Handout

Tanulástechnika műhely — 2016. ősz

A tanulás neurofiziológiája

A memória működése 3 elemből épül fel:

● kódolásból,
● tárolásból
● és előhívásból.

Kódolás
A kódolás az a folyamat, amikor a szenzoros információból az agy kezelhető csomagokat alkot.
Azért nem lényeges jelenleg, mert automatikus és nincs köze a tanulási hatékonysághoz.

Tárolás
A tárolás megértéséhez 3 területről kell beszélni:
● a memória makro-felépítése;
● a memória mikro felépítése;
● és az emléknyomok rögzülésének folyamata.

Az explicit és implicit memória

Az ​implicit memóriába​ tartozik minden olyan tudás, amely nem tudatosul, amikor használod,
amely nem kimondható. Például a biciklizés. Ha egyszer megtanultad, nem kell tudatosan
végiggondolnod ahhoz, hogy csinálhasd és nem is tudod elfelejteni. Az összes mozgás az
implicit memóriába tartozik.

A másik forma az ​explicit vagy deklaratív memória.​ Ez az a tudás, amit tudsz deklarálni, azaz
kimondani és a felhasználáskor tudatosulnia kell. Két részre osztjuk:
● az ​epizodikus
● és a ​szemantikus​ memóriára.
Előbbi tárolja az életeseményeket, utóbbi pedig a világról összegyűjtött tudást, tényeket és
adatokat. Amit a mindennapokban tudásnak nevezünk, az gyakorlatilag a szemantikus
memóriánk.

A továbbiakban az explicit, szemantikus memóriáról lesz szó.

A memória további felosztása & kapcsolat a neuroanatómiával

A memória további 3 részre osztható funkció és elhelyezkedés szerint:

● rövid távú memória (RTM),
● hosszú távú memória (HTM)
● és munka memória (MM).

RTM
A RTM lakhelye a hippocampus, egy ív alakú állományrész a temporalis lebenyben + a
temporalis lebeny egyéb részei. A hippocampus (HC) név jelentése tengeri csikó, amit az alakja
miatt kapott. A hippocampus és tágabb értelemben a RTM az emlékek formálódásának helye.

A RTM csak nagyon rövid ideig képes megőrizni emlékeket (20-30 s), és korlátozott a
tárolókapacitása. Régebben, a klasszikus formula a 5+-2 volt, a mai vizsgálatok inkább azt
mondják, hogy 4 egységnyi információ megőrzésére képes. Ugyanakkor az egységek mérete
nem számít.

Ha össze tudod kapcsolni a különböző információegységeket nagyobbakká, akkor több dolgot

​ hunking​-nak.
tudsz elhelyezni a RTM-ban. Ezt hívja az angol irodalom c

HTM
A HTM a RTM ellentéte. A kapacitása szinte végtelen, és nagyon hosszan képes tárolni
információkat. A HTM az agykéregben és a kisagyban helyezkedik el. Előbbi az explicit
memóriaelemeket tárolja, utóbbi az implicitet.

MM
A munkamemóriát úgy érdemes elképzelni, mint egy munkaasztalt, ahol különböző elemekből
új elemeket hozol létre. Ez az a hely, ahol az új mentális modelleket, koncepciókat alkotod meg.

A munkamemória nélkül nincs tanulás, nincs új koncepciók elsajátítása, de problémamegoldás

se, hiszen ahhoz is az kell, hogy már létező elemekből kombináljunk egy új megoldást. A
munkamemória néhány perctől néhány órán keresztül képes tárolni, és a kapacitása
fejleszthető. Ami azért különösen jó hír, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy jobban jelzi előre
az akadémiai és karrier sikert, mint az IQ. Egyébként a prefrontalis cortexben lakik, ami az agy
legfiatalabb része, és ami az egyéb ún. exekutív, végrehajtó funkciókért is felel.
Tehát​ ​a memória rövid, hosszú távú és munkamemóriára oszlik, amelyeknek mind külön
feladata van. A RTM az azonnali tárolás, a MM az, ahol az új információkat kötöd a régiekhez
és dolgozol velük, a HTM pedig az, ahová elteszed és ahonnan előhívod a kész tudásod.

Tárolás a sejtek szintjén

Az agyban hozzávetőlegesen 100 millió neuron (idegsejt) található. Ezek sejttestből, axonból
és dendritekből állnak. Minden egyes neuron a dendritjein és axonján keresztül sok másik
neuronnal kapcsolódik. Ezeket a kapcsolatokat szinapszisoknak nevezzük. Ezekből a
szinapszisokból 10^15 db található az agyban.

Amikor egy idegsejt aktiválódik, elektromos áram fut keresztül a testén, majd az axonján, amely
az axonterminalisan neurotranszmitter felszabadulást vált ki. Ezek a kis kémiai anyagok
átvándorolnak a két sejt közötti távolságon és a másik neuron denritjein lévő receptorokhoz
kapcsolódva annak a sejtnek az elektromos kisülését hozzák létre. Ez az agy működésének
alapja — egymás után felvillanó neuronok elképesztő hálózata.

Az emlékek tárolódása ún. lokális neuronalis körökben, engramokban történik. Ha vesszük A, B,

C és D neuront, amelyek ebben a sorrendben villannak fel egymás után az emlék
keletkezésekor, akkor ők alkotnak egy engramot. Innentől fogva az A → B → C → D elektromos
kapcsolás mindig azt az adott emlékképe fogja előhívni. Tehát az agy nem egyes sejtekben
tárol, hanem sejtek pici soraiban, kombinációiban.

A rendszer érdekessége, hogy egy adott neuron nem csak egy engram része lehet. Véve a fenti
példát, D neuron tagja az ABCD körnek, ami tárol egy emléket, de része lehet DEFG körnek is,
ami tárol egy másikat. És így tovább. Ez azt jelenti, hogy a különböző engramok, és az általuk
tárolt emlékek egymással asszociálódhatnak.

Átköltözés RTM-ból HTM-ba — konszolidáció

A konszolidáció szó megszilárdulást jelent,és az emléknyomainkkal is ez történik, amikor

átköltöznek a hosszú távú memóriánkba. Két szinten zajlik:
● szinaptikus
● és rendszer szintű konszolidáció.

A ​szinaptikus konszolidáció​ az engramok megerősödését jelenti. Az egymás után kapcsolt

neuronok minden egyes tüzeléssel érzékenyebbé válnak egymásra, és egyre könnyebben
aktiválódnak együtt. Ennek a jelenségnek egy LTP (long term potentiation) nevű mechanizmus
az oka — elég annyit tudni róla, hogy az ismételt aktivációkkal a sejtek egyre érzékenyebbé
válnak a sorban előttük levő sejt neurotranszmittereire. A végeredmény az, hogy a lánc sokkal
könnyebben aktiválódik, így az emléknyom könnyebben elérhető.

A ​rendszerszintű konszolidáció​ ennél bonyolultabb, és ma még nem teljesen tisztázott.

Valahogyan a HC-ban lévő eredeti ABCD engram képes átadni az általa tárolt emléknyomot
egy cortexben elhelyezkedő négyesnek, akiket az egyszerűség kedvéért jelöljünk A’B’C’D’-nek.

Az emléknyom először a HC-ban tárolódik, ahol először maga a sejtek közötti kapcsolat
erősödik fel, majd idővel innen átíródik egy másik fizikai helyre a cortexben, ahol aztán
folytatódik a szinaptikus konszolidáció is.

Ez az egész folyamat időbe telik, a rendszerszintű konszolidáció napoktól hetekig-hónapokig

terjedhet. A kérdés, hogy hogyan lehet ezt meggyorsítani, illetve biztosítani, hogy megtörténjen.

Az egyik lehetőség ​az alvás.​ Ma már tudjuk, hogy alvás közben történik a “hippocampal replay”,
ami a HTM-ba való átírás kihagyhatatlan lépése. Azt figyelték meg különböző vizsgálatokban,
hogy alvás közben az állatok hippocampusában újra felvillantak azok az engramok, amelyek
nap közben keletkeztek. Sokszorosára gyorsítva, többször. Ma úgy gondoljuk, hogy ez a
rendszer szintű konszolidáció első és kihagyhatatlan lépése. Ezért nagyon rossz ötlet kihagyni a
vizsga előtt teljesen az alvást - ha nem alszol, a HC nem tudja bevésni az újonnan megszerzett
információt.

A másik lehetőség a konszolidáció elősegítésére az e​ losztott időközökben zajló ismétlés.

Több vizsgálat bizonyította, hogy a meghatárzott időnként végzett ismétlés hatékonyan erősíti
meg az emléknyomokat. A jelenséget distributed practice-nek vagy spaced repetiton-nek hívja
az angol irodalom, a módszertannál bővebben olvashatsz róla.

Előhívás

Az emléknyomok előhívása nem mindig egyszerű feladat. Ennek az az oka, ahogy az agy az
információt strukturálja, ami a legkönnyebben úgy érthető meg, ha összehasonlítjuk a
számítógépekkel. A gépek a memóriájukat szektorokra osztják. Minden szektornak van egy
címe. Amikor a gép belepakol valamit a szektorba, feljegyzi, hogy ezt idetette. Amikor
legközelebb kérik tőle az adott információt, csak odamegy a címhez és megszerzi az adatot.

Ezzel szemben az emberi agy asszociatívan tárol. Minden emléknyom közös neuronokon
keresztül kötődik más emléknyomokhoz. Amikor vissza akarsz szerezni egy információt, akkor
két dolog történhet - az engram vagy annyira erős, hogy azonnal beugrik a válasz, vagy ha
nem, akkor ún. retrieval cue-kat, előhívási nyomok használatára szorulsz. Ezek egyéb emlékek,
amelyek kötődnek a keresett emlékhez. Így működik például, amikor a vizsgáztató rákérdez egy
kulcsszóra, amiről beugrik az adott anyagrész.

Ez az oka annak, hogy azok az anyagrészek, amelyeket több helyen, több környezetben
tanultál már, könnyebben eszedbe jutnak, mint azok, amelyeket csak egy helyen kértek
számon. Egyszerű hasonlat erre a teregetés. Ha a kertben egy kötélre teregetsz ruhákat,
csipeszeket használsz, hogy a szél ne fújja el. Minél több csipesszel rögzítesz egy ruhát, annál
valószínűbb, hogy a kötélen fog maradni. Az emléknyomok ugyanilyenek - minél több helyről
rakod körbe más emlékekkel, annál valószínűbb, hogy utat fogsz hozzá találni, amikor keresed.

Az engramok individuális erőssége (LTP) és kapcsolataik a többi engrammal magyarázzák az

előhívás 3 szintjét. Ezek a
● Recall,
● Recollection
● és Recognition.

A recall az, amikor azonnal eszedbe jut az információ, és nem kell hozzá segítő jel. A
recollection, amikor rendelkezel kulcsinformációkkal, és a maradék helyet feltöltöd a logikád
illetve az asszociatív felkutatás segítségével. A tételkidolgozás plédául tipikus recollection
jellegű előhívás. A recognition az előhívás legalacsonyabb szintje - ilyenkor csupán annyira
vagy képes, hogy felismerd az adott információt, de magadtól nem tudod előhívni.

A recollection azért különösen veszélyes, mert a diákok gyakran fals biztonságérzetet kapnak
tőle. Ez az egyik olyan jelenség, amit a tanulástechnikában a kompetencia illúziójának hívnak.

Összefoglalás

Az agyad egy biológiai gép, és vannak fix paraméterei, amiken nem tudsz változtatni,
akármennyire szeretnéd. Szerencsére meg tudod ismerni a működését, és ez egy rakás módon
kihasználható. Például most már tudod, hogy úgy tudsz több dolgot megjegyezni rövid távon, ha
az információkat nagyobb csomagokba rendezed össze, és úgy rakod be a 4 doboz egyikébe. A
konszolidációt segítened kell, amire tök jó dolog az ismétlés és a megfelelő mennyiségű alvás.
Az agy asszociatívan tárol, így akkor jársz jól, ha az új tudást, már meglévőhöz igyekszel kötni,
illetve a lehető legtöbb ponton rögzíted. És ami a legfontosabb: a memóriád egy fix eszköz, de
abban nagyon sokat fejlődhetsz, hogy hogyan forgatod ezt az eszközt. Mint minden a világon,
ez is egy fejleszthető készség.
Bizonyítékalapú tanulásmódszertan

2013-ban jelent meg ​egy nagy tanulmány​, ami a pedagógia pszichológia területén elért addigi
eredményeket elemezte ki, és bemérte a leggyakrabban használt tanulási technikák
hatékonyságát. A módszereket alacsony, közepes és magas hatékonyságú csoportba sorolták
— az alábbiak ezen a cikken alapulnak.

1. Szummáció [alacsony]
● Olvass el egy oldalt, és foglald össze néhány mondatban
● Elég hatástalan, de még mindig jobb, mint az aláhúzás és újraolvasás
● Főként ott hasznos, ahol neked kell generálnod az anyagot, többszörös választásra
például ineffektív
● Hozzájárulhat a “Google-effektushoz” → emlékszel, hogy leírtad, azt is, hogy hova, de
azt nem, hogy mit (ez gyakorlatilag a recognition típusú előhívás)
● Nagyon hasznos személyes wiki építésére → később nem kell könyvből tanulni

2. Kihúzás és aláhúzás [alacsony]

● Más technikákkal kombinálva nem kizárt, hogy van valami haszna, de egyedül
értelmetlen
● Érthető → gyakorlatilag semmi pluszt nem igényel, csak azt, hogy elolvasd a szöveget
● A kompetencia illúzióját kelti

3. Újraolvasás [alacsony]
● Nem működik
● Az azonnali újraolvasásnak viszont több a haszna, mint a szummációnak vagy
kihúzásnak

4. Vizualizáció [alacsony]
● Hogyan működik: képzeld el, vizualizáld, amit olvasol, miközben olvasod
● Elméletileg ez javítja a visszaemlékezést, de
○ nem hasznos minden szituációban (pl. a szív működését nem tudták így
visszamondani egy vizsgálatban a diákok)
○ viszonylag lassú
5. Kulcsszó emlékezeterősítő (mnemonic) [alacsony]
● Hogyan működik:

“1. Pronounce the foreign language word “Fallschirm”.

2. Find a similar sounding keyword or phrase in your own language: Fallschirm

sounds a bit like “fall chimp” (a falling chimpanzee). So “falling chimp” becomes my
keyword.

3. Create an image in your mind, in which you visually connect the keyword (which
represents the foreign language word) with its meaning: Imagine a falling chimp who
just fell off a cliff. Luckily, he opened his parachute, and is now safely sailing to the
ground.

How to recall the meaning when being presented with the foreign language word?

1. When you see or hear the word “Fallschirm”, you are likely able to recall the
keyword “falling chimp”.

2. This in turn should trigger the scene where the chimp fell off a cliff, but was able to
open its parachute, and safely sailed to the ground. :-) Ah – Fallschirm means
parachute.”

Magyar példa:
bike ~ bika → egy piros biciklin egyensúlyozó bika

● Hiába népszerű, nem működik

● A RTM-t segíti, de több vizsgálat is azt találta, hogy a HTM-val interferál és rontja azt
● Emellett nagyon hosszú időbe telik

6. Elaboratív kikérdezés [közepes]

● Hogyan működik:
○ miközben olvasol, kérdéseket teszel föl magadnak az anyagról → a jegyzeteid az
ezekre adott válaszok
○ nem a “mit?” hanem a “miért?” kérdéseket kell benne feltenni
● Előnyök:
○ gyors (32 perc vs. 28 perc)
○ egyszerű
● Hátrányok
○ igényel annyi tudást a témában, hogy értelmes kérdéseket tudj feltenni

2. “Ön-magyarázat” (folyamatábrával) [közepes]

 ● Amikor elmagyarázol magadnak egy folyamatot lépésenként (folyamatábra)
● Absztrakt problémák megértésénél különösen hasznos (pl. tétellevezetések, bonyolult
biokémiai folyamatok). Miért az a lépés történik, ami?
● Érdekesség: effektívebb, ha tanulás közben csinálod, mintha először megpróbálnád
megtanulni, aztán így visszaadni
● Előnyök:
○ egyszerű
● Hátrányok
○ lassú (dupla idő)
○ nem minden anyagra alkalmazható

8. Gyakorlóteszt [magas]
● High-stakes vs. low-stakes testing
● Meg tudja duplázni a szabad előhívást
● Kevesebb időbe kerül, mint az újraolvasás
● Az egyik legjobb módszer
● Akkor a leghasznosabb, ha kifejtős kérdéseket teszel fel magadnak, nem pedig
egyszerű vagy többszörös választást
● Módszerek
○ flashcards → ​anki
○ cornell note taking system​ {​pdf​}

9. Elosztott gyakorlás [magas]

● Ez az, ami kihasználja a konszolidáció serkentését
● Hogyan működik:
○ miután megtanultad az anyagot, 24 órán belül átismétled
○ majd újra egy pár nap múlva
○ majd újra egy hét múlva
○ (pontos intervallumok nincsenek - 10-30% az összes retenció idejének)
● Mi a háttere:
○ Ebbinghaus és a felejtési görbe → “hóban a lábnyomok”
○ több kutatás is azt mutatja, hogy a hosszú távú megjegyzésben sokkal jobb, mint
a tömeges ismétlés (amikor azonnal sokszor átismételsz egy anyagot)
○ még akkor is, ha a nettó idő ugyanannyi a két módszernél
○ mögötte egyrészt az energiát igénylő felidézés, másrészt az új kontextuális
engramok állhatnak, de biztosat még nem tudunk
○ ez a magyarázata annak, hogy miért nagyon rossz, ahogy általában a vizsgákra
készülünk, és miért felejtjük el nagyon gyorsan az anyagot
● A hátránya, hogy irgalmatlan időt vesz igénybe
● Tipp: flashcard program, ami segít ebben [​http://ankisrs.net/​]

10. Váltott témájú tanulás [közepes]

 ● Nincs igazán bizonyíték, talán jobb a hosszú távú memória, viszont kevésbé megy az
összekapcsolás

Összefoglalás
● Érdemes az időnkent olyan tanulási módszerekkel tölteni, amelyek bizonyítottak
● Ugyanakkor nem szabad kapásból mindent megváltoztatni, úgyhogy szép lassan kezdd
el bevezetni az új dolgokat, ne egyszerre.
● Amit itt megbeszéltünk, az a tudásért tanulást segíti elő, és mint ilyen, időigényes -
minden tárgyból nem tudod ezt megcsinálni, de nem is kell - keresd meg a Pareto
20%-ot
● A végére még pár tipp:
○ Ne keményebben tanulj, hanem okosabban → ha valami nem sikerült, akkor ne
több időt tölts a könyv fölött, hanem elemezd a hibáid és próbáld javítani.
○ A felkészülés az előadáson kezdődik
■ érdemes úgy érkezni, hogy már van fogalmad az anyagról (kapcsolás!)
■ figyelj oda, hogy mit hangsúlyoz ki fontosként a tanár
■ figyelj oda, hogy melyik részt érzed nehéznek
■ utóbbi kettőre fordíts nagy gondot a felkészüléskor
○ Ha lehet, kerüld el a vizsgaidőszaki darálást
○ Ha mindenképp jegyzetelsz, érdemes kézzel, vizsgálatok szerint jobb a retenció
○ Tervezd meg a tanulást. Oszd be az anyagot.

A hatékony tanulókörnyezet

Mennyi időt érdemes tanulásra fordítani?

● Klasszikus formula → a tanulásra fordított idő fele
○ ha egy napot akarsz tanulni és 8 órát alszol, akkor 16 órád marad, ennek a fele 8
óra → ennyi a fenntartható maximum, de akkor semmi mást nem csináltál
○ ami reális → 6 óra
● Úgy csináld, hogy ez a munkád → nem fenntartható a napi 12 óra

Mit érdemes enni?

● Gyakori hiba a junk food / energiaital / nagy étkezések → inzulin csúcsokat csinál, ami
miatt egyik kajakómából a másikba esel
● Érdemes értelmesen étkezni
● Például:
 ○ olajos halak
○ tojás
○ magvak
○ gyümölcsök

Hogyan és miért érdemes mozogni?

● Rengeteg eredmény van arra, hogy a mozgás jót tesz a tanulási képességnek
○ University of British Columbia: közepes aktivitású cardio, hetente 2 x 1 óra →
megnövelte a hippocampus méretét
○ Más vizsgálatokban a heti 3 x 30 perc is elérte a hatást
○ A cardio bizonyított, izomnövelő edzések hatékonysága kérdéses
● Mi történik, amikor edzel:
○ megnő az átáramló vér mennyisége az agyban → extra oxigén és glukóz
○ a mozgás megnöveli az agyban a BDNF szintjét (brain-derived neurotrophic
factor), ami serkentően hat a neurogenezisre és javítja az információtárolást
○ ezek mellett 3 neurotranszmitter szintje is megnövekszik az agyban:
■ szerotonin → feszültség csökken, hangulat emelkedik
■ dopamin → figyelem nő, memória tárolóképessége javul
■ noradrenalin → figyelem nő, percepció éleződik, aktivitás magasabb
○ mindezek a hatások együttesen arra hangolják az agyat, hogy gyorsabban és
könnyebben tanuljon
● A fentiek fényében érdemes a tanulás előtt edzeni

Az alvás szerepe a tanulásban

● Az alvás 3 nagyon fontos mechanizmussal járul hozzá a tanuláshoz
○ 1) ilyenkor zajlik a hippocampal replay, amiről már volt szó
○ 2) az alvás elősegíti a dendritek specifikus növekedését
■ az új memóriák formálódásánál a szinaptikus konszolidáció részeként a
dendritek új kapcsolatokat is képesek növeszteni
■ az alvás ezt a folyamatot elősegíti
■ egy vizsgálatban egereket tanítottak rúdon egyensúlyozni, majd alvó és
nem alvó csoportokra osztották őket. Utóbbiakban nem lehetett
megfigyelni dendritikus növekedést, és rosszabbul is teljesítettek a másik
csoporthoz képest.
○ 3) ilyenkor történik az agy kipucolása
■ 2013-ban jelent meg egy Science cikk, ami leírta, hogy alvás közben az
agysejtek kontrahálnak, a köztük lévő tér megnövekszik, és a CSF
áramlása 60%-kal megnő
■ ennek köszönhetően az alvás alatt az agy megszabadul a felhalmozódott
metabolitoktól, amelyek egyébként rontják a memóriaformálódást
 ● Ami fontos, hogy mindezek a mechanizmusok a REM fázishoz kötöttek, amely egy-egy
alvási ciklus töredékét foglalja csak el.
● Ahhoz, hogy a hatások érvényesüljenek, legalább egy ciklust végig kell aludni, ami
hozzávetőlegesen 90 perc. Ha többet nem is, ennyit mindenképp aludni kell a vizsga
előtti napon.

Hogyan érdemes pihenni a tanulással töltött napokon?

● Könnyed olvasás → egy vizsgálatban azt találták, hogy aki könnyed olvasással tölti a
pihenő idejét, annál jobb a retenció, mint aki nem
● Mozgás
● Meditáció (mindfulness)
● Érdemes olyan aktivitást választani, amiből nem nagy erőfeszítés visszatérni a
tanuláshoz
● Fókuszált vs. diffúz mód → Dalí

Egyedül tanulás vs. csoportban

● Egyéni preferenciától függ
● A veszélyeire érdemes figyelni → például amikor a csoport jó ürügy a halogatásra

Gyakran felmerülő hibák

● Alkohol
○ kifejezetten nem jó ötlet
○ az alkohol aktiválja a GABAa és gátolja az NMDA receptorokat, ezzel
megakadályozza a memóriaformálódás minden elemét, de főként a szinaptikus
konszolidációt. Emellett felületessé teszi az alvást és csökkenti a REM arányát.
○ hiába tanultál egész nap, ha utána elmész egy-két sörre, az alvás alatt nem tud
megtörténni a memória konszolidációja → nem lesznek hosszú távú
elméknyomaid.
● Zenehallgatás tanulás közben
○ régóta tudjuk, hogy a megelőző zenehallgatás pozitív hatással van a kognitív
feladatokra, mivel növeli a figyelmet és pozitív érzelmeket kelt
○ ugyanakkor ma már az is bizonyítást nyert, hogy műfajtól függetlenül, a tanulás,
illetve bármilyen egyéb kognitív feladattal egy időben hallgatott zene
szignifikánsan rontja az egyén teljesítményét.
○ az instrumentális zenében az akusztikus variációk, a szöveggel rendelkezőkben
pedig a szöveg szemantikus üzenete multitaskingra kényszeríti az agyat, ami
rontja a teljesítményt, illetve akár teljesen meg is akadályozhatja az
emléknyomok formálódását.