Az 1848 – 49-es szabadságharc

Szabó Lilla – 2020. október 15.

Fő politikai és katonai eseményei

1. A szabadságharc kitörése és fontosabb eseményei
(Jellasics  támadása– 1848. szept. – az aradi vártanúk kivégzése- 1849.okt.6.)

2. A Habsburg-ház trónfosztása: 1849. április 14.

3. A hadi események változása 1849 nyarára (magyar vereségek)

Előzmények és a kitörése okai

Az 1848 – 49-es szabadságharc:

- A kirobbanás okai: Nemzetiségi probléma: - Egyre több jogot akarta szerezni a Nemzetiségiek,
ebben a Habsburgok támogatták őket.

Parasztmozgalmak: - Adóterhek miatt. Politikai jogok megtagadásáért

- Nincsen magyar hadsereg  Kossuth 1848. júliusában 200.000 fős hadsereget

toboroz össze főleg védelmi célra.

- A horvátok követelték legjobban a függetlenséget, ebben támogatta őket Bécs is, és

kinevezték horvát bánná: Joszip Jellasicsot, aki 1848. szeptember 11-én átlépte a

Drávát és megindította a magyarok elleni támadást

- 1848. szept. 15. Az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát (szüretkor fizetendő adó)

- 1848. szept. 16. Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) létrehozása

- elnöke: - Kossuth Lajos

- Átvették a kormány szerepét és toborzást végeztek

Szakaszai és azok lényeges elemei, vezetői

A szabadságharc eseményei:

- Jellasics nem ütközött ellenállásba és így szinte az egész Dunántúlt el tudta foglalni.

Vele szemben a magyar sereg élén: István nádor, majd leváltása után: Móga János.

- 1848. szept. 29. Pákozd – Surokó mellett megütköztek a horvátok (Jellasics) a

1
 magyarokkal (Móga János), és a magyar sereg visszaverte a horvátok támadását,

akik ezután Bécs felé menekültek.

- 1848. okt. 6. Bécsben kitört a 2. forradalom. Az akkori hadügyminisztert

kivégezték (Latour)

-1848. okt. 7. Ozora mellett a magyarok győztek Jellasics seregének maradéka felett.

- Kossuth sürgetésére a magyar hadsereg átlépi az osztrák határt és

- 1848. okt. 30-án megütköztek Schwechat mellett a Windischgrätz vezette

osztrákokkal, akik győzelmet arattak a magyarok felett.

- Majd Mógát leváltották és a magyar sereget Görgey Artúr szervezte újjá.

- 1848. dec. 2. V. Ferdinándot lemondatták, helyére Ferenc József került (1848-1916),

aki általános támadást indított Magyarország ellen. (Csak 1867-től magyar király)

- A hadseregek:

- A Habsburg fősereg vezetője: - Windischgrätz

- A mellékszíntereken: - Erdélyben a császári seregeket Puchner vezeti,

aki a románokat és a szászokat is támogatta egyben

- Mo. É-i hadszínterén a császári sereget Schlick vezette

- 1848.decemberében Ferenc József kiadott egy rendeletet, ami szerint őt nem kötik

az áprilisi törvények, így azok illetve az OHB működése is törvénytelen.

- Ezután megindul Windischgrätz Mo. felé, vele szemben Görgey Artúr serege, aki

nem érzi kedvezőnek a helyzetet, hogy megütközzön az osztrákokkal, de ismét

Kossuth sürgetésére a magyarok Perczel Mór vezetésével megütköznek Mór mellett

1848. dec. 30-án, ennek a csatának magyar vereség lett a vége.

- 1848. dec. 31. az OHB és az országgyűlés Debrecenbe költözött

- 1849. Batthyány Lajos és Deák Ferenc Bécsben tárgyalnak Windischgrätz-cel, aki

feltétlen megadást követelt, ezt a követség nem fogadta el.

- Megindult a Téli hadjárat:

- Perczel Mórt és seregét Debrecenhez küldték, h. védje. Görgeyt és seregét É-ra,

2
 így szembetalálkozott Windischgrätz seregével, G. A. egy cselt vetett be, de

közben megérkezett Schlick serege.

-1849. febr. 5. Görgey seregéből egy jeles katona kivált: Guyon Richárd és

seregével áttörte É-on a Branyiszkói-hágót, ezzel jelentős magyar győzelemre

tett szert, és így eljutott a Tiszához, ahol egyesülni tudott a Klapka György

vezette sereggel.

- A magyar fősereg éléről Kossuth leváltotta Görgeyt és helyére megválasztotta

Dembinski Henriket, aki lengyel volt és magyarul sem tudott, de Kossuth bízott

benne.

- Eközben Erdélyben is győzelmet arattak a magyarok, ahol a magyar sereget Bem

József vezette, és 1849 tavaszára sikerült kiűzni Erdélyből az osztrákokat.

- 1849.febr.26. Kápolna mellett Windischgrätz támadást indított a magyarok ellen,

erre nem volt felkészülve Dembinski és vereség érte.

- Ennek 2 következménye lett:

- 1. Ferenc József 1849.márc.4-én kiadta az Olmützi oktrojált (kényszerített

alkotmány), melyben F. J. semmisnek tekintette az 1848-as áprilisi

törvényeket és a forradalom előtti állapotot akarta visszaállítani, vagyis,

hogy Magyarország, Erdély és Horvátország ismét az osztrák császárság

1-1 tartománya legyen.

- 2. Felkelés tört ki Dembinskivel szemben és a sereg élére ismét Görgey került.

- 1849.márc.5. Szolnok melletti csata: Damjanich János és serege győzött az

osztrákok felett.

- Ezt követően megindult a Tavaszi hadjárat

Csúcspontja, a Tavaszi hadjárat

Tavaszi hadjárat:1849.

- Győztes csaták sorozata: - április 2.: Hatvan

3
 - április 4.: Tápióbicske

- április 6.: Isaszeg

- Ezekben a csatákban Windischgrätz, Schlick és Jellasics seregei felett arattak győzelmet a magyarok.

- Majd egy újabb 3-as csatasorozat következett, ekkor már az osztrák fősereg vezetője: Welden: -
április 10.: Vác

- április 19.: Nagysalló

- április 26.: Komárom

-1849.ápr.14. A Debreceni Nagytemplomban az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház

trónfosztását (detronizáció),és ezzel Magyarország függetlenségét, amit a Függetlenségi
Nyilatkozatban fogalmaztak meg.

- Kossuthot kinevezték kormányzóelnöknek és új kormányt alakítottak, melynek miniszterelnöke

Szemere Bertalan lett.

- Közben Ferenc József az oroszok segítségét kérte (a cár: I. Miklós) a szabadságharc leveréséhez, aki
azért ígérte meg segítségét, hogy nem terjedjen át hazájába a forradalom.

- 1849. máj.21. Görgey Buda ellen vonult és sikerült a várat(Hentzi tábornok védte)

Így júniusban az OHB és az országgyűlés visszaköltözött Pestre.

- Az országot ezután Nyugat felől támadták az osztrákok, hadseregük vezetője Haynau („brescai
hiéna”)

- Az orosz seregek pedig Kelet felől közeledtek Paszkievics vezetésével.

- Eredetileg a magyarok azt tervezték, hogy a gyengébb osztrákokat megverik, majd az egyesült sereg
megveri az oroszokat.

- Csaták sora következik:

- Zsigárd, Pered mellett a magyarok vereséget szenvednek.

- Csorna mellett viszont győzelmet aratunk az osztrákok felett, Kmety György vezetésével.
- Július: Komárom mellett Görgey serege veszít, Haynau 2x-es túlerőben volt
- 1849.júli.28. a kormány kiadja a Nemzetiségi Törvényt, amely jogokat biztosít a
nemzetiségieknek, de ez már túl későn történt.

A vereség okai
1849. Július: Komárom mellett Görgey serege veszít, Haynau 2x-es túlerőben volt

- 1849.júli.28. a kormány kiadja a Nemzetiségi Törvényt, amely jogokat biztosít a

nemzetiségieknek, de ez már túl későn történt.

4
Szabadságharc lezárása:

- 1849.júli.31. Segesvár: vereség (Petőfi Sándor itt eshetett el)

- 1849.aug.9. Temesvár: Bem József serege vereséget szenved
- 1849.aug11. Kossuth Lajos lemondott, Törökország felé menekült, a főhatalmat
Görgeyre bízta, aki nem akart tovább harcolni
- 1849.aug.13. Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Így az ország
különböző pontjain lévő magyar erők Görgey felhívására sorra megadták
magukat, utoljára
- 1849.okt.2-án Komárom vára.

A magyarok (hadvezérek és politikusok) orosz fogságba estek. I. Miklós amnesztiát kért számukra
Ferenc Józseftől, ő azonban bosszút akart állni és nem egyezett bele és kimondta, hogy aki 1848.
októbere után valamilyen politikai v. katonai szerepet vállalt, az esküszegő, felségáruló  katonai
bíróságok alakultak és gyorsított eljárásban többnyire börtönbüntetésre ítélték őket, de sokan
halálos ítéletet kaptak.

1849. okt. 6-án pedig 13 honvédtábornok halálos ítéletét hajtották végre az aradi vár udvarán:

- 1. Aulich Lajos
- 2. Damjanich János
- 3. Dessewffy Arisztid
- 4. Kiss Ernő
- 5. Knézics Károly
- 6. Lahner György
- 7. Lázár Vilmos
- 8. Leininger – Westerburg Károly
- 9. Nagy Sándor József
- 10. Pöltenberg Ernő
- 11. Schwiedel József
- 12. Török Ignác
- 13. Vécsey Károly

14. Batthyány Lajos: A pesti Újépület udvarán végezték ki

15.: 1849.október 25-én  Kazinczy Lajos ezredest  az aradi vár sáncárkában agyonlőtték.