10 —

sőt sokszor elfoglalják egyébbel. Az aty a’ Iete az ország összes törvényhatóságainak meghagy- ! mondá, hogy „oly kevesen vagyunk, mikép az apa-
nincs itt, a hatalmas mester behunyja sze-1ja, hogy a szomszédos Dunafejedelemségekbe utazni gyiikosnak is kész volna mebocsátani, csakhogy a
mét, és a könnyelmű gyerek örömest csa­ szándékozó fiatal nöszemelyék részére adandó kül­ hóhér bárdja se fogyassza fajunkat.“
varogja el az időt. — S melyik gyerek nem földi útlevelek megszerzése körül a legszigorúbb és T e ö r ö к K á r ó l y.
csavarogna felügyelet nélkül ? ■ — Mikor az­ legóvatosabb eljárást kövessék s a rendelet áthágóit,
tán a felszabadításra kerül, készíthet az ifjú valamint a keritöket és csábítókat keményen bün­
olyan remeket, a minőt Braassó többé nem tessék. Brassó város népiskoláiról.
látott : ha nincs papi bizonyitvány, nem tör­ A belügyministeriumnak ezen intézkedése, bár (Folytatás).
ténik meg a fölszabadítás ; és az ifjú műhelyt mily buzgalmat fejtettek légyen is ki eddig elé az
nem nyithatván, falura megy, foltozóvá lesz egyes törvényhatóságok annak alkalmazása érdekében, Egy kis história és polémia.
és elvesz az iparra nézve. mind ez ideig még nem sok eredményt tudott fel­ 12 §.
Ilyen körülmények között foglalták el mutatni, mivel, miként a legújabb tadasztalatok ta­ Még külföldi lapban is azt irta valaki Brassó­
ból, hogy a magyar kormánynak rögeszméje a k ö z ­
a székelyek az első helyet Brassó iparosai núsítják, a jogtalanul kivándorolt és külföldön igazol­ ségi i s k o l a - á l l i t á s ; s csak ezért akarja Brassót is
közt, rendkívül rövid idő, 20—25 év alatt. vány nélkül tartózkodó fiatal nő személyek száma a arra szorítani.
Es a magyar államférfinak figyelni kell legutóbbi időkben nemhogy csökkent vagy kevés­ Itthon egesz hadjárat kezdődött hírlapi téren és
a székelyre még egy tekintetből; ez nem­ kédéit volna, hanem inkább szaporodott s a napirenden önálló röpiratban a kormány ezen állítólagos rögesz-
méja ellen.
zetiségéhez való erős ragaszkodása. lévő kivándorlások, kiszöktetések és csábítások már
Legnagyobb mértékben foly pedig társadalmi té­
Székelyek nélkül ma Erdélyben nem oly mérvben kezdennk mutatkozni, melyek elöbb-utóbb ren az izgatás.
volna magyar, csupán a főurak. Az ország aggasztókká válhatnak. íme iteljen maga a Tekintetes Tanács, hogy a
derék középosztálya, nemzetiségünknek ál­ Hogy ezen leverő és viszás állapot mihamarább fennvázolt helyzet mellett, a szentesített országos tör­
landó és biztos őre; papok, tanárok, gaz­ megszüntethessék, szükséges oly módozatokról gon­ vény alapjáu, tehetett e egyebet a központi kormány
datisztek, hivatalnokok sok idő óta már a doskodni, melyek a bajt gyökeresen orvosolják. A és annak helybeli közege, mint hogy községi iskolák
állítására sürgesse Brassó közönségét!
székelység fiaiból emelkedtek ki és alapítot­ kormánynak tehát hivatása leend, oly rendszabályokat Sem az 1868 XXXVIII. t. ez., sem bármely
tak hű magyar családokat. léptetni életbe, melyek a kivándorlási áramlatnak más hazai törvényünk nem ad jogot az országos kor­
S ez a nép megőrzi nemzetiségét min­ ne csak egyik irányzatát, hanem annak legveszedel­ mánynak arra, hogy egyhaz-felckezoteket kénysze-
denütt. Bukurestben magyar kaszinót és ma­ mesebb nemeit is, a s z ö k é s e k e t és k i s z ö k t e t é s e k e t ritsen iskolaállitásra. Minthogy azonban kötelessége
kellő mennyiségű és minőségű iskolákról gondoskodni,
gyar egyházakat tart fenn. A mezőségen alaposan megakadályozzák, mert éppen azon személyek nem fordulhat másuvá, mint a községekhez; azokat
oáz egy-egy ilyen család az elborító tenger teszik a helyzetet tarthatatlanná és kétségbeejtővé, kell kényszerituie erejük határáig elégséges iskolák
idegen elem közt. Brassóban vannak elszá- kik könnyelmű eltávozásukat kecsegtető kilátások, állítására.
szosodott m agyarok, de abból egy sem ígéretek vagy Jélekvásárlások következtében titkos Az 1868 X X X V III. t. ez. akárkit meggyőzhet
tiszta székely eredetű. utakon és álnok módon eszközük ki. erről, és arról is, hogy a mely iskolákat a községek
állítanak, azok k ö z s é g i i skol ák.
Ily jelentékeny tekintetekből lévén a Nézetünk szerint ezen égető baj elhárításának Ha a város közönsége azt hiszi, hogy nem kö­
székely nagy fontosságú tényezője ezen ha­ legbiztosabb óvszere az volna, ha a magos kormány telezhető községi iskola állítására, az 1868 XXXV11I.
zának, — azt szándékozom vizsgálni, hogy a h a t á r s z é l i ha vas ok j e l e n l e g f e l ü l e t e s e n k e ­ t. ez. alapján csak is két mód van attól menekülnie;
vajon történt-e elégséges intézkedés ezen zel t e l l e n ő r z é s é t mi nél hamar ább s z i g o r ú b b egyik: ^
faj hasznos tulajdonságainak kifejtésére ; va­ f e l ü g y e l e t és c z é l i r á n y o s s z e r v e z é s alá v e nné , Kimutatni és bebizonyítani tény ellenében tény­
nyel, hogy Brassó város népiskolái mennyiségre és
jon a mi történt, helyes irányban történt-e, mivel a csempészek és ezekkel rokonfajú erdei ka- minőségre teljesen megfelelnek a szentesitett országos
s ha még teendő, mi az. auzok serege már annyira elszaporodott, főleg a törvény szabványainak; a másik:
Mindez azonban elmarad e következő a határszéli vidékeken, hogy azok nemcsak egyen- Említett törvény 43. §a alapján kimutatni, hogy
számig. R é t h i Lajos. a városnak semmi olyan jövedelme nincs, a melyet
egyen, hanem már karavánonként is kényelmesen népiskola állítására fordíthatna.
járhatnak ki és be az országba, magukkal hozhatván Brassó város közönsége mindezeket nem tette;
Kivándorlási ügy. és vihetvén bármit vagy bárkit is; annélkül, hogy hanem elmondom röviden, hogy mit tett.
Brassó, 1871 januar 7-én. valaki úljokat állaná vagy őket foglalkozásaikban aka­
(Folytatása következik).
A magy. kir. belügyministerininnak 1869 októ­ dályozná.
ber 1-én 3390. R. szám alatt kibocsájtolt körrende- Egy másik jelentékeny baj. mely a kiszökteté-
seknek szintén igen tág mezőt nyit, a szomszédos
keleti tartományok, jelesül Oláhország kormánya és
V i d é к.
Iskola, — mondja mind jobban neki líizülve, hát C s i k - S o ml y ó 1871 J a n u a r 5-én.
idegen consulságai által kiállított külföldi u t l e -
ugyan ki építené? A bojér? na hisz csak az kéne, A nagyvárad - kolosvári vasút megnyitása óta
hogy aféléivel álljak elé.” Elég az, hogy az én víg­ v e l e к h i á n y o s a l a k s z e r ű s é g é b e n rejlik. Az
pesti lapjainkat 24 - 48 órával is késöbbben kapjuk,
kedvű házigazdám úgy neki tüzelt híveinek, bojár­ ezen közegek által kiállított útlevelek ugyanis az mint eddig. Néha kapunk 2 - 3 számot egyszerre,
jának mosásába, hogy talán ináig is folytatná, ha csi- elömutatóra szól ván, ennek pontos szeinélylei- máskor egyet sem, ismét máskor a régibbet későbben
bukom ki nem ég és tisztelettel nem tudatom, hogy rását magukban nem foglalják. Csupán annyit tar­ mint az újabbat, néha meg az egyik lapot kapjuk a
szándékom a faluban kissé körülnézni. Legelőbb másikat nem. S nem különben van ez a kolozsvári
talmaznak, hogy N. N. szabadon utazhatik felesége,
a kántort látogattam meg, a ki sajnálattal tudota; lapokkal is: úgy hogy a legjobb utón vagyunk arra,
hogy a pater az iskolának minő halálos ellensége gyermekei, rokonai és cselédjeivel együtt, de hogy hogy a franczia léghajó postáit megirigyeljük.
hogy régebben tanított s tudnak is nehányan éne­ kik légyenek az illető útitársak, kikkel útlevéltulaj­ Hirszerint a postamesterek folyamodására a kor­
kelni, de a mostani gyermekek már magyarul is alig donos útazik, n é v i e g megnevezve nincsenek; csak mány elrendelte, hogy az egyik postamenet a mási­
tudnak. íme mit lehet egy papnak közönyössége s szám szerint vannak megjelölve, hogy hányán vannak. kát bevárni ne tartozzék, hanem a kiszabott óraban
az iskola iránti ellenszenve! Vecsernyére én is be­ pontosan induljon. Ez kényelmes lehet a postames­
Ezen útlevelek tehát alig egyebek, mint afféle üres
mentem a templomba-, a kánlor és pár legény ma­ ter urakra, de eredményeben, mint latjuk, ép oly
gyarul énekelt, de a nagy többség némán halgatott. forgatmányok, g i r o b i a n c o - к , melyeket birtoko­ bosszantó mint hátrányos a közönségre nézve. Pedig
Szomorú postája az eloláhosodásnak. . . Templom saik tetszésük szerint forgatmányozhatnak. vajon melyikért vannak a posták ?
után az ifjúság felsietett a falu feletti kálváriára, honnan Hogy az ilyenféle útlevelekkel a legnagyobb Vájjon felhat e a „Nemere“ szava odáig, hol
felséges a kilátás a Szereth és Beszterce völgyére. az ilyen bajokon segíteni tudnának (
visszaéléseket lehet elkövntni,az kétséget sem szen­ Telünk, mely állandóan kemény csekély hóval,
Magam is utánnok kullogtam, hogy hallgassam be­
szélgetéseiket, de biz azok egy szót sem beszéltek ved. Nekünk is már volt többször alkalmunk ennek csak némileg volt képes az ősz óta a gyermekek
magyarul. .,Nu umbla liinba-‘ nem jár nyelvünk felelék valódiságáról meggyőződést szerezni. A kiszökteté­ között borzasztóan öldöklő roncsoló toroklob ragályá­
kérdésemre, Különben magyaroknak tartják magokat sek a legnagyobb mértékben minden évben a fürdői nak gátat vetni. Egy orvos, kinek körében e veszélyes
de utána vetik rögtön, hogy ők magyarok „dupa betegség nagy mérvben dühöngött, azon tapasztalásra
idény végeztével folynak, midőn nagyszámú oláhor­
religia“ válásoknál fogva. A rom. kath. hitet ma­ jutott, hogy°oly hazak, melyekben photogen lámpát
szági vendégeink fürdőinkről hazaféle térve, egyúttal égetnek, általában menttek maradtak a kórtól. ^ Ez
gyarhitnek nevezik, különben romjaikban is meglát­
szik, hogy magyarok, mert tiszták, ruhások és be­ egy sereg fiatal s z é k e l y leányt is magukkal visz­ uyan könnyű óvszer, s azért juttatom köztudomásra,
szédesek. Midőn azt mondám, hogy öltözetük oláhos, nek, kiket szokás szerint oláhhoni szabású ruhába hogy alkalmaztassák.
többen vörös fejtő- s inggalérukra mutatva mondák; öltöztetnek. Minthogy pedig jól tudom, hogy a hoszu leve­
ilyen nincs az ólának. let kevesen olvassák végig, ezennel búcsút veszek a
Ezen visszaélést természetesen csak nemzetközi
Ep azon időben volt, hogy Medgyes Lajos fel­ viszontlátásig.*)
rázta volt Erdélyt a mezőségi magyarok eloláhoso- tárgyalások folytán lehet kiegyenlíteni, de ha ezek
dása miatt. Lelkes szavai ott a kalvaria hegyen is mi eredményre sem találnáuak vezetni, akkor nem
füleimbe zúgtak. Leültem a zöld gyepre; kivettem maradna egyébb hátra, mint hogy kormányunk az or­
naplómat s ott a csángó ifjak szeme láttára ezt írtam V e g y e s .
szág határszéli hivatalait oly útasitásokkal lássa el,
bele: „Medgyes otthon menydörög látva, hogy fajunk
melyeknél fogva jövőre nézve ne csak a k ü l f ö l d i — Jóravaló könyvkereskedés, mely a magyar
szemlátomást pusztul, ha idejöhetne s e népet láthat­
ná, kényekre fakadna. „Vajon kit hibáztassunk ú t l e v e l e k , hanem az illető útazók s z e m é l y a z o ­ irodalmat kellő figyelemmel kisérné, — nincs az e^ész
ezért? Odahaza a ref. egyház, itt a Szereth völgyén n o s s á g a is szigorúan ellenőriztessenek, mert nem­ vidéken. Itt Brassóban inkább a német és romáa iro­
a rom. kath. egyház papjainak lelkét nyomja a hanyag­ dalom ápoltatik ; Háromszéken, Csikban, Fel^'Fejér-
zeti érdekeink, valamint viszonyaink egyaránt óva
ság büue. Árpád kellj föl sírodból és lásd meg mi­ ben, Fogaras vidékén egyátalában nincs számbave-
intenek bennünket, hogy még a legcsekélyebb jelen­
vé teltek utódaid Atelközbeii!!-4 Pár könyoseppet le­ hető könyvkereskedés. , _
ségekre is, melyek bajt hozhatnának reánk, gondosan E téren is szolgálni kívánunk a közmivelödes-
törölve siettem le ama kálváriáról, melyen az olasz
térj eszük ki figyelmünket, mivel maga Széchenyi is,
papság magyar nemzetiségünket oláh keresztre feszí­
egy alkalommal a nemzeti létszámról szól va, azt *) Kérjürk, minél gyakoibb legyen a viszontlátás. Szerk.
tette. Ko o s F e r e n c z

nek, s minden kezünkbe kerület irodalmi munkát ér­
deme szerint ismertetni fogunk.
— Hogy mérik a gyorsírók a szónokokat. A
„Magy. Gyorsíró“ januári száma ad róla felvilágosí­
tást. A negyvenes években országgyűlési gyorsíróink
„mártás“ szerint mérték a beszédeket, es karom, öt
vagy tiz márfcásosnak nevezték a szónokot aszerint,
a mint beszéde folytán bárom, öt vagy tízszer kellett
bemártani a tollat. A mai gyorsírók már nem érik
be az ilyen tökéletlen mértékkel, hanem a szót, sőt
szótagot veszik a mérés egységéül. így számszeres
képet nyernek a szonok sebbessegeiol. Egy, e czeba
készített összehasonlításból a kővetkező adatokoz ju ­
tottunk. Eötvös József b. a törvényhatóságok ren­
dezése fölött m. év. juh 19-én 38 perczik tartott be­
szédében 3012 szót mondott, s igy perczenkint átlag
79 szót ejtett, Déak Ferencznek a közös pénzügymi­
niszter hitelművelete tárgyában november 23-án 19
perczig tartott beszéde 1646 szóból állt s igy per­
czenkint átlag 86 Va szót ejtett. Lónyay Menyhért
a képviselőházban mondott búcsúbeszéde 115 perczig
tartott, pontos számítás szerint összesen 10660 s igy
átlag perczenkint 9 2 72 szót mondott. Kerkapoly
Károly az indemnity kérdésében — szokottnál lassab­
ban szólva — 20 perez alatt 1956 szóts igy per­
czenkint átlag 93 szót ejtett. E szerint 79, 8 6 V2,
9 2 7 2 és 93. Eötvös, Déak, Lónyay és Kerkapoly
előadási sebességének számbeli kifejezései. Megjegy­
zendő, hogy a helyeslés, zaj stb által okozott, néha
perczekig tartó megszakítások ideje nem vonatott le
az egész beszéd időtartamából, s igy a perczenkint
ejthető szók száma mindegyik említett szónoknál te­
temesen nagyobb a fölsorolt sebességi számoknál.
Külföld.
Említettük már, bogy Bismarck gróf
váratlanul a leghizelgöbb hangú sürgönyt
küldötte Bécsbe.
Mint lapunk utóbbi számának távirati
tudósítása értesít, a mi külügyminiszterünk
már válaszolt is, még pedig egészen barát­
ságos r hangon.
És ezen sürgöny váltás eredmnyekénté
nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy bi­
rodalmunk és Poroszország között már ké­
szen volna a szövetség.
Ezen lehető szövetséget akarjuk ez al­
kalommal vizsgálni. Hogy Poroszországra
nézze igen kívánatos lehet jelenleg megnyer­
ni a magyar-osztrák birodalom jó indulatát,
— az nagyon sok felől bizonyítható.
Meg akarja kapni a német császári ko­
ronát, a mely Bécsben van ; kiengesztelni
uralkodónk szivét, a kinek ősei nagyon so­
káig viselték a most Vilmos királyra szálló
méltóságot, s a ki még maga is nagy be­
folyással birt a most Vilmos alatt egyesülő
Németországban. Aztán akárhogy végződjék
a franczia háború, annyi tény, hogy a né­
met birodalomnak néhány évig pihenésre
van szüksége. Arra az időre igen jó bizto­
sítani magát az embernek ettől a mégis nagy
és talán erős szomszédtól. Aztán Bismarckot
nem köti a szerződés; a hogy megszegett
akárhányat eddig, megszegi ezt is — gon­
dolja — mihelyt elég erősnek érzi magát
elfoglalni az osztrák tartományokat.
Ez nagyon világos. De mi vihette bele
a mi államférfiainkat, hogy ily két kézzel
siessenek elősegíteni Bismarck terveit? S
honnan van az a különös jelenség, hogy —
a mint állítják — épen Andrássy gróf pár­
tolná nagyon a porosz szövetséget?
Andrássy gróf hazafiságában nem ké­
telkedett még soha senki, s ezenkívül éles-
látásu államférfinak is tartják. Hogyan tör­
ténhetik hát, hogy ily könnyen hajlik Bis­
marck után, akkor, a mikor hazánk nagy
többsége határozottan a fracziákkal rokon­
szenvez a most folyó háborúban? a mikor
ez által a franczia rokonszenvet nagy pró­
bára tesszük? a mikor előre tudhatjuk,
hogy Bismarck csak addig él velünk békes­
ségben, a mig egy vagy más érdeke nem
tanácsolja háborúvá változtatni a békét?
Készrehaj lattanul igyekszünk elsorolni
a másik részre szólló indokokat is.
11
A békességre nekünk is nagy szüksé­ K a r l s r u h e , jan. 4. Az utóbbi na­
günk yan, nemcsak azért, mert a békesség pokban itt mintegy 40 zászlóalj tartalékcsa­
mindig jobb a háborúnál, hanem azért is, pat vonult el Bajorország, Würtenberg, Ba­
mert nem vagyunk eléggé elkészülve, hogy den s P Oroszországból, Werder tk. hadtestének
egy bekövetkezhető háború koczkára ne megerősítésére.
tegye birodalmunk egész létét. Ezenkivül a B e r l i n , jan. 2. A „Spn. Ztg.“ hiv
birodalom túlsó felében a csehek nagyon levelezője jelenti: A Bismarck által kijelö­
békétlenül viselték magukat mostanság; nyil- lendő békefeltételek még ismeretlenek, min-
tan kifejezték rokonszenvüket az oroszok azáltal bizonyos, hogy nem fog annyira
iránt. menni, mint a közvélemény, mely Elsasst,
Egy Németországgal kötendő szövet­ Lotharingiát és még más területeket is kö­
ségből azt remélik, hogy a mig az tart, a vetel.
muszka nem mozdul, mert ő a németen kí­ D r e z d a , jan. 4. Szökevények állít­
vül más szözetségre nem számithat Európá­ ják, hogy Párisban lehangoltság uralg; a ka­
ban; a csehek is meghúzódnak és lehető tonák élelmezése még kielégítő s bőséges.
lesz a birodalmat kellőleg rendezni. A boulevardok fái tüzelő szerül használtatnak.
S megjegyzendő, hogy ez a szövetség B é c s , jan. 4. Az „Etoile belge“nek
csakis a kölcsönös békességre irányulhat és eddig optimista érzelmű párisi levelezője
épen nem terjed oda, hogy a franczia ellen arról tudósit dec. 29 ről, hogy a hideg foly­
akármi utón segitséget szolgáltassanak, — tán az összes lakosság rendkívül szenved,
ellenkezőleg az remélhető, hogy épen a tüzanyag-kereskedok ellen intézett több rend­
francziának teszünk szolgálatot a béke al­ beli kihágások csak nehezen voltak elnyom-
kalmával ezen bizalmasabb viszony folytán. hatók. A tegnapi nap bebizonyította a po­
S végül, ha Bismarckról feltehető, hogy rosz tüzérség tulhatalmát; a komoly aggályok
csak addig tartja meg a szövetséget, a mig igazolva vannak. Brüsselbe érkezett eredeti
érdeke kívánja, nekünk is lesz eszünk úgy sürgönyök constatáljak a montavroni vesz­
tenni ; s mikor észre vesszük, hogy ki akarja teség folytán elterjedt rendkívüli bátortalan­
rántani alólunk a pokróczot, azon leszünk, ságot. Kétséges, hogy a város tartliató-e
hogy mi rántsuk ki azt alóla. tovább, miután az élelmiszer fogytán van.
Ennyi az körülbelől, a mit az ügy tel­
B o r d e a u x , január 3. E hó 2-dikán
jes megértésére el kellett mondanunk.
lyoni szabadlövészek az ellenséget Chans-
A magunk részéről csak annyi meg­
nál megtámadták s megverték. — Az el­
jegyzésünk van, hogy á 11amférfiaink dolga
lenség rendetlen futásnak eredvén, 10 kilo­
megragadni minden becsületes lépést, mely-
méternyire üldöztetett, s 100 halottat vesz­
lyel hazánk békéjét fentarthatni, felvirágzá­
tett. A mi veszteségünk 11 ember.
sát elősegíthetni; a mig észszerű és a haza
javát ezélzó indokokat látunk elhatározásuk B o r d e a u x , jan. 3. este. December
alapjának, nem fogjuk gáncsolni törekvései­ 31-én a Loire mentében több ütközet tör­
ket. Hanem az ellen előre is tiltakozunk, tént. Egy — Baroche-Gouetből Courtalin-
hogy akármily kecsegtető külföldi szövet­ ba küldött kémlelő csapat üldözőbe vett
ségért alkotmányunkból és önállásunkból egy porosz osztályt, mely 65 halottat ha­
hozzanak áldozatot. gyott vissza. Jan. 1-én az algieri lovasok
Úgy értjük, hogy Poroszországban meg­ fényes ütközetet vívtak Laerdin mellett, mi­
lehetős zsarnok rendszer uralkodik, mig mi- dőn az ellenség előőrsei Longpereig s St.
nálunk szabadság. Poroszország kedviért Armandig verettek vissza. Jan. 2-án egy
nem vagyunk hajlandók elengedni szabad­ ellenséges osztály Lance mellett lepetett meg
ságunkból semmit. s ennek folytán 15 foglyot, egy takarmány
Csak azért említők meg, mert némely s egy marhaszállitmányt hagyott vissza, s
nap már efféle rémekkel is ijesztget. végre 10 embernyi veszteséggel Vendôme
felé futott.
V e r s a i l e s , jan. 3. Meziérest tegnap
délben szállották meg a porosz csapatok.
Ez alkalommal 2000 foglyot, köztük 98
Legúj abb. tisztet ejtettünk, ezenkivül 106 ágyú s nagy
P e s t , jan. 4. Hírlik, hogy Garibaldi élelmi készlet jutott birtokunkba.
jan. elsején kemény vereséget szenvedi Ezer­ B é c s , ján. 5. Liliéből magántávira­
kétszáz katonája Svájczba menekült, hol tok megerősítik Faidherbe tegnapelőtti ve­
lefegyvereztettek. Páris kapitulácziója, állí­ reségét Ervillers és Acblet között; az első
tólag küszöbön áll. A sergekben orjási nyo­ franczia dandár elfoglalta Fehageles falut,
mor a nagy hideg miatt. A franczia flotta azonban kénytelen volt azt iszonyú vesz­
fölszerelése foly. Bismarck gr. komolyan be­ teségek között kiüríteni. A „N. fr. Pr.í;-nek
teg. A mecklenburgi nagyherczeg letétetik, egy havrei távirata beismeri, hogy Eoye
serege egészen tönkre ment. Havreban jól tbk La Louille mellett a poroszok által meg­
szervezett nagy franczia sereg áll. lepetett; Honfleur fenyegetve van.
P e s t , jan. 4. A poroszok Páris ke­ M ü n c h e n , jan. 4. Nemzeti szabad­
leti védmüveinek bombázását félbenhagyták, elvű lapok állítják, hogy a hazafi párt a
nagy veszteségeik és az ostrom eredmény­ királyt lemondásra s a korona letevésére
telensége következtében. Favre 5-én megy akarja birni.
a londoni conferencziára. G e n f , januar 5. Bourbaki 60,000 em­
B o r d e a u x , jan. á.Faidherbe tbk. je­ berrel Dijon mellett áll; a poroszok visz-
lenti jan. 3-án Bapaume mellett ütközet volt, szavonulásuk alkalmával minden falut ki­
mely 12 óra hosszat tartott. A poroszok zsákmányoltak. Chaudordy egy uj körle­
minden positióból és minden faluból elüzet- velet bocsátott ki, melyben bebizonyítja a
tek, s rendkívül nagy veszteséget szenved­ porosz hadviselés kegyetlenségét. Azon ren­
tek; a mi veszteségeink is jelentékenyek. delet, mely a Strassburg és Metz feladását
P r á g a , j a n u á r 4. Cseh lapok a tyroli megvizsgálandó bizottság összeillésére vo­
landwehrtörvény szentesítését a tízévi cseli- natkozik, visszavonatott.
küzdelem első eredményének mondják s hi­ V e r s a i l l e s , jan. 5. Reggeli 9 óra
szik, hogy legközelebb egy önálló cseh had­ óta megkezdődött Paris előtt a déli front
sereg is fog szerveztetni. lövetése felséges téli szélcsendes napon; a
D i j o n , jam 3. Egy 800 főből álló hideg 9° hónélkül.
ellenséges csapat Sauleu mellett egy meg­ B o r d e a u x , jan. 5. Arrasból e hó
erősített garibaldista zászlóalj által megve­ 4-éről jelentik: Az északi hadsereg 2-án a
retett. Courcelles, Ervillers és Могу közti vonalon

az ellenségre bukkant, s öldöklő csata fej­
lődött ki, mely reggeltől alkonyaiig tartott.
Az eredmény a jobb szárnyon igen kielé­
gítő volt. a bal szárnyon és a középen azon­
ban határozatlan. Tegnap a csata újból
megkezdődöt s végelkeseredettséggel folyt
az egész napon át, melyben az ellenség tel­
jes vereséget szenvedett s egész Bapaumig
iildöztetett; több falut szuronyokkal vet­
tek be a győzők; az ellenség veszte­
sége tetemes.
M ü n c h e n , jan. 5. A képviselő ka­
mara összes szavazattal 4 ellenében meg
szavazta márczius végéig a 41 milliónyi
hadi kölcsönt a háború folytatására.
A „Nemere“ eredeti távirata.
Feladatott Pesten Jan. 9. d. e. 10 óra 15 perez.
Érkezett 1 órakor.
Drezdai magánhirek szerint,
mivel a szász hadtestek inkább
exponáltattak, egészen az örkö-
Alulirt bizottmány a helybeli ref. egyház nevé­
ben tisztelettel jelenti, miszerint
folyó hó 14-én a redoutteban
n é p is k o lá ja j a v á r a
e>
rendezend,
melyre minden ügybarátokat és netaláni óhajtókat
tisztelettel meghívja.
Brassó, jan. 9-én 1871.
(10) l —l A rendező bizottmány.
Báli jelentés.
Foly hó 28-án tartandja a magyal* kaszinó
Nro 1 d í s z t e r m é b e n
T Á X C Z E S T É L Y É T,
mi a nagyérdemű közönség figyelmébe ajánltatik.
Belépti dij 1 ft 50 hr.
J e g y e k e t , k a p h a t n i : M. és L. László, Temesvári
és fia, Verzál- és Lázár, Tutsek ésTemeszári keres­
kedésekben, ugyszinte Szele István szíjgyártónál a
(11) Nagy-utczában.
Nagy József, orgona-készitö,
felajánlja szolgálatait mindennemű szakmájába vágó
munkálatra. Már eddig is nevezetes helyeken részint
egészen uj o r g o n á k a t készített, részint használhat-
lan régieket újjá alakított. Uj h a r iiio iiiiiu n ik k a l
és kijátszott z o n g o r á k k a l is folyvást szolgálhat.
A nagy érdemli közönségnek rendelkezésére áll és
minden rá bízott munkákat a legjutányosabban végez;
Brassóban a Bolgárszegben 1436
(8) 2— 0 lakásán.
Hazai finom és jutányos
rum, liqueur és rozsolis gyára
K e n y e r e s K á r o l y tű ik
Brassóban, Felváros, Katalin-utcza 288. sz.
kdt-utcza 315/16. sz.
ajánlja dús raktárát mindennemű rum, liqueur, rozso­
lis, szeszek, essencziák, kivonatok és egyáltaljában
minden ezen szakmába vágó czikkekböl legkitűnőbb
minőségben a legolcsóbb gyári áron.
A liqueur-palaczkok legizletesebben kiállítva a
legújabb és legkellendöbb alakban.
Továbbá ajánlja ugyanannak a müvegytani kész­
letek gvára a többek között a már általánosan mint
kitűnőnek elismert t i n t á i t , színes és fekete, iró és
másoló tintákat minden minőségűt, diszletes palacz-
kokban, legolcsóbb áron.
Nagy raktár kitűnő szép szövétnekekből, szi­
lárd crajon festékkel megfestve vagy kék papírral
bevonva.
Terjedelmes árjegyzékekkel bármikor szívesen
bérmentve szolgálok ______________________________
12 —
désig gyanakodtak rájoliv, szász
koronaherczeg porosz кirály lyal
összeveszett volna úgy, hogy
kardját lábaihoz dobta; mire ott
helyben el is fogák. A szász ki­
rály pedig hogy fiát védje, titok­
ban Versaillesbe utazott volna.
Tény az, hogy szász királyt több
napok óta nem látják.
Rözgazdászati rovat.
Brassai piacz január 5-ikén 1871.
A keleti kittieknek pénteken, folyó hó 6-dikán
karácson első napja, a katholikusoknak és lutheránu­
soknak vizkereszt napja lévén, a hetivásár csütörtökön
tartatott meg.
A ‘$ok összeeső ünnepek folytán a forgalom
egész héten nagyon lanyha volt, gyapjú, fagygyu és
nyers bőrök egyátalábau nem hozattak.
A gabona nemek is gyengén voltak keresve, az
árakban kevés változás történt. A t i s z t a b u z a 7,
Az ország nagy részét láttam el már eddig is
gyártmányaimmal, s bizalommal hívom fel a közönséget,
hogy gyártmányaimat a hasonnemti külföldiekkel ösz-
szehasonlitsa. A mi pedig az árakat illeti, épen azért,
mert itthon állitom ki, feltiinőleg olcsóbban szolgál­
hatok akánnely külföldi czégnél. (4) 1 - 0
S z e l e I s t v á n ,
(7) (2) szíjgyártó mester
ajánlja flnotn jó bőrből készült német és magyar
sailasigo* hám jait
és mindenféle kész szíjgyártó munkáit; kijavításokat nétnű ezukorkákat, Bonbonsokat fontszámra
is elvállal és megrendelések utján azonnal szolgál a vagy Ízletes szelenczékben, csomagokban stb.
legjutányosabb áron. Jelenti továbbá, hogy nála ta­ Valódi és utánzóit franczia pezsgőt, Malaga,
lálható jelenleg egy eladó
a finom, ruganyos, könnyű szekér.
Brassó, Nagyutcza, Mayer ház 497 szám. dolfslieimi , Johannisbergi, Marcobrunni,
A hídvégi szeszgyárt átvéve ezennel van szeren­ Szilvási, Eusti, Neszmélyi, Çudai, Karloviczi,
csém tudatni, hogy Brassóban a Nagy-utczában 503. Cziprusi és más finom borokat, Porter, Stein-
szám alatti kereskedésemben
1—4 35% szesz
mindig rendelhető.
Stern Sámuel,
(9) 1—3 vegyes kereskedő.
Gazdasági gépek
a legkitűnőbb rendszerek szerint a legelső gyá­
rakból, a helybeli viszonyoknak megfelelő szer­
kezettel törökbuza rendbe vetőgép, törökbuza
számú és pityóka kapa ló-ekék, rctgyaluk, fű- és ga­
bona kaszáló-gépek,
cséplőgépek,
szecskavágó es törökbuzafejtő gépek, szivatyuk
S a t.találtatnak gyári áron
Lnckhardt O.
(12) 1— 3 magán mérnöknél Brassóban.
Szokatlan nagy választék és ju-
tanyosság.
Alólirt ajánlja a t. ez. közönség figyel-
mébe dúsan felszerelt fűszer, anyag és cse­
mege kereskedését, különösképpen pedig:
kitűnő minőségű fekete és veres ikrát, Groyi,
Emmenthali, Eidami, Parmesan, Chester,
Romader, Quargli, Strachino, Káskéval és
Fromage de Brie File sajt és túronemeket,
angolna, muszka és franczia Sardina, Sar-
della, Lapardon, Stockfisch, Anchovis, Bricken
neun Augen, tengeri, Duna, göngyölt és
vadász Hering, füstölt és marinirozott ke-
Nyomatott Hömer és K am uim éi
7 ft 20 ki., r o z s 5 ft 20 — 5 ft 50 kr., t ö r ö k -
b ű z a ta válj i nagy mennyiségben volt Oláhországból
5 ft 40 kr., idei 4 ft 20 kr., á r p a I - 4 ft 20 kr
A z a b nagyon keresett volt 3 3 ft 20 krön ment
köble.
Hüvelyes vetém'Snyekben nyenge kereset miatt
a forgaloin nagyon csekély volt.[L en e^ e 7 - 7 ft 20
1er b o r s ó 8— 10 ft., bab (paszuly) Afi 5 ft 20 krön
kelt el köblönkint. >r
A s z e s z ára 13*/2 kr. jelenleg is, és mind a
mellett, hogy nagy készletek vannak, nincs remény,
hogy annak ára közelebbről lejebb szállna.
Egyéb czikkekben úgy szólva semmi forgalom
sem volt. S z u r o k kerestetett és nagv mennyisé"-
kelt volna el, de nem hozatott a piaczra.
A vono es hizlalóba való s z a r v a s m a r h a
ara hágót-, a kereset meglehetős nagy volt, pária
60 —140 fton adatott.
•ins 4-cii. B rassói pcnzárnk , 1. 5-éi
Pénznemek. Pénznemek.
A rany................... 5. 84 Arany . • • . 5. 88
Napoleond’or . . 9. 94 NapoleondW . 9. 95
E z ü s t.................... 121. 75 Magyar 20 franc . 9. 95
Magyar földteherm.
Erdélyi „
77.
75.
—
—
Ezüst huszas .
Tallér . . . .
43
2. 51
Bánáti „ 75. — Törölt lira . . . 11. 35
Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: KtMiytM'fiS Adolf.
csege, füstölt viza és Pisztráng, Pickling,
Tinin, tengeri pók, austriga, márinirozot,
rák és több más liai és csiga nemeket, kü-
lömböző franczia és angol mártásokat, leg­
kitűnőbb minőségű franczia befőtt gyümöl­
csöket, compotokat, franczia és honi mus­
tárt. cándirozott gyümölcsöket; szelenczék-
ben és iivegecskékben kapni, Petits Poits,
Mixed Pickles és más csemegéket, valódi
angol Théa-Bisquits, mindennemű Chocolá-
dékat, Hálvát, Rácháttot, és minden más-
Madeira, Pontac, Medve, Burgundi, Xeres,
Cherry. Muscatlünel, Liebfrauenmilch, Ru-
Bocksbeutel-Stelnwein,Schwarzliofbergi,Vös-
laui, Risslingi, Odobesti, ürmös, Matarella,
Egri, Somlai, Sexardi, Tokayi, Villányi.
brucber, Bock, Märzen és más jeles sereket,
olasz és honi szálámit, mortadellát és füs­
tölt nyelveket, sonkát, olasz gesztenyét, tö-
rökmagyarót, pálmaszilvát, fügét, malozsát
és más déli gyümölcsöket, kitűnő minőségű
muszka és chinai Théát, Arack és valódi
jamaika fehér és barna rumokat, továbbá
valódi Cognac, Chartreuse, Kapucziner, Be-
nedictiner, Boonekamp, valódi és utánzott
franczia és más Liqueureket legkitűnőbb ká­
vékat és ezukort.
Kereskedése a Brassói nagypiaczon
(6) „a Török Császárhoz.“ 2_ 0
D em eter E rem ins.
P á l y á z a t .
Zajzonban (fürdőhely Brassóvidékén Erdélyben)
a megürült rendes tanitói állomásra ezennel pályázat
hirdettetik. f
É vi jövedelem:
a) 300 frt. osztr. ért. kész pénz.
b) 6 magyar öl fa.
c) Szabad lakás.
d) Egy darab káposztaföld.
c) E o-y kis szekér szénát termo kaszáló.
Tannyelv: Magyar.
Pályázati határidő Január hó 15-ke.
A kik ezen rendes tanitói állomásra pályázni
kivánnak, bizonyítványokkal ellátott folyamodásaikul
forduljanak a helybéli községi oskolaszék eW k sé*
géhez.
Zajzon Januar hó 1-én 1871.
Utolsó posta Brassó. P a p *»У^Г£У*
о a elnök.
Brassó, 1871. .'ни 4. szám. P

Megjelenik ez a lap heten- Hirdetési díj:

kint kétszer, 3 hasábos garmond sorért,
Kedden és Pénteken. vagy annak helyéért 4 kr.—
(1 —10 sornyi hirdetés ára
Ára: mindig 40 kr.) — Bélyegdij
Egész évre . 6 ft. — kr. minden igtaláskor 30 kr. —
Félévre . . 3 ft. — kr. Nagyobb hirdetéseknél alku
Negyedévre . 1 ft- 50 kr. szerint. — Hirdetések fölvé­
tetnek a szerkesztőségben
Szerkesztői és kiadói szállás: és Römer és líamner nyom­
K en y eres Adol f ügyvédi dájában.
irodája, Nagypiaczon.

Mi történt a székelyekért? Ugyanide sorolható az, hogy Magyar- kivéve Zaminer erdoszmernök urat, mindnyájan az úgy"
!ország némely megyéjében társulatok ala- nevezett fiatal szász párthoz tartoznak, a mely a nyil­
Ha feltűnő tulajdonai vannak a székely­ jkultak székely családok kitelepítése czéljá­ vános élet terén, az utolsó években, a brassói ma­
nek, nincs-is ok panaszolni, hogy figyelem­ ból; és egyes vállalatok igyekeztek székely gyarok és ezek párthiveivel mint ellenség állott szembe.
Azért most az ideje, midőn mindezen kérdése­
ben nem részesülne. A királyhágón túli köz­ munkásokkal látni el magokat. ket a nemzeti egyetemen szőnyegre kell hozni, hogy
vélemény nem valami sokat tart Erdélyre; Államilag is történt az alkotmányos idő­ — elnézve a számos személyes indokoktól — az el­
de a székely nemzetiség rokonszenv tárgya. szak beállta óta, és pedig először az, hogy szakadásnak alapul szolgáló elvi különbözési ponto­
Pesti magyar társaskörökben jó ajánlat az, a törvényhozás megengedte a pálinkafőzést kat emlékezetünkbe visszaidézzük, hogy a tágasbb
ha valaki székely nemzetiségűnek mondatik. kis üsttel. olvasókörök is megtudják, mennyire, vagy mily ke
véssé elleneink : vagy ha a „Nemerétől“ kimondott
Köztudomásúlag Deák Ferencz maga elő­ Es ugyancsak állami intézkedés a köz­ reménység valósulna, minő kérdésekben számíthatunk
szeretettel nevez némely képviselőt kiváló- oktatási miniszternek iskolaállitási buzgalma, rájok.
lagosan székelynek. Petőfi egész lelkesedés­ így Székely-Keresztáron már fölállott az ál­ A brassói magyarok és ezek párthívei a város­
sel énekli, hogy: lami tanitó-képezde ; Csikba felső népiskolát, ban és vidéken mindenkor a következő elveket kép­
„Csak nem fajult el még a székely vér; Kézdi-Vásárhelyre alreáliskolát, Udvarhelyre viselték :
1- ször. A m u n i c z i p á l i s é l e t s ú l y p o n t j a
Minden kis csöppje drága gyöngyöt ér.u vagy Maros-Vásárhelyre felső reáliskolát a k i r á l y f ö l d ö n i s az e g y e s s z é k e k és k e ­
Gyulai kevesebb lelkesedéssel, de még szándékozik állitani. r ü le te k b e essék.
igazabban : Utóbbi miniszter gondoskodása kiterjed A nemzeti egyetem, melynek leglényegesebb
„Vitéz s furcsa nép valának régentén a székelyek; ugyan más vidékekre is, de ezen téren a feladata a lesz, hogy a nemzeti vagyont czélszerüen
Most is furcsák és vitézek-— isten őket áldja meg.“ párhuzamos emelkedés nincs hátrányára az kezelje és értékesítse, semmiképen se terjesztkedjék
oda, hogy magát szász fiókországgyiiléskép viselje.
Ez figyelem és megbecsülés jele mind. egyes részeknek ; ellenkezőleg kölcsönösen Emlékezetbe hozzuk, hogy a brassói kerületnek
S még az is figyelem je le — én megbecsü­ emelőleg hat. ezen követelménye az eléggé ismert és annyi meg­
lésnek is veszem — hogy némely hazai re- Ezekben elősorolván mindazt, a mi tud­ támadásra felhasznált feliratában is tüzetesen ki van
actionarius körökben a „Verfluchter Zakel“ tom szerint kiválólag a székelyekért történt ; mondva.
legnagyobb szidalom gyanánt használta tik. I jövő czikkemben ezen intézkedéseket veszem 2- szor. M i n d e n m u n i c i p á 1i s i n t é z m é n y ,
mely m e s t e r k é l t e s z k ö z ö k k e l e g y nem­
Ezen általános figyelem következtében j biráiat alá. R é t h i L a j o s . z e t n e k v a g y t á r s a d a l m i o s z t á l y n a k a tiil-
történtek is igen jelentékeny lépések a szé­ sú ly t előre b iz t o sí t a n i akarja, elvetendő.
kelyekért. Nem tagadom, hogy e tekintetben az országo­
Már több éve annak, hogy a sajtó föl­ Nyílt levél a szerkesztőséghez. san elfogadott törvényhatósági törvényt sem lehet
vetette a székelykivándorlás ügyét. Valósá­ szabadelvűnek nevezni.
B r a s s ó , január 8-án. 3- szor. A n e m z e t i v a g y o n s a j á t j a a k i ­
gos kalamitásként tüntették fel, hogy évről- Folyó hó 6-ról keltezett vezérczikkében, mely r á l y f ö 1 d m i n d e n l a k o s á n a k .
évre nagyszámú székelység vándorol ki a lényeges tartalmában az úgynevezett szász nemzeti 4- szer. A Comes kinevezése alkotmányunk mos­
Dunafejedelemségekbe és annak csak egy vagyont tárgyalja, azon reménynek ad kifejezést ura- tani állása következtében a kormánynak természe­
része tér vissza. Egész irodalom fejlődött ságod lapja, hogy összes brassói követeink a „Ne­ tes joga.
ezen kérdés körül. Társadalmilag is megin­ merétől“ viselni.
kijelölt szabadelvű álláspontot fogják kép­ E négy pont közül, melyek a fiatal szász párt
és a magyarok s ezek párthívei közt Brassóban tá­
dult a működés, s a nemes Kralováusky Ezen bizony nagyon örvendenénk, de azt hi­ madt ellenségeskedésnek lényeges tárgyai voltak, a
György példájára sokan adakoztak a szé­ szem, hogy a „Nemerének“ nem lehet és nem sza­ fiatal szász párt vezérei által eddigelé egy is soha
kely kivándorlás megszüntetése czéljából. bad megfelejtkezni arról, miszerint a brassói követek, nyiltan el nem ismertetett; még magát a 4 -ik leg-

Y á & C K A .
Az én gyermekkori jó barátom.
1848 és 1849 szomorú évei voltak a magyar­
nak; az akkor ejtett sebek és veszteségek még igen
sok családnál máig sincsenek behegedve. D e nekem,
akkor 13 éves gyereknek, kinek ez ideig egyéb bá­
mulni valója nem volt, mint hogy milyen nagysze-
rüleg adja Celestin a notredami toronyőrben Quasi­
modo szerepét, vagy hogy milyen furcsán néz ki a
kirchenprádénál a Carl Ferdinand ezredbeli tiszt fe­
hér frakkban, szűk, paszomántos kék nadrágban és
spádéval felfegyverkezve, vagy az a nagyszerű esemény,
hogy Jósikáné ő excellencziája kívánságára az ut-
czán a pipázás megtiltatott, s a jó polgárbácsiknak
mentői szebb volt a pipájuk, a városszolgák annál
jobb szívvel vették el; — megvallom, nagy örömöm
telt bennök. Milyen pompás dolog volt az ország­
gyűlés ideje! Mennyit kiabáltunk: Unió, vagy halál,
szabadsajtó ! Hány házfalára irtuk fel az utczán kapott
tintával, ezen mély értelmű szavakat. Az égig emel­
tük a derék szász követeket, a kiknek akkor unió
vagy halál kellett, s később híven szavukat tartva,
inkább életben maradtak, csak hogy az unió ellen
armai jobban dolgozhassanak. Kedves volt hallgatni,
mikép magyarázták meg némelyek, mi az unió, meg
a szabadsajtó. Az unió átalán több tetszésben része­
sült, mert az azt tette, hogy nincsen sem gróf sem
báró, mind egyformák leszünk, azaz, hogy mind grófok
meg bárók, mert azoknak mégis jobb dolguk van, az öreg csordultig szeretett. — Minek tölt annak a
mint a kéményseprőknek. A szabadsajtó már távol
sem olyan nevezetes dolog, mert Topler bácsinak
gyereknek annyit? még meggajdul, aztán állhat ke­
gyed silbakot helyette. A mesturam, úgy tetszik az
volt sajtója, s ha nem lett volna is, ő ott sajtolta akkor uj kegyed szót először használta, mert nagyon
szöllőjét, a hol neki tetszett. nézett maga körül, hogy mind liallották-e ; de az
Ú gy néztem a preceptoromat, mint egy félistent, öreg Szatmári keveset ügyelt erre az okos beszédre;
mikor órálta: „Nem kell nekünk ez a király, a ki megtoszitott könyökével: igyál fiam, s mondj aztán
igy s úgy, hanem más kell.“ Igaz ugyan, hogy nagy­ nekünk valami jó újságot. Ittam s elbeszéltem, hogy
anyám erre azt mondá: „Jó, jó, úgy jártok ti még, Windischgräz herczeg nagyon neheztel reánk; levelet
mint a békák a gólyával“, — hanem persze a nagy­ irt a királynak, hogy ö a magyarokkal nem tud há­
mama semmit sem tudott, a preceptor ur pedig az borúzni, küldje öt a muszka vagy bárki ellen, csak
országgyűlésről jött; a ki pedig onnan jött, az min­ hogy legen rendes katonaság; de ő a magyarokkal
dent tudott. semmire sem tud menni, mert a mennyi van, mind
Milyen felséges dolog volt az a toborzás ! — részeg; ő hiába készit akár milyen szép haditervet,
Naphosszat kisértem a vig nagybajuszu huszárokat, mert azok mind elrontják, még csak nem is lőnek
s csak az az egy búsitott, hogy miért nem vagyok sokat, hanem mint a bolondok belefutnak, s mindjárt
egy arasszal nagyobb, s miért nincs, habár csak egy a puskatusával kezdik. Az ő tudománya szerint pe­
piczinyke, bajuszom. Természetes, hogy ezen bána­ dig csak a végén járná meg az eféle pajkosság. Mind
tomon hirtelen nem lehetett segíteni, úgy hát vigasz­ elhitték, még én is. Mondottam azután más mérges
taltam magam egyébbel: megnéztem a nemzetőrség históriákat is. A vége az volt, hogy mindnyájan meg­
gyakorlátait. Pompás százados lett a pékmesterből, egyeztünk abbn, hogy párja ni nc s ez v i l á g o n az
és Kristóf, Urbánnak későbbi rendőrigazgatója, harczia- j m a g y a rn a k .
son nézett ki horihorgos lólábával. En permanens mesemondója lettem az öl-tanyá­
Az atyám helyett gyakran el kellett mennem ! nak. Ha ott meguntam átmentem a Fiskusba ; ott
az örtanyára. A szomszéd lakatos és káplár bácsi el voltak a huszárok, azokat is mind ismertem. A jó
fogadott az öreg helyett; Szatmári polgártárs collatiét! öregeim csak csóválták a fejőket, hogy milyen jó ka­
csinált az őrség közt, bort hozatott. Hát polgártárs, j tonás útnak indult a fijok; de mikor sok gondolko­
isten katonája, neked is töltsék? Igen bátyó, hiszen zás után előálltam, hogy én dobos akarok lenni, volt
tán én is szolgálom a hazát. — Igazad van fiam ilyen olyan ágról szakadt, madárijesztö, léhiitö, csa­
— eszem a lelkedet — mond az öreg s tele tölti a vargó, mindjárt megtanitlak én declinálni ezt a mo­
poharam. E gy hasos kalapos, ki félt, hogy a porcziója gyorófa pálezát. Nem elég, hogy bátyád elment, az is
nem jut ki, nem hagyhatta szó nélkül, hogy engem olyan volt, mint egy pipaszár; tudom annak se sok

lényegtelenebbet, melyre nézve legkönnyebben en­
gedhettek volna, már csak azért is, mivel a kineve­
zett Comes is fiatal szász, — mellőzték, pártjok szá­
mos, szabadclvüségben gyenge tagjaira való tekin­
tetből.
A nemzeti vagyont illető, tulajdonképen magá­
tól érthető 3-dik pont, mely ellen nehezen lehetne
valamit felhozni, ezen urak szabadelvüsége előtt oly
veszedelmes szirtnek mutatkozott, hogy még négy
szem közt is alig lehetett vagyegyet arra a vallo­
másra birni, miszerint jóllehet ezen vagyon jogilag
a szászoknak magántulajdona, gyakorlatilag lehetetlen
leend a királyföld összes lakossait abban nem ré­
szeltetni.
Hogy mennyiben javultak az 1-ső s 2-dik pontra
való kilátásaink, arra nézve mit sem hallottunk; ha
netalán azon idő alatt, mig a pártvezér W achter
Frigyes, Dietrich ur által volt képviselve, nem tár­
gyaltatott holmi.
Úgy vélem, hogy a mondottakból elegendöleg
kitetszik az, hogy ha ezen öt követ ur a Ilii r e ­
m é n y s é g e i n k n e k netalán megfelel, n é z e t e i k ­
n e k , miólta azon helyzetben valánk, hogy azokról
értesüljünk, lényegesen meg kellett változniok. —
Egyébaiánt a szabadelvüségnek minden haladását ál­
landókig örömmel üdvözöljük. W.
A fennebbi levél a szerkesztőséghez
német nyelven jött be; írója nem a magya­
rokhoz, hanem azok brassói elvbarátaihoz
tartozik.
Szívesen közöljük elvbarátunknak fen­
nebbi sorait. A múltra ugyan sok igaza le­
het, de meg kívánjuk jegyezni, hogy jelen
egyetemi követeink mindnyájan a fiatalszász
párthoz tartoznak és tudjuk, hogy nekik is
volt kivel harczolniok. Nézetünk szerint jó
lesz a múltat feledni és inkább a jövőn mun­
kálkodni. A mint tökéletes jó forrásból ér­
tesültünk, választott követeink kifejtett né­
zeteinket mindenben osztják, a miért is mi
meg vagyunk győződve, hogy azok egyi­
kében is szabadelvüség tekintetéből csalódni
nem fogunk. Szerk.
Brassó város népiskoláiról.
(Folytatás).
Egy kis história és polémia.
Brassó város közönsége 1869ben 634 sz. alatt
a tanácshoz intézett jelentésében megtagadja iskola­
tanácsi tagok választását, indokolván eljárását azzal,
hogy kebelében nincs és nem is lesz községi iskola.
Mellékesen azt is állítja, hogy az 1868 X X X V III.
t. ez. Erdélyt nem kötelezi, erősségül hozván föl
erre az 1868 XLIII. t. czikket és a Leopoldi ok­
levelet.
hasznát veszik. Jobb ha egy könyvet vészsz elé és
tanulsz valamit. A miólta beállottál a szomszédok
bolondjának, örökké keringőbe vagy, mintha ezt a
sok komédiát mind a te kedvedért csinálnák. Az ok­
tatás, megvallom, nagyon szép volt, de hej ki tudott
volna akkor tanulni ! Épen le kellett menni a Hid-
elvére, hogy tudassuk a néppel, hogy a kormányzó
egy csomó fegyvert eldugott, és nem akarja kiadni
a népnek. Természetes, hogy rögtön mindenik kita­
lálta, hogy a kormányzó áruló, Urbánnal egyetértett.
Máig se tudom, ki dugta ezt a bolond tücsköt az
emberek fülébe ; elég az hozzá, ennek a hírnek va­
lódiságán kevés ember kétkedett az nap Kolozsvárit.
Hozni kellett tehát a népet, hogy követelje az őt il­
lető fegyvereket.
Mentünk kalalmasan, Musr.ai Károly vitte a
nagy zászlót, (A mint hallottam, fogságideje alatt a
fejérvári kórházban egy kramfuter agyonütötte a seprő­
nyelével), boldog voltam, hogy átillája szélét foghat­
tam. Össze gyűlt a nép a kormányzó palotája előtt
és hatalmasan követelte a fegyverek kiadását. A kor­
mányzó pedig, istenben boldogult gróf Teleki József,
kijött az erkélyre, s azt mongotta, hogy bolondok va­
gyunk, de még annak se volt egy garasára esze, a
ki ilyen fületlen-farkatlan dolgott elhittetett velünk.
Éljen a kormányzó kiáltottunk mindnyájan s haza
mentünk, mert a sok járkálásban és kiabálásban épen
megéheztünk volt.
Most jut eszembe, hogy egészen egyebet kellett
volna Írnom, de bocsánat a régi jó huszárok jártak
az eszemben, s engem bizony elragadott a ló. No de
jövő alkalommal helyre hozom hibámat. B.
14
Természetes, hogy ilyen törvénymagyarázat nem
türetett el és a nemes város újabb miniszteri ren­
delettel kényszerittetett iskolatanácsosait megválasz­
tani.
E közben, 1869 Okt. 22-én, értesülvén alólirott
a beküldött táblás kimutatásból a felől, hogy Brassóban
5387 iskolaköteles közül csak is 2175 jár iskolába,
már 24-ikén arra szólítottam fel a város tanácsát 53
szám alatt, válaszszon egy ideiglenes bizottságott ke­
beléből, a melylyel tanácskozhassam a teendők iránt,
hogy a t ö r v é n y n e k is e l é g t ét e s s é k, a város ér­
d e k e i is kel l ő f i g y e l e mb e n r é s z e s ü l j e n e k . Ki­
emeltem, hogy ezen bizottság megállapodásai a város
részéről csak a tanács vagy képviselet helyben hagyása
után válnak érvényessé.
Amig ezen felszólításom iránti válaszra vártam,
Oktober 28-ikán folyamodás érkezett hozzám Ká s z o n i
István és társai, összesen 166 Brassó városi polgár
részéről, melyben kérik, hogy miután Brassó Bolonya
nevű külvárosában, több mint 2000 lélek lakhelyén
elégséges népiskola nincs, állitassék egy felekezet
nélküli.
Ez iránt nem intézkedtem egészen Nov. 14-ikéig.
De a bizottság választása iránti felszólításomra akkor
sem érkezvén semmi válasz, kötelességemnek tartottam
felszólítani Brassó város tanácsát, a törvény 44 §-a,
a községek számára kiadott miniszteri utasítás 7 §-a.
8 §-nak 4-ik pontja és 13 §-ának 2. pontja értelmé­
ben, hogy tartsa köteleségének felekezet nélküli iskolát
állítani a Bolonya városrész számára. Ezzel összefüg-
gőleg felhívtam, hogy a törvény 117 §-a értelmében
válasszon iskolaszéket, még pedig 14 nap alatt a
törvény 119 §-a szerint.
Erre a tanács azt válaszolta, hogy nincs kötelezve,
tőlem ^határidőtüzéseket fogadni el.
Én rögtön visszaírtam, hogy mind a rendeletet,
mind a liatáridőtüzést fenn kell tartanom, mert mind­
azok felől nem én, hanem a törvény rendelkezik ha­
tározott szavakkal. Es minekutána említette a tanács
válaszában azt is, hogy ha Kászoniéknak oskola kell,
folyamodjanak a tanácshoz, az majd határoz, a mint
jónak látja, én erre visszaírtam, hogy a hol a törvény
világosan rendelkezik, ott nincs helye határozásnak,
csak végrehajtásnak.
Több rendbeli idővesztő feleselgetés után — mi
közben maga a vidéki iskolatanács is felszólitotta
Brassó várost iskolaszék választására — f. évi május
8-án a felől értesültem a Tekintetes Tanács hiva­
talos közleményéből, hogy az egész iskolaügyet a
magy. kir. vallás és közoktatási miniszter ő nagy­
méltóságához fellebbezte.
A berendelt okmányok fölterjesztése után f. évi
Okt. 6-án a nagyin, miniszter urnák Szept. 28-án
kelt 11942 sz. leiratát kaptam, melyben értesít, hogy
Brassóvárosnak megrendelte annyi községi iskolát
állítani, a mennyi szükséges; e czélból azonnal isko­
laszéket választani, mit ha nem tenne, neveztessem
ki azt az iskolatanácscsal.
A nemes városi közönség intézkedéseire vártam
egészen Oktober 29-ig; akkor sem kapván semmi
értesülést a Tekintetes Tanácshoz kérdést intéztem
519 sz. alatt
Erre Okt. 31-kéről azt a választ kaptam a T e­
kintetes Tanácstól, hogy a képviseletet fölhívta a
miniszteri rendelet végrehajtására, s mihelyt jelentést
kap, közülni fogja azt velem sat.“
A tanfelügyelő ezután a felett panaszkodik, hogy
a miniszteri rendelet végrehajtásában a tanács na­
gyon késedelmes. Egész emlékiratát igy végzi.
„En a Tekintetes Tanácsot semmi nemű intéz­
kedésre nem szólitom föl ez alkalommal. Ha előter­
jesztéseim való adatokon nyugszanak, akkor úgy is
gyökeres reform alá kell venni Brassó város összes
népnövelés ügyét. Ha a Tekintetes Tanácsnak ellen­
kező adatok állanak rendelkezésére, akkor bizonyosan
sietni fog az egyémeket megdönteni és sajátjainak
hitelességét bebizonyítani.
Mihelyt a népnövelésügy emelésére történik va­
lami, rám kötelességből is, azon kívül is teljesen
számitliat a Tekintetes Tanács.
Tudatom egyszersmind, hogy ugyanezen dol­
gozatot a magy. kir. vallás és közoktatási miniszter
ő nagyméltóságához is fölterjesztettem.
Iá minekutána a községi iskola és a kormány
hivatalos eljárása ellen itt nyilvánosan történik az
izgatás, ezen előterjesztést a nyilvánosság elébe bo­
csátom. (Aláírva a tanfelügyelő.)
Lapszemle.
A „Kronstädter Zeitung“ 5-ik szamában egye­
temiképviselőink elindulása alkalmából valami tréfás
ember, miután megírta, hogy Geizától Karaffáig
olyan nemzet mint a szász nem igen volt szé­
les e világon, áttér az újkor nagyszerű eseményeire.
Első sorban áll előtte a jelen szász nemzeti egye­
temnek teendője, s miután azt mint valami hétországra
szóló eseményt felemlítette, neki mordul valakiknek,
a kik az egyenjogúság alatt csak jogokat értenek, de
terheket hordozni nem akarnak, s azt mondja, majd
meg fogja ő azokat tanítani keztyübe fütyülni.
Elmondja, hogy a szász nemzet bevándorlása
óta saját házában a más nemzetek iránti szabadelvű­
sé b e n ritkította párját. — (Már mondja meg nekünk
akárki, nem vig fráter, a ki ilyeneket ir.)
Továbbra is számolni kíván a teljes egyenjogú­
sággal, csak aval ne kecsegtesse magát senki, hogy
mindenüket ide adjak, hogy nekik ne maradjon sem­
mijük, és hogy az ők házukban más szabja a rendet.
Végül még azt kívánja, hogy a követek ebben az ér­
telemben járjauak el.
Szegény követek, de meggyül nekik a bajok,
ha az irt világos és kézzel fogható utasítás szerint
kell eljárniok. Ki kell hogy vigyék ők a teljes egyen-
joguságot, a nélkül, hogy a szász privilégiumok egy
cseppet megperzselődnének. Ö az ö úgynevezett jo­
gaiból másnak nem ad semmit, tehát saját jogainak
részessévé nem teszen senkit, és mégis szereti az
egyenjogúságot. Ez annyit teszen magyarul, hogy a
többi nemzetiség legyen egymásközt, de vele ne* le­
gyen egyenjogú. Ez a jó ur közelebbről megcsinálja
fából a vaskarikát.
Seretnök azt is tudni, hogy mi az a saját ház,
melyben nem engedi ez a jó ur, hogy a szászon kí­
vül más dirigáljon. Ha a saját lakó házát érti, ak­
kor csak légyen nyugodt, mert Magyarország alkot­
mánya minden polgárt megvéd jogaiban. De ha az
úgynevezett királyföldet veszi a szász házának —
pedig itt jár az esze akkoriéi kell világosítanunk,
hogy valamint szász uraiméknak jogukban áll I V
zsonyig akar hol házat szerezni, s a polgár minden
jogait gyakorolni: úgy mi is, nem szász nemzetiségű
polgárai a szász földnek, semmi tekintetben sem tart­
juk magunkat jövevényeknek, vagy vendégeknek; és
igénybe vesszük mindazon jogokat, melyeket az or­
szág területén akárhol gyakorolnánk. — Nem akar­
tunk kötekedni a mi udvarias „Kronstädter“ kollé­
gánkkal; de ennek a czikkuek ósdi bűzétől elfogott
a prüszkölés.
V i d é к.
— Sepsi-Szenl-Györgjö január 8-án. Hogy az
olvasókör kisebb és nagyobb városokban mily hasz­
nos és szükséges, és hogy a közmiveltség s ismeret-
terjesztés egyik erős emeltyűje, azt mindenki tudja ;
de hogy az olvasókör kaszinóra lefordítva mit tesz,
azt engedje meg becses olvasó, hadd én mondjam el
Sepsi-Szent-Györgyön szerzett tapasztalatom szerint:
Január hó 7-kén délután 4 órára egy alakitó-
gyülést hirdetett az elnök N. N. s 6 óta után az
ülést megnyitotta, a szokásos könyörgéses beköszönő
beszéddel; a bizalmat és megtiszteltetést maga és
hivataltársai nevében megköszönte, hanem az elnök
urnák elfeledték visszaadni a komplimentet, a meny­
nyiben nem köszönték meg erélyes és buzgó műkö­
dését ; nem volt-e mit, vagy elfeledték? nem tudom!
a gyűlés hallgat a kártyaasztalok körül ülve, egész
buzgósággal, s tanácskoztak a teendő — a blattra
teendő summa — felott; a jelenlevő 30 tag uj vá­
lasztást sürget, egy hiján, ki az elnököt meghagyan-
dónak vélte, s hihetőleg a többi hivatalnokokat is,
gondolom csak azért, hogy a drága időt ne rabolja,
s minél elébb szedhesse a blattot; egy erélyes hang
felszóllal : „ha kasinó, legyen kasinó“, — úgy van,
helyes mondják a kártyázók — tehát le a kártyával
ha gyűlést akarunk tartani — de most már csak
magukba mondták a kártyázó urak, hogy: helyes,
súgás, búgás, s megállapodnak, hogy a kinek legna­
gyobb bankja van, az legyen az eluök, — történe­
tesen összeesett a város legérdemesebb tisztviselőjével,
s azonnal kikiáltották, — s az szabadkozik, hogy
számtalan és sürgős teendői miatt el nem fogadhatja,
keressenek másat, nem kapnak ; végül szavazásra ke­
rül a dolog, s elnök lett epen az, a kinek kellett,
kitől az erélyes hang jött, Császár Bálint orsz. képv.
ki a gzülést megnyitja, s az újonnan választott bi-
zottmányi tagokat megbízza a múlt évi számadások
megvizsgálásával; megemlítendő, hogy a szavazatok
olvasásánál egy általános éljen is született, a midőn
t. i. egy szavazó czéduláról ezeket olvasták: elnök:
Garibaldi, alelnök: Trochu, jegyző : Gambetta; a gyű­
lés szétoszlott, a kártyázók együtt maradtak.
Ha a megalakuló gyűlés lesz a kiindulási pontja
s irányadója a szent-györgyi kasinó évi működésének,
úgy mondhatom sok z^eb és tárcza terhein könnyítve
lesz. E nem épen legszebb szokás már régi ugyan,
de csak nem lesz hosszabb életű, mint a nemet csá­
szárság ?
A bizottmányi gyűlésnek, ha el nem késtem,
figyelmébe ajánlom a következőket:
Minthogy a kártya legjövedelmezőbb kapitáúsa
a kasinónak, gondoskodjék a bizottmány egy ^ inos
kátyázó szobáról, a milyet 6 - 7 < ) 0 frt. kártyapénz
megérdemel; továbbá egy előszoba és egy f?/*-Éyörgy
s a Háromszék fővárosához méltó olvasó-szobáról s
annak illő berendezéséről, — sőt még ha lehetséges
lenne, egy billiard-szoba sem lenne felesleges, sem