Kilmann modell típusai

Háttérinformáció a teszt megoldásához

Viselkedés vagy stratégia 1.

Elkerülő
 Kicsi az önérvényesítés képessége, de együttműködésre sem hajlandó
 Az elkerülő megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét, úgy
tesz, mintha nem is lenne konfliktus
VESZÍT/VESZÍT
Viselkedés vagy stratégia 1.
Elkerülő
Alkalmazásai:
 Ha egy probléma jelentéktelen vagy csak átmeneti, vagy más fontosabb problémák
szorítanak.
 Ha nem látunk esélyt arra, hogy szándékaink érvényesüljenek, - pl. kevés a hatalmunk,
vagy olyan akadályba ütközünk, amin nagyon nehéz lenne változtatni (országos politika,
valakinek az alapvető személyiségvonásai, stb.).
 Ha a konfrontációval járó valószínű kár nagyobb, mint a konfliktus megoldásának
előnyei.
 Ha a kedélyeket le akarjuk hűteni - a feszültséget leszállítani egy még produktív szintre,
távlatot akarunk nyerni, és helyre akarjuk billenteni a nyugalmunkat.
 Ha további információk gyűjtése több előnnyel kecsegtet, mint az azonnali döntés.
 Ha mások hatékonyabban tudják megoldani a konfliktust.
 Ha úgy látjuk, hogy egy másik, alapvetőbb probléma melléktermékével vagy tünetével
van dolgunk.

Elkerülő példamondatok
 Ez nem az én asztalom…
 Nincs hozzá megjegyzésem… Nincs véleményem...
 Ebbe inkább nem mennék bele …
 Jobb lenne, ha ezt most nem vitatnánk meg...
 Beszéljünk róla később …
 Nem vagyok felhatalmazva, hogy …
 Ez nem tartozik a hatáskörömbe ...
 Ezért nem vállalhatom a felelősséget...
 Nem vagyok abban a helyzetben, hogy vitába szálljak …
 Nem értem a kérdésedet …
 Nem világos az álláspontod...

Viselkedés vagy stratégia 2.

alkalmazkodó
 Az alkalmazkodó, nagymértékben együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit
hanyagolja, törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak.
 Az önérvényesítés képessége, vagy szándéka alacsony
VESZÍT/NYER

Viselkedés vagy stratégia 2.

alkalmazkodó
Alkalmazásai:
 Amikor belátjuk, hogy tévedtünk, elfogadjuk a jobbik álláspontot. Amikor tanulunk
valakitől, amikor belátást akarunk tanúsítani.
 Amikor a probléma sokkal fontosabb a másik számára, mint a mi számunkra, s eleget
akarunk tenni a másik igényeinek, esetleg jóakaratú gesztust teszünk az együttműködés
fenntartása érdekében.
 Előzetes bizalom megszerzése/kikényszerítése/ későbbi - számunkra fontosabb -
problémák megoldása esetére.
 Amikor a versengés folytatása csak ártana a helyzetünknek, amikor legyőzöttek,
vesztesek vagyunk.
 Amikor a harmónia megőrzése és a szakítás elkerülése különösen fontos.
 A beosztottak fejlesztése érdekében, engedve, hogy kísérletezzenek, s okuljanak a saját
hibáikból.

Alkalmazkodó példamondatok
 Egyetértek azzal, hogy …
 Kész vagyok elfogadni...
 Úgy teszem, ahogy mondtad …
 Nem akarlak megbántani …
 Csatlakozom … Meggyőztél …
 Én is úgy gondolom …
Viselkedés vagy stratégia 3.
versengő
 Az önérvényesítés képessége és szándéka dominál minimális együttműködés mellett
 A konfliktusokban a versengő személy mindenáron megragadja és alkalmazza a
szükséges eszközöket, hogy biztosítsa céljainak elérését.
 A versengő személy a konfliktust győztes-vesztes helyzetnek tekinti, amelyben csak az
egyik fél győzhet.
 Ez gyakran a személyes kapcsolatok megromlásához vezethet.
NYER/VESZÍT
Viselkedés vagy stratégia 3.
versengő
Alkalmazásai:
 Amikor a gyors, határozott cselekvés életbevágóan fontos.
 Lényeges kérdéseknél, melyekben népszerűtlen megoldásokat kell bevezetni: pl.
költségek megnyirbálása, népszerűtlen szabályok érvényesítése, fegyelmezés.
 Olyan kérdéseknél, melyeknél abszolút biztos az igazában.
 Azokkal az emberekkel szembeni önvédelemként, akik visszaélnek a nem versengő
viselkedés nyújtotta előnyökkel.

versengő példamondatok
 Változatlanul az a véleményem …
 Egészen világosan meg kell mondanom, hogy …
 Ahogy mondtam, a legésszerűbb …
 Biztos vagyok abban, hogy az én megoldásom a legjobb...
 Ezt én tudom jobban, úgyhogy...
 Ha nem csinálod meg, én …
 Jobban tennéd, ha …
 Tedd, amit mondtam... Tedd, ahogy mondom…
Viselkedés vagy stratégia 4.
kompromisszumkereső
 az egyéni célok elérése szempontjából félúton van a versengés és az alkalmazkodás
között (többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó)
 Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
NEM NYER/NEM NYER – NEM VESZÍT/NEM VESZÍT

Viselkedés vagy stratégia 4.

kompromisszumkereső
Alkalmazásai:
 Mikor a célok meglehetősen fontosak, de nem érik meg azt az erőfeszítést vagy esetleges
szakítást, ami egy nagyobb mértékben önérvényesítő stílussal együtt járna.
 Mikor két egyenlő hatalmú szembenálló fél erősen el van kötelezve egymást kölcsönösen
kizáró céloknak.
 Komplex problémák időleges rendezésének elérésére.
 Kielégítő megoldás elérésére, időkényszer esetén.
 Mint kisegítő konfliktuskezelési mód, ha a problémamegoldás, vagy a versengés nem jár
sikerrel.

kompromisszumkereső példamondatok
 Keressünk egy gyors megoldást …
 Elfogadom hogy …, ha Te elfogadod, hogy …
 Fifti-fifti …
 Találjunk megoldást félúton...
 Elégedjünk meg azzal, hogy …
 Hajlandó vagyok, ha Te …
 Inkább nyerjünk, mint veszítsünk mindketten...
Viselkedés vagy stratégia 5.
Problémamegoldó
 Az önérvényesítés mellett az együttműködés is fontos a felek számára
 Az egyénekről a problémára, a feladatra tevődik át a hangsúly. (Mi a probléma?)
 Mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus
okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembe vételével kreatív megoldását jelenti.
NYER/NYER

Viselkedés vagy stratégia 5.

Problémamegoldó
Alkalmazásai:
 Integratív megoldás keresése olyan esetekben, mikor mindkét felfogás túlságosan fontos
ahhoz, hogy kompromisszumos megoldás szülessen.
 Mikor a cél a tanulás, pl. saját feltevések ellenőrzése, a másik elgondolásainak
megértése.
 Olyan emberek gondolatainak hasznosítása, akik eltérő nézőpontból közelítenek meg
egy problémát.
 Elkötelezettség biztosítása azáltal, hogy mások álláspontját beépítjük egy
közmegegyezéses döntésbe.
 Egy kapcsolatot megrontó negatív érzések közös feldolgozása.

problémamegoldó példamondatok
 Nézzük meg együtt!
 Vizsgáljuk meg közelebbről a problémát!
 Keressünk közös kiindulási alapot!
 Hogyan oldhatnánk meg? Van-e más megoldás még?
 Az talán kölcsönösen elfogadható …
 Miben értünk egyet, és miben különbözik a véleményünk...?
 Nézzük meg más szempontból is!
 Abban nem értünk egyet, hogy
 Mi az alapvető probléma?