POLYTECHMAI SZEMLE
S Z A K F O L Y Ó IR A T G É P É S Z M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N IK U S O K SZÁM ÁRA.
Szerk esztik: DUBSK Y ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIMANEK EMIL, STARK LIPÓT é s WOLF SÁNDOR.
Előfizetési ára:
Egész évre ..................................... — .. 8 frt
Fél évre..................................... .......... - 4 „
II. ÉVFOLYAM.
TARTALOM : Szemle. —* A szerszámaczél kezelése és edzése
különös tekintettel a gyakorlat igényeire. Hermann Miksától. (Folyt.)
— A szabadkai kombinált elektromos vasúti és világítási telep.
Stark Lipóttól. — Indikator csővezeték befolyása a diagrammokra.
M —r R —l.-töl. — A Hagans rendszerű 5 csatlós mozdony. Ks.-től,
— Vegyes hirek, lapszemle. — Levelezés. — Irodalom. — Szabadalmi
bejelentések. — Üzleti és személyi hirek. — Szerkesztői üzenetek.
— Hirdetések.
Szem le.
(W f.) Quousque tandem ... Önkénytelenül merül
fel e kérdés, a midőn az elmúlt két év történetére
visszapillantva kezünkbe kerülnek azon vaskos kötet
immár sárgulni kezdő lapjai, melyek fölé eme sok reményt
keltett szavak vannak Írva: »Az I. magyar országos
technikus kongresszus iratai«.
Mily lelkes visszhangra találtak a reménytől duz­
zadó kebleken, a kongresszus diszelnökének megnyitó
szavai, melyek hiven tükrözték vissza karunk érzületét,
gondolkozás módját, irányelveit, melyek minden meg­
nyilatkozásában, minden jelenségében a közérdek támo­
gatása, embertársaink és a haza javának gyarapítása,
előmozdítása félreismerhetlenül tűnik előtérbe. Hányszor
ismétlődött a kongresszus folyamán ez a lelkesedés,
hányszor győződhettünk meg arról, hogy az egyesek
szava az összesség »szivéből eredtek.« Az igazi modern
munka emberei gyűltek össze oly impozáns számban,
és az elhangzott szavakat évtizedek lankadatlan munkás­
sága érlelte meg. Ez a munka, mely biztos alapját és
szilárd vázát képezi hazánk gazdasági fellendülésének
nemesítette meg karunk érzületét. Nem azért hangoz­
tattuk, emeltük ki, hogy ernyedetlen munkásságunk,
mily lényegesen járult hozzá közgazdasági viszonyaink
javításához és hogy a jövőben e téren még fokozottabb
feladatok várnak reánk, mintha ezzel, hivalkodni önma­
gunkat, tömjénezni akartuk volna, hanem azért, hogy
egyrészt a múltban kifejtett munkásságnak, ha nem is
közvetlen, de legalább is mások által élvezett és talán
egy hálásabb korszak által elismerendő erkölcsi jutalmára
rámutassunk, másrészt erőt és kitartást öntsünk egy­
másba a jövendő munkásságra.
A kongresszus tárgyai, részben olyanok voltak,
melyek a kizárólag az általános közügynek állanak érde­
kében, részben pedig olyanok, a melyek azonkívül karunk
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Megjelenik minden hónap 1-én.
Budapest, VII., Erzsébet-körut 21. sz.
Budapest, 1898, január 1. 1. SZÁM.
speciális érdekeit vannak hivatva szolgálni. Ezen utóbbi
kategóriába tartoztak »a technikusok qiialificatiójá«-xó\
és a »a magánmérnökségröl« hozott határozatok. Hogy
e két kérdés mennyire összefügg egymással — külö­
nösen a gépészeti és elektrotechnikai szakon — azt
mindenki, ki az ügyre némely figyelmet fordít, csak­
hamar be fogja látni.
Kétségtelen dolog, hogy a magánmérnökség intéz­
ménye részben — miként az előadó kifejtette — azért
nem fejlődhetett ki nálunk, mert a műszaki teendők
nagyobbrészt államositva vannak, a mi egyrészt üdvös,
mivel bizonyos korlátokat szab a kontárkodásnak és
szédelgésnek, másrészt azonban formaságainál és nagy
aparátusánál fogva a magánember számára némileg
hozzáférhetlenné, vagy legalább is kényelmetlenné teszi
a rendelkezésre álló intézmények igénybevételét. Másik
oka, és talán a lényegesebb oka is a magánmérnöki
intézmény fejletlenségének a nagy közönség bizalmat­
lansága. Ezen bizalmatlanság. pedig indokolását-egyedül
a qualificatio ügyének rendezetlenségében kell keresnünk,
ugyanott, a hol megtaláljuk annak okait is, miért nem
részesül a mérnök a társadalomban és közéletben ugyan­
olyan méltányolásban, mint más egyetemi pályát vég­
zett ember.
Nyilvánvaló, hogy »a kar általános műveltségéből
és általános műveltsége folytán, az egyesre is tisztelet
és tekintély háramlik, Mig, ha a karban olyanok vannak,
a kik qualifikatióval, tudással, műveltséggel nem bírnak,
akkor minden egyes tagját is éri e miatt lenézés.« Már
pedig lépten-nyomon találkozunk olyan »mérnök«-ökkel,
a kik ezen czim viselésére semmi féle jogalappal nem
rendelkeznek és tudatlanságuk, viselkedésük és laza
morális felfogásuk által karunkra csak szégyent hoz­
hatnak. Az állami, illetve közszolgálatban a dolog ren­
dezve van, a gyárak pedig maguk, a saját érdekükben
úgy fogják embereiket megválasztani — habár itt is
gyakran találkozunk bámulatos . rövidlátással — . hogy
azok, ha nem is rendelkeznek a formális »qualificatio«-val,
de legalább rendelkeznek a tudás és tisztesség azon
minimális fokával, mely sikeres működésük alapfeltétele.
A baj tehát főleg a magánmérnökök karára szorítkozik.
Mint természetes symptoma lép fel azon tény,
hogy a kalandorok egész serege vándorol be külföldről,
 2 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. január 1.
a hol már játékaikat eljátszották, hozzánk, ahol még van A kongresszus és ennek megbízásából a mérnök­
bőven hiszékeny közönség, a mely azután keserűen sínyli egylet megtették a maguk lépéseit. Az ügy rendezésére
meg azt, hogy nálunk büntetlenül lehet bárki »mérnök.« a minister szakbizottságot hivott egybe, mely működését
Ha azután egy ilyen álmérnök, a ki mindenhez ért és immármegkezdi. Vajha mielőbb eredménynyel be is fejezné!
a ki mindenre vállalkozik — mert hisz »a tudatlanság *

merészséget szül« — valakit boldogított, magyarán

e s Magyar vidéki városaink egyik jellemző vonása nagy kiter­
mondva becsapott, a kárvallott csalódásának egész jedésük. Kis házak, nagy kertek, széles és hosszú utczák, óriási
keserűségét a karra önti ki, azt piszkolja, az ellen inti terek, — ezek azok a képek, a melyek az utas szeme előtt állandóan
óvatosságra barátait. ismétlődnek. Nem csudálnók, ha az utókor valamelyik kulturtörténésze
Ezen elemek nehéz, majdnem leküzdhetlen kon- azt a körülményt, hogy a váltakozó áramú transzformátorrendszer
kurentiát képeznek a qualificált mérnöknek, mert — hogy Magyarországból indult ki, összefüggésbe hozná a magyar városok
ismét a kongresszus szónokainak szavait idézzem — nagy kiterjedésével, a mely a legtöbb esetben ennek a rendszernek
az alkalmazására úgyszólván ráutalja a tervezőt. Eddig azonban
»a qualifikált szakembereket elriasztják ezek az egyének, zavarba jött az illető, ha a világítással vasutat is kellett kombinálni,
kik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a munkát nem mert nemcsak attól kellett tartania, hogy a vasút lökésszerű áram­
egyenes utón, hanem álutakon szerezzék meg.« »Az igénybevétele a világításban ingadozásokat fog előidézni, de még egy
egyetemet végzett ember, mert műveltsége és illemtudása idáig megoldatlan kérdés előtt is állott, t. i. a terhelés alatt megin­
parancsolja, csak oly alkalmakkor és oly helyen pályázik, duló egyfázisú váltakozó áramú motor kérdése előtt.
A szabadkai telep, a melyet Stark Lipót szerkesztőtársunk
a hol egyénisége megaláztatásnak kitéve nincsen« és lapunk mai számában leír, tudtunkkal az első telep a világon, a hol
oly módon, hogy munkájában az alaposság és lelki­ váltakozó áramú világítás egyirányú áramú vasúttal oly módon van
ismeretesség párosulnak. De másrészt »a kevésbbé művelt kombinálva, hogy közös gőzgépek hajtják egyidejűleg mindkét üzem
ember, a dolog természeténél fogva, sokkal hajlandóbb áramgenerátorait, a nélkül, hogy a vasúti üzem a világítást zavarná.
az antichamber-ozásra. Innen van az, hogy a qualifikált Az áramlökéseket egy kiegyenlítő akkumulártobattéria hárítja el
a gépekről és egyúttal az esti órák vasúti áramszükségletét is fedezi,
ember munkájának kevesebb eredményét tudja felmutatni, úgy hogy a géptelep napi áramszolgáltatásában is beáll a kívánt
mint az ilyen qualifikatió nélküli vállalkozó, a ki rend­ kiegyenlítés.
szerint meggazdagodik.« Azt hiszszük, nem csalódunk, ha a váltakozó és az egyirányú
Ez az ügy tehát, miként látható, nem csupán a áramú berendezéseknek ezt a harmonikus megférését ugyanabban
a telepben az idők jelének tekintjük és bizonyos megkönnyebbü­
mérnökök ügye, hanem közéletünknek egyik nagy hord­
léssel gondolunk vissza az elektrotechnika fejlődésének ama nemrég
erejű gazdasági érdeke. A magánembernek nem lehet lezajlott korszakára, a midőn a két áramnem előharezosai a tudo­
feladata a kontárokat a hivatottak közül kisajátítani: ez j mányos cs gazdasági érvek egész özönét röpítették ki egymás ellen
a hatóság és büntetőtörvény dolga! | hogy a konkurrcnczia tornajátékában az elismerés koszorúját elnyerjék.

A szerszá m a czél k e z elé se és ed zése k ü lö n ö s tekintettel a gyakorlat

igényeire.

(Folytatás.) (Minden jog fentartva.)

V. FEJEZET. Miután a hőközlés melegvezetés utján történik,

Az edzés keresztülvitele.
1. Felhevités.
A szerszámot, végleges alakjába hozatala után,
kellő keménység elérése végett meg kell edzeni. Az edzés
mibenlétét az előbbi fejezetben tárgyaltuk, a következők­
ben pedig különösen az edzés gyakorlati keresztülvitelé­
nek módozataival akarunk foglalkozni, felhasználva az
edzés elméletéből levont eredményeket.
a) Edzés végett a szerszámot, vagy annak csak működő
részletét edzési hőfokára kell hevítenünk. Hevíteni pedig
úgy kell, hogy az edzendő résznek nemcsak felülete,
hanem egész tömege teljes és minden keresztmetszetén
át az edzési hőfokot egyszerre, egyidejűleg érje el.
ezen követelménynek teljesen megfelelni nem lehet.
A külső részek előbb melegszenek és csak azután foko­
zatosan a beljebb esők.
Ha a melegítés hirtelen, hevesen történik, akkor
a külső felületek már oly időben érik el az edzési hő­
fokot, midőn a belső rész még alig, vagy csak fekete
meleg. Az ily állapotban elhűtött szerszám felülete puha
marad, jól reszelhető, mivel a tűzből a vizbe jutása
közben, a külső felületek is az edzési hőfok alá lehűlnek.
Ha a melegítést az edzési hőszin megjelenésekor
még tovább folytattuk, akkor, mire a belső részek elérték
az edzési hőfokot, a külső részek már túl vannak hevítve.
Ezen állapotban elhűtött szerszám a vízben el­
reped, mivel a külső, tulhevitett részek merevek és a
 1898. január 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE 8

belső helyesen edzett rész kitágul és nem enged a külső tatnék; 3. az edzendő szerszámot csak edzési hőfokára
összehúzódó részek nyomásának. engedi melegíteni.
Ilyen egyenlőtlenül hevitett és edzett szerszám Ha oly edző kemenezét sikerülne szerkeszteni, mely
haránt irányban eltörve, a kerület felé durvább és fényes ezen feltételeknek tökéletesen megfelel, még pedig füg­
szemcsés szerkezetet mutat, mely befelé fokozatosan getlenül az edző ügyességétől, a. szerszámedzés mivelete
sűrűbb és homályosabb szerkezetbe megy át és külö­ a legegyszerűbbé válnék és balsikerek majdnem egészen
nösen nagyobb keresztmetszettel biró daraboknál, egészen ki volnának zárva.
nye'rs keménységű durvább szemcsés magot zár be. A létező edző kemenezék nagy többsége azonban
Ha az ilyen módon egyenlőtlenül hevitett szerszám csak az aczél elégését kívánja megakadályozni, mivel
törési felületének különböző részleteit összehasonlítjuk szerkesztőik az elégett aczélt hasznavehetetlennek, res­
az edzési hőszin megállapítása czéljából végzett kísér­ taurálásra alkalmatlannak tartották. Hogy ez téves fel­
letnél nyert 9 törési felülettel (1. I. sz. táblázat I. és IV. fogás, előbbi fejtegetéseimben kimutatni igyekeztem és
sor); feltéve természetesen, hogy ezen kísérlet ugyan­ kísérletileg bárki is meggyőződhetik róla. Mindazonáltal
azon aczéllal végeztetett, melyből a szerszám maga is ügyes kezelés mellett ezen kemenezék is jó eredmény­
készült, azon hőfokra következtethetünk, melyre az egyes nyel használhatók.
részletek hevítve voltak és igy arra is, mi módon tör­
tént a melegítés.
Ha a szerszámot túlságos óvatosságból úgy mele­
gítettük, hogy az edzési hőfokot csak igen lassan érte
el, az edzés szintén nem lesz kellő eredményű, mivel
tartós vörös izzásnál az aczél kiégetté válik.
Az igy edzett szerszám törése durva szemcsés,
olyan, mint ha nem is volna megedzve és reszelhető.
Hogyan kell tehát a szerszámot edzési hőfokára
hevíteni, hogy az edzésnek megkívánt és legjobb sikere
legyen ?
Erre megtanít minket az edzés elmélete. Rámutat­
tunk ezen elmélet fejtegetése közben azon körülményre,
hogy az aczél lehűlésekor a vörösbarna vagy sötét piros
hőszin megjelenésekor meleg válik szabaddá (e miatt
az aczél ismét vörös izzóvá lesz); felmelegítésénél pedig
ugyanezen hőmérséklet mellett vagy ahhoz közel meleg
köttetik le, tehát a melegítés daczára egy ideig az aczél
hőmérséke nem emelkedik. Ez a tapasztalat vezet rá
a fenti kérdés megoldására.
b) Az edzendő szerszám hevítése a vörösbarna
illetve sötét piros hőszin eléréséig lassan, azután az ed­
zési hőszin megjelenéséig gyorsan történjék.
A vörösbarna vagy sötét piros hőszin elérése után
kezdődik ugyanis a meleg kötése, tehát a hevesebb tüze­
lés daczára sem melegszenek fel a külső részek a vörös­
barna vagy sötét piros hőszinnél jobban; hanem a meleg
nagyobb részét tovább adják a szomszédos részecseknek
és csak miután az egész tömegben a meleg-kötés fázisa
befejezést nyert, történik a hőmérsék további fokozódása.
A további melegítést az edzési hőszin egyenletes
fellépése alkalmával beszüntetve, elérjük azt, hogy a szer­
szám, vagy szerszámrész egész tömegében majdnem
egyidejűleg éri el az edzési hőfokot. Az ily módon edzett
aczél, ha az edzési hőszin jól volt eltalálva s ha meg­
felelő gyorsan hűttetik le, az illető aczélra nézve elérhető
legnagyobb keménységgel fog bírni. Törési felülete jel­ Az eddigi edző kemenezék a fölállított követel­
lemzően egyenletes sima, vagy igen finom szemcsés ményeknek csak megközelítően felelnek meg. Mindannyi­
szerkezetet és bágyadt fényt mutat és ha csak anyag­ nak sikeres alkalmazása a kezelő (edző) ügyességétől függ.
hibával nem bir, a lehűtésnél el nem reped. Ezen ügyesség egyrészt a szerszám helyzetének
A szerszámnak imént vázolt hevítésére a tüzelés­ a hőhatások szerint való oly változtatásában áll, hogy
berendezést kell megfelelően választani illetve készitenii annak minden egyes, bár különböző méretű része egyen­
A czélnak legjobban olyan berendezés fog meg. lően melegedjék, másrészt az aczél fajnak megfelelő
felelni, mely 1 . a tüzelő-anyag égését a szabályszerű hőszin_ fellépésének azonnali felismerésében nyilvánul.
edzés föltételei szerint engedi szabályozni, tehát lehessen És ha tekintetbe veszszük, hogy különböző méretű,
az edzendő szerszámot eleintén lassan és a vége felé változó keresztmetszettel biró tömegek, még ha teljesen
gyorsan hevíteni; 2 . a szerszám tnlhevitését és különösen egyenletes hőmérséklettel biró helyen melegszenek is,
elégését kizárja, lehetetlenné teszi, a nélkül, hogy az edző kisebb méretű, vékonyabb részei hamarább érnek el
részéről e végből különös figyelem és ügyesség kiván- bizonyos hőfokot, mint a vastagabb részletei, eléggé
 4 POLYTECHNIKAI SZEMLE
méltányolni fogjuk azon nehézséget, melylyel ily alakú
szerszám egyenletes, szabályszerű átmelegitése az edzési
hőfokra, közönséges tűzhelyen vagy edzőkemenczében jár.
Az edzési hőszin biztos megismerése pedig gya­
korlott szemet és a világítás minőségének tekintetbe
vételét kívánja. Napon az izzási színek sötétebbeknek
látszanak, homályban világosabbaknak. Legczélszerűbb
az edzési hőszineket félhomályra vonatkoztatni. Ha tehát
azt mondjuk valamely szerszám-aczélra nézve, hogy
annak edzési színe sötét piros, ez azt jelenti, hogy az
edzési hőfokát akkor érte el, midőn félhomályban sötét
piros izzó szint mutat. Ugyanezen izzás, napon vörös­
barnának, sötétben cseresznyeszínűnek látszik.
3. ábra.
Czélszerű volna az edzési hőszineket megfesteni
és a szerszámaczélok edzési utasításaiban ezekre hivat­
kozni, mert ezen elnevezések: vörösbarna, sötét piros,
sötét cseresznyeszin, világos cseresznyeszin stb. puszta
fogalmak s a hány ember, annyi féleképen képzeli el
azokat.
Ezek után áttérek a hevítő berendezések ismerte­
tésére, ezeket bizonyos alapelvek szerint csoportosítva.
A hevítő berendezéseket, az égéshez szükséges
levegő szolgáltatás módját véve alapul két főcsoportra
oszthatjuk, a szerint mint az mesterséges hozzávezetés,
motorikus utón, vagy természetes levegő áram segélyével
történik. Előbbi esetben a tüzelés szabályozása hatá­
lyosabban történhetik, utóbbi esetben a szabályozást
1898. január 1.
a tüzelő-anyag adagolásának vagy a légvezeték kiömlési
keresztmetszetének módosításával eszközük.
Az első csoportbatartozik pl. a közönséges kovács­
tűzhely, a másodikba, mint egyike a legegyszerűbbeknek,
a szélkemencze.
Végül a két typusnak combinátiója is létezik, egyik
részében nyílt kovácstűzzel (motorikus légvezetéssel),
melynek égési terményei egy másik zárt részen haladnak
át és onnan a kürtőbe, útközben a zárt részben teljesen
elégve a természetes légáram levegőjében, a vízszintes
lapra elhelyezett kis méretű szerszámokat hevíti az ed­
zési hőfokra.
A létező edző kemencze vagy tűzhely mind ezen
3 typus valamelyikébe tartozik.
Tüzelőanyag minősége tekintetéből pedig 1. faszén­
tüzeléses, 2. vegyes tüzeléses, 3. gáztüzeléses hevítő
berendezéseket különböztetünk meg.
Faszéntüzelést akkor kell használni, ha a szerszám
közvetlen a tüzelőanyaggal jut érintkezésbe, mivel min­
den más alkalmas tüzelőanyag oly tisztátlanságokat tar­
talmaz, melyek az aczélt megtámadják és az edzés
sikerét közvetlenül befolyásolják.
Coaksnak alkalmazása esetén, a berendezés olyan,
hogy csak az égési termények érik a szerszámot.
Kőszenet vagy vegyes tüzelőanyagot csak úgy
szabad az edzéshez használni, ha az égéstermények
sem érik közvetlenül az edzendő szerszámot. Az 1-ső
csoportosítás alapul vétele mellett, a következőkben váz­
latosan ismertetem a hevítő berendezéseket.
I. Mesterséges levegő hozzávezetésével biró hevitő
berendezések.
1. A faszénliíz-serpenyő.
A mesterséges levegő hoZzávezetéssel biró tűz­
helyek legegyszerűbb alakja, a faszénliíz-serpenyő.
Négyoldalt kevéssé felhajtott vasbádog edény, mely­
ben a faszénparázs égését legyezéssel vagy kézi fujta-
tóval mozdítják elő. Csak kisebb méretű szerszámok
edzésére alkalmas és igen egyenletes átmelegitést lehet
vele elérni, de nagyobb keresztmetszetű szerszámok
edzésénél nem használható, mivel a vörös-barna meleg
elérése után szükséges élénkebb és gyors hőfokozásra
nem képes. Ezenkívül hátránya még, hogy igen nagy a
melegveszteség, tehát nem gazdaságos azért sem, mert
a már izzó faszén akkor is elég, ha már nem fújtatják
vagy legyezik.
2. A nyílt Jcovácsliízhely.
Öntött vas vázas asztal, melynek téglából készített
lapjának megfelelő kimélyitése a faszén-tüzelőanyag
befogadására szolgál és a tulajdonképeni tűzhelyet alkotja.
Ebbe torkollik alulról vagy oldalt a centrifugál vagy
Root-Blower szelelő légvezeték csöve, az úgynevezett
fuvófejjel.
A fuvófej torkolata egyszerű sík tolókával részben
vagy egészen elzárható, mi által a tűzhelybe szolgáltatott
levegő mennyiségét szabályozzuk vagy egészen elvonjuk.
Az égéstermények a tűzhely fölött alkalmazott
füstfogó ernyővel biró kéményen át távoznak.
 1898. január 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
A tüzelőanyag égése közvetlen a fuvófej torkolata fölött
és körül legélénkebb, mivel a tüzelőanyag a levegővel leg­
közvetlenebbül ott érintkezik, a többi részeken inkább a
légkör levegője táplálja az égést és igy kevésbbé élénk.
Ebből következik, hogy nyílt kovácstűzben, ha a fuvófej
egy nyílással torkollik a tűzhelybe, annál egyenletesebb
a hőfok, minél kisebb a tűz terjedelme, azaz minél
közelebb esik a legtávolabb levő tüzelőanyag a fúvó
nyíláshoz. Ily tűzben kis terjedelme miatt, csak kisebb
méretű szerszámokat lehet egyenletesen melegíteni,
nagyobb méretű, egészben vagy részben edzendő szer­
számok csak oly módon melegithetők, ha az izzási
színek kellő megfigyelése alapján a szerszám helyzetét
oly módon változtatjuk, hogy mindig a kevésbbé meleg
részek kerüljenek a fúvó nyílás közelébe és ezt foly­
tatjuk mindaddig, mig az egész edzendő rész egyen­
letesen az edzési hőfokra felmelegedett. Ezen művelet
természetesen nagy figyelmet és kiváló ügyességet tételez
fel az edző részéről.
Ha nagyobb méretű s különösen egészben edzendő
szerzámokat akarunk nyílt kovácstűzben edzés végett
melegíteni, akkor vagy több fuvófejet, vagy olyant kell
alkalmazni, mely több, egymástól legfeljebb 1 0 0 mm.-nyi
távolságban levő nyílással torkollik a tűzhelybe. A fuvó-
nyilások keresztmetszetét legczélszerübb oválisnak 30 mm.
és 15 mm. tengely hoszszal választani, a hosszabb tengely
a tűzhely nagyobb méretű oldalával legyen párhuzamos.
Ily kovácstűzben nagyobb terjedelmű lesz a tűz és
nagyobb kiterjedésű azon rész, hol az égés egyenlő
módon történik és igy nagyobb méretű szerszámot is
lehet könnyebben egyenletesen felmelegiteni edzési
hőfokára.
Kovácstűzben, edzéshez csak faszenet szabad fel­
használni és csak kivételesen a lehető legjobb kőszenet,
ha az épenséggel elkerülhetlen.
Ez utóbbi esetben előbb a kőszenet annyire kell
kiégetni, hogy minden része izzó legyen, mivel ekkor
az aczélra káros hatású alkatrészei már elégtek. Faszén
alkalmazásánál is elébb jó tüzet kell előkészíteni és a
szerszámot a parázsrétegre tenni, hogy a széláram köz­
vetlenül ne érje az aczélt, különben igen vastag oxyd-
réteg képződnék, mely mint később látni fogjuk, az
edzés eredményére kedvezőtlen befolyással van.
A faszenet ne nagy darabokban, hanem felapritva,
olymódon adagoljuk, hogy a szerszámhoz mindenütt oda
simuljon és a levegő behatásától óvja. A szerszámnak
vékony részei, késeknek éle, maróknak foga, stb., sohase
kerüljön a fuvófej nyílása fölé; mert könnyen elégnek,
vagy túlhevitettnek.
Erre való tekintettel pl. support-késeket oly módon
kell elhelyezni, hogy az él mögötti vastag rész legyen
a fuvónyilás fölött, az él fölfelé legyen fordítva és a
mögötte levő részek közvetítésével, vezetés utján, érje
el az edzési hőfokot. Vigyázni kell arra, hogy az él
mögötti részek se melegitessenek az edzési hőfokon túl,
mert különben a lehűtésnél a kések ezen a helyen
elrepednek.
A melegítés menetére, a már ismertetett feltételek
mérvadók. A szerszámot tehát előbb gyenge széllel és
megfelelő helyzet változtatások között, egyenletes vörös­
barna, vagy sötét-piros izzásra hevítjük, a szerint, mint
az aczél edzési hőfoka nagyobb vagy kisebb (minek
bekövetkezéséről, hogy meggyőződjünk, a szerszámot a
tüzből pillanatra kiemeljük); aztán a fuvófej szabályozó
5
toló segélyével a szelet megeresztjük és folytonos for­
gatás, ide-oda mozgatás közben a szerszámot, vagy
annak részét a kívánt edzési hőszinre, minden részében
egyformán felhevitjük. Ennek elérése után a szelet elálló­
juk, a szerszámot még egy igen kevés ideig a tűzben
megforgatjuk és azután közvetlen a tűzhely mellett álló
edzővizben lehűtjük.
Kényesebb és vékonyélű szerszámot, túlhevités
elkerülése végett vascsőbe teszünk és igy az csak köz­
vetve melegszik. A mondottakból látni, hogy a nyilt
kovácstűzhely, ügyes edző kezelése alatt, edzéshez jól
használható, az égés és igy a melegítés mérve igen jól
szabályozható.
Hátránya az, hogy megfeszített figyelem nélkül a
szerszám könnyen túlhevül, vagy elég és hogy a tűzhely
különböző részein nem egyenlő a hőfok, ezért az egyen­
letes melegítés csak kiváló ügyességgel érhető el.
3. Épített edzőkemeucze mesterséges levegőszolgáltatással.
Ezen kemencze kétféle kivitelben ismeretes. Az egyik
gáz-, a másik coax-tüzeléssel.
A gáztüzeléses kemencze chamotte-téglával bélelt,
lábakon nyugvó, öntött vasszekrényből áll, melybe két
egymásba illesztett chamotte-cső van elhelyezve, mind­
egyik külső felületén bordákkal van ellátva, miáltal
közöttük és a kemencze, vagy szekrény falai között is
huzagok alakulnak. A belső cső egyik oldalán fenékkel
bir. A gáz és levegő megfelelően szerkesztett szelelő
segélyével, jól összekeverve hajtatik a kemenczébe, hol
meggyujtva, égési terményei, előbb a belső csőbe kerül­
nek, onnan a két cső közötti részen át a kürtőbe, vagy
a szabadba áramlanak. Az edzendő szerszámokat a belső
csőben helyezik el.
A belső cső nyílása, belül chamotte-al bélelt ajtó­
val van elzárva, melyen kém nyílást is alkalmaznak.
A levegő és gáz keverési arányát és a keveréknek
mennyiségét, mely az időegységben a kemenczébe vezet­
tetik, szabályozni lehet. Ezen kemencze előnye, hogy a
szerszám elégése benne lehetlenné van téve, mivel a gáz
kormozó lánggal ég és a korom égési hőfoka az aczél
elégéshez szükségestől messze esik, de épen ezért gyors
melegítésre nem alkalmas.
A coaxtilzelés és edzőkemeucze, tégla alapon épült,
két vagy több egymástól teljesen elkülönített rekeszszel
bir. Minden rekesz fenekét rostély képezi, melyre a tüzelő­
anyagot, a coaxot öntik, erre vaslapot helyeznek, melyre
az edzendő szerszámok kerülnek. Minden rostély alatt
a levegőt szolgáltató motor csővezeték egy-egy ága,
alkalmas, az egész rostély felületére egyenletesen működő
fuvónyilással végződik. A rekeszek külön-külön jól záró
ajtóval vannak ellátva és minden rekesz külön füstelvezető
csővel bir, mely közös kürtőbe vezet. A vaslemez helyett
némelykor ólmot tartalmazó vasszekrénykéket helyeznek
és ebbe teszik az edzendő szerszámot is. Az ólom olvadási
hőfoka 330° körül van, tehát sokkal alacsonyabb az
edzési hőfoknál (600—800°), ezért az ólomfürdőt, a meg­
felelő edzési, vagy izzás színre kell hevíteni és ezen
hőmérsékleten állandóan tartani. Ezen fürdőben a szer­
szám melegítése igen egyenletesen történik és az aczél
oxydálástól is meg van óva, de mivel igen nehéz a fürdőt
ugyanazon hőfokon tartani, és a szerszám megfigyelése
sem könnyű, mert e végből a fürdőből ki kell emelni
 6 POLYTECHNIK AI SZEMLE
(de nem egészen, mivel akkor könnyen élenyül, hanem
csak a fürdő felszínére, és ha a szerszám sötétebbnek
látszik a fürdőnél, vissza kell tenni, ha egyenlő színű,
akkor már jó és ki lehet venni), ritkábban alkalmazzák.
Az ólomfürdő helyett gyakrabban állati szénnel
(bőr, köröm, stb.) telt zárt vasszekrényeket használnak,
melyek által nem csak az aczél oxydálását akadályozzák
meg, hanem egyenletes felmelegítést is érnek el. Hátránya
az utóbbi eljárásnak, hogy a hőszinek fellépését nehezebb
megfigyelni, mivel a szekrények teljesen zártak és csak
kis lyukon át dugott drót segélyével lehet a szekrényben
elhelyezett szerszám hőfokára következtetni.
4. Combinált levegő szolgáltatással bíró edzőkeniencze.
Ezen kemencze czélja a nyílt kovácstűzben égő
faszén égés terményeit is értékesíteni, még pedig kisebb
szerszámoknak az edzési hőfokra való felhevitésére.
Ennek megfelelően két rekeszből áll. Az egyik,
szabályszerű kovácstűzhelyhez hasonló berendezéssel
bir, több nyílású fúvófejjel, csakhogy mellső részén levő
jó nagy nyíláson kívül, mindenütt téglafal határolja.
A másik rekesz teljesen zárt és erős húzású
kéménynyel van közlekedésben, a közös oldalfalon meg­
felelő keskeny és széles nyílás van alkalmazva, ennek
magasságában, a rekesz egész keresztmetszetét elfoglaló
vaslap van felfüggesztve, melyre a megedzendő igen
kisméretű szerszámok helyeztetnek el. A mellső falon
jól záró ajtó van alkalmazva kémnyilással.
Ezen kemencze, a milyen egyszerű, ép oly ügyes
és praktikus a használatban. A faszén-tűzben közvetlen,
bármily szerszám, egyenletesen és teljesen átmelegithető,
mert a fúvófej több nyílású volta, nagy terjedelmű tüzet
enged fentartani, melynek különböző részeiben a hőmérsék-
1898. január 1.
különbségek nem nagyok és igy a szerszám helyzet
változtatását kevesebbszer és csak a különböző méreteire
való tekintettel, kell eszközölni.
A faszén-tűz égésterményei az oldalfal széles
nyílásán át, a mellette levő zárt rekeszbe lépnek, ott a
nyílás magasságában levő vaslapot és az ezen elhelyezett
apróméretű szerszámokat felhevitik, s azután a kürtön
át távoznak.
Ezen rekeszben a szerszámok túlhevitése, még
inkább elégése teljesen ki van zárva, mivel a faszén
égési terményeinek hőfoka ezen rekeszben az edzési
hőfoknál nem sokkal nagyobb. Az edzési hőszin fellé­
pését a kémnyiláson át figyelik meg.
Ezen kemencze, mint e leírásból kitűnik, egyik
részében az égés szabályozását feltételeink szerint engedi
meg, másik részében a szerszám elégését és túlhevitését
is kizárja, mindkét részben azonban az edző ügyessége
nem nélkülözhető kellék.
Hátránya még a nagy tüzelőanyag (faszén)
fogyasztás. Szerszámgyárban, hol állandóan (egész napon)
át üzemben tartható, ez utóbbi hátrány nem érvényesül
annyira.
II. T erm észetes légszolgáltatással biró hevitő beren­
dezések.
1. A szélkemencze.
Vasbádogból készült, alul szűkebb szekrény, felül
egészen nyitott, alul egész alapterülete rostélyrudakból
áll, megfelelő hézagokkal, közökkel és hosszú lábakon
nyukszik. A szekrény, mely faszénnel töltetik meg, oldal­
falai sűrűén át vannak lyukkasztva. Az égéshez szük­
séges levegő a rostély közein és az oldal lyukakon át
kerül a tüzelőanyaghoz.
A szerszámot a már égő faszénbe ágyazzák és
időnként megvizsgálás végett kiemelik. A szerszám ezen
berendezésű kemenczében alaposan és egyenletesen
átmelegszik, mert a faszén egyenletesen van a rostélyon
elosztva és egyenlő módon érintkezhetik a beáramló
levegővel, de az égés gyorsaságát szabályozni nem lehet
és a tüzelőanyag fogyasztása igen nagy.
A szélkemenczét oly módon lehet a kezelésre nézve
alkalmasabbá tenni, ha a szerszámot nem a tüzelőanyag
közé, hanem vascsőbe helyezik el. A vascső (egy kör­
keresztmetszetű és egy négyszögű) a szekrény két homlok­
falában, megfelelő nyílásokban nyer támaszt és elől,
hátul elzárhatóan készítendő.
Ezen módosítás által a szerszám megfigyelése van
megkönnyítve és a túlhevités jobban elkerülhető.
Csak igen szellős helyen állítható fel, mivel az
égési termények a levegőt rontják.
2. Reszelők edzéséhez használt coaxkemencze.
Ez nyitott kémény alatt sík rosztélyú tűzhelylyel
biró épített kemencze, mely homlokfalán jól záró ajtóval
bir, a coax adagolására és a reszelők behelyezése is itt
történik. A reszelőket az ajtó nyílás alsó szélével párhuza­
mosan és emelkedő magasságban alkalmazott kereszt-
rudakra helyezik el, egymás mellett kellő távolságban,
 1898. január 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
hogy az égéstermények akadály nélkül vonulhassanak
el, és hogy e hézagokon át a coaxdarabokat a tűzhely
azon részébe dobhassák, hová az egyenletes melegítés
végett szükséges. Az égéshez szükséges levegő a hamu-
gyűjtő ajtónyilásán át jut a rostély alá.
A coax égési terményei csekély irányváltozással,
egyenesen a kéménybe lépnek s útjukban a vízszintes
síkhoz ferde helyzetű reszelőket egyenletesen felmelegitik
az edzési hőfokra. Az egyenletes felmelegités a tüzelő­
anyagnak a rostélyon való egyenletes elhelyezésétől függ.
Az égést ezen kemenczénél szabályozni nem lehet.
3. Épített coaxkemencze szerszámok edzésére.
Ezen kemencze ugyanolyan berendezéssel bir, mint
az imént leirt, csak hogy a szerszám befogadására két
chamotte-cső van egymás mellett és a tűhely fölött
elhelyezve. A chamotte-csövek hátsó vége zárt, elülső
részük pedig a tüzelő ajtó által van elzárva. A tüzelő­
anyag gyanánt alkalmazott coaxot a chamotte-csövek
közti hasadékon, hézagon át dobják a tűzhelyre. Az égési
termények a chamotte-csöveket egyenletesen érve, tódul­
nak a jó huzású kéménybe.
Az edzendő szerszámokat csak akkor helyezik el
a csövekben, ha azok már vörös izzókká váltak.
5. ábra.
Ezen kemenczében a szerszámok egyenletesen
melegszenek és elégésük kevésbé történhetik meg, de
a túlhevités elkerülése nagy figyelmet igényel. Az égés
szabályozása csak a tüzelőanyag elhelyezése és mennyi­
sége által történik.
Az itt ismertetett hevítő berendezések összehason­
lítása azon eredményre vezet, hogy a mesterséges lég­
vezetéssel biró hevítő berendezések legalkalmasabbak a
szerszámok fokozatos felhevitésére, a megállapított fel­
tételeink szerint, a mennyiben ezeknél az égés tetszés
szerint szabályozható, még a természetes légáramú hevítő
berendezések használata, a szerszámok egyenletesebb
átmelegitését teszik lehetővé. A szerszám túlhevitése,
vagy elégése azonban csak a combinált rendszerű edző-
kemencze természetes légáramú részében van kizárva.
7
Szerző feladatául tűzte ki olyan edzőkemencze
szerkesztését, melyben vegyes tüzelő anyag felhasználá­
sával a szerszámok felhevitését feltételeink értelmében
egyenletesen, fokozatosan a túlhevités vagy elégés lehető­
ségének kizárásával lehessen keresztül vinni.
A szerkesztésnél alapul következő elvek szolgáltak:
1. Az égési termények ne érintkezhessenek az
edzendő szerszámokkal, azokat tehát edzőcsőbe kell
elhelyezni.
2. Az égési termények ne érjék azonnal (a tűzhely
fölött) az edző csöveket, hanem csak akkor, midőn már
annyira lehűltek, hogy hőfokuk az aczélnak sem elégésére,
sem tulhevitésére nem elegendő magas.
3. A tüzelő anyag jobb kihasználása végett a
kemencze a megedzett szerszámok megeresztésére is
alkalmas legyen.
Ezen elvek alapján a következőkben kétféle edző
kemenczét ismertetünk a kivitel számára. Az egyik
hordozható kisebb szerszámok edzésére való, a másik
épitett és szerszámgyárak igényeinek kíván megfelelni.
Az épitett edző kemencze leírása.
Ezen kemencze, melynek keresztmetszetét a 2. sz.
és hosszmetszetét a 3. sz. ábra mutatja, lényegében
4 főrészből áll. 1. A tőzelőhely a, melynek szélessége
úgy van választva, hogy az égési termények a kemencze
egész belső szélességében vonulhassanak e l; rostély
felülete pedig nagyobb mennyiségű tüzelő anyagnak
vékony rétegben való, gyors elégetésére alkalmas.
2. A tűzhely felső B lángboltozata tűzálló téglából
van alkotva. Ez akadályozza meg, hogy az égési ter­
mények közvetlen az edző csöveket érjék. Ezen feladatot
a kemencze hátsó részében C és Cx tűzálló tégla teljesiti,
mely mindegyik cső alatt a hátsó tűzfalba beépitve,
megóvja a csöveket attól, hogy ezen helyen a láng
derékszögben érje, mely esetben ott a cső túlságosan
felhevittetnék.
3. A kör és négyszög keresztmetszetű edző cső
D és Dt kovácsolt vas, öntött vas, de legczélszerübb en tűzálló
anyagból készül és az edzési hőfokra hevítendő szer­
számok befogadására szolgál. Mindkét végén kovácsolt
vas gyűrűbe van könnyen mozgathatóan ágyazva, úgy,
hogy a kemencze falazatának megbontása nélkül kicserél­
hető. Elől iíj-nélaz edző csövekre forgóban mozgó és üveg­
lappal fedett kémnyilásos ajtó van erősitve, hátul H -nál
tolókával jól elzárható. Az edzőcsöveknek azon része,
mely a falba van foglalva, nem melegszik fel izzásig és
arra használható, hogy a szerszám meg nem edzendő
része ott legyen elhelyezhető.
4. A huzag (légjárat) felső határolását az E tűzálló
boltozat képezi egyúttal az F homokfürdő fenekét,
melyen át a homok melegszik.
5. A füstgázok elvezetésére szolgáló kémény G,
mely közönséges forgószabályzó lappal van ellátva, a
huzam szabályozása végett.
A Ző-val jelölt üreg kilágyitott szerszámok lassú
lehűlés végett való befogadására szolgál. A kemencze
oldalfalain tisztitó nyilások vannak alkalmazva. A kemencze
tűz és láng által ért oldalai tűzállótéglából készítendők,
a burkolófal közönségesből.
A felállításnál figyelni kell arra, hogy minden oldalról
hozzá férhető legyen, azért, hogy esetleg a szerszámokat
 8 POLYTECHNIKAI SZEMLE
hátul is kilehessen venni és a megeresztés végett a
homokfürdő is két oldalról hozzá férhető legyen.
Ezen kemencze fűtésére, minden hosszú lánggal
égő tüzelő anyag alkalmas (porosz szén, fahulladék stb.)
Az égési termények a lángboltozat mentén, előbb hátra,
ott a esővédő téglák (C és Cj) közötti hézagokon át, a
lángboltozat fölötti részben az edző csöveket egyenletesen
körülvéve és melegítve előre áramlanak és a homlokfal
közepén levő vasbádog kéményen át a szabadba lépnek.
Az égés szabályozása, a kéményszabályozó állításával,
továbbá a tüzelő anyag mennyiségének és az adagolás
időközeinek változásával történik, a szerint, mint az az
edzendő aczél edzési hőfoka megkívánja.
Az edzőcsövek elrendezéséből és hoszszából követ­
kezik, hogy különösen hevesebb tüzelés esetében az
edzőcsövek hátsó része világosabb izzásba jő, mely
izzási szin előre haladva, mindinkább sötétebbé válik,
inig a homlokfalba eső rész fekete színébe megy át.
Rövidebb szerszámok edzése végett a kemencze
úgy fűtendő, hogy az edzőcső a most vázolt állapotba
jusson.
A szerszámot előbb az edzőcső előli részébe a
vörös-barna vagy sötét-piros izzó részletre helyezzük és
a csőzáró ajtót becsukjuk. Ha a kémnyiláson át észre-
veszszük, hogy a szerszám már vörös-barna izzó, akkor
beljebb toljuk azon részletig, mely az edzési hőfoknak
felel meg. Ezen helyen a szerszám ezt a hőfokot nagyon
rövid idő alatt el is éri.
Ekkor a szerszámot lehűtés végett ki kell venni.
Hosszú szerszámok, mint csavarmenet vágó fúró
álló csapok részére, mennyezet csavarfurók stb. edzé­
A szab adkai kom b in ált elek trom os v a sú ti és v ilá g itá si telep.
A tisztán elektromos világitási telepek üzemviszo­
nyai rendesen olyanok, hogy azok gépberendezéseiket
a nap csak néhány órájában használják ki, sőt a nyári
hónapokban még este is a géptelep egy része nem áll
üzemben.
Világos, hogy a befektetett tőkét jobban haszno­
síthatja a telep, ha nappal más czélokra is képes az
amúgy is rendelkezésre álló gépezettel áramot termelni
és azt ily módon értékesíteni. Az elektromos közúti
vasutak mindenféle előnyei ma már annyira állanak
kétségen felül, hogy első gondolata lesz minden elek­
tromos telep tulajdonosának gépeivel vasút számára
áramot szállítani, illetőleg az elektromos világitási üzemet
elektromos vasúti üzemmel kombinálni. A telep terve­
zője azonban itt mindenféle akadálylyal találkozik.
Mindenekelőtt, bármilyen rendszert válaszszon is
az illető, abban fog megakadni, hogy a kora esti órák­
ban, a mikor a világítás áramszükséglete a legnagyobb,
természetszerűleg a vasúti üzem sem szünetelhet, sőt
a mi viszonyaink között ebben az időszakban és pedig
főképen a téli hónapokban a pályán közlekedő kocsik
1898. január 1.
sénél, a kemencze addig fűtendő, mig a tűzfalak teljesen
átmelegedtek, a midőn is az edzőcsövek majdnem egész
hosszúságúkban egyenletesen izzók és a hosszú szer­
számok egyenletes felhevitését teszik lehetővé. Ha a
tüzelőanyagot a tűzhelynek csak egyik oldalára adagoljuk,
a másik oldalnak megfelelő cső lehűl, egyenletes, de
sötétebb izzású lesz, és a hosszú fúrók vörös-barna
izzásra való felhevitésére használható fel.
Ennek elérése után a fúrókat a másik csőbe teszszük
át, hol az edzési hőfokot érik el.
A megedzett szerszámokat a többi szerszám folyta­
tólagos edzése alatt a homokfürdőben megeresztik.
A hordozható edzőkemencze.
Ezen kemencze, melyet a 4. és 5. ábra tüntet fel,
elrendezésére nézve mindenben megfelel az épitett
kemenezének és arra szolgál, hogy kisebb menynyiségű,
egészben edzendő szerszámokat lehessen benne alkal­
masan, faszén tüzelés mellőzésével edzéshez melegíteni.
E kemencze vasbádogból készíthető chamotte-béléssel.
A lángboldozat szerepét egy darabból álló chamotte-lap
viszi, mely az oldal bélésre támaszkodik. Az edzőcsövek
kovácsolt, vagy öntöttvasból készüljenek, elzárhatóságuk-
ról megfelelően gondoskodni kell.
Ha fapadlós helyen kell felállítani, hamuládát kell
alkalmazni. Másutt ez nem szükséges.
(Folytatása következik.)
(Minden jog fentartva.)
száma nagyobb lesz, mint a nap többi szakaiban. Ezt a
körülményt mérlegelve úgy látszik tehát, mintha a vilá­
gítási és vasúti üzem kombinálása, eltekintve talán egyes
személyzeti és építkezési kiadásoktól, megtakarítást nem
eredményezne.
Egy másik hátrány, a mely mindenkinek, a ki
valamely vasúti áramfejlesztő telep ampéremétereire csak
egy pillantást is vetett, rögtön aggodalmát fogja fölkel­
teni, abból származik, hogy a gyakori kocsiinditás szünet
nélkül oly heves áramlökéseket okoz, hogy a világitási
feszültségnek nagy ingadozásaitól kell tartani; hiszen a
laikusnak is kellett, hogy föltűnjön a közúti vasúti kocsik
világítására szolgáló lámpák folytonos fényingadozása.
Ez a két nehézség olyan, hogy a választott áram­
nemtől független. Ha azonban a világitási telepre való
tekintettel az egyfázisú váltakozó áram mutatkozik elő­
nyösebbnek, akkor fölmerül még az a máig gyakorlati­
lag meg nem oldott nehézség is, hogy egyfázisú válta­
kozó áramú motort, a melylyel kocsit indítani lehessen,
nem létezik^
A szabadkai telep, a melyet a következőkben le
 1898. január 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
akarunk írni, igen jól sikerült módon kombinálja a vasúti
és a világítási szolgálatot és pedig a vázolt hátrányok
kikerülésével. A mellett a megoldás módját tekintve, mint
olyan, egyedül áll a maga nemében.
Az elrendezés elve a következő:
A világításra 2000 volt feszültségű váltakozó ára­
mot, a vasúthoz pedig 550 volt feszültségű egyirányú
áramot használnak. Minden gőzgép közös szijjal hajt egy
váltakozó áramú és egy egyirányú áramú generátort, a
melyek közül az első transzformátorok közvetítésével
látja el a világítási szükségletet, mig a másik egy ki­
egyenlítő, u. n. »buffer«-akkumulátorteleppel párhuzamo­
san táplálja a vasúti vezetékeket.
Hogy a kombináczió működése érthető legyen, a
buffertelepről kell még általánosságban néhány szót
mondani. A buffertelep feladata általában az, hogy az
áramfejlesztőgéppel párhuzamosan kapcsolva a külső
fogyasztó áramkör energiaszükségletének változásait ki­
egyenlítse, vagyis nagyobbodó áramfogyasztásnál a bizo­
nyos középterheléshez képest beálló többletet saját töl­
téséből fedezze és kisebbedő terhelésnél a gép munka­
bírásának fölöslegéből az előbb kiadott töltést pótolja.
A buffertelep működése tehát összehasonlítható valamely
hengermű lendítő kerekével, csakhogy ehhez képest még
annyiban tökéletesebb, hogy lassan lefolyó változásokat
is kiegyenlít, a mit a lenditőkerék nem tesz, sőt akkor
is szolgáltat még áramot több-kevesebb ideig, ha az
áramfejlesztő gépezet megállott. Az ilyen buffertelep
dimenzionálása első sorban természetesen attól függ,
hogy a dynamogép megterhelésében mily változásokat
engedünk m eg; másrészt tekintettel kell lennünk a
dynamogép karakterisztikájára is, vagyis arra a görbére,
a mely a gép kapocsfeszültségének változását külön­
böző megterhelésnél ábrázolja, sőt kívánatos, hogy a
dynamogép feszültsége ne legyen olyan állandó, a mint
azt rendesen kívánjuk, hanem nagyobbodó terhelésnél
eléggé kisebbedjék. Ha az 1. ábrában* b a gép karak­
terisztikája és nagyobb áramlökések kikerülése czéljából
2 °/o-nál nagyobb változást a gép feszültségében nem
akarunk megengedni, úgy az ordinátatengelyen 500 voltot
jelző ponttól fölfelé és lefelé fölrakva 1 0 voltot és a
megfelelő vízszintesek metszőpontjait a karakterisztikával
levetitve az áramerősségeket jelző abszczisszatengelyre,
megkapjuk a megfelelő áramingadozásokat az 500 volt­
nak megfelelő áramerősség körül, pl. az ábrában 2 0 0
amp.-től lefelé 189 amperéig és fölfelé 208 amperéig.
Az akkumulátortelepnek tehát oly kapaczitással kell
bírnia, hogyha pl. a külső áramszükséglet 2 0 0 amp.-ről
0 ampére sülyed, a dynamogép 2 °/o-nyi feszültségemel-
kedesénél 189 amp.-t képes legyen mint töltést fölvenni,
vagyis a gépet 189 amp.-el megterhelni; másrészt, ha a
terhelés 200 amp.-ről 300-ra emelkedik, kell, hogy az
akkumulátortelep 300—208=92 amp.-t tudjon leadni
nem több mint 2% feszültségesés mellett. Az első eset­
ben a gép 189 X 490=9.? kilowattot, a másodikban pe­
dig 106 kilowattot fog kiadni, ámbár a vonal igénybe­
vétele 0 és 153 kilowatt között hullámzott.
Visszatérve arra a fentjelzett követelményre, hogy
a gép karakterisztikájának terhelésnél meglehetősen kell
sülyednie, rögtön beláthatjuk ennek szükségét, ha az
1 . ábrába berajzolunk egy laposabb lefolyású karak­
* Ilin er után.
9
terisztikát; az ábra mutatja, hogy a gép 2 %-nyi feszült­
ségemelkedésének nem 189, hanem pl. 140 amp. terhelés
felel meg, vagyis a gép terhelése nem 1 1 amp.-el, ha­
nem 60 amp.-el változik, noha ugyanakkora az akku­
mulátortelep, mint előbb.
A buffertelep alkalmazása már akkor is jár nagy
előnyökkel, ha a vasúti telep nincs összekötve világítási
teleppel. így pl. egy meglévő telep munkabírását buffer-
battéria beszerzése által kb. 50%-al lehet felemelni;
továbbá a lökések elhárítása következtében emelkedik a
hatásfok, az üzemfeszültség állandóbb marad és igy a
kocsik indítása biztosabb és a kocsilámpások nyugod-
tabban égnek stb.
A szabadkai telepen speciell a vasúti dynamogépek
terhelésének állandósága egyúttal biztosítja a gőzgépekét
is és igy a gőzgépektől hajtott váltakozó áramú gene­
rátorok feszültségét függetleniti a vasúti üzem löketszerű
behatásaitól.
Egyúttal azonban lehetségessé válik az üzem olyan
beosztása, hogy nappal is járhat egy váltakozó áramú
gép, a mely sötét helyiségekben fölszerelt lámpákat és
esetleg motorokat is láthat el árammal, a nélkül, hogy
e miatt külön kazánt kellene fűteni, vagy külön gőzgépet
járatni és hogy este néhány órán át az akkumulátortelep
egyedül láthatja el a vasutat árammal, úgy hogy a kazá­
nok és a gőzgépek teljesen a világítási üzemre hasz­
nálhatók.
A telep főalkatrészei a következők. (Lásd a 2., 3.,
4., 5. és 6 . ábrát.) A kazánházban 3 Dürr-Gehre-féle viz-
csöves kazán áll, összesen 250 m 2 fűtőfelülettel. Ugyanitt
van a táplálásra szolgáló 3 Worthington-szivattyú, valamint
egy kis Tangye-gőzgéptől hajtott Encke-szivattyú, a mely
a kondenzátió-vizet egy Körting-féle hűtőműben czirku-
láltatja. A gépházban jelenleg három gépcsoport működik,
a melyek közül kettő egy Nicholson-féle 85 eff. lóerős
vízszintes kompaund-kondenzátiós gőzgépből, egy 50,000
wattos váltakozó áramú és egy 6 6 , 0 0 0 wattos egyirányú
áramú gépből áll, mig a harmadik gépcsoportnál ez
utóbbi hiányzik. A gőzgépek regulátorait a Clemens-féle
szerkezettel járás közben állítani lehet, a mi a váltakozó
áramú gépek párhuzamba kapcsolását nagyon egyszerűsíti.
A gépház hosszfalánál áll a márványkapcsolótábla, a
5. á b ra .

6. ábra.
 12 POLYTECHNIKAI SZEMLE
rendes mérő-, szabályzó- és kapcsoló-készülékekkel.
A 7. ábrában vázlatosan ki van rajzolva a vasúti gépek
és a puffertelep kapcsolása. A buffertelepet a kocsiforgalom
sűrűsége szerint kézi czellakapcsolóval be lehet állítani,
úgy, hogy a dynamogép mindig az illető forgalom közép-
áramszükségletét kiadja; a czellakapcsolót használják
különben akkor is, ha az esti forgalom miatt az akku­
mulátortelepet fel akarják tölteni.
Hogy a leirt kombináczió mennyiben7 felel meg
annak a követelésnek, hogy az egyirányú áramú gépek
igénybevétele üzem közben csak keveset változzék és
hogy a váltakozó áram feszültsége állandó maradjon,
azt a 8 . ábrában feltüntetett áram- és feszültségdiagramm
mutatja, a hol az a görbe a vasút áramfogyasztását,
a b görbe a vasúti generátor áramteljesitményét, a c
görbe az azzal közvetlenül kapcsolt váltakozó áramú
gép redukált feszültségét és a d görbe az akkumulátor-
telep áramváltozását mutatja.
Az akkumulátortelepet magát egy melléképületben
állították fel. Az elemek száma 285 és kapaczitásuk 277
ampére-óra; typusuk »Tudor E. S. 12.«, azonban az üveg­
edények, a melyekben állanak, az E. S. 14. typushoz
tartoznak, hogy a telep későbbi megnagyobbitása aka­
dálytalanul eszközölhető legyen.
A kapcsolótábla vasúti részéből két tápláló vezeték
indul ki, a melyek közül az egyik a Szabadka városi
vonalnak, a másik pedig a Szabadka-palicsi vonalnak
szolgál, A vonal teljes hossza 11'4 km., a melynek leg­
1898. január 1.
nagyobb emelkedése 1 2 ' 8 °/oo, miminális görbesugara
pedig 20 m. A felépítmény egy vágányú 11 kitérővel
és a városban 33'6 kg.-os Phoenix-sínből, a városon
kívül pedig 20 kg.-os Vignoles-sínből áll; a nyomtávolság
1"00 m. A munkavezeték 8 mm.-es kemény vörösrézdrót­
ból készült és 12 szakaszra van osztva. Említésre méltó,
hogy a munkadrót legnagyobb magassága a sínfej fölött
6T0 m., a legkisebb magassága pedig 3'55 m., úgy, hogy
a trolley-rud játéka függélyes irányban 2'55 m. Nevezetes
továbbá, hogy az egyik görbében a trolley-csigának
50 cm.-re kell a pálya tengelyétől a görbület belseje felé
kitérnie. Az alkalmazott trolley-szerkezet akadály nélkül
engedi meg úgy a 255 m.-nyi függélyes, mint a 0’5
m.-nyi vízszintes kitérést.
A motoros kocsik kivitelét mutatják a 9—12. ábrák.
A kocsik hossza ugyancsak 7 m., de tekintettel az éles
görbékre, mégis két truckön járnak, a melyek mindegyikét
egy-egy 16 lóerős series-mótor hajtja. Hogy azonban
a kocsisulynak nem fele, hanem 2/s-ad része szolgáljon
adéhziósulynak, a kocsi úgy támaszkodik a két truckre,
hogy a súly kétharmada háruljon a hajtott kerékpárokra.
A két belső kerékpár átmérője, mindhogy az csak mint
vezetőkerék szerepel, csak 3/ 4 -ede a hajtott kerékpár
átmérőjének. A kocsirugók csavaralakuak és a truck-
állvány és a csapágyak közé szorulnak. A kocsiszekrény
vasváza a truck-állványokra közvetlenül fekszik rá.
Az elektromotorok 16 eff. lóerejűek és a tengelyeket
egyszerű fogaskerékáttétellel hajtják, a melynek áttételi
 T ________ ____________ I ! " n — --------- ____________ ______ x

ÜZEMBEN NÉGY FQ KOG31_

_
I^DUL
.AS \ 0 PERqv
ZIEIS)K
INT. A
- L------ ----- ---------- --------------- Z7T--------- --------------------------
12. ábra.

13. ábra.
 7

m )
w»

!^ c n
^OOAÍJo'TaoÖ*
— — — —
1/1 , jC iff **■ 1
h- - - - - - - - - - - - - - - - - i ---- - 1
15

9. ábra. 10, ábra.

11. ábra.

P o lytech n ikai S zem le 1898. 1. szá m .

 16 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. január 1.

viszonya 1 : 478. Az indítás és szabályozás series­ vagy a csapok mindegyikére helyezett egy-egy indikátorral, vagy pedig
parallel kontrollerrel történik. A mint a próbamenetek úgy volt végezhető, hogy egy indikátor valamelyik csapról, az összekötő
mutatták, a motorok elég erősek, hogy az üres motor­ cső igénybe vétele és a csapok megfelelő állítása mellett, mindkét
kocsit sík pályán 53 km.-nyi sebességgel hajtsák; a meg­ dugatytyú oldalt indikálja. Az első esetben a gőz mindkét oldalon
engedett sebesség azonban a városon belül csak 15 km., egyformán jutott az indikátorokba, t. i. a legrövidebb utón, csak egy
a városon kívül pedig 30 km. csapon keresztül és irányváltozás nélkül. Az egy csapról, egy indi­
A mellékkocsik (13. ábra) a motoros kocsikéhoz kátorral való indikálásnál pedig azon az oldalon, a melynek csapján
egészen hasonló szerkezetűek; lényeges különbség az indikátor ült, a gőz ugyanazt az utat tette, mint az előbb, a másik
a motorok hiányán kívül a kettő között az, hogy a mellék­ hengeroidalról azonban a gőz útja az összekötőcsővel növekedett,
kocsikon elektromos fékszerkezet van, a mely a két egy csap helyett két csapon kellett átmennie, irányát pedig mind­
nagyobb kerékpár tengelyét fékezi. Az elektromos fék egyik csapban, tehát kétszer megváltoztatta 90—90°-kal. Ha tehát
főalkatrészei (14. ábra) egy öntöttvastárcsa T, a melyet ugyanabban a pillanatban, a mikor pl. a felső csapról az alsó henger­
a tengelyre ékelnek és az S gyűrűalakú sarkvasakkal oldalt indikálták, ugyanazzal a készülékkel az alsó csapról indikálták
ellátott elektromágnes E, a mely a truckvázon a tengely volna ugyancsak az alsó hengeroldalt, akkor a két diagramm össze­
irányában rugósán elmozdulhat. Ha az elektromágnes hasonlításával, az összekötő cső és a felső csap igénybe vétele, vala­
tekercseibe áramot bocsátanak, úgy az az előtte forgó mint a 90°-kal való kétszeri irányváltozás által okozott gőzellenállás-
vastárcsához hozzá szorul és azt részint a fellépő súrlódás, többletnek a diagrammra gyakorolt befolyása megítélhető lenne.
részint a tárcsában keletkező Foucault és átmágnesezési
munka következtében megfékezi. Az áramot a motorkocsi
kezelője bocsátja a fékbe és pedig nem külön emelő
cl-A „wh.t.-r.
mozgatásával, hanem a kontrollerfogónak a fékpoziczióra
való állításával. Ha egy motorkocsi két mellékocsit húz,
úgy a fékeket seriesbe kapcsolják és mind a két mellék­
kocsit a motorkocsi első perronjáról fékezik; ilymódon
fölöslegessé válik a mellékkocsikon külön fékező embe­
reket alkalmazni. A fékek kapcsolását a 15. ábra mutatja.
Úgy a motoros kocsikon, mint a mellékkocsikon
20 ülő- és 20 állóhely van. A kocsikészlet jelenleg 8
motorkocsiból és 6 mellékkocsiból áll.
Most hátra volna még a világítási hálózatról szólani.
Ez azonban valami különös említésre méltó részleteket
nem tartalmaz, úgy, hogy itt csak a hálózat általános
elrendezéséről mondhatunk annyit, hogy a magas feszült­
ségű 2 0 0 0 voltos áram a központi telepből légvezetéken ?
1
megy a város belsejébe, a hol a légvezetéket földalatti
konczentrikus kábelek váltják fel. A magas feszültségű
áramot transzformátorok alakítják át alacsony feszültségű
1 0 0 voltos árammá, a melyet részint a transzformátor
közvetlenül közelében használnak föl, részint földalatti
és — feletti szekundárvezetékeken visznek tovább a
fogyasztókhoz.
Az egész telepet a Ganz és társa czég épitette a
Lindheim és társa czég számlájára.

In d ik á to r-cső v ezeték b efolyása a dia­

gram m okra.
Ismeretes dolog, hogy a gőzgépek indikator-diagrammjainak
helyességét az indikátorhoz vezető csővezeték és a közbeiktatott
csapok befolyásolják, arra azonban ritkán nyílik alkalom, hogy ezen
befolyás mérvét is megismerjük és talán ez az oka annak, hogy erre
a körülményre a gyakorlatban nem mindig fordítanak kellő figyelmet.
Ennek következtében talán nem érdektelen, hogy az alábbiakban rész­
letesen közlünk egy esetet, amelyben az indikátorhoz vezető cső­
vezeték és csapok egy részének a befolyását úgy szólván megindikálták.
A szóban forgó esetben ugyanis egy compound rendszerű hajó­
gép alacsony nyomású hengerének a dugatytyú előtti és dugatytyú
mögötti mindkét végén egy-egy egymással azonos méretű és szer­
kezetű és rajzokkal itt bemutatott (1., 2., 3. és 4. ábra) három ágú csap
volt alkalmazva, amelyet holländer-csavarral felerősített, belül gondosan
kitisztított, 1275 mm. hosszú, hőszigetelőén be nem burkolt vörös réz­
csővel egymással is lehetett összekötni, az indikálás tehát kényelmesen
A szóban forgó indikálásnál csak egy indikátort használtak,
mert a második rövid használat után elromlott. A csővezetéknek
a fentiekben részletezett befolyásának tekintetbe vétele végett pedig
felváltva mindegyik csapról vettek fel egy-egy csoport felső és alsó
diagramm-párt. Az indikálás egész ideje alatt a töltés állandó volt,
a kazánnyomás és vacuum alig változott, a perczenkénti fordulat
pedig mindig 26 és 27 között maradt. Ezen tényezők változásainak
csekély volta következtében eltekinthetünk attól az időkülönbségtől,
a mely a különböző csapokról, de ugyanazzal az indikátorral, ugyan­
azon hengeroldalról felvett diagrammfelvételek között elmúlt és bátran
felhasználhatjuk ezen diagrammokat a kérdéses cső- és csapellenállás
többlet befolyásának a megítélésére.
Az itt közölt diagrammpárok (5. és 6. ábra) közül az 5. a felső
csapról, a 6. az alsó csapról való. Mindkét esetben a dugattyú feletti
diagrammnál a beömlés jobbról balra halad, a dugattyú alattinál
természetesen fordítva. A kérdéses cső- és csapellenállás-többletnek
 1898. január 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 17
befolyása a diagramm alakjára különösen a vacuumvonalaknál válik elrendezésnél a eső és a csap olyan méretű és szerkezetű mint a
szembetűnővé, a mely vonalak metszéspontja az első diagrammpárnál fentirt esetben, akkor a gőz mindegyik hengeroldalról keresztül megy
a baloldalon, a második diagrammpárnál pedig egészen a jobb a fé l csőhosszon, egy csapon és a csapon egyszer változtat irányt
oldalon van. 90°-al. A fentiekben szóban forgó 10'68%-os ellenállástöbblet pedig
A lóerőmeghatározás pontosságára gyakorolt befolyást illetőleg az egész csőhosszat, egy csap és a csapokban történt kétszeri irány-
az összes diagrammok indikált középnyomásának számtani közép­ változásnak az eredménye, tehát a 10'68°/o nem egészen kétszer annyi
értékeit közöljük: mint az u alakú csőben a henger mindegyik oldalára eső veszteség,
Átl. ind. középnyomás a dug. felett, a felső csapon mérve p y = L077 tehát ezen igen gyakori elrendezésnél a veszteség mindegyik oldalon
több Vä X 10 68 = 5'34°/o lett volna mindegyik oldalon és egy
» » » az alsó » 0-963 hengeroldalon félannyi, mindkét oldalon ugyanannyi, mint a meg nem
mért összes cső- és csapellenállás a dugattyú alatti hengeroldalnak
» » alatt, a felső » 0-902
a felső hengerrészen, vagy a dugattyú feletti hengeroldalnak az alsó
» » » az alsó » pr a = 1-011 hengerrészen lévő csapról történt mérésénél. Ebben az esetben tehát
a hiba annyival lett volna kisebb, a mennyi a felső hengeroldalnak
Ha tehát az igazi indikált középnyomáshoz közelebb eső
a felső csapról vagy az alsó hengeroldalnak az alsó csapról való
mérésénél fellép, de a cső- és csapellenállások legnagyobb részben
való megmérhetőségének az előnyét nélkülözték volna.
S 't wuhtefc.
.------- ------- <

Ezzel a példával természetesen távolról sem ezélzunk arra,

p fj és p a^ hoz hasonlítjuk, a cső- és csapellenállás-többlete által ered­
ményezett p f és p af nyomásokat akkor az ellenállástöbblet °/o-okban
p f-p f
a felső csapnál 100 -------------- = 10"58°/o
Pf
a a
Pa - Pf
az alsó csapnál 100 10 78°/o
Tehát átlag az ellenállástöbblet által okozott hiba 10"68°/o, de
minthogy ez a hiba mindig csak az egyik hengeroldalon jelentkezik,
az egész henger lóerejének meghatározásánál csak ennek a fele, vagyis
5-34°/o jön tekintetbe.
Az itt tárgyalt elrendezés nem igen gyakori, de annál gyakoribb
az, hogy egy u alakú csővel kötik össze a két hengeroldalt, a cső
közepén pedig háromágú csapot alkalmaznak. Ha tehát egy ilyen
hogy az indikálás talán nem volna elég megbízható módszer a gőz­
gép munkamegitélésénél, mert hiszen megfelelőbb szerkezetű csapok­
kal, elég bő és burkolt csővel még az itt tárgyalt {egy indikatorosj
esetekben is sokkal kisebb lehetett volna a hiba, azt azonban minden­
esetre következtetjük ebből az esetből, hogy használható eredmények
biztosítása végett az összes berendezések és különösen a csővezeték
leglelkiismeretesebb megvizsgálása m indig szükséges és a cső- és csap­
méretek valamint azok szerkezetének gondos és szakszerű megválasztása
a legnagyobb figyelmet igényli. Oly esetekben pedig, ahol az esetleg
már meglévő és netalán nem eléggé megfelelő berendezéssel kell
beérnünk, ott az itt közöltekkel hasonló adatok ismerete legalább
némi támpontot nyújthat a hibaforrás mérvének m gitélésére.
M—r R—l
Kérjük t. olvasóinkat, hogy a gyakorlatukban előforduló ily
általános érdekű adatokat minél gyakrabban rendelkezésünkre bocsá­
tani szíveskedjenek. A szerk.)
 18 POLYTECHNIKAI SZEMLE
A H agan s rendszerű 5 csatlós m ozd on y.
A porosz államvasutak erfurti igazgatósága részére a Henschel-
féle kasseli mozdonygyár 2 ötcsatlós, öttengelyű hegyi lokomotivot
Hagans-féle szabadalmazott kapcsolt forgó állványnyal szállított, melyek
szerkezete különös figyelmet érdemel, miért is az Organ für die Fort­
schritte des Eisenbahnwesens nyomán, alábbiakban közöljük rövid
ismertetését.
A szállítási feltételek közül felemlítjük a következőket:
1. A mozdonynak 33°/o emelkedésű, 7'5 km. hosszú és 180 m.
sugarú ivekkel biró pályán
205 t. terhelésű vonatot 15 km. óránkénti sebességgel
160 » » » 30 » » »
kell akadály nélkül indítani és továbbítania.
2. A vízkészlet 7 t., a szénkészlet pedig 1'6 t. legyen.
3. A mozdonyok 180 m. sugarú iveken akadály és nagyobb
ellenállás nélkül haladjanak át.
A szertartányos (tender) mozdonyoknál felmerülő hely hiány,
továbbá a maximalis sínterhelés szabta súlyhatár nem engedi meg,
hogy az 1-ső pontban követelt legnagyobb teljesítménynek megfelelő
nagy rostély, illetve fűtőfelület alkalmaztassák, hanem e helyett egy
más segédeszközhöz kellett fordulni. Ugyanis a 2-ik pontban meg­
szabott 7 t. vízkészletből csak 4 t. helyeztetett el a viztartányokban,
a többi 3 t. magában a kazánban a normális vízállás felett találta
helyét. E vízkészlet az üzemviszonyokhoz képest vagy mindjárt a
betüzelés alkalmával vagy pedig a legnehezebb vonalrész előtt lévő
vízszintes, esetleg lejtős pályán tápoltatik a kazánba. Ezen 3 m8 víz­
készlet oly tetemes melegmennyiséget képvisel, hogy a nagyemel­
kedésű vonalrészen a rendesnél sokkal több gőzt fejleszthetünk, mert
a meleg vízkészletet fogyasztván, nem szükséges az elgőzölögtetési
képességet hideg tápvíz bevezetése által csökkenteni. Ha még tekintetbe
veszszük, hogy a mozdonyvezető nemcsak a normális, hanem a
minimális vízállásig fogyaszthatja a kazán vizét, tehát összesen 3'8 t.
vizet gőzölögtethet el, a nélkül, hogy hideg vizet kellene hozzátáplálnia ;
könnyen beláthatjuk, hogy ily módon a mozdony munkabiróképessége
tetemesen megnagyobbodott.
Hogy e nagy vízmennyiség a kazánban elhelyezhető legyen,
a tűzszekrény a hátsó forgó állvány kerete fölé került. Az ily módon
elérhető nagyobb tűzszekrényszélesség megengedi, hogy a tűzcsövek
nagyobb számban helyeztessenek el a szélességben, mint a magasság­
ban, úgy, hogy a 23 vízszintes esősor közül a legfelsőbb éppen a
hosszkazán középvonalába esik, ennek folytán elegendő viz és gőz­
tér marad.
A 3. pontban foglalt feltételnek eleget teendő, a hátsó két
kapcsolt tengely egy forgó állványba van helyezve s a Hagans-féle
szabadalmazott, alant bővebben tárgyalt, szerkezet segélyével a fix
tengelyek hajtó művével oly módon összekapcsolva, hogy az ivek
áthaladása alkalmával a nyomállvány a lökethossz és a forgattyú
állások változtatása nélkül szabadon beállhat.
E czélból a keresztfejre szerelték az a—b nyomórudat, mely
a mozgást a d -ben ágyazott b—d egykaru emeltyűre viszi át. Ez
utóbbi alsó csapjából b indul ki, a b—e hajtórud, mely a hajtókereket
és az f —e f —e1 csatlórudak segélyével az előli két kapcsolt tengelyt
1898. január 1.
hozza mozgásba. A b—d emeltyű ezenkívül a c —h rúd utján a g —t
emeltyűre h at; ez utóbbi szintén egykarú s a g —k állitókar g csap­
szegén függ. A g —k kar pedig »-ben egy a főkerethez erősített
coulissa szerű iv alakú vezetékben van ágyazva. Minthogy a b—d
és g —i karok egyforma hosszúak, b és i pontok mindaddig, mig az
i —k kar függélyes helyzetben marad, egyforma kilengést fognak
végezni, ennélfogva az i— hajtórud és f —q csatlórud segélyével a
dugattyú lökete a hátsó két kerékpárra vitetik át. Ugyanezen szer­
kezet ismétlődik a mozdony másik oldalán is.
Az előadottakból következik, hogy az összes kerékpárok szög-
sebessége ugyanaz marad, mig a mozdony egyenes pályán halad.
Kanyarulatokban azonban a forgó állvány az iv középpontnak meg-
felelőleg áll be, ennélfogva szükséges, hogy az i—p hajtórud meg­
rövidíthető, illetve meghosszabbítható legyen. Erre szolgál a k—o rúd,
mely o-nál a nyomállvány egy a tengely közép magasságában fekvő
fix pontjához, k-niX pedig a g —k karhoz csuklósán van erősítve.
Az i, p , li és o rudfejek szerkezete olyan, hogy csekély oldalmoz­
gásokat megengednek. Ha már mostan a forgóállvány az iv közép­
pont szerint beáll, akkor az o—& rúd a g —k emeltyűt n ; az i —p
hajtórud pedig a g —i emeltyűt h körül forgatja s pedig (feltéve,
hogy a hajtó és állító szerkezet egy síkban van) ugyanazon szöggel
ugyanis k és i pontok egy bizonyos x hosszal eltolódnak, mig a h
pont helyén marad. Ezek szerint a fix és a forgó állvány, tengelyek
kapcsolása az ivekben is helyes lesz. A valóságban ez nem érhető
el tökéletesen; mivel a hajtó és állító mű rudazata nem szerelhető
egy síkban; hanem az állító mű középsíkja a mozdony középvona­
lától távolabbra fekszik, mint a hajtóműé, minél fogva az o és k
pontok eltolódása nem lesz egyenlő a f és i pontokéval. E hiba
azonban a g n és nli emelőkarok viszonyának megfelelő megválasz­
tása által majdnem teljesen elenyészik.
Végül közöljük a mozdony főbb méreteit:
kerekek átmérője .......................................... 1200 mm.
hengerek » ......................................... 520 »
lökethossz ............... ... ... ... ................ 630 »
gőznyomás ....................................................... 12 athm.
a hosszkazán közép tengelyének magas­
sága a sínfejtől m érve...................... ...... 2350 mm.
a hosszkazán átmérője................................... 1632 »
» lemez vastagsága.... .......... 16 »
1950 mm.
a tűzszekrény hossza j ...............
2000 »
elő l................ 1330 »
1fenn
hátul .......... 1190 »
» szélessége
elő l... _ ... 1240 »
I lenn
hátul ......... 1100 »
1410 »
* magassaga { hátu, _ 1010 »
a tűzcsövek száma ... ................................... 210 drb
» belső átmérője ....................... 45 mm.
» h ossza........ . ... _ ...' ... ... 4347 »
fütőfelület............................ ... ............... ... 137-21 m2
rostélyfelület ....................................................... 2-51 »
vezénymű szerkezet... ................................... Allan
 1898. január 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
V e g y e s hírek, lapszem le.
New-yorki városi vasutak. A Long Island Railroad Company
elhatározta, hogy vonalait részben villamos üzemre alakítja át, egy
vonalát pedig az E ast River alatt létesítendő alagúttal Manhattan
Island déli csúcsáig meghosszabbítja. Ezen alagút hossza körülbelül
44/2 km., a folyó alatt elvonuló vonalhossz pedig 1 km.; itt a pálya
a Greathead rendszere szerint két 440 cm. átmérőjű csőben vezet­
tetik. Az alagút többi része két vágányú és falazatból készül. A fúró­
lyukak segélyével megejtett vizsgálat kimutatta, hogy az alagút nyu-
goti része kemény kövezeten, a keleti része pedig homokon haladna
át ; a két réteg határa pedig a folyó közepén van, A folyón túl a
vasút részint bevágásokban, részint konzolokon fog vezettetni, mig
a város határán a már létező niveau vonalakba megy át. Ezen vonal
összhoszsza 20 km., egyéb vonalakkal pedig összesen 32 km. kettős
vágányú vasút lesz elektromos üzemre átalakítva. A kocsik négy-
tengelyüeli, normális nyomtávval és 91 cm. kerékátmérővel. A forgó
alváz tengelytávola 2T 3 m., a két forgó alváz középtávola 8 m.
A kocsi szélessége 2-85 m., nyílt magassága 2'GO m. és hoszsza 15'0 m.
A rajz szerint a kocsi 70 ülőhelyet tartalmaz és tekintettel arra,
hogy a négy kocsiból álló vonatok körülbelül 1 perczenkénti idő­
közökben közlekednének, a vasút teljesitményképessége mindegyik
irányban 15—20,000 személy óránként. Úgy ezen tekintetben, mint
a menetsebességet illetőleg, biztos adatok azért nem állapíthatók meg,
mert mindenekelőtt a különböző blockirózó készülékek gyakorlati
kipróbálásával meg kell állapítani azon határt, melyet a forgalom
biztonsága a teljesítőképességnek fog megszabni. Ugyanezen oknál
fogva még nyílt kérdés maradt a motorok munkaképessége is, mivel
azonban a gyors megindítás feltétlenül szükséges, 4 motor van kocsin­
ként kilátásba véve és e mellett a vonat valamennyi 16 motora az
első kocsi szabályozójával fog kezeltetni. A kocsik és az állomások
berendezése gyors ki- és beszállást engednek. A kocsikban csupán
hosszirányú üléssorok vannak, az ajtók száma pedig 4, kettő a közé­
pen és kettő a kocsi két végén. Az állomások padlózatának magas­
sága egy színben van a kocsi padlózatával; a bejáratok és kijáratok
el vannak egymástól különítve, minélfogva a be- és kiszállásnál külön­
ben elkerülhetetlen torlódások elő nem fordulhatnak. A földalatti állo­
másokkal való közlekedést elektromosan hajtott felvonók fogják köz­
vetíteni. (Electrical World, nov. 20.)
Hajókazán robbanás. Egy érdekes kazánrobbanás, melynek
okai és lefolyása pontosan megállapítható, történt augusztus 21-én
a Fritz nevű német gőzösön. A hajó 100 tonna hordképességű. Kö­
zepén van elhelyezve az egy tűzesővel biró kazán és vele közvetlen
szomszédságban a gép. A kazán 6 atmosféra túlnyomással dolgozik
és 30'7 m2 fűtőfelülettel bir. Teljes üzemmel dolgozott a kazán, midőn
hátsó fenekének körülbelül 0'3 ma területű része kirepült, minek követ­
keztében keletkező robbanás, — melynek különben két emberélet is
esett áldozatul — a kazánt alzatáról leszakította és azt először a
géphez vágva, felemelte és a fedélzetre, a robbanás következtében
széthányt tárgyakra dobta.
A robbanás oka a következőkben állapíttatott meg. A törési
felület megvizsgálásánál a fenéklemez törése kristályosnak bizonyult,
kerületén pedig alapos rozsdásodás volt látható, melynek következ­
tében a lemezvastagság egy pár milliméterre redukálódott. Azonkívül
egy régibb keletű, 190 mm. hosszú törés is volt észlelhető, melyet
azáltal óhajtottak — elég könnyelmű módon —- javítani, hogy 10
darab Va angol hüvely átmérőjű csavart fúrtak beléje, egymáshoz jól
közel, úgy, hogy a csavarmenetek egymással több helyt érintkeztek
és ezeket kívül fejet kovácsolva tömitették. A robbanás tehát való­
színűleg úgy keletkezett, hogy eme repedés tovább terjedve, a kelet­
kező hajlító nyomaték a lemezt a szegecssornál letörte.
(Zeitsch. d. Ver. Deutsch. Ing. 1897. 48.)
19
De Laval m agasnyom ású gőzturbinája. A stockholmi kiállítás
egyik legérdekesebb része volt a kiállítás világításának központi telepe
De Laval-féle magasnyomású gőzturbináival és kazánjaival. A telep
állott négy 100 lóerős és két 50 lóerős gépcsoportból, a melyek
mindegyike egy kazánból, egy gőzgépből, egy dynamogépből, egy
kondenzátorból és a szükséges szabályozó készülékekből állott.
A legnevezetesebb az, hogy a telep üzemnyomása nem volt
kevesebb, mint 220 atmoszféra! Ez természetesen oly rendkívüli
nyomás, hogy egészen különleges szerkezeteket kellett alkalmazni,
a melyeket a szerkesztő kiváló ügyességgel dolgozott ki. A gőzfej­
lesztő nem egyéb, mint egy folytonos cső, a melynek egyik végén
vizet szorítanak be, mig a másik végéből gőz áramlik ki. Az elgő­
zölő cső belső átmérője 1 vagy lV í"; elrendezése olyan, hogy egy
czentrális cső körül, a melyen át szenet töltenek be, konczentrikus
tekervényeket képez; az egészet egy belül hőszigetelő anyaggal kibé­
lelt plchhengerbe teszik, a melynek alján van a tölcséralakú tüzelés.
A tölcsérben állandóan forog egy tűzmentes anyagból készült kúp,
a mely a szenet mozgásban tartja és kellőleg megújítja. A táplálás
és a mesterséges léghuzam szabályozására külön szabályozók szol­
gálnak. a melyeknek főalkatrészei dugattyúk, a melyek egyik oldalát
gőz nyomja, mig a másik oldalon viznyomás és rugók működnek.
Az üzembehelyezés módja pontos ábrák nélkül alig magyaráz­
ható meg; azért itt csak annak megemlítésére szorítkozunk, hogy
minden szükséges mozgást a turbina maga szolgáltat, — az hajtja
a tápszivattyút, a kondenzáczióhoz szükséges vizet szállító czentri-
fugál-szivattyút, a fűtésnél alkalmazott fujtatót stb.
A kazán fűtőfelületének minden négyzetmétere 46 kg. vizet
tud elpárologtatni és minden kilogramm fűtőanyag után (milyen?) kb.
3'4 kg. 100—200 atmoszféra nyomású gőzt szolgáltat. A robbanás
veszélye jelentéktelen, mert kicsi a viztérfogat. Egy teljes 100 lóerős
csoport csak 6 X 4 m.-nyi helyet foglal el. (El. Eng. nov. 11.)
Uj »elektromos őv«. A napilapok hirdetési rovatai már
évtizedek óta tele vannak mindenféle »elektrotherapikus«, »elektro-
metallikus«, »volta« és egyéb jó hangzású keresztekkel, övékkel és
készülékekkel, a melyek állítólag viselőjüket minden bajából és beteg­
ségéből kigyógyitják és az egészségesnek is kiváló »erőt«-t adnak.
Kiváncsi elektrotechnikusok már régen kimutatták, hogy ezek a készü­
lékek, a melyek rendesen csekély értékű réz- és czinkdarabkákbót
állanak, még áramot sem adnak, nem hogy gyógyító hatásuk volna.
Újabban Amerikában megvizsgáltak egy ilyen elektromos övét és azt
találták, hogy egy vékony drótháló mögött egy mustárréteg volt betéve.
A test izzadtsága ezt a mustárt megnedvesitette, a minek következ­
tében a mustár a bőrt égette, az öv viselője pedig boldog volt, hogy
az erős elektromos áramot testén érezte.
Alumínium és sárgaréz. Abból az ötletből, hogy a »Pittsburg
Reduction Company« utolsó árjegyzéke megjelent, az »Electrical
Engineer« összehasonlitja az aluminium — es a sárgarézbádog mai
árait. Ez utóbbinak fontját a nagyfogyasztó, ha készpénzzel fizet,
11'338 centért kapja, mig alumíniumból egy fontot 32’49 centért kap.
Minthogy azonban a sárgarézlemez 3’19-szer nehezebb az aluminium-
lemeznél, végeredményképpen az adódik ki a számításból, hogy az
aluminiumlemez területegységenként ugyanazon vastagságnál 10°/o-al
olcsóbb a sárgarézlemeznél. (El. Eng. nov. 11.)
Késő elism erés Tubal-Kainnak. Körülbelül 5000 éve van
annak, hogy Tubal-Kain a vas alkalmazásának feltalálásával meg­
alapította a vasipart. Följegyzések hiányában ma már nem tudjuk,
vájjon Tubal-Kain életében huzott-e olyan hasznot találmányából,
mint Bessemer nevű utódja; annyi azonban bizonyosnak látszik,
hogy mindmáig elfelejtettek neki szobrot állítani. A pittsburgiak az
évezredek mulasztását most jóvá akarják tenni azzal, hogy ott, a
hol az Allegheny és a Mononganela folyók egyesülve az Ohiót ké­
pezik, Tubal-Kainnak, az emberiség első vasmunkásának egy óriási
szobrot állítanak, a mely bronzból, aczélból és vasból fog készülni.
 20 POLYTECHNIK AI SZEMLE
Szabadalmi rekord. Természetesen amerikai emberé a dicsőség;
egy Kellogg Milo G. nevű feltaláló ez év okt. 26-án telefon-kapcsoló
táblákra 125 szabadalmat kapott több mint 2000 igényponttal és egy­
szerre 2500 dollár szabadalmi dijat fizetett.
R osa tanár reografja. Ez a készülék nem rajzol folytonos
görbéket, hanem pontozottakat. Elve az, hogy a váltakozó áram
pillanatnyi értékei által bizonyos indukcziómentes ellenállásban elő­
idézett feszültségeséseket összehasonlítják más ismert feszültségesések­
kel, és pedig oly módon, hogy egy állandó áramforrás, pl. egy akku­
mulátortelep áramkörébe egy ismert és hosszában végig kalibrál
ellenállást kapcsolnak, a melynek egyes pontjai között tetszőleges
feszültségeket vehetnek le (potentiométer); ilyen két pontot össze­
kötnek annak az ellenállásnak a két végpontjával, a melyen a válta­
kozó áram átmegy és az összekötő vezetékbe egy aperiodikus
d’Arsonval-féle galvanométert és egy az áramgenerátorral szinchron
forgó megszakítót iktatnak be. Már most a kalibrált ellenálláson
addig tolják el az egyik áramszedő kontaktust, a mig a galvano­
méter kitérése zérus le s z ; a csúszó kontaktus elmozdulása lesz
akkor mértéke a váltakozó áram azon pillanatnyi értékének, a mely
a szinchron megszakító készülék beállításának megfelel. Ha ezt a
megszakítót a periódusnak más pontjára állítjuk be, a hol az áram
értéke más, úgy a kalibrált ellenállás csúszó kontaktusát megint el
kell mozdítani, hogy a galvanométer ne mutasson kitérést; igy
azután a periódus minden pontjának megfelelőleg a csúszó kontak­
tusnak más állását kapjuk meg, a melyet azután csak föl kell rajzol­
nunk, hogy egy sok pontból álló görbét kapjunk. Rosa készüléke
önműködőleg jelzi a pontokat; a csuszókontaktus mozgását, t. i.
pantográf segítségével viszi át egy irónra, a mely egy elforgatható
hengeren kifeszitett papírlap fölött elmozog. Az észlelőnek nincs
egyéb dolga, mint a csuszókontaktus helyes beállítása után egy
áramzáró kulcsot megnyomni, minek következtében egy elektromág­
nes lenyomja az irónt a papirosra; ugyanez a segédáram átmegy
még egy elektromágnesen, a mely a papírhengert mozgatja, úgy,
hogy a segédáram megszakításánál úgy a szinchron megszakító, mint a
papírhenger valamivel előbbre mozog és egy uj pont fölvételére kész.
A készüléket az Elliott Brothers nevii londoni czég gyártja.
(El. Rév. nov. 19.)
Az elektrom os világítás Párisban. Párisban jelenleg 652,900
izzólámpa van működésben, a melyek közül 366,000 lámpa hét vál­
lalat között oszlik meg ; a többi izolált telepekből kap áramot. A vál­
lalatok árai hektowatt-óránként 4-75 és 5'6 kr. között változnak.
(L’Écl. Él. nov. 27.)
M ágneses érczelválasztás E disonban (New-Jersey). Az
északamerikai nyersvastermelés központja azelőtt New-York és New-
Jersey államokban volt, később Pennsylvánia lett góczpontja ennek
az iparnak, mig újabban a déli és a nyugoti államok kezdenek
hatalmasan versenyezni a kelettel.
Edison ezzel a konkurrencziával szemben ismét az elhanyagolt
new-jersey-i mágnesvasérczre terelte a vállalkozók figyelmét és azt
javasolta, hogy az ő mágneses érczválasztóival termeljenek gazda­
gabb vasérczet a keleti államok vasgyárai számára. A »New-York
and Pennsylvania Concentrating Works Company« tényleg meg is
vett kb. 6500 hektárnyi területet, a melyen a vasérczet nyeri; ren­
delkezésére áll hat ér összesén kb. 34 kilométer hoszszal, kb. 230 m.
szélességgel és 180 m. mélységgel. A nyert kőzet 25 százalék vas-
oxydból és 75 százalék földpátból áll és nagyon könnyen zúzható,
úgy, hogy a konczentrálási eljárásra nagyon alkalmas.
Az anyag feldolgozására szolgáló telep 48 különféle épület­
ből áll. A hajtásra hét gőzgép szolgál, a melynek összes munka­
bírása 1800 1. e. A világítást 40 ivlámpával és 700 izzólámpával
eszközük. A nyers anyagot három lokomotív huzza a záróműhez, a
hol két 7 tonnás elektromos daru szállítja az anyagot a zuzó-
hengerekre.
1898. január 1.
Két gőzexcavator, a melyek közül az egyik 92 tonnát, a má­
sik 60 tonnát nyom, emeli föl az anyagot a szállító vonatra. Egy-egy
gép, a melynek üzeméhez három ember szükséges, 200 ember mun­
káját végzi, t. i. 10 perez alatt 40 tonna ércznél többet emel. Az ex­
cavator mellett lévő sziklából dinamittal lerepesztenek egy darabot,
az ásót bemélyitik az anyagba, fölemelik és egy lendítéssel kiürítik
a szállító kocsiba. A zúzótelep elektromos darui leemelik az egész
kocsiszekrényt és kiürítik a zúzóhengerek közé. Az első hengermű
súlya 130 tonna, a miből 70 tonna mozgóalkatrész ; a hengereket
hajtó szij a megindítás pillanatában meglehetősen laza, úgy, hogy a
megindítást embereknek kell végezniük. A szij feladata csak az, hogy
a hengereket teljes fordulatszámukra fölhozza, a mikor a kerületi
sebesség kb. 26 méter másodperczenként; ilyenekre bedobják a kő­
zetet, és annak szétzúzására csak a hengerek elevenerejét használják
fe l; ez a mozgási energia azonban oly nagy, hogy 5 tonnás szikla­
darabokat tojáshéj módjára képes szétzúzni. A két első henger távol­
sága egymástól kb. 42 c m .; ezek alatt forog a második hengerpár,
a melynek köze már csak 19 cm. Az első hengerműről az anyagot
a másodikra emelik, a mely azt 40 mm. nagyságra zú z z a ; innen
azután az igy feldolgozott anyagot száritón át az első számú raktár-
helyiségbe szállítják.
Említésre méltó, hogy a zúzógépezet minden mozgó alkat­
részén törőpeczkek (»breaking pins«) vannak, a melyek könnyen
kicserélhetők; ennek köszönhető, hogy az egész kísérleti idő alatt,
valamint a rendes üzemben, eddig csak néhány száz dollár értékű
alkatrésze törött el.
Edison a régi Comish-féle hengerműveken, a melyeknél a súr­
lódási munka 82°/o volt, lényegesen megjavította, a mennyiben a hen­
gerek csapjait nem ágyazta, hanam forgó drótkötelekbe fektette.*
Az összezúzott anyagot tovább őrlik és azután a mágneses
elválasztóba dobják. Ez nem más, mint egy torony, a melynek egyik
oldalfaléiba három hatalmas elektromágnes van beillesztve; ezek közül
a legtelső a leggyengébb, úgy, hogy ez csak a leggazdagabb érczeket
téríti el Útjukból, a midőn sarkvasai előtt leesnek; a második erősebb
és a harmadik még erősebb, úgy, hogy még az olyan részeket is
tudja eltéríteni, a melyekben csak egy nvolczad sulyrész mágnesércz
van. A torony alján elválasztva találják a különböző vastartalmú
érczeket, a melyeket szárítás után még apróbbra törnek és egy kisebb
mágneses elválasztóban újból rendeznek. Ezt az eljárást még egyszer
megismétlik, és végül oly érczet kapunk, a mely 67°/o fémvasat
tartalmaz.
Ezt a tiszta anyagot végül egy különleges ragasztó anyaggal
gépekben félkilogramm súlyú téglákba sajtolják. Edison több ezer
kísérletet tett, mielőtt a legalkalmasabb ragasztó anyagot megtatálta
volna.
A vasgyártásra nem használható hulladékhomokot is eladják
és pedig többnyire építkezési és ipari czélokra, mert ez a homok
élesebb szemű, tisztább és egyenletesebb, mint a rendesen található
homok.
Az egész telep tervezésénél az volt a főelv, hogy lehetőleg
kevés emberi munkára legyen szükség; tényleg a 24 órás üzemnél
csak 250 ember dolgozik. A telep főértéke annak földrajzi helyzetében
fekszik, a mennyiben vevőitől csak 160 kilométernyire van, mig
a legközelebbi éreztermelőhely (Lake Superior) onnan körülbelül
1700 km.-nyíre van. (Eng. nov. 12.)
Uj elektromos automobil. Elieson automobilja annyiban
különbözik az eddig ismertektől, hogy az elektromotor egy Mannes-
mann-csövekből készült alvázon függ, a melyre a kocsiszekrény lemez­
rugók közvetítésével támaszkodik. A hajtást két láncz eszközli,
a melyek azonban csak a mótortengelyen kapaszkodnak a megfelelő
* Ez az elrendezés emlékeztet az ismert Mechwart-féle gyűrűs
hengerszékre. (Szerk.)
 1898. január 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
kis fogaskerékbe, mig a hajtott kerék nincs fogazva, hanem két bőr­
szalaggal van bevonva, a melyek maguk között annyi helyet hagy­
nak, hogy a láncz tagjai köztük átmehessenek; a láncz minden
harmadik szeméből jobbra balra egy-egy peczek áll ki, a mely a bőr­
sávra ráfekszik és a fellépő súrlódás folytán a hajtandó kereket
magával viszi. Ez az elrendezés azt czélozza, hogy fordulóknál
a láncz az egyik kereken csúszhasson.
Az akkumulátorszekrény Planté szerint formált »Lamina«
akkumulátorokkal szintén az alvázon lóg; czélszerűbb lett volna azt
a kocsiszekrényben elhelyezni, mert ott nem szenvedne annyit
a rázástól. A töltés költségei egy kb. 48 km.-es útra állítólag 60 krra
rúgnak. (El. nov. 12.)
Izzólámpavilágitás 25-periodusu váltakozó árammal. Az álta­
lános nézet az elektrotechnikusok között az, hogy olyan váltakozó áram­
mal, a melynek periódusszáma másodperczenként csak 25, nyugodt
izzólámpavilágitást nem lehet elérni. Ezzel ellenkeznek a »Niagara
Falls Power Company« tapasztalatai, a melyek azt mutatják, hogy
16 gyertyás 100 voltos izzólámpák fénye 25 periódusnál még nem
hullámzik; az említett társulat ugyanis már két év óta világítja saját
helyiségeinek nagy részét, valamint újabban Echota városát, összesen
200 kilovvattnyi energiával, a nélkül, hogy a fényben az áram válta­
kozásait észre lehelne venni. (El. nov. 12.)
1500 kilo wattos kétfázisú váltakozó áramú gépeket szer­
kesztett a Westinghouse társaság egy nagyobb pittsburgi világítási
telep részére. Jelenleg 4 drb ilyen gépet állítanak fel, melyek mind­
egyike fázisonként 312 amperét ad, 2400 volt feszültség és 116 per-
czenkénti fordulat mellett. Ezen gépek a legnagyobb működésben lévő
váltakozó áramú gépek azok után, melyek már a Niagara munka­
átviteleknél (gépegység 5000 lóerő) vannak üzemben. A mint Amerikában
általánosságban szokásos, a nagy üzemfeszültség daczára, a dynamogép
armatúrája forog és a gerjesztő mágnesek állanak. Az armatúra
áramának leszedésére 4 kollektor gyűrű szolgál, mindegyik két réz­
kefével. A kollektor a csapágyakon kívül van elhelyezve. A gőzgép
és a dynamó egy alapra vannak építve ; mindennek daczára 5 csapágy
szükséges gépegységenként, a mennyiben 3 csapágy a gőzgépé, egy
a dynamóé és a harmadik a kettő között van elhelyezve. A gerjesz­
tésre külön Westinghouse gőzgéppel közvetlenül kapcsolt egyenáramú
dynamók szolgálnak. (The Electrical World, nov. 20.)
New-York város földalatti áramvezetékű villamos vasútja
72 lem. egyszerű vágányhoszszal, most van épülőfélben. Eltérőleg a
Budapesten alkalmazott rendszertől, az áramvezető sínek itt nem az
egyik sínszál alatt létesített csatornában vannak elhelyezve, hanem
a vágány tengelyében a két sínszál között épített csatornában. Ezen
nagy kiterjedésű városi vasúthálózat első 3'2 km. hosszú részét
november 1-én helyezték üzembe, de mindaddig, mig a tervezett és
részben már felépített 70,000 lóerő munka teljesítményű köz­
ponti telep elkészül, több kisebb munkabírású telep fogja az egymás
után kiépülő vonalak áramszükségletét fedezni. 175 kocsi van eddig
megrendelve, egy részük pedig már üzemben van. Valamennyi kocsi
forgó alvázzal bir. Az ülőhelyek száma 42, a kocsi hossza pedig 8'4 m.
(The Electrical World, nov. 20.)
Elektrom os erővel mozgatott forditó korong. Habár régebb
idő óta alkalmaznak elektromos erővel mozgatott tolópadokat,
elektromos erővel mozgatott forditó korongok még kevéssé
ismeretesek. Újabban ilyen elektromosan hajtott forditó korongot
a Chicago, Milwaukee and St. Paul R ailw ay alkalmazott west-
milwaukeei fűtőházában. A hatalmas forditó korongot eddig 4 ember
mozgatta. Átalakították elektromos hajtásra, úgy, hogy egy keret­
állványt erősítettek a főtartóra, melybe egy kerékpár van ágyazva
és ezt elektromos motor hajtja fogaskerék áttétellel. A gyorsabb
fordítás mellett megtakarítást is érnek el, mert eddig a naponkint
megfordított 176 mozdony Via X 4 X 176 = 59 munkaórát vett
21
igénybe, ha egy ember a fordításnál 5 perczig volt igénybe véve.
Most egy ember kell éjjel-nappal, tehát 35 munkaóra a megtakarítás,
de másrészt a költséghez az Vá lóerejű motornak összesen 2 órai
működését kell hozzáadni. (American Engineer 1897. 6. sz.)
A Patton-féle m otorkocsi. A chicagói városi vasutakon leg­
utóbb egy oly automobil-kocsi lett kipróbálva, mely maga tartalmazza
áramfejlesztő telepét, valamint a hozzá tartozó összes elektromos
munkaátviteli alkatrészeket és igy nagyjában hasonlít a múlt szá­
munkban leirt Heilmann-féle elektromos lokomotivhoz. Ezen kocsi
jellemző tulajdonsága, hogy gáz, vagy inkább gazolin gépet használ
fel egy közvetlenül kapcsolt dynamogép hajtására. A dynamo által
fejlesztett áram szolgál a kocsitengelyeket hajtó elektromotor üzemére
és egyúttal a kocsin lévő kisebb akkumulator-telep töltésére a midőn
azt azon a kocsi terhelése ezt megengedi; túlterhelés vagy pil­
lanatnyi nagyobb munkaszükséglet bekövetkezésekor a szükségelt
áramtöbbletet a kiegyenlítő akkumulator-telep szolgáltatná.
Pallón, ezen uj rendszer feltalálója, már 7 esztendő óta fára­
dozik hasonló kísérletekkel, de eddig a gázgéptől a kocsikerék ten­
gelyéig mindig mechanikai munkaátvitelt alkalmazott. Azon nehézségek,
melyeket a sebesség és a menetirány változása a mechanikai kivitel
tekintetében okoztak, arra késztették, hogy egy rugalmasabb munka­
átviteli rendszert alkalmazzon. Kezdetben sűrített levegőt vett ugyan
kilátásba, de végre az akkumulátorokkal kombinált elektromos üzem-
rendszert választotta. A legutóbb szerkesztett motorkocsinak gázgépe
18, dynamogépe 12 és motora" 35 lóerejű, az alkalmazott 92 akku-
mulator-cella mindegyike pedig 150 ampére-óra munkaképességű ; az
egész kocsi súlya 11 tonna. A chicagói városi vasút felső légveze­
tésének szerelésekor kezdetben lokomotivot alkalmaztak a szerelő­
kocsi tolatására. A szén- és kezelési költségek anthracit szén alkal­
mazása mellett, körülbelül 30 forintot tettek ki naponként, később
pedig, Patton-rendszerű motorkocsi alkalmazása mellett, 7 forintra
voltak leszállíthatok. Öt szabványos és megrakott vasúti teherkocsit
görbékken és kisebb emelkedéseken biztosan elvontatott, miközben
— talán az adhaesio súly növelésére — a motorkocsi maga gyakran
50 munkást is szállított. Az újabban szerkesztett kocsi gépe már 25
lóerejű, 300 perczenkénti fordulat mellett, mely gép közvetlenül hajt
egy 15 kilowattos, 220 voltos Crocker-Wheeler-féle mellckáramkörű
dynamot. 100 db 200 ampére óra munkaképességű akkumulator-cella
van közvetlenül a dynamogép sarkaira kapcsolva. A kocsin lévő két
35 lóerejű motor egyszerű fogaskerék áttétellel hajtja a kocsitenge­
lyeket ; a sebességszabályozás pedig a rendes series-parallel rendszer
szerint történik. Az akkumulátor kiegyenlítő telep biztosítja a dynamo­
gép állandó megterhelését, egyúttal pedig a gazolin-gép megindítása
alkalmával is felhasználható. A gazolin-gép regulatorja, valamint a
dynamo mellékáramköri gerjesztése biztosítja a terhelésnek a dynamo
és kiegyenlítő telep közti megfelelő megoszlását. Jelenleg egy ilyen
rendszerű, nagyobb, már 400 lóerejű és interurban forgalomra fel­
használandó motorkocsit terveznek.
(Railway and Engineering Review, november.)
Súrlódással működő közlőm űveken végzett kísérletek. Az
elektromos motoroknak alkalmazása a különböző gépszerkezeteknél
a gépészmérnököket egy oly kérdés elé állította, melynek megoldása
tökéletesen még máig sem sikerült. Egy a motor után kapcsolandó
oly közlőműre volna szükségünk, melylyel a fordulatszámot kellőleg
kisebbithetnők és a sebességet bizonyos határok között változtathat­
nék, a nélkül, hogy a hatásfok lényegesen kisebbedjék. Egy lépést
képeznek a megoldás felé ama kísérletek, melyeket surlodó-kerekek
hatásfokára vonatkozólag az »Elsässische Maschienenbaugesellscbaft«
(Grafenstaden) 1892 óta eszközölt, és a melyekkel Henri Lonchampt
a »Bulletin de la Société industrielle de Mulhouse«-ban (1897., 265 old.)
bővebben foglalkozik. A kísérletek egyszerű surlodó korongokkal és
Sellers-féle surlodó korongokkal foganatosíttattak. Az előbb említett
közlőműnél különböző anyagokból készült surlodó korongokat alkal-
 22 POLYTECHNIK AI SZEMLE 1898. január 1.
maztak, a mennyiben bőr, papír, fa és aczél korongokat használtak kocsik. A wiirtlembergi államvasutak, ebből az elvből kiindulva, a
öntöttvas korongokkal kapcsolatban a munka átvitelre. szomszéd-forgalom emelése czéljából benzinmotoros-, akkumulátoros-
A kísérleti berendezés a következő: a motor tengelyére, mely és Serpollet-kocsikat próbáltak ki.
1200 fordulatot végez perczenkint, egy 100 mm. átmérőjű korong A próbameneteket egy Serpollet-kocsival végezték, melyet a
van helyezve, mely a mozgást egy 200 mm. átmérőjű, hozzá derék­ »Société des générateurs á vaporisation instantanée Systéme Serpollet«
szög alatt elhelyezett második korongra viszi át súrlódás által. Ezen Párisban, szállított 28,000 francért.
utóbbi korong tengelye, mely egy ugyancsak 200 mm. átmérőjű dobon A kocsiban 32 ülő- és 10 állóhely van. A gépezet elrendezése
alkalmazott Prony-féle fékkel van felszerelve, egy mérleg szerkezet olyan, mint a közönséges mozdonyé. Hengerátmérő 210 mm., löket
közvetítésével, saját irányában egy erővel van terhelve, mely a két 300 mm., kerékátmérő 1000 mm., rostélyíelület 0'46 m2, fűtőfelület
korongot egymáshoz szorítja. l l ' l m3, kazánnyomás 15 atm., szolgálati súly 20 t., vízkészlet 600 1.,
A csapágyakban — még pedig úgy a hajtó mint a hajtott szénkészlet 0'5 m3 és a két tengely távolsága 4 m.
tengely csapágyaiban — fellépő súrlódási munka — melynek nagy­ A f. é. január havában végzett próbameneteknél a kocsi 10°/oo
ságát számítás által megállapíthatjuk — tekintetbe vételével össze­ emelkedésen 35—38 km., 25°/oo-n 15 km. sebességet ért el és kmkénf
hasonlíthatjuk a motor indikált munkáját a fékezés által nyert munkával 3—3'5 kg. briquettet és 30—35 gr. olajt fogyasztott. Egy néhány
és kapjuk igy a surlodó közlőmű hatásfokát, és következtethetünk út után a kocsin több átalakítást kellett eszközölni. A lényegesebbek
a keletkező súrlódási tényezőre. a következők. A tengelyről hajtott tápszivattyú nem vált be, mert
A kísérletek eredményei a következő tabellában vannak össze­ nem volt szabályozható; azért külön gőzszivattyút helyeztek el a
állítva : kocsivezető álláson. A tolattyú szekrényre és gőzcsővezetre alkalmas
A fékezés b ő r és ö n tö ttv as préseltpapir és önt. vas fa és öntöttvas
kifúvó csapakot kellett felszerelni, mert a kazánból nagy sebességgel
által n y ert kiáramló gőz, az iszapot is magával ragadja. A kocsi átalakítása
lóerő szám hatásfo k su rl. tény. hatásfok su rl. tény. hí tásf. surl. tény.
után akadálytalanul tett meg naponta 118 km. utat. Megpróbálták a
0-5 05284 0 252 0-5205 0-349 0 5253 0-286 teljesítményt 200 km.-re felemelni, de ekkor a kazánfalazat hamar
10 06549 0-294 0-G470 0-412 0-6561 0-281 önkre ment, úgy, hogy az ellőbbire kellett visszatérni.
1*5 0-7316 0-335 0-7265 0-409 0-734 0-307 A km.-re számított költségek :
2-0 0-7193 0-327 0-7644 0-408 0-7688 0-340 tüzelőanyag................. 5’10
2*5 0-7103 0-340 0-7330 0-408 — —
kenőanyag ................ 1*33
Fakorongokkal csak két lóerőig lehetett kísérletezni, mert azon kezelő sz e m é ly z e t_ 8'33
felül a hőfok emelkedése a megengedett határt túllépte. Az aczél és javítások ...................1200
öntöttvassal végzett kísérletek pedig negativ eredményre vezettek,
kb. 28*— fillér.
a mennyiben kitűnt, hogy a szerkezet még terheletlen állapotban sem
A kísérletek eredménye kielégítőnek mondható. Megemlítjük,
akart megindulni, bármily erővel szorították is egymáshoz a korongokat.
hogy a franczia »Északi vasút« Serpollet-rendszer szerint hajtott
A Sellers-féle surlodó közlőművel végzett kísérleteknél a szá­
postakocsikat alkalmaz.
mítások annyival egyszerűbbek, a mennyiben a tengely irányában
(Zeitschr. d. V. D. Eis. Verw. 1897. 93. sz.)
eredő nyomás nem működik. Az első korong direkt a motor ten­
gelyére volt erősítve, úgy hogy az káros munkaszámitásánál csak
Gyorsvonatok ellenállása eg y en es pályán. A franczia »Északi
a hajtott tengely csapágyaiban fellépő súrlódási veszteségeket kellett
vasút« ugyanazon dynamométer kocsival, melylyel 1886-ban a teher­
tekintetbe venn.
vonatok ellenállását meghatározta, 1891—1895. terjedő időben gyors­
Hasonló eljárással mint előbb a következő eredményt találták.
vonatokkal kísérletezett. A vonatok súlya 120—210 t. között változott,
J A fékezés által átlagos súly 160 t. (15 kocsi) volt. Különböző időjárásnál, 2 tengelyű,
hatásfok
nyert lóerő majd forgó alvázas 4 tengelyű kocsikból összeállított vonatokkal
végeztek igen nagyszámú kísérletet és azért a nyert eredmények nagy
0-525 0-439
megbízhatóságra tarthatnak igényt.
1-032 0-570 A 2 tengelyű személykocsikra nyert eredményeket összefoglalja
1-539 0-600 / v + 50 \ ,
Látjuk, hogy a Sellers-féle surlodó korongok hatásfoka jóval R = 1*6 + 0'46 v ( ------------] képiét.
\ 1000 )
kisebb, mint a közönséges surlodó kerekeké, a mit a nagy csúszási R = 1 tonna vonatsúly ellenállása kg.-ban.
veszteségekből magyarázhatunk, a mennyiben a motor fordulatszáma v = sebesség km.-ben pro óra.
perczenként a három tabellában jelzett esetben 1250, 1300 és 1300 v — 60—115 km. tekintetbe vételével.
volt, mig a hajtott tengely 600 fordulatot tett perczenként. A képletet taglalva látjuk, hogy a fellépő súrlódások az állandó
Lonchampt munkája végén még a trapéz alakú keresztmetszet­ tagot, a kocsik kigyódzó mozgásából származó ellenállás v első
tel biró szíjakkal elért hatásfokról is beszámol. Ezen szíjaknál ter­ hatványé tagját és a levegő ellenállása v második hatványé tagját adják.
mészetesen azon erő, melylyel a szíjat egy adott kerületi erőnek meg- Lejtős pályán R1 — R + 0'9 *, i = emelkedés m.-ben, 1000 m.
felelőleg meg kell feszíteni, kisebb mint a rendesen alkalmazott szíjaknál, után. Eddig R i — R + * — t fogadták el általában.
, , , , fi1 A forgó alvázas 4 tengelyű személykocsikra R2 — 1*6 + 0 456 v
mert a súrlódási tenyezo nagyobb; leven az ft = ---- --------------■
-----—
l v + 10 \
s‘n ~2 “t" i“1cos \ 1000 ~/ eredmenyt *caPta*4- Összehasonlítva a kettengelyu kocsik
ha /t1 a rendes szij és szijdob között fellépő súrlódási tényező és
R értékével, azt kapjuk, hogy a forgó alvázas kocsik 20% kisebb
a azon ékszöge, melyet a trapéz két nem párhuzamos oldala egy­
ellenállást adnak, mint ugyanazon súlyú kéttengelyű kocsik. 5°/oo
mással bezár. (Zeit. d. V. Deutsch. Ing. XXXXI. 48.)
maximális emelkedést feltételezve, ugyanazon géppel 14% nagyobb
Serpollet-kocsi a württembergi államvasutak szolgálatában. súlyt lehet továbbítani, ha a vonatot forgó alvázas kocsikból állítjuk
A nagyobb időközökben közlekedő vonatok, sok helyen a szomszéd­ össze. Ezekből a kísérletekből kifolyólag az »Északi vasút« nagy­
forgalom lebonyolitására nem alkalmasok. A közönség igényeinek számú négytengelyű forgó alvázas kocsit rendelt meg.
sokkal jobban felelnek meg rövidebb időközökben indított egyes (Revue générale des chemins de fér 1897. 272—283. old.)
 1898. január 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
E gy téglából készült kémény eltolásáról olvasunk bővebb
tudósítást a íRailw. and Eng. Rewiew« czimű lapban. A műveletet
Manchesterben végezték, egy 25'91 m. magas kéményen, melynek
négyzetes alzata 2T3 m. széles és a melyet 250 méterrel tovább
toltak. A kémény falába nyílásokat törtek, melyekbe fagerendákat
dugtak, úgy, hogy azok a két oldalon még 2.44 m., illetve 3 05
méterre kinyúltak. Ezekre derékszög alatt ugyanilyen hosszú geren­
dákat helyeztek, melyeket az előbbiekkel összekötve, még kereszt­
gerendákkal merevítettek. Ezen igy készült alzatra egy egész állvány­
zatot építettek, mely a kéményt 4'27 m. magasságig körülfogta és igy
egy szánt alkotott, mely a kémény alapját egy több mint 36 m.
átmérőjű négyzetté nagyította. A szán alá helyezett keresztgerendák­
hoz talpakat erősítettek, melyek a jól megkent és 15'24 m. hosszú
csúsztató gerendákra támaszkodtak és a melyeken a kéményt egy
lóval hajtott géppel tovább mozgatták. Az egész művelet 6 munkás
alkalmazásával, 9 napig tartott és a kemény tengelye körül 90°-al
elfordítva, sértetlenül állott uj helyén.
Surlódó kerekekről. A munkának súrlódási erővel való átvite­
lénél gyakran alkalmaznak papírból készült tárcsákat. Újabb vizsgá­
latok kimutatták, hogy az átvihető kerületi erő nagyságára és a tár­
csák tartósságára lényeges befolyása van a papír nedvesség-tartalmának,
mely utóbbi ismét azon anyagnak függvénye, melyből a papír készült.
Nagyobb nedvességtartalmú papír rossz súrlódási tényezővel bir,
száraz papir-korong pedig rövid idő múlva elhasználódik. A nedves­
ség tartalom a különböző papirfajoknál a következő : lenpapir 9%;
jutapapir 10% ; szalmapapir 14°/o; esparto fű papír 10'5°/o átlagos
víztartalmú. A papir-korongoknak meg van még azon kellemetlen
tulajdonsága is, hogy száradva térfogata kisebbedik. A szerkezetek­
nél tehát arra kell ügyelnünk, hogy az ezáltal keletkező káros be­
folyást a papirt összeszoritó lapok utána állításával megszüntethessük.
A korong felületének minőségére a papir ásványalkatrészei is befolyás­
sal vannak, tehát hamu tartalma lényeges. Bő ásványtartalom érdes
felületet ád. A lenpapir 1'6, a kenderpapir 0'82°/o, a pamutpapir 0'12,
a szalmapapir 2'3°/o, a faanyagból készült papir pedig 0 ‘55°/o köze­
pes ásványtartalmú. Legjobb a közepes cellulose tartartalmú papir.
A lenpapir körülbelül 82°/o, a szalmapapir 52°/o, az esparto fűből
készült papir pedig 46—50% cellulosét tartalmaz.
A papirkorongok előállításánál a papírlapokat egy vasrudra
fűzve, két kovácsolt vaslap közé szorítjuk. Eme összesajtolást czél-
szerű száraz helyen végezni és a korongot legalább 8 napig száradni
hagyni, mely idő alatt az összeszoritó csavarokat mindig utána kell
huznunk. Ekkor a korong leesztergályozva, homokpapirral csiszol-
tatik és viaszszal bekenetik. A papir surlódó tárcsák által átvitt erő
mérésére a legkülönbözőbb szerkezetek alkalmaztatnak.
(Uhland: »Prakt. Masch. Const.« XXX. 49.)
A tata-tóvárosi aczetilénvilágitás. Tudvalévő dolog, hogy
Tata-Tóváros képviselőtestülete a »Budapesti Aczetilengáz-Világitási
Társaság«-gal szerződést kötött, a melyben a vállalatot a városi köz­
világítással megbízza és neki a magánvilágitásra engedélyt ád. Mielőtt
a képviselőtestület határozatát a közgyűlés jóváhagyta volna, a
vállalat hozzáfogott a telep felépítéséhez és az aczetilén szállítását
is megkezdette. A nov. 15-én megtartott köz gyűlés azonban a szér­
ződés jóváhagyását megtagadta, a mire nézve ia Tata-Tóvárosi Híradó
nov. hó 20-ikáról kelt számában a következő két olvassuk :
»Elvetették a villanyos világítás tervét, mert ez egy
kissé drága volt s elfogadták az aczetilent, mert ez nagyon
is olcsó volt. A vége mi lehetett más, mint egy alapos fiaszkó.
A próbavilágitás tényleg sikerült s ez elvakitott minket, ámbár
már akkor is találkoztak józanabbul gondolkodó fők, kik csak
annyit mondtak: no, csak várjunk ! Hamarosan meg lett kötve,
illetőleg meg lett fogalmazva a szerződés, elvileg elfogadva
az aczetilén világítás bevezetése. A társaság lerakatta a maga
vezető csöveit s rövid idő múlva kék oszlopokon ott égett az
23
aczetilengáz szép fénynyel s mindnyájunk megelégedésére.
A társaság már magánházakba is bevezettette a világítást s
evvel kezdte meg a bizalmatlanságot maga ellen szítani, mely
az első robbanás után tetemesen megnőtt. Konstatálták, hogy
a gáz rémitő füstöt és szagot terjeszt, a világítás magánlak-
házakban a czélnak nem megfelelő. Egyes helyeken már a
leszerelés gondolatával foglalkoztak. A kaszinóban törlént
robbanás, Neumann üzletében történt veszélyes tűzeset, melyet
a gázóra felrobbanása okozott, a leszerelés kérdését egyszerre
aktuálissá tette. Egyes helyeken rögtön le is szerelték. Ugyan­
ekkor a közgyűlés napja is küszöbön állott. November hó 15-én
rendkívüli közgyűlést tartott városunk képviselőtestülete, hogy
a közvilágítás kérdését megvitassák. Soha még oly nagy szám­
ban nem jelentek meg a városatyák, mint most, hogy a magán-
világitásnál felmerült szerencsétlenségek miatt a közvilágítás
kérdésének az aczetilengáz világítás behozatalával való meg­
oldását elejtsék. A közgyűlés erősen kikelt a társaság ellen,
mely Ígéretét be nem váltotta s a közönség méltó felháboro­
dásával a rossz világítás miatt nem törődött. A közgyűlésen
meglehetős izgalmas jelenetek játszódtak le, a vége az volt,
hogy a gyűlés az aczetilengáz behozatalát egyhangúlag elve­
tette, az elöljáróságot pedig utasította, hogy a társulatot a
további munkálatok teljesítésétől tiltsa el s a kivilágítás kér­
désének más megoldása iránt haladéktalanul intézkedjék. A cső-
felszedési munkálatoknál az elöljáróságnak rendőri felügyeletet
kell teljesítenie, hogy a társaság által a régi állapot vissza­
állíttassák. Természetes, hogy a közgyűlés ezek után a szer­
ződést általánosságban nem fogadván el, annak részletes tárgya­
lásába nem is bocsátkozott.
Ugyancsak e tárgyra vonatkozólag olvassuk a Tata-Tóvárosi
Híradó nov. 13-iki számában:
»A társulat által tartott s magyarázattal is kisért be­
mutató estén hangoztatva lett az is, hogy az aczetylen nem
veszélyes, mert nem robban, de a tények mást mutattak, mert
rövid időközben több alkalommal is történt robbanás, neveze­
tesen a községház kapuja fölött függő lámpa robbant fel
iszonyú dörejjel, melyhez hasonló robbanás történt a Komáromi-
utczában, valamint Tóvároson a Gyár-utczára néző sarkon.«
Kovácsolt vas szijdabok. Azon czél, mely szerint a transmissió
tengelyeket lehetőleg kevéssé akarjuk károsan terhelni, valamint más
czélszerűségi szempontok tekintetbe vétele arra bírta a szerkesztőket,
hogy fa, papir és kovácsolt vasból készült szijdobokat alkalmazzanak.
Ez utóbbiak egy uj alakját közli az »Uhland Pract. Masch. Const.«
e. i. 49-ik száma. A szijdob koszorúja laposvasból készült, küllői
pedig részben J_ vasból, részben pedig rudvasból valók. A J_ vasak,
melyek átmenő küllőt alkotnak, a két szélükön kihajlitva, a koszorú­
hoz vannak szegecselve, a középen pedig úgy kigörbitve, hogy a
kerék agyát képezik. Ezen igy alakított agynak kívül eső bordájához
a többi rudvas merevítő küllő belső, laposra kovácsolt vége oda
szögecselhető, külső végük pedig a koszorúhoz van erősítve.
A tengelyre való erősítés ék nélkül, a J_ vas küllők két belső
csavarjának megszorítása által történik, miáltal súrlódási kötést kapunk.
A gyári előállításnál a kerékagy átmérője a különböző kerekekre
állandó lévén, oly tengelyekre, melyeknek átmérője kisebb, facsésze
betéteket alkalmaznak. (Pr. Masch. Const. XXX. 49.)
L ev elezés.
* Nagyiparunk és tüzelőanyagaink-ról múlt számunkban
közölt czikk a tárgy fontosságához méltó érdeklődést keltett. Erre
mutatnak a hozzánk beérkezett, alább közölt levelek.
Ez alkalommal különös figyelmébe ajánljuk olvasóinknak e róva
tot, mely kiválóan alkalmas aktuális kérdések megvitatására, azokkal
kapcsolatos eszmecserére.
 24 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Tisztelt szerkesztő U r!
Elénk érdeklődéssel olvastam a Pol. Szemle utolsó számában
»Nagyiparunk és tüzelőanyagaink« czimű czikket. Olyan dolgokról
emlékszik meg, a melyeknek érdekében nagyiparosaink között ország­
szerte mozgalmat kellene indítani, mert nemzeti vagyonúnknak számot­
tevő részéről van szó. Igaza van a czikk Írójának, a midőn a bajnak
kútforrását a nálunk szokásos kazánszállitási szerződések garantiáiban
keresi. íme egy érdekes példa:
Budapest fő- és székváros csatornázási szivattyútelepéhez
szállítót; kazánoknál, az összes garantiák 6000* caloriás szénre vonat­
koztak, a minek következtében a szállító gyárosok a tüzelést ilyen
szénre rendezték be, s az átadásnál el is érték a kikötött hatásfokot.
A mint az átadási kísérletek befejeződtek, a főváros természetesen
áttért a drágább szén használatáról az olcsóbb barna szénre. Kiváncsi
vagyok, hogy ezzel kapcsolatban ugyan megváltoztatták-e a rostély
szerkezetet, vagy sem ? Ha igen úgy felesleges volt az első beren­
dezés, ha nem, úgy a szénkihasználás lesz rossz a meg nem felelő
rostélyok miatt.
A viszonyok kisebb vidéki berendezésnél, még rosszabbak,
mint itt a fővárosban, mert itt mégis körülbelül ösmeretes, hogy
milyen szén fog használtatni. Nem is hisznek a rendelők az átadási
kísérletek reálitásában, de nem ösmerve a viszonyokat közelebbről
kényszerülnek a taposott csapáson járni, s konstatálva a különb­
séget a szénfogyasztásban a normális és átadási üzem közt, azt
hiszik ők is mim, a többien, a szállító gyáros által meg lettek csalva
Van azonban más oka is annak, hogy silányabb minőségű
barnaszenünket miért nem tudjuk értékesíteni. Minden valamire való
iparvállalat a fővárosban épül, a helyett, hogy oda építenék, a hol a
nyers anyag termeltetik, a hol a munkás kéz is olcsóbb, a telek
majdnem ingyen kapható stb. A külföldön a szénbányák valóságos
iparcentrumok, a melyek a szenet a helyszínén értékesítik, s pedig
nem csupán, mint tüzelő anyagot, hanem mint nyers anyagot is.
Nálunk azonban legtöbb iparvállalat tisztán spekuláczióból jő létre;
az alapítók czélja a vállalatnál kezdetben papiroson brillians ered­
ményeket mutatni ki, s azután szép haszonnal hamarosan túladni,
ez pedig könnyen csak úgy lehetséges, ha a gyár itt van Budapesten.
Mint látható, van a dolognak számos, látszólag ugyan távoleső, de
a valóságban igen mélyreható nemzetgazdasági oka is, azonban
nagyon messze vezetne ennek taglalása; akár meg se álljunk a
kvótáig, meg a Lajtánál felállítandó vámsorompókig!
Még csak egy dologra akarom t. olvasótársaim figyelmét fel­
hívni és ez : iparvállalataink végtelen indolencziája. Nem hisznek és
nem törődnek semmiféle újítás jóságában ; legtöbb kisebb iparválla­
latnál az egyetlen szakértő egy »praktikus« gépész, a ki ingyen
szolgál annyi praktikus tanácscsal, hogy igazán vétek volna ezért
valamely »tudálékos« mérnöknek pénzt is adni. Hiszen tagadhatatlan,
hogy gépészi karunk általában jó, hogy sok ügyes gépész van, ki
alkalom adtán hiányos előképzettsége daczára is jó tanácsot tud
adni; azonban nincs áttekintésük a dolog felett s czéltudatos és
irányzatos működés helyett csak próbálgatnak s tapogatóznak, s
bizony véletlen szerencse, ha valami jót is kitalálnak.
A külföldön a kazánbiztositó társulatok mérnökei megbecsül­
hetetlen szolgálatot tesznek, a midőn a szilárdsági próbákon kívül
még elpárologtatási próbákat is csinálnak, a füstgázokat analizálják stb.
és ezzel kapcsolatban, tanácscsal szolgálnak, hogy melyik szénfajta
használata a legolcsóbb s minő berendezést igényel. A mi kazán­
vizsgáló mérnökeink ezt csak kivételesen teszik, de nem is juthatnak
hozzá, mert sokkal több a dolguk, sem hogy erre ráérnének. Első
sorban magánmérnökeink volnának hivatva, hogy mint üzemellenőrző
mérnökök szerepeljenek, de nem teszik, mert — nincs rá meg­
bízatásuk.
* Tudomásunk szerint csak 5500 caloriás. A szerk,
1898. január 1
Ugyancsak csodálatra méltó bányavállalataink nem törődömsége.
Összes tevékenységük abban áll, hogy megbíznak ügynököket a
házalással, de azzal, hogy a szállított szén szakszerűen használhassák
fel, absolute nem törődnek, hiszen nekik ann il jobb, minél több fogy 1
A vevő sok esetben szívesen próbálkozik olcsóbb szénnel, de nem
boldogul vele, mert berendezése nem megfelelő, átalakításra meg nem
gondol, mert nem figyelmeztetik rá. Az üzemben azután nem látva
hasznot, abba hagyja a fáradságos kísérletezést s nem akar okosabb
lenni apjánál. Nem is fogjuk gyengébb minőségű barnaszenünket
addig értékesíthetni, mig a bányatulajdonosok csak addig törődnek
a termelt szénnel, mig túladtak rajta. Saját érdekük, hogy a felhasz­
nálás is szakszerű legyen, mert csakis igy lesz az árú versenyképes.
Nagyon sokat lehetne még e tárgyról ez irányban írni, de
talán elég lesz ebből egyelőre ennyi is. Mindenesetre köszönet a
czikkirónak, aki ezen életbe vágó fontosságú kérdést felvetette.
Budapest, 1797. decz. 15.
Kiváló tisztelettel M orján Dez$ő
Tekintetes Szerkesztőség 1
Pf. I. úr azon helyes irányelvből kiindulva, hogy tekintettel
arra, mikép évenkint kb. 8V2 millió forint értékű tüzelőanyagot hozzunk
be külföldről, mig e mellett számos barna széntelepünk kiaknázat­
lanul parlagon hever, ajánlja nagyiparosainknak, hogy tüzelőszerke­
zeteik beszerzésénél legyenek figyelemmel arra, hogy azok az általuk
használandó barna szénfajokra legyenek helyesen dimensionálva és
másrészt a generátor-tüzelést ajánlja figyelmükbe.
Mindkét irányú figyelmeztetés igen helyes s azoknak tekintetbe
vételével barna szeneink bizonyára sok helyen beválnának, hol ma
még az importált kőszenekkel a versenyt meg nem állják. Én azonban
még egy harmadik faktort is tekintetbe veendőnek tartok, a mennyiben
a barna szenek bármily kitűnő és megfelelő tüzelőszerkezetekben is
csak akkor fogják az idegen kőszeneket kiszorítani, ha áruk kalorikus
értéküknek számbavételével a kőszénhez viszonyítva ennél olcsóbb,
azaz bizonyos számú kalória a barnaszénben kevesebbe kerül, mint a
kőszénben. Mert egyenlő ár esetén mindenki egyéb előnyeinél fogva
bizonnyal a kőszéntüzelést fogja választani.
Már most tekintettel arra, hogy a szállítási költségek aránylag
sokkal jobban terhelik meg a csekélyebb tüzelőértékkel biró barna
szenet, mint a nagyobb tüzelőértékkel biró kőszenet, nem csodálkoz­
hatunk azon, hogy pld. az északi megyék gyártelepei, a mennyiben
fatüzelésre nincsenek berendezve, kizárólag sziléziai és morva kő­
szenekkel dolgoznak, de még számos távolabb eső iparvállalat is
jobban jár, ha a drágább kőszénnel tüzel.
Ezen szempontból nyújtottam be az 1896. évi országos ipari
kongresszuson a következő határozati javaslatot:
»Határozza el az 1896. évi gyáripari kongresszus, hogy
kéressék fel a magas kormány, hogy a gyári szén olcsóbbá
tétele czéljából az érdekelt felek meghallgatása után tegye
megfontolás tárgyává azt, vájjon a hazai szénbányászat és az
ipar érdekében nem volna-e czélszerű, a hazai csekélyebb
fütőértékkel biró barna szenek (lignitek) szállítási diját a
m. kir. államvasutakon annyira mérsékelni, hogy a jobb minő­
ségű szenekkel a versenyt az ország minden részében fel­
vehessék.«
Ezen határozati javaslatot a kongresszus az országos ipar­
egyesülethez utasította tanulmányozás és a szükséges intézkedések
megtétele végett.
Sajnos, azóta ismét egy esztendő mult el, a nélkül, hogy tudo­
másom szerint az iparegyesület ezen ügyben tárgyalásokat folytatott
vagy határozatot hozott volna. Legalább én, mint indítványozó, erről
eddig semmiféle értesítést nem kaptam.
Legcsodálatosabb azonban az, hogy ezen nagyfontosságú
kérdés megoldása iránt épen azon körök érdeklődnek legkevésbé,
 1898. január 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
kiknek életbevágó érdekeik fűződnek hozzá: a nagyiparosok. Eltekintve
attól, hogy midőn tavaly az ipari kongresszus alkalmából az összes
fővárosi lapokban felhívást tettem közzé, melyben kértem iparosainkat,
hogy ez irányban való kívánságaikat és nézeteiket velem közöljék,
hogy azokat a kongresszus tudomására hozhassam, ezen felhívásomra
egyetlen egy választ sem kaptam, eltekintve, mint mondom, ettől,
mindnyájan emlékezünk arra, hogy iparosaink nehány évvel ezelőtt
egy megindult mozgalom folytán érdekeik megóvását egészen hamis
utón, az által vélték szolgálni, hogy nem a hazai barna szeneknek,
hanem a külföldi kőszenek szállítási dijának mérséklését akarták a
kormánytól kieszközölni, a mire természetesen az egész hazafias sajtó
és a hazai barna széntermelők szálltak ellenök síkra.
Bizonyára óhajtandó volna, hogy ezen kérdés mielőbb napi­
rendre kerüljön és minden oldalról alapos vita tárgyává tétessék.
Budapest, 1897. decz. 18.
Teljes tisztelettel
Bernaucr Zsigmond.
Tisztelt Szerkesztő ú r !
»Nagyiparunk és tüzelőanyagaink« czimű czikkben, egy állítás
foglaltatik, a mely véleményem szerint magyarázatra szorul. »A forci-
rozott tüzelés-nek elkerülhetetlen következménye a nagy légfelesleg .. .«
Miért ? Hiszen tudvalevő, hogy lokomotivoknál s hajókazánoknál, a
hol mesterséges huzammal dolgoznak, az elégetés sokk il tökéletesebb,
mint általában stationär kazánoknál tenni szokott, mert a légfölösleg
is kisebb. Már pedig mesterségesen fokozott 20--50 mm. vizoszlop
nyomásnak megfelelő huzam mellett, más mint forcirozott tüzelés alig
képzelhető el. Sőt tudomásom szerint éppen a silány minőségű barna­
szén, széniszap, korom stb. elégetésénél sikerrel alkalmazzák a mes­
terséges huzamot, pl. a Kudlicz-rostélyoknál.
Azt hiszem, hogy forcirozott tüzelésnél helyesebb volna forci­
rozott üzem ! Qui bene distinguit docet.
Kiváló tisztelettel Kovács Béla.
* Igaza van Kovács urnák ! Qui bene distinguit docet. Azonban
azt hiszem, hogy a ki múlt havi ezikkemet csak némi figyelemmel is
olvasta el, az azon esetre vonatkozólag a forcirozott tüzelés alatt
mást, mint helytelenül forcirozott tüzelést nem érthetett.
Az bizonyos, hogy a szén elégetése előnyösebben történhetik
forcirozott huzam mellett, azonban más a forcirozott elégetés és más
a forcirozott tüzelés !
Hogy pedig forcirozott tüzelésnél, vagy mint Kovács ur jobb
szeretné, forcirozott üzemnél, miért történik az elégetés sok fölösleges
levegővel, annak magyarázata a hövetkező : ha a fűtő a gőzfejlesz­
tést bármely okból forcirozni akarja, első dolga lélrántani a huzam-
szabályzót, a tűz ennek következtében élénkülni fog, több szén ég
el a rostélyban, s ezzel emelkedik a gőzfejlesztés is. Csakhogy a
rostélyon áttóduló lég mozgása sokkal gyorsabb, sem hogy arány-
lagosan több oxigén köttetnék meg a szén által. Hogy ez megtör­
ténjék, a fűtőnek a szénréteg vastagságát kellene a rostélyon aránylag
növelni, de akkor meg a huzam csökkenne, a fűtő tehát a szénréteg
vastagságát nem változtatja, s eléri ugyan czélját, de a tüzelés
hatásának és ezzel a szén kihasználásának rovására, mint ezt már
kísérleteimnél számos esetben tapasztaltam. Pf. I.
Irodalom .
Etienne de Fodor: »Elektricität direkt aus Kohle«. Hart-
leben’s Verlag. 30G oldal, 67 ábrával.
Ezen műben a szerző, a ki hazánkfia, rendkívüli fáradsággal
összegyűjtött minden adatot, a mi az elektromosság direkt előállítá­
sára szénből az irodalomban csak található s azt szakszerű elrende­
zéssel, összefüggő egymásutánban sorolja elő. Főczélja e műnek,
25
mint a szerző előszavában is említi, hogy • érdeklődést keltsen e
fontos tárgy iránt, tájékozást nyújtson az elért eredmények mai állás­
pontja felől s ez által segítségére is legyen mindazoknak, kik e téren
kísérleteznek, a mennyiben megkíméli őket azon fáradságos, időt
rabló munkától, melylyel a létező, akár positiv, akár negativ irányú
eredmények összeszedése jár.
Az elektrochemia, melynek keretébe a nevezett mű is tartozik,
ma már rendkívüli kiterjedéssel bir; az e téren működők száma oly
nagy, közleményeik pedig oly elszórtan látnak a különféle szak­
lapokban napvilágot, hogy a biztos áttekintés megszerzése a fejlődés
fokára és irányára, csak annak sikerül, kinek módjában van és ideje
is engedi, a számos szaklapot éber figyelemmel kutatni
E kedvező helyzetben azonban igen kevesen vannnk. S innét
van, hogy igen sokan dolgoznak, tekintet nélkül arra, hogy mások
mit dolgoztak, s csak akkor vesznek tudomást róla, midőn vélt ered­
ményükről kisül, hogy mások már rég elérték, s legtöbb esetben még
mások már azoknak hasznavehetetlenségét is kimutatták. Ha könnyű
módon, pl. egy könyv megvásárlásával a szükséges adatok megszer­
zése lehetővé van téve, úgy igen sok fölösleges kísérletezés és igen
sok csalódás elmaradna. Ilyen sze npontból is örömmel fogadható a
szerzőnek e műve.
A tárgy maga is különben rendkívüli érdekességénél fogva
sikert biztosit e munkának. Nemcsak minden elektrotechnikus, de a
technikai körök egyáltalában, bizonyos lázas kíváncsisággal követik
azon kísérleteknek sorozatát, melyek az elektromos áramnak gazda­
ságosabb előállítási módját tűzik ki czélpontul. A mi e téren eddig
történt, vagy azzal összefügg, azt a szerző kimerítően tárgyalja.
Az összes idevágó anyagot a szerző hét fejezetbe sorozza.
Az első fejezet inkább csak töilénclmi rész. A szénnek alkal­
mazásáról közönséges elemekben s azon nézetekről szól, melyek
annak idején a szénnek szerepéről a voltaelemekben keletkeztek.
A második fejezet tárgyalja az olvasztott elektrolyttal biró szénele­
meket. Az itt felsorolt kísérletek alapját azon meggondolás képezi,
hogy a szénnek oxigénnel való egyesülésekor szükségkép elektromos
áram is létesül. A megoldást a kísérletezők magasabb hőfoknál (az
oxidálást közvetítő elektrolyt olvadási pontjánál) próbálták. A har­
madik fejezetben a kísérleteknek azon sorozatát találjuk, a hol az
elektromos áram két fémelektroda közt keletkezik elektrolytnak
olvasztott sók alkalmazásával. Az áram keletkezés főoka a két elek­
tróda közötti hőkülönbözet. Minél nagyobb ez, annál erősebb áram
keletkezik; a chemiai befolyás kisebb szerepet játszik.
Legérdekesebb a negyedik fejezet. Ebben a szerző a legújabb
és legtöbb feltűnést okozó kísérleteket tárgyalja, a mely kísérleteknek
jellegzetessége abban áll, hogy gázalakú s könnyen oxidálható szén­
vegyületek alkalmas elektrolytban az egyik elektróda mellett elnye­
lőnek, mig a másik elektródánál az elnyelt gaz oxidálására szükséges
levegő vagy oxigén vezettetik be. Borchers kísérletei, valamint az
ezekről keletkezett különböző vélemények igen érdekes modorban
részletezve képezik főtárgyát e fejezetnek.
Az ötödik és hatodik fejezetben szerző a thermoelemekkel,
azoknak keletkezésével, elméletével foglalkozik s e tekintetben igen
sok kevéssé ismert adattal szolgál. Kimutatja pl., hogy thermoelemek
készítésére az eszmét Schweigger már 1806-ban megpendítette, sőt
szerkesztett is olyat.
Végül az utolsó fejezetnek a chemiai energiának elektromos
energiává való átváltozása a czime. Tartalma egyes ideáknak a meg­
beszélése, igy első sorban Reed-é, de ezek a dolog fejlődésére inkább
csak irányt jelölnek ki, melyen a jövőben haladni vagy kutatni kell.
Itt még megemlítjük, hogy szerző minden adatának forrását
is m egjelöli; a ki tehát egyes irányban behatóbb kutatást tenni akar,
ennek nyomán az eredeti dolgozatokat is könnyen megtatálja. A tar­
talom e rövid ismertetéséből is látható, hogy e mű minden igénynek
megfelel, s hogy a szerző e könyv megírásával a szakirodalomnak
nagy szolgálatot tett. H. 0.
 26 POLYTECHNIKA! SZEMLE
Elektromechanische Konstruktionen. Eine Sammlung von
Konstruktionsbeispielen und Berechnungen von Maschinen und Appa­
raten für Starkstrom. Zusammengestellt und erläutert von Gistert Kapp.
Mit 25 Tafeln und 54 Textfiguren. Julius Springer és R. Qldenbourg
kiadása. 200 oldal. Ára 20 márka.
Az elektrotechnikai szakirodalom terén mindeddig hiányzott
egy olyan munka, mely a dynamogépek és egyéb elektromos készü­
lékek szerkesztését kivitt gyakorlati példákkal behatóan tárgyalta és
felülbírálta volna. Mig a modern gépipar egyéb alkotásainak elmélete
és szerkesztési módja (pl. gőzgépek, turbinák etc.) mindenfelé már
régóta ismeretes, az elektromos gyárak nemcsak a gyártás módo­
zatait, hanem a szerkezeti adatokat is, sőt gyakran magát a szerke­
zetet a lehetőségig titokban tartották. Ennek következménye azután,
hogy az elektromos gépek számítási eljárásait illetőleg a folyóira­
tokban aránylag oly kevés komolyan vehető ismertetéssel találkozunk ;
azon fejtegetések pedig, melyek e tekintetben mégis rendelkezésre
állanak, gyakorlati adatok és kísérleti tapasztalatok hiányában oly
annyira theoretikusak, hogy a gyakorlati mérnök azokat nem hasz­
nálhatja. Újabban azonban az elektrotechnikai ipar folytonos fej­
lődésével ezen tekintetben örvendetes változás kezdett beállani, miután
az a majdnem gyártási, monopolnak nevezhető kizárólagosság, melyet
egyes gyárak vagy nagy tőkéjüknek, vagy pedig értékesebb és régibb
tapasztalataiknak köszönhettek, a gyárak számának valamint az elektro­
technika alkalmazásainak szaporodásával már szünőfélben van. Nagy
érdeme Kapp-nak, hogy daczára ezen még mindig fennálló nehéz­
ségnek jelen könyvében 14 különböző gyárban készült és a gyakor­
latban bizonyára kielégítően működő 21 elektromos gépet és készüléket
behatóan ismertet. Ezen gépeknek szerkezeti elrendezését 25 a szöveghez
külön mellékelt tábla mutatja, melj'ek az egyes gyárak által a szer­
kesztőnek rendelkezésére bocsátott műhelyrajzokból állitattak össze.
Aktuális jellegüket rendkívül növeli az a körülmény is, hogy a gép­
számítások a modern munkaátvitcleknél nagy fontosságú váltakozó
és többfázisú áramrendszerekre, valamint az elektromos vontatás
czéljaira szolgáló gépekre is részletesen kiterjeszkednek. A burkolási
adatok különben minden szerkezetnél külön meg vannak adva. A közölt
szerkezetekben a magyar, franczia, angol stb. gépipar is képviselve
van ugyan, de a szóban forgó munka mégis legnagyobb részt német
konstrukeziók rajzait tartalmazza.
A mellékletekben megadott gépszerkezetek ismertetését, valamint
azoknak bíráló tárgyalását és ellenőrző számítását foglalja magában
a tervrajzokat kisérő szöveg; ezt megelőzőleg pedig egy rövid
35 oldalas kompendiumban mindazon képletek vannak felsorolva,
melyek a számításoknál előfordulnak. Mivel Kapp itt csak a már
evezetett képleteket adja, a nélkül, hogy az egyes képletek leveze­
tésére kiterjedne, vagy pedig arra utalna, hogy hol található erre
vonatkozó bővebb felvilágosítás, ezen képletek gyakorlati felhasz­
nálása már bővebb irodalmi ismereteket feltételez és maga a szerző
előszavában is ajánlja az olvasónak, hogy ne alkalmazzon egy kép­
letet se, mig általában a tárgy tanulmányozása folytán és különösen
a megadott példákon ezen képletek jelentőrégét és horderejét meg
nem tanulta ismerni. Azonban ez talán nem róható fel hibául egy
olyan könyvnek, mely tartalmára nézve nem egyéb, mint elektro­
mechanikai zsebkönyv.
Kiváló szolgálatokat fog tehetni ezen munka az elektrotechnika
tanítása alkalmával, mint elektrotechnikai gépszerkezet'ani tankönyv,
a mikor a hallgatók gyakorlatának és ismereteinek hiányát a tanár
magyarázó előadása tudná hasznosan helyettesíteni. Különben pedig
arra való tekintettel, hogy a könyv csupán a gyakorlatból merit, a
nagy szorgalommal és gondoson összegyűjtött adatai miatt a tapasztalt
szerkesztő mérnöknek is jó szolgálatokat fog tehetni. A szabatos és
könnyen érthető magyarázó szöveg mindenben dicséri a szerzőt.
Dbs.
Dr. Alfred Ritter von U rbanitzky: Die elektrischen
Beleuchtungsanlagen mit besonderer Berücksichtigung ihrer
1898. január 1.
praktischen Ausführung. Mit 113 Abbildungen.") Dritte ‘ Auflage.
Wien, 1808. A. Hartleben’s Verlag. (Elektrotechnische Bibliothek.
Bd. XI. Preis 1 fl. 65 kr.) Szerző jelen rövid munkája nem a specia­
lista szakembernek, hanem a némi előképzettséggel biró »érdeklődőnek«
akar szolgálatot tenni. Czélját el is érte, mert ezen könnyű és áttetsző
stylusáról ismeretes szerző eme általánosan elterjedt munkájának uj
kiadása hasznos olvasmány leend a laikusok kezében. Az uj kiadás,
tekintettel az elektrotechnika fejlődésére, lényegesen átalakíttatott.
Még csak örömmel teszünk egy megjegyzést, t. i. hogy a munkában
többször találkozunk magyar dolgok ismertetésével, a mit sajna, kül­
földi szakíróktól nem szoktunk meg. A művet a tárgy iránt érdek­
lődőknek figyelmébe ajánlhatjuk. Wf.
Szabad alm i bejelentések.
Közli: Meller Ernő, hites szabadalmi ügyvivő.
B ü ttn e r V ilm os, Gammersbachban. Újítás füstemésztő tüzeléseken.
M ö ssm e r J ó z se f, Budapesten. Javított kábeldorong kábelvasutak
számára.
D e v a y r o n z e L a jo s, Párisban. Készülék gőznyomás szabályozására.
E g g e n b e r g e r S y lv e s t e r építőmester, Budapesten. Újítás füstemésztő
tüzelésen.
E m den G yula, Hamburgban. Biztonsági vasúti kocsf a kisiklás el­
hárítására.
V on der H eyd t K á r o ly , Bendorfban. Uszógát mint vizcsőművi
elektromos telep.
W ilh e lm H e g e n s c h e id t, Ratiborban. Automatikus hidegprés aczél-
golyóknak hulladék nélkül való előállítására.
I h s s e n G y ö rg y , Hannoverben. Szivattyú csavaralakú szárnyakkal.
L o s á d y F e r e n c z cs. és kir. főhadnagy, Győrött. Mentőkészülék
villamos vasúti kocsik számára.
M aurer & Z ach ezég, Mährisch-Ostrauban. Uj elektromechanikus
aknajelző.
N ö h r in g A d o lf mérnök, Budapesten. Füst- és koromemésztő tüzelő
berendezés.
R o w la n d H. Á g o sto n , Baltimoreban. Újítások multiplex telegráfokon.
R ie ts c h e l & H e n n e b e r g ezég, Berlinben. Ujitás fűtőtestek elren­
dezésében.
R eu n er V ilm o s főmérnök, Budapesten. Elektromos kotrógéprendszer.
T h o m a ss e n H. mérnök, Amsterdam. Újítások lángcsőves kazánokon.
B ö lc sk e } ' Pál, Budapesten. Uj bordás fűtőelem.
C arver Th. A lb ert, Heyhamban. Javítások Jaquard-gépeken.
D id ie r D esiré, Tunisban. Forgó dugattyúsgép.
D ér S á n d o r földbirtokos, Apostagon. Kettős működésű borsajtó.
F is c h b e in V iktor, Bécsben. Uj alakú fejjel biró csavar és ehhez
való csavarhúzó.
B. F r ö h lic h & Co. gépgyár, Lipcsében. A rostélyfelülethez ferdén
hullámos oldalfelületű rostélyrúd.
K ö v é r E tele gépészmérnök, Puszta-Battonyán. Gyorsforgó eke.
M a sc h in e n b a u A.-G., Raguluban. Eljárák papirgép elősajtoló hen­
gerek köpenyének előállítására.
P a r v illé L a jo s, Párisban. Eljárás massza előállítására elektromos
ellenállások számára.
R ankin H enry, Londonban. Javítások nyomdagépeken.
W o llh e im H enrik, Loschwitzban. Gép bádogkapcsok készítésére
és bevetésére.
W a lte r G y ö rg y , Strassburgban. Tisztitó-eszköz akkumulátorok
számára.
B on J án os, Curzolában. Hajtószerkezet őrlőmalmok számára.
B la u h o r n M anó, Bécsben. Szerkezet condensviz lecsapolására.
Dr. B eu n ert K á ro ly , Godesbergben. Eljárás akkumulátor-elektródák
előállítására.
 1898. január 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 27

C lo o s Jakab, Millwaukeeban. Újítások kapcsoló szekrényeken elek­
tromos elosztó-rendszerek számára.
D e is s le r F e r e n c z , Berlinben. Széktámla-hajlitógép.
E lsn e r F e r e n c z , Görlitzben. Kapcsoló műolajozó szivattyúk számára.
F riard J., Creilben. Izzólámpa levehető üvegkörtével.
C om p agn ie d e s F iv e s L ille-czég, Párisban. Újítások sűrített levegő
állal működtető fékező szerkezeteken vasúti vonatok számára.
J. G a n sel czég, Neusalzban. Villamos eke.
G ebrüder H a rd y czég, Bécsben. Újítások homokszóró készülékeken.
Kart Ödön, Atzgersdorfban. Bőrcsiszoló-gép.
L in g e l K á r o ly , Budapesten. Faabroncsokkal ellátott faszijkorongok.
L ehm ann E rn ő, Fockendorfban. Eljárás a papírnak a papirgépben
való egyoldalú márványozására, illetőleg érczezésére.
M arcou n es G y ö r g y , Párisban. Aerodynamikus genex'ator és gáz­
motor.
H. M ein ee k e czég, Boroszlóban. Vizsebességmérő védőkészülékke!.
E r ste B rü n n er M a sc h in e n -F a b r ik s G e s e lls c h a ft, Brünnben.
Olajelválasztó.
O ro sz L a jo s főgépész, Aradon. Vasúti kocsikapcsolás.
R o ed erer Ig n á c z , Prágában. Egyetemes szerszámgép vas, fém és
fa megmunkálására.
R ied l H enrik, Bécsben. Fonallal fűző gép könyvkötészet számára.
S e ife r t O ttó, B csben. Mozdony és lokomobil kazán füstemésztő
tüzeléssel.
S igm und V ilm o s, Prágában. Újítások túlhevítő csőveken.
■Wolf S á n d o r és K a lló s B e r ta la n , Budapesten. Eljárás csőveze­
tékben járó kocsik sebességének fokozására.
W e is s A n d rás és T á rsa czég, Budapest. Újítások húsvágó gépeken.
B r o tte r h o o d P éter, Londonban. Újítások háromhengeres, gőzzel
vagy más nyomó közeggel hajtott gépeken.
F e ith S z ig f r ie d , Berlinben. Két vagy több elemből álló, elekromos-
ságot fejlesztő éremalakú készülék.
F in z e A d olf, Karlsdorfban. Biztonsági alátét lemez csavaranyák
számára.
H o p p ért K á r o ly , Hamburgban. Füstemésztő berendezés kazán­
tüzelések számára.
M arco tty F e r e n c z , Berlinben. Berendezés mesterséges légvonallal
bíró tüzeléseknél a koromképződés meggátlására.
P a rtb o n H e n r ik lovag, Uccleben. Újítás gázmotorokon.
S o c i é t é A n n o n y m e in t e r n a tio n a le du P r o c é d é S te v e n
czég, Gillyben. Eljárás és készülék a gőzmótorhengereken
expandáló gőz hevítésére.
S a lln ic k W a lter, Cesselban. Fából készült szijdob.
T orin G u sztá v , Párisban. Kénsavval hajtott forgó motor.
W ig z e ll E u s ta c e , Londonban. Javított gőzgép.
Z e in in g e r E n d re, Zágrábban. Tésztanyujtó gép.
Ü z leti és szem ély i hirek,
nem kisebb mértékben sinylik annak következményeit, mint a többi
tőzsde és még mindenütt hiányzik az éltető erő és a vállalkozási
kedv. A nagy közönség következetesen tartózkodik a tőzsdéktől és
az általa szerzett tőke, a krízis fellépése óta, majdnem kivétel nélkül
állampapírokban helyeztetik el, úgy, hogy azon értékek, kisebb külön­
bözetektől eltekintve, mindig a legmagasabb árfolyamon maradtak.
A részvények, ide értve minden osztalék papirost, elhanyagolva
maradtak, Németországot kivéve, hol a folytonosan növekvő ipar,
uj meg uj követelményekkel tép a pénzpiacz elé és akadályokra
nem talál.
Az általános helyzet visszahatása nem kedvező bécsi és buda­
pesti tőzsdéinkre. A folyamatban lévő kiegyezési tárgyalásokat tőzs­
déinken nyugodtan bírálják meg, mivel nem kételkednek abban, hogy
végre is létrejön és abban reménykednek, hogy a két fél nyugodtabb
elemei a bizonytalantól félnek és a meglévő jót egy bizonytalan
jobbnak fel nem áldozzák.
Időközben a két tőzsde tengődik, és a forgalom a legszűkebb
mederben folyik. Csak egy rövid ideig vonult végig járadékpiaczainkon
egy kis mozgás, midőn a külföld, járadékainkat tőzsdéinken eladni
kezdette, mely eladásokból külföldi hitelezőink bizalmatlanságára
következtettek. Ezen jelenség azonban csak nagyon rövid ideig
tartott, ellensúlyozva az által, hogy a piaczra hozott értékek,
tőzsdéinken rögtön vevőkre találtak.
A pénz drágulása csak Németországban lépett fel, hol a minden
várakozást felülmúló ipar és kereskedelem fejlődése folytonosan nagy
tőkéket vesz igénybe. Sajnálatunkra nálunk ezen körűimén}' nem
létezik. A kereskedelem, mind az ipar egyaránt szenved a helyzet
nehézségei következtében és az osztrák-magyar bank tőkéihez oly
csekély igényeket támaszt, hogy ez utóbbi már hónapok óta nagy
összegű adómentes tartalékok felett rendelkezik és igy nem talál
okot kamatláb felemelésre.
A vámprovisórium tárgyalása törvényhozásunkban, általános
érdeklődést kelt és nincs kizárva annak lehetősége, hogy, ha kor­
mányunknak sikerül a tárgyalandó törvényjavaslatot keresztülvinni,
már maga ezen tény elegendő lenne, ha nem is a meglévő ellentétek
kiegyenlítésére, de legalább is arra, hogy a viszonyok csendesebben
biráltatnának meg és tőzsdei életünknek lendület adatnék.
Tőzsdéinken az üzlet csekély és csak néhány internationális
papírra szorítkozik, mig a helybeli értékek forgalma csaknem teljesen
pihen. A németországi pénzdrágulás, a bennünket érdeklő értékek
csekély árgyengülését vonta maga után, mig nálunk egyes eladás
elegendő, hogy az árfolyamokban hanyatlást idézzen elő.
A lefolyt hónapban előfordult árváltozásokat a következő
összeállítás mutatja:
Budapesti tő zsd e:
nov. 22. decz. 22.
Brassói bánya és k o h ó .................... 165 — 163.— — 2 .-
Felsőmagyarorsz. bánya és kohó_ 109.— 107.— — 2—
Danubius-Schoenichen-Hartmann . 103.— 100 — — 3.—
Ganz és társa, vasöntöde ............ 2190 — 2120.— -7 0 .-
Nicholson gépgyár............................. 105.— 105.— — .
—

Glogowski és tsa czég beküldötte hozzánk 1898. évre szóló Rimamurány-salgótarjáni ............ 251.— 244.25 — 6.75
Schlick-féle vasöntöde .................... 212.— 208.— — 4—
uj katalógusát. A nagy kvartalakú könyv igen díszes és ízléses szin- Weitzer János-féle g ép g y á r............ 265.— 265.—=- — .—

nyomatú táblával van ellátva. Tartalmazza a Remington-féle Írógép Budapesti általános villamossági ... 142.50 138.— — 4.50
és Edison-féle mimeografon kívül a czég által forgalomba hozott czél- Magyar villamossági .................... 144.— 140.50 3.50
szerű amerikai iroda-berendezések leírásait, rajzait és árait. Érdek­ Kábelgyár ...................................... 295.— 295.— — .
—

Villamos városi vasút .................... 285.75 273.50 — 12 25

lődőknek a czég a katalógust díjtalanul küldi meg. Budapesti közúti vaspálya ............ 383.— 387.25 + 4.25
Budapest-ujpest-rákospalotai............ 90.— 90.— — .
—
(K b.) T őzsde. Már több mint két éve, hogy a tőzsdejelen­ Salgótarjáni kőszénbánya ............ 604.— 600.— — 4—
tések nem értesíthetnek egyebekről, mint a tőzsdei forgalomban be­ Concordia-malom ............................. 290.— 290.— — .
—

állott stagnatióról. A visszahatás, melyet az értékpapirforgalom az I. Budapesti gőzmalom ... ... ... 715.— 700.— — 1 5 .-
Erzsébet-gőzmalom............................. 255.— 253 — __ 2.—
1895. év november havában keletkezett aranybánya krízis által
Luiza-gőzmalom ............................. 155.— 155.—
szenvedett, oly állandó, hogy a tőzsdék vállalkozási ereje azóta úgy­ Hengermalom...................................... 670.— 670.— —
szólván ki van merítve. A párisi és londoni hatalmas piaezok — igaz Victoriamalom...................................... 135.— 120.— - 1 5 .-
ugyan, hogy azok viselték első sorban a roppant veszteségeket — Pesti molnárok és sütők ............ 235.— 220.— —1 5 .-
 28 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. január 1.
Bécsi tőzsde:
Alig. österr. Electricitäts-Ges. ... 310.50 293.— — 17.50
Internat. Electricitäts-Ges. .......... 328.50 323.— — 5.50
Österr. Waffenfabrik ........... 306.50 289.50 — 17.—
Alpine Montan-Ges. ........... 131.50 129.50 — 2.—
Berlini tőzsde : má rk áb a n
Alig. Electricitäts-Ges. ... ........... 277.25 276.25 — 1—
Schuckert & Co.................. ........... 262.50 259.25 — 3 25
Accumulatoren-Fabrik ... ........... 187 60 185.— — 2.60
L. Loewe & Co. ... ... ... 454.— 460.25 + 6.25
Deutsche Gasglühlicbt ... ........... 720.— 704.— — 16.—

Szerk esztői ü zen etek .

W . F. Kassa. Köszönettel vettük. Jövő számban közöljük.
Érdemileg külön levélben fogunk válaszolni.

A szerkesztésért felelős : W o lf Sándor.

............................................. .................................................................................miit..............................................

B u d a p e st, VII., C sö m ö r i-ú t 109. s z .

ouss nerm. es larsa

e u u , m ,
V illam os világítási és erőátviteli beren dezések ,
távb eszélő- és távirda-berendezósek, v i l l á m ­
elektrotechnikai mérnöki iroda h á r í t ó k saját rendszerünk szerint.
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmii

ÍC l t - ( o l
Sörgöny-czim : 1? f 171 | > Giro-Conto :
E itterw erk . I v A A 1 IN X t Vr . a németbankliain-
T e le fo n sz .5 6 . őép őyár tarol Bókjánál.
A la p ítv a a T T n \ T a A la p ítv a
1848-ban Ä L i U J N Ä 1848-ban
minden kiállításon, ahol csak részt vett. csakis
arany érmekkel és díszoklevelekkel kitüntetve,
régi különlegessége gyanánt saját és kitünően
érvényesült, részben szabadalmazott szerkezet­
tel, legbiztosabb kivitelben szállít:
mindennemű
famegmunkáló - gépeket
fiirészek, hámozok, épület- és bútor-asztalosok, láda-
és hordőkészitök, zongora-és szerkezetépítők, festék-
és cserzőfagyárt-
mányok részére
(szabad. Quebracho
i'eszelögép valam int
Wieland-féle külön­
legességeket
fournirgyárak ré­
szére és a szükséges
iizemgépckct,trans-
F .W H o fm a n n
cBcZ'Ci'ncz (B'iiciiióoz.
ínissiókat, emelő-
Furnirfürész. ket stb.

K ia d ja : W o lf S á n d o r . Fővárosi nyom da, vonalzó és könyvkötő r.-t. B udapest, VI., P odm aniczky-utcza .jy.