme az
exportáló ország kiviteli engedélyével lehetséges.
Néhány éve, az állatvédelemre való tekintettel, a tenyésztés és kereskedelem heves viták tárgya. Ezért a Fajvédelmi
Egyezmény felülvizsgálásakor és a prémesállat-tenyésztés elnőrzésko a lehtő legmagasabb mércét kell felállítani.
I PREMES ALLATOK I
I
I I I
I I
I Szabaa vadászterül ő
származó állatok
I
I Tenyész-
áJlatok Vágóhídr'ól és állat-
ker s dé bői
származó termékek
I
I I I
I I
I I I
Kereskedelmi Korlátozott Szabad-
tilalom kereskedelem kereskedelem
(WFE, 1.melléklet) (WFE, 2.melléklet)

leopárd párduc-macska észak-amerikai hód sakál nerc bárány- és
jaguár hosszúfarkú macskák nutria medvefóka (északi) görény rőbhuj
tigris tigris-macskák pézsma borjúfóka nutria kecske
havasi leopárd vidra (Észak-Amerika vörösróka hörcsög 1) coboly borjú
gepárd és Afrika) mosómedve vakond 1) kék- és fehérróka csikó
vidra hiúz görény mókus 1) csincsilla
(Dél-Amerika medvefóka (déli) prérifarkas stb. perzsa macska
és Eurázsia) farkas nyest 1) A Szövetségi Fajvé- .
stb.
delmi rendelet külön-
párducmacska alfajai pampa róka menyét
leges szabályozása
hosszúfarkú macskák stb. szürkeróka alá tartoznak.
stb.
A szőrme felépítése:
A szőrmék bőrl és lóbkalázsrő állnak, melyet cser-
zéssel tartósítanak.
A prémes állatok típusától és az éghajlati lőtvö neőg üf a szőrmeétgk különbző vastagságúak, vagy teljesen hiányoznak.
1. Védett állatfajta: a tigris 2. Kanadai hódprém (kiteszitve)

6. kőr B és szőrmék
6.5 Szőrme l kés ít
Míg a nyersbőél cserzés előt a szőröket eltávolítják, addig a szőrméket úgy kell ,inetízsékőle zsér őbaygoh a szőrök jó
tartását biztosítsa. Ezt mechanikai vagy kémiai eljárások során, maximum 140 őzöbnlük munkafolyamatban érik el, melyek
közül néhány fontosat megemlítünk.
Áztatás (puhítás) (2. kép)

A nyerszőmékt szárítással konzerválják, ezáltal keménnyé és törékennyé válnak.
Az. áztatás során - amely nyugvó vagy mozgó állapotban történik -, a szőrme ned-
vességet vesz fel, s így visszanyeri eredeti, az állatról való lenyúzás itőle állapotát.
Mosás
Az nesőr szennyezett szőrméket, mint például a bárány- és juhgyapjút, valamint
az sőre zsírtartalmú szőrméket semleges mosószerrel mossák.
Húsolás (3. kép)
A alsó oldalát kézzel vagy géppel húsolják, tehát eltávolítják az irha
szőrmék
tek vözső azért, hogya további munkafolyamatok során a vegyszerek jobban
be tudjanak hatolni.
Sós-savas fürdő
Savból és nátriumkloridból álló oldattal fellazítják a nyersbő rostszerkezetét, így

kitízsékőle az ezt követő cserző ak t.
Cserzés (konzerválás)
1. Vörösróka, nyugati (balra) Ásványi sók és szintetikus cserzőanygok a nyersbőt bőré változtatják. Az.
keleti üobbra)
adagolásnál nagy körültekintéssel kell eljárni, hogyarostszerkezetet leh tő
legkevésbé támadják meg, s így a rostok jó tartása megmaradjon.
Zsírozás
A tartós rugalmasság elérése céljából a cserzett szőrmé bőrökh z állati, növényi
vagy szintetikus zsiradékokat adagolnak.
Víztelenítés és szárítás
Először centrifugálással és préseléssel távolítják el a vizet. Szárítópadlásokon
vagy szárazappretúrában vonják el ezt követően a maradék felesleges
nedvességet.
Tisztítás
A felesleges zsírt lassan forgó, száraz vagy nedves fűrészpoal (bükk) töltött
dobokban, meleg levőg vonják el, és a szőrtakó fellazítják. Ekkor kell elérni
2. Áztató
az optimális nedvességtartaimat is.
Vékonyra vágás (4. kép)
II..
-I
A bőroldaó levágják a bőr fölösleges és túl vastag részeit.
Nyújtás (5. kép)

~ .~ A szőrmék eredeti alakját a szőrmék hosszanti és keresitirányú nyújtásával állítják
~ vissza.
~
Javítás
Az. utolsó munkaszakasz, melyben a károsodásokat javítják ki.
~, ...
.\:\ •.~ '<o _. .,
.
.JO{, ~,
, '..· ~:l'\.f
.. ~ : ,i.,' .
'I ' .~
'-".'
'.,.
~.
,
r .,'" ~
.
3. Hústalanítás 4. Vékonyra vágás 5. Nyújtás
6. körőB és kémrőzs 6.6 sétízkiemrőS
6.7 A nyers szőrmét l a bundákig
Szőrmeki és ít
A szőrmekiéít során a kikészített szőrmék eredeti külalakja megváltoztatható és javítható.
A színek élénkítése
A szőrök természetes színét élénkítik.
Festés
Bár sokféle színárnyalat elérhtő, az esetleges minőség veszteségek miatt a
lehtőségk mégis kűzs határok között mozognak. A világos színek eltéfő a
fehérítés, amely viszont a szőrök gyengüléséhez vezethet. Mivel a szőrmék nem
túl ellenállóak forró vízzel szemben (kb. 60 C-ig), ezért az alkalmazható festék- 0
anyagoknál gyakran gyenge lesz a fénnyel szembeni ellenállóság. A szőrméket

szokás tigrismintával is nyomni. Ezt az eljárást sablonálásnak nevezünk.
Nyírás és a felszőr eltávolítása
A szőröket a teljes felületen vagy csak egyes részeken nyírják, esetleg csak a
felszőrt távolítják el (kitépik).
Velúr- és sázogldef-rőbap n (1. kép)
Ahhoz, hogy mindkét oldalán használható szőrméket kapjunk, a szőrmék
húsoldalán nappa- és velúrfelület alakítható ki utócserzéssel és további kikészítési
eljárásokkal.
Vasalás
z::::: Speciális forró forgóhengeres szőrmeva ló-gép végzik. Nyomóhengereket
1. Perzsamacska-szörme nappásítása nem alkalmaznak.
A nyers lőtkénr zs a bundatermékekig
A szőrme fajtájától neőgüf 25-45 különbző munka űvel t h előá ítani ruházati termékeket a kikészített szőrmékbl.
A textíliák feldolgozásából kiindulni nem lehet, hiszen itt viszonylag kisméretű szőrmékb l kell harmonikus felületet
összeállítani.
A szőrnék kiválasztása és a szabásminta (2. kép)
Először a szőrme fajtájától és a feldolgozás módjától neőgüf kiszámítják minden
modellhez a szükséges anyagmennyiséget. Ezt neőtvök kiválasztják a szőrméket.
Ha pontatlan a számítás, a ruhadarab vagy nem készül el, mert nem áll elég
emrőzs rendelkezésre; vagy pedig kobardemőzs maradnak meg, s így nem
lesz a termelés gazdaságos.
Nyújtás és felvágás
Ha a szőrméket eleve nem sima állapotban szállították, akkor ezeket felvágják,
és egy asztal peremén kifeszítik, hogya szőrme laposan kifeküdjön, s jellegzetes
alakját visszanyerje. A keltző hulladékok, mint például láb és farokrész,
felhasználhatók javításra és emrőzs patchwork-höz.
2. A szörmék kiválogatása sátívajemrőzS (3. kép, 126.oldal)
Lényege a szőrme használhatóvá tétele. A hibákat kiküszöbölik, a bőrolda pedig
átjelölik a színeitéréseket, ilebzsohrő különbségeket, ,toalzjremős valamint
a strukturális sajátságokat.
Szortírozás (3. kép)
Ez a szűcök egyik legfontosabb feladata. A szortírozás határozza meg lényegében
a szőrme ruházati cikk összképét. Itt határozzák meg, hogy az egyes szőrmék a
szabásminta mely részére kerülnek. Erre jól bevált, tökéletes megoldás nincs,
hanem fontos szerepe van a tapintó-érzéknek és a szakmai tapasztalatoknak.
Alapszabály, hogya. legszebb szőrmedar bok kerüljenek a szembtűnő
felületekre, mint például ahátoldalra, gallérra, az őslüe oldalon ővél szegélyekre
vagy a felkarra. A szortírozás kritériumai a szín, fényesség, retkaőzs és a
szőrmedab nagysága. Az előb iekb n leírt munkafolyamatok során állítják össze
a szőrméket öszefügő felületekké. Az előá ítandó ruhadarabtól, lótájafemrőzs
3. Egy egész szörmedarabokból és a kívánt optikai hatástól neőgüf őzöbn lük gyártási kegésőthl léteznek.
álló nercbunda szortírozása őzöbn lüK szabásztechnikákkal kivágják a szőrméket, majd összevarrják.
6. körőB és szőrmék
6.7 A nyers lőtémr zs a bundákig
Szabásztechnikák
A különbző szabásztechnikáknál fon-
tos, hogy csak a bőréteg vágják szét,
a szőrök viszont sértetlenül maradjanak.
Vagy ,lesékcűzs vagy szabászgéppel
vágunk. A követző technikákat külön-
böztetjük meg:
Egész bőrös feldolgozás: ezt a tech-
nikát teljes szőrmé feldolgozásnak is
nevezik. Ilyenkor a szőrmék nagyságát
nem változtatják meg, hanem természe-
tes alakjukban fektetik őket egymás
mellé széltében és hosszában.
Feltoldás (1. kép): ezzel a technikával
a szőrmék nagyságát növelni, vagy'
csökkenteni lehet. Két vagy több egy-
máshoz ileszkdő szőrmét felosztanak
fej-, közép- és törzsrészre (hátsó rész)
cakkos vágással, amely a későbi
láthatatlan összevarrást teszi .évőtehl
Ezt követő n úgy illesztik össze a
szőrméket, hogy egy hosszú, nyújtott
szőrmef lü t keletkezik, amely egy
kabát teljes hosszúságát meghalad-
hatja. Ezután az egyes hosszú részek
szélét összevarrják s így egy kabát
teljes felülete adódik ki.
1. Bedolgozás perzsam cska-szőrmén 2. Eresztés nercszőrmén
Eresztés (2., 4.,6. kép):' ennél a techni-
kánál rövid, széles szőrmékbl kereszt-
irányú varrás nélküli, hosszú csíkok
keletkeznek, amelyek teljes hosszúsá-
gukban azonos szőrmestruktúrával
rendelkeznek. Az eresztés egy nagyon
költséges technika, mégis alkalmazzák,
mert például a nerckabátoknál elegáns
vonalvezetést eredményez.
A 2. számú képen egy körülbelül 50 cm
hosszúságú nercszőmét vágnak fel V-
alakban keskeny csíkokra, melyeket a
szőrmevaó gép ezt követően egy
körülbelül 120 cm hosszú csíkká varr
össze. Az így keletkezett csíkokat még
egyszer szortírozni kell, hiszen színük
3. A szőrme javítása 4. Eresztés a szőrmegépn
és struktúrájuk esetleg megváltozhat, és
csak ezután állapítható meg, hogya
szabásmintán hol kőtehzyl el az
egyes csíkok. Majd a csíkokat össze-
varrják, és őg üfezs ö felület keletkezik.
Átrakás (5. kép): A különbző szőrfeI
építsű és űnízs tekémrőzs az eltérések
kiegyenlítése végett keskeny csíkokra
123456 1 3 5 2 4 6
vágják. Ezeket a csíkokat aztán meg-
számozzák, és két vagy három új rőzs
mévé összevarrják, 1, 3, 5 és 2, 4, 6
vagy pedig 1, 4, 7; 2, 5, 8 és 3, 6, g
sorrendben.
Szalagozás: erős alszőrű szőrmékn l

5. Átrakás 6. Kiszabott szőrme (elö ről)
Varrott (kieresztett) csíkok (hátulról)
a szőrmecíkoat a börcsíkokkal kombi-
nálják, amellyel egyenletes szőrmekép
alakítható ki.
1?R
6. kőr B és kémrőzs
6.7 A nyers szőrmét l a bundákig
Rámázás
A ruházati termékek készre varrott egyes részeit bőroldaukn benedvesítik, és
kapcsokkal egy falemezre rajzolt szabásmintára rögzítik (1. kép). A benedvesítés
révén a bőrök többé-kevésbé rugalmassá válnak, és így a kívánt alakúra nyújthatók,
Ez az állapot körülbelül 12 órás száradás és a falemzrő törénő eltávolítás után
is fennmarad, A síkból kiemldő varrásokat, különösen az eresztési munkálatok
során, lekerekített szélű nyújtófákkal vagy gör ők el simítják ki.
Egyenlítés
A falemzrő törénő eltávolítás után az egyes részeket tisztázzák (vö.: 117. oldal),
majd a szabásminta alapján pontosan kivágják,
Bef j ző munkálatok
1. Kifeszítés
Mivel az eddigi munkafolyamatok során a nagy igénybevétel miatt aszőrtak ó
hol kevésbé, hol nagyon erősn összenyomódott, a szőrmeolda eredeti alakját
vasalással, porolással, tisztítással, nedvesítéssel és fésüléssel nyerheti.
A ruhadarab összeállítása
Az egyes részeket először erősíté céljából pikírozzák, majd szőrmeva ógép n
kész ruhadarabbá állítják össze, s végül bélelik.
A szőrmeuháati cikkek összehasonlítása a textil termékekkel

A szőrmeuháat és textilruházat közötti szabásztechnikai különbség lényegében
2. Kabát összeállítása a szőrme tulajdonságaiból és viselkdésből, s az eb ől következő eltérő
technológiákból adódik,
• Lényegesen különbözik a szőrme varrása. A textíliákhoz képest, amelyeket ráha-

gyással varrnak, a
szőrmedaboknál ráhagyás nélkül, szélt szélhez varrnak
össze. Eből kifolyólag a méreteket pontosan meg kell határozni, s mérethűn
kell szabni, hiszen nincs lehtőség arra, hogyavarrásráhagyás kiengedésével
vagy szűkítés el korrigáljunk.
• A textíliákkal ellentétben a szőrmék nem rugalmasak, mivel egy megnyúlt szőrme

már nem ugrik vissza eredeti formájára, Ezért a nyúlást pikírozással (egy anyag-
gal való erősítés el) megakadályozzák, Minden vonalat szabásztechnikailag
kell megoldani, hiszen gőzvasló tör énő formaváltoztatásra nincs lehtőség,
A szűkítővaráonl mindig figyelembe kell venni a szőrme alakját, a szőrme
méretét és a szőrme helyét a ruhadarabon.
• A textíliák lágy esése aligha lehet jel mző a szőrméke, hiszen a szőrme, mint
természetes anyag egy modellen belül sem azonos struktúrájú (erőség, tömeg,
sűr ég). A nagyon nagy modelleknél a szőrme kényelmetlenül nagy tömegével
is számolni kell, amelyet a viselőj terhesnek érezhet. A nagy felü tű értékes
prém egyúttal nagyon drága is.
. - -~ :- -
• Nyomással, nyírással és
érhetők el
1~ jnh iJ<l f bqtap
I ilr!IMóan új, divatbs hatások
iéptikö ,Q, S711k.hkol, él Ktl1l6glwIl ;
I
!PIIU "ZA
3. Kiengedett n'erckabát
. b~ JIf!7i sz,
1?7

Tk-Textil - És Ruhaipari Anyag - És Áruismeret Könyv

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tk-Textil - És Ruhaipari Anyag - És Áruismeret Könyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR DIVAT INTÉZET - GÖrr ER KIADÓ

" Cházár András ÓVoda

MAGYAR DIVAT INTÉZET - GÖTTINGER KIADÓ

Bevezetését és hasznátatát a munkaügyi miniszter - a Szakképzési Tankönyvi Tanács

Minden jog fenntartva!

Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium \

© Kiadja a Magyar Divat Intézet Kft., Budapest, 1997.

Az 1997/98. tanévől az új Országos Képzési Jegyzék szakképesítéseinek meg-

Felhasználásra ajánljuk a követző szakképesítésekhez:

Reméljük, hogya tankönyv közelebb viszi oktatásunkat az Európai Unió tagor-

Idegen űvleyn szakkifejezések 6 3.2.4 Színes szövetek 68

1.4 4.5.1 Száraz appretálás 94

Accessoires [akszeroán] Crépe lavable Frottee Panne [pan]

Composé [kompozé] Empire [ampir] Melange [melanzs] Toile [toál]

Ruházati termék előá ít sa I

1) Beosztás a DIN 60001 alapján

A textil szálasanyagok jelntősége

Az ipari országok emlkdő jóléte, és a gyors ütemben

Pamut Jelölés: CO angol: Cotton francia: Coton

Jel ntőség és eredete

A pamut a világ szálasanyagtermelésének

Összességében a világ mintegy 80 orszá-

A gyapot a mályvafélék családjához tartozik.

Mint minden agrárterméknél, a gyapotnál is az egyes országok termesztési

A szedés kézzel vagy géppel történik.

A magvazógépeken elválasztják az elemiszálakat a magtól. Körülbelül 15-50 mm-

A gyapotszálakból nyert pamut szálakat különféle fonási eljárásokkal alakítják

A kereskedelemben a gyapotot rendszerint az előáító ország és agyapotfajta

Szálhossz A szálhossz a legfontosabb minőség jel mző. Általában

Egyenletesség, A legőnytb tulajdonság az, ha a gyapot toktermés-

A toktermésben fejlőd gyapotszál átmérője köralakú. Ha a tok felpattan, a szál

Öltözködésfiziológiai tulajdonságok (vö.: 128., 129. oldal)

Egyéb fontos jelmzők (vö.: 43., 44., 45. oldal)

A tulajdonságok megváltoztatása kikészítés során (lásd a Textilkikészítés c. 4. fejezetet)

Mikroszkópi kép Égetési próba Szakítópróba Oldási próba

Égés: Száraz szakítópróba: Kénsav:

~ gyors, nagy lánggal égő,

~ p tP O az égetett papírhoz hasonló

Jel mző pamutkelmék

batiszt damaszt finett (baloldalán bolyhos flanell) karton oxford

SzáIkeverékek (lásd még a 41. oldalt is) .

ingek, blúzok, ,kődne b sz csipkék ágynemű, aszt lneműk, munka-és védőru-

Mosás Fehérítés (klórozás) Vasalás Vegytisztítás Szárítás

A textília meghatározása A pamut nemzetközi jelölése

A textíliák meghatározására vonatkozó A nemzetközileg védétt pamutjel a tiszta

Len Rövidítés: LI angolul: Flax franciául: Lin

A világ lentermelése az utóbbi 25 évben

A lenrostokat a lennövény szárából nyerik,

Július-augusztusban aratják, nyűvik.

3. Lennövény 5. Érett len

Egyéb fontos tulajdonságok (vö.: 43., 44., 45. oldal)

A tulajdonságok megváltoztatása kikészítés során (vö.: 4. fejezet)

Mikroszkópi kép Égetési próba Szakítópróba Fénypróba, olajpróba

Égés: Száraz szakítópróba: Fény felé tartva a tiszta len-

tE ,1 3W /,' "WfE gyors, világos, tovább izzó

Jellegzetes lenszövetek Uellegzetes fonalegyenetlenség tapasztalható)

lensávoly vadászvászon hulladéklen tiszta len

Szálkeverékek (vö.: 41. oldal)

Ruházati textíliák Divatkellékek Lakástextíliák Műszaki textíliák

Kezelési utasítások mosható, főzésáló, gyorsan száradó, vasalható, nem teínlrűyg

Mosás Fehérítés Vasalás Vegytisztítás Szárítás

A textília meghatározása A len szimbóluma

A textíliák meghatározására vonatkozó A nyugat-európai lenipar saját termékei

Rugalmasság A gyapjú rugalmassága, gyűrődésfelo ó képessége kitűnő. A gyapjúruházaton keletkezett gyűrő