A BUDDHIZMUS NYELVEI

KLASSZIKUS MONGOL NYELV

TÓTH ERZSÉBET

BUDAPEST, ELTE BELSÕ-ÁZSIAI TANSZÉK

2005
 Tartalom

I. Szövegelemzés
1. Kísérő szószedet ................................................................................................... 1
2.1. Átírás ............................................................................................................... 11
2.2. Szófejtés .......................................................................................................... 17
2.3. Toldalékok ....................................................................................................... 31
2.4. Névmások, számnevek stb. ............................................................................. 42
3. Átbetűzött szöveg ................................................................................................. 45
4. Átírások ................................................................................................................ 50

II. Írás
1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat ......... 51
2. A szöveg nyomtatott változata ............................................................................. 65
3. A szöveg kézírásos változata ............................................................................... 89
4. A szöveg fadúcos nyomata ................................................................................... 114
 Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil
Mahászattva tigris VT test TA adás fejezet

Jeke-amitan neretü khan-köbegün anu ölögcsin barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil anu ein
Nagy-lény nevű királyfi pedig nőstény tigris VT test TA adás fejezet pedig így

ukhaghdakhui :
ért

ein kemen minu szonoszughszan :

így mond én B hall

nigen csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu Siravaszt balghaszun-daki

egy idő VT Diadalmas buddha pedig Srávaszti város-beli

Ilaghughcsi khan-köbegün-ü csecseglig Itegel-ügei-idegen-öglige-tü

Győző királyfi B virágoskert Oltalom-nélkülieknek-élelmet adó

khotala-bajaszkhulang-un kürijen-dür szaghun abai : tere csagh-tur

teljes-öröm B kert VT tartózkodik van az idő VT

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu binvad-idegen-dür odkhui csagh-tur kürügszen-dür :

Diadalmas buddha pedig alamizsna VT menő idő VT elérkezik

khormughcsi ba nom-tu debel emüszüged : badir-ajagh-a baridzsu : Ananda-lugh-a

alsó ruha és vallási köpeny felölt alamizsnacsésze fog Ánanda Ts

binvad ghujur-a odbai :

alamizsna kér megy

tere csagh-tur tere balghaszun-daki nigen emegen-kümün-dür khojar khulaghaicsi

az idő VT az város-beli egy asszony VT két tolvaj

köbegün bülüge : tere khulaghaicsi-ji ed-ün edzsen barighad : dzsaszagh-un nojan-u dergede
fiú van az tolvaj T vagyon B úr elfog törvény B úr B elé

abughad odcsu : üge-ji inu abughad : külidzsü : alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : tere
visz megy szó T pedig vesz megköt megölés hely VT visz megy az

khulaghaicsi-jin eke anu Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-i kholacsa üdzseged :

tolvaj B anya pedig Diadlmas buddha T messzeség Er lát

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khamigh-a bükü tere dzsüg-tür mürgüged :

Diadalmas buddha ahol levő az irány VT leborul

– ai tngri-jin tngri Burkhan : jeke nigüleszküi szedkil-ijer minu ene khojar köbegün-ü
ó isten B isten Buddha nagy könyörületes gondolat Esz én B ez két fiú B

(T.E.) klm_nytan_1 1 2005.09.07.

amin-i aburan szojurkh-a – kemen khola-acsa dzsalbarighszan-dur :
élet T megvéd kegyeskedj mond messzeség Er esdekel

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khola-acsa szonoszcsu : teden-i

Diadalmas buddha messzeség Er hall azok T

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil-ijer örösijedzsü : teden-ü

Diadalmas buddha nagy könyörületes gondolat Esz együttérez azok B

amin-i aburakhu-jin tulada Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

élet T megvédés B miatt Ánanda VT parancsol

– Ananda a : csi khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui – kemen

Ánanda ó te király VT megy ezek két B élet T kér mond

dzsarligh bolughszan-dur : tedüi Ananda odughad : khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu

parancsol azután Ánanda megy király VT kérlel király pedig

Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai :

Buddha B parancs Esz azok T elenged

tedeger kümün anu Burkhan-i örösijen aburaghszan-dur : masi bajaszcsu bür-ün :

azok ember pedig Buddha T együttérez megvéd nagyon örül van

Burkhan khamigh-a bükü tende kürüged : oroi-bar-ijan köl-dür mürgüged : alaghaban

Buddha ahol levés oda érkezik fej EszA láb VT leborul tenyér TA

khamtudkhadzsu : Burkhan-a ein kemen öcsibei :

egyesít Buddha VT így mond kérlel

– Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan a : jeke nigüleszküi-ber manu amin-i

Diadalmas buddha ó nagy könyörület Esz mi B élet T

aburaghszan ; Burkhan ; csinu acsi buju dzs-e : ai tngri : kümün-ü degedü manglai : jeke
megvédés Buddha te B jótétemény van bizony ó isten ember B magasztos vezető nagy

nigüleszküi szedkil-ijer bidan-i toin bolghan szojurkh-a – kemen öcsigszen-dür :

könyörületes gondolat Esz mi T szerzetes tesz (vvé) kegyeskedj mond kérlel

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan :
Diadalmas buddha

– szain szain – kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu :
kiváló kiváló mond jóváhagy szakáll haj biz magától leesik

toin bolughad : ulabur degel-tü bolbai :

szerzetes válik (vvé) vöröses köpenyű válik (vvé)

tedeger anu masi csing bisirel-tü bolughad : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan

azok biz nagyon szilárd hitű válik (vvé) Diadalmas buddha

(T.E.) klm_nytan_1 2 2005.09.07.

jambar ba nom-i üdzsegülügszen-ijer : toghuszun ba kkir-nughud-i arilghaghad :
ami is tan T megtanít por és szenny (tsz) T megtisztít

daini darughszan-u khutugh-i olbai : tere khojar khulaghaicsi-jin eke emegen ber nom-i
ellenség T aki győzött B szentség T elér az két tolvaj B anya öregasszony pedig tan T

szonoszughszan-ijar : nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh-i olbai :

hall egyszer visszatér nem érkező B szentség T elér

tere csagh-tur teimü ghaikhamsigh bolughszan-i Ananda üdzsedzsü bür-ün :

az idő VT olyan csodás változás T Ánanda lát van

– Tegüncsilen-iregszen burkhan-u erdem-i teimü csagh-ügei adzsughu – kemen

Beérkezett buddha B érdem T úgy mérhetetlen van mond

maghtaghad : basza ein szedkir-ün :

dicsőít újra így gondol

„ene eke köbegün ghurbaghula ber urida jambar szain üile üiledügszen-ijer :
ez anya fia hármójuk biz korábban miféle jó tett tesz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-lugh-a ucsiradzsu : jeke gem-ecse tonilughad :

Diadalmas buddha Ts találkozik nagy bűn Er megmenekül

nirvan-u khutugh-i oldzsu bür-ün : nigen bej-e-dür tuszatu eimü szain dzsirghalang-ud-i
nirvána B szentség T elér van egy test VT hasznos ilyen jó boldogság (tsz) T

olughszan masi szain bolai” kemen szedkigszen szedkil-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan

elérés nagyon jó van mond a gondolt gondolat T Diadalmas buddha

ukhadzsu : Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolbai :

felfog Ánanda VT így mond kinyilatkoztat

– Ananda a : ene eke köbegün ghurbaghula ber bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan

Ánanda ó ez anya fiú hármójuk biz én csak épp most aki megvédett

buszu buju dzs-e : erte nögcsigszen csagh-tur ber eden-i aburan tedkügszen bülüge :
nem van bizony rég elmúlt idő VT is ezek T megvéd aki segített van

Ananda Burkhan-dur ein kemen öcsibei :

Ánanda Buddha VT így mond kérlel

– Burkhan a : erte nögcsigszen csagh-tur ber ene eke köbegün ghurbaghula-ji kerkidzsü
Buddha ó rég elmúlt idő VT is ez anya fiú hármójuk T hogyan

aburaghszan joszun-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh-a – kemen

megvédés mód T Diadalmas buddha tanít kegyeskedj mond

öcsibeszü : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

kérlel Diadalmas buddha Ánanda VT kinyilatkoztat

(T.E.) klm_nytan_1 3 2005.09.07.

 ***

erte togh-a-tomsi-ügei nögcsigszen galab-un urida anu ene Dzambudvib-tur Jeke-terge

rég számtalan elmúlt világkor B előtt biz ez Evilág VT Nagy-kocsi

neretü khaghan bülüge : tere khaghan-dur kharij-a-tu mingghan toghatan ücsügüken khad
nevű király van az király VT alattvaló ezer számú kicsi herceg

buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu Makh-a-nada neretü buju : dumdadu
van három fiú van nagy fiú biz Mahánada nevű van középső

köbegün anu Makh-a-diu-a neretü buju : odkhan köbegün anu Makh-a-szaduva neretü buju :
fiú biz Mahádéva nevű van legkisebb fiú biz Mahászattva nevű van

tere odkhan köbegün anu ücsüken-ecse aszarakhui, nigüleszküi szedkil-tü bolughad :

az legkisebb fiú biz kiskor Er gondoskodó könyörületes gondolatú válik (vvé)

khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün-dür adali szedkimüi :

valamennyi mindenki T egyetlen fiú VT hasonló gondol

tere csagh-tur tere khaghan anu nojad, tüsimed, khatud szelte-ber oi-aghula-ji
az idő VT az király biz nemes (tsz) miniszter (tsz) úrnő (tsz) együtt erdő-hegy T

ghaikhar-a üdzsen odughad : szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber ojin dotor-a
megcsodál megnéz megy tartózkodik van három fiú pedig erdő B belsejébe

ghaikhar-a odughszan-dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu : masi ölöszün umdaghaszcsu :

megcsodál megy egy tigris kölykezik nagyon éhezik szomjazik

dzsuldzsaghasz-ijan ider-e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar

kölyök (tsz) TA eszik odajutó lát azután legkisebb fiú biz két

akh-a-nar-tur-ijan ügüler-ün :
báty (tsz) VTA szól

– ai khojar akh-a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan-ijar :

ó két báty én B ez nőstény tigris biz étel nélkül válik (vvé)

dzsuldzsaghasz-ijan idemüi – kemen ügülegszen-dür : khojar akh-a inu ügüler-ün :

kölyök (tsz) TA eszik mond szól két báty biz szól

– ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsuldzsaghasz-ijan idemüi dzs-e – kemen

ez tigris nagyon éhezik biztosan kölyök (tsz) TA eszik bizony mond

ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün anu khojar akh-a-daghan ügüler-ün :

szól újra legkisebb fiú biz két báty VTA szól

– ene barsz-un idesi jaghun bui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a-nar

ez tigris B táplálék miféle van mond kérdez két báty (tsz)

(T.E.) klm_nytan_1 4 2005.09.07.

anu ügüler-ün :
pedig szól

– aliba sine alaghszan noitan mikh-a csiszun bögeszü : barsz-un idesi buju dzs-e –
bármiféle friss megölt nedves hús vér van tigris B táplálék van bizony

kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün ügüler-ün :

mond szól újra legkisebb fiú szól

– ken ber öber-ün mikh-a csiszun-ijar egün-ü amin-i aburan csidamui – kemen
ki is maga B hús vér Esz ez B élet T megvéd képes (i) mond

aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün :

kérdez két báty pedig szól

– teimü masi berke üilesz-ijer egün-ü amin-i aburaghszan ken csidamui – kemen
olyan nagyon nehéz tett (tsz) Esz ez B élet T megvédés ki képes (i) mond

ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi :

szól azután legkisebb fiú pedig így mond gondol

„bi öni orcsilang-dur orcsidzsu : amin-bejeben togh-a-tomsi-ügei khoor-khomsza

én régóta létforgatag VT kering test TA számtalan ártalom

bolghalugh-a : dzsarim-dur inu tacsijangghu-jin tula, dzsarim-dur anu urin-u tula, dzsarim-dur
okoz némely VT pedig vágy B miatt némely VT pedig harag B miatt némely VT

anu mungkhagh-un tulada ghabij-a-tusza ügei bolghaghszan buju dzs-e : nom-un tulada
pedig ostobaság B miatt érdem nélkül aki tett (vt) van bizony tan B miatt

öglige ögkü oron-lugh-a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij-a-tusza bolghakhu-jin tulada

adomány adás alkalom Ts találkozik van most érdem okozás B miatt

bejeben egün-dür ögszügei” – kemen szedkidzsü bür-ün :

test TA ez VT ad mond gondol van

tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur-a odkhan köbegün anu khojar

azután hármójuk visszafordul jövetel közben legkisebb fiú pedig két

akh-a-daghan ein kemen ügüler-ün :

báty VTA így mond szól

– ta khojaghula uridkhan-a jabutughai : bi öber-ün nigen üile-jin tula oi-dur odughad :

ti kettejük előre megy én maga B egy teendő B miatt erdő VT megy

kereg-ijen bütügedzsü : ödter-e ireszügei – kemen ügüleged :

dolog TA megvalósít azonnal jön mond szól

tere mör-ijer ölögcsin barsz khamigh-a bükü tere dzsüg-tur kürüged : barsz-un emüne
az út Esz nőstény tigris ahol levő az irány VT odaér tigris B előtt

(T.E.) klm_nytan_1 5 2005.09.07.

kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsaghuradzsu : iden esze csidabai :
lefekszik tigris száj TA becsuk eszik nem képes (i)

tedüi khan-köbegün anu nigen khughurkhai modun-ijar bejeben khadkhudzsu : csiszun

azután királyfi pedig egy lehasadt fa Esz test TA szúr vér

gharghaghszan-dur : barsz ber csiszun-i inu dolijaghad : aman-ijan negen csidaghad :

kienged tigris biz vér T pedig nyal száj TA nyit képes (i)

bej-e-deki mikhan inu baratala : idebei :

testbeli hús pedig elfogy eszik

öni udaghszan-dur : khojar akh-a-nar inu :

sok idő múlik két báty (tsz) pedig

„degüü bidan-u udabai : jaghun-u siltaghan bolbai” kemen szedkiged :

öccs mi B elmarad mi? B helyzet válik mond gondol

mön kü tere mör-ijer erin odtala : ein szedkir-ün :

épp épp az út Esz keres megy így gondol

„degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz-tur ögkü-jin tula odughszan

öccs mi B valóban test TA éhező tigris VT adás B miatt aki ment

buju dzs-e” kemen szedkidzsü :

van bizony mond gondol

tere barsz-un dergede kürügszen-dür : köbegün-i barsz idedzsü : jaszun inu

az tigris B közelébe odaér fiú T tigris eszik csont pedig

csaidzsu büküi üdzseged : bejeben köszer-e deleddün üküdkübei : egüri bolughad :

megfehéredik levés meglát test TA föld VT odaver elájul hosszú idő válik

amiduradzsu : jeke daghun-ijar ügülen köszer-e körben basza kü üküdkübei :

magához tér nagy hang Esz beszél föld VT fetreng újra épp elájul

tere csagh-tur eke khatun inu ein dzsegüdülerün : ghurban kegürdzsegen-e anu khotala
az idő VT anya királynő pedig így álmodik három galamb pedig mind

naghadcsu : niszün jabutala : nigen ücsüken-i inu kharcsaghai barighszan-i

játszik röpköd megy egy kicsi T pedig sólyom megfogás T

dzsegüdüleged szacsa : szerigszen-dür : masi ajun emijeged : khaghan-dur öcsir-ün :

álmodik felébred nagyon megrémül megijed király VT kérlel

– ai jeke khaghan : khaghucsin üge-dür „kegürdzsigen-e sibaghun köbegün-ü

ó nagy király szólásmondás VT galamb madár fiú B

szüneszün bui” : kemen szonoszulugh-a : bi khorumkhan udaghszan-dur : dzsegüdün-dür

lélek van mond hall én pillanat múlik álom VT

(T.E.) klm_nytan_1 6 2005.09.07.

minu ghurban kegürdzsigen-e naghadcsu : jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen-e-ji
én B három galamb játszik megy van egy kicsi galamb T

kharcsaghai abcsu odughszan-i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu

sólyom visz menés T álmodik bizonyára legkisebb fiú én B rossz

bolbai dzs-e – kemen ügüleged szacsa :

válik (vvé) bizony mond szól

khamugh bügüde-ji erir-e ilegegszen-dür inu : khorum nigen bolugszan-dur : khojar

valamennyi mindenki T keres küld pedig pillanat egy válik kettő

akh-a inu ireged : odkhan inu esze iregszen-dür :

báty pedig jön legkisebb pedig nem jön

– Makh-a-szaduva ali – kemen aszaghughszan-dur :

Mahászattva hol? mond kérdez

khojar akh-a inu jaghun ber ügülen jadadzsu : khorum aghad :

két báty pedig mi is szól képtelen (i) pillanat van

– barsz-tur idegdebei – kemen ügülebeszü :

tigris VT etet mond szól

tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan
azután királynő anya pedig olyan rossz szó (tsz) T hall föld VT esik

üküdkübei : khorum nigen bolughad : delüredzsü : buszu khamugh nököd szelte bügüdeger
elájul pillanat egy válik magához tér más valamennyi társ (tsz) együtt mindenki

köbegün-ü nirvan bolughszan tere oron-dur odbaszu : barsz inu köbegün-ü mikh-a-ji csöm
fiú B nirvána válás az hely VT megy tigris pedig fiú B hús T egészen

idedzsü : csiszun inu ghadzsar-tur duszudzsu : jaszun csaidzsu bükü-ji üdzseged : tedüi
eszik vér pedig föld VT csurog csont kifehéredik levés T meglát azután

khatun eke terigün-ecse anu barighad : khaghan anu ghar-acsa baridzsu : jeke daghubar
királynő anya fej Er pedig megfog király pedig kéz Er megfog nagy hang Esz

okilaghad : üküdkün unabai : khorumkhan kharin boszbai :

zokog elájul esik pillanat visszatér ébred

tere Makh-a-szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : Tegüsz-bajaszkhulang-un

az Mahászattva fiú pedig ott Er meghal Teljes boldogság B

oron-dur tngri-jin köbegün bolun töröbei : tere tngri-jin köbegün anu :

hely VT isten B fiú válik (vvé) születik az isten B fiú pedig

„bi jambar szain üile üiledügszen-ijer : ende töröbei” kemen szedkiged :

én miféle? jó tett tesz ide születik mond gondol

(T.E.) klm_nytan_1 7 2005.09.07.

 tngrisz-ün nidüber tabun dzsajaghan-dur sindzsilen üdzsebeszü : öber-ün ükügszen
isten (tsz) B szem Esz öt létforma VT megvizsgál néz saját B meghalt

jaszun anu nigen oi-jin dotor-a ecsige eke terigülen khamugh nököd-ijer kürijelegüldzsü :
csont pedig egy erdő B belsejében apa anya vezet valamennyi társ (tsz) Esz körülvesz

jeke daghun-ijar enelün ghaszalkhu-ji anu üdzseged : tere tngri-jin köbegün anu ein
nagy hang Esz szomorkodik jajgatás T pedig lát az isten B fiú pedig így

szedkir-ün :
gondol

„minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu : bej-e-naszun-dur
én B az apa anya kettő pedig én B miatt nagyon nagy szenved élet VT

todkhor bolumui dzs-e : teden-ü szedkil-i szergügekü-jin tulada odszughai bi” kemen
akadály válik bizony azok B gondolat T vigasztalás B miatt megy én mond

szedkidzsü :
gondol

tedüi oghtarghui-dur baidzsu : eldeb dzsüil szain ügesz-ijer ecsige eke khojar-un
azután menny VT tartózkodik különféle fajta jó szó (tsz) Esz apa anya kettő B

szedkil-i szergügebei :
gondolat T vigasztal

ecsige eke khojar anu oghtarghui-dur degegsi üdzseged :

apa anya kettő pedig menny VT fölfelé néz

– ai tngri : csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui – kemen ügülegszen-dür :

ó isten te ki? van mi VT kinyilatkoztat mond szól

tere tngri-jin köbegün ügüler-ün :

az isten B fiú szól

– bi tan-u köbegün Makh-a-szaduva neretü bui dzs-e : bi öber-ün bejeben ölögcsin

én ti B fiú Mahászattva nevű van bizony én maga B test TA nőstény

barsz-tur öggügszen-ü acsi-bar Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron-daki tngri-jin köbegün bolun

tigris VT adás B jótett Esz Teljes boldogságú hely-beli isten B fiú válik (vvé)

töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu : ta szonosz : dzsajaghaghszan-u ecsüsz maghad
születik ó király apa királynő anya én B ti hall a létrehozott B vég biztosan

ebderemüi dzs-e : törökü bui : ele bögeszü : maghad ükükü bui : nigül-tü kilincsa üiledbeszü :
elpusztul bizony születés van épp van biztosan meghalás van bűnös vétek cselekszik

amitan-tamu-dur unaju : bujan üiledbeszü : degedü-szain töröl-dür töröjü : jerü törökü ba

élőlény-pokol VT esik erény cselekszik kiváló születés VT születik általánosan születés és

(T.E.) klm_nytan_1 8 2005.09.07.

ükükü anu khamugh bügüde-dür bui : atala : ghaghcsakhan minu tulada ta bügüdeger masi
meghalás pedig valamennyi mindenki VT van van kizárólag én B miatt ti mindenki nagyon

jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan-dur : ta ber daghan
nagyon nem gyötrődik én ez -szerű jó születés elér ti biz követ

bajaszulcsaghad : bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : öd-ügei ghasighun dzsobalang jaghun

örvendez érdem B irány VT törekszik hiábavaló keserves szenvedés milyen?

kereg – kemen ügülegszen-dür : ecsige eke khojar ügüler-ün :

dolog mond szól apa anya kettő szól

– ai köbegün : csi jeke nigüleszküi szedkil-ijer bejeben barsz-tur öggüged : khamugh

ó fiú te nagy könyörületes gondolat Esz test TA tigris VT ad valamennyi

bügüdeger-i nigüleszküi bui : ele bögeszü : edüge bidan-i tebcsiged : ügei bolughszan-dur :
mindenki T könyörületes van épp van most mi T elhagy nem létező válik (vvé)

bidan csimaji szanadzsu : mikhan-ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke

mi te T emlékezik hús Esz vágás -szerű szenved van ó nagy

nigüleszügcsi : csi mani jaghun-u tula tebcsimüi :

könyörületes te mi T mi? B miatt elhagy

tedüi basza tere tngri-jin köbegün eldeb szain ügesz-ijer ecsige eke terigüten bügüde-ji
azután újra az isten B fiú különféle jó szó (tsz) Esz apa anya vezetésű mindenki T

szergügegszen-dür : ecsige eke anu ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz-ijer abdur-a
vigasztal apa anya pedig kicsi vigasztalódik hét fajta drágakő (tsz) Esz doboz

kidzsü : jaszun-i anu tere abduran dotor-a oroghuldzsu : ghadzsar-tur nighughad : deger-e inu
készít csont T pedig az doboz belsejébe beletesz föld VT rejt fölé pedig

szuburghan boszkhabai :
síremlék emel

tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai : khaghan khatun nököd szelte bügüdeger
isten B fiú biz hely VTA visszatér király királynő társ (tsz) együtt mindenki

ordu-kharsi-dur-ijan irebei ::
palota VTA érkezik

***

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolur-un :

Diadalmas buddha Ánanda VT így mond kinyilatkoztat

– Ananda a : csi teden-i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir-daki Jeke-terge
Ánanda ó te azok T miféle? mond gondol az idő az esetbeli Nagy-kocsi

(T.E.) klm_nytan_1 9 2005.09.07.

neretü tere khaghan anu edüge-deki ecsige minu Szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere
nevű az király pedig mostani apa én B Suddhódana király van az idő az

ucsir-daki tere khatun anu Makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir-daki jeke köbegün
esetbeli az királynő biz Mahámájá királynő van az idő az esetbeli nagy fiú

Makh-a-nada kemebeszü : Maidari buju : tere csagh tere ucsir-daki dumdadu köbegün
Mahánáda mond Maitréja van az idő az esetbeli középső fiú

Makh-a-diu-a anu kemebeszü : Baszu-mitr-a buju : tere csagh tere ucsir-daki odkhan köbegün
Mahádéva pedig mond Vaszumitra van az idő az esetbeli legkisebb fiú

Makh-a-szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir-daki barsz-un
Mahászattva fiú pedig most én van az idő az esetbeli tigris B

dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju dzs-e : bi erte csagh-tur ber eden-i todkhor-acsa
kölyök pedig ez kettő ember van bizony én rég idő VT is ezek T akadály Er

tonilghaghad : amin-i aburadzsu : dzsirghalang-dur orosighulughszan bülüge : edüge bi

megment élet T megvéd boldogság VT aki juttatott van most én

ilete burkhan-u khutugh-i olughad : eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : orcsilang-un jeke

nyilvánvaló buddha B szentség T elér ezek T akadály Er megment létforgatag B nagy

dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghululugh-a :

szenvedés Er egészen elválaszt

tein kemen dzsarligh bolughszan-dur : Ananda ba olan nököd ber

úgy mond kinyilatkoztat Ánanda és sok társ (tsz) biz

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-u dzsarligh-i szaisijan bisireged : ilete bajaszbai ::

Diadalmas buddha B parancs T magasztal tisztel nyilvánvaló örül

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

Mahászattva tigris VT test TA adás második fejezet van

(T.E.) klm_nytan_1 10 2005.09.07.

 Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil

Jeke-amitan neretü khan-köbegün anu ölögcsin barsz-tur bejeben öggügszen dzsüil anu ein

ukhaghdakhui :

ein kemen minu szonoszughszan :

nigen csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu Siravaszt balghaszun-daki

Ilaghughcsi khan-köbegün-ü csecseglig Itegel-ügei-idegen-öglige-tü khotala-bajaszkhulang-

un kürijen-dür szaghun abai : tere csagh-tur Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan anu binvad-

idegen-dür odkhui csagh-tur kürügszen-dür : khormughcsi ba nom-tu debel emüszüged :

badir-ajagh-a baridzsu : Ananda-lugh-a binvad ghujur-a odbai :

tere csagh-tur tere balghaszun-daki nigen emegen-kümün-dür khojar khulaghaicsi

köbegün bülüge : tere khulaghaicsi-ji ed-ün edzsen barighad : dzsaszagh-un nojan-u dergede

abughad odcsu : üge-ji inu abughad : külidzsü : alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : tere

khulaghaicsi-jin eke anu Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan-i kholacsa üdzseged : Iladzsu-

tegüsz-nögcsigszen burkhan khamigh-a bükü tere dzsüg-tür mürgüged :

– ai tngri-jin tngri Burkhan : jeke nigüleszküi szedkil-ijer minu ene khojar köbegün-ü

amin-i aburan szojurkh-a – kemen khola-acsa dzsalbarighszan-dur:

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan khola-acsa szonoszcsu : teden-i Iladzsu-tegüsz-

nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil-ijer örösijedzsü : teden-ü amin-i aburakhu-jin

tulada Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

– Ananda a : csi khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i ghujughdakhui – kemen

dzsarligh bolughszan-dur : tedüi Ananda odughad : khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu

Burkhan-u dzsarligh-ijar teden-i talbibai :

tedeger kümün anu Burkhan-i örösijen aburaghszan-dur : masi bajaszcsu bür-ün :

Burkhan khamigh-a bükü tende kürüged : oroi-bar-ijan köl-dür mürgüged : alaghaban

khamtudkhadzsu : Burkhan-a ein kemen öcsibei :

– Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan a : jeke nigüleszküi-ber manu amin-i

aburaghszan ; Burkhan ; csinu acsi buju dzs-e : ai tngri : kümün-ü degedü manglai : jeke

(T.E.) klm_nytan_1 11 2005.09.07.

nigüleszküi szedkil-ijer bidan-i toin bolghan szojurkh-a – kemen öcsigszen-dür : Iladzsu-

tegüsz-nögcsigszen burkhan :

– szain szain – kemen szaisijaghad szacsa : szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu : toin

bolughad : ulabur degel-tü bolbai :

tedeger anu masi csing bisirel-tü bolughad : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan jambar

ba nom-i üdzsegülügszen-ijer : toghuszun ba kkir-nughud-i arilghaghad : daini darughszan-u

khutugh-i olbai : tere khojar khulaghaicsi-jin eke emegen ber nom-i szonoszughszan-ijar :

nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh-i olbai :

tere csagh-tur teimü ghaikhamsigh bolughszan-i Ananda üdzsedzsü bür-ün :

– Tegüncsilen-iregszen burkhan-u erdem-i teimü csagh-ügei adzsughu – kemen

maghtaghad : basza ein szedkir-ün :

„ene eke köbegün ghurbaghula ber urida jambar szain üile üiledügszen-ijer : Iladzsu-

tegüsz-nögcsigszen burkhan-lugh-a ucsiradzsu : jeke gem-ecse tonilughad : nirvan-u

khutugh-i oldzsu bür-ün : nigen bej-e-dür tuszatu eimü szain dzsirghalang-ud-i olughszan

masi szain bolai” kemen szedkigszen szedkil-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan ukhadzsu :

Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolbai :

– Ananda a : ene eke köbegün ghurbaghula ber bi ghaghcsa kü edüge aburaghszan

buszu buju dzs-e : erte nögcsigszen csagh-tur ber eden-i aburan tedkügszen bülüge :

Ananda Burkhan-dur ein kemen öcsibei :

– Burkhan a : erte nögcsigszen csagh-tur ber ene eke köbegün ghurbaghula-ji kerkidzsü

aburaghszan joszun-i Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan nomlan szojurkh-a – kemen

öcsibeszü : Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur dzsarligh bolur-un :

***

erte togh-a-tomsi-ügei nögcsigszen galab-un urida anu ene Dzambudvib-tur Jeke-terge

neretü khaghan bülüge : tere khaghan-dur kharij-a-tu mingghan toghatan ücsügüken khad

buju : ghurban köbegün buju : jeke köbegün anu Makh-a-nada neretü buju : dumdadu

köbegün anu Makh-a-diu-a neretü buju : odkhan köbegün anu Makh-a-szaduva neretü buju :

(T.E.) klm_nytan_1 12 2005.09.07.

tere odkhan köbegün anu ücsüken-ecse aszarakhui, nigüleszküi szedkil-tü bolughad :

khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün-dür adali szedkimüi :

tere csagh-tur tere khaghan anu nojad, tüsimed, khatud szelte-ber oi-aghula-ji

ghaikhar-a üdzsen odughad : szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber ojin dotor-a ghaikhar-

a odughszan-dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu : masi ölöszün umdaghaszcsu :

dzsuldzsaghasz-ijan ider-e kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar akh-a-nar-

tur-ijan ügüler-ün :

– ai khojar akh-a minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan-ijar :

dzsuldzsaghasz-ijan idemüi – kemen ügülegszen-dür : khojar akh-a inu ügüler-ün :

– ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad dzsuldzsaghasz-ijan idemüi dzs-e – kemen

ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün anu khojar akh-a-daghan ügüler-ün :

– ene barsz-un idesi jaghun bui – kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a-nar anu

ügüler-ün :

– aliba sine alaghszan noitan mikh-a csiszun bögeszü : barsz-un idesi buju dzs-e –

kemen ügülegszen-dür : basza odkhan köbegün ügüler-ün :

– ken ber öber-ün mikh-a csiszun-ijar egün-ü amin-i aburan csidamui – kemen

aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu ügüler-ün :

– teimü masi berke üilesz-ijer egün-ü amin-i aburaghszan ken csidamui – kemen

ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein kemen szedkimüi :

„bi öni orcsilang-dur orcsidzsu : amin-bejeben togh-a-tomsi-ügei khoor-khomsza

bolghalugh-a : dzsarim-dur inu tacsijangghu-jin tula, dzsarim-dur anu urin-u tula, dzsarim-dur

anu mungkhagh-un tulada ghabij-a-tusza ügei bolghaghszan buju dzs-e : nom-un tulada öglige

ögkü oron-lugh-a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij-a-tusza bolghakhu-jin tulada bejeben

egün-dür ögszügei” – kemen szedkildzsü bür-ün :

tedüi ghurbaghula kharidzsu ireküi dzsaghur-a odkhan köbegün anu khojar akh-a-

daghan ein kemen ügüler-ün :

– ta khojaghula uridkhan-a jabutughai : bi öber-ün nigen üile-jin tula oi-dur odughad :

kereg-ijen bütügedzsü : ödter-e ireszügei – kemen ügüleged :

(T.E.) klm_nytan_1 13 2005.09.07.

 tere mör-ijer ölögcsin barsz khamigh-a bükü tere dzsüg-tur kürüged : barsz-un emüne

kebtegszen-dür : barsz aman-ijan dzsaghuradzsu : iden esze csidabai :

tedüi khan-köbegün anu nigen khughurkhai modun-ijar bejeben khadkhudzsu : csiszun

gharghaghszan-dur : barsz ber csiszun-i inu dolijaghad : aman-ijan negen csidaghad : bej-e-

deki mikhan inu baratala : idebei :

öni udaghszan-dur : khojar akh-a-nar inu :

„degüü bidan-u udabai : jaghun-u siltaghan bolbai” kemen szedkiged :

mön kü tere mör-ijer erin odtala : ein szedkir-ün :

„degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz-tur ögkü-jin tula odughszan buju

dzs-e” kemen szedkidzsü :

tere barsz-un dergede kürügszen-dür : köbegün-i barsz idedzsü : jaszun inu csaidzsu

büküi üdzseged : bejeben köszer-e deleddün üküdkübei : egüri bolughad : amiduradzsu : jeke

daghun-ijar ügülen köszer-e körben basza kü üküdkübei :

tere csagh-tur eke khatun inu ein dzsegüdülerün : ghurban kegürdzsegen-e anu khotala

naghadcsu : niszün jabutala : nigen ücsüken-i inu kharcsaghai barighszan-i dzsegüdüleged

szacsa : szerigszen-dür : masi ajun emijeged : khaghan-dur öcsir-ün :

– ai jeke khaghan : khaghucsin üge-dür „kegürdzsigen-e sibaghun köbegün-ü szüneszün

bui” : kemen szonoszulugh-a : bi khorumkhan udaghszan-dur : dzsegüdün-dür minu ghurban

kegürdzsigen-e naghadcsu : jabun atala : nigen ücsüken kegürdzsigen-e-ji kharcsaghai abcsu

odughszan-i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün minu maghu bolbai dzs-e – kemen

ügüleged szacsa :

khamugh bügüde-ji erir-e ilegegszen-dür inu : khorum nigen bolugszan-dur : khojar

akh-a inu ireged : odkhan inu esze iregszen-dür :

– Makh-a-szaduva ali – kemen aszaghughszan-dur :

khojar akh-a inu jaghun ber ügülen jadadzsu : khorum aghad :

– barsz-tur idegdebei – kemen ügülebeszü :

tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i szonoszughad szacsa : köszer-e unan

üküdkübei : khorum nigen bolughad : delüredzsü : buszu khamugh nököd szelte bügüdeger

köbegün-ü nirvan bolughszan tere oron-dur odbaszu : barsz inu köbegün-ü mikh-a-ji csöm

(T.E.) klm_nytan_1 14 2005.09.07.

idedzsü : csiszun inu ghadzsar-tur duszudzsu : jaszun csaidzsu bükü-ji üdzseged : tedüi khatun

eke terigün-ecse anu barighad : khaghan anu ghar-acsa baridzsu : jeke daghubar okilaghad :

üküdkün unabai : khorumkhan kharin boszbai :

tere Makh-a-szaduva köbegün anu tendecse üküged szacsa : Tegüsz-bajaszkhulang-un

oron-dur tngri-jin köbegün bolun töröbei : tere tngri-jin köbegün anu :

„bi jambar szain üile üiledügszen-ijer : ende töröbei” kemen szedkiged :

tngrisz-ün nidüber tabun dzsajaghan-dur sindzsilen üdzsebeszü : öber-ün ükügszen

jaszun anu nigen oi-jin dotor-a ecsige eke terigülen khamugh nököd-ijer kürijelegüldzsü : jeke

daghun-ijar enelün ghaszalkhu-ji anu üdzseged : tere tngri-jin köbegün anu ein szedkir-ün :

„minu tere ecsige eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu : bej-e-naszun-dur

todkhor bolumui dzs-e : teden-ü szedkil-i szergügekü-jin tulada odszughai bi” kemen

szedkidzsü :

tedüi oghtarghui-dur baidzsu : eldeb dzsüil szain ügesz-ijer ecsige eke khojar-un

szedkil-i szergügebei : ecsige eke khojar anu oghtarghui-dur degegsi üdzseged :

– ai tngri : csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui – kemen ügülegszen-dür : tere

tngri-jin köbegün ügüler-ün :

– bi tan-u köbegün Makh-a-szaduva neretü bui dzs-e : bi öber-ün bejeben ölögcsin

barsz-tur öggügszen-ü acsi-bar Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron-daki tngri-jin köbegün bolun

töröbei : ai khaghan ecsige khatun eke minu : ta szonosz : dzsajaghaghszan-u ecsüsz maghad

ebderemüi dzs-e : törökü bui : ele bögeszü : maghad ükükü bui : nigül-tü kilincsa üiledbeszü :

amitan-tamu-dur unaju : bujan üiledbeszü : degedü-szain töröl-dür töröjü : jerü törökü ba

ükükü anu khamugh bügüde-dür bui : atala : ghaghcsakhan minu tulada ta bügüdeger masi

jekede ülü dzsobaghdaju : bi ene metü szain töröl olughszan-dur : ta ber daghan

bajaszulcsaghad : bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi : öd-ügei ghasighun dzsobalang jaghun

kereg – kemen ügülegszen-dür : ecsige eke khojar ügüler-ün :

– ai köbegün : csi jeke nigüleszküi szedkil-ijer bejeben barsz-tur öggüged : khamugh

bügüdeger-i nigüleszküi bui : ele bögeszü : edüge bidan-i tebcsiged : ügei bolughszan-dur :

bidan csimaji szanadzsu : mikhan-ijan oghtalughszan metü dzsoban atala : ai jeke

nigüleszügcsi : csi mani jaghun-u tula tebcsimüi :

(T.E.) klm_nytan_1 15 2005.09.07.

 tedüi basza tere tngri-jin köbegün eldeb szain ügesz-ijer ecsige eke terigüten bügüde-ji

szergügegszen-dür : ecsige eke anu ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz-ijer abdur-a

kidzsü : jaszun-i anu tere abduran dotor-a oroghuldzsu : ghadzsar-tur nighughad : deger-e inu

szuburghan boszkhabai :

tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai : khaghan khatun nököd szelte bügüdeger

ordu-kharsi-dur-ijan irebei ::

***

Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen burkhan Ananda-dur ein kemen dzsarligh bolur-un :

– Ananda a : csi teden-i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh tere ucsir-daki Jeke-terge

neretü tere khaghan anu edüge-deki ecsige minu Szudadani khaghan bülüge : tere csagh tere

ucsir-daki tere khatun anu Makhamai khatun bülüge : tere csagh tere ucsir-daki jeke köbegün

Makh-a-nada kemebeszü : Maidari buju : tere csagh tere ucsir-daki dumdadu köbegün

Makh-a-diu-a anu kemebeszü : Baszu-mitr-a buju : tere csagh tere ucsir-daki odkhan köbegün

Makh-a-szaduva köbegün anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir-daki barsz-un

dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju dzs-e : bi erte csagh-tur ber eden-i todkhor-acsa

tonilghaghad : amin-i aburadzsu : dzsirghalang-dur orosighulughszan bülüge : edüge bi ilete

burkhan-u khutugh-i olughad : eden-i todkhor-acsa tonilghaghad : orcsilang-un jeke

dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsaghululugh-a :

tein kemen dzsarligh bolughszan-dur : Ananda ba olan nököd ber Iladzsu-tegüsz-

nögcsigszen burkhan-u dzsarligh-i szaisijan bisireged : ilete bajaszbai ::

Makh-a-szaduva barsz-tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

(T.E.) klm_nytan_1 16 2005.09.07.

 Szófejtés

* * * * * * 11 * * * * * * Ilaghughcsi = Győző
ilaghu- = győzedelmeskedik
Makh-a-szaduva = Mahászattva (= Nagy- ila- = legyőz
lény) csecseglig = virágoskert, liget
barsz = tigris csecseg = virág
bej-e = test Itegel-ügei-idegen-ögligetü = Oltalom-
öggügszen = aki adott, az adott, (múlt- nélkülieknek-élelmet-adományozó
beli) adás itegel = hit, oltalom, menedék
ög- = ad itege- = bízik, hisz
dzsüil = rész, szakasz, fejezet ügei = nélküli
Jeke-amitan = Nagy-lény (= Mahászattva) idege(n) = élelem
jeke = nagy ide- = eszik
amitan = élőlény(ek) ögligetü = adakozó, adományozó
ami(n) = lélek, lélegzet, élet öglige = alamizsna, adomány
neretü = nevű ög- = ad
nere = név khotala-bajaszkhulang-un kürije(n) =
khan-köbegün = herceg, királyfi édenkert (= „Minden Öröm Udvara”)
khan = király, uralkodó khotala = teljes, minden
köbegün = (vki) fia, fiú bajaszkhulang = boldogság, öröm
anu = pedig, biz (kiemelő szó) kürije(n) = udvar, kerítés
ölögcsin = nőstény állat szaghu- = ül, időzik, tartózkodik (vhol)
öl = táplálék a- = van
ein = így tere = az
ukha- = megért, felfog, felismer csagh = idő
keme- = mond, szól, beszél binvad-idege(n) = alamizsna, koldulás
minu = az én vm, enyém binvad = alamizsna, adomány
bi = én idege(n) = élelem
szonoszughszan = a hallott, aki hallott, ide- = eszik
(múltbeli) hallás odkhui = aki elmegy, távozás
szonosz- = hall, meghallgat od- = elmegy, megy, indul
nige(n) = egy kür- = jön, érkezik, elér
csagh = idő khormughcsi = alsó ruha, kötény
Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas ba = és, is
(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) nom-tu debel = szerzetesi ruha
ila- = legyőz nom-tu = a vallás szerinti
tegüsz = teljesen, egészen nom = vallás, tan, Törvény (dharma)
nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt debel = ruha, köntös, köpönyeg
nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, emüsz- = felölt, (ruhát) felvesz
meghal badir-ajagha(n) = alamizsnacsésze
burkhan = buddha badir = alamizsnacsésze
Siravaszt = Srávaszti ajagha(n) = csésze
balghaszun-daki = városbeli bari- = fog, vesz, tart
balghaszu(n) = város Ananda = Ánanda

(T.E.) klm_nytan_1 17 2005.09.07.

binvad = alamizsna, adomány bükü = a levő, levés
ghuju- = kér bü- = van
od- = elmegy, megy, indul dzsüg = irány
tere = az mürgü- = leborul
csagh = idő ai = ó!
balghaszun-daki = városbeli tngri = isten, ég
balghaszu(n) = város Burkhan = (Sákjamuni) Buddha
nigen = egy jeke = nagy
emegen-kümün = öregasszony nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség
emegen = öregasszony nigülesz- = könyörül, kegyes (i)
kümün = ember nigül = bűn
khojar = kettő szedkil = gondolat, gondolkodásmód
khulaghaicsi = tolvaj minu = az én vm, enyém
khulaghai = lopás, rablás; rabló, tolvaj bi = én
köbegün = (vki) fia, fiú ene = ez
bü- = van ami(n) = élet, lélek, lélegzet
ed-ün edzsen = tulajdonos abura- = megment
ed = vagyon szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik
edzsen = úr, gazda keme- = mond, szól, beszél
bari- = fog, vesz, tart khola = messzeség, távolság
dzsaszagh-un nojan = bíró dzsalbari- = esdekel, imádkozik
dzsaszagh = hatalom, törvény khola-acsa = messziről, távolról
nojan = nemes, úr khola = messzeség, távolság
dergede (+ B) = elé szonosz- = hall, meghallgat
ab- = vesz, kap teden-i = azokat, őket
od- = elmegy, megy, indul tede(n) = azok
abcsu od- = visz, elvisz tere = az
üge-ji ab- = kikérdez, kihallgat, vallat örösije- = megsajnál, könyörül
üge(n) = szó teden-ü = azoknak a vmije, az ő vmijük
ab- = vesz, kap tede(n) = azok
inu = pedig (kiemelő szó) tere = az
küli- = megköt ami(n) = élet, lélek, lélegzet
alakhui ghadzsar = vesztőhely aburakhu = a megmentő, megmentés
alakhui = megölés, megölő abura- = megment
ala- = megöl tulada (+B) = miatt
ghadzsar = hely, föld Ananda = Ánanda
eke = anya dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat
anu = pedig, biz (kiemelő szó) dzsarligh = parancs
Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas bol- = válik vvé, változik vvé
(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) a = ó!
ila- = legyőz csi = te
tegüsz = teljesen, egészen khaghan = király, uralkodó
nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt od- = elmegy, megy, indul
nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, ede(n) = ezek, ők
meghal ene = ez
burkhan = buddha ghuju- = kér
kholacsa = távolról, messziről keme- = mond, szól, beszél
khola = messzeség, távolság tedüi = azután
üdzse- = lát, néz od- = elmegy, megy, indul
khamigha = hol, ahol öcsi- = kérlel

(T.E.) klm_nytan_1 18 2005.09.07.

anu = pedig, biz (kiemelő szó) dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló
Burkhan = (Sákjamuni) Buddha nyomatékosító szó)
dzsarligh = parancs ai = ó!
teden-i = azokat, őket tngri = isten, ég
tede(n) = azok degedü =magas, magasztos
tere = az manglai = vezető
talbi- = elenged; helyez
tedeger = azok, amazok (nyomatékos), ők ott
tede(n) = azok, ők * * * * * * 12 * * * * * *
tere = az
kümün = ember szedkil = gondolat, gondolkodásmód
örösije- = megsajnál, könyörül bidan-i = minket
abura- = megment bida(n) = mi
masi = nagyon toin = szerzetes
bajasz- = örül, örvendez bolgha- = tesz, változtat (vvé)
bü- = van bol- = válik, változik (vvé)
khamigha = hol, ahol szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik
bükü = a levő, levés öcsi- = kérlel
bü- = van szain = jó
tende = oda szaisija- = helyesel, jóváhagy, dicsér
kür- = jön, érkezik, elér inu = pedig (kiemelő szó)
oroi = fej, fejtető szakhal = szakáll
köl = láb üszün = haj
mürgü- = leborul öbeszüben = magától
alagha(n) = kéz una- = leesik
khamtudkha- = egyesít, összetesz bol- = válik, változik (vvé)
khamtud- = egyesül ulabur = vöröses, vörösesbarna
ein = így ulaghan = piros, vörös
keme- = mond, szól, beszél degel-tü = vmilyen ruhájú, köntösű
öcsi- = kérlel degel = ruha, köntös (= debel)
Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas csing = szilárd, igaz, őszinte
(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) bisirel-tü = hitű
ila- = legyőz bisirel = hit, tisztelet
tegüsz = teljesen, egészen bisire- = hisz, tisztel, bízik
nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt jambar = milyen, amilyen
nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, ba = és, is
meghal nom = vallás, tan, Törvény
burkhan = buddha üdzsegül- = megmutat, megtanít
jeke = nagy üdzse- = lát, néz
nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség toghuszu(n) = por
nigülesz- = könyörül, kegyes (i) kkir = szenny
nigül = bűn arilgha- = megtisztít
manu = a mi vnk aril- = megtisztul
ami(n) = élet, lélek, lélegzet daini darughszan-u khutugh = ellenséget
aburaghszan = a megmentett, aki megmen- legyőző szentségfok, arhati üdvösség
tett, (múltbeli) megmentés dain = ellenség
abura- = megment darughszan = aki győzött, a legyőzött,
csinu = a te vd (múltbeli) legyőzés
csi = te daru- = legyőz
acsi = jótétemény, jótett khutugh = szentség, boldogság, üdvösség

(T.E.) klm_nytan_1 19 2005.09.07.

ol- = talál, szerez, elér Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas
tere = az (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”)
khojar = kettő ila- = legyőz
khulaghaicsi = tolvaj tegüsz = teljesen, egészen
khulaghai = lopás, rablás, tolvaj, rabló nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt
eke = anya nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik,
emegen = öregasszony meghal
ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) ucsira- = találkozik
nom = vallás, tan, Törvény jeke = nagy
szonosz- = hall, meghallgat gem = vétek, bűn
nigen-te kharin ülü iregcsi-jin khutugh = tonil- = megmenekül
egyszersem visszatérő szentségfoka nirvan-u khutugh = a nirvána szentségfoka
nigen-te = egyszer nirvan = nirvána
nige(n) = egy khutugh = szentség, boldogság, üdvösség
khari- = visszatér nige(n) = egy
ülü = nem bej-e = test
iregcsi = aki érkezik, a megérkező tuszatu = hasznos
khutugh = szentség, boldogság, üdvösség tusza = haszon
csagh = idő eimü = ilyen
teimü = olyan dzsirghalang = öröm, boldogság
ghaikhamsigh = csoda, csodás olughszan = aki elért, az elért, (múltbeli)
ghaikha- = csodál, ámul, csodálkozik elérés
bolughszan = a változott, változás ol- = talál, szerez, elér
Ananda = Ánanda masi = nagyon
üdzse- = lát, náz bolai = van
bü- = van szedkigszen = aki gondolt, a gondolt,
Tegüncsilen-iregszen = Beérkezett (múltbeli) gondolkodás
tegüncsilen = olymódon szedki- = gondol
iregszen = az érkezett szedkil = gondolat, gondolkodásmód
ire- = jö, érkezik ukha- = megért, felfog, felismer
burkhan = buddha dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat
erdem = érdem dzsarligh = parancs
csagh-ügei = mérhetetlen bol- = válik vvé, változik vvé
csagh = idő, mérték a = ó!
ügei = nélküli, -talan/-telen bi = én
a- = van ghaghcsa = csak, kizárólag
keme- = mond, szól, beszél kü = éppen (hangsúlyozza, fokozza az előtte
maghta- = dicsőít, magasztal álló szó jelentését)
basza = újra, ismét edüge = most
ein = így aburaghszan = aki megmentett, a megmen-
szedki- = gondol tett, (múltbeli) megmentés
ene = ez abura- = megment
köbegün = (vki) fia, fiú buszu = nem
ghurbaghula = a három, hárman, hármójuk bü- = van
urida = régen, korábban dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló
jambar = milyen?, miféle? nyomatékosító szó)
szain = jó erte = régen
üile = tett nögcsigszen = az elmúlt
üiled- = tesz nögcsi- = elmúlik, túljut, túlhalad, meghal

(T.E.) klm_nytan_1 20 2005.09.07.

eden-i = ezeket galab = világkorszak (= kalpa)
ede(n) = ezek urida (+B) = előtt, korábban
ene = ez anu = pedig, biz (kiemelő szó)
abura- = megment Dzambudvib = Evilág (= Dzsambudvípa)
tedkügszen = aki segített, a megsegített, Jeke-terge = Nagy-kocsi (= Mahájána)
(múltbeli) segítség, támogatás jeke = nagy
tedkü- = segít, támogat terge = kocsi
bü- = van neretü = nevű
Burkhan = (Sákjamuni) Buddha nere = név
ein = így khaghan = király, uralkodó
keme- = mond, szól, beszél tere = az
öcsi- = kérlel kharij-a-tu = alattvaló, alávetett
a = ó! kharija(n) = függés, alávetettség
erte = régen mingghan = ezer
nögcsigszen = az elmúlt toghatan = számú(ak)
nögcsi- = elmúlik, túljut, túlhalad, meghal togha(n) = szám, mennyiség
csagh = idő ücsügüken = kicsike
ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) ücsüken = kicsi
ene = ez khan = herceg, fejedelem
eke = anya khad tsz
köbegün = (vki) fia, fiú ghurban = három
ghurbaghula = a három, hárman, hármójuk jeke = nagy
kerkidzsü = hogyan?, milyen módon? Makh-a-nada = Mahánáda
aburaghszan = aki megmentett, a megmen- dumdadu = középső
tett, (múltbeli) megmentés dumda = közép
abura- = megment Makh-a-diu-a = Mahádéva
joszu(n) = mód odkhan = legkisebb
Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas Makh-a-szaduva = Mahászattva
(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”)
ila- = legyőz
tegüsz = teljesen, egészen * * * * * * 13 * * * * * *
nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt
nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, ücsüken = kicsi
meghal aszarakhui = együttérző, gondoskodó,
burkhan = buddha együttérzés, gondoskodás
nomla- = megtanít aszara- = együttérez, gondoskodik
nom = vallás, tan, Törvény nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség
szojurkh-a = kegyeskedik, méltóztatik nigülesz- = könyörül, kegyes (i)
keme- = mond, szól, beszél nigül = bűn
öcsi- = kérlel szedkil-tü = gondolatú
dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat szedkil = gondolat, gondolkodásmód
dzsarligh = parancs szedki- = gondol
bol- = válik vvé, változik vvé bol- = válik vvé, változik vvé
togh-a-tomsi-ügei = számtalna khamugh = valamennyi
togha(n) = szám, mennyiség bügüde = minden, mindenki
tomsi = szám ghaghcsa = egyetlen, kizárólagos
ügei = nélküli adali (+VT) = hasonló (vhez)
nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt szedki- = gondol
nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, nojan = nemes, úr
meghal nojad tsz

(T.E.) klm_nytan_1 21 2005.09.07.

tüsimel = miniszter ene = ez
tüsimed tsz maghad = bizonyosan, biztosan
khatun = úrnő dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló
khatud tsz nyomatékosító szó)
szelteber = együttesen, közösen basza = újra, ismét
oi-aghula = erdős hegy, hegyi erdő idesi = eleség
oi = erdő jaghun = mi?, milyen?, ami
aghula(n) = hegy bui = van
ghaikha- = megcsodál aszaghu- = kérdez
üdzse- = lát, néz aliba = mindenféle, bármiféle
od- = elmegy, megy, indul sine = új, friss, újonnan, frissen
szaghu- = ül, időzik, tartózkodik alaghszan = aki ölt, a megölt, (múltbeli) ölés
bü- = van ala- = öl
ghurban = három noitan = nedves, friss
köbegün = (vki) fia, fiú mikha(n) = hús
ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) csiszu(n) = vér
oi = erdő bü-/bö- = van
dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe, ken ber = valaki, bárki
belsejében, (vnek a) belseje ken = ki?
odughszan = aki elment, elindult, ber = is, biz
(múltbeli) távozás öber-ün = saját vje, önnön vje
od- = elmegy, megy, indul öber = sajátmaga, önmaga
nige(n) = egy egün-ü = ennek a vje, ezé
barsz = tigris ene = ez
dzsuldzsaghala- = kölykezik ami(n) = élet, lélek, lélegzet
dzsuldzsaga(n) = kölyök, fióka abura- = megment
masi = nagyon csida- = képes (i)
ölösz- = éhezik teimü = olyan
umdaghasz- = szomjazik berke = nehéz
dzsuldzsagha(n) = kölyök, fióka üile = tett, dolog
dzsuldzsagasz tsz üilesz tsz
ide- = eszik aburaghszan = aki megmentett, a megmen-
kürküi = az odaérő, odaérés tett, (múltbeli) megmentés
kür- = jön, érkezik, odaér, eljut abura- = megment
tedüi = azután ein = így
odkhan = legkisebb szedki- = gondol
anu = pedig, biz (kiemelő szó) bi = én
khojar = kettő öni = hosszú ideje, régóta
akh-a = báty, fivér orcsilang = létforgatag
ügüle- = szól, beszél orcsi- = kering
ai = ó! amin-bej-e = test
minu = az én vm, enyém ami(n) = élet, lélek, lélegzet
bi = én bej-e = test
ene = ez togh-a-tomsi-ügei = számtalna
ölögcsin = nőstény togha(n) = szám, mennyiség
öl = élelem tomsi = szám
ügei = nélküli ügei = nélküli
bol- = válik vvé, változik vvé khoor-khomsza = ártalom, kár, baj
keme- = mond, szól, beszél bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz
inu = pedig (kiemelő szó) bol- = válik, változik (vvl)

(T.E.) klm_nytan_1 22 2005.09.07.

dzsarim = némelyik khojaghula = a kettő, ketten
inu = pedig (kiemelő szó) khojar = kettő
tacsijangghui = vágy, szenvedély uridkhan-a = kicsit tovább, kissé előre
tula (+B) = miatt jabu- = megy, jár
anu = pedig, biz (kiemelő szó) bi = én
urin = indulat, düh, harag öber-ün = saját vje, önnön vje
mungkhagh = ostobaság öber = sajátmaga, önmaga
tulada (+B) = miatt nige(n) = egy
ghabija-tusza = érdem üile = tett, dolog
ghabija(n) = haszon, eredmény oi = erdő
tusza = haszon, előny od- = elmegy, megy, indul
ügei = nélküli kereg = dolog, ügy
bolghaghszan = aki okozott, az okozott, bütüge- = megvalósít, teljesít, végrehajt
bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz bütü- = megvalósul, teljesül
bol- = válik, változik (vvl) bü- = van
bü- = van ödtere = azonnal, rögtön, gyorsan
dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló ire- = jön, érkezik
nyomatékosító szó)
nom = vallás, tan, Törvény
öglige = adomány * * * * * * 14 * * * * * *
ög- = ad
ögkü = az adó, adás tere = az
ög- = ad mör = út
oron = hely, ország, helyzet, alkalom ölögcsin = nőstény állat
ucsira- = találkozik barsz = tigris
edüge = most khamigh-a = ahol
bolghakhu = a változtató, a változtatandó, bükü = a levő, levés
változtatás bü- = van
bolgha- = változtat, tesz (vvé), okoz dzsüg = irány
bol- = válik, változik (vvé) kür- = jön, érkezik, elér
bej-e = test emüne (+B) = elé, előtt
egün-dür = ennek, ebben, ehhez kebte- = fekszik lefekszik
ene = ez ama(n) = száj
ög- = ad dzsaghura- = összezáródik, becsukódik
keme- = mond, szól, beszél dzsaghu- = fogai között tart
szedki- = gondol ide- = eszik
tedüi = azután esze = nem (befejezett igealakokkal)
ghurbaghula = a három, hárman csida- = képes (i)
ghurba(n) = három khan-köbegün = herceg, királyfi
khari- = visszafordul, visszatér khan = herceg, fejedelem
ireküi = az érkező, érkezés köbegün = (vki) fia, fiú
ire- = jön, érkezik khughurkhai = eltörött, letörött (pl. gally)
dzsaghura = közben khughura- = letörik
odkhan = legkisebb modu(n) = fa
köbegün = (vki) fia, fiú bej-e = test
khojar = kettő khadkhu- = szúr
akh-a = báty, fivér csiszu(n) = vér
ein = így ghargha- = kivesz, kienged, kijuttat
ügüle- = szól, beszél ghar- = kijut, kijön, megjelenik
ta = ti ber = pedig, biz, is (kiemelő szó)

(T.E.) klm_nytan_1 23 2005.09.07.

csiszu(n) = vér csai- = kifehéredik, kifakul
inu = pedig (kiemelő szó) büküi = a levő, levés
dolija- = nyal bü- = van
ama(n) = száj üdzse- = lát, héz
nege- = nyit köszer = föld
csida- = képes (i) deled- = üt, ver
bej-e-deki = testbeli üküdkü- = elájul
bej-e = test ükü- = meghal
mikha(n) = hús egüri = hosszú idő
bara- = elfogy amidura- = feléled, magához tér
ide- = eszik amidu = élő
öni = hosszú idő, régóta ami(n) = élet, lélek, lélegzet
uda- = elmúlik, telik (idő), elidőz, elmarad jeke = nagy
khojar = kettő daghu(n) = hang
akh-a = báty, fivér ügüle- = szól, beszél
degüü = öcs körbe- = fetreng
bidan-u = a mi vnk, miénk basza = újra, ismét
bida(n) = mi csagh = idő
jaghun = mi?, ami eke = anya
siltaghan = ok khatun = királynő
bol- = válik, változik (vvé) dzsegüdüle- = álmodik
keme- = mond, szól, beszél dzsegüdü(n) = álom
szedki- = gondol ghurban = három
mön = ugyanaz, igen kegürdzsegene = galamb, gerlice
kü = épp (nyomatékosító szó) anu = pedig, biz (kiemelő szó)
tere = az khotala = egész, teljes
mör = út naghad- = játszik
ire- = jön, érkezik nisz- = repül
od- = elmegy, megy, indul jabu- = megy
ein = így nige(n) = egy
manu = a mi vnk, miénk ücsüken = kicsi
ba = mi (kizáró) kharcsaghai = sólyom
maghad = bizonyosan, valóban barighszan = aki elragadott, az elragadott,
bej-e = test (múltbeli) elragadás
ölöszügszen = a megéhezett bari- = fog, vesz, tart, megfog, megragad
ölösz- = éhezik szeri- = felébred
öl = táplálék masi = nagyon
barsz = tigris aju- = fél, megrémül
ögkü = az adó, az adandó, adás emije- = megijed
ög- = ad khaghan = király, uralkodó
tula (+B) = miatt öcsi- = kérlel
odughszan = aki elment, (múltbeli) távozás ai = ó!
od- = elmegy, megy, indul khaghucsin üge = szólásmondás
bü- = van khaghucsin = régi, ősi
dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló üge(n) = szó
nyomatékosító szó) kegürdzsigene = galamb, gerlice
dergede (+B) = elé, közelébe, előtt sibaghun = madár
kür- = jön, érkezik, elér szüneszü(n) = lélek, szellem
köbegün = (vki) fia, fiú bui = van (= büi/bü-)
jaszu(n) = csont keme- = mond, szól, beszél

(T.E.) klm_nytan_1 24 2005.09.07.

szonosz- = hall, meghallgat idegde- = megevődik
bi = én ide- = eszik
khorumkhan = pillanat tedüi = azután
khorum = pillanat khatun = királynő
uda- = elmúlik, telik (idő) eke = anya
dzsegüdü(n) = álom anu = pedig, biz (kiemelő szó)
minu = az én vm, enyém teimü = olyan
bi = én üge(n) = szó
ghurban = három ügesz tsz
kegürdzsigene = galamb, gerle köszer = föld
naghad- = játszik una- = esik
jabu- = megy üküdkü- = elájul
a- = van ükü- = meghal
nige(n) = egy delüre- = magához tér
ücsüken = kicsi buszu = más, eltérő, különböző
kharcsaghai = sólyom nökör = társ, kísérő
abcsu od- = visz, elvisz nököd tsz
ab- = vesz, kap szelte = együtt
od- = elmegy, megy, indul bügüdeger = minden, mindenki
dzsegüdüle- = álmodik bügüde = minden, mindenki
dzsegüdü(n) = álom nirvan bolughszan = nirvánába távozás
maghad = bizonyosan, valóban nirvan = nirvána
odkhan = legkisebb bol- = válik, változik (vvé)
köbegün = (vki) fia, fiú tere = az
maghu = rossz, baj oron = hely, ország, terület
bol- = válik, változik (vvé) od- = elmegy, megy, indul
dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló mikha(n) = hús
nyomatékosító szó) csöm = egészen, teljesen
keme- = mond, szól, beszél
ügüle- = szól, beszél
khamugh = valamennyi * * * * * * 15 * * * * * *
bügüde = minden, mindenki
eri- = keres ide- = eszik
ilege- = küld csiszu(n) = vér
inu = pedig (kiemelő szó) ghadzsar = föld
khorum = pillanat duszu- = csöpög
khojar = kettő jaszu(n) = csont
akh-a = báty, fivér csai- = kifehéredik, kifakul
ire- = jön, érkezik bükü = a levő, levés
esze = nem bü- = van
Makh-a-szaduva = Mahászattva üdzse- = lát, héz
ali = hol? terigün-ecse bari- = fejét fogja (fájdalmában)
keme- = mond, szól, beszél terigü(n) = fej
aszaghu- = kérdez bari- = fog, vesz, tart, megragad
jaghun ber = bármi, bármiféle, valami khaghan = király, uralkodó
jaghu(n) = mi?, milyen?, ami anu = pedig, biz (kiemelő szó)
ber = is (módosító szó) ghar-acsa bari- = kezét tördeli
jada- = képtelen (i) (másutt: kézenfog!)
barsz = tigris ghar = kéz
bari- = fog, vesz, tart, megragad

(T.E.) klm_nytan_1 25 2005.09.07.

jeke = nagy dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe,
daghu(n) = hang belsejében, (vnek a) belseje
okila- = sír, zokog ecsige = apa
üküdkü- = elájul eke = anya
ükü- = meghal terigüle- = kezd, vezet
una- = esik terigü(n) = fej, kezdet
khorumkhan = pillanat khamugh = valamennyi
khorum = pillanat nökör = társ
khari- = visszatér, visszafordul nököd tsz
bosz- = felébred kürijelegül- = körül van véve, övezve van
tere = az kürijele- = körülvesz, övez
Makh-a-szaduva = Mahászattva kürije(n) = kerítés, udvar
köbegün = (vki) fia, fiú enel- = szomorkodik, szenved
anu = pedig, biz (kiemelő szó) ghaszalkhu = a kesergő, kesergés
tendecse = onnan ghaszal- = kesereg
tende = ott, oda ein = így
ükü- = meghal minu = az én vm, enyém
Tegüsz-bajaszkhulang-un oron = Töké- bi = én
letes-boldogság országa khojar = kettő
tegüsz = teljes, tökéletes minu tula = miattam
bajaszkhulang = öröm, boldogság minu = az én vm, enyém
bajasz- = boldog (i), örül bi = én
oron = hely, ország, terület tula (+B) = miatt
tngri = isten, ég masi = nagyon
bol- = válik, változik (vvé) dzsoba- = szenved
törö- = születik bej-e-naszu(n) = élet
bi = én bej-e = test
jambar = mi? miféle naszu(n) = életkor, élettartam
szain = jó todkhor = akadály
üile = tett dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló
üiled- = tesz, cselekszik nyomatékosító szó)
ende = itt, ide teden-ü = azoknak a vmije, az ő vmijük
keme- = mond, szól, beszél tede(n) = azok
szedki- = gondol tere = az
nidü(n) = szem szedkil = gondolat, gondolkodásmód
tabu(n) = öt szedki- = gondol
dzsajagha(n) = lét, sors, létforma szergügekü = a vigasztaló, vigasztalás
dzsajagha- = létrehoz, teremt szergüge- = vigasztal
sindzsile- = megvizsgál szergü- = vigasztalódik, összeszedi magát
sindzsi- = alaposan megnéz, megvizsgál tulada (+B) = miatt
sindzsi = jel, ismérv od- = elmegy, megy, indul
üdzse- = lát, néz tedüi = azután
öber-ün = saját vje, önnön vje oghtarghui = ég
öber = sajátmaga, önmaga bai- = van, elhelyezkedik, tartózkodik (vhol)
ükügszen = a meghalt, (múltbeli) meghalás eldeb = különféle
ükü- = meghal dzsüil = fajta
jaszu(n) = csont, tetem üge(n) = szó
nige(n) = egy ügesz tsz
oi = erdő szergüge- = vigasztal
szergü- = vigasztalódik, összeszedi magát

(T.E.) klm_nytan_1 26 2005.09.07.

degegsi = fölfelé dzsajaghaghszan = aki létrehozott,
ai = ó! a létrehozott, létrehozottság
tngri = isten, ég dzsajagha- = létrehoz, teremt
csi = te ecsüsz = vég
ken = ki? maghad = bizonyosan
bui = van ebdere- = elpusztul
mandur = nekünk ebde- =elpusztít
ba = mi (kizáró) törökü = a születő, születés
dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat törö- = születik
dzsarligh = parancs bui = van
bol- = válik vvé, változik vvé ele = ugyanaz, épp az (nyomatékosító)
keme- = mond, szól, beszél bü-/bö- = van
ügüle- = szól, beszél ükükü = a meghaló, meghalás
tere = az ükü- = meghal
köbegün = (vki) fia, fiú nigül-tü = vétkes, bűnös
bi = én nigül = vétek, bűn
tanu = a ti vtek, tiétek kilincsa = bűn
ta = ti üiled- = tesz
Makh-a-szaduva = Mahászattva üile = tett
neretü = nevű amitan-tamu = pokol
nere = név amitan = élőlény
bui = van ami(n) = élet, lélek, lélegzet
dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló tamu = pokol
nyomatékosító szó) una- = esik
öber-ün = saját vje, önnön vje bujan = erény, jótett
öber = sajátmaga, önmaga degedü-szain = kiváló
bej-e = test degedü = felső, magasztos
ölögcsin = nőstény állat szain = jó
barsz = tigris töröl = születés
öggügszen = aki adott, az adott, (múltbeli) törö- = születik
adás jerü = általánosan
ög- = ad ba = és
acsi = jótett anu = pedig, biz (kiemelő szó)
Tegüsz-bajaszkhulang-tu oron = Töké- khamugh = valamennyi
letes-boldogságú ország bügüde = minden, mindenki
tegüsz = teljes, tökéletes a- = van
bajaszkhulang-tu = örömteli, boldog ghaghcsakhan = kizárólag, egyedül csak
bajaszkhulang = öröm, boldogság ghaghcsa = csak, kizárólag
bajasz- = boldog (i), örül minu tulada = miattam
oron = hely, ország, terület minu = az én vm, enyém
bol- = válik vvé, változik vvé bi = én
törö- = születik tulada (+B) = miatt
khaghan = király, uralkodó bügüdeger = minden, mindenki
ecsige = apa bügüde = minden, mindenki
khatun = királynő masi = nagyon
eke = anya jekede = nagyon
minu = az én vm, enyém jeke = nagyon
bi = én ülü = nem
ta = ti dzsoba- = szenved
szonosz- = hall, meghallgat

(T.E.) klm_nytan_1 27 2005.09.07.

ene metü = ilyen, ehhez hasonló bidan-i = minket
ene = ez bida(n) = mi
metü = -szerű, -féle, hasonló tebcsi- = eldob, elhagy
szain = jó ügei = nélküli, nem létező
töröl = születés bol- = válik vvé, változik vvé
törö- = születik bida(n) = mi
ol- = talál, megszerez, elér csimaji = téged
ta = ti csi = te
ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) szana- (+T) = gondol, emlékszik (vre)
daghan bajaszulcsa- = együtt örül mikha(n) = hús
dagha- = csatlakozik, követ oghtalughszan = aki vágott, a vágott,
bajaszulcsa- = (egymással) örvendez, (múltbeli) vágás
együtt örül oghtal- = vág
bajasz- = örül, örvendez metü = -szerű, -féle, hasonló
bujan = erény, jótett dzsoba- = szenved
dzsüg = irány a- = van
kicsije- = törekszik nigüleszügcsi = aki könyörületes
öd-ügei = haszontalan, hiábavaló értelmetlen nigülesz- = könyörül, kegyes (i)
ghasighu(n) = keserű, keserves nigül = bűn
dzsobalang = szenvedés mani = minket
dzsoba- = szenved ba = mi (kizáró)
jaghun = mi?, milyen? jaghun tula = mi miatt? miért
kereg = dolog, ügy jaghun = mi?, milyen?, ami
keme- = mond, szól, beszél tula (+B) = miatt
ügüle- = szól, beszél
ecsige = apa
eke = anya * * * * * * 16 * * * * * *
khojar = kettő
ai = ó! tedüi = azután
köbegün = (vki) fia, fiú basza = újra, ismét, még
csi = te tere = az
jeke = nagy tngri = isten, ég
nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség köbegün = (vki) fia, fiú
nigülesz- = könyörül, kegyes (i) eldeb = különféle
nigül = bűn szain = jó
szedkil = gondolat, gondolkodásmód üge(n) = szó
szedki- = gondol ügesz tsz
bej-e = test terigüten = vezetésű, vezette
barsz = tigris terigü(n) = fej, vezetés, kezdet
ög- = ad bügüde = minden, mindenki
khamugh = valamennyi szergüge- = megvigasztal
bügüdeger = minden, mindenki szergü- = megvigasztalódik, összeszedi
bügüde = minden, mindenki magát
nigüleszküi = könyörületes, könyörületesség anu = pedig, biz (kiemelő szó)
nigülesz- = könyörül, kegyes (i) ücsüken = kicsi
nigül = bűn szergü- = megvigasztalódik, összeszedi
bui = van magát
ele = ugyanaz, épp az (nyomatékosító) dologha(n) = hét
bü-/bö- = van dzsüil = fajta
edüge = most

(T.E.) klm_nytan_1 28 2005.09.07.

erdeni = kincs, drágakő teden-i = azokat, őket
erdenisz tsz tede(n) = azok
abdura(n) = doboz, láda, ládikó tere = az
ki- = készít, csinál jaghun = mi?, milyen?
jaszu(n) = csont szedki- = gondol
anu = pedig, biz (kiemelő szó) csagh = idő
tere = az ucsir-taki = alkalombeli, esetbeli
dotor-a (+B) = (vnek a ) belsejébe, ucsir = ok, körülmény, eset, alkalom
belsejében, (vnek a) belseje Jeke-terge = Nagy-kocsi (= Mahájána)
oroghul- = beletesz, elhelyez jeke = nagy
oro- = belemegy, behatol, bejut terge = kocsi
ghadzsar = föld neretü = nevű
nighu- = elrejt nere = név
degere = fenn, rajta edüge-deki = jelenlegi, mostani
inu = pedig (kiemelő szó) edüge = most
szuburgha(n) = síremlék, ereklyetorony, minu = az én vm, enyém
sztúpa bi = én
boszkha- = emel, állít ecsige = apa
bosz- = emelkedik, feláll, felkel Szudadani = Suddhódana
tngri = isten, ég khaghan = király, uralkodó
köbegün = (vki) fia, fiú bü- = van
ber = pedig, biz, is (kiemelő szó) Makhamai = Mahámájá
oron = hely, terület, ország jeke = nagy
khari- = visszatér, visszafordul Makh-a-nada = Mahánáda
khaghan = király, uralkodó Maidari = Maitréja
khatun = királynő dumdadu = középső
nökör = társ, kísérő Makh-a-diu-a = Mahádéva
nököd tsz Baszu-mitra = Vaszumitra
szelte = együtt odkhan = legkisebb
bügüdeger = minden, mindenki Makh-a-szaduva = Mahászattva
bügüder = minden, mindenki edüge = most
ordu-kharsi = palota bi = én
ordu = szálláshely, palota barsz = tigris
kharsi = palota dzsuldzsagha(n) = kölyök, fióka
ire- = jön, érkezik ene = ez
Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas khojar = kettő
(= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”) kümün = ember
ila- = legyőz dzs-e = bizony, biztosan (ige után álló
tegüsz = teljesen, egészen nyomatékosító szó)
nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt erte = rég
nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik, eden-i = ezeket, őket
meghal ede(n) = ezek, ők
burkhan = buddha ene = ez
ein = így todkhor-acsa tonilgha- = megvált
keme- = mond, szól, beszél todkhor = akadály
dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat tonilgha- = megment,
dzsarligh = parancs tonil- = megmenekül
bol- = válik vvé, változik vvé ami(n) = élet, lélek, lélegzet
a = ó! abura- = megment
csi = te

(T.E.) klm_nytan_1 29 2005.09.07.

dzsirghalang = boldogság, öröm, tein = úgy
gyönyörűség keme- = mond, szól, beszél
dzsirgha- = örül, örvendezik dzsarligh bol- = parancsot ad, kinyilatkoztat
orosighulughszan = aki bejuttatott, (múltbeli) dzsarligh = parancs
bejuttatás bol- = válik vvé, változik vvé
orosighul- = elhelyez ba = és
orosi- = vhol van, lakozik olan = sok
oro(n) = hely nökör = társ, kíséret
bü- = van nököd tsz
edüge = most ber = pedig, biz, is (kiemelő szó)
bi = én Iladzsu-tegüsz-nögcsigszen = Diadalmas
ilete burkhan-u khutugh = nyilvánvaló (= „A Győzve Tökéletesen Túljutott”)
buddha szentsége ila- = legyőz
ilete = nyilvánvalóan tegüsz = teljesen, egészen
ile = nyilvánvaló nögcsigszen = a túljutott, az elmúlt
burkhan = buddha nögcsi- = túljut, múlik, befejeződik,
khutugh = szentség, boldogság, üdvösség meghal
ol- = megtalál, megszerez, elér burkhan = buddha
eden-i = ezeket, őket dzsarligh = parancs
ede(n) = ezek, ők szaisija- = helyesel, dicsőít
ene = ez bisire- = hisz, tisztel, bízik
todkhor-acsa tonilgha- = megvált ilete = nyilvánvalóan
todkhor = akadály ile = nyilvánvaló
tonilgha- = megment, bajasz- = örül, örvendez
tonil- = megmenekül Makh-a-szaduva = Mahászattva
orcsilang = létforgatag barsz = tigris
orcsi- = kering beje(n) = test
jeke = nagy öggügszen = aki adott, az adott,
dzsobalang = szenvedés (múltbeli) adás
dzsoba- = szenved ög- = ad
oghoghata = teljesen, egészen khojadughar = második
khaghacsaghul- = elválaszt, megfoszt dzsüil = rész, szakasz, fejezet
khaghcsa- = elválik bolai = van

(T.E.) klm_nytan_1 30 2005.09.07.

1. Névszó + névszó

Birtokos jelzős szószerkezet (B) (Genitivus)

-jin tngri-jin tngri az istennek az istene

-u/-ü vminek a vmije nirvan-u khutugh a nirvána szentsége
-un/-ün tngrisz-ün nidün az isteneknek a szeme
degüü bidanu a mi fivérünk

Alanyi ragok (BA)

-u-ban/-ü-ben
-un-ijan/ SAJÁT
-ün-ijen vmije
-jin-ijan/
-jin-ijen
-jughan/-jügen

Minősítő és kijelölő jelzős szószerkezet

szain üile jó tett

ölögcsin barsz nőstény tigris
ücsükgüken khad kicsi fejedelmek
aszarakhui szedkil gondoskodó gondolat
nögcsigszen csagh elmúlt idő
0 0
ene barsz ez a tigris
tere csagh az az idő
jaghun kereg milyen dolog?
jambar üile miféle tett?
ghurban köbegün három fiú
khojadughar dzsüil második fejezet
olan nököd sok társ

Jelzős szerkezetek kapcsolódása

tere odkhan köbegün az a legkisebb királyfi

nirvan bolughszan tere oron az a nirvána elérési hely
minu ene khojar köbegün e két fiam
odkhan köbegün minu az én legkisebb fiam
kümün-ü degedü manglai embereknek a magasztos vezetője
öber-ün nigen üile egy saját teendője
öber-ün ükügszen jaszun a saját holt teteme

(T.E.) klm_nytan_1 31 2005.09.07.

2. Névszó + ige

Alanyos szószerkezet (Nominativus)

szakhal una- szakáll lehullik

0 0 khaghan talbi- a király elengedi
-t ! binvad ghuju- alamizsnát kér (!)
csiszun ghargha- vért enged (!)

Alanyi ragok

-ijan/-ijen SAJÁT -ja

Tárgyas szószerkezet (T) (Accusativus)

t csiszun-i dolija- a vért nyalja

-i/-ji 0! szedkil-i ukha- a gondolatot megérti
khulaghaicsi-ji bari- a tolvajt megfogja

Alanyi ragok (TA)

-ijan/-ijen SAJÁT aman-ijan dzsaghura- a száját becsukja

-ban/-ben -ját (a szája becsukódik!)
-jughan/-jügen -ja ! beje-ben ög- a testét odaadja

Vég-, tartamhatározós szószerkezet (= részes-, idő-, helyh.) (VT) (Dativus–Locativus)

-dur/-dür/ -nak barsz-tur ög- tigrisnek ad

-tur/-tür -hoz khaghan-dur od- királyhoz megy
-a/-e -ba oi-dur od- erdőbe megy
-du/-dü/ -ra orcsilang-dur orcsi- létforgatagban kering
-tu/-tü -ban nigen csagh-tur od- egy időben megy
-da/-de/ -ön burkhan-a öcsi- buddhához könyörög
-ta/-te -kor köszer-e una- földre zuhan
-csagha/-cseghe -ig (hely, idő) köszer-e körbe- földön fetreng
szerigszen-dür emije- felébredéskor megrémül
(= amikor felébredt, meg-
rémült – lásd 37. oldal )

Alanyi ragok (VTA)

-dur-ijan/ SAJÁT
-dür-ijen/ -jának akhanar-tur-ijan ügüle- fivéreinek mond
-tur-ijan/ -jához oron-dur-ijan khari- helyére visszatér
-tür-ijen -jába ordu-kharsi-dur-ijan ire- palotájába érkezik
-daghan/-degen/ -jára akha-daghan ügüle fivérének mond
-taghan/-tegen -jában
-tu-ban/-tü-ben/ -ján
-a-ban/-e-ben

(T.E.) klm_nytan_1 32 2005.09.07.

Eredethatározós szószerkezet (Er) (Ablativus)

-acsa/-ecse -ból khola-acsa üdzse- messzeségből meglát

-csa/-cse -tól todkhor-acsa tonilgha- akadálytól megment

Alanyi ragok (ErA)

-acsa-ban/ SAJÁT
-ecse-ben -jából
-acsa-ghan/ -jától
-ecse-ghen

Eszközhatározós szószerkezet (Esz) (Instrumentalis)

ügesz-ijer szergüge- szavakkal vigasztal

-ijar/-ijer -val dzsarligh-ijar talbi- parancs szerint elenged
-bar/-ber szerint jeke daghun-ijar ügüle- nagy hanggal beszél
-ghar/-ger által jeke dagh-bar okila- nagy hanggal zokog
nidü-ber sindzsile- szemmel megvizsgál
tere mör-ijer kür- azon az úton(!) visszatér
(szain üile) üiledügszen- (jó cselekedet) tevése
ijer (ende) törö- által (ide) születik
(= azáltal, hogy jót tett,
ide született – lásd 38.
oldal)

Alanyi ragok (EszA)

-bar-ijan/ SAJÁT oroi-bar-ijan mürgü- fejével hódol (fejtetejével

-ber-ijen -jával – vki lába elé – leborul)
-ijar-ijan/
-ijer-ijen
-gharan/-geren
-igharan/-igeren

Társhatározós szószerkezet (Ts) (Sociativus)

-lugha/-lüge -val (együtt) burkhan-lugha ucsira- buddhával találkozik

-lagha/-lege

Alanyi ragok (TsA)

-lugha-ban/ SAJÁT
-lüge-ben -jával (együtt)

(T.E.) klm_nytan_1 33 2005.09.07.

Irányító (I) (Directivus)

-si, -ghsi/-gsi, arra felé degegsi üdzse- felfelé néz

-s, -ru/-rü, -hoz
-ra/-re, vmi mentén
-ghur/-gür

Névutók

metü -szerű(en), -féle, tere metü szain töröl ol- ahhoz fogható (= olyan)
vhez hasonló jó születést elér/lel
dzsaghura közben ireküi dzsaghura ügüle- jövetel közben szól
dergede (+B) -hoz, elé, barsz-un dergede kür- a tigris közelébe ér
közelébe
tula/tulada (+B) miatt üile-jin tula od- teendő miatt megy
urida (+B) előtt (idő) galab-un urida bü- világkorszak előtt van
dotor-a (±B) -ba, -ban, abduran dotora oroghul- a dobozba beletesz
belsejébe(n) oi-jin dotora od- az erdőbe megy
oi-jin dotora kürijele- erdőben körülvesz
emün-e (+B) előtt, elé barsz-un emüne kebte- a tigris elé(be) fekszik

Megszólítás (Vocativus)

a/e ó! burkhan a ó buddha!

3. Ige + ige

Két ige között alárendelő viszony jön létre, ha az alárendelt ige igenévképzőt kap.
A következő táblázatban olyan egyszerű szószerkezetek láthatók, amelyek könnyen
lefordíthatók magyarra. Az esetek többségében azonban az igék egyrészt szószerkezet-láncot
alkotnak (azaz egy szószerkezet főtagja egy következő szószerkezet alárendelt tagja),
másrészt igenévként is megőrzik bővítményeiket. Így olyan mondatok születnek, amelyek
magyarra fordítása az eredetihez közeli felépítést követve rendkívül nehézkes szerkezeteteket
eredményezne, ezért az alárendelt ige a bővítményeivel mellékmodatban kap helyet. Lásd
a fejezet 4. B pontját.

-dzsu/-dzsü/ egyidejűség üdzsedzsü ügüle- (vt) látva szól,

-csu/-csü külidzsü ab- összekötve visz
(Adverbium
imperfecti) folyamatosság csaidzsu bü- fehérlik
szedkidzsü bü- gondolkodik

-ghad/-ged előidejűség barighad ab- megfogván elvisz

(Adv. perfecti)

(T.E.) klm_nytan_1 34 2005.09.07.

 -n módhatározó unan üküdkü- ájultan összeesik
(Adv. modale)
célhatározó erin od- keresni indul

folyamatosság szaghun a- üldögél (éppen, hosszan)

(létigével) dzsoban a- szenved (hosszan)

-ra/-re célhatározó ghujur-a od- kérni megy

(Adv. finale)

-ghszaghar/- hosszú előide-

gszeger, jűség
-ghszar/-gszer
(Adv. abtem-
porale)

-khula/-küle egymást felváltó

(Adv. success. cselekvések

-s ahogy, alighogy
(Adv. moment.)

4. Állítmányi toldalékok

A) Főmondat

Jelen idő

-ju/-jü most és majd degedü-szain töröl-dür törüjü :

(Presens futuri) (jelen-jövő) Kiváló születésbe születik (fog születni).

-mui/-müi most khamugh bügüde-ji ghaghcsa köbegün adali

-mu/-mü, -m szedkumüi :
-na/-ne Mindenkire egyetlen fiaként gondol.
(-nai/-nei, -nam) csi mani jaghun-u tulada tebcsimüi :
(Ps. imperfecti) Te minket miért hagysz el?

Múlt idő

-lugha/-lüge „befejezett eden-i dzsobalang-acsa oghoghata khaghacsa-

(Presens jelen” (elbeszé- ghulu-lugha
perfecti) lésekben) Őket a szenvedéstől egé szen elválasztottam.

-bai/-bei végleg lezárult tngri-jin köbegün ber oron-dur-ijan kharibai

(Pt. perfecti) Az istenfiú visszatért a lakhelyére.

(T.E.) klm_nytan_1 35 2005.09.07.

 -csughui/-csügüi, félmúlt
-dzsughui/ (múltban
-dzsügüi, kezdődött
-dzsi/-csi és még tart)
(Praeteritum
imperfecti)

-mui dzs-a, feltételesség

-bai dzs-a (bizonyára)
(Potentionalis)

Felszólítás

0 durva felszólítás ta szonosz :

(Imperativus) Halljátok!

-szughai/-szügei, önfelszólítás, bejeben egün-dür ögszügei :

-szui/-szüi, óhajtás Testemet neki akarom adni.
-szai/-szei ígéret, akarat
-ghaszughai/ elhatározás, ödtere ireszügei :
-geszügei szándék Azonnal jönni fogok.

-ghdakhui/ köznapi felszólí- bujan-u dzsüg-tür kicsijegdeküi :

-gdeküi tás Az erény irányába igyekezzetek (kell igyekezni)!
(Benedictus)

-tughai/-tügei ta khojaghula uridkana jabutughai :

(Potat.) Ti ketten menjetek csak előre/tovább!

-ghacsi/-gecsi, udvarias felszó-

-ghtun/-gtün, lítás
-dkhun/-dkün
(Praequsativus)

-ya/-ye „majd én...”

(Voluntativus) ígéret 1. személy

-gharai/-gerei jó lenne, ha ...

(Praescriptivus) (régies)

-ghudzsai/ bizonytalanság
-güdzsei
(Dubitativus)

(T.E.) klm_nytan_1 36 2005.09.07.

B) Mellékmondati toldalékok

Előidejű történés

-ghad/-ged miután..., aztán barighad ab-

(Adv. perfecti) megfogván elvisz = miután megfogták, elvitték
toghoszun ba kkri-nughud-i arilghaghad : daini
darughszan-u khutugh-i olbai :
Miután a port és a szennyeket megtisztította,
elérte az ellenséget legyőző szentséget.

-ghad szacsa/ alighogy ..., ... tedüi khatun eke anu teimü maghu ügesz-i
-ged szacsa szonoszughad szacsa : köszer-e unan üküdkübei :
Azután pedig, alighogy a királynő-anyjuk
meghallotta azokat a rossz szavakat, a földre
rogyva elájult.

-ghszan-dur/ miután ..., aztán szerigszen-dür emije-

-gszen-dür amikor..., akkor amikor felébredt, megrémült
(pontosabban: felébredéskor megrémült
barsz-un emün-e kebtegszen-dür : barsz aman-ijan
dzsagharadzsu : ...
Amikor a tigris elé lefeküdt, a tigris a száját
becsukta és ...

Egyidejű történés

-dzsu/-dzsü/ és üdzsedzsü ügüle-

-csu/-csü látta és (így) szólt (pontosabban: látva szólt)
(Adverbium külidzsü ab-
imperfecti) megkötötték és elvitték (= összekötve visz)
alaghaban khamtudkhadzsu : burkhan-a ein kemen
öcsibei :
Kezüket összetették és buddhához így könyörög-
tek.
csai khaghan-dur odcsu : ede khojar-un amin-i
ghujughdakhui :
Menj a királyhoz és az életüket kérd!

-tala/-tele amíg, miközben alakhui ghadzsar-a abcsu odtala : eke inu burkhan-i
(Adv. terminale) kola-acsa üdzseged : ...
Miközben a vesztőhelyre vezették, az anya
messziről meglátta buddhát, majd ...
mikhan inu baratala : idebei :
Evett, amíg a hús el nem fogyott.

(T.E.) klm_nytan_1 37 2005.09.07.

 -khui-dur/ mikor épp... szaghun büküi-dür : ghurban köbegün ber oi-jin
-küi-dür dotor-a ghaikhar-a odughszan-dur : ...
Miközben (ott) tartózkodtak, a három fiú
az erdőbe ment, hogy megcsodálja (az erdőt),
és akkor ...

-n és ölöszün umdaghasz- éhezik és szomjazik

ajun emije- retteg és fél
unan üküdkü- elájul és összeesik

Feltételes mellékmondat

-baszu/-beszü feltételes nigül-tü kilincsa üiledbeszü : amitan-tamu-dur unaju :

-baszu ber ha ... akkor Ha bűnt követ el, az előlény-pokolba zuhan.
(-ghaszu/-geszü, amikor ... akkor
khaghan-dur öcsibeszü : khaghan anu Burkhan-u
-bala/-bele)
dzsarligh-ijar teden-i talbibai :
(Adv. conditio-
nalis) Amikor a királyt kérlelte, a király Buddha
parancsa szerint elengedte őket.

Következtető mellékmondat

-ghszan-ijar/ azáltal, hogy ... szain üile üiledügszen-ijer ende törö-

-gszen-ijer mivel ..., ... azáltal, hogy jót tett, ide született (pontosabban:
jó cselekedet tevése által ide született)
ene barsz masi ölöszügszen-ijer : maghad
dzsulgzsaghasz-ijan idemüi dzs-e :
Mivel ez a tigris nagyon kiéhezett, bizony
biztosan megeszi a kölykeit.

Célhatározó mellékmondat

-ra/-re célhatározó Ananda-lugh-a binvad ghujur-a odbai

(Adv. finale) Elment Ánandával, hogy alamizsnát kérjen (kol-
duljon) (pontosabban: alamizsnát kérni ment)

Előkészítő mellékmondat

-run/-rün amikor... tere tngri-jin köbegün anu ein szedkir-ün

(Adv. prepara- (idézet követ- Az az istenfiú pedig így gondolkodott: „... ...”
tivum) kezik) kemen aszaghughszan-dur : khojar akh-a anu
ügüler-ün
Amikor ezt kérdezte, két fivére így szólt: „.. ...”.

(T.E.) klm_nytan_1 38 2005.09.07.

5. Képzők

A) Névszó → névszó

-ghcsi/-gcsi/-csi khulaghai – khulaghaicsi

tsz: -ghcsin/ lopás; rabló – tolvaj
-ghcsid/-gcsin/-
khulaghaicsi köbegün tolvaj fiú
gcsid/-csin tere khulaghaicsi az a tolvaj
(Nomen actoris)
khulaghaicsi-ji bari- a tolvajt megfogja

-daki/-deki/ balghaszun – balghaszun-daki

-taki/-teki város – városbeli, városi
ucsir-daki köbegün az esetbeli fiú

-du/-dü dumda – dumdadu

közép – középső
dumdadu köbegün középső fiú

-khan/-ken khorum – khorumkhan

pillanat – pillanat(ocska)
khorumkhan uda pillanat eltelik

-ligh/-lig csecseg – csecseglig

virág – kert, liget
köbegün-ü csecseglig fiú virágoskertje

-tu/-tü nigül – nigül-tü

vétek – vétkes
nom-tu debel szerzetesi ruha
szedkil-tü bol- gondolatúvá válik

-tan/-ten togha – toghatan

szám – számú(ak)
amitan-tamu élőlény-pokol
jeke amitan nagy élőlény

B) Névszó → ige

-d üile – üiled-
tett – tesz

-sija/-sije szain – szaisija-

jó – helyesel, jóváhagy

-la/-le dzsegüdü(n) – dzsegüdüle-

álom – álmodik

(T.E.) klm_nytan_1 39 2005.09.07.

C) Ige → ige

-gha/-ge/ bütü- – bütüge-

-kha/-ke megvalósul – megvalósít
műveltető bosz- – boszkha-
emelkedik – emel

-ghul/-gül üdzse- – üdzsegül-

műveltető lát – mutat, láttat

-ghda/-gde ide- – idegde-

szenvedő eszik – étetik, etetődik

-ldu/-ldü keme- kemeldü-

mond beszélget
bari- barildu-
fog birkózik

-lcsa/-lcse bajasz- – bajaszulcsa-

örül – együtt örvendezik

D) Ige → névszó

-khui/-küi szergüge- – szergügeküi

(Nomen futuri) vigasztal – a vigasztaló
vigasztalás
alakhui ghadzsar vesztőhely
nigüleszküi-ber abura könyörülettel megvéd

-ghszan/-gszen daru- – darughszan

(Nomen perfecti) legyőz – aki legyőzött
a legyőzött
(múltbeli) legyőzés
nögcsigszen csagh az elmúlt idő
bulughszan-i üdzse- a változást látja
ücsüken-i barighszan a kicsi megfogása
(pontosabban: a kicsit megfogás)

-ghcsi/-gcsi/-csi ire- – iregcsi

tsz: -ghcsin/ érkezik – az érkező
-ghcsid/-gcsin/-
gcsid/-csin
(Nomen actoris)

-ghan/-gen ide- – idegen

eszik – élelem

-khulang/-küleng bajasz- – bajaszkhulang

örül – boldogság

(T.E.) klm_nytan_1 40 2005.09.07.

 -l bisire- – bisirel
hisz – hit

-lang/-leng dzsoba- – dzsobalang

szenved – szenvedés

-msigh/-msig ghaikha- – ghaikhamsigh

csodál – csoda, csodás

-ngghui/-nggüi tacsija- – tacsijangghui

vágyakozik – vágy

-si ide- – idesi

eszik – eledel

-ligha/-lige ög- – öglige

ad – adomány

-gha/-ge, -ghai/-gei biztosan bekövetkező cselekvés

(Nomen imperfecti)

-dagh/-deg gyakorító képző

(Nomen usus)

6. Többesszám

-nughud/-nügüd kkir – kkir-nughud szenny

-d khatun – khatud úrnő

khan – khad herceg
tüsimel – tüsimed miniszter
nökör – nököd társ
balghaszun – balghad (!) város
cserig – cserigüd (!) sereg

-ud/-üd dzsirghalang – dzsirghalangud boldogság

-sz üile – üilesz tett

tngri – tngrisz isten
erdeni – erdenisz drágakő
üge(n) – ügesz szó
nokhai – nokhasz (!) kutya

-nar/-ner akh-a – akh-a-nar báty, fivér

(csoport)

-csud/-csüd mongghol mongghol-csud mongolság

(csoport)

-tan/-ten -tu/-tü képzős szavak tsz-a

(T.E.) klm_nytan_1 41 2005.09.07.

Névmások

1. Személyes névmás

bi én csi te
T nama-ji engem csima-ji téged
B minu enyém csinu tiéd
VT nadur nekem csima-dur neked
Er nadacsa tőlem csimacsa tőled
Esz nada-bar általam csima-bar általad
Ts nada-lugh-a velem csima-lugh-a veled

ba (kizáró) bida mi ta ti
T nama-ji bidani minket tani titeket
B minu bidanu miénk tanu tiétek
VT nadur bidandur nekünk tandur nektek
Er nadacsa bidanacsa tőlünk tanacsa tőletek
Esz nada-bar bidan-ijar általunk tanijar általatok
Ts nada-lugh-a bidan-lugh-a velünk tanlugh-a veletek

i a ő
B inu anu övé(k)

Hangsúlyos alakok

minükei enyém manukhai miénk

csinükei tiéd tanukhai tiétek

2. Mutató névmás

e- (közel) te- (távol) ke- (kérdő)

ene ez ede ezek

T egüni ezt edeni ezeket
B egünü ezé edenü ezeké
VT egündür ennek edendür ezeknek
Er egünecse ettől edenecse ezektől
Esz egünijer ez által edenijer ezek által
Ts egünlüge ezzel edenlüge ezekkel

tere az tede azok

T tegüni azt tedeni azokat
B tegünü azé tedenü azoké
VT tegündür annak tedendür azoknak
Er tegünecse attól tedenecse azoktól
Esz tegünijer az által tedenijer azok által
Ts tegünlüge azzal tedenlüge azokkal

(T.E.) klm_nytan_1 42 2005.09.07.

3. Visszaható névmás

öber, bej-e maga, sajátmaga

Számnevek

1. Tőszámnév 2. Sorszámnév

nige(n) egy terigün, nigedüger első

khojar kettő khojadughar második
ghurba(n) három ghutaghar, ghurbadughar harmadik
dörbe(n) négy dötöger, dörbedüger negyedik
tabu(n) öt tabtaghar, tabudughar ötödik
dzsirghugha(n) hat dzsirghudughar hatodik
dologha(n) hét dolodughar hetedik
naima(n) nyolc naimadughar nyolcadik
jiszü(n) kilenc jiszüdüger kilencedik
arba(n) tíz arbadughar tizedik
arban-nige(n) tizenegy arban-nigedüger tizenegyedik
stb.

khori(n) húsz khoridughar huszadik

ghucsi(n) harminc ghucsidughar harmincadik
döcsi(n) negyven döcsidüger negyvenedik
tabi(n) ötven tabidughar ötvenedik
dzsira(n) hatvan dzsiradughar hatvanadik
dala(n) hetven daladughar hetvenedik
naja(n) nyolcvan najadughar nyolcvanadik
jire(n), jere(n) kilencven jeredüger kilencvenedik
jiren-nige(n) kilencvenegy jiren-nigedüger kilencvenegyedik
stb.

dzsaghu(n) száz dzsaghudughar századik

dzsaghun-nige(n) százegy dzsaghun-nigedüger százegyedik
khojar-dzsaghu(n) kétszáz khojar-dzsaghudughar kétszázadik
stb.

minggha(n) ezer
arban-minggha(n) tízezer
tüme(n) tízezer

3. Gyűjtőszámnév

khojaghula(n) a kettő, ketten, kettejük

ghurbaghula(n) a három, hárman, hármójuk
dörbegüle(n) a négy, négyen
tabughula(n) az öt, öten
dzsirghughula(n) a hat, hatan

(T.E.) klm_nytan_1 43 2005.09.07.

dologhula(n) a hét, heten
naimaghula(n) a nyolc, nyolcan
jiszügüle(n) a kilenc, kilencen
arbaghula(n) a tíz, tizen

4. Szorzószámnév 5. Osztószámnév

nigente egyszer nidzsiged egy-egy, egyenként

khojarta kétszer khosijaghad kettő-kettő, kettesével
ghurbanta háromszor ghurbaghad három-három, hármasával
dörbente négyszer dörbeged négy-négy, négyesével
tabunta ötször tabughad öt-öt, ötösével
dzsirghughanta hatszor dzsirghughad hat-hat, hatosával
dologhanta hétszer dologhad hét-hét, hetesével
naimanta nyolcszor naimaghad nyolc-nyolc, nyolcasával
jiszünte kilencszer jiszüged kilenc-kilenc, kilencesével
arbanta tízszer arbaghad tíz-tíz, tizesével
dzsaghunta százszor

Tagadás

esze ige és névszó előtt – általában tagadás + imp. igealakok

ülü ige és névszó előtt – tagadott szó előtt + perfecti igealakok
buszu ige és névszó után – minőséget tagad
ügei ige és névszó után – állítmány után (fosztóképző)
buu inkább igékhez – tagadott szó előtt

Létigék

a-, bö-, bü-, bai, bol-, bui-, buju

(T.E.) klm_nytan_1 44 2005.09.07.

 3. Átbetűzött szöveg

1 jeke amitan neretü khan köbegün anu ölögcsin

barsz tur beje ben öggügszen dzsüil anu ein
ukhaghdakhui : ein kemen minu szonoszughszan nigen
csagh tur : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan anu
5 siravaszt balghaszun daki ilaghughcsi khan köbegün ü
csecseglig itegel ügei idegen öglige tü khotala
bajaszkhulang un kürijen dür szaghun abai : tere
csagh tur iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan anu :
binvad idegen dür odkhui csagh tur kürügszen
10 dür : khormughcsi ba : nom tu debel emüszüged
badir ajagh a baridzsu : ananda lugh a binvad
ghujur a odbai : tere csagh tur tere balghaszun
daki nigen emegen kümün dür khojar khulaghaicsi
köbegün bülüge : tere khulaghaicsi ji ed ün edzsen
15 barighad dzsaszagh un nojan u dergede abughad
odcsu : üge ji inu abughad : külidzsü alakhui
ghadzsar a abcsu odtala : tere khulaghaicsi jin
eke anu iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan i kholacsa
üdzseged : iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan khamigh a
20 bükü tere dzsüg tür mürgüged : ai tngri jin
tngri burkhan jeke nigüleszküi szedkil ijer minu
ene khojar köbegün ü amin i aburan szojurkha : kemen
khola acsa dzsalbarighszan dur: iladzsu tegüsz nögcsigszen
burkhan khola acsa szonoszcsu : teden i iladzsu tegüsz
25 nögcsigszen burkhan jeke nigüleszküi szedkil ijer
örösijedzsü : teden ü amin i aburakhu jin
tulada : ananda dur dzsarligh bolur un : ananda a
csi khaghan dur odcsu ede khojar un amin i
ghujughdakhui : kemen dzsarligh bolughszan dur : tedüi
30 ananda odughad khaghan dur öcsibeszü : khaghan
anu burkhan u dzsarligh ijar teden i talbibai :
tedeger kümün anu burkhan i örösijen aburaghszan
dur : masi bajaszcsu bür ün : burkhan khamigh a bükü
tende kürüged : oroi bar ijan köl dür mürgüged :
35 alaghaban khamtudkhadzsu burkhan a ein kemen öcsibei :
iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan a jeke nigüleszküi
ber manu amin i aburaghszan burkhan csinu acsi
buju dzs e : ai tngri kümün ü degedü manglai jeke
nigüleszküi szedkil ijer : bidan i toin bolghan
40 szojurkh a kemen öcsigszen dür : iladzsu tegüsz
nögcsigszen burkhan : szain szain kemen szaisijaghad szacsa :
szakhal üszün inu öbeszüben unadzsu toin bolughad
ulabur degel tü bolbai : tedeger anu masi
csing bisirel tü bolughad : iladzsu tegüsz nögcsigszen

(T.E.) klm_nytan_1 45 2005.09.07.

45 burkhan jambar ba nom i üdzsegülügszen ijer :
toghuszun ba kkir nughud i arilghaghad : daini
darughszan u khutugh i olbai : tere khojar
khulaghaicsi jin eke emegen ber : nom i szonoszugh
szan ijar : nigen te kharin ülü iregcsi jin
50 khutugh i olbai : tere csagh tur teimü
ghaikhamsigh bolughszan i ananda üdzsedzsü bür ün :
tegüncsilen iregszen burkhan u erdem i teimü
csagh ügei adzsughu kemen maghtaghad : basza ein
szedkir ün : ene eke köbegün ghurbaghula ber :
55 urida jambar szain üile üiledügszen ijer :
iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan lugh a ucsiradzsu :
jeke gem ecse tonilughad : nirvan u khutugh i
oldzsu bür ün : nigen bej e dür tuszatu
eimü szain dzsirghalang ud i olughszan masi
60 szain bolai : kemen szedkigszen szedkil i iladzsu
tegüsz nögcsigszen burkhan ukhadzsu : ananda dur
ein kemen dzsarligh bolbai : ananda a ene eke
köbegün ghurbaghula ber : bi ghaghcsa kü edüge
aburaghszan buszu buju dzs e : erte nögcsigszen
65 csagh tur ber : eden i aburan tedkügszen
bülüge : ananda burkhan dur ein kemen öcsibei :
burkhan a erte nögcsigszen csagh tur ber : ene
eke köbegün ghurbaghula ji kerkidzsü aburaghszan
joszun i iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan nomlan
70 szojurkh a kemen öcsibeszü : Iladzsu tegüsz nögcsigszen
burkhan ananda dur dzsarligh bolur un : erte togh a
tomsi ügei nögcsigszen galab un urida anu :
ene dzambudvib tur jeke terge neretü
khaghan bülüge : tere khaghan dur kharij a tu
75 mingghan toghatan ücsügüken khad buju : ghurban
köbegün buju : jeke köbegün anu makh a nada
neretü buju : dumdadu köbegün anu makh a
diu a neretü buju : odkhan köbegün anu makh a
szaduva neretü buju : tere odkhan köbegün anu
80 ücsüken ecse aszarakhui nigüleszküi szedkil tü
bolughad : khamugh bügüde ji ghaghcsa köbegün dür
adali szedkilmüi : tere csagh tur tere khaghan anu
nojad tüsimed khatud szelte ber oi aghula ji
ghaikhar a üdzsen odughad szaghun büküi dür :
85 ghurban köbegün ber ojin dotor a ghaikhar a
odughszan dur : nigen barsz dzsuldzsaghaladzsu masi
ölöszün umdaghaszcsu dzsuldzsaghasz ijan ider e
kürküi üdzsedzsü : tedüi odkhan köbegün anu khojar
akh a nar tur ijan ügüler ün : ai khojar akh a
90 minu : ene ölögcsin barsz anu öl ügei bolughszan
ijar dzsuldzsaghasz ijan idemüi kemen ügülegszen dür :
khojar akh a inu ügüler ün : ene barsz masi
ölöszügszen ijer maghad dzsuldzsaghasz ijan idemüi dzs e
kemen ügülegszen dür : basza odkhan köbegün anu

(T.E.) klm_nytan_1 46 2005.09.07.

95 khojar akh a daghan ügüler ün : ene barsz un idesi
jaghun bui kemen aszaghughszan dur : khojar akh a nar
anu ügüler ün : aliba sine alaghszan noitan mikh a
csiszun bögeszü barsz un idesi buju dzs e kemen
ügülegszen dür : basza odkhan köbegün ügüler ün :
100 ken ber öber ün mikh a csiszun ijar egün ü amin i
aburan csidamui kemen aszaghughszan dur : khojar
akh a anu ügüler ün : teimü masi berke
üilesz ijer egün ü amin i aburaghszan ken csidamui
kemen ügülebeszü : tedüi odkhan köbegün inu ein
105 kemen szedkimüi : bi öni orcsilang dur orcsiju :
amin bejeben togh a tomsi ügei khoor khomsza
bolghalugh a : dzsarim dur inu tacsijangghu jin
tula : dzsarim dur anu urin u tula : dzsarim dur
anu mungkhagh un tulada : ghabij a tusza ügei
110 bolghaghszan buju dzs e : nom un tulada öglige ögkü
oron lugh a ucsiradzsu bülüge : edüge ghabij a
tusza bolghakhu jin tulada bejeben egün dür
ögszügei kemen szedkildzsü bür ün : tedüi ghurbaghula
kharidzsu ireküi dzsaghur a odkhan köbegün anu
115 khojar akh a daghan ein kemen ügüler ün : ta
khojaghula uridkhan a jabutughai : bi öber ün
nigen üile jin tula oi dur odughad : kereg
ijen bütügedzsü ödter e ireszügei kemen
ügüleged : tere mör ijer ölögcsin barsz khamigh a
120 bükü tere dzsüg tür kürüged : barsz un emüne
kebtegszen dür : barsz aman ijan dzsaghuradzsu iden
esze csidabai : tedüi khan köbegün anu : nigen
khughurkhai modun ijar bejeben khadkhudzsu csiszun
gharghaghszan dur : barsz ber csiszun i inu
125 dolijaghad aman ijan negen csidaghad : bej e deki
mikhan inu baratala idebei : öni udaghszan dur
khojar akh a nar inu degüü bidan u udabai :
jaghun u siltaghan bolbai kemen szedkiged : mön kü
tere mör ijer erin odtala : ein szedkir ün :
130 degüü manu maghad bejeben ölöszügszen barsz tur
ögkü jin tula odughszan buju dzs e : kemen szedkidzsü
tere barsz un dergede kürügszen dür : köbegün i
barsz idedzsü : jaszun inu csaidzsu büküi üdzseged
bejeben köszer e deleddün üküdkübei : egüri
135 bolughad amiduradzsu jeke daghun ijar ügülen
köszer e körben basza kü üküdkübei : tere csagh
tur eke khatun inu ein dzsegüdüler ün : ghurban
kegürdzsegen e anu khotala naghadcsu niszün jabutala :
nigen ücsüken i inu kharcsaghai barighszan i
140 dzsegüdüleged szacsa : szerigszen dür masi ajun
emijeged khaghan dur öcsir ün : ai jeke khaghan
khaghucsin üge dür kegürdzsigen e sibaghun
köbegün ü szüneszün bui kemen szonoszulugh a : bi
khorumkhan udaghszan dur dzsegüdün dür minu :

(T.E.) klm_nytan_1 47 2005.09.07.

145 ghurban kegürdzsigen e naghadcsu jabun atala : nigen
ücsüken kegürdzsigen e ji kharcsaghai abcsu
odughszan i dzsegüdülebei : maghad odkhan köbegün
minu maghu bolbai dzs e : kemen ügüleged szacsa :
khamugh bügüde ji erir e ilegegszen dür inu :
150 khorum nigen bolugszan dur : khojar akh a inu
ireged : odkhan inu esze iregszen dür : makh a
szaduva ali kemen aszaghughszan dur : khojar akh a
inu jaghun ber ügülen jadadzsu khorum aghad :
barsz tur idegdebei kemen ügülebeszü : tedüi
155 khatun eke anu teimü maghu ügesz i szonoszu
ghad szacsa : köszer e unan üküdkübei : khorum
nigen bolughad delüredzsü buszu khamugh nököd
szelte bügüdeger köbegün ü nirvan bolughszan tere
oron dur odbaszu : barsz inu köbegün ü
160 mikh a ji csöm idedzsü : csiszun inu ghadzsar
tur duszudzsu jaszun csaidzsu bükü ji üdzseged :
tedüi khatun eke terigün ecse anu barighad :
khaghan anu ghar acsa baridzsu jeke daghubar
okilaghad üküdkün unabai : khorumkhan kharin
165 boszbai : tere makh a szaduva köbegün anu tendecse
üküged szacsa : tegüsz bajaszkhulang un oron dur
tngri jin köbegün bolun töröbei : tere tngri
jin köbegün anu : bi jambar szain üile üile
dügszen ijer : ende töröbei kemen szedkiged :
170 tngrisz ün nidü ber tabun dzsajaghan dur sindzsilen
üdzsebeszü : öber ün ükügszen jaszun anu nigen
oi jin dotor a ecsige eke terigülen khamugh
nököd ijer kürijelegüldzsü jeke daghun ijar enelün
ghaszalkhu ji anu üdzseged : tere tngri jin
175 köbegün anu ein szedkir ün : minu tere ecsige
eke khojar anu minu tula masi jeke dzsobabaszu
bej e naszun dur todkhor bolumui dzs e teden ü
szedkil i szergügekü jin tulada odszughai bi kemen
szedkidzsü : tedüi oghtarghui dur baidzsu :
180 eldeb dzsüil szain ügesz ijer ecsige eke
khojar un szedkil i szergügebei : ecsige eke khojar
anu oghtarghui dur degegsi üdzseged : ai
tngri csi ken bui : mandur dzsarligh bolughdakhui
kemen ügülegszen dür : tere tngri jin köbegün
185 ügüler ün : bi tan u köbegün makh a szaduva neretü
bui dzs e : bi öber ün bejeben ölögcsin barsz tur
öggügszen ü acsi bar : tegüsz bajaszkhulang tu
oron daki tngri jin köbegün bolun töröbei :
ai khaghan ecsige khatun eke minu ta szonosz
190 dzsajaghaghszan u ecsüsz maghad ebderemüi dzs e törökü
bui ele bögeszü maghad ükükü bui : nigül tü
kilincsa üiledbeszü : amitan tamu dur unaju :
bujan üiledbeszü degedü szain töröl dür
törödzsü : jerü törökü ba ükükü anu khamugh

(T.E.) klm_nytan_1 48 2005.09.07.

195 bügüde dür bui atala : ghaghcsakhan minu tulada :
ta bügüdeger masi jekede ülü dzsobaghdaju :
bi ene metü szain töröl olughszan dur ta ber
daghan bajaszulcsaghad : bujan u dzsüg tür kicsijegdeküi :
öd ügei ghasighun dzsobalang jaghun kereg kemen
200 ügülegszen dür : ecsige eke khojar ügüler ün :
ai köbegün csi jeke nigüleszküi szedkil ijer
bejeben barsz tur öggüged : khamugh bügüdeger i
nigüleszküi bui ele bögeszü : edüge bidan i
tebcsiged ügei bolughszan dur : bidan csimaji
205 szanadzsu mikhan ijan oghtalughszan metü dzsoban atala :
ai jeke nigüleszügcsi csi mani jaghun u tula
tebcsimüi :: tedüi basza tere tngri jin köbegün
eldeb szain ügesz ijer ecsige eke terigüten
bügüde ji szergügegszen dür : ecsige eke anu
210 ücsüken szergüged : dologhan dzsüil erdenisz ijer
abdur a kidzsü : jaszun i anu tere abduran
dotor a oroghuldzsu ghadzsar tur nighughad :
deger e inu szuburghan boszkhabai : tngri jin
köbegün ber oron dur ijan kharibai : khaghan
215 khatun nököd szelte bügüdeger ordu kharsi
dur ijan irebei :: iladzsu tegüsz nögcsigszen burkhan
ananda dur ein kemen dzsarligh bolur un : ananda
a csi teden i jaghun kemen szedkimüi : tere csagh
tere ucsir daki jeke terge neretü tere
220 khaghan anu edügedeki ecsige minu szudadani
khaghan bülüge : tere csagh tere ucsir daki
tere khatun anu makhamai khatun bülüge :
tere csagh tere ucsir daki jeke köbegün makh a
nada kemebeszü : maidari buju : tere csagh tere
225 ucsir daki dumdadu köbegün makh a diu a anu
kemebeszü : baszu mitr a buju : tere csagh tere
ucsir daki odkhan köbegün makh a szaduva köbegün
anu edüge bi buju : tere csagh tere ucsir
daki barsz un dzsuldzsaghan inu ene khojar kümün buju
230 dzs e : bi erte csagh tur ber ede i todkhor acsa
tonilghaghad : amin i aburadzsu : dzsirghalang dur
orosighulughszan bülüge : edüge bi ilete
burkhan u khutugh i olughad : eden i todkhor
acsa tonilghaghad : orcsilang un jeke dzsobalang
235 acsa oghoghata khaghacsaghululugh a : tein kemen dzsarligh
bolughszan dur : ananda ba olan nököd ber : iladzsu
tegüsz nögcsigszen burkhan u dzsarligh i szaisijan
bisireged ilete bajaszbai :: makh a szaduva barsz
tur bejeben öggügszen khojadughar dzsüil bolai ::

(T.E.) klm_nytan_1 49 2005.09.07.

 Átírások

magyar nemzetközi Kowalewski Lessing

(mellékjeles) (francia)

a a a a
e e e e
i i i i
o o o o
u u ou u
ö ö u ø
ü ü u y
n n n n
ng ng ng ng
kh q kh x
gh γ gh γ
b b b b
p p p p
sz s s s
s š ch š
t t t t
d d d d
l l l l
m m m m
cs č tch c
dz j ds z
dzs j dj z
j y y j
k k k k
g g g g
k k k k
r r r r
v v v v
h h h h

Ez egyben a mongol ábécé betűrendje. A mongol íráson alapuló szótárak nem választják
külön az o és u, ö és ü, t és d, dzs és j (régi nyomtatású könyvekben), k és g betűket a szavak
sorrendjének megállapításakor. Ugyancsak egy helyen szerepelnek az ábécében a
„mellékjeles betűk” és amiből származnak: p és b, dz és cs, k és k. Elkülönítve találhatók
viszont ugyanazon jel pontozott és pontozás nélküli változatai: kh és gh, sz és s.
Ettől a hagyományos sorrendtől eltér a Lessing szótár, mely a latin ábécét követi:
a b c (= cs) d e γ (= gh) g i j k k (idegen szavakban) l m n o ø (= ö) p r
s (= sz) š (= s) t u v x (= kh) y (= ü) z (= dzs) z (= dz)

(T.E.) klm_nytan_1 50 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 51 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 52 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 53 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 54 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 55 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 56 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 57 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 58 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 59 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 60 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 61 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 62 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 63 2005.09.07.

II. Írás 1. Az ujgur-mongol ábécé, az írás elemei – nyomtatott és kézírásos változat

(T.E.) klm_nytan_2 64 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 65 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 66 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 67 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 68 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 69 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 70 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 71 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 72 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 73 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 74 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 75 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 76 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 77 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 78 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 79 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_2 80 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 81 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 82 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 83 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 84 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 85 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 86 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 87 2005.09.07.

II. Írás 2. A szöveg nyomtatott változata

(T.E.) klm_nytan_3 88 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 89 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 90 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 91 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 92 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 93 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 94 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 95 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 96 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 97 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 98 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 99 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 100 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 101 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 102 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 103 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 104 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 105 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 106 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 107 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 108 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 109 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 110 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 111 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 112 2005.09.07.

II. Írás 3. A szöveg kézírásos változata

(T.E.) klm_nytan_3 113 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 114 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 115 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 116 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 117 2005.09.07.

II. Írás 4. A szöveg fadúcos nyomata

(T.E.) klm_nytan_3 118 2005.09.07.