Ôsz húrja zsong, Ősz van.

Az idő ködös,
Jajong, busong szürke. Nem süt a nap,
A tájon,
S ont monoton és a szél is fúj.
Bút konokon
És fájón.
SZÓKÉPEK
(=TRÓPUSOK)
 A SZÓKÉPEKRŐL ÁLTALÁBAN
• 2ős szerepűek:
• érzelmi, hangulati hatást keltenek
• elvontabb megértést segítik el
• csak szövegkörnyezetben, beszédhelyzetben értelmezhetőek
“Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,”
Radnóti Miklós: Tétova óda)
 FELÉPÍTÉSÜK
• mindegyik képnek három eleme van (de nem feltétlenül szerepel mind a három
leírva)
 SZÓKÉPHEZ
HASONLÓ
SZÓKÉPEK STÍLUSESZKÖZÖK

Hasonlóságon alapuló Érintkezésen alapuló

képek képek
• Metafora • Metonímia • Hasonlat
• Megszemélyesítés • (Költői) jelzők
• Szinesztézia • Eufemizmus
• (Allegória) (finomkodó
körülírás)
HATÁS
 HATÁS
•  Egy hatásos költői kép egyrészt újszerű, szokatlan
• DE: egy jó költői képben a két fogalom között fellelhető valamilyen kapcsolat, vagy
hasonlóság
• Feltétel a működéshez: a befogadó számára ismert fogalmak kerüljenek egymás mellé
 Élethelyzetek

Egy barát elvesztése

MONDD ZOKNIVAL!
Új iskolába kerülés

Kiábrándulás az életből

Új ismeret megszerzése

Minőségbeli pozitív változás az ember

életében
Az ismeretlen felfedezése

Szembenézés a félelmeinkkel

Tanulás a hibáinkból

Új hobbi szerzése
 HASZNÁLATI KÖR
• Szépirodalom
• Közmondások, szólások
• Hétköznapi kommunikáció
• Állandósult szókapcsolatok (pl.: szöget ütött a fejébe)
METONÍMIA
METONÍMIA
METONÍMIA
 METONÍMIA
• A megnevezett és megnevezendő dolog között valamilyen fizikai, oksági, érintkezésen
alapuló névcsere, névhelyettesítés, névátvitel
• Fajták:
• Anyagbeli (Nincs egy vasam sem.)
• Térbeli (Felébredt a város)
• Időbeli (A XX. század nagyot alkotott.)
• Ok és okozati (Boldogság ül az arcán)
• Teremtő és teremtmény (Elolvasom Petőfit.)
• Elvont és konkrét (Védője a keresztnek.)
• Rész-egész (Jött egy arc., Megírta a sajtó.)