Mesterek, életek, tanítások

ÖREGEDÉST LASSÍTÓ HOLISZTIKUS GYÓGYTERÁPIA

 TARTALOMJEGYZÉK

Az egyezményes akupunktúrás elnevezésekről viii

Ajánlás ix
Dr. Wang Xue Tai előszava xi
A fordító előszava xiii
Bevezetés xv
Köszönetnyilvánítás xix
Hitvallás xxi

I. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE 1

1. fejezet: A hagyományos kínai gyógyászat alapjai 3
2. fejezet: A fej, az arc, és a nyak meridiánjainak lefutása 13

II. RÉSZ: AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS PONTOK A FEJEN 31

3. fejezet: A pontok helymeghatározási módszerei 33
4. fejezet: Az anatómiai irányok elnevezései 39
5. fejezet: A Wu-féle fejmasszázsban alkalmazott főbb pontok 41

III. RÉSZ: AZ ARC ÉS A FEJ INGERZÓNÁI 49

6. fejezet: Az arc ingerzónái 51
7. fejezet: A fej ingerzónái 57

IV. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS 65

8. fejezet: Masszázsfogások 67
9. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs teljes sorozata 75
10. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs egészségügyi és kozmetikai hatásai . .107

V. RÉSZ: A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA 115

11. fejezet: Öngyógyító kezelések 117
12. fejezet: Qigong a gyógyító számára 127

FÜGGELÉK. REFERENCIÁK/AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK 131

Kiadványok a történelmi korokból 131
Mai kiadványok 131
További ajánlott olvasmányok 133

A Szerző életrajzi adatai 134

V
 AZ EGYEZMÉNYES AKUPUNKTURAS ELNEVEZÉSEKRŐL

A szerző e könyvben a Nemzeti Akupunkturás- és Keleti Gyógyászati Hi­

telesítő Bizottság (NCCAOM) szabványai szerinti elnevezéseket használja az
akupunktúrás/akupresszurás p o n t o k elnevezésére. (A fordító a Magyaror­
szágon meghonosodott elnevezéseket is alkalmazza.)

Meridián Megnevezés Rövidítés Magyar megnevezés rövidítés

Kéz Yangming Large Intestine LI Vastagbél Vab

Láb Yangming Stomach ST Gyomor Gy
Kéz Taiyang Small Intestine SI Vékonybél Véb
Láb Taiyang Urinary Bladder UB Hólyag H
Kéz Shaoyang Triple Warmer/Sanjiao SJ Hármas melegítő HM
Láb Shaoyang Gall Bladder GB Epehólyag Eh
Du Mai Governing Vessel GV (Du) Kormányzó Kor
Ren Mai Conception Vessel CV (Ren) Befogadó Bef
 DR. WANG XUE TAI ELŐSZAVA

A kínai orvosi masszázs, amelyet Tuina-nak is neveznek, nagyon régóta lé­

tezik. A történelmi feljegyzések szerint, az i. e. VII. században, az elismert
kínai orvos, Bien Que együtt alkalmazta az akupunktúrát, a Tuina-t és a kí­
nai gyógynövényeket, hogy így segíthessen a haldokló trónörökös meg­
mentésében. S immár több mint 2000 éve, a Han-dinasztia óta, „A Sárga
Császár Belgyógyászati Könyve" jelenti a kínai orvosi masszázs alapját.
A kínai orvosi masszázs a nyugati masszázstól eltérően a kínai orvoslás
egyik ága. Az elsődleges különbség az, hogy a kínai orvosi masszázs eredmé­
nyei elérése céljából a meridiánok és a p o n t o k elméletét alkalmazza. A test
egy részének masszírozása is lehetővé teszi a test egészének gyógyítását.
Hangsúlyt helyeznek továbbá a masszázsmódszerekre és technikákra, ame­
lyek nem csak a stresszt csökkentik, de a kimerültséget is. A végső cél mind­
azonáltal az önfenntartási képesség javítása és a betegségek gyógyítása.
A fejmasszázs igen fontos a kínai orvosi masszázsban. A hagyományos kí­
nai orvoslásban a fej a hat Yin és hat Yang csatorna egyesülési helye, ame­
lyeket a két különleges vezeték, a Kormányzó, GV (Du) és a Befogadó, CV
(Ren) kapcsol össze. Az agy pedig a Velő Óceánja, ahol az összes csatorna
találkozik, a h o n n a n a működésükhöz szükséges vezérlést kapják, és ami e
csatornák működését ellenőrzi. A fej akupunktúrás/akupresszúrás pont­
jainak masszírozása serkenti a Qi-t, és segíti a Qi és a vér keringését. Ez ja­
vítja a belső szervek állapotát, a test működését és az általános egészséget
is. A nyugati tudomány szerint az agy a test idegrendszerének legkifinomul­
tabb része. A központi idegrendszer vezérli a fejet, s az egész testet is. Az
ehhez szükséges indító impulzusok az agysejtekben jönnek létre. A fej­
masszázs érintései ezeket az ingereket hozzák egyensúlyba, s így nem csu­
p á n az agyi keringést javítják, de a test egészének általános állapotát is.
Dr. Wu mesterfokozatát (az orvosi diploma megszerzése utáni képzés és
minősítés) Kína legelőkelőbb orvosi egyetemén - a pekingi Hagyományos
Kínai Orvoslás Kínai Akadémiáján szerezte meg. Akupunktúra, Kínai orvosi
masszázs és Qigong szakokra specializálódott. Egyesítette az orvostudo­
mány elméletét saját szakértelmével és tapasztalataival, hogy kifejleszthes­
sen egy egyedülálló fejmasszázs-módszert, amely a fej különböző területei­
re összpontosít. Dr. Wu felfedezései n e m csak a kínai orvosi szakmai körök,
de a nagyközönség számára úgyszintén jelentősek. E könyv közzététele
megnöveli a társadalmi érdeklődést ezen új fejlesztés iránt.
 Kivételes megtiszteltetésben van részem, hogy megismerhettem Dr. Wu,
úgy orvostudományi, mint társadalmi szinten kimagasló jelentőségű hozzá­
járulását.

Dr. Wang Xue Tai

2000. március 24. Peking, Kína

Dr. Wang Xue Tai világszerte elismert tudós az akupunktúra terén,

továbbá az Akupunktúra- és Moxibuszciós Társaságok Világszövetségének
Örökös Elnöke
 A FORDÍTÓ ELŐSZAVA

Különleges könyvet tart kezében az olvasó, többszörösen is:

A könyvnek magyar vonatkozása is van. Dr. Wu Bin Jiang ugyanis 1990
elején Kínából Európába érkezvén, hazánkban kezdte meg külföldi gyó­
gyító, tanító és szervező munkáját. Kanadába távozásáig (1998), hét közben
Bécsben egy TCM magánklinikán, hétvégén pedig Budapesten gyógyított és
tanított, eközben Magyarország adott otthont, családjának is. Hazánkban Ő
volt az első kínai mester, aki Qigong-Taijit tanított, 1990-től kezdve. így a
tanulni, betegséget megelőzni s gyógyulni vágyó magyar emberek ezrei, Dr.
Wu tanítványai, betegei tapasztalhatták meg szakmai hozzáértését, tiszta
energiáit, kedvességét és segítőkészségét. Dr. Wu mindmáig megtartotta és
ápolja magyarországi kapcsolatait.
A könyv szakmai tartalmát és jelentőségét külön nem szükséges méltat­
nunk. A könyvben foglaltak gyakorlati felhasználhatóságát azonban -
úgy gondoljuk - igen! Ugyanis a módszer egyszerűsége és letisztultsága
rendkívüli kincs e szempontból. Bárki megtanulhatja, s alkalmazásával ol­
csón és igen hatékonyan szolgálhatja önmaga, családja és a környezetében
élő személyek egészségét. Ám az otthoni, a családi alkalmazáson és a ma­
gánfelhasználáson túl, jó lehetőséget adnak Dr. Wu e könyvben közölt
módszerei a hivatalos gyógyítók, a természetgyógyászok, a segítő foglalko­
zásúak, az ápolásban valamint a rekreációban dolgozók kezébe is. Azután
ki tudja? A Dr. Wu-féle fejmasszázs kezelési és önkezelési technikái, beleért­
ve az itt közölt Qigong (ejtsd: Csí Kung) gyakorlatokat is, a jövőben talán
fontos szerepet tölthetnek be az emberek munkahelyi baleset- és betegség­
megelőzésében, s eredményeik egyidejű javításában is. Ma és a közeljövő­
b e n e dolgok Magyarországon különösen fontosak lehetnek.
Mindezt saját tapasztalataim is alátámasztják, mivel az a szerencse ért,
hogy 1990 óta ismerem Dr. Wu-t, s személyesen Tőle tanulhatok.
A fejmasszázst gyógyítói m u n k á m b a n évek óta alkalmazom, a kliensek
egyöntetű megelégedésével kísérve.
Tanítványaim és pácienseim között sok a diák és az egyetemi hallgató,
hiszen például a Budapesti Műszaki Egyetemen évek óta tartok gyakorlást,
és tanítom is a Qigong-Taiji-t, b e n n e az itt közzétett arcmasszázs önkezelő
változatával. De számos más rendezvényen, a Diákszigettől nyugdíjas klu­
bokig, a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó és a legkülönbözőbb fog­
lalkozású és állapotú embereknek tartottam m á r bemutatókat és tanítá­
sokat.
így a gyakorlatban is jól lemérhettem, hogy igaz mindaz a pozitív hatás,
amit ajánlott módszereiről a Szerző könyvében ír!
 Rendkívül megtisztelő, hogy Dr. Wu megbízásából, személyes útbaigazí­
tásai segítségével könyvét magyarra fordíthattam, s e m ó d o n is részem lehet
tanításai, a Dr. Wu-féle fejmasszázs további hazai elterjedésében, eredmé­
nyeinek mind szélesebb körben való további felhasználásában.
A fordítás során törekedtem az érthetőségre, a szakszerűség egyidejű
megtartása mellett. Ezért adtam meg a hagyományos kínai orvoslás ma­
gyarul elterjedt elnevezéseit is az angol, az orvosi latin, illetve kínai elneve­
zések és rövidítések mellett. Ám olyan röviden, amennyire ez csak lehetsé­
ges volt, hogy a szöveg egységét ne veszélyeztesse. A kínai fogalmak elneve­
zései a könyv angol nyelvű eredetijében a kínai kiejtés nyugati átírására
szolgáló „pinyin" szabályai szerintiek. Ezt a fordítás során megtartottam. A
teljes mértékben kínai (tehát n e m angol-kínai) személynevek esetében a ve­
zetéknév elöl áll, csakúgy, mint a magyar nyelv esetében, s ezt a fordításban
is így adtam meg.
Ezúton is köszönöm Dr. Bodor Gézának a lefordított anyag átnézését,
javítását, tanácsait.
Végezetül engedtessék meg egy személyes információ közreadása is: e
könyv fordítása és számítógépbe írása közben tapasztalt nehézségek leküz­
désében is nagy segítségemre volt Dr. Wu fejmasszázsának önkezelő válto­
zata továbbá a Qigong-Taiji 15 gyakorlata... Tényleg működik!

Gervai Miklós András

okl. alternatív mozgás-, és masszázsterapeuta,
Qigong-Taiji tanító
 BEVEZETÉS

Amikor 1977-ben elvégeztem a középiskolát, é p p e n a kínai kulturális forra­

dalom kellős közepén találtam magam. Minden egyetem bezárt, s a hallgató­
kat vidékre küldték további „munkagyakorlatra". Én Hebai tartománybeli kis
szülőfalumba m e n t e m vissza kínai orvoslást tanulni nagybátyámtól. Egy na­
p o n megfáztam, és komoly fejfájás gyötört. Egy idős orvos a klinikáról elvég­
zett rajtam egy tízperces fejmasszázst, és a fejfájás azonnal elmúlt. Rögtön az
idős orvos mellé szegődtem gyakornoknak, hogy ezt a masszázsformát meg­
tanulhassam. Az ő ük-nagyapja udvari orvos volt a késői Qing-dinasztia ide­
jén, és ezt a fejmasszázst a császári palotából hagyományozták rá. Állítólag Xi
Chi özvegy császárné különösen nagyra becsülte Kicsi An-t, az egyik eunuch-
ot, aki minden reggel felkelés előtt masszírozta őt, különösen a fejét.
Mikor a kulturális forradalom 1977-ben véget ért, s az egyetemek ismét
megnyitották kapuikat, bekerültem a Heilongjiang-i Hagyományos Kínai
Orvosi Egyetemre, ahol aztán orvosi diplomát (BSc fokozat) szereztem.
1985-ben felvételt nyertem a Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémi­
ájára Pekingben, ahol 1988-ban az MSc orvosi fokozatot szereztem meg
(Qigong szakon, ejtsd: csí kung). Ez volt az első gyógyászati Qigong mes­
terképző program Kínában, de a világon is. Az egyetemi és akadémiai tanul­
mányaim idején áttanulmányozott sok ősi fejmasszázs-leírás nyomán fej­
lesztettem ki alapvető elméletemet. A fejmasszázsba t ö b b különböző népi
gyógyászati technikát is belefoglaltam: Shaolin, Er-Mei, Qigong és más
Tuina technikákat.
A hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine, TCM) el­
méleti alapjait egyebek között a Yin-Yang elmélete, az Öt Elem tana és a
meridiánok rendszere adják. A Wu-féle fejmasszázs (Dr. Wu's Head
Massage, WHM) maga is ugyanezen alapokban gyökerezik. A hagyományos
kínai gyógyászat alapja a szervezet veleszületett öngyógyító képességének
serkentése és táplálása, a biológiai egyensúly és harmónia helyreállítása.
Valamennyi gyógyászat abból az igényből fakad, hogy elkerülhessük a fáj­
dalmat, a betegségnek és a korlátozottságnak gátat szabjunk, egészséges és
teljes életet élhessünk.
A technológia fejlődésével és a számítógépek széleskörűen elterjedt al­
kalmazásával mind t ö b b e m b e r él és dolgozik az iroda falai között. Ez, az
úgynevezett „irodista" réteg a m o d e r n társadalom mind nagyobb hányadát
teszi ki. Számítógép-programozók, titkárok és titkárnők, menedzserek,
könyvelők, doktorok, jogászok, hogy csak néhányat említsünk a tipikus fe­
hérgalléros szakmák közül. Úgy is mondhatnánk, hogy ez az „irodista" ré­
teg a legveszélyeztetettebb, s ő adja a m o d e r n civilizáció legvalószínűbb ál­
dozatainak körét.
 Például a r o h a n ó , stresszes, városi élettel hozható kapcsolatba számos
rendellenesség, mint egyebek között a szabálytalan bélmozgás, az álmatlan­
ság is. Ha helyet akarunk változtatni, járás helyett manapság autózunk.
Munkában számítógép előtt ülünk, o t t h o n pedig a TV előtt. Igen, a m o d e r n
találmányok jól szolgálnak bennünket, ám ugyanakkor é p p e n a számító­
géppel, az autóval és az Internettel hozható összefüggésbe egy sor civilizá­
ciós betegség fellángolása, például a szédülés, az ingerlékenység, a fejfájás,
a szemek kifáradása, a vállak elnehezülése és az álmatlanság.
A lecsökkent fizikai erőkifejtés, valamint a nyak, a szem és az agy emellett
egyidejűleg megnövekedett aktivitása is visszatükrözi azt a drámai mértékű,
forradalmi változást, ami az elmúlt mintegy száz év alatt a m o d e r n társada­
lomban végbement. A kihívás, amellyel a gyorsan változó társadalom min­
d e n k é p p e n szembesít bennünket, az, hogy tudjuk-e természetes ú t o n ke­
zelni a m o d e r n civilizációból eredő betegségeket. Nos, a Wu-féle fejmas­
százs kifejlesztése válasz a fentiekben vázolt problémákra.
A világban fellelhető hagyományos, vagy m o d e r n masszázsokat tekintve
egyaránt látható, hogy sohasem összpontosítottak az arcra és a fejre. Amíg
az arc és a fejbőr területén csupán néhány akupunktúrás/akupresszúrás
p o n t o t és masszázsfogást alkalmaztak, a fő hangsúly túlnyomórészt a tör­
zsön és a négy végtagon maradt. A fejmasszázs elhanyagolása talán ahhoz a
történelmi korszakokon átívelő tényhez köthető, hogy a munkaerőpiacon
mindig a testi m u n k a kapott túlnyomó szerepet (ha ugyan nem kizárólago­
sat). A m o d e r n munkaerőpiac szerkezete azonban már korántsem ilyen, hi­
szen a technológiai változások átalakították életmódunkat. A „fehérgallé­
ros" munkások mostanság a nehéz fizikai tevékenység helyett élénk szelle­
mi munkát folytatnak. Ráadásul e drámai változások csupán a legutóbbi
mintegy ötven évben következtek be!
Felesleges említenünk, hogy a fej és a nyak testünk fontos részei. A ha­
gyományos kínai gyógyászat szerint:

„A fej a tudatosság és az elme székhelye. Amennyiben a fej megdől, a lá­

tás csökken, és a tudatosság hiányt szenved. A fej az emberi test fővárosa,
és az összes Yin és Yang meridián egyesülése."

Úgy a meridiánok, mint az akupunktúrás/akupresszúrás p o n t o k sűrűb­

b e n helyezkednek el a fejen és az arcon. A meridiánok és a csatornácskák
képezik az utakat, amelyekben a Qi és a vér az emberi testben áramlik; há­
lózatot alkotnak, és egységes egésszé kötik össze az arcot/fejet és a tes-
tetA'égtagokat.
így aztán a fej és az arc bizonyos területei betegségeket, s azok lefolyásá­
nak dinamikáját tükrözhetik vissza. E területek masszírozásával elősegítjük
a Qi és a vér áramlását a kapcsolódó meridiánokban és a hozzá tartozó szer­
vekben is, kiegyensúlyozzuk a Yin és a Yang energiákat, így az e területek­
hez tartozó szerveket és végtagokat is kezeljük, s nem csupán a fej és az arc
problémáit. Mindehhez járulékos előnyként társulnak az öregedési folya­
mat lassításával együtt járó kedvező kozmetikai hatások.
A Wu-féle fejmasszázs elméleti alapjait „A Sárga Császár Belgyógyászati
Könyvé"-ben találhatjuk meg. Amint a „Csodás Sarokpont" című fejezetben
írja, „az arc különböző területei a test különböző részeihez és végtagjaihoz
tartoznak". A tanulmányozás és a gyakorlat elősegítése céljából megszer­
kesztettünk egy ábrát, a szerveknek és a végtagoknak „A Sárga Császár Bel­
gyógyászati Könyvé"-ben leírtak szerinti, arcon való elhelyezkedéséről.
(Lásd a 6-1. ábrát!)
Őseink tapasztalataival alátámasztottakhoz további adalékként beillesz­
tettük a lej- és a fülakupunktúra, a Shaolin és az Er-Mei pontnyomásos tech­
nikái, a Qigong és a hipnózis elméletét is.
Kiterjedt ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai és tanítási tapasztalatok
biztosították az alapot a módszer további finomításához. így tejesedhettek ki
a Wu-féle fejmasszázs útmutatásai az elmélet és a gyakorlat szintjein is. A me­
ridián alapú fejmasszázstechnikák e teljes rendszere most már képes hivatá­
sát betölteni egy elhanyagolt, ám igen fontos terület masszírozásában.
A Wu-féle fejmasszázs közvetlenül a fej, az arc és a nyak tartományait in­
gerli, s így nyugtató és csillapító hatást vált ki, és kiegyensúlyozza a Yin és
a Yang energiákat. Ezáltal kiváló gyógyító eredményeket érhetünk el olyan
civilizációs betegségekben, amelyek a fejen és a nyakon jelennek meg,
emellett kedvezően hat a külsőnkre, továbbá meghosszabbítja várható élet­
tartamunkat.
A Wu-féle fejmasszázsban ingerelt pontokat és területeket az akupunk-
tőrök is széleskörűen felhasználják. Számos betegséget kezelnek sikeresen,
mint például az idegrendszeri, a légzőszervi, a mozgásszervi, a szív- és ér­
rendszeri, valamint az emésztőrendszeri, a húgyúti, az érzékszervi és a nő­
gyógyászati megbetegedéseket. Közöttük is talán a legfígyelemreméltóbbak
az agy különféle sérüléseiből e r e d ő következmények, mint például az agy­
vérzés, az agyhártyagyulladás és az agyembólia.
Több mint tíz év telt el, amióta 1993-ban, Japánban a Harmadik Aku-
punktúrás és Moxibuszciós Világkonferencián bemutattuk a Wu-féle fej­
masszázst. Az ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai megfigyelések bebi­
zonyították, hogy a módszer könnyen megtanulható, hatékony, és mellék­
hatások nélkül való. Szükséges azonban, hogy mindenki megértse: egészsé­
géért a végső felelősséget, önállóan, ki-ki maga viseli.
A Wu-féle fejmasszázs és általában a kínai gyógyászat hatékonyságát meg­
növelhetjük, ha odafigyelünk táplálkozási, alvási és pihenési szokásainkra,
a munkához való viszonyunkra és a testgyakorlásra. Mindezek elkerülhetet­
lenül befolyásolják, hogy milyen sikeresen tudjuk helyreállítani és megerő­
síteni testünk és életünk természettel való harmóniáját. A Wu-féle fej­
masszázs alapelvéhez tartozik, hogy ne várjuk be a betegség megérkezését.
A megelőzés kulcsszerepet játszik, amint a kínai gyógyászatban általában is.
Jelen hiteles ú t m u t a t ó mély megértést ad az olvasónak a fej és a nyak kí­
nai masszírozásáról, e különleges és ősi gyógyítási rendszerről.
 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Különös köszönetemet szeretném kifejezni számos személynek, akik e

könyv írásában tanácsaikkal és útbaigazításaikkal segítségemre voltak.
Őszinte hálámat és köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Wang Xue Tai-
nak, Zhang Jin professzornak és Dr. Adam Chen-nek, elméleti tanácsaikért.
Úgyszintén köszönöm Xia Ming-nek, Li Qi Wen-nek, Yu Hong-nak, James
Huang-nak, Mona Bolton-nak, J o h n Li-nek és Vincent Pratchett-nek, hogy
nagyban segítségemre voltak a kutatómunkában, gépelésben és e könyv
grafikai tervezésében. Köszönet Maggie Cheung-nek és Chang Pei-Ling-nek
a nyomdai korrekciós munkájukért. A belső és szabad téri fotók Robert
Liew és Robert Lowe munkáját dicsérik.
Különleges köszönetet m o n d o k Feleségemnek, Dr. Zhang Yi Liang-nak,
úgy a kutatómunkában nyújtott folyamatos támogatásért, mint a háttérben
tett erőfeszítéseiért.

Az ő hozzájárulásuk nélkül ez a könyv n e m készülhetett volna el.

Dr. Wu Bin Jiang

The Ontario College of Traditional Chinese Medicine
145 Sheppard Ave. E. Suite 201
Toronto, Ontario
Canada M2N 3A7
Tel: 416-222-3667
Fax: 416-646-3667
 HITVALLÁS

Küldetésemnek tekintem, hogy a Wu-féle fejmasszázst a világ számára be­

mutassam és tanítsam.
A hitvallás megfogalmazása mindig komoly feladat, mivel a tárgy megha­
tározásán túl egyúttal mércét is felállítunk, amihez végül vállalkozásunk si­
kerét is viszonyíthatjuk. A komolyság mindazonáltal n e m jelent bonyolult­
ságot is egyben, ellenkezőleg: őszinteséget jelent. Az őszinteségből egysze­
rűség következik, s ebből a csendes egyszerűségből fakad a tisztaság. Orvos
vagyok és tanár, így életem középpontjában, m u n k á m terén az áll, hogy
gyógyítsak és tanítsak. Kit? Bárkit, aki komolyan érdeklődik, veszi magának
az időt és fáradságot, hogy kopogtasson az ajtómon...
Az orvos elsődleges küldetése az egészség megőrzése és helyreállítása, ám
az egészségőrzés és a gyógyítás nyugati és keleti koncepciója nagyban külön­
böznek egymástól. Nyugaton az orvos, aki egy rettenetes betegséget gyógyít,
nagy orvosnak számít. Kínában viszont az számít a legjobb orvosnak, akinek a
„betege" egyáltalán nem betegszik meg! Orvossá válása során a nyugati és a ha­
gyományos kínai orvoslás (TCM) doktora számára azonban mégis van egy kö­
zös pont: mindkettőhöz évekig tartó, elmélyült tanulás szükséges.
A Wu-féle fejmasszázst (WHM) a hagyományos kínai gyógyászati tudásom
alapján állítottam össze, klasszikus kínai gyógyászati szövegek tanulmányo­
zása és kutatása után. A kínai gyógyászatot nem egyszerű tanulmányozni,
már csak hosszú történelme és különleges szóhasználata miatt sem. Nos,
amit sok éve akadémiai és tudományos törekvésként kezdtem el, mára kli­
nikai tanulmányok során tökéletesedett rendszerré lett, s eredményezett
egy elmélyült, ám mégis könnyen megtanulható, öregedést lassító, holisz­
tikus terápiát. A teljes Wu-féle fejmasszázs (WHM) hatvan részből áll, mely
részeket lépéseknek, mozdulatoknak fogjuk nevezni.
Jóllehet a gyógyítást megtanulni bonyolult folyamat, de az egészségre vi­
gyázni és azt helyreállítani mégsem az. A gyerekek, amikor megsérülnek,
ösztönösen is dörzsölik és dajkálják a fájó területet. Ahogy könnyeik foly­
nak, letörlik azokat, és kezükbe temetik arcukat, fogják fejüket. A szülők pe­
dig gyakran egy csókkal és öleléssel vigasztalják gyermeküket. így tehát a
gyógyításra már az élet első napjaitól, mint valami nagyon személyesre, ter­
mészetesre és egyszerűre tekinthetünk. S mindez egy érintéssel kezdődik...
A fej gyógyászatbeli és egészségügyi szerepét n e m lehet eléggé hangsú­
lyozni. A testen legfelsőbb, s középponti helyzetet foglal el, és a m i n d e n
egyes személyre jellemző tudati, lelki és fizikai egyedi sajátosságok székhe­
lye is egyben. Azt mondhatnánk, hogy a Wu-féle fejmasszázs n e m egyszerű­
en a fej masszírozása, h a n e m a teljes test egészségének javítása, mégpedig
á fej, mint kulcs használata által.
 E könyv célja és szándéka kettős. Egyrészt körvonalazni igyekszik a terá­
pia mögött m e g h ú z ó d ó elméleti és tudományos elveket, hogy így egyben
referenciaforrásként is szerepelhessen. Másrészt, és ez talán még lényege­
sebb, hogy a Wu-féle fejmasszázs tanulásához és alkalmazásához gyakorlati
kézikönyvként szolgálhasson az olvasó számára. A hagyományos kínai
gyógyászat vagy a masszázs iránti őszinte érdeklődéssel felvértezve az olva­
só szinte azonnal alkalmazni kezdheti ismeretségi körében, vagy akár nyil­
vánosan is ezt az általános célú természetgyógyászati eljárást. Hivatásos vég­
zettséget iskolánk 60 órás elméleti és klinikai gyakorlatot adó tanfolyamán
lehet szerezni.
A gyógyító személy legfőbb jellemzője elsősorban talán n e m is az, hogy
mennyi elméleti ismeretet halmozott fel, h a n e m az, hogy hogyan nyúl pá­
cienséhez, milyen az érintése. AWu-féle fejmasszázs teljes folyamatát olyan
pontosan követve, amennyire csak lehet, az idők során természetes ú t o n
juthatunk a mélyben meghúzódó alapelvek mind teljesebb megértéséhez.
A hagyományos kínai gyógyászat szerint az energia igazán sohasem szű­
nik meg, h a n e m átalakul valami mássá, s így egy befejezés gyakran, egyben
valami másnak a kezdetét is jelenti. Abban a pillanatban, amikor az olvasó
alkalmazni kezdi a Wu-féle fejmasszázst, az én küldetésem, a tanítás, befe­
jeződött. Ám a tanítás ily m ó d o n egyben gyógyítássá is válik. Hiszen remél­
hető, hogy e p o n t o n , ahol az én küldetésem beteljesedett, az olvasóé ép­
p e n csak elkezdődik. Az egészség, tehát, egy egyszerű érintéssel indul... *

*Megj: A kínai gondolkodásmód jellegzetes mélysége és többszörös érteimezbetősége mutatkozik

meg e gondolatban is! Az „egyszerű érintés" kifejezés itt nyilvánvalóan a masszázsmozdulato­
kat jelent i, de egyben utalásként is értelmezhető a tanítási folyamat, majd az azt követő, s az ab­
bólfolyó tanítványi gyógyító munka érintkezésére is. E két dolog szerves egysége pedig ismét nem
más. mint a Yin és a Yang alkotta Legfelsőbb Egység, a Taiji... (A ford.)
 I. RÉSZ

A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE

(A Tűz kínai írásjele)

 1. FEJEZET

A hagyományos kínai
gyógyászat alapjai

A Wu-féle fejmasszázs megértéséhez szükséges, hogy legalább főbb vonala­

iban megértsük a hagyományos kínai gyógyászat (TCM, Traditional Chinese
Medicine) alapjait.
A kínai gyógyászat egy több mint 3000 éve kifejlődött gyógyászati rend­
szer, amely mélységes filozófián és gazdag tapasztalati hagyományokon
alapszik. Rendkívül kifinomult gyakorlata, módszereinek egész rendszere
fejlődött ki a betegségek kezelésére, és az egészség, a jó közérzet biztosítá­
sára. E módszerek közé tartozik az akupunktúra, a gyógynövény-gyógyá­
szat, a masszázs, a táplálkozástan, a mozgásos és nyugalmi gyakorlatok (Qi­
gong, Taiji és belső gyakorlatok).
A Huang Di Nei Jing („A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve"), amely az
i. e. III. században íródott, s még régebben keletkezett anyagokat is tartal­
maz, írja le a Yin-Yang és az Öt Elem elméletét. Ez az ősi szöveg az egyik
legkorábbi, amely megemlíti a fejmasszázst, mint az egész test kezelésének
lehetséges módját.

A YIN-YANG ÉS AZ ÖT ELEM ELMÉLETE

A Yin-Yang és az Öt Elem elmélete az ősi Kínából származik, s a természet

megfigyeléséből és annak módszertanából ered. A Yin-Yang és az Öt Elem
tana alkotta az ősi kínai világfelfogást, ami alapján értelmezték a természe­
tet, s ez az ősi kínai materializmus és dialektika.
Ez a két elmélet hatalmas befolyással volt az ősi kínai t u d o m á n y külön­
böző ágaira, egyebek között a csillagászatra, a meteorológiára, a biológiára,
a kémiára, a gyógyászatra, és a többi tudományterületre is. Mi több, e tudo­
mányágak magukba is fogadták e tanokat, s a további tudományos fejlődés
alapjaivá tették azokat. A hagyományos kínai gyógyászat egyike e tudo­
mányágaknak. Az ősi Kína gyógyító szakemberei főként ezt a két elméletet
alkalmazták az emberi test és a természet teljes összefüggésrendszerének,
a szervezet, a fiziológiai működések és a betegség folyamatainak értelmezé­
sére, a diagnózis valamint a kezelés meghatározására.

A Yin-Yang
A régiek szerint az anyagi világ Yin-Qi és Yang-Qi ellentéteinek mozgásából
keletkezett és fejlődött ki. A Yin és Yang nem csupán a természet ellentétes
anyagi erőit képviseli, de általános értelemben, m i n d e n dolog két ellenté­
tes, egymással szembenálló vonatkozását is. Ezen ősi felfogás szerint Yin és
Yang kölcsönhatásával összhangban az anyagi világ is folyamatosan keletke­
zik, fejlődik, és változik.
Tekintettel arra, hogy minden felosztható két ellentétes részre, a Yin-Yang
felfogást a dualitás kifejtésére alkalmazták. így mutatták meg, hogy az ellen­
tétek szembenállása, kölcsönössége és néha szintézise, Yin és Yang árapálya
minden dolog legbelsőbb, elválaszthatatlan, „beépített" tulajdonsága.
A Yin-Yang elmélet szerint a világ teljes egész, az egymással ellentétes Yin
és Yang egységének folyománya. Az ellentétek mozgása a felelős a világmin­
denségben bekövetkező változásokért. Yin és Yang képviseli az egymással
ellentétes és egymással kölcsönösen kapcsolatban álló dolgokat. A gyors,
kifelé ható, felemelkedő mozzanat, a meleg, a hő és a fényesség Yang ter­
mészetűek. A nyugalom, a befelé ható, az alászálló mozzanat, a hűvösség, a
lassúság a Yinhez tartozik. A Yin és Yang gyógyászati jelentőségét tekintve
a kezdeményező, a melegítő, az izgató és az ehhez hasonló hatással rendel­
kező dolgok Yang jellegűek; míg a sűrítő, a nedvesítő, a visszatartó és az
ezekhez hasonló hatásokért felelős dolgok Yin jellegűek.
Yin és Yang sohasem abszolút jellemzők, h a n e m mindig viszonylagosak.
A viszonylagosságot Yin és Yang átalakulása tartja fenn. Ez abban mutatko­
zik meg, hogy kivétel nélkül m i n d e n felosztható Yin-re és Yang-ra. Például
a nappal Yang és az éjszaka Yin.
A betegségek és más bajok kezelése esetén a kínai gyógyászatban a gyö­
kér oknak mindig a Yin és Yang közötti diszharmóniát tartjuk. Az alapvető
terápiás elv pedig a Yin és Yang közötti egyensúly visszaállítása, kettejük kö­
zül a hiányos serkentése, s a túltengő csökkentése. A Yin-Yang elmélet ve­
zeti a kezelést, ez alapján határozzuk meg a gyógyítás elvét, és összegezzük
a szükséges gyógyszerek tulajdonságait.

Az Öt Elem elmélete
A Yin-Yang elmélethez hasonlóan az Öt Elem tana is beépült a hagyomá­
nyos kínai gyógyászatba. Az Öt Elem tana szerint a fa, a tűz, a föld, a fém és
a víz a legalapvetőbb és legfontosabb lényegiségek. Mozgásuk és változása-
ik alkotják az anyagi világot. Az Öt Elem elmélete szerint világunkban min­
den e n n e k az öt alapvető lényegiségnek a mozgása, valamint a köztük lévő
kölcsönös serkentő és kölcsönös korlátozó hatások szerint alakul. Semmi
sincs, ami elszigetelten és mozdulatlanul létezhetne, minden eme öt elem
szüntelen mozgása által fenntartott dinamikus egyensúlyban van. Az Öt
Elem elmélete m i n d e n dolog megalkotott formájának, létezésének, mozgá­
sának és változásának összefoglalása.
A fa tulajdonsága jellemez m i n d e n mozgásba lendülő, burjánzóan növek­
vő dolgot. Minden meleggel, forrósággal és emelkedéssel jellemezhető do­
log a tűz elemnek felel meg. A létrehozó, átalakító, hordozó (értsd: megtar­
tó) és elfogadó mozzanat a föld elemhez tartozik. A megtisztulás, a leszál­
lás és az összehúzódás a fém jellemzője. Végül valamennyi dolog, ami hi­
deg, hűvös, nedves, süllyed, a víznek felel meg.
Mind a tizenkét létfontosságú szerv az emberi testben, úgy a hat Yin szerv
(zang): szív, a szívburok (pericardium), a máj, a vese, a tüdő, és a lép; mint
a hat Yang szerv (fú): a gyomor, a vastagbél, a vékonybél, a hólyag, az epe-
hólyag, és a hármas melegítő (sanjiao), az egyik elemmel jellemezhető.

AZ ÉLTETŐ LÉNYEGISÉGEK

A hagyományos kínai gyógyászatban elterjedten hivatkozunk számos, a test­

b e n található éltető lényegiségre, s gyakran dolgozunk is velük. A követke­
zőkben ezeket a lényegiségeket írjuk le röviden.

A Qi, a vér és a testnedvek

A Qi a testben folyamatosan áramló éltető erő. A testnedvek a testben szo­
kásosan jelenlévő vízszerű folyadékok. Amennyiben egymáshoz való köl­
csönös viszonyuk szerint osztályozzuk ezeket, a Qi serkentő és melegítő ha­
tású, így Yang jellegű, míg a vér és a testnedvek folyadék-természetűek, táp­
lálnak és nedvesítenek, s ezért Yin jellegűek.
A szövetek és szervek, köztük a tizenkét létfontosságú belső szerv (a hoz­
zájuk tartozó meridiánokkal együtt) élettani működéséhez szükséges ener­
gia a Qi-ből, a vérből, és a testnedvekből származik. Az emberi testben zaj­
ló egészséges anyagcsere-folyamat a szövetek és szervek normális élettani
m ű k ö d é s é n e k függvénye. Ugyanígy, kórtanilag is vizsgálva a folyamatokat
szoros kapcsolat mutatkozik a szövetek és szervek normálistól eltérő mű­
ködése és a betegségek megjelenése között. így tehát a szövetek és szervek
helyes működésének, s ezáltal a teljes test egészségének fenntartása szem­
pontjából talán legfontosabb szerepet játszó tényezőknek a hagyományos
kínai gyógyászatban é p p e n a Qi-t, a vért és a testnedveket tartjuk.
' 5
A Qi
A test Qi-je három forrásból ered: a születés előtti jing-ből (ejtsd: csing)
(élet lényege, mag), amit a szülők örökítenek át, továbbá az elfogyasztott
ételekből és a tiszta Qi-ből (levegő). A Qi tehát e három dologból áll össze,
a belső szervek működése során.
A születés előtti jing csak a vese-jing működése függvényében képes tel­
jesen hatékony lenni; a vízben és a gabonában jelen lévő finom tápanyago­
kat csak a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói segítségével tudjuk
szervezetünkbe bejuttatni és felszívni. A tiszta Qi (a levegő) a t ü d ő által lé­
legezhető be. A Qi b e n n ü n k a vese, a gyomor, a lép és a t ü d ő élettani mű­
ködése által alakul ki. A Qi csak akkor keletkezhet megfelelően, ha a vese,
a lép, a gyomor, a t ü d ő és a többi belső szerv élettanilag helyesen és har­
monikusan működik. Amennyiben ezek a funkciók eltérnek a megszokot­
tól, kóros változás lép fel, mint például a Qi-hiány és egyebek.
A Qi kialakulásában a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói fontos
szerepet töltenek be. Ennek oka az, hogy a test működési képességének
megőrzése a megszületés u t á n már a tápláléktól függ. A testnek az elfo­
gyasztott élelemből való táplálékfelvevő képessége a lép és a gyomor befo­
gadó, továbbító, és emésztő működésének függvénye, s az ételt így tudjuk
megemészteni és felszívni. A jing az ételben található tápláléktól függ.
A Qi összetevőinek elhelyezkedése és funkciója szerint osztályozható.

Születés előtti Qi
A jing-ből képződik, és a vesében tárolódik. Az öröklött dolgoktól függ,
hogy virágzik-e vagy sem; és kapcsolatban áll a táplálékból kinyert finom­
anyag továbbításának és emésztésének gyomor/lép funkcióival. A Hármas
Melegítő (Sanjiao) útján áramlik a testben. Fő feladata a test növekedésé­
nek és fejlődésének elősegítése, és a különböző szövetek és szervek mele­
gítése és élénkítése.

Mellkasi Qi
A mellkasban tárolódik. A t ü d ő által beszívott tiszta Qi-ből (levegő) vala­
mint a lép és a gyomor által szállított és emésztett táplálékból kinyert fi­
n o m anyagból áll össze. A légzőrendszeren áthaladva elősegíti a légzést, és
a Qi-nek a Szív meridiánba való betódulásával serkenti a Qi és a vér kerin­
gését.

Táplálék Qi
A vérrel együtt áramlik a meridiánokon. Yin természetű. A táplálékból szár­
mazik, és a finomított táplálék lényegi részéből vonódik ki. Táplálja a tes­
tet, és a vérképzésért íélel.

6
Védő Qi
Ez a Qi a meridiánokon kívül áramlik. Yang természetű, és a feldolgozott
táplálékból vonódik ki. Erős, aktív, és gyorsan mozog. Védelmezi a testfel­
színt, és megakadályozza a külső ártalmas hatások testbe való bejutását a
szervek és az izmok, a bőr és a haj és más szervek táplálásával; a bőr és az
izmok közötti kapcsolódás megnyitásának, illetve elzárásának szabályozásá­
val és vezérlésével; valamint a testhőmérséklet verejtékképződés által törté­
nő viszonylag állandó értéken tartásával.

A vér
A vér a testet alkotó egyik legalapvetőbb lényegiség. Az érrendszerben ke­
ringve a vér szállítja a tápanyagokat a sejtekhez. A vér leginkább a táplálék
Qi-ből és a testnedvekből áll. Mivel a tápanyagok és a testnedvek egyaránt
a tápláléknak a gyomor és a lép által megemésztett és felszívott finomanya­
gi részéből származnak; a gyomor és a lép a Qi és a vér forrása. A vér a táp­
lálék Qi és a t ü d ő működése folytán képződik.
Összességében a táplálék Qi és a testnedvek adják a vérképzés alapját.
Mivel mind a táplálék Qi, mind a testnedvek a táplálék finomított részéből
származnak; így az, hogy az étel tápértékben gazdag-e, vagy sem; s hogy a
lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói erősek-e, avagy sem, a vérkép­
zésre közvetlenül hatnak. Elhúzódó tápanyaghiány, vagy a gyomor és a lép
szállító és emésztő funkcióinak tartós diszharmóniája hiányos vérképzés­
hez vezethetnek.
Kapcsolat van továbbá a jing és a vér között is. A jinget a vese tárolja, a
vért pedig a máj. Amennyiben a vese életerőben bővelkedik, a máj jól táp­
lált lesz és vérben gazdag; ha a máj elegendő vért tárol, a vese elegendő
életerővel fog rendelkezni. Ezért „a jing és a vér egyazon forrásból ered".
A vér táplálja és nedvesíti a teljes testet. A véredényekben kering, és eljut
a belső szervekbe valamint a bőrbe, az izmokba, az inakba és a csontokba;
folyamatosan táplálja és nedvesíti a zsigereket, a szöveteket és a szerveket,
s így tartja normál szinten az élettani működéseket.
A vér természete szerint Yin, és a nyugalommal van kapcsolatban. A vér­
keringést a Qi serkentő és féken tartó hatása közötti egyensúly és összhang
szabályozza.

A testnedvek
A testnedvek elnevezés magába foglalja a különböző zsigerekben, szövetek­
b e n és szervekben lévő folyadékokat és a szokásos váladékokat (mint pél­
dául a gyomornedv, a bélnyálka, az orrváladék és a könnyek). A testnedvek
alapvetően fontosak az élethez.
7
 A jin (ejtsd: tyin) tiszta és híg, míg a ye (ejtsd: je) zavaros és sűrű folya­
dék. A két fő testfolyadék: a jin és a ye a táplálékból erednek, és a lép vala­
mint a gyomor szállító és emésztő funkciójától függenek. A testnedvek a
táplálékból származnak. A gyomorban keletkeznek az ételből kiválasztott fi­
nomanyagból, majd a vékonybél választja külön a tiszta tápanyagot a zava­
ros anyagból, és szállítja azt felfelé a léphez. A testnedvek szétosztásáról és
kiválasztásáról főként a lép szállító, a t ü d ő és a vese szétoszlató és leszállí­
tó hatása, illetve a Hármas Melegítő szétosztó működése gondoskodik.
A testnedvek nedvesítenek és táplálnak. Szétosztanak a testfelszínen,
nedvesítik a testszőrzetet és az izmokat. Elárasztják a szemet, az orrot, az aj­
kat és más szerveket; átitatják, átjárják a vért, s hozzájárulnak a vér tápláló
és kiegyenlítő hatásához. Elárasztják a szöveteket és a szerveket, s nedvesí­
tik és táplálják a zsigerek szerveit és szöveteit; s végül a csontvelőt, a gerinc­
velőt és az agyat.

A MERIDIÁNOK

A meridiánok elmélete magába foglalja egészséges élettani működésüket,

kórtani elváltozásaikat, és e szervekkel való kölcsönhatásaikat. A meridiá­
nokban kering a Qi és a vér a testben, s általuk állnak kölcsönös kapcsolat­
ban egymással a belső szervek és a végtagok. A legtöbb meridián (jing*
(ejtsd: tying)) a test mélyén halad, míg járulékos vezetékeik (luo) a test fel­
színi részén futnak, s néhány közülük a testfelszínen is megmutatkozik.

A tizenkét szabályos meridián

A meridiánokat szabályos és különleges meridiánok csoportjaira osztjuk.
Tizenkét szabályos meridián létezik. Közülük 3 pár Yin és 3 pár Yang meri­
dián a kézen, s ugyanennyi a lábon fut. Ezek a Qi és a vér testbeli keringé­
sének fő útvonalai. E 12 meridián mindegyike összekapcsolódik a 12 lét­
fontosságú belső szerv egyikével. A nyolc különleges meridián szabályozza
a tizenkét szabályos meridiánt.
A meridián-elmélet szerint az ín-izom meridiánok rendszerében reked­
het meg, gyűlik össze, szóródik szét és kapcsolódik össze a Qi az inakkal,
az izompólyával, az izmokkal és az ízületekkel, csakúgy, mint a tizenkét me-

* A meridiánt, magyarul vezetéket jelentő jing szó jelentése és kínai írásjele is teljesen külön­
bözik a hasonlóan ejtendő, azonos pinyin átírású, s korábban említett, életlényeget, esszenciát,
magot jelentő jing szóétól! (A ford.)

8
ridiánhoz csatlakozó részekkel. így ezeket ín-izom meridiánoknak nevezik.
Összekötik a négy végtagot és a különböző szöveteket, és a tizenkét meri­
dián aktivitását vezérlik a testfelszínen, és ahol a meridián Qi szétosztódik.
A bőrt feloszthatjuk tizenkét részre, amelyek megfelelnek a tizenkét meri­
diánnak. Ezeket „a meridiánok tizenkét bőrterületé"-nek nevezzük.
A tizenkét meridián a test két oldalán szimmetrikusan helyezkedik el, és
a felső, illetve az alsó végtag testközépi (medialis), vagy a középtől oldalra
eső (lateralis) felületén halad. Mindegyik meridián egy-egy zang (Yin, ejtsd:
cang), vagy fu (Yang) szervhez tartozik. így mind a tizenkét meridián neve
tartalmazza, hogy az adott meridián kézhez vagy lábhoz, s hogy Yin vagy
Yang szervhez tartozik-e.

A nyolc különleges m e r i d i á n
Nyolc különleges, vagy szabálytalan meridián létezik. így nevezzük együtte­
sen a Kormányzó, a Befogadó, a Stratégiai, az Öv-, a Yang mozgató, a Yin
mozgató, A Yang összekötő, és a Yin összekötő meridiánokat. Azért nevez­
zük így e vezetékeket, mert n e m olyan szabályosan r e n d e z ő d n e k el a tes­
ten, mint a tizenként szabályos meridián; n e m kapcsolódnak közvetlenül
egyetlen belső szervhez sem, és különböznek a tizenkét meridiántól.
E meridiánok erősítik a tizenkét szabályos meridián kapcsolatát, össze­
kapcsolják az összes Yin és Yang meridiánt, vezérlik az összes meridiánt, ös­
szekötik a hasi-deréki tájékon a meridiánokat, akadálymentesítik a test alsó
és felső részét, és átöblítik a három Yin és a három Yang meridiánt. Szabá­
lyozzák továbbá a Qi-t és a vért a tizenkét meridiánban.

Összegzés
Összegezve, a Wu-féle fejmasszázs megtanulása és alkalmazása megköveteli a
kezelő személytől, hogy általános szinten megértse a hagyományos kínai gyó­
gyászat filozófiáját, alapjait és a test energetikai rendszerének működését.
A Eöldnek folyói és tengeráramlatai vannak, amelyek feltérképezéséhez
és a tájékozódáshoz meridián-vonalakat használunk. A kínaiak az emberi lé­
tezésre tekintenek hasonlóan.
A testben csatornák vannak, amelyekben áramlik az életet adó Qi. Ezeket
is meridiánnak hívjuk, és arról a szervről nevezzük el őket, amelyekkel kü­
lönleges kapcsolatban állnak. Tizenkét meridián van, amelyek összekapcso­
lódnak, és együttműködnek. Amerre a felszínen elhaladnak, üregeiknél és
pontjaiknál befolyásolhatóak. E számozott pontokat akupunktúra pontok­
nak nevezzük. Az energia a legalacsonyobb sorszámú ponttól a legmaga­
sabb felé folyik.

9
 A kínaiak a testet Yinre és Yangra osztják. A Yang (aktív) az, amit a nap­
fény közvetlenül elér, s hasonlóan a Yin (passzív) az, amit a napfény közvet­
lenül n e m ér el. Ezért a meridiánok Yin és Yang természetűek, valamint fel­
ső és alsó végtagiak. Ha egy személy karjait felemelve áll, a Yang energiák
áramlási iránya: fentről le, s a Yin energiáké: lentről fel.
Míg a folyók általában különállóak, a test energiafolyamai egyiktől a má­
sikig, folyamatosan és rendszerszerűen áramlanak. A nap huszonnégy órá­
ja alatt az energia az összes meridiánon áthalad, és háromszor megkerüli a
testet. E napi körfolyamat során m i n d e n meridiánnak van egy kétórás ma­
ximális és egy kétórás minimális befolyási ideje.
A tizenkét szabályos meridián mellett a Wu-féle fejmasszázsban szerepet
kap két különleges meridián is. Ezek a Ren (Befogadó), és a Du (Kormány­
zó) meridiánok. Ezek különböznek a szabályos meridiánoktól, mivel n e m
előzik meg, vagy követik egymást. Mindkettő a gáttól indul; elöl, illetve há­
tul emelkedik fel, és az egymáson való átáramlás után fejezik be körfolya­
matukat. (L. az l-l. ábrát!)
l - l . ábra: A kéz és a láb meridiánjai

11
 2. FEJEZET

A fej, az arc és a nyak

meridiánjainak lefutása

E fejezetben áttekintjük a meridiánok testen való lefutását, különös figye­

lemmel a fejjel, és az arccal szoros kapcsolatban lévő pontokra.
A KÉZ-YANGMING VASTAGBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a mutatóujj hegyén kezdődik

(Shangyang, LI 1, Vab 1).
2.) Ezután felmegy a váll legmagasabb pontjára (Jianyu LI 15, Vab 15).
3.) Majd a vállcsúcs (acromion) elülső határán halad végig.
4.) Felmegy a 7. nyakcsigolyához (ami a kínai gyógyászatban rendkívül fon­
tos pont, mivel a három kéz-yang meridián és a három láb-yang meridi­
án összefolyási pontjának tekintik (Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14).
5) Aztán leereszkedik a Q u e p e n (ST 12, Gy 12) ponthoz a kulcscsont felet­
ti árokhoz (ez egyben a p o n t kínai nevének magyar jelentése is, latinul
fossa supraclavicularis).
6.) Egyik ága a Q u e p e n (ST 12, Gy 12) pontból indul, és felfut a nyakon.
7.) Azután áthalad az arcon.
8.) Belép az alsó fogínybe.
9.) Azután visszafordul a felsőajaklioz, és az ajakbarázdánál keresztezi az el­
lenkező oldali meridiánt. E ponttól kezdve a bal oldali meridián az arc
jobb oldalát, a jobb oldali meridián az arc bal oldalát szeli át, az orrlyuk
pereme melletti Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig. E pontnál a Kéz-
Yangming Vastagbél meridiánja a Láb-Yangming Gyomor meridiánjá­
hoz csatlakozik.
2 - 1 . ábra: A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánjának lefutása

15
A LÁB-YANGMING GYOMOR MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Yangming Gyomor meridiánja az orrszárny oldalán kezdődik.

2.) Azután felemelkedik az orrnyereghez, ahol találkozik a Láb-Taiyang
Hólyag meridiánjával.
3) Lefelé fordul az orr oldala mentén.
4.) Belép a felső fogínybe.
5) Újból a felszínre lépve megkerüli az ajkakat.
6.) Azután leszáll, s találkozik a Ren (Bef) meridiánnal a mentolabialis pe­
remnél Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24).
7.) Ezután oldalt-hátra halad az orca alsó felén a Daying (St 5, Gy 5) pont­
hoz.
8.) Az állkapocs szegleténél kanyarodik - Jiache (ST 6, Gy 6).
9) Ezután felemelkedik a fül előtt, és keresztezi a Láb-Shaoyang Epehó-
lyag meridiánjának Shangguan (GB 3, EH 3) pontját.
10.) Azután követi az elülső hajhatár vonalát.
11.) Amíg eléri a homlokot.
12.) Az arci ág előtűnik a Daying (ST 5, Gy 5) p o n t előtt, lefelé halad a
Renying (ST 9, Gy 9) pontig. Ettől a torok m e n t é n megy.
13) Ezután belép a kulcscsont feletti árokba (fossa supraclavicularis).
14.) A lábon futó ága a lábháton felmegy a Chongyang (ST 42, Gy 42) pont­
ra, és egyik ága a nagylábujj hegyének közép felé eső oldalán végződik,
ahol összekapcsolódik a Láb-Taiyin Lép-hasnyálmirigy meridiánjával.
2 - 2 . á b r a : A L á b - Y a n g m i n g G y o m o r m e r i d i á n j á n a k lefutása

17
A KÉZ-TAIYANG VÉKONYBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánja a kisujj végének orsócsont felőli

(ulnaris) oldalán kezdődik.
2.) Folytatódik felfelé, a vállízülethez.
3.) Azután kört ír le a lapocka körül.
4.) Még találkozik a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) ponttal is a váll felső ré­
szén.
5) Azután lefelé fordul a kulcscsont feletti árokhoz.
6.) Egy ága a kulcscsont feletti árokból felfelé indul a nyakon.
7.) Elér az orcához,
8.) a külső szemzughoz,
9) és belép a fülbe.
10.) Az orcától induló ága felfelé halad a szemüreg alatti tartományhoz és
tovább az orr oldalához. Azután eléri a belső szemzugot, hogy csatla­
kozhasson a Láb-Taiyang Hólyag meridiánjához.
2-3. ábra: A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánjának lefutása

19
A LÁB-TAIYANG HÓLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Taiyang Hólyag meridiánja a belső szemzugnál kezdődik.

2.) Felemelkedik a homlokhoz.
3.) Azután csatlakozik a Du meridiánhoz a fejtetőn.
4.) A fejtetőtől ered egy ága, és felfelé halad a halántékhoz.
5.) A meridián közvetlen ága belép az agyba, és kommunikál vele.
6.) Aztán felszínre lép, és két ágra oszlik. Az egyik ága leszáll a nyakszirt
mentén.
7.) Lefelé halad a lapocka tartományának testközép felé eső részén, párhu­
zamosan a gerincoszloppal.
8.) A másik ága egyenesen lefelé halad a lapocka testközép felé eső hatá­
rán.
9.) Eléri a kislábujj végének külső oldal felé eső részét, és összekapcsoló­
dik a Láb-Shaoyin Vese meridiánjával.
2-4. ábra: A Láb-Taiyang Hólyag meridiánjának lefutása

B 1, H 1

21
A KÉZ-SHAOYANG SANJIAO (HÁRMAS MELEGÍTŐ)
MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánja a gyűrűsujj he­

gyén ered (Guanchong, SJ 1, HM 1).
2.) Azután a karon felfelé halad, mígnem eléri a váll területét.
3.) Ott keresztezi a Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánját, és áthalad mö­
götte.
4.) Azután kanyarodik a kulcscsont feletti árokhoz.
5) Egy ága a mellkasról ered, és felfelé fut.
6.) Felszínre lép a kulcscsont feletti árokból.
7.) O n n a n felemelkedik a nyakhoz.
8.) A fül hátulsó határa mögött halad felfelé.
9) Folytatódik tovább az elülső hajvonal szegletéhez.
10.) I n n e n lefelé fut az orcához, és a szemüreg alatti területen végződik.
11.) A fülkagylói ág a fülkagyló mögötti területen ered, és belép a fülbe.
12.) Eléri a külső szemzugot, ott összekapcsolódik a Láb-Shaoyang Epehó­
lyag meridiánjával.
 2-5. ábra: A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjának lefutása

Sizhukong

23
A LÁB-SHAOYANG EPEHOLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA

1.) A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánja a külső szemzugban ered

(Tongziliao GB 1, Eh 1).
2.) Felemelkedik a homlok sarkához Hányan, GB 4, Eh 4).
3) Azután lefelé fordul a fül mögötti területre (Fengchi, GB 20, Eh 20).
4.) Leereszkedik a nyak m e n t é n a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegí­
tő) meridiánja előtt.
5) Le a kulcscsont feletti árokhoz.
6.) A fül mögötti ága a fül mögötti területen lép a felszínre, és belép a fül­
be.
7.) Amint kilép a fülből, áthalad a fül előtti területen,
8.) a külső szemzug hátulsó részéhez.
9) Egy ága ered a külső szemzugtól.
10.) Lefelé halad a Daying (ST 5, Gy 5) ponthoz.
11.) Találkozik a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjával a
szemüreg alatti területen.
12.) Aztán áthalad a Jiache (ST 6, Gy 6) p o n t o n .
13) Leszáll a nyakhoz, és belép a kulcscsont feletti árokba, ahol találkozik
a másik ággal. Itt összekapcsolódik a Láb-Jueyin Máj meridiánjával.
2-6. ábra: A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánjának lefutása

GB 20, Eh 20

25
A Du (GOVERNING VESSEL)
KORMÁNYZÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA

1.) A Du meridián az alhasból ered, és a gátnál (perineum) lép a felszínre.

2.) A Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) ponthoz megy, ahol belép az agyba.
3) Tovább emelkedik a fejtetőhöz, és lefelé kanyarodik a homlokhoz, majd
lefelé halad az orron.
2 - 7 . á b r a : A Du (Kormányzó) meridián lefutása

27
A REN (CONCEPTION) BEFOGADÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA

1.) A Ren (Conception) Befogadó meridián az alhas belsejében kezdődik,

és a gátnál (perineum) lép a felszínre.
2.) A test közepe m e n t é n halad felfelé a torokhoz.
3) Tovább emelkedik, s megkerüli az ajkakat.
4.) Azután átmegy az arcon.
5) Belép a szemüreg alatti területre.
2-8. ábra: A Ren (Conception) Befogadó meridián lefutása

Tiantu - CV (Ren) 2 2 , Bef 22

^32^-

29
 I I . RÉSZ

AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS
PONTOK A FEJEN

(A Föld kínai írásjele)

 3. FEJEZET

A pontok*
helymeghatározási
módszerei

A hagyományos kínai gyógyászat művelői három, széles körben elterjedt

módszerrel határozzák meg a p o n t o k helyét:
• mérés ujjal,
• csontozattal arányos mérés,
• felszíni anatómiai jelek.

MÉRÉS UJJAL

E módszer alkalmazásakor a p o n t o k helyének behatárolására mérőesz­

közként a páciens ujjának hosszát vagy szélességét használjuk, az alábbi­
ak szerint:

a.) Mérés középső ujjal: a behajlított középső ujj két ujjpercközi ráncának
orsócsont felé eső vége között mérhető távolságot egy cun-nek nevez­
zük (kiejtése: csün).
b.) Mérés hüvelykujjal: A páciens hüvelykujja ujjpercközi ízületének széles­
sége is egy cun.
c.) Négyujjas mérés: A páciens közvetlenül egymás mellett tartott, kinyúj­
tott négy ujja (mutató-, középső, gyűrűs- és kisujj)) együttes szélessé­
gét, a középső ujj közeli (proximális) ízületének vonalában mérve há­
rom cun-nek tekintjük. (Lásd a 3-1. ábrát!) Amikor a pontok helyét így
határozzuk meg, e módszerrel együtt néhány egyszerűbb elmozdítható

* Meg): Az akupunktúrás, illetve az akupresszúrás pontok közös néven „ponf-oknak is nevezhe­

tők, mi is ezt használjuk. Ahol értelemzavaró lenne, ott kiírjuk az „akupunktúráslakupresszú-
rás" jelzőt. Az „acu" („aku") egyébként „tűhegyes"-t jelent, a „punktúra" szúrást, a „presszúra"
nyomást. (Aford.)

33
 felszíni jelet is használhatunk, amelyeket a csontozattal arányos mérési
módszerben szoktunk alkalmazni, ezúton növelhetjük a helymeghatá­
rozás pontosságát.
Vegyük tekintetbe, hogy a kezelést végző személy cun-mértéke távolról
sem mindig egyezik a páciensével! Ezért hát, mielőtt méréssel kíséreljük
meg a p o n t o k helyét meghatározni, vessünk először egy pillantást ujjaink
és a páciens ujjai közötti méretbeli különbségre! A p o n t helyének jó meg­
határozásához a páciens cun méretét vegyük alapul.
Mivel az akupunktúrás-akupresszúrás pont az a középpont, ahol az adott
meridiánból az energia összefut, a helymeghatározás pontossága ezért igen
lényeges.

3 - 1 . ábra: A cun, mint mértékegység

A CSONTOZATTAL ARÁNYOS MÉRTÉK

A pontmeghatározás e módja a különböző emberi testrészek hoszszúsági és

szélességi méreteinek méréséhez az ízületeket használja fel főbb tájékozó­
dási pontként.
Az emberi test különböző részeinek arányain alapuló mérést a Csodás
Tartópillér (Ling Shu - egy fontos irányelvgyűjtemény a hagyományos kínai
gyógyászat művelői számára, A Huang Di Nei Ting másik része. A ford.) ad­
ja meg, és a pontmeghatározás alapjaként említi. E módszert más, az idők
során m ű k ö d ő akupunktőrök által bevezetett módosított módszerekkel
együttesen használják.
A két ízület közötti távolságot egyenlő részekre osztjuk. Egy rész egy cun-
nek, és tíz cun egy chi-nek felel meg. (Lásd a 2-1. táblázatot!) A 3-2. ábra egy
példán mutatja be a fejen és az arcon, a csontozattal arányos mérési mód­
szert.

34
A FEJ ÉS AZ ARC JELENTŐSEBB FELSZÍNI ANATÓMIAI
TÁJÉKOZÓDÁSI PONTJAI

E módszer szerint az akupunktúrás-akupresszúrás p o n t o k helyét a test fel­

színén lévő anatómiai tájékozódási p o n t o k alapján határozzák meg. E tájé­
kozódási pontokat két csoportba soroljuk: az állandó, és az elmozduló ana­
tómiai tájékozódási p o n t o k csoportjába.
Az állandó tájékozódási p o n t o k csoportjába az ízületek és az izmok által
alkotott kiemelkedések és a bemélyedések tartoznak. Például a Zanzhu
(UB 2, H 2) pont a szemöldök középi (mediális) végén található; a Yintang
(EX-HN 3) pedig a két szemöldök közötti felező pontban. Számos p o n t o t
könnyen találhatunk meg, mivel e tájékozódási pontokat segítségként hasz­
nálhatjuk.
Elmozduló tájékozódási p o n t o k lehetnek a nyílások, a mélyedések, a rán­
cok, vagy a kiemelkedések, amelyek az ízületeken, az izmokon, az inakon
és a b ő r ö n mozgás közben jelennek meg. Például a Tinggong (Sí 19, Véb
19) a tragus (a fülnyílás előtti porcos kiemelkedés) és az állízület (az állka­
pocscsont ízülete) között található, ahol egy bemélyedés keletkezik a száj
enyhe kinyitásakor. Az elmozduló tájékozódási p o n t o k megtalálásához a
test valamely részét mozgatnunk kell.
Kezdő- és végpont Méret (cun) Irány Megjegyzés

Az elülső hajvonal középpontjától 12 Hosszanti A fejen lévő pontok hosszanti

a hátulsó hajvonal középpontjáig távolságának mérésére
használjuk

A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 3 Hosszanti A fejen lévő pontok és az

elülső hajvonal középpontjáig elülső, és a hátulsó hajvonal
pontjai hosszanti távolságának
mérésére használjuk

A hetedik nyakcsigolya tövis- 3 Hosszanti

nyúlványa alatti (Dazhui (GV) 14,
Kor 14) ponttól a hátulsó
hajvonal középpontjáig

A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 18 Hosszanti

elülső hajvonal középpontjáig,
azután a hetedik nyakcsigolya
tövisnyúlványa alatti
(Dazhui (GV) 14, Kor 14) pontig.

A homlok szegletei között 9 Keresztirányú A fej elülső részén lévő pontok

(Touwei, ST 8, Gy 8) keresztirányú távolságának
mérésére használjuk

A fejbiccentő izom kétoldali 9 Keresztirányú A fej hátulsó részén lévő

feji tapadása között pontok keresztirányú
távolságának mérésére
használjuk

3-1. táblázat: Csontozattal arányos mérték

3-2. ábra: Csontozattal arányos mérték

37
 4. FEJEZET

Az anatómiai irányok
elnevezései

A pontmeghatározásokhoz a következő anatómiai elnevezéseket használ­

tuk (Lásd a 4-1. ábrát).
 4 - 1 . ábra: Az anatómiai irányok elnevezése

Anatómiai irányok
Az akupontok meghatározásához a következő anatómiai elnevezéseket
használtuk:

Anterior Elülső Elöl, vagy a test elülső oldalához közelebbi

Posterior Hátulsó Hátul, vagy a test hátulsó oldalához közelebbi
Superior Felső Fej felőli, vagy felső
Inferior Alsó A test alsó fele felé eső, fejtől távolabbi
Medial Középi A középvonalhoz közelebbi
Lateral Oldali Középvonaltól oldalra eső
Proximal Közeli A végtag testhez csatlakozásához közelebb eső
Distal Távoli A végtag testhez csatlakozásától távolabb eső

40
 5. FEJEZET

A Wu-féle fejmasszázs
főbb akupresszúrás/
akupunktúrás pontjai

A Wu-féle fejmasszázsban a következőkben leírt 40 p o n t o t használjuk. A

pontok felsorolási rendje nagyjából a masszázsban való felhasználásuk sor­
rendje szerinti. E p o n t o k helymeghatározását gyakoroljuk ö n m a g u n k o n .
Fogjuk érezni, ha megtaláltuk. Érzékenyek, s gyakran ujjunk hegyével kis
bemélyedést is találunk. Ne feledjük, hogy a n e m középvonalon fekvő pon­
tok kétoldaliak (szimmetrikusan, párban találhatók meg), s e n n e k megfele­
lően keressünk és gyakoroljunk!

A p o n t neve/elhelyezkedése
1.) Shenting (GV (DU) 24, Kor 24)
„Shen előcsarnoka"
(Shen: szellem. Ting: előcsarnok,
udvar, palota, játéktér. - Az arc a
szellem előcsarnoka,
az agy a szellem palotája.)
Elhelyezkedése: 0,5 cun-nal az elülső
hajhatár középpontja felett
2.) Zanzhu (UB 2, H 2)
„Bambuszköteg"
(Zan, ejtése cuan: összegyűjteni.
Zhu: bambusz.
- A szemöldök úgy néz ki, mint
a kötegbe gyűjtött bambusz.)
Elhelyezkedése: A szemöldök közép
felé eső végén, a szemüreg feletti kis
mélyedésben.
3.) Yintang (EX-HN 3)
„Bőség csarnoka"
(Yin: bőség. Tang: találkozóhely,
csarnok.)
Elhelyezkedése: A két szemöldök
között, félúton.
A masszázsmozdulat
l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és
nyomása
36. #: A homlok fésülése és törlése
az ujjakkal
l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és
nyomása
2.# A homlok meridiánjainak törlése
(felváltva)
6.#: A szemöldök ledörzsölése
36.#: A homlok fésülése és törlése
az ujjakkal
l . # : A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és
nyomása
2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felvált­
va)
3.#: A homlok törlése
36.#: A homlok fésülése és törlése
az ujjakkal

41
A p o n t neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat
4.) Yuyao (EX-HN 4) 2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felvált­
„Hal dereka" va)
(Yu: hal. Yao: derék, vese) 4.#: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és
Elhelyezkedése: A szemöldök közép­ nyomása
pontjában. 36.#: A homlok fésülése és törlése
az ujjakkal

5.) Sizhukong (SJ 23, HM23) 2.#: A homlok meridiánjainak törlése

„Selyem bambusz ürege"
(Si: selyem. Zhu: bambusz. Kong: üres,
üreg.)
Elhelyezkedése: A szemöldök külső
végénél lévő mélyedésben.
6.) Taiyang (EX-HN5)
„Nap"
(Tai: legfelsőbb. Yang: Yang. Taiyang:
Nap)
Elhelyezkedése: A mélyedésben,
a külső szemzug és a külső
szemöldökvég közötti félmagasságban,
kb. 1 cun-nel hátrafelé.
7.) Jingming (UB 1, H 1)
„Fénylő szemek"
(Jing: szem, pupilla. Ming: fény)
Elhelyezkedése: A belső szemzug
feletti bemélyedésben - a szemhéjránc
középi végénél.
(felváltva)
5.#: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont
gyúrása és nyomása
6.#: A szemöldök ledörzsölése
36.#: A homlok fésülése és törlése
az ujjakkal
3. #: A homlok törlése
28.#: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont
gyúrása
7.#: A szemgolyó törlése
26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé
simítása
27.#: Az orr lefelé sajtolása

8.) Chengqi (ST 1, Gy 1) 7.#: A szemgolyó törlése

„Könnyek tárháza"
(Cheng: tárolni, hordozni. Qi: könnyek.
- Gyógyítja a szél hatására termelődő
túl sok könny termelődését.)
Elhelyezkedése: Előretekintő szem
esetén, éppen a pupilla alatt, a szem­
golyó és a szemüreg alatti csontszél
között

9.) Sibai (ST 2, Gy 2) 7.#: A szemgolyó törlése

„Négy fehér"
(Si: négy. Bai: fehér. A szem négy fehér­
je.) Elhelyezkedése: Előretekintő
szem esetén, a pupillaközép alatt 1
cun-nel, a szemüreg alatti csontszélen
lévő bemélyedésben.
10.) Tongziliao (GB 1, EH 1) 7.#: A szemgolyó törlése
„Pupilla csontürege"
(Tong: pupilla. Zi: toldalék, névmás.
Liao: csontüreg.)
Elhelyezkedése: A külső szemzugtól
0,5 cun-nel kifelé, ahol a felső és az
alsó szemhéj találkozik, a szemüreg
külső oldalán lévő mélyedésben.

42
A p o n t neve/elhelyezkedése
11.) Yingxiang (LI 20, Vab 20)
„Illatok fogadása"
(Ying: üdvözölni. Xiang: illat)
Elhelyezkedése: Az orrcimpa alsó
szélénél, az orrcimpa melletti
mélyedésben.
12.) Dicang (ST 4, Gy 4)
„Föld magtárja"
(Di: föld. Cang: magtár, tárház. - Mint
egy magtár, mivel fogadja a táplálékot.)
Elhelyezkedése: Mintegy 0.4 cun-nyire
kifelé a szájsaroktól, előretekintő szem
esetén függőlegesen a pupilla alatt.)
A masszázsmozdulat
8.#: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása
és nyomása
26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé
simítása,
27.#: Az orr lefelé sajtolása
9.#: A Dicang (St 4, Gy 4) pont gyúrása és
nyomása
26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé
simítása

13.) Daying (ST 5, Gy 5) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok

„Nagy fogadtatás" nyomása
(Da: nagy, széles, hatalmas. Ying:
üdvözölni.)
Elhelyezkedése: Az állkapocsszél
összeszorított fogaknál megjelenő
árokszerű bemélyedésében. Az állka­
pocsszeglet magasságában, a rágóizom
(masseter) tapadása előtt.
14.) Jiache (ST 6, Gy 6) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok
„Állkapocs-csont" nyomása
(fia: állkapocs. Che: jármű, harci
szekér, mivel hordozza a fogakat.)
Elhelyezkedése: Ujjnyi szélességnyivel
az állkapocsszeglet előtt és felett, ahol a
nagy rágóizom (major masseter) tapad,
az izom kidudorodásánál, összeszorított
fogaknál.

15.) Xiaguan (ST 7, Gy 7) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok

„ízület alatt" nyomása
(Xia: alatt. Guan: ízület, zsanér)
Elhelyezkedése: A járomív (arcus
zygomaticus) alsó határánál, az állka­
pocs bütykös nyúlványa előtt (állka­
pocsízület). Ezt a pontot zárt szájnál
keressük meg.
16.) Tinghui (GB 2, Eh 2) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok
„A hallás gyűjtőpontja" nyomása
(Ting: hallani. Hui: gyűjteni.)
Elhelyezkedése: A fülcsap-közi
bevágás (incisura intertragica) előtt, az
állkapocs bütykös nyúlványa hátsó
határánál. Közvetlenül a fülcsap
(tragus, a fülnyílás előtti porcos
magaslat) előtt és alatt. A pontot nyitott
száj esetén kell meghatározni.

43
A p o n t neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat
17.) Tinggong (SI 19, Véb 19) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok
„ A hallás palotája" nyomása
(Ting: hallani. Gong: palota.)
Elhelyezkedése: A fülcsap közepe
magasságában, a fülcsap és az állkapocs
bütykös nyúlványa között, a mélyedés­
ben, ami nyitott száj esetén alakul ki.
Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinghui (GB 2,
Eh 2) pont felett.

18.) Ermen (SJ 21, HM 21) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok

„Fülkapu" nyomása
(Er: ear. Men: kapu, ajtó.)
Elhelyezkedése: Nyitott szájnál, a fül­
porc és az állkapocs bütykös nyúlványa
között, a fülcsap (tragus) felső
határánál. Körülbelül 0,5 cun-nel a
Tinggong (Sí 21, Véb 21) pont felett.

19.) Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23) 11.#: A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24)
„Forrás a hegygerincen" pont gyúrása és nyomása
(Lián: él, sarok, hegygerinc. Quan: for­
rás.)
Elhelyezkedése: Az ádámcsutka felett,
a nyelvcsont felső határán lévő
mélyedésben. A középvonalban, az áll
és a nyak találkozási vonalánál.
20.) Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) l l . # : A Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24)
„Folyadékgyűjtő edény" pont gyúrása és nyomása
(Cheng: befogadni. Jiang: szósz.)
Elhelyezkedése: Az áll-ajaki vájat
mélyedése közepén, az állközépi
redőben.
21.) Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) 10.#: Különböző akupresszúrás pontok
„Száz találkozás" nyomása
(Bai: száz. Hui: találkozás. -A hat Yang 1 3 # : A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb
meridián egyesül itt.) oldalán)
Elhelyezkedése: A fej középvonalán, 32.#: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont
körülbelül a fülkagylókat összekötő ujjnyomása
keresztbefutó vonallal való metszés­
pontjában. Az elülső haj vonal közép­
pontja felett hét cun-nel.

22.) Shuaigu (GB 8, Eh 8) 13-#: A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb

„Völgy eleje" oldalán)
(Shuai: vezetni. Gu: völgy) 14.#: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Jobb
Elhelyezkedése: A fülkagyló felett, 1,5 oldal)
cun-nel a hajvonalon belül, a halánték
mélyedésében.

23.) Renying (ST 9, Gy 9) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása

„Az ember várakozása" 18.#: A nyak bal oldalának simítása
(Ren: ember. Ying: elvárás, előrejelzés)
Elhelyezkedése: Az ádámcsutka
csúcsának szintjében, a közös
fejverőéren (arteria carotis communis),
a fejbiccentő izom (musculus sterno-
cleido-mastoideus) elülső határánál.

44
A p o n t neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat
24.) Futu (LI 18, Vab 18) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása
„Kidudorodó segítő" 18.#: A nyak bal oldalának simítása
(Fu: segíteni. Tu: kidudorodás.)
Elhelyezkedése: A nyak oldalán,
az ádámcsutka csúcsának vonalában
3 cun-re oldalra, a fejbiccentő izom
(musculus sternocleido-mastoideus)
közepén.
25.) Quepen (ST 12, Gy 12) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása
„Üres medence" 18.#: A nyak bal oldalának simítása
(Que: üres, szabad. Pen: medence.)
Elhelyezkedése: A kulcscsont feletti
árok (supraclavicular fossa) közepén,
4 cun-nel oldalra a Ren (Bef)
meridiántól.
26.) Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) 18.#: A nyak bal oldalának simítása
„Vizesvályú" 25.#: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont
(Shui: víz. Gou: vályú, árok.) simítása
Elhelyezkedése: Az ajakbarázda (a
felső ajak feletti függőleges mélyedés)
közepétől kissé feljebb, az orrcimpa
közelében.
27.) Fengchi (GB 20, Eh 20) 30.#: A Fengchi (GB 20, EH 20) pont
,A szél gyűjtőtava" ujjnyomása
(Feng: szél. Chi: medence, tavacska. -
Az ártó szél e pontba gyűlik össze)
Elhelyezkedése: A fejbiccentő izom
(musculus sternocleido-mastoideus) és
a trapézizom (musculus trapezius) felső
része közötti mélyedésben, a Fengfu
(GV (Du) 16, Kor 16) ponttal azonos
magasságban. Ahol az oldalsó és a
hátsó nyakizmok találkoznak, a
koponyaalaphoz közel.

28.) Suliao (GV (Du) 25, Kor 25) 27.#: Az orr lefelé sajtolása
„A fehér csontlyuk"
(Su: fehér, tiszta (a tüdő).
Liao: csontlyuk.)
Elhelyezkedése: Az orr hegyén.

2 9 ) Yifeng (SJ 17, HM 17) 31.#: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjny­
„Szélellenző" omása
(Yi: árnyékoló ernyő. Feng: szél.
- szétoszlatja a szelet)
Elhelyezkedése: A fülkagyló mögött,
az állkapocs (mandibula) és a csecs­
nyúlvány (processus mastoideus)
közötti mélyedésben.
30.) Sishenzcong (EX-HN 1)
„Négy bölcsesség pontja" 33.#• A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása
(Si: négy. Shen: szellem. Cong: okos.)
Elhelyezkedése: A koponyafedélen
egy négy pontból álló csoport, l-l cun-
nyire előre, hátra, és két oldalra a
Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) ponttól.

45
A p o n t neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat
31.) Shangxing (GV (Du) 23, Kor 23) 36.#: A homlok fésülése és törlése
„Felső Csillag" az ujjakkal
(Shang: felső. Xing: csillag.)
Elhelyezkedése: Az elülső hajvonal
középpontja felett 1 cun-nel.

32.) Quchai (UB 4, H 4) 36.#: A homlok fésülése és törlése

„Elhajló fordulat" az ujjakkal
(Qu: görbület, kampó. Chai: eltérés. -
ahol a hólyagvezeték oldalra
kanyarodik.)
Elhelyezkedése: A fej középvonalától
1,5 cun-re, és 0,5 cun-nel az elülső
hajvonal felett.
3 3 ) Toulinqi (GB 15, Eh 15) 36.#: A homlok fésülése és törlése
,A könnyeket uraló fej" az ujjakkal
(Tou: fej. Lin: szemet hunyni.
Qi: könny.)
Elhelyezkedése: A GB 14, Eh 14 felett,
0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett,
2,25 cun-nel oldalra a fej közép­
vonalától.
34.) Touwei (ST 8, Gy 8) 36.#: A homlok fésülése és törlése
„Fej szeglete" az ujjakkal
(Tou: fej. Wei: sarok, szeglet.)
Elhelyezkedése: 0,5 cun-nel az elülső
hajvonal felett, 4,5 cun-nel oldalra a
középvonaltól, a GV 24, Kor 24 szint­
jében.

35.) Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) 45.#: A nyaki inak gyúrása és
„A szél palotája" felcsippentése
(Feng: szél. Fu: palota.)
Elhelyezkedése: A hátulsó hajvonal
középpontja felett 1 cun-nel, a nyak­
szirti dudor (protuberantia occipitalis
externa) alatt, a kétoldali trapézizmok
közötti mélyedésben.

36.) Handing (LI 17, Vab 17) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása
„Mennyei főzőedény" 18.#: A nyak bal oldalának simítása
(Tian: ég, menny. Ding: ősi kínai 47.#: A fejbiccentő izom (Musculus
háromlábú főzőedény. - a nyak úgy Sternocleido-mastoideus) tolása és
tartja a fejet, mint egy háromlábú nyomása
állvány.)
Elhelyezkedése: A nyak oldalán, a
fejbiccentő izom (musculus sternoclei-
do-mastoideus) hátsó határán, a nyaki
Futu alatt 1 cun-nel.
37.) Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) 49.#: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont
„Nagykalapács" gyúrása és nyomása
(Da: nagy. Zhui: kalapács. - a kínaiak a
csigolyát „hátkalapács"-nak nevezik.)
Elhelyezkedése: A hetedik nyak­
csigolya tövisnyúlványa alatt, hoz­
závetőlegesen a váll szintjében.

46
A p o n t neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat
38.) Jianjing (GB 2 1 , Eh 21) 50.#: A nyak görgetése és nyomása
„Váll forrása"
(Jián: váll. Jing: forrás.)
Elhelyezkedése: Félúton a Dazhui
pont és a vállcsucs között (acromion), a
váll legmagasabb pontján.

39.) Quanliao (Sí 18, Véb 18) 25.#: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont
.Arccsont ürege" simítása
(Quan: arccsont. Liao: csontüreg)
Elhelyezkedése: A külső szemzug
alatt, a járomcsont (zygoma) alsó
határán (arccsont íve).
40.) Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22) 12.#: A nyak jobb oldalának simítása
„Mennyei kémény" 18.#: A nyak bal oldalának simítása
(Tian: menny. Tu: kémény. - a légcső
kéményhez hasonlít)
Elhelyezkedése: A szegycsont feletti
mélyedésben. A középvonalbeli
mélyedésben, ahol a két kulcscsont
majdnem találkozik.
 I I I . RÉSZ

AZ ARC ÉS A FEJ I N G E R Z Ó N Á I

(A Fém kínai írásjele)

 6. FEJEZET

Az arc ingerzónái

Amint e könyvben már említettük, több mint 2000 évvel ezelőtt, a legkoráb­
bi lejegyzett orvosi szöveggyűjtemény Kínában a Sárga Császár Belgyógyá­
szati Könyve volt (Wu Se Pian, a Lin Shu Jing tanulmányok egyike). Ez a szö­
veg rendszerbe foglalva fejti ki, hogy az arc különböző részeit (ezek felelnek
meg az ingerzónáknak) a test különböző szervei és részei kormányozzák. E
területek színének változásából, a diagnózis felállítása során talált pulzustí­
pusokkal együtt, megítélhető a betegségek jelenléte, fejlődése, változása,
várható jövőbeli viselkedése. E fejezetben ezek az ingerzónák az arcon, a fe­
jen illetve a fülön való elhelyezkedésük szerint vannak rendszerezve.
Az arc ingerzónái a Wu Se Pian szerint, de az intenzív és tömeges klinikai
gyakorlat során feljegyzettek szerint is, hat fő csoportra oszthatók. Az inger­
zónák elhelyezkedésének teljes megértéséhez előnyös lehet az anatómiai
alapokra való rövid visszatekintés.

1. ingerzóna: Ez az ingerzóna a Felső Melegítő területe, a szemüreg víz­

szintes vonalától az elülső hajvonalig (a homloki és szemi részen) talál­
ható.
2. ingerzóna: A következő a Középső Melegítő területe, az orrcimpák víz­
szintes vonalától a szemüreg vízszintes vonaláig (orrzóna és a járom­
csont) terjed.
3- ingerzóna: A következő az Alsó Melegítő területe, az orrcimpa vízszin­
tes vonala alatti terület (a száj zónája és az orcák közép felé eső
(mediális) határának területe).
4. ingerzóna: A gerinc és a hát területe, a fül környékén helyezkedik el.
5- ingerzóna: A felső végtag területe, a járomcsonton (os zygomaticum) ta­
lálható.
6. ingerzóna: Az alsó végtag területe, az orcákra, a szájra és az állkapocsra
terjed ki.

51
AZ INGERZÓNÁK PONTOS ELHELYEZKEDÉSE
ÉS ALKALMAZÁSI JAVALLATAI

1. A Felső Jiao (Felső Melegítő)

A szemgödör vízszintes vonalától kezdődik, az elülső hajvonalig terjed, s
magába foglalja a következőket:
a.) Az arc és a fej zónája
Elhelyezkedés: a homlokon.
Javallat: a fej vagy az arc betegségei esetén.
b.) A torok zónája
Elhelyezkedés: az arc-fej és a t ü d ő területei között, a szemöldökök köz­
ti terület felett, amit „Que Shang"-nak hívnak.
Javallat: a torok betegségei esetén.
c.) A t ü d ő zónája
Elhelyezkedés: a két szemöldök közép felé eső (medialis) végét összekö­
tő vonal közepénél.
Javallat: a t ü d ő betegségeinél.
d.)A szív zónája
Elhelyezkedés: a két belső szemzug összekötő vonala közepénél, az orr­
nyereg legmélyebb helyén.
Javallat: a szív betegségeinél.
e.) A mell és a mellbimbó zónája
Elhelyezkedés: a belső szemzug felett kicsivel, a szív területe és a belső
szemzug között, az orrnyereg külső határán lévő bemélyedésben.
Javallat: a tejelválasztás részleges vagy teljes hiányánál illetve szembeteg­
ségek esetén.

2. A Középső Jiao (Középső Melegítő)

Az orrcimpa vízszintes vonalától a szemgödör vízszintes vonaláig (az orr te­
rülete és a járomcsont medialis határának területe) terjed, s magába foglal­
ja a következőket:
a.) A máj zónája
Elhelyezkedés: az orr középvonala és a járomcsont két tartományát ös­
szekötő vonalak kereszteződésénél.
Javallat: a máj betegségei esetén.
b.)A lép zónája
Elhelyezkedés: kevéssel az orrcsúcs felső határának közepe felett, amit
„Mian Wang'-nak hívnak.
Javallat: a lép betegségei esetén.
c.) Az e p e zónája

52
 Elhelyezkedés: a májterület mindkét oldalán, é p p e n a belső szemzug
alatt.
Javallat: az epehólyag betegségei esetén.
d.)A gyomor zónája
Elhelyezkedés: a lépterület mindkét oldalán, kevéssel az orrcimpa köze­
pe felett, pontosan az epe területe alatt.
Javallat: a gyomor betegségei esetén,
e.) A vékonybél zónája
Elhelyezkedés: a járomcsont középi (mediális) határánál, a gyomor és az
epehólyag területét összekötő vonal közepén.
Javallat: a vékonybél betegségei esetén
f.) A vastagbél zónája
Elhelyezkedés: az arc közepén, közvetlenül a vékonybél területe alatt, a
vékonybél és a gyomor területét összekötő vonal kereszteződésénél.
Javallat: a vastagbél betegségeinél.

3. Az Alsó Jiao (Alsó Melegítő)

Az orrcimpa vízszintes vonala alatt (a száj és az orcák (középi) mediális ha­
tárának területe)
a.) A húgyhólyag, az anyaméh és a nemi szervek zónája
Elhelyezkedés: az orr-ajaki barázdánál (sulcus nasolabialis).
Javallat: a húgyhólyag, az anyaméh és a genitáliák betegségei esetén,
b.) A vese zónája
Elhelyezkedés: a vastagbél területe mindkét oldalánál, az orrcimpa víz­
szintes vonalában.
Javallat: a vese betegségeinél,
c.) A köldök zónája
Elhelyezkedés: az orca területén, a vese zóna alatt.
Javallat: a köldök betegségeinél.

4. A gerinc és a hát (a fül környékével együtt)

a.) A gerinc és a hát zónája
Elhelyezkedés: a fülcsap (tragus) előtt középen, a fülcsap közép felé eső
része és az állkapocs-csont között.
Javallat: a gerinc és a hát fájdalmainál.

53
5. A felső végtag területe (a járomcson (os zygomaticum)
környékével együtt)
a.) A váll zónája
Elhelyezkedés: az arccsontnál a külső szemzug alatt.
Javallat: nyálkatömlő-gyulladás (bursitis), ízületi gyulladás (arthritis), sé­
rülés
b.)A kar zónája
Elhelyezkedés: a járomcsont m e n t é n fut lefelé a váll területe mögött, s a
járomcsont határa alatt.
Javallat: ízületi gyulladás (arthritis), sérülés,
c.) A kéz zónája
Elhelyezkedés: a kar zónája alatt
Javallat: ízületi gyulladás (arthritis), sérülés.

6. Az alsó végtag területe (az orcák, a száj és az állkapocs).

a.) A lágyék zónája
Elhelyezkedés: 0,5 cun-re oldalirányban a szájsaroktól.
Javallat: a száj és az ajkak betegségeinél, és lágyéki fájdalmaknál,
b.) A comb zónája
Elhelyezkedés: a fülcimpát és az állkapocsszegletet összekötő vonal fel­
ső és középső 1/3-ának határán.
Javallat: A comb betegségei esetén,
c.) A térd zónája
Elhelyezkedés: a fülcimpát és az állkapocsszegletet összekötő vonal alsó
és középső 1/3-ának határán.
Javallat: A térd betegségei esetén,
d.) A térd és a térdkalács zónája
Elhelyezkedés: az állkapocsszeglet előtt és felett, a fogak összeharapása-
kor k i d u d o r o d ó izomnál.
Javallat: A térd és a térdkalács betegségei esetén,
e.) A lábszár zónája
Elhelyezkedés: az állkapocsszeglet előtt, a térd zónája előtt és alatt.
Javallat: a lábszár betegségei esetén,
f.) A lábfej zónája
Elhelyezkedés: A lábszár zónája előtt és alatt.
Javallat: a láb betegségei esetén.

Ezeket az ingerzónákat évezredekkel ezelőtt írták le, de képi formában

mindez csak most először készült el. Ezzel Dr.Wu javaslata szerinti elmélet
és masszázsterápia mindenki számára elérhető.

54
 6 - 1 . ábra: A szervek és testrészek arcon való elhelyezkedése
a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Di Nei Jing) szerint.

55
 7. FEJEZET

A fej ingerzónái

A fej ingerzónái három csoportra oszthatók:

• oldalsó,
• elülső,
• hátulsó zónák.

Mindegyik terület az agy és a test különböző részeiért és funkcióiért fele­

lős. Két vonal van, amelyeket a fej stimulációs területeinek felosztására
szoktunk használni. Az egyiket elölről hátra tekintő középvonalnak (Ante-
ro-Posterior), a másikat szemöldök-tarkó vonalnak (Eyebrow-Occiput) ne­
vezik.

A FEJ OLDALSÓ INGERZÓNÁI

1.) A mozgatás területe (motoros terület)

Elhelyezkedés: A felső pontja 0,5 cm-rel az elölről hátra tekintő középvo­
nal középpontja mögött, az alsó pontja pedig a szemöldök-tarkó vonal és a
halántéki természetes hajvonal metszéspontjában található. Az e két p o n t o t
összekötő vonal a mozgatás területe. A terület további öt egyenlő tarto­
mányra osztható:
a.) a felső 1/5 rész az alsóvégtag és a törzs mozgató területe,
b.) a középső 2/5 rész a felső végtag mozgató területe,
c.) az alsó 2/5 rész az arc mozgató területe.
(Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)
Javallat: A felső 1/5 rész felelős az ellenoldali alsó végtag bénulásáért; a kö­
zépső 2/5 rész az ellenoldali felső végtag bénulásáért; míg az alsó 2/5 rész
az ellenoldali arcbénulásért, beszédzavarért (aphasia), nyáladzásért és hal­
lászavarért (dysphonia).

57
2.) Az érzékelés területe (szenzorikus terület)
Elhelyezkedés: A mozgatás területe mögött 1,5 cun-nel elhelyezkedő terü­
let az érzékelés területe. A terület felső 1/5 része ad otthont a láb, a fej és a
törzs érzékelési területének; a középső 2/5 rész a felső végtag érzékelési te­
rületének; míg az alsó 2/5 rész az arc érzékelési területének. (Lásd 7-1. és
7-2. ábrák!)
Javallat: Az érzékelési terület felső 1/5 része felelős az ellenoldali fájdalma­
kért, a lábszár fájdalmaiért, zsibbadásért, álérzékeléséért (paraesthesia), tar­
kótáji fejfájásért, nyakszirt-tájéki fájdalmakért és a fülcsengésért. A középső
2/5 rész az ellenoldali felső végtag fájdalmaiért, zsibbadásáért, bénulásáért;
míg az alsó 2/5 rész az ellenoldali arczsibbadásért, migrénért, háromosztatú
ideg fájdalmáért (trigeminus neuralgia), fogfájásért és a halántékcsonti-ál-
kapcsi ízületi gyulladásért (temporomandibularis arthritis).

3.) A vitustánc és reszketés irányító területe

E l h e l y e z k e d é s : A mozgás-mozgatás területe előtt 1,5 cm-rel párhuzamo­
san fekvő terület. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)
Javallat: Reszketés, Parkinson-kór. Amennyiben a kórkép féloldali, úgy az
ellenoldali területet; ha kétoldali, mindkét oldali területet kell masszírozni.

4.) Az egyensúlyi-hallási terület

Elhelyezkedés: Egy 4 cm-es vízszintes, egyenes vonal, 1,5 cm-rel közvetle­
nül a fülkagyló felett. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)
Javallat: Fülcsengés, nagyothallás, szédülés, hallásbántalommal összefüggő
szédülés.

5.) Másodlagos beszéd-terület

Elhelyezkedés: Egy 3 cm-es egyenes vonal, amely 2 cm-rel a koponyafal­
csonti kiemelkedés mögött és fölött, az elölről hátra tekintő középvonallal
párhuzamosan helyezkedik el. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)
Javallat: Fogalomalkotási beszédképtelenség (aphasia).

6.) H a r m a d l a g o s beszéd-terület
Elhelyezkedés: Egy 4 cm-es vízszintes vonal, amely az egyensúlyi-hallási te­
rület középpontjától húzódik hátrafelé. (Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)
Javallat: sensory aphasia. Érzékelési beszéd-, vagy megértés-képtelenség.

7.) Beidegződések (Megszokások) területe

Elhelyezkedés: A falcsonti kiemelkedést kezdőpontnak tekintve húzzunk
lefelé egy függőleges vonalat, s ugyanezen pontból egyidejűleg rajzoljunk
lefelé két másik vonalat is, az egyiket a függőlegeshez képest előre, a mási-

58
kat hátra, 40° - 40°-os irányban. Mindhárom vonal 3-3 cm hosszú legyen.
(Lásd 7-1. és 7-2. ábrák!)
Javallat: Apraxia. (Szétesettség, rendezetlenség, a beidegződött, begyako­
rolt mozgások elvégzésére való képtelenség, a központi idegrendszer zava­
ra miatt, bénulás nélkül.)
Lásd a Wu-féle fejmasszázs sorozat 13., 14., 15., 16., 19-, 20., 21., 22., 4 1 .
és AA. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, valamint a 7-1. és 7-2. ábrák szerint.)

M o d e r n szemlélettel T C M (Hagyományos Kínai

Gyógyászati) szemlélettel

7 - 1 . á b r a : Mozgatási-, és érzékelési funkciók

7-2. ábra: A fej elülső és oldalsó részének ingerzónái
A FEJ ELÜLSŐ OLDALÁNAK INGERZÓNÁI

8.) Gyomoríerület
Elhelyezkedés: Közvetlenül a pupilla felett, a hajhatártól kezdve húzzunk
felfelé egy 2 cm-es vonalat az elölről hátra tekintő középvonallal párhuza­
mosan. (Lásd a 7-3. ábrát!)
Javallat: gyomorfájdalom, gyomortáji kellemetlenség

9.) Mellkas területe

Elhelyezkedés: Félúton a gyomorterület és az elölről hátra tekintő középvo­
nal között, a hajhatárt középvonalának véve húzzunk egy 4 cm-es egyenes vo­
nalat az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan. (Lásd a 7-3. ábrát!)
Javallat: mellkasi fájdalom, teltség érzete a mellkasban, szívdobogás, szív­
koszorúér- és verőér elégtelenségek, asztma és felböfögések.

10.) Nemi szervek területe

Elhelyezkedés: rajzoljunk egy 2 cm-es egyenes vonalat az elülső hajvona­
li szeglettől felfelé, az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan.
(Lásd a 7-3. ábrát!)
Javallat: a méh nem szervi eredetű vérzései, medencei gyulladás, fehérfolyás
(leucorrhagia). A méhelőesés (prolapsus uteri) és egyéb előesésre hajlamos
képletek a láb mozgató és érzékelő területével összekapcsolva kezelhetőek.
Lásd a Wu-féle fejmasszázs sorozat 2., 3., 29-, 34., 35., 36., 37., 38., 39-,
40. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, illetve a 7-3. ábra szerint.)

7-3. ábra: A fej elülső oldalának ingerzónái

61
A FEJ HÁTSÓ OLDALÁNAK INGERZÓNÁI

11.) A láb mozgató és érzékelési területe

Elhelyezkedés: Rajzoljunk két 3 cm-es egyenes vonalat hátrafelé és párhu­
zamosan az elölről hátra tekintő középvonallal. A kezdőpontjaik a közép­
vonal középpontjától l-l cm-re két oldalra legyenek. (Lásd a 7-4. ábrát!)
Javallat: ellenoldali alsóvégtag fájdalom, zsibbadás, bénulás (paralysis),
akut lumbális rándulás, ficam, agykérgi eredetű vizelettúltermelődés (cere-
bro-cortical polyuria), éjjeli vizelési kényszer (nycturia), méhelőesés (pro­
lapsus uteri).

12.) Optikus idegi terület

Elhelyezkedés: Rajzoljunk egy-egy 4 cm-es egyenes vonalat, szimmetriku­
san, l-l cm-re jobbra és balra az elölről hátra tekintő középvonaltól, vele
párhuzamosan, a nyakszirti d u d o r magasságától kezdve, felfelé. (Lásd a
7-4. ábrát!)
Javallat: agykérgi eredetű látási zavarok.

13.) Egyensúly területe

Elhelyezkedés: Rajzoljunk egy-egy 4 cm-es egyenes vonalat, szimmetriku­
san, 3,5-3,5 cm-re jobbra és balra az elölről hátra tekintő középvonaltól, ve­
le párhuzamosan, a nyakszirti d u d o r magasságától kezdve, lefelé. (Lásd a
7-4. ábrát!)
Javallat: egyensúlyzavarok, amelyek az agykéreg betegségeiből erednek.
Lásd a Wu-féle fejmasszázs 30., 32., 33-, 42., és 45. lépéseit! (A 9- fejezet­
b e n leírtak, illetve a 7-4. ábra szerint.)

7-4. ábra: A fejtető és a fej hátulsó részének ingerzónái

62
A FÜL INGERZÓNÁI
A hagyományos kínai gyógyászatban a fület a teljes test lenyomataként te­
kintik. A hagyományos kínai gyógyászat művelői közül sokan alkalmaznak
fülakupunktúrát számos betegség és bántalom kezelésére. A Wu-féle fej­
masszázsban könnyű masszázst alkalmazunk a fülön.

Az testrészek ingerzónáinak elhelyezkedése a fülön

Könnyen megjegyezhetjük a test különböző részei ingerzónáinak elhelyez­
kedését a fülön, ha magunk elé képzelünk egy magzatot, amint fejjel lefe­
lé, összegömbölyödve pihen az anyaméhben. A testrészek ingerzónáinak el­
helyezkedése a fülön ugyanolyan, mint ha a magzat lenne ott, fejével lefe­
lé, popsijával felfelé.

A fül pontjainak elrendezése és kezelési javallatai

A fülcimpa (lobulus auricularis) pontjai: a fej és az arc tartományainak fe­
lelnek meg.
A fülkagyló barázdájának (scapha) pontjai: a felső végtag pontjainak felel­
nek meg.
A fülkagyló belső karimájának (antihelix) és annak két szárának pontjai: a
törzs és az alsó végtag pontjainak felelnek meg.
A fülkagyló barlangja és csónakja (cavum et cymba conchae) pontjai: a bel­
ső szerveknek felelnek meg.
A fülkagyló p e r e m é n e k szárvége (helix crus) pontjai: az emésztő traktusnak
felelnek meg.
Javallatok: Stimuláljuk a fül azon pontjait, melyek megfelelnek a test azon
részeinek, amelyek kezelést igényelnek, rendellenesen működnek, vagy be­
tegek.
Lásd a Wu-féle fejmasszázs 17. és 23. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, il­
letve a 7-5. ábra szerint.)

7-5. ábra: A fül

Fülkagyló
Fülkagyló belső karimájának felső szára*-
barázdája
Fül kagyló
karimája
Fülkagyló belső karimájának alsó szára
Fülkagyló belső
Fülkagyló csónakja
Fülkagyló peremének szárvége

Fülcsapközi lyuk
Fülcimpa

63
 IV. RÉSZ

A Wu-féle fejmasszázs

(A Víz kínai írásjele)

 8. FEJEZET

Masszázsfogások

A Wu-féle fejmasszázs a pontok tökéletes meghatározását és helyes

masszázstechnikát követel meg. A következő kéztechnikák a kezelést végző
személy „eszközei". E masszázsfogások helyes és gyakori alkalmazása a
kulcs a sikerhez. Ülés közben például, combunkon gyakorolva felbecsül­
hetjük érintésünk hatását. Erőfeszítések nyomán idővel e masszázsfogások
lággyá és természetessé válnak. E kéztechnikák hatása a hagyományos kínai
gyógyászatból ismert. Ne siessünk! Ez egy kirándulás, s amint az bármely ki­
rándulás esetén lenni szokott, a tudás és a tapasztalat az idő elmúltával csak
mélyül.

GYÚRÓ MASSZÁZSFOGÁS

Ezt a masszázsfogást a kezelt te­

rület lassú és lágy, oda-vissza
gyúrásával hajtjuk végre ujjaink­
kal, tenyerünk tövével, a hü­
velykujj-párnával, (major thenar
eminence), vagy könyökünk csú­
csával. Meg is különböztethe­
tünk középső ujjal gyúró, hü­
velykujjal gyúró, tenyér tövével
gyúró, hüvelykujj tövével gyúró,
és könyökkel gyúró masszázsfo­
gásokat függően attól, hogy mi­
vel dolgozunk, s hogy mit keze­
lünk. E kéztechnikánál a kezelő
személy ül. Középső ujjával, hüvelykujja hegyével, tenyere tövével nyomást
gyakorol a kezelendő felületre, és vállával, könyökével, alkarjával és csukló­
jával összehangolva körkörös mozgást végez egy szúk tartományon belül,
így egy lassú és lágy mozgásba hozza a kezelt felület bőrét úgy, hogy egy
lágy, könnyű és lassú belső dörzsölődés keletkezzék a bőr és a belső lágy

67
szövetek között. A teljes masszázsfogás hangsúlyozottan lágy, a gyúrás és
körzés tartományát, valamint az alkalmazott erőt fokozatosan kell növelni.
A m ű k ö d ő ujjat a kezelt felületen rögzítjük, a bőrfelületen való bármely el­
csúszás vagy dörzsölődés nélkül. A gyúrómozdulat frekvenciája mintegy
100-160/perc legyen. A gyúrás könnyű, finom és lassú, de alapos és mélyre­
ható. A gyúrás keltette benső dörzsölődés felmelegítheti a szövetek mé­
lyebb rétegeit. A gyúró masszázsfogás hatásai a következők lehetnek: csilla­
pítja a mellkasi nyomást, és szabályozza a Qi áramlását, erősíti a lépet és
szabályozza a gyomrot, segíti a vérkeringést így szüntetve meg a vérpangást,
csökkenti a duzzanatokat, és csillapítja a fájdalmat, szétoszlatja az ártó sze­
let és hideget, segíti a Qi áramlását a csatorna felmelegítésével, elcsendesí­
ti a tudatot, feloldja a görcsöket és így tovább.

DÖRZSÖLŐ MASSZÁZSFOGÁS

A kezelt felület tenyérrel illetve

ujjpárnákkal történő körkörös és
ritmikus dörzsölését nevezzük
így. A tenyérrel és az ujjainkkal
végzett dörzsölést ülve végez­
zük. Vállunkat leeresztjük, kö­
nyökünket leejtjük, előrenyúj­
tott alkarral, lefelé néző tenyér­
rel. A tenyérrel dörzsöléskor kis­
sé behajtjuk csuklónkat, s teljes
tenyérrel nyomjuk a kezelendő
felszínt. Az ujjal dörzsöléskor
csuklónkat 160 fokban hajlítjuk 8-2. á b r a : Dörzsölő masszázsfogás
be, felemeljük tenyerünket, át­
irányítva az erőt az ujj felszínére. Vállunk, könyökünk, s erőközpontként
m ű k ö d ő tenyérfelszínünk egyidejű, körkörös, összehangolt mozgásba
kezd, az óramutató szerinti, vagy az ellenkező irányban. Ennek frekvenciá­
ja visszafogott, egyenletes, nyugodt, mintegy 100-120 ciklus/perc legyen. A
dörzsölés feloldja a máj pangását, szabályozza a Qi keringését, felmelegíti a
középső melegítőt és szabályozza a gyomrot, élénkíti a lépet, segíti az
emésztést, elmozdítja a stagnáló táplálékot, és a beleket mozgásra készteti.

68
FELCSIPPENTŐ (MARKOLÁS) MASSZÁZSFOGÁS

A kezelendő felület szimmetri­

kus és lassú emelésével és össze­
nyomásával hajtjuk végre, mia­
latt tartjuk és sodorjuk, gyúrjuk
és csippentjük is egyben, hü­
velykujjunkkal, valamint mutató-
és k ö z é p s ő ujjunkkal, illetve
mind az öt ujjunkkal. A hüvelyk-,
mutató- és középső ujj használa­
tát háromujjas, a mind az öt ujj
használatát ötujjas felcsippentés-
nek (markolásnak) nevezzük.
Ülő vagy álló helyzetben, vállun­
8-3. ábra: Felcsippentő
kat leeresztve, k ö n y ö k ü n k e t (markolás) masszázsfogás
mintegy 90-110 fokban behajlít­
va hüvelykünk és ujjaink között tartjuk a gyógyítandó rész inát, illetve izom­
kötegét, felemeljük, mialatt sodorjuk és gyúrjuk azt, majd elengedjük
néhányszori stimulálás után. Mindezt ismétlődően hajtjuk végre. A kezelés
alatt m i n d e n mozzanat ritmikusan összehangolt. Az emelt és markolt ré­
szek elsősorban a kötőszövetek, mint például az inak, az ínszalagok és a
test felszíni izomkötegei. Ha a bőrt szorítjuk meg, vagy körmünket az izom­
ba, ínba mélyesztjük, kellemetlenséget vagy fájdalmat okozunk, ezért ezt
kerülni kell. Ez a stimuláció mély és beható, ám maga a technika lágy. Ha­
tásai a következők: táplálja a tudatot, szétoszlatja szelet és a hideget, az iz­
mok és az inak lazításával segíti a vérkeringést, és oldja a görcsös feszültsé­
get és a fájdalmat.
Ez a masszázsfogás ellazítja az izmokat és az inakat, aktiválja a Qi és a vér
áramlását a vezetékekben és a csatornákban, segíti a vér keringését, és így
megmozdítja a pangó vért, szabályozza a Qi-t és a vért.

69
PASKOLÓ MASSZÁZSFOGÁS

A test felszínének üreges tenyér­

rel való ütögetését paskolásnak,
vagy paskoló-ütögető mozdulat­
nak nevezzük. Kezelő személy­
ként ülhetünk, vagy állhatunk is.
Az ujjak zártak, az ízületek kissé
behajlítva képeznek üreget a te­
nyér alatt. Felemelt kezünket ru­
ganyos és begyakorlott erővel
odaütjük a kezelendő felülethez.
A kéz azonnal visszapattan kez­
deti helyzetébe, hogy így előké­
szüljön a következő paskoló
mozdulatra. Az e gyógymód kel­
tette inger lehet könnyed, közepes, vagy erős. E művelet felépítése hason­
latos az ujjal ütögető kezeléshez. E masszázsfogást főként a vállon és a há­
ton, derékon és a combon használjuk.
A könnyed paskolást alkalmazhatjuk a mellkasi-hasi területeken és a fe­
jen is. A tartós és erős paskolás nyugtató, fájdalomcsillapító hatású; előse­
gíti a vérkeringést és elmozdítja a pangó vért, erősíti a testet, és így tovább.
A gyors és gyengéd paskolás megnyugtatja a tudatot és a lelket, élénkíti az
idegrendszert, szabályozza a gyomor és a belek működését, enyhíti a mell­
kasi nyomást, és szabályozza a Qi áramlását.

ÜTÖGETŐ MASSZÁZSFOGÁS

Ha az ököl visszáját, a tenyér tö­

vét, a tenyér közepét, vagy a kis
tenyérpárnát (a tenyérizom kisujj
felőli részét) használjuk a testfel­
szín kopogtatására, azt ütögetés-
nek vagy csapkodó masszázsfo­
gásnak nevezzük.
A tenyérrel ütögető masszázs­
fogás a tenyérközéppel csapást és
a tenyértővel ütögetést foglalja
magába. Ujjainkat együtt tartjuk,
könnyedén behajlított hüvelykuj-
8-5. ábra: Ütögető masszázsfogás
70
jal, csuklóízületünket 45 fokos szögben visszahajlítjuk, s az e l ő d u d o r o d ó
tenyértövet a kezelendő felületre irányítjuk. A tenyérközéppel csapás ese­
tén ujjainkat úgy tartjuk együtt, hogy hüvelykujjunkat elkülönítve tartjuk, s
csuklónkat és kezünk ízületeit kissé behajlítjuk. Ez a masszázsfogás hason­
ló a paskoló masszázsfogáshoz.
A tenyéréllel (thenar minor) ütögetést „oldallal ütésnek" vagy „vágó ütés­
nek" is nevezik. E masszázsfogásnál, egymás mellé zárt ujjakkal, kezünket ki­
nyitjuk, a tenyeret és az alkart semleges helyzetben tartjuk, majd ritmikusan
ütögetjük a kezelendő felületet egy, vagy két kezünkkel, tenyerünk élét hasz­
nálva az erő közlésére. Az ütögető masszázsfogás alkalmazásánál az alkalma­
zott erő és a sebesség legyen a meghatározó. Az ütés nagyon rövid legyen.
Ütéskor csuklónk legyen laza, és az ütéseket kontrolált rugalmas erővel hajt­
suk végre, hogy a páciens ellazult és kellemes állapotban érezhesse magát.

N Y O M Ó MASSZÁZSFOGÁS

A nyomó masszázsfogást ujjhe-

gyünkkel, tenyerünkkel, tenyér­
tövünkkel, vagy könyökünk csú­
csával, a kezelt felületre gyako­
rolt folyamatos, gyengétől erősig,
felszínestől mélyig terjedő nyo­
mással hajtjuk végre. A masszázs­
fogásban használt testrészünk
szerint tovább bontva, hüvelykuj­
jal nyomó és középsőujjal nyomó
masszázsfogásról beszélhetünk.
A gyenge nyomás alkalmazása­
kor ülhetünk, míg erős nyomás­ 8-6. ábra: Nyomó masszázsfogás
hoz álló testhelyzetet vegyünk
fel, hogy a kellő erőt könnyedén fejthessük ki. Lélegezzünk a megszokott
m ó d o n (vagyis sose tartsuk vissza a lélegzetet), és egyenletesen növeljük a
nyomást a gyengétől az erősig, amíg a kellő mélységet el n e m érjük. Amint
a kezelt személy nyilvánvaló érzetet tapasztal meg, mint például fájdalmat,
feszültséget, zsibbadást vagy kisugárzást, tartsuk kezünket a kezelt felületen
5-10 percen át változatlanul, majd lassan emeljük azt fel.
E masszázsfogás hatásai a következők: elcsendesíti a tudatot és megnyug­
tat, megszünteti a görcsöt és a fájdalmat, feléleszt, elmulasztja az ízületi fáj­
dalmat, megszünteti a csatornában az elakadásokat, erősíti az inakat és az
izmokat és így tovább.

71
UJJAL NYOMÓ MASSZÁZSFOGÁS

Az ujjal nyomó masszázsfogást a

mély szövetréteg erős nyomásá­
val hajtjuk végre; hüvelykujjunk­
kal vagy középsőujjunk hegyé­
vel, illetve behajlított mutatóuj-
junk, vagy középsőujjunk ízüle­
tével. Ennek megfelelően hü­
velykujjnyomásról, középsőujj-
nyomásról, vagy ujj ízülettel nyo­
másról beszélhetünk. E masszázs­
technika a nyomó masszázsfo­
gásból alakult ki, így hasonlato­
sak egymáshoz. A különbözőség
közöttük az, hogy az ujjal nyomó
masszázsfogás erős stimuláció, ezért fontos, hogy különleges figyelmet
szenteljünk ujjaink védelmének. Például az ujjal nyomás esetében hüvelyk­
ujjunkat vagy középsőujjunkat, ízületénél másik ujjunkkal megtámasztva
szorítsuk oda a kezelendő felülethez, megelőzve egy esetleges ficamot,
amelyet az ízület hirtelen elgyengülése, vagy kifáradása okozhatna. így a
masszázsfogást is stabilabbá, szilárdabbá és hatásosabbá tehetjük. E masszázs­
fogás kicsiny területre összpontosítottan hat, a megcélzott réteg pedig
mély. Megkeményedett izomszövetek, csontok között, vagy nyomásra érzé­
keny p o n t o k o n alkalmazzuk. A „fájdalom kezelése fájdalommal" jó hatású.

FOGÓ-CSAVARÓ MASSZÁZSFOGÁS

8-8. ábra: Fogó-csavaró masszázsfogás
Fogó-csavaró masszázsfogásnak
nevezzük a kiálló részek, mint
például az ujjak és lábujjak mu­
tató- és hüvelykujj közé való fo­
gását, és oda-vissza t ö r t é n ő ,
viszonylag erős forgatását és gyú­
rását. A kezelt személy ujját és
lábujját h á r o m f é l e k é p e n csip­
penthetjük meg: a hüvelykujj és
a mutatóujj, vagy a hüvelykujj és
a középső ujj tenyéri oldala kö­
zé, vagy a hüvelykujj és az ívben

72
behajlított mutatóujj első ízülete közé. A fogó-csavaró mozdulatot ügyesen
és gyorsan hajtsuk végre. A hüvelykujj és a másik ujj között valamely hall­
gatólagos együttműködés álljon fenn; s az alkalmazott erő jelentős, de
egyenletes és visszafogott legyen.
Ezt a masszázsfogást elsősorban az ujjak, a lábujjak kisízületein és az ujj­
végeken alkalmazzuk. Az ízületek nedvesítésére, a duzzanatok csökkentésé­
re, fájdalomcsillapításra, az izmok és inak vérkeringést javító ellazítására va­
ló. Hatásos továbbá olyan tünetek kezelésére is, mint a kínzó fájdalom, da­
gadás, az ujjak és a lábujjak akaratlan begörbülése vagy kinyújtózása, az uj­
jak és a lábujjak ízületeinek rándulása, ficama. Kiegészítő kezelésként alkal­
mazhatjuk nyaki ízületi problémák, paralízis és végtagzsibbadás eseteiben
is. A fogó-csavaró masszázsfogást végezhetjük az ujjízületek körül ismétlő­
d ő e n alkalmazva, vagy az ujjtövek felől az ujjvégek irányában haladva.

TÖRLŐ MASSZÁZSFOGÁS

A törlő masszázsfogás az érintett

rész bőrének gyengéd dörzsölé­
se, melyet egy vagy két hüvelyk­
ujjal fel és le, vagy jobbra és bal­
ra, egyenes ú t o n haladva hajtunk
végre. A kétkezes simítás esetén,
amennyiben egy irányban hajt­
juk végre, a két kéz egy egyenes
vonal m e n t é n mozogjon fel és
le, felváltva; a m e n n y i b e n két
irányban hajtjuk végre, a két kéz
egyidejűleg mozogjon. A mozgás
frekvenciája egyenletes, 100-120
ábra: Törlő masszázsfogás
alkalom/perc legyen. Az alkalma­
zott erő visszafogott, s ne túl nagy legyen, hogy elkerüljük a felszínt érintő
kellemetlen hatásokat. A bőrhorzsolódás megelőzésére síkosító közeget,
mint például hintőport alkalmazhatunk. A törlő masszázsfogás gyengédebb
beavatkozás, legfőként az arcon, a fejen, az öt érzékszerven, és a nyaki ré­
szeken alkalmazzuk. Hatását tekintve felelevenítő hatású, elcsendesíti a tu­
datot, visszaállítja az ö n t u d a t o t (pl. eszméletvesztésből - a Ford.), javítja a
látást, csillapítja a fájdalmat, ellazítja az izmokat és az inakat, s így a vérke­
ringést is javítja. Alkalmazhatjuk fejfájás, szédülés, az arc bénulása, a szem
nyomásfokozódása, a nyak fájdalmai és merevsége esetén.

73
Alkalmazhatunk az ízületen, an­
nak felső és alsó végére ellenke­
ző irányban ható, erőteljesebb,
hosszanti húzó-nyújtó masszázs­
fogást. Ezt ellentartva húzó mas­
százsfogásnak, húzásnak, vagy
vezetésnek nevezzük. A módszer
a következő: egyik kezünkkel a
kezelt ízület közeli (proximalis)
végét, másik kezünkkel az ízület
távoli (distalis) végét tartjuk, s
egyidejűleg mindkét kezünkkel
ellenkező irányú erőt fejtünk ki,
8 - 1 0 . á b r a : Ellentartva húzó masszázsfogás
és ellentartva húzzuk, megnövel­
ve így az ízületi rést. E masszázsfogás során az alkalmazott erőt egyenlete­
sen tartjuk, s lassan növeljük. Durva húzást alkalmazni tilos! ízületi defor­
mitás vagy merevség esetén alkalmazott erő irányát különös óvatossággal
válasszuk meg! E masszázsfogás hatásai a következők: a sérült lágy szövetek
kezelése és helyreállítása, az ízületi elmozdulások csökkentése, az ízületi
rések megnövelése útján csökkenti az idegbecsípődést, és gyógyítja a leta­
padást.

74
 9. FEJEZET

A Wu-féle fejmasszázs
teljes sorozata

ELŐKÉSZÜLETEK
A Wu-féle fejmasszázskezelést közvetlenül megelőzően a kezelő személy­
nek h á r o m dologra kell figyelnie: a környezetre, önmagára és a páciensre.
A gyógyító ezen kívül természetesen kísérje figyelemmel az esetleg fennál­
ló, a Wu-féle fejmasszázst kizáró körülményeket is.
Gondoskodjunk a környezet lágy megvilágításáról, kerüljük a durva, éles
fényeket, vagy a közvetlen napsugárzást! Valamely megnyugtató zene, vagy
a kínai hagyományos muzsika nagymértékben javíthatja a hangulatot.
A kezelő személy gyűrűk és ékszerek nélkül, tiszta és jól ápolt kézzel dol­
gozzon. Jó, ha röviden meditál, hogy békés állapotba kerüljön, s beállítsa
és szabályozza légzését.
A páciens szintén távolítsa el ékszereit: nyakláncát, fülbevalóját, vagy orr-
és egyéb piercing-jeit és a többit. Laza és kényelmes ruházat ajánlott, nyi­
tott gallérral, amely szabad hozzáférést enged a nyakhoz.

A WU-FÉLE FEJMASSZÁZSKEZELÉS ELLENJAVALLATAI

Ne végezzük a Wu-féle fejmasszázst, ha az alábbi körülmények valamelyike

áll fenn:
• bőrfertőzés a fejen, vagy az arcon,
• helyi tumor, vagy sérülések esetén,
• mentális zavar vagy izgatottság akadályozza az ellazulást,
• veszélyeztetett terhesség.
A Wu-féle fejmasszázst nyugodtan alkalmazhatjuk egészséges és szabá­
lyos terhességet viselő nők esetén, azzal a megszorítással, hogy csupán eny­
he nyomást és stimulációkat szabad alkalmaznunk.

75
A MASSZÁZSMOZDULATOK LÉPÉSENKÉNTI LEÍRÁSA

Most, hogy megismertük és megértettük a hagyományos kínai gyógyászat

(TCM) és a Wu-féle fejmasszázs (WHM) alapelveit és elméletét, készen ál­
lunk rá, hogy megtanuljuk, hogyan hajtható végre a teljes kezelés. A keze­
lés mintegy 45 percig tart, függően a páciens igényeitől és időkorlátaitól.
Most tehát, részletes ú t m u t a t ó következik a Wu-féle fejmasszázs végrehaj­
tásához. Valamennyi masszázsmozdulatot általában 4-6-szor hajtjuk végre.
Négyszeri ismétlést alapul véve, az első mozdulatot kicsiny nyomással, a
másodikat kicsit erősebben, a harmadikat még erősebben és a negyediket
ismét enyhén végezzük el. Minél gyakorlottabbá válik a kezelő személy, an­
nál könnyebben ismeri fel a páciens diszharmóniáit (vagyis a kínai gyógy­
ászatban oly fontos összhang megbomlását), blokkjait (elakadásait, elzáró­
dásait, amelyek akadályozzák a Qi (csí) szabad áramlását és kiegyensúlyo­
zatlanságait (például a Yin és Yang közöttieket).
Jóllehet a Wu-féle fejmasszázs gyógyító masszázs, ám emellett alkalmas a
stressz eltávolítására, és a kezelt személy ellazítására is.
A kezelés legnagyobb hányadában a páciens a hátán fekszik, míg a keze­
lő személy a fejénél, a fejtető felől ül.

76
A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS-SOROZAT 60 LÉPÉSE
1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása
Egyik kezünk hüvelykujja hegyét
nyugtassuk a Shenting (GV (Du)
24, Kor 24), p o n t o n , míg a muta­
tó- és középső ujjunk begyét a
Zhanzhu (UB 2, H 2) pontokra
helyezzük, s alkalmazzunk gyú­
ró-nyomó masszásfogást körkö­
rös mozdulattal, 4-6 alkalommal.
Ugyanezt a műveletet végezhet­
jük a Yintang (EX-HN 3) p o n t o n
is, amely a két szemöldök között,
középen elhelyezkedő pont.

2. mozdulat: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)

Alkalmazzunk törlő masszázsfo­
gást egyenes vonal m e n t é n a fe­
jen, elfektetett bal és jobb hü­
velykujjunkkal felváltva, a Yin­
tang (EX-HN 3) ponttól a fejtető­
ig. Ezután térjünk vissza a
Zanzhu (UB 2, H 2) ponthoz, s e
ponttól elindulva is végezzük el
a törlést lefelé, a fejtető felé. Is­
mételjük meg ugyanezt a moz­
dulatot a Yuyao (EX-HN 4) és a
r S i z h u k o n g (SJ 23, H M 23) pon­
toktól kezdve is. Ezt a masszázs­
mozdulatot keresztezett m ó d o n
hajtsuk végre. A jobb hüvelykujj a bal szemöldöknél kezdi törlő mozgását,
s halad visszafelé és lefelé a fejtető felé. A bal hüvelykujj a jobb szemöldök­
nél kezdve töröl visszafelé és lefelé, a fejtető felé. Ezt az eljárást 4-6 alka­
lommal ismételve hajtsuk végre.

77
3. mozdulat: A homlok törlése
Alkalmazzunk törlő masszázsfo­
gást a Yintang (EX-HN 3) pont­
tól, a középvonaltól kezdve, a
homlok középvonalában, oldal­
irányba a hajvonal és a Taiyang
(EX-HN 5) p o n t felé. Ezt az eljá­
rást 4-6 alkalommal ismételjük
meg.

4. mozdulat: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása

A középső ujjunk begyét hasz­
nálva végezzünk gyúró-nyomó
mozdulatot a Yuyao (EX-HN 4)
pontokon, tehát a két szemöldök
középső pontján, 4-6 alkalom­
mal. Kezdhetjük ezt a masszázs­
mozdulatot a szemöldök belső
(mediális) végének 4-6-szori
nyomó-gyúrásával is.

78
5. mozdulat: A Sizhukong (SJ 2 3 , HM 23) pont gyúrása
és nyomása
Mindkét kezünk középső ujja be­
gyével hajtsunk végre körkörös
nyomó-gyúró masszázsmozdula-
tot 4-6 alkalommal a Sizhukong
(SJ 23, HM 23) p o n t o n .

6. mozdulat: A szemöldök ledörzsölése

Mindkét kezünk hüvelykujja be­
gyével hajtsunk végre ledörzsölő
masszázsmozdulatot a szemöl­
dökcsonton a Zanzhu (UB 2, H 2)
ponttól kezdve, oldalirányban, a
Sizhukong (SJ 23, HM 23) pontig.
Ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal
hajtsuk végre.

79
7. mozdulat: A szemgolyó törlése
A mozdulat végrehajtása közben
győződjünk meg róla, hogy a ke­
zelt személy szeme zárva legyen!
Két kezünk hüvelykujját használva
lágyan végezzünk törlő masszázs­
mozdulatot oldalirányba, a Jing-
ming (UB 1, H 1) ponttól kezdve a
Tongziliao (GB 1, Eh 1) p o n t felé.
Ismételjük ezt meg 4-6 alkalom­
mal. Az első letörlést kezdhetjük a
felső szemöldökön a homlokcson­
ton, a másodikat a lehunyt szem­
héjon keresztül a szemgolyón, s
végül a szemüreg alsó peremén.

8. mozdulat: A Yingxiang (LI 2 0 , Vab 20) pont gyúrása és nyomása

Tegyük m i n d k é t k e z ü n k hü­
velykujjbegyét vagy középsőujj­
begyét a Yingxiang (LI 20, Vab
20) pontokra, és végezzünk kör­
körös gyúró-nyomó mozdulato­
kat mindaddig, amíg a kezelt
személy enyhébb fájdalmat nem
kezd érezni. Ismételjük meg a
folyamatot 4-6 alkalommal.
Kezdhetjük ezt a mozdulatot a
belső szemzug alatt közvetlenül
is, és körkörös gyúró-nyomó
mozdulatokkal haladhatunk le­
felé az orr mindkét oldalán, míg
elérjük a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontot az orrcimpa mellett.
A 8-10. masszázsmozdulatok mindegyikét folyamatos mozdulatokkal
hajthatjuk végre, kezdve az orr felső részénél, és szünetet tartva a fontosabb
területeken, mint például a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont. Kövessünk egy
speciális, a megfelelő manipulációk által kijelölt útvonalat a gyúró-nyomó
mozdulatokkal. Ne feledjünk elidőzni, és fokozott erővel gyúrni és nyomni
a kiemelt fontosságú területeken!

80
9. mozdulat: A Dicang (St 4, Gy 4) pont gyúrása és nyomása
Tegyük mindkét kezünk közép­
sőiujjának begyét a Dicang (ST 4,
Gy 4) pontra, amelyik a szájsa­
roknál van, majd végezzünk gyú­
ró-nyomó masszázsmozdulatot
4-6 alkalommal.

10. mozdulat: Különböző akupresszúrás pontok nyomása

A középső ujjunk begyének csi­
gás rajzolatú részét használva vé­
gezzünk gyúró-nyomó mozdula­
tot, végig fokozatosan haladva a
Daying (ST 5, Gy 5), Jiache (ST 6,
Gy 6), Xiaguan (ST 7, Gy 7),
Tinghui (GB 2, Eh 2), Tinggong
(SI 19, Véb 19), E r m e n (SJ 21,
HM 21) pontokon; a Shuaigu
(GB 8, Eh 8) és a Baihui (GV
(Du) 20, Kor 20) pontokat pedig
csupán nyomjuk. Ismételjük
meg az eljárást 4-6 alkalommal.

81
1 1 . mozdulat: A Chengjiang (CV (Ren) 2 4 , Bef 24) pont gyúrása
és nyomása
Nyugtassuk jobb kezünk hü­
velykujjának begyét a Cheng­
jiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pon­
ton, és a középső ujjának begyét
a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef
23) p o n t o n . Végezzünk körkö­
rös nyomó-gyúró mozdulatot 4-
6 alkalommal. Használjuk muta­
tó- és gyűrűsujjunkat középső
ujjunk megtámasztására az áll
alatt.

12. mozdulat: A nyak jobb oldalának simítása

Kérjük meg a kezelt személyt,
fordítsa fejét lassan és finoman
balra. Támasszuk meg állát bal­
kezünkkel. Jobb kezünket a nya­
kon nyugtatva simítsunk végig a
Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23),
Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22),
Renying (ST 9, Gy 9), Futu (LI
18, Vab 18) és a Q u e p e n (ST 12,
Gy 12) pontok mentén haladva.
Ezek a pontok egy görbe vona­
lon találhatóak a nyakon. Ismé­
teljük meg e mozdulatot 4-6 al­
kalommal. Mivel ez a terület ad
otthont a nagyartériának, ezért ezt a - nyak közepétől induló, a nyak olda­
lán át, s tovább, egészen a fej hátoldaláig tartó - mozdulatot lágyan és fino­
man jó végrehajtani.

82
13. mozdulat: A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán)
E masszázsfogásnál ujjaink be­
gyét és lapját fogjuk használni,
valamint hüvelykujjunkat, a töb­
bi ujj számára szolgáló viszonyí­
tási p o n t k é n t . Helyezzük hü­
velykujjunkat az elülső hajhatár
közepére. Sepertessünk végig uj­
jainkkal, egyikkel a másik után,
hullámszerűen, a kisujjunkkal
kezdve a hajhatár homlokszéli
szegletétől, egészen a fül mögöt-
tig s a hátsó hajhatárig, 4-6 alka­
lommal. Amíg négy ujjunk ezt a
mozdulatot végzi, egyidejűleg
hüvelykujjunk is húzódik lefelé, a fejtető irányába, a Baihui (GV (Du) 20,
Kor 20) pontig.

14. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Jobb oldal)

Az előző masszázsmozdulatot
folytatva, kezdjük el „fésülni" a
fejet karomszerűen begörbített
ujjakkal, az elülső hajhatártól a
hátulsó hajhatárig h ú z ó d ó görbe
mentén. Mindkét kezünket a fej
közepétől kezdve a fej hátulsó
oldaláig mozgatjuk. E mozdulat
a hólyag- és az epehólyag-meridi-
ánokat érinti. Az eljárást 4-6 alka­
lommal hajtsuk végre.

83
 15. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa
(Jobb oldal)
Kissé behajlított kézzel, hüvelyk­
ujjunk lapjával, gyúró mozdulat­
tal, araszolva végighaladunk a
fejtetőtől az oldalsó hajvonal fül
előtti végéig. Ismételjük meg a
mozdulatot 4-6 alkalommal.

16. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása

(Jobb oldal)
Lassan és gyengéden fricskázgas-
suk végig mutató-, vagy középső
ujjúnkat használva a fej jobb ol­
dalán található mozgató és érzé­
kelési területeket. Finoman frics­
kázzunk 2-4 alkalommal.

84
17. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása (Jobb oldal)
A jobb fülkagylót hátulról mutató-,
középső, gyűrűs- és kisujjunkkal
megtámasztjuk, és hüvelykujjunk
lapjával nyomást gyakorlunk a fül­
kagyló elülső oldalára, lágyan és
lassan mozgatjuk a hüvelykujjun­
kat, nyomó-gyúró masszázst végez­
ve a fülkagylón, felülről lefelé ha­
ladva. Többi ujjunk csigarajzolatos
része/ujjbegye „ellentart" hüvelyk­
ujjunknak, mialatt az lefelé végig­
halad a fülkagyló mentén. Ismétel­
jük meg ezt a mozdulatot 4-6 alka­
lommal.

18. mozdulat: A nyak bal oldalának simítása

Kérjük meg a kezelt személyt,
fordítsa fejét jobb oldalára, meg­
támasztva állát jobb kezünkkel.
Bal kezünket a nyakon nyugtatva
simítsunk végig a Lianquan (CV
(Ren) 23, Bef 23), Tiantu (CV
(Ren) 22, Bef 22), Renying (ST 9,
Gy 9), Futu (LI 18, Vab 18) és a
Q u e p e n (ST 12, Gy 12) pontok
mentén, amely p o n t o k egy görbe
vonalon helyezkednek el a nya­
kon. Ismételjük meg e mozdula­
tot 4-6 alkalommal. Ismét emlé­
kezzünk rá, hogy ezt a mozdula­
tot könnyedén és finoman jó
végrehajtani.

85
 19. mozdulat: A fejbőr pásztázása (A fej bal oldalán)
E masszázsfogásnál ujjaink be­
gyét és lapját fogjuk használni,
valamint hüvelykujjunkat, a töb­
bi ujj számára szolgáló viszonyí­
tási p o n t k é n t . Helyezzük hü­
velykujjunkat az elülső hajhatár
közepére. Sepertessünk végig uj­
jainkkal, egyikkel a másik után,
hullámszerűen, a kisujjunkkal
kezdve a hajhatár homlokszéli
szegletétől, egészen a fül mögöt-
tig, s a hátsó hajhatárig, 4-6 alka­
lommal. Amíg négy ujjunk ezt a
m o z d u l a t o t végzi, egyidejűleg
hüvelykujjunk is húzódik lefelé,
a fejtető irányába, a Baihui (GV
(Du) 20, Kor 20) pontig.

2 0 . mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Bal oldal)

Az előző masszázsmozdulatot
folytatva, kezdjük el „fésülni" a
fejet karomszerűen begörbített
ujjakkal, az elülső hajhatártól a
hátulsó hajhatárig h ú z ó d ó görbe
mentén. Mindkét kezünket a fej
közepétől kezdve a fej hátulsó
oldaláig mozgatjuk. E mozdulat
a hólyag- és az epehólyag-meridi-
ánokat érinti. Az eljárást 4-6 alka­
lommal hajtsuk végre.

86
2 1 . mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa
(Bal oldal)
Kissé behajlított kézzel, hüvelyk­
ujjunk lapjával, gyúró mozdulat­
tal, araszolva végighaladunk a
fejtetőtől az oldalsó hajvonal fül
előtti végéig. Ismételjük meg a
mozdulatot 4-6 alkalommal.

2 2 . mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása

(Bal oldal)
Lassan és gyengéden fricskázgas-
suk végig mutató-, vagy középső
ujjúnkat használva a fej bal olda­
lán található mozgató és érzéke­
lési területeket. Finoman frics­
kázzunk 2-4 alkalommal.

87
23. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása (Bal oldal)
A bal fülkagylót hátulról mutató-,
középső, gyűrűs- és kisujjunkkal
megtámasztjuk, és hüvelykujjunk
lapjával nyomást gyakorlunk a
fülkagyló elülső oldalára, lágyan
és lassan mozgatjuk a hüvelykuj­
junkat, nyomó-gyúró masszázst
végezve a fülkagylón, felülről le­
felé haladva. Többi ujjunk csiga-
rajzolatos része/ujjbegye „ellen­
tart" hüvelykujjunknak, mialatt
az lefelé végighalad a fülkagyló
mentén. Ismételjük meg ezt a
mozdulatot 4-6 alkalommal.

24. mozdulat: Az áll simítása (Mindkét oldalon)

Tegyük m u t a t ó ujjunkat a
Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24)
pontra, közvetlenül az alsó ajak
alatt. Az alsó állkapcsot és az állat
körülölelő ujjakkal simítsunk vé­
gig az áll mindkét oldalán lefelé
haladva a Daying (ST 5, Gy 5)
pontig és a fülcimpáig. Ismétel­
jük meg ezt az eljárást 4-6 alka­
lommal.
25. m o z d u l a t : A Shuigou (GV (Du) 2 6 , Kor 26) pont simítása
(Az ajakbarazda m i n d k é t oldalán)
Folytatva az előző masszázsmoz­
dulatot, nyugtassuk mindkét ke­
zünk mutatóujját az ajakbaráz­
dán, vagyis a felső ajak feletti mé­
lyedésen; középső ujját pedig a
Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24)
ponton, közvetlenül az alsó ajak
alatt. Az állat mindkét kezünk
gyűrűs- és kisujjával körbevéve,
simítsunk az ajakbarázdától és a
Quanliao (Sí 18, Véb 18) ponttól
mindkét oldalon, le egészen a
Daying (ST 5, Gy 5) pontig és a
fülcimpáig, 4-6 alkalommal.

2 6 . m o z d u l a t : A J i n g m i n g (UB 1,1-11) pont lefelé simítása,

és az áll felhúzása
Tegyük mindkét hüvelykujjunkat
a Jingming (UB 1, H 1) pontra, a
belső szemzughoz közel, az orr­
nyereg tövében. Simítsunk végig
az orr mindkét oldala m e n t é n le­
felé, egészen a Yingxiang (LI 20,
Vab 20) pontig, és a szájzugnál
található Dicang (ST 4, Gy 4)
pontig. Mindeközben az állat kö­
rülvevő többi ujjal húzzuk felfelé
az áll alatti izmokat, lassan és
gyengéden, 4-6 alkalommal.

89
27. mozdulat: Az orr lefelé sajtolása
Mialatt az áll alatti részt megtá­
masztjuk bal kezünkkel, tegyük
jobb kezünk mutató- és középső
ujját az orr fölé, szorítsuk azt
egészen finoman össze, s lefelé
haladva végezzünk lágyan sajtoló
és pásztázó masszázsmozdulatot
a Jingming (UB 1, H 1) ponttól a
Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig.
Ismételjük meg ezt a mozdulatot
4-6 alkalommal.

28. mozdulat: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont gyúrása

Tegyük mindkét kezünk hü­
velykujját a homlokra, az elülső
hajhatár középpontjához. Eztán
képezzünk laza öklöt ujjainkkal,
s lazán behajlított mutatóujjun-
kat tegyük a halántékhoz. Gyúr­
juk a halántékot és a Taiyang
(EX-HN 5) p o n t o t a mutatóujj ol­
dalával, 4-6 alkalommal.

90
29. mozdulat: Az arc körkörös dörzsölése
E masszázsmozdulatnál kezein­
ket tegyük a kezelt személy arcá­
nak átellenes sarkaira. Amikor
például jobb kezünkkel az áll bal
oldalán dörzsölünk, balkezünk a
h o m l o k jobb sarkát dörzsöli.
Mindkét kezünk tenyerével válta­
kozva végezzük a gyúró/dörzsölő
masszázsmozdulatokat körbe­
körbe, folyamatosan haladva, kö­
vetve az arc körvonalait, az állka­
pocstól fel, egészen a homlokig,
4-6 alkalommal.

3 0 . mozdulat: A Fengchi (GB 2 0 , EH 20) pont ujinyomása

Tegyük középső ujjunk begyét jó
erősen oda a Fengchi (GB 20, Eh 20)
p o n t r a , s nyomjuk azt körkörös
mozdulatokkal, 4-6 alkalommal.
Megtehetjük, hogy kezdetben nyom­
juk, majd ezután finoman, de hatá­
rozottan húzzuk visszafelé (magunk
irányába) a pontot.

91
3 1 . mozdulat: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjnyomása
Ez a masszázsmozdulat ugyanaz,
mint a 30. mozdulat, azzal a kü­
lönbséggel, hogy a két kéz kö­
zépső ujjának begyét most a bal-
és a jobb oldalon a fülcimpa mö­
götti Yifeng (SJ 17, HM 17) pont­
ra szorítjuk, s nyomjuk 4-6 alka­
lommal.

3 2 . mozdulat: A Baihui (GV (Du) 2 0 , Kor 20) pont ujjnyomása

Most helyezzük két hüvelykujjunk begyét
erősen a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20)
pontra, és végezzünk rajta 4-6 alkalom­
mal nyomó masszázsmozdulatot. Ezt a
p o n t o t nyomhatjuk jó erősen is, ám erre
vonatkozóan kérjünk megerősítést a ke­
zelt személytől.

92
33. mozdulat: A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása
Helyezzük a hüvelykujjunk begyét erősen
a Sishencong (EX-HN 1) pontokra, és gya­
koroljunk rájuk nyomást 4-6 alkalommal.
Ez a terület a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20)
p o n t felett és alatt, illetve tőle két oldalra,
szimmetrikusan helyezkedik el.

34. mozdulat: A homlok görgetése kézéllel

A kéz kisujj felőli párnájával és a kézháttal
(eminentia minor thenaris és ulna dor­
sum), vagyis a kisujj alatti húsos résszel
végezzünk görgető és gyúró nyomást a
homlok felületén. Görgessük és gyúrjuk
végig a homlokot 4-6 alkalommal.
35. mozdulat: A homlok nyomása és törlése a tenyér tövével
A tenyér tövét használva, lassan és
lágyan nyomjuk, majd töröljük a
homlokot, a középtől kezdve lefelé,
a fejtető irányában. Használjuk fel­
váltva két kezünket, hogy a homlok
mindkét oldalát lefedhessük a moz­
dulatokkal. Ismételjük 4-6 alkalom­
mal.

36. mozdulat: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal

E mozdulat hasonlít az előbbihez
azzal a különbséggel, hogy ez alka­
lommal nem csak a tenyér tövét,
de ujjainkat is használjuk a nyo­
máshoz. Ujjaink lapjával gyakorol­
junk nyomást a homlokra, majd
lassan és lágyan fésüljük és töröl­
jük a homlokot két kezünkkel, fel­
váltva, a Yintang (EX-HN 3) pont­
tól le, a fejtető felé, egyenes vonal
mentén. Közben ujjainkkal érint­
jük a Shenting (GV (Du) 24, Kor
24), a Shangxing (GV (Du) 23, Kor
23), a Zanzhu (UB 2, H 2), a
Quchai (UB 4, H 4), a Yuyao (EX-
HN 4), a Toulinqi (GB 15, Eh 15), a Sizhukong (SJ 23, HM 23) és a Touwei
(ST 8, Gy 8) pontokat. A mozdulatot 4-6 alkalommal hajtsuk végre.

94
37. mozdulat: Az arc simítása Qi-vel (Csí)
Az előző masszázsmozdulat foly­
tatásaként fokozatosan távolít­
suk el kezünket a fejtől. Simít­
sunk lassan és lágyan az arc fe­
lett, a kéz Qi-jére összpontosítva.
Ez egyfajta energetikai masszázs,
amelynél nincs szükség a testfel­
színnel való fizikai érintkezésre.
Ismételjük meg 4-6 alkalommal a
mozdulatot.

3 8 . mozdulat: A homlok fricskázása ujjal

Fricskázzunk mutató-, vagy közép­
ső ujjunkkal a homlok egész felszí­
n é n lassan és gyengéden, 2-4 alka­
lommal (a 16. ás a 22. masszázs­
mozdulathoz hasonlóan).

95
3 9 . mozdulat: A homlok kopogtatása összekapcsolt, üreget
formáló tenyérrel
Finoman kapcsoljuk össze két
kezünket; könnyedén hajlítsuk
be ízületeinket, s így képezzünk
tenyerünk között üreget. Kopog­
tassunk kézhátunkkal a homlo­
kon 4-6 alkalommal.

4 0 . mozdulat: A homlok ütögetése laza ököllel

Üreget formáló ököllel, a kisujj (ra­
diális) oldalával ütögessük végig las­
san és gyengéden a homlokon, a
homlok közepétől, a homlok két ol­
dala felé haladva. Végrehajthatjuk
ezt az ütögető mozdulatot körkörö­
sen haladva is, lefedve a homlok
egész felületét. Ismételjük ezt meg
4-6 alkalommal.

A 40. masszázsmozdulat az utol­

só, amelyet a kezelt személy háton
fekvő helyzetében hajtunk végre.
A következő masszázsfogásokat a
páciens ülő helyzetében végezzük el. Használjunk inkább biztos és szilárd
széket, s ne a masszázságy szélén ültessük a kezelt személyt.

96
4 1 . mozdulat: A fej mindkét oldalának nyomása/sajtolása
Tegyük két tenyerünket a kezelt
személy feje két oldalára, a te­
nyér tövét közvetlenül a fül fölöt­
ti részre. Lassan és gyengéden
nyomjuk/sajtoljuk össze a fejet 4-
6 alkalommal. Alkalmazhatunk
erős nyomást is, de ne okozzunk
vele a kezelt személynek túlzott
kényelmetlenséget.

4 2 . mozdulat: „Ming Tiangu". („Dobolás a Mennyei Dobon",

vagyis vibrációkeltés a belső fülben)
Tegyük tenyerünket a kezelt sze­
mély fülére úgy, hogy a tenyér
töve előre, ujjaink pedig a fej há­
tulja felé nézzenek. A tenyér töve
érjen túl és fedje be a fület (an­
nak elülső oldalán). Tegyük mu­
tató ujjunkat a középsőre, majd
pattintsuk finoman rá a tarkó
csontdudorára a fül mögött 10
alkalommal. Ez vibrációt, döngő
hangot kelt a fülben. A fül szoká­
sos működésétől eltérően (ami­
kor is a hangok a hallójáraton kí­
vülről befelé haladnak, és viszik
be a fülbe a hangrezgést), ez a
masszázsfogás a fület belülről in­
gerli.

97
4 3 . mozdulat: „Fejmosás" felcsippentéssel
Tegyük finoman mindkét kezün­
ket a fej tetejére, mintha labdát
tartanánk, azután r á n t s u k fel
gyorsan, mintha fejet mosnánk,
sikálnánk. Ismételjük meg ezt a
m o z d u l a t o t 4-6 alkalommal.
Kezdjük a fejtetőnél, majd foly­
tassuk a masszázsfogást a fej kö­
zépső, hátulsó és alsó részeinél.

4 4 . mozdulat: A fej kopogtatása ujjakkal

Tegyük mindkét kezünket a fej­
re, mintha labdát tartanánk, és
ujjainkkal gyors és finom moz­
dulatokkal kopogtassunk a fejte­
tőtől le a vállig. Ismételjük 4-6 al­
kalommal.

98
45. mozdulat: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése
Tegyük balkezünket a kezelt sze­
mély homlokára, hogy megtámaszt­
hassuk fejét. Jobb kezünk hüvelyk-,
mutató, és középső ujjaival fogjuk
meg szimmetrikusan a nyak inait és
izomkötegeit. Gyúrjuk és fogjuk
fentről lefelé irányuló mozdulattal.
Ismételjük ezt 4-6 alkalommal.

4 6 . mozdulat: A hátsó hajvonal gyúrása és söprése

E masszázsfogásnál a hüvelyk-, muta­
tó- és középső ujjunk hátát (belső ol­
dalát) együttesen használjuk, pásztá­
zó mozdulattal lefelé, a hát felé ha­
ladva emeljük a hátulsó hajvonal és a
nyak bőrét. E mozdulat kezdetén
dörzsöljük gyengéden a nyak köze­
p é n és két oldalán lévő pontokat. Is­
mételjük 4-6 alkalommal.

99
4 7 . mozdulat: A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomas-
toideus) tolása és nyomása
a.) A nyak jobb oldalán:
E masszázsfogásnál a páciens mö­
gött, tőle kissé balra állunk. A páci­
ens fejét kissé balra hajtja, s bal te­
nyerünkben tartva állát, a páciens
fejét kezünkkel kissé megemeljük.
Jobb kezünk hüvelykujját 90°-ban
kiegyenesítve, csigavonalas begyét a
fejbiccentő izmon nyugtatjuk. Ez­
után lassan és lágyan végezzünk
nyomó és toló masszázsmozdulatot
hüvelykujjunkkal az izom m e n t é n
fentről lefelé haladva a nyakon, a
szegycsontig. Ismételjük ezt 4-6 al­
kalommal.

b.) A nyak bal oldalán:

E masszázsfogásnál a páciens mögött, tőle kissé jobbra állunk. A páciens fe­
jét kissé jobbra hajtja, s jobb tenyerünkben tartva állát, a páciens fejét ke­
zünkkel kissé megemeljük. Balkezünk hüvelykujját 90°-ban kiegyenesítve,
csigavonalas begyét a fejbiccentő izmon nyugtatjuk. Ezután lassan és lágyan
végezzünk nyomó és toló masszázsmozdulatot hüvelykujjunkkal az izom
m e n t é n fentről lefelé haladva a nyakon, a szegycsontig. Ismételjük ezt 4-6
alkalommal.

4 8 . mozdulat: A nyak préselése

Kérjük meg a pácienst, hogy hajtsa
előre fejét, állával a mellkasához kö­
zelítve. A páciens háta mögött állva
fűzzük össze ujjainkat, s befelé néző
tenyerekkel illesszük kezünket a pá­
ciens nyakához. Ezután nyomjuk a
nyakat a tenyértő befelé való nyo­
másával és emelésével, a nyomás és
ellazítás ismételgetésével 4-6 alka­
lommal.

100
4 9 . mozdulat: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont gyúrása
és nyomása
Nyugtassuk mindkét kezünk hü­
velykujjának csigavonalas ujjbegyét
a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14)
pontján (7. nyaki csigolya). Gyúrjuk
és nyomjuk 4-6 alkalommal.

5 0 . mozdulat: A nyak görgetése és nyomása

A páciens háta mögött állva nyugtas­
suk mindkét kezünk külső élét a
nyak és a váll találkozásán, kissé be­
hajlított ujjakkal és tenyérrel, ellazí­
tott állapotban. A két váll közötti
Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont­
tól kezdve végezünk görgető és
nyomó masszázsmozdulatokat ol­
dalirányba haladva kifelé, végig, a
külső vállízület felé. Ismételjük ezt
4-6 alkalommal.

101
5 1 . mozdulat: A vállak felcsippentése és emelése
Csippentsük a váll inait és izomkö­
tegeit hüvelyk- és mutató-, vagy kö­
zépső ujjunk közé mindkét oldalon,
szimmetrikusan. Fogással, forgat­
va/nyomva és emelve az inakat és
izomkötegeket, elengedjük azokat.
E mozdulatot a nyaktól a váll külső
oldala felé haladva végezzük, 4-6 is- a
métléssel.

5 2 . mozdulat: A nyak és a váll ütögetése laza ököllel

Formáljunk laza öklöt, s két ke­
zünkkel ütögessük végig a nyak és
a váll területét balról jobbra halad­
va. Minden ütéskor két kezünk kis­
ujja érintkezik a nyak és a váll felü­
letével, többi ujjunk pedig könnye­
d é n egymáshoz verődik, csattanó
hangot hallatva. E masszázsfogást
körkörös mozgást alkalmazva is
végrehajthatjuk. Ismételjük 4-6 al­
kalommal.

102
5 3 . mozdulat: A nyak és a váll ütögetése összekapcsolt üreges
kezekkel
Tegyük, vagy tapsoljuk össze, s az­
tán tartsuk így összefogva két tenye­
rünket, könnyedén behajlított ízüle­
tekkel, hogy így üreg maradjon két
tenyerünk között (formáljunk köz­
tük „csészét"). Eztán kézháttal ütö­
gessük végig a nyak és a váll terüle­
tét balról jobbra haladva, 4-6 alka­
lommal.

54. mozdulat: A nyak és a váll paskolása üreges tenyérrel

Zárjuk egyik kezünk ujjait össze
egymás mellett, könnyedén hajlít­
suk be ízületeit, hogy homorúvá
formáljuk tenyerünket (üreges te­
nyér). Paskolgassuk végig a nyak, a
két váll és a hát felső területét üre­
ges tenyerünkkel, balról jobbra ha­
ladva. Ismételjük meg 4-6 alkalom­
mal.

103
5 5 . mozdulat: A mellkas megnyitása
Kérjük meg a pácienst, hogy
fűzze ujjait össze feje mögött,
megnyitva karjait és oldalra
kinyújtva két könyökét. A pá­
ciens mögé állunk, két tenye­
rünket a páciens könyökére ,
tesszük, majd h á t r a h ú z z u k
azokat, így megnyitjuk, s ki­
tárjuk a páciens mellkasát. E
masszázsfogáshoz jobb tér­
dünket nekitámasztjuk a pá­
ciens mellkasi csigolyáinak
(valahol középmagasan). Is­
mételjük 4-6 alkalommal.

5 6 . mozdulat: A váll forgatása

Maradva e testhelyzetben, az
előző masszázsfogást folytat­
juk, s tenyerünkkel könyökét
fogva, forgatni kezdjük a páci­
ens karjait, fel-le, előre-hátra
irányban. Ismételjük 4-6 alka­
lommal.

104
57. mozdulat: Az alkar ütögetése üreges tenyérrel
A páciens bal oldalánál ál­
lunk, csuklójánál bal kezünk­
kel megtámasztjuk kinyújtott
bal karját. Jobb tenyerünkkel
üreges öklöt formálunk, s vé­
gigütögetjük a páciens karját,
annak belső, középső és kül­
ső oldalán, a csuklójánál
kezdve. Ütögessük végig a kar
mindegyik oldalát 4-6 alka­
lommal. Ismételjük meg
ugyanezt a masszázsfogást a
másik karon is!

5 8 . mozdulat: A kézhát törlése

Fogjuk két kezünkbe a páciens
kézfejét. Tegyük mindkét kezünk
hüvelykujját a kézhátra, s többi uj­
junkat nyomjuk a páciens tenyeré­
re. Hüvelykujjunkat lapjával szo­
rítsuk rá feszesen a kézhátra, és
végezzünk törlő masszázsfogást
mindkét kezünkkel egyidejűleg a
középtől kifelé, a kézfej szélei felé
haladva. Ismételjük meg e mozdu­
latot 4-6 alkalommal a páciens
mindkét kezén.

105
5 9 . mozdulat: Az ujjak fogása-sodrása
Tartsuk a páciens kezét a csuk­
lójánál fogva. Fogjuk egyik uj­
ját mutató- és hüvelykujjunk
közé. Gyúrjuk és sodorgassuk
végig az ujjtőtől az ujjhegy felé
haladva. Ismételjük meg ezt a
masszázsfogást 4-6 alkalom­
mal, a páciens mindkét kezé­
nek mindegyik ujján.

6 0 . mozdulat: Az ujjízületek húzása

Tartsuk egyik kezünkben a
páciens csuklóját. Tartsuk a
páciens egyik ujjának tövét
behajlított mutató- és közép-
sőujjunk között. Simítsunk/
pásztázzunk végig egy gyors
húzó mozdulattal az ujjon, az
ujj tövétől a hegyéig. Az ujj-
hegynél húzzunk kissé erő­
sebben és gyorsabban, így
egy csattanó hang fog kép­
ződni. Ismételjük meg ezt a
masszázsfogást 4-6 alkalom­
mal, a páciens mindkét kezé­
nek mindegyik ujján.

S ezzel végre is hajtottuk a teljes Wu-féle fejmasszázs-sorozat lé­

péseit.

106
 10. FEJEZET

A Wu-féle fejmasszázs
egészségügyi és
kozmetikai hatásai

Előbb-utóbb mindannyian kényszerűen szembenézünk számtalan testi vál­

tozással, amelyet az öregedés okoz. Mivel találkozáskor arcunk az, amit na­
p o n t a látnak az emberek, az öregedéssel járó változások közül is legszem­
b e t ű n ő b b e k általában a h o m l o k u n k o n és a szemünk sarkában megjelenő
ráncok, s csak kevésbé a test többi részének petyhüdése és gyengülése. A
ráncosodás kezdetekor a bőr lassanként megereszkedett, száraz kinézetűvé
válik, n é h a elszíneződések, pigmentfoltok (macula) pettyegetik be a bőr
felszínét. Jórészt ezzel egyidejűleg a haj kezd gyérebben nőni, őszbe csava­
rodni, s amint a száradó őszi falevelek, végül hullani is.
Sejtjeink tápanyagcseréjének k o r u n k előrehaladtával járó lelassulása
okozza a látványos öregedési folyamatokat. Például faggyúmirigyeink sorva­
dásával a bőralatti zsiradéktermelésünk megváltozik, a színezékek felhal­
mozódnak, s változások egész sora megy végbe. Az öregedés alapjául szol­
gáló okok szintén belső szerveink állapotával függenek össze. Amennyiben
a belső szervek helyesen működnek, a szokásos bőrápolás is elegendő ter­
mészetes megelőző intézkedésként a megszokott öregedési hatások elhárí­
tására és az egészséges külső megjelenés biztosítására.
A masszírozás javítja a vérkeringést, s így előmozdítja a sejtregenerációt,
növeli a sejt rugalmasságát. A sejtek így jobban fel tudják venni a tápanya­
gokat, és a b ő r simábbá és lágyabbá válik.

107
ÖREGEDÉS-MEGELŐZŐ MASSZÁZSKEZELÉSEK

Ráncosodás és az arc öregedése esetére szolgáló kezelés

Az arcon felbukkanó ráncok megelőzésére és eltüntetésére a Wu-féle fej­
masszázs sorozat alábbi mozdulatait hajtsuk végre:
1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása
2. mozdulat: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva)
3. mozdulat: A homlok törlése
34. mozdulat: A homlok görgetése kézéllel
35. mozdulat: A homlok nyomása és törlése a tenyér tövével
38. mozdulat: A homlok fricskázása ujjal
36. mozdulat: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal
39- mozdulat: A homlok kopogtatása összekapcsolt, üreget formáló tenyérrel
40. mozdulat: A homlok ütögetése laza ököllel
Hatása: E masszázsmozdulatok segítenek a ráncok kisimításában, de a fej­
fájás, a homloki fájdalmak, a szédülés és az álmatlanság hatékony megelő­
zésére is alkalmasak.

Az öregedés okozta s z e m p r o b l é m á k r a szolgáló kezelés

Az öregedési folyamat során számos, az esztétikai hatásnál hátrányosabb je­
lenség is fellép. A homályos látás és a táskás szem elterjedt a korosabb em­
berek esetében.
E problémákra a Wu-féle fejmasszázs sorozat következő mozdulatait hajt­
suk végre:
6. mozdulat: A szemöldök ledörzsölése
7. mozdulat: A szemgolyó törlése
26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felliúzása
28. mozdulat: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) gyúrása
1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása
4. mozdulat: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása
5. mozdulat: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása
Hatása: E masszázsmozdulatok segítenek a szem körüli ráncok kisimításá­
ban, a látás javításában és a szem alatti táska kialakulásának megelőzésé­
ben. Hatékonyak továbbá a fejfájás megelőzésében; a szemüreg fájdalmai,
a migrén, az álmatlanság, a homályos látás, a rövidlátás (myopia) és a zöld-
hályog (glaucoma) esetében is.

108
Az öregedés okozta o r r p r o b l é m á k r a szolgáló kezelés
Az orrkörnyéki keringés javítása céljából a következő masszázs-mozdulato­
kat hajtsuk végre:
8. mozdulat: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) p o n t gyúrása és nyomása
26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) p o n t lefelé simítása, és az áll felhúzása
27. mozdulat: Az orr lefelé sajtolása
H a t á s a : E masszázsmozdulatok elősegítik a keringést, és így alkalmasak az
orrdugulás, allergiás nátha, krónikus orrnyálkahártya-gyulladás és az orr­
melléküreg-gyulladás megelőzésére.

A stressz okozta p r o b l é m á k r a szolgáló kezelés

Mindannyiunk számára jöhet egy p o n t életünkben, amikor elhatalmasodik
rajtunk zaklatott életstílusunk, egészségtelen étkezési szokásaink; elboríta­
nak munkahelyünk, családunk, a társadalom elvárásai. Mindezek együtt
évek alatt megnövelhetik a stresszt, amely b e n n ü n k e t ér, sőt, a stresszel
összefüggő egészségügyi problémákat is okozhatnak. Ez kétségtelenül hoz­
zájárul az öregedési folyamat korai elindulásához és az öregedés látható je­
leinek megmutatkozásához.
Az arcizmok ellazítása és a helyi keringés javítása céljából a következő
masszázs-mozdulatokat hajtsuk végre:
10. mozdulat: Különböző akupresszúrás p o n t o k nyomása
24. mozdulat: Az áll simítása (Mindkét oldalon)
25. mozdulat: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) p o n t simítása (Az ajakbaráz­
da mindkét oldalán)
26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása
55. mozdulat: A mellkas megnyitása
56. mozdulat: A váll forgatása

AZ ÉRINTÉS FONTOSSÁGA

Az emberek más fajokhoz hasonlóan n e m csupán élvezik a fizikai kapcsola­

tot, de igénylik is azt; nem élhetnek érintés nélkül. Ez velünk született tu­
lajdonságunk, ami szükséges felnövekedésünkhöz úgy érzelmileg, mint tu­
datilag, de testileg is. A gyermekek e természetes érintkezésre való hajlamot
jóval közvetlenebbül fejezik ki, mint a felnőttek (társadalmunk által kialakí­
tott felgyorsult és individualista környezetünk legnyilvánvalóbb eredmé­
nyeként).

109
Lazító és fiatalító kezelések
A következő masszázs-mozdulatok játsszák a legszükségesebb szerepet a
nyugodt és hipnózisszerű állapot megteremtésében, amelyben a test képes
energiákkal gyorsan újratöltődni; amely megnyugtatja és elcsendesíti az el­
mét, és amely elősegíti a természetes és kiegyensúlyozott keringést.
1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) p o n t gyúrása és nyomása
7. mozdulat: A szemgolyó törlése
12. és 18. mozdulat: A nyak jobb- és bal oldalának simítása
H a t á s a : A nyaki verőér kettéágazásának kitágult része (artéria carotis sinus)
a nyak felső részén található. Ezen artéria idegvégződései nyomásérzéke­
lőkként működnek, és rendkívül érzékenyek az artérián belüli vérnyomás
megváltozásaira. E terület gyengéd masszírozása szabályozhatja a szívverést
és kiegyensúlyozhatja a vérnyomást. Hasonló hatást tapasztalhatunk a le­
hunyt szem finom masszírozásakor is. A 7. masszázsmozdulat (A szemgolyó
törlése) és a 12. és 18. mozdulat (A nyak jobb és bal oldalának simítása)
ezen eredmény elérését célozza. E mozdulatok ezen kívül, járulékos előny­
ként, hatásosak a torokgyulladás (laringitis), a mandulagyulladás (tonsilli­
tis), a pajzsmirigytúltengés, a fejfájás, az álmatlanság (insomnia) és a
menopauza-tünetegyüttes megelőzésében is.

A fülkezelések hatásai
Amint e könyvben a korábbiakban már felvázoltuk (ld. a 63. oldalon a fül­
kagyló pontjainak elhelyezkedése hasonló, mint ahogyan az anyaméhben
egy fejjel lefelé lévő magzat van. Különböző p o n t o k a test különböző pont­
jait kormányozzák, beleértve az arc területeit is. Jóllehet sokan, (akik emi­
att különösen aggódnak) az öregedéslassítást általában leginkább az eszté­
tikai változások miatt szokták emlegetni; azonban ennél sokkal fontosabb,
hogy a belső szervek egészséges állapotával ennek közvetlen és szoros kap­
csolata van!
A meridiánok és csatornácskák hálózata útján a belső szervek állapota az
arcszínben tükröződik vissza. Például a máj- és a vesealapú betegségek sö­
tétzöld míg az emésztőrendszerrel összefüggő betegségek sárgás arcszínt
eredményeznek. Amikor a belső szervek működése akadályozott, az arcszín
fakó, sápadt.

A belső szervek serkentésére szolgáló kezelések

Mivel a fület úgy tekinthetjük, mint az öregedés folyamatában belső funkci­
óival részt vevő, az öregedést elszenvedő test mikrokozmikus lenyomatát;
a következő masszázs-mozdulatokat használhatjuk:

110
 A 17. és a 18. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása a jobb és bal ol­
dalon.
Hatása: A masszázsmozdulatok serkentik a belső szerveket, ami visszahat­
va megelőz számos öregedési okot. E kezelések szintén hatékonyak a fül
fertőzései, a fülcsengés (tinnitus) és a halláscsökkenés megelőzésében.

A hajnövekedés serkentése
Általánosan t u d h a t ó , hogy amint öregszünk, vékonyodnak el, fordulnak
őszbe, s végül fokozatosan hullanak ki hajszálaink.

Kezelések a hajnövekedéshez
A következő masszázsmozdulatok használhatók ezen átalakulás késlelte­
tésére:
13. és 19- mozdulat: A fejbőr végigpásztázása a fej jobb és bal oldalán
14. és 20. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése a jobb és a bal oldalon
15- és 21. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa a jobb és a
bal oldalon
16. és 22. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása mindkét
oldalon
30. mozdulat: A Fengchi (GB 20, Eh 20) p o n t ujjnyomása
31. mozdulat: A Yifeng (SJ 17, HM 17) p o n t ujjnyomása
32. mozdulat: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) p o n t ujjnyomása
33. mozdulat: A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása
41. mozdulat: A fej mindkét oldalának nyomása/sajtolása
43. mozdulat: „Fejmosás" felcsippentéssel
44. mozdulat: A fej kopogtatása ujjakkal
Hatása: A hajnövekedés a vérkeringéstől függ. A fej masszírozásával növel­
jük a helyi vérkeringést. E masszázsmozdulatok hatékonyak továbbá a fejfá­
jás, a szédülés, a feledékenység és az ideggyengeség (neurasthenia) kezelé­
sében.

WAI Q I

A Wai Qi, a Qi, vagyis az energia kibocsátása a kezelt személy egészségjaví­

tása céljából. Wai Qi-t sok masszázsstílusban alkalmazunk. Hatása sokrétű,
a csillapító és nyugtató hatástól, a fájdalomcsillapításon át, a keringés javí­
tásáig. Jóllehet egy képzett és gyakorlott kezelő személy a teljes masszázs
idején használ Qi-t, mégis van néhány masszázslépés, amelyik erőteljeseb­
ben hangsúlyozza a Qi kibocsátásának fontosságát, mint a többi. E lépések-

111
b e n a kezelő személy a páciens Qi-jének testszerte való könnyedebb és fi­
nomabb áramlásának elősegítésére használja Qi-jét. A Qi-kibocsátást a
Qigong gyakorlás során tanuljuk meg (Id. a 12. fejezetet).

A Wai Qi használatának mozdulatai

37. mozdulat: Az arc simítása Qi-vel
Hatása: ez a masszázsmozdulat növeli a helyi vérkeringést. Élénkíti ezen kí­
vül az agy tevékenységét, javítja az intelligenciát, és előnyös kozmetikai
szempontból is. Hatékony továbbá a fejfájás, a szédülés, az álmatlanság, az
emlékezetkiesés (amnesia) és a neurózis kezelésében.

A NYAKI FESZÜLTSÉGEK OLDÁSA

Amint öregszünk, számos mozgási probléma fejlődik ki, s ezek gyakran a

nyaki területen jelennek meg. A csontok öregszenek, és a hajdan rugalmas
csigolyák elmeszesednek. A merev nyak, a maga módján, nagyon is sors­
d ö n t ő masszázstényező lehet a fej számára...

Nyakgyógyító kezelések
49- mozdulat: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) p o n t gyúrása és nyomása
46. mozdulat: A hátsó hajvonal gyúrása és söprése
45. mozdulat: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése
47. mozdulat: A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) tolá­
sa és nyomása
48. mozdulat: A nyak préselése
50. mozdulat: A nyak görgetése és nyomása
51. mozdulat: A vállak felcsippentése és emelése
52. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése laza ököllel
53. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése összekapcsolt üreges kezekkel
54. mozdulat: A nyak és a váll paskolása üreges tenyérrel
Hatása: E masszázsmozdulatok javítják a fej és a nyak területeinek keringé­
sét, így korrigálják a csigolyák elhelyezkedését és megelőzik a nyaki pana­
szokat. Hatékonyak továbbá a fejfájás, az álmatlanság és a merev nyak ese­
tében.

112
AZ UJJAK MASSZÁZSA
A három Kéz-Yang meridián közvetlenül köti össze a kezet a fej és az arc te­
rületeivel. A három Kéz-Yin meridián pedig kapcsolatban áll e három Kéz-
Yang meridiánnal az ujjvégek akupunktúrás pontjain keresztül. Ez a kap­
csolat teszi lehetővé a Yin meridiánok közvetett összekapcsolódását a fej és
az arc tartományaival.

Az ujjak masszírozására szolgáló kezelések

Az ujjak masszírozására a következő kezeléseket használhatjuk:
57. mozdulat: Az alkar ütögetése üreges tenyérrel
58. mozdulat: A kézhát törlése
59- mozdulat: Az ujjak fogása-sodrása
60. mozdulat: Az ujjízületek húzása
H a t á s a : E masszázs-mozdulatokat a meridiánok ujjvégi forráspontjainak
(Jin kút pontok) serkentésére használjuk. Ezek nem csupán megelőző in­
tézkedésként szolgálnak az ujjak zsibbadása és merevsége ellen, h a n e m a
kezelt személynek a masszázs során gyakran fellépő ellazult és lenyugtatott
állapotából való gyors felébresztésére is alkalmasak.

113
 V. RÉSZ
A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA

(A Fa elem kínai írásjele)

 11. FEJEZET

Öngyógyító kezelések

Noha ez az utolsó fejezet, könnyen lehetett volna az első is. A gyógyászat­

b a n ugyanis az önkarbantartas jelentőségét n e m lehet sem figyelmen kívül
hagyni, sem lebecsülni. Egyszerű igazság, hogy az egészséges személy sok­
kal könnyebben gyógyít másokat.
A személyes higiénia mindenki számára fontos, aki másokkal érintkezik,
s általában egyben lelki és szellemi egészségünk kivetülése is. A Wu-féle fej­
masszázs szempontjából ez testünk tisztántartását és ápoltságát jelenti. Ke­
zelés előtt mossunk kezet, körmünk legyen tiszta és rövid. Kerüljük az erős
illatú kölnit, vagy dezodort, mivel ez ütközhet a kezelt személy ízlésével.
Az egészséges életvitelt példamutatással jó tanítani. Ha úgy érzi, valamely
szokása n e m előrevivő, nos, meglehet, itt az idő azt csökkenteni, vagy tel­
jesen elhagyni.
Egyszerű önkarbantartási eszköztárként önkezelő masszázst és Qigong-ot
tanítunk. A fejen végzett önkezelő masszázs n e m csupán a személyes egész­
ség megőrzésének és a vonzó külső fenntartásának eszköze, h a n e m egyben
kiváló gyakorlási alkalom is a Wu-féle fejmasszázzsal dolgozó természet­
gyógyász számára. A Qigong segítségével építi fel és növeli energiaterét a
gyógyító, s teszi magát képessé arra, hogy a Qi-t a „középből" (Dantian) te­
nyerébe irányíthassa.
Ennek az önkezelési masszázstechnikának néhány lépése hasonló a 9- fe­
jezetben leírt hatvan lépéses sorozat egyes fogásaihoz.

117
 SAJÁT ARCUNKON ÉS FEJÜNKÖN VÉGEZHETŐ EGYSZERŰ
MASSZÁZSTECHNIKÁK:

A szem önmasszázsa

1.) A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása

Mindkét kezünk hüvelykujja

begyét tegyük a Z h a n z h u
(UB 2, H 2) pontokra, a
szemöldök belső végén lévő
mélyedésre, s gyúrjuk 10-
szer e területet. A gyúrás
erejét fokozatosan növelhet­
jük, míg enyhe fájdalmat és
feszülést kezdünk érezni.

2.) A Jingming (UB 1, H 1) pont gyúrása

Tegyük jobb kezünk mutató- és

hüvelykujját a Jingming (UB 1,
H 1) pontra, ami az orrnyereg
két oldalán, a belső szemzug fe­
lett 0,1 cun-nyivel helyezkedik
el. Váltogassuk a lefelé nyomást
és a felcsippentést 10-szer.

118
3.) A Sibai (ST 2, Gy 2) pont gyúrása-nyomása
Tegyük mutatóujjunkat a Sibai
(ST 2, Gy 2) pontra, ami a szem­
üreg alsó szélén, a járomcson­
ton, 1 cun-nel az előre tekintő
pupilla közepe alatt található.
Nyomjuk-gyúrjuk 10-szer, amíg
enyhébb fájdalmat és feszülést
n e m érzünk.

4.) A szemöldök ledörzsölése

Hajlítsuk be mutatóujjunkat, s
tegyük orsócsont felé eső (radi­
ális) oldalával a szemüreg felső
élének belső oldalához, s hajt­
sunk végre ledörzsölő mozdu­
latot a belső szemzugtól a kül­
sőig. Folytassuk a mozdulatot a
szemüreg alsó szélén. Ismétel­
jük mindezt meg 10-szer.

119
5.) A szem „vasalása"
Hunyjuk le k ö n n y e d é n sze­
münket. Dörzsöljük össze te­
nyerünket, hogy felforrósodja­
nak, majd borítsuk be vele sze­
münket, m i n t h a csak „vasal­
nánk", mintegy 30 másodper­
cen át. Végezzük ezt finoman
dörzsölve a szemet, mintegy 10
alkalommal.

6.) A halánték - o Taiyang (EX-HN 5) pont dörzsölése

Gyakoroljunk erős nyomást mind­

két kezünk hüvelyk- vagy mutató­
ujjának begyével a Taiyang (EX-
HN 5) pontra. Gyúrjuk mintegy
10-szer, amíg enyhébb fájdalmat
vagy feszülést n e m érzünk.
Hatások: Fenti masszázsfogások
hatékonyak a rövidlátás (myopia),
a homályos látás, a zöldhályog
(glaucoma), szemizom-sorvadás
és más szemproblémák megelőzé­
sére és gyógyítására.

120
Az o r r önmasszázsa

J.j A Yingxiang (U 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása

Nyugtassuk a mutató ujjunk be­

gyét a Yingxiang (LI 20, Vab 20)
p o n t o n , majd végezzünk gyú­
ró-nyomó masszázsmozdulatot
10-szer, míg enyhe fájdalmat és
feszülést n e m érzünk.

2.) Az orr dörzsölése (kétoldalt)

Dörzsöljük két kezünket össze

(s elsősorban is a mutató-,
és/vagy középső ujjunkat),
hogy felforrósodjanak. Majd
dörzsölgessük orrunk két olda­
lát ezekkel az ujjainkkal fel és
le, hogy orrunk felmelegedjék.
Ismételjük 10-szer.
Hatások: Fenti masszázsfogá­
sok hatékonyak a megfázás, az
orrdugulás és orrfolyás, az al­
lergiás orrnyálkahártya-gyulla­
dás (rhinitis vasomotorica), a
krónikus orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis chronica) és az orrmelléküreg­
gyulladás (sinusitis) megelőzésére és gyógyítására.

121
A fül önmasszázsa
7.J A fül körüli pontok gyúrása és nyomása
A hüvelyk- és mutatóujjunk he-
gyével alkalmazzunk gyúró-nyo-
mó masszázsfogást az Ermen (SJ
21, HM 21), a Tinggong (Sí 19,
Véb 19), Tinghui (GB 2, Eh 2) és
a Yifeng (SJ 17, HM 17) ponto-
kon, mindegyiknél 10-10 alka-
lommal, illetve ameddig enyhe
fájdalmat és feszülést kezdünk
érezni.

2.) A fülkagyló dörzsölése

Finoman csippentsük hüvelykuj-

junk és mutatóujjunk orsócsonti
(radiális) oldala közé fülkagylón-
kat. Majd dörzsöljük fel-le, 10 al-
kalommal, vagy amíg felmeleg-
szik a fülkagyló.

122
3.) „Ming Tiangu", „Dobolás a Mennyei Dobon
Szorítsuk mindkét kezünk tenyerét
fülünkre, tenyértővel előre s ujja­
inkkal hátrafelé. Tegyük mutatóuj-
junkat középsőujjunk tetejére, és
pattintsuk rá a fül mögött, a nyak­
szirti csontdudorra (protuberantia
occipitalis externa) 10-szer. Ez dön­
gő hangot kelt a fülben. A fülünk
által fogadott rezgések többsége a
külső fül felől befelé halad. Ez a
masszázsfogás a belsőfülben magá­
ban kelt rezgést, ami kifelé halad.
Hatások: Fenti masszázsfogások hatásosak a fülcsengés (tinnitus), a na-
gyothallás és más fülproblémák megelőzésére és gyógyítására.

A fej ön masszázsa
7.) Tolás a homlokon (A fej mindkét oldalán)

Hajlítsuk be két kezünk mutatóuj­

ját, és orsócsonti (radiális) oldalá­
val nyomjuk a homlok középvona­
lához, amelyik a Yintang (EX-HN 3)
(Harmadik Szemként is nevezett)
ponttól az elülső hajvonalig tart.
„Vasaljuk" végig homlokunkat mu-
tatóujjunkkal középtől kifelé halad­
va, amíg elérjük a Taiyang (EX-HN
5) p o n t o t (vagyis a halántékot), a
Sizhukong (SJ 23, HM 23) és a
Touwei (ST 8, Gy 8) pontokat. Is­
mételjük ezt 10-szer.

123
2.) A halánték letörlése
Szorítsuk halántékunkhoz hüvelyk­
ujjbegyünk csigavonalas felületét,
és kezdjünk vele hátrafelé haladó
erőteljes letörlő masszázsmozdu­
latba. Ismételjük ezt 10-szer. Ez a
masszázsmozdulat enyhe fájdalmat
és feszülést kelthet.

3.)A koponya gyúrása és nyomása (A fej hátulján)

Tegyük hüvelykujjunk hegyét, vagy

begyének csigavonalas felületét szi­
lárdan a Fengchi (GB 20, Eh 20)
p o n t r a (a nyakszirti c s o n t d u d o r
(protuberantia occipitalis externa)
alatti mélyedésbe), és alkalmaz­
z u n k n y o m ó masszázsfogást 10,
vagy több alkalommal ismételve.
Folytassuk ezt körkörös gyúrással,
majd térjünk át a Naokong (GB 19,
Eh 19) p o n t gyúrására. Végezzük
ezt is el 10-szer, vagy ameddig eny­
he fájdalom és feszültség érzése
n e m keletkezik.

124
A.) A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) és a Sishencong
(EX-HN 1) pontok nyomása-gyúrása
Tegyük középső ujjunk hegyét a
Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont­
ra, és nyomjuk/gyúrjuk azt 8-10 al­
kalommal. Tegyük ugyanezt 2-4 al­
kalommal a Sishencong (EX-HN 1)
pontokkal is, amelyek a Baihui (GV
(Du) 20, Kor 20) p o n t mellett két
oldalt, felette és alatta helyezked­
nek el.

5.) „Az ore mosdatása''

Dörzsöljük össze kezünket, míg fel

n e m forrósodnak. Tegyük mindkét
t e n y e r ü n k e t k ö n n y e d é n homlo­
kunkra, majd erősen dörzsöljük ar­
cunkat lefelé az állkapocsig, az áll­
kapocs széle mentén, az arc olda­
lán, egészen a Jiache (ST 6, Gy 6)
pontig, majd felfelé a fül előtti terü­
leten a halánték felé, és a homlok
közepén fejezzük be a mozdulatot.
Ismételjük a sorozatot 6-8 alkalom­
mal, amíg az arc melegséget n e m
érez.

Hatások: E masszázsfogások élénkítik az agyműködést, javítják az intelli­

genciát, s elcsendesítik a tudatot. Hatásosak a fejfájás, a szédülés, az álmat­
lanság (insomnia), az emlékezetvesztés (amnézia), a neurózis és az arcbé­
nulás (paralysis facialis) megelőzésére és gyógyítására.

125
 12. FEJEZET

Qigong a gyógyító
számára

ÁLLÓ QIGONG
A Qigong elnevezés két szóból áll: A Qi életerőt (Lásd 6. oldal), a gong pe­
dig jártasságot jelent, amit hosszú idő alatt fejlesztettünk ki. A Qigong kínai
gyakorlatok egy olyan válfaja, ami a gyakorló fizikai testének és egyúttal Qi-
jének építésére és erősítésére egyaránt szolgál. A kínaiak úgy tartják, hogy
„ég és föld között áll az ember". Ez a mondat egyben az álló Qigong alap­
vető testtartását is megadja. A Qi-nek három típusa van: a mennyei Qi
(yang), a földi Qi (yin), és az emberi Qi. A hagyományos kínai gyógyászat fi­
lozófiája szerint az ember állhat tudatával és lélegzetével felmagasodva az
égig; s két lábával szilárdan a földön, mély gyökereket eresztve; és így hoz­
hatja egyensúlyba testében az energia Yin és Yang vonatkozásait. Az elme
elcsendesedhet, s tudatunkban békés természeti képek merülnek fel.
Lélegezzünk természetesen, mélyen, alhasi légzéssel, hogy testünkben a
Qi így lesüllyedhessen. Egy idő u t á n a tudat begyakorolja az elcsendese-
dést, az ellazulást és az összpontosítást, s a test ebben természetesen köve­
ti. A napi rendszeres energetikai gyakorlás a gyógyítót egészségesebbé te­
szi, s ez közvetlenül áttevődik a kezelt személyre is.
A két bemutatott testtartást: a „Három gömb" tartást (12-1. ábra) és a
„Pózna ölelése" tartást (12-2. ábra) mintegy napi 15 percig javasolt gyako­
rolni.

127
 12-1. ábra: „Három gömb" tartás 1 2-2. ábra: „Pózna ölelése" tartás

MOZGÁSOS Q I G O N G
Az előzőekben említett álló testhelyzetek adják a gyógyító energetikai „ta­
lapzatát". E nyugalmi gyakorlatok azonban egyben a mozgás alapjait is je­
lentik. Az általunk gyakorolt mozgásos gyakorlatot „Az Árnyékboxolás 15
gyakorlataiként ismerik. A Tang-dinasztiához (i. sz. 618-907) és Xu Xuan
Ping taoista szerzeteshez köthető, és közel 1400 éve szolgálja megbízható­
an az egészség és az alkat javítását, a betegségek gyógyítását, az élet meg­
hosszabbítását. E sorozat megalkotásakor egy még régebbi Qigong rendsze­
ren alapult. A mozdulatok és a megidézett természet sugallta képek egye­
bek között az elefánt, a sárkány, a páva, a kócsag, a ló, a Hold tartása, a hegy
taszítása mozdulatait utánozza. E gyakorlatsorozatot azért műveljük, hogy
segítségével a Qi-t lágyan, valamennyi meridiánon átáramoltassuk.
Jóllehet az álló gyakorlatok elegendőek a fejmasszázst alkalmazó gyógyító
személy számára, e könyvet mégis azzal szeretném befejezni, hogy az Olva­
sónak gyakorlataink néhány mozdulatát bemutatom (ld. 12-3 - 12-7. ábrák).
Létezik egy folyamatos és természetes összjáték az egészség, az energia és
a mozgás között. Ez az összhang megtestesül a Wu-féle fejmasszázs-sorozat­
ban. A jó egészség és a jó gyógyítás - mindez egy egyszerű érintéssel kez­
dődik. ..

128
 1 2 - 3 . á b r a : A Hold körbeölelése
1 2 - 4 . á b r a : A vádló szétválasztja sörényét

12-5. á b r a : Körzés balra és jobbra

1 2 - 6 . á b r a : Labda tartása oldalt

129
 12-7. á b r a : A Főnix szétteríti szárnyait

130
 FÜGGELÉK

Irodalomjegyzék/
Ajánlott olvasmányok

E könyv megalkotásában a következő könyveket és cikkeket használtuk fel

forrásmunkaként:

TÖRTÉNELMI MŰVEK
A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Di Neijing, Yellow
Emperior's Canon of Internal Medicine)
Csodás Sarokpont (Miraculous Pivot)
Alapkérdések (Plain Questions)

Az akupunktúra kiemelt fontosságú témái (Highlights of

Acupuncture)
Az akupunktúra és a moxibuszció t ö m ö r összefoglalása
(Compendium of Acupuncture and Moxibustion)
Bevezetés a klasszikus akupunktúrába (Guide to the Classics of
Acupuncture)
Kérdések és válaszok az akupunktúra és a moxibuszció tárgykö­
rében (Questions and Answers Concerning Acupuncture and
Moxibustion)

Az akupunktúra rendszerezett klasszikusai (Systematic Classics of

Acupuncture)

131
KORTÁRS MÜVEK
Acupuncture and Moxibustion (Akupunktúra és moxibuszció) First
edition, edited by Nanjing College of Traditional Chinese
Medicine, published by Shanghai Science and Technology
Publishing House, 1974, Beijing.
Acupoint Location Guide (Akupontok helymeghatározó kézikönyve)
Revised edition. Alon Lotan, 1995, published by Etsem.
Acupuncture and Moxibustion (Akupunktúra és moxibuszció) First
edition, edited by Shanghai College of Traditional Chinese
Medicine, published by People's Medical Publishing House,
1974, Beijing.
Anatomical C h a r t s for A c u p u n c t u r e a n d Moxibustion (Anatómiai
térképek az akupunktúrához és a moxibuszcióhoz) First edition,
charted by Editorial and Charting Group of Anatomical Charts
for Acupuncture and Moxibustion, Zhejiang Medical University,
Zhejiang college of Traditional Chinese Medicine Publishing
House, 1979, Hangzhou.
Anatomical Charts of Acupuncture of the 14 Meridians (Anatómiai
térképek a 14 meridián akupunktúrájához) Edited and charted
by Shanghai college of Traditional Chinese Medicine, Shanghai
Research Institute of Traditional Chinese Medicine, published by
Shanghai People's Publishing House, 1975, Shanghai.
Chinese Acupuncture and Moxibustion (Kínai akupunktúra és
moxibuszció) First edition, published by Foreign Languages
Press, 1987, Beijing.
Essentials of Chinese Acupuncture (A kínai akupunktúra lényege)
Published by People's Medical Publishing House, 1979, Beijing.
Explanation of Names of Acupoints with its English Translation
(Az akupontok nevének magyarázata angol fordítással) Published
by Anhui Publishing House of Science & Technology,
1985, Anhui.
The English-Chinese Encyclopedia of Practical Traditional Chinese
Medicine (Angol-kínai hagyományos kínai gyógyászati
enciklopédia) First edition, published by Higher Education
Press, 1994, Beijing.

132
A Practical English-Chinese Library of Traditional Chinese Medicine
(Angol-kínai gyakorlati szótár a hagyományos kínai
gyógyászathoz) First edition, published by Publishing House of
Shanghai University of Traditional Chinese Medicine,
1990, Shanghai.

TOVÁBBI AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

(E könyvhöz forrásmunkaként n e m használtuk, ám elolvasásra
nagyon ajánljuk.)
Foundation of Traditional Chinese Medicine (A hagyományos kínai
gyógyászat alapjai) by Giovanni Maciocia
The Web That Has No Weaver (A háló, melyet nem szőtt takács)
by Ted Kaptchuk.*

A MAGYAR FORDÍTÁSHOZ FELHASZNÁLT KÖNYVEK

Pálos István: A hagyományos kinai orvoslás Gondolat Kiadó,
Budapest, 1963.
Ted J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány
Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, Budapest,
1992 ISBN szám: 963 04 2202 6.
Dr. Paul D. Zmiewski: A tűszúrás és é g e t é s gyógymódja Magyar
Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, Budapest, 1994.
ISBN szám: 96-304-46235, a sorozat ISSN száma: 1216-8238.
Brencsán János: Orvosi szótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1993.
Országh László: Angol-magyar nagyszótár Akadémiai Kiadó
Budapest, 1996.

*Ez utóbbi könyv magyarul is megjelent: Ted J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvos­
tudomány címen, lásd a fenti hivatkozást. (A Fordító)

133
A SZERZŐ ÉLETRAJZA

Dr. Wu Bin Jiang a hagyományos kí­

nai orvoslás (TCM, Traditional
Chinese Medicine) és a Qigong tanul­
mányozását kora gyermekkorában
kezdte, TCM doktor családtagjai veze­
tésével. Sok évig tanult Kínában híres
TCM doktoroktól és Qigong meste­
rektől. Tanárai között olyan szemé­
lyek találhatók, mint Wang Xue Tai,
Zhang Jin és az igen elismert TCM és
Qigong Mester: Jiao Guo Rui. Tanult
továbbá, és baráti támogatást kapott
Wan Xing Mestertől, a Shaolin Kolos­
tor főapátjától. Egy év után „Mezítlá­
bas Doktor"-ként TCM orvosi diplo­
mát szerzett a Heilongjiang-i Egyete­
m e n 1983-ban. 1988-ban diplomázott a pekingi Hagyományos Kínai Orvos­
lás Kína Akadémiáján, a Gyógyászati és Qigong Mesterprogramon. Ez Kíná­
ban, de a világon is, az egyik első alkalom volt, amikor gyógyászati Qigong
mesterképzést tartottak. A TCM Európában és Japánban történt tanítása és
gyakorlása után 2000-ben Dr. Wu lett az elnöke Kanadában a torontói On­
tario College of Traditional Chinese Medicine hagyományos kínai orvoslá­
si főiskolának. Több mint harmincéves tapasztalatát használva készíti fel ka­
nadai és más országokból érkező diákjait a hagyományos kínai gyógyászati
elvek alkalmazásán alapuló sikeres karrierre és életstílusra.
Dr. Wu máris sok évet szánt a kelet és a nyugat gyógyászata közti sza­
kadék áthidalására. Klinikai felügyelői beosztásban van a Mount Sinai
Hospital Pain Clinic kórházban és a Michener Institute for Applied Health
Sciences főiskolán. Ő az elnöke a Magyarországon bejegyzett első Qigong
egyesületnek, a Nemzetközi Akupunktúrás és Moxibukciós Manipulációs
Technikák Egyesülete (International Association of Acupuncture and
Moxibustion Manipulative Techniques) alapítója, a Kanadai Hagyomá­
nyos Kínai Orvosok és Akupunktőrök Egyesülete (Chinese Medicine and
Acupuncture Association of Canada ügyvezető igazgatója. Az Akupunktú­
ra és a Tuina tiszteletbeli professzora a kínai Heilongjiang Hagyományos
Kínai Gyógyászati Egyetemen, valamint a Wu-féle Fejmasszázs Nemzetkö­
zi Szövetsége (Wu's Head Massage International Association) alapítója és
elnöke. Dr. Wu a TCM hatékonyságáról szóló 20 cikk szerzőjeként is sze­
repel.

134
 A Tuina (a kínai hagyományos orvosi masszázs) előnyös alkalmazása és a
„ m o d e r n betegségek" kezelése terén szerzett korai tapasztalatai késztették
Dr. Wu-t a Wu-féle fejmasszázs (WHM, Wu's Head Massage) kifejlesztésére
és az emberek számára világszerte való hozzáférhetővé tételére.

„A tanítók kitárják az ajtót...

de belépnünk magunknak kell rajta".
- kínai szólás
A Dr. Wu-féle arcmasszázs
és a Qigong 15 gyakorlata
magyarországi tanfolyamaira

konzultációra, kezelésre
jelentkezés:

Gervai Miklós Andrásnál

a
gervaima@tvn.hu e-mail címen,
vagy a
06 (70) 2 3 4 - 6 5 - 9 9 telefonon.
 „A fejbőr és az arc akupontjainak masszázsával
az egész testet kezelhetjük. A fej az emberi
test fővárosa, itt találkozik az összes Yin és Yang meridián."
A Sárga Császár Belgyógyászati Könyvéből (Huang Di Nei Jing)

Az egészség és a hosszú élet egy egyszerű érintéssel kezdődik

Tudja-e, hogy a fej, a nyak és az arc akupunktúrás pontjainak, meridián­
jainak és ingerzónáinak masszírozásával hatást gyakorolhatunk az emberi
test belső egészségére, és kiegyensúlyozhatjuk azt? Mi több, mindez nem
csupán a test egészének kiegyensúlyozásában segít, de jelentős
kozmetikai és öregedésgátló hatással is jár!

Ebben a meghatározó könyvében Dr. Wu Bin Jiang egy könnyen végre­

hajtható fejmasszázs-programot mutat be, amely alkalmas lehet
a számítógép okozta egészség-károsodás és sok más, a modern társadal­
munkban gyorsan szaporodó, stresszel kapcsolatos betegség kezelésére.
Kevesebb, mint harminc perc alatt oldhatjuk párunk, barátunk vagy
páciensünk fejében felgyűlt stresszt és feszültséget, s közben elősegíthetjük bőre kisimulását, szervei
egészségének javulását, általános jó közérzetét.

E hatvan lépéses sorozat a hagyományos kínai gyógyászaton (TCM) alapul, s elméleti gyökerei
a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvéig (Huang Di Nei Jing) nyúlnak vissza. A Wu-féle
fejmaszázst végrehajthatjuk teljes egészében, vagy gyorssegélyként kiválaszthatjuk az éppen
szükséges technikákat.

• Kiváló a fejfájás megszüntetésére

• Alkalmas a váll és nyak feszültségoldására
• Csökkenti az arc ráncait
• Élénkíti az energiaáramlást az egész testben
•Javítja az arcbőr rugalmasságát
• Természetes lelki elsősegélyként is alkalmazható

Dr Wu Bin Jiang a hagyományos kínai orvoslás (TCM) és a Qigong mestere. A torontói Ontario
Hagyományos Kínai Gyógyászati Főiskola elnöke, elnökségi tag kínai gyógyászati, akupunktúrás
és orvosi szövetségekben. Hivatkozott szerző és TCM tanácsadó számos kínai, japán, német,
magyar, osztrák és kanadai szövetségben. Dr. Wu Torontóban él, Kanadában.