§M%ffiffie

NÉúriii§ZÁKr?pz"Éy
ÉsrrrNőrr<ÉpzÉsllNrÉzrr

DR; t(§VÁ§§ ZoUIÁ§]].,,PATó .óÁBóRNÉI §zúó§,'],BÉÁiÁ

--+.*+ f* i;EÉ +á .
=E. F* *€;, Éif§ F" éi*Éf'
F, F.ÉE ="*=+*3tts
 Dr. Kovács Zoltán
patő Gáborné szűcs Beáta

Logis ztikai tevékenységek

Nemzeti Szakképzésiés Felnőttképzési Intézet

Budapest
A tankönyv a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kiírt pólyózat
keretén belül keszült. Jóvóhagyta a szociális és munkaügyi miniszter.

Jóváhagyási szám:
20297-4|2007-SZMM

Irta:
Dr. Kovács Zoltán
pató Gáborné szúcs Beáta

l,ektorálta:
Dt. Závodny Lász|ő
Magyar Szilvia Anna

@ Dr. KovácsZoltán- @ Pató Gáborné Szúcs Beáta

@ Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzéstlntézet

1085 Budapest, Baross u. 52,

Második kiadás: 2008

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, amű bővített, illetve röviűtett

váItozűÉadásrának jogát is. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzésilntézet
iozzájár,l,|ása nélküi Úm a teljes mű; sem annak része semmiféle formában
(fotokópia, mikrofilm vágy más hordozó) nem sokszorosítható.
Kovács Zo\tán, Pató Gáborné Szűcs Beáta

I-ogisztikai tevékenységek
Tartalom
Bevezetés """"""""",7
Útmutató a tankönyv használatához...........,....... """""""",11
1. I-ogisztikai alapfógahak................. """""",15
í. úellátási lánc............. """""16
12 Logisztika meghatározások........... """""",l7
tJ,:t.Űirctilogisztikai megközelítések...,........... """""""""17
t22.Katonai meghatározások........... """""",Z0
L2j.Lngisztika éi a termékek életciklusa... """"""""""""21,
13 Inveiz logisztika..... """"""""25
Z A logisztika haryományos és integrált megközelítésben"""""", """"27
21. A iagyomáffi megközelítés.................... """""""""",27
Zlmte{iá|t szemlélet..... """"""28
3 I-ogisitikai tevékenységek.............. """""""29
at űanyag_ és infoimáiióáramlással kapcsolatos tevékenységek............................33
3.L1- Beszerzés..............,.. """""",33
3.12 Megrendelések feldolgozása """"""""",35
3.13 Szál*lítás, forgalomszervezés.,..... """""""35
3.14. Anyagmorgűa, """"""""""37
3.15 Kéizietg-áalkodá. """""",38
3.1Á Raktárózás...........,... """"""38
3.L7. Termelési logisztikai feladatok """"""""41,
318 Csomagolás.,.......... """""""42
3.19 Elosaás """"""45
3.L1O Visszárukezelés """""""""46
11.11. Selejtezés....,.......... """""",46
3.L12 VevÖszo|gálat........ """""""47
3.2 A létesít.*y"tt"tkapcsolatos tevékenységek..,............" """"""""48
3.21. Elhelyezés (Incation) """""",48
rZZ Plrendezés (Layout)................... """""",52
3.Z3 Fenntartás................ """"""52
3j Azirányítással kapcsolatos tevékenységek................. """"""""""""54
3.4. tngisztikai munkikörök .,............., """"""59
a- Optinalizálás a logisztikai rendszerekben .......,.... """""65
4-L §zállitás-készletezés konfliktus.... """""""65
4lKiszolgálási szint - kihasználtság konfliktus.............."", """""""""66
43 Raktáiakszáma,készletek - allyagmozgatás ............. """"""""""",67
44. I-ogisztikai szolgá|tatő központok... """""67
S tnformacióáramlás a logisztikai rendszerekben................ """"""""",69
5.1. Tevékenységek a logisztikai információs rendszerekben """"""""""""""""""",70
5.2. Alogisziitai intormaciórendszer felépülése... """""""71,
5.3. Azinformációrendszerek összetevői.... """""""""""""73
6. Minőségbiztosítás a logisztikai rendszerekben.........;....... """"""""""75
6.1,. AzlSÓ-szabványoknak történő megfelelés """""""""77
 - Krisztión! Ön miért jött erre a logisztika tanfolyamra?
- Azért tanór ú4 mert az Audi logisztikust keres!

Bevezetés

A logisztika egyre népszerűbbé váló szakterület. Ennek többféle oka van.

A termelő és elosztó rendszerek térben egyre kiterjedtebbé válnak. Ma már a világ
bármelyik pontján előállított termék szinte bárhol megvásárolható.Ez csak Úgy lehet-
séges, ha a kereskedő és szál|ítő szewezetekvilágméretben együttműködnek, globális
szállítási láncokat működtetnek. Ma már nem egyedi vállalatok, hanem ellátási lán-
cok versenyeznek egrmással.
Ha magát a termékeketnézzik, azokelőálítása is gyakran világméretekben törté-
nik. Nemcsak a mennyiségek világpiaci méretűek, de a folyamatok is globálisan elosz-
tottak. Egy személyi számítógépben például a processzor, az áramköri e\emek, aház
eltéró helyekrőlszármazik. Ha csak a merevlemeztnézzik, annak összetevői is külön-
böző kontinensekről származnak. Olyan is előfordul, hogy egy félkésztermék egy-két
művelet e|végzésére,tőbbszáz kilométerre, másik országban lévő üzembe kerül, majd
vissza az eredeti gyárba a befejezésre.
A fentiekből azkövetkezik, hogy a logisztikai költségek egyre nagyobbak lesznek
a termékeken belül, emiatt fontos a hatékony felhasználásuk.
Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hory a cikkek fent leírt áramlásának
jelentős környezeti vonatkozásai vannak. A hatékony, eredményes megoldások
csökkentik a környezet terhelésétis.
Mindez csak úry valósítható meg, ha a logisztikával foglalkozók felkészültek, nem-
csak a részfeladatok ellátására képesek, hanem árláiák a teljes rendsze1 a gyakorlat-
ban párhuzamosan működő rendszerek működését.
Tananyagunkban bevezetőt adunk a logisztikai rendszerek felópítésébe, működési
elveibe.
Az egyes részterületekkel, mint például a beszerzés, száIlítás, raktározás más
kötetek foglalkoznak.
Aszerzőkköszönetüket fejezik ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzésilnté-
zetnek a lehetőségért, hory az anyag elkészülhetett. Kiemelten köszönjük Dr,Závodny
I ászlónak és Magyar szilvia Annának a lelkiismeretes és alapos szakmai és pedagó-
giai lektorálást.
Mire lesz képes az adott rész megtanulása után?
Képes lesz:
_ a logisztikai rendszer elemei között meglévő kölcsönhatások felismerésére,

-közreműködniagazdaságiegységlogisztikaistratégiájánakvégrehajtásábanés
működtetésében,
logisztikai rcndszerheztup"útoao információs rendszer
- eligazodni a logisztikai rendszerek tervezésében és irányításában,
_ tariulmányai során kialakítani logisztikai szemléletmódját,
- éríelmeznia logisztikai alapfogalmakat,
_ megfogalm azni a |ogisztrt ai eJzto"okkel, létesítményekkel,rendszerekkel, lán_
cokkal kapcsolatos terminológiákat,
_éríelmezniaz összefiiggésekei a logisztikai rendszereken belül és a rendszerek
között,
_ éfie|mezni a speciális logisztikai tevékenységeket: (komis siőzást, disztribúciós
tevékenységet, termeléstervezést),
a logisztikai rend_
_ felismerni a minőségvédelem és környezetvédelem szerepét
szerekben,
_érte|meznialogisztikaiinformációáramlás!ényegét,akommunikációskapcsola-
tot (EDI),
_ ismerni a különböző minóségbiztosítási rendszereket és képes a minőségbiztosí-
t ási, minőségf ej lesztési technikák
a|kalmazását a,

azok múködését, Azo_

konkrét logisztikai rendszerek kapcsán képes lesz át]látni
nosítani aZ egyes elemeket, funkciókat, feladatokat.
Ha nem logisztikus, képes lesz
kommunikálni a logisztikusokkal,
Ery logis ztikai vezető munkaköri leírása
Az alábbiakban egy vállalat logisztikai vezeíőjének munkaköri leírása található. Jól
mutatja, hogy az általa iránytott munkatársaknak milyen feladatokkal kell foglalkoz-
niuk. Utal egyúttal a logisztika szerepére egy vállalaton belül.

Munkakör: I,ogisztikai vezető

A logisztikai vezető a kft. logisztikai tevékenységétkoordinálja,vezetL a társasá-
got kópviseli.
Alogisztikai vezető atársaságitörvényésmásjogszabályok, atársasági szerződés,
a taggyűlés haíározatai, a kft. Szervezeti és Működési Szabályzata és más belső sza-
t,álrzatok, valamint munkaszerződése és munkaköri leírása alapján végzi fe|adatát,
er-akorolja hatáskörét és viseli a felelősséget.
fíunkakör betöltésének feltételei: Szakirányú felsőfokú végzettség, logisztikai
sakorlat, idegen nyelv tárgyalóképes ismerete és számítőgépes kezelói és felhaszná-
lói képességek.
Helyeuesíti: A logisztikai vezetőt távolléte, ill. akadályoztatása esetén a munka vég-
zésébenhelyettesíti az igyvezető igazgatő, illetve az igyvezető igazgatő által megne-
lEzett Személy.
Legfőbb feladatai:
- a társaság logisztikai tevékenységénekirányítása, akiráIás, a saját tulajdonú
raktár üzemeltetése,
_ a raktári technológia kialakítása, a technológiáhozigazodő szeívezeti háttéI ki-
al akítása, munkaerő kiv álasztása,
_ a logisztikai tevékenység informatikai hátterének kialakítása, működtetése,

- a r,ámraktár izemeltetése, vám- és egyéb hatóságokkal a kapcsolattartás,

- a raktár és a telephely éves gazdálkodási tervének kialakítása, a raktározási és az
ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások díjainak kialakítása,
- a raktár ki- és betárolásainak aziránylrtás4 a raktárkihasználtságoptimalizálása,
a szabad kapacitásokra lehetséges vevők felkutatása,
- fol,vamatos kapcsolattartás a szolgáltatást igénybevevő partnerekkel, megbízók-
kal.
_ a vevői szerződésekelkészítése,az elszámolások és az ügyvitel koordinálása, fel-
ú9reIete,
- a szükséges ajánlatok, szerződések kidolgozása,
_ a raktá1 illetve telephely folyamatos üzemviteléhez szükséges alvállalkozók,be-
szá llítók felkutatása a szükséges szolgáltatások, anyagok biztosítása.
\ [unliakapcsolatot tart:
- az ügrrezető igazgatőva|,
- a társaság valamennyi munkatársával,
- a megbízók vezetőivel, munkatársaival.
 Ellenőrzé s i fela dat ai :
_ araktár,illetve a telephely szolgáItatásait igénybevevők rendeléseinek, a szoIgál-
tatás színvon alának, minőségének és határidejé nek az ellenőrzése.
Ad at s z olgált at á s i fe l a d at ai :
_ a raktár, illetve a telephely szo|gáltatásait igénybevevők, illetve lehetséges Part-
nerek felé akért ajánlatok kidolgozása, a szükségesszerződések elkészítése,
_ a lehetséges alvállalkozóktól, szolgáltatóktól a szükséges ajánlatok bekérése, a
szükséges rendelések kiadása,
a vállalatve zetés felé a raktár és telephely kihasználtsá gáró|, árbevételéről, kÖlt-
-
ségeiról haü rendszerességgel információ szolgáltatása.
Aláírósi joga:
Ajánlatok, megbízási és szolgáltatásiszerződések, visszaigazolások aláírása.
Képviseleti joga:
A cég képviselete.
Anyagi felelőssége:
Munkaszerződés szerint.
Vo natl<o zó s z ab óly z at o k :

Szervezeti és MűködésiSzabáIyzat, Tűzvédelmi Szabályzat, Vagyonvédelmi Sza-

bályzat, Minőségügyi Kézikönyv,, Iratkezelési SzabáIyzat, Számviteli Bizonylati Sza-
bá|yzat.
A munkakör ellátása során alkalmazza,követi, betartja és betartatja a Minőség-
ügyi Kézikönyv fejezeteinek és eljárásainak előírásait, valamint az egyéb belső sza-
bályzatokat.

Érvénybelépésidőpontja:

Űgyvezető igazgatő

A munkaköri leírás eredeti példanyát átvettem, az abban foglaltakat magamra

nézve kötelezően tudomásul veszem.

Munkavállaló

10
Útmutató a tankönyv használatához
Hogyan használja a könyvet?
Avilágban egyre népszerűbbek azűgynevezett nyitott oktatási formák. Ezek fon-
tosabb jellemzői:
- a hangsúly nem a tanításon, hanem a tanuláson van,
_ atanár nem főszereplője, hanem szewezője a tanulási folyamatnak,
- nagyobb szerepe yanaz önálló tanulásnak, munkának,
- a hagyományos oktatásnál rugalmasabb a
. belépésifeltételeket,
. haladási ütemet,
. helyet és távolságot,
. a tudás mérésétés még sok más tényezőt tekintve.
Az önálló munka ugyanakkor nagyobb elkötelezettséget,kiíartást is kíván a tanu-
lótó1.
}iéhány tanács a könyv használatához:
1. Folyamatosan, lépésről lépésre haladjon az anyagban! Ne ugorjon át részeket.
2- Ha ilyet megfigyelne önmagán, akkor lassítson!
3. A feladatoknál mindig álljon meg, végezze el a meghatározott munkát. A fel-
adatok kihagyásával ne próbáljon időt nyerni.
4. Ha kérdésevan, vagy valamit nem ért, jegyezze fel a problémát afejezetvégén
és adandó alkalommal beszélje meg kollégáival és tanáráva|. Tanulás közben
mindenre próbáljon példát találni a valós életből. Így lesz igazán elmélyiilt a
tudása.
-í- Figyelje a jeleket a margón!
6 Tanuljon rendszeresen! Alakítsa úgy napirendjét, hogy legyen ideje pihenten is
foglalkozni az anyaggal. Annyi időt szánjon a tanulásra, ami nyugodt tem_
póban lehetővé teszi a szükséges mértékűhaladást.
1 A tanulás munka. Teremtsen megfelelő környezetet a tanuláshoz! Azidőt és a
helyet úgy válassza meg, hogy megfelelő és kényelmes leryen. Fontos a csend.
Az összpontosítás csendet kíván. A könyv_tárak kiváló helyek ehhez.
& Beszéljen másokkal tanulmányairól, problémáiról! Amellett, hogy konkrét
segítségetkaphat, ez|ehetővé teszi a problémák többoldalú megközelítését.
9. Szerezzen áttekintést! A kijelölt részeket előszór fussa át, ismerje meg a Szer-
kezetet és a mennyiséget. Ne essen kétségbe,ha elsőre nem ért mindent. Ez-
után szisztematikusan (,,mint a gőz-henger") dolgozzafel az anyagot.Yálasz-
olja meg a fejezetek végéntalálhatő ellenőrző kérdéseket! Ha ezze| Problémái
rannak, lapozzonvissza a fejezet megfelelő részéhez és próbálja megtalálni a
r,álaszt!

í1
 10. Leryen tiszta és gondos írásos feladatainak készítésesorán. Soha ne kÜldjÖn
piszkozatot a tanárának!
],1. Tartsa be a feladatra adott időt!

Végül a tanulás öröm, élvezze azt az időt, amit ezzel tölt. Ehhez kívánnak
kitartást, a tanultak alkalmazásában pedig sok sikert a szerzők:

Kovács Zoltán, Pató Gáborné Szűcs Beáta

n
Jelmaryarázat

Fontos! Az itt találhatő anyagot

figyelmesen dolgozza fel!
Lassítson!

,ffi
sámítási feladat
ru
Gyakorló feladat.
További feladat a gyakorláshoz.

Ellenőrzés
Az addigtanultak ellenőrzésére szolgál.

ffirnuáció
Iín5pges információ vagy
ifumációs forrás.

cll
Anellékelt CD-n anyagot talál @
d
u. #ttémakörhöz . Ezek többnyire számoló-
-
^a'L, szoflverek.

Tb
AmdÉkelt DVD-n kiegészitő anyagot talál.

13
1. Ingi s ztil<ai alapfogalmak

Eben a fejezetben megismerkedünk a logisztikában használatos fogalmakkal. Mint

minden tevékenység azúzleti életben, a logisztika is használ sajátos fogakni rendszert,
mely eHogadott a szakterületet művelók által. A logisztka nyelvezetének - és logiká-
ifoak-megismerése hasznos azokszámáta is, akik nem művelik, hanem a logisztikai
üerúbten dolgozókkal kommunikálnak.

lí grakorlat

A ryakorlatra2 perc időt fordítson!

Ön műszaki cikket (például televíziót vagy digitális fényképezőgépet)
szeretne vásárolni. A típust már kiválasztotta. Gyűjtse össze a lehetőségeket,
bory hány féle helyen, milyen módon tudná beszerezni?

Awrtői igények kielégítésének,a vevők ellátásának többféle módja lehet.

X6mpn beláthatő, hogy a felsorolt lehetőségek a piacon egyrnással versenyeznek.
Ii ha u5nnarról a termékről is van szó, sokféle módon juthat el a vevőhöz.
A bbet&égeket áttekintve megállapítható, hogy nemcsak a termékek, az azokat
dfiíllftó vállalatok, hanem az ellátási láncok is versenyeznek egymással. A logisztika

15
1,.1,. Az ellátási lánc
A feldolgozatlan nyersanyagoktól kezdődően a késztermékeket felhasznáIŐ végfel,
használókig bezárőlag az ellátási lánc sok vállalatot köt össze.
Az alapanyagok beszerzés étől avégíermóket felhasználókig nyuló anyag- és infor-
máciőáramlási, -cserélési folyamatban az összes beszál|ítő, szolgáltató és felhasználó
az ellátási láncban áll egymással kapcsolatban.

1.2. ryakorlat

A gyakorlatra 5 perc időt fordítson!

íriale, hogy a bína aratásátő|kezdődően milyen lépéseken keresztül valósul
meg a lakosság kenyérrel tőrténő ellátása!

) Abűzabeszállítása )Abíuatárolása ) kiszállítás a malomba

)
) ) )
)
) )
) )

Hízza a|á azokat a tevékenységeket, amelyek során megváltozik az anyag!

Az ellátási láncban az any agok:
- megváltoznak,
- mozognak (áramlanak),
-várakoznak.
Karikázzabe azokat a tevékenységeket, amelyek során az aí|yagvárakozik!
Avárakozás önmagában nem ad értéketatermékhez. ugyanakkor költségekkel
jár. SoKéle kóltséggel.
Az etláíási lánc múködtetése az ellátási lánc-menedzsment (SCM: Supply Chain
Management) révénvalósul meg. Azirányításhoz információra van szükség,

I6
l^ll Ingis ztil<a meghatározá s ok

A bgisztika az ellátásilánc megvalósításában ves zrészt.Tekintettel arra, hogy vállala- f

-oJ-----tartalmaz, az idők során r- #
>-"-- egyaránt
üot kö,zötti és vállalatokon belüli tevékenységeket
$olúélemegllaíározása alakult ki. a@
|-' |_ Üzbti logisztikai megközelítések

C§CMP meghatrározás

Az cllátási láncokhoz kapcsolódó definíciót azEllátásilánc-Menedzsment Szakembe-

lt Thnácsa tette közzé 2004 végén(CSCMB 2004): Eszerint
3 bgisztikai menedzsment az ellátási lánc_menedzsment azon része, amely
-tawi, megvalósítja és irányítja
-u anygolg szolgóltatások és kapcsolódó
-bfornuóciók
- gfumazási pont és íelhasznólósi pont közötti
-ha&arry, eredményes,
-űrc- és visszirányú,

-&a nlásőt, tárolását

- a wói igényelcrlek történő megfelelés érdekében."
(CSCMB http://www.cscmp. org)
Keresse meg a fenti definícióban dőlt betűvel jelölt fogalmakat az 1.2 ryakorlat-
tn bírt etláaási láncban! olvassa össze a definíciót!
flffi*iti
A 7u definíció a logisztikát 7 megfelelőségi feltétel biztosításával foglalkozónak te-
rrri,re§nek feladata
-u;qfdelő termék,
-&la minőségben) \

-didő állapotban,
-unqfeHő helyen,
-a,mqfelclő időben,
- l mqfelelő felhasználónak,
-lnqfelelő költségen
ftoő rendelkezésre állásának a biztosítása. (1.1- óbra.)

17
 Felhasználó

1.,1. óbm: A 7M meghatározás a logisztika céljait fogalmazza meg

Fizikai áramlás definíció

Az (anyag)áramlási szempontú megközelítés Úgy definiálja a logisztikát,mint az

anyagok (alapanyag félkészterméb kesztermék) mozgatósának és tárolásának haté-
koruy irányítósót.

Ebben a felfogásban a logisztika a készletekkel való törődés, függetlenÜl attól,

hory azok mozognak vagy sem.
Bár igaz az,hogy az anyagáramlás többnyire a fenti két tevékenység során valósul
meg, azonban ez a meghaíározás a logisztika érte|mezésétjelentősenleszűkíti. Elis-
merye ezek fontoss ágát, nem nélkülözhető a többi tényező (minőség, költség stb.) fi_
gyelembevétele sem.
Ha ezt a definíciót ábrával akarnánk leirni, az alábbi módon tehetnénk:
(1.2. óbra):

Szállíuás, mozgaás Szállítás, mozgaás

1.2. őbra: A logisztika eryik (szűkített) értelmezése az anyagok készletről készletre

történó áramoltatása

A szállítás eljuttatást jelent egyik helyről a másikra. (Feladási és fogadási pont.)

Amozgatós helyváltoztatást és kapcsolódó tevékenységet (például fel- és lerako-
dás, elhelyezés) jelent.

18
 A mozgatásnak van olyan értelmezéseis, ami szerint a belsó uál|itás is az anyag,
mozgatás körébe tartozik, a szál|ítás pedig a külső, nagyobb távolságra történő eljut-

f
tatást jelenti.
Tórohis: flzikai folyamat, elhelyezés, kezelés. A középpontban az áru és az eszkö-
ók, a technológia.
Rnlaóroms: a tároláshoz kapcsolódó összes (gazdálkodási) tevékenység. Például:
breskedelm i r aktár, (köz)vámrakt ár, közr aktár.
Kész]etezés:irányítási folyamat, nemcsak a raktározáshoz, de beszerzési kiszolgá-
@ó
}ási rend, algoritmusok. Például: készletgazdálkodás (inventory control). A tárolás fi-
ritei, míg akészletezéslogikai (iránltási) folyamat.

Araktározás és szállítás nem fiiggetlenek egymástól. A több raktári készlet azt

Ez az éppen idóben
töíténó beszállítás,

i*nti hory ritkábban, de naryobb tételekben kell szállítani. Fordított eset is lehet- JlT Jst in Time

.É3rs Működnek olyan rendszerek is, ahol nincs készlet, abeszá||itás után azonnal a
Hbasználás következik.

A termeléssel kiegészítve tehát a tipikus logisztikai |ánc az 1.3. ábrán látható

ló&n épül fel.

Szállíás, mozgaás Szállítás, mozgatás

1.3. óbra: A termelés a logisztikai lánc része

13 gnrkorlat

A ryakorlatra 5 perc időt fordítson!

ÍrPn példákat folyamatokra, valamint bennük a tárolási és mozgatási
lépásekre a bemutatott példa alapján!

Folyamat Mozgatás, szá|lítás Tárolás

kereskedelem Ki- és beszállítás, polcra rakás Raktári tárolás

í9
 Bár a termelés és más tényezőkhiányoznak belóle (péIdául informáciÓ), azonban
az itt megjelent logisztikai rendszerek egyik összetevője a logisztikai lánc.

Európai definíció

Az európai szabványterve zet szerint (CEN) a logisztika,,,

valamint a hozzájuk
,,...javak éslva§ emberek mozgatásának és elhelyezésénelg
kapcsolódó tómogató tevékenységeknek tervezése, végrehajtása és irónyítósa meghatóro-
zott célok eléréséremegszervezett rendszerekben. "

(lo-
Megjegzés: az eredeti angol logisztika (logistics) főnévként és melléknévként
gisztikai) egyaránt használatos. A logisztikus (logistician) az a személy, aki a logiszti-
ka egészében érintett.

1.2.2. Katonai meghatározások

A Websters értelmező szótár alogisztikát katonai szempontból úry értelmezi, mint:

és szállítása",
,,katonai anyagok, személyel<" felszerelések beszerzése, fenntartósa
í A logisztika katonai gyökereiből adódóan a katonaság is definiálta a logisztikát.
(Fontos!) Ezek közül mutatunk be néhányat,

USA fegrveres erők:

Logistics - Combat Service Support (harci kiszolgáló támogatás),

Logisztika:
- Ellátás (supply)
- Fenntartás (maintenance)
- Szállítás (transportation)
- Szo\gáltatások ( s ervice s)
- Létesítmények(elhelyezés) (facilities)
_ személyiigyi, igazgatási biztosítás (civil affairs, finance, legal services, chaplan
services, administration)
Az USA légierő műszaki jelentése :

,,Az erők fenntartásának és mozgatásának tervezési és kivitelezési

tudománya.
Legszélesebb értelemben véve a logisztikához olyan katonai műveletek tartoznak,
amelyek

20
 a. Anyagok tewezéséve| és fejlesztésével,beszerzésével, tárolásával, mozgatásával,
ebsztásával, fenntartásával, kimenekítésévelés áthelyezésével;
b. Személyek mozgatásáv al, evakuálásával és gyó gyít ásáv al;
c Felszerelések beszerzésével és tervezéséve|, fenntartásával, működés ével, áthe-
lpásével; és
d. Szolgáltatások beszerzésével és nyújtásával
foglalkoznak.

A NATO meghatározás:

_Az erők mozgatásának és fenntartásának tervezési és végrehajtási tudománya. A

Latonai tevékenységek olyan kérdései, amelyek
L Az anyag tewezésével, fejlesztésével, beszerzésével, tárolásával, mozgatásával,
cbszüísával,f enntartásával,hátraszállításával;
2 A személyi állomány száIlításával,hátraszá|lításával és kórháni ellátásával;
3. A
létesítményekvásárlásával, épitésével,karbantartásával, működtetésével és
retdeltetésével,
4- a szolgáltatások beszerzésével és teljesítésével
foglalkozik. ,,
(NATo's Logistics Handbook, |995.Idézi Szenes Z, (1996) Habilitációs tézisek,
hdapest, 1996.)
Láthatő, hogy a két utóbbi meghatátozás szinte csak a felsorolás jelölésében
blónbözik.

hrleswehr definíció:

A német szövetségi haderő (Bundeswehr) szerint a logisztika

_Az anyagi-technikai biztosítás a fegyveres erők fenntartásához szükséges
6*özök és szolgáltatások tervezésére, előkészítéséreés alkalmazására vonatkozó
mk összessége.
Békében, felkészülési időszakban, válsághelyzetekben, háborúban." (Richert, 1993)

LL3Ingisztika és a termékek életciklusa

Az életciklus szemlélete t az üzleti élet több területén használják. igy például a mar-
btingben, a termékek tewezésénél,fejlesztésénél.Leggyakrabban termék, beren-
.l éq létesítményteljes élettartamát tartalmazza. Ha ery adott terméktípusnak az
&t felmerülésétől a piacról történó kivonásáig érte|mezzik, akkor az alábbi ábra
l imlható fel. (Termék életciklus görbe.) (14. ábra.)

2l
 Bevétel .$
:!
rl9 Érett szakasz
r ,^t.i
.itl :§ l -8 Hanyattás,
visszavonás

Kiadás

1.4. ábra: A terméktípusok életciklusának szakaszai a ryártónál

Az életciklus megközelítés a katonai logisztikából származik. A logisztikai veze,

tőknek általában olyan esetekben hasznos az életciklus megközelítés, amikor a ter-
mék élettartama hosszú. [Például: autó, erőmű, légvédelmi rakéták (békében)].
EzeknéI felmerül az idószakonkénti ellenőrzés, a|katrészcsere. Ennek kiszolgálása
logisztikai rendszert igényel.
Az egyszeri életciklus ahasználat során addig tart, amíg a termék külső beavatko-
zás nélkül (javítás, karbantartás, alkatrészcsere, új fejlesztések beépítése)rendeltetés-
szerű használatra alkalmas.
Azonban ez áLíalában kevés, ezért a műszaki lehetőségek és anyagi erőforrások
fúggvényébentörekszünk a ciklus érett szakaszának meghosszabbítására. A lehet-
séges megközelitések:
_ Felhasználói oldalról: Például, ha az autóban tönkremegy a lengéscsillapítÓ,
nem dobjuk el a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan autót, hanem kicserél-
jük a lengéscsillapítót.
_Gyártői oldalról: Például a terméket a használat során gyűjtött információk, az
új műszaki lehetőségek és a konkurencia tevékenységének figyelembevételével
folyamatosan fejlesztik (ld. mobiltelefonok)

22
 1.5. űra: Ery termék eryszeri életciklusa

A feliratok az őíamntató járásának irányába haladva jelzik a termék életciklusá-

d kúlönböző fázisait. Egy életciklus az ötlet felmerülésétől a selejtezésig tart. Az
c6rs tevékenységeket végezhetik:
-gnártók;
- forgalmazók;
- felhaszráIók,
-kúlső megbízottak bármelyik tészéteaz előző három közül.

Lasrakorlat
A 5lakorlatra 5 perc időt fordítson!
Íriln példákat termékre (szolgáltatásra), gyártőra, forgalmazőra és fel-
haszná|óra!

Termék vagy szolgáltatás Gyártő Fo.gu!.u"9___ft]!asználő

Mobiltelefon Sony, Nokia, T-Mobil Egyén

Alcatel, Siemens

§5r termék életciklusa során szükségessé váló logisztikai tevékenységekre az 1.1,

frn tartalmaz néhány példát.

 L1. tlúbhzní: Az életciklusban etőforduló logisztikai tevékenységek és költségek

Logisztika
Termékötlet - a várható logisztikai támogatásigény tervezése,
- milyen lesz a karbantartás,
Terméktervezés, - funkcióelemzés, mozgatási igény,
fejlesztés - a lehetséges változatok értékelése,
- a logisztikai szolgáltatások iránti várhatő igény elemzése a ter-
mék használata során. (Pl. karbantartás, továbbfejlesztés, kor-
szerűsítés (upgrade), kiszolgálás anyaggal, energiával),
- a íervezésa logikai szolgáltatások fogadóképessé tételére.
(megbízhatóság, karbantarthatóság),
- logisztikai szolgáltatások iránti igény a termék gyártási fázisá,
a
ban (anyagellátás, csomagolás, egységrakomány-képzós),
- avárhatő logisztikai vezetési, irányítási igény (menedzsqgnQ,
Gyá.táüt.r@
- a gyártás kiszolgálása,
- ké szletigény me ghatár ozás és ké szle tir ány ítás,
- anyagmozgatás és kezelés,
- r aktározás. csomagolás, rakományképzés,

- a szolgáltató folyamatok logisztikai igénye, (pl. minőségbiztosi-

tás),
- logisztikai menedzsment,

(terjesztés) - terítés,fizikai elosztás,

- szállítás és forgalomszervezés,
- vevőszolgálat, garanciális j avítások megszer:vezése,
- kommunik áciő, adatgyűjtés és feldolgozás, visszacsatolások,
- logisztikai menedzsment,
Használat közben - a működés kiszolgálása (anyag, energia, munkaerő, informáciÓ),
- a késztermékekelszállítása,
- a berendezés mozgatása,
- karbantartás és más szolgáltatások,
- tartalék alkatrész készletezés,
- mérés,tesztelés,
- műszaki adatgyűjtés,
- logisztikai menedzsment,
Selejtezés - csereigény meghatátozása,
- szállítás, csere
- új alkatrés z biztositása
- feleslegesen maradt tartalék alkatrészek, műszerek sorsának
rendezése

24
lJ. Inverz logisztika

\ Föld erőforrásai végesek. Példa erre, hogy bár Magyarország korábban bauxit-
:_r:r,hata|omnak számított, ma már ahazaí források is kimerülőben vannak. Ugyan-
*xrii r,éges a közlekedés fő erőforrásának számítő kőolaj készlete. Egyre nagyobb
§_:,!!,:lesz a jó minőségű ivővíz,
\íindezek és további példák miatt egyre nagyobb lesz a jelentősége a különböző
i-l agok (újra)hasznosításának, a másodlagos nyersanyagoknak.
Ehhez a tevékenységhez is szükség van logisztikára. (Gyűjtés, tárolás, szállítás.)
{ logisztikai lánc tehát nem egy mindkét végénnyitott tevékenységsor, hanem
felhasználás után a felhasználóktól is történik áramlás az e|őállít6kfelé. (1.6.
=:-ul.
:?7J- l

1.6. űra: Az inverz vary reverz logisztika visszirányú folyamatokat tarta|maz.

_V inrerz logisztika összehasonlítását a hagyományos (egyirányu) logisztikával az

'' :áblózat tartalmazza.

t 2. tóblázaí: Az inveru logisztika tevékenységei párhuzamba állíthatók a haryománYos

logisztikai tevékenységekkel

Inverz tika
\!_:ek a része? Chain Waste Chain Management
Elosztás, terítés Begyújtés
Összeállító szétszerelő, bontó
Tárolás Tárolás
Szá|Iítás, mozgaíás Szállítás, mozgatás
\{_::.rsé Termék funkcionálása 1p funkcionálása

l::=k]ánc yevő vezérelt ártő vezérelt

P,_l; Elsőd Másodlagos
t.,esáramlás Vevők irányába Artalmatlanítók felé

25
 Azalábbi képen arra látható példa, hogy egy üzemben, ahol múanyag alkatrésze-
ket gyártanak fröccsöntéssel, a keletkező hulladékotledarálják, hogy újra felhasznál-
ható leryen.

1.7. ábru: Műanyag hulladék iizemen belüli 'vissza'darálása újrafeldolgozáshoz

26
L haryományos és íntegrált
^logisztika
megközelítésben

ábsran azelőződefiníciókból is látható, többféle logisztika felfogás |éteztk. Vannak

flalatok, ahol a logisztika hatáskörébe tartozik az el|átási lanc műkÖdtetése, míg
fut ery szűkebb terület, például azanyaggazdálkodás vagy a szállítás lrányitására
Hítozódik a tevékenysége.
A tor,ábbiakban megismerjik az á|ta|ában elterjedt két felfogást.

2.L A haryományos megközelítés

á-lt azt már említettük, a logisztika hagyományos megközelítése a katonai logiszti_
Eól származik. Ebben a felfogásban a logisztika kiszolgáló jellegŰ, amit a logisztika
tt*nanat időbeli fejlődése is mutat:
vissza, Az
bgisztika ,,logaíe" gondolkodni, gondoskodni igére vezethető
a görög
kisgyermekek gondozásával,
Eü ^ etsó írásos émléta ,,Logistikon" című mű, amely
drí.ár^' foglalkozott. Az ókori hadseregekben a ,,logistas"-ok feladata volt a kato_
*ttlátása.
és tárolás mindenütt előfordult, de a ,,logisztka" sző használata a
Eír szállítás
eesekíe korlátozódott.
rHgMikai koncepciónak azizletiéletben történő alkalmazása a II. világháború
ú}rznődött meg.

A ha5lományos, kiszolgáló jellegű logisztikai koncepció e|ve a 2.1. ábrón látható,

2.I.,ábm: Haryományos felfogásban a logisztika kiszolgáló

jellegű

27
2.2, Integrált s zemlélet

A korszerű, integráló jellegű logisztikai koncepció elve a 2.2. óbrán |áthatő.

Logisztika

Iniegráás

2,2, ábra: Korszerű felfogásban a logisztika integrália a tevékenységeket

Ennek a felfogásnak felel meg a CSCMP meghatározás. Ekkor a rendszer határa

nem a vállalat határa, hanem a teljes ellátási lánc.
Ennek jellemzői:
-Kiterjeszti a rendszerhatárokaí, összrendszer szinten tekinti a folyamatokat. A
vállalat jogi határain kívüli folyamatokat is igyekszik bevonni figyelme
hatókörébe, és teljes ellátási láncban gondolkodni.
-Az e|őzőekből következően figyelembe veszi a költségkonfliktusokat, és a
részrendszerek egymásra gyakorolt szinergikus hatásait.
- A részrendszerek közötti kommunikáció jelentőssé válik.
- Igényli a csúcstechnológiák alkalmazását.
- A világpiaci verseny következtében eryre nagyobb a piaci értékítélettelösszefiig-
gőkönetett gazdaságitényezők (minőség, megbízhatóság, szo|gáltatások) jelen-
tősége. (Koltai - Farkas, 1987)

28
l, Ingis ztil<ai tevékenys égek

lL 5nkorlat
A ryakorlatra 5 perc időt fordítson!
Az eddig tanultak alapjan milyen tevékenységeket sorolna a logisztika
körébe?

rr bgisztitai folyamatok anyag- ós információráramból állnak. Az anyagárammal

bpmlatos alapvető műveletek: a szállitás, az anyagmozgatás, anyagkezelés, tárolás
1}rü*oz*l), termelés. Ezen múveletek során különbözó berendezéseket (beleértve
iffirckeQ használunk kiilönböző helyeken. Az anyagokat, játműveket és eryéb
brodezéseket, valamint helyeket azonosítani kell annak érdekében, hogy a változá-
tr(tranzatciőkat) rögzíteni tudjuk. A követés (anyagok, jármúvek, berendezések,
Oaet) szolgál a változások rögzítésére. (3.1. óbra.)

29
 Anvas-
Szállíuís
^oig;á"
áram

Információ , Hoz,záférés + Tárolás +

Feldolgozás
I,vluviöv,.r Egyéb
(adaO Atvitel megielenítés
archíválás

3.I. ábra: A logisztika az anyag- és információáramlással kapcsolatos műveleteket tartalmaz

Példa:

Az áruk azonosítása a leginkább általános. Ez adja az összes vállalati alkalmazás

felét. A helyek, ajárművek és egyéb berendezések körülbelül azonos arányon osztoz-
nak. Az ábra az egyes alkalmazásokmegoszlását mutatja. (Kovócs - Pató, 2005)

áru hely jármű egyéb tárgyi egyéb

eszköz

A hely azonosítására elterjedten használják a GPS (Global Positioning System:

általános helymeghatározó) rendszert.
A következó ábra egy GPS-rendszer képernyőképétmutatja.
30
 \ műholdas navigációt kiterjedten használják a szállítási t".ék"nyrég ,ofu

korábbiakból kiderült, hogy az anyagok kezelése során mozgatás, tárolás törté-

\
t,,.,, Hasonlók vannak az informáciőáram vonatkozásában is,
i_,.en módon párhuzamosság fedezhető fel az anyagáram és az informáciőáram
r: _-.E,etei között. (3.1. táblázat.)

3.1, űblózpt: Az anyaggal és információval kapcsolatos alapvető műveletek

t múrelet eredménye Anyag esetén Információ esetén

\ _:,;s áltozás,, Raktározás, tárolás Tárolás, archiválás
l. ::,,. megyáltozása Száli'itás Átuitel
-!_ - .:,.zet megváltozása Mozgaíás, kezelés Hozzáfér és, me gj elenítés
r- . _lpc't megváltozása Termelés

\ ,,leisztikai rendszerek informatikai vonatkozásaival részletes en az 5, fejezetben

'' .:!- _i.-rzunk.

*: alábbi táblázat Hans Christian Pfohl professzornak, az Eurőpai Logisztikai

:§":s jlet ELA) tudományos elnökhelyettesének csoportosítását mutatja a logiszti-
(

ti :
-nkci ók r a és az azokhoz kapcsolódó tevékenységekre,

31,
 3.2. úóblózlí: A logisztikai feladatok terü|etei. (Pfoht, 1996)

Logisztikai funkció Tevékenységek

A megrende|és a megrendelés leadása
lebonyoIítása a megrendelés feldolgozása
a megrendelés információs forrásonkénti elemzése
a megrendelés információjának továbbítása
Készletgazdálkodás atarotancóarucikkekszámánakmeghatározása(szelektív
tárolás, ABC- rend szerint)
rendelési mennyiség és rendelési pont a tárolandó készletek
feltöltéséhez
biztonsági készlet meghatározása
tárolandó készletek kontrollja
rövid is készítése
Raktározás raktár és -felszerelés megvétele vagy bérlése
mennyiség, származásihely, a raktár kapacitása és szállítóterüle-
teinek meghatározása
a raktár saját vagy idegen üzemeltetése
a raktártechnikai berendezés szükséglet-meghatározása a raktá-
rozáshoz és az áNételhez
a raktár tároló területeinek definiálása
tárolási módszer (a rakodóhely kialakítása)
a rakodórámpa kialakítása
a tran§zportes zköz kezetése
az áw étel me gszervezése
a r aktár szemé|yzetének p.odfu
szállítás a szállítóeszkö z fajtája
a szállítóeszközök saját vagy idegen üzeme
a szállítóeszközök vásárlása vagy bérlése
a szállító eszközök kombin álása
a szállítások lebonyolításának megszervezése (optimális szállítási
útvonalak, alkalmazási tervek és a száIlítóeszközök terhelése)
Csomagolás a csomagolás logisztikai funkcióinak teljesítése (védelmi-,
tárolási-, szállítás-, marketing- és információs funkció)
logisztikai egységek képzése (tároló-, Iáda-, szá|lítóegységek stb.)
a racionális szállítási lánc elófeltételeként

Más felosztás szerint a következők tekinthetők logisztikai tevékenységnek:

-beszerzés,
- megrendelések feldolgozása,
- szá||ítás, forgalomsze ív ezés,
- anyagmozgatás,
-kész|etgazdálkodás,
- raktározás,
- termelési logisztikai feladatok,
- csomagoláS,

32
 -elosáás,
-vissárukezelés,
-selejtezés,
-rcvőszolgálat.
Ez a felsorolás meglehetősen széleskörű, esetleg még a jől szervezett logisztikai
Eribrckkel rendelkező vállalatoknál sincs mindegyik azonos hangsúllyal megvalósít-
r. Féldrául az avállalat, amelyik szállítással foglalkozik, nem biztos, hogy rendelkezik
mnagolással a logisztikai szervezetben.

. A közvetlen anyagáramhoz kapcsolódó feladatok mellett vannak létesítmények-

b tapcsolódó logisztikai feladatok, amelyek a következők:
-elhelyezés,
-elrendezés,
-fenntartás.

A bgisztikai folyamatok megvalósításához szükséges (menedzsment) tevékenysé-

F
-előrqelzés,
. -tervezés,
- inányítás (döntés, beavatkozás),
-eJbnórzés.
Ezek olyan általános vezetői funkciók, amelyek minden vezető feladatát képezk,
csak azét, aki logisztikai területen dolgozik. Hogyan jelennek meg ezek az anyag
tel áÁhatő munkaköri leírásb an?

Az any ag- é s info rm áciő ár aml á s s a l kapc s ol ato s

&vékenysógek
úyag: és információáramlással kapcsolatos tevékenységeket az anyagáramlás lo-
megfelelően, annak időbeli sorrendjében tárgyaljuk.

Beszerzés

során a vállakozás külső erőforrásokat szeíez meg ellentételezés ellené-

Fz lehet amiatt, mert az adott típusúerőforrás a vállalaton belül nem áll rendel-
kevés van belőle, vagy a külsó forrás felhasználása gazdaságilag célszerűbb.
A kürctkező erőforrásokat lehet beszerezni:
-anlragot,
-wrglát,
-rrrrnkaerőt,

JJ
 - gépeket,
- információt
A beszerzés irányulhat a tulajdon
-végleges (vásárlás) vagy
- ideiglenes megszerzésére.

A beszerzés elemei:
1. Az igények azonosítása.
2. A beszerzési lehetőségek feltárása.
3.Ajanlatkérés.
4.Éirtékelés,döntés.
5. Rendelés.
6. Teljesítés,áNéteI.
7. Az igénylő kiszolgálása.
Ezek némelyike esetenként kisebb-naglobb hangsúlyt kaphat, esetleg el is marad-
hat. (A beszerzési logisztikát kíilön tananyagegységben tárgyaljuk,)

3.2. ryakorlat

A gyakorlat megoldására 3 percet fordítson!

Gondolja végig akét legutóbb i beszerzését: 1. tartós fogyasztási cikk
megvásárlása,2.hé§tégibevásárlás. Mi volt a közös bennük, miben külön_
böztek? Hogyan jelentek meg a fenti folyamatelemek?

Közös:

Eltérés:

Hiányzó lépéseka fenti 1,-7 lépéssorból:

34
-1.1.2. Megrendelések feldolgozása

l. -::zerzés másik oldala, amelyet a (be)szállító végez. Ami beszerzés az egyik válla-
,,":.:I. az értékesítésa másiknál, A megrendelések feldolgozási folyamata függ a
t :.:ét tevékenységt ől, iparágtőI (szektortól).
r::ikai terméket előállító vállalatoknál vizsgálni kell a gyárthatóságot a műszaki
lezés, illetve a kapacitások szempontjából. Ilyen módon a megrendelések vissza-
i_," .:e

il;.l]i-3 szoros kapcsolatban van a termelés tervezésével.

S:olgáltatások étékesítéseesetén azt is figyelembe kell venni, hogy az előállításj
:, -natban nagyobb szerepet kap a felhasználó.
,.

S.játos esetet jelent a logisztikai szolgáltaíások igénybe vétele. Ezek lehetnek

j 11.:erűek - például rakodás, szállitás, tárolás - vagy összetettek, mint például a ter-
r : r_;k befejezése, elosztása, beszerzése és egy adott gyártósor kiszolgálása.
X:rcskedelmi profilú vállalatnál az éríékesítés - az esetleges készleteken keresztüI
- .- ;ltíző kettőnél szorosabb kapcsolatban van a beszerzéssel,

-\1-1. Szállítás, forgalomszervezés

l; .:ragok vállalatok közötti mozgatása szállitás keretében valósul meg. A szállítás

o :,,riek tartózkodási helyének megvá|toztatását jelenti. A szűkebb értelemben vett
ilr__.:jst saját fuvareszközzel végzik. Ha a szállítást díj ellenében arra vállalkoző
i..;. akkor fuvarozásról beszélünk. A különböző fuvarozási és kapcsolódó (például
l.:.,l_tatás, rakodás, ütemezós) szolgáltatások szállítmányozőknál rendelhetők meg.
r_ .:.]]ítmányoző saját nevében a megbízőja számlájára vásárolja meg a fuvarozási és
;l,,: ::-j tor,ábbitásához szükséges egyéb szolgáltatásokat. A szállítmányozó (speditőr)

l,,j :,-;:or,ábbítást (freight forward) információbázisa, ismeretei (például jogi, szabá-

r;,, ;-;i t és kapcsolatrendszere felhasználásával hatékonyabban tudja megszervezni,

í1 ". jz a megbíző, akinek más a szakterülete. A fuvarozási és szállítmányozási

:" : !.Jirség jogilag országonként és nemzetközileg is szabályozotí,
l. .zállítás minden nemzeígazdaságban jelentős ágazatnak tekinthető. A nagy
.,,::si r,állalatok, a katonaság nagy apparátust tartanak fenn a forgalom szervezé,
:

i :,_ln165u66 szál|itási módok:

- l_-áti.
--"r.úti_
, , -;

- ;gi.
- :,<.ír ezetékes.

35
 fent felsorolt - unimodális - megoldások mellett ezek együttes a|kalmazása az
A
úgynevezett kombinált szállítás. Lehetséges v áltozatai:
- vasúti - közúti (ROLA) (3.2. óbra.)
- vízi - szárazföldi (közúti, vasúti) (RORO),
- v:zi -űzi (SISO) kombináció.

3.2. ábra: Konténeres és ROIÁ vasúti szerelvény

A szállítással és közlekedési útvonalakkal külön tananyagerységekben foglalko-

zunk.

36
lJL3nrkorlat

A gyakorlat megoldására 5 percet fordítson!

A Pannon Egyetemen végzett vizsgálatok során azt állapították meg,
bog a munkáltatók a szállitási területen dolgozóktól leginkább az a|ábbi
képességeket várják el. A sorrend egyúttal a gyakoriságra is utal!
Értékeljeönmagát 1-től 5-ig terjedő skálán az egyes szempontokból!
- kommunikációs készség
- prezentációs készség
- kapcsolattartó képesség
- diplomáciai készség
- együttműködési képesség
- folyamatokban / rendszerekben való gondolkodási képesség
- írás- és számolási készség
- csapatban tőrténő munkavégzés
- érzelmi terhelhetőség
-műszal<t érzék
-szewezőkéuség
- üg5rfélközpontúság
- üzleti szemlélet

mozgatás során - többek között - figyelembe veendő szempontok:

- a felhasanálói igények,
- r teljesítményrgény (és ennek következtébe n az izemanyag/energiafelhasználás)
minim6|i2{|{5n,
-z útvonalak sajátosságai, korlátozásai,
- l irárművek kihasználása.
Avátlítás jelentős környezeti terheléssel jár, erre a szervezésnél ugyancsak tekin-
bll lenni.

Anyagmozgatás

qagnozgatás egyik értelmezéseaz anyagoknak a vállalaton belüli mozgatása,

a belsó szállítást is. Másik értelmezése szúkebb, a szá|lításnál kisebb távol-
belüli mozgatást jelent. Ilyen például a rakodás, a raktári elhelyezés, kisze-
rrnkahg|ygk közötti átadás.
Áhpvető szervezési elveit tekinWe rokon terület a szállítással.
ff
37
3.1.5. Készletgazdálkodás

A készletgazdálkodás logikai, iránltási folyamat. A készletekre történő beszerzéssel

és kiszolgálással kapcsolatos döntéseket, azokkommunikációját tartalmazza. Akész-
letgazdálkodás általában taríalmazza abeszerzést is, de nem minden beszerzés tőríé,
nik készletre. (Irhet például azonnali igónyT e, vagy JlT-rendszerben).

§{

*
i!

i ]* 10 68 §§ 1ía !:x i,l, t6, t§ó :is

}döinap)

3.3. óbra: kószletgazdálkodás á|landó készletszintre történő feltöltéssel

-- - -- -" --l - --- -, ,-,:- -- --, -_, i_ __ __ __ -_

$
jf

§i****a--***t***- §4 í}8 t)0 i;l ,6+ ;§s ;íi

:da í9!p)

3.4. őbra: Készletgazdálkodás állandó beszerzési tételnarysággal

3.1.6. Raktározás

Araktározás a logisztika eryik fő területe. Különböző munkaköröket foglal magába:

például r aktáw ezető, tar goncavez eíő, osztály ozó stb.
A raktárak stratégiai kapcsolatot jelentenek a logisztikai láncban, mivel a készle-
tezés avállalatirendszer fontos része. Ennek következtében a raktár manapság már
nem csupán egy tárolási hely, hanem központi szerepet tölt be a vállalati folYamatok-
ban (ez,,felfelé" gyárak el|átását, ,,!efe|é" pedig megrendelések kézbesítésétjelenti)
és stratégiai szerepet játszik az ellrátásilránc irányításában.

38
3.3 ryakorlat

A gyakorlat
-A megoldására 5 percet fordítson!
Pannon Egyetemen végzeltvizsgálatok kimutatták, hogy a munkál-
tatók a raktározási területen dolgozóktól leginkább az alábbi képességeket
vátlák el. A sorrend egyúttal a gyakoriságra is utal!
Értet"ti" önmagát 1,_tőlS_igterjedő skálán az egyes szempontokból! Az
értékeketírja a fogalmak mellé!
- kommunikációs készség
- szervezőkészség
- vezetői képesség
- kapcsolatteremtő képesség
- kapcsolattartó képesség
- csapatban történő munkavégzés
- konfliktuskezeló képesség
- önálló tátgyalásravaló képesség
- állóképesség
- döntési képesség
- együttműködési képesség
- elkötelezettség
- firyelem
- irás- és számolási készség
- motiválni tudás
- problémamegoldó képesség
- realitás érzék
- stressztúrő képesség
- terhelhetőség
- ápolt,jó megjelenés
- áttekintési képesség
- barátságos modor
- diplomáciai készség
- e|emző készség
- eredményorientáltság
- extrovertáltság
- folyamatokban l rendszerekben való gondolkodási képesség
- innovációs készség
- következetesség
-megbízhatőság
- mobilitás
- ösztönzés
- pontosság
- precizitás
- szakmai ambíciók
- személyes teljesító képesség
- továbbtanulási készség

39
 Az áruk fizikai mozgása mellett a raktározásnak az alábbi műszaki területei azo-
nosíthatók:
- beszerzés és szállítás,
- átrakás és újracsomagolás,
- árucikkek be- és kitárolása,
- kiválogatás,
- összegyűjtés és végül
- elszállítás.
E feladatkörók velejárója a tervezési és koordinációs tevékenység,minőség-ellen-
őrzés, amely magába foglalja az áruk ánizsgá|ását és az eredményekről, problémákról
jelentés elkészítését.Araktározási tevékenységben egyre nagyobb szerepet játszik a
minőségbiztosítás.
A logisztikai központok raktáraiban történhet (át)csomagolás, címkézés(labeling),
vagy akár az áruk etőá||itásának befejezése (finishing, customization) (BŐvebben kÜ-
lön tananyagegységben foglalkozunk a készletekkel és a raktározással.)

3.5.óbra: Továbbszállításra váró (cross docking) cikkek ery logisztikai központ raktárában

40
3.1.7. Termelési logisztikai feladatok

l::rnelő vállalatoknál a termelés során többféle logisztikai feladat adódik. Például az

u*.:rgok mozgaíása, tárolása stb.
Bizon1,os vállalatoknál a termelés teryezése is a logisztika feladata. Ennek kereté-
]E:_
- kiszámítják az anyagszükségletet,
- útemezik a tevékenységeket (termelési műveletek, beszerzés).
.\ >zükségletszámítás alapjáí a termékek beépülési fája (termékstruktúra, darab-
anzek) képezi. Egy ilyenre látható példa a 3.6. ábrán. A példa egyuttal mutatja a
r..e .-.tudás fontosságát is, hiszen több vállalatnál az alkalmazott programok, illetve
:.u-:,ir adatok idegen nyelvűek. (Ennek egyik oka, hogy míg a logisztika más részei,
mr: peldául abeszerzés, mozgatás, szá||ítás a különböző vállalatoknál közel azonos,
r ::-nelés (és irányítása) erősen függ a technológiától. Emiatt előfordulhat, hogy egy
BÉ5z.tközi vállalatnál a termeléshez kapcsolódó informatikai támogatás nem áll ren-
c:}ezésre magyarul. Az egységes rendszerekre van ahhoz elég felhasználó, hogy
r}mes legyen őket'magyarítani'.)

13. 6 Darabjegyzék }ekéldezé§ 02/0r/28

@siq.p b

sriot B€épüó tegnerezés Beép€ renny |{E !b! T P^{

r(TL-Ezü§T Eco"Pl.irs
0r.2L2.25.3!,7 HAÍJBFEBf IGTEIL F} R KAPSE 1.0 DB p
1,
00.15,372.810 BD 2,,l5x225GK EN100 1.05 KG p
48lDD13
03,2?7.00,07.0 !pGAZoIT RBrEsz E@ PLt s 2.0 DB P
03.320.64.01.0 AIATBr 2.0 DB P
03.386,09,1?.1 ADAEÁBIÁ 28x105 1,0 DB I M
GERü}IY
1.0 p
01.386.09,1?.1 ADATTÁBIÁ 28x105 DB
(Nyo,mrÁs tlÉx. )
05.266,47,06.0 TENGELYVÉGAIíYA ö^. u52x2 2.0 DB P
Eco-pLUs *F*
02.3906. 66,00 TB1,1ERlEDER 1,0 DB M
93/64x1,2
03.266.47,04.0 AcllsMIrrER H52x2 nco-PttJ 1.0 DB M
s *Fr
03.395.16.01.0 zAHNscllEIBE 12 ZAEHNE sll 1,0 DB !.í

=94.3
05.362.10.26,2 TÁRcsAíÉxK000115 sB3745 1,0 DB p
( r=15, 6) R
05.362-10.21 ,2 TÁRc§,utK K000116 §83745 1.0 DB P
(I=15, 6} L

3.6. óbra: BeépüIő alkatrészek darabjeryzéke. (BOM:Bill of Material)

.\ termelési logisztika feladata a szükséges alap- és segédanyagok, szerszámok biz-

] _§:i\3. a késztermékekelszállítása. Kiemelten kell ügyelni aféIkésztermék igényre,
i_lk :. e azok keletkezésére, tárolásár a,

41,
 3.7. óbm: Anyagmozgatás a termelésbenz a mezőgazdasági futóművek ryártása
során függőpályát alkalmaznak

3.1.8. Csomagolás

A termékek csomagolása alapvetően a következő funkciókat tölti be:

Védelem
A védelmi funkció kettős: védeni kell az árut a környezeti hatásoktől (3.11, ábra)
és védeni kell a környezetet is az áru káros hatásaitól. Például a kiömlő zsírok olajok
szennyezhetikaf elhasználókrlházatát.(3.9.óbra.)
Logisztikai, kezelési funkció
A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy támogassa a kezelést. Például a meg-
fogást, emelést, törékeny áruk esetén az erős csomagolás biztosítja a halmazolható
(egyrnásra történő) elhelyezést.
A
kezelést a csomagolás információhordozóként is támogatja, ha feltüntetnek
áruvédelmi jelölést. A leggyakrabban alkalmazottak láthatók a 3.8. ábrán.

tt
Dönteni,
fordítani
X'
Figyelem! Légzárő
csomagolás
il-
lY
VI
_-/a
l
t,
-..,C..."c
I
Óvatosan
hómérséklel kezelni,
Nedvességtől
óvni!
- tilos! határok
között
töíékeny!

tartaní!

3.8. ábra: Áruvédelmi jelölések

42
 \larketing funkció
F;ihírja a figyelmet a termékre, Yonzővá teszi.
Informatikai
I:iormációt tartalmaz
- " használatlkezelés módjáról, (például az áruvédelmi jelölések),
_ iEselmeztetés a kockázatoktőI, veszélyekről, tennivalók baleset esetén (3.12.
;bra ),
_ lz áru, illetve csomagolás megsemmisítésének, újrahasznosításának módjáró1,
- _\ telhasználhatósági időről (3.10. óbra.)
- rz árró1 stb.

I
{
it
t

3.9. óbra: Margarin csomagolása

43
 3.10. űra: Információ a csomagoláson: lejárati idő

3.11. óbra: Csomagolás a mezőgazdaságban: bálák

44
 3.12. óbra: Jelzések bányászati robbantóanyagok csomagolásán

3"1_9. E|osztás

\z ellátási láncokban a felhasználők az árllkat az e|oszlás (disztribúció) révénkapj ák

meg" Szűk logisztikai felfogásban (ami elsósorban a régebbi marketinges megkÖzelÍ-
-,*re jellemzó) a logisztika feladata a fizlkai disztribúció.
Elosztás például a pékáru kiszállítása a boltokba, de a postai csomag- és levélkéz-
:rsítésis. (3.13.óbra.)

45
 3,I3. ábra: Levelek szétosztása postai logisztikai központban

3.1.10. Visszárukezelés

A fordított irányű anyagáramlásra már utaltunk a reverzlinverz logisztika kapcsán.

Visszárunak nevezzik a fogadótótól a feladóhoz visszaküldött árukat. Visszakül-
désre többféle okból kerülhet sor, például:
- a szállított áru minőségileg nem megfelelő,
- nem a rendelt árut szállították,
- az árvra nincs szükség, a szerződés valamilyen módon meghiúsult.
A visszáruk sorsa különböző lehet:
- javítás, újramegmunkálás (rework),
- selejtezés,
- értékesítés,esetleg csökkentett áron.

3.1,.11. Selejtezés

A selejtezés kivonást jelent. Anyagok, eszközök selejtezésére akkor kerül sor, ha már
rendeltetésszerűfelhasználásra alkalmatlannáváltakvagy nincs rájuk szükség. Selej-
tezésre ok lehet:

46
 - az anyag, eszköz tárolás, szállitás,használat közben megsérül,
- lejár a szavatossága,
_ feleslegessé válik, például az olyan pótalkatrész, ami már nem használt géphez
tartozik,
- felesleges beszerzés eredménye, ami nem küldhető vissza.
Selejtezni tilrgyt eszkőzöket (gépek, szerszámok, járművek) is lehet.
A selejtezett cikkek sorsa - a visszáruhoz hasonlóan - különböző lehet. A két leg-
6nLoribb eset a megsemmisítés és az értékesítés.

ltJ2. Vevőszolgálat

A revószolgálat önmagában nem teljesen logisztikai tevékenység, de sok logisztikai

matkozása van.

3á. ryakorlat

A gyakorlat megoldására 5 percet fordítson!

Nagyméretű konyhai hűtőszekrénye elromlott. Felhílta a szewizt. kiderült,
hogy a helyszínen nem javítható, be kell szállítani. Aszewiz és a saját
lehetőségeit figyelembe véve milyen megoldások lehetségesek a be- és
isszaszállításra? Önnek melyik lenne a legkedvezőbb?

Azértékesitéskor(az áru átadásakor) és a későbbi támogatás,javítási szolgáItatá-

mtbiztosításában jelentős avevőszolgálat szerepe. Eztarthat a termék használatának
dPs idejére, beleértve a selejtezést, és megsemmisítést. Ennek során többféle
§Mikai feladat adódik.

47
3.2. A létesítményekkelkapcsolatos tevékenységek
3.2.1. Elhelyezés (Location)

A létesítmények(raktárak, üzemek, irodák) elhelyezésénélarról hozunk döntést,

hogy hova belyezzik el őket, Alapvető elv, hogy olyan helyre, ahol a működés a leg-
kisebb anyagmozgatási, illetve szállitási teljesítményigénnyel jár.
A súlypontkeresés módszerekörzetrálasztásra szolgál. A feladat egy olyan új ob-
jektum elhelyezése, amellmek már meglévő objektumokkal lesz anyagkapcsolata. A
megoldás elvét az alábbi elrendezés szemlélteli.

B
A fl,/
\//
E?
-'V
D,{ \\

/' do----
--4
/ ^ .-;;r.?,;7

Adva vannak A-B-C és D objektumok. Telepíteni kívánunk egy új, E objektumot.

Kérdés: hová helyezzük el?
A súlypontkeresés módszerének elve szerint aválasz:
Úgyhelyezzikelaz,,E" objektumot, hogy a már meglévő A,B, C, D objektumok-
kal kiegyensűlyozotí kapcsolata legyen.

A kiegyensúlyozott kapcsolat ebben az esetben azt jeleníi, hogy valamennyi objek-

tummal ugyanakkora legyen az anyagmozgatási teljesítmény. Az anyagmozgatási tel-
jesítményaz intenzitás (mennyiség/idő) és távolság szoízata, Úgy is felfogható, mint
egy intenzitásnyomaték. A cél tehát úgy is megfoga|mazhatő, hogy oda helyezzűk el
az E objektumot (arra a pontra), ahol a meglévő A, B, C, D objektumok intenzitás-
nyomatéka azonos lesz. Ha az intenzitást erővektorokkal szemléltetjük, ald<or az E
pontnak a helye az ABCD négyszög súlypontja (az eúk figyelembevételével). Ilyen
módon az objektum elhelyezési probléma súllpont-meghatározássá alakul át.

48
 'Intenzitásnyomaték': Q = I, a
Az egyensúly feltétele: , a) XQ = 0.
'(I
llRladat
kkpíteni kívánunk egy új üzemet (x). A leendő üzem három másik (A, B, C) üzem-
rl lesz kapcsolatban.
A meglévő tizemek koordinátái:
Eglévő i|zem helye x (km)

ffi
y (km)
tbecser 0 0
ltszprém 30 0
Tl.c 30 20

Az új íizem anyagforgalma (anyagáramlás intenzitása) a meglévőkkel:

I anyagáram intenzitás

Ilrecser 1300
ltvprém 800
Tíc 200

fÉrdés:Hová helyezzik a 4. (X) üzemet? Jelölje be a rajzon!

49
 O bjektu mel he lyezésíLocation

10 15 20 25 30 x 35;

Megoldás:
A súlypontkeresés módszerével olyan megoldást kapunk, amelynél - légvonalban
mérve - az új objektumnak mindegyikkel azonos szállitási teljesítménye lesz.
A súlypont koordinátái: \: XIi,\)DI, y,: X(Ii,y)DI,
A megfeleló számítások táblázatos formában:

Meglévő üzem Ixx I*y

Devecser 0 0 1300 0 0
Veszprém 30 0 B00 24000 0
Zirc 30 20 200 6000 4000
összesen: 2300 30000 4000

A súlypont koordinátái:
4: )(Ii'4)DI, :3000012300 : 1304 km

51= )(Ii.y,)DIl = 400012300 = í,74klrt

50
A ninimális összköltségű hely megtalálása

Az könnyen belátható, hogy a súlypont nem feltétlenül jelenti összrendszer szinten a

dnimális költségű helyet. (Más a célfüggvénye.) Telepítésiproblémákhoz kapcsoló-
üian a minimális költségű hely megtalálásának két lehetőségét mutatjuk be.
A minimális költségű hely megtalálása tekinthető űgy is, mint egy célfüggvény bi-
!íxry,os korlátok melletti minimumhelyének a meghatározása. Ennek szokásos mate-
natikai kifejezése: min z=)Q. A probléma megfogalmazásátől (matematikai modell)
és méretétől függően lehet analitikus vagy numerikus megoldást választani. Szeren-
csés esetben egy táblázatkezelő szélsőértékkeresőjével is megtalálható az optimumot
i,bntő költségminimummal járó hely.
Az előző feladat egy ilyen megoldása látható alább.
Ha azt a helyet keressük, amelynél a teljes rendszer anyagmozgatási teljesítmény-
Ényea lehető legkisebb, megoldásként az adódik, hogy azúj üzemet Devecserbe kell
**píteni.
Ha a távolságminimumra törekszünk, azizem Veszprémbe he|yezendő.
Az eredmények táblázatos formában:

összes Osszes
üódszer teljesítményigény távolság
(>Q) Gc km/nap) (km)
Silpont: |3§4 I,74 35726,87 55,1z
!Q minimum: 0 0 31211,,I0 66,06
Tíolsás minimum 30 0 43000 50

(A számításokhoz felhasználható a CD-mellékleten található munkatáblázat.)

A különböző megoldásoknak az ábrára berajzolt képe:

51
 r-**--''- -

Objektumelhelyezés/Location
]35
]

1> o MeglévóiExisting
l

l30
1
tr SúlypMeight poinl
l
l 6Min. ktsg./costs
i
i25
]
9Vec.poly
]

xTáv/Dist
l
i20
1

lrs
I

i10
]

l5
j

l Devecser
io
]

l0
l
5 10 202530x .ui
l..,.,,

3.2.2. F;lr endezé s (Layout)

jelen_
Az elrendezés több objektum egymáshoz viszonyított helyének meghaíározását
ti. Ilyenre sor kerülhet például egy üzem telepítésekor, különbözó részlegek kÖltÖzé-

sekor. Ebben az esetben az územ helye adott, a belső elrendezését(Iayout) kell

meg-
határozni. Az alka|mazott elemzési módszerek hasonlóak az elhelyezési feladatnál
haszná|takhoz.

3.2.3. Fenntartás

A létesítmények, járművek, gépek, eszközök működőképes, használható állapotban

történő tartása fenntartási, karbantartási tevékenységet igényel. Néhány példa erre:
ellenőrzése, és az
- járművek időszakos múszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi
ezevs e tör ténő f elkészül ó s,
- a szabadíéri létesítményekfestése, javitása (3.14, ábra,)

- az elromlott gépek javítása,

- szennyeződött tárolóeszközök tisztítása.

52
 A tevékenységeket kiváltó ok szerint a karbantartási stratégia a következő lehet:
Eseti stratégia
Fnnek során nincs megelőző tevékenység, hanem bevárják a meghibásodást, és
alüor végzik el a jaűtást. Például a járművek gumiabroncsának sérülésből adódó
runnali kilyukadása, a szélvédő törése felcsapódó kavics miatt. Ezek nem előzhetők
mg: j avításs al. (Le gf elj ebb az utőbbi az ít karb ant art ás ával. . .
)
Ciklikus stratégia
}hlamilyen jellemző (például naptári vagy működési idő, gyáttott mennyiség,
Ggíett távolság) alapjánmegelőzőjavítást végeznek, esetleg cserével. Ilyen például
riárművekben az olajcsere, időszakos e|lenőrzés. Avasúti pályaidőszakos ellenőrzése
fo ciklikus karbantartásnak tekinthető.
Nlapotfüggő stratégia
A berendezés állapotát műszeresen vagy érzékszervileg mérik, ez alapján avatkoz-
net be. A rendszeres vagy folyamatos mérések lehetővé tehetik a jövőbeni beavatko-
aísok előrejelzését is. Ez is megelőző stratégia.
Karbantartás-megelőzés
Ez tekinthető a legfejlettebbnek. Olyan a konstrukció és a működési körülmények,
hs!,nincs szükség karbantartásra. Il}enre példa a gondozásmentes akkumulátor vagy
a teljes élettartamra felkészíteítcsapágy.

3.14. óbra: A vasúti pálya fenntartása sajátos anyagokat és eszközöket igényel

53
 3.3. Az irányítással kapcs olato s tevékenys égek
Az irányításhoz információt használunk fe|,Ez lehet a környezetbőlvagy magáből az
irányított rendszerből származő, a múltra, jelenre vagy jövőre vonatkozó informáciÓ.
Az utasítások kiadása információ továbbítását jelenti.

Előrejelzés

Az előreje|zés információ szerzésétjelenti a jövőről. Ez megnöveli a döntések bizton-

ságát.

3.5. ryakorlat

A gyakorlat megoldására 5 percet fordítson!

Tewezze meg nyári szabadságának időpontját, helyét és tevékenységeit!
Milyen előrejelzésekre van (lenne) szüksége a jó döntéshez,ha a döntés
kötelező időpontja az alábbi? Hogyan alakul a döntés jőságzí'!

Január ]..

Március 1.

Június ]..

Július 1.

Július 15.

Előrejelzésre a tervezéshez van szükség. Altalános szabály, hogy

időtávra kell előre jelezni, amennyire tervezni kívánunk.
Eóreielzés nélküller

"" -J;Üffi Az előreje|zéshez többféle módszer használható:

vezni = UOrás a

- a korábbi statisztikai adatok (például sokéves átlagok) elemzése (idősoros előre-

jelzés), például forgalomszámlálás adott napszakban,
- a különböző jellemzők közötti kapcsolatok íeltárása (regressziÓ-elemzés), pél-
dáa| az értékesítésimennyiség és a szállítási teljesítményigény közötti kapcsolat,
- egyéni vagy szakértői vélemények kikérése.
Idősoros előrejelzésekre láthatók péld ák a 3.15 és 3,16 ábrákon. Az ek&ejelzésekkel
a beszerzéssel foglalkozó kötetben részletesen foglalkozunk.

54
 7a

60

{50

$+o
30 a Jgllruö
: -;l*Egyffi!ú ánag
2a -:,- Moz!É áíag
]
--*- &]lyüo$ mozgó átlag
10
--x- á§qnsdá|i§ ki€gyenlíté§

9 10 11 12 13 ld6 14

an1. űra: Az e|őző időszakok adatainak átlagolásán alapuló előrejelzósek ingadozás esetén
'késneld, rosszul jelzik előre a változásokat

H6soros elrireieizée

$§

§§ r ,**y:§{X-br§+§
r0

bu

o{n
§
6{u
a
§
3*

1n

§
ü 'l 2 3 4 § § ? § § 1ü l1 1} 136614

3.16. ábra: A függvényille sztés yáltoző trendnél jó előrejelzést adhat

Tewezés

A tervezésnek két megköze|ítése lehetséges:

1. Irányítási szempontbó| atervezés alapjel képzését,célértékkitűzését jelenti. AZ
irányítás soíán azettől való eltéréseket mérjük és szükség szerint beavatkozunk.
(Visszacsatolás.)
2. Mint tevékenység, az elvárások és lehetőségek összehangolása. Például a vevői
igényeket a szá|litásilehetőségeknek megfelelően igazoljuk vissza és teljesítjÜk.

55
 Egy logisztikai rendszer tervezése során a következő lépéseket célszerű követni:

l
GJr"5
1. A vállalati célok kitűzése és stratégia kidolgozása.
2. Avevők logisztikai rendszerrel szemben támasztott igényeinek meghatározása,
különös tekintettel a kiszolgálásra.
3. A logisztikai rendszer részletes tewezése. Ennek keretében legalább akővetkező
részrendszerek kialakítása történik:
- izemelhelyezés;
- oláq,
ké szletezé s, tár

- any agmozgatás, kezelés;

- szállítás;
- működési stratégia kidolgozása;
- tervezési rendszer;
- információs rendszer;
- szervezetkialakítás.
4. Az integrált logisztikai rendszer megtervezése.
5. A teljesítménymérési módjainak meghatározása a visszacsatoláshoz.

A tervezés során külónböző szintű döntéseket hozunk. A magas vezetői szinten

hozott hosszútávú döntések a stratégiai döntések, A rövid íávraszőlő, alacsony szin-
tű (beosztásŰ)vezetői vagy beosztotti döntések azűgynevezett operatív döntések. A
taktikai döntések közép- vagy alacsony vezetői szinten születnek.
A 3.3 tóblózat példákat tartalmaz a stratégiai, taktikai és operatív döntésekre.

3.3. tóbüdzgí: Példák a |ogisztikai rendszerben hozandó különböző szintű döntésekre

Terület Stratégiai Taktikai Operatív

Uzemelhelyezés A raktárak száma, Bővítés
mérete
Kószletezés, tárolás Elhelyezés, Biztonsági Atvétel, kiadás
működésistratégia készletszint
Anyagmozgatás, kezelés Módszer Időszakos Targoncák
kiválasztása eltérésekkezelése beosztása
Szállítás Módszer Gépvásárlás, Ütemezés

visszaigazolási visszaigazolása

követelmények kiválasztása
irán},vonalai
Gváríás Tömegszerűség Sorozatnagyság Receptúra
választás

56
 Egy logisztikai rendszer tervezésekor különböző területek megtervezése válhat
*zuksé ge s s é. Általáb an a fő íerv ezési t e rületek
:

i.) Vevői igények:

- a vevő igények megismerése;
- előreje|zés;
- igénymenedzsment;
2.) ElheLyezés:
- létesítményekszámának, méreténekés elhelyezésének meghatározása;
- a feladási pontok (források) és készletezési helyek viszonya;
- idegen létesítményekés szolgáltatások (tárolás, szállitás, gyártás) igény-
bevétele;
3.) Beszerzés:
- igénfelmérés;
- beszerzési források feltárása;
- követelményrendszer a szá|lítőkkal szemb en;
- a b eszerzési folyamatok.
4.) Szállítás:
- a módszerek kiválasztása;
- útvonalvál asztás, kapcsolatok;
- tételnagyság.
5.) Gyártás:
- tömegszerűség;
- minőségbizíosítás.
6.) Ké szletezé s, t árolás:
- készletforgás;
- múködési mechanizmusok;
- elhelyezés;
- biztonsági készletszintek;
- ellenőr zési módszerek;
- kapcsolat a gyártással, felhasználással.

A különböző cégeknélezek eltérő mértékbenjelenhetnek meg. Például egy szu-

prermarket logisztikai központjában nagyobb hangsúll,t kaphat a szállítás, de nagyon
Xricsit a gyártás. F;gy gyártővállalaínál ez lehet fordítva. Az egyes terúletekkel koráb-
'lan már foglalkoztunk Ezek közül néhány más kötetetekben részletes kidolgozottság-
ban megtalálható.

57
 Irányítás

Az iránYÍtás során történik az utasítások kiadása és azok végrehajtása. Például az

áruk kiszedése során a kiszedési jegyzék (komissiózási lista) tartalm azza a,kiszedendő
áruk megneve zését,elhetyezését.( 3.17 óbra, )

3.17. abm: A cikkek kiszedését vonalkódolvasóval erybeépítettrádiófrekvenciás mobil

terminállal irányítják

Ellenőrzés

A legtöbb emberi tevékenység tartalmaz ellenőrzést. Az ellenőrzés funkciója annak

ellenőtzése, hogy a kitűzött célt milyen módon sikerült elérni. Ilyen módon az ellen-
Őrzés avisszacsatolás alapja. Az ellenőrzés során mindig valamilyen méréstörténik.
A logisztikai rendszerekben fontos szerepe van a teljesítmény mérésének.
Teljesítménymutatók lehetnek például:
- a nem megfelelőségek (hiány, késedelem) előfordulása,
-mennyiségi teljesítmény(konkrótan: gépkocsi futásteljesítménye, elszállitott
vagy tárolt, mozgatott áru mennyisége,

58
 3.18. űra: Autóalkatrészek áruátvétele vasúti beszállítás után

3.4. Logisztikai munkakörök

3.6. gyakorlat

A gyakorlat megoldására 5 percet fordítson!

Tekintse át ismeretségi körét! Kik azok, akik logisztikai területen dolgozók-
nak tekinthetők? Meg tudja-e nevezni a munkakörüket?

59
 Az európai uniós Novalog project a következó munkakörökethatározta meg a
logisztika területén:

1. Logisztikai stratégia készítéseés megvalósítása

t-l". ellátásilánc-m enedzser lvezető

12. logisztikai menedzser
13. logisztikai elemző
14. logisztikai mérnök
15. logisztikai kontroller
16. logisztikai IT (információ-technológiai) specialista
ű. logisztika supervisor/m űvezető

2. Beszerzés/anyaggazdálkodás

21,. any aggazdálko d ási v ezető

22, beszerzési vezető
23. beszerző
24. beszerzési úgyintéző
25. készletgazdálko dó ( irányító)

3. Termelé s terve ző és ir ány ítő

31,. termelésterve ző és ir ányttő

Raktározás

41,. raktárirányítás
4I1,. raktárvezető
412. csomagolási vezető
4I3. raktári művezető
42. adminisztratív műveletek
421. készletgazdálkodó (irányító )
4zz. rendelésfeld olgoző igytntéző
43. raktári múveletek
431,. raktárosok
alkategóriák
432. targoncavezető
+JJ. kiszedő és csomagoló
434. anyagmozgatő
435. készrehoző, b efejező (vevői igényh ez igazítő)
44. rakt ári kiszolgálő l támogató
441,. karbantartás i művezető
442. karbantartó

60
 Minden munkakörhöz elkészilt egy rövid, néhány bekezdéses definíciÓ. Ezek
megtekinthetők a http://www.novalog-project.org/english/nomen/ webhelyen.
A FE6R (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) igazodik a nemzetkÖ-
zi statisztikai (ISCO) kódokhoz.

A targoncavezető foglalkozás FEOR szerinti leírása:

8343 Targoncavezető
A targoncave zető feladata az ipai, mezőgazdasági, kereskedelmi és szállÍíási egY-
ségeken belüli tehermozgatás és teherszállítás villamosizemű vagy robbanómotoros
targoncán az előírtrendeltetési helyre.
Az érzékszelvifunkciók közül a látás, a színlátás és a hallás a közúton és az ijze-
mekben való közlekedéshez fontos. Az emelővilIák helyzetének és irányának beál-
lítása jó térlátásí,rendkívülfinom mozgáskoordinációt és nary üryességet fe|téte|ez.
A gépek magasan kitolt villával történő emeléskor, erősen imbolyoghatnak, így nem
ai i ia egyensúlyérzék. Az áru biztonságos emelése és a dolgozók között tÖrténó
közlekedés nagyfokú figyelem-összpontosítást és felelősségteljes munkavégzést
igényel agépkeze|őtől a személyi sérülések és anyagi károk elkerülése érdekében.
- A munkavégzésszabadban, üzemben vary a kettő között íngáma folYik, kitéve az
időjárás viszontagságainak (esó, hideg, meleg, por). A robbanómotoros gépek
kezelése nagy vibrációval és zajjal jár együtt. Munkaidejének jelentős részétülve tÖlti.
Az árlkemelése előtt meg kell győződni a helyes pozíciőről, és néha a kisebb korri-
gálásokat az árutemelve, tolva vagy húzva kell elvégezni. A kormány és a pedálok ke-
zelése megterheli a láb- és akézizmokat.
Feladatai:
_ tömeg- és darabáruk, illetve anyagok emelése, polcra helyezése és egyéb mozga-
tása
- tömeg- és darabáruk gazdaságiegységeken belüli és kívüli (egymás közti) szállÍ-
tása, pótkocsik húzása
_szá|lítő- és emelővillás targoncák vezetése, működtetése, illetve kÖzúti kÖzleke-
dés esetén a kREsz elóírásainak betartása
- a jármű karbantartása.
Jel|emző munkakörök:
- Emelőkocsi-vezető
- Homloktar gonca-v ezető
- Komissiózó targonca vezetője
- Nyeregkocsi-vezető
- Oldalemel ő tar gonca v ezetője
- Tolóoszlopos targonca vezetője
- Tolóvillás targonca vezetője
- Kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás:
- 83 44 Rakodógép-kezelő
Minimális képzettségi(képesítési)feltétel:
I. képzettségiszint (8 általános)

61
 Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is tartalmaz logisztikai szald<épzéseket, pél-
dául:
- logisztikai műszaki menedzserasszisztens,
- raktáros,
- anyagbeszerző,
- logisztikai igyintéző,

A ,,Logisztikai szervező" OKJ szerinti leírása:

1. Szakképesítésmegnevezése: Logisztikai szervező
2. Betölthető munkakör (FEOR)
3619, Egyéb gazdasági igyintézők
54 3433 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser
9 3 435 02 Logisztikai igyintéző
3. Szakképesítésrövid jellemző leírása:
A nemzetgazdaság különböző ágazataiban dolgozó vállalati menedzsment önálló
feladatokkal rendelkező tagja, munkája során a logisztikai tevékenységekkel kapcso-
latban általános menedzseri tevékenységeket végez, kapcsolatot tart más vállalati
funkciókkal, közreműködik a vállalati stratégia elkészítésében,információkat biztosít
a Yezetői számvitelhez. Yégzi a logisztikai tevékenységhez kőzvetlenül kapcsolódó
menedzseri tevékenységeket, ezen belül a logisztikai stratégia megalkotása, a logisz-
tikai taktikai és operatív tewezés és irányítás, a vállalati logisztikai rendszer kialakí-
tása, irányítása, működtetése és ellenórzése tartozik feladatköréhez.
4. A szahképzésben v alő r ésm étel feltételei:
Logisztikai igyintéző (anyag- és áruforgalmingyintéző) szakképesítésés legalább
kétéves,gazdálkodő szewezetnél töltött gyakorlat vagy egyetemi, illetve főiskolai vég-
zettség és legalább kétéves, gazdálkodő szeryezetben szerzett gyakorlat.
5. A képzés főbb tómakörei:
Üzletpolitika és vállalatirányítás, az anyagi folyamatok menedzsmentje, speciális
szakmai ismeretek.
6. E|őírt vizsgarészek:
- szóbeli vizsga
7 Szakképesítés köre:
B [elsősorban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében megszerezhető,
különböző jogszabályokban meghatározott munkakör betöltésére jogosító szakképe-
sítés]

Néhány logisztikai szakma rövid bemutatása amár említett Novalog project meg-
határozása szerint:

Targoncavezetók

A targoncavezető árukat szállít egyik helyről a másikra targonca kezelésével, Fontos

szempont az áru biztonságos mozgatása és az óvatos vezetés.

62
Komissiózó§ kiszedő\ (osztályozók)

A komissiózók a kiválogatásra és az összegyűjtésre, -csomagolásra, továbbá a megfe-

lelő információk feldolgozására specializálódtak. Fő feladatuk a rendelések pontos
kiválogatása megrendelési listák alapján, megrendelések összegyújtése, csomagolása
speciális utasítások alapján vagy csomagológépek segítségével.Ezze| párhlzamosan
ellenőrizniük kell a rendszer (összeállított csomag) teljességét, és jelentést kell
készítenia normál folyamatoktól való eltérésekről.

Raktárvezetők

Aruktárvezetők közel minden feladatot el tudnak végezni, amelyek araktározáshoz

kapcsolódnak. Beveszik az árukat, csoportosítják, eltárolják, vary kirakodják Őket
kiilönböző technikai berendezések, még targonca segítségévelis. Sokszor részt
vesznek a kiszedésben, csomagolásban is. (A feladatok egy részétmaguk végzik,más
részétaz általuk irányított beosztottak.)

63
4. Optimalizálás a logisztikai rendszerekben

Amint említettük, a logisztika - korszerű felfogásban - különböző rendszereket in-

tegrál, von össze. Mivel ezen részrendszerek saját célja erymással ellentétes lehet, a
múködés során konfliktusok léphetnek fel.
Az ellentétes tendenciák optimdrizálást tesznek szükségessé.Ugyancsak optimali-
zál6st jelent, ha bizonyos korlátok között szeretnénk valamilyen célt - például a szá|-
lítási teljesítményigényminimumát vagy nyereség maximumát - elérni. A továbbiak-
ban ilyen optimalizálási eseteket tárunk fel.

4.I. Szállítá s -ké szletezé s konfl iktu s

Ha nagyobb tételben történik abeszerzés, akkor általában kevesebb szállításra van

szükség, mert a járművek jobban kihasználhatók, nagyobb járművek alkalmazhatók,
Kevesebb kommunikáció, koordináló tevékenység szükséges. Ezekből az következik,
hogy a nagyobb tételekben történő beszerzés azúánpőtláshoz kapcsolódó (időegysé-
gre jutó) költségek csökkenését idézi elő.
A naryobb beérkezésitételek azonban nagyobb készletet eredményeznek. Ennek
következménye a nagyobb lekötött pénz, nagyobb tárolási helyigény, hosszabb anyag-
mozgatási utak a tárolótérben. A készlettartási költségek tehát a beszerzési íéte|-
nagyság növekedésével nőnek.
Az összefüggést a 4.1. óbra mutatja. (Az ábrán a rendszer működtetésének idŐ-
egységre jutó költségei láthatók.)

1400
3
a 1200

100§

80§

60{

4üs
gú*

4.1. űm: A készlettartrási és utánpótlási köttségek etlentétes tendenciája optimumot eredményez.

65
 Az ábrát a következőképpen értelmezhetjük:
Kis beszerzési tételek esetén az időegységre jutó összes költség magas, mert a
ryakori beszerzések miatt magasak azltánpőtlási költségek. Ekkor az összes költsé-
gen belül azutánpőt|ási költségek teszik ki a nagyobbik részt, azokameghatározőak.
Ahogyan növeljük a beszerzési tételek nagyságát (beszerzési idóközöket) csökkennek
aztánpőtlási költségek. Mivel ezek a meghatározők az összes költségen belül, az is
csökken. Ezzel egyűtt a készlettartási költségek is nőnek, de arányuk az összes költ-
ségen belül még kisebb, mint az utánpótlási költségeké.
A beszerzési tételek növelése során elóáll egy olyan he|yzet, amikor azidőegység-
re jutó készlettartási és utánpótlási költség azonos lesz. Ez az optimális rendelési
mennyiség (EOQ: Economic Order Quantity), amelynél az összköltség a legkisebb.
A beszerzési tételek további növelése során az utánpótlási költség tovább csökken,
de már nem olyan mértékben,mint ahogyan a készlettartási költség nő. F;zt a jelen-
séget áwáltásnak nevezzük. A hazai felfogásban az áWáltás fogalmát - nem teljesen
pontosan - az angol ,,trade off'-al azonosítják. A ,,trade off' pontosan egyensúIy-
ozást, optimalizá|ástjelent. Iényegében azonban uryanarról van szó.

Ezek költségkonfliktusok a napi működés során más - például szervezeti, szemé-

a
lyi - konfliktusokra vezethetnek.

4.2. Kiszolgálási szint - kihasználtság konfl iktus

3J. grakorlat

A ryakorlat megoldására 8 percet fordítson!

Tételezzikfel, hogy Ön ery fuvarozó vállalkozást működtet a helyi
tizelő- és építőanyag telepen. Jelenleg egy tehergépkocsi áll rendelkezésre.
Azt tapasztalja, hogy átlagosan minden harmadik megkeresést kénytelen
visszautasítani, mert a tehergépkocsi éppen foglalt. Mit tenne?
a.Beszerezne egy hasonló teljesítményűújabb járművet.
b. Egy nagyobb teljesítményű járművet venne, a régit esetleg eladná.
c. Beszerezne egy kisebb teljesítményűújabb járművet.
Hogyan módosítja javaslatát, ha tudja, hogy egy gépkocsi gazdaságos
üzemeltetéséhez, annak legalább 50Vo kihasználtsága szükséges?

66
 A nagyobb kapacitás jobb kiszolgálási szintet eredményez . Ezze| eryütt csökken a
kap acitás - kih asználtság.
A kapacitások kiépítésévelkapcsolatos döntést a piaci verseny is befolyásolja.

4.3. Raktárak számu készletek - anyagmozgatás

ve5rünk egy olyan vállalatot, amell,rrek létesítményeinaryobb területen helyezked_
nek el. Ha ezeket több helyre telepített - elosztott - raktárakból szolgáljuk ki, akkor
kevesebb alyagmozgatásra lesz szükség.
Ennek az a következménye, hogy a több raktár nagyobb beruházási ráfordítással
jár. Ebből adódóan nagyobb lesz az amortizációs költség.
A szétosztott készlet összes mennyisége azonos biztonsági szinten nagyobb,
mintha ery készletből szolgálnák ki a felhasználókat.

4.4. Logisztikai szolgáltató központok

A gyártók és a külső logisztikai szolgáltatók közötti együttműködés az iparban és a
kereskedelemben a napi munka lényeges részévévált. Ez az egyittműködés lehet
hagyományosan szűk, vagy összetett logisztikai szolgáltatásokat megcélozván
széleskörű. Az igénybevetí szolgáltatások az összetettség szempontjából két csoport-
ra oszthatók:
Eryszerű szolgáltatás
Egyszerű, alacsony szintű logisztikai szolgáltatás például a szállítás: A helyről B-
be, eryedi raktározás a tárolási szűk keresztmetszet feloldása érdekében,vagyes/Sze-
ű külső csomagoló szolgáltatás. Ezekrégőta léteznek.
Összetett szolgáltatás
Az összetett, magas szintű szolgáltatások integrált tevékenységek végzésére
irányulnak. A magas szintű logisztikai szolgáltatások különböző típusúlogisztikai
tevékenységekből állnak, ideértve ezen szo|gáltatások koordinálását és iránltását is.
Ilyen például a harmadik félr álta|végzett elosztás, aminek keretében a külső partner
végzi a szállítást, raktározást, csomagolást, anyagkezelést, készletiránytást és az
elosztási erőforrás tervezést.
A logisztikai szolgáltatő központokat elsósorban a külső szolgáltatást nyújtó szer-
vezetek működtetik. kialakulásuk/kialakításuk indoka lehet:
- ipari park/ővezetlterület létrehozásával megjelenó igények (például a Székesfe-
hérvári ipari parkok).
_nagyvá|Ialat (termelő, kereskedelmi) ,,hoztamagával" Magyarországra abeszál-
lítóit, illetve a ,,kinti" logisztikai szolgáltatőját (például Philips, Flextronics,
Versteijnen).

67
 - közlekedési csomópontoknál, országhatfunál átrakgdási tárolási, termelési
infrastruktúrára és igényekte alapona (pl. Sopron, Szeged).
A szolgáltató központok infrastruktúrája különböző alap, kiegészító és eryéb szol-
gáltatások nyújtását és igénybevételétteszi lehetóvé.

68
5. Inform áciőáramlás a logisztikai rendszerekben

Aszámítástechnika vállalati alkalmazásai között már nagyon korán megjelentek a lo-

gisztikai rendszerek tewezésével,iránytásával kapcsolatos megoldások. A tervezés-
hez kapcsolódóan jelentős segítséget jelentett a számitásigényes operációkutatási mo-
dellek megoldása. Ilyenek például e|őrejelzés, járatszerkesztés, készletezésimodel-
lek, lineáris programozási alkalmazások. Az eredmények többnyire egyedi píogTam-
futtatással megkaphatók. Az irányitás támogatása további követelményeket jelent a
számítőgépekkel és az alkalmazási móddal kapcsolatban. Az adatá|lományoknak fo-
lyamatosan rendelkezésre kell állniuk. (Online fájlok.) A programoknak igény sze-
rint, bármikor futniuk kell, azonnali eredményt szolgáltatva. (Real time feldolgozás.)
A felhasználók kevéssématematikusok, kutatók/fejlesztők, hanem maguk a logiszti-
kai rendszer szereplői, beleértve avezetíket is. (Végfelhasználók, end userek.)
Az információrendszer alapvető célja a folyamatok irányitása. Szinte alig van ery
vállalatnál olyan tevékenység, amihez ne lenne szükség információra.
A logisztikai információrendszerben információ áramolhat az anyagáramma|
- egy irányban (pl. ajánlat, fuvarlevél, számla) vagy
- ellenkező irányban (pl. ajánlatkérés, megrendelés, reklamáció).
Az áramlás lehet:
- az áruáramlást megelőző;
- az áruáramlást kíséró, i|letve azzal együtt haladó;
- az áruáramlás utáni, kontrollt segítő, visszaható információk.
A logisztikai információrendszerek leggyakoribb alkalmazásai :

- anyaggazdálkodás;
- raktár ir ányttás, leltározás;
- jármű flottamenedzsment;
- szállítás-szervezés;
- fizikai elosztás, járattewezés;
- raktárhálózat kialakítás;
- erysé grako mány terv ezés;
- egységrakomány, konténer ellenőrzés;
- üzemanyag-gazdálkodás.

69
 5.1. ryakorlat

A gyakorlat megoldására 4 percet fordítson!

vizsgálja meg egy fogyasztási cikk csomagolását! Milyen információt talál
rajta? Írja ide:

5.1. Tevékenységek a logisztikai információs rendszerekben

Az információrendszer az iránytási céIt az információ
- rőgzítése,
- továbbítása,
- tárolása,
- feldo|gozás révénvalósítja meg.
Ezek az információs rendszer alapvető tevékenységei.

P|.: aZ adat béííá§a : helyi hálózaion, ,:meíevl€mez€n, ^:

ös§ze§ité§,
biilentyűzeten, intemeten, ffoppyn, ioppyn, cD-n, jelené§ ké§zíté§é,
papíírá, vonalkód cD-n, papííon, irattáíban papkon. járatszerkesáés,
leolva§ása. tÉléíonon. dönté§élókészítés

5.1 óbra: Az információrendszer tevékenységei

A logisztikai informatikát a következő (információ)technológiai megoldások segítik:

Azadatgyűjtés szintjén: vonalkód, optikai jelfelismerés(OMR), optikai karakter-
felismerés(OCR), mágneses címke, jeladók (transzponderek), globális helymeghatá-
rozás (GPS).

70
 Adattovábbítás: rádiófrekvenciás adatátvitel (RF), internet, elektronikus adatcse-
re (EDI), munkafolyam at-szetvezés, menedzsment (workflow management).
A folyamatok irányítása: csoportmunka, távmunka, helpdesk, workflow rendsze-
rek alkalmazása a logisztikában, csomagkövetés, front office - back office szoftverek.
Ezeket a továbbiakban - különböző mélységben- ismertetjük.

5.2. logisztikai információrendszer felépülése

^
Tekintettel a logisztikának a vállalati tevékenységeket integráló szerepére, ahozzá
kapcsolódó informatika is a vállalat különbözó területein jelenik meg. (5.2. óbra.) Az
ábrán megadtunk logisztikai példákat.

§líatégiai §zint Tervezé§ |ní - í(adati

- üZemelhélyezés - üzemtéívezés - éves áóevétel

vezetói szint lní = Iadat

- bé§áliító választ᧠- he§ szál!ítás

Tudás§zini lnf = se'. adat

- meghibásodá§ok -adott teímék
gyakoíisága íorgalma

Végíehajtá§i §zinl vegreLjtas \ lnf = adat

-ajánlat\é8zlrés - kél hely évol§ága

Rendelé§, be§zállíiás, 1árolá§, mozgatá§, gyáítá§, tárolás, ki§zállítá§

5.2, áLbra: A logisztikai információrendszer horizontálisan és vertikálisan tagolódik

Az elvárásokat alapvetően azirányitandó (rendelés, beszállítás, tárolás, mozgatás,

gyáttás, tárolás, kiszállítás) folyamatok határozzák meg: Ezen belül az egyes tevé-
kenységeket különböző vállalati funkciók (marketing, értékesítés, termelés, pénz-
ügyek, szemé|yzeti ügyek,...) valósítják meg. Bár a hagyományos funkcionális szerve-
zetek megjelenési aránya csökkent, jelentős számban megtalálhatók a vállalatoknál.
(Ha maguk a funkcionális szervezetek nem is, azonban a funkciók még kiszervezés
esetén is léteznek, legalább a kapcsolattartás, döntések szintjén.)
Vertikálisan avállalatiszewezeteket három szintre szokás tagolni: alsó, közép, fel-
ső szint. Az alsó szint kapcsolódik a végrehajtáshoz. Ezért operatív szintnek is neve-
zik. A középső szinten tevékenykednek a (közép)vezetők. Itt születnek meg a rövid-
és középtáví működést befolyásoló döntések. A felső a stratégiai szint, amely a
hosszútávú működésért felel. Az informatikában bekövetkezettváItozások azonban
azt okozták, hogy a gyakorlatban megjelent egy negyedik szint is. Az információtech-
nológiák kiterjedt alkalmazása oda vezetett, hogy ezek alkalmazása, haszná|ata Íj
szakemberek, informatikusok alkalmazását igényli. A vezetőknek sem idejük, sem
képzettségük nem teszi lehetővé. hogy a szükséges információkat kinyerjék, illetve
71
tárolják, frissítsék.A részben önálló életet élő információrendszer működtetése egy
új szintet, a tudásszintet eredményezte, ahol ,,adatmunkások", ,,tudásmunkások",
műszaki és gazdasági informatikusok dolgoznak.
Az információ jellege is változik szintenként. Avégrehajtás és operatív iránytás
elsősorban mennyiségi adatokkal dolgozik. (Naturáliák.) Ezek az adatok részletezet-
tek. Ilyenek például egy ajánlat tartalma, egy teherautó rakományj egyzéke, egy kiállí-
totí számla, a feladatok napi megszabása. A tudásszinten lehetőség van a különbözó
adatok összesítésére, kombinálására. Avezetői szinten ezekethasználják fel, Ilyenek
például a napi kiszállított összes mennyiség, kiszám|ázott árbevétel, egy beszállító ét-
tékelése.A felső, stratégiai szinten túlnyomórészt származtatott információkkal dol-
goznak, ezekközötí sok a külső és a jövőre vonatkozó. A szintenkénti jellemzőkeí az
5.1,. táblázatban hasonlítottuk össze.

5,1. űblózgí: Az információ jellege vezetói szintenként változik

Szint
Alsó, operatív Közép
Végrehajtáshoz EIemzépI.: Tájékozodás, Tewezéshez
kiszedési
pI.: jármű tewezés, pl.: a
jegyzék kihasználtsága döntés, telephely
komissiózáshoz utasítás pl.: bővitésébez
döntós egy
bizonyos
értékhatások
közötti
beszerzésérő1
Dimenzió, egység Mennyiség pl.: Mennyiség Mennyiség Erték p1.:
megtett érték érték termelési
kilométer érték
Tartalom Elemi p1.: Válogatott, Válogatott, Származtatott
napi létszám összesített összesített pl,: a munka-
erő összetétele
Forrás Altalában Belső és külső Belső és ktilsó Sok külsó pl,:
pl.: gyártott üzleti partnerek
mennyiség elképzelései,
kormátyzati
döntések
Időhorizont Rövid, gyakran a Mindenféle Közepes Hosszú, jövő pl.:
jelen p1.: a hosszútávú
raktári üres helyek elórejelzések

72
5.3. Az információrendszerek összetevői
A korábban bemutatottakon kívül az információrendszerek tovább bonthatók, rend-
szeren belül betöltött szerepúk szerint az összetevők tovább csoportosíthaíők (5.2-
úbi'ázat).

5.2, tóbüúzg,t: Az információrendszer összetevői a folyamatok támogatásának jellege

szempontjából

, funkció Példa logisztikai alkalmazásra

Tranzakció-feldolsozó rendszerek Raktári kivét, vásárlásnál fizetés
Adatbázis-ke zelő rendszerek (DBMS) Napi forgalom lekérdezése,
anyagár-módosítás
I roda-autom atizálási rendszerek ( OAS) Grou
Tudás munkaállomások (KWS) Beszállítói minősítés, előreielzések
Döntéstámogató rendszerek (DSS) Beszá|lííő kiválasztása, INCOTERMS
klauzula választás
Operációkutatási rendszerek (ORS) J áratszerke s ztés, szállítási f el adat
me go l d ás a, termékszerke zet - opíímaluálás
Yezetői információrendszeres (MIS) Termelési terv készítése,napi, heti
jelentések
Projekt információs rendszer (PIS) Raktár építése,felszerelése
F első vezeíést támogató Stratégiai információk: piaci részesedés,
információrendszerek (ESS) infl áció. termék életgörbe,
jogi szabályozás, STEP, SWOT, elhelyezés
(telephely kiválasztás)

l3
6. Minóségbiztosítás a logisztikai rendszerekben

A minőségen régebben csak termékj ellemzőket értettek. A gazdasági életben a minő-

ség fogalmát ettől eltérően használjuk. A minőségh ez értéh,ttélettartozk.Azt
mond-
juk, hogY a jobb minőségű termék, szolgáltatás értékesebb. A továbbiakb
an a ,,teí-
mék" fogalmán szolgáltatást is értünk. Ennek amiatt is nagy a jelentósége, mert a lo-
gisztikai rendszerek többnyire szolgáltatást állítanak elő.
Az ellátásiláncmegkőzelítésból kiindulva egyszerűen meghatározható a minőség
fogalma a logisztikai rendszerekben:
A minőség az ellátási láncban az előállításban és felhasznólósban érdekeltelc, tovób-
bd a tórsadalom értékítéletearra vonatkozóan, hogt a termelési-
foglasztósi folyamat
mennyire elégítiki az igényeit. (Veress, 1999 alapjón)

6.1. grakorlat

A gyakorlat megoldására 4 perceí fordítson!

próbáljon felidézni esetet, amelyben
valamilyen áru minősége miatt
reklamált, majd eldöntötte, hogy a tapasztaltminőség miatt adott terméket
vagy adott üzletben nem fog vásárolni. Üzletipartnerei hogyan kerülhették
volna el a számukra kedvezőtlen kimenetelt. Írja ide:

75
 A minőségügy fejlődése során többféle meghatározás volt elfogadott. Egy korai
meghatározás szerint
,,a minőség a termék pozitív és negatív használati értékénekaz összessége." Ez a
terméket (csak a terméket) a középpontba helyező meghatározás. Figyelmen kívül
hagyja a felhasználót, nem beszélve a társadalomről. Ez a definíció inkább csak a
megfelelőségre utal, arra is csak leszűkítetten.
Más meghatározás (Crosby, 1979): ,,Minőség = u vevő és nem az áru jön vissza."
Sokáig elfogadott volt a következő meghaíározás: ,,a minőség a használatra való
alkalmasság, a specifikációknak való megfelelés. Valamely egység alkalmasságának
foka meghat ározott és feltételezett követelmények kielégítésére."
Eszerint a minőség alapvetően megfelelőség. (Conformity.)
A megfelelőség mellett a minőségnek más dimenziói is vannak (Garvin, 1987):
1) Teljesítmény: A termék elsődleges jellemzői.
2) Szo|gá|tatások: A termék alapvető funkcióinak kiegészitői.
3) Megbízhatóság: A jaűtás szükségességéigeltelő idő.
4) Megfelelőség: Illeszkedés a szabványokhoz.
5) Tartósság: Az az idő, ami után a csere már előnyösebb, mint a javítás.
6) Szervizelhetőség: A karbantartás és javítás könnyűsége.
7) Esztétikai jellemzők: I§nézet, érzet,hangzás, ízek vagy illatok.
8) Tapasztalt minőség (vélemény): Hírnévstb.

A minőség és ahozzá kapcsolódó fogalmak továbbra is fejlődésben vannak.

Minőség: annak mértéke, hogy a saját jellemzők egy csoportja mennyire teljesíti a
követelményeket.
Követelmény: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely álta|ában magától értetődő
vagy kötelező.
Megfelelóség: egy követelmény teljesülése.
Vevőí megelégedettség:a vevő észlelésearról, hogy milyen mértékbenteljesültek a
vevő követelményei.
Képesség:egy szeívezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az adottsága, hory
olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteniaz illető termékre vonatkozó
követelményeket.
Mínőségirányítási rendszer: irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabá-
Iyozására, a minőség szempontjából.
Minőségpolitika: egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felsó vezetőség
által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányv,onala.

Amint az a megbatározásokból láthatő, a minőségügyi tevékenység áthatja a teljes

szervezeteí a terméket vagy szolgáltatást előállítő folyamatoktól a felső vezetőségig.
Jelenleg a szeívezetek minőségbiztosítási és -irányítási tevékenységérea követke-
zők a jellemzők:
- Az lSO-szabványoknak megfelelő működés
- A TQM-szemlélet terjedése
- Integrált rendszerek megjelenése
76
6.I. Az ISO-szabványoknak történő megfelelés

Mi az ISO 9000? Meghatározza a minőségirányítási rendszer megvalósításával, szer-

kezetével és vezetésével kapcsolatos elvárásokat. Nem ,,termék" szabványok vagy le-
írások halmaza, nem tartozik egyetlen iparághoz sem. Az ISO 9000 szabványok ter-
mészetüket tekintve általánosak, olyan rövidek és tömörek, amennyire csak lehetsé-
ges; komoly kihívás így értelmezni ezeket a szabványokat, hogy meg lehessen felelni
a tanúsítási követelményeknek úgy, hogy a költségek is megfelelő szinten maradjanak.
Miért fontos az ISO 9000 a vállalatok számárd?
Alkalmazásuk önkéntes, nincs kényszet abevezetésükre, ugyanakkor gyakran köt-
nek hozzájlk elvárásokat,,,kötelezőv é" téve ezáltal alkalmazásukat,
Ahazai vállalatoknak meg kell ismerniük és be kell vezetniük a nemzetközi szab-
ványokat, ha eredményesen akarnak versenyezni a világpiacon.

Milyen eredmény várhatő az ISO szerint tanúsítottminóségirányításirendszertől?

- rendet teremt a belső folyamatokban,
* az irányítás, működés (fegyelem) jawl,
- hosszú távon a költségek csökkennek,
- a vevők így megszerezheíőbizalmán keresztül nő a piaci erő.
A logisztikai rendszerekben dolgozók számára még akkor is fontos az ISO-szab-
vány ismerete, ha a vállalat még nincs tanúsítva. Az ezekben leírt kóvetelményeket
klelégítő rendszer biztosítja a termék tervezésétőlkezdődően a beszállítókon, alvál-
lalkozókon, előá|lítás folyamatán keresztül a szewiz szolgáltatásokkalbezárílag a visz-
szakereshetőséget, nyomonkövethetőséget jól dokumentált, áttekinthető formában.
A minóségbiztosítási rendszer jó működése megteremti, illetve megtartja avevőbizal-
mát ésbiztositja a termék egyenletességét, ami a korábbiak szerint fontos minőség-
követelmény. A hibák valőszínűsége csökken, azonban nem szűnnek meg.
Az ISO 9000 szabványsorozat fontosabb szabványai:
ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szőtár,
ISO 9001 Minóségirányítási rendszerek. Követelmények.
ISO 9004 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés tökéletesítéséhez.
ISO/CDI 190il Útmutató a minőségügyi és környezeti irányításiaudithoz.

ArlrÁ.SZ EN ISO 9001:2001 fejezetei

0.Bevezetés.
0.lÁtaláno s táiéko ztatás
0.2. Folyamat szemléletű me gkőzelítés 0. 3. Kapcs ol at az I S O 9004 - gyel
04. Összehangoltság más ir ányitási rendszerekkel
l.A]kalmazási terület
l1.Átalános útmutatás
'1.2.Alkalmazás

77
 2.Rendelkező hivatkozás
3.Szakkifejezések és meghatározások
4.Minőségirányítási rendszer 4.lÁtalános követelmények
4.2.A dokumentálás követelményei
4.2.1,.Áltatános útmutat ás
4.2.2.Minőségirányít ás i kézikönyv
4.2.3. A dokumentumok kezelése
4.24. A felj e gyzések kezelése
5.A vezetóség felelősségi köre
5.1.A vezetóség elkötelezettsége
5.2.Yevőközpontúság
5.3.Minőségpolitika
54.Tervezés
54.1.Minőségcélok
1.2.A minőségirányítási rendszer tewezése
S.S.Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció
5.5.1,.Felelősségi körök és hatáskörök
5.5.2. A v ezetőség képviselój e
5.5.3.Belső kommunikáció
5.6.Yezetőségiátizsgálás
5.6.1Átalános útmutatás
5.6.2.Az áfrizsgálás bemenő adatai
5.6.3.A2 áwasgálás kimenő adatai
6.Gazdálkod ás az er őfonásokkal
6.1.Gondosko dás az erőforrásokról
6.2.Emberi erőforrások
6.2.I. Átalános útmut atás
6.2.2.Felkészültség, tudatosság és képzés6.3.Infrastruktúra
64.Munkakörnyezet
7.A termék előá|lítása
7.1.A termék-előállítás megtervezése
7.2.A vevővel kapcsolatos folyamatok
7.2J,.A termékre vonatkozó követelmények meghatározása
7.2.2.A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása
7.2.3.Kapcsolattartás a vevővel
7.3.Tervezés és fej lesztés
7.3.1.A tervezés és fejlesztés megtervezése
7.3.2.Atewezés és fejlesztés bemenő adatai
7.3.3.A tervezés és fejlesztés kimenő adatai
7.A.A tervezés és fejleszt és átvizsgá|ása
7.3.5.A tewezés és fejlesztés igazolása (verifikálása)
7,3.6.A tervezés és fejlesztés érvényesítése(validálása)

78
 7.3!7.A tewezés és fejleszt és v á|toztatásainak kezelése
74.Beszerzés
74,1. A b eszerzés folyamat a

74.Z.B eszer zési inf orm áció

74.3. A b eszer zett ter mék igazolása (verifikál ás a)

7.5.Elő állítás és szolgáltatás nyújtása

7.5.1,. Az elő állítás és a szol gál t at ás nyúj t ás á nak szab ály ozás a

1.5.2.Az előállítás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése(validálása)

7.5.3. Azonosítás és nyomonkövethetőség
7.a.Avevő tulajdona
7.5.5. A term ék áLlagának me gőr zé se

7.6.A megftgyelő- és méúeszközök kezelése

8.Mérés,elemzés és fejlesztés
S.l.Átalános útmutatás
S.2.Figyelemmel kísérésés mérés
8.Z.1". A vevő megelégedettsége

B.2.2.Belső audit
8.Z.3.A folyamatok figyelemmel kíséréseés mérése
8.3.A termék figyelemmel kíséréseés mérése
84.A nem megfelelő termék kezelése
8.5.Az adatok elemzése
8.6.Fejlesztés 8.6.1.Folyamatos fejlesztés
8.6.2.Helyesbítő tevékenység
86.3.Megelőző tevékenység

6.2. ATQM-filozőfra
Magyarországon 1991 őta nagy hangsúlyt kapott az ISO 9000-es szabványsorozatban
rögzitelt minőségbiztosítási rendszerek kialakítása. Ezek mellett az utóbbi időben
egyre inkább terjednek a TQM alapú rendszerek is, bár kétségtelen, hogy a közvetlen
rövidtávú vállalati érdek az ISO tanúsítás megszerzése volt. A TQM terjedése nem
annyira a szabványosításnak, mint inkább az önérdek felismerésénekés a minőségi dí-
jak előtérbe kerülésének köszónhető. A teljes körű minőségirányítás (TQM) elsőd-
leges feladata az,hogy megszerezze avevő megelégedettségétés folytonosan javítsa a
minőséget. Ez dinamikusanváltozó cél, nem pedig egy előre rögzített szint. Olyan
fontos tényezők játszanak benne szerepet, mint a meglevő szint összehasonlítása a
versenltársakéval (Benchmarking), a jelenlegi irányzatold<al és a jövóbeli lehetősé-
gekkel a teljes vállalati erőforrásrendszernek ezencél eléréseérdekébentörténő fel-
használását. (Ez utóbbi miatt ,,totális" .)

79
6.2.1,. ATQM fogalma
A TQM-re nehéz álta!ánosan elfogadott definíciót adni. A különböző szerzők, iskolák
eltérő módon közelítik. Elég sok a misztifikáció is a téma körül.
Szó szerinti fordításban a TQM (Total Quality Management) teljeskörű minőség-
biztosítási/irányítási rendszert jelent.
van olyan felfogás, ami szerint a TQM eg vóllalatirónyítási filozófia, amelyben a
minőség központi helyet foglal el. Ezegy meglehetősen ,,puha" megkőzelítés. Jól hang-
zk, de további kérdéseket vet fel:
- Hogyan azonosítható, mérhető?
- Hogyan valósítható meg?

A másik szélső álláspont szerint a TQM a folyamatos tökéletesítést szolgilÓ mód-

szercsalád. Ez afelfogás a japán ,,kaizen" (folyamatos tökéletesítés) fogalmát azono-
sítja a TQM-el.
A filozófiánál konkrétabb az a felfogás, amely a TQM-et stratégiának tekinti.
Eszerint a TQM
a vóllalat egészétéintő minőségközpontú vezetési felfogós olyan globális Stratélini
alapelvek és szervezési módszerek egúttesévelazonosítható, amely törel<szik az egész vál-
lalit mozgosítására a megrendelő legmagasabb fokú megelégedésének_ legkisebb
ráfordítással töríénő - biztosítósa céljóból.
Széles körben elfogadott nézet szerint: A Total Quality Management minőségkÖz-
pontu irónyítási rendszer Célja a gazdálkodó szervezet összes tevékenységéneklépésről
lepésre történő állandó javítása, melynek hatósóra kialakul a vóllalaton belüli hosszabb
távú minőségjavító képesség vezetői és dolgozói szinten egtaránt. Röviden megfogal-
ma7r7ai A teljes körű minőségirányítás elsődleges feladata a vevői megelégedettség
biztosítása a folyamatos minőségjavításon keresztül.
Más meghatározás szerint: A teljes körű minőségüryi rendszer olyan egyezteteÍt,
azegészváI|alatra kiterjedó működő munkastruktúra, amelyet ténylegesen dokumen-
tálnak és amely a műszaki és irányítási eljárásokat is magában foglalja annak érde-
kében, hogy a vállalat munkaerőinek, gépeinek és információinak összehangolt tevé-
kenységét a legjobb és leggyakorlatibb módon, a fogyasztó minőséggel kapcsolatos
megelégedettségének és a gazdaságos minőségköltségek biztosítása érdekében,
A továbbiakban a következő, rövidebb megfogalmazást fogjuk a TQM definíciójá-
nak tekinteni:
A TQM célja a vevő teljeskörű megelégedettségének biztosítása a folYamatos
tökéletesítésen és a csapatmunkón keresztül. Eszerint a TQM három alappillére:
- teljeskörű vevői elégedettség,
- folyamatos tökéletesítés,
- csapatmunka.

80
 Erdekes, hogy Európában a BSI TQM_szabványt állított össze (1992:7780). Ez
gyakorlatilag a folyamatos tökéletesítés módszergyűjteményének tekinthető.
A leírtak alapján a TQM afi|ozőfíátóla stratégiáig és irányítási rendszeren keresz-
tűl módszergyűiteményig sok mindennek tekinthető.

6.2.2. EFQM

Az Európai minőségügyi szeívezet (EOO) által kidolgozott rendszer egyaránt figye-

lembe veszi a feltételeket és az eredményeket.
A feltételek, adottságok megléte a szervezet képességeire utal. Az eredmények pe-
dig a kimenetet, az érzéke|hető minőséget mutatják. (6.1. ábra.)
A modellben nemcsak az aktuális állapot, hanem avá|tozási tendencia, fejlődés is
érdekes.

Azalkalmazottak Adolgozók elége-

irányítása (9%) dettsége (9%)

Üzletpolitika és Avevókelége-
stratégia (8olo) dettsége {2ao/o}

Eróforrások Társadalmihatás
(9%} {9To)

6.I. óbra: Az EFQM-modell

Az EFQM-modell alapja is a TQM-filozőfía.

6.2.3. Minőségi díiak

ATQM a különbözővezetésirend-
formalizáciőjának és kiterjesztésénektekinthetők
szerek, integrált rendszerek. Ezek közül a
legismertebb az amerikai Malcolm
Baldrige díj és azeurópai EFQM-modell. Mellettük még számos nemzeti minőségi -
közöttük maryar _ díl létezk. A ,,minőségi díj" elnevezés megtévesztŐ, mivel ebben
az esetben már nem szűken vett minőségről, hanem a vállalat teljes vezetési rendsze-
rének jóságáról, a ,,business excellence"-ről van szó.
A Malcolm Baldrige Nemzeti Minőségi Díj (MBNQA) alapja \il Edwards Deming
elve alapjáni ,,az ameíikai stílusúvezetés átalakítása" a világpiaci igényeknek
megfelelően. Gyakran megkíván egy teljesen új struktúrát és kultúrát (reengineering),
nemcsak felülvizsgálatot. Az MBNQA egy szélesebb, általános rendsze1 amely a kö-
v etkező ré szeket tar talmazza:

81
 - a minóségi ismeretek elterjesztése,
- a minőségi vezelés mérése (benchmarking),
- az alkalmazottak és teljesítményük elismerése,
- a munkamorál,
- a minőségi eredmények mérése (benchmarking),
- vevők vezeíéskapcsolat,
-
- a vevők elégedettségének mérése (benchmarking).
AZ MBNQA tekinthető az EFQM alapjának, azutőbbitapedig a Magyar Nemzeti
Minőségi Díj épül.
Nem csak nemzeti szintű, hanem regionális minőségi díjak is léteznek. A díjak
elnyerése növeli az illető vállalat ismertségét,javílja a piaci versenypozíciőját, A 6,2.

ábrón egy logisztikai minőségi díj pályázati kiírásának részlete láthaíő.

9l tr: Ll:l..;:1,

Logisztikai Kiíválóság oíi 2ao7

kózzé!€te| ideje: 2oc7-o3-g6
Be*é]lto F]lrb Hótáddó: 2s0?-06-3o
hd*i€r i]r|4] drl€a.Li
A Mig}ár L8iszík i, Blszeíé§i & Kézleleué§i TáHság
l.gi6rik3] ,enlgeet &?óeil i§Úá meghlrdeli e Logi§áiki K#lóség Biiú.
Gsh.n:§]é3 szakial céliaik:
imovatfo. egledi, el6remutaió l€isdikaa és elkitási lánc
Lléttit kE4níEg ótEték. megoldások düeis*
F]E!li{, _ PA 1Á.Al , a leg]ol]b vállataÉ gryakodat, kiuiló %lanaiteresitmény
r§LH}.:r§
hazai és nemetköz safrú ismefié léEle.
_ á logisuikáBl kapcsohtos tudásagilon a&elése és
elteúe*6e,
- a váltalatok és gen ke.esdala gedaság fejiődésérek
tdmogaiá§a,
2ű06 idt kezdödóen a maglar d[ gyóase Fiólhetó d aLA,
EUrópai Logisztiksi Szó€ts€ iEurcpean Logj§i§
Assrciaion} évente me§hildetett Thé European AMrd for
L€istics Excellenee dijáía. a *kmai kiuílógig
'e€maoasaob
§i !§.-
?1úreroeLkoJ elisTeié5élÉ
ljui,!6 11,

Di]?lIi A dil:
Zaúl,6 3! A dí odailélésénekcélja a kiváló sakmai teBesitfiény,
élismerésea |ogisdika és elátási ánc meredzsmenl
téúletén-
A d1] nem koílátozddik a terrelési %g! keieskedelm
ágdatban tevék€nykedö É4lalatokra. várjuk s4lgá&aló
vá$alatok, ille§€ larezetek, kóznléznren},ek pályázalail.
,r0] !€ 3i iHetve a mezógcdaság vagy hoNédelem térül€tén
megva'ósítoft meqoijásokat is A pályáaion
Mrris{"i 2in? nagryvállal.tok.ielendeaÉse mellet kiíéiezettgn várJul
2+i]nt li

6.2. dbra: Logisztikai kiválósági díj pá|yázatának kiírása

82
6.3. Integrált rendszerek

A minőség védelme mellett a vállalat más, formalizált,péIdául környezetvédelmilirá-

nyítási, munka- és egészségvédelmi,információvédelmi rendszert is működtethet.
Ezekre néhány példa:
- Minóségir ányitási rendszer (Quality Managemnent System:QMS)
- Környezetirányítási Rendszer (Environmental Management System:EMS)
- Egészségi-és Munkabiztonsági Rendszer (Safety and Health Management
System:SHMS)
- Információ Biztonsági Rendszer (Information Safety Systam: ISMS)

Az egyes iparágak rendelkezhetnek saját minőségbiztosítási vary minőségirá-

nyítási rendszerrel. Elsősorban agyígyszergyártásban és az élelmiszeriparban terjed-
tek el a következő rendszerek:
- Helyes stratégiai ryakorlat (Good Manufacturing Practice: GMP),
- Helyes higiéniai gyakorlat (Good Hygenic Practice: GHP),
- Helyes laboratóriumi gyakorlat (Good Laboratory Practice: GLP),
- Kíitikus szabályozási pontokon alapuló veszélyelemzés)(Hazard and Critical
Control-Point: HACCP).
Ezek minderyike kiterjed a logisztikai tevékenységekre is, hiszen a termékek ezek
során is tönkremehetnek, szennyeződhetnek.

A NASA-nál például fontos amegbwbatőság, ezért kifejlesztették a GRP (Good

Reliability Practice: jó megbízhatósági ryakorlat) szabályokat.
Ezek irányelvként szolgálnak a különböző tervezési területeken.

Ha egy szervezetné| több ilyen rendszer működik egyidejűleg, akkor célszerű

ezeket egységesen kezelni, integrálni.

83
Az ismeretek ellenőrzése

El|enőrző kérdések
1. Milyen feladatokkal találkozhat a logisztikai területen dolgoző?
2. Mutassa be az e|látási lánc koncepciót!
3. Milyen meghatározásai vannak a logisztikának?
4. Mivel foglalkozk az inverzlreverzlogisztika?
5. Miben különbözik a logisztika hagyományos és integrált szemléletű megkö-
zelítése?
6. Melyek a fontosabb anyag- és információáramláshoz kapcsolódó tevékenysé-
gek?
Mivel foglalkozik a
. beszerzés,
. megrendelések feldolgozása,
. szállítás, forgalomsze rv ezés,
. anyagmozgatás,
. készletgazdálkodás,
. raktározás,
. termelési logisztikai feladatok,
. csomagolás,
. elosztás,
. üsszárukezelés,
. selejtezés,
. vevőszolgálat?
8. Milyen tevékenységek vannak a létesítményekhezkapcsolódóan?
9, Sorolja fe! az irányitáshoz kapcsolódó tevékenységeket!
10. Milyen (költség) konfliktusok fordulhatnak elő a tevékenységek integrációja
során?
11. Milyen funkciói vannak a logisztikai szolgáltatő központoknak?
12. Milyen összetevői vannak a logisztikai tevékenységeket támogató informá-
ciós rendszereknek?
Yéaolja a kapcsolatot az információk jellege és a szervezeti hierarchiaszint
között!
14. Határozza meg a minőség fogalmát korszerű felfogásban!
15. Mire szolgál az ISO 9000 szabványsorozat?
16. Ismertesse a TQM fogalmát, összetevőit!
17. Milyen minőségi díjakat ismer?

84
Fblhasznált források
Koltai T,- Farkas A. (1987): Azipai logisztika integrált felfogása. Ipargazdaság,38
éví.,1sz.,36.-44 o., I9B7.
Kovács Z. (200|: Logisztika, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Yeszprém,2004.
Szenes Z. (1996) Habilitációs tézisek, Budapest, 1996.
Richert, S. (1993): A Bundeswehr logisztikai rendszere. Katonai Logisztika 1993.3,
szám.
Veress G. (szerk)(1999): A minőségügy alapjai, Műszaki Könyvkiadó, 1999.

További, a tanuláshoz ajánlott anyagok

- DOD Directive 5000.39, Acquisition and Management of Integrated I_ogistic

support for systems and Equipment, Department of Defense, washington,
, D.C.
- Logistics _ Glossary of terms , CEN/TC320 N 234 Apil 2002, DRAFT Nr. 1WI
0320017
- Society of Logistics Engineers (SOLE) Huntsville, 1974.
- Webster's Seventh New Collegiate Dictionary G.& C. Merriam Company, Publishers
Springfield, Mass., 1963,497. o.
Ballou, R.,H. (1993): Business Logistics Management, Prentice Hall, Englewood
Cliffs, N.J., 1993.
Bowersox, D. J. _ Closs, D. J. (1996): Logistical Manage-ment - The Integrated Supply
Chain Process, McGraw-Hill
Chikán A.(1995): A vállalatközi kapcsolatok szervezésének új formái és néhány
elméleti megfontolás, Kézir at, I99 5.
Halászné Sipos E. (1998): Logisztika, Logisztikai fejlesztési Központ, 1998.
Kamrani, A.K.-Salhieh, S,E,M(2000): Product Design for Modularity, Kluwer
Academic Publishers, 2000.
King, 8.(1989): Better Designs in Half the Time: Implementing Quality Function
Deployment in America, GOAL/QPC, Methuen MA. 1989.
Kovács Z. (1997): A logisztikai gondolkodásmód hatása a termelési folyamatok me-
nedzsmentjére Logisztikai tudományos füzetek 1. 1998. Magyar Tudományos
Akadémia. 76-87.o. (AZ MTA Marketing Bizottság ülésénfelkérésreBuda-
pesten, 1997. szeptember 23.-án megtartott előadás alapján).
Kovács Z. (1998): A JIT termelés elemei, Logisztikai évkönyv '98, 65-69. o.
Kovács Z.(2003): Óvakodjon a meley naptári karbantartástól! Tudásbazisú karban-
tafiás, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2003. 98-109. o.
Kovács Z,_Patő G._né sz. B (2005): Telematikai alkalmazások a logisztikában, ma
Magyarországon
Loglnfo 15. évf. L szám 2005. január-február, 22-23. o.

B5
Körmendi L. (szerk.) (1999): Gyakorlati logisztikai tanácsadó, Verlag Dashöfer
Szakkiadó Kft., Budapest, ].999.
Knoll I. (2000): Logisztika a XXI. században. KIT KépzőművészetiKiadó, Budapest,
1999.
Pató G.-né Szűcs B.-Kovács Z-Pató G.(2005): lngisztikai funkcionális területek
kompetenciaprofiljai, Logisztikai évkönyv '2005, Magyar Logisztikai Egyesü-
let. Budapest, pp. 145-158
Pató G.-né Szűcs B. - Kovács Z, - Patő G.(2006): Logisztikai funkcionális területek
feladat elvárásai, Logisztikai évkönyv '2006, Magyar Logisztikai Egyesület.
Budapest, pp. 31-39
Pfohl, H.,K. (D8a): Logistisysteme, Berlin, 1984
Pfohl, H.-C. (1987): Logisztika és vállalatvezetés, Ipar-Gazdaság 1987 augusztus-
szeptember 1-11.
Pfohl, H.,K. Large, R: (1992): Gestaltung interorganisatorischer Logistiksysteme auf
der Grundlage der Transaktionskosten theorie, Zeitschrift für Verkehrs-
wissenschaft 199211,.
Pintér L. (1998): Logisztika, Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar Kiadó
Hivatala, Dunaújváros, 1998.
Prezenszki J. (szerk.) (1999): Logisztika I. (Bevezető fejeze-tek) Budapesti Műszaki
Egyetem Mérnöktovább-képző Intézet, Budapest, 1999
Prezenszki J.(szerk.) (2000): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) togisztikai
Fejlesztési Központ, Budapest, 2000
Prezenszki J, Szegedi Z.(2003): Logisztika
Rixer A. (1995): Azinverz logisztika és a logisztika mint körfolyamat, Közlekedés-
tudományi Szemle, 1995. április - május.
Sebestyén LászIő (1999): A funkcionális menedzsmenttő| az ellátási láncon át a ,,kar-
csú kereslet" lánc menedzsmentig Logisztikai Evkönyv'99
Szegedi Z.(L998): Logisztika menedzsereknek, BKE, 1998.
Szűcs B.-Kovács Z. - Bódy K,(2003): A logisztikai munkakörök helyzete
Magyarországon. Logisztikai évkönyv '2003, Magyar t ogisztikai Egyesület.
Budapest, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft.pp. 217-222
Szűcs B. - Kovács Z. -Large, R. (1999): Külső logisztikai szolgáltatások igénybevétele
magyar vállalatoknál, Logisztikai évkönyv' 99, I29 -141.

86
Tár5rmutató

7
7M definíciő,17 elhelyezés,57
elhelyezés (location), €
AÁ ellátás, 15
adatmunkás,72 ellátási liánc, 15
anyaggazdálkodás, 68 ellenőrzés,58
anyagmozgatás,37 elosáás,45, 68
át táJrtás (trade off), 66 előr{ehés,54,57
azonosítás,30 elrendezés (layout), 52
ESS,74
B
beszerzés, 33, 57,60 F
BoM,41 fenntartás,52
FEOR,61
C flotta,67
CD,14 forgalom,35
CEN,20 fuvarozás,35
cross docking,40
G
Cs GPS,30,70
csomagolás,42
Gy
D gyártás,57
DBMS,73
definíció I,i
7M., í7 információrendszer
áramlási, 18 logisztikai, 68
CEN,20 inte grált szemlélet, 28
CSCMB 17 iránfltás,61,,68
katonai,20 ISCq 61
DSS,73
K
ErE karbantartás,52
EDI,7,1, készletezés, 19, 57
egységrakomány,69 készletgazdálkodás, 19 38
EI-A,31 kiszolgálási szint, 66
életcikJus,21,24 komissiózó,63

87
 konfliktus S
szervezeti, személyt, 66 SCM,16
követés,29 selejtezés,24, 47
KWS,73 stratégia
karbantartási, 53
L logisztikai, 56, 60
lánc Supply Chain Management, 25
logisztikai, 19
leltározás,68 §z
logisztika szálhtás, t8,32,35, 57
inverz,revez,25 kombinált,36
Logisztika, 85 szállitmányoző,35
logisztikai szolgáltatő központok, 67 szint
szewezeti,66
M
megrendelés,35 T
MIS,72 targoncavezető,62
mozgatás, 1,8 táro|ás,22
munkakör tewezés,55
logisáikai,59 tevékenységek
logisztlkai,29
o,Ó TPs,73
oAS,73
oCR,70 v
oKI,62 vevőszolgálat,47
oMR,70
oRS,73

PIS,73

R
raktár,10,3'l,,67
raktáriránytás,67
raktátozás,19,38,60
ruktáwezető,63
rendelés,32

88
 Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnöttképzési Intézet
Felelős kiadó: Nagy Lász|ó főigazgató
A könyv formáfuma: B/5. Terjedelem:8,22lA5 ív,
Oldatszám: 92,'ábrák szítma:,28, papír minősége: 80 gr, Multi ofszet

§RAFiKA PRESS
Ny§fitdcE
Késziilt a Grafika Press Nyorndában
,,ou zEHi ní 55.
"fJ§;:, T;
Felelős vezető Gampel István vezéigazgató
partnereink teljes körű kiszolgál ását, á:ékoztatását, megrendeléseik pontos teljesítését
azIso9002:2001minóségirányítási,környezettudatosszemléletiinketpedig
az ISO 14001:1997 kömyezetirányítá§i tanúsításunk ígazolja,

€ffi>
A silrer parttlereinM, mi csak jól nyomtatunk!

<tr#b