s7 Alapismeretek

S7 Alapismeretek
Version
1.0
Szerző
Goldschmidt Balázs
Telefon: +36 (1) 464 3893

Telefax: +36 (1) 279 3971
Email: goldschmidt.balazs@evopro.hu
Dokumentumazonosítók
Projekt név S7 Alapismeretek oktatási melléklet
Dokumentumhivatkozás S7 Alapismeretek
File név S7-Alapismeretek_Melleklet_V01.00
Version / Release 1.0
Létrehozás dátuma 2011.11.14
Másolás Csak a Daimler AG írásos beleegyezését követően
Szerző Goldschmidt Balázs 2011.11.14
Szakmai felülvizsgáló Herzog József / Daimler AG. 2011.11.14
n.a. 2011.11.14
Dokumentumfelelős Kozó Gábor / evopro Kft.
Az eredeti dokumentum a mindenkori dokumentum felelősnél van tárolva.
A dokumentum a következő kollégák együttműködésével készült:

Vezetéknév, Keresztnév Üzem Részleg Telefon e-mail
Goldschmidt, Balázs Evopro Systemtest +36 (1) 464 3893 Goldschmidt.balazs@evopro.hu
Daimler
Herzog, József Karbantartás +36 xxx xxxx xxxx Jozsef.herzog@daimler.com
AG
Marco.hoch@daimler.com
Jelölésrendszer
 Fejezet –1. szint  Felsorolás - fő pontok
 Fejezet –2-ik szint  Felsorolás - alpontok
 Fejezet –3-ik szint dőlt Kihangsúlyozott részek
 Fejezet –4-ik szint vastag Kiemelés
 Dokumentum  Figyelmeztetés
 Ábra, táblázat [1] Hivatkozás irodalomjegyzékre
Projekt név: S7 Alapismeretek oktatási melléklet

File név: S7-Alapismeretek_Melleklet_V01.00
Version / Release: 1.0
Szerző: Goldschmidt Balázs
Oldalszám: 2 Oldalak száma: 159
Jelen dokumentum másolása és továbbfelhasználása nem megengedett.
Visszaélések kártérítést vonnak maguk után. Minden jog fenntartva!
Módosítások felelőse
Szerző Telefon Email
Goldschmidt Balázs +36 (1) 464 3893 goldschmidt.balazs@evopro.hu
Módosítások listája
Nr Fejezet S. Változtatás oka Változtatás tartalma V. Dátum változtató
Dokumentum létrehozása. Forrás
MCG_26.13.02_S7-
1 Összes Létrehozás Grundlagen_Übersicht Bruno Kaip- 01.00 15.11.10 Goldschmidt
Erlenbusch-tól. Kiegészítve Profinet-es
részekkel
Nr. = futó számozás S. = oldalszám V. = dokumentum verziója

Tartalomjegyzék
Dokumentumazonosítók ........................................................................................................ 2
Jelölésrendszer ..................................................................................................................... 2
Módosítások felelőse ............................................................................................................. 3
Módosítások listája ................................................................................................................ 3
Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 4
Előszó ..................................................................................................................................13
A dokumentum tartalma .......................................................................................................13
1.  S7 hardware és komponensek ....................................................................................14
1.1.  Az S7-300-as PLC elemei (a tanfolyamon) ............................................................14

1.1.1.  Az S7-300 tápellátása ................................................................................................... 14
1.1.2.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU ............................................................................................ 15
1.1.2.1.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU tulajdonságai ................................................................ 15
1.1.2.2.  A státusz-LED-ek jelentése...................................................................................... 15
1.1.2.3.  Az üzemmód kapcsoló ............................................................................................. 16
1.1.2.4.  X1, X2 és X3 Interface-ek ........................................................................................ 16
1.1.2.5.  Az S7-3XX(F)-CPU család felfutása/indítása .......................................................... 17
1.1.2.6.  Teljes memóriatörlés / Urlöschen ............................................................................ 17
1.1.3.  I/O kártyák, funkciós kártyák, kommunikációs kártyák ................................................. 18
1.2.  Decentrális perifériák a PROFINET-en ..................................................................19

1.2.1.  Az ET200S decentrális periféria .................................................................................... 19
1.2.2.  Az ET200M decentrális periféria ................................................................................... 20
1.3.  PROFINET hálózati komponensek ........................................................................21

1.3.1.  Scalance X208 switch ................................................................................................... 21
1.3.2.  PN/PN-Koppler .............................................................................................................. 22
2.  Siemens fejlesztői környezet: Step7 ............................................................................23
2.1.  A STEP7-báziscsomag .........................................................................................23
2.2.  S7-Graph ..............................................................................................................23
2.3.  Distributed Safety (elosztott biztonság) .................................................................23
2.4.  Az ALM (Automation Licence Manager) ................................................................24
3.  Formátumok és számrendszerek ................................................................................26
3.1.  Adatábrázolási lehetőségek ..................................................................................26

3.1.1.  Bit .................................................................................................................................. 26
3.1.2.  Byte ............................................................................................................................... 26
3.1.3.  Szó ................................................................................................................................ 26
3.1.4.  Duplaszó........................................................................................................................ 27
3.2.  Bit, byte, szó, duplaszó címzése ...........................................................................28

3.2.1.  Bit címzése .................................................................................................................... 28
3.2.2.  Byte címzése ................................................................................................................. 28
3.2.3.  Szó címzése .................................................................................................................. 28
3.2.4.  Duplaszó címzése ......................................................................................................... 28
3.2.5.  Példák: bit-, byte-, és szócím ........................................................................................ 29
3.2.6.  Byte, szócím ás duplaszó értéke................................................................................... 29
3.3.  Számrendszerek ...................................................................................................29

3.3.1.  A decimális számrendszer ............................................................................................ 30
3.3.2.  Kettes számrendszer ..................................................................................................... 30
3.3.3.  Nyolcas számrendszer .................................................................................................. 30
3.3.4.  A tizenhatos (hexadecimális) számrendszer ................................................................. 31
3.3.5.  A BCD számok .............................................................................................................. 31
3.3.6.  Feladatok a formátumok és számrendszerek gyakorlásához ....................................... 32
3.4.  Függelék: Formátumok szintaxisa .........................................................................33
4.  A STEP7 báziscsomag................................................................................................35
4.1.  A projektszerkezet .................................................................................................35

4.1.1.  Az Állomás(ok) .............................................................................................................. 35
4.1.2.  Programozható modulok ............................................................................................... 36
4.1.3.  S7–program ................................................................................................................... 36
4.1.4.  S7-program könyvtár ..................................................................................................... 37
4.1.5.  Modul-mappa objektum ................................................................................................. 37
4.1.6.  Blokkok mappája ........................................................................................................... 38
4.2.  A SIMATIC Manager .............................................................................................39

4.2.1.  SIMATIC Manager részprogramok ............................................................................... 40
4.2.2.  Gyakorlás: SIMATIC Manager ...................................................................................... 40
4.2.3.  SIMATIC Manager főmenü............................................................................................ 41
4.2.4.  Gyakorlás: Új projekt létrehozása ................................................................................. 43
4.2.5.  A SIMATIC Manager további funkciói ........................................................................... 44
4.2.6.  A PG/PC interfész beállítása ......................................................................................... 45
5.  Hardware konfiguráció készítése ................................................................................46

5.1.  Sorrend egy állomás létrehozásakor .....................................................................46
5.2.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban...................................................47
5.3.  A DP-résztvevők tulajdonságai ..............................................................................48
5.4.  Konfiguráció: .........................................................................................................48
5.5.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció .............................................................49
5.6.  Címzés áttekintése ................................................................................................50
5.7.  "Online"-ablak (hardware-ek diagnosztizálása)......................................................51
5.8.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai .................................................................52

5.7.1. A HW-Konfig online-ablak további szimbólumai ................................................................. 52
5.9.  CPU – paraméterezés ...........................................................................................53
5.10.  Fontosabb CPU-paraméterek ..............................................................................53
5.11.  Gyakorlófeladatok: CPU és CP tulajdonságok .....................................................56
6.  S7-blokkok ..................................................................................................................57
6.1.  OB-k. .....................................................................................................................57
6.2.  FB-k. .....................................................................................................................57
6.3.  FC-k. .....................................................................................................................58
6.4.  DB-k. .....................................................................................................................58
6.5.  SDB-k....................................................................................................................58
6.6.  SFB, SFC = belső rendszerblokkok (Call) .............................................................59
6.7.  STEP7 blokkszerkezete ........................................................................................60
7.  Programvégrehajtás ....................................................................................................61
7.1.  Ciklikus programvégrehajtás .................................................................................61
7.2.  Programozási nyelvek ...........................................................................................62
7.3.  Vezérlési utasítás ..................................................................................................62

7.3.1.  Operációs rész .............................................................................................................. 62
7.3.2.  Operandus rész ............................................................................................................. 63
7.3.3.  Programvégrehajtás utasítás az utasításhoz ................................................................ 64
7.4.  Gyakorlati feladat: logikai művelet eredménye, első lekérdezés ............................64
7.5.  Igazságtáblázat ....................................................................................................65

7.5.1.  ÉS-logikai művelet (AND) .............................................................................................. 65
7.5.2.  VAGY-logikai művelet (OR) ........................................................................................... 66
7.5.3.  NEM-ÉS-logikai művelet (NAND) .................................................................................. 66
7.5.4. .  NEM-VAGY-logikai művelet (NOR) ............................................................................. 66
7.5.5.  Kizáró-VAGY-logikai művelet (EXOR / XOR) ............................................................... 66
7.5.6.  Logikai műveleti blokkok ellátása további bemenetekkel .............................................. 66
7.5.7.  Gépregiszter .................................................................................................................. 67
7.5.8.  Akkumulátorok ............................................................................................................... 67
7.6.  Státusz szó............................................................................................................68
8.  KOP, AWL, FUP szerkesztő ........................................................................................69
8.1.  Blokk szerkesztése................................................................................................69
8.2.  Gyakorlás: Blokk szerkesztése ..............................................................................70
8.3.  Gyakorlás: Blokk letöltése AS-be ..........................................................................71
8.4.  Gyakorlás: Státusz ................................................................................................71
8.5.  Gyakorlás: OB1 megváltoztatása ..........................................................................72
8.6.  Gyakorlás: FC1 létrehozása ..................................................................................73
8.7.  Gyakorlás: FC2 létrehozása ..................................................................................74
8.8.  Gyakorlás: PP17 nyomógombok és LED-ek parametrizálása ................................75
9.  Tároló- és munkamemória ..........................................................................................77
9.1.  A felhasználói program feldolgozása .....................................................................77
10.  Szimbólumszerkesztő ...............................................................................................78
10.1.  Szimbólumok programozása ...............................................................................78
10.2.  Megengedett címek és adattípusok a szimbólumtáblázatban ..............................79
11.  Szimbolikus programozás a Step7-ben. ....................................................................80
11.1.  Segítség a program létrehozásakor .....................................................................80
11.2.  Gyakorlatok a szimbólumokhoz. ..........................................................................81
12.  FUP-Parancsok .........................................................................................................82
12.1.  Bitkapcsolatok .....................................................................................................82

12.1.1.  VAGY-kapcsolat .......................................................................................................... 82
12.1.2.  ÉS-kapcsolat ............................................................................................................... 82

12.1.3.  Kizáró-VAGY-kapcsolat ............................................................................................... 83
12.1.4.  Bináris bemenet beillesztése....................................................................................... 83
12.1.5.  Bináris bemenet negálása ........................................................................................... 83
12.1.6.  Hozzárendelés ............................................................................................................ 84
12.1.7.  Konnektor .................................................................................................................... 84
12.1.8.  Kimenet visszaállítása ................................................................................................. 85
12.1.9.  Kimenet állítása ........................................................................................................... 85
12.1.10.  R-S tároló .................................................................................................................. 85
12.1.11.  S-R tároló .................................................................................................................. 86
12.1.12.  Él 1 -> 0 művelet (lefutóél figyelés) ........................................................................... 86
12.1.13.  Él 0 -> 1 művelet (felfutó él figyelés) ......................................................................... 87
12.1.14.  A logikai művelet eredményének tárolása a BIE- regiszterben ................................ 87
12.1.15.  Jel él 1 -> 0 művelet .................................................................................................. 87
12.1.16.  Jel él 0 -> 1 művelet .................................................................................................. 88
12.1.17.  Bit- kapcsolat gyakorlása: ......................................................................................... 88
12.2.  Időzítő műveletek ................................................................................................89

12.2.1.  Impulzusidőzítő parametrizálása, indítása .................................................................. 90
12.2.2.  Meghosszabbított impulzusú időzítő parametrizálása, indítása .................................. 90
12.2.3.  Késleltetett jelű időzítő parametrizálása, indítása ....................................................... 91
12.2.4.  S_SEVERZ: időzítő bekapcsolás-késleltetőként paraméterezése és indítása ........... 91
12.2.5.  S_AVERZ: időzítő kikapcsolás-késleltetőként paraméterezése és indítása ............... 91
12.2.6.  Időzítő műveletek - gyakorlat ...................................................................................... 92
12.3.  Számláló műveletek ............................................................................................92

12.3.1.  Számláló: Paraméterezés és előre-/ visszafelé számlálás ......................................... 93
12.3.2.  Számláló műveletek - gyakorlat: ................................................................................. 94
12.4.  Összehasonlító műveletek ..................................................................................94

12.4.1.  CMP ? I: Egész számok összehasonlítása (16 bit) ..................................................... 95
12.4.2.  CMP ? D: Egész számok összehasonlítása (32 bit) ................................................... 95
12.4.3.  CMP ? R: Lebegőpontos számok összehasonlítása .................................................. 96
12.4.4.  Összehasonlító műveletek - gyakorlás ....................................................................... 96
12.5.  Rögzített pontos (aritmetikai) funkciók .................................................................97

12.5.1.  ADD_I: Egész számok összeadása (16 bit) ................................................................ 97
12.5.2.  SUB_I: Egész számok kivonása (16 bit) ..................................................................... 98
12.6.  MUL_I: Egész számok szorzása (16 bit)..............................................................98
12.7.  DIV_I: Egész számok osztása (16 bit) .................................................................98
12.8.  MOD_DI: Osztási maradék számítása (32 bit) .....................................................99

12.9.  Aritmetikai funkciók - gyakorlat ............................................................................99
12.10.  Ugrások ...........................................................................................................100
12.11.  Státuszbit műveletek .......................................................................................100
12.12.  Programvezérlési műveletek ...........................................................................101
12.13.  Hurkok és ugrások ..........................................................................................102
12.14.  Címzési lehetőségek a STEP 7-ben ................................................................103
13.  FB-k és FC-k paraméterekkel, adatblokkok .............................................................104
13.1.  FC és FB paraméterezése ................................................................................104

13.1.1.  Milyen adattípusok léteznek? .................................................................................... 104
13.1.2.  Változók deklarálása ................................................................................................. 105
13.1.3.  Egymásra hatás a változó deklarálása és az utasítási rész között ........................... 105
13.2. Paraméterek átadása. ............................................................................................106
13.3. Paramétertípusok ..................................................................................................107
13.4. FC és FB paraméterezése - gyakorlat....................................................................107
13.5. Adatblokkok és Instant-DB-k ..................................................................................109
13.6. 1- es típus: Globális adatblokkok: ..........................................................................109
13.7. 2- es típus: Instant - adatblokkok: ..........................................................................109
13.8. A DB-szerkesztő ablak mezőinek jelentése............................................................110
13.9. Hozzáférés a DB-k adataihoz ................................................................................111
13.10. További parancsok DB-khez ................................................................................111

13.10.1. DB-szám és hossz ........................................................................................................ 112
13.11. Adatblokkok szimbolikus címzése. .......................................................................112
13.12. Adatblokk létrehozása - gyakorlat ........................................................................112
13.13. LOOP funkció, ugráslista - gyakorlat ....................................................................113
14.  Változók monitorozása és vezérlése (VAT) .............................................................114
14.1.  Bevezetés a változótáblázatokkal történő teszteléshez .....................................114
14.2.  Változótáblázatok funkciói .................................................................................115

14.2.1.  Változók monitorozása .............................................................................................. 115
14.2.2.  Változók vezérlése .................................................................................................... 115
14.2.3.  Kimenetek írása STOP-ban (PA Freischalten) ......................................................... 115

14.2.4.  Változók kényszerítése (Forcen) ............................................................................... 115
14.3.  Változótáblázatok kezelése ...............................................................................116

14.3.1.  Trigger ....................................................................................................................... 116
14.3.2.  Monitorozás ............................................................................................................... 116
14.3.3.  Vezérlés..................................................................................................................... 117
14.3.4.  Státuszértékek frissítése ........................................................................................... 117
14.3.5.  Vezérlési értékek aktiválása ...................................................................................... 117
14.3.6.  Vezérlési-/ kényszerítési érték kommentárként ........................................................ 117
14.4.  Változók megfigyelése és vezérlése - gyakorlat ................................................117
15. S7-Graph......................................................................................................................118
15.1. S7-GRAPH felület ..................................................................................................118

15.1.1. Az S7-GRAPH felület ...................................................................................................... 118
15.1.2. Egy lépés elemei ............................................................................................................. 120
15.1.3. Egy művelet alkotóelemei ............................................................................................... 121
15.1.4. Alternatív elágazás .......................................................................................................... 122
15.1.5. Szimultán elágazás ......................................................................................................... 123
15.1.6. Ugrás ............................................................................................................................... 124
15.1.7. Példa egy egyszerű, 2- lépéses lépésláncra .................................................................. 125
15.1.8. Graph-FB beállítások ...................................................................................................... 126
15.1.9. Lépéslánc-FB-k felhívása az OB1-ben ........................................................................... 128
15.1.10. Az S7-GRAPH határai ................................................................................................... 128
15.2. S7-GRAPH programozása .....................................................................................129

15.2.1. Lépéslánc létrehozása: ................................................................................................... 129
15.2.2. A lépéslánc elmentése és tesztelése .............................................................................. 131
15.2.3. Interlock ........................................................................................................................... 132
15.2.4. Supervision - Felügyelet .................................................................................................. 133
15.2.5. Az FB felhívása – kapcsolat a projekttel ......................................................................... 134
15.2.6. Láncvezérlés ................................................................................................................... 135
15.2.7. Lépéslánc szinkronizálása .............................................................................................. 136
15.2.8. Gyakorló feladatok .......................................................................................................... 136
16.  Diagnózis és hibakeresés .......................................................................................138
16.1.  Az Online-ablak .................................................................................................138
16.2.  Diagnosztizálás a HW Konfig-ban .....................................................................139

16.2.1.  Az Online-nézet diagnózisszimbólumai .................................................................... 140
16.2.2.  Jelmodulok diagnózisszimbólumai ............................................................................ 140

16.2.3.  CPU diagnózisszimbólum ......................................................................................... 141
16.2.4.  CP diagnózisszimbólum ............................................................................................ 141
16.2.5.  A DP- slave diagnózisszimbólumai ........................................................................... 142
16.3.  Modulinformáció ................................................................................................142
16.4.  Diagnózispuffer .................................................................................................143

16.4.1. Diagnózispuffer - lista ...................................................................................................... 143
16.5.  U-stack ..............................................................................................................145
16.6.  B-stack ..............................................................................................................146
16.7.  L-stack ..............................................................................................................147
16.8.  Szervezőblokkok a hibaelhárításhoz .................................................................147
16.9.  Diagnózis Feladat..............................................................................................148
17.  Archiválás ...............................................................................................................149
17.1.  Archiválások beállításai .....................................................................................149
17.2.  Felhasználói projektek archiválása ....................................................................150

17.2.1.  Archívum kiválasztása ............................................................................................... 151
17.2.2.  Archívum létrehozása ................................................................................................ 151
18.  Tippek és trükkök ....................................................................................................152
18.1.  Blokkok összehasonlítása ................................................................................152
18.2.  Referenciaadatok kijelzése ...............................................................................153
19.  Ellenőrző kérdések ..................................................................................................154
19.1.  Hardware ..........................................................................................................154
19.2.  Szoftver ............................................................................................................154
19.3.  Formátumok és számrendszerek ......................................................................154
19.4.  A SIMATIC Manager.........................................................................................154
19.5.  S7-hardver........................................................................................................155
19.6.  Blokkok általában .............................................................................................155
19.7.  Programfeldolgozás ..........................................................................................155
19.8.  KOP, FUP, AWL szerkesztő .............................................................................156
19.9.  Szimbólumszerkesztő .......................................................................................156

19.10.  Ábrázolás az FUP-ban....................................................................................156
19.11.  FB és FC blokkok és adatblokkok ...................................................................157
19.12.  Változók táblázata ..........................................................................................157
19.13.  S7-GRAPH .....................................................................................................157
19.14.  Diagnózis és hibakeresés ...............................................................................158
Irodalomjegyzék .................................................................................................................159

Előszó
Ez a dokumentum a „Step7 Alapoktatás“ mellékleteként készült. Célja a kurzuson történő
alkalmazás, a kurzus melléklete, annak tartalmi összefoglalója. Az „Integra S7-Grundkurs”
[1] témáit dolgozza fel. A feladatokat sorra végrehajtva eljutunk egy működő modellhez, a
„Taktstrasse”-hoz. A kurzus és a tanfolyam lényege és célja: Hogyan „bánjunk“ a Step7-tel.
Hibakeresés, egyszerű hardware konfigurálás és programozás FUP illetve GRAPH
felületeken.
 APróbálja
gyakorlatok célja megtanítani a Step7 kezelését.
meg a feladatokat először egyedül, utána a csoport segítségével, és
legutoljára az Önhöz kijelölt felelős személlyel együtt megoldani!
A dokumentum tartalma
A dokumentum az „S7-Grundkurs” Integra tananyagra épül. Nagyrészt annak fordítása. A
tankönyv az egyes témakörök tartalmát tekintve a teljesség igénye nélkül készült. Célja
pusztán összefoglalni azt, amiről a tanfolyamon szó volt.
A tanfolyam során egy Fischertechnik „Taktstrasse“ modellre készítünk programot először
FUP-ban, majd GRAPH-ban. A tanfolyam felhasznál egy előre elkészített S7-300-as
konfigurációt, mely egy 319F-es CPU-ból egy ET200S-es PROFINET-es decentrális
perifériából, egy SCALANCE X208-ból és egy PP17 PROFINET-es HMI-ből áll. A HW-
Konfigurációs gyakorlatok ezeken a hardware-eken történnek. Jelen könyv sem taglal más
eszközöket, ezeket sem teljes mélységében. Nem taglal mély ismereteket igénylő STEP7-es
témákat, a PROFINET-et is csak érintőlegesen veszi elő.
Cél csupán a Step7 ismertetése, hogy a tanfolyamon résztvevők ismerjék a felületet, a PLC
kezelés módjait, diagnosztikát tudjanak végrehajtani, és a programozás alapjait megkapják
és begyakorolják.
A kurzus gyakorlati jellegű. Az elméletet rögtön gyakorlati feladatokkal rögzítjük.
Sok sikert és örömöt kívánok a SIMATIC világhoz!

1. S7 hardware és komponensek
A régebbi teljesítményosztályok a technika fejlődésével kicsit megváltoztak, átrendeződtek.
Már legnagyobb mértékben a 319F-3 PN/DP CPU el tudja látni azokat a vezérlési
feladatokat, amelyekhez korábban S7-400-as CPU-k alkalmazására volt szükség az
INTEGRA rendszerben, ezért az oktatás a 300-as PLC-k programozásával és a 319F-es
CPU-val foglalkozik.
Az S7-300-as PLC család moduláris felépítésű. Egy CPU centrális és decentrális

perifériákkal rendelkezhet. Centrálisan egy sorban maximum 11 modul helyezkedhet el, és
bizonyos modulok pozíciója előre definiálva van. Így az első modul mindig a tápegységé
(nem kötelező a tápegység használata, a helyet mégis fenn kell tartani számára). A második
modul mindig a CPU. A harmadik helyen az Interface modul található (melynek szintén nem
kötelező léteznie). Segítségével a központi buszrendszer több (maximum 4) sorosra
bővíthető. A negyedik helytől találhatók az I/O modulok, funkciós kártyák, kommunikációs
kártyák. Egy sorban tehát maximum 8db.
Az S7-300 rack (profilsín) funkciója a modulok mechanikus rögzítése. A modulok közötti

adatátvitel a modulok hátlapját összekötő elemeken illetve az erre szolgáló interface
modulon keresztül történik.
1.1.  Az S7-300-as PLC elemei (a tanfolyamon)
1.1.1.  Az S7-300 tápellátása
1 Ábra.  S7-300 tápegység modulok

A tápegység modulok feladata az S7-300 rack DC 24V-os tápellátása. 20, 10, 5 és 2
Amperes kivitelben kaphatók, kimeneti rövidzár védelemmel rendelkeznek. A tápegységek
mind a CPU működéséhez szükséges feszültséget, mind a be- és kimeneti kártyák
működtető feszültségét képesek előállítani.

1.1.2.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU
2 Ábra.  S7-319F-3 PN/DP CPU
1.1.2.1.  Az S7-319F-3 PN/DP CPU tulajdonságai

Az S7-319F 3PN/DP magas biztonságigényű rendszerek hibabiztos automatizáló
berendezésének felépítését teszi lehetővé, különösen a gyártástechnológia területén.
Csatlakoztathatók különféle decentralizált periféria eszközök, úgymint ET200S és ET200M
hiba hibabiztos I/O modulokkal. A nagybiztonságú kommunikációt a PROFIBUS-DP,
PROFINET-I/O és/vagy PROFIsafe hálózatok biztosítják. A CPU néhány fő jellemzője:
• Munkamemória 1,4 MByte
• Utasítás végrehajtási idő (tipikus) 0,04 μs
• Memóriakártya (MMC) max. 8 MByte
• Tükörtár bemenet/kimenet 8kB / 8kB
• FB/FC/DB-k, Merkerbyte-ok száma 4096/4096/4096
• Kommunikációs lehetőségek 1 x MPI/DP, 1 x DP, 2 x PN
Azt fontos figyelembe venni, hogy a CPU kapacitása folyamatosan változik (nő). Ezek az
adatok tájékoztató jellegűek, mindig meg kell nézni, az alkalmazott CPU milyen
paraméterekkel rendelkezik.
1.1.2.2.  A státusz-LED-ek jelentése
LED neve színe jelentése
BF1 piros hiba az X1-es buszon
BF2 piros hiba az X2-es buszon (PROFIBUS)
BF3 piros hiba az X3-es buszon (PROFINET)
SF piros gyűjtött hiba (bárhonnan - hw/sw)
MAINT n.sárga karbantartás szükséges (PROFINET)
DC5V zöld A CPU tápfeszültség alatt van
FRCE n.sárga A kimenetek a képmásból force-olva vannak
RUN zöld A CPU program végrehajtási üzemben van, fut
STOP n.sárga A CPU nem hajtja végre ciklikusan a felhasználói programot, nem fut
3 Táblázat: CPU Státusz LED-ek értelmezése

1.1.2.3.  Az üzemmód kapcsoló
4 Ábra.  A CPU üzemmód kapcsolója

Az üzemmód kapcsolónak 3 állása van, mint ahogy az ábra mutatja. A kapcsolóval
választhatunk STOP és RUN üzemmód között, az MRES állás a memóriatörléshez, az
úgynevezett „Urlöschen“-hez használatos. Ekkor a CPU alaphelyzetbe kerül.
STOP üzemmódban a PLC nem végzi a ciklikus program végrehajtást. RUN üzemmódban
ciklikusan hatja végre a felhasználói programot.
1.1.2.4.  X1, X2 és X3 Interface-ek
5 Ábra.  319F-3 PN/DP CPU integrált portjai

Az MPI/DP interfésszel (X1) programozó eszközöket, működtető- és ellenőrző eszközöket,
egyéb CPU-kat csatlakoztathatunk, de konfigurálhatjuk DP master-ként vagy DP slave-ként
is.
A PROFIBUS DP interfésszel (X2) decentralizált eszközöket, programozó eszközöket,

operátor paneleket csatlakoztathatunk a CPU-hoz, valamint további DP slave-eket. De
használhatjuk a CPU-t, mint DP-slave-et is ezen a porton keresztül.
A két PN interfész szolgálhat switch-ként, csatlakoztathatunk bármilyen PROFINET-es

eszközt: decentralizált perifériákat, programozó eszközt, operátor panelt, egyéb PROFINET-
es CPU-t. Azt fontos megjegyezni, hogy a 2 PROFINET-es port mögött egy I/O-kontroller

található. Ez egy switch-en keresztül 2 port-ra van kivezetve. Ez arra ad lehetőséget, hogy
PROFINET-es eszközöket sorba fűzzünk, megtakarítva ezzel huzalozási költségeket. A most
legújabb CPU-k már a gyűrű hálózati topológiát is támogatják, így a soros kábelezés ellenére
is elérhető valamennyi eszköz egy hálózat szakadás esetén is.
1.1.2.5.  Az S7-3XX(F)-CPU család felfutása/indítása

A SIMATIC S7 CPU-knak három lehetséges indítási módja van:
- hidegindulás
- újraindulás (meleg indulás)
- újra felfutás
Az S7-300-as CPU-k csak az újraindulás módot támogatják. A tápfeszültség ráadásakor is

ez az indulási forma zajlik le, amennyiben az üzemmód kapcsoló RUN állásban van.
Az újraindulás végbemenetelének másik módja az üzemmód kapcsoló STOP állásból RUN
állásba kapcsolása.
Az újraindulás előidézhető továbbá programozó eszköz (PG) segítségével.
Újraindulás alkalmával a PLC operációs rendszere egyszer lefuttatja az OB100

szervezőblokkot (amennyiben az OB100 szervezőblokk létezik a PLC-ben).
A felfutáskor a következő zajlik le a CPU-ban:

 A CPU törli a ki- és bemeneti képmás területét továbbá az összes merker-t, számlálót
és időzítőt. A nem remanens db-k tartalmát alapállapotba állítja.
 Remanens DB-területek, merker-ek, számlálók és időzítők az utolsó érvényes
értéküket veszik fel.
 Az OB100 lefutása után az OB1 az elejétől fog futni (és temp területen az
„OB1_SCAN” nevű változó (első futás) TRUE értéket vesz fel)
1.1.2.6.  Teljes memóriatörlés / Urlöschen

A teljes memória törlés alkalmával a CPU-ban a következők történnek:
 A CPU kitörli a teljes felhasználói memóriát: munkamemóriát és remanencia tárat.
 A CPU minden időzítőt, számlálót és merker-t töröl.
 A CPU egy belső hardware tesztet futtat le.
 A CPU visszaállítja a belső változóit, hardver-beállításait alapértelmezettre.
 A CPU az MMC-ről bemásolja az ott található programot a munkamemóriába.
 A CPU átveszi az MMC-n tárolt hardware beállításokat, hardware konfigurációt. Az
MMC-ről a „lefutó részt“ a munkamemóriába másolja.
 A CPU leépíti az összes kommunikációs kapcsolatot.
A teljes memória törlés alkalmával a következő adatok/beállítások maradnak meg:

 A diagnosepuffer tartalma (a PG segítségével bármikor kiolvasható).
 Az MPI paraméterek/beállítások.
 A rendszeridő.
 Az üzemóra-számláló állapota és értéke.
Az MPI paramétereket teljes memória törléskor a CPU az MMC-n található hardver

konfigurációból (SDB) átveszi. Amennyiben nincs a CPU-ban MMC, úgy a legutóbb használt
beállítások maradnak meg.

1.1.3.  I/O kártyák, funkciós kártyák, kommunikációs kártyák
6 Ábra.  központi periféria modulok. Balra I/O-kártya, jobbra FM-kártya.

Az S7-300-as CPU mögé 8db I/O kártya csatlakoztatható. További 3 bővítő rack (sín) és
interface modulok alkalmazásával ez 32-re növelhető. Nyilván ez sem elég sok egy ilyen
tudású PLC illetve egy komolyabb automatizálási feladat ellátásához. A PLC további
decentrális perifériák csatlakoztatására ad lehetőséget integrált PROFINET és PROFIBUS
csatlakozóin keresztül. Ha még ez sem lenne elegendő, CP (kommunikációs) kártyák
segítségével lehet növelni a csatlakoztatható ipari buszok számát.
A központi (zentral) periféria elérése a leggyorsabb. De pl. PROFINET-en 250

mikroszekundumos buszciklus érhető el most. Ez a jövőben csak kisebb érték lehet –
gyakorlatilag a decentralizált periféria nem tekinthető „hátránynak“.

1.2.  Decentrális perifériák a PROFINET-en
1.2.1.  Az ET200S decentrális periféria
7 Ábra.  Az ET200S decentrális periféria

Az ET200S család egy decentrális periféria család, melyet mind PROFIBUS-os mind
PROFINET-es interface modullal el lehet látni. (a képen egy PROFINET-es fej látható)
Az ET200S család moduláris felépítésű. Kis moduljai akár 2m-es hosszig bővíthetők és
maximum 63 modul csatlakoztatható egy ET200S interface modulhoz.
A PROFINET hálózatra csatlakozó interface modul tartalmazhat egy switch-et, így a
PROFINET hálózat soros illetve gyűrű topológiát is felvehet.
Egy úgynevezett power modul gondoskodik az I/O modulok működtető feszültségéről. Egy
interface modul mögött több power modul alkalmazása lehetséges, sőt ajánlott is nagyobb
számú I/O modul esetén.
Funkciók:
 Testre szabottan konfigurálható moduláris felépítésű decentrális I/O IP20-as
védelemmel.
 I/O modulokat, funkciós modulokat és motorindító modulokat tartalmazhat.
 PROFIsafe biztonsági technikával ellátott.
 Az I/O modulok feszültség alatt, üzem közben cserélhetők.
 Minden csatornának külön diagnosztikája van –> nagy megbízhatóságú.

1.2.2.  Az ET200M decentrális periféria
8 Ábra.  Az ET200M decentrális periféria

Az ET200M decentrális periféria családot, mind PROFIBUS-os mind PROFINET-es interface
modullal lehet kapni. A PROFINET hálózatra csatlakozó interface modul egy switch-et is
tartalmaz, így a PROFINET hálózat soros illetve gyűrű topológiát is felvehet.
 IP20-as kivitelű moduláris periféria.

 Az S7-300-as jel- és funkciós moduljaival bővíthető.
 A nagyon sokszínű periféria választék miatt egyedi és komplex megoldásokra nagyon
alkalmas.

1.3.  PROFINET hálózati komponensek
1.3.1.  Scalance X208 switch
9 Ábra.  Scalance X208 switch
Kis helyi switch-ként alkalmazható 8 portos RJ45-ös csatlakozókkal ellátott Siemens eszköz.
Támogatja a Siemens topológia modelleket. A SIMATIC PROFINET tartalmaz olyan
információkat, melyet más switch-ek nem támogatnak: szomszéd felismerési funkció
(Nachbarschaftserkennung). A PROFINET hálózati topológia felépítéséhez szükséges
információk átvitelére képes. A diagnosztikáját a CPU-nak tovább tudja adni, a
programozónak ehhez külön egyéb tennivalója nincs.

1.3.2.  PN/PN-Koppler
10 Ábra. PN/PN csatoló

A PN/PN csatoló két PROFINET hálózatot köt össze akár nagy biztonságú, redundáns
PROFIsafe átjárón keresztül. Mindkét hálózatban projektálnunk kell, és mint egy PROFINET-
IO, byte-okat tudunk küldeni egy másik PROFINET master-nek illetve fogadni a másik
master-től. Az adatcsere és konfiguráció a többi PROFINET eszközhöz hasonló módon
zajlik.

2. Siemens fejlesztői környezete
2.1. A STEP7-báziscsomag
Funkciói:
 Projektek létrehozása és kezelése.
 Hardware és kommunikációk konfigurálása és parametrizálása.
 Szimbólumok kezelése.
 Programok elkészítése (például a PLC-k számára).
 Kapcsolat a PLC-vel (letöltés, feltöltés, diagnosztika).
2.2.  S7-GRAPH
Az S7-GRAPH programozási nyelv a STEP7 funkcióterjedelmét egy grafikai programozási
lehetőséggel bővíti ki. Az S7-GRAPH segít a szakaszos működéseket átláthatóan és
gyorsan leprogramozni, SIMATIC automatizáló rendszerek számára. Emellett a folyamat
egyes lépéseit átlátható funkcióterjedelemmel jeleníti meg, a lefuttatást grafikusan ábrázolja,
és képi, valamint szöveges formában való dokumentálásra ad lehetőséget.
A végrehajtandó műveleteket lépésekben kell meghatározni. A lépések közötti átmenetek
(tranziensek) szabályozzák a továbblépést (feltételek a továbbfutáshoz). Ezeket a
feltételeket a KOP (létradiagram) vagy FUP (funkciódiagram) programnyelveken lehet
definiálni.
2.3.  Distributed Safety (elosztott biztonság)

2.3.1.  Mik azok a hibabiztos automatizálási rendszerek?
A hibabiztos automatizálási rendszerek (Failsafe rendszerek, F-rendszerek) a biztonságos
állapotú folyamatok vezérlését szolgálják. Ezt azt jelenti, hogy az F-rendszerek olyan
folyamatokat vezérelnek, melyeknél egy közvetlen kikapcsolás semmilyen veszélyt nem von
maga után az emberre vagy a környezetre nézve.
A hagyományos biztonságtechnikán túlmenően az F-rendszerek olyan biztonságtechnikát
nyújtanak, melyek intelligens módon átfogják a rendszert a villamos meghajtásoktól a
mérőrendszerekig. Az F-rendszerekben a részletes diagnózis információk jobb
hibafelderítés, illetve hibalokalizálás a gyártás gyors újraindulását teszi lehetővé egy
biztonságfüggő megszakítás után.
2.3.2.  Biztonsági be- és kimeneti jelek

Az F-rendszerekben biztonsági be- és kimeneti jeleken keresztül kapcsolódunk a
folyamathoz. Többek között lehetővé teszik az egy- és kétcsatornás perifériajelek közvetlen
csatlakozását, például a vészkapcsoló gombok vagy a fénysorompók esetén. A biztonsági
jelek belül redundáns módon kapcsolódnak. A biztonsági bemeneti jeleket az I/O kártya
például kétszer olvassa be redundáns módon, egymással összehasonlítás után az
egymással megegyező olvasási eredményt a CPU számára további feldolgozásra
hibabiztosan továbbítja.
A biztonsági aktorok külön felhasználói beavatkozás nélkül kétszeres ÉS kapcsolatban álló
vezérlést kapnak. A be- és kimenetek kapcsolása is nagyon egyszerűen kezelhető.
Ezzel egyes, eddig diszkréten felépített hardver kapcsolóelemek kiválthatók lettek, mely
eredményeként a kapcsolószekrény leegyszerűsödött.

2.3.3.  Hibabiztos decentrális perifériarendszerek
A hibabiztos decentrális perifériarendszerek alkalmazása a hagyományos felépítési struktúra
leváltását teszi lehetővé PROFINET komponensek segítségével. Ez többek között a
vészgomb, védőajtók és kétkezes kezelői felületek leváltását érinti.
2.3.4.  A biztonságtechnika integrálásának előnyei a standard automatizálási

rendszerekben
Az integrált F-technikával rendelkező automatizálási rendszer rugalmasabb, mint az
elektromechanikai megoldásokat alkalmazó rendszer.
•Az integráció következménye a huzalozási szükséglet csökkenése, kevesebb
tervezési munka, mivel a tervezést és a programozást standard engineering
eszközökkel hajtjuk végre.
•Csak egy CPU-ra van szükség, mivel a biztonságra irányuló és a standard
programrészek egyidejűleg futhatnak le benne.
•Egyszerű kommunikáció a biztonsági és standard programrészek között. (1 CPU-n
belül)
2.3.5.  A biztonsági funkciók elve az S7 Distibuted Safety (megosztott

biztonság) és az S7 F/FH rendszerekben
A működési biztonságot a biztonsági funkciók a szoftverben súlypontilag valósítják meg. A
biztonsági funkciókat az S7 Distributed Safety rendszer, illetve az S7 F/FH rendszerek fogják
végrehajtani annak érdekében, hogy egy veszélyes esemény előfordulásakor a berendezést
biztonságos állapotba hozzák, vagy biztonságos állapotban tartsák. A biztonsági funkciókat
főleg a következő komponensek tartalmazzák:
•Biztonsági felhasználói programban az F-re képes CPU-ban (F-CPU).
•Hibabiztos be- és kimenetekben (F-periféria).
2.3.6.  PROFINET és PROFIsafe

A biztonságos kommunikáció az F-CPU-ban található biztonsági program és a hibabiztos be-
és kimenetek között a standard PROFINET-en keresztül a mindezek fölé helyezett
PROFIsafe biztonsági profillal történik.
A standard adatüzeneten felül a biztonsági funkció megvalósításához szükséges biztonsági
adatokat, üzeneteket is továbbítja.
Előnyök:
•Mivel a standard PROFINET-en mind a standard mind a biztonsági kommunikációk
lezajlanak, nem szükséges semmilyen további hardware komponens.
•Olyan biztonsági kommunikációkat old meg, melyekhez korábban hagyományos
megoldások (pl. a vészgomb fix vezetékezése) vagy speciális buszok voltak
szükségesek.
•Hibabiztos szabványos PN-slave-eket lehet F-rendszerekben az S7 Distributed
Safety segítségével integrálni (buszképes szenzorok, aktorok és védőberendezések)
2.4.  Az ALM (Automation Licence Manager)
 Ahasználata
Step7 fejlesztői környezet használatához egy termék specifikus liszensz kulcs
kötelező. A Step7 installálásakor az ALM is automatikusan, a csomag
részeként telepítésre kerül. A liszenszek managelése ezen program segítségével
lehetséges.

2.4.1.  Liszenszek
A STEP7 liszenszjogilag védett programcsomagjai használatához liszenszekre van szükség.
A liszensz adja meg a termékek használatához a jogosultságot. Ennek a jognak a képviselői
az alábbiak:
•CoL (Certificate of License - Liszensztanusítvány).
•License Key (liszensz kód).
•CoL (Certificate of License - Liszensztanusítvány)

A mindenkori termék szállítási terjedelmébe belefoglalt „Certificate of Licence”
(Liszensztanusítvány) a használati jogosultság igazolása. A mindenkori terméket csak a CoL
tulajdonosa vagy arra felhatalmazott személyek használhatják.
Liszensz típusok
A Siemens AG szoftvertermékeihez a következő felhasználó központú liszensz típusok
között teszünk különbséget.
Liszensz típus Leírás

Egyedi liszensz A szoftver használata időben korlátlanul egy tetszőleges számítógépre
engedélyezett.
Lebegő liszensz Időben korlátlan, egy szoftver használati jogosultsága („remote” (távvezérlet)
használat) egy hálózaton történő használatra vonatkozólag
Próba liszensz •maximum 14 napig érvényes az első használattól számítva.
•használata tesztekhez és érvényesítéshez vagy liszensz kulcs javításának
idejére ajánlott.
Upgrade •Egy upgrade liszensszel egy „régi-„ verzió liszenszét egy új verzió
liszensz liszenszére lehet átállítani. (egyirányú folyamat)
•egy upgrade pl. a mennyiségi szerkezet bővítésével válhat szükségessé,
vagy újabb verziójú fejlesztői környezet megjelenésével.
11 Ábra.  Liszensz típusok

3.  Formátumok és számrendszerek
3.1.  Adatábrázolási lehetőségek
3.1.1.  Bit
A bit egy bináris hely vagy egy bináris jel egysége. Ez csak a „0“ és „1“ értékeket veheti fel
(DIN 44300). Amennyiben több bit van egymáshoz rendelve, akkor lehet például nagyobb
számértékeket vagy adatokat ábrázolni.
3.1.2.  Byte
8 egymás után következő bit egysége képez egy byte-ot (kiejtve bájt).
Az automatizáló készülékben például 8 bemenet vagy 8 kimenet jelállapotai egy „bemeneti
byte“-ban - (EB), illetve „kimeneti byte”-ban (AB) lesznek összefoglalva.
Egy byte minden egyes bináris helyen a „0“ és „1“ értékeket veheti fel. Az automatizáló
készülékben gyakran az egész byte, tehát mind a 8 bit együtt lesz feldolgozva.
12 Ábra.  Byte ábrázolása
3.1.3.  Szó
Ha 16 egymás után következő bináris jel egy egységbe van összefoglalva, akkor ez a 16
bináris hely (bit) egy szót képez. A szó ennek megfelelően 16 bitből vagy 2 byte-ból áll. Az
automatizáló készülékben például a 16 bemenet vagy 16 kimenet jelállapotait egy „bemeneti
szóban” (EW) illetve „kimeneti szóban”(AW) lehet összefoglalni.

13 Ábra.  szó ábrázolása
3.1.4.  Duplaszó
Ha 32 egymás után következő bináris jel egy egységbe van összefoglalva, akkor ez a 32
bináris hely egy duplaszót képez. A duplaszó ennek megfelelően 32 bit-ből vagy 4 byte-ból
áll. A PLC-kben például a 32 bemenet vagy 32 kimenet jelállapotait egy „bemeneti
duplaszóban” (ED) illetve „kimeneti duplaszóban” (AD) lehet összefoglalni.
14 Ábra.  duplaszó ábrázolása

3.2.  Bit, byte, szó, duplaszó címzése
3.2.1.  Bit címzése

A byte minden egyes bitjéhez egy-egy bitcím tartozik, hogy az egyes bitek elérhetőek
legyenek. A byte jobb oldalán található bit a 0 bitcímet, a bal oldali a 7-es bitcímet kapja.
3.2.2.  Byte címzése

Az egyes byte-ok byte-címeket kapnak. Továbbá a byte-cím operandusa azt is elárulja,
milyen tárterületen helyezkedik el az adott byte. Például az „EB 2” a 2-es bemeneti byte-ot,
vagy az „AB 4” a 4-es kimeneti byte-ot jelenti.
Az egyes bitek a bit- és byte-címek kombinációjával érhetők el egyértelműen. A bitcímet a
byte-címtől egy ponttal választjuk el. A ponttól jobbra áll a bitcím, balra a byte-cím. „E 3.5”
ennek értelmében a 3-as byte-címmel és az 5-ös bitcímmel rendelkező bemenetet jelöli, még
„A 5.2” az 5-ös byte-címmel, 2-es bitcímmel rendelkező kimenetet.
3.2.3.  Szó címzése

A szavak megszámozása adja meg a szócímet. „EW 2” a 2-es bemeneti szót címzi meg,
amely a 2-es és 3-as bemeneti byte-okat tartalmazza, még „AW 6” a 6-os kimeneti szót,
amely a 6-os és 7-es kimeneti byte-ot foglalja magában.
3.2.4.  Duplaszó címzése

A duplaszavak megszámozása adja meg a duplaszó-címet. „ED 2” a 2-es bemeneti
duplaszót jelenti. Ez magában foglalja a 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös bemeneti byte-ot, még „AD
6” a 6-os kimeneti duplaszót, a 6-os, 7-es, 8-as és 9-es kimeneti byte-okkal.
 Amindig
szavak vagy duplaszavak alkalmazásakor figyelnünk kell arra, hogy a szócím
a hozzá tartozó byte kisebb byte címe! (pl. MW10 a 10-es és 11-es
merkerbyte-ot jelenti)
duplaszó "X"
szó "X" szó "X+2"
byte "X" byte "X+1" byte "X+2" byte "X+3"
15 Ábra  A byte hozzárendelése a szóhoz, ill. a duplaszóhoz

3.2.5.  Példák: bit-, byte-, és szócím
16 Ábra.  bit, byte, szó, duplaszó címzése
3.2.6.  Byte- szó- és duplaszó értékei
17 Ábra.  bit, byte, szó, duplaszó értékei
 Aértékig: 0
bitek értéke mindig jobb oldalon kezdődik, a 2 -nal és balra emelkedik az alábbi
27 –ig egy byte-ban

215 –ig egy szóban
231 –ig egy duplaszóban
 A szavak és a byte címe ezzel szemben balról jobbra nő.

3.3.  Számrendszerek
Mi emberek főleg a tízes- vagy decimális rendszer számértékeiben gondolkodunk, vagy
ezeket tudjuk felfogni. Az automatizáló berendezésben található processzor csak a „0“ és „1“

jelállapotokat ismeri fel, és csak ezeket az értékeket tudja feldolgozni. Ez azt jelenti, hogy a
számértékeket a 0 és 1 számjegyek általi feldolgozáshoz kell tudnunk ábrázolni, melyet a
kettes számrendszer vagy a kettes számrendszer változói tesznek lehetővé.
 Az összes számrendszert alapvetően három jellemzővel lehet leírni:

Számjegyek pl. 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Tőszám (bázis) pl. 10
Helyértékek pl. 100, 10, 1
3.3.1.  A decimális számrendszer

Számjegyek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9
Helyértékek: A „10-es” tőszám hatványai
Tőszám: … 103 102 101 100

Helyérték: … 1000 100 10 1
PÉLDA: 205
2*102 + 0*101 + 5*100

200 + 0 +5 = 205DEC
3.3.2.  Kettes számrendszer

Számjegyek: 0, 1
Helyértékek = A „2-es” tőszám hatványai
Tőszám: … 23 22 21 20
Helyérték: … 8 4 2 1
PÉLDA: 1101
1*23 + 1*22 + 0*21 + 1*20

8 +4 +0 +1 = 13DEC
3.3.3.  Nyolcas számrendszer

Helyértékek = A „8-as” tőszám hatványai
Tőszám: … 83 82 81 80
Helyérték: … 512 64 8 1
PÉLDA: 737

7*82 + 3*81 + 7*80
448 + 24 + 7 = 479DEC
 A nyolcas számrendszert az S7-nél a bitcímben találjuk meg.

Amikor bitcímmel dolgozunk, arra kell figyelni, hogy amikor elérjük a 7-es bit-címet, azután
egy átvitel történik a byte- címhez, és a bitcím ismét „0”-val kezdődik (túlcsordulás). Ez
például fontos az indirekt címzésnél, de a bitcímek átszámolásánál is.
3.3.4.  A tizenhatos (hexadecimális) számrendszer

Számjegyek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F
Helyértékek = A „16“ vagy „F“ tőszám hatványai
Tőszám: ... 163 162 161 160

Helyérték: ... 4096 256 16 1
PÉLDA: 2AB
2*162 + A*161 + B*160

512 + 160 + 11 = 683DEC.
3.3.5.  A BCD számok

A BCD számoknak (binárisan kódolt decimális) a következő a felépítésük:
Egy decimális szám egyes számjegyeit négy bináris hellyel (bitek) kódoljuk. Négy bit
szükséges ahhoz, hogy a legmagasabb értékű 9-es decimális számjegyet binárisan
ábrázolni lehessen (1001).
18 Ábra.  BCD kód ábrázolása

 Aidőzítők
SIMATIC automatizálási rendszerekben a dátum és idő, továbbá az integrált
(S5TIME) és számlálók (Counter) BCD formátumban vannak ábrázolva.
3.3.6.  Feladatok a formátumok és számrendszerek gyakorlásához
Adja össze a következő tizenhatos (hexadecimális) számrendszerű számokat, és az

eredményt ábrázolja tizenhatos (hexadecimális) számként!
ED + AF =
FF + FF =
Adja össze a következő kettes számrendszerű számokat, és az eredményt ábrázolja kettes

számrendszerben!
11001 + 1100 =
11111 + 1111 =
Alakítsa át a következő tizenhatos (hexadecimális) számrendszerű számokat tízes

számrendszerű számokká!
ED =
AF =
lakítsa át a következő tízes számrendszerű számokat kettes számrendszerűre!
34 =
123 =
Egy digitális kártyáról a 10-es bemeneti szót tölti be (EW10). Melyik bemenetet
(bemeneti bitcímet) kell ahhoz bebillenteni, hogy
a legkisebb értéket kapjuk meg? (0-n kívül)
a legnagyobb helyértéket kapjuk meg?
Melyik bemeneti byte-ok lesznek megcímezve? (EBx, EBy)?
BCD ábrázolással melyik bemeneteket kell bebillenteni ahhoz, hogy az 1234 értéket
ábrázolja?

3.4.  Függelék: Formátumok szintaxisa
Rövid elnevezés Hosszú elnevezés

B# Byte#
W# Word#
DW# Dword#
D# Date#
T# Time#
TOD# TIME_OF_DAY#
S5T# S5Time#
DT# DATE_AND_TIME#
P# Pointer#
19 Táblázat.  Rövidítések
3.4.1.  Formátum, tartomány határai és adattípus
Formátum Tartomány határai Adattípus

Bináris számjegy TRUE vagy FALSE BOOL
Egész szám (16 bit) előjel nélkül W#(0) és W#(65535) között WORD
Egész szám (32 bit) előjel nélkül D# (0) és D#(4294967296) között DWORD
Egész szám (16 bit) előjellel -32768 és +32767 között INT
Egész szám (32 bit) előjellel L# -2147483648 és L#+2147483647 DINT
B#16#0 és B#16#FF között BYTE
hexadecimális számok W#16#0 és W#16#FFFF között WORD
DW#16#0 és DW#16#FFFFFFFF között DWORD
2#0 és BOOL,
2#11111111111111111111111111111111 BYTE
Kettes számrendszerű szám között WORD
DWORD
Minimum, pozitív Maximum, pozitív
+1.175494e-38 +3.402823e+38 REAL
Valós szám (REAL) IEEE-lebegő
pontos szám Minimum, negatív Maximum, negatív
-1.175494e -38 -3.402823e +38 REAL
Számláló - állandók:
BCD-számláló előzetes
C#0 és C#999 között (BCD-ként lementve) WORD
beállítása

Időállandók:
S5T#0ms, S5T#10ms és S5T#2h46m30s
Érték az S5TIME-hoz S5TIME
között
CPU időállandók:
T#+24d20h31m23s647ms TIME
Érték a TIME- hoz vagy T# -65535ms és T#+65535ms
TIME
között
Érték a DATE-hez D#1990-01-01 és D#2168-12-31 között DATE

TOD#00:00:00.000 és TOD#23:59:59.999
Érték az TIME_OF_DAY -hez TIME_OF_DAY
között
Jelállandók:
karakter 'a' (ASCII-jel) CHAR
2-től 254 karakterig terjedő karakterlánc
karakterlánc STRING
’a’, ’d’, ’ez itt egy karakterlanc”
mutatóállandó P#:
P# x.y (Duplaszó, tartományon belül) POINTER
20 Táblázat.  Formátumok

4.  A STEP7 báziscsomag
Projekt
Állomás
CPU - programozható elemek
S7-Program
programblokkok
források
szimbólumok
21 Táblázat.  A STEP7 báziscsomag könyvtárszerkezetének felépítése
Mik az objektumok és a könyvtárak?

Mint ahogy azt a Windows Explorerből ismerjük, a STEP7 projekt ugyanúgy tagozódik
(listaszerkezetet ábrázol mappákkal és fájlokkal) úgynevezett könyvtárakra és objektumokra.
 Például az „S7-Program“ könyvtár „blokkokat”, „forrásokat”, és „szimbólumokat“

tartalmaz.
4.1.  A projektszerkezet
Szimbólum Objektu funkciói
mmappa
•Egy projekt létrehozása
Projekt
•Projektek és könyvtárak archiválása
•Egy projektdokumentáció kinyomtatása
•A szövegek többnyelvű kezelése
•A projekt vizsgálata alkalmazott opciós csomagokra
•Projekt újraszervezés (Reorganisation)
•A kezelőre vonatkozó szövegek lefordítása és módosítása
•OS-objektumok beillesztése
•Projektek több személy általi módosítása (Multiprojekt)
•A PG/PC-interfész beállítása
22 Ábra.  A projekt funkciói
A projekt reprezentálja egy automatizálási megoldás minden adatának és programjának

összességét.
4.1.1.  Az Állomás(ok)
Szimbólum Objektum funkciói
mappa

Állomás •Állomások beillesztése
•Állomás letöltése PG-be, feltöltése az AS-ről
•CPU jelentések és a felhasználó által definiált diagnózisjelentések
kijelzése
•“Rendszerhibák jelentése“ (Systemfehler Melden) projektálása
•Hardware diagnózis és modul állapotok kijelzése
•Üzemállapot kijelzése és változtatása
• Óra és dátum kijelzése és beállítása
•A háttértár, ill. munkamemóriák törlése és a CPU teljes törlése
23 Ábra.  PLC állomás
Egy SIMATIC S7-300/400 állomás egy vagy több (S7-400 esetében) programozható
modullal rendelkező S7-hardware felépítést reprezentál.
4.1.2.  Programozható modulok

Szimbólum Objektum Funkciói
mappa
•CPU jelentések és a felhasználó által definiált diagnózisjelentések
Progra-
mozható
kijelzése
•’Rendszerhibák jelentésének’ (Systemfehler Melden) projektálása
modul
•Hardware diagnózis és a modulok állapotkijelzése
(CPU)
•Letöltés a memóriakártyán keresztül
•Jelszóvédelem a PLC-hez való hozzáféréshez
•Force ablak kijelzése
•Üzemállapot kijelzése és változtatása
• Óra és dátum kijelzése és beállítása
•Az üzemi viselkedés beállítása
•A háttértár, ill. munkamemória törlése és a CPU teljes törlése
•Az online nézet diagnózis szimbólumai
•A memóriaterületek felosztása
•Feltöltött blokk tárolása
•A PLC operációs rendszerének (firmware) frissítése
24 Ábra.  Programozható modulok funkciói
Egy programozható modul tartalmazza a paraméterezési adatait (CPUxxx, FMxxx, CPxxx).

Azon modulok rendszeradatai, melyeknek nincs remanens memóriájuk, az állomás CPU-ján
keresztül lesznek letöltve és parametrizálva. Az ilyen modulokhoz ezért nincs
„rendszeradatok” (SDB) objektum hozzárendelve, és nem lesznek megjelenítve a
projektarchívumban.
4.1.3.  S7–program
Szimbólum Objektum- Funkciói
mappa
S7-program •Egy S7-program beillesztése
•Operandus elsőbbség beállítása (szimbolikus / abszolút)
•Kódblokk programozási nyelvének meghatározása
•Jelentési (Meldung) sorszámok kiosztása
•Felhasználó által definiált diagnózisjelentések elhelyezése és

feldolgozása (az egész projektben)
•Felhasználó által definiált diagnózisjelentések elhelyezése (az
egész CPU-ban)
•A kezelőre vonatkozó szövegek lefordítása és feldolgozása
•A felhasználó által definiált szövegek többnyelvű kezelése
•CPU jelentések (CPU-Melden) és a felhasználó által definiált
diagnózisjelentések kijelzése
25 Ábra.  S7-program
Az S7-program az S7-CPU-modulokhoz vagy a programozható CP-khez tartozó szoftver

objektum.
4.1.4.  S7-program könyvtár

Szimbólum Objektumok Funkciói
a program
szinten
Forrás- •Itt találhatók azok a forrás-file-ok, melyeket lefordítva S7
mappa program-modulokat kapunk (OB, FB, FC, DB, UDT)
Modul- •Ebben a mappában az S7 program-modulok vannak. Nem

mappa csak az OB-k, FC-k, FB-k, DB-k, UDT-k, hanem a VAT-ok is,
továbbá azok az SFC-k és SFB-k is oda kerülnek, amelyeket a
felhasználói program tartalmazza.
Szöveg- •Felhasználó által definiált szövegek könyvtára
könyvtár
mappa
Szimbólum-
•Abszolút és szimbolikus címzés
táblázat.
•A szimbólumtáblázat szerkezete és alkotóelemei
•Globális szimbólumok beadási lehetőségei
•Szimbólumok beadására vonatkozó általános utasítások
•Szimbólumra vonatkozó jelentések hozzárendelése és
módosítása (az egész projektben)
•A kommunikációs attribútum módosítása
•Szimbólumtáblázatok exportálása és importálása
26 Ábra.  S7-program könyvtár
4.1.5.  Modul-mappa objektum

mappa
•Letöltés projektadminisztrációval
Blokkok
•Letöltés projektadminisztráció nélkül
•A lehetséges referenciaadatok áttekintése
•Át vezetékezés
•Blokkok összehasonlítása
•A kezelőre vonatkozó szövegek lefordítása és módosítása
•Ugrások a nyelvek leírásához, a súgókhoz, a rendszer-
attribútumokhoz
27 Ábra.  Programozható blokkok

Szimbólum Objektumok a Funkciói
blokkmappában
Blokk általában •Ezek a felhasználói programok
•Egy blokk létrehozása
•Modulok összehasonlítása
OB Plusz funkciók:
(szervezőblokk) •Bevezetés az adatokhoz és a paramétertípusokhoz
•Letöltés
•Tesztelés programstátusszal
•Tudnivaló egyedi lépésenkénti üzemmódban / megállító
pontban történő teszteléshez
•Át vezetékezés
•Blokksúgók
28 Ábra.  Blokkmappa
Egy offline nézet blokkmappája az alábbiakat tartalmazhatja: Kód-blokk (OB, FB, FC, SFB,
SFC), adatblokkok (DB), felhasználó által definiált adattípusok (UDT) és változótáblázatok
(VAT). A rendszeradatok objektum a rendszer adatblokkokat reprezentálja.
Egy online-nézet blokkmappája azokat a végrehajtható programrészeket tartalmazza,
melyek a PLC-be vannak letöltve.
4.1.6.  Blokkok mappája

•Objektumkönyvtár
•S7-program objektum
•Forrásmappa objektum
•Blokkmappa objektum

mappa
Könyvtár •A sztenderd könyvtárak áttekintése
•Munkavégzés könyvtárakkal
•Projektek és könyvtárak archiválása
29 Ábra.  Modulmappa
Egy könyvtár tartalmazhat S7-programokat, és a blokkok tárolóhelyeként szolgál. Az

objektum-hierarchiában a csúcson áll.

4.2.  A SIMATIC Manager
30 Ábra.  A SIMATIC Manager kapcsolatai

A STEP7 indítása után jutunk be a SIMATIC Managerbe. Felhasználói szoftvereink
projektjeit itt kell adminisztrálni.
A STEP7-nél Önök azt takaríthatják meg, hogy jelezniük kellene, melyik részprogramot kell
indítaniuk, ha egy meghatározott objektumot szeretnének feldolgozni. Önöknek csak azt kell
tudniuk, hogy jutnak oda.

4.2.1.  SIMATIC Manager részprogramok
31 Ábra.  A SIMATIC Manager összetevői, alprogramjai
A STEP7 projekt felépítéséből adódóan minden egyes blokkhoz, CPU-hoz, stb. egy
úgynevezett ikont (objektumot) rendel.
Ebből adódik az úgynevezett „objektum orientált munka”, ami azt jelenti, hogy Önnek nem
kell megjegyeznie, melyik részprogramot kell indítania, csak azt, ha egy bizonyos objektumot
szeretne módosítani. Csak annyit kell tudnia, hol van ez az objektum.
4.2.2.  Gyakorlás: SIMATIC Manager
 Hajtsa végre a következőket:

1. Kapcsolja be a számítógépet és indítsa el a Windows-t.
2. Kattintson rá az SIMATIC Manager szimbólumára.
32 Ábra.  A SIMATIC Manager szimbóluma

SIMATIC Manager Dupla kattintás az asztalon található parancsikonra

33 Ábra.  Nyitott projekt a SIMATIC Manager-ben
Ön most a SIMATIC Manager főmenüjében van.
A következő ikonra kattintva segítséget kaphatunk az egyes Step7 komponensekről.
4.2.3.  SIMATIC Manager főmenü
Datei – File menü

 Projektadminisztrálás
 Archívum
 Írásmezők (fejl./…)
 Nyomtatás
Bearbeiten - feldolgozás
 Fájlkezelés
o
o
 Objektum tulajdonságai
 Objektum megnyitása
Mi van jelölve?
 HW-Konfig
 Editor, KOP, FUP, AWL
 Ref. adatok (QVL, szerkezet, ..)
 szimbólumok
 .....
Einfügen – Beillesztés
 Állomás
 Alhálózat
 Blokkok
Zielsystem - célrendszer
 AS-letöltés
 Online/Offline összehasonlítás
 EPROM Management

 PROFIBUS/PROFINET címek
 AS-funkciók
 teljes törlés (Urlöschen)
 óra/dátum beállítása
 CPU diagnózis
 AS vezérlése
o Változók vezérlése
o Megfigyelés
o Vezérlés
o Trigger (indítás - kezelés)
Ansicht – Nézet
 Offline-ablak
 Online-ablak
 Részletek
Extas – Extrák
 Alapbeállítások
 Át vezetékezés
 Keresztreferencia lista
Fenster – Ablakok
 Ablakok elrendezése, mint a WINDOWS Explorernél
Hilfe – súgó
 Tárgy szedet
 Témakörök

4.2.4.  Gyakorlás: Új projekt létrehozása
34 Ábra.  Új projekt létrehozása – útvonal és file neve
35 Ábra.  Új projekt a SIMATIC Manager-ben
 Aismerjük,
Step7 elkészít egy könyvtárszerkezetet, ahogyan ezt a Windows Explorerből már
mappákkal és fájlokkal.
Asszisztens nélkül járjon el az alábbiak szerint:
Hozzon létre egy új projektet, amelyben ezt a menüparancsot

DATEI > NEU > PROJEKT (fájl, új, projekt) választja ki, vagy kattintson a NEU (ÚJ) gombra
Írja be a projektablakba a projekt nevét "S7-Alap".

Illesszen be egy S7-állomást!
A menüparanccsal: Einfügen: > Station > S7-Station
vagy
a jobb egérgombbal az objektumra történő kattintással és az alábbi kiválasztásával:

NEUES OBJEKT EINFÜGEN > S7-STATION (ÚJ OBJEKTUM BEILLESZTÉSE, S7 ÁLLOMÁS)
Adja a programnak (a könyvtárnak) ezt a nevet: " S7-Alap".
Kattintson rá kétszer az „blokk“ objektumra, mely a mi felhasználói programunk. Jelenleg
csak az OB1-et tartalmazza. Ön most módosíthatja a blokkot, illetve további blokkokat
hozhat létre.
4.2.5.  A SIMATIC Manager további funkciói
36 Ábra.  A SIMATIC Manager funkciói: teljes memóriatörlés, avagy „Urlöschen“.
A SIMATIC Manager további funkciói

Változókat megfigyelni / vezérelni Itt lehet a változók aktuális értékeit megfigyelni
illetve megváltoztatni.
Üzemállapot váltásItt lehet a RUN-ról (program végrehajtás) STOP-ra (program „nem“
végrehajtás) kapcsolni és fordítva.
Modul állapota Például a CPU diagnosepuffer-hez vagy az AS STACK-hez.
Óra beállítása Itt lehet az AS óráját beállítani.

4.2.6.  A PG/PC interfész beállítása
37 Ábra.  PG/PC Interfész beállítása a SIMATIC Manager-ben
 Az itt elvégzett beállításokkal határozza meg a kommunikációt a PG/PC és az

automatizáló rendszer között.

5.  Hardware konfiguráció készítése
38 Ábra.  Hardware konfigurálása
5.1.  Sorrend egy állomás létrehozásakor

Az állomás létrehozása
A "Hardware konfigurálása" alkalmazás megnyitása
A modulok rögzítő sínjeinek elrendezése
A modulok elrendezése / beillesztése
A modulok tulajdonságainak meghatározása
A konfiguráció mentése és fordítása
A konfiguráció letöltése egy Automatizálási rendszerbe

5.2.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban
39 Ábra.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban
Szükség van egy PROFIBUS képes CPU-ra. ennél az „X2“ jelzésű interfészre kattintva
találja meg a DP–master üzemmód beállításait. (A CPU típusától függően az „X1“ interfész is
támogathat PROFIBUS kommunikációt, az MPI mellett. Ilyen CPU-knál természetesen
egyidejűleg csak az egyik fajta kommunikáció támogatott.) Erre történő kétszeres kattintással
jutunk el a konfigurációs menübe, melyben a buszcímet és az adatátviteli sebességet kell
meghatározni.
Ezután drag & drop módszerrel lehet a buszrésztvevőket a katalógusból a buszvezetékre

illeszteni. A címet mind automatikusan, mind kézzel is ki lehet osztani.
Kétszeres kattintással jutunk egy résztvevő paraméterező ablakához, ahol ki lehet osztani az
eszközhöz tartozó E/A-címeket.
Mentés és fordítás után az összeállított konfiguráció -többek között a buszparaméterekkel

együtt- SDB állományokban tárolódik el a projektben. Ezeket létrehozásuk után még a PLC-
be is továbbítani kell.

5.3.  A DP-résztvevők tulajdonságai
40 Ábra.  A DP-résztvevők tulajdonságai
5.4.  Konfiguráció:
A modulokat a felhasználó az elektronikus katalógusból választja ki, amely lista formájában
tartalmazza a kiválasztható eszközöket. A projektált konfiguráció (SDB1) előállítása után ezt
a továbbítani kell CPU-ba.
A projektablak baloldali részében jelölje ki az állomást, a SIMATIC Manager ezután a

jobboldali ablakban megjeleníti a hardware-objektumot, elindítja a HW-Konfig-ot.
Kattintson rá kétszer a „hardware“ objektumra.
Ezután a HW-Konfig el fog indulni (ha a katalógus nem látható, ANSICHT > KATALOG-ra
(nézet, katalógus) vagy a gombra kell rákattintani).
Kezdje a RACK (rögzítő sín) projektálásával

(egérrel kijelölés, áthúzás és elengedés = drag & drop)
Ezután a CPU-t kell beilleszteni a sínre (ugyanezzel a módszerrel)

Következő lépésként hozza létre a kívánt hálózatot (hálózatokat), a felugró ablak(ok) a
CPU beillesztése után lehetőséget ad(nak) az integrált interfészek azonnali
paraméterezésére
Amennyiben a hálozati eszközök a CPU-nak nem integrált interfészére csatlakoztatott

hálózatra kapcsolódnak, lehetősége van kommunikációs modulon keresztüli kommunikáció
projektálására is (a rögzítő sín CPU mögötti részére akár PROFINET, PROFIBUS CP kártya
behúzásával)
Ezután az E/A-kártyák beillesztése és címzése, továbbá a hálózatra felfűzött decentrális

perifériák projektálása és címzése következik.
Az állomáshoz létrehozott konfigurációt mentse le és térjen vissza a SIMATIC Manager -

hez.
A SIMATIC Manager-ben megjelenik az előbbiek során létrehozott állomás, plusz a CPU
almappái is megjelennek ezután (melyek a felhasználói program forrásait, illetve építőelemeit
tartalmazzák majd).
5.5.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció
41 Ábra.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció
Végezze el a következő műveleteket:


Indítsa el a HW-Konfig alkalmazást

Projektáljon Rack, PS (tápegység), CPU, CP, be- és kimeneti kártyákat!
Címezze meg a bemeneteket és a kimeneteket egymás után,
(Kezdjen a kimeneteknél az AB4-el!)
Illesszen be egy PROFIBUS-DP hálózatot, (melyen a CPU 2-es címmel üzemel)
Illesszen be DP-résztvevőket!
Címezze meg egymás utáni sorrendben a bemeneteket és a kimeneteket!
Mentse, majd fordítsa le a HW-Konfig-ot!
A kész konfigurációt töltse le a CPU-ba!
 Helyes konfigurációnál a CPU és a PN- és DP-résztvevők üzemképesek, hibamentes

állapotban működnek
Változtassa meg az IM151-1 DP-címét 7-re

Állítsa elő a módosított konfigurációt
Tervezze meg a PP17 felső sorát kapcsolóként (HW-Konfig)
Módosítsa a PP17 be-, illetve kimeneteit az EB40-ra és az AB40-re
A konfigurációt töltse le az eszközbe
5.6.  Címzés áttekintése
42 Ábra.  Címek áttekintése
 Ebben a párbeszédablakban tudja áttekinteni egy állomás bemeneti-, és kimeneti

címeit, továbbá lehetősége van az áttekintés kinyomtatására is.
Jelölje meg a rack-mezőben (HW-Konfig) azt a modult, melynek a hozzárendelt címeit látni
szeretné (pl. CPU vagy FM modul).

A nézet alatt nyissa meg a címek áttekintése menüpontot!
Aktiválja a kívánt szűrőt a címek áttekintéséhez!
Alkalmazott rövidítések:
E Modulok bemeneti címe / komponensek bemenetei - perifériacím tartománnyal
E* Modulok bemeneti- illetve diagnóziscíme bemeneti perifériacím tartomány
nélkül (a tartomány hosszúsága ekkor = 0). A címeken át nem lehet adatokat
(jelállapotokat vagy mérési értékeket) a felhasználói programban cserélni.
A Kimeneti cím
DP A DP master-rendszer száma
R Rack
S Modulhely (Slot)
IF Interfészmodul (Interface)
5.7.  "Online"-ablak (hardware-ek diagnosztizálása)
43 Ábra.  Diagnózis online HW-Konfig segítségével
Az online ablak (hardware diagnosztizálása) megmutatja az online elérhető

állomáskonfigurációt. Információk a modulok aktuális státuszáról, illetve üzemi állapotáról
mindig a modul szimbólumában vannak megjelenítve (= rendszerdiagnózis).
Az F5 billentyűvel lehet a nézetet frissíteni. Egy eszközre történő dupla kattintással
lehetségessé válik további információk, illetve diagnózisadatok megjelenítése –az adott
eszközre vonatkozóan.

5.8.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai
44 Ábra.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai
5.7.1. A HW-Konfig online-ablak további szimbólumai
45 Ábra.  A HW-Konfig további szimbólumai
További szimbólumok a Diagnózis fejezetben találhatók.

5.9.  CPU – paraméterezés
46 Ábra.  CPU paraméterek megtekintése, megváltoztatása
A CPU-paraméterezéshez a “HW-Konfig” megnyitásával jutunk el. Itt válassza ki a

hozzátartozó állomást, utána kattintson rá kétszer a HARDWARE objektumra.
A CPU paraméterei többek között:
Felfutási viselkedés
Maximális ciklusidő, ciklusterhelés kommunikációval
Az ütemmerker byte
Merkerek, időzítők, számlálók, adat adatblokkok remanenciája
Jelszóvédelem
Alarmok, időzített megszakítások, továbbá az OB 3x (35) ciklikusan futó szervező-blokkok
felhívási intervallumainak (esetleg prioritásuknak) beállítása
Diagnózis
Az integrált MPI-interfész címe
Önteszt ciklikusan és a hálózat bekapcsolása után.
5.10.  Fontosabb CPU-paraméterek

MPI-cím
Amennyiben az MPI hálózaton több résztvevő is projektálva van, úgy minden CPU-nak
egyedi címet kell kapnia.
Ütemmerker (Taktmerker)
Itt lehet beállítani, melyik merkerbyte-ot szeretnénk erre a célra használni. A merkerbyte
nyolc, 0,5 és 10 Hz közötti, különböző jelzőfrekvenciát tartalmaz.
Remanencia
Ezen beállított tartományokban levő objektumok aktuális értékei (számlálók, időzítők, merker
területek) a hálózat kiesése után, vagy egy újraindítás után is megőrződnek. Emellett az
adatblokkok (DB-k) is paraméterezhetőek remanens/nem remanens tulajdonsággal
(alapértelmezetten ezek remanensek.)
Időponthoz kötött megszakítás

Ezen keresztül lehet azokat a programaktivitásokat beállítani, melyeket percenként,
óránként, naponta, hetente, havonta vagy évente kell indítani.
Ciklikus megszakítás
Egy ciklikus megszakítás egy periodikus jel, mely egy megszakítás-OB automatikus
felhívásához vezet. A ciklikus megszakítási csoporthoz az S7-300-as családon belüli CPU-
khoz tipikusan 4 OB3x osztályú objektum tartozik. Ezek az időponthoz kötött
megszakításoktól annyiban térnek el, hogy a percnél kisebb lefutási időkkel
paraméterezhetőek fel, illetve ezek a CPU felfutása utáni állapot elérésétől (RUN) számítva
futnak majd le a beállított periódusonként.
Diagnózis
A rendszerdiagnózis megszakítást egy hiba kiértékelése/érzékelése válthatja ki az
automatizálási rendszeren belül.
Példák a hibára:
Hiba a CPU-programban
Modulok kiesése, meghibásodása
Az aktorhoz és a villamos jelzőberendezéshez menő vezeték szakadása
Amennyiben egy hiba lép fel, ez annak okával együtt a diagnozepuffer-ben rögzítésre kerül,
egy időbélyeggel azonosítva.
Indítás nem egyező kívánt (projektált) – és valós kiépítettség esetén

Az előírt kiépítés a CPU-ba letöltött konfiguráció (SDB). A tényleges kiépítés az automatizáló
rendszer tényleges kiépítése (tényleges/valós állapot).
Akkor aktiválja a funkciót, amikor a névleges – és tényleges kiépítés közötti különbségek
ellenére a felfutásnak be kell következnie.
Hardware-teszt újraindításkor (S7-400)

Akkor aktiválja az ellenőrző dobozt, ha a CPU–nak minden egyes hálózati feszültség
bekapcsolási jelenség után a belső RAM-ját tesztelnie kell.
Manuális ismételt indítás lehetővé tétele (S7-400)

Akkor aktiválja ezt az ellenőrző dobozt, ha a CPU felfutási típusának az indítókapcsolótól kell
függenie (ismételt felfutás vagy újraindítás).
Ha az ellenőrző doboz nincs aktiválva, csak egy „újraindítás” lehetséges. A CPU felfutási
fajták kapcsolójának ehhez a "CRST"-álláson (újraindítás) kell állnia.
A hálózati fesz. bekapcsolása utáni újraindítás vagy ismételt felfutás (S7-400)

Ön választhat az alábbiak közül:

Újraindítás (a nem remanens tartományok törlése, a program az 1. utasításánál az OB1
blokkban kezdődik)
Ismételt felfutás (az összes érték megmarad, a program a megszakítás helyén fog
folytatódni)
Megfigyelési idő
A modulok „kész“ állapotáról küldött üzeneteinek (ms) időtartamaival van összefüggésben. A
hálózati feszültség bekapcsolása után az összes modul maximális készre jelentési
időtartama. Amennyiben a modulok ezen idő alatt nem küldenek készre jelentést a CPU-hoz,
akkor a CPU STOP üzemállapotba megy át.
S7-400 esetén a maximális megszakítási idő adódik ki a hálózat kiesése után, melyben még
egy ismételt felfutást kell elvégezni.
Ciklus
Ciklusfigyelési idő, ennek a ciklusidőnek a túllépésekor a CPU STOP-ba megy át, ha nem
lett OB 80 programozva.
Legkisebb ciklusidő (S7-400)

A konstans ciklusidők megvalósításához. Amennyiben a ciklusidő rövidebb, mint a beadott
legkisebb ciklusidő, a CPU addig vár, ameddig a legkisebb ciklusidőt eléri.
A frissített S7-timerek száma

Azon timerek száma, melyeket egy cikluson belül kell frissíteni. Ezzel a ciklusidőt le lehet
csökkenteni.
Ciklusterhelés kommunikációval
A ciklusterhelés korlátozásával lehet a kommunikációt a CPU és a PG/OP/OS/CPU-k között
lelassítani.
Ciklusterhelés önteszttel.
A "0" érték azt jelenti, hogy nem kell öntesztet végrehajtani.
Ütemmerker byte (Taktmerkerbyte)

A merkerbyte-ban nyolc, 0,5 Hz és 10 Hz közötti, különböző jelzőfrekvenciák állnak
rendelkezésre.
Az ütemmerker byte kiosztása
Remanens memóriatartományok
Remanensek lehetnek az alábbiak: merker; számláló; timer, DB-k* (*kivéve az S7-400-nál).
Az akkumulátor nélküli üzemeléskor a felhasználói programnak egy memóriamodulon (egy
úgynevezett memóriakártyán) kell lennie. Egy akkumulátor alkalmazásakor az összes
adatblokk (remanens merker, számláló, timer) megmarad, különben csak a beállított DB-k
remanensek.
Védelmi fokozatok
A programot egy jelszó beadásával lehet védeni.
1. = nincs védelem
2. = csak olvasandó funkciók és státusz

3. = csak olvasandó funkciók, státusz nélkül
A 2-es és a 3-as védelmi fokozatokat meg lehet szüntetni, ha egy megállapodás szerinti
jelszót helyesen adunk be. A jelszó maximum 8 karakteres lehet.
Prioritások megszakításkor
Az S7-400-nál lehet a megszakítás OB-k prioritásait (fontosság) megváltoztatni. Minél
nagyobb a szám, annál magasabb a prioritás.
Időponthoz kötött megszakításokat, periodikus megszakításokat és az órát a következő
oldalakon lehet beállítani.
5.11.  Gyakorlófeladatok: CPU és CP tulajdonságok
47 Ábra.  CPU tulajdonságai-gyakorlat
Állítson be 200 ms-os ciklusfigyelési időt és 50 ms-os legkisebb ciklusidőt!

Rendelje hozzá az OB85 felhívását csak bejövő és kimenő hibákhoz!
Vigye be ütemmerkerként a 0 merkerbyte-ot!
Hozza létre remanenciánál a mindenkori 16 merkert, timert és számlálót!
Hozzon létre egy új alhálózatot (Ethernet)!
Vigye be a következő IP-címet 192.168.0.XX (teszthely száma)!
Vigye be az alhálózati maszkhoz a 255.255.255.0 –t!
HW-Konfig lementése és fordítása!
A konfigurációt töltse le az eszközbe!
Változtassa meg PG/PC interfészét MPI-ról TCP/IP-re!
Változtassa meg a nézetet S7-Managerben „online“-ra!

6.  S7-blokkok
Milyen blokkok vannak?
6.1.  OB-k.
OB = szervező modul
Az OB-kat a CPU-ban kell felhívni. Minden egyes OB-nak egy meghatározott funkciója van.
Ilyen az OB1 funkciója is, a „Ciklikus programfeldolgozás”. A belső órával történő
megszakítások az OB10 és OB17 közötti tartományt foglalják el.
CPU és a hozzátartozó prioritással rendelkező OB-k
Programfajta OB-száma Prioritás

S7-300 S7-400 24=
legmagasabb
Ciklus OB 1 OB 1 1
Belső órával történő megszakítások OB 10 OB 10-17 2
Dátum, óra
Késleltetéses megszakítások 20 20-23 3
Felfutási késleltetés rendszerfunkció
Periodikus megszakítások 35 30-38 12
Időkülönbségekben
Felfutás 100 100 NS nincs
Bekapcsolt hálózatnál 101 WS
48 Ábra.  Fontos OB-k S7/300 és 400
6.2.  FB-k.
FB = funkcióblokk
Az S7-ben lévő FB-ket opcionálisan saját memóriával (DB) kell ellátni, melybe az FB változói
kerülnek letárolásra. Ezt a DB-t „Instant DB-nek” hívják.
Azt mondjuk, hogy a FB-knek emlékezetük van.
Az instant adatblokk az alábbiakat tartalmazza:

•A blokk lokális adatok (STAT deklaráció); tehát az olyan adatok, melyek csak erre az FB-re
érvényesek
•Blokkparaméter (formális operandusok)
 Abenblokk lokális adatai csak egy FB-n belül érvényesek. Az adatokat az instant DB-
találhatók, amik a következő felhívásig változatlan formában megmaradnak.
 Az átmeneti adatokat (temp változók) az FB-n belül kell definiálni és az átmeneti

köztes memóriában kell őket alkalmazni. Az FB-k elhagyása után már többet nem
lehet ezekhez az adatokhoz hozzáférni.

6.3.  FC-k.
FC = függvény
Ugyanolyanok, mint az FB-k, csak nincsen saját memóriájuk (nincs instant DB)
Az FC-knek nincs emlékezetük.
Ez azt jelenti, hogy minden futás után a blokk felhasználói paramétereit el kell menteni. A
blokk elhagyása után többet ezekhez az adatokhoz már nem lehet hozzáférni.
6.4.  DB-k.
DB = adatblokk
Ezek a blokkok a felhasználói adatok lementésére és köztes tárolására szolgálnak.
Ezekhez az adatokhoz mind szimbolikusan mind abszolút módon hozzá lehet férni a
betöltési-és továbbítási parancsok segítségével.
Különbséget kell tenni az alábbiak között:

•Globális adatok, melyek a programban mindenhol elérhetők. A globális adatokhoz tartoznak
a be-/ kimenetek, időzítők, számlálók és merkerek, valamint a kód-és az adatblokkok.
•Lokális adatok = instant DB, ez tartalmazza a paraméterek pillanatnyi értékeit és a blokk
lokális adatokat a mindenkori FB-hez.
6.5.  SDB-k
SDB = rendszer-adatblokk
Ezek a blokkok a modulok paramétereinek tárolására szolgálnak és a PG-n nincsenek
megjelenítve, mivel ezeket automatikusan hozza létre a Step7 a HW-Konfig fordításakor.
Újraindításnál a CPU ezeket a moduljainak újra átadja (interpretálja az SDB-ket).
 Például SDB 0 a CPU paramétereit tartalmazza

A rendszer adatblokkokat (SDB-k) különböző szoftverekkel, illetve a CPU saját maga is
képes létrehozni. Az alábbiakban SDB-k egy listáját láthatják, és utalásokat azok
„keletkezéséhez”.
SDB Létrehozza..
Száma (online)
0 Hardware konfigurálása
1 Hardware konfigurálása vagy CPU (teljes törlés után)
2 CPU (standard-paraméterezés a teljes törlés után)
3,4 és 7 Hardware konfigurálása
5 CPU (MPI-paraméterek)
20 és 89 között Hardware konfigurálása (DP-konfiguráció)
90 és 99 között Hardware konfigurálása (H-és F-rendszerek)
100 és 149 között Hardware konfigurálása (paraméterek a központi és decentralizált
150 és 152 között konfigurációk számára)
153 és 189 között Hardware konfigurálása (paraméter-és interfészmodulok)
2xx Hardware konfigurálása (DP-konfiguráció)
3xx A globális adatkommunikáció konfigurálása

7xx Szimbólumokkal kapcsolatos jelentések megtervezése
999 Kapcsolatok tervezése
≥1000 Hálózatok / összeköttetések tervezése
Hardware konfigurálása (DP-konfiguráció, paraméterek a CP-khez és az FM-
ekhez)
49 Ábra.  SDB-k és működésük
6.6.  SFB, SFC = belső rendszerblokkok (Call)

Ezek a blokkok olyan kész funkciókat tartalmaznak, mint például a másolási funkció vagy a
kommunikáció. Ezek a CPU-ba integráltak, azonban a memóriában nem foglalnak el helyet.
Ezeket a függvényeket a felhasználói programban kell felhívni.
A PG-ben az SFC-k felhívásakor, az offline programozásnál ezeknek az FB-knek

rendelkezésre kell állniuk (paraméterátadás). Ezért az összes SFC a
C:\Siemens\Step7\S7libs\stdlibs30\Builtin könyvtárban megtalálható. Ezeket igény szerint a
mindenkori S7-programba be lehet másolni.
6.6.1.  Blokk felépítése

A blokkfej • Szinkronizálási minta
• Attribútum; FB felhasználó vagy standard FB
Nem minden látható • Létrehozás nyelve
• Blokk típusa
• Blokk száma
• Blokk hossza összesen bájt-ban
• Jelszó és védelmi fokozat (előkészítés alatt)
• Időbélyegző (elkészítés, ill. utolsó módosítás)
• Helyi adatok száma vagy írásvédelem
• Részben kimeneti állapot és változó, stb.
A blokktörzs • Deklarációrész, változók definíciója
• Programrész; MC7-utasítások
Minden látható • Kódblokk, ill. adatok az adatblokkban.
50 Ábra.  Blokk felépítése
Egy olyan lehetőség is fennáll, hogy saját magunk forrásadatokat készítsünk. Ezeket egy
rendes szövegszerkesztővel lehet létrehozni és később a SIMATIC Editor segítségével egy
kódblokká alakítani.
Összefoglalás
• Az "emlékezet" mögött az úgynevezett instant DB-t (helyi adatok) értjük, melyet az FB
felhívásakor kell hozzárendelni az FB-hez.
• FC-k és FB-k megfelelnek az IEC-1131-es szabványnak.
• Az összes blokkban a teljes operációs készletet használni lehet.
• Globális = a teljes programban érvényes.
• Helyi = az aktuális blokkban érvényes.

6.7.  STEP7 blokkszerkezete
51 Ábra.  Step7 S7-300 és 400 blokkszerkezet

7.  Programvégrehajtás
7.1.  Ciklikus programvégrehajtás

Bekapcsoláskor, illetve STOP-ból RUN-ba való átkapcsoláskor a CPU egy újraindítást hajt
végre. Újraindításkor a nem remanens merkerek, idők, számlálók, megszakítás- és
blokkstack-ek törlődnek. A ciklusfigyelési idő újraindul.
52 Ábra. Ciklikus program végrehajtás

7.2.  Programozási nyelvek
53 Ábra.  Programozási nyelvek
7.3.  Vezérlési utasítás

A vezérlési utasítás a program legkisebb önálló egysége, mely a memória egy vagy több
memóriacelláját foglalja el. Egy vezérlési utasítás operációs- és operandusrészekből áll
(DIN 19239).
7.3.1.  Operációs rész

Az operációs rész írja le az elvégzendő funkciót:
Mit kell tenni?

Pl. U – ÉS logikai művelet képzése,
O - VAGY logikai művelet képzése,
= egy eredményt hozzárendelni.
7.3.2.  Operandus rész

Az operandusrész a plusz szükséges adatokat tartalmazza:
Mivel kell ezt megtenni?

Pl. E1.2-vel, A4.7-el, Z31-el.
Az operandusrész ezek szerint egy operandusjelből és a paraméterből áll.

Pl. E az 1.2 bemenethez
A a 4.7 kimenethez
Z a 31 számlálóhoz
A paraméter jelöli a bemenet, a kimenet, stb. számát, melyet az utasítással kell megszólítani.
Ez pl. byte- vagy bitcímből áll, vagy a számlálók, időtag, stb. számából.
Vezérlési utasítás
Művelet Operandus Megjegyzések
Jelölés Paraméter
U E 1.0 ÉS Bemenet 1.0
U E 1.1 ÉS Bemenet 1.1
= A 4.0 Hozzárendelés Kimenet 4.0
R A 4.5 Állítsa vissza VKE Kimenet 4.5
= 1-nél
O E 1.2 VAGY Bemenet 1.2
O E 1.3 VAGY Bemenet 1.3
= A 4.2 Hozzárendelés Kimenet 4.2
S A 4.5 Állítsa vissza VKE Kimenet 4.5
= 1-nél
54 Ábra.  Vezérlési utasítás

7.3.3.  Programvégrehajtás utasítás az utasításhoz
55 Ábra.  Utasítás programvégrehajtás az utasításhoz
7.4.  Gyakorlati feladat: logikai művelet eredménye, első

lekérdezés
ÉS logikai művelet
56 Ábra.  Gyakorlat az ÉS-funkcióval rendelkező VKE-hez
VAGY logikai művelet

57 Ábra.  VAGY funkcióval rendelkező VKE
Jelállapot: Egy logikai művelet a jelállapotok lekérdezéséhez az utasítások követéséből

(bemenetek, kimenetek, merkerek, timerek, számlálók, adatok) és kimenetek, merkerek,
timerek, számlálók és adatok vezérlési utasításaiból áll.
Lekérdezés eredménye: a program feldolgozása során egy lekérdezési eredményt kell

képezni. Ha a lekérdezési feltétel teljesítve lett, akkor a lekérdezés eredménye ’’1”,
amennyiben nem lett teljesítve, akkor a lekérdezés eredménye „0”.
Első lekérdezés: az /ER-bit jelállapota (a státusz-szóban a 0. bit) vezérli egy

összekapcsolási lánc lefutását.
Logikai művelet eredménye: a logikai művelet eredményét össze kell kapcsolni a

következő lekérdezések végrehajtásakor azok lekérdezési eredményeivel, és egy új VKE jön
létre. Egy logikai művelet utolsó lekérdezési utasításának végrehajtása után a VKE-t nem
kell többet megváltoztatni. Több, azonos VKE-vel rendelkező utasítás következhet.
7.5.  Igazságtáblázat
7.5.1.  ÉS-logikai művelet (AND)

7.5.2.  VAGY-logikai művelet (OR)
7.5.3.  NEM-ÉS-logikai művelet (NAND)
7.5.4..  NEM-VAGY-logikai művelet (NOR)
7.5.5.  Kizáró-VAGY-logikai művelet (EXOR / XOR)
7.5.6.  Logikai műveleti blokkok ellátása további bemenetekkel

Az S7-nél (mint az összes IEC1131-3 – konform programozó rendszerben) a logikai műveleti
dobozokat további bemenetek odahelyezésével lehet bővíteni. Érdemes tudni, hogy mit
csinál a PLC, vagy a programozó eszköz, ill. hogyan működik valójában a STEP7.

Vegyünk egy ÉS dobozt és illesszünk be egy további bemenetet:
Eredetileg a doboz így néz ki Harmadik bemenettel így látjuk a szerkesztőben
De ténylegesen a következő lesz végrehajtva:
Azt látjuk, hogy a bemenetek beillesztésekor a megfelelő doboz két bemenettel addig
kaszkádol (ami azt jelenti, hogy egymás után kapcsolva), ameddig a bemenetek szükséges
számát eléri. Ha tehát öt bemenetet illesztünk be (ami azt jelent, hogy 7 bemenet a
doboznál), akkor hat dobozt egyenként két bemenettel egymás után kell kapcsolni
(kaszkádolva).
Ezt a kizáró VAGY esetén is így kell végrehajtani. Tanács: a kizárólagos VAGY-ot
csak két bemenettel érdemes használni!
7.5.7.  Gépregiszter
Gépregiszter
Regiszter Név Parancs Jelentés Bit
Akku 1 1-es akkumulátor POP/PUSH A2 A1 , A1 A 2 0...31
Akku 1 2-es akkumulátor TAK A1 A2 0...31
Akku 3 3-as akkumulátor INC A1 LL +1 A3 csak S7-400 0...31
Akku 4 4-es akkumulátor DEC A1 LL -1 A4 csak S7-400 0...31
STW Státusz szó L STW Státusz szó A1-ben 0...15
High szó Low szó

Akku 1 HH Akku 1 HL Akku 1 LH Akku 1 LL
32 bites akku felépítése
58 Ábra.  Gépregiszter
7.5.8.  Akkumulátorok
A két 32 bites akkumulátor a byte-ok, szavak és duplaszavak feldolgozásához használt
regiszterek. Értékeket vagy állandókat lehetséges betölteni memóriából az AKKU1-be.
Ugyanígy lehet az AKKU1-ből egy művelet eredményét egy célterületre/változónak átadni.

Egy L ... ... parancsnál az A1 tartalmát az A2-be kell eltolni, utána az operandus értékét A1-
be kell tölteni.
T ... ... tölti az A1 tartalmát a megadott operandusokba.
7.6.  Státusz szó

A státusz-szóban található bitekkel a programutasításokat lehet összekötni, valamint az
eredményeket és a hibákat kijelezni. Azokkal a parancsokkal, melyeket már ismerünk, lehet
majd a biteket a státusz-szóban olvasni és megfelelően felhasználni az értékeit.

8.  KOP, AWL, FUP szerkesztő
8.1.  Blokk szerkesztése
59 Ábra.  Blokk szerkesztése

8.2.  Gyakorlás: Blokk szerkesztése
60 Ábra.  OB1 létrehozása és szerkesztése
Járjon el az alábbiak szerint:

• Jelölje ki a SIMATIC Managerben az "S7-Alapismeretek" projektet!
• Kattintson rá kétszer a végrehajtáshoz = (a blokkra, itt OB1) és az Editor meg fog nyílni!
Amikor Ön a blokkot először nyitja meg, először a TULAJDONSÁGOK párbeszédmező
jelenik meg.
• Írja be a következő példaprogramot (figyeljen a szimulátorban található címekre, adott
esetben ki kell őket cserélni)!
• Írja be a megjegyzésmezőbe: „Ciklikus lefutás“, a hálózat címként pedig, hogy „ÉS

kapcsolat 2 bemenettel"!
• Mentse el a blokkot a merevlemezre!
• Kattintson ehhez a mentés GOMBRA!

8.3.  Gyakorlás: Blokk letöltése AS-be
• Kapcsolja be a szimulátort és hozza létre az MPI- vagy az Ethernet- kapcsolatot!

• Kattintson az egérrel az (ÁTVITEL) „LETÖLTÉS” GOMBRA! A SIMATIC Managerben is
lehet az offline- ablakból drag & drop segítségével objektumokat áthúzni az online-ablakba.
• Kapcsolja az AS-t „RUN“-ra, és próbálja meg ugyanezt még egyszer!
• Mit állapít meg?
 Ha a RUN üzemállapotban blokkparamétereket változtatunk meg, a CPU átmehet

STOP- állapotba. Biztonsági okokból általában STOP üzemállapotban kell a
blokkokat a CPU-ba letölteni.
A blokkokat a SIMATIC Managerben is le lehet az AS-be tölteni, ehhez járjon el ekvivalens

módon.
8.4.  Gyakorlás: Státusz
61 Ábra.  Változók állítása, figyelése (státusz)
Meg szeretnénk nézni a programozott OB1- et.

• Ön még mindig a "Editor Offline" nézetben van.
• Ha nem:
• Kattintson ehhez a „Megnyitás” GOMBRA!
• Akkor megjelenik a fent látható ablak, ott jelölje ki az OB1-et!
• Kapcsoljon a NÉZET>KOP / FUP menüparanccsal az Ön által előnyben részesített ábrázolási
módra! Ez csak akkor működik, ha Ön már nincs a (Monitorozás) státuszban.
• Ott hajtsa végre a TESZT>MONITOROZÁS menüparancsot (vagy Hot Key CTRL+F7), vagy
nyomja meg a gombot!
8.5.  Gyakorlás: OB1 megváltoztatása

Meg szeretné változtatni a programozott OB1- et.
Ön az Editor Online-nézetében van
• Lépjen ki a Státuszból a TESZT>MONITOROZÁS menüparanccsal (vagy CTRL+F7- tel)!

• Változtassa meg az OB1-et VAGY-funkcióra és a megjegyzést „2 bemenettel rendelkező
VAGY“-ra!
• Mentse el az új OB1-et!
• Töltse le az OB1-et az AS-be!
• Térjen vissza Státuszba a TESZT >MONITOROZÁS vagy CTRL+F7 menüparanccsal!
Ön az AWL-ben sormegjegyzést is írhat, "//"- rel kezdve és utána azzal a szöveggel, amelyet
megjegyzésként szeretne megadni.
Pl.
O E 0.0
O E 0.2
= A 4.1
// megváltoztatva 2010.02,25- én, Kovács, Tel. 86103
• Hajtsa végre Ön is ezt a változtatást, járjon el a fentiek szerint!
• Írjon be még egy saját választású kommentárt az AWL-be, kapcsolja az AS-t „RUN“-ra, és
töltse le a megváltoztatott programot!
• Hajtson végre változtatásokat is a KOP és FUP ábrázolásmódokban!

• Mi történik az online- nézetben, ha Ön a „mentést“ nyomta meg?
A változtatás az AS- ben még nem fog végbemenni, a mentés csak a merevlemezre történik
meg.
Mi történik, ha Ön a „letöltést“ nyomta meg?
A változtatás az AS- ben azonnal megtörténik. Figyelem!!! Sérülésveszély vagy rombolás!

 Figyeljen oda arra, hogy a változtatások az online- nézetben legyenek elmentve,
különben az „Az időbélyeg különböző”üzenet jelenik meg.
8.6.  Gyakorlás: FC1 létrehozása

Az FC-k a Step5-beli PB-ket (memória nélküli blokkok) helyettesítik.
• Ön a szerkesztő online-nézetében van.

• Hagyja el ezt a státuszt a gombbal vagy a TESZT > MONITOROZÁS menüparanccsal
(vagy CTRL+F7-el)!
• Használja az „Új“ gombot az új FC létrehozásához!
• Írja be az „FC1" OBJEKTUMNEVET és kattintson az OK-ra!
• Váltson az OB1 ablakra és másolja le a logikát (jelölje ki az egész hálózatot vagy csak a
logikát, SZERKESZTÉS > MÁSOLÁS) és illessze be az FC1-be (SZERKESZTÉS >
BEILLESZTÉS)!
• Mentse le először az FC1-et és töltse le az AS-be!
• Az OB1-ben írja át az utasítást CALL FC1-re!
• Mentse el az új FC1-et és az OB1-et!
• Töltse le az OB1-et és az FC 1-et az AS-be!
• Térjen vissza a státuszba a TESZT > MONITOROZÁS vagy CTRL+F7 menüparanccsal!
Az FC1-et a SIMATIC Managerben is létre tudja hozni a BLOKKOK-ra, utána jobb

egérgombbal az >ÚJ OBJEKTUM BEILLESZTÉSE >FUNKCIÓ-ra kattintással.
• Új blokk = kattintson a jobb egérgombbal az objektumra és válassza ki az ÚJ > OBJEKTUM

BEILLESZTÉSE > FUNKCIÓ-t.
 Azok a blokkok, amelyek meghívásra kerülnek, a célrendszerben rendelkezésre

kell, hogy álljanak.
 Aegérgombbal
hálózatok komplett másolásához az x hálózatot kell kijelölni és utána a jobb
lehet másolni.

8.7.  Gyakorlás: FC2 létrehozása
62 Ábra.  FC2 létrehozása
Ugyanúgy, mint az FC1-et, hozzon létre egy új FC2-t!

• Ön a szerkesztő offline-nézetében van

• Hagyja el ezt a státuszt a gombbal vagy a TESZT > MONITOROZÁS menüparanccsal!
• Használja az „Új“ gombot az új FC létrehozásához!
• Írja be az „FC2" OBJEKTUMNEVET és kattintson az OK-ra!
• Használja a FUP nézetben a programelemeket a jobb oldali ablakból a programozáshoz!
• Programozza le az ábrázolt logikát. Mentse el az új FC2-t!
• OB1-et változtassa meg CALL FC2-re, kommentezze ki a CALL FC1-et, és hívja meg
grafikusan az FC2-t az NW2-ben!
• Mentse el az új FC1-et és töltse le az OB1-et és az FC2-t az AS-be!
• Térjen vissza a státuszba!
A blokkokat a SIMATIC Manager-ben is létre tudja hozni, ha először a BLOKKOK-ra, utána a

jobb egérgombbal az ÚJ > OBJEKTUM BEILLESZTÉSE >FUNKCIÓ-ra kattint.

8.8.  Gyakorlás: PP17 nyomógombok és LED-ek parametrizálása
63 Ábra.  PP17 LED-jeinek vezérlése. 1 LED működése 2 BIT együttes értékétől függ.
A PP17 LED-jeit 2 BIT-en keresztül lehet vezérelni. A 3 színt, amivel világítani tud, binárisan
2BIT tudja leírni, ezért vezérlése 2 BYTE megegyező „számú“ BIT-jével történik. Ha például
a PP17 ki- és bemeneti címtartománya a 256-os byte-nál kezdődik, akkor AB256 és AB257-
et együttesen vezérelni kell, hogy a felső sori LED-ek működését meg tudjuk valósítani.
A256.0 és A257.0 együttesen határozzák meg a legkisebb (jobb felső) helyértékű BIT
működését. Amennyiben mindkét BIT „0“ értéket vesz fel, úgy a kimenet sötét. Ha A256.0
értéke TRUE, A257.0 értéke FALSE, akkor zölden világít. Ha mindkét kimenet „1“-ben van,
akkor sárgán világít, és ha A257.0 TRUE még A256.0 FALSE, pirosan fog világítani.
Mindez csak bizonyos előfeltételekkel működik így.

A PP17 ki- és bemeneteinél „Taste für Lampentest“ 0-ban kell legyen, „Funktion Taste n“
értéke mindenhol „Taster“ és „Modus LED n“ értéke mindenhol „Gelb“ értéken áll.

64 Ábra.  PP17 be- és kimeneteinek parametrizálása.
65 Ábra.  A nyomógombok egy-egy BIT-et „mozgatnak“ meg a PP17 kimenetein.

9.  Tároló- és munkamemória
66 Ábra.  Töltő és munkamemória
Amikor ön a felhasználói programot a PG-vel a CPU-ba tölti, abban az esetben csak a kód
és adatblokkok kerülnek a CPU töltő- és munkamemóriájába letöltésre.
A szimbolikus operandus-hozzárendelés (szimbólumtábla) és a blokk-kommentárok a PG
memóriatartományában maradnak.
9.1.  A felhasználói program feldolgozása

A CPU-ban a gyorsabb programfeldolgozása miatt, a munkamemória fix mérete és a CPU
szükségtelen terhelése végett a blokkok csak azon részei kerülnek a munkamemóriába
letöltésre, amik a program futásához szükségesek.
Azok a programrészek, amik a program lefutásához nem szükségesek (pl.: Blokkfejek) a
Töltőmemóriában maradnak.

10.  Szimbólumszerkesztő
67 Ábra.  A szimbólumszerkesztő indítása.
= A szimbólum neve vagy az operandus azonos egy másik bejegyzéssel a

szimbólumtáblázatban.
x A szimbólum még nem teljes (hiányzik a szimbólum neve, illetve a címe).
68 Ábra Hibajelzések a szimbólumszerkesztőben
10.1.  Szimbólumok programozása

„Szimbólum” oszlop
A szimbólum neve maximum 24 karakter hosszú lehet.
A nagy és a kis betűk között különbséget tesz.
Egy szimbólumot csak egyszer lehet használni.
Az adatblokkokból (DBD, DBW, DBB, DBX) az operandusokhoz a szimbólumtáblázatban
Ön nem adhat nevet. Ezen neveket az adatblokkokban lévő deklarációk határozzák meg.
A szervező blokkokhoz (OB-k) és néhány rendszerfunkció blokkhoz (SFB-k) és a
rendszerfunkciókhoz (SFC-k) előre definiált szimbólumtáblázat-bejegyzések léteznek,
melyeket az Ön S7-programja szimbólumtáblázatának feldolgozásakor be lehet importálni.
Az importfájlt a STEP7-könyvtárban találhatják meg, az ...\S7data\Symbol\Symbol.sdf alatt.
„Cím” oszlop
Egy meghatározott operandushoz egy cím tartozik.
Példa: E 12.1 bemenet
A cím szintaxisát a bevitelkor kell leellenőrizni.
„Adattípus” oszlop
Ön választhat a különféle adattípusok között, melyet a STEP 7 bocsát rendelkezésre.

A mezőt egy alapértelmezett adattípus előre lefoglalja, melyet Ön később még
megváltoztathat. Amennyiben az Ön változtatása nem illik a címhez, vagy a szintaxis hibás,
a mezőből történő kilépéskor egy hibajelzés jelenik meg.
„Kommentár” oszlop
Az összes szimbólumhoz kommentárt tud hozzárendelni.
Egy kommentár maximum 80 jel hosszú lehet.
10.2.  Megengedett címek és adattípusok a szimbólumtáblázatban

Német Magyarázat Adattípus: Címtartomány:
E Bemeneti bit BOOL 0.0..65535.7
EB Bemeneti byte BYTE, CHAR 0..65535
EW Bemeneti szó WORD, INT, S5TIME, DATE 0.65534
ED Bemeneti duplaszó DWORD, DINT, REAL, TOD, 0..65532
TIME
A Kimeneti bit BOOL 0.0..65535.7
AB Kimeneti byte BYTE, CHAR 0.65535
AW Kimeneti szó WORD, INT S5TIME, DATE 0..65534
AD Kimeneti duplaszó DWORD, DINT, REAL, TOD, 0..65532
TIME
M Merkerbit BOOL 0.0..65535.7
MB Merkerbyte BYTE, CHAR 0..65535
MW Merkerszó WORD, INT S5TIME, DATE 0..65534
MD Merker duplaszó DWORD, DINT, REAL, TOD, 0..65532
TIME
PEB Periféria bemeneti byte BYTE, CHAR 0..65535
PAB Periféria kimeneti byte BYTE, CHAR 0..65535
PEW Periféria bementi szó WORD, INT S5TIME, DATE 0..65534
PAW Periféria kimeneti szó WORD, INT S5TIME, DATE 0..65534
PED Periféria kimeneti duplaszó DWORD, DINT, REAL, TOD, 0..65532
TIME
PAD Periféria kimeneti duplaszó DWORD, DINT, REAL, TOD, 0..65532
TIME
T Idő TIMER 0..65535
Z Számláló COUNTER 0..65535
FB Funkcióblokk FB 0..65535
OB Szervezeti blokk OB 1..65535
DB Adatblokk DB, FB, SFB, UDT 1..65535
FC Funkció FC 0..65535
SFB Rendszerfunció - blokk SFB 0..65535
SFC Rendszerfunkció SFC 0..65535
VAT Változók táblázata 0..65535
UDT Felhasználó által definiált UDT 0..65535
adattípus
69 Ábra.  Címek és adattípusok a szimbólumtáblázatban

11.  Szimbolikus programozás a Step7-ben.
5-ös hálózat: 001S_020 készjelzés („Üzemre kész” jelzés)
70 Ábra.  Szimbolikus programozás a STEP7-ben.
Szimbóluminformáció
20FMA M78.2 Műveleti állomás, 20, („Üzemre kész” jelzés)
„FGDB_001S_020”.ZM_ DB211.DBX13 („Üzemre kész” jelzés)
FM 0.0
20FM M78.1 20-as állomás („Üzemre kész” jelzés)
71 Ábra.  Szimbolikus programozás a STEP7-ben.

11.1.  Segítség a program létrehozásakor

A KOP, FUP és AWL programozási nyelveken a címeket, paramétereket és a
blokkneveket abszolút vagy szimbolikusan lehet megadni.
A Nézet > Szimbolikus ábrázolás menüparanccsal lehet az abszolút és a szimbolikus
címzés között átkapcsolni.
A könnyebb programozás érdekében a szimbolikus címzéssel lehet a meglévő
szimbólumokhoz a hozzátartozó abszolút címet a szimbólumkommentárral együtt
megjeleníteni. Ezt Ön a Nézet > Szimbóluminformáció menüparanccsal éri el.
A kijelzést nem lehet szerkeszteni, feldolgozni.
A változtatásokat a szimbólumtáblázatban, illetve a változókat deklaráló táblázatban kell
elvégeznie.

A Taktstrasse szimbólumai:
72 Ábra.  Az alkalmazott modell, a „Taktstrasse“ szimbólumai
11.2.  Gyakorlatok a szimbólumokhoz.

 Készítse el a fent látható szimbólumtáblázatot a saját projektjéhez! (Vigyázzon, a
címkiosztás nem biztos, hogy megegyezik!)
 Készítsen szimbólumot a fúró és a maró gombjaihoz!
 Készítsen változókat szimbolikus névvel ellátva automatikus és kézi üzemmódhoz
(PP17 kijelzéssel)!
 Készítsen egy új FC4-et! Lássa el szimbolikus névvel!
 Adjon szimbolikus nevet a taktmerketbyte bit-jeinek, mely szimbolikus név utal a
villogás frekvenciájára!

12.  FUP-Parancsok
12.1.  Bitkapcsolatok
Bitkapcsolatok
73 Ábra  Bitkapcsolatok
12.1.1.  VAGY-kapcsolat
Példa
74 Ábra.  VAGY kapcsolat.
Az A4.0-nak akkor van „1”- es jelállapota, ha a 0.0 bemenetnél VAGY a 0.1 bemenetnél a jelállapot
"1".
12.1.2.  ÉS-kapcsolat
Példa
75 Ábra.  ÉS kapcsolat.
Az A4.0-nak akkor van „1”- es jelállapota, ha a 0.0 bemenetnél ÉS a 0.1 bemenetnél a jelállapot "1".

12.1.3.  Kizáró-VAGY-kapcsolat
Példa
76 Ábra.  Kizáró VAGY (XOR)
 Az A 3.1-es bemenetnél a jelállapot akkor „1”, ha E0.0 vagy E0.2 bemenetek közül
csak az egyik jelállapota „1”.
12.1.4.  Bináris bemenet beillesztése
Ábra. Bináris bemenet beillesztése
Leírás:
A Bináris bemenet beillesztése művelet egy „ÉS”, „VAGY”,vagy „XOR” blokkhoz, a jelölés
után egy további bináris bemenetet illeszt be.
12.1.5.  Bináris bemenet negálása
Ábra. Bináris bemenet negálása.
Leírás:
A Bináris bemenet negálása művelet negálja a „VKE”-t.
Az összekapcsolási eredmény tagadásakor bizonyos szabályokra figyelnie kell:
• Ha a logikai művelet eredménye egy ÉS vagy egy VAGY blokk első bemenetén negálva
lesz, nem történik semmilyen logikai művelet.
• Amennyiben a logikai művelet eredménye egy VAGY-blokknak nem az első bemenetén
lesz negálva, a teljes bináris kapcsolat a VAGY-kapcsolat bemenete előtt bele lesz foglalva.
• Amennyiben az összeköttetés eredménye egy ÉS blokknak nem az első bemenetén lesz
negálva, a teljes bináris összeköttetés benne lesz az ÉS-összeköttetés bemenete előtt.
Példa:
77 Ábra.  Példa bináris bemenetek összekapcsolására

Az A 4.0 kimenet „1”, ha:

• a jelállapot az E 1.0 ÉS E 1.1-en NEM „1”
• ÉS a jelállapot az E 1.2 ÉS E 1.3-en NEM „1”
• VAGY a jelállapot az E 1.4-en NEM „1”
12.1.6.  Hozzárendelés
Szimbólum
<Operandus>
Szimbólum
<Operandus>
Paraméter Adattípus Memóriatartomán Leírás

y
<Operandus BOOL E, A, M, D, *L Az operandus adja meg, hogy melyik
> bit jelöli ki a VKE-t.
12.1.7.  Konnektor
Leírás:
A Konnektor művelet egy közékapcsolt hozzárendelő elem, mely a VKE–t tárolja.
Pontosabban mondva, ez a hozzárendelő elem tárolja a hozzárendelő elem előtt az utolsó
nyitott elágazás bit-kapcsolatát. Ön egy negált konnektort hoz létre, amikor negálja a
konnektor bemenetet.
Példa:
78 Ábra.  Konnektor használata.
A konnektorok tárolják a következő logikai művelet eredményét.

M0.0 tárolja a negált VKE- t.

12.1.8.  Kimenet visszaállítása
Szimbólum
<Operandus>
Paraméter Adattípus Memóriatartomány Leírás

<Operandus> BOOL E, A, M, T, Z, D, L Az operandus adja meg, hogy melyik
TIMER bitet kell visszaállítani.
COUNTER
Leírás:
A Kimenet visszaállítása műveletet csak akkor lesz végrehajtva, ha a VKE=1. Ha a VKE=1,
a megadott operandust értéke „0”-ra lesz állítva. Ha a VKE=0, a művelet nem befolyásolja a
megadott operandusokat. Az operandus változtatás nélkül marad.
12.1.9.  Kimenet állítása

Szimbólum
<Operandus>

<Operandus> BOOL E, A, M, T, Z, D, L Az operandus adja meg, hogy melyik
TIMER bitet kell állítani.
COUNTER
Leírás:
A Kimenet állítása műveletet csak akkor kell lesz végrehajtva, ha a VKE=1. Ha a VKE=1, a
megadott operandust értéke „1”-ra lesz állítva. Ha a VKE=0, a művelet nem befolyásolja a
megadott operandusokat. Az operandus változtatás nélkül marad.
12.1.10.  R-S tároló

Szimbólum
<Operandus>

<Operandus> BOOL E, A, M, D, L Az operandus adja meg, hogy melyik bitet
kell állítani vagy visszaállítani.
S BOOL E, A, M, D, L, T, Z Visszaállítás művelet engedélyezve
R BOOL E, A, M, D, L, T, Z Állítás művelet engedélyezve

Q BOOL E, A, M, D, L Az <Operandus> jelállapota
Leírás:
Az R-S tároló művelet csak akkor hajtja végre az olyan műveleteket, mint az állítás (S) vagy
visszaállítás (R), ha a VKE = 1. Egy „0”-s VKE nem befolyásolja ezeket a műveleteket; a
műveletben megadott operandus nem fog megváltozni.
Az R-S tároló vissza lesz állítva, ha a jelállapot az R bemenetnél = 1 és az S bemenetnél =
0. Ha az R bemenet = 0 és az S bemenet = 1, az R-S tároló kimenete „1”-es értéket vesz fel.
Ha a VKE mindkét bemeneten „1”, akkor az R-S tároló kimente „1”-es értéket vesz fel.
12.1.11.  S-R tároló

Szimbólum
<Operandus>

<Operandus> BOOL E, A, M, D, L Az operandus adja meg, hogy melyik bitet
kell állítani vagy visszaállítani.
S BOOL E, A, M, D, L, T, Z Visszaállítás művelet engedélyezve
R BOOL E, A, M, D, L, T, Z Állítás művelet engedélyezve
Q BOOL E, A, M, D, L Az <Operandus> jelállapota
Leírás:
Az S-R tároló csak akkor hajtja végre az olyan műveleteket, mint az állítás (S) vagy
visszaállítás (R), ha a VKE = 1. Egy „0”-s VKE nem befolyásolja ezeket a műveleteket; a
műveletben megadott operandus nem fog megváltozni.
Az S-R tároló állítva lesz, ha a jelállapot az S bemenetnél = 1 és az R bemenetnél = 0. Ha
az R bemenet = 0 és az S bemenet = 1, az S-R tároló kimenete visszaáll „0” értékre. Ha a
VKE mindkét bemeneten „1”, akkor az S-R tároló kimenete „0” értéket vesz fel.
12.1.12.  Él 1 -> 0 művelet (lefutóél figyelés)

Szimbólum
<Operandus>

<Operandus> BOOL E, A, M, D, L Az operandus adja meg, hogy melyik
élmerker tárolja az előző VKE- t.
Leírás:
Az Él 1 . 0 művelet felismer egy 1-ről 0-ra történő változtatást a megadott operandusban
(lefutó él) és ezt a művelet után a VKE =1-gyel jelzi ki. A pillanatnyi jelállapotot a VKE- ben
az operandus jelállapotával, az élmerkerrel össze kell hasonlítani. Ha az operandus
jelállapota "1" és a művelet előtt a VKE "0", akkor a VKE a művelet (impulzus) után „1”, más
esetekben "0". A művelet előtt a VKE- t le kell menteni az operandusban.

12.1.13.  Él 0 -> 1 művelet (felfutó él figyelés)
Szimbólum
<Operandus>

<Operandus> BOOL E, A, M, D, L Az operandus adja meg, hogy melyik
élmerker tárolja az előző VKE- t.
Leírás:
Az Él 0.1 művelet felismer egy 1-ről 0-ra történő változtatást a megadott operandusban
(felfutó él) és ezt a művelet után a VKE =1-gyel jelzi ki. A pillanatnyi jelállapotot a VKE- ben
az operandus jelállapotával, az élmerkerrel össze kell hasonlítani. Ha az operandus
jelállapota "0" és a művelet előtt a VKE "1", akkor a VKE a művelet (impulzus) után „1”, más
esetekben "0". A művelet előtt a VKE- t le kell menteni az operandusban.
12.1.14.  A logikai művelet eredményének tárolása a BIE- regiszterben

Szimbólum
Státusz- szó
BIE A1 A0 OV OS OR STA VKE /ER
Ír: x - - - - - - - -
Leírás:
A SAVE- művelet tárolja a VKE-t a státuszszó BIE-bitjében. Az első művelet bitet /ER
emellett nem kell visszaállítani.
Ezen okból kifolyólag egy „ÉS” kapcsolatnál a következő hálózatban a BIE-bit állapota össze
lesz vele kapcsolva.
A SAVE alkalmazását és a BIE-bitek ezt követő műveletét ugyanabban a blokkban vagy az
alatta elhelyezett blokkokban nem javasoljuk, mivel a BIE-bitet számos köztes művelettel
meg lehet változtatni.
Egy blokkból való kilépés előtt van csak értelme a SAVE művelet alkalmazásának, mivel
ezzel az ENO-kimenetet (=BIE-bit) a VKE-bitek értékére lesz állítva, és erre a blokk egy
hibakezelését lehet csatlakoztatni.
A SAVE művelettel lehet egy hálózat VKE-jét egy alatta létrehozott blokkban összekapcsolni.
Egy felhívandó blokkban a CALL művelettel kell az első műveletbitet visszaállítani.
12.1.15.  Jel él 1 -> 0 művelet

Szimbólum
<Operandus1>

<Operandus1> BOOL E, A, M, D, L Műveleti jel egy negatív él változáshoz
M_BIT BOOL A, M, D Az M_BIT adja meg, hogy melyik
élmerkerben van lementve a NEG elősző
jelállapota.
Csak akkor használja az E - bemeneti
memóriatartomány képmását az M_BIT-
hez, ha ezt az operandust még semmilyen
él modul nem foglalja el.
Q BOOL E, A, M, D, L Az egyszeri jelváltozás kimenete
Leírás:
A jelbeolvasás 1. 0 művelete összehasonlítja az <Operandus1> jelállapotát az előző
művelet jelállapotával, mely az M_BIT operandusban van tárolva. Ha az „1”-ről a „0”-ra
történt változás, akkor a Q kimenet = 1, minden más esetben „0”.
12.1.16.  Jel él 0 -> 1 művelet

Szimbólum
<Operandus1>

<Operand1> BOOL E, A, M, D, L Műveleti jel egy pozitív élváltozáshoz
M_BIT BOOL A, M, D Az M_BIT adja meg, hogy melyik élmerkerben
van lementve a POS elősző jelállapota.
Csak akkor használja az E - bemeneti
memóriatartomány képmását az M_BIT- hez,
ha ezt az operandust még semmilyen élmodul
nem foglalja el.
Q BOOL E, A, M, D, L Az egyszeri jelváltozás kimenete
Leírás:
A 0.1 jel él művelet összehasonlítja az <Operandus1> jelállapotát az előző művelet
jelállapotával, mely az M_BIT operandusban van tárolva. Ha a „0”-ról az „1”-re történt
változás, akkor a Q kimenet = 1, minden más esetben "0".
12.1.17.  Bit- kapcsolat gyakorlása:

• Törölje az összes eddigi blokkot!
• Hajtson végre egy teljes törlést AS én (szoftverrel)!
• Hozzon létre egy új FC10- et!
• FC10 funkció:
• Automatika és berendezés programozása kijelzővel!
• Hozzon létre egy olyan programot, amelynél nincs EXOR üzemmódja az üzemmód
kapcsolónak, és jelezze ezt ki a PP17- en!
• Egy pozitív éllel kell a Fúró kimenetet állítani, egy visszaállítási bemenettel lehet ezt ismét
leállítani!
• Egy negatív éllel kell a Maró kimenetet állítani, egy visszaállítási bemenettel lehet ezt
ismét leállítani!
• Hozza létre a blokkban a hálózatokat és a kommentárokat!
• Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést!
12.2.  Időzítő műveletek

Időzítők
79 Ábra.  Időzítő műveletek
Leírás:
Az „Egy időzítő memóriatartományai és komponensei” alatt talál információkat a helyes
időzítő beállításához és kiválasztásához. A következő időzítő műveletek állnak
rendelkezésre.
• S_IMPULS Az időzítőt impulzusként kell paraméterezni és indítani

• S_VIMP Az időzítőt meghosszabbított impulzusként kell paraméterezni és indítani
• S_EVERZ Az időzítőt bekapcsolás késleltetőként kell paraméterezni és indítani
• S_SEVERZ Az időzítőt lementendő bekapcsolás késleltetőként kell paraméterezni és
indítani
• S_AVERZ Az időzítőt kikapcsolás késleltetőként kell paraméterezni és indítani
• SI Az időzítőt impulzusként kell indítani
• SI Az időzítőt meghosszabbított impulzusként kell indítani
• SE Az időzítőt bekapcsolás késleltetőként kell indítani
• SS Az időzítőt elmentendő bekapcsolás késleltetőként kell indítani
• SA Az időzítőt kikapcsolás késleltetőként kell indítani
A következő szintaxissal lehetséges egy előre definiált időzítő értéket paraméterezni:

• S5T#aHbMcSdMS
Egy max. 9 990 másodperces időzítő értéket, illetve 2H_46M_30S - t lehet beadni. Példák:
• S5TIME#4S = 4 másodperc
• s5t#2h15m = 2 óra és 15 perc
• S5T#1H12M18S = 1 óra, 12 perc és 18 másodperc

80 Ábra.  Időalapok a Step7-ben.
12.2.1.  Impulzusidőzítő parametrizálása, indítása
12.2.2.  Meghosszabbított impulzusú időzítő parametrizálása, indítása

12.2.3.  Késleltetett jelű időzítő parametrizálása, indítása
12.2.4.  S_SEVERZ: időzítő bekapcsolás-késleltetőként paraméterezése és

indítása
12.2.5.  S_AVERZ: időzítő kikapcsolás-késleltetőként paraméterezése és

indítása

12.2.6.  Időzítő műveletek - gyakorlat
• FC10 függvényre vonatkozóan:

• Változtassa meg blokkját úgy, hogy a Fúró max. 5 másodpercig és a Maró 8
másodpercig maradjon üzemben!
• Használjon egy remanens és egy nem remanens időzítőt!
• Írja le a blokkban a hálózatokat és a kommentárokat!
12.3.  Számláló műveletek

Számlálók
81 Ábra.  Számláló műveletek
Memóriatartomány:
A számlálóknak saját, foglalt memóriatartományuk van a CPU-ban. Ez a memóriatartomány
egy 16 bites szót foglal el minden egyes számlálóhoz. A FUP-pal történő programozás 256
számlálót támogat.
Számlált érték:
A számlálószó 0 és 9 közötti bitjei a számlált értéket binárisan kódolva tartalmazzák. A
számláló parametrizálásakor a felhasználó által meghatározott érték az akkumulátorból a
számlálóba lesz továbbítva.
A számlált érték tartománya 0 és 999 között helyezkedik el. A számlált értéket ezen
tartományon belül a következő számlálóműveletekkel változtatható meg:
• ZAEHLER (számláló) Paraméterezés és előre-/ visszafele számlálás
• Z_VORW Paraméterezés és előre számlálás
• RUECK Paraméterezés és visszafelé számlálás
• SZ Számláló kiindulási értékétének állítása
• ZV Előre számlálás
• ZR Visszafelé számlálás
Bit- Konfiguráció:
Legyen egy számláló egy meghatározott értékre állítva, ehhez egy számnak 0 és 999 között
BCD - formátumban számlált értékként kell betöltve lennie, pl. C# 127.
A számláló 0 és 11 közötti bitjei a számlált értéket BCD- formátumban tartalmazzák, ami azt
jelenti, hogy minden egyes 4 bites csoport a mindenkori bináris kódot tartalmazza egy
decimális értékre vonatkozóan.

A következő kép egy számláló tartalmát ábrázolja, miután a 127- es számlált értékkel
paraméterezés után letöltésre kerül.
82 Ábra.  Számlálószó felépítése
12.3.1.  Számláló: Paraméterezés és előre-/ visszafelé számlálás

németül
Nr. COUNTER Z A számláló száma; a tartomány függ a CPU
típusától
ZV BOOL E, A, M, D, L ZV bemenet: Előre számlálás
ZR BOOL E, A, M, D, L, T, Z ZR bemenet: Visszafelé számlálás
S BOOL E, A, M, D, L vagy Bemenet a számláló előzetes beállításához
konstansok
ZW WORD E, A, M, D, L, T, Z Számlált értéket beadása, C#<érték>
formátumban, a 0 és 999 közötti
tartományban
R BOOL E, A, M, D, L Visszaállítás bemenet
DUAL WORD E, A, M, D, L Pillanatnyi számlált érték, hexadecimálisan
kódolva
DEZ WORD E, A, M, D, L Pillanatnyi számlált érték, BCD-
formátumban kódolva
Q BOOL E, A, M, D, L A számláló státusza
Leírás:
Egy 0-ról 1-re történő jelváltoztatással a Paraméterezés és előre-/ visszafelé számlálás
művelet S bemenetén a számlálót a ZW számlált értékkel előre lefoglaljuk. A ZV bemenet
felfutó éle mellett „1“-el meg lesz növelve a számláló értéke, ha a számlált érték kisebb, mint
999. A számláló értéke a ZR bemenet felfutó éle mellett „1“-el lesz csökkentve, ha a
számlált érték nagyobb, mint „0”. Ha mindkét számlált bemenetnek felfutó éle van, mindkét
műveletet fel kell dolgozni és a számlált érték változtatás nélkül marad. Ha a számláló állítva
van, és a ZV/ZR bemeneteken a VKE=1, akkor a számláló a következő ciklusban ennek
megfelelően fog számlálni, még akkor is, ha nem volt jelváltozás.
A számláló leáll, ha az R bemenetnél egy 1- es található. Ez a művelet a számlálási értéket
0-ra állítja. A Q- kimeneten az „1”- es utáni jelállapot művelet „1”- et ad, ha a számlált érték
nagyobb, mint „0”. A művelet 0-t ad, ha a számlált érték egyenlő 0-val.

12.3.2.  Számláló műveletek - gyakorlat:

• Úgy változtassa meg a blokkját, hogy a változtatások számát két számlálón lehessen
megkapni!
• Az értékeket merkerszavakba mentse el!
• A számláló visszaállítását a PP17-nél egy bemeneten keresztül kell elvégezni.
• Használjon egy remanens és egy nem remanens számlálót illetve merkerszavakat!
• Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat!
12.4.  Összehasonlító műveletek

Összehasonlító műveletek
83 Ábra.  Összehasonlító műveletek
Leírás:
Az IN1 és IN2 bemenetek az alábbi összehasonlítási módok szerint kerülnek kiértékelésre:
• == IN1 azonos IN2-vel
• <> IN1 nem azonos IN2-vel
• > IN1 nagyobb, mint IN2
• < IN1 kisebb, mint IN2
• >= IN1 nagyobb, vagy egyenlő IN2-vel
• <>= IN1 kisebb, vagy egyenlő IN2-vel
Ha az összehasonlítás az „igaz” kiértékelést tartalmazza, akkor a műveletkor a VKE „1”,

különben „0”. Az összehasonlítási eredmények nem lesznek negálva, mivel ezeket a
mindenkori fordított összehasonlítási művelettel lehet elérni.

A következő összehasonlítási műveletek állnak rendelkezésére:
• · CMP ? I Egész számok összehasonlítása (16 bit)

• · CMP ? D Egész számok összehasonlítása (32 bit)
• · CMP ? R Lebegőpontos számok összehasonlítása
12.4.1.  CMP ? I: Egész számok összehasonlítása (16 bit)

Szimbólumok

IN1 INT E, A. M, D, L vagy Első összehasonlított
konstansok érték
IN2 INT E, A. M, D, L vagy Második
konstansok összehasonlított érték
Doboz kimenete BOOL E, A. M, D, L Az összehasonlítás
eredménye
Leírás:
Az egész számok összehasonlítása (16 Bit) művelet egy összehasonlítási műveletet
végez el 16 bites fixpontos számok alapján.
Hasonlítsa össze az IN1 és IN2 bemeneteket az Ön által kiválasztott összehasonlítási
módok szerint.
12.4.2.  CMP ? D: Egész számok összehasonlítása (32 bit)

Szimbólumok

IN1 DINT E, A. M, D, L vagy Első összehasonlított
konstansok érték
IN2 DINT E, A. M, D, L vagy Második

eredménye
Leírás:
Az egész számok összehasonlítása (32 Bit) művelet egy összehasonlítási műveletet
végez el 32 bites fixpontos számok alapján.
módok szerint.
12.4.3.  CMP ? R: Lebegőpontos számok összehasonlítása

Szimbólumok

IN1 REAL E, A. M, D, L vagy Első összehasonlított
konstansok érték
IN2 REAL E, A. M, D, L vagy Második
eredménye
Leírás:
A Lebegőpontos számok összehasonlítása művelet összehasonlítási műveletet hajt végre
valós számok alapján.
módok szerint.
12.4.4.  Összehasonlító műveletek - gyakorlás


• Úgy változtassa meg a blokkját, hogy a változtatások száma a fúráshoz és a maráshoz 10-
re legyen korlátozva.
• Ha a maximális határt elérte, ezt a PP17–en kijelzi.
• A műveletsor a számláló visszaállítása után ismét engedélyezve legyen.

12.5.  Rögzített pontos (aritmetikai) funkciók
Fixpontos funkciók
84 Ábra.  Rögzített pontos (aritmetikai) funkciók
Leírás:
A rögzített pontos funkciók segítségével végezhetőek el a következő műveletek, két egész
számmal (16 bit, 32 bit).
• ADD_I Egész számok összeadása (16 Bit)
• SUB_I Egész számok kivonása (16 Bit)
• MUL_I Egész számok szorzása (16 Bit)
• DIV_I Egész számok kivonása (16 Bit)
• ADD_DI Egész számok összeadása (32 Bit)
• SUB_DI Egész számok kivonása (32 Bit)
• MUL_DI Egész számok szorzása (32 Bit)
• DIV_DI Egész számok osztása (32 Bit)
• MOD_DI Osztási maradék számítása (32 Bit)
12.5.1.  ADD_I: Egész számok összeadása (16 bit)

Szimbólum

EN BOOL E, A. M, D, L, T, Z Engedélyezés bemenet
IN1 INT E, A. M, D, L vagy konstansok Első összeadandó
IN2 INT E, A. M, D, L vagy konstansok Második összeadandó
OUT INT E, A. M, D, L Összeadás eredménye
ENO BOOL E, A. M, D, L Engedélyezés kimenet
Leírás
Egy 1- es jelállapot az EN engedélyezési bemeneten aktiválja az Egész számok
összeadása műveletet (16 bit). Ez a művelet összeadja az IN1 és IN2 bemeneteket. Az
eredmény az OUT - kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény az egész számok tartományán
kívül esik, akkor az OV- bit értéke „1”, az OS- bit értéke „1” és az ENO értéke "0".

12.5.2.  SUB_I: Egész számok kivonása (16 bit)
Szimbólum

EN BOOL E, A, M, D, L, T, Z Engedélyezés bemenet
IN1 INT E, A, M, D, L vagy konstansok Kisebbítendő
IN2 INT E, A, M, D, L vagy konstansok Kivonandó
OUT INT E, A, M, D, L Kivonás eredménye
ENO BOOL E, A, M, D, L Engedélyezés kimenet
Leírás:
Egy 1- es jelállapot az EN engedélyezési bemeneten aktiválja az Egész számok kivonása
műveletet (16 bit). Ez a művelet kivonja az IN2-es bemenetet az IN1-ből. Az eredmény az
OUT-kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény az egész számok tartományán kívül esik,
akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1”és az ENO értéke "0".
12.6.  MUL_I: Egész számok szorzása (16 bit)

Szimbólum

EN BOOL E, A. M, D, L, T, Z Engedélyezés bemenet
IN1 INT E, A. M, D, L vagy konstansok Szorzandó
IN2 INT E, A. M, D, L vagy konstansok Szorzó
OUT INT E, A. M, D, L Szorzás eredménye
ENO BOOL E, A. M, D, L Engedélyezés kimenet
Leírás:
Egy 1-es jelállapot az EN engedélyező bemeneten aktiválja az Egész számok szorzása
műveletet (16 bit). Ez a művelet megszorozza az IN2-es bemenetet az IN1-el. Az eredmény
az OUT-kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény a megengedett egész számok tartományán
kívül esik, akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1”és az ENO értéke „0”.
12.7.  DIV_I: Egész számok osztása (16 bit)

Szimbólum

IN1 INT E, A, M, D, L vagy konstansok Osztandó
IN2 INT E, A, M, D, L vagy konstansok Osztó
OUT INT E, A, M, D, L Osztás eredménye
Leírás:
Egy 1-es jelállapot az EN engedélyező bemeneten aktiválja az Egész számok osztása
műveletet (16 bit). Ez a művelet elosztja az IN1-es bemenetet az IN2-el. Ennek az osztásnak
a hányadosa (egész számos arány) az OUT-kimeneten jelenik meg. Az osztási maradékot
nem lehet lekérdezni. Ha a hányados a megengedett egész számok tartományán kívül esik,
akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1” és az ENO értéke „0”.
12.8.  MOD_DI: Osztási maradék számítása (32 bit)

Szimbólum

IN1 DINT E, A, M, D, L vagy konstansok Osztandó
IN2 DINT E, A, M, D, L vagy konstansok Osztó
OUT DINT E, A, M, D, L Osztási maradék
Leírás:
Egy 1-es jelállapot az EN engedélyező bemeneten aktiválja az Osztási maradékok
számítása műveletet (32 bit). Ez a művelet elosztja az IN1-es bemenetet az IN2-vel. Az
osztási maradék az OUT-kimeneten jelenik meg. Ha az eredmény a megengedett egész
számok tartományán kívül esik (32 bit), akkor az OV- bit értéke „1” és az OS- bit értéke „1”,
és az ENO értéke „0”.
12.9.  Aritmetikai funkciók - gyakorlat

• Az FC10 függvényre vonatkozóan:
• Úgy változtassa meg a blokkját, hogy a feldolgozások különbsége a fúráshoz és a
maráshoz 2-re van korlátozva.
• Ha a maximális különbség el lett érve, ezt a PP17–en ki kell jelezni.

12.10.  Ugrások
Leírás:
Az ugrási műveleteket az összes kódblokkon belül alkalmazhatja, pl. a szervezőblokkokban
(OB-k), a funkció blokkokban (FB-k) és a függvényekben (FC-k).
A következő ugrási műveletek állnak rendelkezésre:
• JMP abszolút ugrások a blokkban
• JMP feltételes ugrások a blokkban, ha a VKE „1”
• JMPN feltételes ugrások a blokkban, ha a VKE „0”
Ugrásjelek operandusként:
Egy ugrási művelet operandusa egy ugrási jel. Ez adja meg a célt, melyhez a programnak
ugrania kell. Az ugráscímkét egy „JMP” blokkon keresztül lehet megadni. Az ugrásjel 4
karakterből áll. Az első karakternek egy betűnek kell lennie, a többi karakterek betűk vagy
számok lehetnek (pl. SEG3).
Ugráscímkék célként:
Az ugrás címkéjének egy hálózat elején kell állnia. A címkét egy LABEL (címke) FUP-blokk
paramétereként kell megadni.
85 Ábra. Ugrások
12.11.  Státuszbit műveletek

Státusz-szó:
A státuszszó egy regiszter a CPU memóriájában. Ez biteket tartalmaz, melyek a bit- és szó
műveletek kapcsán kerülnek kiértékelésre (felhasználásra).
A státuszszó felépítése:
86 Ábra A státuszszó
Leírás:
A státuszbit műveletek bitkapcsolati műveletek, melyek a státuszszó bitjeivel dolgoznak.
Ezek a műveletek az egyik következő feltételre reagálnak, melyeket egy vagy több bit jelez
ki.

• A biteredmény-bit (BIE) 1-es jelállapotba kerül.
• Egy aritmetikai művelet eredményének kapcsolata a 0- hoz: == 0, <> 0, > 0, < 0, >= 0, <=
0.
• Egy aritmetikai művelet eredménye érvénytelen (UO).
• Egy aritmetikai műveletben egy túlcsordulás (OV) lépett fel, vagy egy elmentendő
túlcsordulás (OS).
12.12.  Programvezérlési műveletek
Ábra. Új ugrási parancsok az S7-nél.
CALL xxx Blokk felszólítása FC-k, FB-k, SFC-k, és SFB-k paraméterekkel

UC xxx Blokk felszólítása FC-k, FB-k, paraméterek nélkül
CC xxx Feltételes blokkfelszólítás
SPBN Ugrás VKE 0 esetén
SPBNB Ugrás VKE 0 esetén VKE a BIE- ben megmentve
SPBB Ugrás VKE 1 esetén VKE a BIE- ben megmentve
SPBI Ugrás BIE 1 esetén
SPBIN Ugrás BIE 0 esetén
87 Ábra Ugrási parancsok az S7-nél
Ugrások a státuszszó lekérdezése után:

• SPM ugrás, ha az eredmény <0
• SPMZ ugrás, ha az eredmény <=0
• SPN ugrás, ha az eredmény <>0
• SPO ugrás, ha OV =1
• SPP ugrás, ha az eredmény >0
• SPPZ ugrás, ha az eredmény >=0
• SPS ugrás, ha OS = 1
• SPU ugrás, ha az eredmény érvénytelen
• SPZ ugrás, ha az eredmény = 0
12.13.  Hurkok és ugrások
88 Ábra A hurok (LOOP)

12.14.  Címzési lehetőségek a STEP 7-ben
89 Ábra Címzési lehetőségek a STEP 7-nél
Közvetlen címzés
A közvetlen címzésnél az operandus címe az utasításban van kódolva, ami azt jelenti, hogy
az operandus adja meg az érték címét, melyet a műveletnek kell végrehajtania.
Egy operandus abszolút címe tartalmazza az operandus jelét (pl. „M”) és a hozzáférést az
adattartományhoz: B (byte), W (szó, illetve két byte) vagy D (duplaszó, illetve 4 byte).
Szimbolikus címzés
A STEP7 képes automatikusan lefordítani a szimbolikus neveket a szükséges abszolút
címekre.
Indirekt címzés
Az indirekt címzéssel azokat az operandusokat címezzük meg, melyek először a program
futási idejében lesznek meghatározva. Az indirekt címzéssel lehet például programrészeket
többször átfuttatni (hurkok), ahol az alkalmazott operandusokhoz minden egyes átfuttatáskor
a többi címet hozzá kell rendelni.
Az indirekt címzésnél az alábbiak között teszünk különbséget:
• Indirekt memóriás címzés

Egy mutató található a megcímzett operandusokra a felhasználói memória egy
memóriacellájában (pl. MD50).
Az indirekt memóriás címzésénél abban a memóriában található változókat, melyekben a
megcímzett operandusok állnak, hozzá lehet rendelni a szintén szimbolikus nevekhez.
• Indirekt regiszteres címzés

A megcímzett operandusokra vonatkozó mutatót a hozzáférés előtt az S7-CPU két
címregisztere egyikébe, az AR1–be vagy az AR2-be be lehet tölteni.

13.  FB-k és FC-k paraméterekkel, adatblokkok
13.1.  FC és FB paraméterezése
90 Ábra  FC és FB paraméterezése
13.1.1.  Milyen adattípusok léteznek?
Paraméter Átmeneti változók Statikus változók
Itt egy blokk be- és kimeneteire Átmeneti tároló. Nem jelennek meg az FB
gondolunk. Ezeket minden Itt az úgynevezett Lokális meghívásakor. Ezeket csak az
blokkban lehet használni. adatokra gondolunk. Ezeket FB-ben lehet használni.
minden blokkban lehet használni.
A deklarációs részben vannak, Ezek a deklarációs részben
mint in, out, in/out és abszolút Ezek a deklarációs részben találhatók a stat alatt és az I-DB-
operandusaik vannak. találhatók a temp alatt. A lokális ben vannak tárolva.
adatstack-ben és nem az I-DB-
ben vannak tárolva.
Az L- Stack-ek mérete függ a CPU típusától. A mindenkori L-Stack mérete megtekinthető a

blokkok OBJEKTUM TULAJDONSÁGAIBAN (2- es rész) vagy a > referenciaadatok >
programáttekintés-ben.

13.1.2.  Változók deklarálása
91 Ábra.  Változók deklarálása
Változók deklarálása a kódblokkokban

Egy kódblokk megnyitása után megjelenik egy ablak a változók áttekintésével (fa
szerkezetben) és a blokkok változóinak részletes nézetével a felső részben, valamint az
utasításrésszel az alsó ablakrészben.
13.1.3.  Egymásra hatás a változó deklarálása és az utasítási rész között

A kódblokkok változó deklarálása és utasítási része egymással szorosan össze vannak
kötve, mivel az utasításrészben történő programozáskor a változó deklarálásából kell a
neveket felhasználni. A változó deklarálásában a változtatások ezért a teljes utasításrészre
kihatnak.
Művelet a változó deklarálásában Reakció az utasításrészben

Helyes új megadás Amennyiben érvénytelen kód áll rendelkezésre,
az előzőleg nem deklarált változó lesz
érvényes.
Helyes névváltoztatás típusváltoztatás nélkül A szimbólum ábrázolása azonnal, mindenhol új
névvel jelenik meg.
A helyes név megváltoztatása egy érvénytelen A kód nem lesz megváltoztatva.
névre
Az érvénytelen név megváltoztatása egy Amennyiben egy érvénytelen kód áll
helyesre rendelkezésre, ez lesz érvényes.
Típusváltoztatás Amennyiben egy érvénytelen kód áll
rendelkezésre, ez lesz érvényes, és ha egy
érvényes kód áll rendelkezésre, ez lesz a
körülményeknek megfelelően érvénytelen.
Töröljön egy a kódban alkalmazott változót Az érvényes kód érvénytelen lesz.
(szimbólumot).
92 Ábra.  Egymásra hatás a változó deklarálása és az utasítási rész között

13.2. Paraméterek átadása.
93 Ábra.  FB / FC paraméterek
Változó Átadási Leírás

paraméter
IN igen A blokk egy bemeneti változója.

Ezeket FB- ben és FC- ben lehet használni.
OUT igen A blokk egy kimeneti változója.
IN_OUT igen A blokk egy be- és kimeneti változója.
TEMP nem Átmeneti érték, L- Stack-ben lesz elmentve. A blokk
végrehajtása után az érték el fog veszni.
Ezeket FB- ben, FC- ben és OB- ben lehet használni.
STAT nem Olyan statikus változó, mely egy I-DB-ben tárolódik.
Csak FB- ben engedélyezett.
Általánosan: a paraméterek száma nincs korlátozva, mint az S5- nél, ezek majdnem
korlátlanul használhaták (memóriafüggő). Egy paraméternév maximum 24 karakter hosszú
lehet. Kimeneti paraméterként (OUT) ad egy szabványosított (IEC) változót, ezt úgy hívják,
hogy „RET_VAL“. Az SFC-knél ez pl. a hibajelzéseket adja vissza a hívó blokknak.

13.3. Paramétertípusok
94 Ábra.  Paramétertípusok
A legfontosabb paramétertípusok:
Típus Leírás Példa Méret
BOOL Bool- érték Bináris, 1 vagy 0 1 bit
BYTE Byte 16#0F 8 bit
WORD Szó 16#FAD1 16 bit
CHAR 1 ASCII-jel „A“ 8 bit
STRING Karakterlánc „STEP 7“ 8*Zeichen
TIMER Időzítő T 22 16 bit
COUNTER Számláló Z 11 16 bit
POINTER Mutató P#M10.0 6 Bytes
INT Egész szám 5; 4097 16 bit
DINT Dupla egész szám 65200; 88 32 bit
REAL Valós szám (=törtszám) 3,14; 1,5; 5,0 32 bit
ARRAY[..] Mező Array[0..9] ....
13.4. FC és FB paraméterezése - gyakorlat

• Programozzon egy új FC11-et egy toló egységhez!
• Az FC11-nek a következő paraméterekkel kell rendelkeznie:

• Automatikus üzem: A START_VOR ill. START_RUE esetén a VE (toló egység) a
megfelelő véghelyzetbe mozdul el.
• Manuális üzem: a HT_VOR ill. HT_RUECK gombokkal lehet a VE-t (toló egységet)
kezelni.
• Továbbá egy átmeneti változót kell létrehozni, mely a mozgások számát tárolja (valósítsa
ezt meg aritmetikai funkciókkal, számláló nélkül).
• Egy figyelmeztetést ad ki, ha ez az érték >10.
• Egy hibajelzést ad, ha mindkét végállás kapcsolót egyszerre működtetjük.
• A hibákat és a figyelmeztetéseket a STOE_LOE-val kell nyugtázni.
• Alkalmazza a blokkot mindkét toló egységre.
• A felhívásokat FB11-ben végezze el, melyet a ciklikus programban hív fel.
• Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat.
• Töltse le a blokkokat és tesztelje a működést.

13.5. Adatblokkok és Instant-DB-k
95 Ábra.  Hozzáférés az adatblokkokhoz
Ellentétben az átmeneti adatokkal, az adatblokkban található adatokat nem töröljük ki, ha a

blokk vére hajtása befejeződött. Az adatblokkok maximális hossza függ a CPU típusától. Az
S7-ben egyszerre két adatblokkot (1DB és 1DI) lehet megnyitni.
13.6. 1- es típus: Globális adatblokkok:

Olyan adatblokkok, melyekhez a program összes blokkja (minden FB, FC vagy OB)
hozzáférhet. Hozzon létre globális blokkokat:
• amelyben az adatblokk szerkezetét Ön határozza meg. Tehát a változókat egyenként kell

létrehozni és szerkeszteni.
• amelyben az adatblokk UDT-ből épül fel. Használja fel a felhasználó által definiált
adattípusokat, melyek meghatározzák a DB szerkezetét.
13.7. 2- es típus: Instant - adatblokkok:

Az instant-adatblokkok (I-DB) egy meghatározott funkcióblokkhoz (FB) vannak
hozzárendelve.
Lokális adatokat tartalmaznak a hozzárendelt funkcióblokkhoz.
Az I-DB-ket egy FB létrehozásával együtt hozzuk létre.

13.8. A DB-szerkesztő ablak mezőinek jelentése
96 Ábra.  A DB-szerkesztő ablak mezőinek jelentése
Cím: A cím formátuma BYTE.BIT.

A címzési oszlopban a következő jelek állhatnak:
+ = a változó kezdőcímének megadása

* = egy ARRAY adattípus eleme méretének (byte) megadása
= = a teljes memóriaigény megadása eddig a celláig
Név: Itt arról a szimbolikus névről van szó, melyet Önnek minden változóhoz meg kell, hogy
adjon.
Adattípus: Adja meg az adattípust és a kijelzés formátumát (BOOL, INT, DINT, WORD,
ARRAY, stb.).
Kezdőérték: Opcionális. A kezdőérték formátuma meg kell, hogy egyezzen a változó

adattípusával. A kezdőértéket a DB változói első elmentéskor pillanatnyi értékként a veszik
át.
Kommentár: Opcionális. A kommentár a változók dokumentálásához szolgál.
Bejegyzések másolása →Jelölje meg a címmezőt. Ezután a másolás a megszokott módon

hajtható végre.

13.9. Hozzáférés a DB-k adataihoz
97 Ábra.  Az DB és DI adatok hozzáférése
 Egyszerre két adatblokk lehet nyitva. Egy adatblokkot az AUF DBx művelettel, a
másikat az AUF DIx művelettel lehet megnyitni.
Egy instant adatblokk általában automatikusan nyílik meg. (CALL FB100, DB100)
13.10. További parancsok DB-khez

Megnyitott DB mellett a következő parancsokat lehet alkalmazni.
L DBNO A DB-regiszterek foglaltságának betöltése (DB-szám)
L DBLG A pillanatnyi DB hosszának betöltése
L DINO A DI-regiszter foglaltságának betöltése (DI-szám)
L DILG A pillanatnyi DI hosszának betöltése
Példa:
AUF DB20 // Nyissa meg a DB20- as adatblokkot globális adatblokként.

L DBLG // Töltse be a globális adatblokk hosszát (a DB20 hossza).
L MW10 // Összehasonlítási érték, hogy az adatblokk elég hosszú-e.
<I
SPB Ugorjon a FEHL (hiba) ugrási címre, ha az adatblokk hossza kisebb,
FEHL //
mint az MW10-ben megadott érték.
98 Ábra.  További parancsok DB-khez

13.10.1. DB-szám és hossz
L DBNO a globális DB számának betöltése
L DBNO (a globális DB számának betöltése) betölti a megnyitott globális adatblokk számát
az AKKU1–be, miután az AKKU1 tartalma az AKKU2-be töltődik.
L DBLG a globális DB hosszának betöltése

L DBLG (a globális DB hosszának betöltése) betölti a globális adatblokk hosszát az AKKU1-
be, miután az AKKU1 tartalma az AKKU2-be töltődik.
13.11. Adatblokkok szimbolikus címzése.

A DB-khez és változóikhoz szimbolikus neveket is lehet használni.
99 Ábra.  Adatblokkok szimbolikus címzése
Szimbolikus cím hozzárendelése:
A Szimbólum szerkesztővel kell definiálni a hozzárendelést a (DB20) és a szimbolikus név

(Motor_1) között.
Hogy az egyes elemekhez egy DB-n belül a szimbolikus címzést használni lehessen, olyan
szimbolikus neveket kell használni, melyeket korábban a „Név” oszlopban meg lettek adva.
13.12. Adatblokk létrehozása - gyakorlat

Programozzon két új DB-t- a tolóegységéhez (DB20, DB21).

• A DB-nek a következő címekkel kell rendelkeznie:
Változtassa meg az FC11-et az alábbiak szerint:
• A Mozgások számát a DB-ben kell elmenteni.
• A mozgások maximális számát a DB-ben kelljen előre megadni.
• A felügyeleti időket másodpercekben kell a DB-ben előre megadni, használja itt az

ütemmerker byte-ot és az aritmetikai funkciókat!
• A pillanatnyi felügyeleti időket (valós időket) a DB-be kell beírni.
• Programozza le a DB hozzáféréseket szimbolikusan is.
• Egy PP17 gombbal kell ezeket a beírásokat a DB-ben törölni.
• Hozzon létre hálózatokat és adjon meg kommentárokat.
Változtassa meg ezt követően az adatblokkokban a beírásokat. Hogyan kell eljárnia és

mire kell odafigyelnie?
13.13. LOOP funkció, ugráslista - gyakorlat

Profiknak!
• Úgy bővítse ki programját, hogy az utolsó 5 pillanatnyi futásidő az adatblokkban legyen
elhelyezve!
• Egy PP17 gombbal kell ezeket a bejegyzéseket ismét törölni.
• Használja az ugrássor és a LOOP funkciót!

14.  Változók monitorozása és vezérlése (VAT)
100 Ábra.  Változók vezérlése
14.1.  Bevezetés a változótáblázatokkal történő teszteléshez

A felhasználói program teszteléséhez a megfelelő programrészeket a CPU-ba kell tölteni és
ott kell végrehajtani.
A változók aktuális értékeit a változótáblázatban (VAT) lehet online monitorozni illetve

vezérelni. Ezeket a VAT-okat a projekten belül lehet az S7 program alatt, a „blokkok”
könyvtárban létrehozni.
 Futó termelés melletti vezérlés funkciózavarok vagy programhibák esetén súlyos

tárgyi és személyi sérüléseket okozhatnak!
Ön először akarja egy felhasználói program változóit megfigyelni, illetve vezérelni:
 Indítsa el a SIMATIC Managert!

 Jelölje ki a megfelelő CPU-t!
 Jobb egérgomb CÉLRENDSZER > VÁLTOZÓ FIGYELEMBE VÉTELE/ VEZÉRLÉS
 Vagy egy megfelelő menüparanccsal

14.2.  Változótáblázatok funkciói
14.2.1.  Változók monitorozása

Egy felhasználói program, illetve egy CPU egyes változóinak pillanatnyi értékeit lehet ezzel a
PG/PC-n kijelezni.
14.2.2.  Változók vezérlése

Ezzel a funkcióval a felhasználói program egyes változóihoz, illetve egy CPU-hoz lehet fix
értékeket hozzárendelni. A KOP/FUP/AWL Editorban történő monitorozásnál is lehetséges
egy változó azonnali vezérlése.
14.2.3.  Kimenetek írása STOP-ban (PA Freischalten)

Ezzel a funkcióval a CPU periféria kimeneteit lehet STOP üzemállapotban írni.
Változó menü -> PA engedélyezése vagy a SHIFT + F9 billentyűparanccsal
14.2.4.  Változók kényszerítése (Forcen)

Ezzel a funkcióval a CPU-ban futó program egyes változóihoz lehet egy állandó fix értéket
hozzárendelni úgy, hogy a CPU-ban futó program azt, értéket nem tudja megváltoztatni vagy
felülírni.
Ezzel a lehetőséggel a programban különböző szituációkat lehetséges beállítani illetve
tesztelni.
Az S7-300-as CPU családnál csak ki és bemeneti címekre érvényes ez a funkció.


14.3.  Változótáblázatok kezelése
14.3.1.  Trigger
101 Ábra.  Trigger feltételek
A Trigger pont rögzítésével határozható meg, hogy mikor kell azokhoz a változókhoz fix
értékeket hozzárendelni, melyeket vezérelni akar, illetve hogy mikor kell azokat az értékeket
frissíteni, melyeket figyelni szeretne.
A Trigger feltétel meghatározásával lehet meghatározni, hogy a változókhoz az értékeket

vezérléskor csak egyszer vagy állandóan hozzá akarjuk rendelni.
A változók monitorozása esetén a Trigger pont beállítása hasonlóképpen történik, mint
vezérléskor. Az adatok a beállított Trigger pontnak megfelelően fognak majd a Trigger pont
elérésekor egyszer vagy állandóan frissülni.
14.3.2.  Monitorozás
A kiválasztott változók értékének kijelzése a változótáblázatban a beállított Trigger pontnak
megfelelően.
Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt az „Állandót” választotta ki, akkor a figyelési funkciót

állandóan végrehajtja és a megnyomott szimbólum benyomva marad.
Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt az „Egyszerire” kattintott rá, akkor a figyelési funkciót
csak egyszer hajtja végre és a megnyomott szimbólum ismét vissza fog állni.
Ha az „Állandó” Trigger funkció van beállítva, a Trigger pont minden egyes elérésekor a
változóknak csak a megváltozott státuszértékei jelennek meg a kijelzőn.
A szimbólum újbóli megnyomása leállítja a kiválasztott változók figyelését.
Ha az „Átmenet STOP-ba” Trigger funkció van beállítva, abban az esetben a változók értékét
csak a CPU STOP állapotba váltásakor mutatja meg.

14.3.3.  Vezérlés
Ha az adott változótáblázatban tetszés szerint különböző változókat jelölünk ki, a mindenkori
definiált Trigger ponttól függetlenül adhat be értéket a kiválasztott változóknak a szimbólum
megnyomásakor.
Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt a „Állandót” választotta ki, akkor a vezérlési funkciót a
megadott Trigger pontnak megfelelően a megadott értékeket rendelei az adott változókhoz
és a Vezérlés szimbólum is benyomva marad.
Még egyszer történő kijelöléssel leállítja a kiválasztott változók vezérlését.
Ha a „Trigger feltételfigyeléshez” alatt az „Egyszeres” funkciót választotta, akkor a vezérlési

funkciót egyszer hajtja végre akkor a megnyomott szimbólum ismét vissza fog állni.
Ha az „Átmenet STOP-ba” Trigger funkció van beállítva, abban az esetben a változók értékét
csak a CPU STOP állapotba váltásakor adja be.
14.3.4.  Státuszértékek frissítése

Egyszer és azonnal megadja a kiválasztott változók értékeit. A "Frissítés” parancsra kattintva
a változótáblázatban a változók aktuális értékei jelennek meg.
Ezzel a funkcióval a státuszértékeket a definiált Trigger pont figyelembevétele nélkül azonnal
megjelennek.
14.3.5.  Vezérlési értékek aktiválása

A változótáblázatban „Vezérlés” parancsra kattintva a látható, illetve kiválasztott változókhoz
rendeli hozzá a az értékeket.
14.3.6.  Vezérlési-/ kényszerítési érték kommentárként

A változótáblázatban kijelölt változók vezérlési illetve a kényszerítési táblázatban a megadott
értékeket lehet ezzel a funkcióval kikommentezi.
14.4.  Változók megfigyelése és vezérlése - gyakorlat

 Figyelje meg egy VAT-ban a beírásokat az adatblokkban!

 Változtassa meg (vezérelje) az értékeket az adatblokkon belül!
 rősítse meg a fúró és maró kimeneteit!
 Mit állapít meg?
Mentse el az Ön VAT- ját!

15. S7-Graph
15.1. S7-GRAPH felület
102 Ábra.  S7-GRAPH felület
15.1.1. Az S7-GRAPH felület

A felület három fő részből áll:
A munkaterületen (2) kerül láthatjuk az általunk összeállított lépéseket.
Az áttekintési ablak (5) áttekintést nyújt a blokkparaméterekről és változóiról, valamint a
funkcióblokk környezetéről az S7-programban.
A részletablakban (6) olyan specifikus információkat látunk, melyekre az egyes programozási
fázisokban szükségünk van. Például a fordítási jelentések vagy adatok az operandusokhoz.
A jobb oldali funkciósorról (1) tudjuk behúzni az adott műveleteket a lépéslánc felépítésekor
(ugyanezt az „Einfügen” menüpontból is elérjük.
Leírás:
(1) Funkciósorok
(2) Munkaterület
(3) Menüsor
(4) Címsor
(5) Áttekintési ablak
(6) Részletablak
(7) Státuszsor

Az S7-Graph grafikai elemei
Egy lépéslánc egy egységének két jelentős alapeleme a „lépés” és egy „tranziens”. Ezeket
az alapelemeket grafikusan össze lehet egymással kötni vízszintesen és függőlegesen. Egy
működési lánc indítását mindig egy kiemelt lépés végzi, az indítólépés, melyet az IEC1131-3
szerint kezdőlépésnek is lehet nevezni. Ez a lépés nem tartalmaz indítási tranzienst, hanem
vagy a lánc grafikai lefutásával (mint pl. ugrás a kezdőlépéshez), vagy kézi beavatkozással
(mint pl. a működési lánc visszaállítása alapállásba), vagy automatikus indítással (előtte
aktív lépés megtétele nélkül, pl. a működési lánc kikapcsolásával) lehet aktiválni. A működési
lánc lezárásához két további elem áll rendelkezésre:
• Ugrás vissza az xxx lépéshez
• A lánc vége tartalmazza a működési lánc kikapcsolását, csak egyszer lehet a lefutó láncot
használni, mivel a lánc csak egyszer fut le, és utána célzott beavatkozással lehet ismét
elindítani.
Kezdőlépés:
A feldolgozás indítása egy indítási tranziens lekérdezése nélkül. (a lánc RESET (INIT_SQ)
felől, illetve visszaugrás vagy lánc első alkalommal történő indítása nélkül)
Sx. Köztes lépés:

X = lépés száma (a szám max. 999) és a lépés neve (max. 24 összefüggő karakter lehet)
Tranziens:
A tranziensben (átmenetben) azok a feltételek vannak leprogramozva, melyek az előző
lépésről a következő lépésre az átmenetet az üzemmódtól függően megvalósítják.
Lánc vége:
A lánc ennek elérésekor teljesen kikapcsol. Ismételt indítás csak egy lépés célzott
aktiválásával lehetséges ebben a láncban (pl. kezdőlépés vagy lépéskijelöléssel).
Felhasználási eset: egyszeri lefuttatás, pl. felfuttató vagy kikapcsoló program.
Ugrás egy lépéshez:

(előre vagy visszafele)
Felhasználási eset: ciklikus feldolgozás, gépi hurok.

15.1.2. Egy lépés elemei
103 Ábra.  Egy S7-Graph lépés elemei
Akciók:
Itt valósul meg a vezérlési folyamat. Ez azt jelenti, hogy például egy kimenet lesz „nem
elmentendően” a lépéshez hozzárendelve. Egy művelet parancsmezőből (balra) és
operandusból (jobbra) áll. Szimbolikusan is lehet programozni.
Tranziens (átmenet):
A továbblépési feltételeket itt definiáljuk. Ezen feltételek teljesülése definiálja az előző lépés
végeztét, a következő lépés kezdetét. Mind FUP-ban, mind pedig KOP-ban programozható.
A felhasználható műveteletket, azok szimbólumait a bal oldali menüsorban találjuk.
Interlock (reteszfeltételek):
Reteszfeltételek definiálhatók az egyes lépésekhez. Az adott lépés csak az után
kerül végrehajtásra, amikor ezek a reteszfeltételek teljesültek.
Suervision (felügyelet):
Az egyes lépésekhez felügyeleteket lehet rendelni. Ez lehet egy Time-out akár, de
bármi más felügyelet, melynek be nem teljesülése a lépés megszakításához vezet.

15.1.3. Egy művelet alkotóelemei
104 Ábra.  Egy művelet alkotóelemei
Alapműveletek
N A,E,M,D x.y A lépés aktivitása idejéig lesz x.y „1”, egyébként „0”.
S A,E,M,D x.y Ha a lépés aktív lesz, x.y-t „1”- re kell állítani.
R A,E,M,D x.y Ha a lépés aktív lesz, x.y-t „0”- ra kell állítani.

15.1.4. Alternatív elágazás
105 Ábra.  Alternatív elágazás
 Egy alternatív elágazás több párhuzamos ágból áll (max. 125).

Az alternatív ágak mindig egy tranzienssel kezdődnek. Csak az az ág fog lefutni,
melynek a tranziense először kapcsol be. Az alternatív elágazás ezzel megfelel egy
VAGY- láncnak, melyben mindig csak egy ág lehet aktív. Minden alternatív ág egy
tranzienssel fejeződik be, és egy következő lépéssel, egy láncvéggel vagy egy
ugrással lehet lezárni.

15.1.5. Szimultán elágazás
106 Ábra.  Szimultán elágazás
 Egy szimultán elágazás több párhuzamos ágból áll (max. 249), melyek mindig egy
lépéssel kezdődnek. Az ágak egyszerre fognak lefutni. A szimultán elágazás
megfelel ezzel egy ÉS-elágazásnak.
A szimultán elágazás előtt a tranziens aktiválja az egyes szimultán ágak első
lépéseit. Minden egyes szimultán ág egy lépéssel fejeződik be és az utána
következő tranzienssel lesz lezárva. Ha egy tranziensben több szimultán ág fut
össze, az a tranziens csak akkor kapcsol a következő lépésre, ha az összes aktív
szimultán ág teljesen lefutott.

15.1.6. Ugrás
107 Ábra.  Ugrás
 Az ugrás átmenet egy tranziensről egy másik, tetszőleges lépésre a lefutó láncon
belül vagy kívül. (A lefutó láncon kívüli lépésnek az FB-n belül kell lennie)
Egy ugrás mindig egy tranziens mögött áll, és ezen a helyen (az ugrásnál) a lefutó
lánc vagy elágazás véget ér. A láncvéggel ellentétben egy ugrás a lánc vagy
láncrész isméltelt lefutását valósítja meg. Az ugrás (1) és az ugrás célja (2)
grafikusan vannak ábrázolva, maga a kapcsolat nem látható.

15.1.7. Példa egy egyszerű, 2- lépéses lépésláncra
108 Ábra.  Példa egy egyszerű, 2- lépéses lépésláncra
Az ábra egy 2- lépéses lépésláncot mutat be, ahol a második lépés elhagyása után ismét az
első lépésbe lehet beugrani.
 Mindig csak az a lépés aktív, amelyik lépést megelőző tranziens feltételei

teljesültek.
Nem kell tehát a reteszetlésekkel foglalkoznunk, mert az összes többi lépés nem lesz
végrehajtva.
Az ábra mindkét lépésében egy-egy „nem elmentendő” utasítást láthatunk, a tranziensekben

egy-egy feltételt.
A lépésszimbólumban csak a lépés száma áll, és a lépés megnevezése, melyet a jobb

egérgombra történő kattintással megváltoztathatunk. A tranziens megnevezését ugyanúgy
tudjuk megváltoztatni.

15.1.8. Graph-FB beállítások
109 Ábra.  Graph-felület FB-beállítások fordítás/mentés
Mivel az INTEGRA rendszer nem a teljes SIEMENS TIA-portált (Totally Integrated

Automation) használja, a Meldungok (jelzések/jelentések) és folyamatdiagnózisok itt nem
használhatók. Ezek ugyanis csak a TIA-portálon belül használhatók. Az FB-t úgy kell
felparampéterezni, hogy azt külső megjelenítővel lehessen használni (a mi esetünkben
InTouch)
110 Ábra.  Graph-felület FB-beállítások „meldungok” kikapcsolása

111 Ábra.  Graph-felület FB-beállítások folyamat-diagnosztika kikapcsolása

15.1.9. Lépéslánc-FB-k felhívása az OB1-ben
112 Ábra.  Lépéslánc-FB felhívása az OB1-ben
 Atalálható,
lépéslánc elkészülése és lefordítása után a lépésvezérlés egy funkcióblokkban
mely az előzetes beállítások szerinti paraméterekkel rendelkezik.
A fenti ábra egy lépéslánc-FB-t mutat be standard paraméterkészlettel. Van minimális és

maximális paraméterkészlet is, ezekkel majd később foglalkozunk.
Ha például az INIT_SQ bemenetet „1“–gyel látjuk el, akkor aktiváljuk a kezdőlépést.
A funkcióblok csak grafikus ábrázolásban nyitható meg.
Mint a Step7-ben általában az FB-knél, itt is meg kell adni egy instant-adatblokkot, melyet az
OB1-ben programozáskor le kell generálni.
15.1.10. Az S7-GRAPH határai
 Egy lépéslánc funkcióblokkban maximum az alábbiak fordulhatnak elő:

• 8 lépéslánc összesen 250 lépéssel
• 250 tranziens / 250 elágazás
• 125 alternatív elágazás
• 249 szimultán elágazás
• lépésenként 1 elő- illetve utókapcsoló mező

 Egy lépésben maximum az alábbiak programozhatók fel:
• 100 művelet
• 32 kapcsolat átvitelenként
• 32 kapcsolat interlock-onként (reteszelésenként)
• 32 kapcsolat supervision-onként (felügyeletenként)
 Lépésenként egy transition (átvitel) lehet (alternatív elágazások esetén kettő), egy
interlock (reteszelés) és egy supervision (felügyelet).
15.2. S7-GRAPH programozása
113 Ábra.  S7-GRAPH programozása
15.2.1. Lépéslánc létrehozása:

A Simatic Managerben hozzon létre egy új funkcióblokkot (új objektum beillesztése)! Adja
neki az „FB2” nevet és állítsa be a „Graph” programozási nyelvet!

114 Ábra.  Új FB létrehozása
115 Ábra.  Új Graph-FB létrehozása: létrehozás nyelve: GRAPH
Erre az FB-re kattintva az „S7-Graph működésvezérlések“ program megnyílik. Ez az FB csak

ezzel a felülettel készíthető el, módosítható. Az első lépés (Schritt 1) automatikusan
rendelkezésre áll, melyhez további lépéseket lehet hozzáilleszteni. (rákattintás jobb egér
gommbal, vagy a bal gombsorban található funkciót kell alkalmazni).
116 Ábra.  Lépések befűzése

Transition-ok (átvitelek) és Aktion-ok (akciók) megadásához a Tx-re illetve a Stepx-re jobb
egérgombbal klikkelve illetve a menürendszer használatával érünk el.
15.2.2. A lépéslánc elmentése és tesztelése
117 Ábra.  A lépéslánc elmentése és tesztelése
 Az elmentéskor az alábbiakat kell figyelembe venni:

• Ha a blokkot a lemezszimbólumra kattintva mentjük le (File->Speichern), fennáll annak a
veszélye, hogy programozási hibák esetén nem történik meg a mentés. Ezért ajánlott forrást
generálni, mint azt az ábra is mutatja, mert azt minden esetben legenerálja a szerkesztő
program. A „Források” könyvtárba a lépésláncot még hibásan is elmenti. (nem szövegként)
• A „Konzisztencia vizsgálatnál“ a lépésláncban talált hibákat és hozzá tartozó

figyelmeztetéseket a szerkesztő az alsó képernyő bal szélen megjeleníti.

15.2.3. Interlock
118 Ábra.  Interlock - reteszelés
 Ittszerint
reteszelési feltételeket adhatunk meg, melyeket később az akcióban az alábbiak
lehet aktiválni:
•C a műveletet csak akkor lehet végrehajtani, ha a reteszelés teljesítve van.

• L0 a művelet csak egy ciklusra lesz aktív, miután a reteszelés „1” lesz.
• L1 a művelet csak egy ciklusra lesz aktív, miután a reteszelés „0” lesz.
Ha a reteszelés „0” lesz, az aktuális lépés „zavart” lesz, mégis az interlock-tól (reteszeléstől)
független műveletek aktívak maradnak.
Amennyiben a következő transition (átvitel) teljesül, a következő lépésre ugrik a program-
végrehajtás.

15.2.4. Supervision - Felügyelet
119 Ábra.  Supervision - Felügyelet
 ahogy azt az ábrán is látni lehet, itt lehet a lépésfelügyeleti időket aktiválni.
•V1 a műveletet csak akkor lehet végrehajtani, ha a felügyeleti hiba jön.
•V0 a műveletet csak akkor lehet végrehajtani, ha a felügyeleti hiba megy.

15.2.5. Az FB felhívása – kapcsolat a projekttel
120 Ábra.  Az FB lépéslánc külső kapcsolása
A blokkot fel kell hívni!

Paraméter: Például „INIT_SQ“.= kezdőlépés
Az SFC64 a lépéslánc idő-felügyeletét végzi. Győződjön meg róla, hogy a SIMATIC

Manager-ben a blokkok között az SFC64 létezik-e! Amennyiben nem létezik, másolja be az
SFC-k közül!
Töltse le a programját, tehát az FB2, DB2 és OB1 programokat a PLC-be és nézze meg az
FB-t státuszban (szemüveggel, Status-Baustein).
Ha az FB az „INIT_SQ“ bemenetén „1-jelet“ ismer fel, akkor a lépésláncot az „1“-es lépésre

állítja függetlenül attól, hogy akkor éppen melyik lépésben volt található.

15.2.6. Láncvezérlés
121 Ábra.  Láncvezérlés
Láncvezérlés:
•Itt lehet az automatikus üzemmódról többek között kézi üzemmódra átkapcsolni, és utána a
megfelelő lépést aktiválni.
•A kézi üzemmódra történő átkapcsolás előtt a lépésláncot a fenti funkciógombbal először ki

kell kapcsolni.

15.2.7. Lépéslánc szinkronizálása
122 Ábra.  Lépéslánc szinkronizálása
Ha a modulbeállításokban a „Szinkronizálás [>=V4.x]“ pontot választjuk és a lánc kézi

üzemben van, az editor az összes olyan lépést sárgával fogja mutatni, melyek transition-ja
(átvitele) pillanatnyilag teljesül.
Egy célkereszt lesz látható, mellyel azt a lépést kell kijelölni, amelyiknek aktívnak kell lennie.
A szimultán elágazásoknál arra kell figyelni, hogy minden ágon egy lépést ki kell jelölni még
akkor is, ha az adott ágban egyetlen lépés sem sárga.
Miután a helyes lépést kijelöltük, rákattintással tudjuk aktiválni.
Kapcsoljon át most például a „Lánc vezérlésével” ismét automatikus üzemmódba.
15.2.8. Gyakorló feladatok

•Hozzon létre a fúró- illetve maróállomáshoz (beleértve a szállítószalagot is) egy-egy lineáris
láncot! Alkalmazza ehhez a következő számozást: FB400/DB400 és FB401/DB401!
•Vegye át a leírtak szerint az FB-k beállításait!
•Definiálja az INIT_SQ, SW_AUTO und SW_MAN paramétereket bemeneti

paraméterekként!

•Programozza grafikai műveleteit lépésekkel/átvitelekkel és ismertesse őket!
•Határozza meg a merkereket a szimbolikusan ismertetett műveleti változókhoz!
•Hívja fel az OB1-ben a Graph-láncokat és tesztelje a működést!
•Befolyásolja „lefuttatással” a láncvezérlését az S7-GRAPH-ban!
Kiegészítés:
•Bővítse ki lépésláncát „odahordozóval” és „leszedővel”! Programozzon ehhez két további
S7-Graph-láncot!
•A KF motorvezérléshez alkalmazza közvetlenül a műveleti változókat!
•A VE vezérléshez alkalmazza saját FC- jét!
Alternatívák
•Programozza le a fúró- illetve a maróállomáshoz az „üresjárás” és a „nincs megmunkálás”
funkciót!
•Alkalmazza ezekhez a funkciókhoz az alternatív ágakat!

16.  Diagnózis és hibakeresés
16.1.  Az Online-ablak
123 Ábra  Online diagnosztika
 Amennyiben a CPU-ban esetlegesen hiba lépne fel, abban az esetben a SIMATIC

Manager-ben Online üzemmódba kapcsolva a hiba könnyen diagnosztizálható.

16.2.  Diagnosztizálás a HW Konfig-ban
124 Ábra.  A HW-Konfig online diagnózisnézete
A HW Konfig Online nézetében az egyes hardverelemek modulállapotai megjeleníthetők és

diagnosztizálhatók.
 Ajelenik
HW Konfig Online nézetében a Rack és a DP-állomások tényleges felépítése
meg a hozzájuk tartozó modulokkal együtt.

16.2.1.  Az Online-nézet diagnózisszimbólumai
16.2.2.  Jelmodulok diagnózisszimbólumai

16.2.3.  CPU diagnózisszimbólum
16.2.4.  CP diagnózisszimbólum

16.2.5.  A DP- slave diagnózisszimbólumai
16.3.  Modulinformáció
125 Ábra.  Modulinformáció
 Indítsa el a SIMATIC-Manager-rel!
 Jelölje meg a megfelelő CPU-t!
 Jobb egérgomb CÉLRENDSZER > MODULINFORMÁCIÓ vagy egy megfelelő
menüparanccsal

16.4.  Diagnózispuffer
126 Ábra.  Diagnózispuffer
A diagnózispuffer egy körpuffer, mely az eseményeket a sorrend szerint sima szövegben

adja vissza. Az első beírás tartalmazza a legújabb eseményt.
Ha a diagnózispuffert meg akarja tekinteni..
 Indítsa el a SIMATIC Managerrel!

 Jelölje meg a megfelelő CPU-t!
 Jobb egérgomb CÉLRENDSZER > MODULÁLLAPOT, és ott található a
diagnózispuffer,
 Vagy egy megfelelő menüparanccsal.
16.4.1. Diagnózispuffer - lista

Információs Információ Alkalmazás
funkció
Általános A kiválasztott modulazonosító A csatlakoztatott modulból az
adatai, pl. típus, rendelésszám, online-információt a tervezett modul
kiadási állapot, státusz, csatlakozási adataival össze lehet hasonlítani.
hely a modulhordozón.
Diagnózispuffer A diagnózispufferben az események Egy CPU STOP okának
áttekintése, valamint részletes kiértékeléséhez és a kiválasztott
információ a kiválasztott modulon az azt megelőző
eseményhez. események kiértékeléséhez.
A rendszerben fellépő hibákat a
diagnózispufferben még hosszú idő
eltelte után is ki lehet értékelni, hogy
a STOP okát meg lehessen
vizsgálni. Egyes
diagnózisesemények fellépésének

okát is vissza lehet követni vagy
hozzá lehessen rendelni.
Diagnózis A kiválasztott modul diagnózisadatai. Egy modulhiba okának
vészjelzés kinyomozásához.
DP-slave A kiválasztott DP-slave Egy DP-slave hibájának okának
diagnózis diagnózisadatai (EN 50170 szerint). kinyomozásához.
Memória Memória kiépítése, a Új vagy kibővített blokkoknak egy
munkamemória pillanatnyi CPU-ra történő átvitele előtt annak
leterhelése, a kiválasztott CPU megvizsgálásához, hogy ebben a
tárolómemóriája és remanencia CPU-ban elégséges tárolómemória
memória adatai. áll rendelkezésre, valamint a
memóriatartalom tömörítéséhez.
Ciklusidő A kiválasztott CPU leghosszabb, A paraméterezett legkisebb
legrövidebb és utolsó ciklusának ciklusidő, valamint a maximális és
időtartama. pillanatnyi ciklusidő ellenőrzéséhez.
Időrendszer Pillanatnyi rendszeridő, üzemórák és Egy modul rendszeridejének és
információk a rendszeridő dátumának kijelzéséhez és a
szinkronizálásához (szinkronizálási rendszeridő szinkronizálásának
intervallumok). ellenőrzéséhez.
Teljesítményadat Kiválasztott CPU modul Egy felhasználói program
ok operandustartományai és létrehozása előtt és alatt és annak
rendelkezésre álló blokkjai. vizsgálatára, hogy a CPU
rendelkezik-e az adott felhasználói
program lefuttatásához, pl. a be-/
kimeneti képmás méretét illetően.
Az összes olyan blokk kijelzése, Annak vizsgálatára, hogy az Ön
melyek a kijelölt modul felhasználói programja melyik
funkcióterjedelmében rendelkezésre standard blokkokat tartalmazhatja,
állnak. Az OB-k, SFB-k és SFC-k illetve hívhatja fel, hogy azok a
listája, melyeket ebben a modulban kijelölt CPU-ban futásképesek-e.
lehet alkalmazni.
Kommunikáció Baud- értékek, a kapcsolat Annak megállapítására, hogy a
áttekintése, a kommunikációs CPU mely kapcsolatai vannak
leterheltség, valamint az üzenetek használatban, illetve foglaltak.
maximális mérete a kijelölt modul K-
buszán.
Stack-ek Stack-ek listája: Csak STOP vagy A STOP okának ábrázolásához és
HALT üzemmódban lehet fellapozni. az adott blokk hibájának
A kijelölt modul B-Stack-je kijavításához.
megjelenik a kijelzőn. Ön ezen
olvasni tudja az U-Stack-et, az L-
Stack-et és a Klammer-Stack-et és
a megszakítandó blokk hibahelyére
tud ugrani.
127 Ábra.  Diagnózispuffer - lista

16.5.  U-stack
128 Ábra.  U-stack
A Megszakítás-stack (U-stack) kijelzi a megszakítás időpontjához vonatkozó listát.
• Akkumulátorok: Az akkumulátorok tartalma (AKKU) megjelenik a kijelzőn.

• Címlista: A címlista tartalma megjelenik a kijelzőn.
• Státuszszó: A státuszszó tartalma megjelenik a kijelzőn.
Megszakítási hely: Meg kell mutatnia a megszakított blokkot, valamint azt a modult, melynél
a megszakítás után folytatni kellene.
• Prioritási osztály: A megszakított prioritási osztály megadása.

• Megnyitott adatblokkok: A megnyitott adatblokkok adatai számmal és mérettel.
• "Blokkot megnyitni": Ezzel a kapcsolófelülettel tudja Ön a hibát okozó blokkot annak
megszakítási helyén online megnyitni és változtatni.

16.6.  B-stack
129 Ábra.  B-stack
A felhívási hierarchia grafikus ábrázolása. A felhívott blokkok sorrendjét és dobozolását

jeleníti a megszakítási helyig.
A B-stack az összes megszakítást is tartalmazza a riasztás OB-k és hiba OB-k, valamint a

megnyitott DB-et is.
 Az utolsóként megjelenített blokk a STOP üzemállapotnak oka.

Minden blokkhoz meg kell adni a szimbólumot (amennyiben ez rendelkezésre áll).

16.7.  L-stack
130 Ábra.  L-stack
Ezzel a kapcsolófelülettel lehet megjeleníteni minden B-stack-ben felsorolt blokkhoz az

átmeneti változók stack-jeit (L-stack).
A hiba beálltának pillanatában minden blokk átmeneti változójának pillanatnyi értékének az

L-Stack-be elmentésre kell kerülnie.
16.8.  Szervezőblokkok a hibaelhárításhoz
Aszinkron hiba / redundancia hiba Szinkronhiba

OB 80 időzítési hiba (pl. ciklusidő túllépve) OB 121 programozó hiba (pl. DB nem lett
betöltve)
OB 82 diagnózis vészjelzés (pl. rövidzárlat a OB 122 hiba a perifériához való hozzáféréskor
bemeneti modulnál) (pl. hozzáférés olyan jelblokkhoz, mely nem áll
rendelkezésre)
OB 83 kihúzás- / csatlakoztatás riasztás (pl.
egy bemeneti modul kihúzása)
OB 85 programlefutási hiba (pl. DB nem lett
betöltve)
OB 86 Decentrális periféria kiesése
OB 87 Kommunikációs hiba (pl. Hiba a
globális adatokkal való kommunikáció esetén)
131  Ábra. Szervezőblokkok a hibaelhárításhoz
Hibák fajtái:
Azokat a hibákat, melyeket az S7-CPU-k felismernek, és melyekre a szervező blokkok
segítségével lehet reagálni, két kategóriára lehet szétosztani:

• Szinkronhiba: Ezek a hibák a felhasználói program egy bizonyos részében lépnek fel. A
hibát egy meghatározott művelet elvégzése váltja ki. Ha a megfelelő szinkron hiba OB nincs
letöltve, a hiba fellépésekor a CPU STOP- állapotba vált át.
• Aszinkron hiba: Ezeket a hibákat nem a felhasználói program váltja ki közvetlenül. Az

ilyen jellegű hibák adódhatnak prioritásosztály hibából, az automatizálási rendszerben fellépő
hibákból (pl. modulhibák) vagy redundancia hibákból adódóan. Ha a megfelelő szinkron hiba
- OB nincs letöltve, a hiba fellépésekor a CPU STOP- állapotba vált át.
16.9.  Diagnózis Feladat

CPU - diagnózis:
• Hívjon fel a programjában egy olyan DB-t, mely az AS-ben nem áll rendelkezésre!
• Nyissa meg a CPU modulinformációját, és értelmezze a jelentéseket!
• Ìrjon olyan hibaszervező blokkot, mely ezt a hibát javítja és az AS-t ismét RUN-ban tudja
üzemeltetni!
Kiegészítés:
• Írjon egy olyan FC30-at, ahol az FC3-at ismételten felhívja!
• Milyen hiba lép fel és hol tudja a hibát megállapítani?
PN-diagnózis
• Csatlakoztasson egy PN-résztvevőt!
• Diagnosztizálja a hibát a modul információn és a HW-Konfig-on.

17.  Archiválás
17.1.  Archiválások beállításai
132 Ábra.  Archiválások beállításai
Archiválás:
Egyes projekteket, illetve könyvtárakat tömörített formában be lehet csomagolni egy archív
file-ban. Ezt az archiv-ot akár merevlemezen akár szállítható adathordozókon (pl. CD, Pen
Drive, stb.) tárolhatjuk.
Csak archívé file formájában szállítsák a projekteket lemezeken! Ha a projekt túl nagy,
válasszon ki egy archív programot, mellyel a többlemezes archívumokat lehet elkészíteni.
Azokat a projekteket nem lehet feldolgozni, melyek egy archív file-ban lettek tömörítve. Ha
ezekre az archív projektekre ismét szükség van, az adatokat ki kell tömöríteni, ami azt
jelenti, hogy a projektet, illetve a könyvtárat, de archiválni kell.

17.2.  Felhasználói projektek archiválása
133 Ábra.  Beállítások archiválása
Archiválja / dearchiválja projektjét/ könyvtárát a Fájl menüparanccsal > Archiválás, illetve

Fájl > Dearchiválás.
Dearchiválásnál a dearchivált projektek / könyvtárak automatikusan fel lesznek véve a

projektlistába / könyvtárlistába.

17.2.1.  Archívum kiválasztása
134 Ábra.  Archívum kiválasztása
17.2.2.  Archívum létrehozása
135 Ábra.  Archívum létrehozása

18.  Tippek és trükkök
18.1.  Blokkok összehasonlítása
136 Ábra.  Blokkok összehasonlítása
Bevezetés:
Ha Ön olyan blokkokat szeretne összehasonlítani, melyek különböző helyeken találhatók,
akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésére a blokk összehasonlítás
végrehajtásához. A blokk összehasonlítás funkció a SIMATIC Managerben az Extrák
menüparanccsal > Blokkok összehasonlítása. A „Menj …- ra/re” kapcsolási felületre
történő kattintással a „Blokkok összehasonlítása – eredmények” párbeszédablakban, az
„Összehasonlítás” lista a (KOP/FUP/AWL) programszerkesztőben az adott tartalommal lesz
megjelenítve. A blokk összehasonlítás felhívása programszerkesztőben az Extrák > On-
/offline partnerek összehasonlítása menüpontban érhető el.
Az összehasonlítás a kódblokkok (OB-k, FB-k, FC-k) és az adatblokkok (DB-k) között
lehetséges.

18.2.  Referenciaadatok kijelzése
137 Ábra.  Referenciaadatok kijelzése
1.2.1. A lehetséges referenciaadatok áttekintése

Ön referenciaadatokat állíthat elő és értékelhet ki annak érdekében, hogy a felhasználói
program tesztelését és megváltoztatását megkönnyítse. A referenciaadatokat például az
alábbiakban felsorolt célokra lehet felhasználni:
• A teljes felhasználói program áttekintésére,
• Változtatások és tesztek alapjaira,
• A programdokumentáció kiegészítésére.
Nézet Alkalmazás
Keresztutasít A memóriatartományban lévő E, A, M, P, T, Z, és DB-, FB-, FC-, SFB- és SFC-
ás lista felhívások alkalmazásának áttekintése a felhasználói programon belül.
A Nézet menü > Keresztutasítással az operandusokhoz lehet az összes
keresztutasítást, beleértve az átfedő hozzáféréseket is a megjelölt
operandusokon megjeleníteni.
Lefoglalási Annak áttekintése, hogy az E, A és M memóriatartományok operandusainak
terv melyik bitje, illetve hogy a felhasználói programon belül milyen időzítők és
számlálók kerültek már felhasználásra, egy fontos alap a hibakereséshez vagy
változtatásokhoz a felhasználói programban.
Programszer A blokkok felhívási hierarchiája a felhasználói programon belül, a felhasznált
kezet blokkok és azok függőségi viszonyainak áttekintése.
Nem Az összes, a szimbólumtáblázatban definiált szimbólum áttekintése, melyeket
alkalmazott azonban a felhasználói program részeiben nem használunk fel, és melyek a
szimbólumok referenciaadatokhoz rendelkezésre állók.
Operanduso Áttekintés az összes abszolút címről (abszolút operandusokról és blokkokról),
k melyeket a felhasználói program részeiben felhasználunk, és melyekhez
szimbólumok azonban a szimbólumtáblázatban nincs szimbólum definiálva.
nélkül
138 Ábra.  Referenciaadatok áttekintése

19.  Ellenőrző kérdések
19.1.  Hardware
1. Milyen alapelemeket tartalmaz egy automatizálási rendszer?
2. Hogyan lehet teljes memóriatörlést csinálni a CPU-n?
3. Mi történik a teljes memória törléskor?
19.2.  Szoftver
1. Hogy hívják azt a 3 szoftvercsomagot, melyeket a STEP7-ben használunk?
2. Mit jelent PROFIsafe?
3. Milyen eszközzel kell a felhasználói szoftvert regisztrálni?
19.3.  Formátumok és számrendszerek

1. Írja le: bit, byte, szó, duplaszó!
2. Mire kell a szó címzésekor figyelni?
3. Mi az értéke a biteknek és a byte-oknak (sorrend)?
4. Nevezze meg az S7 különféle számrendszereit.
5. Mik az alapvető ismérvei a számrendszereknek?
6. Mi egy "BCD- szám", példával?
19.4.  A SIMATIC Manager

1. Mik azok az objektumok és a könyvárak?
2. Milyen nézetek vannak a SIMATIC Managerben?
3. Mi a különbség a könyvtárak és a projektek között?
4. Nevezzen meg legalább 3 részprogramot a SIMATIC-Managerből!
5. Milyen menüpont alatt található a teljes memóriatörlés?
6. Hogy állítjuk be SIMATIC Managerben az interfészt S7-hez?

19.5.  S7-hardver
1. Hogy járunk el, ha egy új konfigurációt szeretnénk létrehozni egy AS-hez?
2. Hogy lesz a PROFIBUS az S7-ben bekötve?
3. Nevezze meg 3 tulajdonságát a CPU-nak.
4. Mi történik a HW-Konfig-ban mentéskor?
5. Mi történik a HW-Konfig-ban mentéskor és fordításkor?
6. Mit jelez ki a címeket áttekintő ablak?
7. Mire szolgál a jelszavas védelem?
8. Mihez lehet még a HW-Konfig programot felhasználni?
19.6.  Blokkok általában

1. Milyen blokkfajták léteznek?
2. Nevezzen meg három különféle OB-t.
3. Mi egy SDB és hogy állítjuk elő?
4. Magyarázza meg a különbséget az FC és az FB között!
5. Hogy hívják a blokkokat felhívó parancsot?
6. Milyen nagy a maximális hívásmélység egy S7-300- as vezérlésnél?
19.7.  Programfeldolgozás
1. Magyarázza el a ciklikus programfeldolgozást.
2. Melyik blokk fog az SPS újraindításakor átfutni?
3. Mi a PAE és PAA?
4. Milyen komponensekből áll egy vezérlési utasítás?
5. Magyarázza meg ezeket a kifejezéseket: VKE, első lekérdezés, státusz?
6. Mire kell egy EXOR alkalmazásakor figyelni?
7. Hány akkuja van egy S7-300-as CPU-nak?
8. Mi az az AKKU 1?
9. Mi történik az Akku1 előző beírásával?

19.8.  KOP, FUP, AWL szerkesztő
1. Milyen ábrázolási fajtákat ismer a STEP7?
2. Hogyan kell egy blokkot létrehozni?
3. Hogyan lesz egy blokk az AS-be továbbítva?
4. Hogy lehet egy blokk státuszát megfigyelni?
5. Hogy lehet a fénygomb színeit a PP17-nél állítani?
6. Hol lehet a gombot paraméterezve a PP17-hez állítani?
19.9.  Szimbólumszerkesztő
1. Mire szolgál a szimbólumszerkesztő?
2. Milyen oszlopokból áll a szimbólumszerkesztő?
3. Milyen gyakran lehet egy operandust szimbolikusan megnevezni?
4. Nevezzen meg három különféle operandust, melyeket szimbolikusan hozzá lehet

rendelni!
5. Hogy lehet szimbolikusan programozni a blokkban?
19.10.  Ábrázolás az FUP-ban

1. Mi egy konnektor?
2. Minek van elsőbbsége egy R/S tagnál?
3. Írja le egy negatív él funkcióját!
4. Hány különféle időzítés létezik és nevezzen meg 3-at közülük.
5. Hogyan néz ki a timer-en az időzítés bemenet szintaxisa?
6. Hány különféle számláló létezik?
7. Mikor áll a Q - kimenet egy számlálónál "1"- en?
8. Milyen formátumban kell a DEZ - kimeneten a számláló értékét megjeleníteni?
9. Meddig tud egy számláló számolni?
10. Milyen összehasonlító műveletek léteznek? Nevezzen meg közülük legalább 3-at4

11. Milyen számformátumokat kell egymással összehasonlítani?
12. Az IN1 és IN2 két paraméter közül melyiknek kell egy >= lekérdezéskor nagyobbnak
lennie?
13. Nevezzen meg három aritmetikai funkciót!
14. Hogy működik egy ugrósor?
15. Magyarázza meg a LOOP (hurok) parancsot!
16. Mikor van szükség a STEP7- ben (példa) egy közvetett címzésre?
19.11.  FB és FC blokkok és adatblokkok

1. Miben különbözik egymástól az FC és az FB?
2. Milyen paraméterei (Deklarálás) vannak egy FC- nek és mire kell itt figyelni?
3. Nevezzen meg három különféle adattípust!
4. Hogy kell egy helyi paraméterhez hozzányúlni?
5. Hogy kell a DB-ket alapvetően megkülönböztetni?
6. Mikor kell a kezdőértékeket átvenni?
7. Hogy lehet egy bitre egy DB-n belül hozzáférni? Nevezzen meg két lehetőséget.
19.12.  Változók táblázata

1. Mire használunk egy változótáblázatot(VAT)?
2. Mi a különbség a vezérlés (STEUERN) és a kényszerítés (FORCEN) között?
3. Mit lehet a Trigger menüpont alatt beállítani?
19.13.  S7-GRAPH
1. Nevezze meg a lépéslánc három előnyét!
2. Milyen elemek találhatók egy lépésláncban?
3. Melyik tranziens aktív?
4. Mikor lesz egy blokk aktív?
5. Mit jelent a felügyelet?
6. Nevezze meg a műveleti változók három tulajdonságát!

7. Mi egy alternatív útvonal?
8. Mi egy szimultán útvonal?
9. Hogyan kell egy várakozási időt az S7-GRAPH-ban programozni?
10. Mit csinálunk a láncvezérléssel?
19.14.  Diagnózis és hibakeresés

1. Mi a legegyszerűbb diagnózis a STEP7 alatt?
2. Milyen eszközzel (tool) lehet a DP-résztvevőknél a hibákat kideríteni?
3. Hol kell pl. a CPU hibákat beírni?
4. Milyen információ áll az U-stack-ben?
5. Milyen információ áll a B-stack-ben?

Irodalomjegyzék
[1] Bruno Kaip-Erlenbusch – MCG_26.13.02_S7-Grundlagen_Übersicht V2.0


s7 Alapismeretek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

s7 Alapismeretek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

S7 Alapismeretek

Telefon: +36 (1) 464 3893

Másolás Csak a Daimler AG írásos beleegyezését követően

Szerző Goldschmidt Balázs 2011.11.14

Szakmai felülvizsgáló Herzog József / Daimler AG. 2011.11.14

Dokumentumfelelős Kozó Gábor / evopro Kft.

Az eredeti dokumentum a mindenkori dokumentum felelősnél van tárolva.

A dokumentum a következő kollégák együttműködésével készült:

Projekt név: S7 Alapismeretek oktatási melléklet

Nr. = futó számozás S. = oldalszám V. = dokumentum verziója

Projekt név: S7 Alapismeretek oktatási melléklet

Módosítások felelőse ............................................................................................................. 3

Módosítások listája ................................................................................................................ 3

A dokumentum tartalma .......................................................................................................13

1.  S7 hardware és komponensek ....................................................................................14

1.1.  Az S7-300-as PLC elemei (a tanfolyamon) ............................................................14

1.2.  Decentrális perifériák a PROFINET-en ..................................................................19

1.3.  PROFINET hálózati komponensek ........................................................................21

2.  Siemens fejlesztői környezet: Step7 ............................................................................23

2.1.  A STEP7-báziscsomag .........................................................................................23

2.2.  S7-Graph ..............................................................................................................23

2.3.  Distributed Safety (elosztott biztonság) .................................................................23

2.4.  Az ALM (Automation Licence Manager) ................................................................24

3.  Formátumok és számrendszerek ................................................................................26

3.1.  Adatábrázolási lehetőségek ..................................................................................26

Projekt név: S7 Alapismeretek oktatási melléklet

3.2.  Bit, byte, szó, duplaszó címzése ...........................................................................28

3.3.  Számrendszerek ...................................................................................................29

3.4.  Függelék: Formátumok szintaxisa .........................................................................33

4.1.  A projektszerkezet .................................................................................................35

4.2.  A SIMATIC Manager .............................................................................................39

5.  Hardware konfiguráció készítése ................................................................................46

Projekt név: S7 Alapismeretek oktatási melléklet

5.2.  PROFIBUS projektálása a Hardware Konfig-ban...................................................47

5.3.  A DP-résztvevők tulajdonságai ..............................................................................48

5.4.  Konfiguráció: .........................................................................................................48

5.5.  Gyakorlati feladat: Hardware-konfiguráció .............................................................49

5.6.  Címzés áttekintése ................................................................................................50

5.7.  "Online"-ablak (hardware-ek diagnosztizálása)......................................................51

5.8.  A HW-Konfig online-ablak szimbólumai .................................................................52

5.9.  CPU – paraméterezés ...........................................................................................53

5.10.  Fontosabb CPU-paraméterek ..............................................................................53

5.11.  Gyakorlófeladatok: CPU és CP tulajdonságok .....................................................56

6.1.  OB-k. .....................................................................................................................57

6.2.  FB-k. .....................................................................................................................57

6.3.  FC-k. .....................................................................................................................58

6.4.  DB-k. .....................................................................................................................58

6.6.  SFB, SFC = belső rendszerblokkok (Call) .............................................................59

6.7.  STEP7 blokkszerkezete ........................................................................................60

7.1.  Ciklikus programvégrehajtás .................................................................................61

7.2.  Programozási nyelvek ...........................................................................................62

7.3.  Vezérlési utasítás ..................................................................................................62

7.4.  Gyakorlati feladat: logikai művelet eredménye, első lekérdezés ............................64

7.5.  Igazságtáblázat ....................................................................................................65

Projekt név: S7 Alapismeretek oktatási melléklet

7.6.  Státusz szó............................................................................................................68

8.  KOP, AWL, FUP szerkesztő ........................................................................................69

8.1.  Blokk szerkesztése................................................................................................69

8.2.  Gyakorlás: Blokk szerkesztése ..............................................................................70

8.3.  Gyakorlás: Blokk letöltése AS-be ..........................................................................71

8.4.  Gyakorlás: Státusz ................................................................................................71

8.5.  Gyakorlás: OB1 megváltoztatása ..........................................................................72

8.6.  Gyakorlás: FC1 létrehozása ..................................................................................73