Professional Documents
Culture Documents
Handout - Tanulástechnika Műhely
Handout - Tanulástechnika Műhely
Handout - Tanulástechnika Műhely
A tanulás neurofiziológiája
Kódolás
A kódolás az a folyamat, amikor a szenzoros információból az agy kezelhető csomagokat alkot.
Azért nem lényeges jelenleg, mert automatikus és nincs köze a tanulási hatékonysághoz.
Tárolás
A tárolás megértéséhez 3 területről kell beszélni:
● a memória makro-felépítése;
● a memória mikro felépítése;
● és az emléknyomok rögzülésének folyamata.
Az implicit memóriába tartozik minden olyan tudás, amely nem tudatosul, amikor használod,
amely nem kimondható. Például a biciklizés. Ha egyszer megtanultad, nem kell tudatosan
végiggondolnod ahhoz, hogy csinálhasd és nem is tudod elfelejteni. Az összes mozgás az
implicit memóriába tartozik.
A másik forma az explicit vagy deklaratív memória. Ez az a tudás, amit tudsz deklarálni, azaz
kimondani és a felhasználáskor tudatosulnia kell. Két részre osztjuk:
● az epizodikus
● és a szemantikus memóriára.
Előbbi tárolja az életeseményeket, utóbbi pedig a világról összegyűjtött tudást, tényeket és
adatokat. Amit a mindennapokban tudásnak nevezünk, az gyakorlatilag a szemantikus
memóriánk.
RTM
A RTM lakhelye a hippocampus, egy ív alakú állományrész a temporalis lebenyben + a
temporalis lebeny egyéb részei. A hippocampus (HC) név jelentése tengeri csikó, amit az alakja
miatt kapott. A hippocampus és tágabb értelemben a RTM az emlékek formálódásának helye.
A RTM csak nagyon rövid ideig képes megőrizni emlékeket (20-30 s), és korlátozott a
tárolókapacitása. Régebben, a klasszikus formula a 5+-2 volt, a mai vizsgálatok inkább azt
mondják, hogy 4 egységnyi információ megőrzésére képes. Ugyanakkor az egységek mérete
nem számít.
HTM
A HTM a RTM ellentéte. A kapacitása szinte végtelen, és nagyon hosszan képes tárolni
információkat. A HTM az agykéregben és a kisagyban helyezkedik el. Előbbi az explicit
memóriaelemeket tárolja, utóbbi az implicitet.
MM
A munkamemóriát úgy érdemes elképzelni, mint egy munkaasztalt, ahol különböző elemekből
új elemeket hozol létre. Ez az a hely, ahol az új mentális modelleket, koncepciókat alkotod meg.
Az agyban hozzávetőlegesen 100 millió neuron (idegsejt) található. Ezek sejttestből, axonból
és dendritekből állnak. Minden egyes neuron a dendritjein és axonján keresztül sok másik
neuronnal kapcsolódik. Ezeket a kapcsolatokat szinapszisoknak nevezzük. Ezekből a
szinapszisokból 10^15 db található az agyban.
Amikor egy idegsejt aktiválódik, elektromos áram fut keresztül a testén, majd az axonján, amely
az axonterminalisan neurotranszmitter felszabadulást vált ki. Ezek a kis kémiai anyagok
átvándorolnak a két sejt közötti távolságon és a másik neuron denritjein lévő receptorokhoz
kapcsolódva annak a sejtnek az elektromos kisülését hozzák létre. Ez az agy működésének
alapja — egymás után felvillanó neuronok elképesztő hálózata.
A rendszer érdekessége, hogy egy adott neuron nem csak egy engram része lehet. Véve a fenti
példát, D neuron tagja az ABCD körnek, ami tárol egy emléket, de része lehet DEFG körnek is,
ami tárol egy másikat. És így tovább. Ez azt jelenti, hogy a különböző engramok, és az általuk
tárolt emlékek egymással asszociálódhatnak.
Az emléknyom először a HC-ban tárolódik, ahol először maga a sejtek közötti kapcsolat
erősödik fel, majd idővel innen átíródik egy másik fizikai helyre a cortexben, ahol aztán
folytatódik a szinaptikus konszolidáció is.
Az egyik lehetőség az alvás. Ma már tudjuk, hogy alvás közben történik a “hippocampal replay”,
ami a HTM-ba való átírás kihagyhatatlan lépése. Azt figyelték meg különböző vizsgálatokban,
hogy alvás közben az állatok hippocampusában újra felvillantak azok az engramok, amelyek
nap közben keletkeztek. Sokszorosára gyorsítva, többször. Ma úgy gondoljuk, hogy ez a
rendszer szintű konszolidáció első és kihagyhatatlan lépése. Ezért nagyon rossz ötlet kihagyni a
vizsga előtt teljesen az alvást - ha nem alszol, a HC nem tudja bevésni az újonnan megszerzett
információt.
Előhívás
Az emléknyomok előhívása nem mindig egyszerű feladat. Ennek az az oka, ahogy az agy az
információt strukturálja, ami a legkönnyebben úgy érthető meg, ha összehasonlítjuk a
számítógépekkel. A gépek a memóriájukat szektorokra osztják. Minden szektornak van egy
címe. Amikor a gép belepakol valamit a szektorba, feljegyzi, hogy ezt idetette. Amikor
legközelebb kérik tőle az adott információt, csak odamegy a címhez és megszerzi az adatot.
Ezzel szemben az emberi agy asszociatívan tárol. Minden emléknyom közös neuronokon
keresztül kötődik más emléknyomokhoz. Amikor vissza akarsz szerezni egy információt, akkor
két dolog történhet - az engram vagy annyira erős, hogy azonnal beugrik a válasz, vagy ha
nem, akkor ún. retrieval cue-kat, előhívási nyomok használatára szorulsz. Ezek egyéb emlékek,
amelyek kötődnek a keresett emlékhez. Így működik például, amikor a vizsgáztató rákérdez egy
kulcsszóra, amiről beugrik az adott anyagrész.
Ez az oka annak, hogy azok az anyagrészek, amelyeket több helyen, több környezetben
tanultál már, könnyebben eszedbe jutnak, mint azok, amelyeket csak egy helyen kértek
számon. Egyszerű hasonlat erre a teregetés. Ha a kertben egy kötélre teregetsz ruhákat,
csipeszeket használsz, hogy a szél ne fújja el. Minél több csipesszel rögzítesz egy ruhát, annál
valószínűbb, hogy a kötélen fog maradni. Az emléknyomok ugyanilyenek - minél több helyről
rakod körbe más emlékekkel, annál valószínűbb, hogy utat fogsz hozzá találni, amikor keresed.
A recall az, amikor azonnal eszedbe jut az információ, és nem kell hozzá segítő jel. A
recollection, amikor rendelkezel kulcsinformációkkal, és a maradék helyet feltöltöd a logikád
illetve az asszociatív felkutatás segítségével. A tételkidolgozás plédául tipikus recollection
jellegű előhívás. A recognition az előhívás legalacsonyabb szintje - ilyenkor csupán annyira
vagy képes, hogy felismerd az adott információt, de magadtól nem tudod előhívni.
A recollection azért különösen veszélyes, mert a diákok gyakran fals biztonságérzetet kapnak
tőle. Ez az egyik olyan jelenség, amit a tanulástechnikában a kompetencia illúziójának hívnak.
Összefoglalás
Az agyad egy biológiai gép, és vannak fix paraméterei, amiken nem tudsz változtatni,
akármennyire szeretnéd. Szerencsére meg tudod ismerni a működését, és ez egy rakás módon
kihasználható. Például most már tudod, hogy úgy tudsz több dolgot megjegyezni rövid távon, ha
az információkat nagyobb csomagokba rendezed össze, és úgy rakod be a 4 doboz egyikébe. A
konszolidációt segítened kell, amire tök jó dolog az ismétlés és a megfelelő mennyiségű alvás.
Az agy asszociatívan tárol, így akkor jársz jól, ha az új tudást, már meglévőhöz igyekszel kötni,
illetve a lehető legtöbb ponton rögzíted. És ami a legfontosabb: a memóriád egy fix eszköz, de
abban nagyon sokat fejlődhetsz, hogy hogyan forgatod ezt az eszközt. Mint minden a világon,
ez is egy fejleszthető készség.
Bizonyítékalapú tanulásmódszertan
2013-ban jelent meg egy nagy tanulmány, ami a pedagógia pszichológia területén elért addigi
eredményeket elemezte ki, és bemérte a leggyakrabban használt tanulási technikák
hatékonyságát. A módszereket alacsony, közepes és magas hatékonyságú csoportba sorolták
— az alábbiak ezen a cikken alapulnak.
1. Szummáció [alacsony]
● Olvass el egy oldalt, és foglald össze néhány mondatban
● Elég hatástalan, de még mindig jobb, mint az aláhúzás és újraolvasás
● Főként ott hasznos, ahol neked kell generálnod az anyagot, többszörös választásra
például ineffektív
● Hozzájárulhat a “Google-effektushoz” → emlékszel, hogy leírtad, azt is, hogy hova, de
azt nem, hogy mit (ez gyakorlatilag a recognition típusú előhívás)
● Nagyon hasznos személyes wiki építésére → később nem kell könyvből tanulni
3. Újraolvasás [alacsony]
● Nem működik
● Az azonnali újraolvasásnak viszont több a haszna, mint a szummációnak vagy
kihúzásnak
4. Vizualizáció [alacsony]
● Hogyan működik: képzeld el, vizualizáld, amit olvasol, miközben olvasod
● Elméletileg ez javítja a visszaemlékezést, de
○ nem hasznos minden szituációban (pl. a szív működését nem tudták így
visszamondani egy vizsgálatban a diákok)
○ viszonylag lassú
5. Kulcsszó emlékezeterősítő (mnemonic) [alacsony]
● Hogyan működik:
3. Create an image in your mind, in which you visually connect the keyword (which
represents the foreign language word) with its meaning: Imagine a falling chimp who
just fell off a cliff. Luckily, he opened his parachute, and is now safely sailing to the
ground.
How to recall the meaning when being presented with the foreign language word?
1. When you see or hear the word “Fallschirm”, you are likely able to recall the
keyword “falling chimp”.
2. This in turn should trigger the scene where the chimp fell off a cliff, but was able to
open its parachute, and safely sailed to the ground. :-) Ah – Fallschirm means
parachute.”
Magyar példa:
bike ~ bika → egy piros biciklin egyensúlyozó bika
8. Gyakorlóteszt [magas]
● High-stakes vs. low-stakes testing
● Meg tudja duplázni a szabad előhívást
● Kevesebb időbe kerül, mint az újraolvasás
● Az egyik legjobb módszer
● Akkor a leghasznosabb, ha kifejtős kérdéseket teszel fel magadnak, nem pedig
egyszerű vagy többszörös választást
● Módszerek
○ flashcards → anki
○ cornell note taking system {pdf}
Összefoglalás
● Érdemes az időnkent olyan tanulási módszerekkel tölteni, amelyek bizonyítottak
● Ugyanakkor nem szabad kapásból mindent megváltoztatni, úgyhogy szép lassan kezdd
el bevezetni az új dolgokat, ne egyszerre.
● Amit itt megbeszéltünk, az a tudásért tanulást segíti elő, és mint ilyen, időigényes -
minden tárgyból nem tudod ezt megcsinálni, de nem is kell - keresd meg a Pareto
20%-ot
● A végére még pár tipp:
○ Ne keményebben tanulj, hanem okosabban → ha valami nem sikerült, akkor ne
több időt tölts a könyv fölött, hanem elemezd a hibáid és próbáld javítani.
○ A felkészülés az előadáson kezdődik
■ érdemes úgy érkezni, hogy már van fogalmad az anyagról (kapcsolás!)
■ figyelj oda, hogy mit hangsúlyoz ki fontosként a tanár
■ figyelj oda, hogy melyik részt érzed nehéznek
■ utóbbi kettőre fordíts nagy gondot a felkészüléskor
○ Ha lehet, kerüld el a vizsgaidőszaki darálást
○ Ha mindenképp jegyzetelsz, érdemes kézzel, vizsgálatok szerint jobb a retenció
○ Tervezd meg a tanulást. Oszd be az anyagot.
A hatékony tanulókörnyezet