Házi feladat

1. A raktár megfeneklett bárka (József Attila) Metafora: hasonlóságon alapuló

szókép
2. Kikelet a lyány, virág a szerelem (Petőfi Sándor) Metafora: hasonlóságon
alapuló szókép,
3. Hé, fiúk, amott ül egy túzok magában! (Arany János)
Metafora: hasonlóságon alapuló szókép,
4. Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel
Mélyen néz a kútba, s benne vizet kémlel. (Arany János)
Metafora: hasonlóságon alapuló szókép, és Megszemélyesítés: élettelen
tárgyat, elvont fogalmat emberi tulajdonságokkal ruház fel a költő , emberként
cselekedteti azt
5. Barna gondok, szélvész, háború (Vörösmarty Mihály)
Szinesztézia: különböző észlelési területekhez kapcsolódó benyomások,
érzetek összemosása, összekapcsolása egy képben
6. Villám, s hideg fény voltak a táborom. (Vörösmarty Mihály)
Metafora: hasonlóságon alapuló szókép
7. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. (József Attila) Szinesztézia: különböző
észlelési területekhez kapcsolódó benyomások, érzetek összemosása,
összekapcsolása egy képben
8. A földet már őszi érc kaparja. (Babits Mihály) Metonímia: 2 fogalomnak
egy nagy jelentésmező ben való egymásra vonatkoztatása, valóságos
érintkezése, amely létrejöhet térbeli, idő beli, anyagbeli és ok-okozati érintkezés
alapján: érc= eke
9. Csendes a ház. (Vörösmarty Mihály) Metonímia: 2 fogalomnak egy nagy
jelentésmező ben való egymásra vonatkoztatása, valóságos érintkezése, amely
létrejöhet térbeli, idő beli, anyagbeli és ok-okozati érintkezés alapján,
10.Visszajő tavaszra, rózsavirágzáskor.
Ha akkor sem jő, búzaaratáskor.
ha akkor sem jő, szilvaaszaláskor
(népdal)
Metonímia: 2 fogalomnak egy nagy jelentésmező ben való egymásra
vonatkoztatása, valóságos érintkezése, amely létrejöhet térbeli, idő beli,
anyagbeli és ok-okozati érintkezés alapján (tavasz, nyár ő sz helyettesítése )
11.Két szeméből a bánat ered. (Petőfi) Metonímia: 2 fogalomnak egy nagy
jelentésmező ben való egymásra vonatkoztatása, valóságos érintkezése, amely
létrejöhet térbeli, idő beli, anyagbeli és ok-okozati érintkezés alapján
12. Mint komor bikáé, olyan a járása. (Arany János) Hasonlat: amikor a hasonlító
és a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás van. A képi elem és a tárgyi
elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamban állnak.
13.Ki és mi vagy? hogy agy tűzokádó gyanánt
Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. (Petőfi Sándor) ALLEGÓRIA Elvont
fogalomnak vagy eszmének érzékelhető képben vagy megszemélyesítésben való ábrázolása.
Olyan szimbólum, mely a teljes művön végigvonul.
14. szívós leszek, mint fán a kéreg (Radnóti Miklós) Hasonlat: amikor a hasonlító
 Házi feladat

és a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás van. A képi elem és a tárgyi
elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamban állnak.
15.Sziszeg a por. (József Attila) Szinesztézia: különböző észlelési területekhez
kapcsolódó benyomások, érzetek összemosása, összekapcsolása egy képben
16.Hálót fon az est, a nagy barna pók. (Juhász Gyula) Metafora: hasonlóságon
alapuló szókép és Megszemélyesítés: élettelen tárgyat, elvont fogalmat emberi
tulajdonságokkal ruház fel a költő , emberként cselekedteti azt
17.Rengeteg éhes szájat kell etetnie. Metonímia: 2 fogalomnak egy nagy
jelentésmező ben való egymásra vonatkoztatása, valóságos érintkezése, amely
létrejöhet térbeli, idő beli, anyagbeli és ok-okozati érintkezés alapján
18.Leesett a vas, a lovam lábáról. (Népdal) Metonímia: 2 fogalomnak egy nagy
jelentésmező ben való egymásra vonatkoztatása, valóságos érintkezése, amely
létrejöhet térbeli, idő beli, anyagbeli és ok-okozati érintkezés alapján
19.Küzdött a kéz, a szellem működött. (Vörösmarty Mihály) Metonímia: 2
fogalomnak egy nagy jelentésmező ben való egymásra vonatkoztatása,
valóságos érintkezése, amely létrejöhet térbeli, idő beli, anyagbeli és ok-okozati
érintkezés alapján
20." Jég vagy! tűz vagy! gyönyörű! (Szabó Lőrinc) Metafora: hasonlóságon
alapuló szókép

Szókép
(nyelvi elemek átvitt értelmű használata, síkváltás: fogalmi síkról képi síkra)

Csoportosítás

Hasonlóságon alapul Hasonlóságon és Érintkezésen alapul Képszerű beszéd

érintkezésen alapul

metafora szinesztézia metonímia hasonlat

megszemélyesítés szimbólum szinekdoché
allegória

METAFORA
(gör. átvitel): hasonlóságon (külső, belső, funkcióbeli), átvitelen alapuló szókép. Az átvitel valamilyen
közös tulajdonságon vagy hasonlóságon alapuló szemléltetés, láttatás. A leggyakoribb szókép. (Sokan
összevont hasonlatnak is nevezik, mert, ha hasonlattá tudjuk kiegészíteni, akkor ellenőrizhető, hogy
tényleg metaforáról van-e szó. pl.: sas lelkem = olyan a lelkem, mint a sas). Eredetisége: az érintkezés
nem közismert, egyedi. Minél nagyobb a két sík jelentésbeli távolsága, annál költőibb.
azonosítandó(fogalmi sík): lelkem
azonosító (képi sík): sas

Teljes metafora: (le van írva az azonosítandó és az azonosító is)

 Házi feladat

„Kikelet a lyány, virág a szerelem” (olyan a lyány, mint a kikelet, olyan a szerelem, mint a virág)

Egyszerű (vagy egytagú) metafora: (csak az azonosító szerepel, az azonosítottat az olvasó ismeri, pl:
szövegkörnyezetből)
„Hé fiúk! amott ül egy túszok magában” (Toldi Miklós úgy ül, mint egy túzok)

Igei metafora:
(általában megszemélyesítés) „Az idő nyerített, akárcsak a ló” (az idő úgy nyerített, mint a ló)

Főnévi metafora:
„A raktár megfeneklett bárka” (a raktár olyan, mint egy megfeneklett bárka)

Melléknévi metafora:
„És milyen régen nem kutattalak fövényes múltban.” (olyan a föld, mintha fövény lenne)

MEGSZEMÉLYESÍTÉS: A metafora egyik fajtája, hasonlóságon alapul. Olyan, (többnyire igei) metafora,
amely élettelen tárgyakat élő tulajdonságokkal ruház fel.

„Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel,

Mélyen néz a kútba, s benne vizet kémel.
Óriás szúnyognak képzelné valaki,
Mely az öreg földnek vérit most szíja ki.”

SZINESZTÉZIA (gör. együttérzés, összeérzés): metafora jellegű szókép. A különböző érzékterületek

összekapcsolásán alapuló szókép.
látás: színek, fények hallás: hangok, szaglás: illatok, szagok, ízérzet: édes, sós, hőérzet: meleg, hideg
„A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő”
„bársony nesz” „halk sugárkoszorú” „hűvös suhogás”,

ALLEGÓRIA (gör. másról beszélni): metafora jellegű szókép. Elvont fogalomnak vagy eszmének
érzékelhető képben vagy megszemélyesítésben való ábrázolása. Olyan szimbólum, mely a teljes
művön végigvonul. (Baudelaire: Az albatrosz, Vajda: A virrasztók)

„Itt a kemény Harc, sápadt Félsz és torzfejű Inség,

Éktelen arcu harag és a Halál fenyeget.”

SZIMBÓLUM (gör. ismertetőjel, bélyeg, jegy): metafora jellegű szókép, amelyben nincs egyértelmű
megfeleltetés a megjelenő kép és egyetlen fogalom között, amelyet fel akarnak idézni.
(Ady: Harc a Nagyúrral, rabság: lánc, béke: galamb, olajág)

METONÍMIA (gör. névcsere): érintkezésen alapuló jelentésátvitel két fogalom között, amelyek közül az
egyikre gondolunk, miközben a másikat mondjuk ki, tehát két eleme közül mindig csak az egyik
szerepel.

anyagbeli: „a földet már őszi érc kaparja” (érc: eke) nincs egy vasam sem (vas: pénz)
térbeli: „csendes a ház” (csöndben vannak a bent lévő élőlények, a ház nem tud hangos lenni, a helyet
nevezi meg az élőlények helyett)
időbeli: „jövő embere”= az ember, aki a jövőben nagy tetteket fog végrehajtani
„Röpülj hajóm, rajtad a Holnap hőse”
ok-okozati: sok izzadságába került (sok energiájába került, aminek az egyik jele az izzadság lehet.
teremtő és teremtmény felcserélése „elloptak egy Rafaellót”
elvont és konkrét felcserélése „Mint védője a keresztnek”
Házi feladat