u г a

Brassó, 1871. Első évi folyam 1. szám. kedd, január 3.

Megjelenik ez a lap heten- Hirdetési díj:

kint kétszer, 3 hasábos garmond sorért,
Kedden és Pénteken. vagy annak helyéért -J kr.—
(1—10 sornyi hirdetés ára
Ára: mindig 40 kr.) — Bélyegdij
Egész évre . 6 ft. — kr. minden igtatáskor 30 kr. —
Félévre . . 3 ft. — kr. Nagyobb hirdetéseknél alku
Negyedévre . 1 ft. 50 kr. szerint. — Hirdetések fölvé­
tetnek a szerkesztőségben
Szerkesztői és kiadói szállás: és Römer és Kamner nyom­
K en y eres A dolf ügyvédi
irodája, Nagypiaczon- Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. dájában.

rapodott és kaszinóban tömörült magyar ható és tényekre fektetett visszaéléseket hűn

Brassó 1871 jan. 1.
polgárságra joggal kell számitniá, melyet a visszatükröztetvén, nyitva állva a városi,
(0). Előttünk fekszik a „Nemere“ pro- barczasági felszabadult csángó magyarságnak vidéki és hazai közönség pártszenvedélytől
orammja s örömmel olvassuk az abban ki­ mindennapi elkerülhetleu szellemi kenyeré­ ment és illő hangon kifejezett alapos pa­
fejtett eszméket, mert olyanoknak találjuk nek kell tekintenie, ha pangásából kibon­ naszainak. Nagy szolgálatot tehetnek a vi­
azokat, melyek a jelenkor igényeinek, vá­ takozni és nemzeti úgymint ipari uj életre déki lapok másfelől a közügynek az által
rosunk, vidékünk és hazánk szükségeinek ébredve a nemzet méltó tagjává akar lenni. is, ha a körükbeni nyilvános és hatósági
megfelelnek. Már régtől fogva képződött Valamint 1847ben a Brassói lapok úgy ma élet folyámának hű visszatükrözése által a
hézagot fog kitölteni, rég óta érzett szük­ a Nemere az alkotmányos élet nélkülözhet- kormánynak helyes útmutatást adhatnak
séget fog pótolni e lap. len postulatumaként jön létre, kedvezőbb teendőinek irányzatára. Jobb informatiót
Tudtunkkal ez a harmadik magyar hír­ auspiciumok alatt, mint akkor amaz. várhat a kormány a pártszinezettől ment
lap, mely városunk fennállása óta itt nap­ Egyik csalkatlan ele valamely állam és a közvéleményt tolmácsoló közlönyöktől,
világot láthatott. Az első a 30as években alkotm. fejlődöttségének az is, ha sok vi­ mint ellen- és rokonszenvtől vezetett egye­
létezett Veres György és Köpe szerkesztése déki közlönye van; ez taausága annak, hogy sektől.
alatt, de egy éves életét a részvétlenség ki­ az ipar, tudományosság, nyilvános élet mun­ Három az Isten igaza, harmadik ma­
fújta. A második 1847ben jött létre a derék kássága pezsg és nem szünetel az állam gyar lap a „Nemere“ is a Barczaságon.
Veszély Károly akkor brassói gynmasialis legtávolibb részeiben is. Ezt láthatjuk E u­ Elődjeinek elseje egy, másodika két évet
tanár szerkesztése és néh. Kováts Antal ropa alkotmányos országaiban; de még na­ élt; neki mint harmadiknak nem csak há­
apát kőzremunkálása mellett, „Brassói la­ gyobb mértékben Amerikában. Ellenben a rom évet, hanem hosszas állandó életet óhaj­
pok “ cim alatt. Ennek élete már hosszabb hirlapokbani szegénység mindenhol csak az tunk s egyszersmind azon alkotmányos vi­
volt az elsőénél, mert csaknem 2 évig je ­ alkotm. szabadságbani, s az ezzel járó szel­ szonyoknak is, melyek e lapnak létre jöttét
lent meg kétszer hetenkint, küzdve a pol­ lemi, erkölcsi, anyagi és közéleti szegény­ városunk, vidékünk és hazánk különbség
gári szabagság eszméje mellett ; 1849ben ez j séget árulja el. nélkül minden fiának jól felfogott érdekében
eszmével a lap is eltűnt s szerkesztőjének | A vidéki lapok száma és életre való­ igénylik.
üldöztetés Ion jutalma. sába
Ö biztos mértéke eb'vszersmind
p*' azon vi- Bajos a vállalat, nehéz a munka, de
A „Nemere“ tehát a harmadik ilynemű dék lakossága politikai érettségi fokának is. ha áldozatkész és erélyes kezdeményezők
növény, melynek kissé szokatlan s nem Csak a merev centralisationak meghó­ nem találkoznának, sok jó s következmé­
eléggé jól elkészült talajba keilend meg dolt országokban pang a vidéki hírlapiro­ nyében üdvös vállalat elmaradna. E lap­
gyökereznie, miért is acclimatizálása egy­ dalom , ugyanazért csak örvendetes jelen­ nak is előre a rész vétlenségnek hideg fu-
felől több gondot több ápolást, másfelől pedig ségnek vehetjük azt, hr mentői több vidéki valmát keilend kiáilani; de ösmerve a szer­
több elszántságot és kitartást igényelem], közlönv nemcsak létre ; ‘n, de fenn is állhat. kesztő elszántságát s s z ív ó s kitartását, nem
ha hosszas és sikeres életet akaruuk neki A vidéki közlönyök az ipar és keres­ kételkedem, hogy sikerülni fog neki lapját
biztosítani. kedés érdekeinek előmozdításán kívül nagy az igazság oly orgánumává fejleszteni, mely­
Az ezelőtt 21 évvel élt „Brassói lapok“ szolgálatot tehetnek a közügynek, midőn ben e hon különféle természetű de mégis
e város és vidéken kedvezőtlenebb existen- egyfelől ellenőrként figyelnek a közigazgatás, egyenlő joggal s a közös anya iránt egyenlő
tialis feltételekre találtak volt, mint ma a igazság-szolgáltatás és municipalis élet je ­ szeretettel bíró, méltányosan gondolkozó fiai
Nemere, melynek csak magában városunk­ lenségeire, ennek minden fontosabb mozza­ szívesen találkozandnak egymással a közös
ban számilag, anyagilag és értelmileg gya­ natait, úgy nem különben az e téren előfordul­ czél előmozdításában.

végül a nóta; megérem még, hogy olyki tapsol, olyki Ha muszka jön ránk, ha német, ha akármi: a
ugrik reá! „Nemere“ mindig csak az egységes, szabad, alkot­
Minekutána pedig kellőleg bebizonyítottam, hogy mányos, minden polgárát egyenlő jogban részesítő
a „ N em er e“ e lső szám a nem fo g t e lj e s e n k i­ Magyarországért fog lelkesedni.
e lé g ít e n i s e n k it, — bizonynyal nem alaptalon azon A Nemere szél továbbá mindig keletről nyu­
A „Nemere“ nevéről s holmi egyetmásról. szomorú sejtésem, hogy a mi kedves. „.Nem erén “-két gatra fú. íg y a mi „Nemerénket“ is arra vonzák
A „Nemerének“ ez az első száma nem fog tel­ rettenetesen el fogja tépászni a tisztelt közönség. vágyai, Nyugatra, édes testvéreinkhez, a nagy, sza­
jesen kielégíteni senkit. Épen ez okból emelem most szómat. bad és boldog Magyarországhoz.
Ne vonják föl szemöldeiket, tisztelt munkatársak, Nem kegyelmet akarok kérni. Haj-haj! Más e l­ A Nemere szélnek ezenkívül az a tulajdonsága,
a kik az első számba fognak dolgozni; nem önök határozással léptünk mi a sorompók közé. A „Ne­ hogy tiszta időt, áldásos évet hoz a vidékre, mikor
ellen szól ez ítélet. Én most, midőn e sorokat irom, mere“ nem kér és nem ad kegyelmet. Mi is meg­ uralkodik. Ilyen akar lenni a mi „Nemerénk“ is.
még egyet sem láttam a megjelenendő czikkekből; tépjük a tépnivalót; hadd tépjenek minket is. Igyekezni fog megtisztítani a vidéket minden ósdi-
és van okom feltenni, hogy valamennyi megállja Hanem arra akarom kérni a tépő közönséget ságtól, a tespedés öldöklő gőzétől, előítéletek és kivált­
helyét. Mindamellett ismétlem jóslatomat, hogy: „a teljes komolysággal, hogy töltse ki haragját a liad- ságok maradványaitól; és elősegíteni az áldások a,zon
„Nemerének“ ez az első száma nem fog teljesen sergen, az egyes czikkeken; és hagyjon békét a esztendejének eljövetelét, a melyben azért fog ha­
kielégíteni senkit.“ lobogónak, a „Nemere“ névnek. Tessék összeszidni bozni az apa, hogy vajon iparrosá, kereskedővé, föld-
Onnan tudom, mert engem még soha sem elé­ a vezérczikket, hogy mért nem oldotta meg egy­ mivessé, vagy tudomány emberévé növelje gyerme­
gített ki egyetlen mutatvány — vagy első szám sem. szerre a keleti és nyugati kérdést, a szászföld kér­ két, mert mindenik pálya boldogságot ád becsületes
Nem veszem ki az Arany „Koszorúját,“ a melyet déseit, a községrendezést, a törvénykezést, az adózást, munkásának.
pedig most elejétül végéig ugyan csak kitűnőnek a nemzetiséget, a népnövelést stb. A Nemere szélnek, egyebek közt, az a tulaj­
tartok; nem a közelebbről megjelent „Keletet“ vagy Ugyan olyan módon elverhető a külföld: hogy donsága is megvan, hogy a betolakodó poloskákat
„Erdélyt.“ Az első számot kielégitetlcnül tettem le mért nem tudósit Gorcsakoff gondolatáról, Bismark ki nem állhatja. Székely embert s a haza más la­
kezemből mindig. furfangjának utolsó száláról, Gambetta fennesapongó kóját is próbára teszi, ha utón kapja a Barcza vagy
Miért? nemes reményéről és Károly herczeg nagyhatalmi Háromszék síkjain; hanem azok csak kiállják. Ha­
Azért talán, mert a programmokban rendesen álmairól. nem a mi kedves emlékű czivilizatorainkból, a kik
érintve van mindaz, a mi a lap egész pályafutása Hasonlatosképen elverhető a tárcza, el az ujdon- 49 Î után betolakodtak, minden nagyságos hatalma
elébe tűzetik czélul; és egyetlen számban mindazt sági rovat, a vidéki levél, a gazdasági tudósítás, még mellett sem sok mert szembe nézni ezzel a goromba
megoldani képtelenség. a szerkesztő aláírása is. székelylyel; s volt, a ki megfagyott az utón, czivi-
Hanem a névnek tessék békét hagyni; az lobogó lizatori hivatása teljesítésében. No hát ezt a tulaj­
És azért is talán, mert akárhogy kitanulta az
nekünk, a mely alatt derék csatákat szándékozunk donságot is örökli a mi „Nemerénk;“ adja isten, ne
ttrfi a tánczoskolákat, első bálba léptekor habozó és
vívni isten segítségével: Az a „Nemere“ név nagyon legyen szüksége rá.
elfogult lesz. — Várjatok csak, hogy tüzűljön belé!
sokat jelent. A Nemere szél végül — hogy minden egyéb
& végül akárhogy s mint, annyi kétségtelen Azt jelenti először, a mit a szerkesztő már a tulajdonságot elhallgassunk — ha fú 24 óráig, eltart
tény, hogy ba a világ legelső hegedüvirtuoza egyet programúiban is kifejezett, hogy „a Nemere meg­ három napig; ha meg nem áll a három nap betöl­
ránt csak a nyirettyűvel 8 akkor azt mondja: várja indul és utjából ki nem tér.1' Ezt szokta cselekedni tőkor, fú egy hétig; s ha azon is túlment egy órával,
tok három napot, addig nem folytatom, — én ennyi­ a Nemere a szél; ezt fogja cselekedni a „Nemere“ három hétig ne várja senki szünetét. Ezt a tulaj­
ből még hajlandó nem lehetek ö kegyelme virtuozi­ a lap is. donságot jóslatnak szeretjük venni a mi „Nemerénkre;“
tását elösmerni.
Ez ugyan nem érdem, csupán kötelesség; de és minekutána minden erőnkkel azon leszünk, hogy
Pedig várjatok csak három napot; arra megint a hol annyi ellenkező példa van, ott érdemnek is fenntartsuk az első esztendő 24 órájáig, aztán három
hármat, s igy tovább: meglátjátok, hogy tetszeni fog megjárja. napig s egy hétig, — reméljük, hogy átszáll örök-
 térni. Az ifjak ellenben az unió teljes életbe lárdságának örömhírét. Isten hozott te új vendég
A szász nemzeti egyetem gyűlése.
léptetése czéljából sürgetik megszüntetését. hazánk délkeleti végpontján, isten hozott az emésztő
A szász nemzeti grófnak folyó év Nov. Mintegy két év óta nagyon kevés élet­ némaság után !
Jövel te 1871-nek új hirnöke, légy szabadság-
30-ikáról szoló, a szász székekhez és vidé­ jelt tapasztaltunk az ifjú szászok részéről; szerető házainknak évek hosszú során át vigasztaló,
kekhez intézett körlevele elrendeli a követek most azonban örömmel üdvözöljük ébredé­ ébresztő, bátorító angyala! Igaz, már két elődödet
választását és az egyetem-gyűlés megnyitását süket. gyilkolta meg h, közöny, mély álom, idegen szellem,
a jövő év Januarius hava 10-ikére tűzi ki. Olyan nyitatkoáatokat, a minőket Bras- mondhatnám Brassónak valami sajátos fojtó gőze, mely
nem anyira talaja — mint inkább kifelé gravitáló
A tanácskozások tárgyait a kerületek­ !sóvidék egyik választott képviselője, Zami- iskoláiból fejlődik ki és csirájában öli meg a valódi
nek vélemény adás végett kiadott ügyek ner Eduárd űrtől hallottunk: hogy ő a le­ ; hazafiság szent érzetét. Brassó talaja, lé g e, vize,
u. m. az erdők kezelése, az ipari képzettség hető szélső határig kíván menni a Király- kenyere, fája, bundája mind kitűnő jó-, népo védve
emelése, a hivatalnokok fizetésének rende­ föld szervezetének az ország egyéb részei­ ! van a rakonczátlankodó székely Nemere ellen felleg-
zése, több hivatalnok nyugdíjazása, a meg­ hez szabott átalakításában, — csak öröm­ : vára által ; a muszka torony sem boszantja többé a
búzát áruló székelynek a magos Czenk szüdacsu-
ürült hivatali állomások betöltése, a Nagy mel vehetünk tudomásul. j csáu járó szemeit.
Szebenben 189 szám alatt fekvő háznak Ideje is mind az ország egyetemes ér­ Még is nincs fény árny nélkül. A Czenk alatt
eladása, számadások megvisgálása,az 1871-iki dekéből, mind a Királyföldön lakó magyar j virágzó városban sokan jövevénynek tekintik a ma­
budget, kölcsönök kiadása, a fogarasi do­ és román polgárokra való tekintetből, hogy gyart és habozás száll lelkünkre: hogy vajon megfér
minium visszabocsátása, földmivelési osko­ a különlegességek valahára megszűnjenek j c három dudás: német, román és magyar lap, egy
lák felállítása, a földmi velési viszonyok és és életbe lépjen tényleg itt is az egyenjo­ Inokunk, csárdában. — De ne félj „Nemerénk1“ mi ifjú baj­
1849 óta megszaparodtunk és fülnyilt szeme
más nevezetes ügyek rendezése, de főképen gúság. az addig aluvóknak. Azért csak bátran előre! N e­
és első sorban a Királyföld közigazgatási A szász egyetem tárgyalásait éber fi­ héz leend a küzdés, de dicső a győzelem. Előre
rendezésének az| 1870—XLII. t. ez. 88 §-a gyelemmel fogjuk kisérni;gondoskodtunk már csüggedetlenül „szabadság, egyenlőség, testvériség“
értelmében történendő megvitatása fogja ké­ kitűnő tudósítóról. jelszavakkal a magyar hazában!
Brassai választások. Az 18G9 Mártius 22-én Uraim, tanuljunk egy kis harmóniát: „itt élned,
pezni. hullnod kell“ — s gazdag városunk három lapja élni
A szász nemzeti egyetemnek ez alka­ kelt ideiglenes szabályok alapján a brassai városi
képviselet választ három és a vidéki képviselet ha­ és világolni fog a közhaza oltárán; az elsőség pedig
lommal tartandó ülései minden esetre na­ sonló képen három követet az egyetemre. A városi azé leend, mely édes hazánknak legtöbb s legszi­
gyon érdekesek lesznek. Hir szerint lesz képviselet múlt év December 27-én tartotta meg a lárdabb oszlopot nevel nemzete fiaiban.
egy olyan párt is, a mely az egyetemet választást, és megválasztattak városi tanácsos és or­ Hadd tekintsenek téged, ifjú Nemere, a Bach-
törvényellenesnek és ennek folytán hatá­ szág-gyűlési képviselő Wächter Frigyes, városi taná­ huszárok mumusnak ; nekünk te vezérünk vagy a
feltűnt új évben, s szövétneked világánál lelépve a
rozatképtelennek fogja nyilvánítani azon ok­ csos Brennerbevg Ferencz, és hites ügyvéd Klockner
Móricz. A vidéki képviselet December 29-én válasz­ felekkezetesség rideg ösvényéről, a hazaszeretetben
ból, hogy a választások nem a régi joga­ totta meg követeit, és szavazattöbbséget nyertek: er­ egyesülve nagyobb sikerrel vethetünk gátot minden
lapon, hanem az 1869 Mártius 22-ikén kelt dészmérnök Zaminer Eduard, Brennerberg Gyula és nemzetünk jólétét, virágzását, kifejlődését akadályozó
ideiglenes szabályok szerint történtek. Artzt Mihály tanácsi titkárok. idegenszem törekvéseknek.
Örömmel nyitunk ajtót előtted, Brassónak har­
Az ó szász párt minden látszat szerént A választások kitűnő jól ütöttek ki: a megválasz­
madik magyar lapja; és ha valamely korcs magyar
nagy tusára készül; megtámadni szándékozik tottak mindnyájan a fiatal szász párthoz tartoznak, és
nevei jobb részint eddigi nyilváuos életük­ hátat forditna neked, kérünk, ne rázd le a port lá­
egyátalában mindent, a mi a mostani kor­ azoknakből, mint országgyűlési, és egyetemi képviselőkéi es- badról, szászor kopogtass be ajtaján, mert a tékozló
mánytól és rendszertől származik, és ezzel meretesek. Klockner, Artzt és Zaminer most nyertek fiú még mindig visszatérhet édes atyjához!
szemben utolsóig védeni minden ósdiságot, először nyilvános küldetést. Midőn én markodba nyomom arczom verojte-
kének hat forintját, kérlek szépen, hozz a feltűnt
a szászföld összes kiváltságait. Zaminer megválasztása annál nagyobb örömünkre
1871. évben mindig csak jó hirt az édes hazáról,
Ezen párt törekvései eléggé ösmerete- szolgál, mert ő nyíltan vallotta magát folyvást a mostani
alkotmány hívének, még oly időben is, a midőn ‘az innen pedig vidd hírül, hogy Brassó és vidéke ma­
sek; férfiait is ösmerjük nagyából. Veze­ ifjú szásZ"párt egészen beolvadni látszott az öregek gyar része nem halt meg, Iranern aludt, de most fel­
tőjüknek, bizalmas körben legalább, Teutsch táborába. Osmerve nyilváuos életét meg vagyunk győ­ ébredt és eszmél.
superintended mondatik. H u n.
ződve a felöl, hogy a politikai térén józan és valódi
Ezen urakkal az uj szászok pártja csak hazafiul nézeteivel, a gaÉlasági sz a k m
egy pontban találkozhatik: az Erdély felett erdészeti és nemzetgazdászati kitűnő képzettsége
á k b a n pediglen
V i (1 c k.
kormányzó szabad kéz megszüntetésének !által, Legyen az egyetemnek díszére fog válni. Brassó város népiskoláiról.
sikeres mindnyájok működése!
sürgetésében. A vidéki tanfelügyelő egy emlékiratot
Csakhogy a két fél indokai nagyon j Hétfalu Jan. 1. 1871.
Iintézett a városi tanácshoz, melyben terje­
különbözők lesznek egymástól. A brassói viharedzett magyar bárka — bála
delmesen és adatokkal mutatja föl Brassó
Az ó párt azért haragszik a szabad ' hazánk őrangyalának — nem sülyedt el! Imé most !város összes népiskoláinak mostani hely­
kézre, mert régi állapotokra szeretne vissza­ bocsátja világgá a harmadik galambot, létének, szi- zetét.

ségiil a jövő nemzedék három hetébe s uj erőkkel gathattam a papok és tanítók észjárásait, a csángó vajfészek.“ „Amott egy csángó aszszony, mindjárt
újra kezdi akkor végtelenre nyúló pályafutását. nép iránt táplált véleményét és kihallgathattam a nép­ beérjük és felültetjük, ö osztán a tisztelendő úrhoz ve­
Ezen reményhez saját törenkvésünkön kívül nek legtitkosabb fájdalmait a miket olasz papjaiknak zet.“ Be is értük. Kicsiny piciny teremtés volt, hátán
egyéb alapunk is van: az a lelkesedés, melylyel föl­ még a gyóntatószékben sem mondottak volna meg— átalvelő, öltözetéről nem mertem volna reá fogni hogy
karolták ügyét környezetében palotától a kunykóig. Foksányból Acsudon át előbb Szászkutra, onnan- magyar, pedig az voltam éspedig milyen magyar! Soha
Ha Háromszék legfőbb polgári hivatalnoka nem tar­ ügyeirnet végezve — Klézse felé siettem. Az a szép sem látta a magyar földet s bizonyosan nemis látja és
totta méltósága alatt állónak addig hordozni a „Ne­ országút, mely Acsudból Bakó felé vonul, gyümölcs még sem tudott más nyelvet, mint a magyart.
mere“ gyiijtöivét mig tele telt; azokat a brassai egy­ fákkal volt szegélyezve, többször leszáltarn és a leg „Jó estét húgom! szólitárn meg nyájasan, hogy
szerű polgárokat sem szabad felednünk, a kik ol­ szebb körtékből almákból válogattam. Szekeresem hívják azt a falut amott? „Klézsének.“ Hát a Tdö
vasni sem tudnak (ilyen kettő van), mégis előfizettek, azt mondá hogy ez szabad, ügy is volt, senkisem jrat? „Pater Jánosznak.“ Én is oda akarok menni,
csakhogy a lap fennálljon. szólított meg, bár sokan láttak, hogy mily busásan öjjön üljön fel s vezessen a Tdö úrhoz. „Nem is
Ilyen előzmények után ha még eszébe is jutna kertészkedtem. „Istenem minő szép gondolat volt ez, )ánom mert úgy sziernek (fájnak) a tagjaim hogy.“
laptársaink uómelyikének — a mit csak a szüklelkü igy beültetni az országutat gyümölcsfákkal gon­ Oh édesz Istenkém menynyit isz kell dolgozni
irigyekről teszünk föl — elfúni a róka farkasverem- dolám magamban s minő szép volna ha ot túl a I bojárnak — folytató a beszédes menyecske, mi alatt
beli nótáját, hogy: „a kinek neve legrútabb, együk hegyeken a szép székelyföldön is úgy volna! Bizony tocsis mellett helyet foglalt.
meg ebédre,“ — nem félünk, hogy a „Nemerére“ ma is csak azt mondom, hogy szép és áldott dolog Pajkos kocsisom azonnal hozzáfogott az ingerke­
essék a nóta vége, mert volna az a kincses Erdélyben: gyümölcs fák hűs árnyai léshez s én alig bírtam hallgatni az ügyes pattogó
1- ször a „Nemere“ neve nagyon szép, a mint alatt utazni a nyár forró napjaiban . . . . nagyar feleleteket.
fentebb bebizonyitatott; és Feltűnt továbbá a sok gyöngyörü vetés, a Seréth „Tudnak-e itt magyarul? szólék én is hozzá.
2- or a „Nemerének“ ereje is van, s ha épen mind| két partján; a szép kinézésű udvarházak, az ,Má hogy ne tudnának, mit isz tudnának mászt? A
arra kerül, ő nótázik másra. asztagokkal megrakott csűrös kertek. „Ez itt a ’érflak tudnak oláhul isz, de mi aszszonyok azt szem
Egyébaránt éljünk kedvünkre mindnyájan és ; Bals bojáré, az amott a Roznováné s igy tovább' 1 udjuk.“
adjon isten boldog uj esztendőt! magyarázgatla örmény kocsisom, a ki úgy ösmerte e 1 Képzelheti a nyájas olvasó bámulatomat és örö-
Nemerécske. í vidéket, mint én szülőföldemet. De feltűnt főleg az, nemet. Alig vártam, bogy a faluba érhessek és a
-------------- - 1hogy több helyen az udvarházak mellett alig láthattam nondottak felöl személyesen győződjem meg. Jól be
a lombosfák allatt a falusi szerényke házakat, melyek­ isteledett midőn a papiak elibe ériünk, de megtudva,
Látogatás a moldovai csángóknál. nek lakóit ösmerni vágytam. íogy a derék lelkészt a hideg ép akkor lelte, nem
A múlt tized egyik nyarán meg valék bízva, hogy­ Miféle nagy fák azok, mintha erdő volna min­ lyittattam kaput, hanem szállás után kérdezősködtem,
tegyek egy kis körutat moldovai csángó testvéreink denütt? kérdém kocsisomtól. „Azok is gyümölcsfák, .Hiszen ha nem ajángja ez ur, nálunk isz lesz szá­
között. Fölkerekedtem tehát nagy frissen a Dimbo- dió, alma. körtefák-lön a válasz. Ki ülteti azokat? nsz, a gazda isz mintjárászt haza jő, apám isz itthon
vicza partjáról és pár nap alatt Foksányban termettem. „Ki más mint a csángó.11 Hej uram, hiában mondják ran.“ En a meghívást azonnal elfogadtam s nem is
Ott lakó hazánkfiaival csakhamar megösmerkedve, ter­ azt, hogy a csángó tolvaj; nem igaz az, hazudik volt okom megbánni; de nem is feledem el soha e
vemet föl tártam előttük, kérvén tanácsukat s egyúttal a ki mondja. A csángó ügyes éietrevaló nép, ők íedves estét.
hallgatásra intve őket, mert már akkor tudtam szom­ látják el még J e st is (Jászvásár) gyümölcscsel és (Folytatása következik).
szédainknak azon gyönge oldalát, hogy senkit úgy veteménynyel; láthatja az ur csak e határokról is.
nem gyűlölnek, mint az olyan magyar utazót a ki csán­ Majd lát oláh falut is; oztán mondja, hogy hazudtam, K oos F ere1102
gók sorsa, állapota felöl tudakozódik. — Csak is ezen Ily forma beszélgetés közt értünk egy mellékül АГ
óvatosságnak köszönhettem, hogy Báko megye derék tövéhez midőn ismét félbe szakitá kocsisom a csendet:
/
magyar falvait úgy szólva incognito bejárhattam s „Itt befordulunk balra sJdézsébe megyüuk hálni, meri
közöllek több napig háboritlanul időzhettem. Kihall­ az utmelletti fogadóba zsidó lakik és igen hires tol­
 Szeretnők az egész dolgozatot közölni
teljesen,, de ezt terünk nem engedvén, kö­
zöljük legalább két utolsó f e j e z e t é t .
Ezen közleményből is eléggé kitűnik,
hogy „nem mind arany a mi fénylik;“ s
ha felültetett touristák mintaszerűnek állítot­
ták is a szász föld iskolaügyi helyzetét, a
magyar kormánynak van munkája itt is
elém Itt következik az emlékiratból vett
mutatvány.
A úiányok összefoglalása.
и §.
Brassó városban 2199 növendék látogatja az
elemi-, nép- és magániskolákat (1 §); s minthogy az
iskolakötelesek száma 5387 (2 §): 3 000n él több
n ö v e n d é k e s ik a m u la sztó k rovatáb a.
Ha az itt hiányzók egy része nyer is oktatást
középiskolákban, az arány nein igen változik, mert
már az elemi osztályokban is sok az idegen, és azok
beszámíttattak a 2199 közé (3 §).
B r a ssó v á ro sn a k n in cs e lé g n é p is k o la ­
h e ly is é g e ; a meglevők alig fogadhatnak többet be
a most feljáró növendékeknél (4 §).
Brassó városban a három gyakorolt nyelv közül
egyikre sincs elégséges iskola; k ü lö n ö s m ostoh a
a h e ly z e t m a g y a r n y e lv ü e k r e n é z v e (5 §).
Brassónak, a 26,OOOnél több lakóval, öOOOnél
több iskolakötelessel biró tekintélyes városnak mind
e napig n in cs felső b b n é p is k o lá ja , sem ism é tlő
is k o la , sem felső b b n é p is k o la , sem p o lg á r i
is k o la czim en (6 §).
Brassó városnak az 1868 XXXVHI.' t. ez. kö­
rébe tartozó tanintézetei közül e törvénynek csupán
három magántanintézet felel meg (10 §). Megköze­
lítik azt az evangélikusok központi leányintézete (7 §);
a g. keletiek és rom. katholikusok központi intézetei
és a g. keletiek leányiskolája (8 §). Egészen más
czélra működnek és néposkoláknak nem tekinthetők
az evangélikusok központi fiuintézetei (7 §). Igen
sok tekintetben hiányosak, és a törvénynek épen
nem felelnek meg: az ev. reformátusok, a magyar
evangélikusok iskolái és minden felekezet külvárosi
iskolái (7, 8, 9 §§). (Folytatása következik).
(Brassó intézményei közt) sok olyan van még,
a melyeket más vidéki ember alig tartana lehetsé­
geseknek. Ez alkalommal arról emlékezünk meg, hogy
itten az utak fenntartására minden lakos egyenlő ro­
vatait fizet. Akár milliomos bankár, akár napról napra
tengődő napszámos, e nemű adója évenkint 1 fr. 20
kr. Es ezt az intézményt még védeni is tudják; de
milyen bölcsen! Azt mondják, hogy az utakat gazdag
és szegény egyaránt használhatja. Be nagy kár, hogy
ezt a bölcs elvet az államok törvényhozói még nem
találták föl! Milyen egyszerűekké válnának az adó­
szervezetek , ha az ország minden polgárára ugyan
azon összeget vetnék ki, csupán azon okból, hogy
személye és vagyona biztosítását miudenik egyenlőn
igényelheti.
Megrónék a belügyminisztériumot, ha feltennők,
hogy ez a képtelenség tudomásával történik; az ellen­
kezőt téve föl, csak figyelmeztetjük.
(Az Öreg Nemerét) nagyon szidja egy háromszéki
levelezőnk. Elpanaszkodva a sok sár, ocsmány rósz
utak és egészségtelen levegő miatt, igy folytatja:
„En azt a sok ezer éves „Nemere-szelét“ vá­
dolom, hogy a vén lusta — miért hevert az idén
olyan sokat barlangjában. Hisz neki nem szabad
megvénülni; mert őtet úgy teremtette a természet
hatalmas ura, hogy előtte ezer esztendő anyi le­
gyen, mint a tegnapi nap, mint egy rövid óra. Tud
ő — az ezer éves suhancz — elsárgult levelekkel,
hópelyhekkel, — sőt még gyakran letépett zöld lom­
bokkal is játszani — mint akármelyik vásott gyerek;
tud száguldozni, mint egy huszár, — vihogva, nye­
rítve nyargalni, mint féket veszített szilaj csikó;
tud ordítani, mint hegyről lerohanó bősz oroszlán.
I)e most bizonyosan ott múlatoz valahol szülötte föl­
dén — a mogorva öreg „Boreas“ barlangjaiban —
ott valahol Siberiában, vagy pedig az Ural, vagy
Kaukázus hegyei közt rumozgatnak öreg apjával, —
vagy pedig „iszánkodni“*) ment az éjszaki jeges
tengerre.
(Az II,j esztendő) pompás hideg idővel köszön­
tött be. Megelőző napokban utálatos sár és köd ural­
kodott. Meglátszik, bogy a mi „Nemerénk“ tisztele­
tére az öreg Nemere is kibújt barlangjából, a mi be­
csületére válik a öregnek.
(Sejjsi-Sz.-György) Háromszék fővárosa, élénk
fejlődésnek indult. Piaczán diszes árucsarnok emel­
kedett, mely a befejezéshez közel áll és ha elkészül,
nem lesz párja Erdélyben. Más oldalon az ev. re­
formátusok gyrnnasiuma épül szakadatlan buzgalom­
mal. Mentői hamarább uj templomot is szándékoznak
épiteni a reformátusok ugyancsak a piaczon.
A felnőttek oktatása példányszerüleg foly. A
') „Iszánkodni-1 s/.ékelyszó = csícsonkázni, jégen si­
klani.
községi népiskola nagy lelkesedéssel állíttatott be az
idén. Egy füldmivelési iskola létesítésén pedig a
úgy hogy április végéig az éhségtől nincs
megyei bizottság és az iskolatanács egyenlő buzga­ mit tartania.
lommal működnek. Egy szóval Háromszék lelkes liai : Egy főrangú urnák Nizzából irt levele
nemcsak a csatákban tudtak példányul szolgálni. i fekszik előttünk, a ki rendes lakását Páris-
(Rézdi-Лásál'lielylt) a jó módú és talpra esett ban szokta tartani; udvari személyzete most
székely városban a mint halljuk, panaszkodnak reánk
azért, hogy nem kaptak elég példányt a „Nemere“
!is ott van. írja, hogy tudósítást kapott lég­
előfizetési felhívásaiból. Kérjük, ne róják hibául ös- hajón, a mely szerint Parisban jóllét és ren-
meretségeink korlátoltságát, és a kikhez felhívásunk Idületlen bizalom uralkodik; s az egész kül­
nem jutott volna el, vegyék tudomásul im a lapból, földön sokkal több bizalommal tekintenek
hogy a „Nemere“ él és működik, s fölajánlja szol­ : a francziák, mint a németek ügye elé.
gálatait minden igaz székely érdeknek.
(Előbbi jelentésünk) más vidékek lelkes fiainak A Deczember második felében vivott
is szól, minthogy bizony sokakat kifeledhetett kor­ csatak semmi elhatározó győzelmet nem ad­
látolt figyelmünk. Vegyék tekintetbe, hogy a „Ne­ tak egyik résznek is. Annyiról meggyőződ­
mere“ nem a miénk, de az önöké mindnyájan; ez hettek a németek, hogy a francziák loiri és
okból csak akkor haragudjanak meg rá, a mikor saját ; nyugati hadsergeit nem oly könnyű meg-
magokra is meg tudnának haragudni.
Isemmisíteni, mint ők első tekintetre hitték.
(Fogaras vidéken) Heczember folytán azon hir
terjedett cl, hogy a mostani főkapitány Tamás László Hogy a német vezetők magok is csüg-
a minisztériumba fölvitetik és helyébe egy megneve­ gedezni kezdenek, kitetszik a következő je­
zett székely képviselő neveztetik ki. Ezen hir a ro­ lekből :
mánok közt igen rósz hatást tett; a mint tudjuk, 1. Angol lapok arról értesítenek, hogy
értekezletet tartottak ennek következtében; a Gazet- Bismarck gróf legkevésbé sem bánná, ha a
tában pedig kifejezték, hogy nagy kár épen most
ingerelni a románokat, midőn jelentékeny lépéseket Pontus-kérdésben összeülendő európai con-
tettek az engesztelödés felé, ferentia a német-franczia viszályt is kiegyen­
Annyit mi is örömmel jegyezhetünk föl, hogy lítené. A mint tudjuk, eddig, a mig a fran­
a múlt év nagy eseményei jelentékenyen gyarapí­ cziák tökélletes leveretését reméllette, semmi
tották azon románok pártját, a kik fajok üdvét és nemű beleszólást sem akart elfogadni.
felvirágzását csakis a magyarral együtt működve re­
mélik.
2. A második nevezetes jel az, hogy a
Az említett hírnek hogy komoly alapja volna, német császárság visszaállitását oly udvarias,
nem tudjuk. Kosz vért csináló személy változtatáso­ lekötelező iratban jelentette Bismarck gróf
kat nagy okok nélkül nem helyeslenénk. Bécsbe, a minőhez tőle senki sem volt szokva.
(Erzsébetvárosból) Felső Fejérmegyének Kü- Most keresi és kéri az osztrák-magyar bi-
kíillömegye területén fekvő fővárosából nem valami
ürvendetes híreket hallunk a Decz. 15-én megtartott
radalom jó akaratát, a melyet eddig nem­
megye-bizottmányi gyűlésről. Mondják, hogy a meg­ csak számba nem vett, de igen gyakran
szokott személyeskedések ugyancsak napi renden vol­ durván elutasított.
tak s hir szerint olyan tettlegességekkel végződtek Ilyeu nagy változások oknélkül nem
volna, a minőket meghallani se szeretünk. Felső történek.
Fejérnek igen tekintélyes értelmisége van; de a mig
pártjai két ember magán érdekei szerint alakulnak
nem remélhetjük közügyei felvirágzását és híressé K e l e t .
vált botrányai megszűnését. A szom széd R o m á n i á b a n megint
(BÜrkÖSrÖl) írják nekünk, hogy az ottani ma­
gyar iskolába nemcsak a vidék elszórtan élő ma­
élére állottak a dolgok. A minisztérium a-
gyarjai, de más nemzetiségek is jelentékeny számmal zon okból, mert a kamara az uj kölcsön-
adták gyermekeiket az idén. törvényt megerősíteni vonakodott, beadta le­
mondását. A lemondás elfogadtatott és K á­
roly herczeg uj minisztériumot nevezett ki,
külföld.
öt évi uralkodás alatt a kilenczediket, ha
Az elmúlt esztendő felrázta az egész jól tudjuk.
Európát, Olyan események történtek, a A miniszter-változásnál még sokkal ne­
melyekre senki sem számíthatott ; a melyek vezetesebb azon körülmény, hogy londoni
hírek szerint Károly herczeg egy közlést
fontosságuknál fogva nevezetes helyet fog­
lalnak el a világtörténelemben. intézett a több hatalmasságokhoz, a mely­
Ismétlésekbe kellene bocsátkoznunk, ol­ ben fejtegeti, hogy Romániában a helyzet
vasóink előtt jól ismert tényekről beszél­ tarthatatlan, ez okból ő a török védurság
nünk, ha a mostani helyzetnek hű képét alól menekülni szándékszik s még azt is
sürgeti, hogy Romániának más alkotmány
akarnék adni. Mivel ezt hiba volna ten­
nünk, arra szorítkozunk, hogy most röviden adassák.
vázolva a helyzelet, pontosan hírül adunk A kívánat első részét illetőleg Török­
folyvást minden feltűnő változást. ország már igen erélyesen tiltakozott min­
den elszakadási törekvés ellen. Igen figye­
N y u g a t . lemre méltó, hogy a „Románul,“ a romá­
niai nemzeti párt (vörösek) közlönye is el­
A n ém et-fran czia h á b o rú eredménye lene mond ezen függetlenségi törekvésnek.
még bizonytalanabb, mint a minőnek az E czikk igy szól: „Nagy és szép e független­
ősz folytán látszott. A német hatalom min­ ségi eszme, de igen korai, méltó egy túlzó költőhöz,
den erejét megíesziti, s jól szervezett, győ­ vagy az ország ellenségéhez.
zelemhez szokott sergeiben bizva nem lát­ Felszerelt hadsereg nélkül, egy krajezár pénz
szik hajlandónak az engedésre az utolsó nélkül, közigazgatási rendszer nélkül; üres kezzel és
egy nem eléggé felvilágosodott néppel, mely meg sem
lehetőségig. értené az áldozatot, melynek kitenni akarnék, le
Ezzel szemben a francziák a legbámu­ akarunk rázni egy jármot, mely nekünk legkevesbe
latosabb és legtisztelétre méltóbb áldozatokat sem alkalmatlan, talán azért: hogy alávessük magun­
hozzák folyvást. Sereg helyett seregek te­ kat egy oly vasjáromnak, mely ma rózsák alá van
ugyan rejtve de mely holnap végveszélylyel fenye­
remnek elő és sokkal kevésbé gondolnak a
get, ugyanazon mészárszékre hajtván bennünket, hova
békére, mint a seclani vagy metzi fegyver- Lengyelország jutott, és megnépesitvén velünk Szi­
letétel után. A családapáitól, legjobb mun­ béria vadonjait.
kaképes polgáraitól megfosztott Németor­ Ma midőn csak névleg állunk Törökország suze-
szág azt az újévi ajándékot k ap ta, hogy rainitása alatt (mert tényleg legkevésbé sem vagyunk
növekedő ifjait, a jövendő reményeit is csata­ szabad mozgásainkban gátolva), minden európai ha­
talomnak érdekében áll területünk sértlietlenségét
térre kell küldenie. biztosítani, érdekelve lévén miudenik a bennünket
Francziaország emberekben nem szen­ protegáló Törökországot fentartani. De a roman ki­
ved hiányt. Egy előttünk fekvő tudósítás rályságot. mely csak úgy létesülhetne, ha lemondana
szerint csupán Páris őrsége 520,000 fegy­ Törökország suzerainitásáról, s következőleg az euró­
pai hatalmak protectiójáról, hogy Oroszország karjai
veresre megy; és nyugaton, délen, északon közé vesse magát, mely századok óta leselkedik ezen
mindenütt hadsergek állanak készen s foly­ alkalomra, — ki fogja pártfogolni? Talán a czár?
vást uj erőkkel gyarapodnak. Gyászos bátorság azok részéről, kik azt kívánják,
Élelmiszerekkel is jól el van látva Páris, hogy higyjünk ezen eszme valóságában.
 — 4 —
Ha valóságos románok vagytok, ne engedjétek
hogy ezen sikamlós térre vezettessetek!“
Köln Dec. 28. A romániai herczegnő- III г d e t é s e k.
nek egy övéihez intézett levele szerint Ká­
Az meg épen nagyon feltűnő, bog} roly herczeg helvzete kétségbe ejtő, atyjá­ P á l y á z a t .
Károly herczeg hazája belső alkalmányát i: nak Berlinből befolvásos körökből adatott Zajzonban (fürdőhely Brassóv id ókén Erdélyben)
az európai hatalmak által akarja megváltoz értésére, hogy a romániai fejedelem az éj­ л megürült rendes tanítói állomásra ezennel pályázat
tattatni. Ez nem egyéb, mint valóságot szaki szövetség támogatására nem számíthat,
államcsin; és úgy halljuk, hogy Bécsből mái Bukarest Dec. 29. Az uj miniszté­ É v i j ö v e d e le m :
értésére is adták Bismarck tanítványának rium elnökségével Gyika Joan bízatott meg. a) 300 frt. osztr. ért. kész pénz.
hogy az alkotmány minden népnek saját ügye (Gyika ur közép pártot szándékozik képezni a b) 6 magyar öl fa.
fehérek és veresek közt; mind a mellett inkább az c) Szabad lakás.
d) Egy darab káposztafold.
! elsőkhez tartozik. A most megbukott minisztérium
Le g иjahh. is a fehérekhez tartozott). . Özeik.
e) Egy kis szekér szénát termő kaszáló.
Tannyelv : Magyar.
A cseh l apok egy Németországnak Pályázati határidő Január hó 15-ke.
Osztrák Magvarországgali lehető szövetségét A „.Nemere“ eredeti távirata. A kik ezen rendes tanítói állomásra pályázni
tárgyalják. Reméllik, hogy ezen szövetség Feladatott Pesten Jan. 2. d. e. 11 óra. kívánnak, bizonyítványokkal ellátott folyamodásaikkal
Érkezett d. u. 2 óra. forduljanak a helybéli községi oskolaszék elnöksé­
létrejövetele Oroszországnak Poroszország-
gali bennsőbb viszonyai folytán hajótörést Faidlierbe éjszakon, Bourbaki a Voge- géhez.
fog szenvedni. De ha ezen szövetség mégis sekben újból felvették a támadó eljárást. Zajzon Januar hó 1-én 1871.
Utolsó posta Brassó. P ap G y örgy,
létre jönne, a csehek kényszerülve volnának Hubervilliers párisi erősséget a poroszok Elnök.
a harezot egész Németország ellen felvenni.
bombázni kezdették. Spanyolországban a и .плпглптшАЬмх лпт'.шшг.плпг a:np,nr^.прнрлппр niyuvmr :тпрмаг.пг,пгиР
király — ellentétben eddigi hírekkel —
Bécs December 29. A Tagesblatt ma nagyon hidegen fogadtatott a nép által.
lefoglaltatott. A Vorstadtzeitung grófWrbnat Prim meghalt. Határőrvidéki posta és táv- Ä pesti biztositó intézet,
jövendőbeli miniszter-elnöknek jeleli. A mi­ irdaigazgatóság a magyar minisztériumnak melynek alaptőkéje, lartnlékja és rézvéndija
nisztérium a császárnak Tirolból visszatérte lett alárendelve.
után rögtön megalakul. hat millió lóriul,
B e r l i n Dec. 28. A bajor kormány Brassó. Tiifkösi Ferencz városunk derék pol- ezennel szolgálatait fölajánlja:
Bismarknak Schweinitzlioz intézett sürgönye gára folyó év első napján meghalt. Mint halljuk, a) tűzkárok ellen é. p.
nevezetes összegeket hagyományozott közintézetekre.
folytán Austriának Németilonnali viszonyát Közelebröl tövébben. 1) épületekre és azokban létező eszközök-
elemezi. Berlini körökben egy készületben re gépekre, szerelvények és eszközökre nézi;
levő Német-Ang’ol-Osztrák béke-szövetségről 2 ) raktárakra, felszerelési eszközök és
bútorokra ;
beszélnek, a melyhez Oroszország csatla­
kozásán már is működnek. Hogy ennek a Közgazdászai rovat. 3) Széna és mezei takarmány kazalban,
színek vagy fedél alatt.
jelen háborúra befolyása van e, bizonytalan. Brassai piacz December 30-ikán 1871. b) j é g v e r é s ellen mindenféle terményekre
F lo re nez Dec. 28. A királynak hi­ Gabonaíízlel. Л rósz utak miatt a héten kevés nézt, a megállapított kárnak teljes megtéríté­
vatalos bevonulása Romába Januarius hava gabona jött a piaczra, az árak mind a mellet nem sével;
hágtak; tisztabuzában a forgalom csekély; küblinek <:) az emberi életre nézt, é. p. minden­
10-re van kitűzve. féle tőke, — kiruházás, — és évjáradék biz­
ára 7 frt. 50 kr. — 8 volt, rozs 4 — 4 frt. 50 kr.
Madri d Dec. 28. Prim tegnap nyílt és törökbuza tavalyi 5 frt. 40 kr. — 5 frt. 60 kr. idei tosítások iránt, minden lehelő változatban.
utszán megtámadtatott esmeretlen egyének 4 frt. 20 kr. — 4 frt. 40 kr. inkább volt keresett, és A további sző- és Írásbeli felvilágosítások
a szeszgyárosok által már korán nagyrészben meg­ megadására, valamint a biztosítási ajánlatok fel­
által, a reáirányzott 8 lövésből kettő a bal
vétele és a biztosítási iv kiadása iránt, a le­
és kettő a jobb karját találta, minek követ­ vásároltatott, az árpa eddigi árát megtartotta és a helő legolcsóbb biztosítási díj |inellelt ajánl­
piaczra hozott menyiség mind elkelt, a zab nagyon
keztében egy ujja orvosilag levágatott. keresett volt, a piaczra hozott menyiségnél sokkal kozik.
Varsó Dec. 28. 25 tábori ambulance-1több is elkelt volna; köble 2 frt. 80 kr. — 3 fra ment. A pesti bizlosiló társaság ügynöksége Brassóban
hoz a szükséges eszközök megvásárlása meg- Hüvelyes veteményben meglehetős üzlet volt ré­ J . II. S a c h s.
rendeltetctt, és szükséges alapok utalványoz­ szint speculatiora részint fogyasztásra; az árak meg- Az iroda a Klastromutczában 13 szám
ehetös magossak voltak. Babot paszujt adták 5 frt.
talak. 10 kr., Lencsét 7 frt. — 7 frt. 60 kr. Borsó 10 — 12 alatt az 1. emeletben van.
Lille Dec. 29. Egyik minisztertől a xt. Durva-kölest 4 frt. 80. Hántott kőlest 9 frt. 50 kr.
tábornokokhoz intézett kibocsátvány azt tu­ — 10 frt. ✓ uuuuuuuuuuuuowvi/uuuuuuuuwuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu
lU^U'jXUlfjmATjliW JVUU'.AJlAJJUUir.AJUU'JlJlJV'JWU'JUmj'JUUU’Jljm rJV U U ’iAJUU'JlJUU'J

datja, hogy az Orleans és környékén elfo­

gott poroszok nagyobb pénzöszvegek, ék-; szerint.
Borszesznek ára folyton hág; 13 У2 kr. kelt fok

Szalonnában és disznózsírban a forgalom csekély

Nagy József, orgona-készitö,
szerek és egyéb értékes tárgyak birtokában volt a szalonnának mázsája 30 — 32 frt. A zsírnak felajánlja szolgálatait mindennemű szakmájába vágó
találtattak, a melyek csak rabblásból szár­ iupája 75 — 80 kr. ment. munkálatra. Már eddig is nevezetes helyeken részint
mazhattak. Ennek folytán Gambetta meg­ Méz kevés hozatott a piaczra de kevés kereset- egészen uj o rgon ák at készített, részint használhat­
régieket újjá alakított. Uj harn ion iu in ok k al
hagyta a tábornokoknak, hogy rablóit tár­ эеп is részesült; kupája 1 frt. 20 — 1 frt. 40 kr. kelt. óin és kijátszott zon gorák k al is folyvást szolgálhat.
gyak után visgálatokat tartsanak. N'iasz nagyobb keresetben részesült volna, de nagyon
csekély menyiség volt áruba bocsátva, mázsája 116', A nagy érdemű közönségnek rendelkezésére áll és
Róma Dec. 29. A város és környéke — 118 forinton kelt. minden rá bizolt munkákat a legjutányosabban végez;
vizár alatt van, a mely nagy károkat okozott. A gyapjúnál gyenge a hangulat; a posztó szövök Brassóban a Bolgárszegben 1436 számú
Madr i d Dec. 29. A Prim elleni me­ íz üzlet pangása miatt vissza tartották magokat, a lakásán.
rénylet alkalmával Prim 8 lövést kapott bal nosatlan gyapjúnak mázsája czurcan 7 0 — 72 frt.
izigája 90 — 106 frt. Mosott gyapjú egyátalában
vállába, melyek közül hét kivétetett. Topete íem kelt, és az utóbbi időben felfelé is nagyon cse­
ideiglenes miniszter elnöknek és hadügymi­ kély menyiség szalittatott el.
Szele István,
niszternek neveztetett ki. A Cortes elfogadta Fagyu mivel az olvasztás a zahanákon most vé­ szíjgyártó mester
a merénvlctet nem helyeslő és a kormányhoz geztetett el nagy menyiségben jelent meg, és jó áron ajánlja finom jó bőrből készült német és magyar
bizalmi szavazatot intéző indítványt. názsája 28 — 29 frt. vásároltatott.
Nyersbőrök a héten nagyon csekély menyiségben s a lla n g o s h á m ja it
Bées Dec. 29. A közöspénzügyminisz­ íozattak és árok különböző volt. és mindenféle kész szíjgyártó mnnkáit; kijavításokat
ter Lónvai Florenczbe érkezett, némely füg­ Kenderben sem volt igen nagy vásár, mivel je- is elvállal és megrendelések utján azonnal szolgál a
gőben levő, az utóbbi békekötést illető vég­ enleg kevés kötélnémü vitetik Oláhonba. csekélyebb legjutányosabb áron. Jelenti továbbá, hogy nála ta­
leges tárgyalások elintézése végett. L6 jobb 20 forintal adatott mázsánként. lálható jelenleg egy eladó
H a m b u r g Dec. 29. Orleansi határi M arhavásár. finom, ruganyos, könnyű szekér.
postalevelek szerint, a Meklenburgi nagy- A héten mintegy 120 darab hízott ökör jött a Brassó, Nagyutcza, Mayer ház 497 szám.
herczeg hadteste véglegesen megtöretett. Or­ Tásárra és párja 260 frt. ment el, igás marhának ára
leans városnak e hó 17-én ujjolag 600,000: csekély volt; annak oka a széna szűke, és a vasúti
frank sarezot kelle fizetnie. nunkálatok megszüntetése, a vásárra hozott 70 da- J elen tés.
Brüszszel Dec. 29. Az Indépendance abnak párja 50 —100 forinton ment el. Van szerencsém a nagyérdemű t. ez. közönség­
jelenti Bordeaux-ból, hogyTTrochu f. hó 21-én nek tisztelettel jelenteni, miszerint elvállalok minden­
léghajón küldé d. Pierre Dechanesot saját ; iécsi börze Januarius l-én. Brassói pénzárnk J. 2-án, nemű szakmámba vágó munkálatokat, u. m .to ro n y ­
kezűleg irt levéllel Gambettá-hoz. Trochu Pénznemek. Pénznemek. ó rá k a t, g ő z m a lm o k a t, v iz i m a lm o k a t, m o z ­
кгапУ .......... 5. 89 Arany . • • . 5 90 d o n y o k a t, g ő z g é p e k e t ; nemkülönben minden ajta
ezt Írja: ,.Párisnak van élelme 1-ső Februárig, iapoleond’or . . 9. 96'/2 Xapoleond’or . sziv
9*92 s z iv aa tty
ttyúi k a t. Mindezekben vállalkozom j a v i t a -
s el van határozva, kitartani. Trochu a fel­ ........................ 121. 75 Magyar 20 franc . 9 92
adás esetén egv lagyar földteherm. 76. 75 Ezüst huszas . . _ ' 42
Oj erősségbe
О vonul. Erdély i „ . 75. — Tallér . . . . 2 50
S 0 k rp ont o s s á g , ju tá n y o s sá g ési_
több rendbeli bizoflyit-
íj Unlények
V e r s a i l Decemb. .28. A Meklenburgi ianati „ . i5. — Jörök líra . . . 11. 38 k itű n ő s é g e tekinteteben
nagyherczeg Vogel v. F alkenstein által helyet- ványra hivatkozhatom. Tisztelettel
tesittetik. : elelös szerkesztő es kiadó tulajdonos: Kenyeres Adolf. Sintlel K erestél^

Nyomatott Römer és Kamnernél.