Óbecsei Járás

Ezen munka elsődleges feladata egy a II. Világháború idején megjelent hetilap az
Óbecsei Járás bemutatása, amellyel a legjobb tudomásom szerint eddig még nem foglalkozott
senki. Ennek legfőbb oka a múlt hatalmi viszonyában illetve a jelen nyelvi akadályaiban
keresendő. Célom nem egy minden számot felölelő, részletes újságbemutatás lenne ami külön
felsorolná az újságban megjelenő tartalmakat, mivel az technikailag sem nem kivitelezhető a
lapok hiánnyosága végett. Inkább egy általános bemutatásról lesz szó, amely egy összegzett
tartalomra vonatkozik. Habár ezen újság 1942 februárja és feltehetőleg 1944 szeptembere
között jelent meg szombatonként Óbecsén, ez tehát közel 140 számot jelent. Ebből a jelentős
számból ma minden tudomásom szerint csak összesen 50 darab áll rendelkezésünkre, ebből
néhány egyforma is, de 39 különálló szám, méghozzá nyomtatott példányból 16 darab az
óbecsei Városi Múzeumban 34 darab pedig a városi archivumban. Digitális formátumban
megtalálható mind a kettő helyen mindegyik még létező szám. Munkámban ezen 39 szám
áttanulmányozásával vontam le következtetéseimet.

Óbecse múltjával viszonylag szép számú könyv foglalkozik, ami a gond ezekkel, az
az, hogy bár tartalmilag a legrégebbi időszaktól a modern időszakig dolgozzák fel az
eseményeket a II. Világháború időszakát mégis mindegyik nagyon felszínesen dolgozza át.
Azok a könyvek amelyek mégis ezt az időszakot tűzték ki tanulmányozási feladatként elég
egyoldalú (még a régi szocialista világban íródtak) és főleg a népfelszabadító kommunisták
tevékenységével és szervezésével foglalkozik. Ezek rendszerint olyan képet festenek
Óbecséről, mintha a megközelítő négy év alatt ameddig a város újból magyar fennhatóság alá
tartozott, nem történt semmi egyéb, csak a kommunisták folyamatos szervezkedése és akciói
a megszálló hatalom ellen, akik természetesen többször is radikális módszerrel próbálták ezt
megfékezni. Természetesen ezt a kor szellemével lehet magyarázni viszont ami már nagyobb
gond, hogy az újonnan megjelent Óbecse múltját taglaló könyvek az előbbiekre hivatkozva
lényegében csak az áldozatokat és a megtorlásokat emlegetik amelyről a maga módján történt
is néhány, de ez az időszak nem csak ebből állt. Az újságok feldolgozásával ezen munka egy
kezdeti szakasz lenne azon terv megvalósítása felé, amely az óbecsei II. világháborús
eseményeket a fenn említett eseményeken kívül is megvilágítja.

1
 Óbecse nem rendelkezik olyan nagyon régi nyomdászati múlttal. Kezdete az 1884-es
évre tehető, habár már 20 évvel korábban is egy a kultúra terjedését elősegítő intézkedés volt
kezdeményezve Radity Gyorgye (Đorđe Radić) részéről aki még 1861-ben szerette volna,
hogy nyomda nyíljon Óbecsén. Ő a Srbski Dnevnikben (szeptember 6-án és 22-én), mint a
jövőbeli lap szerkesztője és kiadója felhívást tett közzé a Seljak (Paraszt) lapra való
előfizetésre1. Később ő ettől a szándékától elállt és nyomdászati tevékenységét Újvidékre
tette át. Az első hivatalos, bár rövid élettartalmú lapot Óbecsén csak 1884-ben kezdték el
nyomtatni. Méghozzá Lőwy Lajos féle nyomdában. Bár az első hatalomváltásig Óbecsén
számos újság megjelent mégis talán legjelentősebb és leghosszantartóbb mind közül az
Óbecse és Vidéke című társadalmi vegyes tartalmú hetilap volt amely 1888 és 1918 között
jelent meg. Az első világháborút követően, bár a hatalom megváltozott hosszabb rövidebb
ideig több helyi magyar nyelven megjelenő újság is megjelent. Ezek a különböző időszakban
megindított különböző tematikájú lapok mind megfognak szűnni az 1941-es újabb
hatalomátvétel alkalmával. Helyüket átveszi az újonnan szerkesztett Óbecsei Járás politikai
társadalmi és közgazdasági hetilap amely 1942 februárjától kezdett megjelenni. Talán a
háborús követelmények sem engedték meg nagyobb mennyiségű lap megjelenését így ezen
szerv maradt az egyetlen Óbecsén nyomtatott véleményformáló lap. Felelős szerkesztője
mindvégig vitéz Tiszavölgyi Szonomár László volt akiről bár 1943. szeptemberében
megjelent egy hír az újságban, hogy katonai szolgálatot vállalt, az újság továbbra is őt nevezi
meg felelős szerkesztőnek2.

Szonomár László tartalékos főhadnagy, bankigazgató, földbirtokos, Óbecsén született

1890-ben. Mint tartalékos önkéntes 1910-ben vonult be Szegedre a 46. közös gyalog
ezredhez. A világháború kitörése után 1914. Júl.27-én a 86. közös gyalog ezredhez vonult be.
1915-ben az orosz fronton harcolt. 1917. májusában súlyosan megsebesült. 1918
januárjában az olasz hadszíntérre ment. Telefóc- Újszomolnok, Krukienice, Milnó,
Momasov, Horodisce, Kokutkovce, Zborow, Vorobiovka, Mogila, Zalosce és Sokal mellett
hősiesen harcolt. Egyéni bátorságával mindenkor példát adott legénységénél. Több kitüntetést
szerzett3. Feltehetőleg a háború után Óbecsén maradt bár magasabb pozíciót nem töltött be.
Mielőtt átvette volna ezen újság szerkesztését még 1941. szeptemberében a Hadirokkantak és

1
Pál, S. Бечејска библиографија, Becse bibliogáriája I füzet (1805-1944) Óbecse: Városi Múzeum és Képtár,
1989,223 oldal
2
Óbecsei Járás, 1943.09.25.
3
De Scadrelli Caesar, A Délvidék hadtörténete 1914-1918, Budapest. Hadtörténeti kiadványok kiadóhivatala,
1941, 411.

2
Hadiárvák szövetségének óbecsei fiókjának lett az elnöke4. 1944. októberében, amikor is a
partizán egységek és az oroszok előretörésével a front Óbecséig tolódott vissza, mint aki
érezte volna, hogy számára már nincs lehetőség az itt maradásra, visszavonult. 1947-ben
Budapesten fogták el és még ugyanaz év decemberében Óbecsén háborús bűnösség vádjával
ki is végezték néhány társával, többek között az újság felelős kiadójával Terék Mártonnal
együtt5. Néhány akkori magyarországi újság értesülése alapján az elítélt, mint az 1942-es évi
véres óbecsei razzia értelmi szerzője volt, aki mintegy 200 embernek okozta a halálát 6. Hogy
mekkora volt az ő bűnrészessége ezekben a dolgokban azt nem ezen munka feladata
felderíteni.

Az Óbecsei Járás hetilap nehéz feladatot vállalt magára. Heti szinten négy oldalra
igyekezett összegyűjteni a hét legfontosabb eseményeit, híreit. A lap az évek során többször
változtatott kiadót. Először Hungária nyomdában majd a Corvin és a Lux nyomdában történt
a nyomtatás viszont a szerkesztők nem változtak az idő során. Habár magától érthetődően az
óbecsei események azok amelyek a középpontban kellene, hogy legyenek, mégis valahogy
érezhetően háttérbe vannak szorítva és sűrűn egész oldalas „lelkesítő írások” politikai
egyének cselekedetei, beszédei vannak benne teljes egészében közölve. Az első oldalon
általában középen, kivétel nélkül mindig egy sokat sejtő nagybetűs cím látható amely
elsődlegesen, írásoktól függetlenül lelkesítő, és az adott politika támogatására buzdító
jelentősége van. Illetve azt sugalják, hogy az egyén nem jelent semmit és a nemzet az ami
előrejuthat, tehát mindenkinek alá kell vetni magát a nemzet akaratának. Ilyen hírek például
az „Örök gyáva” az aki visszahúzottan saját érdekeit tartja csak szem előtt, ami után rögtön
össze lettek kötve azokkal a személyekkel akik a kommunizmusnak eladták az országot,
fecsegnek az utcán és ez által tekintélyeket destruálnak stb7 és a „Ne akarj Gazdagodni”
amely egy propaganda szöveg, hogy miért ne akarjanak vagyont szerezni az emberek
háborúban, illetve még azt a kicsit is ami van többet érne szétosztani a rászorulóknak mert
természetesen, ha nem így tesznek ők azok akik a „Szebb magyar jövőt” le akarják rombolni8.
„Árufelhalmozás”9 amely elítéli azokat akik talán a nehezebb időkre gyűjtik dolgaikat és
azokat nem adják oda a rászorulóknak. Burkoltan, aki nem egyezik a háborúban nehéz
helyzetben levő állami politikával az az állam ellensége. Aki bármilyen tettével amely az
4
Függetlenség, szerk. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, Budapest, 1941.09.14,
5
Galántha, G. Adalékok a délvidéki háborús bűnösök Jugoszláviában írányuló kiadatási eljárásaihoz, Limes
(22.é.f. 81. Szám) Tatabánya: Alfadat-Press, 2009, 177-203.
6
A Reggel. Szerk. Lázár Miklós, Budapest, 1946.01.19.
7
Óbecsei Járás, 1942.08.01.
8
Óbecsei Járás, 1942.10.10.
9
Óbecsei Járás, 1943.10.02.

3
állam által másképp van szabályozva vagy éppen passzivitásba vonulva nem veszi ki a részét
a tevékenységekből biztos, hogy a „szebb magyar jövőt szeretné lerombolni”. Ugyanezek
cikkek többször párhuzamot vonnak az első Világháború következményeivel kihangsúlyozva
minden olyan törekvést amely akár egy árnyalattal is a hivatalos politikai nézetek ellen vall,
mint okozók, amelyek az előző világháború elvesztéséhez vezettek és amelyeket nem szabad
megismételni. Ezért kell elfogadni az állami intézkedéseket. ugyan ezen rovatok többször
antiszemita tartalmakkal is bővelkednek ilyen például „Tettek ideje”10 amely zsidó
vagyonadó bevezetése mellett szól. „mindent a honvédekért” amely bár a honvédek
támogatásának fontosságáról szól mégis benne van a Nemzetközi zsidóság és az angolszász
hatalmak által mesterségesen szított ellenségeskedés.... Anglia a zsidóság központja....
őszirózsás forradalom a nemzet elsüllyedt a csőcselék a zsidóság a hitetlen magyarok
mocsarában.

Az első oldal bal oldali rovatában a háborús eseményekről olvashatunk néhány rövid
hírt. Ezek nem valamilyen meghatározott szabály szerint íródtak, sőt még azt sem lehetne
mondani, hogy a legfontosabb híreket közölték, Itt általában néhány rövid hírt közölnek
Európa és a világi eseményekről, illetve a ellenséges veszteségekről. Ami nagyon érdekes
ezen rovat nagyjából 1943 áprilisától megszűnik létezni és helyét különböző magyarországi
vezető személyiségek valahol megtartott beszédei veszik át. Oka ezen rovat megszűnésének
feltételezhetően a háborús viszonyok megváltozásában keresendők. Ugyanis ettől az
időszaktól kezdődően már a háborús szerencse a másik oldalt támogatta, így talán nem
szerették volna a lakosságot demoralizálni, erről tanúskodhat az a tény is, hogy az
elkövetkező időszakban, amíg az újság megjelent, nemhogy az első oldalon, hanem az egész
újságban sem találunk a háború alakulására vonatkozó híreket. Talán egy-két közvetett
hírből, például a próba légvédelmi riadókból, a csendőrök hatáskörének a kiszélesítéséből
vagy utazás és fürdőzéskorlátozás a Tiszán aknaveszély okból11 lehet következtetni.
Ugyanezen oldal jobb hasábján néhány a szélesebb néprétegekre vonatkozó újabbnál újabb
törvényrendeleteket közölték le. Ezek kivétel nélkül mind arra szolgáltak, hogy valamilyen
úton korlátozzák vagy befolyásolják a gazdaság valamennyi ágazatát. Ilyenek például
különböző fogyasztási cikkel való kereskedelem, termelési cikkek maximálisan
meghatározott eladási ára, a termelés különböző engedélyekkel való szabályzása stb. A
fentebb említetthez hasonlóan ez a rovat is az idők folyamán megfog szűnni és helyét kitolt
politikai és motivációs beszédek fogják átvenni. Ami a miniszteri rendeleteket illeti változóan
10
Óbecsei Járás, 1942.11.28.
11
Óbecsei Járás, 1944.jun.16.

4
valamelyik másik oldalon fognak megjelenni, de csak nagyon elvétve méghozzá a közérdekű
hírek rovatban.

Ami a második és harmadik oldalt illeti ezen az 2 állandó rovaton kívül több változó
tematikájú és jelentőségű hír is megjelenik amely Óbecsére, Bácskára és tágabb értelemben
véve egész Magyarországra vonatkoznak. Egyik nagyobb ilyen hír amely 8 részletben 8
számon keresztül lett leközölve az Bogdán József főorvos beszámolója a harctéri
eseményekről, amelyet ő maga tartott meg a MANSZ óbecsei szervezetének teadélutánján,
amely 1942. novembere és 1943. januárja között jelent meg az Óbecsei Járásban12 vagy
például az Óbecsei Magyar Dalkör története amelyet az 1942 júl. 5-ei megemlékezésen
hangzott el és amelyet szintén több számban leközöltek írásos formában is. Ugyanúgy a
második oldalon találhatók Óbecsén vagy az országban megtartott fontosabb vezető
személyiségek beszédei. Illetve az Óbecsén megtartott különböző rendezvények részletes
leírása amely megint csak egy színes kulturtevékenységekben gazdag képet enged alkotni az
akkori Óbecséről.

Elvétve egy-egy számban akad külön rovat, amely a bácsföldvári és péterrévei

eseményeket taglalja, ezek többnyire gyilkosságokról vagy egy-egy rendezvény
megtartásáról szólnak.

Hírek a községházáról: Többnyire nagyon egyhangú hírekről beszélünk, mert hát

milyen községházi döntések születhetnek ilyen háborús helyzetben? Persze, hogy különböző
megszorításokról szólók. Itt a helyi termelés és eladás minden szakaszát meghatározó
szabályok és rendelkezések vannak közzétéve. Ezenkívül le van írva a termelők
kötelezetségei az állam/község felé. Azonkívül, hogy minden termékre meg volt határozva a
beszolgálandó mennyiség, az eladási ár maximizálása is külön rendeletként jelent meg,
amihez, ha az egyén nem tartotta magát hamar kemény büntetésben és megszégyenítésben
volt része azáltal, hogy nevét és büntetésének okát és nagyságát hivatalosan is közzétették az
újságban.

Hírek rovat: Minden szám hírek rovata a következő hét ügyeletes gyógyszertára
megnevezésével kezdődik. Ebből kiderül, hogy Óbecsén 4 ilyen gyógyszertár létezett,
méghozzá a Pustay féle, Sóti féle, Popovits féle és a Szmik féle gyógyszertár. A többi hír
valamiféle esemény rövid felkonferálására korlátozódik amelyekről ugyanezek lejárta után
hosszabb jelentés is megjelenik. Ilyenek például az iskolakezdésről, végzésekről,
12
Óbecsei Járás, 1942.11.07.-1943.01.14.

5
vizsgaidőpontokról, adományozásokról, születésekről, elhalálozásokról, kultúrelőadások
megszervezéséről, helyi egyletek tevékenységéről, stb. szóló cikkek.

Természetesen a kultúráról sem feletkeztek meg a szerkesztők. A 3. oldal felső

rovatában az állandóan a Rákóczi mozgófilm színház következő heti többnyire csütörköktől
vasárnapig tartó repertoárjával ismertetik meg az olvasót. Azonkívül szintén egy külön
rovatban amelynek a címe mozihíradó bővebb leírást is közölnek az adott filmről,
szereplőkről, történetről, stb. Színház rovat lokális és vendégszínházak előadásait és
reklámait hirdeti meg a minél nagyobb látogatottság érdekében. Ez alapján leszögezhetjük,
hogy a kultúrélet viszonylag színes volt, még ezekben a háborús esztendőkben is Óbecsén.
Hasonló hírekről egyre többet és egyre nagyobb felületen olvashatunk a háború
előrehaladtával amelynek feltételezhetőleg az az oka, hogy a lakosság figyelmét elterelje az
egyre jobban rosszra forduló eseményekről.

Külön rovatban van közölve a Magyar Tűzharcos Szövetség Óbecsei Járási

Főcsoportjának közlendői. Ezen szövetség melynek mottója önként és önzetlenül dolgozz,
harcolj a hazáért változó jelentőségű híreket közölt, ilyenek például az Óbecsei Járás
katonáinak tiszti előléptetései, figyelmeztetések a kémgyanús személyek bejelentésére illetve
a kémet veszélyére felhívó közlések13 illetve felhívások a különböző katonai káderek kötelező
feladataira. Folyamatos jelentések, a szövetség tevékenységéről 14 A hírek annyira
különbözőek, hogy még azt is leközölték, hova érdemes a tagoknak mulatni járni,
természetesen a Tűzharcos vendéglőbe15.

Sport: A sport rovatban főleg kettő sport helyi csapatainak adott helyi sikerét, és
kudarcait is közli. A két sport egyike a labdarúgás amelynek a hírekből levont
következtetések alapján Óbecse csapatai szép eredményeket értek el a megmérettetéseken.
Óbecse labdarugó csapatai a következők voltak a Bocskay és az Óbecsei Leventék. Talán
nem találunk olyan újságszámot amelyben ne lenne róluk szó. Nagyon érdekes, hogy az adott
cikkek nem csak az eredményeket közlik, hanem egy jó sportrovatnak megfelelően a
lejátszott meccsek rövid tartalmát is. Ezen kívül jelentős sikereket értek el az Óbecsei teke
egyesületek. Belőlük több is volt ezek az Óbecsei Első TE, Óbecsei Előre, Óbecsei Törekvés,
Óbecsei Legényegylet tekeegyesületek16.

13
Óbecsei Járás, 1942.11.07.
14
Óbecsei Járás, 1942.10.24.
15
Óbecsei Járás, 1942.11.07.
16
Óbecsei Járás. 1944.05.13.

6
 Az utolsó oldalt a különböző pályázati, idéző és árverési hirdetmények tarkítják.
Ezeken kívül még nagyszámú hirdetés is akad ezen az oldalon. Amelyek, bár első látásra
kevés jelentőséggel bírnak, mégis, ha jobban megszemléljük több elsőrendű adatba is
belefuthatunk. Ha már hirdetést rakott fel valaki feltételezhetően vállalkozó személyről
beszélhetünk, főleg egy olyan háborús időszakban, amiben az állam a legnagyobb mértékben
igyekezett beleszólni a termelésbe, tehát azonkívül, hogy megtudjuk, azt, hogy kicsiben
mivel foglalkoztak a polgárok például szabó, vagy angóranyúl tenyésztéssel amelyek sűrűn
megjelennek a hirdetések között, ezen személyek pontos nevével és címével is ellátott
hirdetéseket találunk amit ami álltal pontosan meg tudjuk határozni, hogy ki, hol és mivel
foglalkozott.

Ezen munka feladataként egy újság az Óbecsei Járás címet viselő Óbecsén a II.
Világháborúban megjelenő hetilap bemutatására öszpontosúl. Bár a számban eléggé híányos
mégis a rendelkezésünkre álló számokból már egy valamennyivel szebb képet tudunk festeni
Óbecse lakosságának mindennapi életéről. Munkámban figyelmet fordítottam a politikai
befolyásra ebben a lapban, viszont ugyanúgy igyekeztem ezen lapon keresztül bemutatni
Óbecse kulturális életére vonatkozó adatokat is ebben a nehéz időszakban.

Az Óbecsei járás rendelkezésre álló számai

Év
Szám
1942 25,27,34,35,37,38,39,40,42,43,45.
1943 3,13,20,22,25,27,34,36,39,40,43,45,48.
1944 2,5,7,8,11,12,13,17,19,20,21,25,26,30,32.