Professional Documents
Culture Documents
Sokszínû Matematika 8. A Kitûzött Feladatok Eredménye
Sokszínû Matematika 8. A Kitûzött Feladatok Eredménye
A KITÛZÖTT FELADATOK
EREDMÉNYE
DR. SZEDERKÉNYI ANTALNÉ
ny. gyakorlóiskolai vezetõtanár
Tartalom
1. ALGEBRA .................................................................................................................................................... 4
2. SZÖVEGES FELADATOK ............................................................................................................. 13
3. HALMAZOK, KOMBINATORIKA ........................................................................................ 18
4. GEOMETRIA I. ........................................................................................................................................ 23
5. TÉRGEOMETRIA .................................................................................................................................. 29
6. STATISZTIKA, VALÓSZÍNÛSÉG ........................................................................................... 41
7. GEOMETRIA II. ...................................................................................................................................... 45
8. FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK ................................................................................................. 56
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
1. Algebra
1. Algebrai kifejezések
1. a) (x + y) ¡ 5;
b) x – y ¡ 5;
c) (x + 7) – y;
d) (x – 0,4x) ¡ (y + 0,4 y) vagy 0,6x ¡ 1,4y;
e) (x + y) + 0,1 (x + y) vagy 1,1 (x + y).
Egytagúak: a, d, és e-nek a második változata.
2. a) n ¡ a + n ¡ b = n ¡ (a + b); b) n ¡ 1,1a + n ¡ b = n ¡ (1,1a + b);
c) n ¡ (0,1a + 0,1b)= 0,1n (a + b) a többletfizetés; d) n ¡ a + (n – k) ¡ b.
6 x ◊ 10 x 6 x + 10 x
3. a) = 15 x 2 ; b) = 4 x; c) 10xy; d) 63xy.
4 4
4. a) 5a; b) – 9b; c) 0; d) 2d.
5. a) x – 2; b) 1 – 9y; c) – 4v + 2c + 6; d) – 1 – 3z.
6. a) a – b + 2; b) – 8c + 4d – 6; c) – 5e – 8f + 12; d) – 12g – 14h – 14.
7. a) 6a; b) 4b; c) 0; d) – 6a – 4b.
8. a) 4x + 5y b) –y; c) – 4x – 11y; d) 8x + y.
9. a) 4a + 20; b) 10b – 15; c) 6 – 2c; d) 8 – 12d;
e) – 4e – 6; f) – 15f + 10; g) – 18 + 6g; h) – 12 + 6h.
10. a) 8x – 1; b) 20 – 20y = 20 (1 – y);
c) 8v – 1; d) 5.
11. a) 6x – 1; b) 1 – 19y; c) – 9v + 10; d) 9.
12. a) yx – 4y = y ¡ (x – 4); b) ax + 7ay = a (x + 7y);
c) 5x2 – 7xy – y2; d) – 22b2 + 7ab.
13. a) – 1; b) 99,51; c) 10; d) – 2.
5 xy 7 2
14. a) 6x2y; b) 4ab; c) 2x2; d) – 8a; e) ; f) – x y.
2 2
x 3y – 1 2c + 3 –4 x – y
15. a) ; b) ; c) a; d) 1; e) – ; f) .
12 4 4 6
11a b 7c + 6 9d + 5
16. a) ; b) ; c) ; d) ;
15 12 6 10
e+1 11f – 2 –4 g + 1 2
e) ; f) ; g) ; h) – .
3 15 4 15
4
2. Hogyan oldunk meg egyenleteket, egyenlõtlenségeket?
1. a) x = 5, 5 Î ; b) x = 2, x Î ;
c) x = – 3, – 3 Î ; d) x = 0, x Î ;
25 25
e) x = , Ï , nincs megoldás; f) x = – 1, x Î ;
3 3
25
g) x = – 2, – 2 Î ; h) x = , x Ï , nincs megoldás;
3
10 10
i) x = – , – Ï , nincs megoldás; j) nincs megoldás (12 ¹ 20).
11 11
56 8 4 1
2. a) x = = ; b) x = ; c) x = ; d) x = 0;
35 5 5 2
23
e) x = ; f) x = – 3; g) x = – 3; h) x = 4;
5
i) x = 5; j) x = 18.
3.
x + 7 = 5x – 3 –2
(x – 1) x – 1 = x2 + 2x + 5 0
x x –2 x +7
– = 2,5
2 12 3
c) d)
e) f)
5
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
Rejtvény
x + 99x = 100x 1 + 99 = 100, ezért
2x + 2 + 3x + 3 + … + 98x + 98 = 0
0 0 0
x = –1
6
9. A) (a + 1)(a – 1) = a 2 – 1; B) (a + 3)(a – 2) = a2 + a – 6;
C) (2a + 3)(3a + 2) = 6a2 + 13a + 6; D) (2a + 1)(a – 3) = 2a 2 – 5a – 3;
E) (1 + 3a)(2 – a) = – 3a2 + 5a + 2 ; F) (a + 2)(a + 2) = 4 + 4a + a2.
10. a) m = 4; b) m = 1; c) m = 2.
5 1
11. a) x = – 1; b) x = ; *c) x = 0; d) x = .
8 9
Rejtvény: A 60/306 jelölés – egy lehetséges magyarázat szerint – jelenti az év 60. napját, hoz-
závéve, hogy az évbõl még 306 nap van hátra. Tehát az év összesen 60 + 306 napból
áll, azaz szökõévrõl van szó. Ennek 60. napja február 29. Ennek megfelelõen a 306/60
jelölés november 1-jét jelenti.
7
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
1 7 3
9. a) x = – ; b) x = 2; c) x = – ; d) x = .
2 5 2
10. a) m = 0; b) m = 1; c) m = 1.
11. 100-ig vizsgálva 1 és 0 maradék váltakozik. A továbbiakban is igaz, mert a páros szá-
mok négyzete 4-gyel osztható.
A páratlan számok 2k + 1 alakúak, (2k + 1)2 = 4k2 + 4k + 1.
12. a = 1 cm.
13. A két szám 4 és 1.
14. 100 m2.
15. A szám 4,5.
—— ——–———
Rejtvény: A 16 jegyû szám a1 a2 a3 … a16
10 | (2a1 + a2) + (2a3 + a4) + … +(2a15 + a16)
A hitelkártya azonosítója:
8543 09x6 1174 6y 38
10 | (16 + 5 + 8 + 3) + (0 + 9 + 2x + 6) + (2 + 1 + 14 + 4) + (12 + y + 6 + 8)
10 | 94 + 2x + y Û 10 | 4 + 2x + y
Az x helyére mind a tíz számjegy írható és ehhez megfelelõ y értékek találhatók.
Az (x ; y) párok száma 10.
8
Rejtvény:
(– 9)3 + (– 8)3 + … + (– 1)3 + 0 + 13 + … + 83 + 93 + 103 = 103
0
0
0
b) (1 + 2)z = 1z + 2z = 3z (1 + 3)z = 1z + 3z = 4z
(2 + 3)z = 2z + 3z = 5z (1 + 2 + 3)z =
1z + 2z + 3z = 6z
c) (a + b) · a = a2 + ba
b(a + c) = ba + bc
9
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
9. a2 – 1 = p; (a – 1)(a + 1) = p.
Ebbõl következik, hogy a – 1 = 1 és a + 1 = p, azaz a = 2, p = 3.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen ilyen négyzetszám van, a 4.
Rejtvény: A pozitív egészszámok sorozatából kihagytuk a prímszámokat.
7. Algebrai törtek
1 1 1 x –1 x
1. a) ; b) + ; c) ; d) .
x +2 x 2 x +1 x +1
1 4
2. a) A = ; B =– ; C = 0; D = 0.
2 5
2 6
b) A = – 1; B= ; C = – 3; . D=
11 11
4 8
c) A nincs értelmezve; B = ; C nincs értelmezve; D = .
13 13
9 5
d) A = ; B nincs értelmezve; C = ; D nincs értelmezve.
13 13
4
3. a) x ¹ 0; b) x ¹ 3; c) b ¹ 0; d) a ¹ – .
5
29 p
4. a különbség legnagyobb és legkisebb helyettesítési értéke között.
42 q
2x 2 1 1 1
5. a) = ; b) ; c) ; d) .
3 x2 3 x 2y 2a4 2 xy 2
2( x + 2) 1 3( x – 14 y )
6. a) = , x ¹ – 2; b) = 3, x ¹ 14y;
4( x + 2) 2 x – 14 y
5( x + 2) 5 x( x + 2)
c) = , (a ¹ 0, x ¹ – 2); d) = x + 2, x ¹ 0;
a( x + 2) a x
ax + bx 1 5x 5
*e) = , (x ¹ 0, a ¹ – b); f) = , (x ¹ 0, x ¹ 1);
2(ax + bx ) 2 2 x( x – 1) 2( x – 1)
5x 15 x 2 a – 1 a2 – a
7. a) = ; b) + ;
12 xy 36 x 2 y a + 1 a2 + a
3 x 2 12 x 2 y
c) = .
xz 4 xyz
( a – b)( a + b) x – y 1
8. a) = a – b, a ¹ – b; b) = , x ≠ y;
a+b ( x – y )( x + y ) x + y
x +1 1 ( x + 2)2 x + 2 x π 2.
c) = , x ¹ –1 d) = ,
( x + 1)2 x +1 ( x – 2)( x + 2) x – 2
9. A két szám szorzata 6.
10
Rejtvény:
FOUR + FIVE = NINE R = 0, O = 9, E = 2, I = 4, N = 3
Az egyenlõség teljesül. U = 8, V = 5, F = 1
1980
+1452 A kapott szám nem osztható 9-cel.
3432
9. Vegyes feladatok
1. a) 6a2 – 13a + 6; b) a2 – 2a + 1; c) 5x2 – 2xy – 3y2;
d) x2 – x4; e) 2x3 – 2x2 – 2x; f) x3 – 1.
2. a) x2 – 10x + 25; b) 9 + 6y + y2; c) 4a2 – b2;
d) y2 – 1; e) 10002 – 4 = 999 996; f) 10 0002 – 1 = 9 999 999.
11
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
= ÊÁ d ◊ 3 ˆ˜ ◊ ÊÁ a ◊ 5 ˆ˜
5
11. (d · a) ·
8 Ë 4¯ Ë 6¯
Mindkét módszer ugyanazt eredményezi és a hasonlóság ismeretében bizonyítható,
hogy helyes eredményt kapunk mindkét esetben.
12. A téglalap területe 66 egység.
3 4 5 2010 n
13. a) 1; 2; ; ; . b) a 2010 = . c) a n = .
2 3 4 2009 n–1
100 700
14. a) (a + 1)(2a – 1)y tõ b) y = = nap alatt.
x x
7
15. A) x · y – 4; B) a2 – 8; C) a · b – 16.
12
2. Szöveges feladatok
1. Egyenletek alkalmazása feladatmegoldásban
1. Ádámnak 600, Briginek 3100 Ft van a zsebében.
2. Ágostonnak 45, Gergõnek 15 kitûzõje volt.
3. A fõrabló 336 aranyat, a 2. számú 63, a 3. számú 14, a 4. számú 7 aranyat kapott.
4. A torta 750 g-os volt. Eszti 300 g, Dávid 250 g tortát evett.
5. A gondolt szám 32.
6. 84 káposztát ettek meg együtt. A legkisebb 42, a középsõ 26, a legnagyobb pedig 16
káposztát evett.
7. Összesen 12 000 jegy volt és 10 500 db-ot adtak el.
8. Apa 38, Anya 36, Peti 13 éves.
9. Alsókukutyinnak 700, Nagykukutyinnak 2300, Kukutyinnak 1200 lakosa van.
10. A számok: 38; 40; 42; 44; 46.
Rejtvény: 1 plikk 5 plokkot ér.
13
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
5. Méregkeverés – egyenletekkel
1.
2
2. 287 g víz van az adott oldatban.
9
3. 3,75 kg 100%-os alkohol van a 25%-os alkoholban.
8
4. liter vizet kell hozzáöntenünk.
3
5. 12 kg cukor kell.
6. 7,5 kg vizet kell elpárologtatni.
7. 0,72 l 100%-os narancslevet kell hozzáönteni.
8. 17,6 l víz szükséges.
4
9. 68 %-os oldatot kapunk.
7
15
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
16
Rejtvény: A feltétel szerint az A-nál lévõ szög 180° – 4g. Kössük össze AC felezõpontját
(F) B-vel! Az ABF háromszög egyenlõ szárú, B-nél 2g és F-nél 2g nagyságú szög van.
Így az FBC ¬ = g. Ebbõl következik, hogy a BCF háromszög is egyenlõszárú, azaz BF
= 6 cm. Az ABF háromszög egyenlõ oldalú. Az A-nál lévõ szög 60° = 2g. g = 30°.
A háromszög szögei: 30°; 60°; 90°.
8. Vegyes feladatok
1. A gondolt szám 28.
2. Megtakarított pénze 1040 Ft > 1000.
3. A laboratóriumi egerek 66%-a szereti az edami sajtot.
4. Vali 130 Ft-ot fizetett.
5. Az anya 36 éves, Móni 14 éves, Norbi 12 éves.
6. Laci 7 éves.
7. Kati 11 éves, édesapja 37 éves. (A köztük lévõ korkülönbség állandó).
8. A keresett szám 35.
9. A gondolt szám 74.
*10. 448 (100a + 10a + 2a + 100 · 2a + 10a + a = 1292).
11. Az elsõ 1 óra alatt, a második 2 óra alatt, a harmadik 1 óra alatt tette meg a maga
50 km-ét.
12. a) 5 óra 15 perckor találkoznak.
b) 6 óra 30 perckor érkezik a hír a városba.
13. 50 dkg cukor szükséges.
2
14. 11 % -os lesz az oldat.
3
15. a) Semmit nem kell hozzáönteni.
b) 0,25 l 40%-os oldat kell, hogy 30%-os oldatot kapjunk.
c) 1 l 40%-os oldat kell, hogy 35%-os oldatunk legyen.
d) A 25%-os oldathoz akármennyi 40%-ost öntünk, soha nem kapunk 40%-os oldatot.
16. 10%-osból 25 g és a 40%-osból is 25 g vagy 37,5 g 20%-os és 12,5 g 40%-os keveréke
ad 25%-os összetételt.
17. Együtt 12 óra alatt végeznek.
18. Lili egyedül 12 óra alatt lenne kész.
19. A keresett szög nagysága 130°.
20. a = 50°, b = 10°, g = 120°.
21. A sokszög 31 oldalú.
22. A szobák alapterülete: 12,96 m2 és 25 m2.
17
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
3. Halmazok, kombinatorika
1. Halmazok
1. a) Legkevesebb kettõt kell elvenni, a 6. és 8. sorszámút.
b) Legkevesebb kettõt, az 5.-et és 7.-et kell elvenni.
c) Legkevesebb négyet, az 5., 7., 8. és 9. sorszámút kell elvenni.
d) Legkevesebb 6-ot kell elvenni, 1., 2., 5., 6., 7., 9. sorszámúakat.
e) Nem kell elvenni egyet sem.
2. 1 B, 2 D, 3 A, 4 C
3. a) b) 1 nem prím, 3-nál nem nagyobb, 3-nak nem több-
szöröse.
2 prím, 3-nál nem nagyobb, 3-nak nem többszöröse.
3 prím, 3-nál nem nagyobb, 3-nak többszöröse.
4 nem prím, 3-nál nagyobb, 3-nak nem többszöröse.
5 prím, 3-nál nagyobb, 3-nak nem többszöröse.
6 nem prím, 3-nál nagyobb, 3-nak többszöröse.
18
2. Beszéljünk helyesen a matematika nyelvén!
1. Azonos jelentésûek az A), E), F), ill. a C), D).
(A B) állítás jelentése semelyik másikkal nem egyezik meg.)
2. a) Októberben lesz olyan nap, amikor nem esik az esõ.
b) A héten a postás minden nap 10 óra elõtt jött.
c) Nincs olyan tyúk, amelyik naponta 1 tojást tojik.
d) Nem minden nyáron van olyan nap, amikor legalább 40° van.
3. a) Minden négyzet rombusz. Igaz
Nem minden négyzet rombusz. Hamis
b) Van olyan egyenlet, amelynek nincs megoldása. Igaz
Nincs olyan egyenlet, amelynek nincs megoldása. Hamis
c) Minden 3-mal osztható szám osztható 6-tal is. Hamis
Nem minden 3-mal osztható szám osztható 6-tal is. Igaz
d) Van olyan pont, amelyik egyenlõ távolságra van a négyszög
minden csúcsától. Igaz
Nincs olyan pont, amelyik egyenlõ távolságra van a négyszög
minden csúcsától. Hamis
4. Nóri kedd délután sportol, franciát tanul, nem járt Shakespeare szülõházában. Nóri ott
lehet a farsang szervezõi között.
5. a) Ha egy szám osztható 15-tel, akkor osztható 9-cel. Hamis
Ha egy szám osztható 9-cel, akkor osztható 15-tel. Hamis
b) Ha egy pont rajta van egy szög szögfelezõjén, akkor egyenlõ
távolságra van a szög két szárától. Igaz
Ha egy pont egyenlõ távolságra van egy szög két szárától,
akkor rajta van a szög szögfelezõjén. Igaz
c) Ha egy szám pozitív, akkor nagyobb 1-nél. Hamis
Ha egy szám nagyobb egynél, akkor pozitív. Igaz
d) Ha egy négyszög paralelogramma, akkor a négyszög trapéz. Igaz
Ha egy négyszög trapéz, akkor a négyszög paralelogramma. Hamis
6. a) Kettõt, a pirosat és a zöldet kell elvenni.
b) Nem kell elvenni egyet sem.
c) Kettõt, a zöld és kék lyukas lapot.
d) Kettõt, a kis kék háromszöget és a lyukas kék négyszöget.
e) Egyet, a kék kört.
f) Kettõt, a kék kört és a kék négyzetet.
7. Elegendõ az 50 + 100 feliratú dobozból egy érmét kihúzni és megnézni.
Ha 50-est húzunk, akkor abban a dobozban 50 + 50 van. Ekkor az 50 + 50 feliratúban
100 + 100, a 100 + 100 feliratúban 50 + 100 van.
Ha az 50 + 100 feliratú dobozból 100-ast húzunk, akkor abban a dobozban 100 + 100
van, az 50 + 50-es feliratúban 50 + 100 és a 100 + 100 feliratúban 50 + 50 van.
Rejtvény: A nõ gyalogos volt.
19
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
4. Hányféleképpen választhatunk?
1. 6 · 3 · 2 = 36.
2. a) 63 = 216; b) 6 · 6 · 3 = 108; c) 6 · 6 · 5 = 180.
3. a) Reggelihez 5-féle, ebédhez 4-féle, vacsorához 3-féle formában választhatunk
gyümölcsöt.
b) Egyfajta gyümölcsbõl 60-féle „gyümölcsmenü” állítható elõ, ezért legkevesebb 7-féle
gyümölcsöt kell ennünk. (Egy év 365 vagy 366 nap)
4. 24-féle háromjegyû szám, ebbõl 6 páros.
5. 10 háromszöget.
6. 3 megfelelõ paralelogramma létezik.
7. 100-féle módon választhatók ki a lift utasai.
8. a) 120-féle különbséget írhatunk fel, de ezek közül 12-nek az eredménye (kiszámított
különbség) kétszer szerepel, azaz 108 különbözõ kiszámított különbség van.
b) 543 – 12 = 531.
9. a) 21; b) 45; c) 105.
10. A Nekeresd SC 11 pontot szerzett.
11. 6 csapat játszott.
12. 5 döntetlen (3a + 2 · (45 – a) = 130; ahol a a nyertes meccsek száma.)
13. 6 csapat játszott (1 csapat nem szerzett pontot).
Rejtvény: Nem csak egymással játszottak.
20
5. a) 23 oldalt; b) 100 oldalt; c) 252 oldalt.
6. a) 12; b) 36.
7. 16.
8. a) 9; b) 90; c) 189; d) 1089.
9. Ha az elsõ három számjegyre vonatkozik a feltétel, akkor 64 ilyen szám van, ha az utolsó
három számjegyre igaz a feltétel, akkor is 64 ilyen szám van. Összesen 128 ilyen szám
van 1000 és 9999 között.
Rejtvény: 1001 számban szerepel 1-es 999 és 2009 között.
7. Vegyes feladatok
1.
22
4. Geometria I.
1. A terület
1. a) 20 cm2; b) 6 cm2; c) 12 cm2.
2. a) 20 cm2; b) 11 cm2; c) 18 cm2; d) 24 cm2.
2
3. 4 cm.
7
4. TA = 16(p + 4) TB = 18(p + 4) TA < TB.
5. Összekötjük a kiválasztott csúcsot a szemközti oldal felezõpontjával.
6. 20 cm2.
7
7. m2 .
24
8. 4 cm és 7 cm.
9. A kapott háromszög területe az eredeti háromszög területének hétszerese. (T = 7t)
10. 50 cm2.
11. TAHD = THCD = 252 TIJC = TGFH = 6,25 cm2 TIGHJ = 12,5 cm2
TIBE = 12,5 cm2 TAEGF = 12,5 cm2.
12. A kapott háromszög területe az eredeti háromszög területének 18-szorosa.
Rejtvény:
2. Négyzetgyökvonás
1. a) 36 = 6; b) 81 = 9; c) 144 = 12;
d) – 100 = –10; e) –25 nincs értelmezve; f) – –16 nincs értelmezve.
2. a) 20; b) 25; c) 14; d) 30;
e) 40; f) 500; g) 140; h) 6000.
7
3. a) ; b) 3; c) 15; d) 3;
5
e) 0,6; f) 0,09; g) 0,04; h) 0,03.
9 5 45 1 3 8
4. a) ◊ = ; b) ; c) ; d) .
4 7 28 4 2 15
23
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
1
c) 0,4 < 0,25 = < 0,5.
2
d) 5 = 25 = 52 = ( 5 )2 .
1
e) - 16 < - 32 < -2 < - .
4
2
1 Ê 1ˆ .
f) = ÁË ˜¯ < 0,1 < 0,09.
100 10
6. a) H; b) H; c) I; d) H;
e) H (pl.: 2 ◊ 8 = 16 = 4 ).
7. a) 10 cm; b) 3 -szorosára.
8. Az oldalak megkétszerezésével a négyzet területe négyszeresére változik. Ha a terü-
letet kétszerezzük 2 -szörösre változnak az oldalak.
9. 2 -szörös a sugár.
10. 1 < 3 < 2, mert 1 <3<4
1,7 < 3 < 1,8, mert 2,89 < 3 < 3,24
1,73 < 3 < 1,74, mert 2,9929 < 3 < 3,0276
1,732 < 3 < 1,733, mert 2,999824 < 3 < 3,003289
3 » 1,732.
. .
11. a) 2,256 racionális b) 3,13 racionális c) 10 irracionális
d) 625 racionális e) – 75 irracionális f) 1,1010010001 … irracionális.
Rejtvény: Elég sokszor megismételve az eljárást a 1,4142 … értéket kapja, ami 2
értékéhez közelít.
24
3. Pitagorasz tétele
1. a) 17; b) 20; c) 8.
2. e » 11,314 m.
3. A másik oldal 84 cm. T = 1092 cm2. K = 194 cm.
4. a) x = 37; b) y = 3; c) z = 12; d) k = 12.
5. a) 21 + 45 + 48 + 2 · 31,9 + 2 · 51 = 279,8 » 280 (cm);
b) 4 · 50 + 2 · 12 + 2 · 48,54 = 321,08 » 321,1 (cm).
6. 25,02 m hosszú a huzal.
7. 2,5 cm. (Ha középpontosan tükrözzük az átfogó felezõpontjára a derékszögû három-
szöget, akkor téglalapot kapunk.)
8. 9-féle különbözõ hosszúságú szakasz jelölhetõ ki.
1 cm, 2 cm, 3 cm, 2 cm, 5 cm, 8 cm, 10 cm, 13 cm, 18 cm.
9. A kötél hossza » 100,065 m » 100 m 10 cm.
10. A park területe 2,4 ha.
11. A létra 2,96 m magasan ér a falhoz.
Rejtvény
Az a oldalú négyzet B csúcsából b-t vissza-
mértünk (F), D csúcsán túl b-vel meghosz-
szabbítottuk az a oldalt (E).
ABFè @ FIGè @ EHGè @ ADEè, mert két olda-
luk és a nagyobbikkal szemben fekvõ szögük
egyenlõ. Az egybevágóságból következik,
hogy FG = c.
Tehát AFGE négyszög minden oldala c.
A derékszögû háromszögben a + b = 90°.
A G-nél lévõ a¢ = a. (váltószögek az F-nél és
G-nél lévõ szögek)
Az ábráról leolvasható, hogy az AFGE négy-
szög minden szöge derékszög és minden
oldala c, tehát négyzet.
Az ABF háromszöget A körül 90°-kal elfor-
gatva ADE háromszöget kapjuk, az FIG há-
romszöget G körül – 90°-kal elforgatva EHG
háromszöget fedjük le. A HJG háromszög
helyben marad. Így a2 + b2 = c2.
25
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
4. A Pitagorasz-tétel alkalmazásai
1. e » 9 cm.
2. AB = 2 · 32 = 2 · 4 · 2 » 11,31 (cm).
K = 29,31 cm T = 39,59 cm2.
3. a) CD = 3 cm; b) BD = 34 » 5,83 (cm).
4. T = 50 cm2 K = 31,4 cm.
5. a) » 5,83; b) » 6,71; c) » 6,4; d) » 6,08.
6. a) d = 20; b) 0 (8; 9).
7. a) kívül; b) rajta; c) belül; d) rajta.
8. A létra hossza » 6,32 m.
9. Ha az adott oldalak befogók, akkor a harmadik oldal, az átfogó 17,69 cm.
Ha a 13 cm-es oldal átfogó, akkor a harmadik oldal, ami így befogó 5 cm.
10. 8 cm-re van az adott húr a kör középpontjától.
11. 41 km-re van a kikötõtõl.
Rejtvény:
A tévé vízszintes oldala 4x, a függõleges oldala 3x
(4 x )2 + (3 x )2 = 82 4x = 65,6 cm
25 x 2 = 82 3x = 49,2 cm
5x = 82
x = 16,4
Ha a = 65 cm, akkor nem fér be a tévé.
Ha a > 65 cm és b = 65 cm,
akkor vehetünk ilyen tévét.
5. Vegyes feladatok
1. a) Derékszögû háromszög, amelyen az a = 10 cm az átfogó.
b) ma = 4,8 cm mb = 8 cm mc = 6 cm.
c) T = 24 cm2.
2. 50 cm2.
r ◊ ( a + b + c)
3. a) T = T = 30 cm2.
2
b) c = 5 cm, T = 6 cm2, r = 1 cm.
4. a = 5 cm K = 20 cm.
5. A létra hossza 40 m » 6,32 m.
» 1,1 m-rel kerül lejjebb a létra teteje.
26
3
6. m magasan tört el.
4
7. » 1,87 m magasan van.
8. A belógás » 2,78 m.
*9. r2 – (r – 2) 2 = 8,52
r » 19,06 cm
r » 19 cm
A labda átmérõje » 38 cm.
10. e = 13 cm
e◊f 120 3
Tt = a · b Td = f= cm = 9 cm » 9,23 cm
2 13 13
15. a) 2 m; b) 1 m;
2
2
c) 1,5 m » 1,22 m; d) m » 1,73 m.
3
27
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
5. Térgeometria
1. Testek csoportosítása
1. henger; henger és kúp; kúp (csonka kúp) és henger; csonkagúla; henger, gömb
és csonkakúp palástja
2. hasáb, henger, kúp; hasáb, henger, gúla, gömb; hasáb, henger, kúp, gúla; hasáb,
gúla
3. a) I; b) I; c) H; d) H; e) I.
4. a) – C); b) – G); c) – D); d) – H).
5. a) b)
vagy vagy
4 cm 4 cm 4 cm
4 cm
3 cm 3,5 cm
6 cm 7 cm
c)
vagy
6. Pl.:
a) Az alaplappal párhuzamos síkkal.
b) Az alaplapra merõleges, az alapéllel párhuzamos, de a magasság egyenesére nem
illeszkedõ síkkal.
c) A magasság egyenesét tartalmazó bármely síkkal.
d) Három oldalélt és az alaplapot metszhetjük a síkkal.
e) Hatszög metszetet nem állíthatunk elõ, ugyanis a négy oldalélt az alaplappal nem
párhuzamos síkkal metszve az alapsíkot a testen kívül fogja metszeni.
7. a) 5 cm b) 5 cm c) » 5,1 cm
8. M = 5 cm;
a = 13 cm;
a d = 24 cm
5 cm
12 cm
40 000 km
9. ª 6667 km
6
28
Rejtvény: Ragasszuk a golyónégyeseket külön-külön a hatosokra hosszában szimmet-
rikusan. Az így keletkezett két egybevágó idomot egymásra merõlegesen helyezzük. Így
ragasztjuk össze.
3. 4.
felülnézet oldalnézet felülnézet oldalnézet
3. A) 4 B) 6 C) 5 D) 1 E) 2 F) 3
Az A) és a D) kivételével a figurák oldalnézete az adott képekkel megegyezik.
A) D)
3 cm 3 cm 4 cm 4 cm
2 cm 2 cm 3 cm 3 cm
2 cm 2 cm
3 cm
29
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
6. a) b) c)
b) 5 dm; 5 2 dm; 5 3 dm
30
b) 5; 12; 13; 20; 5 17 = 425; 4 34 = 544; 569
E F
3
A 8 B
Rejtvény: é = 11; l = 7; cs = 6
Testek hálója
1. a) 7
b)
4
6 6
4
4
4 6 6
6
4 4 4 4
4 6 6
7 4
4
4 6 6 4
4
7
c) d)
4 4 8 8
4 4
4 4 4 4 4 4 4 4 4
4
4 4 4 8
4 2 4 4
4 4 4 4
4 4
4 4 4 4 4 4 4 4
8 8
4
31
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
3. a) 4 ¡ 5 ¡ 7 = 140 b) 3 ¡ 5 ¡ 7 = 105
c) 7 ¡ 9 ¡ 11 = 693 d) 4 ¡ 7 ¡ 6 ¡ 8 = 1344
4. Pl.:
9 9 9 9
7 7
9 9 9
7 7
9 9 9
4 4 7
9 9 9
9
5. a) 2 17 b) 3 10 c) 9p 2 + 64 ª 12, 36
6. A 3. kockát.
7. a) b) c)
8 6 7
8 8 5 5 3 3 6 3 3
5 6
8 3 3
35
3
5. Testek felszíne
1. a)
100 5 45
100
5 5
4500 cm2
40 1800 cm2
2475 cm2 55
5
5
225 cm2 5
45 2300 cm2 45
45
100
32
b) 15 625 cm2 = 1,5625 m2
c) Feltéve, hogy a „test” minden lapját egy darabból vágjuk ki, és az egyes részeket
célszerûen helyezzük el, a szabáshoz 136 cm » 140 cm anyagot kell venni az ábra
17 182, 5
szerint. Ha csak 10%-os ráhagyást számolunk, akkor ª 115 (cm), de ekkor
150
az egyes részeket több darabból hoznánk össze.
2. a = 253 cm; b = 182 cm; c = 38 cm. A doboz felszíne 12,5152 dm2 » 13 dm2.
3. a) A csomag alapterülete 180 ¡ 30 cm2, magassága 12 cm.
A =2 ¡ (180 ¡ 30 + 180 ¡ 12 + 30 ¡ 12) cm2 = 15 840 cm2 = 1,584 m2.
b) a = 180 cm; b = 84 cm; c = 30 cm; A = 46 080 cm2 = 4,608 m2.
3,024 m2 papírt takarítanak meg.
4. a) 12a = 60 cm
12a = 5 cm
A = 6a2 = 150 cm2
b) 4(2x + 2x + x) = 60 cm
4(2x + 2x + )x = 3 cm
a = 6 cm; b = 6 cm; c = 3 cm; A = 144 cm2.
c) 4(3x + 2x + x) = 60 cm
4(2x + 2x + )x = 2,5 cm
a = 7,5 cm; b = 5 cm; c = 2,5 cm; A = 137,5 cm2.
5. Az élek: a; 2a; 3a.
a) 4a + 4a + 6a = 168 cm; a = 12 cm; 2a = 24 cm; 3a = 36 cm;
A = 2 ¡ (36 ¡ 24 + 24 ¡ 12 + 12 ¡ 36) cm2 = 3168 cm2.
b) 4a + 4 ¡ 2a + 4 ¡ 3a = 168 cm; a = 7 cm; 2a = 14 cm; 3a = 21 cm;
A = 1078 cm2.
c
6. a + 3 = 1,5b = .
2
a = 6 cm; b = 6 cm; c = 18 cm.
A téglatest felszíne: 504 cm2.
A kocka felszíne: 486 cm2.
A felszín 18 cm2-rel csökkent.
7. A = 2 ¡ r2p + 2rp ¡ M = 2rp(r + M) » 395,64 cm2.
8. A1 = 2 ¡ 8 ¡ p ¡ (8 +8) cm2 = 256p cm2;
A2 = 2 ¡ 4 ¡ p ¡ (4 +16) cm2 = 160p cm2.
A1 > A2.
Ha az átmérõt kétszerezzük (a magasság marad ugyanannyi) nagyobb felszínt kapunk,
mint akkor, ha az átmérõ nem változik, de a magasságot kétszerezzük.
9. a) Akocka = 6 ¡ 82 cm2 = 384 cm2;
Ahenger = 2 ¡ 4 ¡ p ¡ (4 + 8) cm2 » 301,6 cm2.
Akocka > Ahenger.
A kockához kell több festék.
33
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
3
3◊3◊
b) Ahasáb = 2 ¡ 2 + 9 ¡ 8 cm2 » 79,8 cm2;
2
Ahenger = 2 ¡ 2 ¡ p ¡ (2 + 8) cm2 » 125,7 cm2.
Akocka < Ahenger.
A háromszög alapú hasábhoz kell kevesebb festék.
10. A’ = Akocka – 2Tkör + Kkör ¡ 6 » 266,24 cm2.
11. A’ = Akocka – 6 ¡ 102 + 6 ¡ (4 ¡ 10) ¡ 5 cm2 = 3000 cm2.
Akocka
12. a) A’ = + Ttéglalap » 4,41 dm2.
2
a2 a◊a◊ 3
b) A’ = 3a2 + 3 + » 5,36 dm2.
2 2
e◊f
13. a) A =2 ¡ + 4a ¡ M = 248 cm2.
2
b) e = 4 2; f1 = 8; f2 = 28; f = f1 + f2.
e◊f
A =2 ¡ + 2(a + b) ¡ M » 245,82 cm2.
2
14. » 273 cm2.
Rejtvény: 2009 = 72 ¡ 41
1 ¡ 1 ¡ 2009; 1 ¡ 7 ¡ 287; 7 ¡ 7 ¡ 41; 1 ¡ 41 ¡ 49.
4-féle téglatest rakható ki 2009 egységkockából.
6. A gúla felszíne
1. 75 142,5 m2.
2. 4 3 dm2 .
3. 56,25%-kal nõ a felszín.
4. » 3,37 cm élû kocka felszínével egyezik meg.
1
5. része.
4
*6. a)
4 cm
4 cm
4 cm
8 cm 5 cm 8 cm 5 cm 8 cm 5 cm
A téglatestnek 3 különbözõ lapja van. Egy ilyen lapnak a csúcsait bármely más
csúccsal összekötve egybevágó testeket kapunk. Összesen 3-féle gúlát kaphatunk.
34
b) (1) (2) (3)
80 8
105 105
41 80 8 41
41 105 5 105
4 105 4 89 41
8 5
8
5 89
5 4 80
89 89 4
105 80
7. Testek térfogata
1. Egyedi eredmények. Mérjék az edény átmérõjét és magasságát.
2. V = 216 cm3. Ekkora a térfogata egy 6 cm élû kockának.
3. Az akváriumba 144 l víznek kell beférni, tehát
a) Vakvárium > 144 dm3. Az elsõ nem jó.
A második akváriumban 38 cm magasan álljon a víz.
A harmadikban 43,1 cm lenne a vízmagasság.
A második a jobb.
b) m1 = 11,5375 kg; m2 = 28,13312 kg; m3 = 37,16 kg.
4. A) 156,1 cm3; B) 2962,1 cm3 » 3 dm3;
C) 468 cm3; D) 424,35 cm3.
5. V = 108p dm3 > 300 l. Elegendõ 1 napra a hordó víz.
6. I. M1 = 5 cm; d1 = 15 cm; V1 = 281,25p;
II. M2 = 15 cm; d2 = 5 cm; V2 = 93,75p.
V1 > V2.
7. Vk = 3,52 ¡ 12 ¡ p; Vp = 152 ¡ p ¡ m.
3,52 ¡ 12 ¡ p = 152 ¡ p ¡ m; m = 0,65 cm.
6,5 mm vastagon fedi le a pizzát.
R2
8. r2p ¡ M; R2p ¡ M; = 1,69.
r2
A hozzávalókból 1,69-szoros kell.
35
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
g kg
9. 1, 36 = 1360 3 .
cm3 m
Rejtvény: Feltöltjük a hengert a labda átlagsûrûségénél nagyobb sûrûségû folyadékkal. Így
a labda kikerül a hengerbõl.
8. A gúla térfogata
*1.
Alaplap területe (Talap) 15 cm2 3 dm2 150 cm2 27 cm2 250 dm2 4,8 dm2
Testmagasság (M) 4 cm 25 cm 9 cm 20 cm 12 dm 2 dm
Térfogat (V) 20 cm3 2,5 dm3 450 cm3 180 cm3 1 m3 3200 cm3
*2.
Alaplapél (cm) 7 10 2 8 4 2 5 2 5 10,6
Oldalél (cm) 9,4 59 6 5 5 13 7,9 8,1
Testmagasság (cm) 8 3 34 – 3 12 7,05 3
Felszín (cm2) 171,22 216,6 27,66 – 78,64 226,4 100 243
Térfogat (cm3) 130,67 100 7,7 – 32 200 58,75 113,12
*3. Vg = 72 cm3.
*4. a) V = 30 cm3; A = 65,4 cm2.
b) V = 320 cm3; A = 310,5 cm2.
c) V = 64,8 cm3; A » 110 cm2.
2
*5. (Vt – Vg)r = V ¡ r. A levágott rész tömege 32,256 kg.
3 t
*6. a) 2 cm.
b)
2
2
4
c) cm3.
3
d) 4 3 cm2.
7. Szabályos tetraéder.
2 64
a = 4 2 cm; M = a ; A = 32 3 cm2 ; V = cm3 .
3 3
36
8. a) RI =4,12 cm; RO = 6 cm = DO; AO = 5,2 cm = IO.
b) D
c) V = 23,04 cm3.
9. a) A » 56,4 cm2; V = 24 cm3. b) A = 96 cm2; V = 48 cm3.
10. Nyolcad része.
11. a) Oktaédert kapunk.
b) A maradék test felszíne az eredetinek a fele.
c) A maradék test térfogata fele az eredetinek.
12. a) Négyszeresére; b) kétszeresére; c) nyolcszorosára nõ.
Rejtvény: Egyenlõ oldalú henger (magasság = átmérõ)-bõl olyan test alakítása, mint a
csavarhúzó feje.
N a3 a
6. 6 = = 2
= Æ a = 36.
M 6a 6
7. t
t
A
a a =3
B
b b
b2p a b
a) b2p ¡ a = A; a2p ¡ b = B; 2
= = 3.
a pb a
2 ◊ ( 3 a )2 ◊ p + 2 ◊ 3 a ◊ p a 9 a2 + 3 a2 12 a 2
b) b = 3a; = 2 = = 3.
2 ◊ a ◊ p + 2 ap ◊ 3 a
2 a + 3a 2 4 a2
25 125
8. A = ◊ 4 + 2 ◊ 2, 5 ◊ 31, 25 cm2 ª 106 cm2 ; V = cm3 .
2 2
37
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
38
7. a) Ha a rövidebb oldal körül forgatunk, a lehetõ legnagyobb a felszíne. Ekkor a térfogat:
V = 75p cm3.
b) Ha a hosszabb oldal körül forgatunk, akkor a lehetõ legkisebb a felszíne. Ekkor a tér-
fogat: V = 45p cm3.
8. a) a = 1 cm; A = 6 cm2; V = 1 cm3.
3 27 2
b) a = cm; A = 27 cm2; V = cm3.
2 4
c) a = 3 cm; A = 18 cm2; V = 3 3 cm3.
39
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
6. Statisztika, valószínûség
1. Adatok elemzése
1. a) A Vörös-tenger a legmelegebb, a Balti-tenger a leghidegebb.
b) 4 tenger nem melegebb 25 °C-nál.
c) Módusz 24, medián 24,5.
2. A szavazatok megoszlása (tankönyvi adatok javítva)
1. 16%; 2. 30%; 3. 20%; 4. 17%; 5. 17%.
a) 16% ® 57,6°; 30% ® 108°; 20% ® 72°; 17% ® 61,2°; 17% ® 61,2°.
2.
1.
3. 5.
4.
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
Ország- Dóm tér Mátyás-templom, Érseki Pannon- Esztergomi Lánchíd
ház (Szeged) Halászbástya pincerendszer halmi bazilika
(Eger) fõapatság
4. A) I; B) H; C) H; D) I.
*5. a) Az októberi számrejtvényt beküldõk száma novemberben 192-vel csökkent.
b) a + b + x £ 515 – 312; x akkor maximális, ha a = b = 0.
Okt. (500)
Szept. (515) Legfeljebb 203 olyan tanuló lehetett, aki csak szeptemberben
b d
küldött be megoldást.
x 312 c
a
e
Nov. (401)
40
c) Hasonló ábrával és meggondolással kapjuk, hogy legfeljebb 266 tanuló lehet.
d) Pl.: A sudoku hibátlan megoldásainak száma hány %-a a sudokura beküldött összes
megoldás számának?
6. a) 20% b) nem c) 2006., 2007., 2008. és a 2009. évben.
d) 1,9-szeresére nõtt. e) 159,12 km. f) 4,12-szorosára.
7. a) 2004-ben. b) 2007-ben. c) » 30%.
d)
e) 81,6%.
*f) Kisebb a termés, nagyobb az ár, ezért kevesebbet vásárolnak.
g) • 2002– 2004, 2005– 2006, 2007– 2008 között mindkettõ nõtt.
• 2004– 2005 között mindkettõ csökkent.
• 1996 április-tól1999 végéig a zöldségtermelés nõtt, a gyümölcstermelés
csökkent,
• 2000– 2002 ugyancsak.
• 1995 közepétõl 1996-ig és 1999– 2000 között a zöldségtermelés csökkent, a gyü-
• mölcstermelés nõtt.
.
8. a) Az átlag 103,3.
b) Módusz 80, medián 90.
c) A középértéket ebben a feladatban a medián jellemzi legjobban. (7-szer fizetett
80 Ft-ot, 4-szer 90 Ft-ot és 4-szer fizetett 100 Ft feletti összeget.)
d) gyakoriság
8
7
6
5
4
3
2
1
0
80 90 120 130 260 adatok
9. a) A Fanyûvõ Bt. 15 000 Ft/m3 egységáron, a Favágó Társaság 16 000 Ft/m3-ért árulta.
b) 6,25 m3 fáért 96 000 Ft-ot fizettek. Átlagár: 15 360 Ft/m3.
10. a) Módusz: 5; medián: 5; átlag: 4,57.
.
b) Szeptember: 4,5; október: 5; november: 4,25; december: 4,5; január: 4,6.
c) Nem. A félévi átlag 4,57. A havi átlagok átlaga » 4,58.
11. a) 20; b) 29; c) 39.
12. (2009 + 2009 + x) : 3 = 2010; x = 2012.
41
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
2. Mennyi a valószínûsége?
1. a) gyakoriság
40
30
20
10
0
0 fej 1 fej 2 fej esemény
1
3. a) Elmélet szerint .
2
1
b) A relatív gyakoriságok átlaga jobban megközelíti az -et.
2
4. Az osztályba 26 tanuló jár.
14 12 4 22
a) ª 0, 54; b) ª 0, 46; c) ª 0,15; d) ª 0, 85.
26 26 26 26
42
1 1 2 5
5. b) A : ; B: ; C : ; D: .
2 6 3 6
18 1 50 5 10 1 6 1 42 7
6. a) = ; b) = ; c) = ; d) = ; e) = .
90 5 90 9 90 9 90 15 90 15
7. 50 féle párosítás lehetséges.
19 15 35 22
a) = 0, 38; b) = 0, 3; c) = 0, 7; d) = 0, 44.
50 50 50 50
5◊4 4 5 ◊ 4 ◊ 3 ◊ 2 ◊1 24
8. a) = ; b) = ; c) 0.
5◊5 5 55 625
1 1 1
9. a) ; b) ; c) .
12 6 4
1
10. .
4
1
11. .
4
6 1 3 1
* 12. a) = ; b) = .
12 2 12 4
6 3
* 13. = a valószínûsége, hogy valamelyik nyer.
8 4
3
* 14. .
4
1
* 15. .
3
Rejtvény: Nincs igaza, mert páros szám+páratlan szám és páratlan szám+páros szám
ugyanannyiszor fordul elõ (igen sok kísérlet esetén) mint a páros+páros és párat-
lan+páratlan (2-2 esemény).
43
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
7. Geometria II.
1. Az eltolás
1. Az elsõ két egymással szembe nézõ madár-minta együtt a legegyszerûbb sablon. Ezt
a sablont vonalzó mellett mozgatta. (A 2-szerese, 3-szorosa és 6-szorosa is elfogadható.)
2. y
11 C’’’
10
9
b)
8
7 F
C = A’’’
6
d)
5
4 C’ = B’’’
3
D
2
A = C’’ 1
a)
E
–7 –6 –5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 6 7 8 x
–1
–2 B = A’
c) –3
–4
B’
A’’ –5
B’’ –6
3. a) y
7
D’
6
D P’
5
A’ P
4 C’
A 3
2
C
1
–7 –6 –5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 6 7 8 x
–1
–2
B’
B –3
b) A(– 5; 3) A’(1; 4)
B(– 2; – 2) B’(4; – 1)
C(1; 3) C’(7; 4)
D(– 2; 5) D’(4; 6)
P(x; y) ® P’(x + 6; y + 1)
44
4. y
C’’ 8
C
7
6
C’
b)
5
4
3
A 2 a)
A’’ 1
A’ = B’’ = C’’’ B
–9 –8 –7 –6 –5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x
–1
–2
–3
B’
–4
–5
–6
A’’’ –7
c)
–8
B’’’
–9
1; 1
2; 1
2; 0
2. A vektorok
1. a) Egyenlõ irányúak:
° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °
(1) AB ; BC ; AC ; HI ; ID ; HD ; GF ; FE ; GE . (1) AB ; BC ; AC ; FD.
° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °
(2) AH ; HG; AG ; BI ; IF ; BF ; CD; DE ; CE . (2) BA ; CB ; CA ; DF .
° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °
(3) BA ; CA; CB ; DI ; IH ; DH; EF ; FG ; EG . (3) AF ; FE ; AE ; BD.
° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °
(4) HA; GH; GA ; IB ; FI ; FB; DC; ED ; EC . (4) FA ; EF ; EA ; DB.
° ° ° °
(5) CD; DE ; CE ; BF.
° ° ° °
(6) DC; ED; EC ; FB.
b) Egyenlõ hosszúak:
° ° ° ° ° ° ° ° ° °
(1) ¥ AB ¥ = ¥ BC ¥ = ¥ HI ¥ = ¥ ID ¥ = ¥ GF ¥ = ¥ FE ¥ = (1) ¥ AB ¥ = ¥ BC ¥ = ¥ FD ¥ = ¥ CD ¥ =
° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °
(1)= ¥ AH ¥ = ¥ HG ¥ = ¥ BI ¥ = ¥ IF ¥ = ¥ CD ¥ = ¥ DE ¥ (1)= ¥ DE ¥ = ¥ EF ¥ = ¥ FA ¥ = ¥ BD ¥ = ¥ FB ¥
(1) és az ellenkezõ irányúak. (1) és az ellenkezõ irányúak.
° ° ° ° ° ° ° ° °
(2) ¥ AC ¥ = ¥ CE ¥ = ¥ EG ¥ = ¥ GA ¥ = ¥ BF ¥ = ¥ HD ¥ (2) ¥ AC ¥ = ¥ CE ¥ = ¥ AE ¥
(2) és az ellenkezõ irányúak. (2) és az ellenkezõ irányúak.
45
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
c) Azonos vektorok:
° ° ° ° ° ° ° ° °
(1) AB = BC = HI = ID = GF = FE . (1) AB = BC = FD.
° ° ° ° ° ° ° ° °
(2) BA = CB = IH = DI = FG = EF . (2) BA = CB = DF.
° ° ° ° ° ° ° ° °
(3) AH = HG = BI = IF = CD = DE . (3) AF = FE = BD.
° ° ° ° ° ° ° ° °
(4) HA = GH = IB = FI = DC = ED. (4) FA = EF = DB.
° ° ° ° ° °
(5) AC = HD = GE. (5) CD = DE = BF.
° ° ° ° ° °
(6) CA = DH = EG. (6) DC = ED = FB.
° ° °
(7) AG = BF = CE.
° ° °
(8) GA = FB = EC.
° ° ° ° ° ° °
2. a) c = d ; ¥ a ¥ = 4; ¥ b ¥ = 20; ¥ c ¥ = 20; ¥ d ¥ = 20; ¥ e ¥ = 20 .
° ° ° ° ° ° ° ° °
b) b = e ; c = d ; ¥ a ¥ = 29; ¥ b ¥ = 34; ¥ c ¥ = 34; ¥ d ¥ = 34; ¥ e ¥ = 34 .
3. y
4
°
3 a
°2 °
a 1 a a)
b)
–5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 x
° –1
a
d) –2
°
–3
a c)
–4
4. y
7
6
O’(–3; 5) 5 °
A’ 4
v
3
2 ° B
v
1
O
–5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 x
–1
A
–2
°
–3 –v
–4
–5
46
5. y
7
6
C
5
A
4
3
2
1
C’
A’ B
–5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x
–1
–2
–3
–4
–5
B’
6. y
3
D’ C’
2
1
D A’ B’
–5 –4 –3 –2 –1 C1 2 3 4 5 x
–1
–2
–3 B
A
a) A(– 5; – 3) A’(0; 0)
B(0; – 3) B’(5; 0)
C(0; 0) C’(5; 3)
D(– 5; 0) D’(0; 3)
b) A képpontok x koordinátája 5-tel, y koordinátája 3-mal nagyobb.
7. y
S’’ 6
S*
5
P’’ 4 R’’ = P* R*
3 °
b
S = Q’’ 2 S’ = Q*
1
°
P R = P’ a R’
–5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 x
–1
–2
Q Q’
47
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
9. a) (– 2; 2) pontba érkezik.
° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° ° °
b) P(8; 9)-ba, pl. a , a , a , b , b, b, b, b, b, a , b, a , b, c .
° ° ° ° ° °
O(0; 0)-ba, pl. a , b , b , c , c, d.
° ° ° ° ° °
R(– 2; – 5)-ba, pl. c , c , d , c, c, c.
Rejtvény:
A D
B C
D’ C’
A A’ B B’ A A’ B B’ A B
° ° °
v v v
A’ B’
G JJG G JJG G JJJG
v ª AB v ª AB v ª DB
JJG JJJG
G AB G 3 JJG G DB
v = v = AB v =
2 4 2
C’
C
B’
A’
A
5. 1. B ponton át húzzunk a-val párhuzamost (e), ez a kört két pontban metszi, B’ és B’’
pontokban. Ezeken keresztül AB-vel párhuzamost húzunk és az AB szakasz hosszát
a képpontokból a megfelelõ irányban rámérjük ezekre az egyenesekre.
2. Lehetséges, hogy csak egy közös pontja lesz az a ª e egyenesnek és a k körnek.
Ekkor egy megoldást kapunk.
3. Lehet, hogy nincs közös pont, ekkor nincs megoldás.
48
6. a) 2 megoldás. b) 1 megoldás. c) 0 megoldás.
1 5 K 8a 4
7. a) -szorosa. b) . c) = = .
3 3 k 6a 3
4 2
8. = .
6 3
9. A szerkesztésekhez vázlatot készítünk, elõször a színessel jelzett háromszöget
szerkesztjük meg.
a) b)
D 2,5 cm C = D’
D 3 cm C
2,5 cm
3,5 cm
2 cm 2 cm 2 cm
2,5 cm 3,5 cm 3 cm 2 cm
A A’ 6 cm B A 5 cm A’ B
AD ª A’C AD ª A’C
1. AB kijelölése. A vázlat azonos az a) vázlattal.
2. A’BCè-et szerkesztünk.
3. C-n keresztül AB-vel, A-n keresztül
3. A’C-vel párhuzamost húzunk (D).
c) d)
D 2 cm C
D 4 cm C
3,5 cm 3,5 cm
2 cm 2 cm 2 cm
4 cm 1 cm
A 4 cm B A 5 cm A’ B
k1 k2
S 1 R
1
O1 O2
1 1
P 1 Q
49
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
4. Egybevágósági transzformációk
1. a) b)
B’ C = B’
D
D
A B = C’
A = A’ C’ B
A’
C = C’
C = C’
B’
A
A = A’ A’
B
50
*5.
A’ A
a B
b
B’
6. AD és CB metszéspontja O.
7. b egyenest O-ra középpontosan tükrözzük (a Ç b’ = P’). Az a és b’ metszéspontja lesz b
egy pontjának tükörképe.
8. a) A’(3; – 2) B’(4; – 7) C’(– 2; – 1); b) A’’(– 3; 2) B’’(– 4; 7) C’’(2; 1);
c) A’’’(– 3; – 2) B’’’(– 4; – 7) C’’’(2; – 1);
d) A*(– 1; 4) B*(– 2; – 1) C*(4; 5).
°
9. Az e egyenest B-be párhuzamosan eltoljuk (e’). Az e’ és f metszéspontja B’. BB’ az eltolás
vektora.
Rejtvény: Tükrözzük a biliárdasztalt a golyó helyével együtt O1-re, utána O2-re. A rajz szerinti
szögek egyenlõk. P1; P2; P3; P4 az ütközés helyei. A négy ütjözési hely egy
paralelogrammát határoz meg.
P2
a a
b
P1
b
b
P3
b
A
a a
O1
P4
A’
O2
A’’
51
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
5. A középpontos hasonlóság
1. Az a), b), f) nagyítás, a c), d) kicsinyítés, e) középpontos tükrözés. a), b), c)-ben külsõ
hasonlósági pont, d), e), f)-ben belsõ hasonlósági pont.
2. a)
b)
1. 2. 3. 4. B
A’ B B
B 2 cm A’
O A’ A’
3 cm
A 3 cm
O 10 cm O
B’ 5 cm 5 cm O 15 cm
A 9 cm
B’ B’
A
B’
3 1 1
c) l1 = 3; l2 = ; l3 = ; l4 = az a)-ban.
2 2 3
3 1 1
l1 = – 3; l2 = - ; l3 = - ; l4 = - a b)-ben.
2 2 3
10 15 . 10 100
4. a) l = = » 1,1; b) -szeresére; c) -szeresére.
9 13, 5 9 81
d)
9 cm
O 13,5 cm
52
5. y
8
C’’
7
6
5
4 A’
b) A’’’
3
A
2 B’
B’’’
1 B
–10 –9 –8 –7 –6 –5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 x
–1
–2
B’’ –3 c) a)
–4
C = A’’
–5
C’’’ –6
–7
C’ –8
6. Vegyes feladatok
1. a) y
A’(4; 7)
7
(2; 6)
6
5
°
c 4
°
3 v
2
1
A(2; 1)
–5 –4 –3 –2 –1 1 2 3 4 5 x
–1
53
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
° ° °
2. a) v (0; 3) b) v (2; – 2) c) v (4; 6)
° ° °
d) v (3; 5) e) v (5; – 3) f) v (0; – 1)
3. a) 500 m.
b) Csak az utcán mehet, ezért legalább 700 m utat kell megtennie. Pl.: jjjffff.
c) Pl.: jjffffj. Az egyirányú utcán a megadott irányban haladhat. Így is legalább 700 m az
út.
4. El kell tolni az A város helyét a folyóra merõlegesen, a folyó szélességével egyenlõ
nagyságú vektorral. Az A’B egyenes metszi ki B oldalán a partból a híd helyét.
A
A’
híd
5. a)
D 2 cm C = D’
3 cm 2 cm
3 cm
4 cm
A A’ 6 cm B
A B
4 cm
O 5 cm C
7. Az egyik sugárra szerkesztünk egy négyzetet az ábrán látható módon (XYVZ), majd ezt
a négyzetet O-ból felnagyítjuk.
D C
Z V
O X A Y B
54
8. a) Az asztal síkját jelképezõ e félegyenesre merõleges, 42 mm hosszú szakaszt
szerkesztünk tetszõleges helyen, majd ennek végpontján keresztül e-vel párhuzamost
húzunk (e’). e’ metszi ki a 60°-os szög másik szárából a támaszkodási pontot. Ide
toljuk el a 42 mm-es szakaszt.
b) 42 mm oldallal szabályos háromszöget szerkesztünk.
9. Az átfogó felezõpontja lesz a köré írható kör középpontja. Az erre vonatkozó l = – 1
együtthatójú középpontosan hasonló képe és az eredeti háromszög együtt egy
téglalapot alkot.
10. a) b)
A = A’ D’
B F
B’ F’ E’ A C’
O
B F
E
C
D O
E
C
C’ E’ F’ D B’
D’ A’
A E’ C’
B F
O
E
C
D F’ B’
A’
22 h x 22
11. A) = fi h = 11 m; B) = h = 11 + 2 fi h = 13 m.
2 1 1 2
55
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
8. Függvények, sorozatok
1. Függvények, lineáris függvények
1. a) függvény;
b) nem függvény, mert az alaphalmaz egy eleméhez végtelen sok értéket rendel
a képhalmazból;
c) függvény;
d) nem függvény, mert az alaphalmaz elemeihez (kivéve a 0-t) két képhalmazbeli elemet
rendel.
e) függvény (konstans);
f ) függvény.
2. a) h; b) g, h; c) g, h; d) egyikre sem; e) egyikre sem.
3. 1. B) g; 2. D) h; 3. A) k; 4. C) f.
4. f: x ® 2x µ 4, a = 2, b = µ4; g: x ® µx + 3, a = µ1, b = 3;
y y
1 1
–1 1 x –1 1 x
–1 –1
h: x ® 3x + 6; a = 3, b = 6; k: x ® 4 µ 3x, a = µ3, b = 4.
y y
5 5
1 1
–1 1 x –1 1 x
–1 –1
5. a) a = 1 b) a = 0c) a = 1 d) a = µ1
f(x) = 0 f(x) ¹ 0f(x) = 0 f(x) = 0
x = µ1 f(0) = µ2
x=3 x=1
f(0) = 1 y = µ2 f(0) = µ3 f(0) = 1
y=1 x ® µ2 y = µ3 y=1
f(x) = x + 1 f(x) = x µ 3 y = µx + 1
A hozzárendelést különbözõ jelöléssel adhatjuk meg.
56
6. a)
x Egyik hegyesszög (a ) 20° 45° 10° 67,5° 60°
y Másik hegyesszög (b ) 70° 45° 80° 22,5° 30°
b) y = 90° µ x b = 90° µ a
c) Értelmezési tartomány: 0° < x < 90°
Értékkészlet: 0° < y < 90°
d)
y
x ® 90° µ x
50
10
10 50 x
*7. a)
T (°C) 15 20 25 30 35 40 45
N(T) ( cirip
perc )
85 115 145 175 205 235 265
b) cirip
N(T ) ( perc )
270
240
210
180
150
120
90
60
30
10 20 30 40 50 T (°C)
30
c) meredekség 6 =
5
Az ábráról csak akkor látjuk a meredekséget, ha a tengelyeken az egység ugyan-
akkora.
57
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
cirip
d) 5 °C ® 30
perc
cirip
1 °C ® 6
perc
cirip
26 °C ® 151
perc
e) A hozzárendelési szabály: N = 6T µ 5
Értelmezési tartomány 15 £ T £ 45
Értékkészlet: 85 £ N £ 265
„Tücsökhõmérõ” T = (N + 5) ¢ 6
*8. a)
b) x = 20, ez azt jelentené, hogy 20 eurós egységár esetén nem tudna egy mézes-
kalácsot sem eladni naponta.
c) y = 40. Ha 0 eurót kérne egy mézeskalácsért, 40 db-ot adhatna oda.
d) a = µ2. 1 eurós növelés esetén 2 darabbal csökken az eladható mennyiség.
e) Értelmezési tartomány: 0 < x < 20
Értékkészlet: 0 < y < 40
*9. a)
F (°F)
F(C) = 1,8 ¡ C + 32
50
40
30
20
10
1 5 10 15 C (°C)
2. Függvények tulajdonságai
1. a) értékkészlete: 0-nál nem kisebb valós számok halmaza y ³ 0,
tengelymetszetei: zérushelyei: x1 = µ1; x2 = 5, y tengelymetszete: y = 1,
menete: ha x £ µ1, akkor csökkenõ, ha µ1 < x £ 2, akkor növekvõ,
ha 2 < x £ 5, akkor csökkenõ és ha 5 < x, akkor növekvõ.
szélsõértéke: minimuma van az x = µ1 helyen, értéke y = 0,
maximuma van az x = 2 helyen, értéke y = 3, (helyi maximum)
minimuma van az x = 5 helyen, értéke y = 0.
b) értékkészlete: a 4-nél nem nagyobb valós számok halmaza y £ 4,
tengelymetszetei: zérushelyei: x1 = µ2 és x2 = 2, y tengelymetszete: y = 4,
menete: x = 0-ig növekvõ; 0-nál nagyobb x esetén csökkenõ,
szélsõértéke: maximuma van az x = 0 helyen, értéke y = 4.
c) értékkészlete: µ4 £ y £ 4,
tengelymetszetei: zérushelyei: x1 = µ4; x2 = 0, x3 = 4, y tengelymetszete y = 0,
menete: µ4-nél nem kisebb és 2-nél nem nagyobb x-ekre csök-
kenõ,
ha µ2 < x £ 2, akkor növekvõ,
ha 2 < x £ 4, akkor csökkenõ,
szélsõértéke: minimuma van az x = µ2 helyen, értéke y = µ4,
maximuma van az x = 2 helyen, értéke y = 4.
A grafikon az origóra szimmetrikus,
d) értékkészlete: a 6-nál nem nagyobb számok, y £ 6,
tengelymetszetei: zérushelye x = µ21 (az ábrán nem látható),
y tengelymetszete: y = 3,
menete: µ¥-tõl µ3-ig növekvõ, µ3 < x £ 1 csökkenõ;
1 < x £ 4 növekvõ; 4 < x konstans,
szélsõértéke: maximuma van az x = µ3 helyen, értéke y = 6,
minimuma van az x = 1 helyen, értéke y = 2. (helyi)
59
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
2.
y
13
f(x)
1 5 x
µ2
g(x)
4
3
2
1
1 2 x
µ2
60
y
h(x)
2
1
1 2 4 x
µ2
b) pl.:
61
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
c) pl.:
d) pl.:
*4.
y y
g(x)
f(x)
1
1 x
1 x
62
Jellemzõi f(x) g(x)
1. Értékkészlete µ1-nél nem kisebb valós számok µ3-nál nem kisebb valós számok
f(x) ³ µ1 g(x) ³ µ3
2. Tengelymetszetei 1
x1 = x2 = 2
zérushelye: 2 x = µ3
az y tengelyt metszi: y = 1-nél y = µ3-nál
3. Az abszolútérték-függvény
1.
y
g(x) k(x)
f(x)
1 h(x)
1 x
2. a) f: \ ® \, x ® |x| + 3 b) f: \ ® \, x ® µ|x + 1|
c) f: \ ® \, x ® |x| µ 2 d) f: \ ® \, x ® |x µ 2|+ 1
63
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
3.
y
f(x)
h(x) g(x)
k(x)
µ4 1 x
2. Tengelymetszetei
zérushelye: x=1 x = µ2 x = µ4 x = 1,5
az y tengelyt metszi: y = 1-nél y = 2-nél y = 4-nél y = 1,5-nél
4. f: \ ® \, x ® |x + 9| g: \ ® \, x ® |x + 3|
h: \ ® \, x ® |x µ 4| k: \ ® \, x ® |x µ 6|
*5.
64
y
x ®|x| – 3
µ5
µ1
µ4 1 5 x
µ3
4. Másodfokú függvény
1. f(x), g(x), k(x), mert a változó második hatványon (négyzeten) szerepel.
2. a) b)
65
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
2. c)
66
5. Egyéb függvények (kiegészítõ anyag)
1. a) Jelölje x a szeletek számát, y a szeletek tömegét!
2000
b) f: ` ® \, f(x) =
x
2. a) fordított arányosság
b) A napozási idõ a faktorszámmal lineáris függvénykapcsolatban áll.
67
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
3. a)
*4. a) f : \ + Æ \, x 6 x2 y (cm2)
g : \+ Æ \, x 6 x
f(x)
h: \+ Æ \, x 6 2◊x h(x)
g(x)
1 x (cm)
Rejtvény:
f(x)
x
1
69
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
7. Mértani sorozatok
1
1. b) a1 = 16; q = d) a1 = µ5; q = 1
4
2. A), b); B), c); C), a); D), d)
3. Igen. Pl. 3; 3; 3; ... q = 1, d = 0, a1 = 3
4. a) Ha másfélszer olyan magasra nõ, mint az elõzõ héten volt, akkor mértani sorozat.
1 19 19
d) részt elolvas, maradék x. Következõ héten ennek része marad.
20 20 20
Ê 19 ˆ 19
ÁË x˜ ◊ és így tovább.
20 ¯ 20
b) és c) számtani sorozatot ad.
1
5. a) a1 = ,q=2 d) a1 = µ2, q = µ1
2
6. a) 3; 6; 12; 24; 48 b) 5; µ5; 5; µ5; 5 c) 16; 8; 4; 2; 1
d) 8; 12; 18; 27; 40,5
n -1 n -1 4 5
Ê 1ˆ Ê 1ˆ 5 1 Ê 1ˆ 1 Ê 1ˆ 1
7. 105 ◊ Á ˜ < 5 ◊ 103 ; Á ˜ < = ; Á ˜ = ; Á ˜ <
Ë 2¯ Ë 2¯ 100 20 Ë 2 ¯ 16 Ë 2 ¯ 20
4 nap után, azaz jan. 5-én lesz 5000 Ft-nál kevesebb pénze.
8. 1 év múlva 120 peták, 2 év múlva (100 ¡ 1,2) ¡ 1,2 = 144 peták,
3 év múlva 100 ¡ 1,23 = 172,8 peták lesz 1 kg kenyér ára.
*9. a) elsõ: 1 000 000 ¡ 1,104 második: 1 000 000 + 4 ¡ 150 000
<
1 464 100 Ft 1 600 000 Ft
b) elsõ: 1 000 000 ¡ 1,18 második: 1 000 000 + 8 ¡ 150 000
<
2 143 588 Ft 2 200 000 Ft
A második bank ajánlata elõnyösebb mindkét esetben.
*10. 2010-ben 100 ¡ 1,061009 Ft = 3,416788149 ¡ 1027 Ft lenne.
Rejtvény: 219 = 524 288 220 = 1 048 576
A 20. napon fedi be az egész tavat.
70
8. Vegyes feladatok
1. 1. a) a = µ2 b) x = µ1 c) y = µ2 d) x ® µ2x µ 2
1 1
2. a) a = b) x = 3 c) y = µ1 d) x ® xµ1
3 3
2 2
3. a) a = µ b) x = 5 c) y = 2 d) x ® µ x + 2
5 5
3 4 3
4. a) a = b) x = c) y = µ2 d) x ® xµ2
2 3 2
2. növekvõ: f, h Közös a függvényekben, hogy az
csökkenõ: g, i y tengelyt az y = 3-nál metszik.
állandó: e
3. 1. 2.
y
f(x) y
g(x)
1
1
1 x
1 x
3. 4.
y
y i(x)
h(x)
1
1
1 x
1 x
4. a) f: \ ® \, x ® 2x
b) g: \ ® \, x ® 2x + 3 y
c) h: \ ® \, x ® 2x µ 3 3
g(x) h(x)
f(x)
A grafikonok párhuzamosak, a meredekség
mindhárom függvényben 2.
1 x
–3
5. f: \ ® \, x ® x µ 5
6. f: \ ® \, x ® 3x
y
f(x)
1 x
72
7. a) f: \ ® \, x ® 1,25x b) g: \ ® \, x ® 0,8x
73
S O K S Z Í N Û M AT E M AT I KA 8 – A K I T Û Z Ö T T F E L A DAT O K E R E D M É N Y E
74
n=4 pl.: 2a1 + 3d = 9
pl.: a1 = 0, d=3 0; 3; 6; 9;...
n=6 pl.: 2a1 + 5d = 6
pl.: a1 = µ2, d=2 µ2; 0; 2; 4; 6; 8;...
n=9 pl.: 2a1 + 8d = 4
pl.: a1 = µ2, d=1 µ2; µ1; 0; 1; 2; 3; 4; 5; 6;...
n = 18 2a1 + 17d = 2
pl.: a1 = 18, d = µ2 18; 16; 14; 12; ...; ...; 0; ...; µ14; µ16;...
n = 36 2a1 + 35d = 1
pl.: a1 = 18, d = µ1 18; 17; 16; 15; ...; 0; ...; µ16; µ17;...
b)
( a1+ a n ) ◊ n
= 24
2
[2a1 + ( n - 1)d ] ◊ n = 24 48 osztói: 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12, 16, 24, 48
2
[2a1 + ( n - 1)d ] ◊ n = 48
48
2a1 + ( n - 1)d ◊ n =
n
Ha n = 1 a1 = 24, d bármilyen egész szám.
n=2 a1 = 1, d = 22
a2 = 2, d = 20 2; 22; 42;...
a1 + a 3
n=3 a2 = a2 = 8, d bármilyen egész szám lehet.
2
75