POLYTECHNIKÄI SZEMLE
S Z A K F O L Y Ó IR A T G É P É S Z M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N IK U S O K SZÁM ÁRA.
Szerk esztik: DU BSK Y ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIMANEK EM IL, STARK LIPÓT é s WOLF SÁNDOR.
Előfizetési ára:
Egész évre .... _............................ — - 8 frt
Fél évre............................ - ...................... - 4 „
II. ÉVFOLYAM.
H ir d e té s e k e t fe lv e s z :
M agyarországon : a k iad ó h iv atal.
A usztriában : R u d o lf M o s s e , Wien, S e i l e r s t ä t t e 2.
N ém eto rszág b an : R u d o lf M o s s e , Berlin, J e r u s a l e m s t r . 4 8 4 9 .
Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál:
t/i t/s t/4 Vs
35.— 18.— 9.— 5.—
Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30°/o-kal leszállittatnak.
A boríték lapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik.
TARTALOM: Szemle. — Kazántüzelő berendezések vizsgá­
lata Pfeifer Jgnácziól. — A szerszámaczél kezelése és edzése külö­
nös tekintettel a gyakorlat igényeire. Bermann Miksától. (Vége.) —
Telefonálás nagy távolságokra. Hollós Józseftől. — Irodalom. —
Levelezés. — Szabadalmi bejelentések. — Vegyes hírek, lapszemle.
— Üzleti és személyi hírek. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések.
Szem le.
(S—z.) Az ifjú elektrotechnika rövid idő alatt oly
sűrűn árasztotta el meglepetésekkel az ámuló világot,
hogy a köztudat a fiatal óriást ma már szinte mindenre
képesnek tartja. De hogy a modern tudományos törek­
véseknek ez az ifjú csemetéje olyan nagyszabású dologra
vállalkozzék, mint a minő az, hogy az élemedett korú
Justitia asszonyságnak vessen gáncsot és paragrafusokból
font trónusát akarja kiforgatni sarkából, még sem fér
össze avval a köteles tisztelettel, mely az éltes hölgy­
nek százados porral ellepett czopfját megilleti.
Az istenasszony igazságot osztó papjai össze is
néztek ám, a mint a rakonczátlan gyerkőcz belekerült
valahogy a törvényszéki terembe. Honnan is fújta ide
a rossz szél ezt az alkalmatlan jövevényt, a kit most a
birói tóga oltalma alá kellene venni és a ki ott nem
tudta helyét lelni! Hol van a törvénynek az a paragrafusa,
melyből zubbonyt lehetne szabni, idomtalan, esetlen,
ki-kiakaródzó tagjaira ?
De nézzük csak, miben is áll a dolog.
Mióta a városi elektromos telepek és vezeték-
hálózatok megalkotásával olyan erőforrások nyíltak meg
a közönség előtt, melyeket a lehető legnagyobb kénye­
lemmel, minden fáradság nélkül és észrevétlenül haszno­
síthatott czéljaira, nyomban megszülettek a haladó ipar
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Megjelenik minden hónap 1-én.
Budapest, VII., Erzsébet-körut 21. sz.
Budapest, 1898 márczius 1. 3. SZÁM.
ezen ágának kommunistái is, kik — ugyan kényelmesen
és minden fáradság nélkül is — de különösen észre­
vétlenül igyekeztek lépést tartani a haladás szellemével.
Panaszok merültek fel az elektromos központi telepek
tulajdonosai részéről, hogy a termelt áram nem tartja
V10 oldal
be a kiszabott útirányt, mesterséges utón eltérűl a helyes
3 .— forint mederből és visszaélések történnek a láthatatlan javakkal
a láthatatlanság leple alatt.
Mi sem természetesebb, minthogy a megkárosult
tulajdonos a törvényben kereste a baj orvoslását. Hiszen
ha láthatatlan dologról is volt szó, melyet sem meg­
fogni, sem zsebre vágni nem lehet, ki kételkedhetnék
abban, hogy ő szénben, fában, olajban, emberi munká­
ban, talán a vezeték-hálózatnak és egyéb felszereléseinek
anyagjában és minden valószínűség szerint a fogyasztó
közönség kisebb-nagyobb részének bizalmában szenvedett
kárt! Ki kételkedhetnék abban, hogy neki nagyon is
megfogható, érezhető és látható, a mit egy érdemekben
kivénült paragrafus gyengülő szemének tekintetét elkerüli.
A naiv tulajdonos ilyetén okoskodásával már több
esetben csalódott. Mert mit is tett az az ember, ki
jogtalanul használta saját czéljaira az idegen tulajdont
képező elektromos áramot? Váljon lopott-e? Dehogy
lopott; lopni a paragrafus szerint csak dologi vagyont
lehet. Váljon csalt-e ? Hogyan csalt volna, mikor csalni
csak ravasz fondorlat és megtévesztés utján lehet, az
áramot pedig sokkal kényelmesebb eszközök igénybe­
vételével is felhasználhatja az illető. A szén tehát elégett,
a vezeték megrongálódott, az áram elfogyott és az, a
ki mindezt okozta, hálásan veregeti meg a fejlődő
tudomány vállát és messziről mosolyogja meg Justitia
kikopott köntösét.
A bírák, kiknek az elektromos energia jogtalan
használata felett kell Ítélkezniük, tartják magukat a
törvénynek szabatos definitiójához és ha ezen alapon
felfogásuk ellenére is — mint már, hogy el se képzel­
hető — fel is kell menteniük a vádlottat, nem bennök,
hanem a törvény fagyatékosságában rejlik a hiba. így
esett meg, hogy a lipcsei Reichsgericht 1896. okt. 26-án
kelt ítéletével az elsőbiróságnak felmentő ítéletét helyben
hagyta, mert a vád tárgyát képező cselekedetekre nem
lehetett ráilleszteni az olyan vétségekre megállapított
értelmezéseket, melyek az elsőbiróság belátása szerint
 62 POLYTECHNIKAI SZEMLE
egyedül jöhettek tekintetbe. Az elektromos áramot ugyan
jogtalanul eltulajdonították, de nem lophatták el, mert
az elektromos áram nem dolog, lopni pedig csak dolgot
lehet. Máshogy Ítélt a müncheni feljebbviteli törvényszék
ugyanezen ügyben. Határozata alapján nyilvánvaló lett,
hogy a vádlott igen is lopást követett el, mikor engedély
és ellenőrzés nélkül kapcsolta áramfogyasztó készülékeit
a hálózathoz ; de váljon mivel indokolta a lopást ? Avval,
hogy — hála Maxwellnek — már nem hiszünk, vagy
legalább a bajor legfelsőbb törvényszék nem hisz abban,
hogy az elektromosság tisztán csak mozgás, hanem
anyag az, mely létezik testileg és emberi erővel elgurittatik
a központi telepből, hogy valamely útonálló tolvaj egy
észrevétlen pillanatban suttyomban lekapja a vezetékről
és zsebre vágja.
De tegyük fel, hogy a felebbviteli bíróság szak­
értője nem az anyag-, hanem a mozgás-theoriának a
híve. Természetes, hogy ebben az esetben a vádlottat
felmentik; pedig kevésbé lopott ő azért, mert a fluidum
elmélet éppen egygyel kevesebb híveket számlál, mint
jó volna?
Nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatás ilyen
ingatag, hypothetikus alapokon nem nyughatik. A helyzet
visszásságát csakhamar belátták jogászaink, kiknek köré­
ben épen újabb időben élénk eszmecsere indult meg a
kérdésnek leghelyesebb, úgy a törvény szellemének meg­
felelő, mint a praktikus élet követelményeit kielégítő
megoldása körül. Az egyik vélemény szerint minden
skrupulus nélkül foglalható az elektromos energiának
jogtalan használata a lopás paragrafusa alá, mig mások
törvényhozás utján való rendezését a dolognak tartják
szükségesnek. Megemlítjük, hogy újabban a polgári
törvénykönyv szerkesztő bizottsága kebelében is felmerült
a kérdés olyan alakban, hogy tekintettel a lopás tárgyá­
nak a törvény értelmezése szerinti dologi voltára, szük­
séges-e a külön törvényhozási rendezés, vagy sem?
A bizottság negativ értelemben fog ajánlatot tenni az
eddigitől eltérő azon felfogás alapján, hogy mikor jog­
talanul csatolja valaki készülékét az elektromos vezeték­
hez, e cselekedettel elvonja a vezetéknek elektromos
állapotát, vagyis azon tulajdonságát, mely neki első
sorban értéket kölcsönöz, tehát idegen vagyon meg­
károsításának vétségét követi e l; külön törvényhozási
aktusnak szüksége e szerint nem forog fenn. Ugyancsak
anyagmegkárositásnak hajlandó minősíteni a kérdéses
cselekedetet dr. Baron, bonni egyet, tanár, az említettel
megegyező okadatolás alapján. Csak mint furcsaságot
említjük még meg, hogy Georgia államban (Amerika),
hol a hatóságoknak, úgy látszik, alaposan körmére
éghetett a kérdés a szemes yankeek furfangjai folytán,
külön törvénynyel igyekeztek azt megoldani, melynek
határozmányai szerint mindazok, kik akár az elektromos
vezetékeket, felszerelési anyagokat, lámpákat stb. meg­
• 1898-, márczius 1. 1
rongálják, akár a mérőkön helyes működésüket meg­
akadályozó változtatásokat eszközölnek, akár jogtalanul
használják az elektromos áramot, akár pedig bárminő
olyan jogtalanságot követnek el, mely valamiképen
vonatkozásban van az elektromos teleppel-’vagy részeivel,
1 0 0 dollárig terjedhető birsággal vagy egy évet nem
meghaladó fogsággal lakóinak. A megoldás radikális és
kétségnek nem ad helyet; jól megfér ott egy kalap alatt
lopás, csalás, károsítás. De nehezen fér össze jogászaink­
nak pontos értelmezésekhez szokott eszejárásával a
praktikus amerikainak ez a generálizálása, mely szerint,
ha következetesek akarnánk lenni, nem a vétségek és
büntettek, hanem az iparos-czéhek különböző nemei
szerint kellene beosztani a büntető törvénykönyvet.
Egyebekben ránk, technikusokra, keveset tartozik,
hogy hol fogja meg a jogász a kérdést. Adódjék bár
ki uj törvényhozási aktus szüksége, vagy boldoguljon
valamelyik régi definiczió az uj jogsérelemmel, fontos
csak az, hogy az elektrotechnikai ipar érdekei ne legyenek
egyéni felfogások változásainak kiszolgáltatva. Megtalál­
hatják azok a kellő oltalmat a polgári törvénykönyv
szerkesztő bizottságának konzervatív jellegű ajánlatában
is, ha egy elvi jelentőségű kúriai döntés, mint praecedens,
kiszabja egyszer s mindenkorra az idevágó judicatura
helyes irányát.
*
# Az elektrotechnika újabb vívmányai közül, melyek
rendkívüli közgazdasági jelentőségük folytán a minden­
napi életben kiterjedt alkalmazásra tudtak szert tenni,
a telefonia aránylag igen rövid idő alatt jutott gyakorlati
fejlettségének mai fokára. 2 0 esztendőnek kísérletezései
voltak elegendők arra, hogy a telefonikus készülékek
első sikeres és gyakorlatinak nevezhető szerkezeteiből
fejlődjenek ki a ma használatos rendszerek és konstruktív
megoldások, melyek — egy kiváló amerikai szakember
állítása szerint — már oly tökéletesek, hogy az eddigi
irányban való továbbfejlődéstől nagy sikereket vagy ered­
ményeket várni nem lehet. A telefoniának ezen jelenlegi
állásáról számol be Hollós József munkatársunk érteke­
zése, melynek közzétételét lapunk mai számában meg­
kezdjük. Különös érdeket fog kelteni a telefonikus veze­
tőkben fellépő sokféle zavaró tünemények tárgyalása,
mert ezeknek befolyása nemcsak a nagy távolságokra
való telefonálás alkalmával vált kellemetlenül észre­
vehetővé, hanem városi telefonhálózatoknál is, mindenütt
ott, a hol elektromos városi vasutak is léteznek, jelen­
tékeny üzemi nehézségeket okoztak és csak költséges
átalakítási munkálatok segélyével voltak orvosolhatók.
 1898. márczius 1 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Kazántüzelő szerkezetek megvizsgálása.
»Nagyiparunk és tüzelő anyagaink« czimű rövid
közleményem keltette élénk érdeklődés birt arra, hogy
a tüzelő szerkezetek megvizgálásának módszereit röviden
ismertessem.
Ezen ismertetéssel ismételten a tüzelések okszerű
üzemben tartásának fontosságára akarom a figyelmet
terelni és egyúttal megkönnyíteni azoknak munkáját, a
kik kazántelepek felügyeletével megbízva ilynemű vizs­
gálatokra is kiterjeszkedni óhajtanak.
Indokolom pedig ezen ismertetést azzal, hogy a mi
szakliteraturánkban e tárgyra vonatkozólag alig találunk
valamiféle hasznavehető útbaigazítást, de még a kül­
földi szakmunkák között sem igen akad olyan, a mely
könnyen áttekinthető gyakorlati Útmutatással látná el azt,
a ki hasonló vizsgálatokkal csak elvétve foglalkozik.
A gyakorlat szükségleteit tartva szem előtt, csak
a legegyszerűbben czélra vezető módszerekre terjeszkedem
ki és elméleti fejtegetésekbe csak annyiban bocsátkozom,
a mennyiben az a tárgy kellő megvilágítására föltétlenül
szükséges.
A vizsgálati eljárások ismertetését a legegyszerűbb
eseten kezdem, a segédeszközöket valamint a kísérletek
végrehajtásának módját, ismétlések elkerülése végett csak
a tüzelő szerkezetek hatásfokának megállapitásával járó
kimerítőbb vizsgálatoknál tárgyalom. Végül még, mivel­
hogy az u. n. füstemésztő tüzelő szerkezetek jelenleg
már nálunk is mindinkább tért hódítanak, röviden ezek­
nek vizsgálatára is kitérek.
*
Tüzelő szerkezetek vizsgálatánál annak megálla­
pítására törekszünk, hogy minő mértékben értékesítik
azok a tüzelő anyagból kifejleszthető melegmennyiséget;
hogyan oszlanak meg, esetleg miképen csökkenthetők a
föllépő melegveszteségek. A vizsgálat czélja vagy a
tüzelő szerkezet hibáinak kipuhatolása és elhárítása, vagy
különböző tüzelő anyagok összehasonlítása gazdasági
szempontból, vagy végre a tüzelő szerkezet hatásfokának
megállapítása.
I. Tüzelő szerkezetek hibáinak megállapítása.
Ismert minőségű tüzelő anyagokkal végzett elgőzö-
lögtető kísérletek nyújthatnak ugyan némi tájékozást arra
nézve, vájjon a tüzelő szerkezet működése kielégitő-e
vagy nem, tekintve azonban, hogy ugyanazon fajta tüzelő
anyag melegfejtő képessége, nedvessége és hamutartalma
szerint meglehetősen tág határok közt változik, tekintve
továbbá, hogy a tápvíz hőfoka, sőt a gőz nedvessége
is lényegesen befolyásolja az elgőzölögtető kisérletek
eredményeit, ezek ,csak durva becslésnek képezhetik
alapját; értéküket még inkább csökkenti az a körülmény,
hogy a megállapított veszteségeknek okaira nézve semmi
féle útbaigazítást nem adnak és azok elhárítására leg­
feljebb hosszas próbálgatás folyamán vezethetnek.
63
(Minden jog fentartva.)
Sokkal biztosabb támpontot nyújtanak az égés­
termékek vizsgálatából nyert adatok; mert a füstgázok
összetétele és hőmérséklete a tüzelő anyag minőségétől
függetlenül, nemcsak a veszteségek normális volta, vagy
abnormitásai felől tájékoztat bennünket, hanem az észlelt
veszteségek forrásaira is utal. Mivel pedig ezen adatok
révén a tüzelés menetét könnyű szerrel szakadatlanul
figyelemmel kisérhetjük, rövidesen megállapíthatjuk az
észlelt hibák elhárítását czélzó intézkedéseinek hasznát
is és igazolhatjuk egyúttal, vájjon helyes következte­
téseket vontunk-e le kísérleteink adataiból.
Gőzkazánoknál a veszteségek legfőbb kútforrása
az égéstermékekkel távozó melegmennyiség; a rostélyon
elégetlenűl keresztülhulló szén és a korom alakjában
kárba vesző meleg, mig a sugárzás és vezetés okozta
veszteség rendes körülmények között másodrendű az
égéstermékek által okozott melegveszteséghez képest.
Ha azonban az előbbi veszteségek a szokott mértéket
meg is haladnák, az alig kerülheti el figyelmünket, mert
legott feltűnik a hamuban, ha szertelen sok a rostélyon
keresztül hullott szén, ép úgy, mint a kazánház tetemes
hőmérséklete, ha túlságos a sugárzás.
Tudvalevő, hogy a tüzelő szerkezet annál jobban
értékesíti a meleget, minél kisebb az égéstermékek
mennyisége és minél alacsonyabb a hőmérsékletük. Ha
tiszta szén levegőben ég el és a levegő oxigénjét teljesen
elhasználná, akkor tökéletes égést tételezve föl, az égés
terméke szénsav és e levegőből fenmaradt nitrogén volna,
mivel pedig a szénsav térfogata az égésre felhasznált
oxigén térfogatával egyenlő,* az égési termékek a levegő
összetételének megfelelően 2 1 % (tér százalék) szénsavat
és 79°/o nitrogént tartalmaznának. Szenet levegőben úgy
elégetni, hogy a levegő összes oxigénje az égés táplálására
használtassák azonban csak akkor lehet, ha a szén
molekuláris állapotban jut a levegőhöz; ezt a föltételt
gázalakú tüzelő anyagoknál megvalósítjuk és szénpor
tüzelő szerkezetben finom szénporral nagyjában meg­
közelítjük.
Darabos szilárd tüzelő anyag elégetésére azonban
mindig fölös levegő szükséges, mert különben tökéletlen
lesz az égés, a füstgázakkal éghető, de el nem égett
gázalakú termékek is távoznak.
Minél csekélyebb levegőfölösleggel sikerül a tökéletes
elégetés, vagy más szóval, minél közelebb áll a füstgázok
szénsavtartalma az elméleti maximumhoz, annál gazda­
ságosabb a tüzelés, föltéve, hogy a füstgázok hőmér­
séklete a kellő korlátok között ingadozik.
Közönséges tüzelőanyagainkkal azonban a 21%
* Az Avogadro-féle törvény értelmében 22'33 liter bármiféle
gáz súlya a grammokban kifejezett molekulasulylyal egyenlő, tehát
22‘33 liter oxigén (02) súlya 32 gr., de 32 gr. oxigén 12 gr. szénnel
egyesülve 32 — |—12 = 44 gr. szénsavat (C02) ád; és ennek térfogata
az említett törvény szerint 22*33 liter, vagyis ugyanannyi mint az
oxigéné volt, melyből keletkezett.
 64 POLYTECHNIKAI SZEMLE
szénsav még akkor sem volna elérhető, ha tényleg
sikerülne is a levegő oxigénjét tökéletesen kihasználnunk,
mert azok a szén mellett még hidrogént is tartalmaznak,
a mely vízzé égve az oxigén egy részét leköti és ennek
az oxigénnek a térfogata a füstgázok vizsgálatánál
méréseinken kívül esik, bár az égéstermékekben foglalt
viz meghatározható, sőt mint látni fogjuk, bizonyos
esetekben meg is határozandó.
Üzemben álló kazánon, lehetőleg két helyen, még
pedig az első és az utolsó füstcsatornában határozzuk
meg a füstgázok összetételét, hogy a két helyen nyert
adatokból a falazat tömörségére, illetőleg a falréseken
beszivott levegő mennyiségére vonhassunk következtetést;
a füstgázok hőmérsékletét az utolsó füstcsatorna végén
mérjük.
Az első kisérletsorozatot legczélszerűbben a fűtő
munkájának megfigyelésével, de befolyásolása nélkül
végezzük, hogy a'tüzelés rendes menetéről képet nyer­
jünk. A kísérlet egyik tűztakarifástól a'fmásikig tartson,
gázpróbákat 10—15 perczenkint veszünk, a próbák mind­
egyikében meghatározzuk a szénsavat, mig az oxigént és
a szénoxidot csak minden második vagy harmadik gáz­
próbából határozzuk meg. Ezen kisérleteknél különösen
arra fordítjuk figyelmünket, hogy miképen változik a
füstgázok szénsavtartalma 'és hőmérséklete a rostély
fokozatos elsalakosodásával, mennyiben térnek el a köz­
vetlen rátüzelés után nyert adatok azoktól, a melyeket
a tűz leégése után, tehát ^közvetlenül a rátüzelés előtt
kaptunk. A fűtőre nézve megjegyezzük, hogy mily vastag
szénréteget tart a rostélyon, mily magas vízállást a
kazánban; hányszor nyitja ki óránkint a tüzelő ajtót,
hányszor tüzel, változtatja-e a füstrekesztőt, hogyan
osztja el a szenet, nem-e ég ki helyenként a rostélya stb.
Ezen első tájékoztató kisérletsor kioktat bennünket arra
nézve, tömör-e a falazat, kicsiny vagy nagy levegőfölös­
leggel történik-e az elégés, helyesek-e a rátüzelési és tűz-
takaritási periódusok, nem ég-e le túlságosan a szén,
egyenletesen dolgozik-e a fűtő stb.
Ezen kisérletsor után a fűtő kellő utasításával a
tüzelés legkedvezőbb körülményeinek megállapítására
törekszünk, a melyeknél tehát a tökéletlen égés termékeitől
lehetőleg mentes füstgázok legkisebb hőfokkal és leg­
nagyobb szénsavtartalommal távoznak. A füstgázok
szénsavtartalma jó rostélytüzelésnél 1 0 —1 2 % körül
ingadozik, nagyon kedvező esetben 14%-ra is felemel-
kedhetik, rossz tüzelésnél azonban 4—5% alá is csök­
kenhet, a hőmérséklet alsó határa 200° C. körül ingadozik;
jól dimensionált kazánnál, ha megerőltetve nincs, nem
igen haladja túl a 300° C.-ot, bár nagyon erőltetett vagy
helytelenül falazott kazánnál az 500° C.-ot is eléri.
A füstgázok összetétele és hőmérséklete megadott
tüzelőszerkezeten és tüzelőanyaggal 3 változótól függ.
1. A füstrekesztő nyílásától. 2. A szabad rostély felülettől.
3. A rostélyon tartott szénréteg vastagságától.
Egészen nyitott füstrekesztőn keresztül a kémény
szivóképessége teljesen érvényesül; ez esetben a leg­
nagyobb a rostély alatt és a tüzelő térben uralkodó
nyomások különbsége; a füstrekesztő fokozatos elzárásával
ezt a nyomás-különbséget csökkentjük, a mikor egyúttal
a rostélyon beömlő levegő haladási sebessége és azzal
mennyisége is csökken.
Ha ellenben a füstrekesztőt változatlanul hagyom,
de a szabad rostélyfelületet csökkentem, akkor a külső
légnyomás és a tüzelő térben fellépő nyomás és ezzel
1898. márczius 1.
a levegő beömlő gyorsasága nagyjában nem változik,
mennyisége azonban a keresztmetszet csökkentésével
arányosan fogyatkozik.
A magas szénréteggel a rostélyon a beáramló
levegő súrlódását gyarapítjuk, a beömlő levegő az izzó
szénnel nagyobb felületen érintkezik, tehát a szén a
levegő oxigénjét jobban kihasználja vagyis csekélyebb
levegő fölösleggel sikerül tökéletesen elégetnünk a
szenet.
A három változó befolyása a füstgázokra mint
függvényre, tehát a következő:
A füstrekesztő elzárásával az égést tápláló levegő
mennyisége és beömlési sebessége csökken, az égést
lassítjuk; az égésnek ezt a nemét lappangó égésnek
mondjuk, sajátossága, hogy nagy a hő sugárzása a
tüzelő ajtók felé, elősegíti a szénoxidképződést, a mennyi­
ben az égéstermékek hosszasan érintkeznek az izzó
szénnel s alkalmuk van arra, hogy szénoxiddá reduká­
lódjanak. A rostélyfelület csökkenésével a tüzelés nagyobb
füstrekesztő nyílással mehet végbe, tehát az említett
lappangó égést elkerülve, sikerül az időegységenkint
elégetett szén mennyiségét a szükséglethez képest kor­
látoznunk. Ha végre magasabb szénréteget tartunk,
akkor nyílt fiistrekesztővel aránylag kisebb rostályon is
sok szenet égethetünk el gazdaságosan, mert a levegő
teljesebben használható ki az elégetés czéljaira, azonkívül
még a szénoxidképződéstől sem kell annyira tartanunk,
mint a lappangó égésnél, mert ez esetben a levegő a
nagy haladási sebessége és súrlódása folytán sokkal
hathatósabban keverődik az esetleg képződött szén-
oxiddal és azt sokkal biztosabban elégeti.
A nyílt füst-rekesztő a füstgázokat gyorsan szivja
a tüzelő téren és a füstcsatornákon keresztül, a gyorsan
haladó fütőgázok időegységenként ugyan több meleget
adnak le a fűtött felületeknek a lassan áramló égési ter­
mékeknél, de mivel az előbbiek jóval rövidebb ideig érint­
keznek a kazán-lemezzel, végső eredményben mégis
kevesebb meleget adnak át és igy a füstgázok hőmér­
séklete nyílt füstrekesztőnél rendesen magasabb, mint
kisebb rekesztő nyílás mellett. Ha nagy rekesztő nyílás
ellenére vékony szénréteget tartunk a rostélyon és az
égés nagy levegő-fölösleggel megy végbe, minek követ­
keztében már az égés kezdeti hőmérséklete is alacsony,
akkor megtörténhetik, hogy a füstgázok hőmérséklete,
bár kevesebb meleget adtak le, az utolsó füstcsatorna
végén alacsonyabb, mint kevésbbé nyílt füstrekesztő
mellett.
A további kísérletek folyamán meg kell tehát azt
a füstrekesztő nyílást állapítanunk, a melynél a füst­
gázok a legkisebb hőmérséklettel és legnagyobb szén­
savtartalommal távoznak. A füstrekesztő nyílást termé­
szetesen csak annyira szabad csökkentenünk, a mig
levegő híján tökéletlen égés termékei a füstgázokban
nem mutatkoznak és a mig az időegységben az üzem
szükségletéhez képest elég meleg fejlődik a rostélyon,
vagyis mig a kazánban a rendes gőzfogyasztás mellett
normális feszültséget bírunk tartani. Ha ezen körülmény
figyelembe vételével a legkedvezőbb viszonyt megállapí­
tottuk és egyidejűleg a füstcsatornák tömörségéről is
meggyőződést szereztünk s a mellett azt tapasztaltuk,
hogy az égéstermékek szénsavtartalma nem éri el a
kívánt mértéket, akkor vastagabb szénréteggel kezdünk
tüzelni, ehhez állítjuk be a füstrekesztőt, ügyelve ter­
mészetesen arra, hogy az égés még mindig tökéletes
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
legyen, a füstgázok szénoxidot ne tartalmazzanak;
szükség esetén a tűzréteget a rostély fokozatos elsalako-
sodásával arányosan változtatjuk; tehát a tiszta tűz
rétegét vastagabban tartjuk mint a salakos tűzét. Ha a
vastagabb tűzréteggel és a minimumra csökkentett füst-
rekesztővel a rostélyon az időegységben kelleténél több
meleg fejlődik, vagyis a nyomás a kazánban túlhaladja
az üzem igényeit, akkor a rostélyt részben fedni kell.
Észlelésünkből ugyanis azt a következtetést vontuk le,
hogy a rendelkezésünkre álló tüzelőanyagból a meglevő
rostélyfelületen raczionális tüzeléssel sokkal többet kell
elégetnünk, tehát sokkal több meleget kell fejlesztenünk,
mint a mennyit fogyasztunk, ha ezen a rostélyon mégis
csak a szükséges melegmennyiséget állítjuk elő, az a
gazdaságos tüzelés rovására történik.
Ha viszont egészen nyitott füstrekesztővel meg­
felelő összetételű és elég alacsony hőmérsékletű füst­
gázok mellett nem tudunk kellőképen gőzt tartani, az
annak jele, hogy nem fejlődik az idő egységében annyi
meleg a rostélyon, mint a mekkora a kazán fogyasztása,
tehát nagyobbitanunk kell a rostélyt. Itt ugyan a kürtő
hiányos szivóképességében is kereshető a tüzelés hibája,
ez azonban könnyen felismerhető abból, hogy a rostélyon
csak vékony szénréteget lehet tökéletesen elégetni.
Ha sík rostélyon tüzelünk, a füstgázokban csak
elvétve, nagy szénsavtartalom és magas tűzréteg mellett
találunk szénoxidot, lépcsős rostélyokon azonban, de
még inkább a secundär levegővel dolgozó félgáz- és
A szerszám aczél k e z elé se és ed zése k ü lönös tekintettel a gyakorlat
igényeire.
(Vége.)
VII. FEJEZET.
Az edzésnél előforduló balsikerek és azok okai.
Minden az edzésnél előforduló balsiker, mely a
szerszám használhatlanná válását vonja maga után, arra
használandó fel, hogy a balsiker oka kiderittessék; ez által
az illető szerszámlakatos is és ellenőrzésére hivatott
elöljárója is a szerszám edzésben a legnagyobb tökélyre
fog szert tenni és a balsiker tisztán csak anyaghibákból
eredőkre fog redukáltatok
Az edzésnél előforduló balsikerek okai két csoportba
sorolhatók, a) az anyagban rejlők és b) az eljárásnál
követett hibákból eredőkre.
Az anyagban rejlő hibák, melyek az edzésnél
repedést idézhetnek elő: 1. egyenetlen keménység és
sűrűség, nem homogén aczélban a széntartalom egyen­
lőtlen elosztása miatt.
Ezen hiba következménye, hogy a széndúsabb
részek edzési hőfoka alacsonyabb lévén, mint a szénben
szegényebbeké, az aczél egyes részei az edzési hőfokot
65
füstemésztőknek mondott tüzeléseknél csekély szénsav­
tartalommal, nagy levegő fölösleg mellett is akadunk néha
tetemes mennyiségű szénoxidra; de ez a dolog termé­
szetében fekszik. Régebben ugyan azt hitték, sőt sok
újabb kézi könyvben ma is azt találjuk, hogy szén-
oxid akkor keletkezik, ha kevés levegővel ég el a szén,
vagyis mivel a szénre annyi 0 nem jut, hogy C0 2-vé
égjen, csak CO-vá alakul, ma azonban tudjuk azt, hogy
a szenet közvetlenül szénoxiddá elégetni nem lehet,
mindig szénsav keletkezik első sorban és az redukálódik
izzó szénen keresztül haladva szénoxiddá. A szénoxid
aztán, ha gyúlási hőmérsékleten felül secundär levegővel
találkozik, újra szénsavvá ég. A félgáztüzeléseknél szán­
dékosan idézzük elő a szénoxidképződést; mert ha a
levegő nagyon vastag izzó szénrétegen halad keresztül,
az oxigén sokkal nagyobb részben használható ki az
égés czéljaira, ez esetben a tökéletlen elégéstől nem
tartunk, sőt azt akarjuk elérni; a képződő égéstermék a
szénoxiddús szénsav és nitrogén. A szénoxid gázalakú
tüzelőanyag és mint ilyen csekély levegő fölösleggel
égethető el, úgy, hogy végeredményben 15— 16% OCX
tartalmú égés termékeket kaphatunk jó félgáztüzelés után,
de ha a secundär levegő a gázt nem éri elég magas
hőmérsékleten, akkor a szénoxid egy része elégetlenül
távozik s igy a secundär levegő nagy fölöslege mellett
is tartalmazhatnak a füstgázok szénoxidot.
(Folytatása következik.)
(Minden jog fentartva.)
már elérték, midőn más részei azon alól vannak, mások
esetleg már túlhevittettek. Lehűtésnél, az egyenlőtlen
keménységű részek egyenlőtlen összehúzódásából eredő,
nagyobb feszültségek támadnak, melyek, a szerszámnak
repedését mindjárt a hűtőfolyadékban, vagy később a
levegőn idézhetik elő.
2. Rétegvonal vagy az ingot szívó fejétől eredő
folytonossághiány (rendesen a rúd közepén vagy végén).
Réteges, nem tiszta rúdból készült szerszám az
edzésnél vagy utána biztosan elreped, különösen, ha a
réteg haránt irányban való mérete, a keresztmetszet
hosszméretéhez képest nagy. Ugyanis a felmelegítés
folytán bekövetkezett kiterjedés és az utána következő
hirtelen lehűtéssel járó összehúzódásból eredő feszült­
ségnek, a réteg által gyengített keresztmetszet nem bir
ellentállani és előbb utóbb a szerszám repedését idézi
elő. Ha azonban a melegítés, vagy a lehűtés nem történt
egyenletesen, a legcsekélyebb réteg is a darab törését
vonja maga után. Az anyaghiba (réteg) miatt törött
aczélt arról ismerni meg, hogy a repedés mindig hossz­
irányú és ha ezen repedés irányában egészen széjjel
 66 POLYTECHNIKAI SZEM I.E
törjük a darabot, a törési felület feketének mutatkozik.
A fekete szin már az ingotban történt oxydálástól ered.
A tárgyalt két anyaghiba, t. i. az egyenlőtlen
keménység, mely az edzésnél törést von maga után és
az aczélrúd rétegessége, a fogyasztóhoz került aczél-
rudaknál igen ritkán fordul elő; oly aczél pedig, mely
károshatású alkatrészeket, kén, phosphor, czink, réz stb.
tartalmaz egyáltalában nem.
Ha valamely szerszámon, tehát edzés után hossz­
repedést veszünk észre, törjük el az amúgy is haszna­
vehetetlen szerszámot és pedig oly módon, hogy a
hosszrepedés irányában és arra merőlegesen törési felü­
letet nyerjünk. A haránt törési felület arra nézve tájé­
koztat teljes biztonsággal, helyes edzési hőfoknál történt-e
a lehűtés, vagy túl volt e hevítve, keresztül volt e
melegítve vagy pedig a szerszám belseje kevésbé volt
melegítve, mint a külső részek. Ha tulhevitést állapítunk
meg (a törési felület durvább szemcsés és világosabb
színű), akkor a törés okát sem kell tovább keresni,
különösen, ha keményebb aczéllal van dolgunk. Ha tul-
hevités nem történt, a hiba okát [a hosszirányú törési
felület minőségéből lehet megítélni. A hossz törési felület
ugyanis vagy piszkosfekete, vagy jellemző kék színű,
vagy a haránt törési felülethez hasonlóan tiszta; az első
esetben az aczél réteges volt, a másodikban a vízben
repedt el egyenlőtlen melegítés vagy helytelen lehűtés
folytán, a harmadik esetben a törés egyenlőtlen feszült­
ségek miatt a levegőn történt. Helytelen lehűtés vagy a
szerszámban az egyenlőtlen megmunkálástól eredő és
kiizzitás által ki nem egyenlített feszültségekre, lehet
következtetni, ha a törött darab, törési felülete a szabály-
szerű edzésnek megfelelően sima és egyenletes. Ha a
repedést csak a megeresztés után állapítjuk meg, a
törési felület (a repedés irányában eső) arra nézve
tájékoztat, vájjon a repedés a lehűtés alkalmával a víz­
ben (vizrepedés, kék szinű), vagy a lehűtés után a
levegőn történt-e. Utóbbi esetben a törési felület azon
megeresztési színnel bir, melyre a szerszám maga meg-
eresztetett. Levegőn akkor reped az edzett szerszám,
ha nagyobb tömegű és teljes lehűlése előtt vették ki a
vízből. Az aczél belseje a levegőn való lehűlés folytán
összehúzódik, a külső merev és kemény részek nem
engednek, mert már megmerevedettek, kemények és igy
a repedés előbb-utóbb be kell, hogy következzék.
Haránt repedés, ha a vizbemártás irányára merő­
leges, arra mutat, hogy az edzendő szerszám nagyobb
hosszban volt melegítve, mint lehűtve; a törés épen a
viz szin által határolt keresztmetszetben történt. Ennek
elkerülése végett, oly szerszámot, mely csak részben
edzendő, úgy melegítjük, hogy a meleg a megedzendő
részen ugyan túl terjedjen, de átmenetileg elveszően a
hideg részig és a lehűtésnél a szerszámot fel-le mozgat­
juk, hogy a meg nem edzendő rész puha maradjon.
A vágó éllel párhuzamos repedés, annak tulhevi-
tésére mutat. Ha a repedés az élhez képest domború,
csak a sarkai voltak tulhevitve, ha homorú, akkor a
középrész. Az él repedt részének letörése teljes fel­
világosítást nyújt.
A szerszám él kitöredezése használatnál, arra mutat,
hogy nem volt eléggé megeresztve. Gyakran megtörténik,
hogy az él igen finoman töredezik és akkor, ha közelebb­
ről meg nem vizsgálják, az él eltompulását meg nem
felelő keménységnek tulajdonítják, holott túlságos kemény
és jobban megeresztendő. Az él megtorlódása vagy gyors
1898. márczius 1.
kopása túlságos megeresztésből ered; ha csak az aczél
keménysége különben a czélnak megfelelő. Helyes készítés
és gondos edzés daczára, a szerszám hasznavehetetlen,
ha az aczél minőség megválasztásában hiba történt.
Pl. oly véső, mely a kék megeresztési szincsoport, egyik
színénél sem felel meg, mert éle törik, oly aczélból való,
mely e czélra túlságos kemény.
Helytelen kikovácsolás is lehet némelykor oka, hogy
a szerszám éle használata alkalmával törik. Valamely
lapos vagy négyzet keresztmetszetű aczél, élnek vagy
csúcsosra való kikovácsolása alkalmával a keresztmet­
szetnek nem minden része enged egyformán a kalapács­
ütésnek ; e miatt az él felé eső részben a belső részek
elválnak az oldalfelületüktől és ott réteg vagy hézag
képződik. Ha ezen részt le nem vágják, használatkor
biztosan letörik.
Leggyakoribb hibák a szerszám melegítésénél tör­
ténnek, mert ez az edzési művelet legkényesebb része.
Helyesen történt a melegítés és a sikert biztosítja, ha a
megedzendő szerszám vagy szerszámrész egész töme­
gében egyenletesen és az illető a czélnak megfelelő, tehát
edzési hőfokára melegittetett. Ha ezen hőfokon túl tör­
tént a melegítés, a szerszám tulhevitett és hirtelen lehű­
tésnél biztosan reped.
A tulhevitett aczélt czélszerűbb le nem hűteni,
mivel mint szerszám úgy sem felel meg, hanem száraz,
csöndes levegőn teljesen kihűlni engedni és az újra
való melegítést csak azután ismételni. A mennyiben
azonban a tulhevitést csak a lehűtés után, a meg nem
felelő keménység és az él nem használt részén létesített
törési felületből állapítottuk meg, az edzés megismétlése
előtt, a szerszámot okvetlenül ki kell lágyítani, kiizzitani;
különben a melegítés vagy lehűtéskor elreped.
Nagyobb tömegű szerszám helyes és egyenletes
átmelegitése nagy nehézséggel jár. Ha a melegítés
helyesen történt, akkor az edzett szerszám teljes kereszt-
metszete egyenletes sima felülettel bir, ha a keresztmet­
szet közép része nem volt edzési hőfokra melegítve, ezt
a keresztmetszet ezen részének szemcsés szerkezete
árulja e l; de ez nem baj, ha a körülötte levő szabály­
szerűen edzett rész egyenlő és kellő méretű és a kevésbbé
melegített, úgynevezett magba átmenő. Ily szerszám
külső része kemény, finom szerkezetű, belseje puha,
durvább szemcséjű, ennél fogva szívóssága nagyobb,
a mi némelykor különösen előnyös tulajdonság. Ha a
helyes edzésű kéreg igen vékony, az egész szerszám
puha marad és a reszelő jól fogja.
Oly szerszám, melyet nagyon sokszor, vagy
nagyon soká hevitettek, vastag zunder réteggel vonódik
be, mely a vízben nem válik le tökéletesen, ez által a
lehűlést neheziti. Részben edzett szerszámnál, ha a zunder
már el is van távolitva, annnak vastagságát a nem
edzett rész határán pontosan látni. Vastag zunder réteg
tehát túlságos melegítésre mutat, de nem szükségkép
tulhevitésre is. Az ilyen aczél helyes edzés után a
nyers töréshez hasonló töréssel bir, mintha nem is
volna edzve. Ha edzés után a szerszám elégednek
mutatkozik (a törési felület fényes, durva szemcsés),
akkor ezt mindig az edzéshez való melegítés okozta,
mivel a kovácsolásnál elégett aczél szélein, haránt repe­
déseket mutat és szabályszerű edzés után sűrűbb és
nem fényes töréssel bir.
A mondottakból látni való, hogy a helytelen mele­
gítéssel elkövetett hibák, utólag az aczél törési fejüle-
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
tének minőségéből egész pontosan és minden kétséget
kizáróan megállapíthatók és nem szükséges hozzá más
gyakorlat, mint az edzési hőfok megállapítása czéljából
•megejtendő és a III. fejezetben leirt kísérletet párszor
ismételni, természetesen mindig az állandóan használat­
ban levő aczélnemmel. Minden hőszinnek hattározott és
jellemző sűrűségű törési felület felel meg és igy fordítva
a törési telületből azon hőfokra lehet következtetni,
melyre az aczél edzés végett fel volt hevítve.
Helyes melegítés daczára is hasznavehetlenné vál-
hatik a szerszám, ha szabálytalan, meg nem felelő
módon történt a lehűtés, mert ennek következtében alakvál­
tozást szenvedett. így fúrók, melyek egész hosszúsá­
gúkban edzendők, elgörbülnek, ha nem függélyesen
merittettek a hűtő folyadékba. Mennél hosszabb a fúró és
mennél vékonyabb, annál könnyebben görbül el. Ha a
fúró keresztmetszeteiben nem volt egyenlően melegítve,
a függélyes lehűtés daczára is, elgörbül. Csavarmenet
vágó fúrók akkor is hasznavehetlennekké válnak, ha
lehűtésük folytán oly hosszváltozást szenvedtek, mely a
csavarmeneteknek sűrűségét lényegesen megváltoztatta.
Hengeres, vagy üreges szerszámok (ür caliber) hely­
telen lehűtés folytán szintén alakváltozást szenvednek,
elgörbülnek, a körhenger ovális lesz. Csiszolás által pontos
alakra és méretre hozhatók, ha az alakváltozás nem
túlságos nagy.
VIII. FEJEZET.
A leggyakrabban használt szerszám ok edzésénél köve­
tendő eljárás.
Az edzés keresztülvitelének az előbbiekben ismer­
tetett szabályainak alkalmazását néhány példában mutat­
juk be, röviden megemlítve a gyakrabban használni
szokott szerszámok gyártásánál követendő eljárást is.
Minden előfordulható esetre az edzés miként való
teljesítésére utasítást adni, természetesen nem lehet;
de az alább felsorolt példák az eljárást eléggé meg­
világítják és újabb esetekre, egyik másik eljárás némi
módosítással könnyen lesz alkalmazható.
1. Supportkések nagy és kis esztergák, gyalnpadok és
vésőgépek számára, fémek megmunkálásához.
Ezen szerszámok kovácsolása legföljebb sárga meleg­
ben, kemény aczélokból valók világos vörös izzásnál és
minél kevesebb meleggel (egy meleg alatt, egyszeri
hevítést értünk, mely a darabnak megdolgozás végett a
tűzből való kivételéig tart) történjék. Gőzpörölylyel való
kovácsolás alatt az izzó aczél világosabb izzásba megy
át, ez a melegitésnél szintén tekintetbe veendő. Az aczél
kalapálását, tömörítését abba kell hagyni, ha az aczél
vörös-barnára hült le, vagy pláne megfeketedett, különben
rétegessé válik.
Az él kikovácsolása után külső része levágandó,
mivel ott hamar lehűl és a már ismert okból réteges.
Teljes lehűlés végett száraz, léghuzammentes helyre
tegyük a kikovácsolt szerszámot.
A kovácsolási meleget edzéshez felhasználni nem
szabad.
Edzés végett a supportkéseket kikovácsolt részükön
kevéssé túl, nyílt kovácstűzben, lehetőleg faszén tüzeléssel,
67
eleintén gyenge és midőn már a vörös-barna színre teljesen
átmelegedett, erős széllel az edzési hőfokra melegitjük.
Az él felfelé és a fúró fej torkolatán túl legyen elhelyezve
úgy, hogy a mögötte levő nagyobb tömegű részek által
vezetés utján melegedjen. Ennek elmulasztása az él tul-
hevitését vonná maga után; mert a gyenge él sokkal
hamarább melegszik, mint a mögötte levő vastagabb
részek.
Ha a megedzendő részlet egyenlően elérte az
edzési hőfokot, vagyis félhomályban az ismert hőszint
egyenletesen mutatja, a kést a tűzből kiveszszük és körül­
belül 20° C állott vízben lehűtjük, oly módon, hogy az
él minden pontja egyszerre érje a viz felületét. Az ez által
megállapított irányban a megedzendő részletnél valamivel
hosszabb részt a viz alá merítünk, spirál vonalban körül-
viszszük és az alatt kevéssé ki-be is mozgatjuk, hogy a
viz színe ne mindig ugyanazon keresztmetszetet érje;
különben ott eltörhetnék. Midőn a viz alatt levő rész
már nem izzó, a kívül eső részlet pedig kevéssé, a kést
a vízből kiemeljük, az él mögötti felületet horzsakővel,
vagy más módon a zundertől megtisztítjuk.
A viz fölött maradt meleg részlet, vezetés utján a
lehűtött részt felmelegiti, a melegedés hőfokát a ledör­
zsölt felületen mutatkozó megeresztési szinek jelzik. Ha
a kívánt szin megjelent, azt hirtelen lehűtéssel megrög-
zitjük. Ha a supportkés éle túl ereszkedett, újra kell
megedzeni; de előbb teljesen ki kell lágyítani.
A tulmegeresztésnek elejét veszszük, ha az izzón
hagyott rész kisebb méretű; mert akkor a hőszinek
haladása elég lassú és a megrögzítés pillanatát nem
lehet elmulasztani.
Ha a supportkéstől különös nagy keménységet és
szívósságot kivánunk, mint pl. vasúti kocsi kerekek
fékezéstől keményedéit abroncsainak leesztergálásánál
használt durva forgácskésektől, czélszerű a megeresztést
a leirt módon azon különbséggel végezni, hogy az első
megeresztési szint (világos sárga), csak az él mögé 3—4
mm.-re engedjük jutni és akkor hirtelen lehűtjük. Ez által
elérjük azt. hogy az él lehető legkeményebb és a
mögötte levő részek puhábbak, de igen szívósak lesznek.
Ha ezen késeket oly aczélból készítjük, mely üveg­
keményre edzve is elegendő s z í v ó s (és ily aczélt bel­
földi anyagból is sikerült gyártani), a megeresztésük el
is maradhat.
A supportkések megeresztési szine aczél minőségük
és a velük megmunkálni kívánt fémek keménysége
szerint választandó.
A kés éle minél tartósabb, tehát kemény és s z í v ó s
legyen, hogy köszörülés nélkül annál nagyobb teljesít­
ménye legyen. Minél nagyobb a késhez használt aczél
keménysége ugyanazon fém elforgácsoláshoz, megeresz­
tési hőfokát nagyobbnak választjuk, vagyis jobban meg­
eresztjük, nehogy nagyobb merevsége miatt az él
töredezzék.
Gyakran előfordul azon eset, hogy világos sárgára
megeresztett kések első használatkor hamar elkopnak,
de megköszörülésük után az él pompásan tart. Ennek
oka az, hogy a megeresztés nem terjed ki a legkülső
élre és igy az merev maradt és finoman kitöredezett az
első használatnál. Az utána következő leköszörülés
helyesen megeresztett élt létesit, mely aztán teljesen
meg is felel.
 68 POLYTECHNIKAI SZEMLE
2. Csavarmenetvágó fúrók.
Az aczélrudak feldarabolása után, ezeket czélszerű
kilágyitani, hogy az esetleg meglevő belső feszültségek
kiegyenlittessenek, és az elforgácsolás is könnyebben
történhessék.
Csavarmenetfúrók készítéséhez lehetőleg olyan
aczélt válaszszunk, mely elegendő keménység és szívósság
mellett a helyes edzés alkalmából minimális hosz-
változást szenved. Ha az aczélnak edzésből eredő hosz-
változása nagyobb, akkor a hosszegységre (1 ang. "-re)
eső menetek száma a csavarmenet fúró edzése után
más mint edzés előtt volt és e miatt esetleg (különösen,
ha a fúró hosszú) használhatlanná lesz.
Különösen fontos és nehezen teljesítendő feltétel
ez a mozdonykazánok, álló kazán és tüzszekrény
menyezetének merevítő csavarjainak megfelelő menetek
vágására szolgáló menyezet csavarfúrók készítésénél.
Ezen fúrók egész 1'5 m. hosszúak, alsó részük csavar­
menet vágásra van szerkesztve, felső részük csavarme­
netekkel bir, de horonyok nélkül, ez csak egyenes
vezetésre szolgál, a két rész között egy darab, menet
nélkül való, sima. A menetek sűrűsége (az 1" ang.
hosszra eső menetek száma) mindkét részben egyenlő.
Azon részét a fúrónak, mely a csavarmeneteket
kivágja, tehát a tulajdonképeni fúrót, megedzzük, a vezető
részt ellenben nem edzzük meg, ezáltal az edzésnél az
elgörbülés esélyét felére redukáljuk, a nélkül, hogy a
fúró élettartamát ezáltal csökkentenék, mert használat­
kor eléggé olajozzák a fúró mindkét részét, a súrlódás
ezáltal annyira redukálódik, hogy menetek kopása a
vezető részben is minimális. A vezető részt nyersen
hagyni azonban csak az esetben czélszerű, ha oly aczél-
ból készíthetjük a fúrót, melynek hosszváltozása az
edzésnél elenyésző csekély, különben a fúró és vezető
részben a csavarmenetsűrűség lényegesen eltérő, az
ezáltal előálló feszültség ennek következtében a mene­
teket kiszakítani vagy a fúrót elgörbíteni igyekszik. Egy
fordulatnál ugyanis a fúró egy menetmagassággal előre
halad, ha már most az edzetlen vezető részben a
menetmagasság nem egyenlő, az edzett vágó rész
menetmagasságával a fúró közbeeső része összenyomás
vagy húzásra van igénybe véve, mely huzó vagy nyomó
erő, a már vágott csavarmeneteket veszi igénybe, azo­
kat rongálja.
A csavarmenet vágó fúrók az egyenletes melegítés
könnyebb foganatosítása érdekében egészen megedzen-
dők, a nyakrészt a lehűtés alkalmából vagy külön meg-
eresztés által lehet meglágyítani. A melegítés alkalmas
kemenczékben, vagy nyílt faszén tűzben történik (1. V.
fejezetben a felhevités és ehhez való berendezések) és
folytonos megfigyelés alatt kell lennie, hogy egész töme­
gében egyformán melegithető legyen (hevítéséhez leg-
czélszerűbb edző csövet használni) és a megkívánt
edzési hőszin elérése után azonnal a tűzből kivétessék.
Lehűtése végett alkalmas fogóval úgy kell a fúrót meg­
ragadni, hogy a leggyorsabban, minden igazitgatás nél­
kül, függélyes helyzetben a közelben álló hűtő vizbe
mártható legyen. A lehűtés függélyes helyzetben, egy
helyen a fúró hosz, kétszeresének megfelelő mélységben
föl és le mozgatással történik legczélszerűbben; vissza­
húzásnál a fúró nyaka mindig a viz színe fölé kerüljön,
hogy lágyabb maradjon. Ha a lehűtésnek ezen módját
1898. márczius 1.
a medencze mélysége meg nem engedné, akkor a fúró
függélyes alámeritése után spirál vonalban körül viendő
és ez alatt saját tengelye körül is forgatandó, hogy min­
den részét egyaránt friss viz érje és a gőz körből kike­
rüljön.
A gőzképződés megszűnése után, a fúrót viz alatt
lefektetjük vagy a medencze oldalához támasztjuk.
Különösen gond fordítandó arra, hogy a függélyes irány
betartassák és az alámerités gyorsan és megállapodás
nélkül történjék. Ferdén lehűtött fúró elgörbül és az
alámeritésnél megállapodás, az illető vizszinnek meg­
felelő keresztmetszetben repedést vonhat maga után.
Támcsavarmenet vágó fú ró k álló kazánok számára,
de különösen menyezet csavar fú ró k vagy más hosszú
szerszámokat lehűtésnél körül vezetni nem czélszerű,
mivel ilyenkor a függélyes helyzetből kimozdul, mert a
különböző vízmélység a fúró előhaladásánál különböző
ellenállást tanúsít. Spirál vonalban való mozgatás, ha
a szerszám egyidejűleg saját függélyes tengelye körül
is nem forog, biztos elgörbülést von maga után.
A teljesen lehűlt fúrókat a vízből kiveszszük,
megtörüljük és megvizsgáljuk, nem mutat-e valahol
repedést és nem görbült-e el. Ha helyes volt az edzés,
a zundert egyenletesen levetette. Ráégett zunder hosszú
ideig való melegítésre mutat. Reszelővei minden egyes
fúrót a vágó élek hosszában megvizsgáljuk és annak
mindenütt le kell siklani, a mi egyenletes és megfelelő
keménységre mutat. Ha a reszelő megfogja a fúrót, ezt
a megeresztés enyhítésével kiegyenlíteni nem ajánlatos.
Az edzést meg kell ismételni. Egyenlőtlen keménység,
egyenlőtlen melegítésre mutat.
A megejtett vizsgálat után a megfelelő fúrók
szerszámköszörülő gépen megélesittetnek, hogy a nyert
tiszta felületeken a megeresztési színeket megfigyelni
lehessen.
A megeresztés sötét sárga színre, vagy az aczél
minőség szerint más sárga vagy vöröses-barna színre, leg­
czélszerűbben homokfürdőben, vagy átlyuggatott bádog­
lemezen történik, mely alatt faszéntűz ég. Ha a kívánt
szin egyenletesen fellépett, a fúrót fagygyúval bekenjük
és lehűlni hagyjuk, vagy vízben lehűtjük. Az előbbi
előnyösebb, mert keményebb marad a fúró.
3. Dörzsárak.
Akár egyenes, akár csavart metszőélekkel, úgy
edzendők, mint a csavarmenet vágófúrók, melegítésük
egyenletességére különös gond fordítandó és arra, hogy
az élek túl ne hevittessenek, különösen hirtelen melegítés
kerülendő. Ha csak nyílt kovácstűz áll rendelkezésre,
akkor a hevítés bádogcsőben, vagy bádogdobozban
faszénpor között történjék.
A lehűtés úgy történik, mint a csavarmenet vágó­
fúrókra nézve le volt írva. Megeresztési szin, a meg­
munkálandó fém minősége szerint, a sárga szincsoport
valamelyike.
4. Amerikai csigafúrók fémhez.
Ezen fúrók melegítése edzés végett éppen úgy
történik, mint a hosszú csavarmenet vágófúrók és dörzs­
árak ; hanem előzetes kilágyitásuk okvetlenül szükséges,
hogy a horonymarásból eredő feszültségei kiegyenlittes­
senek.
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Ezen fúrók szára szintén puha kell hogy maradjon,
e végből agyaggal vonandó be. Lehűtés végett a fúró­
kat szigorúan függélyes helyzetben merítjük a hűtő
vízbe úgy, hogy a fúró szára és a fúrónak sima, hen­
geres részének kis darabja a viz felszíne fölött maradjon.
Ezen helyzetben rázogatással igen gyorsan pár milli-
méternyire föl-le mozgatjuk, mig a gőzképződés meg­
szűnt, ekkor a szárat is alámeritjük és föl-le mozga­
tással lehűtjük és azután a fúrót viz alatt a víztartó
oldalához támasztjuk — hol teljesen lehűl.
fia a fúró melegítését alkalmas nyílt kovácstűzben
végezzük, a fúrószár csak fekete meleg marad és külön
lehűtést nem igényel.
Az amerikai csigafúrók megeresztése legczélsze-
rűbben homokfürdőben történik.
5. Gyalíi- és ollókések.
Melegítésük legkönnyebben nyílt faszéntűzben, ser­
penyőben vagy alkalmas szélkemenczében történik Kovács­
tűzben, mely csak egy fúvó nyílással bir, igen nehéz
az egész hosszú élt egyenletesen megmelegiteni. A meleg
az éltől a csavarlyukig elvesző legyen, az edzési hőfok
az él mögött 15—20 mm.-nyíre terjedjen. A lehűtés az
éllel párhuzamosan, hirtelen alámerités és fel-le mozga­
tással történik és tekintettel a czélszerűtlen lehűtési hely­
zetre (1. az aczél megeresztése V. fej.) és az egyenletes
melegítés nehézségére, leginkább olaj vagy fagygyúban,
a repedés és elgörbülés elkerülése végett. A megeresztés
szintén faszéntűzben történik, mefybe a gyalúkések füg­
gélyesen, élükkel fölfelé állíttatnak. A megeresztési szin
az éllel párhuzamosan fusson és ha búzavirág vagy ibolya
szin fellépett, lehűtés által megrögzittetik.
fí. Kalapácsok, kazánlemez tömörítők.
Ezeknek csak munkafelülete edzendő meg. Ha a
kalapács elég hosszú, hogy a két munkafelületét külön-
külön lehet megedzeni, akkor a melegítés is külön tör­
ténik. Az edzési hőfok a munkafelület mögött 10—15
mm.-nyire terjedjen és átmenetileg a kalapács testére.
A lehűtés a munkafelületekkel párhuzamosan és csak
annyira történik fel-le mozgatással, hogy a megmaradt
meleg a világos kék megeresztési szin létesítéséhez
legyen elegendő. Mindig előbb a széles végét kell meg­
edzeni és csak azután a keskenyt, hogy a már meg-
edzett rész a másiknak hevítése alatt ki ne lágyuljon.
A munkafelület egyenletes hevitése végett, czélszerű a
kalapácsot függélyesen a tűzbe állítani.
Ha a kalapács rövid, egész tömegében kell mele­
gíteni és azután előbb a keskeny munkalapot, utána a
széleset lehűteni és ezt felváltva ismételni, mig a közép
rész barna melegre lehűlt, akkor az egész végképen
lehűtendő. Külön megeresztés nem szükséges.
A kazán tömörítő edzésénél úgy kell eljárni,
mintha egyoldalú kalapács volna.
7. Szegecs fejező.
Szintén csak a munkafelületet kell megedzeni, a
melegítés okvetlen a kimélyitett rész legmélyebb pontján
valamivel túl kell történnie és átmenetileg eltűnő legyen.
Az él tulhevitését ki kell kerülni, különben a lehűtéskor,
(59
vagy a használatban köröskörül gömbalakúan leválik.
A lehűtés legjobban vizsugárral történik, melyet a mélyí­
tett rész közepére irányítunk. Ha ez nem lehetséges,
akkor vizbe merítéssel, úgy, hogy az él minden pontja
egyszerre érje a viz színét, tehát függélyes helyzetben,
körülvezetés nélkül. Alámerités után annyira vissza kell
huzni, hogy a kimélyitett részből a megmelegedett viz
ki kerüljön és ezután ismét más helyen alámeriteni.
A megeresztés belülről kifelé, tehát az edzési
meleg telhasználásával történik, még pedig a kék meg­
eresztési szincsoport valamelyikére.
8. Csavarmenetvágó pofák.
Ezek egészben edzetnek meg, melegítésük tehát
csoportosan, edző kemenczében történik. Az igen kis
méretűek (V2 "-ig) egyszerűen beleereszthetők a hűtő
vizbe, a többiek egyenkint hűttetnek le, zárt keskeny
elületiikkel előre, függélyes helyzetben.
Megeresztésük sötét sárga szinre, faszéntűz fölött
történik lapos serpenyőben, egyenletesen elosztott csen­
des faszéntűzre helyezett bádog lemezen, melyre a pofák
csoportosan egymás mellé helyeztetnek. (Ha a kívánt meg­
eresztési szin egyenletesen fellépett, az illető darabokat
kiveszszük és faggyúval bekenve, kihűlés végett száraz
helyen elteszszük.)
9. Caliberek.
Ezek pontos mértékek, köralakú lyuk, vagy hen­
gerátmérők ellenőrzésére. Mint igen sokat és kopásra
igénybe vett mérőeszközök, minél keményebbeknek kell
lenniök, tekintet nélkül a szívósságra. Ennek folytán
meg nem eresztetnek. Az edzés folytán bekövetkező
térfogat- és méretváltozás, pontos köszörűgépeken
egyenlítendő ki. Az ürcaliber belső átmérője az edzés által
kisebbedik, a hengeres csapcaliber átmérője nagyobbo­
dik, hossza kisebbedik. Ha a használni szokott aczélra
nézve az összehúzódás és megvastagodás mértékét pon­
tosan megállapítottuk, ennek tekintetbe vételével az
ürcaliber vastagságát kisebbre, a csapcaliber belső átmé­
rőjét nagyobbra esztergáljuk, úgy, hogy edzés után a
megkívánt mérettel birjon. A csiszolás által való recti-
fikálást azonban telyesen elkerülni nem lehet.
A csapcaliberek, az egyenletes melegítés érdekében,
czélszerűen egészben (nyelestül) edzendők, a nyél utó­
lag ólomfürdőben kilágyitható; különben már a lehű­
tésnél is lágyabban hagyható az által, hogy a nyelet
alámerités után vissza-vissza huzzuk. A caliber nyél
kisebb mérvű megmelegedését az által is lehet elérni, ha
előzetesen agyaggal vonják be, melyhez szódát kever­
nek, hogy a tűzben ne váljon le az aczél felületéről.
A caliberedzés sikere a teljesen egyenletes mele­
gítés és a szigorúan függőleges lehűtéstől függ. Az ür-
calibert erre való tekintettel, előre elkészített, alul kihaj-
litott hármas ágú gömbvasra fűzzük és azzal együtt az
edző kemencze zárt csövében melegítjük. A gömbvas
vastagsága az ürcaliber üregéhez viszonyítva, olyan
legyen, hogy a hűtő viz még kellő gyors átfolyása biz­
tosítva legyen.
Ha az ürcaliber az edzési hőfokra fel van melegítve,
a rúd segélyével kiveszszük a kemenczéből, a három­
ágú rész lefelé van fordítva függélyes helyzetben, a
caliber ekkor a rúdon központosán helyezkedik el és
J70 POLYTECHNIKA! SZEMLE
ezen függélyes helyzetben a vízbe mentjük. Alámerités
után a caliber magasságnál kétszeres hosszban föl-alá
mozgatjuk, vagy a függélyes tengely körüli forgatás
mellett körülviszszük. Legbiztosabb lehűtési mód azonban
a már más helyütt ismertetett permetező lehűtés, mely
különösen a belső üregfelületet keményíti, de csak nagyobb
méretű calibernél alkalmazható.
Az ürcaliber edzésénél különösen arra kell vigyázni,
hogy el ne görbüljön, mert azt kiigazítani, különösen,
ha nagyobb mérvű, nem lehet.
Kúpos ürcaliber lehűtésénél a kisebb átmérőjű
rész elől legyen az alámeritésnél, hogy a viz könnyebben
folyhasson át az üregen.
A csapcaliber edzés által megvastagszik és e miatt
kör köszörülő gépen pontos méretre köszörülendő.
10. Vésők.
Fémek feldarabolása, vagy megfaragására való szer­
számoktól, keménységen kívül különösen nagy szívós­
ságot kívánunk.
Jó vésőnek éle még hosszabb használatnál sem
szabad tömörödni, vagy kitöredeznie.
Ha egy ismeretlen aczélból készült véső éle ibolya-
szinre megeresztve (szabályszerű edzést tételezve fel),
használatnál tömörödik, akkor utólag bibor-piros meg-
eresztéssel újra kipróbáljuk, ha ekkor is puha marad,
akkor vésők készítésére egyáltalában nem alkalmas. Ha
ellenben ibolya, sőt buzavirág-k ék színnél is jól tartja
élét, az ily aczél nem csak vésők, hanem mindazon
szerszámok készítésére alkalmas, melyek nem nyugodt
megterhelésnek, hanem lökéseknek kell ellentállaniok,
ilyenek lyukasztók, ollókések stb.
A vésőknek csak éle és e mögött 10— 15mm.-nyire
edzendő. Melegítésük kovácstűzben, faszénnel történik.
A meleg ne legyen élesen határolt; hanem a keményre
edzendő 10— 15 mm.-nyi rész mögött a vörös-barna és
feketébe átmenő legyen. A lehűtés az éllel párhuzamosan
történik, függélyes helyzetben és csak annyira, hogy a
buzavirág-kék vagy ibolya szin előtünéséhez szükséges
meleg mennyiség még megmaradjon benne.
A megeresztési szin az éllel párhuzamosan haladjon
előre. Ha annak előhaladása homorú vonalban történik,
az él sarkai melegebbek voltak és azokat külön-külön
pillanatra vízbe kell mártani, mig a szin előhaladása
megint az éllel párhuzamos (1. a supportkések meg-
eresztése).
11. Síkmarók (marókorongok).
Ezek síkfelületükön és legtöbbször hengerfelü­
letükön vannak fogazással ellátva és átmérőjükhöz képest
meglehetősen vastagok.
Gyártásuk nem megfelelő átmérőjű rúdból való
leszúrás, hanem vékonyabb rúdból levágott darabb tömö­
rítése, kikovácsolása által történik. A kikovácsolás a
megfelelő kovácsolási hőfoknál történik és mindaddig
tart, mig az izzási szin egészen eltűnt. Ez által szívós­
ságát növeljük. További megmunkálása előtt kilágyitandó,
hogy a tömörítésből keletkezett egyenlőtlen belső feszült­
ségek kiegyenlittessenek. Ezen eljárás különben minden
fajta marónál követendő.
A sikmarók edzéshez való melegítése edzőkemen-
czében, az edzőcsőben sikeresen végezhető, csak a
1898. márczius 1.
melegítésre nézve ismertetett szabályokat kell szorosan
betartani. Nyilt kovácstűzhelyen, faszéntűzben is lehet
ezen marókat szabályszerűen melegíteni, de csak akkor,
ha több nyílású fúvófejjel bir a tűzhely.
Ha a maró már egyenletesen az edzési hőfokra át
van melegítve, sik felületével párhuzamosan hűtendő le.
E végből minden átmérőhöz külön-külön alakított drótra
fűzik, melyen kívánt helyzete biztosítva van. A drót
derékszögben van meghajtva és rövid szárából közepén
ismét derékszögben U alak van kihajtva. Az U alak
párhuzamos vonalai a hosszú szár oldalára és annak
síkjába esnek és egymástól való távolságuk a maró
furatával egyenlő. A drót hosszú szára a lehűtésnél
függélyes. Az U alakra fűzött maró síklapja a vízszintes
rövid szárra, a hengeres rész a függélyes szárra és a
furat, az U alakra támaszkodik. Ezen drót segélyével a
marót gyorsan a kivánt módon a vizbe mártjuk és a
drótot gyorsan, de gyengén rázogatjuk, de úgy, hogy a
drót hosszú szára függélyes helyzetben maradjon, minek
folytán a maró igen kis föl-le mozgást végez és a
keletkezett vízgőzt magától eltávolitja. Ha a dróton,
melyet az edző ajkával megérint, a zümmögés megszű­
nését észleli, a marót a vízből gyorsan ki kell rántania
és gyorsan a mellette levő olajjal telt hordóba mártani,
hol teljesen lehűlni engedi.
A marókat rendesen nem szükséges megereszteni,
vagy csak a furat körüli részét, hogy a befolyás helyén
s z í v ó s legyen. Ezen megeresztés végett izzó vas darabra
helyezik, mely csak a furat körüli karimával érintkezzék.
Kisebb méretű marók megeresztése egy izzó, gömbölyű
vasrúdra való fűzés és .ezen való gyors forgatással
történik.
12. Horonymarók.
Oly marók, melyeknek vastagsága, átmérőjükhöz
képest igen kicsi és csupán hengerfelületükön, vagy
ezenkívül egyik vagy mindkét síkfelületükön bírnak
fogazással. Melegítésük úgy történik, mint a síkmarók-é.
Lehűtésük függélyes síkfelületük helyzetében történik.
Fogóval nem szabad megfogni, mivel a fogóval érintkező
helyen lehűl és e miatt a vízben megvetemedik.
Ennek elkerülése végett ismét drótot alkalmazunk,
melyet úgy kell alakítani, hogy a maró sík felületének
függélyes helyzetét biztosítsa. A drót végét e czélból
horog alakra készítik. A horognak a hosszú szárra]
párhuzamos ágának távolsága ettől, a maró vastagságá­
val egyenlő. A függélyes helyzetű horonymaró fura­
tának felső része a horog hajlására két pontban, oldal­
síkjaival a drót hosszú szárához és a horog függélyes
részéhez támaszkodik, ez által helyzete biztosítva van.
Lehűtése éppen úgy történik, mint a síkmarónál leírtuk.
13. Complikált alakú és nagytömegű marók.
Ezek melegítése, az élek és gyengébb részek
tulhevitésének elkerülése végett, levegő kizárásával
történik.
E végből azokat faszénporral telt vasszelenczékben
helyezik el, melyek légmentesen záró fedéllel láttatnak el.
Az edzési hőfok megítélése czéljából kis nyíláson
átdugott drótót használunk, melyet időnként meg kell
tekinteni. Ha a kivánt edzési hőfok el van érve, a
szelenczéből kivett marót olajban hűtik le, mivel az
biztosabb.
 1898. márczkvs 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 71

létében ismertetett módon, az edzési szint állapítjuk meg.

IX. FEJEZET. Ha ezt megállapítani sikerült, megpróbáljuk a vizsgálat
alatt levő aczélt ezen hőfoknál megedzeni. Ha az edzési
A szerszám aczél m egvizsgálása használhatóságának hőfokot eltaláltuk, a törési felülete egyenletesen sima,
m egállapítása végett. fémfényű. Ezen edzést begyakorlás végett többször
ismételjük, mig az edzési hőszint föltétlenül biztosan
Ha valamely szerszámaczélt, melynek összetételét, eltalálni képesek vagyunk.
tulajdonságait és kezelésmódját nem ismerjük, szerszá­ A helyesen edzett középkeménységű aczélon a
mok készítésére akarunk felhasználni, annak megvizs­ legjobb reszelő is elcsúszik. Ha a reszelő az aczélon
gálásánál ; következő módon járunk e l: fog, az nem elég kemény és forgácsoló szerszámra nem
1. Az aczélrudon egy rövid darabot vésővel való alkalmas.
bevágással határolunk és ezt a kovácsüllő élén át letör­ 5. Egy 100 mm. hosszú és vékony pálczikát fehér
jük. Az egyenlő kalapácsütések száma, vagyis a törés melegre tulhevitünk és utána levegőn, száraz helyen
elleni ellentállás nagysága, az aczél szívóssága és nyers kihűlni hagyjuk. Kihűlése után, vésővel körös-körül
keménysége iránt tájékoztat. A darab letörése után, a koczkát határolunk és azt az üllő élén át letörjük. Ha
törési felület minősége az aczél homogén voltáról győz a törési felülete az ugyanolyan méretű, de még melegítve
meg, ha az egyenletes szemcsés szerkezetet mutat. nem volt pálczika nyers törésével teljesen megegyezik,
2. A letört darabot, ha a letörésnél kemény minő- j ez annak jele, hogy ezen aczél többszöri edzés után
ségűnek találtuk, faszéntűzben világos vörös, ha puha sem változik minőségében.
minőségű, sárga izzásra melegítjük és gőzpöröly alatt j 6 . Ha a megvizsgált aczél csavarmenet fúrók
10—15, mm. négyzet keresztmetszetű rudacskává nyújt- készítésére szolgáljon, egy 1 0 milliméter négyzet
juk ki és sötét helyen alaposan megvizsgáljuk, nem keresztmetszetű és 300 mm.-nél valamivel hosszabb
mutat-e réteg vonalat, vagy haránt repedéseket? Ha a rudacskát edzünk meg, melynek átellenes oldalfelületein
pálczikát teljesen tisztának találtuk, száraz helyen telje­ finom pontozóval 300 mm.-nyi hosszat jelölünk meg.
sen lehűlni engedjük. Edzés után ezen jelzett hosszak 0'2—0'3 mm.-nél jobban
3. A lehűlt pálczika végét cseresznye-piros meleg­ meg ne rövidüljenek.
ben vízben lehűtjük és ezen megedzett részt, az üllő 7. A megvizsgálandó aczélból, minőségének meg­
élén át kalapácsütéssel letörjük. Ha törése előtt hajlik, felelő szerszámot készítünk, melyet a használatban levő
vagy ha egyáltalában nem törik le, hanem derék szögig aczélból készült ugyanoly méretű szerszámmal össze-
hajtható, ezen aczél egyáltalában nem használható, mert hasonlitóan próbálunk ki. Az összehasonlításnál minden
túlságosan puha, széntartalma 0'45°/o-on alul van. körülmény (metsző sebesség, megmunkálandó anyag,
4. A pálczika megmaradt részével, az edzés elme- ; azonos kezelés stb.) teljesen egyenlő és egyező legyen.

Teleíonálás nagy távolságokra.

(Minden jog fentartva)
kir. főmérnök.

Századunknak nincs egy találmánya sem, mely
oly hamar tett volna oly óriási népszerűségre szert, mint
;a telefon. 1876-ban, midőn az első sikeres beszélgetési
kisérletek hire a világot bejárta, a legtöbben minden
további gyakorlati haszon nélkül való kísérletnek tekin­
tették e találmányt, ma 2 0 év lefolyása után nemcsak
ugyanazon város lakói beszélhetnek egymással néhány
pillanat alatt tekintet nélkül a köztük lévő távolságra,
hanem fűtött szobánkból egy másik pillanat alatt már
átszólhatunk Szegedre, Bécsbe, Berlinbe és bizony egye­
lőre már ott tartunk, hogy nem is tartjuk koczkázottnak
azt az állítást, hogy akár Európa összes népeit telefonnal
a szólás távolságába hozhatjuk. És ha ily gyorsan ez
még sem történik, annak egyedüli oka, hogy az e czélra
befektetendő tőke nagysága nem áll arányban a várható
gyümölcsöztetéssel.
Alapjában véve minden telenfon-összeköttetés villa­
mos munkaátvitel.
Mert a valamely hangforrásból eredő hang volta-
képen a levegőben terjedő rezgő mozgás. E rezgő moz­
gást a telefonkészülék felfogó membránjával érintkező
légrészecskék a membránnak adják át, e membrán
azokat villamos áram rezgésekké alakítja át, ezek a villa­
mos vezetéken tovaáradnak, hogy rendeltetési helyükön
ismét az adó telefonkészülék membránja utján légré­
szecskék rezgésévé alakitassék át és igy a hallgatódzó
fül által észrevehetők legyenek. Felületesen tehát nagyon
hamar hajlandók volnánk elvként felállítani, hogy hisz
ekkor a leghosszabb telefonvezetéknek is, hogy hibátlanul
működhessék, csak ama feltételeket kell kielégítenie, a
melyeket a villamos munkaátvitelre sikerült megállapítani.
Ámde némileg közelebbről vizsgálva, nagy eltéréseket
fogunk ama követelmények között találni, a melyeket a
telefon főképen, ha nagyobb távolságról van szó és a
melyeket a villamos munkaátvitel valamely távvezeték
iránt támaszt.
A munkaátvitel egyedüli követelménye, hogy a
munkaforrás adta villamos energia minél kisebb veszte-
 72 POLYTECHNIKAI SZEMLE
ségekkel érkezzék meg rendeltetési helyére. A telefon
ezt is kívánja, mert hisz csak igy lesz a bemondott szó
rendeltetési helyén erőteljesen és határozottan hallható,
de követel egy ennél sokszorta nehezebben teljesíthető
feltételt is, mert elengedhetlenül azt igényli, hogy a
rezgő mozgás, melyet a membrán a beszélő állomáson
a levegőtől átvesz, ugyanazon alakban és egymásutánban,
vagy legalább is csak nagyon kevéssé eltorzítva érkezzék
meg a rendeltetési állomás membránján, mint az a
vezetéken megindult, mert különben a beszéd bármily
intenzivül is érkeznék meg, érthetetlenné válik. Hogy
tehát itt tisztán és határozottan ítélhessünk, szükséges
tudnunk, mily elemek vesznek a hang közvetítésében
részt és miképen teljesitik ezek feladatukat, mily szerep
jut mindegyiknek és miképen végzi azt.
A hangot felfogja és rendeltetési helyén a levegőnek
átadja a telefonkészülék, e kettő között a közvetítő
kapcsot az elektromosvezeték képezi.
Foglalkoznunk kell tehát külön-külön a készülékkel
és a vezetékkel.
1. A készülék.
Minden telefonkészüléknek egyik legfontosabb
részét képezi a membrán, a mely a mikrofonban a leve­
gőtől átveszi a hangot képviselő rezgést, mig a hallgató­
ban az elektromos hullámzás képviselte rezgést vevén
át, azt a környező levegőnek hang alakjában adja át.
Kérdés már most, hogy e membrán miképen követi a
reá kivülről ható erők gyorsan váltakozó befolyását,
képes-e azt egész híven reprodukálni, mert hisz nyilvánvaló,
ettől fog függni a beszéd változatlan reprodukcziója is.
Leggyorsabban czélhoz juthatunk, ha emlékeze­
tünkbe idézzük az M tömegű, E rugalmasságú ténye­
zőjű, k belső súrlódással és légellenállással biró ily
membrán mozgási törvényét.
Ha a az amplitudja és ni a. rezgési száma a ható
rezgő mozgást végző erőnek, akkor a membrán bármely
pontjának távolságát a tetszőleges t időpontban a
neutrális állástól a következő egyenlet ad ja:
a sin b
x = --------- cos {m t — b) -j- Ce
mk
a mely egyenletben A és C két a membrán kezdő hely­
zetéből megállapítható állandó, b pedig a következő
egyenletből adódik:
Mk
tgb =
E — Mm2
Ha a membrán mozgási egyenletét közelebbről
vizsgáljuk, látjuk, hogy annak két tagja voltaképen két
rezgő mozgást képvisel.
. . . . a sin b . , ,.
Az első ---------cos (m t — b)
m k
oly rezgő mozgás, a melynek periódusa teljesen követi
a mozgató erő periódusát, igy tehát a membrán ebből
kifolyólag teljesen híven reprodukálja a reája ható
beszédet, a második tagban azonban a periódust a
E 2 — V* k2
M fülcsatornába konczentrálja.
1898. márczius 1.
kifejezés képviseli, ez pedig csupán a membrán állandói­
ból alakul, úgy hogy ebből kifolyólag a membrán már
nem fogja a ható erő m rezgési számát hi ven reprodukálni,
hanem valami más hangot ad, a melyet a membrán alap­
hangjának nevezhetünk.
Összefoglalva tehát az itt levonható tanulságot,
látjuk, hogy bármily rezgési számú periodikus erő hat
a membránra, annak rezgő mozgása összetett mozgás
lesz, a mely egyrészt áll a mozgató erőnek, másrészt a
membrán alaprezgési számnak megfelelő összetevőből.
Ebből kifolyólag azonban már most nem csak az követ­
kezik, hogy a membrán nem adja egészen híven vissza
a reá ható rezgő mozgást vagy a mi ugyanazt a hangot,
hanem esetleg a ható erő megszűnése után is a mem­
brán tovább rezeg alaphangjával.
Lehetőleg tehát arra kell törekednünk, hogy a
membrán ezen mintegy egyéni tulajdonságai minél
kevésbbé érvényesülhessenek.
k
Ezt pedig elérjük, ha a “ tényezőt minél nagyobbá
teszszük, mert ekkor az egyenlet második tagja, a mely
éppen a membrán alaphangját adó rezgést képviseli,
elhanyagolható kis mennyiséggé lesz.
Nagy belső és légellenállású oly membránt kell
tehát választanunk, a melynek tömege kicsi és ez a
gyakorlatban mintegy meghonosodott membránoknál
tényleg igy is van.
Ily membránok mozgását azután igen megköze­
lítően az
a sin b
cos (m t — b)
ni k
egyenlet adja, vagy ha sin b értékét behozzuk:
}ÍE2 + m 2 (m 2 M 2 — 2 E M K 2 C0S (m 1 b)
Ebből láthatjuk, hogy az x rezgési amplitud a ható
erő m rezgési számától függ, még pedig minél nagyobb
a rezgési szám vagyis minél magasabb a közölt hang,
annál kisebb az amplitud, a mi azt jelenti, hogy a mem-
bánok a magas hangokat nem közvetítik oly erőteljesen,
mint a mélyeket, igy tehát a telefon membránok a mély
hangokat jobban domboritjákki. Az E rugalmassági
tényező nagyobbitása és az M tömeg csökkentésével ezen
egyenetlen reprodukcziót csökkenteni lehet ugyan, de
egészen nem sikerül azt megszüntetni.
De nem csak a membrán az az alkotó rész, a
mely alaphangjának bekeverésével a beszédet kártékonyán
befolyásolja.
Ilyen a mikrofonnál a hang felfogására és gyűj­
tésére alkalmazott tölcsér is. Azért azt gummiból, ebonit-
ból, szaruból, tehát oly anyagokból kezdték készíteni, a
melyek nem igen végeznek rezgő mozgást. Ezek azonban
nagyon hamar romlanak és nehezen tarthatók tisztán,
a miért különös előszeretettel alkalmazzák a fémeket,
de hogy az együtt- és utánzöngést lehetőleg kizárják,
ezeket nagy tömegből nehéz kivitelben készítik.
Legjobb volna e téren az emberi fül kagylóját
utánozni, mert az nem csak nem végez rezgő mozgásokat,
de sokszorosan görbe felületeivel a hangot lehetőleg a
 1898, márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Különben az emberi fül szerkezetét már egyes
mikrofon szerkesztők azzal is igyekeztek utánozni, hogy
a rezgő membránt nem hagyják egész felületükkel a
a szénporra hatni, hanem a fülben levő pöröly, üllő,
kengyel-féle áttevő szerkezethez hasonlóan, a mozgást
csupán a membrán legnagyobb behajlást végző középső
részén veszik át és ezt hagyják a szénporra hatni.
E mellett kihasználják a fül szerkezetének meg­
felelően azt a nagy áttevést, a mely a membrán nagy
felülete és a mikrofon kis felülete között van, meg­
felelően azon mintegy 18—20-szoros áttevésnek, a mely
az emberi fülben a dobhártya és a labyrintus ovális
nyílásának kis felülete között van. Megfontolandó volna
azonban, nem volna e czélszerű, éppen az emberi fül
mintáján felbuzdulva, ezen áttevést még megnagyobbitani.
A hangot adó levegő rezgései ugyan elég nagy
amplitúdókat adnak, de a levegő sűrűsége igen kicsi és
igy bizony a membránhoz ütődő légrészecskék eleven
ereje is igen csekély. így igen intenzivül vagyis kis út,
de nagy nyomással és igy nagyobb precizióval lehetne
a légrezgéseket a mikrofonra áthárítani, ha a membrán
és mikrofon közé az áttevő szerkezetet kisebbedő áttevőjű
emelő karokkal adnók át, mint a fülben a kalapács üllős
szerkezet. Minden esetre e szerkezet oly tökéletességben,
mint mi a fülünkben a természettől kapjuk, nem készülhet,
sokkal több előnyt biztosíthatna, ha a membránt fülünk
dobhártyájához hasonló nagy áttevőjű szerkezetben létesit-
hetnők. E czélból ugyanis a membránnak tölcsér alakúnak
kellene lennie, a kupalakú tölcsér csúcspontjában venné
át a rezgéseket a közlő szerkezet. A tölcsér oldalfalainak
azonban nem egyenes, hanem kifelé hajló convex
alkotókkal kellene bírnia, úgy hogy az emberi fül dob­
hártyájához hasonlóan a hangrezgések ekkor, mint a
súlyos kifeszitett szál, illetve hártyára hatva, nem ezen
hatásokat adnák át közvetlenül a közlő szerkezetnek,
hanem az ily szerkezetekben a felfüggesztési ponton itt
a közlőmű csatlakozó pontján fellépő sokkalta nagyobb
és a tölcsér tengelylyel parallel componenst.
Eddig főképen a hangtelfogó szerkezettel foglal­
koztunk, lássuk már most a hangadót, az úgynevezett
hallgatót. Nyilvánvaló, ennél főképen arra törekszünk,
hogy a telefonokban működő 0'00007 ampére erősségű
áram mellett is a membrán minél intenzivebb rezgéseit
idézhessük elő. Ezt pedig elsősorban is úgy biztosíthat­
juk, ha a hallgató elektromágnesét ä priori már állandó
mágnes alapra szerelt puha kovácsvas magokkal képezzük
ki, vagy a mint szokásos elektrotechnikus nyelven
mondani, poláros elektromágneseket alkalmazunk.
Ennek sokkal érzékenyebb voltát a következő
rövid bizonyításból beláthatjuk.
A F sarok felületű poláros mágnes, ha az állandó
mágnestől mágneses indukcziója B, akkor a felette levő
lágyvas membránt
_ B^_F
8 Ji
erővel vonzza, feltéve már most, hogy a telefonáram b
indukczióval szaporítja még a mágneses erővonalak
számát, ezek behatása alatt a vonzóerő
(fi + fr) 2 F
8n
leend.
73
Úgy hogy a membrán mozgatását a
p = _p9 _ p = [(B + b)*- B * \ F
8 JT
erő fogja végezni, vagyis
P = 2 B b + b2
és ha b2 mivel b a 5-hez képest igen csekély, elhagyjuk,
P cvo 2 B b
mi azt mutatja, hogy a mozgatóerő és igy a behajlás
5-vel, vagyis az állandó mágneses indukczióval, vagyis
az állandó mágnes erősségével arányos.
Természetes azonban, hogy állandó mágneses
erősségét racionálisan csak addig hajthatjuk, mig az a
membránt annyira vonzza, illetve hajlítja be, hogy az
a legnagyobb kihajlásával is az anyag rugalmassági hatá­
rán belül marad.
Magának a membrának rezgései természetesen még
közelről is hallgatva, alig volnának elegendők hallható
hang reprodukálására, igyekeznünk kell azt, mint a
hangszereknél általában teszszük, a hang megerősbitése
végett minél jobb együttzöngő, resonáló szekrényre
helyeznünk, akárcsak valamely hegedűt vagy zongorát.
És sajátságos, mig a hallgatónak az elektromos és
mágneses részét mindenkor a legkisebb detailig tökéle-
tesbiteni igyekeztek, éppen ezzel a fontos szemponttal
a legtöbb gyár, illetve szerkesztő igen keveset törődött
és sajnos következményei meglátszanak, mert sokszor
a legjobban átfontolt és elektrotechnikai szempontból
kifogástalan szerkezetű hallgatók alig adnak oly jó harig-
efektust, mint silányabbnak látszó szerkezetek és innen
ered az a tévhit is, a mely sokáig tartotta magát, hogy
membrán nélkül is készíthetők hallgatók. Igen is a jó
resonatoron az elektromágnes rezgései is elegendők
voltak — membrán nélkül ■ — arra, hogy félig-meddig
érthető hangot előidézzenek.
A hallgató anyagát, a membrán légkamráit, e lég­
kamrák nyílásait csak oly gonddal és akustikai tudással
kell megválasztanunk, mint bármely becses hangszerét.
Még egy különös, bár csekélységnek látszó elren­
dezésre kell a hosszú vonalakra szolgáló telefonkészü­
lékeknél már most kitérnem, noha ez inkább a veze­
tékkel függvén össze, a vezetékek fejezete alá tartoznék.
Az ily készülékeket mindenkor úgy kell szerkesz­
tenünk, hogy a velük összekötött villamos áramkör a
készülékben is fentartsa teljes villamos egyensúlyát.
Ugyanis minden hosszú telefon összeköttetést, hogy a
hosszú utón fellépő minden villamos zavaró befolyástól
megóvjuk, két elektrotechnikai értelemben teljesen egyenlő
tulajdonságú ágból készítjük, úgy hogy ha már valamely
külsőerő az egyik áramkör ágban bizonyos, 1 . sz. ábránk­
ban a nyíllal jelölt nagyságú és irányú villamos áramot
gerjeszt, akkor a hozzá közellevő második ágban is egy
éppen ilyen áramot fog indítani és ez a kettő, ha a két
vezetékág teljesen egyenértékű villamos tulajdonságaik
szempontjából, vagyis a két ág ki van egyensúlyozva,
e két erőnek kifelé nem lesz hatása, mert egymás
hatását lerontják.
E végből a készülékben, ha az egyik hallgatót az
egyik ágra teszszük, a másik hallgatónak a másik ágat
kell terhelnie és az indukcziós tekercsnek, mint a melyből,
ha mi beszélünk, az áram kiindul, a két hallgató között
 74 POLYTECHNIKAI SZEMLE
kell elhelyezve lennie, mert csak igy fog a tőlünk
kiinduló áram a két egyenlő elektromos tulajdonságú
hallgatón át egyenlő feszültség csökkenéssel a külső
áramkör két ágába jutni.
Azonkívül óvakodnunk kell oly szerkezettől, a
melynél — a neutrális ponttól eltekintve — valamely
vonalág a készülékben földdel jöhetne érintkezésbe,
pedig erre a készülékek automatikus váltóként működő
hallgató felfüggesztő kar szerkezetében nagyon is meg
van többnyire az alkalom.
E kar ugyanis, ha rajta a hallgató függ és igy le
van a hallgató súlyától húzva, a külső vonalat csupán
a felhívó csengetyűn át csukja. Ha pedig a csengetyű
felhívására beszélgetés végett a hallgatót leemeljük, a
kar rugótól huzva felemelkedik és most a külső vezetéket
a csengetyűtől elveszi és a beszélő készüléken át zárja.
Ámde ezen fémkar ugyanekkor, hogy beszélgetni lehessen,
az eddig pihenés illetve recreatió, vagyis depolarisatió
végett nyitva volt mikrofontelepet is csukja, ha pedig a
mikrofonkor a vezetékkörtől a kar fémemelőjén nincs
<?
^ •
------ >
í.
1. sz. ábra. — A L 1 külső vezetékből az £ 2 L3 ágú telefonáramkörben indukált két egyenlő irányú és nagyságú,
tehát egymás hatását leromboló áram.
élszigetve, hanem egy közös vezető alkotó részt képez,
megesik, hogy a külső vezeték a nedves, sokszor tul-
ömlött telep utján földet kap, ez az áramkör egyensúlyát
megbontja a nélkül, hogy sejtenők az ennek folytán
fellépő zavartatások okát.
Ezek után pedig térjünk át a vezetékek behatóbb
méltatására.
II. A vezeték.
A mint az mindnyájunk előtt ismeretes, a beszéd,
a zene, egyszóval a hang a levegő részecskék periodikus
mozgásából áll. Minden hangnak van erőssége, mely a
periodikusan rezgő légrészecskék amplitúdójával arányos,
van magassága, mely a rezgések számától függ és végül
van színezete, a mely az alaphangot kisérő magasabb
harmonikus hangok számától és erősségétől függ.
E szerint tehát, hogy valamely hang a telefon-
vezetéken tökéletesen érkezzék meg, követelnünk kell,
hogy az mindenekelőtt lehetőleg változatlan amplituddal,
vagy lahetőleg közel olyannal érkezzék meg, mint a bezsélő j
állomáson útját megkezdte, másrészt feltétlenül ugyanoly
1898. márczius 1.
rezgési számmal érkezzék meg, mint a minővel beszéltünk
és a mi fő, hogy az alaphangon kívül mind ama fel­
hangokat változatlan erősségben és számban reprodukálja,
melyek a beszélő hangnak színezetét megadják. Ezen
utóbbi feltétel teljesítése nélkül megeshetnék, hogy a
zongora hangját, fuvolának hallanék, avagy a helyett
ó-t értenénk.
Ámde ezen feladat bonyolult voltát azonnal fel­
ismerjük, ha meggondoljuk, hogy a hangrezgéseket a
vezetéken villamos váltóáramok közvetítik és felidézzük
emlékünkben mindama bonyolult összefüggéseket, a
melyek a váltóáramoknak a vezetékeken való vezetését
szabályozzák.
Különösen pedig bonyolult ez a hangnál, mert a
mint tudjuk, a fül 14—36,000 másodperczenkénti rezgésig
terjedő közben is felfogja még a hangérzést, vagyis
mintegy 11 oktávon át. De elég volna a hangszerektől
eltekintve, ha a telefonközvetités csupán az emberi
hangra szorítkoznék, már ez is, ha nem is egy emberben
egyesítve, 4 oktávra terjed.
Tudjuk, hogy az ily áramok vezetése először is
függ magának a vezetéknek a tényezőitől, ha a körülötte
levő térben semmi más villamos erő sem h a t; ha azonban
a bennünket érdeklő váltóáram elektromotoros erején
kívül a vezetéket környező térben még más elektromos
erők is működnek, ezek is befolyással lesznek áramunk
lefolyására. Mind e két befolyás azonban elég fontos,
hogy velük külön-külön foglalkozzunk.
Lássuk azért mindenek előtt a váltó áram-hullámok
befolyásolását az oly vezetőben, a mely oly térben van,
melyben a vizsgálat tárgyát képező elektremótoros erőn
kívül más elektromos erő nem lép fel. Ezt nevezzük
A) a vezeték belső tulajdonságainak.
Általánosságban még szakkörökben is igen meg­
szokott dolog, hogy az áramnak a vezetőkben való
terjedését az Ohm törvényére alapítják. Ez pedig, mint
könnyen beláthatjuk, csupán csak az egyenáramra és
ennek is arra a specziális esetére helyes, ha az áramlásnál
az úgynevezett állandó állapot bekövetkezett és teljesen
szigetelt vezetékről van szó.
Hogy kivánt czélunkat a legrövidebben elérjük,
 1898. márczius 1.
hasonlathoz kell folyamodnom, természetes, a villamos
áram nem halad minden tekintetben ama törvények
szerint, mint a melyeket a hasonlatban látni fogunk, de
e hasonlat csak arra fog szolgálni, hogy a tünemény
lényegét felismerjük, a hosszas analytikai eljárás ered­
ményét azután a következtetések pontos levonására külön
fogom közölni.
Ha 2. sz. ábránkban C a centrifugális szivattyú, mely
az A’, tartóból a v csővezetéken át az R 2 tartóba nyomja
állandóan a vizet, a 3. ábrában bemutatott villamos
áramkörhöz igen hasonló berendezéssel van dolgunk.
Mert a villamos vezetéknél a C-ben lévő elektromotoros
2. sz. ábra. — Vizet hajtó centrifugai szivattyú.
erő a v vezetéken folyton árasztja az áramot, a két
R 1 és R., földvezetés közvetítésével.
Az ohm törvénye pedig mindkettőre egyformán
érvényes, de persze csak akkor, ha az áramlás már
állandó vagyis minden időegységben egyenlő mennyiségű
viz ömlik ki a csövön és a vezeték teljesen tömörit.
e talmának megfelelően elvezeti az áramot, az úgynevezett
r
___ I
1
I
1
-J
A,
3. S2 . ábra. — Egyszerű villamos áraimkör.
Mihelyt azonban feltételezzük, hogy a szivattyú
rövidebb-hosszabb időközökben mozog, csak közben meg-
megáll, teljesen más törvények fogják a viz mozgását
szabályozni, még akkor is, ha a szivattyú egy irányban
forog, mennyire változik azonban a helyzet, ha a
szivattyú egy rövid ideig egy irányban forog, azután
nyomban visszafelé kezd forogni, majd ugyancsak egy
rövid idő múlva az első forgásirányba csap át és Így
tovább.
Pedig az első eset, a midőn a szivattyú rövid
időközökben, de egy irányba forog, csupán a megsza­
kított egyenáram esetét, az utóbbi pedig a midőn majd
az egyik, majd a másik irányba forog, a váltóáram esetét
ábrázolja, de már is látjuk, hogy az ohm törvénye, a
mely szerint az áramerősség az elektromotoros erővel
POLYTECHNIKAI SZEMLE <d
egyenesen, az ellenállással pedig fordítottan arányos, ezek
egyikére sem illik reá. Látták és tudták már ezt a régi
telegraflsták is, különösen mikor hosszú vezetékeken
nagyobb teljesítő képességű készülékekkel kezdtek dol­
gozni. Észrevették, hogy e vezetékek már a sűrűn egy­
mást követő áramlökéseket nem közvetítik azzal a
preczizióval, a melylyel azt az Ohm törvénye alapján el
lehetne várni, e bonyolult törvények alapos kutatása és
lényegüknek mindinkább beható felderítése, azonban az
újabb kornak volt fentartva. Lássuk már most példánkon,
melyek azok a főbb tünemények, a melyek a villamos
áramnak akár intermittens, akár változó irányú
vezetése mellett fellépnek.
1. Mindenekelőtt is észreveszszük, hogy a szivattyú
erejének a vezetékben fellépő súrlódáson kívül, még erőt
kell kifejteni a következőkre :
2. Ha működését megkezdi, előbb a viz tömegét
mozgásba kell hozni, viszont ha megáll, a már mozgó
víztömeg tehetetlenségénél fogva még tova mozog. Éhez
egész hasonló tünemény a villamos vezetékeken az
indukczió. Mikor az áram megindulna, az elektromotoros
erő egy részét arra kell fordítani, hogy a vezetéknek
anyagától, méreteitől, alakjától és környezetétől függő
indukcziója, inerciája legyőzessék, viszont ha az elektro­
motoros erő megszűnik működni, ezen indukczió alakjá­
ban felhalmozott energia felszabadul.
3. Ha az áramlás megindul a vezetéket előbb
vízzel meg kell tölteni, sőt ha a vezeték falak rugal-
rugalmasak, ezen töltés nagysága a szivattyú nyomásával
és a falak rugalmasságával, illetve nyúlósságával változik.
Éhez teljesen hasonló tüneményünk van a villamos veze­
tékeknél a vezetékek kapaczitásában. Ha az áram meg­
indul, előbb a vezetéket kell megtöltenünk, e töltés
nagysága az elektromotoros erő nagyságával változik.
4. Végül a vezeték áteresztheti falain a benne mozgó
folyadékot, ezen tulajdonság nélkül még villamos veze­
tékünk éppenséggel nincs, mert hisz tudjuk, hogy maga
a levegő is a benne kifeszitett vezetőből változó páratar­
szigetelő anyagok is pedig többé-kevésbbé vezetnek.
Ha mindezeket összegezzük, akkor tehát a telefon-
vezetéket oly vízvezetékhez kell hasonlítanunk, a melyben
a víztömeg periodikusan változó nyomás folytán rugal­
mas vezetékben, melynek falai áteresztők, periodikus
mozgásban van tartva. Mielőtt azonban az ezen mozgást
szabályozó egyes tényezők, tehát az ellenállás, indukczió,
kapaczitás és levezetés, illetve szigetelés tüzetesebb
tárgyalásába bemennék, még magának a vezetéknek a
rendszerére is kell már itt egy-két megjegyzést tennünk.
Mióta Steinheil felfedezte, hogy a telegráf és más
hasonló villamos jelző berendezésekhez teljesen fémből
készült áramkör nem szükséges, hanem a két távol;
hely között a föld is felhasználható visszavezetőnek, az
ily vezetékeket mindig földvisszavezetéssel készítik, igy
aztán a vonal építésénél nemcsak a második vezetőt
takarítják meg, hanem üzemközben is, miután a földnek
a visszavezető fémdrót ellenállásához viszonyítva alig
van ellenállása, az üzemhez szükséges áram termelésében
is jelentékeny megtakarítást érnek el.
Nagyon természetes, hogy éppen ilyen áramkörökkel
kezdték a telefont is építeni, rövid időn belül azonban
igen különös tapasztalatokra jutottak. Ugyanis a telegráf
0'005 — 0 0 1 0 ampére erősségű áramainál csak kivételesen
lehetett tapasztalni azt, hogy
 76 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. márcziüs 1.
1 . a földben egyre létező és sokszor egész zivata­ nagyobb ellenállást mutattak, mint a minőt tisztán az ön-
rokká erősödő földáramok e készülékek működési erős­ indukcziójuk figyelembe vétele mellett adniok kellett volna.
ségét elérvén, azok üzemét zavarták volna. A telefon E kérdéssel kizárólag elméleti szempontból Maxwel
azonban már 0'000072—0'00078 ampére erősségű áramra foglalkozott, a midőn feltételezte, hogy az áram a vezető
is megszólal és igy 700—7000-szor érzékenyebb, úgy egész keresztmetszetén nem terjed egyenletesen, azonban
hogy a földáramokban beálló legkisebb zivatarnál is, az általános differencial egyenleteken túl nem kisérte
működése zavarva van. Ezen zavartatás nagysága és figyelemmel a kérdést, Lord Kelwin Hughes kísérletei
gyakorisága pedig a távolság nőttével egyre gyarapodik, nyomán ismét tovább fejlesztette ezen elméletet és egy
mert a föld két távolabbi pontja is nagyobb potentiál- néhány gyakorlati esetre számításokat is közölt, a melyek­
különbséget mutat. Ezenkívül azonban: ből látható, hogy az áram az áramvezetőt körülvevő térben
2 . maguk a vezetékvégeken alkalmazott földvezető terjedvén, gyors váltakozás mellett annak belsejébe nem
lemezek a nedves földbe téve, szintén elemet képeznek hatolhat bele, hanem csak a felület alatt levő legközelebbi
és ezek árama is elég, hogy a telefonban hallható rétegekben vezetődik, miért is a vezető ellenállása a
zörejt okozzon. rezgési számmal gyorsan növekedik.
3. A légürben felhalmozott statikai villamosság az Lord Rayleigh homogen körkeresztmetszetű vezetőkre,
ily vezetékeket szintén a telefonra nézve károsan befolyá­ ha R a vezető ellenállása egyenáramnál, n a pulsatió
solhatja, mert bennünk ezen villamosság minden feszült­ szám, l a vezető hossza, fi a vezető anyag mágneses
ség változása hallható. permeabilitása, a következő sorban adta meg a látszólagos
4. A különböző vidékeken uralkodó hőmérséklet ellenállást:
hőáramokat okoz, a melyek a telefonban jelentkeznek.
5. A vezeték a föld mágneses terében lévén 1 fn- /- /.fi 1 m * l* f i *
Rx= R 1 + 12 +
főképen keletnyugati irányban hosszasan haladó veze­ R* 180 R*
tékeknél azt eredményezi, hogy a szél e mágneses térben
a huzalokat himbálja, minek folytán abban a szél moz­
gását reprodukáló mágneses induktiv áramok keletkeznek. a hol m = 2 n n a pulsatió gyorsasága.
6 . Úgy a földvezetéseknél, mint a levezetést okozó Ebből a képletből azután igen fontos következte­
minden egyes pontnál polárisatió állván be, zavaró áramok téseket vonhatunk le specziális esetünkre.
keletkeznek, végül pedig i
Abból ugyanis, hogy a képletben fi és az R kifejezés
7. más erősebb áramú berendezésekből áram jut­
ván a földbe, az úgynevezett kóbor áramok, a föld­ magasabb hatványokon fordul elő, máris következtethetjük,
vezetésen át a telefonba jutnak. Ezen sok mindenféle hogy a vas, a melyben e tényezők sokkalta nagyobbak,
áram azután az igen is változó viszonyokhoz képest már mint a réznél, itt különös magaviseletét fog mutatni. Mielőtt
1 0 0 — 2 0 0 kilométer hosszú vezetékeknél oly süstörgő és azonban egj^ néhány specziális esetre alkalmaznék a sort,
ezer meg ezer bogár nyüzsgéséhez hasonló, gyakori l
azt kissé át kell alakítanunk. Az ~ ugyanis irható:
dobolástól szakgatott zsibajt okoz, hogy azon át a beszél­
getés legtöbbnyire nehézkes, sokszor egész lehetetlen.
l l p r2 n
Mindezen hátrányok elesnek, ha az áramkört, mint
már a készülékeknél is említők, két párhuzamos drótból R= y = 7 = ~ ugy> h°sy:
képezzük a föld kizárásával, vagyis úgynevezett fém­
áramköröket alkalmazunk.
Ekkor ugyanis mindama hátrányok, melyeket a 1 4 «2 ji2 r* u
földvezetés okoz, már a priori elesnek, a földben kóborló Rx = R a 2 -nél magasabb hat-
12 Q
áramok az áramkörbe nem juthatnak be, a többi zavaró ványuakat mivel, úgyis megközelítésről van szó, ezúttal
befolyás pedig mindkét áramkör ágban egyenlő nagyság­ elhagyjuk.
ban és irányban lépvén fel; hatásuk az áramkör végén A helyettesítést a nálunk használatban levő vas
alkalmazott készülékre nem lesz. Már ebből is kiviláglik, és bronzdrótra akarván végezni, mindenekelőtt qv és
hogy hosszú telefon vonalaknál csupán a tiszta fém­ ot állapítandó meg. Még pedig hasonlítsuk össze a 4 mm.
áramkörök használhatók. átmérőjű ily drótokat.
De lássuk már most további részletekben is, mily A 4 mm.-es vasdrót ellenállása kilométerenként
befolyást gyakorolnak a többi tényezők a beszéd jóságára 1Ö'9 ohm, a bronzé L3 ohm. Tehát az 1 mm .2 átmérőjű
az egyes és a kettős vezetékű áramkörökben. ily drót 1 km.-nek ellenállása 16'33 illetve 136’96 ohm.
E tényezők elseje az ellenállás. Nyilvánvaló, hogy És igy a c g s egységben :
a hang minél erőteljesebben érkezzék rendeltetési helyére,
az ellenállást lehetőleg csökkentenünk kell és ezért a
jobb vezetőjű bronzdrótok már is ajánlatosabbak a nagy 100,000
Qb Qb — 16‘33 10 9 illetve
ellenállású vas és aczéldrótoknál. Van azonban sok más 0-01
tényező, mely a bronzdrótok használatát mintegy kikerül-
hetlenül reánk rója, noha tekintettel ezek magasabb árára,
eddig lehetőleg kerülni igyekeztek azt. Ezek egyike az l 100,000 100.n„
— Pu = ------ ’------ Qv = 136 96 10B vagyis
áramkör ellenállásának lényeges emelkedése gyorsabb a 0-01
váltakozásé áramoknál, főképen mágneses fémű veze­
tékeknél. E tüneményt Hughes tanár észlelte először
önindukczió méréseinél, a midőn is az egyre nagyobbodó Qb — 1633 c g s egység és q v = 13696 c g s egység.
periódusé áramok alkalmazásánál a vezetők sokkal Most már R x számítását megkezdhetjük:
 1898. márczius 1 POLYTECHNIKAI SZEMLE 77
n * / í- ?1 Vagyis az intensitás az amplitúdó négyzetével
Rt = R 1 + 3 p2
azaz arányos. Ámde az amplitúdó a hallgatónál az áramerős­
séggel egyenesen arányos, vagyis minél erősebb áram
(1 + 32-399 - ...a) érkezik meg a rendeltetési állomáson, annál intensivebbül
Aj = A
sr fogunk hallani, ámde az áramerősség megfordítva arányos
az ellenállással, az ellenállás pedig vasvezetékeknél
Vashuzalunknál u átlag 300 tehető, igy gyorsabban nő a rezgési számmal, ebből következik, hogy
a magasabb hangokat e vezetékeknél sokkal gyengébben
300
A, = A 1 + 32-399 azaz fogjuk hallani, mint a mélyeket, általában pedig vala­
„13700 mennyi tetemesen gyengítve lesz.
A különféle hangmagasságoknak nem egyforma
At = A L1 + 0-015 n2 r*] gyengítéséből eredő káros hatást azonban még csak
r— 0 ’2 cm-t helyei tesitvén akkor fogjuk igazán méltányolni, ha elemezzük, mily
befolyást fog az gyakorolni a hang színezetére.
At = R [1 + 1-0000 248 n2 Tudjuk ugyanis, hogy a hang színezete onnan
vagyis ha ered, hogy a hangot képező harmonikus alaprezgést
több nagyobb harmonikus rezgéséi felhang határozott
intenzitással kiséri. Legtöbb ily harmonikus felhangja
n= van az a magánhangzónak, ha ezekből a leglényege­
100 500 1000
sebbeket, a melyeket a hangzó előidézésére szükségesek
kiválasztjuk, a nuanceot adókat pedig elhagyjuk, a hang­
akkor A, 1-248 R 72 R 25-8 R zónak másodperczenként f = 352 megfelelő rezgési szám­
mal vagyis ily hangmagasságban való hangoztatása mel­
lett a következő felhangjai lesznek az alaphangra mint
1 0 mmt.-es drótnál pedig ha n — 1 0 0 akkor Aj = 156 R ;
egységre vonatkoztatott intenzitással:
ha pedig n = 1000 akkor Aj = 15"501 R.
Ellenben ha bronzdrótot alkalmazunk, akkor ,« == 1
Alap­ F e 1h a n g o k
és q — 1633 lévén, leend Hangcom-
hang

Ilit«
ponens
1 / / c / a e dis f
Aj = A + 32-399 Í6332
intenzitás 1 0-88 0-91 1-84 1-37 1-80 2-n 005 0-04
vagyis
R t = R [1 + 0 0000 1214 ri- r*]
Ha már most ezen összetevő rezgések bármelyike
hiányzik, avagy azok intenzitása elváltozik, természetesen
a miből már látható, hogy 1 0 milliméternél kisebb átmé­
rőjű drótoknál a nagy és kis frequencziájú rezgések a hangot többé nem halljuk eredeti színezetében. Már
között alig van ellenállás változás. pedig vasdrót esetén az ellenállás, mit előző számítá­
A 4 milliméteresnél ugyanis saink igazolták, igen gyorsan változik, úgy hogy mig
az / hangmagasságú rezgéssel szemben a vasdrót ellen­
Aj = A [1 + - ,
0 0 0 0 0 .0 0 0 19424 n2\ állása az egyenáramra vonatkoztatott ellenállásnak csak
tehát n — 1000 rezgés esetén is Aj = 1'019424 R van mintegy 3—4-szerese, az f -re már 37—38-szorosa lesz
csupán, mig ha 1 0 mm. vastag drótot veszünk, úgy és igy tovább, miből következik, hogy főképen nagy
n = 100-nál Aj = 11214 R, n = 1000-nél pedig távolságok és igy nagy ellenállású vezetékeken az egyes
felhangok annyira különbözően lesznek intenzitásukban
Aj — 13" 14 A’ lesz. megváltoztatva, hogy, a hang eredeti színezetéből egészen
ki lesz vetkőztetve. És ez egyik lényeges oka a hang­
Lássuk már most mit jelent ez a telefoniában. nak általános nagyfokú gyengitése mellett, hogy miért
Tudjuk, hogy a hang, illetve rezgés erőssége a kell a vasdrót helyett már 1 0 0 kilométert meghaladó
rezgő mozgást végző közeg eleven erejével arányos. távolságoknál is bronzdrótot vennünk. Ezen, mint for­
Lássuk mennyiben függ ez az egyes rezgési tényezőktől. muláink mutatták, nem segít azon körülmény sem, ha a
A hangot hordó m tömegű levegő co sebességgel mozog­ vasdrótból az ellenállás csökkentésére vastagabb dróto­
ván, eleven ereje E = 1/z m cd2, co sebességre azonban kat választunk, sőt ez a hang színezetére még ártal­
az a amplitúdó mellett áll, hogy co T = 2 a n és igy masabb, lévén a különféle magasságú hangoknál az
ellenállás változás a drótsugár negyedik hatványával
2 a ti arányos. Itt nem vettük figyelembe azt a körülményt,
co = ^ tehát hogy n a vas permeabilitása a vas telítési fokával változik.
Ezt azonban, tekintettel az itt működő, felette gyenge
4 a2 jr2 2m cfi jr2
áramokra, elhagyhatjuk. A bronzdrót ellenállására
E = V* m = r2 1 0 mm.-nél kisebb átmérő esetén a különféle hang-
í magasságnak megfelelő rezgési számok még nem bírnak
Y — n rezgési szám lévén számításba vehető hatással, de egyszersmint óva intenek
formuláink attól, hogy itt is az átmérő növelésével bizo­
E — 2n- m a 2 ri1 nyos határon túl menjünk.
 78 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. márczius 1.

Ezek alapján némileg jobban méltányolhatjuk a A kettős vezetékű áramkör önindukcziója :

compound drótok előnyeit is. Ezeknél a réz csupán a
külső felületen van, belül a magot aczéldrót képezi, L , = / 4 log O nat y" + Im
a mely mechanikailag különben is jobban tud megfelelni.
Hogy' eddig általában be nem váltak, annak a gyár­
tásban előforduló nehézségek képezik okát. a hol l a vezetékhossz, d a két vezetékág távola egy­
2. mástól,
Térjünk át most azon befolyások elemezésére, r a vezetődrót sugara, fi a vezetőanyag mágneses
melyeket a vezeték önindukcziója okoz. permeabilitása. Ebből vas és rézdrótra a következő
Ha hasonlatunkra visszagondolunk, láttuk az Ön- értékeket kaptam, feltéve hogy vasnál fi = 300, 4 mm.
indukcziót, a mozgatott tömeghez találtuk hasonlónak és átmérőjű drótnál
éppen ezen okból a hanghullámok* szabatos továbbítá­
sára igen ártalmasnak tartották; akképen okoskodván, ha d
10 ! 20 30 40 50
hogy a nagy tömeg még nem képes követni a mozgató cm.-ben =
!
erő minden finomabb változásait. Viszont azonban, ha vasdrótnál
a testeknek nem volna tömegük, igaz ugyan, hogy a 0 03156 ! 0-03184 003200 0-03211 003220
Henry =
mozgató erő legkisebb változásait is conform követnék,
1
egyszer mozgásba hozva azonban utjuknak akadályaival rézdrótnál
0 00166 ! 0-00104 000210 0*00221 0-00230
szemben igen gyorsan veszítenék eleven erejüket, vagyis Henry =
távolhatásuk igen redukáltatnék. Már ebből is kiviláglik, 2
hogy különösen a nagy távolba való telefoniában az mig 2 mm. átmérőjű drótnál
önindukczióra igen is szükség van.
Csak az a kérdés, mi ennek a szükséges rossznak
ha d
az ára, vagyis ha egyrészt segít távolba vinni az áramot, 10 20 30 40 50
cm.-ben =
kérdés még, hogy a mi ezen esetünkben a fő, miképen
befolyásolja az áramhullám alakját. vasdrótnál
003184 0-03211 0-03228 0-00339 0-03248
Hogy ezt meg bírálhassuk, élesen kell distinguál- Henry =
nunk a készülék és a vezeték önindukcziója között.
A készülékek önindukcziója rendesen 1—L5 Henry rézdrótnál
0-00194 000221 000238 0*00249 000258
között változik, úgy hogy a két végén készülékkel ellátott Henry =
vezetékben a készülékekből kifolyólag 2—3 Henry
önindukcziónk lesz és a mi fő a további tárgyalásnál, Ezen önindukczióból azonban még levonandó a
ezen önindukczió egy helyen összpontosítva lép fel. 2 áramkörágnak egymásra gyakorolt kölcsönös induk-
Lássuk ezzel szemben, mily értékű a vezeték önin­ cziójának kétszerese.
dukcziója. Két drót egymásra gyakorolt önindukczióját
Egyes nem mágneses fémből való vezetékszál ön­
indukcziója 21
M = 21 log ° nat ~a — 1
2l
L~ 2 l lógnál r 0‘75 képlet adja, a hol l a két drót hossza, d pedig azok
távolsága.
Ezen képlet alapján kaptam :
a hol l a vezeték hossza, r pedig a sugara. Ebből
1 kilométer vezeték önindukczióját kiszámítva kaptam
Ha d cm.-ben 10 20 30 40 50
.

Átmérő akkor a köl­

1 2 3 4 0-00244 0-00230 000222 000216 0-00210
mm. csönös induk-
czió Henryben
Önindukczió
Henry 0-00288 0-00275 0-00266 0-00215 4
Úgy, hogy már most a kettős vezeték tényleges
önindukczióját megkapjuk, hogy ha a 2, illetve 3 alatti
táblázat megfelelő értékét a 4 alatti táblázat kettős
* Miután, mint láttuk, a hanghullám sohsem képez egy har­
értékéből levonjuk. A vasdrótot, noha a számítás alapjául
monikus hullámot, hanem mindenkor több ily hullám resultánsa,
a szorosan csak nem mágneses fémekre vonatkozó kép­
világos, hogy szorosan véve, nem is beszélhetünk egy ily harmonikus
letet használtuk, már itt is el kell ejtenünk, mert nemcsak,
hullám továbbításáról, hanem az több ily hullámból alakult eredő.
hogy nagy (mintegy 30-szorosa a bronzénak) az öninduk­
Miután azonban Fourier tana szerint minden oly harmonikus rezgés,
cziója, hanem, mint később látni fogjuk, ez is a külön­
mely több harmonikus rezgésből összetehető, maga is mint harmo­
böző rezgési számokkal más és más. Tisztán bronzdrótos
nikus rezgés fogható fel és annak törvényei szerint terjed, itt is
áramkör egy kilométerére, tehát 4 mm. átmérőjű drótnál:
csupán ily eredő harmonikus rezgés tovavezetését értjük alattomban.
És a mint a fül a labyrintusában levő különböző hangmagasságra alko­
tott hártyaszálaival resonanczia utján választja ki az egyes kom- ha d
10 20 30 40 50
penenseket, feltételezhetjük, hogy a vezeték is, a különböző rezgés­ cm.-ben =
1
számú összetevőktől alkotott hullámalak változásaival szemben ugv akkor
003322 000266 000234 000211 1 0-03190
viselkedik, mint ha e helyett maga az összetevő hullámalak hatna. Henryben
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 79

mig 2 mm. átmérőjű dróttnál: cot szög, a mely az ezen időpontban az E elektromos
a>L
ha d
10 20 30 40 50 erőt jellemzi, hanem a mögött az arc tg ~ szöggel
cm.-ben = | A
elmarad.
akkor
Henryben
008294 0 00239 ■ 000206 0*00183 000162 Ez pedig azt jelenti, hogy a mikrofon adta hullám-
mozgásokat az E elektromotoros erő követi ugyan, de
Ezen táblázatból láthatjuk, hogy a szokásos az áramerősség mögötte elmarad.
30—50 cm.-es szerelés mellett még 1000 km. vezeték­ Ez nagyjában még nem volna baj, ha az arc tg
nek sincs oly önindukcziója, mint a készülékeknek. u) L
Ebből kifolyólag persze azt következtethetjük, ha a elmaradási szög állandó volna, de mint látjuk ez
R
vezeték önindukczióját nem akarjuk érvényre hagyni ismét az állandó L és /óén kiviil az o> rezgési sebes­
jutni, csak nagy önindukcziójú készülékeket kell válasz­ ségtől is függ, a mi annyit mond, hogy a magas han­
tanunk. Ezen esetben azonban az önindukcziókonczentrálva gokat képviselő hullámalak jobban marad el, mint a
lévén, lássuk miként alakulnak a viszonyok. mély hangoké, a miből azután az következnék, hogy az
Az E elektromotoros erő harmonikusan hatván, egész hullámalak eltorzul, a hang csak elmosódottan ér
annak bármely pillanatban az értéke E cos <o t, a hol fülünkbe. Szerencsénkre azonban ezen elmosódottságon
2 7T
a) = ~ = 2 n n, ily harmonikusan változó elekro- átsegít fülünk szerkezete.
Hallószervünk ugyanis mintegy 4000 különbözően
mótoros erő mellett az R ellenállású és L állandó egy hangolt úgy mondhatni húrral bir. Ezen húrok mindegyike
pontban fellépő önindukcziójú áram körben a J áram­ resonancia utján csupán alaphangját fogja fel a leginten­
erősség bármely pillanatban adva van a : zívebbül, minden más hangra csak igen kevéssé, vagy
, ____________E . I ,0 L \
egyáltalában nem reagál. A resonancia utján való meg­
J - y R 2 + ma L 2 sm t — arctg -jp-j . . . a) szólalást már most úgy kell értenünk, hogy a mint az
érkező eredő hanghullámban oly rész van, melynek
kifejezéssel. rezgési száma az illető húr alaphangjának felel meg, ez
Mig az elérhető maximális áramerősség: a húr rezegni kezd, mivel azonban e rezgési számok min­
denkor elég magasak arra, hogy egy pillanat alatt is még
E egy néhány behatás érje a megfelelő húrt, nyilvánvaló,
Jm ~ y # + «,* z> ••' b) hogy az egyes összetevők az egymást érő, ismétlődő
impulzusok folytán intenzivebből fogatnak fel és az egyes
Ezekből kiviláglik, hogy az áramerősség minden összetevők eltolódása mellett is az eredő összhatás a
esetre kisebb, mintha az önindukczió nem volna, mert fülre bizonyos határig ugyanaz marad. Csak az egyes
a nevezőben az R ohmikus ellenálláshoz még egy alkotó hangok rezgési számának és intensitásának nem
pozitív érték hozzáadandó. A Y R'~ + w'1 L 2 > R értéket szabad változnia. Mindeddig feltételeztük, hogy az öninduk­
egyidőben látszólagos ellenállásnak nevezték. E kifejezés czió állandó. Ez azonban csak akkor volna az, ha az áram
jobban az áramnak a drót keresztmetszetében való egye­ a vezető keresztmetszetben egyenletesen oszlana el.
netlen eloszlásából kifolyólag mutatkozó ellenállás növe­ Mint már az ellenállás befolyásának tárgyalásánál
kedést illetvén meg, ezen ellenállást impedancenak is láttuk, ez nincs igy a valóságban. E tárgygyal bár
nevezik. így tehát, ha az önindukczió daczára azon többen foglalkoztak, nem sikerült még máig könnyen
hangefektust akarnók elérni, mint a minőt a nélkül kap­ hozzáférhető alakú mathematikai formába önteni. 'Fény,
nánk, vagyis a képletünkből a L tényező jelenléte folytán hogy az önindukczió tényező a magasabb rezgési számú
kiadódónál nagyobb áramerősségre van szükségünk, ezt hullámoknál igen rohamosan csökken.
csak az E elektromotoros erő növelésével érhetnők el. Lord Rayleigh körkeresztmetszetű vezetőkre a
Ebben azonban a mikrofon és indukcziós tekercs bizo­ következő sort adta:
nyos korláthoz köt bennünket, úgy hogy az előnyös '1 1 m 2 l- [t2 13 in4 l 4 jit4
tulajdonságok mellett is, az önindukczióval csak bizonyos Lj = / L + «
48 R2 8640 fi4
fokig mehetünk.
1. alatti kifejezésünkben a L tényező mellett még Ezen sor azonban csak feltételesen összetartó.
a rezgési számot kifejező tényező is van ott. E szerint Kimerítőbben foglalkozott e tárgygyal utóbb Brylinski
tehát az áramerősség még az co = 2 n n kifejezés az »Éclairage Électrique« 1897. évi folyamának 29 és követ­
szerint a rezgési számtól is függ. Ezen befolyás kező füzeteiben, bár még ezen egyszerűsített tárgyalásnál
már határozottan a hangközvetités tisztaságát rontja. is igen hosszas és bonyolult az önindukczió tényező
Mert, hogy ismét csak az a hangzó példájára hivat­ kisebbedésének kiszámítása. Azért egyelőre csupán azon
kozzam, az ezt alkotó egyes felhangok mindegyikét tény megemlítésére szorítkozom, hogy az önindukczió a
különbözően befolyásolván, az egyes felhangok inten­ nagy rezgési számú hullámokra nem oly kedvezőtlen,
zitását különbözően fogja megváltoztatni és igy nagy mint a kicsinyekre, mert a nagyszámú rezgéseknél az
önindukczió mellett ez már oly fokú lehet, hogy többé önindukczió kisebb lévén, az ezeknek megfelelő áram­
már nem is az a, hanem annak felismerhetlenül eltorzult hullámot kevésbbé torzítja el.
hangkeverékét fogjuk hallani a megérkezési állomáson. 3. Lássuk már most a kapaczitás befolyását.
Van még további befolyása az önindukcziónak és A telefonkészülékeknek maguknak kapaczitásuk
ez az 1 . alatti képlet sinus kifejezésben jelentkezik. nincs. A vezeték kapaczitása pedig annak egész hosszá­
Mint látjuk az a szög, a mely az áramerősséget ban van elosztva. Voltaképen tehát csak ezen elosztott
valamely t időpontban kifejezi, nem többé ugyanazon kapaczitással lesz dolgunk.
 80 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. márczius 1.

Az l hosszúságú és r sugarú a földtől d távolság­ Ha már most tudjuk a hullám hosszát, a T - —

ban kifeszitett drótszál kapaczitása
folytán pedig egy ilyen hullám rezgési idejét, nyilvánvaló
az T kiszámítása alapján kapjuk a hullám terjedési sebes­
2 log nat ad
r ségét is. Vagyis
Ennek megfelelően d = 6 méter földtől való távol­
ságra a következő eredményeket kaptam : egy kilométer n azaz
CRw
drótra
2 »2 8 JT2 í»2
A drótmérő c - -Zn
mm.
1 2 3 4 5 CR2nn 2 jt n C R

Kapaczitás
G'00532 0-00575 i 0-00602 , 0-00624 000645
mikröfarad

Látjuk, hogy a kapaczitás ily vezetéknél már 100 A mi azt jelenti, hogy a nagyobb rezgési számú
km. után elég tekintélyes nagyságot ér. Kábelekben, hol hullámok gyorsabban is terjednek. A 400 rezgésű hullám
a második vezető lényegesen közelebb van, természetesen 2 -szer gyorsabban terjed, mint a 1 0 0 rezgésű, a mi
1 0 — 1 0 0 -szor ily értékeket kapunk, annál is inkább, a hullámalak eltorzulására vezet, bár a fül analitikus szer­
mert ezeknél még a dielektromos tényező is 4—5-szöröse vezete mellett bizonyos mértékig nincs nagy befolyással.
a levegőnek. Csökkenthetjük a kapaczitást a kettős vezeték Még megtudhatjuk, hogy a rezgés amplitúdója és
alkalmazásával. Ez esetben a földdel és a többi vezető­ ezzel tehát a hang erőssége miképen csökken az v távol­
vel szemben az egyik ág + , a másik ág — villamosságot sággal. Az a) képletünk szerint ugyanis az elérhető maxi­
kötvén, csupán a két ág kölcsönös kapaczitása maradna, mális áramerősség:
szorosan véve a kapaczitásnak fele értékére kellene
redukálódni, de mivel a többi vezetőtömegek sincsenek
sohase a két áramkör ágra nézve symmetrikusan elren­
dezve, nyilvánvaló ezen értéknél valamivel nagyobb És igy x 0 -nál vagyis a kezdeti áramerősség
kapaczitást kapunk.
Már most lássuk, mi a befolyása ezen elosztottt J' m ± E mig
kapaczitásnak.
Ha R a vezető ohmikus ellenállása, C a kapaczitása,
az áramerősség, E ható elektromotoros erő mellett az ha x — 11—4 — akkor
V CRw
áramforrástól x távolságban leend :*
+ E
Coy CRu>
' R
CRo>
J=+E R + x sin\u) t -\- * + 4 5 0 \ a)

Tehát az áram kezdeti értékének — = - -— ,

e 2-71828-ad
Képletünkhöz ezen alakjában kevéssé férkőzhetünk.
Nyilvánvaló azonban a sinus fügvény szöget adó részére az x = ^ — távolságban csökken, ami azt
kifejezésében csupán a j c ^ ">% lévén a változó, egy mondja viszont, hogy az áram gyengülése, vagyis az
amplitúdók fogyása a rezgési számmal fordítva arányos,
maximumtól a másikig, vagyis egy teljes hullámhosszon a 1 0 0 rezgésnek megfelelő hullám, kétszer oly hosszú
át, ez 2 Jt értékkel változik.
utón fog eredeti amplitúdójának —-ed részére csökkenni,
Vagyis ha | f C^ a) x = 2 n teszszük, akkor ebből
mint a 400 rezgésű.
x a hullámhossz értékét adja, vagyis Ebből pedig specziális esetünkre levonhatjuk a
következtetést. A kapaczitás a mély hangokat bocsájtja
át, mig a magasakat inkább decomponálja. így tehát a
x —X = 2 n lp !_ hangszinezetét ez is megbántja.
I CRo)
4. A levezetések befolyását igen könnyen átfontol­
hatjuk. Szorosabb analitikai tárgyalásuk igen bonyolult,
Iíonczentrált kapaczitás esetén volna : mert csak igen nehezen megközelíthető exponenciális
E 1
formulákra vezet.
1 ) Magától értetődik, itt csakis oly kikerülhetlen leve­
* 2 + 1 Sin j «* + arc lg o} + C RC
1 G- o)~ í zetésekről lehet szó, a melyek azután hosszabb időn belül
állandóknak megmaradnak. Mihelyt a levezetés folytonosan
A hol a 1/ J----- ?:— megnagyobbodott ellenállást reac-
változtatja ellenállását, azt már nem tekinthetjük a szige­
\ 1 C2 <u2 teléssel járó elkerülhetlen levezetési helynek, hanem oly
rendkívüli körülménynek, a mely mellett jó telefonozás
tance-nak nevezzük, a rc tg q ^ co Pei*Ú5 elősietési szög. nem lehetséges.
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Első tekintetre azt vélnők, hogy a levezetés csupán
az áramerősséget és igy a hangintenzitást csökkenti. De
beláthatjuk azt is, hogy a levezetések voltaképen az
áramkör ellenállását is csökkentik. így tehát ugyanazon
elektromotoros erő az áramkörbe lényegesen több áramot
fog küldhetni.
A kérdés már most csak az, hogy ezen több áram­
ból mennyi fog a rendeltetési állomásra jutni.
A levezetések mindig felette nagy ellenállású,
önidukczió és kapaczitás nélkül való mellékzáródások, igy
tehát minden esetre a váltóáram befolyása alatt e nagy
ellenállásoknak a rezgési számból függő változásai lénye­
gesen nagyobbak lesznek, mint a főáramkor megkiseb­
bedett értékének változásai.
Hogy számokban beszéljünk, tegyük fel, hogy a
főkör 4000 co, ellenállása 3000 co-ra csökkent, mert az
egyenletes levezető helyek közepén azok eredőjeként alkal­
mazható levezetés ellenállása 2 Q-ról 1 Q-ra. esett. Akkor
oly áramot tételezve fel, a melynél az ohmikus ellenállás
3-szorosra emelkedik; a vezeték ellenállása a jó izoláczió-
nál 1 2 0 0 0 co lesz, mig a levezetésekké 6 ü ; a rossz
szigeteltségnél a vezeték ellenállása 9000 Q, a leveze­
tésekké pedig 3 ü lesz. A megérkező áram tehát a gyen­
gébb izolácziónál nagyobb lesz. Összefoglalva az eddig
fejtegetetteket, láttuk:
1. Az ellenállás a mély hangokat kevésbbé befolyá­
solja kártékonyán, mint a magosakat; a hangszinezetet
azonban a különböző magasságú hangok, különböző
érvényre juttatása miatt erősen befolyásolja, miért is
különösen a nagy átmérőjű drótok és főképpen a mág­
neses fémből készültek kerülendők.
2. Az önindukczió a magos hangokat kevésbbé
gyengíti, mint a mélyeket, mivel szintén a hangszinezetet
alterálja.
3. A kapaczitás ismét a mély hangokat fojtja
kevésbbé, mint a magosakat.
4. A levezetések, a mennyiben állandó jellegűek, a
különböző hangmagasságnál mutatkozó ellenállásvál­
tozások nagyságát csökkentik.
Már ebből az összeállitásból is láthatjuk, hogy ezen
hatások egymást mintegy kiegyenlíteni törekszenek és
önként felvetődik azon kérdés, vájjon nem lehet-e az
egyes tényezőket a vezetők méreteinek, anyagának és
elhelyezésének szakszerű megválasztásával oly harmó­
niába hozni, a mely mellett azok a hangot vivő villamos
hullámokat károsan egyáltalában be nem folyásolják.
Sajnos az itt fellépő tünemények oly szövevénye­
sek, azok mindegyike oly annyira változó, hogy teljes
kiegyenlítéséről szó sem lehet, meg van azonban már ma
is a kutatások eredményeként a mód adva, hogy az
egyes tényezőket oly reláczióba hozzuk egymással, a
mely mellett a telefonozás már ma is oly távolságokra
is lehetséges, a melyre eddig lehetetlennek látszott.
Mint már láttuk, a vasdrótokat mágneses tulajdon­
ságaik és az ezzel összefüggő nagy ellenállás és
önindukczió változások miatt a többi mágneses fémből
készült drótokkal együtt már a priori ki kell zárnunk,
eddig leginkább megfelelnek a bronzedrótok és a mennyi­
ben a gyártás meg fogja engedni, határozott előnyük
van a compound drótoknak.
Az ellenállás nagy és káros változásait csökkenti
azon állandó jellegű levezetés, mely a tökéletlen szige-
teltség folytán minden áramkörben megvan. Ezen leve­
zetések különben csökkentik a kapaczitás befolyását is,
81
mert a vezeték kapaczitása folytán lekötött áramnak
gyors elvezetését teszik lehetővé.
Maga az önindukczió pedig mint láttuk, a kapaczi-
tással hat ellentétes irányban. Hogy mindkettőnek az
áramkörben pontosan milyen a hatása, azt még analitikai
utón is csak igen bonyolultan tudjuk ma kifejezni, mert
az önindukczió részben, a kapaczitás pedig egészen a
vezetéken nincs konczentrálva, hanem annak egész
hosszában elosztva.
De hogy eredményre jussunk, nem is szükséges
ezen legpontosabb számítási módszerrel dolgoznunk, mert
hisz a számítás alapját képező tényezők hosszú telefon
vonalakon pérczről-perczre változhatnak.
így a vonal összellenállása a hőmérséklet és a
levegő páratartalmától függő levezetési viszonyok minden
ingadozásával változik, már pedig ez a többi tényező
változását is vonja maga után, mint azt az eddigiekből
láttuk. Azonkívül az önindukczió meg a kapaczitás is a
rezgési számok változásával más és más befolyású lehet,
ezenkívül is az előbbinél a vezető anyag hysteresis mun­
kája és a permeabilitás tényezőjének változása utóbbinál
a dielektromos közeg hysteresise is bir befolyással.
Mindezeknélfogva az itt szükséges tájékozódás
czéljaira megfelel, ha a vezeték tényezőknek egymásra
gyakorolt befolyását azon egyszerűbb eset alapján vesz-
szük vizsgálódás alá, a midőn az önindukczió és kapa­
czitás nincs elosztva a vezeték egész hosszában, hanem
az egy-egy pontban van konczentrálva. Ekkor ugyanis,
ha a vezeték ellenállása R, önindukcziója L, kapaczitása
C, az áram pulsacziók száma n és a pulsaczió sebessége
2 ji
co — 2 n Ji = r , akkor az E harmonikus váltóáramfeszült-
ség mellett az áramerősség mint ismeretes leend:
E
<oL -
1 \ 2 sin co t — arc tg w C
Í íZ?s + R
co C .
és az áram maximális értéke
E
tf 2 + U —f
» c)
Ezen formulából első pillanatra láthatjuk, hogy az
önindukczió és kapaczitás együttes befolyása mellett is
lehet oly eset, a midőn az áramerősség oly nagyságot
ér el és éppen úgy pulsál, mint ha ezen eddig csak
káros befolyásuk után ismert két tényező nem is létezne,
hanem az áramerősség tisztán ohmikus ellenállású vezető­
ben pulsálna. Ezen eset pedig beáll, ha
L co — — mert ekkor
C co,
•Jm es
R
E
J = fc sin co t
 82 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Lássuk már most közelebbről mit jelent az
l 1
L o) — ~ ~ feltétel. E feltétel még irható, hogy: a>2 = C L
2 jc
de mivel m — 2 n n = : leend
T = 2 ti I C L • • • 1•
Éhez igen hasonló alakú kifejezés az inga lengési
képlete. Ugyanis a K tehetetlenségi nyomatékkai biró,
G súlyú és / javított hosszúságú inga lengési ideje
r, i
Vagy az 1. alatt levő formulát hasonlóan Írva
Ebből már látjuk, hogy itt valamely bensőbb rokon­
ságnak kell a két kifejezés képviselte feltétel között
lenni.e Az 1. alatt foglalt feltétel ugyanis a hasonlatosság
alapján azt kívánja, hogy az önindukcziót tehetetlenségi
nyomatéknak, a kapaczitást sulynyomatéknak tekintve,
azok úgy legyenek dimensionálva, hogy az ebből eredő
ingamozgás lengési ideje egyenlő legyen az áramkörben
vezetett váltó áram rezgési idejével, vagyis a pulsatió
idejéhez kell az áramkör e két tényezőjét alkalmaznunk.
Igen hasonló tünemény ehez a hangtanban a
resonánczia, melynek alapját az képezi, hogy a hangszert
akképen dimensionáljuk, hogy az bizonyos rezgési számra
van képesítve. Ha már most működésbe hozzuk, a leg­
erőteljesebben csakis a dimensióiból kifolyó alaphangra
szólal meg; sőt ha alaphangját más hangszerrel idézzük
elő, csupán a levegő közvetítette gyenge hangenergia
hosszabb időn át folytatott harmonikus impulsusai folytán
alaphangját erőteljesen fogja hangoztatni.
így vagyunk a villamos áramkörrel is, ha az bizo­
nyos áramimpulsusoknak megfelelőien van a 1 . képlet
szerint dimensionálva, és dimensióinak megfelelő ily
árampulsatióju váltóáramot vezetünk át rajta, az nem csak
egyszerű ohmikus vezetőként fog működni, hanem
resonátió folytán, mint azt Londonban e tünemény
szorosabb ismerete előtt a Ferranti kábeleken csodálkozva
tapasztalták, az óta pedig ismételten előállították, a feszült­
ség, illetve áramerősség is a működő feszültségből követ­
keztethető értékek többszörösét érheti el.
A tünemény lényegét különben az áramvezetésre
nézve felvett hasonlatunk nyomán szinte könnyen meg­
fejthetjük. Ugyanis ha visszagondolunk, nyilvánvaló a
pulsalóan mozgó víztömegnek és a rugalmas csőfalnak
bizonyos kölcsönhatással kell egymásra lennie.
(Folytatása következik.)
Irodalom .
Nemzetközi Szövetség Az Ipari Jogok Védelmére. A mint
olvasóinkkal annak idején tudattuk, a Nemzetközi Szövetség az Ipari
Jogok Védelmére múlt évi október havában tartotta meg első kon­
gresszusát Bécsben, melynek munkálatai a Szövetség I. évkönyve
alakjában most fekszenek előttünk. Már a könyv külső megjelenéséből
(csaknem 500 oldal) is következtetést vonhatnánk azon nagy szellemi
1898. márczius 1.
munkára, melyet ezen kongresszusnak minden müveit nemzet kebe­
léből kiküldött tagjai aránylag oly rövid idő alatt végeztek.
Nem tartjuk érdektelennek már most az évkönyv kapcsán, ezen
Szövetségnek törekvéseit, valamint az annak czéljaival szoros kap­
csolatban álló iparvédelmi ügynek eredetéi és mai állását olvasóinkkal
tüzetesebben megismertetni. Az emberi jogok modern felfogásának
már hajnalhasadása is véget vetett azon ósdi felfogásnak, mely szerint
a szabadalmak kegyelemképpen osztogattatnak; a jogtudományok
mai álláspontjánál általánosan elismert elv az, hogy minden embernek
elvitázhatatlan joga van szellemi tulajdonához, a mely elv az egyes
államok szabadalmi törvényeiben már-már imperativ kifejezésre is
kezd jutni, a mennyiben a »szabadalmazhatóság« fogalmát a »szaba-
dalmazandóság« fogalma kezdi kiszorítani. A közlekedési eszközök
fejlődésével a kereskedelem és ipar is mindinkább nemzetközibbé
v á lt; 1851-ben merült fel legelőször azon eszme, hogy az ipari jogok
védelmét bizonyos nemzetközi, elismert elvekre kellene fektetni, a nél­
kül azonban, hogy az egyes államokban e téren történt természetes
jogfejlődést megakadályoznék.
Ezen eszmét Albert, Victoria angol királynő férje pendítette
meg az első nemzetközi kiállítás alkalmával, mely kiállításnak igaz­
gatósága azonban kivihetet'ennek nyilvánította és elejtette. 20 eszten­
dővel azután Pieper Károly berlini szabadalmi ügyvivő karolta fel
ismét az ipar nemzetközi védelmének eszméjét és ő volt az, a ki az
1873-iki bécsi világkiállítás alkalmával jelentékeny anyagi áldozatok
és rendkívül nagy munka árán teremtette meg az első kongresszust
ezen ügynek megvitatására. 1878. szeptember havában nyílt meg a
párisi kongresszus, a melyet nemsokára 1880-ban 11 kormány kép­
viselőjének összejövetele követett, a kik az u. n. »államunióc-t meg­
alkották és melyekhez azután négy újabb állam csatlakozott; három
esztendővel később, 1883-ban rectificáltattak az 1880-ban”megállapitott
pontozatok. Ezen Unió egyik legfontosabb következménye az volt,
hogy Anglia szabadalmi törvényét reformálta, Svájcz szorgosan
hozzáfogott uj szabadalmi törvényének megalkotásához, Spanyol-
ország, Luxemburg, Brazília, Venezuela, Norvégország és Uruguay
pedig az Unió szellemének megfelelő törvényeket alkottak. Az 1883-iki
tárgyalások alkalmával egyszersmind megállapították, hogy az Unió-
Államok időről-időre nemzetközi tárgyalásokat fognak folytatni, a
határozmányok kibővítésére. Az olasz kormány már 1885-ben hívta
meg az Unió-Államokat egy 1886-ban tartandó kongresszusra Rómába.
1889-ben a párisi világkiállítás alkalmával ismét összegyűltek az
államok, hogy ezen nemzetközi iparügyet jobban kifejleszszék. 1890-ben
Madridban tartatott meg a 3-ik hivatalos konferenczia, a mely az
előbbi határozatokat nagy részben helybenhagyta.
Jelenleg a kulturállamok közül csak Magyarország, Ausztria,
Németország és Oroszország nem tartoznak az Unióhoz, de a diplo-
mácziai tárgyalások Magyarország, Ausztria és Németország csatla­
kozására már megkezdődtek. Az utolsó diplomácziai összejövetel
Brüsszelben tartatott meg a múlt év vége felé, mely összejövetel
azonban — sajnos -— egyelőre eredményre nem vezetett.
Időközben úgy Németországban, mint Ausztriában megala­
kultak a »Deutscher«, illetve »Oesterreichischer Verein zum Schutze
des gewerblichen Eigenthums« ; ezen két egyletnek kebelében csak­
hamar megfogamzott az a terv, hogy a diplomácziai tárgyalások
lassúságát ezen, az ipari védelem kifejlesztését ezélzó egyleteknek
kellene gyorsitaniok. Ezen két egyletnek az 1896. év folyamán
Berlinben megtartott együttes ülése alkalmával Dr. Osterriethnek, a
német egylet titkárának azon indítványa, hogy az államunió határo­
zatainak kibővítése és terjesztése czéljából alakíttassák meg egy
nemzetközi szövetség, általános helyesléssel elfogadtatott. 1897. május
havában Brüsszelben a különféle nemzeteknek már Berlinben kijelölt
képviselői előtanácsközásra gyűltek össze, a melyen tekintettel azon
körülményre, hogy az első nemzetközi kongresszus az Unió eszmé­
jének megvalósítására 1873-ban Bécsben tartatott meg, az újonnan
megalakult »Nemzetközi Szövetség Az Ipari Jogok Védelmére« első
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
kongresszusának helyéül is Bécset tűzte ki. Ezen kongresszuson az
összes kulturállamok képviselve voltak és ezen kongresszusnak az
I. évkönyvben foglalt határozatait akarjuk már most taglalni. A szövet­
ség törekvése az egyes államok iparvédelmi törvényeinek lehetőleg
egységes alakítása és továbbfejlesztése a feltalálók és kereskedők
igazolt jogainak gyakorlati megvalósítása, valamint loyalis verseny
biztosítása czéljából; törekedik továbbá ezen Szövetség arra, hogy a
kellő lépések megtételével Magyarországot, Ausztriát, Németországot
és Oroszországot az Unióba való belépésre késztesse. Az ügyvezető
választmány az egyes országokban szervező bizottságokat alkotott,
melyeknek feladata a különféle országokban fennálló iparvédelmi
törvényeket, valamint azon akadályokat megismertetni, melyek az
illető államnak az Unióba való belépését meggátolják. A Szövetség-
első kongresszusa kimondta, hogy kívánatos, miszerint az Állam-
Unió konvencziójának 3. szakasza akként módosíttassák, hogy az
Unióhoz nem tartozó államok alattvalója vagy polgára az Unió-
Államok bármelyikének alattvalójával vagy polgárával az iparvédelem
minden terén egyenjogunak tekintessék, ha az Unió-Államok egyi­
kében lakik, vagy ott ipari vagy kereskedelmi teleppel bir. Kimondt"
a kongresszus, miszerint a Konvenczió 4. szakaszában foglalt ten­
gerentúli tartományok javára megállapított külön elsőbbségi határ­
idők töröltessenek. Kívánatosnak jelezte, miszerint a már akkor kilá­
tásba helyezett brüsszeli diplomácziai tanácskozás azon óhajának
adjon kifejezést, hogy az ott képviselt államok törvényeiket az ipar
jogi védelme terén kiegészítsék és a Konvenczió határozataival
lehetőleg összhangzásba hozzák.
A földolgozandó anyag könnyebb áttekintése czéljából, a
kongresszus működését 5 szakaszra osztotta. Ezen szakaszok a
következők voltak : I. Védjegyek és azok nemzetközi lajstromozása. —
II . Minta- és modellvédelem. — III. Találmányok védelme. —
IV. Az eredet megjelölése. — V. Tisztességtelen verseny.
Az első szakasz tárgyalásánál határozatképpen kimondatott, hogy
a védjegy elsőbbségi határideje az Unióba tartozó államokra nézve
az első bejelentéssel kezdődjék és három hónappal az ugyanazon
országban történt belajstromozás után végződjék. Ajánlotta továbbá a
kongresszus, miszerint a Konvenczió VI. fejezete akként módosíttassák,
hogy minden eredeti országban szabályszerűen belajstromozott véd­
jegy a többi Unió-Államokban változatlanul fogadtassák el és védessék
meg, még akkor is, ha ezen védjegy nem tekinthető az illető ország
törvényeinek megfelelőnek. Eredeti országnak ismertessék el azon
ország, a melyben a bejelentő főteleppel bir. Ha a főtelep valamely
az Unióhoz nem tartozó államban van, úgy eredeti országnak az
tekintendő, a melyhez bejelentő tartozik. A védjegy visszautasítható
azonban, ha az a közerkölcsiség vagy nyilvános rend ellen vét. A mi
a védjegy-bitorlás üldözését illeti, a Konvenczió 9. szakasza a követ­
kezőkkel volna pótlandó: »Azon államokban, melyeknek törvényei az
elkobzást a bevitelnél nem átapitották meg, azt beviteli tilalommal
helyettesíthessék. Oly államokban, melyeknek törvényei az elkobzást
a belföldön nem állapították meg, azt azon jogi eszközökkel kell
pótolni, melyekkel az illető törvény szerint maguk az illető államok
alattvalói élhetnek.« A védjegyek nemzetközi belajstromozását illetőleg
kimondta a kongresszus, hogy a megvédendő áruknak belajstromozását
kívánatosnak tartja. A nemzetközi irodát fel kell jogosítani arra, hogy
bárkinek kérelmére egy megállapítandó dij ellenében a nemzetközi védjegy-
lajstromból kivonatokkal szolgáljon. Kimondta továbbá a kongresszus,
hogy a nemzetközi lajstromozásnak dija mentül alacsonyabbra szabas-
sék meg.
A minta- és modellvédedelmet illetőleg ajánlja a kongresszus
az elsőbbségi határidő oly megállapítását, hogy az az első bejelen­
téssel kezdődjék és 3 hónappal a megtörtént belajstromozás után
érjen véget. A minták és modellek gyakorlásának (gyártásának vagy
alkalmazásának) megszüntetése az Unió-Államokban ne vonja maga
után ezen minta vagy modell védelmének érvénytelenségét.
A találmányok védelmét illetőleg a legfontosabb határozmányok
83
az elsőbbségi határidőre, az egyes szabadalmak kölcsönös független­
ségére, a gyakorlási kényszerre, a benyújtási alakiságok egyöntetűségére
vonatkoznak. Az elsőbbségi határidő a szabadalom bejelentésétől
számítandó egy évre terjesztessék ki. A különböző államokban be­
jelentett szabadalmak tartama független legyen a más államokban
bejelentett szabadalmaktól, akár tartoznak ezen államok az Unióhoz,
akár nem. A gyakorlási kényszernek előbb-utóbb foganatosítandó
törlését a szövetség szükségesnek tartja. Az Unió-Államokban bejelentett
és engedélyezett szabadalmak a bern-i nemzetközi iroda által az
ottani osztályozás szerint időről-időre közzététessenek. A nemzetközi
iroda Bernben utasitassék ezen nemzetközi osztályozásnak kidolgo­
zására.
Ezek voltak azon főpontok, a melyek a Szövetség bécsi
kongresszusa 5 napi munkájának képezték eredményét. Végül
megemlítjük, hogy a kongresszuson a Szövetségnek 123 tagja volt
jelen és ezek közül 80 tag két napi tartózkodásra Budapestre jött.
A legközelebbi kongresszus ez évi junius első napjaiban Londonban
fog megtartatni. Kelemen.
Drei bem erkenswerthe Brüokenbauten des Auslandes czim
alatt M. Foerstcr dresdai műegyetemi tanár értekezést irt, melyben
első helyen említi a budapesti Ferencz József hidat, melyet a világ-
legszebb konzol hídjának nevez. Megírva részletesen a hid történetét
és közölve a tehnikai adatokat, második helyen a párisi, III. Sándor
czárról elnevezett hidat említi, mely a három csuklós rendszer sze­
rint van építve. Kritika tárgyává teszi a konstrukcziót, különösen a
temperált aczélöntvény elemekből összerakott ivet és ismerteti azon
szempontokat, melyek a tervezőt vezették. Harmadik helyen a Niagarán
át vezető egy Íves híddal foglalkozik, mely a még 1851—55-ben
épitett Roebling-féle kábelhidat pótolja, melyet daczára az 1880—86-ban
eszközölt megerősítésnek, az újabb nehéz vonatok elbírására nem
tartanak alkalmasnak. (Stahl und Eisen, 1898 febr. 1.)
L ev e le z é s.
Berlin, 1898. február.
(K. N.) Németország ma tagadhatatlanul a szó igazi értelmében
vett nagy vállalkozások hazája.
Nem az u. n. merészeké, melyek többnyire ideges gyorsaság­
gal valósulnak meg s úgyszólván pillanatnyi szükségletek kielégítését
czélozzák, hanem olyanoké, melyeknek kiépítése fokozatosan történik,
nem ritkán hosszú évekre terjed s kifejlődésében hozzásimul a minden­
kori igényekhez.
Ilyen vállalkozásokhoz tartoznak azok a nagyszabású központi
telepek, melyek az utóbbi időben nagyobb számmal épülnek s nagy
területeket vannak hivatva villamos energiával ellátni.
Nagyon természetes, hogy ezeknek a telepeknek majdnem ki­
zárólag olyan vidékeken van jogosultságuk, melyeknek nagy és pedig
sok apróbb helyre elosztott iparuk van — vagy lehetne, ha a ter­
mészetadta vagy a helyi viszonyokban rejlő előnyök kiaknázását az
üzemhez megszükségelt erőnek bajosan beszerezhetősége meg nem
nehezítené.
Az ilyen nagy központi telepek tehát nemcsak műszakilag
érdekesek, vagy kereskedelmi szempontból — ha rationális alapra épit-
vék — jövedelmezők, hanem egyúttal közgazdasági jelentőséggel is
bírnak, a mennyiben a kisiparossal költséges berendezéseket takarit-
tatnak meg és olcsó üzemet nyújtanak neki, ezáltal meglevő iparágakat
fejlesztve és újakat létesítve.
Meglevő gyári üzemek külön áramfejlesztő-telepeit persze
bajosan fogják ezek a központi telepek kiszorítani, de újonnan
épülőknek mindig meg kell majd fontolniok, vájjon nagy befektetéssel
járó és tetemes üzemkiadásokkal összekötött külön telep helyett ne
azt a kényelmesebb, mert idegen helyről egyszerű eszközökkel való.
beszerzési módját a villamos energiának válaszszák-e.
 84 POLYTECHNIKAI SZEMLE
A körülfekvő városok és községek pedig örömmel kapnak az
alkalmon, hogy aránylag kis befektetéssel jóféle világítást szerezzenek be,
Természetes dolog, hogy már régen belátták, mily nagy a szük­
ségessége és fontossága az ilyen központi telepeknek és csak a ren­
delkezésre állott eszközök fogyatékosságának tudható be, hogy
a kivitelre vonatkozó nagyszabású tervek megvalósítása olyan sokáig
váratott magára.
Az elektromos energiának elosztása egy helyről — ha kiterjedt
fogyasztó-területről van szó, vagy ha a telep nem helyezhető el ked­
vezően, vagyis lehetőleg a fogyasztás súlypontjában, észszerűen csak
magas feszültségű árammal eszközölhető : a fellépő veszteségek ala­
csony feszültségű áram alkalmazása esetén csak nagy keresztmetszetű
vezetékekkel csökkenthetők, melyek viszont a berendezést módfelett
megdrágítják.
Látnivaló, hogy egyenáram az ilyen nagykiterjedésű telepekből
a dolog természeténél fogva úgyszólván teljesen száműzve van s ki­
zárólag váltakozó áram az, mely itt tekintetbe jöhet.
Minthogy pedig ilyenkor főleg az áramnak motorikus czélokra
való alkalmazása az irányadó szempont, ennélfogva kiváltképen
a háromfázisú váltakozó áram az, mely kitűnő tulaldonságainál fogva,
éppen a mi motorokat illeti, hivatva volt, nagyszabású áramelosztó
telepek építésének az impulsust megadni.
Az «Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft», mely a háromfázisú
váltakozó áram praktikus alkalmazása terén úttörő volt és úgy forgó
áramú dynamók mint motorok gyártásában nagy tökélyre vitte, 8Z
utolsó években több olyan kiterjedt telep építésébe fogott, mely úgy
rendeltetését, mint műszaki berendezését illetőleg jellegzetes és irányadó.
Ezek közé tartozik, mint a Frankfurt-Lauffein epokális erőát­
viteli kísérletek első nagyszabású eredménye Strassburg városának
villamos központi telepe, mely ilyeténképen bizonyos históriai neve­
zetességre tarthat számot. Az a rohamos és ami hangsúlyozandó fő­
leg a kisiparban felszaporodott elektromotorok által előidézett kifej­
lődés, melyen ez a centrále általment — rövid két és fél esztendő
alatt a munkakifejtés közel megháromszorozása vált szükségessé —
fényesen beigazolta azokat a várakozásokat, melyeket a forgó áram­
hoz fűztek.
Jelenleg három olyan nagyszabású központi telep építése van
folyamatban, mely nagyfeszültségű forgó árammal fog ellátni kiterjedt
fogyasztó területeket.
Ezek: a (porosz) felső-sziléziai villamos művek («Oberschlesische
Elektricitäts-Werke»), az erőátviteli művek a Rajnán («Kraftübertra­
gungswerke Rheinfelden») és a villamos művek az Oberspree-én Berlin
mellett («Elektricitätswerke Oberspree»,).
Fentartom magamnak, hogy ezen telepek egyikének részletes
ismertetését adjam, most legyen szabad — nagy aktuális fontossága
miatt — néhány szóval az utolsó helyen említett vállalkozásról meg­
emlékeznem.
A Berlin rohamos fejlődése folytán mind nehezebbé váló ter­
melési feltételek a város területén magán gyártelepeknek a városban
való építésére vonatkozó szigorú előírások, továbbá a telek drága­
sága és mindenféle tekintetek a szomszédokra, kik sehogysem akarnak
a füst és lárma okozta kellemetlenségekhez hozzászokni, lassankint
kiszorítják az iparost a városon kívül fekvő községekbe, a hol is
a vasutak és jó vizi közlekedés, aztán meg az olcsó világítás és viz-
beszerzés gazdaságos üzem feltételeit nyújtják.
Oly erőforrás létesítése tehát, mely az iparosoknak és kézmű­
veseknek tetszésszerinti terjedelemben áll rendelkezésére, még inkább
hozzájárul ahhoz, hogy a gyári tevékenység súlypontját áttegye
a nagyvároson kívül, természetesen ez utóbbinak előnyére, mely
ilyeténképen megszabadul az ipari üzemmel járó kellemetlen és egészség­
telen mellékjelenségektől.
Ez a szempont volt az, mely az A. E. G.-t arra indította, hogy
Berlintől mintegy félórányira, Niederschönweide község mellett, az
Oberspree partján oly művet létesítsen, melynek az a hivatása, hogy
18Ö8. márczius 1.
a Berlin körül fekvő számos és erős iparú kisebb-nagyobb községet
villamos energiával lássa el.
A 25,547 m2-nyi területen épülő s úgy vizen (a Spree folyón)
mint vasúton elérhető telep végső kiépítésében 50,000 lóerőre van
tervezve: az első 6000 lóerőt magában foglaló gépház, a hozzá tartozó
kazánház 10 kazánnak, valamint a 70 m. magas kürtő már elkészült.
A teljesen kiépített gépház és kazánház — ez utóbbi egészben
60 kazán számára — két-két hatalmas csarnokból fog állani.
Az épület hossza 137 m., szélessége 81'0 m. Az égési ter­
mékek elvezetésére 6 nagy, 4 m. belső átmérőjű és 70 m. magas
kürtő fog szolgálni.
Két darab egyenként 1000 lóerős gép már üzemben van, ugyan­
annyi 2000 lóerős most kerül felállításra. 3500 lóerős gőzgépek és
dynamók, melyek közül az 1899. év folyamán 4 darab szolgál majd
a telep kibővítésére, megrendelvék és szerkesztésben vannak. Későbbi
kibővítésre 10,000 lóerős gépegységek vannak kilátásba véve.
A gőzgépek a legnagyobb gazdaságosság elérése czéljából
háromszoros expanziósak és magas gőzfeszültségűek.
A jelenleg üzemben lévő 2 gőzgép fekvő elrendezésű, befecs­
kendezéssel biró sűritővel van ellátva és 105 fordulattal bir. Normá­
lisan 750, maximálisan 1000 tényleges lóerőt fejtenek ki. A gőzfeszűlt-
ség a magas nyomású henger gőzelzáró szelepe előtt 12 atm. Henger­
átmérők 500/740/1140, közös löket 1100 mm. A magas nyomású
henger Collmann-féle precíziós vezényművel, a közép- és alacsony­
nyomású henger kézzel változtatható szelepes vezényművel van ellátva.
Gőzfogyasztás 12 aim. túlnyomás és 920 indikált lóerő mellett 5'3 kg.
indikált lóerőóránként.
A 2000 lóerős gőzgépeket, mint a már üzemben levőket
a «Görlitzer Maschinenbau-Gesellschaft» szállítja. Álló elrendezésű
háromszoros expanziós gépek ezek kondenzáczióval, normálisan
1500, maximálisa 2000 eff. lóerő munkakifejtéssel. Hengerátmérők
63Ó/100Ó/1080 mm; közös löket 1100. A gőzfogyasztásnak, a gőz­
köpenyekben fellépő veszteségeket beleértve, a legkisebb munka­
kifejtésnél 5,1 kgrot, a legnagyobbnál 5,9 kgrot lóerőóránkint nem
szabad meghaladnia. Fordulatszám 107.
Az összes hengerek szelepes vezényművel ellátvák, a magas-
nyomású Collmann-félével. A kazánház jelenleg 3 drb üzemben levő
egyenkint 420 m2 fűtőfelülettel biró Babcock-Wilcox kazánt foglal
magában 14 atm. gőzfeszélyre és kőszéntüzelésre berendezve; ezekhez
a közel jövőben még 4 drbot csatolnak. A kazánok kettős tüzelő-
szerkezettel vannak ellátva, melyek elektromotorok segélyével működ­
nek ; a tápvíz előmelegítésére economiserek szolgálnak.
A vízszolgáltatás a Spree folyóból történik szivornyacső-vezeték
alkalmazásával; az eddig elkészült és 1200 mm. átmérőjű vezeték
20,000 lóerő számára váló vízszolgáltatásra elégséges.
A használt viz közvetlenül a Spreebe ömlése előtt nagy olaj­
leválasztón megy keresztül; a teljes kiépítéshez egy második viz
be- és elvezető csatorna lesz szükséges.
A pinczének a csővezetékeket magában foglaló részei teljesen
elvannak különítve a magas feszültségű áramvezetékeket tartalmazóktól.
Valamint a gőztermelésben és kihasználásban a legnagyobb
gazdaságosságra, úgy egyúttal gépek és kazánok üzemköltségeinek
megszorítására a legnagyobb gondot fordították. A gőzgépek körben-
futó olajozással vannak ellátva, mely nemcsak a kezelést teszi egy­
szerűbbé, hanem olajat is takarittat meg. A kazánokra szerelt, ön­
működő tüzelő szerkezetek pedig a fűtők számát apasztják meg.
Ezen tüzelési rendszerek a szenet önműködően szállítják a ros­
télyra, egyenletesen és folytonosan elosztván rajta, miáltal nemcsak
az automatikus tüzelés czélja éretik el, hanem egyúttal nagyobb
gazdaságosság is a tüzelő-anyag kihasználásában, a mennyiben a
tüzelő-ajtók nyitásakor egyébként bekerülő hideg levegő nem juthat
a rostélyhoz.
A szén egy magasan elhelyezett s az egész kazánházat átszelő
tartányból önműködőleg esik a tüzelő-szerkezet tölcséreibe. A kazán-
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
ház padlóján magán nem fog szén raktározni. A szén szállítása főleg
vizen történik; a hajókból való kiemelésre amerikai rendszerű elevá­
torok szolgálnak, a továbbításra pedig fentemlitett tartányhoz ön­
működő magasan fekvő vasút. A hamu elszállítása hasonló módon
történik. • kötelezettségünknek tényleg meg is feleltünk, a mit a m. év deczember
Az 1000 lóerős gőzgépek mindegyike Osooo typusú három­
fázisú dynamóval van kapcsolva, melynek forgó tekercsei nincsenek;
munkaképessége mindegyiknek 700 kilowatt 6000 sarkváltozás mellett.
A 2000 lóerős gépek mindegyike két N D M 107/900 typusú
forgóáramú dynamóval lesz kapcsolva. Fordulatszámuk 107, munka­
kifejtésük 900 kilowatt. Minthogy újabban az előbb megnevezett
typus már nem alkalmaztatik, ez utóbbiról akarok néhány szót szólni.
Az NDM typusú gépeknél a mágneses vezetésre vaslemezeket hasz­
nálnak, melyeket bordázott öntvény tart össze. A dynamóház súlya
aránylag igen csekély, jóllehet mágneses és statikus szempontokból
teljesen elégséges.
Az induktor a forgó rész s oly könnyű, hogy a legtöbb e fajta
gépnél egy darabból készül. így az Oberspree-gépeknél is. 107-nél
nagyobb fordulatszámmal bíró N DM gépeknél lendkerék a gőzgépen
nem szükséges, mivel az induktor lendítő tömege elégséges.
Az O9000 rendszerű gépeknél az induktor a lendkerék kerü­
letén van megerősítve, miáltal ez utóbbinak pontos megmunkálása
válik szükségessé, a mi viszont, tekintettel az egyöntetűségre, nem
mindig eszközölhető a gőzgépgyárban magában és ezáltal körül­
ményessé válik. Az NDM gépek szerelése ellenben sokkal egy­
szerűbb.
A nem forgó horgony tekercsei könnyen kicserélhetők.
Az egyenáramú tekercsek gerjesztése 2 egyenáramú dynamó segélyével
történik 110 volt feszültséggel. Forgó áramú motorok szolgálnak a
hajtásukra, melyekkel közvetlenül kapcsolvák. Az üzem megkezdése­
kor a mig háromfázisú áram még nem áll rendelkezésre, a gerjesztő
gépeket Pelton-kerekek hajtják, melyek a dynamók tengelyének meg­
hosszabbítására kikapcsolhatóan vannak felszerelve.
A dynamókat a kapcsoló táblával összekötő magas feszültségű
vezetékek csupasz vörösrézsodronyből állnak porczellán szigetelőkre
erősítve. A magas feszültségű kikapcsolok, valamint az egyes táp­
vezetékek biztosítékai egy 30 m. hosszú magasan fekvő gallérián
vannak elhelyezve és nagyjában megközelithetlenek. Működtetésük
egy, a gallérja alatt felállított kapcsoló tábláról történik sűrített
levegővel, kis légszelepek átcsatolása által. Ezzel a berendezéssel
egy, ugyancsak sűrített levegő által működésbe hozott automatikus
szikra-eloltó szerkezet van kombinálva.
A személyzet biztonsága érdekében ilyeténképen a legmesszebb­
menő intézkedések történtek.
* kifolyólag a város m ár korábban a világításra nézve, az összeköttetést
Az Oberspree-n levő villamos művek rendkívüli szükségessége
kiviláglik abból, hogy bár alig négy hónapja vannak üzemben,
munkaképességük jelen kiépítésük mellett már is elérte határát, úgy,
hogy újabb áramfogyasztókat visszautasítani kénytelenek; a gépi
berendezés munkálatai a fogyasztás gyarapodásával nem tudnak
lépést tartani.
A tatai aceiylen világítás ügyében az alábbi sorok közlésére
kérettünk fel.
A »Polytechnikai Szemle« tek. szerkesztőségének, Budapest.
Becses lapjának folyó év február hó 1-én megjelent számában
a tata-tóvárosi acetylengáz-világitás ügyét méltóztatik tárgyalni és
ezen czikkben azon hirt közli, hogy a rendőrség a karácsony után
újból megkezdett világítást végleg betiltotta.
Ezen hir nem felelvén meg a valóságnak, tisztelettel kérjük,
hogy azt becses lapjában megczáfolni méltóztassék.
Tény az, hogy november 15-én a világítást Tata és Tóváros
városokban ideiglenesen beszüntettük, mivel egyrészt a gázmű építését
befejezni óhajtjuk és munkálataink folytatása a világítási üzem lolyama
85
alatt lehetetlenné v á lt; másrészt pedig a felsőhatósági jóváhagyással
ellátott szerződés még nem volt birtokunkban.
Az acetylengázművet a városokkal kötött szerződés értelmében
1897. deczember hó végéig véglegesen el kellett készítenünk és ezen
hó 30-án a telep engedélyezése czéljából megejtett helyszíni szemléről
felvett jegyzőkönyv is bizonyít, melynek értelmében a telepengedély
nekünk megadatott. Ezen szemlén részt vettek: a kereskedelmi
minisztérium, Komárom vármegye, Tata-Tóváros és társulatunk
képviselői. Az akkor néhány napig folytatott vüágitás oly czélból
történt, hogy a bizottság a telep kifogástalan működéséről magának
meggyőződést szerezzen, a mi a jegyzőkönyvben kellő kifejezésre
is jutott.
A helyszíni szemle bevégeztével azonban a világítást, a szer­
ződés végleges jóváhagyása napjáig természetesen beszüntettük és a
tekintetes szerkesztőség megnyugtatására szolgáljon, hogy a szerződés
véglegesítése legközelebb meg fog történni.
A mi a tisztelt Szerkesztőség tudósítójának a czikkhez hozzá­
fűzött megjegyzéseit illeti, konstatálni kívánjuk, hogy az acetylengáz-
világitás Magyarországon tényleg bevált és hivatkozunk e részben
összes általunk létesített kisebb és nagyobb telepeinkre. Veszprém
városának részleges és legközelebb az egész városra kiterjesztendő
világítására, Mezőtúr város, a bécsi Burg belsejében lévő Franzensplatz,
az eggenburgi fegyház, a sümegi bőrgyár és számos szálloda, ipar-
vállalat, kastély és magánház világítására, melyek mindannyian
bizonyítják az acetylengáz életrevalóságát.
Kérjük czikkünk szives közlését és maradunk teljes tisztelettel
Acetylengáz részvény-társaság
igazgatósága.
* Hogy mennyire helyesek voltak azonban informátióink, mutatja
az alábbi levél, melyet Tata város főjegyzőjétől, kihez a tényállás
objectiv megállapítása végett fordultunk, kaptunk :
A Polytechnikai Szemle tekintetes Szerkesztőségének
Budapesten.
Hozzám intézett becses soraira, van szerencsém értesíteni, hogy
mind az, mi az acetylén ügyre vonatkozik kecses lapjukban, az
a valóságnak megfelel. Azon kérdésre, hogy legutoljára január hóban
a hatóság tiltotta-e be a világítást, vagy a társulat önként szüntette-e
be? tisztelettel tudatom, hogy az Acetylengáz részvénytársaságnak
f. évi január 5-én kelt levele szerint a vüágitást (január hóban) szer­
ződés hiányában beszüntette.
Különben is Tata városa képviselő testületének határozatából
megszakította.
Tata, 1898. évi február hó 28-án.
Tisztelettel maradtam
Csizmadia Sándor s. k.
főjegyző.
Szab ad alm i bejelentések.
Közli: Meiler Ernő, hites szabadalmi ügyvivő.
B e r lin e r A c c u m u la to r e n fa b r ik , Berlinben. Elektródalemez.
B a lek é & Co. ezég, Bochumban. Fölületi kondenzátor csapadék­
szivattyúval.
Bürk R ichard, Schwenningenben. Elektromosan hajtott ingaóra
ütőművel.
D e n ty e n R óbert, Düsseldorfban. Csővezeték vasúti járművekhez.
T he E le c tr ic a l V e h ic le S y n d ic a t e L im ite d , Londonban. Bizton­
sági berendezés elektromos járművekhez. Fölfüggesztés elek­
tromos kocsik akkumulátor szekrényeihez. Készülék elektromos
kocsik megállítására,
 86 POLYTECHNIKAI SZEMLE
A llg em ein e E le k tr i c itä ts G e s e lls c h a f t , Berlinben. El nem cserél­
hető elektromos izzólámpák.
G ro ssm a n n A d o lf mérnök, New-Orleansban. Berendezés a kapcsoló­
szerkezet és fék működtetésére villanyos motorkocsiknál.
H über G y ö r g y , Becsben. Gőznyomású kenőkészülék.
H a n sco n i W a lla c e , San-Franciscoban. Akkumulátor lemezek és
eljárás ezek előállítására.
G ie de l'I n d u s tr ie E le k tr iq u e czég, SeCheronban. Újítások
elektromos gépek kefetartóin.
K niep & Be é n e n czég, Schoenebeckben. Gép patkók sarkainak elő­
állítására.
Kelm an J á n o s, Pittsfieldben. Újszerű szigetelésmód elektromos
kábelek drótjai számára.
L a n g er Mór, Kelenföldön. Aczél fogaskerék.
John L a id la w czég, Glasgowban. Újítás czentrifugákon.
P rin cz F e r e n c z , Lissavában. Vasúti teherkocsi berendezés.
S iem en s é s H a lsk c czég, Budapesten. Újítások váltakozó áramú
asynchron motorokon.
S o n n e n s c h e in M ik sa gyáros, Bécsben. Újítások gőztúlhevitőkön.
V oca J á n o s, Morva-Osztrauban. Elektromos jelzőkészülék akna föl­
húzok számára.
B ő st ián K á ro ly , Londonban. Elektromos árammérő, mely pénz­
beszedő automatikus áramszolgáltató készüléknél is alkal­
mazható.
B ra d ley C h a r le s, New-Yorkban. Újítás váltakozó áramú gene­
rátorokon.
B lath y O ttó T itu s mérnök, Budapesten. Javítások váltakozó áramú
(motor) számlálókon.
H. von B ruck S öh n e czég, Crefeldben. Nyitott szádas Jaquard gép.
H ertl K ároly, Berlinben. Többszörös rézáramvezetékkel ellátott
szénelektród galvánelemek számára.
H erold J ó z s e f gépgyáros, Brünnben. Körszövőszék.
B erlin er G u s s s ta h lfa b r ik A.-G., Berlinben. Rostélypálcza szimmet­
rikusan elrendezett keresztbordákkal.
K o d o lits c h B ód o g , Triestben. Tömítés tömlőszelenczék számára.
K ü hlbrandt Ernő, Brassóban. Sínkötés.
R eich E rnő oki. gépészmérnök, Budapesten. Gyűrűs gőzgép.
S erv e J á n o s P éte r mérnök, Caluireben. Berendezés gőzgéptolattyúk
kenésére.
S c h e id t E rnő, Moszkvában. Vízforgató és tisztitó készülék gőz­
kazánok számára.
T e lta h ik N án d or, Bécsben. Hengerszók uj reczézésű hengerszékkel.
W agner E m il gyáros, Budapesten. Villamos izzólámpa.
B ergm ann K ároly , Meissenben. Olajgyüjtő automatikus kenésű
csapágyakhoz.
Cs. L ázár L á s z ló földbirtokos, Lapusnyakon. Vizmótor.
E b erh ard t G y ö r g y főgépész, Budapesten. Önműködő olaj és viz-
elkülönitő gőzgépek, szivattyúk és más gépek számára.
E rn st J ó z s e f gazdász, Temesváron. Uj vetőgép.
La C o m p a g n ie de F iv e s L ille czég, Párisban. Újítások vasút;
járművek fékein rögtöni és egyidejű fékhatással az összes
kocsikon.
L e lle l G áb or gépész, Makón. Újítások acetylengáz fejlesztőkön.
L anger Mór, Budapesten. Vasúti kocsikapcsoló.
S e iffe r t H. W. gyáros, Halléban. Eljárás és berendezés nagy hőmér-
sékre felhevitett kazánviznek csekély nyomással működő elő-
gőzösitőbe való bevezetésére.
W e s tin g h o u s e G yörgy gyáros, Pittsburgban. Újítás hydraulikus
szivattyúkon és motorokon.
1898. márczius 1.
V eg y es hírek, lapszem le.
Üresedésben lévő állások. A diósgyőri m. kir. vas-és aczél-
g yá r gépészeti osztályában, egyelőre ideiglenes minőségben, a szerkesz­
tésben jártas okleveles gépészmérnök vétetik fel.
Pályázni kívánók kérvényüket a fizetési igények megjelölésével,
1898. évi márczius hó 15-ig a m. kir. államvasutak gépgyáránál és a
diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyárnali igazgatóságánál nyújtsák he.
Selmecz és Bélabánya sz. kir. városnál városi mérnöki állásra
van pályázat hirdetve, melyre a kérvények f. évi márczius hó 15-ig
a polgármesternél benyújtandók.
A városi mérnök teendői sorába tartozik, a törvényekben és
a városi szabályrendeletekben részletezett ügykör ellátásán kívül a
város tulajdonát képező légszeszgyár műszaki felügyelete is.
A mérnöki állás — mely a városi nyugdijkötelékbe tartozik —
javadalmazása a következő :
1. évi fizetés 1400 frt;
2. lakpénz 250 frt;
3. faátalány 60 m8 keményfa házhoz szállítva;
4. a szabályrendeletileg megállapított napidijak és
5. mellékjárandóságok.
M ozdonykazánok meleg kim osása. Tudvalevő, hogy a
mozdonykazánok lentartására nézve, mily fontos dolog a gyakori
és alapos kimosása, de ez csak akkor jár haszonnal, ha a kazán
falainak hőmérséklete ép olyan nagy, mint a kimosáshoz használt
vize, mert ha a kazán falai még melegek, úgy a hirtelen lehűtés
folytán csőfolyás, csavarok és tregecsek tömetlensége stb. fognak
előállani. Ugyanazon eset következik be, ha hideg vízzel töltött
kazánokba gyújtunk be.
Ez okok indították a franczia Est vasutat — melynek vonalain
a forgalom oly nagy, hogy a mozdonyok nem várhatnak arra, mig
a viz teljesen lehűl — arra, hogy kazánjait meleg vízzel mossa ki.
Ugyancsak meleg vízzel tölti az induló mozdonyok kazánjait is.
E meleg viztöltés által nemcsak azt éri el, hogy a kazán minden
részében egyenletesen melegszik, hanem azt is, hogy a gőz. fejlődése
is siettetik. (Revue Générale des Chemins de Fér. 1897. deczember.)
Olajgáz és aczetiléngáz keveréke. A porosz közmunka minisz­
térium rendelete értelmében a porosz államvasutaknál az összes sze­
mélykocsikat olaj- és aczetiléngáz-keverékkel fogják világítani. Az
aczetiléngáz és olajgáz keverési aránya 1 : 3 lesz. Ekkor a világítás
intenzitása kb. 3-szor oly nagy mint olajgáz használatánál. A keverék
a hosszabb ideig végzett próbáknál nem mutatkozott üzemveszélye-
sebbnek mint az olajgáz. Az uj világítási mód behozatala nem jár
semmiféle átalakítással, csak a gázgyárakat kell megfelelően felszerelni.
(Glaser’s Annalen 1898. 1. sz.)
E gy specziális szerkezetű mozdony. A Hunsiet Engine Works
(Leeds) specziális szerkezetű mozdonyt építettek egy tisztán teher­
forgalomnak szánt pályára, mely pályának nagy része alagútba esik.
Az alagutat a rendesnél kisebb keresztmetszettel lehetett építeni, mert
a mozdony űrszelvénye kisebbíthető. Az alagút előtt a kürtőt le-
bocsátják és a sátort a mozdonyvezető pőre állásával együtt lesülyesz-
tik. A kipuffogás a kürtő lebocsátása után a mozdony két óldalán
elhelyezett viztartányokba történik. A kezelésre szükséges fogantyúk
oly szerkezetűek, hogy a mozdonyvezető azokat rendes és sülyesztett
állásában kezelheti. (The Engineer 1897. decz.)
V asszegény érczek mágnességgel való előkészitése. Már
régen kísérleteztek vasszegény érczek mágneses előkészítésével.
Thomas A. Edison nagy kitartással végzett kísérletei után — melyek­
ről már egy ízben megemlékeztünk — végre teljes eredményt ért el
e téren, az általa létesített Ogden N. J. vasérczbányában. Az ott fel­
dolgozott vasérczek vastartalma átlag 20%. Az átlag 5 tonna súlyban
dynamit segélyével robbantott anyag a szintén Edison által e czélra
 1898. márczius 1.
szerkesztett törő és zuzóműveken át poralakban jut el a mágnesek­
hez, melyek egymás alatt sorokban vannak elhelyezve. A mágnesek
ereje soronként lefelé nagyobb és nagyobb. A lehulló anyag ércztar-
talmú részeit a mágnesek vonzzák, míg a többi anyag megmarad
eredeti esési irányában és így az ércztartalmú és érczszegény anyag
külön tartányokban felfogható. A mágneses műveletet többször ismét­
lik. A végleges érezmentes maradék jó építő homokot szolgáltat.
A káros phosphortartalmú apatit-ot fuvókészülékek segélyével távolit-
ják el. Poralakú anyag nem alkalmas a kohóban való feldolgozásra.
Hogy tehát a nyert konczentrált anyag feldolgozható legyen és
azonkívül, hogy könnyen legyen szállítható, az érczport óriási nyo­
mással téglákká alakítják. E téglákat 200—250° Celsius mellett kemen-
czékben szárítják.
A téglák átlagos összetétele:
Fe ... .................. ... ...
Si Oi Nai ................ . ....................
Al3 (O H )0 ... ............ ....................
Un ... ... ... ... .................... 0-05—0-1 »
Ca 0 ... ..............................................
Mg - ... ... ........... ............
P .......................... . .......................... .
Gyantás kötőanyag .............................
N edvesség............................. ............
A Catasaqua-i vasművek kísérletei szerint, ily konczentrált
anyagú téglák használatánál 50%-kal emelkedett a kohóművelet ered­
ménye, összehasonlítva azt a közönséges érczkeverékkel elérhető
eredményekkel. Kevesebb koks volt szükséges és igy az olcsóbb
anthracit felhasználásával olcsóbb is a művelet.
(Stahl und Eisen, febr. 1.)
Uj hajókazánok. A »West Hartlepooli Central Marine Engine
Works« legújabban oly hajókazánokat készítenek, melyek 15 láb
és 6" átmérővel, csak 10 láb hosszúak. A kazántest csak két lemez­
ből készül. E lemezeket a Weardale Iron & Coal Company 1Ví
hüvelyk vastagsággal, 25 láb és 6 hüvelyknyi hosszban és 10 láb
10 hüvelyknyi szélességben szállítja. A mellső és hátsó kazánfal
oly nagy, hogy csak a legnagyobb nehézséggel szállíthatók vasúton.
Szállítás közben e lemezek külön e czélra szerkesztett kocsikon,
élükön állanak; az alsó él csak egynéhány hüvelyknyire van a
vágányok felett. E kazánok előnyei, hogy igen csekély hosszteret
foglalnak el a hajótestben és hogy a rövid tűzcsövek igen könnyen
tisztithatók. E kazánok ára, miután a nagy lemezek kevés szegecset
és szögecselési munkát igényelnek, nem nagyobb a rendes kazánok
áránál. (Engineering.)
Az Egyesült-Állam ok összes vas, aczél, vas- és aczéláruk,
gépek kivitele 1897. szeptember hó végéig 45,693 tonna volt. Kerék­
párok 5900 tonna. Mezőgazdasági gépek 4846 tonna. A kivitel folyton
növekedik. A kivitel ugyanezen időszakban 10,832 tonna volt.
(Stahl und Eisen.)
Úszó világitóállom ások. Carello olasz és Lemieur franczia
mérnökök tervet készítettek, mely szerint úszó világitóállomások
segélyével a New-York és az európai kikötők közötti utat ki lehetne
világítani. Az állomások 50 mértföldnyire volnának egymástól.
A befektetendő összeg 15—20 millió font sterling volna. Evenkinti
kiadás 400,000—750,000 font. (Engineer)
Pánczéltornyok. Belgium, daczára a nagyhatalmak által biz­
tosított neutralitásának, folytonosan erősiti határvárait. A várépités
terén hires Brialmont tábornok tervei szerint készült pánczélos tor­
nyok elhelyezése most történik. A lövegek csak a torony tetejét
érhetik, a többi rész be van falazva. A pánczéltető 100 próbalövés
(108 fontos lövegek; töltés 19'8 font prismatikus barna lőpor) után
teljesen ép volt. A torony forgatását 6 ember 60 mp., 4 ember 75
mp. és 2 ember 150 mp. alatt végzi, (Engineering.)
POLYTECHNIKAI SZEMLE 87
A jég hővezető képessége. Az olasz Signor Paolö Straneo
az Atti de L'ncei-ben meghatározza a jég hővezetési képességének
együtthatóját. Megjegyezve azt, hogy némely jégfaj anisotrop, Straneo
meghatározza, hogy mikép és mennyire változik a k a különböző
irányokban. Homogén amorph jégben/; = 0.312—0.808. Homogén nem
amorph jégben ugyanazon irányban az egyik kísérletnél 0.328—0.301,
a második kísérletnél 0.325—0.308 volt az együttható. Straneo
továbbá kimutatja, hogy csakis nem teljesen amorph jégnél van
különbség az együtthatóban a különböző irányokat tekintve.
(Engineer.)
Automatikus napernyő. Egy berlini czég leleményes módon
készített automatikus, a napsugarak ellen védő ablakredőnyöket.
A redőny felvonását és leeresztését egy elektromos motor végzi.
E motor áramkörébe egy záró, illetőleg áramnyitó készülék van
67— 68°/o
elhelyezve, melyet a napsugarak hoznak működésbe. E készülék két
2— 3 »
egy U alakú cső által összekötött üveggömbből áll. Az egyik gömb­
0-4—0-8»
ben csak levegő van, a másikban fekete pamut. A fekete pamut absor-
beálja a reá eső hősugarakat és a csőben lévő higany oszlop a másik
nyomok
ágban felszáll. Megfelelő helyeken platindrótok vannak az üvegbe
elosztva; az áram ezek segélyével záródik és a redőny a működésbe
hozott motor által lebocsáttatik. (Engineer.)
0-028—0033%
0'75 » M entőszerkezet közúti vasutaknál. A kölni elektromos
semmi vasúton elgázolást akadályozó védőszerkezettel kísérleteztek. A szer­
kezet nem vált be. Két a hálóba esett kutya ugyan épen megmene­
kült, de a kocsi elé állított ember formájú bábuk nagyrészt eltörtek,
sőt egy ízben maga a védőszerkezet is elhajlott. A régi hóeke alakú
szerkezetek szépen fclretolták és meg nem sérthették a bábukat.
Ezen szerkezet megmaradt használatban. (Uhlands Verkehrszeitung.)
Vice v e r s a ! Az »Industries« decz. hó 24-iki számában ily
czim alatt közöl egy uj eljárást oly faoszlopok vagy czölöpök fen-
tartására, a melyek egyik végükkel a földbe vannak beásva. Az el­
járás rendkívül egyszerű és abban áll, hogy az oszlopot a fa növé­
sével ellenkező irányban teszik be a földbe. Oka ennek állítólag az
volna, hogy a farostok kapilláris ereje csak egy irányban működik,
t. i. a gyökerektől felfelé. Ha már most a fát úgy ássuk be, a hogy
az nő, a farostok a nedvességet a talajból felfogják színi, mig, ha
a fa másik végét ássuk be a földbe, a kapillaritás a nedvesség fel-
huzódását megakadályozza és a fa továbbtart.
Tengervízben talált fegyverek. A Brest-i hadi kikötő kotrási
munkálatai közben régi fegyverekre találtak, melyek századokon át
voltak tengervízben. Az ottani tengeri Laboratoire Centrale vizsgálatai,
szerint a 16. századból való bronz fegyverek teljesen épek maradtak,
mig az oly öntöttvas fegyverek, melyek csak 240 évig voltak viz
alatt, annyira tönkrementek, hogy az anyag késsel volt vágható.
(Engineering.)
A Jungfrau-vasut munkálatai nagyban haladnak. Lauter-
brunnban már 2400 lóerejű vizimótorok állanak rendelkezésre. Ez erő
felét a fúrási dynamók hajtására használják. Mig az eredeti tervben
a fúrható sziklatalajt 70 méternyi mélységben gondolták a hó és jég
alatt, a Jungfraujochon végzett fúrási munkák azt mutatták, hogy
már 25—30 méternyire sziklatalaj van. A munka tehát gyorsabban
és olcsóbban lesz elvégezhető. (Engineering.)
Elektromos hajtás nyomdában. A »Mergenthaler Linotype Co.«
brooklyni nyomdáját, a mely azelőtt tisztán szijhajtással járt, nemrég
rendezték be elektromos hajtásra és pedig olymódon, hogy 17 drb
részint 5 részint 10 lóerős motort kapcsoltak közvetlenül össze a meg­
felelő közlőműrészekkel. Az épület világítására 1600 drb 16 gy. izzó­
lámpa szolgál. Tanulságos az, hogy a régi telep üzemköltségeivel
szemben megtakarításokat értek el, noha a régi telep. csak a közlő­
műveket hajtotta és világitó áramot nem szolgáltatott.
(EI. Eng. nov. 18.)
 88 POLYTECHN IKAI SZEMLE
Forraszszunk vagy ne forraszszunk ? Dobbs és North ily
czim alatt közük méréseiket, a melyeket forrasztott és nem forrasztott
telegraf- és telefondrót kötéseken eszközöltek abból a czélból, hogy
megállapíthassák, vájjon érdemes-e az ilyen drótkötéseket egyáltalában
forrasztani. Vizsgálódásaikat egy északamerikai városban végezték»
a mely nagyon ködös éghajlattal bir és a melyen naponta körülbelü*
száz vasúti vonat megy át, úgy hogy vasdrótok, a melyek csak ké*
évig függnek a levegőben, egész vékonyra rozsdásodnak. A mérések,
a melyeknél Wheatstone-hidat, Queen-féle négytekercses galvanométert
és 4 szénelemet használtak, azt mutatták, hogy a különféle átmérőjű,
különféle anyagból készült és különféle rozsdásodási állapotban lévő
drótok egy-egy kötésének ellenállása 0 ’007 és 0'685 ohm között vál­
tozott. Ebből az következik, hogy — legalább telefondrótoknál —
nem érdemes a kötéseket forrasztani. (El. Eng. nov. 18.)
B alesetek és mechanikai vontatás. Azt lehetne hinni, hogy
a mióta a régibb vontatási módokat a mechanikai és különösen az
elektromos vontatással helyettesítették, hogy azóta a közúti vasutak
által okozott balesetek száma megszaporodott. Pedig, a mint a statisz­
tika legalább New-York városára nézve kimutatja, a balesetek száma
az utolsó 10 esztendő alatt nem szaporodott nagyobb mértékben,
mint a lakosság, sőt a balesetek számának viszonya az utasok szá­
mához jóval kisebbedett. Érdekes, hogy a new-yorki közúti vasut-
társulatok 1896-ban 178 balesetért körülbelül 500,000 frtnyi kártérítést
fizettek; az utolsó 10 esztendőben fizetett kártérítések összege kerek
3 millió 7 százezer frt, a mi 2412 millió utasnál utasonként átlag
0-18 krt tesz ki, a mi bizony nem csekély összeg. Érdekes volna
megtudni, hogy a budapesti közlekedési vállalatok mennyit fizettek
az utolsó években történt balesetekért 1
A w ashingtoni kábelvasut átalakitása elektromos üzemre.
Hopkins N. M. leírja az átalakítási munkálatokat, a melyekben elő­
jelét látja egy uj korszaknak az elektromos vasutak történetében és
megjósolja, hogy a kábelvasutakat idővel mind át fogják alakítani
elektromos üzemre, mert a már meglévő csatorna igen jó helyet
szolgáltat a földalatti munkavezetőknek. Washingtonban a munka­
vezetők keresztmetszete — | — alakú; a tartó szigetelőket a csatornát
szegélyező profilvasak alsó karimájához erősitik. Egyelőre három
750 lóerős, perczenkint 100 fordulattal járó gépgarniturát állítanak fel
és 70 uj kocsit hoznak üzembe. A géptelep nem a régi gépház helyén
épült, hanem az egyik vonal végén a Potomac folyó partján, mivel itt
könnyebben szerezhetnek vizet és olcsóbban szenet.
(El. Eng. decz. 2.)
M ágneses tengelykőtések. (System de Bővet.) Különböző
munkamennyiségek bármely fordulatszámnál való átvitelére czél-
szerűen alkalmazzák a mágneses tengelykötéseket. A tengelykötés
— úgy mint az eddig is használatban levő súrlódás által működő
tengelykötések — két tárcsából áll, melynek egymással érintkező
lapjai trapéz keresztmetszetű, egymásba illő gyűrűkkel vannak ellátva
a súrlódást előidéző erő nagyobbitása czéljából. A tárcsák azon­
ban rendes körülmények között egy rugó által vannak egymástól
távol tartva. Az egyik tárcsa egy elektromágnes magját képezi mely­
nek tekercsébe gyűrűk és kefék által vezetjük az áramot. Az áram
bevezetésével a tengelykötés kapcsolódik, még pedig olyan arányban,
mint a hogyan nő az áram intenzitása, azon határig, melynél a
keletkező súrlódási erő, már az egész kerületi erőt átviszi. Ama
kellemetlen körülménynek, hogy a keféknél szikrázás keletkezik,
azáltal vehetjük elejét, hogy a dróttekercset nem erősítjük szilárdan
a forgó tárcsához, hanem helyzetében fixirozva, egyszerűen körül-
övezziik vele az egyik tárcsát. A szerkezetnek több előnyét ismer­
tetik. Többek között azt, hogy könnyen ki és beigtatható, nagyobb
távolságról is, úgy, hogy pld. vizi motoroknál a regulátor is könnyen
végezheti azt. Egy érdekes alkalmazása azon elvnek, mely eme
tengelykapcsolásoknál érvényesül az, hogy turbináknál hasonló módon
tehermentesítik a csapágyakat. (Bár igy az elektromos hatás által
1898. márczius 1.
esetleg erősebben fékeznek, mint a mennyire azt a csapágyban kelet­
kező súrlódás tenné. A szerk.) A tengelykötés az áramnak körülbelül
l°/o-át fogyasztja. A közlemény kiemeli a szerkezet sokoldalú alkal­
mazhatóságát és eddig kivitt szerkezetekről is beszámol.
(Zeitschr. d. Oest. Ing. & Arch. Ver. 1898. febr. 11.)
A transsibiriai vasútnak a Baikal tavon való átszállítására
egy méreteiben eddig egyedül álló gőzkompot szerkesztettek Agliában,
mely egyszersmint a jégtörő szerepét is játsza. A komp 88‘3 m.
hosszú, 17'3 m. széles és 4200 t. ürtartalmú. Egy 3750 HP gőz­
géppel és 3 csavarral van felszerelve, melyek a kompot 13 csomó
sebességgel mozgatják előre. A kompra 25 kocsi fér, melyeket
Listwinitschnojeből Missowskayába kell a tavon át szállítania. Mivel
a komp télen is kénytelen a szállítást végezni, igen erős szerkezetűvé
kellett azt alakítani, hogy a jég, melynek vastagsága körülbelül
1 m., meg ne ártson neki. A jégtörés czéljából a hajó orrán egy
2'74 méter széles vaspánczél van alkalmazva.
(Z. d. Oest. Ing. u. Arch. V. 1898. febr. 11.)
Az 1897. év vastermelése a »Mon. des Int. Mat« szerint
következőképen oszlik meg a különköző államokra;
Egyesült-Államok .... .................... ... 10.000,000 t.
Angolország .............................................. 8.650,000 »
Németország ............................. 6.250,000 »
Francziaország... ... 2.300,000 »
Osztrák-magyar monarhia .................... 1.250,000 »
Oroszország ... 1.000,000 »
Belgium ............ .................... — 1.000,000 »
Svédország ..................... ... ... ... 450,000 »
Spanyolország ............................. ... ... 250,000 »
Canada ............................ ... — 100,000 »
A többi á lla m ............ ... ... ... ... 250,000 »
Összesen 31.500,000 tonna.
A kimutatás jelzi, hogy Angolország vasipara visszafejlődött,
mert jelenleg az egész termelés 20°/o-át nyújtja, mig 1892-ben
38'5°/o-ot, 1880-ban 42'9°/o-ot és 1871-ben 52'2°/o-át adta az összes
termelésnek.
Fémek vizsgálására alkalmas mikroskop. A »Central Zeitung
für Optik und Mechanik« egy külön lenyomata után a »Stahl und
Eisen« 1898. februári száma bővebben foglalkozik a Rejtő Sándor
budapesti műegyetemi tanár által fémek megvizsgálására szerkesztett
mikroskoppal, ismertetve annak berendezéseit és alkalmazásának
módját.
London gázfogyasztása. A londoni gáztársulatok kimutatásai
szerint, egy ottani ködös napon fogyasztott gázmennyiség elég volna
egy 10—20,000 lakossal biró város egész évi gázszükségletének fede­
zésére. A fogyasztás ily napon 150.000,000 köbláb. A fogyasztott gáz
értéke körülbelül 500,000 korona, ebből a ködokozta többlet 170,000
korona. (Engineering News, jan. 27.)
A magyar gépészet méltatása külföldön. A londoni Engineer
f. évi február hó 4-iki számában újólag foglalkozik a budapesti
«Danubius-Schoenichen-Hartmann»-féle hajógyár által épített I. Ferencz
József lapátos gőzössel, miután egy múlt évi számában már irt ugyan­
ezen tárgyról. A 840 indikált lóerejű triplex-compound gép rajzait
külön melléklet alakjában közli. Az Engineer úgy a szerkezetről, mint
az elért eredményekről, dicsérőleg ir.
Vizalatti kábelek. Az összes vizalatti kábelek száma az egész
földön 1459, melyek közül 1141 parti és édesvízi kábel. Összes
hosszuk 260,685 km. A kábeltársaságok 76°/o-át Londonból igazgat­
ják. Francziaország európai vizekben 3253 km. hossz felett, gyar­
mataiban 33 kábellel 40,570 km. felett rendelkezik; Németország
európai vizekben 4846 km. felett és gyarmataiban 3 kábellel 752 km.
felett, (Engineer, febr. 4.)
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Carborundum köszőrűkövek. Az amerikai Aeheson által fel­
talált «Carborundum» (30 rész C és 70 rész Si C), melynek kemény-
ségi foka majdnem oly nagy, mint a gyémánt keménységi foka, igen
jól használható köszörűkövek készítésére. Németországban e köveket
különböző keménységben készítik. Kötőanyag porczellánföld; a keve-
léket fehérizzásig hevítik úgy, hogy a használat közben keletkező
hőfok nem lehet káros befolyással a köszörűkőre. A legjobb ered­
ményt a kőnek perczenkénti 1600—1700 m. kerületi sebességénél
érték el. Az előállított kövek átmérője 25, egész 900 mm. ; vastagságuk
3, egész 100 mm. (Der praktische Maschinen Constructeur, febr. 10.)
Sűrített levegő segélyével való festés. Amerikában újabban
oly tárgyakat, melyek befestése nem kell, hogy valami nagy gonddal
történjék (például vasutaknál teherkocsik és személy szállító-kocsik
alvázának festése), sűrített levegő segélyével festik. A festéshez hasz­
nált cső szájrészébe egyoldalról a festék vezettetik, mig másoldalró!
sűrített levegőt vezetnek be. Az egész olyan, mint egy injektor.
A festék eső alakjában hull a festendő felületre. Mig ecsettel 10 óra
és 55 perczen át festettek egy bizonyos felületet 8 korona költséggel,
ugyanazon nagyságú felület festése az uj eljárással csak 3 óra 56
perczig tartott, 3 korona költséggel. Ha a berendezési költségek tör­
lesztését is számítják, még mindig 50% a megtakarítás.
(Dingler’s Journal, jan. 29.)
Posta-rekord. Egy szerdán, január hó 5-én este 10 órakor
New-York-ban feladott levélre csütörtökön, január hó 13-án este 10.45
órakor érkezett távirati felelet. A levél New-Yorkból Southampton-ba
hajón, innen Londonba vasúton és hajón Párisba, Parisból Bécsbe
vasúton, összesen 6725 km. hosszú utat tett meg.
(Engineering News, jan. 27.)
Tulmagas építkezés korlátozása. A philadelphiai «Bureau
of Building Inspection» oly szabályzat életbeléptetését sürgeti, mely­
nek értelmében városokban az épületek magassága ne legyen nagyobb,
mint az illető épület alapvonalának háromszoros távola az utcza,
illetőleg ut közepétől. Igen széles utakon és tereken a legnagyobb
engedélyezendő magasság 45 m. legyen.
(Engineering News, jan. 27.)
Oriás-daru. A Harland és Wolff czég belfasti hajóépítő gyárá­
ban óriási méretű futó darut állítottak fel. A daru lábai között a leg­
nagyobb hajó felépíthető. A vágányok és a felső tartók közötti
magasság 29'4 m., a lábak közötti szélesség 28'5 m. Az óriási futó
alkotmány négy sarkán egy-egy 4 tonna hordképességű daru áll. Egy
ily daru a 4 tonnát 24 m. magasságig 12 m.-nyi hosszban emeli.
A felső tartó felső részén két, alsó részén egy keresztben futó daru
van. Ezen három daru egymás mellett igen közel, tehát együtt is
működhetik. Az egész szerkezet 195 m. hosszú és 30 m. távú vágá­
nyokon mozgatható. Az összes mozgások hydraulikus gépek segélyé­
vel történnek. (Engineering, jan. 28.)
Érdekes üzemzavar egy elektromos vasúti telepen.
A chicagói elektromos vasút egyik áramfejlesztő telepén a múlt év
deczember hó 26-án a következő üzemzavar adta elő magát. A telep
teljes terheléssel já rt; az nap reggel két rövidzárlat annyira felégette
az önműködő kiiktató késeit, hogy egy későbbi rövidzárlat alkalmával
azok nem bírtak kinyílni. Ennek következtében a gépek erősen túl­
terhelve jártak és a külön hajtott kondenzátor a kiömlő gőzt nem
bírta kondenzálni, hanem egy biztonsági szelep nyílt meg, a mely a
gőzt a kondenzátort hajtó gőzgép szabályzójának szíjára bocsátotta;
a szíj csúszni kezdett és a gőzgép oly magas fordulatszámra jutott
fel, hogy a lendkereke szétrepült. Szerencsére komolyabb baj nem
történt. (El. W. jan. 8.)
Vízvezetéki pánczélos ólom cső. Amsterdamban az Y folyón
át három ily csövet fektettek le, a melyek mindegyike 410 m. hosszú
és kerek tiz tonnát nyom ; az egyik cső ivóvizet szállít, a másik
kettő ipari czélokra szolgáló vizet. Az ólomcső belső átmérője 50 mm.
89
és falvastagsága 4 mm.; az ólomcsövet kátrányozott kenderfonattal
burkolták, a mely fonaton rajta fekszenek a | keresztmetszetű pánczél-
drótok; ezeknek oldalsó bordái szorosan egymásra feszülnek és az
ólomcsövet boltozat módjára védik. A pánczélt még egy kátrányozott
kenderburkolás védi a sósviz ellen. A cső külső átmérője 80 mm.
A három csövet mindenféle próbának vetették a lá ; igy pl.
levegőtartalmukat kiszitták és a csöveket ide-oda hajlították; továbbá
2500 kg.-al húzásra vették igénybe és belülről 50 atm. nyomással
feszítették. A csövek a próbákat igen jól állották ki.
A fektetés hajókon elhelyezett 3' 1 m. átmérőjű dobokról tör­
tént és csak 35 perczet vett igénybe.
A Felten és Guilleaume czég ezeket a csöveket egyelőre 65 mm.
átmérőig és 50 atm. belső nyomásra tetszőleges hosszakban készíti.
(Journ. f. Gasbel. u. Wasservers jan. 29;)
Paris városának világítási szolgálata. Páris városának
tanácsa m. év deczember 9-én kelt határozatával világítási szolgálatát
újjá szervezte. A szabályzatból csak azt akarjuk kiemelni, hogy a
közutak főmérnökének alárendelnek egy világítási mérnököt 10,000 fr.
évi fizetéssel, a ki alatt egy gázvilágitási és egy elektromos világítási
felügyelő fog működni. (L’Ind. El. jan. 25.)
Angol városi elektrotechnikusok fizetései. Múlt számunkban
közöltük néhány angol város elektrotechnikus-mérnökeinek fizetését;
kiegészítésképpen szolgáljon még, hogy Bath városának elektrotech­
nikusa, Metzger G. F. mérnök, évi 6000 frt évi fizetést húz és azon­
kívül joga van, — a mint az Angliában szokás, — négy tanulót
tartani, a kiknek tandijából kétharmadot kap. (El. jan. 21.)
Dynamók hatásfokának meghatározása. Ellentétben Hop-
kinsonnak módszeréhez, melynél e czélra két teljesen hasonló
dynamóra van szükség, Routin az »L’ Electricienben» egy egyszerűbb
eljárást közöl, mely a kísérleti dynamón kiviil még csak egy Prony-
fékre szorul. A dynamóban veszendőbe menő energiamennyiség
egyes tényezőit Routin külön-külön határozza meg és pedig a rész­
veszteséget egyszerű számítással, a többit olyképen, hogy a dynamót
motornak kapcsolva, a rendesnél jóval magasabb fordulatszámra
hozza fel és azután lekapcsolva a vezetékről, önmagának engedi át.
E pillanattól kezdve sebesség-indikátor segélyével több időpontban
meghatározza a dynamónak mindinkább eső fordulatszámát, a nyert
adatokból diagrammot szerkeszt a fordulatszámnak időbeli változá­
sáról és meghatározza a görbe azon pontjában húzott érintő és az
abscissa által bezárt szög tangensét, tang oc —t, a mely a normális
sebességnek felel meg. A súrlódási munkát kifejezi a
px = M. R ß tang oc,
hol M a forgó tömeget, R a csapátmérőt jelenti. Hogy kikerülje
M és R meghatározását, a kísérletet egy Prony-fék közbeiktatá­
sával, mely ismert nagyságú munkát emészt föl, ismétli. Egészen
hasonló eljárással sikerül a vasveszteségek kísérleti meghatározása is,
avval a különbséggel, hogy ekkor csak az armatúra-áramot kapcsolja
ki és a sebességi görbét gerjesztett mágneseknél veszi fel. Állítólag
tekintetbe vehetők a veszteségeknek a terheléssel járó változásai is a
jelzett eljárás csekély modifikáczója révén, melyről azonban Routin
bővebben nem nyilatkozik.
Ashworth kifejti, hogy ezen eljárás megegyezik lényegében
avval, melyet ő már 1893-ban irt l e ; a különbség csak az, hogy
a Prony-fékben felemésztett ismert nagyságú munka helyett ő egy
ismert tétlenségi nyomatékkai biró lendítő kereket ékel a dynamó-
tengelyre. (EL jan. 21. es febr. 4.)
Motoros k o c sik szemétszállításra. Leicester városa terve­
zeteket és költségvetéseket kér oly motoros kocsikra, a melyek a
házi szemét gyűjtésére és elszállítására alkalmasak. A rajzokkal ellá­
tott beadványok »E. Geo. Mawbey, C. E., borough engineer, Town
Hall, Leicester« czimére intézendők. (El. Rév. jan. 7.)-
 90 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. márczius 1.
Gyűrűalakú mágnesezett vasm agok külső mezejéről. Du Bois gresszust is kötnek össze, a mely a kiállítási idő első felében fogja
tanár azt a különös tüneményt figyelte meg, hogy egy gyűrűalakú üléseit tartani.
vasmag, a melyet rácsavart gombolyitással mágneseznek, oldalt ipar­ A közönség által hozzáférhető területen 250 gramnál nagyobb
kodik elmozdulni, ha olyan mágneses mezőbe teszik, a melynek erő­ kalcziumkarbid-töltést tartalmazó fejlesztőket nem szabad üzemben
vonalai a gyűrűvel egy síkban vannak (E. T. Z. 1897. aug. 19.) Mordey vagy üzemhez előkészített állapotban bemutatni. Az üzemben lévő
a Philosophical Magazine 1897. deczember havi számában ennek készülékeket külön, elválasztott helyiségekben fogják felállítani.
igen egyszerű magyarázatát adja. 0 e tünemény okát ugyanis a Az összes működő készülékeket a kiállítási bizottság előbb meg
gombolyitást képező drótcsavarmenet hatásának azon komponensében ogja vizsgálni és az üzem alatt állandóan ellenőrizni; joga lesz,
látja, a mely a csavarnak a gyűrű kerületének irányában való elő- természetesen egyes készülékek üzemét biztonsági szempontból
haladásából .származik ; ez a hátás ugyanaz, mint egy a vasgyűrű betiltani. Folyós vagy komprimált aczetilent vagy azzal táplált készü­
kerületén végig haladó dróthuroké, a mely a gyűrűt tengelye irányá­ lékeket nem szabad kiállítani : ellenben meg van engedve, oly aczetilen
ban polarizálja. Hogy ez tényleg igy van, azt kísérletileg is megálla­ keverékgázok használata, a melyeknél a robbanás veszélye teljesen
píthatja az ember oly módon, hogy a gyűrűt nem egyréteges gombo­ ki van zárva. Jelentkezhetni február hó 1-ig »Armin Tenner, Schöneberg-
lyitással látja el, hanem két drótréteggel, a melyek közül az egyik Berlin« czimén. (Journ. f. Gasbel. u. Wasservers. jan. 29.)
pl. jobbról balra, a másik pedig balról jobbra halad ; az ilyen gyűrű­ Bazin Ernest f A gördülő uszótesteken járó hajó feltalálója
nek tengelye irányában sincsen külső mágneses hatása. Ugyanazt Bazin Ernest, a kinek nevét a laikus lapok az utóbbi években sokat
elérheti az, ember úgy is, hogy egyrétegű gombolyitásnál a drót emlegették, hetvenegy éves korában meghalt. (Ind. jan. 28.)
végét a gyűrű kerületének irányában a kezdőpontig vezeti vissza.
A London and North W estern R ailw ay uj gyorsvonatú
Ezekből a meggondolásokból az is következik, hogy egy
com pound mozdonya. Webb tervei szerint Crewe-ban (Anglia) épült.
hengeralakú gombolyitásnak olyan hatása van, mint egy tengelye
A mozdony két kapcsolt tengelylyel és egy kéttengelyű forgó nyom-
irányában kifeszitett egyenes dróté; egy lapos spirálisnak továbbá
állványnyal bir. Két magasnyomású henger a kereten kívül, két
olyan hatása van, mint egy tömör tárcsáé, a melynek közepéből
alacsonynyomású henger a kereten belül, a füstszekrény alatt van
halad az áram a kerülete felé. (El. Rév. jan. 7.)
elhelyezve. Az előbbiek a hátsó, az utóbbiak az előli hajtó tengelyre
Svéd vasérczek Ausztriában. A wittkowitzi vasművek Lapp- működnek. A hajtó tengelyek kapcsoltak. Eltértek a társaság többi
landban nagy kiterjedésű vasműveket vettek meg, a melynek termé­ 4 hengerű mozdonyainak szerkezetétől, melyeknek hajtó tengelyei nem
keit Stettinen át az Oderán Ratiborig hajón és onnan Wittkowitzig kapcsoltak, mert a kapcsolt tengelyű mozdony jobban kibalansziroz-
vasúton hozzák. A vasérczek szállítása ily utón olcsóbb, mint Styriából ható. Egyszerűség kedvéért két-két henger tólattyúit közös Joy-féle
vasúton, ámbár. a távolság több mint. 12 akkora. A wittkowitzi vas­ vezérmű mozgatja, a minek hátránya, hogy a hengerek töltésviszonyát
művek évi fogyasztása kb. 400,000 tonna, a melyből már eddig is nem lehet változtatni. Jobb léghuzam elérésére a tűzcsövek két részre
30—40,000 tonnát Svédországból hoztak be. (Ind. jan. 28.) vannak osztva és a füstgázok ezen részekből külön-külön kürtön
Aczetilen-robbanások. A wilmingtoni (Delaware) postahivatal távoznak el. A kürtök közös elliptikus keresztmetszetű burkolattal
aczetilenfejlesztő telepe múlt év deczember hó 17-én lolrobbant és vannak ellátva. A nyomállvány csapszege 25 mm. oldalirányú elmoz­
a kezelőt, a ki éppen azzal volt elfoglalva, hogy kalcziumkarbidot dulást végezhet. A mozdony London és Crewe között közlekedik és
tegyen a fejlesztőbe, megölte. a 246 km.-nyi utat megállás nélkül teszi meg.
Pirenzé-ben a múlt év deczember havának 31-én robbant fel A mozdony főbb méretei :
á Cremoncini-féle gázárúgyárban az aczetilentartó; a robbanás nagy Hengerátmérők............................................ . 0,381, és 0,496 m
rombolást okozott, továbbá az üzlettulajdonos 23 éves fiát megölte Löket .......................... . ............................. 0,610
és egyik segédjét veszélyesen megsebesítette. Hosszkazán átmérő ... ... ... ... ... . .. 1,295
Schluchlern-ben deczember hó 23-án az üzembevétel alkalmá­ » hossza ..................................... 3,353
ból robbant föl az ottani zsinagóga aczetilenkészüléke; szerencsére Álló kazán hossza ... .. 2,083
senkinek sem történt baja. » szélesség ............................. ... 1,194
A lembergi pályaudvaron nov. 12-én történt aczetilen-robbanás, A kazántengely magassága a sín felett... . .. 2,400
a mely a kezelő lakatost arczán, mellén és kezén megégette, a közel­ Kazánnyomás... .............................................. 12,3 atm.
ben dolgozó munkásoknak pedig haját pörkölte meg. A készülékeken Tűzcsövek száma 225
történt kár csekély jelentőségű. » külső átmérője 0,048 m.
Portét-ben (Haute-Garonne) egy üzlethelyiségben két ember az Tűzszekrény fűtőfelülete ... .. 14,77 m2
újonnan felállított aczetilenfejlesztőt tisztítás czéljából szétvette, a Tűzcsövek « 115,33
midőn az hirtelen felrobbant és a két embert oly súlyosan megsértette Rostélyfelület _ __ ... 1,90
hogy életben maradásuk alig remélhető. Hajtókerék átm................. 2,160 m.
Rendkívül heves robbanás történt Jersey City-ben (N.-Y.), a Futó kerék átm................... .. 1,143
mely az »United States Acetylene Company« műveit romhalmazzá Hajtó tengelyek táv. _ 2,946
változtatta át, a szomszédos lakóházakat lényegesen megrongálta, a Ossztengely táv. .. 7,061
házak ablakait nagy területen behorpasztotta és az egész város Hajtó kerék nyomások_ 17,700 kg. és 16,900
lakosságát a legnagyobb izgalomba hozta; két ember meghalt, három Nyomállványnyomás ___ . 20,100
pedig megsebesült. A robbanást aczetilen és légkeverék képződése Szerkocsi vízkészlete 9.000 1.
vezette be, a mire azután 13 folyós aczetilennel megtöltött bomba Tűzelő-anyagkészlet............ 3.000 kg.
explodált és az említett pusztításokat okozta. Szerkocsi szóig, súlya . 27,000
(Le Génié Civil 1897. 8. sz.)
Aczetilen-kiállitás Berlinben. A folyó év márczius havának
6. és 20. napjai között az »Ausstellung am Kurfürstendamm« terü­ Sajátságos magyarázat. Egy amerikai elektrotechnikustól -9
letén aczetilen szakkiállítást rendeznek, a melynek czélja egyrészt megkérdezték, vájjon mi az a «száraz elem». Mire ő azt felelte, hogy
az, hogy a szakkörökben eszmecserére és a rendelkezésre álló segéd­ a száraz elemet azért hívják igy, mivel az belülről mindig
eszközök összehasonlítására adjon alkalmat, másrészt pedig a közön­ nedves marad, megkülönböztetésül a nedves battériáktól, melyek
séget a még fiatal ipar javára hangolja. A kiállítással azért kon­ kiszáradhatnak.
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 91
3 kapcsolt gyorsvonattá, kéthengerű compound mozdony. Hydraulikus nyom ás forrasztás helyett. A kerékpárok vázát
A magyar királyi államvasutak gépgyárában a múlt évben épült és képező csöveket eddig egymáshoz forrasztották. A forrasztás maga
részben még építés alatt álló I k. sorozatú 3 kapcsolt kéthengerű nehészkes munka és tekintve a használt csövek vékonyságát, csök­
compound mozdonyok hegyi pályákon gyorsvonatok továbbítására kenti a csövek ellentállási képességét a forrasztás helyén úgy, hogy
szolgálnak. A hatalmas méretű mozdony főbb adatait közöljük. Tanul­ e helyeket erősíteni kellett, miáltal a kerékpárok súlya nagyobbodott.
ságos összehasonlítást engednek meg egy Schenectady Locomotive A forrasztás helyén ezenkívül szépitési munkát is kellett végezni.
Works építette ugyanoly typusú, a Northern Pacific Railway szol­ Az egész művelet hosszadalmas és drága. Az említett hátrányok
gálatában álló mozdony adatai, melyeket, a mennybe rendelkezésünkre elkerülése czéljából újabban a vázat alkotó csöveket hydraulikus
állanak, a máv. mozdony adatai mellett felsorolunk. expansió segélyével erősitik a. váz sarkait képező kissé szélesebb
könyökcsövekbe. A könyökcsövekbe jobb és bal irányú csavarmene­
Máv. N. P. R.
mozdonya mozdonya teket vágnak, hogy a beillesztett csövek anyaga a nyomás behatása
folytán e menetekbe behatoljon. A művelet elvégzése közben a kap­
Hengerek átm. ... — ... ... 510, 750 559, 864
csolandó helyek gummikarikákkal vannak körülvéve ; az összeillesztett
Lökethossz.................................... 650 660
vázat öntött vasformába helyezik. A forma csavarkötései igen könnyen
Henger hajlása a vízszinteshez ... 70'09°/oo 0%o
és gyorsan oldhatók. A formába helyezett csövekbe Vizet sajtolunk;
vP1
o>
cc

Dugattyú-rúd átm................ ... — , 89

o

a kapcsolás helyén a cső anyaga e csavarmenetekbe hatol. Nyomás

Tömítés.............................................. kender fém
közben a vékony csövek széjjel repednének, ha nem támasztaná
Beömlési csat. hossza és szélessége 470, 650, 40, 45 508, 584, 54
azokat a forma minden oldalról. A könyökcsövek végei csekély
Kiömlési csat. hossza és szélessége 470, 650, 70, 90 508, 584, 76
deformatiót szenvednek a rugalmasság határain belül művelet közben.
Közfalak ... ... ... ... ... 36, 40 35
A csak egynéhány perczig tartó nyomás megszűnése után a defor­
Vezérmű , _ __ ... ... ... Heusinger —
mált részek újból összehuzódnak és még szilárdabbul fogják körül
Tolattyú ... ... ... __ ... Trick Allen
a csővégeket. A kapcsolás helyei semmiféle utólagos megmunkálást
Külső födés... ............................. 30-5, 28'5 31-7; 28-6
nem igényelnek. A művelet nagyban egyszerűsíti a kerékpárok készí­
Belső födés ............................. —6 — 1 —6 — 3
tését ; a költségmegtakarítást 18 koronára becsülik. A hydraulikus
Legnagyobb töltés a két hengerben 70% 81% —
csőkapcsolás valószínűleg más iparágakban is használható lesz.
Hajtórúd h ossza ... ............ ... 2920 —
(Engineering, febr. 4.)
2 tengelyű nyomállvány futókere-
keinek átm. ... ... ............ 1040 838 E lektrom osság direkt szénből. Short, clevelandi tanár, meg­
Hajtó és kapcs. kerék átm ... 1606 1753 n y ito tta egygyel azon szabadalmak hosszú sorát,..melyek elektromos
Legnagyobb merev keréktáv ... 3500 4521 energiának szénből egyenes utón való előállítását czélozzák. A szenet
Osszkeréktáv ... .................... 7220 7.874 gázretortában teljesen átdesztillálja és onnét mint izzó koksz kerül
egy elektrolytbe, melynek egyik elektródját a koksz, másikát ólom
Tengelycsap-méreteit: vagy ólomoxyd képezi. Előnye az eljárásnak, hogy gázt nyerünk
Hajtó- és kapcsolt-tengely... ... 19%00 229/279 mellékterményül és a koksz az elektrolytikus oxydáczióhoz alkalmas
Futótengely ... ... ............ 150/l62 152/279 meleg állapotban kerül a folyadékba. A z elektrolytikus generátor
hatásfokáról, teljesítményéről és egyéb hibáiról még nem állanak olyan
Forgatlyú-csapméreteh: adatok rendelkezésre, melyekből meg lehetne Ítélni, hogy rosszabb-e
Hajtó forg. hajtórúd csap ... ... 9Vl56 152/l52 vagy jobb-e az uj apparatus elődeinél. (Eli jan. 28.)
» kapcsolati rúdcsap SO/ito 1OO/133 Elektrom os postaautomobil. A londoni postaszolgálat lebonyo­
Kapcsolt forgattyú csapok............ 80/100 127/l08 lításában újabban egy elektromos automobil postakocsi is vesz részt
Hosszkazán átm. ... ............ 1400 1600 és az eddigi üzemtartam alatt teljesen megbízhatónak és czélszerűnek
Lemez vastagság... ... ............ 15 16 bizonyult. A kocsi naponként egy töltéssel hat utat, kb. 56 km.-t
Tüzszekrény magassága elől... 1536 1930 tesz meg, gyakran 1 tonnát meghaladó hasznos teherrel. A kocsi
» » hátul ... 1326 1626 alján 40 drb 172 amp. óra kapacitású Faure-King elemből álló telep
» hoszsza felül ... 2471 j j van elhelyezve, melynek súlya 1'3 mm. és kb. 30 amp.-rel táplálja a
I 2788
» ' » alul ... ... 2530 ) I[ 3'5 lóerős motort. A motoron két kommutátor van, az armatúra és
» szélessége felül... 1090 | 1 mágnestörzsek kettős tekercseléssel vannak ellátva, melyeknek
[ 1041 különböző, soros- és parallel kapcsolásával, valamint egy ellenállás
» » alul 1025 ) |
» anyaga vörös réz aczél segélyével változtatható a sebesség. Horizontális utakon a kocsi
Csőfal lemez vastagsága ... ... 17— 26 12-7 sebessége 16—18 km. (El. febr. 4.)
Tüzszekrény többi lemeze 16— 17 7’5—9'o Uj thermoelektromos elemet szabadalmaztak nem rég Német­
Tüzcsövek száma... ... _ ... 207 314 országban. Vasból és réznek 40%-os nikel ötvözetéből áll és állítólag
Tüzes, külső átm. _ ... ... 52 50-8 avval a jó tulajdonsággal bir, hogy ellenállása nem változik a hőfokkal.
A két csőfal közötti hossz........... 4500 4267 Az elem összeállítását, mint a mely érzékenység és kiadósság tekin­
Tüzszekrény fűtőfelülete............ 1 1"43 15'si tetében az antimon-wismuthhoz legközelebb áll, igen kedvezőnek
Tüzcsövek » ... _ 152 '21 215-25 mondják. (El. febr. 11.)
Rostélyfelület ... ... ... 2-s 2-8 Kötél-hajó hajtás az Aisne-Marne csatornán. A hajóknak
Gőznyomás ... ... ... ............ 14 14 Maurice Levy eljárása szerint végtelen kötél által való hajtása múlt év
Kémény belső átm....................... 450 445 óta az Aisne-Marne csatornán alkalmazásban van egy 2300 m. hosszú
Engedélyezett legnagyobb sebes- alaguton keresztül. A két kötélszakasz az alagutban, kötéldobokon
ség (km.)... ... ... ............ 75 — van vezetve, melyeknek csapágyai a boltozathoz vannak erősítve.;
Mozdony szolgálati súlya (tonna) 57-7 70*4 A hajtó erőt egyelőre két összesen 30 HP lokomobil szolgáltatja ; de
» tapadási » » 42-7 50'8 véglegesen egy 40 HP stabil cond. gép által fog a munka végez­
Vonóerő tapadási sú lyb ól........... 6830 8128 tetni. A kötél a csatorna 2600 méter hosszú részét uralja, mert a
 92 POLYTECHNIK AI SZEMLE
szélső kötéldobok 160 m., illetve 140 méterre vannak az alagút
bejárataitól. A hajók sebessége — tekintve az alagút kis kereszt-
metszetét — csak 0'3—0"fi5 m. másodperczenkint. úgy, hogy a hajó
két óra alatt megy végig az alaguton. Ha két hajót akasztanak
mindig egymás után, naponkint körülbelül 8000 tonnát képesek szál-
litani a mi évenkinti 2.400,000 tonnának felel meg. A berendezés
költségei 132,000 franc; az évenkinti üzemköltség 12,600 franc;
évenkinti amortizáczó 9875 franc; bevétel pedig 26,500 franc.
Ez 3°/i>os kamatnak felel meg a jelenlegi üzem mellett.
(Zeit. d. Oest. Ing. Arch. Ver. 1898. IV.)
Hydraulikus bakok. Az egyik berlini, a kölni és a strass-
burgi személypályaudvarok érkezési vágányainak végén elhelyezett,
Hoppe C. berlini gyáros szállította hydraulikus bakok jól beváltak.
A bakok berendezése olyan, hogy 200 t. nehéz és 13 km. sebes­
séggel a baknak ütköző vonatok lökését felfogni képesek. A bak
hengerében levő víztömeg lassankint kiszorittatik, mialatt a dugattyú,
melyre az ütköző tárcsák a nyomást gyakorolják, 2'5 m. hosszú
löketét megteszi. A hengerben ekkor 40 atm. nyomás lép fel. Ha a
vonat 13 km.-nél nagyobb sebességgel ütközik a bakba, az egész
eleven erő nem fog felemésztetni. Hogy azonban a nagy sebességgel
jövő vonat hirtelen ne kapjon nagy lökést, a dugattyú ilyenkor
gyorsabban megteheti útját, mert a hengerben levő viz egy oly
szelepen át is ömlik ki, mely csak 45 atm. nyomásnál nyílik. A bakot
2 horgonycsavar fogja le, melyek egy helyen gyengébb keresztmet-
szetűek, úgy, hogy a horgonycsavarok ezen a helyen el fognak törni,
mihelyt a dugattyú megtette útját. A bak alatt 50 cm. vastag homok­
réteg van, melyen a vonat tovább szalad és eleven ereje lehetőleg
megemésztetik. A bakok már több esetben nagyobb szerencsétlensé­
geket hárítottak el. (Der prakt. Másch. Constr. 1898. 3. sz.)
Uj szerkezetű vasúti kocsi vonórud. Vasúti kocsijaink
alváza alatt elhelyezett vonórud egy összefüggő rudat képez, mely
rugó közbeiktatásával huzza az alvázat. Ez az elrendezés a német
vasúti egylet szabványainak felel meg. Angliában és Francziaország-
ban a kocsik két homlokoldalán levő vonórudak nincsenek egymással
összekötve és az alvázra szintén rugók közbeiktatásával támaszkod­
nak. Mivel mindkét szerkezetnek meg van a maga előnye. Borries
(a ki erről a tárgyról a Verein Deutscher Maschineningenieure januári
ülésében előadást tartott) ajánlatára a porosz államvasutak egy
vonatszerelvényt próbaképen oly vonórudakkal fognak ellátni, melyek
ugyan egy összefüggő darabot képeznek, de a vonat megállításánál,
és indításánál rövidülni, illetőleg meghosszabbodni képesek.
(Glaser’s Annalen 1898. I.)
Többfázisú elektromotorok alkalmazása vasutvontatási
czélokra. Az Egyesült-Államokban az egyenáramú elektromos vasúti
rendszer annyira kifejlődött, hogy az ide vonatkozó szerkezetek már
szabvány szerkezeteknek tekinthetők, melyeknek beszerzése se hely­
hez, se külön gyárhoz kötve nincsen, hanem az ország bármely
részében nagy számban levő gyárakból könnyen szállíthatók. Ezen
ok, valamint a megszokás hatalma folytán alkalmazzák az egyen­
áramú rendszert mindenütt, még ott is, a hol alkalmazása kevésbbé
gazdaságos. Például azon esetre, ha a központi telep a vonaltól
nagyobb távolságra helyezendő el, az elektromos munka gyakorlati­
lag csupán váltakozó áram alakjában vezethető a fogyasztás helyére;
ilyenkor pedig, az Amerikában divó rendszer szerint, mindig forgó
transformátorokat alkalmaztak, melyek a váltakozó áramnak egyen­
árammá való átalakulását czélozzák. Ellenben Európában az elektro­
mos vasutak vágányhossza és az üzemben levő motorkocsik száma
még igen jelentéktelen azon kiterjedéssel összehasonlítva, melyet
ezen vasúti rendszer Amerikában tudott elfoglalni. Mindazon esetek­
ben tehát, midőn az egyenáram alkalmazása kiviteli nehézségeket
támaszt, nincsen akadály a többfázisú motorok közvetlenül a kocsin
való alkalmazására. A Brown, Boveri és Társa svájczi czég által
Varese-ban (Eszak-Olaszország) létesítendő háromfázisú vasúti telep
1898. márcziüs 1.
áramfejlesztő gépei 6000 voltra vannak tekercselve és ezen nagy­
feszültségű áram megy a tápvezetékbe (45 periódussal másodper­
czenként). A vonal mentén elosztott transformátorok a munkaveze­
tékeket 500 volt feszültségű árammal látják el. A fővonal hossza
32 km., 45°/oo maximális emelkedéssel és a 22 t. súlyú vonatok
35 km. óránkénti sebességgel lesznek továbbitandók; a kiágazó
szárnyvonal hossza 8 km., de 6 km. hosszban 60— 75°/oo közt
változó állandó emelkedéssel. Ezen a szakaszon kívánatos volt, hogy
a csak fél sebességgel lefelé haladó motorkocsi a lefelé haladás
folytán szabaddá váló munkát a vezetékbe vissza szolgáltassa.
Ezen oknál fogva minden kocsi két egyenként 70 lóerejű háromfázisú
motorral lesz ellátva. A motorok kapcsolása a tandem-parallel rend­
szer szerint fog történni, t. i. teljes sebességnél a motorok parallel
vannak a vonalra kapcsolva, fél sebesség mellett azonban csak az
egyik motort táplálja a vonal munkavezetéke és a második motor
indukáló burkolata az első motor armatúrájából kap áramot. Szükséges
tehát, hogy a motorokon kollektor gyűrűk legyenek; az indítás
alkalmával pedig ellenállásokat kapcsolnak az áramkörökbe, hason­
lóan mint az egyenáramú motorok series-parallel rendszerénél. A lejtőn
lefelé való haladásnál a motorkocsi munkát fog a vezetékbe vissza­
adni és pedig ha a motorok párhuzamosan vannak kapcsolva a
teljes haladási sebesség, tandem (egymás után) kapcsolásnál csupán
fél sebesség mellett. Általában véve három szabályozási módszer
alkalmazása volna lehetséges :
1. Ellenállással való szabályozás, melynél a motor forgó része
kollektor gyűrűvel van ellátva. A másod áramkörbe kapcsolt és
szabályozható ellenállásokkal történik a sebesség változtatása. A rend­
szer igen egyszerű, az indítás nagy forgató nyomatékkai történik, a
hatásfok igen jó teljes sebesség mellett, azonban kis haladási sebesség
mellett és az indításnál sok munka vész el az ellenállásokban.
2. Tandem-parallel szabályozás, vagyis két motornak a fen­
tebb már megemlített módon való összelánczolása. Előnyei egészen
azonosak az egyenáramú series-parallel rendszer előnyeivel, tehát
jobb hatásfok és kisebb indítási áram.
3. Feszültség változtatásával való sebesség-szabályozás, mely
rendszer a legegyszerűbb. A motornak nincsen kollektora, a forgó
rész burkolata zárt áramkört képez. A z indítás a maximális nyo­
maték mellett történik, a nyomaték pedig és ez által a sebesség a
motor kapcsai között lévő áramfeszültség változtatása által szabá­
lyozható. Ezen czélra egy kis transformator — változtatható átte-
véssel — szolgálhat. Hatásfoka azonban ezen rendszernek rosszabb,
mint az 1. alatti ellenállással való szabályozás esetére, azonfelül az
indítás alkalmával ugyanazon kifejtett forgató nyomaték mellett leg­
alább kétszer oly nagy áramerősséget igényel. Minthogy pedig a
vasúti motor indítási nyomatéka a rendes nyomaték 2— 3-szoros
értékénél nem lehet kisebb, az indítási áram ezen módszer alkal­
mazása mellett 4 —6-szorosa a rendesen üzem közben szükségelt
áramnak. A motorok forgató nyomatéka azonban a feszültség négy­
zetével csökkenik egyenes arányban és ennélfogva az indítási áram
tényleg még nagyobb lesz azon nagy feszültség esés miatt, mely a
vonal munkavezetékében a nagy indítási áram következtében nem
volna elkerülhető. így tehát ezen rendszer — ámbár a legegyszerűbb
— vasúti czélokra nem alkalmazható.
A mi az egyenáramú és a háromfázisú rendszer összehason­
lítását illeti, úgy a következőket találja :
Az egyenáramú rendszer esetére egy trolley elegendő, mig a
forgó áramú motornak két trolleyra van szüksége. Ezzel szemben
hosszú vonalakon az áramelosztás statikus transformatorok segélyével
történik a nagyfeszültségű tápvezetékből és feleslegessé válik a költ­
séges és nagy kezelési személyzetet igénylő egyenáramú forgó trans­
formatorok felállítása.
Indítás, hatásfok etc. tekintetében a két rendszer egyenértékű.
Kezelés és üzemköltségek tekintetében a háromfázisú motor kedve­
zőbb, mivel nincs rajta kommutátor.
 1898. márczius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Megegyező üzemfeszültség mellett a háromfázisú áramrendszer
nehezebb súlyú vezetéket igényel. (Ez csak a munkavezetékre áll és
a különbség itt se jelentékeny.)
A háromfázisú motor sebességét állandóan megtartja és ennél­
fogva a menetrend pontos betartását teszi lehetővé, különösen hosz-
szabb vonalakon. (Steinmetz, Electrical World, január 1.)
M otoros hajók sebességének változtatása. Azon körülmény,
hogy a benzin-, petroleum- és spiritus-mótorok sebessége és forgás
iránya nem változtatható meg egyszerűen, az ily motorokkal felszerelt
— rendesen kisebb — hajók (barcasse) sebesség változtatása számára
különleges szerkezetek alkalmazását tette szükségessé. Előbb az
áttétel és a forgás irányának változtatása czéljából kerék áttételeket
igtattak a motor és csavar közé, de ez nem vált be. Újabban a
csavarkerék szárnyainak irányát változtatják, miáltal a hajtóerő
nagysága és esetleg iránya is változtatható. A csavar tengelye át van
fúrva. Benne van egy rúd, melynek egyik vége a csavar agyában
elhelyezett és a csavar szárnyainak excentrikus tárcsáival érintkező
prismatikus tolaltyúval van összekötve, másik vége pedig az állító
szerkezethez kapcsolódik. Ezen, Meissner Károly német mérnök által
készített, szerkezettől eltérőleg mások a csavar agyában emelőket
vagy kerékszegmenteket alkalmaznak. Lényegileg a szerkezet ugyanaz
marad. (Uhl. Piaci. Masch. Const 1898. febr. 3.)
Vasúti sínek áthengerlése. Mc. Kenna, amerikai mérnök már
hosszabb idő óta eszközölt kísérleteket oly irányban, hogy a használ-
hatlanná vált vasúti síneket ne beolvasztás vagy ruddá való hengerlés
által értékesítsék, hanem eredeti alakjukat lehetőleg megtartva, tegyék
újra használhatókká. Újabban közölt eredményei bizonyítják, hogy
ama kételyek, melyeknél fogva az újra való felmelegítésnél előálló
oxidáczió és a hengerlésnél szükséges keresztmetszet kisebbedés,
valamint azon körülmény, hogy az aczél chémiai összetétele is vál­
tozást szenved, nagyon kis hordképességű síneket fognak adni, nem
bírnak alappal.
A sínt t. i. kevéssé melegítik csak fel, úgy, hogy chemiai
összetétele nem szenved lényeges változást és csak kétszer bocsátják
át a hengereken, mi által használható sínt kapnak, melynek kereszt-
metszete csak 1/4—4‘1 cm.2-el kisebb, mint volt az eredetié. Ezt a
körülményt a »Railway and Engineering Review« oda magyarázza,
hogy a sínek nem annyira kopás, mint inkább az alakváltozás által
válnak használhatlanokká. A hengerlésnél a sínek meghosszab bodnak
és igy a leginkább deformált részét — a sín végeket —- levághatjuk
hengerlés után. Az eljárás oeconomiájára vonatkozólag bővebb
adatokat nem közölnek.
Jolliet-ben (Illinois) egy hengermű van berendezve, mely két
egymás mögött fekvő hengerjárattal és 2 hevitővel felszerelve,
naponként 400 sínt képes áthengerelni.
(Uhl. Pracl. Masch. Const. 1898. febr. 10.)
Bazin hajójával a franczia állami mérnökök utóbb több
kísérletet tettek a Sajnán és Havre mellett a tengeren. Az eredmények
szerint Bazin gördülési elve tényleg beválik, a mennyiben a hengerek
alkalmazása által az erőnek körülbelül 70°/o-át lehet megtakarítani.
A tenger hullámai nem zavarják nagyon a hajót, mely különben
könnyen manövrirozható. Az, hogy a hajó kevés hullámot idéz elő,
különösen folyamhajózásra teszi alkalmassá. Még sem tekintik azonban
a megoldást véglegesnek, mert a szerkezet különböző hátrányai között
különösen a csekély hordképességet tartják lényeges hiánynak.
(Zeit. d. Oest. Ing. V. 1898. 58. old.)
A legnagyobb spanyol hadihajók felvételére fog szolgálni
azon úszó szárazdock, melyet most szállít egy spanyol gőzös
Havannába. Abban fogják a Cubát körüljáró spanyol hadihajókat
időnként megvizsgálni és kitatarozni. A vontatásra külön kötelet
készítettek, melynek súlya 5 tonna, kerülete 56 cm., szakítás elleni
szilárdsága pedig 150 tonna.
93
A dock három részből á ll: a pontonokból, az oldalfalakból és
a mozgatható ajtókból (caissonokból). Hossza 371'6 m., szélessége
25 m., magassága 8'38 m.
A dock lágy aczélból készült. Mindenik ponton négy az
oldalfal pedig öt vízmentes kamrára van osztva, melyek külön-külön
egy elektromos szivattyúval vizmentesithetők. Mindegyik oldalfalon
van egy generátortelep kazánnal, gőzgéppel és direkt kapcsolt
dynamóval. A két telep kábellel van egymással összekötve, úgy,
hogy egyszerre az egész dockra működhetnek. Egy 10,000 tonna
súlyú pánczélhajót 2V2 óra alatt emel fel, mely idő alatt a szivattyúk
15,000 tonna vizet szállítanak. Nehezebb hajóknál a caissonokat kell
segítségül venni az emelésnél. A dock belsejéből a vizet 10 darab
külön-külön motorral ellátott szivattyú szívja ki, melyeket 2 vertikális
compound géppel hajtott dynamó táplál.
A dock 6 hónap alatt készült el és tengeri útjára vitorlákkal
és minden szükséges segédeszközzel fel van szerelve.
(Zeit. d. Oest. Ing. V. 1898. IV.)
Elektrom os gépek kivitele az amerikai Egyesült Államokból.
A hivatalos jelentés szerint a kivitel összértéke 3.054,453 dollár.
Azon országok, melyekbe a kivitel értéke a legnagyobb, a következők :
Angolország ... ... .1. ... 437,086 dollár
Canada ... ... ... ... ... 310,589 »
Francziaország ... . . . ... __ 298,133 »
Mexico ..................... ............ 284,714 »
Németország ... ... ... ... 240,577 »
Tehát még a kifejlett iparral biró Németországba is több, mint fél­
millió forint áru elektromos gépeket szállítanak Amerikából.
M ennyibe kerül egy a világ összes országaira szóld
szabadalom ? Egy óvatos kansasi feltaláló (Egyesült-Államok) kiszá­
mította azt, hogy mennyibe kerülne egy találmányának a világ összes
országaiban való szabadalmazása. íme az ő eredményei. Jelenleg 64
állam ad szabadalmakat, ezek közül 16 Európában, 8 Afrikában,
4 Ázsiában, 27 a két Amerikában és 9 Ausztráliában. A szabadalom
ára természetesen igen különböző, átlag azonban 568 frt, minélfogva
azon összeg, melyet a feltaláló azért fizet, hogy szabadalmát mind­
ezen államokban megkapja, 36,376 frtot tesz ki. Tőkepénzesek szives
figyelmébe ajánljuk.
Egyenáramú gép különböző feszültségű áramok egyszerre
való előállítására. Ez tehát egy olyan gép, mely az elektromos
munkát különböző, egyenként szabályozható feszültségű áramkörök
mellett szolgáltatja. Lényegében hasonlít a közönséges, állandó feszült­
séggel működő dynamogéphez, csak hogy a hasonló polaritású áram­
szedő kefék nincsenek összekötve, mint ez utóbbinál, hanem e helyett
két ellenkező polaritású kefe mindig külön-külön áramköröket táplál.
Két áramleszedő kefe között lévő pólus a szomszédos (ellenkező
sarkú) pólussal egyetemben külön gerjesztő áramkört képez, mely
által az armatúra egyik áramkörének feszültsége a többi áramköröktől
függetlenül szabályozható. Különösnek látszik ugyan, de a különböző
áramkörök egymástól a feszültség tekintetében tényleg függetlenek,
épen úgy, mint ha csupán egymáshoz kapcsolt külön álló gépegységek
volnának. Azt lehetne ugyan gondolni, hogy a mágneses mezőnek
az egy póluspár alatti (túlterhelésből bekövetkezhető) eltorzítása, a
másik áramkör feszültségét befolyásolja; a kísérletek azonban kimu­
tatták, hogy ez tényleg nem következik be. Legérdekesebb alkalmazása
ezen gépnek, mint egyenáramú feszültségtranszformátoré, melynél az
áttétel viszonya is változtatható. Ha egy négy pólusú gép egyik
áramkörét, mint motort használjuk fel, a másik áramkörből hasznosít­
ható áramot szedhetünk le zérus feszültségtől kezdve egészen a gép
maximális üzemfeszültségéig és ez egy póluspár gerjesztésének szabályo­
zásával érhető el. Több pólussal biró gépeknél természetesen annyi
független és külön szabályozható áramkör lehetséges, a hány pólus­
párja van a gépnek. (Electrical World, febr. 5.)
 94 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. márczius 1.
Benzinmotoros k ocsi a württembergi államvasutak szo l­ és ha csak j avulnak az aratási remények, úgy újra rendesebb és ki-
gálatában. Már két Ízben (Polyt. Szemle 1898. I. és II. számában) terjedtebb munkálkodásnak nézhetnek elébe a tőzsdék.
Az alábbi összeállításban bemutatjuk olvasóinknak, a bennün­
megemlékeztünk egynéhány vasúttársaság azon törekvéséről, hogy a
ket leginkább érdeklő értékek árváltozásait, a lefolyt hónapban:
szomszédforgalmat egy vagy egypár kocsiból álló, gyakrabban köz­
lekedő, vonatokkal bonyolítsák le. A württembergi államvasutak Budapesti tőzsde:
újabban egy Daimler-féle benzinmotoros kocsival szép eredménynyel jan. 22. febr. 19.
kísérleteztek. A kocsit a Motorenfabrik Cannstatt és a Maschinen­ Felsőmagyarorsz. bánya és kohó... 110.— 106.— - 4.—
Danubius-Schoenichen-Hartmann ... 100.— 97.— - 3.—
fabrik Esslingen szállították 17,000 márkáért. A kocsi 8-5 t. súlyú, ---. --
Ganz és társa, vasöntöde __ ... 2130.— 2130 —
24 ülő- és 8 állóhelylyel bir. A 14 lóerős benzinmotor a kocsi hóm- Nicholson gépgyár... 105.— 105.— —
lokoldalán van elhelyezve. A kocsi Saulgan— Herbertingen—Riedlingen Rimamurány-salgótarjáni . . . ... 248.— 244.25 - 3.75
között közlekedik 8°/oo-os emelkedésen, 15 km., vízszintes pályán, Schlick-féle vasöntöde ..................... 209.— 218.— + 9.—
Weitzer János-féle g ép g y á r ............ 265.— 265.— ---.---
25 km. sebességgel. Egy régibb szállítású kocsinál, mely kisebb
Budapesti általános villamossági ... 140.— 139.50 — .50
méretű is volt, csak kétféle sebesség volt elérhető, mert kétféle fogas­ Magyar villamossági ... __ ... 141.50 140.— - 1.50
kerék áttevés létezett. A most leirt kocsinál súrlódási áttevést alkal­ Kábelgyár ...................................... 295.— 295.—• -- .---
maztak, mely lehetségessé teszi, hogy a sebesség nagy határok Villamos városi vasút ..................... 277.— 2 7 6 .- - 1.—
Budapesti közúti vaspálya _ __ 400.— 397.75 - 2.2o
között változtatható. A kezelésre szükséges fogantyúk a kocsi mind­
Budapest-ujpest-rákospalotai............ 90.— 81.— - 9.—
két homlokoldalán meg vannak. A kocsinak 30,000 km. megtett ut Salgótarjáni kőszénbánya ............ 600.— 583.— 17.—
után eszközölt főjavításánál kevés költség merült fel. A kocsi napi Concordia-malom ............................. 290.— 290.— ---.---
teljesítménye, 88—117 km. I. Budapesti gőzmalom..................... 695.— 695.— ---
Erzsébet-gőzmalom... ... ... _ 253.— 260.— + 7—
Egy kocsi km.-re eső költségek:
Luiza-gőzmalom ............................. 155.— 150.— - o.—
anyag.................................... 7'57 Hengermalom ... ............................. 655.— 640.— -1 5 .—
kiszolgálás ... .................... 5'64 Victoriamalom.................... .... ... 120.— 112.— - 8.—
javítás............ 2'10 Pesti molnárok és sütők ............ 215.— 213 — _ 2._

15'31 fillér. Bécsi tőzsde:

(Zeitschr. d. V. D. Eis. Vervv. 1888. 7. sz.) Alig. österr. Electricitäts-Ges. 304.— 315.50 1-11.50
Internat. Electricitäts-Ges. ... ... 328.— 331.— - 3.—
Österr. Waffenfabrik ............ ... 297.— 299.— - 2.—
Ü z leti és szem élyi hírek. Alpine Montan-Ges. _ _ ... 145.75 148.75 - 3.—
Osztr.-magy. légszesz társ. _ ... 1775.— 1775.—
(Kb.) Tőzsde. A január hónap a mérleg-munkálatoknak van
szánva; a jövedelem-becslések, melyeket a társaságok az év végén Berlini tőzsde :
közzétesznek, még a könyvelés általi. elismerésre szorulnak és a veze­ márkába n
Alig. Electricitäts-Ges......................... 281.— 282.25 + 1.25
tők csak az eléjük tett hosszú számsorozatból láthatják társaságuk
Schuckert & Co................................... 265.40 264.75 ---- .65
tényleges működésének eredményét és jövedelmét.
Accumulatoren-Fabrik ..................... 189.5o 186 — - 3.50
A tőzsdék, melyek a társaság belkezelésétől távol állnak, nem
L. Loewe & Co................. ............ 452.50 457.50 5.—
szorulnak a könyvelői eredményekre, van utjuk-módjuk, még a könyvelő
Deutsche Gasglühlicht .... ............ 679 — 711.— + 3 2 .—
előtt a részvény jövedelmét majdnem pontosan megállapítani és csak
nagyon ritkán fordul elő azon eset, hogy tévednének.
Ennek folytán azon helyzetben vannak, hogy a részvények
árfolyamát mérleg . nélkül is meghatározhatják és a csak későbben S zerk esztő i üzenetek.
közzétett mérlegek nem változtatnak az árfolyamon.
Ez ideig csak a pénzintézetek léphettek elő mérlegeikkel, melyek­ K. N. Berlin. Őszintén örvendünk, hogy téli álmából végre
ből látható, hogy minden hátrányos körülmény daczára, rendszeres szerencsésen felébredt. Különben köszönet. Magán levél néhány nap
fejlődésnek indulnak és hogy részvényeseiknek polgári hasznot nyúj­
tanak. Nagyobbszabású terveknek, illetőleg vállalatoknak azonban múlva.
nyomát sem találjuk azokban. G. B. Temesvár. Nem közölhetjük, mivel nagyon vázlatos,
Az Osztrák-magyar bank óriás tőkék felett rendelkezik, az adó­ sok helyt zavaros. A dolog különben már ismeretes és ott, hol helye
mentes bankjegy-tartalék nemsokára a 100 millió frlot fogja elérni; van alkalmazzák is. Kéziratát e hó 10-ig megőrizzük.
a bankok és takarékpénztárak hiába keresnek felszaporodott betéteik
részére megfelelő kamatositást és újra beszélnek arról, hogy a betétek — n — Ezen számból már lekésett. A jövő számban átdolgozva
után fizetendő kamatlábat leszállítják. szeretnők hozni. Külön levél néhány nap múlva megy.
Németországban i s . pénzbőség mutatkozik; a német bank
a kamatlábat 3%-ra szállította le és az angol bank nemsokára követi
a példát.
A tőkék elhelyezést keresnek; az ipar és kereskedelem aránylag
csekély igényeket támaszt és a tőzsde-üzlet sem használhatja fel
a rendelkezésére bocsájtott tőkéket.
A magánközönség vételkedve nem nő és a spekuláczió, leg­
alább a mi tőzsdéinken, sokkal gyengébb, minthogy egy fölfelé törekvő
üzletfejlődést eredményezne.
Ezek után természetes, hogy tőzsdéinken az üzlet még mindig
szűk mederben folyik és a hetyi értékek árfolyamai csekély ingado­
zást mutatnak.
Az iparvállalatok, mérlegmunkálataikkal, a bankok mögött
maradnak, az eredmények azonban valószínűleg nagy meglepetéseket
nem hoznak.
A tőzsde tartja az árfolyamokat és nem enged ellennyomásnak,
mivel nem akar kételkedni abban, hogy a helyzet javulni fog. Az
általános politikai konstelláczió előnyösnek tartatik; a belpolitikai
helyzet, a tőzsde véleménye szerint, közeledik megoldásához, mivel
szerinte a fenforgó kérdéseket hosszabb időre függőben tartani nem lehet.
A tőzsdék azon nézetnek hódolnak, hogy előnyös fordulatnak
be kell állania, és számolnak arra, hogy a tőkepénzesek rosszul
kamatozó tőkéik részére jobb elhelyezést lesznek kénytelenek keresni
K ia d ja : W o lf S á n d o r. Fővárosi nyom da, vonalzó es könyv k ö tő r.-t. B udapest, V I., Podm aniczky-utcza