MATE EVANGELIUMA A g6rég eredetibél forditotta és magyarazta: DR. ALMASI TIBOR BUDAPEST 1989TARTALOMJEGYZEK UBNOSZO oases eee ee ee eee sees eas sete goes crate ees ated Deve e es eee er eee eee gees ee erie eer epee ge tig tes Jézus Krisztus szdrmazdsa 2... ee eens Jézus Krisztus sziiletése 2... eee eee ‘A fapkeleti Doleseke tt atta at eee te Menekiilés Egyiptomba ..... 2.0... ... cece eee ee eee ees A betlehemi kisgyermekek megdletése ...............020 000 WOzsetek hazaterese susie i ce Ae a se se eget IBEMOCTILO VanOs i rie ere Ae voce eae ce ee aaa Jezus' bemexitkezese! sc fuse e ite ee ees Us esc ene STE Wéziis meekiseriese ee scea ag Jézus elkezdi galileai munkdlkodasat és elhivja elsé négy tanitvanydt .. A Hegyibeszéd bevezetése 2.0... ce ee ee es So esivilagossagtt tt ee eee eee Jézus és az Otestamentumi tGrvény...........-02.--00ec eee Gyilkossag = Natag ee ee eek ee ec eg ee essa Iazassagtoles 2 Eee Eskiivés — megbizhatésdg .. 10... ee ee eee Bosszti — segitségnyjtds 2... ee ee ee ene Szeresd felebardtodat — szeresd ellenségedet .............2-4-- A jot jol tegyétek 2. cee eee eee Helytelen és helyes alamizsndlkodés .. 0.2... ccc eee eee ee Helytelen és helyes imadkozas. 1... ee eee ee eee Helytelen és helyes bdjtdlés 2... eee eee eee A foldi javak és a mennyei kincs 2.6... . eee ees ISten' GOnGVisclese fy te eee tea cetera eile AtkepmitatolitelkezestOlt rete tote tee tetetets ete et tet ieIl. Oldai Az imameghallgatés... 2.2.0... eee ete tee 46 Valasziton ........-.2.-.-- aes ee eee ese 48 ATianis prOletak ee eee eee este st ea 49 Az igehallgatok feleldssége 2.0... cee ee eee eee 51 A Hegyibeszéd hatésa 1.0... ee cee eee 52 Jézus meggydgyit egy leprést 2... ee ees 53 Jézus meggydgyitja a kapernaumi szazados szolgdjat ............. 55 JezUs megeyoeyitia Peter anyOsat ee 57 JOZUs KOVEL@Se ec es cee ete ets eee eis cise ade is 58 Jézus lecsendesitia vihart .. 2... ee ee ee ee ee ne 59 Jézus meggy ogyit két gadarai megszdllottat ................... 60 Je7us megevopyitja a Venatici ete ds tee as iets ay tae ee 63 Jézus elhivja Matét 6. ee eee eee eee 65 Jézus tanitdsa a bOjtrl 2. cee eee 67 Jézus feltamasztja Jairus lednydt és meggydgyitja a vérfolydsos asszonyt 69 Jézus meggyogyit két vakot 2.1... ee ee eee 71 Jézus megszabaditja a megszdllott némat ............0....0006. 72 Jézus megszanja a tOmeget ©... 2. . ee ee ee eee 73 Jézus felhatalmazza a tizenkét apostolt és elktildi ket. ........... 715 AitanitvanyOk'sOtsa) 79 A tanitvanyok valléstétele 22... ee ee es 82 Altanitvanyok onieptapadasa 84 A tanitvanyok témaszai . 6. eee ee 86 Bemerité Janos kérdése 2.2... eee eee eet ees 88 Jezsibizonysagtetele VanOstOke ett er te ee tet te at 89 Jézus a meg nem téré vdrosokat korholja.............00-0000e 94 Jézus Vallastetele az UGVIeNCrOl ai: ae sie Hu sti eeu Cie Rue sa 95 JézushivO s7ava- ee 97 Kaldsztépés szombaton 6... ce ee ee eens 99 A béna meggyogyitdsa szombaton .. 1.6.2... eee eee ee eee 101 Jézus keriiliafeltiinést ©... 2... ee eee 102 Jézus valasza a farizeusok vadjara. eee 104 (A Szentszellemeheni bunt ar te ett 106 Jézust6l specidlis jelet kivannak .. 2... ee ee eee 108 Visszaesés a btinbe 2... ee ce eet eee 110 JOzUs iBaziicsalagga yaa ce eee coe ee ee at ee eee cee Cats 111 A magvet6 példdzata . 1... ec eee eee 113A példazatos tanitds rendeltetése 2. 2... ee ee eee eee A magvet6 példdézatanak magyardzata .. 1... ee ee A biizardl és a vadocfiirdl sz6l6 példdzat .. 2. ke ee eee ee A mustaérmagrol és a kovdszrol sz6l6 példdzat.................. A biiza és a vadocfii példézatanak magyardzata...........0..06. Az elrejtett kincsrél, az igazgyOngyrél és a hdldrél szdl6 példdzatok . . . Jézus Nazdretben 2.2... eee ee eens Bemerit6 Janos haldla .. 1... ee ee eee ee (AZ loo Kenyerszapolitds fet tt an eer ee a eee te tty Jézus a tengerenjar wc ee eee es Jézus Genezdret foldjén 2... ee ee ee ee eee Emberi rendelések és Isten parancsolata .............00000 eee A Kanaan asszony eee (A masodik Kenyelszapontas] tt et tet ee A farizeusok és szadduceusok jelt kovetelnek ................-. A fariezusok és szadduceusok kovdsza 2... 1... cece eee eee Péter bizonysdgtétele Jézusr6] . 2. ee ee ee ee Jézus elsé alkalommal sz6l haldldrdl és feltamaddsér6l ............ ézusime CdicsOuleseh ia ee A holdk6ros fii meggyégyitésa .. 1... eee ee Jézus masodszor jelenti ki halaldt és feltamaddsét ............... Aitemplomadors: tt cai at det ater re gta tet geet a eee cect (AZalazatOssaprol te es ee ee ee ee ADU csapdajalOl i gat ace, eres ec ence eet Ce eg cect ce ee (AZ elveszett Dara TO) ihestverKapccOlato ng a caer gig ae sie Ms eS ne Ue isis Példdzat az irgalmatlan szolgardl . 1... ee ee ee eee Athazassagl elvalds 2 eae Jézus megdldja a gyermekeket 0.0... ee eee Algazdag ij settee ste ree ede cee cece e te ete: dete ie sree A tanitvanyok jutalma 2... ee ee ee Példdzat asz6l6munkdsokrd] 2... ee ee ee Jézus harmadszor jelenti be haldlat és feltamadasat .............. Zebedeus fiainak kérése 6... ee eens A két jerikoi vak meggydgyitdsa 2.2... . ee ee ee eee Jézus bevonul Jeruzsdlembe ............. 0.00. eee eee eee ALTO MplOM Me PtiSZUIt asa tees eee Sus eau rice eC He seg teietioE ataA terméketlen fiigefa sorsa 2... ee ee ee ee 187 Jézus felhatalmazottsdgdnak titka .. 2.2... 0.0... ee eee eee ees 188 Akét testvér példdzata 2 ee eee eee 189 A gonosz szélémunk4sokrol sz616 példazat ...........---00 ee 190 Példdzat a kirdlyi menyegz6r6l 21 ee ee 193 Az ad6fizetés kérdése 20... . ee ee eee ee te tt ttt 195 (Alfeltamadas kerdese tt it ee ee eae eecee segue 196 ‘A legnasyobb patanccolat ae 198 David tia CsUra ee etter 199 Jézus 6v a farizeusok életpélddjatdl ..- 2... 2 eee ee eee 201 Jaj néktek, farizeusok 2... 1... ee ee ee renee 203 Jaj néked, Jeruzsdlem 2... 6... ee eee ences 207 veg Kegdete rary ts oe erg eer eee tees este estaes 209 A nagy megprobdltatds ©... cee cee tenes 211 Az Emberfidnak elj6vetele 2... 0.0. ec ce ee ene 213 AthOsés a MOtlen SzOled ae re genre ta, ae eae eee ce ce est 215 Péidazat a tiz SZU2rOk ese se es es Se 217 Példdzat a kiosztott télentumokrdl ... 2.0... ee ee ee ee 218 (AZ ULOlsO Ihelet ise ee ee eee Hs He atest ety 220 A f6tandcs hatdrozata .. 1... . ee ee ee ee ees 223 Jézus megkenetése Betaénidban ........... 00. cee eee eee 224 Judas jelentkezik Jézus elaruldséra 2... ee eee 225 ‘Az'utolsovacsoia ee ee eee 226 (AZ UfVaCsOra 23s ee ee oe se ws es 228 Péter fogadkozasa az Olajfak hegyén 22... 0... ee ee ee 229 IA‘ GecsemanecertDes te ee ee ees ee eee tutte 230 Jézust elfogjak 2... ccc eee eee eee eee 231 Jézus a nagytandcs el6tt ©... ee ete 233 Péter megtagadja Jézust ©... ee eee eee 235 Jézust dtadjdk Pildtusnak 2.6... ee eee eee 238 Judas Gngyilkossiga 2... ee ee eee 238 Jézus' Pilatus cote ge ee eee 240 Jézus vagy Barabbds .. 1... keene 240 Jézus ne gcsiOlasa et ete ete te steerer 242 Jézus keresztre feszitése ©... 2. eee tee eee 243 Jézus talalat ee ee eee 246 Jezus temetese 0 ee ee eee 248Oldal VASil OLZCSC ges eee seg eee tes wae 249 Jezus teitamadasa ee 250 Az Grség megvesztegetése 6... cee ee eee ees 251 Amisszi6parancS 2.2... ee ee ee et ee ee ee ees 253 Mellékletek: fC SZEM Cy Oe ee a a aa 255 2. Féldrajzinevek 0.0.0... 0c ce ccc eee cee eee 258 So agyMmuiato 260 a, i ess 265BEVEZETES A Biblia 66 irata két nagy egységbe tartozik. Az Otestamen- tum 39 konyvet tartalmaz, az Ujtestamentumot pedig a fennmara- dé 27 alkotja. Az Ujtestamentum élén a négy evangélium 4ll. Pontosabban egyetlen evangélium létezik: Jézus Krisztus evangéliuma. Az Uj- testamentum elsé négy kényve ennek az egyetlen evangéliumnak négy ird szerinti valtozata. Az evangélium sz6 jelentése: j6 hir, 6rémhir. A szinoptikus kérdés Az elsé hérom evangélium (Maté, Mark és Lukacs) gérdg sz6vegét, egymds mellé nyomtatva adta ki 1774-ben Griesbach. Ezzel az volt a célja, hogy az dsszehasonlitast megkénnyitse. Et- tél kezdve ,,szinoptikusoknak” azaz egyiitt latoknak szokds nevez- ni a hérom els6é evangéliumot. Sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon miért van oly sok hasonl6, s6t azonos anyag e hérom Ujszévetségi kényvben, ha ezek Gnall6 iratok? Masrészt, miért van oly sok eltérés kézéttiik, ha mindhdrom tém4ja ugyanaz? Behat6 vizsgalatra itt nem vallal- kozhatunk, csak réviden valaszolhatunk a fenti kérdésekre. 1. Az azonos térténelmi eseményekrél és az egyetlen sze- mélyr6l (Jézus Krisztusr6l) kiilénb6z6 irék, kiilénb6z6 céllal ir- tak. Ezt be is jelentik irdsaikban mindannyian (ldsd: Mt 1,1. Mk 1,1. Lk 1,1—4. Jn 20,31). Részben ebbél kévetkezik a ktilén- b6z6 szempontok szerinti szelektdlas és az anyag eltéré elrende- zése is.ELOSZO Orémmel, reménységgel és hdlaaddssal bocsdtjuk utjara dr. Almdsi Tibor toll4bél a ,MATE EVANGELIUMA”™-t. Elinditjuk azt a sorozatot, melynek els6 k6tetét tartja kezé- ben az olvas6é. A szerzé a teljes Uszovetség forditdsan és magyara- zatan dolgozik. Az egyes kéteteket folyamatosan kivanjuk megje- lentetni. Usy érezzuk igen nagy hidnyt pdtolunk. Az elmult 40 nen dében ugyanis kiz4rélag sztik egyh4zi keretek k6zétt, kis pél- danyszamban jelenhettek meg bibliai kommentdrok. Ez az elsé olyan kétet ebben a miifajban, amely kaphato az allami és sz6vet- kezeti kényvterjesztési halézat tizleteiben. Igy hozzaéjuthatnak azok az olvasék is, akik nem tartoznak szorosan valamelyik egy- hdzhoz, de érdekl6dnek a Biblia irant, szeretnék azt jobban meg- ismerni, megérteni. Reméljiik, hogy ez a kényv megnyeri tetszé- stiket és haszonnal forgatjak majd. Meggy6zédéstink, hogy Isten segitette mind a szerzét, mind a kiad6t a munkaban. Hisszuk, hogy sokaknak jelenthet az Evangé- lium, azaz OROMHIR feliidulést, iranymutatdst, szenvedélyektél, megk6tédzéttségtdl valé szabadulast. Azért imadkozunk, hogy sokan megismerjék Jézust, mint Sza- baditét, Megvaltét, hiss O a LEGJOBB MEGOLDAS az egyén, a tarsadalom, a nemzet szamara. Készénetet mondunk a neves irodalomtudésnak dr. Czine Mi- hdly professzornak, dr. Varszegi Asztrik romai kat. és dr. Kocsis Elemér reformatus ptisp6k uraknak az aj4nl6 sorokért, valamint dr. Almdsi Mihdly teolégiai professzornak és mindazoknak, akik barmilyen médon hozzajarultak a k6tet kiaddsahoz. Isten dlddsat kivanjuk a kényv olvasdira: Szokolya, 1989. oktdber 29. A KIADO2. Nem szabad arrél sem elfeledkezniink, hogy az irdsba fog- lalast megel6zGen évtizedeken at szajhagyomany Grizte az evan- géliumok anyagdt. Bar a sz4jhagyomany sokkal jobb és pontosabb megérzést biztositott, mint ahogy a feliiletes bir4l6 gondolna, mégis mar ebben az id6északban is bekévetkezhettek bizonyos hangstilyeltol6d4sok. Hogy mennyire érintetlen maradt azonban az evangélium /ényege ezekben az évtizedekben is, azt j6l szemlél- teti az evangéliumok leirdsa elétt keletkezett 1Kor 15,1—4. tar- talma, amely teljes 6sszhangban dil az evangéliumokkal. 3. Mindegyik iré egy bizonyos — egymastdél eltéré — olvasé- tabort tartott szem el6tt. Maté elsdsorban — bar nem kizdrdélag — zsid6knak irta evangéliumat. Mark a rOmaiakat tartotta szem eldtt. Lukacs a poganyoknak (g6régéknek), Janos pedig az egyetemes keresztyénségnek irt. A rendelkezésre all6 anyagok szelekt4lds- ban és elrendezésében jelentés eltéréseket okozott a kiil6nb6z6 olvasétabor szem elétt tartasa is. Ez nem megiepdé, hisz az evan- géliumok tin. protoigehirdetések. 4. A lényegi egység és az egymast kiegészitd eltérések a Szentszellem feliigyel6 és koordin4l6 munkajanak kész6nhetd. Péter az Otestamentumra nézve beszél err6l (2Pt 1,20—21). Jézus, igen fontos, ez iranyu igérete (Jn 15,26) be is teljesedett tanit- vanyai életében. A konkrét azonossdgokra, hasonlésagokra és felttind eltéré- sekre a szOveg magyardzatanal térink ki. Maté evangéliuma Bar nem ez az evangélium irddott elészér (hanem Marké), az Ujtestamentum élére mégis ez keriilt. Ennek oka, hogy Maté evan- géliuma mintegy 4tmenetet képez az Otestamentum és Ujtesta- mentum k6zétt. A zsid6 olvasék szimara ugyanis fontos volt, hogy az Ujtestame ntumban is talalkozzanak az Otestamentum nagy témdival: a torvénnyel, a Messidssal, a profétai izenetekkel, Isten orszdgdval és Izrdel népével. Maté evangéliumdban 53 dtes- tamentumi idézet és 76 utalds talalhato.XI. Emiatt lehetett rokonszenves a zsidé olvasék szamdra e kényvnek mar a bevezet6 mondata is: ,,Jézus Krisztusnak, David illetve Abraham lesz4rmazottj4nak nemzetségkényve” (Mt 1,1). Mar itt, a kezdet kezdetén kittinik, hogy Krisztusr6l, a Messidsr6l, a Felkentrél lesz sz6 (vd. Zsolt 2,2. Ezs 45,1), aki funkcidjat te- kintve David kirdlyt6l szarmazott, emberi lényét tekintve pedig a zsidé 6satyéhoz, Abrah4mhoz nytlnak vissza a gydkerei. A szerz6 Maga az evangélium nem k6zli szerzdje nevét. Emiatt anonim iratnak tekintend6é. Az egyhazatyaéknak Maté szerzéségére vonat- koz6 legkorabbi 4llitésa Papiasz k6ézlésén alapul. Erre épitve az evangélium felirata — amelyet a kényv az evangéliumok dsszegytij- tésekor kapott — Matét jel6li szerzének. Maté a 12 tanitvany egyike volt (Mt 10,3), akit munkahelyé- r6l, a kapernaumi vamhivatalbél hivott el Jézus a tanitvanysdgra (Mt 9,9—12). Maté az 6nmaga Altal leirt elhivasi torténetben ,,M4- té’-nak nevezi magat (Mt 9,8), a parhuzamos helyeken, Lukdcs- nal és M4rknal ellenben Lévi néven szerepel (Mk 2,14. Lk 5,27). Valészintien arrél van sz6, hogy Lévi volt a tanitvany zsid6 neve, Maté pedig a keresztyén neve. Maté evangéliumdnak feliratab6l arra k6évetkeztethetiink, hogy joval az Ujtestamentum lezdrédasa (Kr. u. 367.) el6tt kétség- teleniil Matét, Jézus tanitvanyat fogadta el az 6sgyiilekezet az evangélium irdjanak. A cimzettek Maté evangéliuma az ird honfitdsainak, a zsidOknak készult. Ezt igazolja tobbek k6z6tt az a tény, hogy Jézus Krisztust mint a zsid6k szamara megigért Messidst mutatja be Maté. Ez az irat ugy tekinti az Otestamentumot, mint amelyet ismernek és elismernekXI. az olvas6k. Emiatt nem magyarazgatja a héber kifejezéseket, zsido szokasokat és féldrajzi neveket (akkor sem, amikor mds evangélis- tak — akik elsdsorban nem zsid6 olvasokat feltételeztek — ilyen magyardzatokat fontosnak tartottak — v6. Mt 15,1—2.-t, Mk 7,3.- al). Zsid6 olvasék feltételezését igazolja a fentiek mellett pl. ez a gyakran hasznait indoklas is: ,,hogy beteljesedjék az Irs (vagy: amit... proféta mondott’”). A fentiek nem z4rj4k ki azonban azt, hogy a pogdnyok is megfelelé helyet és szerepet kapjanak Maté evangéliumdban (v6. Mt 2,1—12. és 28,18—20). Az irdsba foglalds ideje A pontos datumot nem tudjuk megdllapitani. Némelyek Kr. u. 50.-re gondolnak (C.C,. Torrey), mdsok viszont Kr. u. 90—95 tajara (E.F. Scott). Valészintien a korabbi datum van k6zelebb az igazsaghoz. A Jeruzsdélem pusztuldsérol sz6l6 profécidt (Mt 24,15) nem kommentalja ugy Maté, mint ami Jézus szavai és az irasba foglalas kéz6tti iddszakban be is kévetkezett volna. Emiatt talan okkal feltételezhetjtik, hogy az irasba foglalas Jeruzs4lem pusztu- lasa (Kr. u. 70.) elétt lehetett. Az irasba foglalds id6pontja — tébb mas adat figyelembevételével — az 58—65. évekre tehetd. Az evangélium célja Maté célja kett6s volt: 1. Bemutatni, hogy az Otestamentum egyenes, Istent6l rendelt folytatasa a Jézus Krisztusr6l sz6l6 evangélium. 2. Bemutatni — éppen az dtestamentumi prdoféciak fényé- ben — hogy a nazareti Jézus a zsidédknak megigért Messids. Ezt az azonositaést szolgalj4k a Jézus személyérdl, tetteirél, tanitasdrdl és f6ként halal4rdél, feltamaddsdr6l, valamint mennybemenetelé- r6l sz6l6 tudésitasok, és a visszajévetelérél sz6l6 ujtestamentumiXII. profécia4k. Ennek érdekében tudésitja olvasdit az evangélista az Is- tent6l szarmaz6, Jézus istenfiisag4t bizonyitd szdézatokrol is (Mt 3,16—17; 17,5). Mas szoval az a cél vezérli Matét, hogy nemzedékének téves (Gjudaista) Messids-varadalmat és Isten orszd4gdrél sz6l6 torzult vé- lekedését helyreigazitsa. Az evangélium sajdtos jellemvondsai Maté evangéliumaban szdmos olyan jellemzé szempontot ta- lalunk, amely megkildénbézteti a tobbi evangéliumtdél. Ezek k6ziil néhany fontosabbat meg is emlitiink: 1. Jézus, kirdly voltanak hangstlyozasa. Ez kézvetlen és kézvetett mddon térténik. Az errél] szdl6 legfontosabb igehelyek a k6vetkez6k: Mt 1,1—17; 2,1—12; 21,5; 25 ,31—46; 27,37. 2. Jézus nagy beszédei. Az evangélium 5 {6 egységének centrumdban egy-egy beszéd all, amelyet aztéan tdrténetek elbeszélése kévet. Az 5 f6 tanitdi beszéd a kévetkez6: a) Hegyibeszéd (Mt 5,1—7,29) b) A 12 tanitvanynak adott utasitasok (Mt 10,1—42) c) 7 példazat a mennyek orszdgér6l (Mt 13,1—53) d) A nagysdg és a megbocsatas jelentésérél (Mt 18,1—35) e) Az Olajfak hegyén elmondott beszéd (Mt 24,1—25,46) 3. Az eklézsidr6l (egyh4zr6él) sz616 tanitas (Mt 16,13—20) Ezt a fogalmat és témat az evangélistak k6zul egyediil Maté érinti.XIV. 4. Az Ujtestamentum eseménysora nem més, mint az test: mentumi préfécidk beteljesedése Nem kevesebb, mint 12 esetben utal erre Maté. Ezzel is hang silyozza, hogy az 6testamentumi igéretek beteljesedésének lehet nek kivaltsagos tanui az ujtestamentumi események atéld6i. A 12 utalds a kévetkez6: Mt 1,22; 21,4; 26,56; 2,15.17.23, 4,14; 8,17; 12,17; 13,35; 26,54; 27,9. Maté itt felsorolt megjegy- zéseivel szemben Mark minddéssze 1-szer, Lukdécs 4-szer, Janos 8- szor, az ApCsel 3-szor hasznal hasonlo utalast.MATE 1 3 Wn JEZUS KRISZTUS SZARMAZASA (Lk 3,23—38) Jézus Krisztusnak, DAvid illetve Abrahdm leszdrmazottjanak nemzetség- k6nyve. Abrahdémtol szdrmazott Izs4k, Izsakt6l Jakob, Jakdbtol Juda és testvérei. Judatél és Tamart6l sz4rmazott Faresz és Zerah, Fdresztél Heszrén, Heszrontol pedig Aram. Ardmtél sz4érmazott Aminddéb, Amindddbt6l Nahson, Nahsont6l Szal- mon. Szalmontol és Rahdbt6l sz4rmazott Bodz, Bodztdl és Ruthtdél Obéd, Obédtol Isai. Isaitél szirmazott David, a kirdly. Davidtél és Urids feleségétol szarma- zott Salamon. Salamontél Robodm, Robodmt6l Abijd, Abijétél pedig Asza. Aszat6él szérmazott Josafat, Jésafattol Joram, J6rémt6l Uzzids. Uzzistol szarmazott J6tam, Jotémt6l Ahdz, Ahdztél Ezékids. Ezékidst6l szérmazott Manassé, Manassétol Amén, Amontol Jésids. Jésiast6l szarmazott Jekonjds és testvérei a babiloni fogs4gbavitelkor. A babiloni fogsdgbavitel utén Jekonjdst6l szdrmazott Sealtiél, Sealtiéitél Zerubbébel. Zerubbdbelt61 szérmazott Abihud, Abihudtdl Eljakim, Eljékimtdl pedig Azzur. Azzurtél sz4rmazott Cadék, Cadékt6l Jakin, Jékint6l Elihud. Elihudt6l sz4rmazott Eledzar, Eledzart6l Mattan, Mattantol Jakob. Jaék6bt6l szérmazott Jézsef, annak a Maridnak férje, akitél sziiletett Jézus, akit Krisztusnak hivnak. Osszesen tehat Abrahamt6] Davidig tizennégy nemzedék, Davidt6l a babi- loni fogsdgig ismét tizennégy nemzedék, és a babiloni fogsdgt 61 Krisztusig szintén tizennégy nemzedék. Magyardézat Nem a szokdsos ,,fia” széval forditottam az itt 4llé gérég kifejezést (htiiosz), mivel itt héber megfeleldjének (bén) tagabb jelentésk6rét kévetve nem kézvetlen utédot (fiut) jelent, hanem a sz4rmazas tdvolabbi pontjaira utal vissza. A ,,nemzetségkényv’’ kifejezés 1M6z 5,1-bd1 val6. Nem az egész konyv cime akar lenni (mint ahogy az Otestamentum idézett helyén sem igy értend6). Csupén az 1—17. versek tartalmi és miifajijelélésére szolgal. Az eddigi magyar forditasok zome kétféleképpen fiizi Gssde @ nemazetsés-. - kényv generdcidit. Némelyek a,,nemzeni ” igét hasznaljdk, masok yf PRGMATE fia valakinek” szerkezetet részesitik elényben. Lényegét tekintve mindkét esetbe: fennall azonban az a probléma, hogy mig az eredeti sz6 jelentéskérében benne van i »mem kdzvetlen utéd” (pl. unoka, dédunoka stb.) létrehozdsa is, addig az emlitet magyar valtozatok egyike l4ttan sem gondolhat erre a tagabb jelentésre az olvasé Marpedig e nemzetségkGnyvben néhol a szonak ez a tagabb jelentése érvényesiil A 8. versben példdul nemzedékek maradnak ki Jérém és Uzzids k6z6tt. Igy ezen a helyen sem a ,,nemzeni’ forditds nem helyes (hisz ez csak az apa-gyermek 6ssze- fiiggésben haszndlhatd), sem a ,,fia valakinek” vdltozat nem megfelelé (az elébb em- litett ok miatt). Azt a forditdéi feladatot kellett itt megoldani, hogy — ha lehetsé- ges — olyan magyar megolddst alkalmazzunk, amely egymagdban hordozza a le- forditands ige (genna6) sztikebb és tagabb jelentését egyarant. Hisz némely generd- cidk esetében apa-gyermek, mdsutt meg eld-utdd viszonyt jelez a forditand6 ige. Igy esett a vdlasztds a fent alkalmazott ,,szdrmazni’ igére, amely a nemzetségkényv egymast kéveté generdcidinak mindkét (apa-gyermek; eléd-utdd) viszonydt egyma- ga jelentheti. Mivel a ,,szdsmazni” ige (eltérden a ,,nemzeni’ jelentésétdl) nemcsak apai, hanem anyai eredetre is utalhat, ezért egyszersmind arra is alkalmas, hogy az anyai 4g (ahol felbukkan) az apaival Osszevonva jelenjék meg forditdsunkban (pl. , Juddtél és Témartdl szirmazott Faresz”). Osszefoglald megjegyzések: A nemzetségi (genealdgiai) tébldzat olyan — neveket tartalmazé — lista, amely egy vagy tébb személy seit vagy utddait sorolja fel. Az Otestamentumban gyakran taldlkozunk veliik, fleg Mozes 5. kOnyvében, Ezsdrdsnal, Nehémidsndl és a Kronikak kényvében. A nemzetségi tablazatok kronoldgiai (iddrendi) forrdsként valé felhasznald- sdnal évatosaknak kell lenniink. Mert mint mar emlitettiik, a felsorolt névlista nem tartalmaz minden egyes generacidt. A nemzetségi tabl4zatok ésszedllitdsa tehdt bizonyos szabadsdggal és célza- tossdggal tértént. Igy érthetd, hogy ugyanazon személy szdrmazasi listaja — attdl fiiggsen, hogy ki, mikor, milyen céllal allitotta 6ssze — sok tekintetben kiilonbéz- hetett egymast6l anélkiil, hogy valamelyik hibds vagy érvénytelen lett volna emiatt. (Ez magyarazza a Jézus nemzetségi tabldzataiban mutatkozo eltéréseket is (v6. Mt 1,1-17. és Lk 3,23—38). Maté négy néi nevet (Tamar, Rahdb, Ruth, Bethsabé) is szerepeltet Jézus nemzetségi tablazatdban. Ezek az aszonyok idegenek (nem zsid6k) illetve feltiing btindsék. Vajon miért kapott helyet Jézus Oseinek sordban a kdnadnita Tamar és Rahdb, a modbita Ruth és a hettita Bethsabé, holott a nemzetségi tablazat korabeli szerkesztési szabdlyai szerint ki is maradhattak volna? Nyilvanvaldan azért, hogy feltiiné jelenlétiik hangsulyozza: a Megvalté nemcsak a kegyes zsiddké, hanem bii- nds poganyoké is. Mété nemzetségi tdblézata emellett azt is kiemeli, hogy az Ujtestamentum kézponti személyisége, Jézus Krisztus davidi szdrmazasi uralkodo. Ezt a tényt mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy Marcion (Kr. u. 2. sz4zad), aki az Ujtesta- mentumnak minden dtestamentumi kapcsolatét tér6lni akarta, kivagta a nemzet- ségi téblazatot Lukdcs evangéliumabdl. (Maté evangéliumat — sok mds Ujtestamen- tumi kényvwvel egyiitt — mindenestél elvetette!)MATE 1 5 18 19 20 21 22 23 24 25 18 19 JEZUS KRISZTUS SZULETESE (Lk 2,1—7) Jézus Krisztus sziiletése pedig igy tértént. Miutan anyja, Maria, és Jézsef mar eljegyezte egymdst, de még mielétt egybekeltek volna, kitiint, hogy (Maria) dldott dllapotban van a Szentszellemtél. Volegénye, Jozsef, igazsigos ember voit, mégsem akarta Ot kipellengérez- ni, ezért azt tervezte, hogy felttinés nélkiil valik meg téle. Miutdn ezt magdban végiggondolta, az Urnak egy angyala megjelent neki dlomban, és igy szdélt: ,,David leszarmazottja Jozsef, ne riadj vissza attol, hogy feleségiil vedd Mdridt, mert ami benne fogant, a Szentszellemtél van. Fiut fog szilni, akit Jézusnak nevezz, mert 6 fogja népét bfineibdl meg- menteni. Mindez pedig azért tortént, hogy beteljesedjék amit az Ur a préféta dltal mondott: ,,lmé a sziiz fogan méhében, fit sziil, akit Immdnuelnek neveznek” (Ezs 7,14), aminek forditasa: veliink az Isten. Miutan Jézsef felserkent az dlomb6l, megtette amit az Ur angyala paran- csolt neki: feleségiil vette jegyesét. De nem éltek hazaséletet a fii megsziiletéséig, akit (Jézsef) Jézusnak ne- vezett el. Magyardzat Pontos idémeghatdrozassal kezdGdik az uj szakasz: az eljegyzés utan, az eskiivd elétt. A zsiddknal az eljegyzés sok tekintetben mar a hazassdgi kételék szigorisé- gaval flizte dssze a jegyeseket. Az eljegyzés, felbontds tekintetében, a hazassdg szintjén allt. A hazastdrsi életkGzdsség megkezdése természetesen csak a hazassdg- kotéskor kezd6détt el. Maria esetében a jegyesség ideje alatt ,,tint ki” a terhesség. Isten igy gondoskodott arrél, hogy fia teljes csaladba keriilhessen. Maté mar itt megjegyzi, hogy a Szentszellem 4ll az események mégétt. Jézsef azonban ezt egyelére nem tudja s ennélfogva nagyon is természetes (és Gt megalaz6!) vdltozatra gondolhat csupan. A térvénytisztel6, igazsdgos ember mindig igyekszik érvényt szerezni a tér- vénynek. Es ebben az esetben ez Maria térvényszék elé hurcoldsdt, kipellengérezé- sét és megkéveztetését jelentené (5M6z 22,20—21). Az eredeti kifejezés jelentése ebben a szévegésszefiiggésben tehdt: mégsem (akarta 6t kipellengérezni). Ez azt jelenti, hogy nem él torvényadta lehetdségével, hanem a jegyességet (nem a valédi okra hivatkozva, hanem) vdldlevél addsaval bontja fel az itéletes tér-20 21 23 24 25 MATE 1 vény bevondsa nélkiil (v6. SMéz 24,1). Az igazsdgszereté Jdzsefben tehat gydz a menyasszonya irdnti szeretet. Ugy érzi, az a maximum, amit tehet érte! A Jozsef dltal elképzelheté leghumdnusabb déntés megsziiletett. Ezutan lépett kézbe az Ur: ,,Ne riadj vissza attdl, hogy feleségiil vedd Maridt!” Vajon képes lesz-e Jozsef tulteljesiteni szeretetének maximumét éppen az érzelmileg legnehezebb témaban (vagyis, hogy nem téle terhes menyasszonyat fele- ségiil vegye!)? Az itt alld kifejezés a menyasszony feleségiil vételét jelenti és nem a ,,feleség magihozvételét’: (Egyébként a jegyességi iddszakban mir ,,férjnek” és ,,feleség- nek” hivta egymést a jegyespar). Itt hallja Jézsef elészér az igazsdgot: nem pararnasdg biine ejtette meg Mariat, hanem a Szentszellem vdlasztotta eszk6ézének a kivdltsdgos szolgdlatra. Jézseft6! nem az aktiv kezdeményezést, nem is a lovagias vGlegény nagylekkt gesztusat, ha- nem az aldzatos tarsulist és dicstelen sorsk6z6sséget varja Isten. Az ujtestamentumi korban a ,,Jézus” név még teljesen hétkéznapi és nagyon gyakori volt a zsid6k k6zétt. Josephus Flavius zsid6 térténetiré miiveiben dssze- sen 20 ilyen nevi embert emlit. Ezek kéziil 10 Jézus Krisztus kortdrsa volt. De az Ujtestamentum is szokvanyos személynévként hasznalja a ,,Jézus” nevet, bar a név- adds megokoldsdndl az angyal utal arra, hogy a sok-sok zsid6 Jézussal ellentétben az 6 cselekedete dsszhangban lesz nevével (,,...mert 6 szabaditja meg az 6 népét annak biineibél’). Egyébként a név gyakorisdgdt az is mutatja, hogy az Ujtesta- mentumban Jézus Krisztuson kiviil még 3 személy viseli ugyanezt a nevet (Mt 27,16. — némely kézirat szerint Barabbdsnak ,,Jézus Barabbas’’ volt a teljes neve; ApCs 13,6; Kol 4,11). A profétai igéret alapjan a hithii zsidé csalddok (kiilondésen papi kérben) epe- kedve vagyakoztak arra, hogy az 6 fiuk legyen a Messids. Szokasban is volt a ke- gyes csalddokra ezt mondani: ,,méité lenne rd, hogy a Messids belle szdrmazzék”. Ennélfogva Jézsefék szdmdra (nem papi csaldd!) kiiléndésen nagy megtiszteltetés vol- na az esemény, de ez a természetfeletti ut és méd bedrnyékolja, s6t aldakndzza az dromét, és fesziiltség forrdsdvd lesz. V6. 20. vers megjegyzése A névadassal Jozsef teljesitette az angyal parancsdnak utolsdé részletét is (v6. 21. vers).MATE 2 7 10 12 A NAPKELETI BOLCSEK Miutén Jézus megsziiletett a jideai Betlehemben Herddes kirdly idejé- ben, egyszer csak bélcsek érkeztek napkeletrél Jeruzsdlembe, és érdeklédtek: ,,Hol van a zsid6k kirdlya, aki most sziiletett? Mert lattuk csillagét amikor feltiint és eljottiink, hogy hédoljunk neki. Amint Herddes kirdly ezt meghallotta meghdkkent és vele egyiitt az egész Jeruzsdlem. Osszehivta a nép valamennyi f6papjdt és irdstuddjdt és tudakozddott tdliik, hol kell a Krisztusnak megsziiletnie. Azok igy vdlaszoltak: A judeai Betlehemben, mert azt irta a proféta: »Es te, jideai Betlehem semmiképpen sem vagy a legjelentéktele- nebb Juda fejedelmi vdrosai kézétt. Mert beléled sz4rmazik majd egy fejedelem, aki népemet, Izréelt legeltetni fogja.” (Mik 5,1,3) Ekkor Herddes titokban magdhoz hivatta a bélceseket, és pontosan meg- tudakolta tdliik a csillag felttinésének idejét. Aztan elkiildte Sket Bethiehembe. ,,.Menjetek — mondta — szerezzetek pontos értesiiléseket a gyermekrél. Es mihelyt rébukkantok, adjétok tudtomra, hadd menjek el én is, és imddjam 6t.” Azok, miutén meghallgattak a kirdlyt, itnak indultak. Es ime az a csil- lag, amelyet napkeleten lattak, eldttiik haladt, amig el nem jutott a f6lé a hely f6lé, ahol a gyermek volt, és ott megéllt. Amikor meglatt4k a csillagot, nagyon megoriiltek. Es miutén bementek a hazba megpillantotték a gyermeket anyjénak Maridnak tdrsasdgdban, és leborulva imddtdk dt. Aztan felnyitottdk kin- csesladaikat és ajindékokat adtak neki: aranyat, tomjént és mirhat. Es miutdn dlomban kijelentést kaptak, hogy vissza ne menjenek Herd- deshez, mds titon tértek vissza hazdjukba. Magyardzat Két Betlehemrél tudunk. Az egyik az itt emlitett judeai Betlehem, a masik pedig Nazdrett6l kb. 11 km-re északkeletre levd galileai Betlehem. A Jn 7,41. va- ldszintien a galileai Betlehemre utal. Ennek oka az lehet, hogy némelyek a Naza- retben felndvé Jézusrél azt gondoltak, hogy a kézeli galileai Betlehemben sziile- tett. Az dszévetségi igéretekkel (Jn 7,42) teljes Gsszhangban van a térténelmi vald- sag: Jézus a judeai Betlehemben sziiletett. A Betlehemr6l sz616 elsé hiradds a Kr. e. 14. szdzadb6l szdrmazo tn. Tell Amarna-i tabldkon taldlhatd. A bibliai térténelemben a patridrkdk kordtdl egészen Nehémidsig Osszesen 11 6testamentumi k6nyv emliti ezt a falucskat. Betlehem a zsidé honfoglalds elétt kdnadnita vdros volt. Ebben a korban a kdnadnitak harci istenének, Lahum-nak szentelték oda. Neve is erre utalt: béth-MATE 2 lahum = Lahum haza. Csoddlatos, hogy ugy déntétt Isten: itt sziilessen meg a Messi- 4s. Az Otestamentumb6l jo] ismert okok mellett ez is nagyon tanulsdgos: a béke fejedelme a haborgé vildg centrumaba érkezett (v6. Lk 2,14). A honfoglalas utin egyébként a zsiddk megvdltoztattdk a vdros nevét. A blasz- fémikus (szentségtor6) Lahum helyett Lehem-nek hivtak. Jey a teljes név jelentése ez lett: ,,kenyér hdza’. Innen indult el az ,,élet kenyere”’ » hogy senki se éhezzék, aki hozza jon (Jn 6,30—35). Nagy Herédes ie. 4-ben meghalt. Ennélfogva Jézus Krisztus sziiletését i.e. 5—7-re datdljdk (Nagy Herddes Kr. e. 37—4-ig uralk odott). A keleti bélesek (MAGOI) asztroldgusok, akik egyuttal csillagjdslassal és dlom- fejtéssel is foglalkoztak. Feltehetéleg Mezopotdamidbol vagy Perzsidbél jéttek. Né- mely magyaraz6 feltételezi, hogy prozelita (zsid6 vallasi pogany szarmazasu) embe- rekr6] van sz6. Madsok szerint a csillag-k onstellacid a mdgusok sz4mdra értheté mé- don jelezte, hogy vildgtorténelmi személyiség sziiletett és ez késztette a pogdny tu- dosokat a zaréndokldsra (hasonl6 esetrdl szdmol be Ciceré, amikor azt irja, hogy Nagy Sandor sziiletése éjszakdjanak csillagdlldsdbdl a magusok megjésoltak, hogy Azsia elpusztitdja sziiletett meg). Taldn ezt a szokatlan, de hatdsos ,,nyelvet” vette igénybe Isten, Fia sziiletésének deklardldsdra. Persze az a legvaldszintibb, hogy mi- vel Maté nem konstelldcidrél (asztron) ir, hanem csillagrél (asztér), Isten dltal ren- delt egyetlen csillagjelre kell gondolnunk. Amely valami mddon vezette is a bélcse- ket. (Vagy esetleg a két feltevés kombindacidja volna a megoldas?) Biztosat nem mondhatunk! » hol van...” Ha a csillag vezette ket, akk or érthetd, hogy nappal elbizonytala- nodtak. es arra szamithattak, hogy a f6varos lesz ‘végallomdsuk. Igen csabité a forditdk szdmara az ,,lijsziilott kirdly” kifejezés. De évatossdgra int az a tény, hogy az ,,lijsziilétt’’ legfeljebb néhdny hetes gyermek, Az egyik forditdsi lehetdség: ,,Keleten” littdk a csillagot (mert ott voltak), de nyu ati iranyban tint fel. Valészintibb azonban az a feltevés, hogy itt ,,csillag-tama- dat’ jelentése van a sz6nak. Herddes még sajat fidt is megélette hatalomféltésbdl, Igy csak az elsé pillanat- ban jellemezte a passziv meghékkenés. Hamarosan jol megfontolt akcidba kezdett. (M4té a meghékkenés kezdeti staédiumdban k6zés nevezére hozza a két nagy ellen- séget: Herdédest és Jeruzsdlem népét.) Hivatalban csak egy fdpap allt Izrdelben, de a kordbbi f6papok egy tandcsado testiiletként mikédtek a hivatalban lévé fépap mellett (Kajafas mellett Annas Jézus pere alkalmaval). MAté valdszintien nem a teljes nagytandcs hivatalos dsszehivasara utal (a vének csoportjat nem emliti), hanem egy alkalmi dsszejévetelre céloz. Herddes kevésbé kompromittalé kérdésben sem szivesen tandcskozott a Szanhedrinnal, hisz 30 évvel ezelétt, tronra lépésekor, elsé ténykedéseként épp a FGtandcs tagjai kozott rende- zett vérfiirdst. Nem valészini, hogy a profétai iratokat kitiinéen ismeré ,,teoldgusoknak” sziikségiik lett volna az irds kikeresésére. Kiviilré1 tudhattdk a vdlaszt anndl is in- kdbb, mivel a Messids személye és jévetele igen élénken foglalkoztatta a kor hithii zsidoit. Feleletiik azonban azdltal nyer hitelesitést, hogy idézik azt a mikedsi szakaszt (5,1.3), amelybé1 egyértelmiien kivehet6 Herddes kérdésére a vdlasz. Bar a szabad idézet nem egészen egyezik meg a Mikeds 5,1.3. dltalunk ismert szévegével, ez nem valtoztat a lényegen, (Kdéroly Gaspar forditasdban a 2. és 4. versrél van sz6.) A fejedelem (uralkod6, kirdly) ténykedését ,legeltetés”-nek nevezi Isten. Ez teljes Osszhangban 4ll Jézus Krisztusnak az Ujtestamentumban emlitett pdsztorsd- gaval (v6. Zsid 13,20; Jn 10,11; 1Pt 2,25; Jel 17,17).MATE 2 9 ii 12 13 14 15 13 Herdédes évatosan, s6t alattomosan lat hozz4 tervéhez: titokban targyal a bdl- csekkel. Elészér meg akar gy6z6dni arrdl, hogy dsszhangban dllnak-e egymassal a préfétai adatok és a bélesek informdcidi. Aztan a gyermek korat probdlja megfejteni, valdszintien ehhez kell a csillag felttinésének idépontja. Ez informacié alapjdn dllapitja meg késébb (valdszintien némi ratartdssal) a gyilkos akcid dldozatainak fels6 korhatdrat. Egyeldre persze nem gondol tomegmészarldsra. Megprobdlja személy szerint kivdlasztani a vetélytdrsat. Tiszteletadds vagyat szinlelve igyekszik a bélcsek jéindu- latéba férkézni, hogy aztdn végezhessen a ,,zsiddk kirdlyd’-val. A bélcsek szdma (3) és kézismert neviik (Gaspar, Menyhért, Boldizsdr) kés6i eredetii hagyomdnybol, nem Maté evangéliumab6l szdrmaznak. A csillag mozgadsa (kb. észak-déli irény) és a hdz f6létti érzékelheté megalldsa arra utal, hogy a konstelldcids magyardzdsi kisérlet nem kielégité, vagy legalabbis specidlis jel altali kiegészitésre szorul. Ez a kifejezés (,,bementek a hdzba’) nem jelent biztos alapot arra, hogy mar nem a sziiletés helyén tartézkodott a csaldd, hisz a szegény hdzakban is megtaldl- haté volt a jaszol, ahova helyezték az Ujsziilottet. Itt a csillag jelentsége megnd: nélkiile hogyan fogadndk el, hogy ilyen kériilmények k6zétt valéban a zsidék kird- lydval talalk oztak? A szokasos magyar forditds (,,megl4tték a gyermeket anyjaval...”) félreérthetd: 6k és Maria léttdk meg a gyermeket? Ezért megokolt volna a hosszabb, de egyértel- mi tdrgyi mellékmondat alkalmazasa (... a gyermeket, aki anyjaval, Mariaval volt egyiitt). Az dltalam alkalmazott kifejezés segitségével azonban az egyértelmtiség mellett tom6r is marad a mondat. A bélcsek hazdjuk legértékesebb kincseit hoztdk el hddolatuk jeleként, dl- dozatul. Palesztina korabeli uthdlézatat figyelembe véve megdllapithatjuk, hogy a mds uton” valé hazatérés vagy jelentés keriil6t okozott nekik, vagy le kellett tér- nitik a biztonsdgosabb, forgalmasabb trol és a pusztasdgban kellett vdndoroiniuk. MENEKULES EGYIPTOMBA Miutaén ezek eltdvoztak, egyszer csak az Urnak egy angyala megjelent Jézsefnek dlomban és igy szolt: ,,Kelj fol, vedd a gyermeket valamint anyjdt, menekiilj Egyiptomba, és maradj ott amig nem szdlok neked, mert Herdédes keresni fogja a gyermeket, hogy megolje dt. O pedig folkelt, és még azon az éjszakdn vette a gyermeket valamint any- jat és elvandorolt Egyiptomba. Ott maradt Herddes haldld4ig, hogy beteljesedjék, amit az Ur a proféta dltal mondott: »Egyiptomb6l hivtam ki fiamat”. (Hés 11,1) Magyardzat Jézus kordban Egyiptom rémai provincia volt. Ebben az idében keleti hatdra nem volt messzebb Betlehemt6l, mint Nazaret (kb. 3 napi Ut). Philo szerint kézel 1 millié zsidé élt ekk or Egyiptomban.10 15 16 17 18 16 MATE 2 Csak itt deriil ki a térténetben, hogy mi a terve Herddesnek. Az Ur azonban megelézi St. Herddes i.e. 4-ben halt meg. Vildgos tehdt, hogy az iddszémitds kezdete és Jézus sziiletése k6z6tt (egyéb adatokat is figyelembe véve) mintegy 5—7 éves diffe- rencia van. Ez persze nem a Biblia hitelességének hidnydbdl, hanem a tudoményos szamitdsok pontatlansagabdl szarmazik. Az eredetileg Izrdel népére vonatkoz6 profétai utaldst (Hds 11,1) Maté tipolo- gikusan Jézus Krisztusra értelmezi. A BETLEHEMI KISGYERMEKEK MEGOLETESE Amikor Herédes Ugy ldtta, hogy a bélcsek kijatszottak, nagy haragra ger- jedt és megdéletett Betlehemben, meg annak egész kérnyékén minden két éves és ennél] fiatalabb fiugyermeket, a bdlcsekt6l megtudakolt idépont- nak megfelelden. Ekkor beteljesedett Jeremids proféta beszéde: »,Kidltds hallatszott Ramdban, Hangos sirds és jajgatas. Réhel siratta gyermekeit és megvigasztalédni sem akart mert nincsenek tobbé”. (Jer 31,15) Magyardzat A valésdg nem az volt, hogy a béicsek ,,kijatszottdk” Herdédest. Ok vissza akar- tak menni, hisz nem tudhattdk, mit tervez Herddes. Komoly és félreérthetetlen dlombeli kijelentésre volt sziikség, hogy a visszatérésr61 lemondjanak. A koényértelen despota nem volt hozzdszokva, hogy valaki utjdba dlljon. Herddes kegyetlenségét ismerve nem meglepé a gyermekgyilkossdg gonosz tette. A torténelem tanusdga szerint Kr. e. 7-ben sajdt két fidt (Alexandert és Aristobulust) megdlette, mert féltette toliik tronjdt. Haldla el6tt 5 nappal harma- dik fidt, Antipdtert is megélette. Augusztus csdszdr véleménye szerint: ,,Herddes diszndéjanak (hiisz) jobb lenni, mint fidnak (Hiiiosz) mert az elébbinek nagyobb esélye van az életbenmaraddsra’. Haldla elétt azt a parancsot adta ki, hogy ha meghal, minden zsid6é csalddban 6ljék meg az elsdsziiléttet. Igy akarta biztositani, hogy fellélegzés helyett gydsz iilje meg Izrdel népét. (Persze ezt a parancsot nem hajtottdk végre!) Ettol az embert6l a betlehemi gyermekgyilkossdg is kitellett. Ha nem sikeriilt a bélcsek kézremtikédésével kizdrdlag Iézust eltenni ldb alél, akkor — a biztonsdg kedvéért — iddileg és helyileg kitdgitva a kort, inditja meg hajt6vaddszatat a kirdly. A helyre vonatkozé tdmpont a zsidé vezetGk adata (Bet- lehem), az idére vonatkoz6 témpont a bélcsektél megtudott iddpont, amikor a csillag feltiint az égbolton. Betlehem és kérnyéke lakossdgdnak szamat tekintve a 2 év alatti fiigyermekek szima — becslések szerint — 25—30 f6 lehetett. Ezeket a,,martirokat” a katolikus egyhdz ,,aproszentek”-nek nevezi. A himnemii névelé jelzi, hogy a fiigyermekekrél van sz6.MATE 2 ll 18 19 20 21 22 23 20 22 23 Ez az idézet a profécia kétlépcesds beteljesedése révén lett aktudlissd az itteni szovegosszefliggésben. Eredetileg Jeremids a babiloni fogsdgba hurcolt foglyokat sirato Rdhelr6] beszél. Ennek alapja, hogy — a hagyomany szerint — a Bételbdl Betlehembe vezeté uton (talin Ramdhoz kézel) temették el Rahelt. Es Kr. e. 587- ben a deportdlanddé foglyokat Ramaban gyiijtétték dssze. Most ennek a vidéknek egy masik tragédidja zajlott le. Ez emlékezteti Matét a jeremidsi igére. JOZSEFEK HAZATERESE Miutaén Herddes meghalt, egyszer csak az Urnak egy angyala megjelent az Egyiptomban lévé Jézsefnek dlomban, és igy szdlt: ,,Kelj fel, vedd a gyermeket valamint anyjat és menj Izrdel fdldjére, mert meghaltak, akik a gyermek életére tortek. © pedig folkelt, vette a gyermeket valamint anyjdt és elment Izréel fold- jére. Mikor azonban meghallotta, hogy Arkhelaosz uralkodik apja, Herddes utén Judedban, félt odamenni. Miutan dlomban kijelentést kapott, Gali- lea teriiletére kdlt6zétt. Odaérve, abban a vadrosban telepedett le, amelyet Nazdretnek hivnak, hogy beteljesedjék amit a profétdk mondtak, hogy ndzdretinek fogjék 6t nevezni. Magyardzat A 2,13-ban jelezte az angyal, hogy a tartdzkodas ideiglenes lesz. Most (Jézus 2-3 éves kordban) érkezett el a hazatelepiilés Istenté1 rendelt ideje. A lélek (pszithé) sz6 itt ,,élet” jelentéssel bir. Nagy Herédes kézvetlen haldla el6tt leggonoszabb fidt Arkhelaoszt jelélte ki Judea, Samaria és Idumea uralkoddjaul. Arkhelaosz vérengzésével ott folytatta, ahol apja abbahagyta. Igy érthetd, hogy Jozsef (Jézus életét féltve) nem mert Jidedba menni. Pedig ugy tiinik, az lett volna szdmara a természetes, hogy Betlehemben le- telepedve nevelje fel Jézust. Kiilon mennyei engedélyre, sdt tandcsra volt sziiksége, hogy ezt a kegyes tervét (mint mar oly sokszor a torténet sordn) megvaltoztassa. Itt (Ndzdretben) éltek jegyességiik idején is. Természetesnek tiinik, hogy itt telepedjenek le, ha mdr nem ragaszkodik Isten ahhoz, hogy Betlehemben marad- janak a késdbbi idében is. Ez a profétai utalds problémds. Nazdret vdrosdrol egyetlen sz6 sem esik az Otestamentumban (sét Josephus Flavius mtiveiben sem), olyan jelentéktelen volt vall4si szempontbéL Jézus kortdrsa, Natdnael ironikusan teszi fel a kérdést: ,,Na- zaretb6l tamadhat-e valami jo?” (Jn 1,47) Ezt megelézéen Filep ,,nazdreti Jézus- rél” beszé] neki. A megolddst valészintien az adja, hogy az 6testamentumi préfétdk (Ezs 11,1; Jer 23,5; Ez 17,22; Zak 3,8. stb.) a Messidsrdl, mint virdgzd vesszdrd] beszélnek. Nadzdret nevének jelentése pedig éppen ez. Az tény, hogy késdbb az ApCs-ben tbbszér beszélnek Jézusrdél ugy, mint ,,ndzdreti”-161 (ApCs 2, 22; 3,6; 6,14; 10,38; 22,8; 26,9.).12 Wr SON \o oo 10 ll 12 MATE 3 BEMERITO JANOS (Mk 1,2—6. Lk 3,3—6. Jn 1,19—23) Abban az iddben follépett Bemerité Janos Judea pusztajaban, és igy pré- dikalt: ,,lérjetek meg, mert itt van a mennyeknek orszdga. 6 az, akir6l Ezsaids igy beszélt: Egy hang kidlt a pusztaban: Készitsétek az Ur utjat! Egyengessétek dsvényeit!” (zs 40,3) Jénosnak teveszér ruhdja volt és bérévet viselt derekdn, tapldléka pedig sdska és vadméz volt. Akkor kitédult hozzd Jeruzsdlem, tovébba egész Judea és a Jordan egész kornyéke. S amint megvallottak vétkeiket, bemeritette Gket a Jordan folydban. De amikor latta, hogy sokan a farizeusok és szadduceusok kérébdl jonnek bemeritkezni, igy szdlt hozzdjuk: ,,Viperak fajzata! Ki okositott fel tite- ket, hogy a k6zelgé harag el6l menekiiljetek? Teremjetek hat megtéréssel Osszhangban 4ll6 gyiimdlcsét. Ne gondoljdtok, hogy igy vélekedhettek: a mi atyank Abrahdm; mert — mondom néktek, hogy — Isten képes e kévekb6l gyermekeket tamasz- tani Abrahdmnak. A fejsze mar a fak gydkerén van: ennélfogva minden fa amely nem terem j6 gyiimdlcsét kivagatik és ttizre vettetik. En a megtérés alapjan vizbe meritelek ugyan titeket, de aki utanam jon, erésebb mint én — akinek sarujét hordozni sem vagyok mélté — 6 majd tiizes Szentszellembe merit be titeket. Kezében sz6rolapat van, kitakaritja szértijét: gabondjat magtarba gyiijti, a polyvat pedig elégeti olthatatlan ttizzel. Magyardzat Mintegy 3 évtized telt el a 2. és 3. fejezet eseményei k6z6tt. Lukdcs pontos — a maga kordban szokasos — datdldst végez (Lk 3,1—2). Az dltaldnosan haszndlt kifejezés (megjelent) inkabb a helyvdltoztatds révén bekévetkezé jelenlétre (és nem tébbre!) utal. Ezért vdlasztottam a fenti varidnst (,,follépett”). A bemerités szolgdlata megkiilénboéztetd névvé jegecesedett ki Jadnos neve mellett. (Még a pogany forrdsok is igy nevezik: loannész ho baptisztész = Bemerité Janos. (A bemeritésr6l lasd: 6. vers magyardzatat.) Judea pusztaja a Holt-tenger k opr nyugati partvidéke.MATE 3 13 2 A ,,megtérés” (metanoia) a gondolkoddsmod (és abbél adddédan az életvitel) megvdltozdsat, a korabbi irany megvdltoztatdsdt jelenti. A ,,tartsatok biinbdnatot” forditas nem tartalmazza a gordég felszdlitds teljes igényét. Bar kétségteleniil beletar- tozik a folyamatba a biinbanat, de magdban kevés. A haszndlt igealak (perfectum) jelzi, hogy a hangstly a cselekvés (kozeledés) eredményén van. Az pedig a,,jelenléf . A szokdsos forditdsté] (mennyek orsz4ga) tébb ok miatt nem tértem el (egy teoldgiai kulcskifejezés esetében ez sohasem halds vallalkozas!) A kifejezés jelenté- sére nézve azonban sziikséges megjegyezni a kévetkezdket: Az ,,orsz4g’”’ dltaldban a hatdrokkal kériilvett uralmi teriiletet jelenti. A ba- szileia viszont a hatalom gyakorlasara, az uralk oddsra helyezi a hangsulyt. Ezt pedig a magyar ,,uralom’’ fejezné ki jobban. A ,,mennyek orszéga” kifejezést egyébként csak Maté haszndlja az ,,Isten orszdga” szinonimajaként, tébb mint 30 esetben. Ma- té eltéré szdhaszndlatanak oka az a zsid6 térekvés, hogy Isten nevét lehetdleg ne vegyék ajkukra. 3 Maté azonositdsa és jellemzése: Bemerité Janos olyan mint a hang (az azonosi- tdsnak tiind metafora lényegében hasonldsagot jelent). Janosnak sem személye fon- tos tehdt, hanem kiildetése. Nem Gndlldsitja magat (a hang nem is létezik hangfor- ras nélkiil!); gazdaja rendelkezik vele. Nem ront el semmit, mert engedelmes fiigg- vénye a hang addjanak, Istennek. A Vizsolyi Biblia is az vegyengessétek” sz6t haszndlja. Késdbb megjelent egy Uj vdltozat, az ,,egyenesitsétek” vagy ,,tegyétek egyenessé”. Az étestamentumi szévegkOmmyezetb6é] (Ezs 40,4) kideriil, hogy itt fiiggdleges iranyu rendezésré1 van szo, és nem vizszintesr6l (az ,,egyenesités” inkabb ez utdbbit jelenti!). Ezért célsze- ru meghagyni a fenti valtozatot. 4 Ezt a durva tevesz6rb61 késziilt Gltézetet viselte [llés is. S6t oly jellemzé volt ra, hogy Ahazja kirdly azonnal tudta, hogy Hléssel talélkoztak emberei, mikor kér- désére ismertették vele az idegen ruhazatat (2Kir 1,8). A sdskat a szigort zsid6 ételtorvény is ehetének itélte (3M6z 11,22). Termé- szetesen Bemerité Jdnos ,,étrendje” azt is jelzi, hogy ndla valéban elhanyagolhaté helyen allt az étkezés (v6. Mt 11,18). 5 Ezek a kifejezések (Jeruzsdlem, Judea, Jordin kérnyéke) alatt itt természete- sen a jelzett varos illetve vidékek lakosait kell érteniink. 6 A binvallds és a bemerités egyidejiisége (,,amint”) valdsziniien azt jelenti, hogy a biinvallas valdjaban megelézte a Janos-bemeritést. A vizbe merités ismert és gyakorolt aktus volt a zsiddk k6z6tt, amikor egy po- gdny vallasi ember felvette a zsidd hitet (= prozelita bemerités). Azonban mig a zsid6 bemerités cereménidlis aktus volt, addig a Janos-bemerités és a beldle kindvd keresztyén bemerités etikai valtozds szimbdluma lett: meghalds a régi életnek és feltamadds egy ujra (v6. Rom 6,3—11. Kol 2,12). A meghalast jelképezi a vizbe merités, a feltimadast pedig a vizbdl valé kiemelés. Ezért sem fogadhat6 el a beme- rités dtvdltoztatdsa keresztelésre. Némelyek ugy gondolj4k, hogy itt inkdbb a ,,folyéba” forditds lenne pontos. Az igazsdg az, hogy a bemerités aktusa a folyé6mederben tértént. Azonban a folyé vizébe meritette be Janos a biinvalldékat. 7 A szérend fontos hangstilyt ad a szévegkOmyezetnek megfelelden. Itt ugyanis Maté nem azt emeli ki, hogy a farizeusok és szadduceusok kéziil sokan jottek Janos- hoz, hanem azt, hogy a hozz4 jévd tomegbdl sokan a farizeusok és szadduceusok kérébél jsttek, Amikor erre Janos felfigyelt, akkor szélitotta meg ket. Ha biinbdnattal jottek volna a farizeusok és szadduceusok, akkor nyilvan nem mondta volna nekik Janos ezeket a kemény szavakat (viperdk fajzata!). A képanyag14 11 11 12 MATE 3 a korabeli Palesztina érintett részein jl ismert: a tikkaszté szdrazsdgban ldngralob- bano szdraz fliben a viperdk villamgyorsan menekiilnek a biztonsdgos hasadék okba; azaz helyvaltoztatds dltal mentik életiiket, de kigyék maradnak. A biinbdnat nélkiil érkez6k is igy — lényegi vdltozds, megtérés nélkiil — szeretnének megmenekiilni Isten elkévetkezé haragjat6]. Ez azonban az ember szdmara nem jarhat6 ut. A fa fajtajaxra gytimdlcséb6l lehet kévetkeztetni. Lukdcs azt is megérdkiti, hogy mit jelentett konkrétan Janosnak ez az igénye (v6. Lk 3,10—14). Itt kitiinik, hogy Janos bemeritése életvdltozds (megtérés) utdn valt csak esedékessé. E fel- tétel teljesitése nélkiil a Bemerit6td) csak korhold igét kapnak a jelentkezék, de bemeritésben nem részesiilhetnek (v6. Lk 7,30). A szarmazdsb61 fakadé érdemek helyett Janos Isten ujjdteremt6 hatalmdra te- szia hangsulyt. Valo igaz, hogy az itteni nyelvi szerkezet (eisz + accusativus) leginkdbb célha- térozéi értelmii. E szabdly miatt forditanak leginkadbb igy: ,megtérésre”, vagy ,megtérés érdekében”’, ,,a megtérés elérése céljdbdl”. A szdvegdsszefiiggés azonban ellentmond annak az iddi viszonynak, illetve ok-okozati dsszefiiggésnek, hogy a janosi bemerités létrehozza vagy akarcsak eldsegiti a megtérést. Ezzel szemben azt allitja a 8. vers, hogy az Ssszefliggés forditva all fenn: a megtérés (és a vele dssz- hangban all6 gyiimélcsék) nélkiil nincs bemerités. Az emlitett nyelvi szerkezet (eisz + accusativus) jelentése itt tehat: ,,. . alapjén” , »miatt”. A janosi bemerités a megtérés alapjén gyakorolt szimbélikus aktus volt. A saru hordozasa altal4ban a rabszolga dolga volt, amikor ura vagy annak ven- dége belépett a hazba. Janos és az eljévendd Jézus k6z6tt olyan nagy a kiilénbség, hogy az utkészité még arra sem érzi magdt mélténak, hogy (Jézusnak) sarujat hor- dozza. A goérég szerkezet (hendiadiioin = egyet kett6vel ti, kifejezni) jelzi, hogy a két kifejezés (melyet névelé nélkiil kapcsol dssze az ,,és”) egyetlen fogalmat jeldél. Ilyenkor a forditasban jelzdés dsszetétel a legszerencsésebb; méghozza olyan szer- kezet, ahol a sorrendben 2. elem lesz az elsé jelzdje. Ilyen médon sziiletett meg a »tizes Szentszellem” fordités, amely jelzi, hogy egyetlen (legfeljebb kettds!) bemeritésr61 van sz6 és semmiképpen sem 2 kiilén eseményrél beszél itt Janos, A ,,tiizes” jelzé a k6vetkez6 jelentést hordozza: A janosi bemerités ugy viszonyul a Krisztus-bemeritéshez, mint a feliiletileg tisztité viz az égetve tisztitd tiizhéz. A magyardz6k itt dltaldban megjegyzik, hogy Jézus maga nem végzett vizbe- meritést. Ezt a Jn 4,2-re hivatkozva allitjak. Ennek alapjén hatdlytalanitjék a Jn 3,23. és 4,1. hatdrozott dllitdsait, és elhallgatjd4k azt a tényt, hogy a messidsi azono- sitds elemei k6z6tt is ott volt a bemerités végzése (v6. Jn 1,25). A In 4,2. alapos nyelvi elemzése kideriti, hogy itt un, dialek tikus (relativ) tagaddsrél van sz6, amely- nek helyes forditdsa igy hangzik: »,JOllehet tébbnyire nem Jézus végezte a bemen- tést, hanem ditaléban a tanitvanyai.” A szérii kitakaritdsa azt jelenti, hogy az oda dsszehordott és kicsépelt szalmat, toreket, gabonat és gyommagvakat kiilénb6z6 miiveletekkel szétvdlasztotta a gazda és mindegyiket az 6t megilletd sorsra juttatta. Az olthatatlan (illetve kioltatlan) fogalmat a magyar nyelvben is elterjedt sz6 (aszbeszt6) hordozza. Ez végiil is a tiiz Grokkévaldésagat s ezzel a polyva elégésének meggdtolhatatlansdgat jelzi. Itt atvitt értelemben az itéletrdl van sz6 (lényegében a terméketlen fa kivagdsa és elégetése ez, mds képpel kifejezve).MATE 3 15 14 15 16 17 14 15 JEZUS BEMERITKEZESE (Mk 1,9—11. Lk 3,21—22. Jn 1 32-34) Ekkor elj6tt Jézus Galiledbdl a Jordin mellé Janoshoz, hogy bemeritkez- zék dltala. Janos azonban megkisérelte visszatartani dt ezzel a megjegyzéssel: ,,ne- kem van arra sztikségem, hogy tedltalad bemeritkezzem és te jéssz én- hozzim?” Jézus viszont igy vdlaszolt: ,,engedj, mert igy illik hozzank, hogy betdlt- stink minden igazsdgosségot!” Akkor engedett neki. Miutan Jézus bemeritkezett azonnal kijott a vizb6l és ime megnyilt az ég, és (Janos) latta, hogy Isten Szelleme leereszkedik — mint egy galamb — és redszall (Jézusra). Es ime hang hallatszott a mennybél: ,,Ez az én szeretett fiam, akiben gyOnyork6d6m. Magyardzat A késbbiekb6l kideriil, hogy itt un. ,kisérlet” (conative) jellegi imperfek- tummal van dolgunk. Ezért indokolt a fenti forditds: ,,megkisérelte visszatartani’’. Itt kideriil, hogy Janos szerint a bemerité személye mindenképpen felette all a bemeritkezdének. Ennélfogva az alazat illetve a redlis ardnyérzék mondatja Ja- nossal: ,,nekem van sziikségem arra, hogy tedltalad bemeritkezzem”. Az viszont nyitott kérdés, hogy a mennyei azonositd jel (16-17. vers) eldtt hogyan ismerte fel Jézust Janos (v6. Jn 1,31). Mdsrészt, ha rokoni alapon a teljes ismeret birtoka- ban volna, akkor miért lett volna sziiksége az azonositdé jelre (Jn 1,33). Az bizo- nyosnak ldtszik, hogy a részleges (esetleg rokoni kapcsolatb6] is addd6) ismeret elegend6 a fenti tiltakozdshoz illetve a szerepcsere sziikségességének belatdsdhoz, de nem olyan mélységti és tisztasdgi, mint ami a mennyei szdézatbdl sz4rmazik! Az ,,illik” (prepon) sz6 itt az ,,illeszkedést” jelenti és nem valamiféle ,,il- lemre” vonatkozik. Jézusnak nem szokdsa tsz. 1. személyben beszélni igy, hogy ezaltal emberek- kel hozza magdt kézés nevezGre (de: ,,En és az Atya egy vagyunk” — Jn 10,30). Ez itt valésziniien arra utal, hogy bedllt a biindésék k6zé. Nem ugy, mint koziiliik egy (hisz 6 nem volt biinés), hanem gy mint érettiik az egyetien didozat. O ezdltal is a bi&indésék k6zé szdmlaltatott, de nem a maga biine miatt, hanem annak a valt- sdgminek els6 mozzanataként, amely soran mdsok btine eltdrléséért didozta oda magat. Az igazsdgossag betdltése Isten rendjébe illetve tervébe vald beilleszkedést jelenti. Jézus ugyanigy meritkezik be, mint kortdrsai, s ezdltal 6 is beilleszkedik Isten tervébe. De mennyire mds ez a terv (és igy a beilleszkedés is) red nézve mint kortarsaira nézve. Jézus Krisztusra nézve Isten terve a megvdltdés kimunkéldsa; kor- tdrsaira és a mindenkori bfinés emberre nézve pedig a megvdltatds. Egyéb esetekben a bemeritkez6k tesznek binvalldst. Jézus bemeritése esetén a bemertté vailja meg kicsinységét és méltatlansagat!16 17 MATE 3 A bemeritési térténetben a Szenthdromsdég mindhdrom személye (Atya, Fiu, Szentszellem) jelen van. Hasonldé szézat hangzik el késdbb a tanitvanyok belsd kore (Jakab, Janos és Péter) eldtt a megdicsdiilés hegyén (Mt 17,5). Az itteni sz6zat Janos és Jézus k6z6tt segit disztingvdlni; a késGbbi megdicsdiilés hegyi szé- zat viszont az Otestamentum nagyjai (Mdzes és 1ilés) valamint Jézus k6zott! K6zel 2 évtizedig kellett varnia ahhoz, hogy Jézusnak a maga istenfiusdgarél sz616 bizonysdgtételét (Lk 2, 49) az Atya megerOsitése és hitelesitése. Ez tortént itt. Ez a bizonysdgtétel jelzi, hogy Jézus magdnéletének kb. 30 éve alatt is tudott az Atya 6rémére élni!MATE 4 17 wnre JEZUS MEGKISERTESE (Mk 1,12 kév. Lk 4,1—13) Akkor a Szellem elvitte Jézust a pusztdba, hogy az 6rdég megkisértse. Miutdn negyven nap és negyven éjjel béjtolt (Jézus), végiil megéhezett. A kisért6 odament hozza és igy szélt: ,,ha Isten fia vagy, mondd hogy ezek a kovek valtozzanak dat kenyerekké”. ~ e De 6 igy vdlaszolt: meg van irva: »,Nem csupdn kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Is- ten sz4j4b6l sz4rmazik.” (SM6z 8,3) Akkor elvitte 6t az Ordég a szent varosba, a templom pdarkdnyara Alli- totta, és igy sz6lt: ha Isten fia vagy, vesd ala magad, mert meg van irva: »,Angyalainak parancsot adott feldled és tenyeriik6n fognak hordani téged, nehogy kébe tisd l4badat.” (Zsolt 91,11—12) Jézus igy valaszolt: az is meg van irva: Ne kisértsd Uradat, Istenedet.” (5Mé6z 6,16) Ismét elvitte 6t az Orddg, (most) egy igen magas hegyre, s megmutatta neki a vildg Osszes orszdgat és azok dicsdségét. ,ezeket mind neked fogom adni, ha leborulva imddsz engem” — mondta. Akkor Jézus ezt mondta neki: tavozz sdtén, mert meg van irva: ,,Uradat, Istenedet imddd és csak neki szolgalj’’. (5M6z 6,13) Akkor otthagyta 6t az 6rdég és ime angyalok jéttek és (fel)szolgdltak néki. Magyardadzat Jézus a Jordan vizébdél azonnala kisértés nizébe keriil! A £6 kérdés itt az: mi- lyen titon-médon kellene végrehajtani a vilag megvaltasdt, illetve 6nmaga elfogadta- tasdt. Ez a kérdés a kisértéstGrténet lényege! A ,,Szellem”: Szentszellem. A ,,kisértés” szava (peiraszmosz) olyan provoka- tiv élethelyzetet jelent, amelybdl Isten gydztesen, megerds6dve, megprobdlva szeretné viszontlatni Fidt; a sdt4n viszont elbuktatni akarja benne Jézust. Az egyet- len esemény merében kétféle kimenetelének reménye magyardzza meg, hogy annak létrejéttében kézremiikédik a Szentszellem is és a sdtdn is (a Szellem vitte — az Ordég kisértette)! A puszta a gonosz szellemek lakhelye a zsid6 felfogas szerint. A 40Q-es szam az Istennel valo kézdsségdpolds és a szolgalatra vald felkésziilés osszefiiggéséb6l ismnerds (pl. 2M6z 34,28). A kifejezés jelentése: 40 nappal és 40 éjszakan, A bdjt‘lényege: Az Istennel valo elmélyiilt kéz6sség dpoldsa hattérbe szoritja a test igényeit. Ezt jelzi a megjegyzés: végill (= a bojt végén! ) éhezett meg. Ugy tiinik, hogy nem a testi igények akaraterdvel torténd hattérbe s: sz6. A bdjt és az éhség emlitése azért is lenyeges, hogy beveze © es, lsd is rtéest. Free st18 MATE 4 Nem tudjuk, hogy testi formdban (mint pl. 1M6z 3,1-tél) vagy spiritudlis modon tértént-e a sdtan kézeledése. Az azonban biztos, hogy a kisérté6 nem mas, mint az 6rd6g ( satan) — vd, 4,1.5.8.10.11. vers. | A satan feltételes médt fogalmazdsa (,,ha Isten fia vagy”) az Atya bizonysdg- tételét vonja kétségbe (,,ez az én szeretett fiam” — Mt 3,17); és egyben lehetd- séget kindl Jézusnak arra, hogy bizonyitékat adja az ajanlott messidsi jel altal a ki- nyilatkoztatds igazs4génak! Ezenfeliil a csoda ,,mellékterméke” (a kenyér) is igen hasznos volna, hisz a pusztéban egyébként nem csillapithatja éhségét Jézus (pedig mar kifejezetten éhes!). Jézus az igényelt csoda dltal viszont azt is megerdsitené, hogy Isten szava magaban kevés, bizonyiték kell hozza! Jézus késSbb bebizonyitja, hogy képes ilyen jellegé és horderejti csodara (kdnai menyegzé Jn 2,1-11), de nemhogy a sdtdn szavara, hanem még édesanyja kérésére sem indul, mig el nem jén az ,,6 drdja’, azaz Istentél rendelt cselekvési ideje. Egyébként is a maga érdekében sohasem él csodatevé erejével. A ké-kenyér parhuzam nemcsak a felhaszndlhatésdguk k6zétt fesziilé ellentét miatt beszédes, hanem azért is, mert a lapos tenyérnyi kévek rdnézésre igen hasonlitanak a ldngos- szerd kenyérkékhez (anndl is inkdbb, mert gyakran ilyen lapos kévekre tapasztva siitétték meg a kenyérkéket s ezzel dtvették a kévek alakjat és formdjat). Az eredeti dsszefiiggésben a manndra utal a 4. vers vége. Ujtestamentumi 6sz- szefliggésben azonban emiékeziink Jézus késdbbi kijelentésére: ,,Az én eledelem az, hogy annak akaratdét cselekedjem, aki elkiilddtt engem...” (Jn 4,34). Ezzel az idézettel egyrészt azt valaszolja Jézus, hogy szdméra a kenyérkérdés nem olyan mélységti (40 napi bdjt utdn sem!), hogy annak megolddsa érdekében csoddhoz folyamodjék; mdsrészt utal arra, hogy az Istennel valé szellemi kézdsség olyan élteté szdmdra, hogy az messzemenéen képes pétolni testi sziikségleteit is. Orékké érvényes igazsag l4t itt napvilagot: az ember sziikségei csak az Istentdl valé feljes fiiggdéségben taldlnak kielégiilést. A szent varos: Jeruzsdlem. A ,,templom” (hieron) itt az egész épiiletkomplexumot és oszlopcsarnok ot jelenti, és nemcsak a szenthely és szentély épiiletét (naosz). Nem egészen vildgos, hogy mit jelent a parkdny (pteriigion). Taldn a templomudvart szegélyez6 oszlop- csamok pdrkanydrél van sz6, ahonnan szédiiletes (kb. 140 m) mélység nyilott a Kedron vilgyére. Az elsé kisértés bevezetése ismétlédik (,,ha Isten fia vagy’) és Ujabb bizonyi- tasi igény és lehetdség kindlk ozik Jézus elétt (v6. 3/b pont). A kisértés lényege: tégy eleget az emberek messidsi elvdrdsinak, azaz tégy ugy, mintha a mennybdl most szdllndl ald. Jézus messidsi eredetének ilyen (bizo- nyos mértékig csalé!) bizonyitdsa azonban nem tartozik Jézus Krisztus Istent6l legalizalt fegyvertdrdba. O egyébként sem azért jétt, hogy népe elvdrdsait, igényeit elégitse ki, hanem sziikségeit! Jézus el6z6 igei valaszdnak (4,4) hatdsdra most az Srdég igével igyekszik hitele- siteni és legalizdlni ajanlatét. Mint azonban latni fogjuk, ez csak sdtdni torzitdsok révén lehetséges. Az idézet (Zsolt 91,11—12) csoddlatos igérete az Ur utjan veszélybe keriilt emberre vonatkozik. Ha Jézus enged a sdtdn szavdnak, akkor ezdltal a maga (Isten- tél rendelt) Utjdrdl, és Gnként a sdtén Uitjéra tér. Ebben az esetben viszont nem vonatkozik rea az idézett igéret. A satin ugyanis - taktikusan — hidnyosan (a meg- szorité feltétel nélkiil) idézi az étestamentumi igéretet (kihagyja a: ,,minden te utadban” szakaszt). A feltételeit6! megfosztott igéret teljesedését viszont Isten nem garantalja tobbé!MATE 4 19 10 11 A hidnyosan idézett és helyteleniil alkalmazott ige veszélybe sodorna Jézus személyét és kiildetését. Az 6 vdlasza erre nem az engedelmesség, hanem helyesen idézett és alkalmazott ige. Ennek fényében nem az deriil ki, hogy két ige ellent- mondasban all egymdssal, hanem az, hogy a satan 4ltal eltorzitott ige gyilkos volta az ige valddi fényében leplezédik le. Az 5M6z 6,16-b61 valo idézet két sikon is leleplezi a sétan kisértését: 1, Isten, feltételeitél megfosztott igéretére épiteni egyrészt dngyilkossdg, masrészt az Isten kisértése (vajon ilyen esetben is kidll-e — megcsonkitott igéret alapjdn — dvéi mellett?) Mas szavakkal: nem jé kiprobdlni, hogy meddig mehetek el Istennel az engedetlenség utjan, kévetkezmények néi- kil. 2. Egyszersmind gy is érthet6 azonban az idézet, hogy a behelyettesitésben a tiltds a sdtdénnak mostani ténykedését nevezi néven, és leplezi le; az ,,Uradat, Istenedet” pedig Jézus Krisztusra vonatkozik. (Eszerint itt Jézus Krisztus kdzvetve Istennek vallja magat!) Megjegyzés: Maté és Lukacs evangéliumdban a kisértések sorrendje nem azonos (Mt: 1,2,3. és Lk: 1,3,2). Ez a kiilOnbézdéség az.evangélium irdinak formai szabad- sagabol adddik, a térténelmi tényt és az iizenetet nem érinti. Az Grdég harmadik kisértése eltér az elsé kettétél. Azok bevezetése igy hang- zott: ,,ha Isten fia vagy.” A harmadikban viszont a feltételt megeldzi a felajanids. A satan még mindig nem adja fel. S6t ahelyett, hogy a maga kudarcat konstatdlnd, Jézus Krisztus Istentél ered6 messidsi jogkérét és hatalmdt tekinti semmisnek. Legaldbbis erre kévetkeztethetiink abbol, hogy most 6 maga ajanl Jézusnak vildg- hatalmat. A kisértés helyét a lehetd legjobban vdlasztja meg. (Nem tudjuk, hogy ez a hely a tradicionélis OUARANTANIA volt-e vagy sem.) Mivel nem létezik olyan hegy, ahonnan a vildg dsszes orszdga lathatd volna fi- zikai szemmel, ezért joggal gondolhatunk arra, hogy itt spiritudlis pillantasr6] van sz6. Ezt létszik igazolni Lukacs plusz megjegyzése is: ,,egy szempillantdsban” (Lk 4,5). Lukadcs a kiegészité gond olatot is meg6ér6kitette: ,mert nékem adatott, és annak adom, akinek akarom” (Lk 4,6). Mintha csak Isten szavat hallandnk (ez a sd- tdn mddszerei kdzé tartozik!), aki igy szdit: ,,Kérjed télem és odaadom néked a poginyokat drékségiil, és birtokodul a fold hatdrait” (Zsolt 2,8). Isten terve szerint azonban e megvaltds dra a Golgota. A sétan most csdbité ajanlatot tesz, amelyben az dr nem a kereszthaldl, hanem ,,csak” az 6 imddata (Isten helyett)! Ezdltal — ide- ig-6raig — hatalmat kaphatna tole Jézus (persze ez a hatalom maximum addig tart- hat, amig az ajandékoz6 Grdég hatalma tart!) az uralkoddsra, de 6 nem ezért jott, hanem hogy megvdltsa a vilagot. Ezért nem fogadja el a satan kompromisszumos j ja- vaslatat. Itt természetesen nem tud még elforzitott igei ,,alatamasztdssal” sem szolgdlni az 6rddg (mint a masodik kisértésnél — v6. 6. vers). Az elutasitas (,,télem” kiegészitéssel) ismerds a Mt 16,23-b6l is, ahol a satan Péter dltal kisértette Jézus Krisztust. Kizarolag Istent illeti az imddat és a szolgdlat is (senki mdst!). Ezzel viszont nagyon stlyossa vdlik a 11. versben jelentkezd angyalok szolgdlata Jézus felé, hisz ez azt jelzi, hogy 6 Isten. Az Grdég tévozdsa utén érkeznek csak az angyalok, de akkor igen! Az angya- lok ,,szolgdlata’” mind a hérom kisértés lehetséges eredményét tilszdrnyalja, vagyis gazdag karpotlas kdvetkezik: (1) Az éhezé Jézus nem teritett magdnak asztalt az drdég szavara, csoda 4l- tal. Most az angyalok ,,szolgdinak fel’ neki (az itt haszndlt ige jelenté- se itt feltétleniil ez!),20 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 MATE 4 (2) A templom parkany4r6l Jézus nem szallt ald (vagyis nem probdlta meg kétes értékii tettével bizonyitani mennyei eredetét). Most a mennyei an- gyalok szolgdlata jelzi, hogy Jézus Krisztus csak mennybél érkezhetett, s6t az ottani lények kdzott is az elsd! (3) Jézus nem fogadta el a sdtdn dltal felkindlt hatalmat, vagyis az emberi — alattvaldi — hédolatot, szolgdlatot. Ehelyett most angyal szolgalatot, hddolatot kap. Nemcsak a fold, hanem a menny ura is 6! JEZUS ELKEZDI GALILEAI MUNKALKODASAT ES ELHIVJA ELSO NEGY TANITVANYAT (Mk 1,14-15. LK 4,14—15) Miutan meghallotta (Jézus), hogy Janost elfogték, visszavonult Galiledba. Elhagyta Nazdretet és a tengerparti Kapernaumba kdltézétt, Zebulon és Naftali hatdrvidékére, hogy beteljtesedjék Ezsaids proféta szava: »Zebulon és Naftali féldje, tengermellék, Jordénontil, poganyok Galiledja. A sététségben veszteglé nép fényt pillantott meg. A halal érnyékos foldjén lakéknak fény tamadt!”’ (Ezs 8,23.9,1) Jézus ettél fogva elkezdett prédikdlni: ,,Térjetek meg, mert itt van a mennyek orszdga’’. Mik6zben a Galileai tenger partjin sétalt Jézus, megpillantott két test- vért: a Péternek elnevezett Simont és testvérét Andrast, amint éppen kor- hal6t vetettek a tengerbe, mert haldszok voltak. , Kovessetek jengem” — mondta nekik — ,,és emberhaldszokkd4 teszlek majd titeket.” Azok tiistént otthagytak a hélokat és kovették Ot. Amikor onnan tovébbment (Jézus), mdsik két testvért pillantott meg, Zebedeus fidt Jakabot és testvérét, Janost, amint a hajodban atyjukkal, Zebedeussal hdldikat szedték rendbe. Oket is hivta. Azok tiistént otthagytak a hajot meg atyjukat és kovették Ot. (Jézus) bejarta egész Galiledt, kozben tanitott zsinagogdikban, és hirdette (Isten) orszdgdnak evangéliumdt és meggydgyitott a nép kozt (eléfordu- 16) mindenféle betegséget és gyengeséget. El is terjedt a hire egész Sziridban. Elvittek hozzd kilonféle fajdalmas idiilt és heveny korban szenvedé sokféle beteget, st 6rdégtél megszél- lottakat, holdkorosokat meg béndkat is, és meggydgyitotta Gket. Galiledbol, Tizvdrosbol, Jeruzsdlembdl és a Jorddnontulrél (Gsszesereg- lett) nagy tomegek k6vették Ot.MATE 4 21 12 13 16 17 18 Magyardzat Az itt emlitett esemény részletes leirdsa megtaldlhatd Maté 14,3—12-ben. Galilea eredetileg hérom térzsnek (Aser, Naftali és Zebulon) adatott (Jézs 9), de azok sohasem tudték kitizni onnan a kdnadnita dslakossdgot. Ennélfogva itt a galileai zsiddsdg keveredett a pogdnyokkal. A judeaiak emiatt lenézték Sket. Egy jelentdés pozitivum is szdrmazott azonban ebbél a kGériilménybél: Galilea népe sokkal nyitottabb és fogékonyabb volt minden Wj eszme irdnt. A kortdrsak vélemé- nye igy hangzott: ,,Galilea minden ujra nyitott Judea semmire sem”! Jézus tanitdsa is jobb talajra taldlt itt, mivel a judaizmus tévitja nem tartotta vaksdgban Galilea népét. Ezért kezdte Jézus éppen itt miikddését. Galilean beliil is valtoz6k voltak azonban a lehetdségek. Jézus Nazaretben ne- veltetett és élt ez ideig. Nazaret azonban egy jelentéktelen, eiszigetelt falucska volt, ahol a Galileara altaldban jellemz6 nyitottség nem érzéd6tt igazan. Jézus egyébként is tudta, hogy ,,egy proféta sem kedves a maga hazajdban”. Ezt gyakorlatb6l is meg- ismerte, hisz Nazdret népe — késébb — visszautasitotta és elfizte 6t. V6. Lk 4,28-31. Igy érthetd, hogy 4tk6ltéz6tt Kapernaumba. Kapernaum a Galileai tenger északnyugati partjdn épiilt nagy, forgalmas és fontos varos volt. Itt sok-sok ember (Atutaz6 is) hallhatta Jézus tanitdsdat és ldthatta csoddit. Kapernaum lett Jézus ,,sajat varosa” (Mt 9,1). Ez a magyardzata annak is, hogy a templomadot itt kellett befizetnie (Mt 17,25). A gordg ,,horion” elsé jelentése: hatar. De jelent: teriiletet, vidéket is. Mivel itt nem egy, hanem két térzsi teriilethez kapcsolddik a sz6, valdszintien elsé jelentésé- vel (,,hatar’) van dolgunk. A korabeli viszonyok k6z6tt azonban ez nem hatar- vonalat, hanem hatarteriiletet jelent. Nazaret Zebulon teriiletére esett. Kaper- naum viszont Zebulon és Naftali hatdrvidékéhez kézel (Naftali teriiletére) épiilt A két térzsi teriilet hatarat illetden dltaldban ettél eltér6ek az irdsos és térképészeti adatok, Ennek oka azonban az, hogy nem akorai, eredeti allapotot, hanem Naftali kés6bbi nyugat és dél felé kib6viilt 4llapotat ismertetik. A szerkezetben szereplé két névsz6 (fold és amyék) egyetlen fogalmat jelent (hendiaditioin), amelynél a masodik névsz6 az elsé jelzdjévé lesz. Igy jelentése ez: »arnyékos fold”. Az idézet Ezs 9,1—2-b6l val6. Eredetileg arra utal a profécia, hogy az asszirok altal elfoglalt Galilea (Kr. e. 722.) sokdig reménytelen allapotban vesztegelt (v6. 2Kir 15, 29), de aztan elérkezett a felszabadulds (Ezs 60,1—3). Maté tj médon al- kalmazza itt az idézett szakaszt: Galilea igazi, szellemi felszabaduldsa a biin elnyo- masa aldl csak most, Jézus Krisztus odakdltézésével, mikddésével és késGbbi valt- sdghaldla dital valdsul meg. Ugyanigy sumdzza Maté Bemerité Janos igehirdetését (Mt 3,2). Hasonld Jézus Krisztus elvardsa kikuld6tt tanitvanyaival szemben is (Mt 10,7). E felhivasban a {6 hangstily a mennyei uralom elérkezésére esik, és ebbdl k6- vetkezik a megtérés siirgetése. Az e versben haszndlt ige alakja (perfectum) jelzi, hogy a hangstly, a cselekvés (k6zeledés) eredményére esik, az pedig nem mas, mint a,,jelenlét’’. A Galileai-tenger tébbféle néven szerepel a Biblidban. Ezek a kévetkezok: Galileai-tenger, Genezéret-to, Tibérids-tenger, Kinneret-tenger. Eszak-déli iranyban tobb mint 20 km, kelet-nyugati iranyban kb. 12 km (a legszélesebb részén). A td vizszintje a tengerszint alatt 212 m-re van. Hegyek 6vezik. Varatlan viharok gya- koriak rajta. Halban gazdag. A Jordan északon folyik bele és délen lép ki beldle. A to észak-nyugati partjan épiilt Kapernaum, Jézus uj lakhelye.