Professional Documents
Culture Documents
Milyen Videókártyát Vegyek
Milyen Videókártyát Vegyek
1. Chipek
Synchronous (szinkron)
DirectX 11 vagy az előtti API-al működnek jól
Asynchronous (aszinkron)
DirectX12 és Vulkan
2. API
Az API az az Application Programming Interace, amire azért van szükség hogy ne
kelljen a játékfejlesztőknek külön-külön minden egyes hardver konfig-ra megírni a
programot, ez esetben játékot. Ha belegondolunk abba hogy hány féle procival
használunk hány fajta videókártyát különböző ram összeállításokkal, hamar
nyílvánvalóvá válik az hogy ez a feladat lehetetlen lenne, és az API ezt a
problémát oldja meg azzal, hogy különböző, egyszerű elemekből áll, amit a
játékfejlesztők csak összeollóznak és azt a szoftvert így a hardver tudja majd
kezelni, legyen szó bármilyen konfig-ról, mert az API elemek univerzálisak.
Leegyszerűsítve képzeljük ezt el úgy mint egy réteget ami a játék és a GPU driver
által a videókártya közötti kommunikációt teszi lehetővé, az által hogy a
fejlesztőknek megengedi az univerzális program fejlesztését.
Az API-oknak ugyanúgy mint a videókártya chipeknek 2 fajtájuk van:
High Level, és Low Level API. A High Level API a DirecX11, és az előtti változatai,
a Low Level API pedig az AMD találmánya, ugyanúgy mint a 64 bites processzor, a DDR
memória, a HBM, a HBM2-es memória többek között. A High Level API elég idejétmúlt
már, de mégis ma ez a legelterjedtebb. Ez a fajta API libasorban oldja meg a
feladatokat egyesével, egymás után. Szóval ha én mondjuk belépek egy szobába egy
játékon belül, akkor az ottani textúrát, árnyékot, elemeket (mind pl: asztal, vagy
képek a falon stb.), szépen, egyesével, egymás után csinálja meg, attól függetlenül
hogy a GPU Chip-nek, melyik részének, melyik fajta munka a specialitása. Ezzel az a
baj hogyha a GPU egyik része dolgozik az egyik elemen ebben a libasorban, akkor a
videókártya architektúrájának többi része üres járatban áll, és csak vár. A Low
Level API ezt hivatott kiküszöbölni. Az AMD kártyák a radeon HD 7000-es széria óta
rendelkeznek aszinkron architektúrával, azaz 2012 óta, így nem csoda hogy ők
találták fel a Low Level API-t, ami ezekhez a kártyákhoz szükséges. A Low Level API
már nem libasorban oldja meg a számolnivalót, egyesével, mint a High Level API,
hanem egyszerre, párhuzamosan is képes erre, amivel 10x-szer annyi számolás
végezhető el, ugyanannyi idő alatt, viszont ehhez aszinkron architektúrájú GPU
kell, másikkal nem működik jól.
Szóval hogyha ismét ugyanazt a példát hozzuk fel mint az előbb, hogy besétálunk egy
szobába a játékon belül, akkor nem egymás után lesz betöltve a textúra, az árnyék
és a többi, hanem párhuzamosan, így egy gyengébb kártya is jóval erősebb lesz csak
attól, hogy hatékonyabban van kihasználva. És ezen felül még úgyis képes számolást
leosztani a kártyára hogy olyan részre oszt le feladatot, aminek egyáltalán nem az
lenne a feladata, amit éppen akkor csinálnia kéne, de mégsem ül ott üres járatban,
kihasználatlanul. Igaz, lassabban fogja megoldani, mint az a rész aminek ez lenne a
feladata, a specialitása, de akkor is több mint az abszolút semmi, így hozzáadva a
káryta teljes teljesítményéhez. Ezért van az hogy az AMD kártyák sokkal jobban
teljesítenek DirectX12-vel és Vulkan-nal, és olyan Nvidia kártyákat vernek el
sokszor amik totál más árkategória ezekkel az API-okkal.
A mai napig annak ellenére hogy a DirectX12 kint van jó pár éve, a játékok 90%-a
DirectX11-et támogat. Ennek az az oka hogy mindenki vakon vett Nvidia kártyákat,
még akkor is amikor az AMD-nek még voltak tényleg jó kártyái, amik versenyképesek
is voltak, még felsőkategóriában is. Ezzel szépen mindenki eltolta az Nvidia piaci
részesedését az egek felé, és ők pedig nem voltak hajlandóak aszinkron kártyákat
fejleszteni, így megfojtva a maradék AMD piaci részesedést és a DirectX12
elterjedését. Ezzel 2 probléma is felütötte a fejét. Az első ami mindenki számára
nyílvánvaló az az, hogy irgalmatlan mód elszálltak az árak, aminek az az oka hogy
az Nvidia ezt az egyeduralmat egy kísérletnek fogta fel, ami abból állt hogy: Hmm,
növeljünk a kártyák árán, szerinted így is megveszik majd, még akkor is ha rosszabb
az ár/érték aránya?, és mindenki vakon vette, azaz az Nvidia szemszögéből ez a
kísérlet egy hatalmas igen-ként jött vissza, amit minden egyes új széria kiadásával
évek óta csinálnak, és a vásárlóktól mindig az a válasz jött vissza feléjük hogy:
Persze, nyugodtan, növeld csak az árát, mert mi bármikor megvesszük, bármit is adsz
ki, bármilyen áron, mosolyogva. A másik probléma pedig az, hogy így az Nvidia
mesterségesen visszafogta a Low Level API elterjedését, és ahhoz képest milyen
effektív teljesítményű kártyáink lehetnének most, azok sajnos nincsenek, és ez
mind-mind azért mert mindenki vakon vette az Nvidiát, akkor is, amikor az AMD még
jobb volt nála, évekkel ezelőtt, és így jutottunk el az 1300$-os 2080Ti-hoz, a
2,500$-os Titan RTX-hez, és a fogalom mint ár/érték arány teljes megsemmisüléséhez.
3. Architektúra
AMD oldalon minden kártya aszinkron architektúrával rendelkezik. Nvidia oldalon
minden kártya a 10-es szériáig bezárólag szinkron architektúrával, a 20-as széria,
az egyik legújabb (az RTX 2060, 2070 és 2080 stb. szériája ), az az első aszinkron
architektúrájú Nvidia videókártya széria.
4.Kártya
Kártya vásárlás előtti szempontok:
-Mekkora felbontáson szeretnénk játszani?
-Milyen Refresh Rate-tel?
Rögtön az első dolog amit figyelembe kell venni vásárlás előtt az az, hogy mekkora
felbontáson szeretnénk játszani, és azt milyen refresh rate-tel, mert az nagyban
befolyásolja azt, hogy végül milyen kártya lesz az, ami tökéletesen kiszolgál
minket. Viszont, a legtöbb ember nem ez alapján vesz videókártyát, hanem inkább az
ár ami meghatározza végül mi is landol a kosárban, ezért mi most ár szerint fogjuk
megnézni a legjobb kártyákat.
-Mindkét kártya 2GB GDDR5 memóriával rendelkezik, viszont a GT1030-nál oda kell
figyelni melyiket vesszük meg, mert DDR4-es változat is létezik belőle, és az
undorítóan rossz. Hatalmas lehúzás ez, ha a GT 1030 mellett teszed le a voksod,
mindenképp figyelj oda milyen memóriájú videókártyát veszel, mert a DDR4-es
változat van hogy a másik teljesítményének csak a felét képes hozni.
-Az RX 550 és a GT 1030 egyébként nagyon hasonló teljesítményen szolgált, egészen
addig amíg az AMD ki nem adta a Januári Adrenalin Driver Update-et. Az új AMD
frissítés óta az RX 550 a koronázatlan királya a legalsó kategóriának és ráadásul
aszinkron az architektúrája is, ami sokkal inkább jövőbiztossá teszi a GT 1030-al
szemben. Ezt a kártyát E-sport gamer-eknek ajánlják leginkább, akiket annyira nem
érdekel a grafika, bár az RX 550 sokszor High Settings mellett is simán hozza a 60
Fps-t azaz a 60Hz-s monitorok mellé kifejezetten ajánlott ez a kártya.
-Ebben a kategóriában mindenképp az RX 550-et ajánlják, 720p vagy FullHD
felbontásra. Az aki ilyen kártyát vesz, annak szerintem nem gond az ha a grafikát
le kell csavarni alulra, amikor ilyen kevés pénzért is nyújthat élvezhető
játékélményt valami.
30k+ Ft
Sub 70k Ft
80k Ft körül
A 4K gaming a mai napig lehetetlen 144Hz-en, csak 60Hz-en lehetséges, ami nem túl
ajánlott. A 4K 60Hz-es kijelző az múlt századi, az aki ilyen minőséget akar, el sem
tudom képzelni hogy 60Hz lenne a cél. Ha már valaki látott egy 144Hz-es monitort,
soha többet nem akar majd 60Hz-et látni, mert ahogy az egeret mozgatod rajta, még
az is akad, a High Refresh Rate monitorhoz képest.
5. Sweet Spot
A 2K gaming 144Hz-en a mai Sweet Spot, azaz az arany középút, azaz a legjobb
minőség amit a mai kártyák még meg is tudnak hajtani úgy, hogy nem kell eladnod
egyik vesédet sem. A kérdés egyedül az: te milyen grafikán szeretnél játszani?, az
fogja meghatározni azt, hogy milyen erős kártyát veszel, kimondottan erre a
felbontásra, ezzel a monitor frissítési Hz-el. A Vega56 és a GTX 1070 a belépő
kártyái ennek a kategóriának, és képesek igazán jó élményt nyújtani. Bár ha az a
cél hogy minnél inkább a 144FPS közelében legyen az az FPS számláló, akkor sajnos a
Medium-High grafikai beállításokra le kell degradálni azt a játékot.
Az Nvidia kártyák ebben a kategóriában már teljes mértékben verik az AMD-s Vega
kártyákat, sokkal magasabb órajelen működnek, és ahhoz képest mennyivel gyengébbek
a Vega kártyák, sajnos az áruk a drága HBM2 memória miatt, nem igazán olcsóbb
annyival, hogy a teljesítménykülönbség igazolható legyen az ár által. Ennek
ellenére ha egy játék támogat DirectX12-t, akkor az 1080-at is elveri a Vega56, ami
ugye az olcsóbbik kiadás. Az ebben a kategóriában szereplő Nvidia kártyák szinte
egyike sem kapható már újonnan, vagy csak nagyon ritkán, így ha valaki ilyet
szeretne, akkor annak a használtpiacot kutatva kell megkeresni a megfelelőt.
Ebben a kategóriában, személy szerint, neked kell eldönteni, hogy melyik játékok a
legfontosabbak a számodra, a tesztek alapján, és azoknál a játékoknál mi a
támogatott API és Game Engine, abból fog kiderülni, melyik cég kártyája lesz az
amelyik a te igényeidet teljes mértékben kiszolgálja. A Vega kártyák igénylik azt
hogy manuálisan lejjebb vedd a GPU feszültségét, ami ismét bonyolítja a Vega
kártyák ajánlását, mivel egy hétköznapi user (felhasználó) nem hiszem hogy szívesen
babrál feszültségekkel a videókártyáján, és sokkal inkább a dobozból kiveszem,
becsattintom a gépbe, és azonnal gamelek típus. Így, végeredményben, ebben a
kategóriában csak és kizárólag az Nvidia a győztes, és egyenlőre verhetetlen akkor,
ha valaki 2K felbontáson 144Hz mellett szeretné kihozni a maximumot a
játékélményéből. Attól függően hogy az Nvidia tabelláról melyik kártyát választja
valaki, annál inkább, vagy annál kevésbé kell letekerni a grafikai beállításokat
játékon belül, ezt személy szerint, mindenkinek saját maga kell eldöntenie.
6. Összegzés
Ha valaki FullHD játékos, attól függetlenül hány Hz-es monitort használ, az AMD
kártyák MINDEN esetben halálra verik az Nvidia konkurens kártyáit ár/érték,
jövőbiztosság, és teljesítmény tekintetében is. Bár néhol a teljesítményelőny
elhanyagolható, de az nem hogy a kártyák minden esetben több Ram-ot tartalmaznak,
és mégis kevesebbe kerülnek. Nem csak több Vram-ot, de aszinkron architektúrát is
kínálnak, ami egyre inkább el fog terjedni a jövőben, mivel az RTX kártyák végre
aszinkron architektúrával rendelkeznek, így már mindkét cég kártyái támogatják azt.
Ergó, a játékfejlesztőknek, sokkal több indokuk lesz DirectX12-t használni, mint
eddig.
A GTX 1660 egy olyan kártya aminél már nincs ráderőltetve az a fos túlárazott RTX,
és végre aszinkron architektúrával rendelkezik, úgyhogy a DirectX12 és a Vulkan API
sem lesz gond neki.