POLYTECHNIKÄI SZEMLE
S Z A K F O L Y Ó IR A T G É P É S Z M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N IK U S O K SZ Á M Á R A .
Szerk esztik: DU BSK Y ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIMANEK EMIL, STARK LIPÓT é s WOLF SÁNDOR.
Előfizetési ára:
Egész évre — - ............. — — — ... 8 frt
Fél évre.......... ................. ................. _ 4 „
II. ÉVFOLYAM .
H ird e té se k e t fe lv e sz :
M agyarországon : a k ia d ó h iv a ta l.
A usztriában : R udolf M o s s e , Wien, S e i l e r s t ä t t e 2.
N é m e t o r s z á g b a n : R udolf M o s s e , Berlin, J e r u s a l e m s t r . 4 8 49.
Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál:
Vl Vs */4 Vs Víg
35.— IS.— 9.— 5.— 3.—
Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30°/o-kal leszállittatnak.
A boríték lapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik.
TARTALOM: Szemle. -— A helyes csigakerék szerkesztése.
Weyde J. Ferenczlöl. — Színházaink elektromos világítása. Goldberger
Ernőtől. — A szerszámaczél kezelése és edzése különös tekintettel
a gyakorlat igényeire. Hermann Mihsától. (Folyt.) — Vonatok ellen­
állása. Wittenberg I.-től. — A vasúti fővonalak elektromos üzemének
kérdése. — Levelezés. — Irodalom. — Vegyes hírek, lapszemle. —
Szabadalmi bejelentések. — Üzleti és személyi hírek. — Szerkesztői
üzenetek. — Hirdetések.
S z e m le .
(My). Egy két hét óta foglalkoztatja a műszaki
világot azon válság, mely az osztr.-magyar államvasutak
magyarországi telepeinek igazgatóságánál beállott.
A társaság resiczai és anninai telepei a legnagyobb
vasművek Magyarországon. A telepek fekvése a legjobb­
nak mondható, mert életképességükhöz szükséges nyers­
anyagot, mint fát, szenet és vasat a természet a legjobb
minőségben és legnagyobb mennyiségben a helyszínén
szolgáltatja.
Régebben a vas- és aczéltermelés, a gép-, mozdony
és vasszerkezetek gyártása a legkiválóbbak voltak s a
telep a legjobb hírnévnek örvendett.
Újabb időben azonban ezen kimagasló helyzetéről
mindjobban leszorittatott s különösen kelet felé verseny-
képessége erősen hanyatlott, holott ezen telep igazán
hivatva volna czéltudatos és teljesen korszerű vezetés
mellett egy második Serainggé fejlődni.
Az igazgatótanács végre nagysokára belátva, hogy
ezen stagnáció s a telepek munkaképességükhöz képest
csekélyebb produkeziót s az egész mű kevéssé sikeres
működésének okát azok vezetésének szervezetében,
mely úgy a legfelsőbb technikai, mint a kereskedelmi
vezetést külön-külön személyre bízta találta és bár meg­
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Megjelenik minden hónap 1-én.
Budapest, VII., Erzsébet-körut 21. sz.
Budapest, 1898 február 1. 2. SZÁM.
lehetős későn, elhatározta ezen művek önálló és egysé­
ges vezetését oly egyénre bizni, a ki első sorban a
technikai, de a mellett a kereskedelmi és társadalmi té­
ren egyaránt kiváló s erélyes vezetésre képes és nem
kételkedünk, hogy ha most még nem volna eldöntve,
rövid idő múlva az is be fog következni, hogy ezen
oldal
forint nagy műszaki telepeknek öntudatos igazgatója, okulva a
I dunagőzhajótársaság óbudai hajógyári szomorú tapasz­
talatokon, székhelyét is Resiczára fogja áttenni, mert ily
nagy művek távolbóli vezetése mindenesetre csak a
legnagyobb nehézségekkel s akkor is kétes sikerrel
végezhető.
Ezen egyéni tulajdonságokat az igazgatóság Förster
Nándor miniszteri tanácsos a magyar államvasutak gép­
gyárának igazgatójában ismerte fel s őt a vezérigazgatói
állásra megnyerni is sikerült, a mi minket annál jobban
örvendeztet, miután Förster Nándor nemcsak a technikus
gárda egyik kimagasló alakja, hanem a mellett jó ma­
gyar ember, a kire igy a magyarság szempontjából is
fontos feladat vár Resiczán.
Ez által hazánk egyik legkiválóbb, az állam tulaj­
donai képező s általa közvetlenül üzemben tartott gyár­
telepén az igazgatói állás megüresedett.
A mi nemcsak műszaki és nemzetgazdasági szem­
pontból, hanem azért is, jogosan vagy jogtalanul, elő­
térbe kerül, mert alig lesz az államháztartásban hivatal­
nok, a kinek javadalmazása ezen igazgatói állás jöve­
delmével felérne.
Ez állásra, már az utóbbi körülményből is érthetően,
mint értesülünk a legkülönfélébb elemek pályáznak,
technikusok, jogászok különféle képzettséggel, előtanul­
mányokkal és múlttal s úgy látszik a legkülönfélébb
befolyások lesznek érvényesítve e nagy koncz el­
nyerésére,
Ki lesz a szerencsés, a ki ezen oly felelősségterhes
s az ország iparára, az államvasutakra nézve oly fontos
instituczió élére fog emeltetni, azt persze most még ném
tudjuk, de hisszük, hogy ezen állás, mely hazánkra
nézve épen most, midőn a szocziális kérdés mindinkább
nagyobb és nagyobb erővel lép előtérbe, csakis leglelki­
ismeretesebb tanácskozások és megfontolások után lesz
betöltve és csakis az egyén belső értéke, tehetsége és
képzettsége fog érvényre jutni, miután itt közvetlenül az
 30 POLYTECHNIKA! SZEMLE
állami életnek egyik legfontosabb ágazatában cselekvő
tevékenységre van szükség.
A dolog természeténél fogva nélkülözhetetlen és
fő kelléket kell képeznie a műszaki és különösen a kiváló
gépészeti szakismeretnek, azonban a mellett határozott
egyéniségre, erős, öntudatos és kiváló tapintatos kézre
van szükség, mert csak e mellett remélhető, hogy ezen
az utolsó években oly annyira fejlődő és a műszaki
világ, előtt elismert gyárak hírneve továbbra is fentar-
tassék s mintaképül szolgáljon.
Ha egy ilyen épp annyira műszakilag képzett és
igazi állambölcs egyéniség nem volna található, komolyan
fontolóra veendő, vájjon, a magában véve bizonyos
értelemben anomáliát képező viszony, hogy az állam
maga, a magán iparral szemben, mint gyáros és versenyző
szerepel, továbbra is egészben vagy részben fentartható-e ?
Csakis feladatának teljes magaslatán álló egyéniség
képes eme nagy szabású vállalatokat úgy vezetni, hogy
azok az ország gépiparát ne károsítsák, de támogassák. Meg
kell vallanunk, hogy a mostani vezetést, illetve a vállalat
üzleti politikáját — minden kitűnősége és a fényes ered­
mények daczára — sem tartottuk nemzetgazdasági szem­
pontból kielégítőnek. Ezen vállalatokból eredő haszonnak
semmi esetre sem szabad direkt haszonnak, hanem csak
indirektnek lenni. A direkt haszon után való törekvés,
mást mint a magán vállalatokkal való versenyzést és
igy ezeknek, mint gyengébbeknek az elnyomását sokszor
megkárosítását nem vonhat maga után. Hogy pedig ez
nemzetgazdasági szempontból mily káros, alig szorul
bizonyításra. Az államgépgyárat az államnak soha sem
szabad a magángyárakkal szemben protegálnia, előnyben
részesiteni. Az államgépgyárnak hivatása, hogy úttörő
legyen, hogy a nehezebb feladatokat vállalja magára,
hogy olyan gyártási ágakat folytasson, melyek, ha nem
is jövedelmezők, de az ország ipara, kereskedelmére és
őstermelésére bírnak nagyobb fontossággal, de soha se
konkuráljon magán gyárral ott, a hol a közgazdasági
érdek azt meg nem kívánja.
Nem akarunk mi ezen utóbbi kérdéssel itt bővebben
foglalkozni, azonban kötelességünk volt erre legalább
reá mutatni, annál is inkább, miután a kérdéses igazgatói
állás betöltésénél nagy fontossággal lesz a tárgyalásoknál
élesen körvonalozni azon működési határt, melyek az
állam által űzött gépgyárnak, az államnak helyesen fel­
fogott érdekében, túllépni nem szabad, annál is inkább,
miután a múltban, fájdalom, nem egyszer ezen határ
nem csak érintetett, hanem érzékenyen túl is lépetett.
A gépipar hazánkban úgyis rendkivüli nehézségekkel
küzd s a; financziális műszaki és munkás viszonyaink
sem annyira fejlettek, mint a velünk versenyző osztrák
és- külföldi/gépiparban, úgy, hogy a magángyárosok úgy
is sok tekintetben maguk is úttörő munkát végeznek,
ámde ezen úttörő munkásság az államgépgyár feladata
1898. február 1.
kell, hogy legyen, melynek az utat addig kell és szabad
egyengetnie, a mig biztosítva nincs az, hogy a jól ki­
tűzött irányban már a magán vállalkozás is, közelebb
hozhatja a czélt: az ország közgazdasági fellendítését.
Ha az állam vállalata még ezután is megmarad az élő­
munkáit utón, úgy egyrészt a magánvállalkozásnak áll
útjában, azt gátolja előre haladásában, másrészt elmulasztja
uj utak feltárását, a melyeken a gazdasági fejlődés újabb
tereihez lehetne jutni.
így tehát látjuk, hogy ezen állás betöltésénél az,
ki hazánk gazdasági fellendülését szivén viseli, nem azt
kérdi, hogy ki lesz a szerencsés, ki ez állást '[elnyeri,
hanem vájjon lesz-e a magas kormány oly szerencsés,
hogy ezen állásra megfelelő egyént talál és vájjon képes
lesz-e ama tarka társaságnak legkülönfélébb befolyását,
a mely ezen állás után törekszik, sikeresen legyőzni ?
A A szabadkai kombinált vasúti és világítási telep leírásából,
a melyet lapunk januáriusi számában közöltünk, a nyomdász tévedé­
séből kimaradt egy széljegyzet, a melynek tartalmát most pótlólag
közöljük. Ebben a széljegyzetben a czikk Írója konstatálta, hogy
a közölt áramgörbéket dr. Floor Mór munkatársunk vette fel valamint
ő határozta meg az üzemnek napokig tartó megfigyelése után a ki­
egyenlítő akkumulátortelep elemszámát az üzem különféle stádiumának
megfelelőleg és egyáltalában ő szervezte az egész kombinált üzemet.
*
A világ minden nagyobb városában kötelezőleg hozták be
a színházakba az elektromos világítást, elismervén ezzel annak
nagyobb tűzbiztonságát. A színpadi technikusok a hatósági kény­
szernek nagyon szívesen engedtek, mert az elektromos világítással
oly tündéries és hangulatos hatásokat tudtak elérni, a melyekről az
előtt nem is álmodhattak. De az elektromos világítás behozatala még
a színpadi irodalomra is hatott ki; a szindarabtermelés két végsősége,
a mesedráma az egyik oldalon és a tündérballet a másikon, elektromos
világítás nélkül nem is keletkezhetett volna.
Magyarország vidéki színházai is egymásután rendezik be az
elektromos világítást. Ez okból jó szolgálatot vélünk tenni főképpeu
vidéki városi mérnökeinknek, midőn Goldberger Ernő kartársunk
tollából egy a színházak elektromos berendezéseit tárgyaló czikket
közlünk lapunk e havi számában.
*
□ Az elektrotechnika fejlődésével ma lépten-nyomon találko­
zunk elektromotor által hajtott szerkezetekkel. Ámde az elektromotor
fordulatszáma rendszerint jóval nagyobb, mint az általa hajtandó gépé.
Napirenden van tehát a mai konstrukteur előtt fordulatszámot lénye­
gesen redukáló szerkezetek előállítása. Ezen czélra mintegy önként
kínálkozik a csigakerék, mely egyszerűsége mellett is nagy reduk-
cziókat enged meg. Ha a csigakerék általánosabb elterjedését rossz
hatásfoka gátolta, csak természetes hogy törekednek ezen hatásfok
javítására s ma már tényleg elértek egyes kiviteleknél egészen 78°/o
hatásfokot. A csigakerék jósága — eltekintve az anyag minőségétől
— főleg a szerkesztés és kivitel pontosságától függ. Nagyon időszerű
jó szolgálatot tesz tehát Weyde J. F. munkatársunk, a midőn mai
számunkban oly szerkesztési módot közöl, mely Amerikában általá­
nosan használatos, azonban nálunk még alig ismeretes, habár egy­
szerűsége mellett a pontos kivitelt is megkönnyíti.
 1898. február 1. POLYTECHNIKAl SZEMLE
A helyes csigakerék szerkesztése.
oki. mérnök, tanártól.
A gyorsan forgó elektromotorok általi hajtásnak
általános elterjedése folytán megint nagyobb figyelmet
fordítanak a csigakerék pontos szerkesztésére, mert a
kísérletek bebizonyították, hogy teljes geometriai pontos­
sággal szerkesztett ily csigakerék-áttétel tényleg nem
csak nem előnytelen, de sőt igen jó hatásfokkal működő
mechanizmus.
Ha ilyen csigakerék fogait a marógépen oly maró­
val állítjuk elő, mely az alkalmazandó csiga-csavarhoz
teljesen hasonló, akkor csakugyan helyes csigakereket
fogunk nyerni, csak hogy ezen eljárás igen költséges
és ennek következtében nagyobb kerekeknél már alig
keresztülvihető. A költséges berendezés köti a szerkesztőt
a már meglevő alakokhoz és bénítja a szabad alakítását.
Végre elveszi a maratás a kemény tartós és felületes
fényesités után igen sikamlós öntési kérget a fogak profil­
jairól, a mi szintén csak hátrány.
Ezen okokból az angol szerkesztők előnyben része­
sítik az oly csigakerekeket, melyek helyesen szerkesztett
famodell szerint öntve vannak, és Amerikában és Angol­
országban régóta divatos egy oly szerkesztési eljárás*,
mely a kontinens gépgyáraiban tudtommal még isme­
retlen, és mely szerkesztés a nálunk használatos kézi­
könyvekben (Reuleaux, Uhland, Grove, Lolling stb.
I Weissbach csak felemliti]) nem fordul elő, holott ez az
Angolországban általánosan elterjedt »Unwin«-féle**
kézikönyvben részletesen le van irva. Ezen leírás alapján
akarom e szerkesztési módot megmagyarázni, melynek
általánosabb alkalmazását melegen ajánlani lehet. Ha a
szerkesztő ezen eljáráshoz hozzászokott, mely csakis a
legelső alkalmazásnál látszik bonyolódottnak, akkor csak­
hamar kitalálja az u. n. ügyességi »fogásokat«, melyek
neki gyorsabb előrehaladást lehetővé tesznek.
A mintaasztalos is hamar megtanulja a szükséges
5 vagy 6 sablon ügyes alkalmazását, melyele szerint
azon néhány darab fogmintát előállíthat, mely azután a
különféle alkalmas mintázógépek segítségével a teljes
kerék-modell, illetve a homokminta előállítására szolgál.
Az ilyen csigakerék fogának egész szélességében
geometriai pontossággal érintkezik a csigával, a mint ezt
a szerkesztési eljárás megfigyelése után azonnal be
is látjuk.
A nálunk szokásos mód szerint megszerkesztjük
a csiga fogprofiljait egy közepes metszetben mint fogas-
rudat, és a vele érintkezésben levő csigakerék fogprofil­
jait szintén ezen közepes metszetben mint ezen fogas-
rudhoz illő homlokkerék-fogat. Ezzel tényleg ezen közép­
síkban helyes geometriai viszonyokat értünk el, és ez
az angol módnál is a legelső alakot adja (2. ábra OP
* M. Brigss-tol Philadelphiában
** »The elements o f machine design« by W. C. Unwin, London,
Longmans, Green & Co (Textbooks of Science serial).
31
(Minden jog fentartva.)
metszet). A csigát rendesen mint egyenes-oldalú menettel
biró csavart, a kerékfog közép-profilját tehát mint hozzá
illő volvens-ivet szerkesztjük; de az eljárás semmi
nehézséggel cyklois-profillal biró csigafogakra is alkal­
mazható.
Ha a kerék most igen keskeny, lapos volna, akkor
elegendő ezen egyetlenegy profillal a csavarvonalhoz
érintőlegesen az egész fog hosszát alakítani; ha azon­
ban a kerék fogaival a csigát kerületének bizonyos
részében (kb. Vedében) átfogja, a mi a csekélyebb
felületnyomás és kopás miatt előnyös, akkor igen
hamis geometriai viszonyokat nyerünk az olyan met­
szési síkokban, melyek a kerék körlapjához párhuza­
mosak, de át nem mennek a csiga geometriai tengelyén,
szóval oly metszési síkokban, a melyek e középmet­
szethez párhuzamosak. Hogy pedig ezen síkokban is
helyes érintkezést nyerjünk, arra szükséges azokban a
csigakerék fogainak különböző profilokat megadni, és
ezen profilalakoknak geometriai felkeresése képezi a le­
írandó eljárásnak főtárgyát.
Messük p. o. a csigát egy AB (1. ábra) sík szerint,
akkor csavarmenetei ezen metszetben igen sajátságos
alakú profilokat fognak mutatni ab c d e, melyek a közép-
síkbani a ß y ő (2. ábra) metszetben mutatkozó profilok­
hoz többé nem is hasonlítanak és melyek a régi osztó­
vonalhoz képest el vannak tolva.
A csigának ezen a b c d e metszésbeli fogprofiljai­
hoz tényleg csakis developpálás (lefejtés) által találunk
helyes alakú kerékfogakat.
Ismeretes ugyan, hogy ezen metszési profilok ha
a csiga forog, nem változnak alakjukra nézve, hanem
csak e metszési síkban oly módon haladnak előre, mintha
ily profilú fogakkal ellátott fogasrud egyenletesen előre­
haladna. Ha tehát a fogasrud profiljait átlátszó másoló­
papirosra rajzoljuk és ezen átlátszó rajzot egyenletes
apró részekre osztott osztóvonalával a csigakerék épp
ily részekre osztott osztókörén érintőlegesen lefejtjük
(developpáljuk), [2 . ábra alsó alakja] akkor ezen lefejtés
által azon tereket határozzuk meg, melyek a kerék és
a fogasrud viszonylagos (relativ) mozgásánál a fogasrud
fogai által pályáikon igénybe vétetnek; ezen tereknek
ezen eljárás által pontosan meghatározott alakjai között
üresen maradó hézagok tehát a kerékfogak által pontosan
kitöltendők, ha folytonos érintkezést akadálytalan moz­
gékonyság mellett igénylünk. Ily módon meg vannak
határozva a metszési profilhoz illő kerékfogak profiljai,
melyek azután a hegyes körzővel kikeresett körívek által
lesznek pótolva. A kerékfog egyik oldalán, a tetején és
a hézag fenekén azonban csekély hézagot hagyunk.
Ezen eljárást a legnagyobb geometriai pontossággal
végezzük és még egynéhány olyan metszési síkokban
(AB 1. ábr., CD 2. ábr., E F 3. ábr., G H 4. ábr.) ismétel­
jük, melyek a középsíkhoz párhuzamosak.
Ez által nyerjük a csigakerák egy tógának a ke-
32 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. február 1.

1. Úb. 2. áb.
1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 33

4. áb.
 34 P01 ^TECHNIKAI SZEMLE 1898. február 1.

resztmetszeteit és ezen keresztmetszeteknek relativ hely­
zeteit ; ezek segélyével egyszerű mértani feladat a csiga­
kerék egyik pontos fogának merőleges felülnézetét (5. ábr.
II. alakja) kiszerkeszteni. De könnyű ezen metszési
ábrákat beburkoló idomszereket (sablonokat) is elkészí­
teni (5. ábr. AB, EF, OP, GH, CD), melyeknek segé­
lyével a mintaasztalos egy kerékfogat pontosan elkészít­
het, hiszen az egyes metszeteknek viszonylagos távolságai
és oldaleltolásai a fog középpontján K átmenő RO sugár­
hoz képest a rajz által meg vannak adva. Ezen egyik
(egyszerű, esetleg kettős mintamérték szerint) elkészített
fog szolgálhat p. o. czinkfogak öntésére is, melyek aztán
a faminta alapkorongjára ragaszthatok, vagy pedig a
mintázógép számára szolgálnak.
Ha a csigakerékfogak homlokai nem párhuzamosak
a kerék lapjaihoz, hanem ha azok a csigacsavar tenge­
lyére sugárirányban állanak, akkor még szükséges ezen
homlok-profiloknak alakját meghatározni. Ez könnyű
mértani feladat, ha a homlokfelületek által képzett kúp­
nak palástfelületét az egyenes síkba kifejtjük, amint kúp-
kereknél szokás megtenni. (5. ábr. I. alak IK.)
Ezen lefejtésben látjuk a foghomlokot valódi alak­
jában, melynek szélességeit a kerék keresztmetszetéből
kiveszszük azon vonal pontjai mellől, melyekben e kúp­
felület (illetve az érintő síkja) a^fog oldalfelületének egyes
csavarvonalait metszi.
Ezen rajzolási munka pontosságot és időt igényel,
de az elmélete gyorsan elsajátítható és mégis (főleg
nagyobb csigakerekeknél) sokkal gyorsabban és olcsób­
ban vezet czélhoz, mintha először a csigának meg­
felelő csavaralakú aczél-marófejet készítünk, melynek
edzése mindig igen kényes kérdés marad és melynek
helyes alkalmazása szintén nem csekély feladat. Jól
vezetett gépgyárakban pedig már régen kimondták, hogy
előnyösebb a kényes kérdéseket inkább az irodában
megoldani, mintsem a műhelyben. A nálunk eddig divatos
csigakerék-készitésnél pedig az irodának vajmi kevés
érdeme van, annál több gondja pedig a műhelynek.

Színházak elektromos világítása.

Ha valahol helyén van az elektromos világítás, úgy A hatásvilágitásnak, a mint azt a darab megkívánja,
J
az a színházakban van, hol az minden más világítási folytonos és lassú átmenetekben kell megtörténnie, de
nemmel szemben, tekintve annak különös szabályozható- [ előfordulnak hirtelen változatok is. Hogy mindezen itt
ságát és tűzbiztonságát előnyben részesítendő. felsorolt követelményeknek meg lehessen felelni, a szín­
A színházi világitás nem csak arra való, hogy az házak világításához különös berendezések szükségesek,
est beálltával a nap fényét pótolja, de egyszersmind arra melyeknek leírása és ismertetése képezi jelen czikk
is, hogy a jelenetekhez alkalmazkodva a nézőben a czélját.
helyes képzeletet is felkeltse. A színház egyes helyiségei a czélnak megfelelően
A modern színészetnél nemcsak a színésztől kívánják, kell, hogy kivilágittassanak. A bejárat, előcsarnok (foyer),
hogy játéka élethű legyen, hanem egyszersmind környe­ lépcsőház fényes világítást igényelnek. Közönséges minden­
zete, a díszletek, az összes kellékek, tehát a világitás is napi világítással ellátandók a mellékhelyiségek, öltözők,
a valóságot megközelítve állíttassanak a néző elejébe. ruhatárak. Ezen helyiségek állandó világítással bírnak
De tovább menve a természetesnél még ragyogóbb, és igy külön elbírálás alá nem kerülnek és erre nézve
sőt mesés hatásokra is lehet szükség, melyekre az ugyanazok a szempontok mérvadók, melyek díszesebb
elektromosság különösen alkalmas. épületek belsejében létesítendő berendezéseknél előfor­
Képzeljünk egy jelenetet a szabadban, mely nappal dulnak. Természetesen igen nagy figyelem fordítandó a
játszik; lassankint beáll az alkonyat és a lenyugvó nap tűzbiztos installatióra, melynek azonban a megfelelő
sugarai vöröses fényt árasztanak a tájra. Az alkony csínnal is kell párosulnia.
színe azonban nem is mindig vörös, — lehet az sárga Ezzel áttérhetünk a nézőtér és a színpad világí­
vagy ibolyás színű is, -— a festők az ilyet »hangulat­ tására. Ez a két helyiség a legfontosabb és ezek világí­
nak nevezik. A modern színpadi technika tehát meg­ tására is fordítandó a legnagyobb gond. A nézőtért első
kívánja, hogy ily változatokat előlehessen idézni. Az sorban az eddigi szokásnak megfelelően egy nagy csillár
alkonyainál a fénysugarak erőssége mindinkább gyengül világítja; kiegészítésül minden emelet erkélyein fali
és végre beáll az est, a sötétség birodalma, a láthatáron karokon alkalmazott izzólámpák szolgálnak. A czél,
felkel a hold, a jelenetre kékes-zöld szint árasztva, vagy melyre itt törekednünk kell, az, hogy a fény minél
pedig sötét fellegek borítják az eget és czikázó villámok egyenletesebb és nem annyira kápráztató, mint inkább
hasítják át a levegőt. Ilyen és hasonló jelenetek mindig meleg tónusú legyen. Azért az izzófény a legalkalmasabb
előfordulnak a színpadon. A technika törekedett ezen erre a czélra és az ívlámpák alkalmazása a nézőtér
hatásoknál a természetet minél hűbben utánozni, nehogy belsejében lehetőleg kerültessék. A ívlámpák rideg fényt
az illúzió helyes előidézése helyett nevetséges hatást árasztanak, mely a szépnem arczszinét rossz világításba
szüljön, a mi kritikus közönségnél csakhamar elérhető. helyezi. A nagy csillárt el is lehet hagyni, mert ha túl­
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
ságos nagy, a karzati közönséget a látásban aka­
dályozza.
Helyette az oldal világítást kell intenzivebbé tenni
és a menyezeten könnyen hozzáférhető subtilisabb
világítási testeket alkalmazni, a mi a menyezet architek­
túrájához igen szépen hozzáilleszthető. (A pécsi színház­
ban nincs csillár, ott azonban a világítást a menyezetről
lelógó ívlámpák eszközük.) A nézőtéren a világítás csak
a játék előtt és a felvonások között működik teljes
erejében, a felvonások alatt pedig lefokozzák, sőt alkalom-
adtán egészen megszüntetik. Azért a berendezést úgy
eszközük, hogy a csilláron levő izzólámpákat 2, sőt 3
áramkörre osztják, az egyes emeletek lámpáinak szintén
külön-külön áramkört adnak, melyekbe változtatható
ellenállásokat kapcsolnak és így a lámpák fényerejét
szabályozhatóvá teszik.
Az említett áramkörök vezetékei egy kapcsoló-
táblához vezetnek és onnét a szabályozható ellenállások­
hoz, vagy pedig egy különös készülékhez, a központi
fényszabáfyozóhoz, mely készülék rendesen a proscenium-
fal mögött a színpadon, vagy pedig a színpad alatt a
1. ábra.
súgó mellett van elhelyezve. Ezen készülékkel szabályoz­
zák egyszersmind a színpadi világifást is.
Hogy a színpad egyenletes és hatásos világítása
lehetővé váljék, szükséges a színpadot bizonyos részekre
osztani, mely részek külön-külön és pedig felülről és
oldalról hosszban kiterjedő világitó testekkel világíttatnak.
A részekre való beosztás a részletek kezelése végett is,
már régibb idők óta létezik.
Megkülönböztetjük ezek szerint: 1. a szoffitákat,
a melyek a fényt felülről levetítik; 2 . a kuliszszaáillvá-
nyokat, a melyek a fényt oldalról vetítik; 3. a rivalta,
a mely a színpad legelején a padozaton ívalakban foglal
helyet; 4. mozgóállványokra helyezett világítótestek, a
melyek szükség szerint arra a helyre állíthatók, hol
éppen nagyobb fényszükséglet van.
Ezen világítótestek hosszúságban kinyúló egyszerű
vázakból állanak, melyekbe arra való foglalványokba izzó­
lámpákat lehet dugni. Az izzólámpák mögött fehérre
mázolt pléhreflektor vonul végig, mely a fényt a kívánt
irányba vetíti.
Az 1. számú ábra egy szoffitát mutat. A szoffiták
drótkötél és csigák segélyével feljebb és lebocsáthatók
és hosszuk a színpad szélességéhez alkalmazkodik. Elől
35
az izzólámpák védésére sodronyhálóval vannak ellátva.
A szinváltozatok előidézésére többféle színű izzólámpá­
kat alkalmaznak, melyek a szoffltában ugyanazon sor­
rendben ismétlődnek. A rendes világításra természetesen
a fehér izzófény, a szinváltozatokra azonkívül rendesen
még kétféle szint alkalmaznak és pedig rendesen a
vöröset és kéket, az utóbbi helyett néha a zöldet is.
A lámpák alkalmazásának ezen rendszerét hármas lámpa­
rendszernek nevezték el, ellentétben, a régi egylámpás
rendszerrel, hol csak fehér lámpák voltak' és a szinhatá-
sokat forgatható színes üvegekkel idézték elő. A hannoveri
királyi színházban az említetteken kívül, még sárga szinti
lámpák is vannak. A kulissza-lámpák és a rivalta,
hasonló elvek szerint vannak elrendezve. A 2-ik számú
ábra a rivaltát, a 3-ik ábra egy mozgó állványt tüntet
elő, mely hajlékony kábelek és az úgynevezett kapcso­
lási tokok segélyével a vezetékhálózathoz kapcsolható.
Ezen tokok rendesen a színpad alatt vannak és
kis csapóajtók kinyitása által válnak hozzáférhetőkké.
A hármas lámparendszernél minden világitól test­
hez 3 drótvezeték és egy közös visszavezeték, tehát
2. ábra.
összesen 4 drót vezet, melyeket többnyire egy közös
tömlő foglal össze; ezeknek természetesen a lehető leg­
jobb szigeteléssel kell birniok. Különösen a mozgó
testeknél fontos ez, miután a vezetéktömlők ide-oda
hurczolása által a szigetelés könnyen megsérülhet és
ezáltal zárlat keletkezhetik. Épp úgy, mint a nézőtér
vezetékei, a színpadi vezetékek is a központi szabályozó­
ban összpontosulnak.
A központi fényszabályozó már most arra szolgál,
hogy vele az egyes lámpakörök fényerejét szabályozzuk,
úgy a mint azt a színpadi hatások megkövetelik, továbbá
a színváltozások is innét legyenek kormányozhatok és
mindez úgy legyen elérhető, hogy lehetőleg egy személy
végezze azt el.
A fényerősség szabályozása rendesen úgy történik,
hogy az illető áramkörbe több-kevesebb ellenállást csa­
tolunk. Ezen ellenállások' beiktatása igen finom foko­
zatokban kell hogy történjék és ne lökésszerűig.
A feszültség változása 2 voltnál nagyobb fokozatokban
ne történjék, különben a szemre zavarólag hat.
Jobbfajtájú szabályozóknál egész 100 fokozatig is
mennek egy ellenállásnál. Az egyenáramra berendezett
modulátorokban az ellenállások rendszerint vas vagy
 36 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. február 1.

nikkelindrótból készülnek. A drótot keretekre vagy csévékre

gombolyítják; az egyes tekercsrészekből drótvégek ága-
zódnak el, melyek egy kommutorszerűleg lemezeit érintő­
felülethez (kontaktushoz) vezetnek. Ez utóbbin egy kefe
csúszik végig és igy a lámpakörbe többkevesebb ellen­
állást csatol. A csuszókefe mozgatása sokféleképpen
eszközölhető.
Minden nevesebb gyár készít ily szabályozókat,
melyek a mozgató mechanizmust annyiféleképpen oldják

3. ábra.

meg. Főbb vonásokban az elrendezés a következő:

Miután a színpadon magán kevés a hely az ellenállások
elhelyezésére, azok rendesen a sülyesztőkbe vagy a
zsinórpadlásra kerülnek. A mozgató szerkezet azonban
rendesen a színpadon foglal helyet. Az összeköttetést a
kettő között drótkötelek közvetítik; a színpadi techniká­
ban a zsinóroknak amugyis nagy szerep jutott. A kötelek
és velük együtt a mozgókontaktusok sulyok által vannak
egyensúlyozva és kézi fogantyúk (emeltyűk) által hozat-
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 37

nak mozgásba. Nagyobb színházban minden világító ülnek. Minden emeltyű tetszésszerint a tengelyhez rög­
tárgy minden szine (szoffita, rivalta stb.) kap egy külön zíthető, úgy hogy több emeltyű egyszerre is elmozdítható.
emeltyűt. Ezek az emeltyűk egy közös tengelyen foglal­ Az ábrából könnyen kivehető, hogy ha az emeltyűket
nak helyet és mindegyik a czélnak megfelelően egyenként lefelé mozgatjuk, a kénesős edények az alkalmazott
vagy alkalmas kapcsoló szerkezetek (kilincsek) segélyével csigák következtében felfelé huzatnak és megfordítva.
egyszerre több vagy mind az emeltyű hozható mozgásba Ezen szabályzónak az előbb említettekhez képest az az
és ennek folytán minden lámpacsoport egyenként vagy előnye, hogy nincsenek kopásnak alávetett kontaktusai,
több lámpacsoport együtt szabályozható és igy a nézőtér továbbá csekély kézmozdulattal nagy változatokat lehet
vagy színpad világítása részekben vagy egészen egyszerre elérni. Fődolog azonban, hogy a kén esősedények rend­
fokozható vagy elsötétíthető. Az egyik színből a másikba ben tartassanak. Ilyen szabályozók Ganz és társa által
való átmenet úgy történik, hogy az egyik szint lassanként számos színházban alkalmaztattak, igy Rómában több
eltüntetik, a másikat pedig ugyanazon mértékben fokozzák. színházban. Rigában, Odessában, Montevideoban stb.
Azért kisebb színházakban, hol a költségeket kímélik, Az izzólámpákkal előidézett hatás-világitáson kívül,
2 színhez csak egy ellenállást használnak. Egy ily még említést teszek a Volta-ív által előidézett hatások­
szabályozót a kecskeméti színház leírásával fogok ról. Ezek rendesen egy 12—20 amperes kézireflectorral
ismertetni. idéztetnek elő, melyet egy állványra helyeznek és kézzel
Az ellenállások változtatására Ganz és Társa czég szabályoznak. Az általuk előidézett intenzív fény különös
nagyobb szabályozóinál csúszó kontaktusok helyett kén­ hatásokra való, mint azok pl. balletek, serpentintáncz,
esővel megtöltött edényeket alkalmaz, melyekbe az ellen­ szines szökőkút megvilágitásánál szükségesek. A színes
állások drótvégei bemerülnek. Ezen drótvégek ferde hatásokat itt forgó szines üveg- vagy gelatinlapok által
sikban végződnek. Már most, ha a kénesős edény emel­ érik el.
tetik vagy sülyesztetik, több-kevesebb ellenállás rövidre Minekutána igy általánosságban a színházak világí­
záródik és ezáltal a lámpák fényesebben vagy homályo­ tását vázoltam, befejezésül a kecskeméti színház beren­
sabban fognak égni. A 4-ik ábra a budapesti nemzeti dezésével akarok kissé részletesebben foglalkozni. Nem
színházban felállított modulátort ábrázolja. Erős A vas­ csak a fővárosban, hol nemrég két uj színház épült fel,
keretre B farámák vannak felállítva, melyekre a vas- hanem a vidéken is emelkednek Thalia istennő templomai,
drótból készült ellenállások vannak felgombolyítva. Ösz- így Kecskeméten is tavaly szentelték fel a művészetnek
szesen 26 keret és ugyanannyi C kénesős edény van szánt csarnokot. Fellner és Helmer épitészek tervezték
alkalmazva. és a villamos világítást a Ganz és társa czég rendezte
Hármas lámparendszerre lévén berendezve, 3 ten­ be. A 600 nézőre számított színházban a fényelosztás
gely D van alkalmazva, melyeken az egyes szinek emeltyűi a következő:
1 . Jobboldali rivalta 3 X 20 (háromszinű) szabályozható 16 gyertyafényű izzólámpával
2 . Bal » » 3 X 20 » » 16 » »
3. I. szoffitta 3 X 19 » » 16 » »
4. II. » 3 X 19 » » 16 » »
5. III. » 3 X 19 » » 16 » »
6. IV. » 3 X 19 » » 16 » »
7. 6 drb kulisszaállvány á 3 X 8 » » 16 » »
8. 2 drb mozgó » á 12 fehérszinű » 16 » »
9. Színpadi helyiségek földszint 36 » áll. fényerejű 16 » »
» I. em. 39 » 16 » »
» II. em. 25 » » 16 » »
1 0 . Sülyesztők 4 » » 16 » »
1 1 . Kapcsoló-táblánál 2 » 16 » »
1 2 . Zene 26 » 16 » »
13. Nézőtér földszint 18 » szabályozható 16 » »
14. » I. em. 27 » » 16 »
15. » II. em. 32 » 16 »
16. Nagycsillár I. áramkör 36 » » 16 » »
17. » II. » 48 » » 16 » »
18. Földszint folyosó és lépcső 18 » áll. fényű 16 »
I. emeleti » » « 30 » » 10 » »
II. » » » « 16 » » 10 » »
19. Csarnok (foyer) 2 0 » » 1 0 » »
2 0 . Zsinórpadlás 7 » » 10 » »
2 1 . Pinczehelyiségek 24 » » 10 » »
22. Vészvilágítás 45 » » 5 5 »
23. Reflektor a színpadon 2 drb
24. Ivlámpa a színház előtt 2 drb.
A színház világítása a városi központi váltakozó világításra egy Tudor-féle akkumulátortelep szolgál. Az
áramú telephez van kapcsolva. A pinczehelyiségben el­ akkumulátortelepet egy Ganz-féle egyenáramú dynamó
helyezett transzformátorok a 2 0 0 0 voltos primáráramot tölti, melyet egy egyfázisú váltakozó áramú (Fe 5 jegyű)
100 voltos szekundarárammá alakítják át. A szükség­ induktiós motor hajt. Ezen motor 1200 fordulat mellett
38 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. február 1.

-W -
5. ábra.

-o
4 2 3

l— L

-■■■+ >-1
7. ábra.
 8. ábra.

Goldberger: Színházak elektromos világítása. 9. ábra. Polytechnikai Szemle II. évf. 2. sz.
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
3 tényleges lóerőt fejthet ki, mig az egyenáramú dynamó
1500p. fordulat mellett 140 volt X 12 ampére-nyi munka­
bírású. Ezen berendezésnél egy önműködő kapcsoló esz­
közli a vészvilágítás becsatolását, ha a rendes világítás
bárminő ok miatt megszűnnék működni. A vészvilágítás
lámpái természetesen az akkumulátoroktól kiinduló külön
vezetékkel bírnak. A vezetékberendezés oly módon van
létesítve, hogy minden terembe, valamint a nagy csillár­
hoz két áramkör vezet és igy el van érve az, hogy ha
egyik áramkör az ólom kiolvadása folytán megszakittat-
nék, a másik azért még világíthat. A főáramelosztó-tábla
a színpad jobb oldalán a prosceniumfalon van elhelyezve
és ugyanott áll a Bahr-féle fényszabályzó is.
Ezen szabályozó mindenütt alkalmazható, hol szűk
a hely és a költségekkel takarékoskodni kell. A szabályzó
16 ellenállást képező oszlopból áll, melyek közül 6 csak
a fehér fény (A), a többi (Mx) a színes fény változataihoz
használtatik. Az ellenállásoszlopok szerpentinkőből álla­
nak, melyeknek vésett hornyaiban egy kb. 1 2 0 m. hosszú
és a lámpa számnak megfelelő vastagságú nikkelindrót
fekszik. Ezen drót alul és felül egy-egy fémgyűrűben
végződik (F és G), a mely fémgyűrűkkel az oszlopok
a szekrénybe beszereltetnek. Az oszlop előtt egy vele
egyenlő .magasságú, meredek menetekkel ellátott csavar
áll (D), melynek felső végéhez egy forgattyú van erősítve.
Ezen csavar forgatása által a reá húzott anyát és ezzel
együtt az E fémkefét fel és le lehet csúsztatni. A for­
gattyú alatt van az F csigakerék, mely ug3mncsak az
előtte ágyazott vízszintes csavar (G) által forgásba hoz­
ható. A készülék több. ily csavarja egy közös tengelyen
ül, a melyet két kézi kerékkel (H) el lehet forgatni.
Minden egyes oszlop forgattyúján betétek vannak (I),
melyek a csigakerék fogaiba betehetők, úgy, hogy minden
forgattyú, a melynél a kapcsolás ezen módja keresztül
van vive, a kézi kerék által egyszerre elmozdítható.
m
Azonkívül van minden oszlopnál egy mutató készülék
N, mely minden időben a bekapcsolt ellenállást mutatja.
A készülék hátfalára emeltyűs iktatók vannak oda erő­
sítve, melyekkel a világitó testek be- és kikapcsolását
valamint szinváltoztatások eszközölhetők.
Az 5-ik ábrában A-val jelzett oszlop szinváltoz-
tatásra van berendezve, az áramnak útja a 6 . sz. ábrában
van kitüntetve. E szerint az áram a kapcsoló tábla
egyik sarkú fővezetékéből kiindulva L vezetősínbe jut,
onnét az E csúszó kontaktuson át a nikelintekercsbe,
F gyűrűből R t fémsínbe és ha 0 emeltyű ezen sínre
van téve, O-n és P szoritón keresztül a fehér lámpákba,
onnét a közös vezetéken M-en keresztül vissza a kapcsoló-
tábla másik sarkú fővezetékéhez. Az áramnak egy másik
ut is nyílik u. i. E keféből G1 gyűrűn keresztül i?r b e ;
ha már most vagy az Ox vagy pedig az 0 2-vel jelzett
emeltyű van R % sínre kapcsolva, a vörös vagy a zöld
lámpák jönnek működésbe. A kezelés már most a követ­
kező: ha lassan akarunk világosságot csinálni, pl. a nap
felkeltét utánozni, akkor az E kefét lecsavarjuk az oszlop
alsó végére (ekkor a mutató 1 2 0 -on áll), az O emeltyűt
azután R t sínre kapcsoljuk. Ha ez megtörtént, az E
kefét lassan felfelé csavarjuk, miáltal az áramkörből
mindinkább több ellenállást kapcsolunk ki és ennek
következtében a lámpák világosabban fognak égni.
A mutató ezen műveletnél lassan közeledik az 1-hez.
Ha ezen állásból holdvilágra akarunk átmenni, az emeltyűt
kékre állítjuk és a csuszókefét lefelé mozgatjuk.
Az 5-ik ábrában A r e1 jelzett oszlop csak fehér
fény szabályozására szolgál. Az áram útja a 7-ik ábrában
van kitüntetve. Itt az áram a kapcsolótáblától egyenesen
az R í emeltyűbe megy. Az 1-ső számú gombnál a lámpák
ki vannak iktatva ; ha az emeltyűt 2 -re állítjuk, az egész
ellenállás be van kapcsolva, tekintet nélkül, hogy hol
áll a csuszókefe. A 3-ik gombon kell az emeltyűnek
 40 PO LY TEC H N IK A I SZEM LE 1898. február 1.

állni, ha lassú fényváltozást akarunk elérni; végre a akarok emlékezni a direkt váltakozó áramra szerkesztett
negyedik állásnál az egész ellenállás ki van kapcsolva. fényszabályozókról is. Az eddig leirt szabályozóknál a
A 8 -ik ábrában ezen szabályozó fényképe látható. fény változtatása több-kevesebb energiaveszteséggel jár.
Felette van az említett főkapcsoló tábla is ólombiztosi- Ha azonban a váltakozó áramra szolgáló ellenállásokat,
tóival és kikapcsolóival. mint fojtó tekercseket képezzük ki, árammegtakaritásokat
eszközölhetünk. A Westinghouse Co. Amerikában ily
fojtótekercset alkalmaz. Ez kétféle vastagságú gombolyi-
tással bir, melybe egy megosztott vasmag betolható és
kihúzható. A két tekercs egymással seriesbe egy trans-
formátor kapcsaihoz van csatolva. A lámpakor a két
tekercs találkozó pontjából indul ki, úgy hogy a vastag
jj A/W\AM_ mint seriestekercs, a vékonyabb pedig a lámpákhoz pár­
[ -V\MAA
HAMM
huzamosan van kapcsolva. Ha a vasmag mélyen bele-
Q aama nyulik a vékony tekercsbe, úgy az majdnem semmiféle
Q mmaa - áramot nem bocsájt magán keresztül és a lámpák teljes
Qa v w w árammal világosan fognak égni. Ha a magot fokozatosan
Qa/vVWv a vékonytekercsből kihúzzuk, az ugyanazon mértékben
Qawwv a vastag tekercsbe fog behatolni, miáltal a mellékzár
[pwwvv
Qm m a v
önindukcziója kisebbedik, mig a vastag tekercsé növekedni
QvAAAM fog. A linczi színházban, a mely az ottani váltakozó
[pwwwO áramú teleptől kapja az áramot, a berlini Alig. El. Gesell­
Hl schaft szállította a modulátort. Ez a szabályzó két
részből á ll:
a) a szabályzó állványból ( 1 0 -ik ábra);
L ampakor
b) az induktiós tekercsekből ( 1 1 -ik ábra).
A szabályzó állvány a szabályozandó lámpakörök­
ÚÓOÓOÓÓ^ nek megfelelő számú emeltyűkből áll, melyekkel drót­
kötelek és csigák közvetitésével a csuszókontaktusokat
ide-oda mozgathatjuk. A kettős induktiós tekercs áll egy
lemezeit vasból álló zárt mágnes körből (A), melynek
11. ábra. két szárán lapos rézből készült tekercsek vannak (B) ;
mindegyik tekercs két menettel bir, melyek végei izolált
A 9-ik ábra a csinos nézőtért mutatja, melyből rheotandrótokkal a C csúszófelület részeivel vannak
néhány ott alkalmazott világitó test kivehető. összeköttetésbe hozva. Mindegyik csúszófelület egy külön
Megemlítendő még, hogy a színház szellőztetésére 25 ampéres lámpakor szabályozására szolgálhat.
szolgáló ventilátort szintén elektromotor hajtja és erre Az induktiós tekercsek gombolyitása, valamint a
a czélra egy 2 lóerős váltakozó áramú induktiós motor lámpák kapcsolása a 1 1 -ik ábrából világosan kivehető.
szolgál. A színpadi hatásvilágitásra szolgál még 2 teljes Az üresjárási mágnesező áram a mágneskor mindegyik
berendezésű színpadi reflektor. tekercsére csak 0 ' 8 ampére, egy duplatekercsnél tehát
Befejezésül a teljesség kedvéért még röviden meg 1 ’6 ampére.

A szerszám aczél k ezelése é s ed zése k ü lö n ö s tekin tettel a gyakorlat

igényeire.

(Folytatás.) (Minden jog fentartva.)

2. A lehűtés. hőfokozatokon oly gyorsan viszszük át, hogy az edző

A szabályszerűen edzési hőfokára melegített szer­
szám vagy szerszámrész lehűtésének czélja, az ezen
hőmérsékletnél jelen levő edző szenet, mivel ez okozza
az edzett aczél keménységét megrögziteni, tehát meg­
akadályozni, hogy bomlás által carbiddá alakuljon át.
Ezt pedig úgy lehet elérni, ha az aczélt az edzési
hőfok és a levegő vagy hűtőfolyadék mérséklete közötti
szén átalakulására ne legyen alkalom.
Ha ezen átalakulás megakadályozása a szerszám
minden részében és egész tömegében sikerül, egyen­
letesen kemény szerszámot kapunk, ha egyes részekben
az edző szén bomlása végbe megy, a szerszám ezen
részekben puhább és reszelhető.
A lehűtés szabályszerű keresztül vitele tehát az
edzés sikere érdekében ép oly fontos, mint a hevítés.
 1898. február i. POLYTECHNIKAI SZEMLE
A szabályszerű lehűtés követelménye, hogy 1. a
szerszám lehűlése a lehehető leggyorsabban, 2. minden
részében egyidejűleg és 3. egyenletesen történjék.
Az első követelmény teljesítése a legnagyobb
keménységet, a második, minden részben egyenletes
keménységet eredményez és a lehűtésből eredő minden
alakváltozást (elgörbülés, megvedlés stb.) kizár.
A lehűtés gyorsaságának határt szab azon körül­
mény, hogy a lehűtés is meleg elvezetés utján történik,
tehát előbb a külső részek hülnek le s azután fokoza­
tosan a belsők. Elengedhetlen feltétel azonban, hogy a
már lehűlt külső részek a belsők melege által 200° C-nál
jobban meg ne melegittessenek, mert különben ki­
lágyulnak.
Ennek elkerülése végett a hűtőfolyadék minél
hidegebb és minél jobb melegvezető legyen. Tulságba
menni azonban nem szabad, mivel a nem tökéletesen
egyenletesen melegített aczél, annál könnyebben reped
el a 1 .‘hűtés alkalmával, mennél kisebb a hűtő folyadék
hőfoka és mennél nagyobb az aczél nyers keménysége.
Helyesen melegített közép keménységű szerszám-
aczélt ugyan még 1 0 UC folyó vízben is sikerült, minden
rossz következmény nélkül, edzeni, még ha nagyobb
tömegű volt a szerszám (pl. 1‘5 kgos kézi reszelő), de,
ha az aczél hőmérséklete nem minden részében és egész
tömegében teljesen egyenlő, akkor ily hideg vízben az
elrepedés valószínűsége lényegesen nagyobb, mint pl.
20 °C mérsékletüben.
Ennek oka a következő:
Az edzési hőfokára felhevitett aczél nagyobb tér­
fogattal bir, hirtelen lehűtése folytán gyorsan tömörül,
összehúzódik, még pedig nem minden méretében arányosan.
(Hoszsza kisebbedik, keresztmetszete nagyobbodik).
Hogy ezen összehúzódást csakugyan nem minden
irányban egyenlő, bizonyítja azon körülmény, hogy az
edzett aczél gyűrű furata szűkebb, mint edzés előtt
volt, falvastagsága ellenben nagyobb. Ha az aczélrúd
összehúzódása lehűtésnél minden irányban egyenlően
történnék, a gyűrű belső átmérője nem változnék, mert
a mennyivel kerülete kisebbedik, ugyanannyival vékonyod­
nék fal erőssége.
Ha az aczél minden részében egyenletesen meleg
volt, a belső még le nem hült, tehát puhább részek, az
előbb lehűlt külső részek összehúzódása folytán reájuk
gyakorolt nyomásnak engednek, tehát egyenlőtlen feszült­
ségek nem keletkezhetnek és az aczél el nem reped.
Ha ellenben a szerszám egyenlőtlenül melegittetett,
a melegebb részek jobban terjedtek ki, mint a kevésbbé
melegek és mivel a lehűtés folytán bekövetkező össze­
húzódás a lehűtendő aczél és a hűtő folyadék hőmér­
séklet különbbségeivel arányos, az egyes részek össze­
húzódása sem lesz egyenletes; a kevésbbé meleg belső
részek, a külsők nyomásainak nem engednek, ellen­
nyomást gyakorolnak, ezáltal különböző feszültségek
keletkeznek, melyek a szerszám alakváltozását (elgörbülés,
vedlés), vagy repedését okozzák.
Az elrepedés veszélye annál nagyobb, mennél
nagyobb az aczél nyers keménysége és mennél kisebb
a hűtő folyadék hőmérséklete.
A legnagyobb keménységgel biró úgynevezett ön­
edző aczélokat, egyáltalában nem szabad hűtő folyadék­
ban edzeni, mert össze-vissza repednének. Lehűtésük
levegőárammal történik.
Ezen aczélok ugyanis oly nagy nyers keménységgel
41
bírnak és oly sűrűk, hogy a hirtelen lehűtéssel járó
kompressziónak a tömeg belseje nem képes engedni s
e miatt repedés következik be.
A gyors lehűlést a szerszám felületét boritó és a
hevítés alatt ' épződött úgynevezett zunder réteg is
akadályozza, ha az nagyon vastag, a mennyiben meg­
akadályozza, hogy a hűtő folyadék közvetlenül az aczél
felületét érje. A zunder vasoxyd réteg, mely, ha nem
nagyon vastag, a vízben levedlik az aczél felületéről,
részben az aczél összehúzódása miatt, részben a kelet­
kezett és a réteg alá kerülő vízgőz hatása folytán.
A zunder leválása után a kihűlt aczél felülete fémes
világos szint mutat. Ha a vasoxyd réteg (zunder) nagyon
vastag, vagy, ha nagyon vékony, az a vizben le nem
válik az aczél felületéről és mindkét esetben a lehűlés
gyorsaságát csökkenti.
Vastag zunder réteg, mindig annak jele, hogy a
szerszám levegő hozzájárulása mellett igen soká melegedett,
vékony zunder réteg arra mutat, hogy az aczél nem
volt edzési hőfokára melegítve. Olajban való edzésnél a
zunder réteg csak meglazul, de nem esik le az aczél
felületéről, hanem könnyen ledörzsölhető.
Tökéletesen szabályszerűen edzési hőfokára mele­
gített aczél is elrepedhet a lehűtés alkalmával, ha a
lehűtés nem történik egyidejűleg és egyenletesen az
edzendő szerszám minden részében.
Az egyidejű lehűtés a szó szoros értelmében el
nem érhető, mivel, mint már említve volt, a lehűlés
melegvezetés utján megy végbe és mivel nem lehetséges
az edzendő szerszámot a hűtő folyadékba úgy juttatni,
hogy az minden részét egyszerre érje.
Megközelítően és a gyakorlat igénye szerint meg­
felelünk e feltételnek, ha az egyes részek oly gyors
egymásutánban kerülnek a hűtő folyadékkal érintkezésbe
a mint csak lehetséges és a belső részek lehűlése gyorsan
követi a külsők lehűlését.
A gyakorlati kivitelben ezt az edzendő szerszám­
nak a hűtőfolyadékba való gyors alámeritése és azon
helyzet alkalmas megválasztása által érjük el, melyben
ezen alámerités történik.
Az alámeritési helyzet kellő megválasztására irány
adóul szolgál, hogy
1 . A szerszám vágó éle, hogy egyenlő kemény legyen,
minden pontjában egyidejűleg hüljön le, az alámerités
tehát mindenkor az éllel párhuzamosan történjék.
2. Repedések elkerülése végett az előbb lehűlő részek
összehúzódásának a későbben lehűlök engedhessenek, tehát
a vastagabb részek előbb kerüljenek a hűtő folyadékba.
3. Hosszú szerszámok, melyeknek egyik irányban
való kiterjedése, a másik kettőnél lényegesen nagyobb,
hossztengelyük függélyes helyzetében hűtendők el, tehát
úgy, hogy a merőleges keresztmetszetek a viz színével
legyenek párhuzamosak.
Ha ily hosszú szerszámot hosszával párhuzamosan
merítenénk a hűtőfolyadékba, meggörbül.
Ugyanis az aczél azon szálai, melyek előbb érint­
keznek a hűtő folyadékkal, hamarább hűlnek le, mint a
többiek, tehát előbb húzódnak össze (rövidülnek), a
fölötte levő szálak ezen összehúzódásnak engednek és
megnyujtatnak, még pedig annál jobban, mennél mele­
gebbek. Ebből következik, hogy azon szálak, melyek
legutoljára kerülnek a hűtőfolyadékba, leghosszabbak.
Ily lehűtés folytán tehát a hosszú szerszám görbülése,
a hűtő folyadék színe felé homorú vonalban történik.
 42 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Ha a hosszú szerszám hossztengelye a lehűtésnél
a függélyestől eltér, a szerszám szintén elgörbül, még
pedig annál jobban, mennél nagyobb volt ezen eltérés.
Az elgörbülés legnagyobb, ha,^mintv előbb kimutattuk,
a lehűtésnél a szerszám tengelye a függélyessel 90°-ot
képez, vagy is vízszintes helyzetű.
A lehűtés helyzetére vonatkozó ezen három elv a
gyakorlatban nem mindig követhető.
1. Ha a szerszám több élű és az élek nem feküsz-
nek egy síkban (dörzsár, hengeres maró homlokfogazás
nélkül stb.), akkor lehetetlen,hhogy valamennyi vágó él
egyidejűleg és egész hosszaságukkal egyszerre merit-
tessenek a hűtő folyadékba. Ilyen esetben a lehűtés úgy
történjék, hogy az éleknek egyenlő fekvésű pontjai
egyidejűleg érjék a hűtő folyadék felszínét. Hengeres
marót vagy dörzsárat tehát függélyesen, siklapjával előre
kell alámenteni.
2. Ha a szerszámnak vastagabb részei nem edzen-
dők (szegecs ellentartók, fagyaid kések), akkor kény­
telenek vagyunk azokat a vékonyabb részszel (vágó él)
előre, hűteni és az elrepedésnek a szerszám, megfelelő
mozgatásával elejét venni.
3. Hosszú, egyetlen éllel biró szerszámot (fagyaid
kést) élével előre és a vizszinnel párhuzamosan kell
lehűteni, elgörbülését e helyzet miatt elkerülni nem
lehet, de ha hűtőfolyadék gyanánt 20 °C olajat hasz­
nálunk, az elgörbülése minimális lesz és utólag kiegye-
nesithető.
VI. FEJEZET.
A hűtő folyadékok és a lehűtés módja.
Előbbi fejtegetéseinkben kimutattuk, hogy a hűtő-
folyadékoknak az edzésnél más szerepük nincsen, mint
az edzési hőfokára hevített aczélt lehető leggyorsabban
lehűteni, hogy ezen czél elérésére más nem szükséges,
mint a hűtő folyadék alacsony hőfoka és minél nagyobb
melegvezető 'képessége, és hogy mindkét tulajdonságot
a gyakorlatban balsikerek kikerülése végett, csak bizonyos
határok között veszszük igénybe.
Látni való ezekből, hogy a sok titkos szer alkal­
mazása, melyet a hűtő folyadékhoz való keverés végett
ajánlanak, teljesen felesleges; legjobb esetben tartalmaz
oly alkatrészeket is, melyek a hűtőfolyadék melegvezető
képességét növelni képesek és melyeket alábbiakban
szintén felfogunk sorolni.
Legjobb és legolcsóbb edző folyadék az állott eső
vagy folyó viz, melynek hőmérsékletét 18 vagy 20° C
között tartunk.
A Szerszám lehűlése ebben elég gyorsan történik
és megfelelő mozgatása által egyenletesen is. Egyedüli
hátránya a gőzképződés, melyre a lehűtésnél tekintettel
kell lenni.
Igen kemény aczélfajoknál valamivel nagyobb mérsék-
letű lehet a viz, mint 22 °C, sőt lényegesen melegebb is
lehet, de akkor savanyítás (savval való keverés) által
melegelvezetési képességét növelni kell, hogy az eredmény
jó legyen. A savval kezelt vízben lehűtött szerszámok
azután tiszta vizzel, vagy mészvizzel leöblitendők, hogy
meg ne rozsdásodjanak.
A viz, mintjedző, illetve hűtő folyadék bármily
keménységű, jó minőségű szerszámaczél edzéséhez
minden rossz következmény nélkül bátran használható,
1898. február 1.
egyedüli feltétel az edzendő aczél gondos és egyenletes
melegítése. A legkeményebb special aczélok edzéséhez
is kizárólag dunavizet használok, csak valamivel nagyobb
hőmérséklettel 24—26°C és soha repedés a hűtésből
kifolyólag elő nem fordult. A mennyiben sok helyt,
repedés elkerülése végett, más hűtő folyadékot és hűtési
módokat alkalmaznak, azokat is röviden ismertetni fogom.
Annyi vizet kell az edző vályú vagy tartányban
készletben tartani, hogy edzés alatt a viz hőmérséklete
észrevehetően ne változzék. Czélszerű egy nagy tartány
helyett két vagy több kisebbet (hordókat) alkalmazni és
azokat felváltva használni.
Haaviz ezekben 22—23°C-nál jobban megmelegedett,
hideg viz hozzáöntéssel ismét eredeti hőfokára kell
lehűteni.
A tartány minél mélyebb legyen, legkisebb mélység
természetesen a legnagyobb előforduló edzendő hosszúság.
Megemlitettük, hogy a víznek, mint edzéshez
használt hűtő folyadéknak egyedüli hátránya a gőzkép­
ződés, mely az egyenletes lehűtést megnehezíti. Ezen
ugyan az aczélnak megfelelő mozgatása által segítünk,
de mégis csak hátrány marad.
A keletkezett vízgőzöknek könnyű elvezetését
czélozza, a folyó vízben vagy bizonyos magasságból
leeső vizsugárban való edzés. A leeső viz a gőzt magával
rántja és mindig friss hideg viz pótolja a megmelegedettet.
Ezen hűtéshez való berendezés, igen egyszerű. Az
edzési helyiség fölött levő padláson víztartót (fakád vagy
hordó) helyelyeznek el, melyből egy levezető cső meg­
felelő elzárható szájjal a hűtő vizet egy lent levő víz­
tartóba vezeti. Az edzendő szerszámot ezen cső torkolata
alá tartják. (Kisebb tárgyak edzésére alkalmas).
Ettől némileg eltérő a permetező lehűtés. A levezető
cső száját, megfelelően alakított szűrő fej képezi, mely­
nek számos finom likacsain a viz finom sugarakban tör
elő. Az edzendő szerszám alakjához képest, egyidejűleg
több szűrő fejet alkalmaznak.
A víznek hűtő képességét még ezáltal is lehet
növelni, hogy bizonyos jó meleg vezető anyagokat oldunk
fel benne. Ilyenek a konyhasó, salmiak, sósav, légeny
sav, kénsav. (2—4 súly percent). Kútviz, ha különösen
szénsavsókat tartalmaz, edzésre még használható,
különben nem.
Ha a víznek hűtő képességét csökkenteni akarjuk,
ezt mésztej vagy szappan hozzáadása által érjük el.
Szappanos viz, egyáltalában nem alkalmas edzéshez.
Zavaros viz, szintén nem alkalmas edzéshez, mert a
benne lebegő földes anyagok az aczél felületére lerakód­
nak és mint rossz melegvezetők, a gyors lehűtést meg­
nehezítik. A viz edző képességét, a gummi, dextrin oldott
állapotban és a borszesz is csökkenti vagy egészen
megszünteti.
A víznél még hatásosabb edző folyadék az alacsony
hőmérsékletű higany, mely mint fém, igen jó meleg­
elvezető, a lehűlés benne leggyorsabban megy végbe.
Nagy ára és mérges gőzei alkalmazását azonban kor­
látolják.
A viznél enyhébb hűtő (edző) folyadékok az olaj,
zsir, faggyú (a faggyú sokkal jobb melegvezető, mint
az olaj) és a faggyú olajjal való keveréke. Mindezen
szerek hűtve alkalmaztatnak, oly módon, hogy az illető
tartányok, kívül hideg és folyó vizzel vétetnek körül.
Ha az edzendő szerszám nagyobb tömegű, vagy
komplikált alakkal és igen eltérő keresztmetszetekkel
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 43
bir, egyenletes lehűtése igen nehezen sikerül, könnyen megeresztési szin megjelenésekor végezni (lásd aczél
elhúzódik vagy reped. Ilyen esetben czélszerűbb puhább megeresztése).
minőségű aczélat választani és felületi edzést alkalmazni Mindezen lehűtési módok alkalmazása kisebb
(cementálás), vagy pedig keményebb fajta aczélt használni keménységet' eredményeznek, mint a vízben való edzés
és gyengébben lehűteni (olaj vagy faggyúban). és igen nehéz egyenlő keménységet érni el, mivel igen
Czementálás alatt, a vas vagy aczél felületi szene- nehéz a darabokat egyenlő módon a fémfürdőből kivenni.
sitését, vagyis á külső részek széntartalmának növesz­ A fémfürdőben való edzés, csakis vékony lemezek, fűrész­
tését értjük, hogy szabályszerű edzés által a szerszám lapok stb.-re alkalmas, melyek a fémfürdőben igen
felületén megkívánt keménységgel bírjon. Ezt azáltal gyorsan hülnek le fekete melegre és a levegőn elég
érik el, hogy a szerszámot állati szénnel telt vas­ gyorsan hülnek tovább a levegő mérsékletére..
szekrényekbe helyezik, melyek azután légmentesen záró Tömeges gyártásnál azon idő, meddig e lapok a
fedéllel lezáratnak és a czementálandó szerszám vagy fürdőben fekete melegre lehűlnek, gyakorlatilag, kísér­
tárgy méretéhez képest, hosszabb vagy rövidebb ideig letezéssel állapítják meg és azután e tekintetben semmi
vörös melegben izzítják. Izzitás után a vasszekrények nehézség sincs.
fedelét leveszik és a szerszámokat, alakjukhoz képest
egyenként vagy valamennyit egyszerre (a vasszekrény ; -VI. FEJEZET.
felbontása által) a hűtő vízbe juttatják. A czementálás
folyamata és bővebb tárgyalása ezen munka szűk keretén A szerszám ok m egeresztése.
kivül esik.
A gyakorlatban szerszámaczéloktól különösen nagy
Ha a maximális szén tartalmú (1'5%) tégely aczél,
keménységet kivánnak meg és ez indokolt is, mivel ezen
vizhűtéssel eredményezhető keménységénél nagyobb
tulajdonság az elforgácsolásra, fémek megmunkálására
keménység kívánatos, a Ghróm vagy Wolfram aczélokhoz
kell fordulni. Ezek ugyanis a vasat nagyobb szénfel­ egyáltalában elengedhetlen és mivel a szerszám tartós­
vételre képesítik a nélkül, hogy azzal megfelelő merevség sága is ettől függ. A keménység egymagában azonban
nem elegendő, ha megfelelő szívóssággal nem. párosul.
járulna. Ezen specziálnak nevezett aczélok edzési kemény­
A Vízben lehűtött aczél merev, még pedig annál merevebb,
sége igen nagy. Edzési hőfokuk a vörös-barna meleg
mennél nagyobb volt nyers keménysége.
vagy ahhoz igen közel eső.
Használatnál ily szerszám hamar eltörik '. vagy
Az edzésnél olajnak alkalmazása hűtő folyadék csörbás lesz. Ennek elkerülése végett szívósságát kél!
gyanánt, csak akkor jogosult, ha az edzendő szerszámot növelni, habár ez a keménység némi csökkenésével jár.
alakjánál fogva nem lehet czélszerű helyzetben bemártani :
Ezt az edzett szerszám megeresztése által érjük él
(hosszú fagyalú kések). Olajban ugyanis a szerszám le­
Megeresztés alatt az üveg keményre edzett 'szerszám
hűlése nem történik oly gyorsan, mint ugyanazon hőfokú
kis mérvű felmelegítését értjük és pedig 220° és 330° C
vízben,, ennek következtében az aczél összehúzódása is
lassúbb, a feszültség különbségek kisebbek ; az elhúzódás határok között.
Az edzés elméletében kimutattuk, hogy a hirtelen
és alakváltozás tehát minimális lesz.
lehűtött aczél 220° és 330° C-ra' való felmelegítése által,
Tekintettel azon körülményre, hogy a vízben való ,
a melegítés mérve szerint az edző szén carbid szénné
lehűtésnél, a vízben keletkezett repedés törési felülete j
alakul1 át, ezáltal a keménysége kevéssé fogy, a szívós­
rendesen kék színű, a mi arra mutat, hogy a repedés
sága nagyobb mértékben növekedik.
kék melegben történt (mely hőfoknál az aczél igen merev);
A megeresztési hőfokok megítélésére, az úgy­
czélszerű oly szerszámokat, melyeket igen nehéz egész
nevezett megeresztési színek szolgálnak. A megeresztendő
tömegükben egyenletesen átmelegiteni, vízben fekete
aczél egyik fényesre csiszolt felületén a melegítés alatt
melegre (400°C) és azután végleg olajban lehűteni.
vékony oxydréteg képződik, mely a melegedés mérve
Olajban a lassúbb lehűtés miatt a szerszámban levő;
szerint vastagszik és a különböző vastagságú oxyd-
kisebb feszültségek könnyebben kiegyenlítődnek és rétegek különböző szintiek. Ezen színekből (megeresz­
repedezést nem idéznek elő, még a kék melegben sem.
tési színek) a hevités hőfokára és viszont lehet követ­
Teljesség okáért még az olvadt fémeknek, hűtő- keztetni! A megeresztési színek fellépésük sorrendjében
folyadék gyanánt való alkalmazását is meg kell említenem.
A fémek közül leginkább az ólom és czink használható a következők:
olvadt állapotban hűtő folyadék gyanánt. Alkalmazásuknál 1. Világos sárga ..... _ 220° és 230°C
a lehűtés két részletben történik, az első 300—400°C-ra, 2. Sötét sárga... ......... 240°C
az ólom, illetve czink olvadási hőfokára, mely a fekete i 3. Sárgás barna ... ... 255° C
melegnek felel meg és ezen olvadt fémekbe való.bemártása 4. Vörös barna ■ ... 265° C
által érik el, a második lehűtés, vagyis teljesen, vízben,: 5. Bíbor piros ... _ _i_ 275°C
annak hőmérsékletére. A fémfürdőből a szerszámot vagy 6 . Ibolya s z in _ _ _ 285 °C
aczélt az izzó szín eltűnése után rögtön ki kell venni; 7. Búzavirág k é k _ 295 oC
mert ha az aczél soká marad a fémfürdőben, teljesen 8 . Világos kék _ _ 315°C
kilágyul. Kisebb méretű tárg3mkat, mint pl. vékony aczél 9. Szürke (tengerzöld)... 330°C ■
drótot, midőn a fémfürdőből az izzó szin eltűnése után
kivettük, nem szükséges vízben is lehűteni, mert a , Mennél jobban melegítjük a megedzett szerszámot,
levegőn is elég gyorsan hül le annak mérsékletére. annál jobban növekszik szívóssága és -annál inkább
A fémfürdőből az izzás szín eltűnése után kikerült aczél- kisebbedik keménysége. Legpuhább és legszívósabb a
ban még annyi meleg van, hogy felületén, az összes szürke szinre megeresztett és aránylag legkeményebb
hőszineket megjeleníteni képes és ezt czélszerű is fel- :• és legmerevebb a világos sárgára megeresztett aczél.
használni és a végleges lehűtést az illető megkívánt Mely megeresztési hőfok alkalmazandó minden egyes
 44 POLYTECHNIKAI SZEMLE
esetben, az a felhasznált aczél keménységétől és a
szerszám rendeltetésétől függ.
Ha azt kívánjuk, hogy a szerszám lehetőleg kemény
és megfelelően s z í v ó s legyen, — ha igénybe vétele nem
jár lökésekkel, — (support kések, kemény aczél meg­
munkálásához) a sárga szinek valamelyikére történjék a
megeresztése. Lökésekkel járó igénybevételnél (véső és
gyalú kések fémekhez) a szerszámokat a 4., 5. vagy 6 .
alatti szinek egyikére kell megereszteni. Oly szerszámok
végre, melyektől nem annyira nagy keménységet, mint
inkább s z í v ó s tartós élt kívánnak, a kék megeresztési
szinek valamelyikére eresztendők meg. Szürke színre a
kaszákat eresztik meg.
A megeresztést a lehűtéssel kapcsolatban, annak
folytatása gyanánt, vagy egészen elkülönítve lehet végezni.
Az előbbi a belülről való megeresztés, az utóbbi kívülről
befelé történik.
A belülről való megeresztés abban áll, hogy a
szerszámot nem hűtjük le egészen, vagyis a hűtő-
folyadék hőfokára, hanem annyi meleggel veszszük ki
a vízből, mely még elegendő az aczélt a kívánt meg­
eresztési hőfokra (220° és 330°C) felmelegiteni; tehát
a megeresztési szint létesíteni. Ezen megeresztési mód
legtökéletesebb, mert az utólagos felmelegedés az aczél
egész tömegében egyenletesen történik, még pedig mivel
a megeresztéshez szükséges meleg a szerszám belsejében
marad meg, belülről kifelé. Különösen sikerültnek tekin­
tendő a megeresztés, ha a hűtő folyadékból kiemelt
szerszámban megmaradt melegmennyiség éppen csak
annyi, hogy a megkívánt megeresztési hőfokra melegiti
az aczélt. Rendesen azonban több meleg marad az aczél-
ban, e miatt a megeresztési szint meg kell rögzíteni,
vagyis a kívánt szin fellépése pillanatában, a szerszámot
hirtelen le kell hűteni. Ha a megeresztési szint nem
szükséges megrögziteni, mert az imént említett ok miatt
a levegőn való lehűlésénél is megmarad, az aczél
keményebb, mint mikor megrögzítése hirtelen lehűtéssel
történt (1. az edzési folyamat magyarázata).
Ha az aczél kevesebb meleggel került ki a vízből,
úgy, hogy már nem bírja az edzett részt a kívánt hőfokra
felmelegiteni, teljesen le kell hűteni és a megeresz­
tést külön végezni, vagyis kívülről befelé kell meg­
ereszteni.
Ezen megeresztési mód abban áll, hogy a teljesen
lehűtött, vagyis üveg kemény szerszámot utólagosan fel
melegítjük, mig tisztára csiszolt vagy ledörzsölt felületén,
a kívánt megeresztési szin fellépett. Ezen szint azután
hirtelen lehűtés által, meg kell rögzíteni.
Az egészben edzendő szerszámokat edzésük után,
többnyire kívülről befelé eresztik meg.
A kívülről való megeresztést közvetlen a lehűtés
után czélszerű végezni, mivel a lehűtésből esetleg támadt
kisebb feszültségek, levegőn való repedést idézhetnek
elő és ennek a gyors megeresztés által elejét lehet venni.
A nehézség miatt, melylyel a belülről való meg­
eresztés jár, csak a részben edzendő szerszámoknál
alkalmazzák (kések, szivfurók, lyukasztók, vésők stb.)
A részben edzendő szerszámok belülről való meg­
eresztése gyakran úgy történik, hogy nagyobb hosszban
hevittetnek, mint a melynek a köszörülésre való tekin­
tettel keménynek kell lennie, hogy a megeresztéshez
szükséges meleg mennyiség nem csupán az aczél belse­
jében, hanem a lehűtött rész mögött legyen készletben.
A lehűtés ilyenkor ugyanis úgy történik, hogy csak az
1898. február 1
edzendő rész kerül a hűtő folyadékba, hol megfelelő és
folytonos mozgatása közben körülbelül 1 0 0 °C-ra lehűl,
mig a hűtő folyadékon kívül maradt izzó rész némileg
szintén lehűl, de még elegendő meleg, hogy a szerszám
keményre edzett élét és a közvetlen mögötte levő részeket,
a kívánt megeresztési hőfokra felmelegithesse.
A csak részben edzendő szerszámok üveg keményre
edzett része, egyes módon belülről való megeresztésénél,
a mögötte levő még izzó rész által melegszik fel.
Miután ezen felmelegítés, melegvezetés utján tör­
ténik, legelőször is az izzó részszel közvetlenül szom­
szédos részek melegszenek és azután sorban a többiek.
Az izzó rész határánál fog tehát az első megeresztési
szin mutatkozni, mely a mint a meleg terjed, előre, az
él felé halad, követve sorrendben a többi szinek által,
melyek a hőfok növekedésének megfelelően tűnnek elő.
Ha a kívánt megeresztési szin az élt elérte, azt
lehűtéssel meg kell rögzíteni, különben nyomban a
következű színnek megfelelő hőfokra melegszik fel és
akkor a szükségesnél kisebb lesz a keménysége. Ezt
túl futásnak vagy túl megeresztésnek mondják.
Mennél nagyobb a meleg mennyisége, mely az
edzett rész mögött fel van halmozva, annál gyorsabb a
megeresztési szinek előhaladása és annál nagyobb a túl
megeresztés (túl futás) eshetősége. Ha ily esetben a
szerszámot el nem hűtik, az utolsó vagyis a szürke
megeresztési szin megjelenése után az egész színsorozat
ugyanazon sorrendben másodszor is előtűnik; ez termé­
szetesen az edzett résznek teljes meglágyulásával jár,
szándékosan tehát csak kísérlet képen idézik elő.
Hogy a részben edzendő szerszám él, minden
pontjában egyenlő kemény legyen, szükséges, hogy
megeresztése egyenletesen egy színűre történjék. E vég­
ből a megeresztési szin mindig a szerszám vágó élével
párhuzamosan haladjon előre, hogy annak minden pontját
egyidejűleg érhesse el. Ez csak akkor történik, ha
különösen az edzendő szerszámnak éle, egyenletesen
meleg. Ha sarkai túl voltak hevítve, vagy, ha a lehűtés
nem az éllel párhuzamosan történt a megeresztési szin
homorú vonalban, vagyis úgy közeledik a vágó él felé,
hogy annak mindkét vagy csak egyik sarkát előbb érné
el, mint közbeeső részeit. Ilyenkor a sarkokat egyenként
le kell hűteni, hogy a megeresztési szin, az éllel ismét
párhuzamosan haladjon. Ezen lehűtés úgy történik, hogy
a sarkokat vagy csak azt, melyhez a megeresztési szin
gyorsabban közeledik, pillanatra 2—3 mm. mélyen a
hűtő folyadékba mártjuk.
A kívülről való megeresztés alkalmazása esetén,
az egyenletes keménység feltétele, hogy az utólagos
melegítés az üveg keményre edzett szerszám egész
tömegében egyenletesen történjék, tehát lehetőleg lassan
végzendő. E végből rendesen lapos bádog edényben
faszéntüzet raknak, melynek tetejébe sűrűn átlyukgatott
bádoglemezt tesznek. Ha ez már egyenletesen átmele­
gedett, erre helyezik a megeresztendő szerszámokat.
Mindegyik megeresztendő darabon csiszolás által meg­
felelő tiszta felületet kell létesíteni, azon a megeresztési
szin fellépése észlelhető legyen. A darabok időről-időre
megforditandók, hogy egyenletesen átmelegedjenek. Ha a
megkívánt szin egyenletesen fellépett, vízben vagy faggyú­
ban lehűtik, vagyis megrögzitik.
Faszén tűz helyett, megolvadt ólmot is használnak,
melynek tetején bádoglemezt helyeznek és erre teszik
a megeresztendő szerszámokat. Az ólom fürdőt állandóa
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
olvadási hőfokán kell tartani és hogy felületén könnyen
ne élenyüljön, apró faszén darabokkal hintik be.
Egyenletes megmelegitést homokfürdőben való tneg-
eresztés által is érnek el. A homok teljesen száraz legyen
és előzetesen átmelegitendő, csak azután lehet a meg­
eresztendő szerszámokat rátenni. A homokréteg vastag­
sága körülbelül 25 mm. legyen, a szerszám akkor
szabadon fekszik rajta, ennél vastagabb a réteg, ha a
megeresztendő darabokat egészen befödni akarjuk. Utóbbi
esetben gyakrabban meg kell nézni a homokba berakott
szerszámokat, ne hogy túl ereszkedjenek.
Kisebb tárgyak megeresztéséhez borszeszlángot
használnak, mivel ez leginkább megfelel a kivánalmak­
nak. Nagyobb tömegű daraboknál alkalmazása költ­
séges volna.
Kocsi hordrugók megeresztése kívülről befelé, búza­
virág kék színre történik, ugyanazon lángkemenczében,
melyben edzéshez melegittetnek. Mivel azonban a kormozó
láng miatt a megeresztési színek nem láthatók, az egész
rugólap .lecsiszolása pedig hosszabb időt vesz igénybe,
keményfa darabot dörzsölnek , a melegített rugólapon
végig és midőn a fa füstölög, a megkívánt hőfok el van
érve, mely a búzavirág kék színnek felel meg és ezt
vízben való lehűtés által megrögzitik. Ha a rugólap túl
ereszkedett, elveszti rugalmasságát és újból edzendő.
Némelykor czélszerű a megeresztést megfelelő alakú
izzó vasra való ráfektetéssel végezni (1. marók edzése
és megeresztése).
Gyakori megeresztési mód a leégetés is, melyet
edzett aczél mérőszallagok, fűrészlapok, fegyver alkat­
részekre alkalmaznak. A megeresztendő tárgyat gyenge
melegítés után olaj vagy faggyúval kenik be és azután
mindaddig egyenletesen melegítik, mig a faggyú vagy
olaj meggyullad. Ha a megeresztendő tárgy igen vékony,
a faggyú vagy olajat nem szabad teljesen leégni engedni,
különben egészen kilágyul. Vastagabb vagy egyenlőtlenül
vastag darabok egészben vagy részben ismételten leége-
tendők, hogy minden részükben egyenlően megeresz­
kedjenek.
Leégetés helyett, finom aczélrugók (fegyverrugók)
faggyúban vagy olajban egyenletesen melegittetnek, mig
az felületén könnyen meggyujtható. Ez 290°C-nak felel
meg. Nagyobb mérsékletnél a faggyú magától is meg­
gyullad, e miatt jól záró fedelet kell kéznél tartani, hogy
hamar el lehessen oltani és a tűztől elvenni.
A megeresztési színektől függetlenül oly módon is
lehetne egyenletes megeresztést elérni, ha az egyes meg­
eresztési hőfokoknak megfelelő olvadási hőfokkal biró
ötvözetekbe mártatnak a megeresztendő darabok. Ezen
mód azonban legtöbb esetben kivihetlen, mivel igen
nehéz az ötvözetet állandóan olvadási hőfokán meg­
tartani és mivel a bemártás időtartamát is nehéz meg­
állapítani. Az edzett aczél ugyanis, ha hosszabb ideig
marad a megeresztési hőfoknak kitéve kilágyul.
A reszelő nyelek megeresztése vörös izzó ólom­
fürdőben történik. Ha ebben a nyelek teljesen ki is
lágyulnak nem baj, mert a reszelőnek nem árt, mivel a
megeresztés a felvágott és megedzett részre ki nem
terjed. Ily megeresztéshez öntött vastégelyt használnak,
melynek mélysége a leghosszabb reszelőnyél hosszával
egyenlő. Az ólom felületét oxydálás ellen durva faszén
porral borítják.
A megeresztési szin eltávolítása lecsiszolással vagy
savval való maratással történik. Ez utóbbi eljárást akkor
45
követik, ha a megeresztési szint részben, vagy élesen
határolva akarják meghagyni. Ilyenkor a meghagyandó
részt viaszszal vonják be. 1 0 0 rész vízben egy rész kén­
savat oldunk fel és az előkészített szerszámot ebbe
mártjuk, mig a megeresztési szin eltűnt. A szerszám­
nak egyenletes szép szürke szint adunk, ha concentrált
sósav és légenysav keverékébe néhány másodperezre
bemártjuk. Előzetesen a szerszám, a reátapadt olaj vagy
piszoktól, benzinnel vagy más módon megtisztítandó.
Maratás után a szerszámot kiveszszük és tiszta forró
vízzel jól leölitjük, hogy meg ne rozsdásodjék.
(Vége következik.)
V o n a to k ellenállása.
Kivonat Wittenberg I. a Mérnök-egylet 1898. jan. 8-iki szak­
ülésén tartott felolvasásából.
A gyakorlati gépészet ama feladatai között, melyeknek tökéletes
megoldása eddig még nem sikerült, elsőrangú fontosságú helyet foglal
el a vonatellenállás meghatározása. Vannak ugyan módszerek, melyek
különböző elvek alapján többkevesebb elhanyagolással, megközelítő
értékeket adnak a vonatellenállás nagyságára ; de bár ezen módszerek
által adott képletek legnagyobb része kísérletekkel van támogatva, még­
sem használhatjuk azokat ama általánosítással, melylyel az ered­
ményeket rendesen az egyes specziális esetekre szoktuk alkalmazni.
Ennek oka pedig az, hogy az ellenállást előidéző tényezők legnagyobb
része az ellenállás számításánál külön tekintetbe nem vétetik és csak
együttesen, mint a képletben szereplő állandó tényező van befolyással
az eredményre. Ennek következménye, hogy oly esetekben, midőn
éppen az elhanyagolt tényezők befolyása esetleg lényegesebb a tekin­
tetbe vetteknél, egyenesen lehetetlen eredményeket kapunk a képletek
alkalmazása által.
Addig a mig annak megvizsgálására nem fognak a kísérletezők
legfőbb gondot fordítani, hogy minden egyes tényező mily befolyást
gyakorol, vagy gyakorolhat az ellenállásra — úgy hogy legalább
viszonylag megtudjuk majd előre állapítani, hogy milyen elhanyago­
lásokat eszközölhetünk — nem fogunk alkalmas eredményeket nyerni.
Biztosan azonban mégis mindazon esetekre és oly határok között
alkalmazhatjuk a képleteket, melyeknél ugyanazon körülmények mérv­
adók, melyek e kísérleteknél fenforogtak.
Ezen helyesen felfogott elvekből kiindulva Wittenberg J. munka­
társunk a déli vasút vonalain mozdonyokkal és vonatokkal kísér­
letezve az ottani viszonyoknak megfelelő és a gyakorlati igényeket
kielégítő eredményeket gyűjtött, melyeket összehasonlítva az eddig
e téren eszközölt kísérletekkel, bíráló formában a magyar mérnök-
és épitészegylet e hó elején tartott ülésén »4 vonatellenállás és sebesség-
mérőit czimű előadásában közölt.
Előadó elvnek tekinti azt, hogy a technikai kísérletekből szár­
mazó képletek külön vigyázattal használandók, mivel a mérvadó
tényezők számosak és variáló természetűek. Ez fokozott mérvben áll
a vonatok ellenállására, mivel ott a fontos tényezők száma igen nagy.
Ezután felsorolja a járművek azon tulajdonságait, melyek az ellen­
állásra nézve fontosak és oda konkludál, hogy az ezerféle variácziók
tanulmányozása czéljából szükséges oly kísérleti módszert használni,
mely a rendes üzem alatt könnyen alkalmazható — mivel egy külön
kísérleti csoport nem ölelhet fel minden variácziót.
Ezen szempontból vizsgálja meg az eddigi módszereket és
nézetét következőképen foglalja össze. Az indikátor megbízhatósága
a magasabb sebességeknél vajmi csekély és a kísérletezés igen ter­
hes — külön berendezés, külön mérnök szükséges; a dynamóméter
kocsi már jobban alkalmas állandó kísérletekre, de a jelenlegi be­
 46 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. február 1.
rendezése csupán a kocsik ellenállását engedi megállapítani, mig
a lokomotivé, mely nagy része az összellenállásnak, ismeretlen ; az A vasúti fő v o n a la k elek trom os ü zem én ek
eddigi kifuttatási kísérletek csak szűk sebesség határok között alkal­
kérdése.
mazhatók a vonalon, a kísérleti vágányokon tett kísérletek általános
képet nem nyújthatnak, kivitelük terhes és költséges. 44 Az elektrom os városi vasutak fejlődésének története
Előadó ekkor ismerteti módszerét, mely szerint az ellenállás 15 év óta a sikerek folytonos lánczolatából áll és ezen rendszer
meghatározható azon görbéből, melyet a Haushalter-féle sebességmérő sokféle előnyeinek oly általános elterjedést köszönhetett, hogy
rajzol szalagjára, ha a vonat közvetlen a gőz lezárása után saját az utóbbi időben az elektromos vontatás kísérleteit a fő- és
momentumától hajtva halad a vonalon. (Ezen görbénél az ordináta mellékvasutak üzemére is kiterjesztették. Érdekesek lesznek
a sebesség az idő az abcissa, tehát a tangens minden pontban a meg­ tehát azon fejtegetések, melyeket ezen kérdés tekintetében a
felelő ellenállás, ha vízszintesen halad a vonat). merész konczepcziók hazájában, Amerikában, Louis Bell részle­
A Haushalter-féle sebességmérő továbbá megjelöli a távolságot tesen tárgyal és m elyeket az Electrical World nyomán kivonato­
minden befutott 500 méter után. Ha a sebességet kilométerekben san az alábbiakban közlünk.
óránként, K-vel jelöljük és a sebesség apadását 1 kilométer üres A szerző mindenekelőtt kiemeli, hogy a gőzlokom otiv igen
menet után A'vaf végre az ellenállást kilogrammban tonnánként jó motor, melyet gazdaságos üzem ét illetőleg csak épen a leg­
lE-vel, akkor tisztán az energia csökkenéséből számítja jobb stabil-gőzgépekkel nem lehet összehasonlítani. V alóságban
olcsóbban termeli a munkát, mint a közönséges egyhengerű gőz­
W = 0,0078 A V gép, minthogy körülbelül 11— 14 kg. gőzt fogyaszt lóerőóránként,
Ezután tekintetbe veszi a kerekek külön forgómomentumát és a mi 2—3 kg. szénnek felel meg. Ha tehát az elektromos munka
átlagos értékek alapján véglegesen megállapítja fejlesztésére gőzt kivannak felhasználni, első feltétel az, hogy
ezen energia termelés igen olcsó legyen, mert csak igy fedez­
IV = 0,0085 A V hetők azon különböző további veszteségek, melyek a generáto­
rokban, a vezetékekben és az elektromotorokban előállanak. Az
Mivel számos kísérleteiből megállapította, hogy 35 és 75 km.
ökonómiának összehasonlító tárgyalása tehát nagyobbrészt a
sebességek között A >gen közel állandó, konstruál egy normális ki­
\ezetékek és elektromotorok hatásfokától függ és ennek követ-
futtatási görbét, mely az állandó A miatt egy logarithmikus görbe,
kezményeképen a távolságoktól és a forgalom sűrűségétől.
melynek törvénye
Tekintsünk példaképen egy olyan vasútvonalat, mely
V0 elektromos üzemre igen kedvező, azon oknál fogva, hogy a
7500 log —
szénköltségek amerikai viszonyokhoz képest aránylag nagyok,
A = ---------- ^
t 8'5 frt tonnánként. M idenekelőtt m egjegyzendő, hogy az elek­
tromos üzem főelőn ye a szénköltségek leszállítása; ezen költsé­
és hol a A 10 km. Ezt felhasználja azon esetben, ha valamely okból gek azonban általában véve csupán 8'5°/o-át képezik az összes
a szalagból nem lehet pontosan megállapítani a befutott távolságot. évi üzemkiadásoknak. Ennélfogva eg y kis költségmegiakaritás
Előadó rendesen használja a második módszert és eddig több bármennyire kívánatos volna is, m indig csak jelentéktelen részét
mint száz kísérletet tett Azok alapján eddigi átlag szerint az ellen­ képezné az üzem ö sszes kiadásainak. Az említett vasútvonal
állás 35 és 75 km. között
évenként körülbelül 500,000 tonna szen et fogyaszt, m elynek ára
W — (0,12 L -f. 0,08 K) V, hol L a lokomotív súlya, K a kocsik súlya' tehát 4.250,000 frt. Mennyi volna a költségmegtakarítás, ha a
4500 km. hosszú vasúthálózaton a vontatás elektromos, utón
Előadó külön figyelmeztet arra, hogy a képlet nem tekintendő
történnék? E gész biztosan feltehetjük, hogy lokom otivjainkon
végleges eredménynek és csak összehasonlítás czéljából adja meg
egy lóerő-órára, jó minőségű anthraczit szenet feltételezve, 2Ví
azt, mutatva hogy szorosan egyezik Frank és Barbier eredményeivel,
kg. szén elegendő l e s z ; ennek ára tehát 1'9 kr., az összes vesz­
de tényleg csaján azon járművekre alkalmas, melyekkel kísérletezett.
teségeket pedig leszám ítva, egy lóerő-óra a vonórudon mérve
Végre néhány tapasztalatot közöl kísérleteiből. Ezek alapján
2'4 krba kerül, m ely adat az amerikai gyakorlati viszonyoknak
újonnan felszerelt lokomotív eleinte körülbelül 40 százalékkal nagyobb
általában igen jól megfelel. H ogy az elektromos vontatás költ­
ellenállást ad, mint rendesen, egy esetben csak 600 km. befutása után
ségeit megállapíthassuk, mindenekelőtt a központi áramfejlesztő
lett az ellenállás állandó. A lokomotív ellenállása üres menetnél 35
telepek számáról és nagyságáról kell fogalmat alkotnunk. A vonal
százalékkal nagyobb, ha az emeltyű középen áll, összehasonlítva
egyszerű hossza 2700 km., a munkaképességre pedig a fentebb
a rendes ellenállással t. i. ha a vezénymű teljesen előre van téve.
adott szám m ennyiségből következtetve, kitűnik, hogy pályakilo­
A vonatok, különösen ha télen hosszabb ideig állottak, csak hosszabb
méterenként körülbelül 190 lóerő-óra lesz elegendő. M ég azon
ut megtétele után adják a rendes ellenállást, mig az olajréteg s hő­
esetre is, ha 160 km. távolságra helyezzük a központi telepeket
foka állandó lett. Az időjárás befolyásáról szólva, több szalagon
— a minek gyakorlati lehetősége egyelőre még kétséges — és
mutatja a vihar befolyását, mely p. o. múlt év deczember 21-én
felteszszük azt, h o g y a lokom otivokba n agy feszültségű áramokat
a Balaton mentén 118 százalékkal öregbítette az ellenállást, gyakori
vezetünk — a mi gyakorlatilag még szintén nincs kivive — 17
esetben 50—60 százalékkal.
központi telep válnék szükségessé és mindegyiknek munka-
Végre polemizál Frank ellen, ki az ellenállást egy bizonyos
képességét középértekben, a vonat kerekein mért 1500 lóerőben
előre meghatározott képlet formába akarja szorítani és sorba mutatja,
kellene megállapítani. A központi telepnek azonban ezen közép­
hogy az ellenállás egyes részeit meghatározó tényezők törvényei
értéknél nagyobb m unkaképességet kell szolgáltathatnia, legalább
ismeretlenek. Ezen alapon élesen kikel a képletcsinálás ellen, melyet
is 2000 lóerőt, ha ez ugyan elegendő. Hozzá számítandó még a
majdnem kórságnak tekint és mely módszer megakadályozza a ter­
gőzgép és dynamó hatásfoka ezen átlag 75°/o-os megterhelésnél,
mészet direkt megfigyelését és azért sok kárt okoz.
mely hatásfok 80—85% közt váltakozhatik, mig a munka- és táp­
Mivel az előadó kísérleteit folytatni szándékozik, remélhetjük,
vezetékek hatásfoka 90%, a motoroké talán 80%. Egészben
hogy nemsokára ismét érdekes adatokkal szolgálhatunk olvasóinknak
véve tehát, a gőzgép indikált lóerőszám ától a vonat kerekekig a
e tárgyra vonatkozólag. __ Sch.
hatásfok alig lesz több 60%-nál. Ez azt jelenti, hogy minden
hasznosítható lóerőért 1% lóerő termelendő, vagyis a telep
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
munkaképessége 5000 lóerőnél kevesebb nem lehet. Ha m ost
tehát az adott viszonyok mellett indikált lóerő-óránként 0'9 kg.
szénfogyasztást tételezünk fel, vagy L5 kg. szenet a vonat
kerekein mért lóerő-óránként, ennek ára 1-28 kr. a gőzlokom o-
tivnál előbb kiszámított 2 4 krral szem ben. A szénköltségek tehát
körülbelül csak 2.250,000 frtot fognak ki'enni, a mi 2.000,000 frt
költségmegtakarítást jelent. Ezzel szem ben vannak a fokozódott
beruházási költségek. A vezetékeket kilométerenként 4500
frttal lehetne előállítani, ha legalább 10;000 voltnyi üzem feszült­
ségeket feltételezünk, úgy, h ogy a vezeték költségei 20.250,000 frt.
Ezután 17 központi telep (külön-külön 5000 lóerő munkaképes­
séggel) egyenként 750,000 frt, összesen 12.750,000 frt. A szóban
forgó vasútnak jelenleg 665 lokomotivja van és igen kérdéses,
vájjon kisebb számú elektromos lokom otív elegendő volna-e a
forgalom lebonyolítására, mert e tekintetben gyakorlati adatok
nem állanak rendelkezésükre. Legalább 25,000 frt berendezési és
vontatási többköltséget számítva lokom otivonként, ezeknek ö ssz ­
költsége 16.625,000 frt; ha pedig a motorkocsik alkalmazását
vennők kilátásba, úgy ezen berendezési költségek még sokkal
jelentékenyebbek volnának. A különböző tételeket összeadva, a
nyert végösszeg 49.620,000 frt, a mi 4°/o kamatláb mellett
1.975,000 frt évenkénti kamatot jelent. A fentebb jelzett 2.000,000
frt szénmegtakaritással szem ben ilyen m ódon csak 25,000 frtnyi
évi költségkisebbedést értünk el. Ez igen jelentéktelen költség­
megtakarítás ; a lokom otivok egyszerűbb szerkezete csökkenteni
fogja ugyan az üzleti kiadásokat, de másrészről a sok központ1
telep, valamint a vonal felügyelete által okozott költségtöbblet,
ezen megtakarításokat bizonyára m essze túl fogja szárnyalni.
Ezen konkrét számítás is már bebizonyítja azt, hogy jelenleg
még nem érhetünk el semminemű anyagi nyereséget azzal, h o g y
vasútvonalainkat elektromos üzemre alakítunk át, vagy pedig uj
vonalakat is ezen rendszer szerint létesítünk.
Ezen példa továbbá bebizonyítja azt, hogy az elektrom os
vontatás főakadálya a nagy távolságokra való munkaátvitelnek
és a nagyszám ú áramfejlesztő központi telepekneknek óriás1
költségei, valamint a középm egterhelésnél előálló jelentékeny
m unkaveszteségek. Sűrű forgalom esetére, mint a minőt a városi
vasutaknál észlelhetünk, m elyek azután 1 vagy 2 központi telep­
nek egyenletes és teljes megterhélését teszik lehetővé, a k o c si­
kerekeken számított lóerő-óra szénköltségei 0'5 krig is csökkennek
és ez már igen szám baveendő előny a rendszer gyakorlati alk a l­
mazásánál. Nem érvényesülhet azonban ezen előny az amerikai
fő- és mellékvasutaknál, m elyeknek gyakran hosszú vonalaik
gyéren lakott vidékeken haladnak át, vonatszükségletük pedig
igen jelentéktelen és akkor is főképen a teherforgalom leb o n y o ­
lítását czélozzák. A jelenben tehát az elektromos vontatás g a z­
daságosan csak a szigorúan vett városi vasutakon érvényesülhet,
legyenek ezek akár földfeletti, földalatti vagy pedig niveau vona
lak. Ezen a téren pedig az elért sikerek daczára, még igen sok
a fejleszteni való. különösen az elektromos vasúti rendszernek
azon irányban való tökéletesítése tekintetében, hogy egyetlen egy
munkaátviteli alkatrész megsérülése m ég ne okozza az egész
vasúthálózat üzemének beszüntetését.
Bostonban nemrég egy tápvezetéknek földzárlata 4 órán
át akasztotta meg a városi vasúthálózat legnagyobb részének
forgalmát, daczára annak, hogy itt 5 központi telep és eg y
kiterjedt feeder-hálózat van üzemben. Ilyen zavaroknak a lehető­
sége éppen a legnagyobb akadály az elektromos üzemrendszer­
nek fontosabb vonalakon való alkalmazására. Ezen hátrány
azonban mindazon rendszereknél előfordul, melyeknél egy hosz-
szabb vasútvonalnak üzem ét egy különálló telep látja el és ter­
mészetes következm énye éppen azon czentralizácziónak, m ely
az elektromos vontatást gazdaságossá teszi. Az üzemzavaroknak
előállhatása szabja meg tehát azon határt, a meddig a közp on ­
47
tosítás gyakorlatilag még ajánlatos és melyen túl azután már több
kisebb telepnek a létesítése czélszerűbb. Term észetes azonban,
hogy a tápláló vezetékhálózat is úgy tervezendő, h ogy az üzem­
zavarok lehetőleg lokalizáltassanak.
Igen fontos még az üzem feszültség kérdése. Jelenleg az
összes üzem ben lévő vasutak 500—600 volt között változó feszült­
séggel működnek. Ez elegendő ugyan rövid távolságok esetére,
hanem ilyen feszültség mellett a vezetékek költségeinek túlságos
nagyobbodása nélkül, az egy központi telep által ellátható vonal-
hoszszak nem lehetnek jelentékenyek és ezen körülmény már
a városi vasúthálózatok létesítésénél is igen érezhetővé válik.
Ha tehát a berendezési költségek lehető csökkentése végett, az
elektromotor üzem feszültségét megtartva, magára a munkaátvitelre
nagyobb feszültségeket kívánunk alkalmazni, akkor vagy külön
dynamók (booster) szükségesek az üzem feszültség emelésére,
vagy külön »munkaátviteli« akkumulátor telepek, vagy pedig
forgó transformátorok alkalmazása lesz kívánatossá. Mindegyik
rendszert a helyi viszonyoknak megfelelően, czélszerűen lehet
alkalmazni, annak daczára, h o g y mindegyik körülbelül 25°/o
munkaveszteséggel jár. Általában véve azonban az akkumulátor-
telepeknek nagyobb mérvű alkalm azása csak igen korlátolt lehet)
úgy, hogy a gyakorlatban a m ásik két módszer terjedt el leg­
inkább. K ülön feszültségemelő dynam ók (booster) akkor lesznek
czélszerüek, ha a vonal ritkán van teljesen megterhelve, mig
ellenben a forgó transformátorok rendszerének hatásfoka a teljes
megterhelésnél a legnagyobb.T ovábbá mennél nagyobbak a távol­
ságok, annál nagyobb a forgó transformátor viszonylagos ökonó­
miája. Természetesen, legegyszerűbb módszer volna a hajtó
elektromotorok üzem feszültségét is emelni, mert ez úgy a veze­
tékekben eredményezne nagy költségmegtakarításokat, mint a
munkaátviteli rendszert is egyszerűbbé tenné. 750 volt üzem­
feszültség már több, mint felére redukálná a vezetékköltségeket
és a fentebbi munkaátviteli rendszerek alkalmazását részben feles­
legessé tenné. Ilynemű kísérletek mindeddig m ég nem történtek,
noha nem szenvedhet kétséget, h ogy gyakorlatilag lehetséges úgy
generátorokat, mint motorokat ilyen feszültségre megépíteni.
Mielőtt tehát a vasutak elektromos üzemének kérdése kísérletileg
tanulmányoztatnék, legelőször ezen irányban kellene a gép­
gyártást fejleszteni, vagy pedig másik alternatívaként a váltakozó
áramú motorokat kellene m egfelelően tökéletesíteni. Különösen
a többfázisú áramrendszerű motorok jogosítanak fel azon
reményre, h o g y olyan problémák megoldását fogják megengedni,
melyek a jelen leg túlnyomóan alkalmazott m ódszerek segélyével
meg nem oldhatók.
F ontos kérdés még az is, vájjon milyen elrendezést kell
majd adnunk a munkavezetéknek, hogy 200—500 kilovatt közt
váltakozó m unkam ennyiség legyen felszedhető 50, 60, vagy talán
80 km. óránkénti sebességek mellett. E tekintetben Nantasketben
és New-Britain-ban érdekes kísérleteket eszközöltek, melyek
kimutatták, hogy nagyobb sebességek és főképpen nagyobb
áramerősségek esetére a k özön séges trolley-kerék és légvezeték
már nem használható, mert gyorsan tönkrementek. Ennélfogva
a fentebb említett vonalakon, a vágány közepén elhelyezett har­
madik szigetelt áramvezető sín alkalmazására tértek át. A szi­
getelés m űszaki kivitele nem volt ugyan kielégítő, a mennyiben
csupán kreozottal itatott fát alk alm azta: ezen czélra, hanem
mindennek daczára a vasút üzem e a múlt nyáron még akkor
sem szenvedett fennakadást, a mikor a pályát két helyütt árvíz
borította. Hátránya volt ezen elrendezésnek, h o g y mivel rendes
gőzlokom otivok is közlekednek ezen a vonalon, a harmadik
vezető sin csupán 100 mm. m agasságra volt helyezhető a talp­
fák színe fölé és egyúttal nehezebb volt olyan védőszerkezetnek
létesítése, m elynek feladata volna a vezetősínnek esetleg való
megerősítését meggátolni. Szerencsére, az alkalmazott 600 volt
 48 POLYTECHNIKAI SZEMLE
vezetékfeszültség még nem veszélyes és ha néha egy vigyázatlan
vonalőrt el is ütött a lábáról, soha végzetes kimenetelű szeren­
csétlenség nem történt. A 600 volt feszültség azonban igen közel
van a megengedhető felső határhoz és ennélfogva a jövőb en
czélszerű volna itt különleges védő-szerkezeteket alkalmazni.
A szóban forgó vonal hoszsza 20 km., 5 km. hosszban kettős
váganynyal.
Igen kétséges, vájjon ezen rendszer kielégítően m űködne
fontosabb interurbán vonalakon. A sűrű forgalmú pályaudvarok
az ő nagy számú kitérőikkel és keresztezéseikkel műszaki
nehézségeket támasztanak a kivitel tekintetében; ugyanilyen
bajokkal kellene m egküzdenie a Baltimore alagutban alkalmazott
felső vezető sines rendszernek is, bár ez máskülönben igen jól
működik. A haladásnak és fejlődésnek valószínű irányzata a
vonalfeszültségénck további növelése a végből, hogy a m ozgó
kontaktusokon áthaladó áramerősségek eléggé csökkenjenek. V ál­
takozó áramú motoroknak és transformátoroknak alkalmazásával
lehető lesz ekkor a trolley drót további megtartása még azon
esetre is, ha nagy munkamennyiségek felszedése válik szü k sé­
gessé. Mindazonáltal ezen viszonyok csak akkor lesznek beha­
tóan tanulmányozhatók, ha lehetséges lesz egyes pályákat tisz­
tán elektromos üzemre berendezni, a nélkül, hogy tekintettel
kellene lennünk az esetleges gőzüzemű vontatás követelményeire
is. Különben pedig a mire majd a New-Britain-Hartford i vonal
egy egész télen át üzemben lesz, akkor majd a rendes vasúti
forgalmi viszonyok között folytatott elektrom os rendszerű vonta­
tásról kimerítőbb adatok fognak rendelkezésünkre állani.
L evelezés.
Mérnökök helyzete a társadalomban. Eme kér­
déssel összefüggésben vettük az alábbi sorokat, melyek­
hez a kiinduló pontot legutóbbi vezérczikkünk szolgáltatta.
Közzé teszszük a levelet egész terjedelmében, nem csak
azért, mert tárgyának elsőrendű figyelmet óhajtunk for­
dítani, hanem azért is, mert sok oly — habár talán kissé
túlságos radikálisan kiszínezett — igazságot tartalmaz,
melyet komolyan megszivelendőnek tartunk. Nem értünk
azonban egyet a levél iró ama véleményével, mintha
karunkban általában nem volna meg az az általános
műveltségi fok, mint más hivatás ágaknál. A ki ezt
állítja, csak felületes Ítéletet mond, mert elfeledi azt,
hogy épen a mérnöknek a jellemző vonása a szerény,
minden feltűnést és reklámot kerülő tudás, az az alaposság,
mely nem a nagy dobon, hanem a nagy alkotásokon
nyilvánul. Igaz ugyan, hogy ezen nagy alkotások rend­
szerint nem az alkotónak nevét szokták márványlapjokról
első helyén hirdetni, de azért a nem felületes szemlélő
mégis méltányolni fogja az igazi érdemeket. Sok olyan
kartársat tudnánk felemlíteni, kik nem csak a szak-, de
az általános tudás egész kincses tárát rejtik magukban,
s azért milyen szerény és egyszerű magatartást tanúsí­
tanak! Vagy talán elitéljük őket ezért? Nem, csak meg­
dicsérhetjük, mert még a legzöldebb fejű jogász gyerek
sem veszi komolyan, önmagának hasonmását. A mi pedig
a qualifikatió megszorítását illeti, abban szintén nem
értünk egyet levélíróval, mert ha elismerjük is azt, hogy
ugyan úgy, mint a hogy az ügyvédi, vagy orvosi kar
reputátióját nem fogja egy-egy tagjának megtévedése
tönkre tenni, éppen úgy a mérnöki kart sem kell jobban
félteni. Ez áll addig, a mig a »mérnöki kar« rovására
csak a mérnök és nem pedig bárki — ki magát annak
1898. február 1.
nevezi — »dolgoz«-hat. Álügyvédek, vagy álorvosok
létezését a törvény kizárja, de az álmérnökét nem. Pedig
ezek a legveszedelmesebbek. Magában véve az, hogy
valaki oly czimet visel, mely őt nem illeti meg, bizonyos
foka a szédelgésnek, mely többé-kevésbé laza erkölcsi
fölfogásra vall. S ha konczedáljuk is azt, hogy a
qualifikált mérnökök között is van sok olyan, a ki, hogy
úgy mondjuk nem áll »a kor színvonalán«, de az ilyenek
arányszáma a nem qualifikáltak között sokkalta nagyobb.
De különben is a fősulyt arra fektettük, hogy a kontár­
kodás lehető szűk korlátok közé szorittassék, azt pedig
talán levél iró is elfogja ismerni, hogy azok között,
a kiknek arra hivatott forum — legyen az bárminő —
adta meg a képesítést, mégis csak kevesebb lesz a
kontár, mint azok között, a kik dei gracia ön maguk
avatták magukat azzá. Ama álláspontunkat, a mely
szerint a kérdés törvény utján — méltányos átmeneti
intézkedésekkel — való szabályozását tartjuk egyedül
czélra vezetőnek, továbbra is változatlanul fentartjuk.
A társadalomnak épp úgy előnyére vált, hogy az ügyvédi
vagy orvosi gyakorlatot qualifikatióhoz kötötték, mint a
hogy az magának ezen karoknak tekintélyét megállapította.
Hogy lapunk hasábjait eme kérdés megvitatására meg­
nyissuk, az programmunkból önként következik és igy
készséggel ajánljuk újból az ügyet kartársaink figyelmébe.
Tisztelt szerkesztő ur !
Engedje meg, hogy a b. lapjuknak múlt számában megjelent
»Szemle« kapcsán leírandó véleményemet én is közhelylyel kezdjem meg.
»Magna est vis veritatis et praevalebit«. Ha az orvos sebet
akar gyógyítani, tárja fel azt és ne bánja, ha a betegnek tájdalmat
okoz. A fenforgó esetben ez a pillanatnyi fájdalom annál nagyobb
lesz, mert a mit gyógyittatni kívánunk, magunk okoztuk. Ön, tisztelt
szerkesztő ur, a mérnökök társadalmi állásának gyógyíttatását az
összehívott szakbizottságtól várja, de én nem hiszem, hogy a remény
jogosult, már csak azért sem, mert a seb nincs feltárva és a kezelése
hamis lesz. Ön azt mondja: »Nyilvánvaló, hogy a kar általános
műveltségéből és általános műveltsége folytán az egyesre is tisztelet
és tekintély háramlik. Mig, ha a karban olyanok vannak, a kik
kvalifikáczióval, tudással, műveltséggel nem bírnak, akkor minden
egyes tagját is éri e miatt lenézés«. Én ezt a mondást sok okból
nem vagyok hajlandó elfogadni. Először azért nem, mivel néhány
csalárdul bukott kereskedő miatt nem nézik le a kereskedői kart,
néhány képtolvaj orvos kedvéért nem tartanak minden orvost kép­
tolvajnak, néhány zsaroló hirlapiró tetteiért nem teszik felelőssé az
egész hirlapirói kart. Ha tennék, a társadalomnak ezen osztályai
ismernék teendőiket. Ismerjük fel mi is.
Másodszor nem fogadom el az idézett mondást azért, mert
én abban három oly követelményt látok egymás mellett, melyet a mi
viszonyaink között általánosságban feltételül felállítani nem lehet.
Kvalifikáczió és tudás a nálunk uralkodó tanítási rendszer alatt lehet
egymás mellett, de viszont tényleg úgy vau, hogy soknak van kvali-
fikátiója és nincs tudása, soknak van tudása és nincsen kvalifikácziója.
Általános műveltség pedig, bizony, sem a kvalifikáczióval, sem a tudás­
sal nálunk karöltve nem jár.
Tisztában vagyok vele, hogy most szakítottam egyet a seben,
de ez nem gátol benne, hogy még alaposabban széjjelhuzzam.
Ha csak egy pillantást vetünk is állami, társadalmi, üzleti, ipari
életünkre, azonnal látjuk, hogy minden hivatásnak, minden tisztség­
nek, minden működésnek és tevékenységi ágnak meg van a maga
elismerése. Katona, rendőr, orvos, ügyvéd, kereskedő, még a munkás-
osztály is megtalálja helyét a közéletben, mindegyik részesül az őt
megillető tiszteletben és becsülésben, mindegyikre vannak tekintettel,
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
mindegyiknek igényeit a lehetőségig kielégítik és a mit e helyütt leg­
főképpen ki akarnék emelni, a társadalmi kérdések megoldásánál,
mindegyiknek szava hallatszik . . . csak a mérnököt látjuk elszigetel­
ten, kizárva mindenünnen.
Az igazsággal jutnék ellentétbe, ha azt mondanám, hogy ezt
előttem mások észre nem vették. Igen, de megelégszenek azzal, hogy
ezt néha, hivatalos beszédeknél, kiállítások és kongresszusok alkal­
mával rhetorikai témául használják fel. Ez azonban minden, további
következtetéseket le nem vonnak és haladnak az eddigi utakon tovább,
újabb működési terek nyílnak meg a társadalom minden más osztálya
számára és a mérnöki kartól tovább is elvonnak minden oly teret
is, melynek megteremtése éppen a műszaki alkotások egy-egy mért-
földköve. . . a számítottnál kevesebb vizet szolgáltató vizműtelepek
megvizsgálására orvost küldenek ki szakértőül tovább is. A mérnök
pedig nyugodtan dolgozik, elzárva a világtól, hozza tovább is a szenet
és érczeket a bányákból, uj meg uj alakot ad nekik és nézi tovább,
hogy lökik mindig mélyebbre, lefelé !
Magunkban keressük a hibát, nem kívülünk. A katona, a rendőr,
a kereskedő, az ügyvéd,saz orvos, a munkás, mindegyik beleszól
a társadalmi életbe. A mérnöki kar pedig foglalkozásának természe­
ténél fogva is, de másrészt és főleg egyoldalú kiképeztetésénél fogva
indolens minden iránt, a minek közélet a neve. Nem szeretném, ha
félre értenének; nem azt mondom, hogy a szereplési viszketeg lepje
el a mérnöki kart is ; de ne hagyja magát leszorittatni olyan térről,
melyhez kizárólag neki van jussa és melyre másokat visz ama bizo­
nyos betegség. Nézzünk végig iparvállalatainkon: az alkotó elem,
a mérnök, az ott semmi, a műszaki igazgató elnevezés csak epitheton
ornans, semmi egyéb, mert önállóan cselekednie nem szabad, ha az
elnökül vagy vezérigazgatóul szereplő jogbölcseleti tanárt, vagy gabna-
kereskedőt, vagy ügyvédet nem akarja abba a kellemes helyzetbe
hozni, hogy a műszaki igazgatónak kitegye a szűrét. Es mindez
miért? Mert a mi mérnökeinknek a legjobb esetben'Jcsakis szorosan
műszaki tudásuk van. Az ügyvéd inkább érdeklődik műszaki kérdé­
sek, mint a mérnök a foglalkozásával kapcsolatos jogi alkotások iránt.
Mi nekik az ipartörvény, a munkásviszonyokat szabályozó rendeletek,
szabadalmi és védjegytörvény; mindezekhez, úgy hiszik, közük
nincsen. A kereskedelmi levelezés, váltójog és könyvelés, a mit fűszeres
segédek éretlen korukban megtanulnak, mérnökeinktől oly távol esik,
mint a hajdútól a harangöntés.
Mindez pedig szoros összefüggésben van a mérnökök társa­
dalmi alárendeltségével és mindez oly dolog, a mi a kvalifikáczióval
és szószerint vett mérnöki tudással nem áll ellentétben.
Én tehát azt állítom, hogy a bajt a megkezdett módon orvo­
solni nem lehet és nem is fogják. A mérnöki karnak társadalmi
állását nem egyes kvalifikáczióval, tudással és műveltséggel nem bíró
egyének szorítják alacsony színvonalra; a műveletlen embert, mint
egyént, a társadalom amúgy sem fogadja be, a csalót a törvény
bünteti és azt, a ki a nélkül, hogy értene hozzá, valamely muukát
elvállal és rosszul végez, eléri a megérdemelt sorsa, a mit mind­
egyikünknek adott esetben módjában áll siettetni. Másrészt nem látom
be, hogy a társadalmi érintkezésnek mi köze van az u. n. kvalifi-
káczióhoz, ha daczára az esetleges hiánynak, szakmájához értő, mű­
velt emberrel van dolga.
És nincs is igy. A baj forrása ott v a n :
1. hogy a mérnöki karban nincsen meg az összetartozóság
tudatának ama mértéke, melyet ma már a fodrászoknál és pinczérek-
nél is megtalálunk, hogy nem támogatja az egyént oly küzdelmekben,
melyek tulajdonképpen az egész karnak itt-ott kicsúcsosodó küzdel­
meiül volnának tekintendők,
2. hogy nincsen meg a karban az az érdeklődés a közéletnek
reá nézve vitális kérdései iránt, mely szükséges, hogy ha azok el­
intézésében magunknak is részt kívánunk;
3. hogy nincsen meg a karban az általános műveltségnek az
49
a foka, mely méltó és arányos volna a mérnöki működés nemzet-
gazdasági fontosságához.
Tisztelt szerkesztő ur! Igyekeztem rövidre fogni a keserűség­
nek és panasznak azt a halmazát, melyet bennem múlt havi szemléje
felébresztett. Ha Ön másként látja a dolgokat, mint én, úgy ez csak
azt bizonyítja, hogy azok tisztázva nincsenek. Ezen tisztázáshoz pedig
mindnyájunknak hozzá kell járulnunk, még azon esetben is, ha
becsületes igyekvésünkért támadásban részesülünk. Ha a mérnöki kar
társadalmi állása nem felel meg az igényeinknek, akkor ebben nagy
része van annak is, hogy a sajtó velünk nem törődik és jogaink
védelmét nem írja zászlajára. Tegye meg Ön és szorítson helyet
b. lapjában egy ezen tárgy körül megindítandó terjedelmesebb vitá­
nak. Az elismerés nem fog elmaradni.
Reiss József.
A gőzzel elragadott vízm ennyiségnek m eghatá­
rozása. Weyde J. F. kassai állami ipariskolai tanár
munkatársunktól az alábbi érdekes sorokat vettük:
Tekintetes Szerkesztőség!
A Polytechnikai Szemle 1897. okt. havi számában alkalmunk
volt Adorján D. magánmérnök úrtól származó, igen időszerű czikket
olvasni: ;>Vizsgálódások a gőznedvesség befolyásáról a gőzgépeknél*
czim alatt. Épp akkor ismét kezembe is került egy levél, boldogult
Dautzenberg J. az azelőtti »prágai gépgyár« volt igazgatójától, későb­
ben a régiebb budapesti magánmémöki gárdájának tekintélyes tagjától,
ki dús tapasztalatait mindig kiváló elegancziával tudta előadni.
E levélben elméleti fejtegetésemre felelőleg bevált módszeréhez illő
képlet lefejtéséről beszél: »a gőzzel a kazánból elragadott vízmennyi­
ségnek meghatározásáról«. Talán nem érdektelen lesz ha ezen tár­
gyalásainkból eredő elegányos módszerét itten nyilvánosságra hozom..
Ezen mérések eszközlése czéljából két mellékcsövet kell a gőz­
vezető fő-csőbe szerelni (1. a mellékelt ábrát); az egyik mélyebben
behatol és pontosan a gőzsugárral szemben, ennek irányában torkol
a főcsőbe, ezen cső hozza a vízzel terhelt megmérendő gőzt egy
belső kádba; csap is kell ezen elágazásban. A másik cső a fő-cső
oldalából indul ki és csakis melegítő gőzt hoz egy külső kádba, mely
vízzel van megtöltve. Ezen külső vízmennyiség a belső kádban levő
vízmennyiséggel folyvást lehetőleg egyenlő hőmérsékben tartatik, azon
czélból, hogy e belső kád lehűlését megakadályozza. A belső kádban
eredetileg egy Ga súlyú hűtővizmennyiség van, melynek eredeti hő­
mérséklete és melybe most a nedves gőzt bevezetjük és benne
tökéletesen kondenzáljuk.
A következő adatokkal rendelkezünk tehát:
Í G — a gőz abszolút súlya )
G1 = az elragadott viz » j
G2 = a hűtővíz »
áj = a gőz melege = 606,5 -f- 0,305 t j
Ü = a gőz megmérhető hőfoka, melyet a gőznyomásnak megfelelőleg
a Fliegner-féle táblázatból veszszük :
?2 = a hűtővíz hőfoka.
T = a nedves gőz és hűtővízből keletkező keveréknek hőfoka
A Zeuner-féle keverési képlet szerint v a n :
?
G (Aj - T) + [Gj Üj] — T) = G2 ( T — tj)
?
azaz szavakkal:
a gőzből és az elragadott kazánvizből elvont melegség = a hűtő­
vízben emelkedett melegséggel.
 50 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. február 1.
■Az edényt elhanyagoljuk, mert kívülről van melegítve; ha most ezen esetben tehát
a viz q folyadékmelegét hőmérsékével /-vei egyenlővé teszszük, a mit
elvégre tenni lehet, a mennyiben csak: '•l n
T -------- ■--------+ — —— [ T - h )
q l = /j - f 0,00002 íj« + 0,0000003 + * (606,5 + 0,305 ti) r G + G.,
---- + ”
G + <?i 0,695 — 606,5
akkor van az első képletből
- Gi «1 = G (A, - T) - G , . r - G2 (T — /2)
—
+ Gi Aj A hűtővíz súlyát G-> és hőmérsékét /2 megmérjük; 6? — J—Í?1 meg­
felel a véglegesen talált súlytöbbletnek és T a keverék hőfoka a kísérlet
ezt hozzáadjuk, mert G és Gj nem ismeretesek, azonban összegük végén szintén meg lesz mérve.
G + Gj igenis ismeretes A gőz nedvessége megfelel 6 vagy 7°/o-nak, ha a kazán fűtő­
«1 ( k - qi> = (G + ö i) (*i - T ) - G . 2 ( T - h) felületének minden 1 négyzetméterjére nem több gőzt fejlesztünk mint
10 kgr.-ot óránként, és ha a kazánban lévő víznek felszíne, melyen
vagyis j elváltozás után
át a gőz kibontakozása történik nem csekélyebb mint 1 m2 óránkénti
Gi (í i - ^t) = (O + Oi) (r - ö ) + (r - k) 100 kgr. gőzfejlesztés számára.
Ismeretes azonban, hogy általában Regnault szerint Azért megtűrhető 6—7% elragadott vízmennyiség.
Ha pedig az elragadott vízmennyiség ezen 7%-nál nagyobb,
i = q + r, akkor a relativ hőveszteség
i A = a telitettgőz összes melege Gt /i - (0,07 G <t)
a mennyiben { q — a folyadék melege
G (606,5 - f 0,305 /t)
[ r — az elpárologtatási meleg.
és most tekintetbe kell venni, vájjon a kazán olcsóbb beszerzési ára
nem nyujt-e kárpótlást ezen tökéletlenségéből eredő veszteségért.
Kassán, 1898. január hó 22-én.
Teljes tisztelettel
Weyde J. F.

Tekintetes szerkesztőség!
Becses lapjuk negyedik számában P. M. ur az egyfázisú vál­
takozó áramú gépek önindukczió együtthatójának kísérleti meghatá­
rozásáról ir. E csikkben egynéhány előforduló tévedésre bátorkodom
megjegyzést tenni.
Szerző dolgozatát következő bevezetéssel kezdi: Ha a váltakozó
áramú gép armatúráját indukcziónélküli ellenállással zárjuk, a gép
kapcsain uralkodó feszültség alakja ezen esetben leszen :

di
lS p = iw + L —
dt

Ez nem egészen helyes. Legyen az armatúra ellenállása Wa,

a lámpáké We, az armatúra önindukczió együtthatója L és a gép elektro­
motoros ereje e\ úgy az ismert Kirchoff-féle tétel szerint a gép kapcsain
uralkodó feszültséget a következő egyenletekből állapíthatjuk m eg:

Ap — i we vagy
di
A P = « — i Wa — L
dt
A z a z : »/. az összes melegmennyiség,, mely 0° hőmérsékű
Ha azonban az egész zárt kört veszszük, a következő egyen­
folyadék sulyegységéhez hozzávezetendő azon czélból, hogy azt állandó
letet kapjuk :
p nyomás alatt / hőmérsékletű telitett gőzzé változtassuk«.
»r pedig, az elpárologtatási meleg azon hőmennyiség, melyet di
a folyadék sulyegysége csakis gőzfejlesztés czéljára fölemészt, a nél­ e — i (wa + nie) + Z.
kül, hogy ezáltal p nyomása vagy pedig / hőmérséke is megváltoz­
tatva lenne«.** Valószínűleg ezen egyenletet akarta szerző levezetéseinek alap­
és ebből X — q — r úul használni. Ha az első kísérlethez adott levezetésekben mindenütt
vagyis q — A = — r a gép kapcsain uralkodó feszültség helyébe a gép elektromotoros
(\ -
erejét teszszük, a talált egyenletek helyesek lesznek egyes kisebb
hibák kivételével, melyeket a következőkben kívánok felemlíteni.
* Lásd : Zeuner, »Grundzüge der mechanischen Wärmetheorie«
Mint már előbb mutattam az összefüggés * és A P között:
1877. 262. old. (190. képlet).
** Ugyanitt 266. old. (197. képlet). AP= * «te
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 51
Ha most a gép elektromotoros ereje a Fourier-féle sor szerint alakját adja: Mágam három különböző gerjesztésnél vettem fel e gör­
változik, tehát: bét, de mindig csak a mellékelt ábrán látható alakot találtam.

e — El sin 2 ji nt -j- E:í (6 jt nt a3) -)- S5 sin (10 n nt a5) .

úgy az áramerősség:

E, 2 Jtn L
(» ^2 Jint — arcig +
Y(n>a -p w e)2 4 “ (2 Jtn L )2 Wa 4 - We

Ea 6 jtn L
+ in ^6 Tini— arclí 4~ a3 4 *•
Y (» Ü 4 " we) 2 4 ” (® x*1 E)2 Wa + We

és ebből kifolyólag a feszültség :

E ! ttfe _____ 2 Jtn L

Ap sin 2 rent — arcig 4-
Y(.Wa 4“ We)2 4 (2 n n
* E)2 Wa 4“ We

Ea We Ha a görbének alakja az volna, melyet szerző ad, úgy elem­

6 tin L
+ in ^2 jtn i — arcig + «3 + zésénél Fourier szerint nem esnének ki a páros számú tagok, mivel
Y ( w a -f- We)2 -f- (G L )2 W a + We
J tn e-nek absolut értékei % és % -f- J t szögeknél nem volnának egyenlők.
A 12. egyenlet:
Ezekből láthatjuk, hogy a feszültség amplitudjainak viszonyai:
P 3\ 2 w2 + (2 jtn L)2
P;3 Ea Y (wa + w e)2 -f (2 Jtn L)2
stb. P2
14- w2 + (6 jtn L)2
+ ...
Pl 12=
E x Y (Wa + We )2 + (6 Jtn L )2 w2 + (2 jtn L)2 Pt\ 2
+ ■
nem maradnak állandók, mint ezt P. M. ur feltételezte, a mikor

P 3 = 0,39 Pj feloldásánál egy kis hiba csúszott be.** Fentebbi egyenletből a követ­
kező (2 Jtn L)2-ben quadratikus egyenletet kapjuk:
P5 = 0,14 Pj teszi,
/ / y> / P A 2] /P A 2
hanem hogy ezen viszonyszámok a külső ellenállás nagyságától függ­ 10 ív2 — —9 - -
1+ -
nek. A szerző által adott számok 0,39, 0,14 stb. a zürichi labora­ \P ' \P j l P i)
(2 jm A)« + (2 ,tn L)2 -
tóriumban lévő Ganz-gép elektromotoros erejére vonatkoznak. I\2
1+
A 3. számú egyenlet szintén hibás; ha felteszszük, hogy •
m
• A P — Pl S‘H 2 nnt + P-2 s ‘n 2 Jtni + a2) + . . .
°s\2
n 2 1+
lPT1
-
és a A V és i közti összefüggés : VV \pj Pl).

A í = *w + L a—t
, di

úgy az áramerősség leszen: s ebből kifolyólag (2 jtn L )2 értéke :

_ Pl 2 jtn L
sin 12 jtni + arcig 4-
Y w2 + (2 J tn L)2 (2 jtn L ) 2 = —
P, 8 2 jtn L
+ sin (8 2 jtni + a r c ig ----------------- r asj + •
Yw2 + (8 2 jtn L)2

, w
+ c e— — t +
L
18 ( j V |l + f—
Az önindukezió elektromotoros erejének a Neumann-féle alap­
egyenletből talált egyenlete:
£
4/2
/4jt N \2 di w 2 1+ 1 - il
:=
\
------—
l .
Vk —
di +
]- )* !
CJÍ
05

Ezen egyenlet megbeszélésénél szerző mondja, hogy ezen ' M ] •

elektromotoros erő függ a vezető hosszától. Az egyenletben lévő
egyedüli hossz l, ez azonban nem a vezető hossza, hanem a tekercs
magassága, vagyis a vasmag azon részének hossza, melyet a tekercs
körülvesz.
A továbbiakban a szerző a 3. ábrában a Ganz-gép kapcsain
uralkodó feszültség (vagyis inkább a gép elektromotoros erejének)
A kísérlet felvételénél elfelejtette P. ur felemlíteni, hogy a for­
dulatok száma, az áramerősség s a külső ellenállás meghatározásához
szükséges feszültség mérésén kívül még szükséges a gerjesztő áram
felvétele is. Az utóbbit ismernünk kell, hogy a gép charakteristikájá.
ból a gerjesztő áramhoz való elektromotoros erőt felvehessük. Leg-
 52 POLYTECHNIKAI SZEMLE
czélszerűbb, ha a gerjesztést egy állandó értéken tartjuk és nyitott
külső körnél egy statikus voltméterrel a gép kapcsain uralkodó feszült­
séget mérjük, mely ezen esetben egyenlő a gép elektromotoros erejével
Szerző további két kísérleténél, melyeknél a rögzített Ganz
gépbe a Siemens gép árama lett bocsátva, természetesen helyes az
egyenlet:
mivel itt a Ganz gépben az önindukczió elektromotoros erejének ki­
vételével más elektromotoros erő nincs. Ezenkívül még csak azt
akarom fölemlíteni, hogy a zürichi laboratórium Siemens gépének
elektromotoros ereje oly kevéssé különbözik a sinusgörbétól, hogy az
amplitúdók viszonyai méréseim szerint következők:
— = 0,012
El
— = 0,021
Ei
Ei
— = 0,001 stb.
Ei
Ebből láthatjuk, hogy P. M. ur hiba nélkül vehette számí­
tásainak alapjául a tiszta sinusgörbét.
Zürich, 1898. jan. 9-én.
Kiváló tisztelettel
Schweitzer Alfréd.
Fenti levél kefelevonatát Prosznitz Mihály urnák bemutatva,
az alábbi levelet kaptuk :
Tekintetes Szerkesztőség!
Válaszolva Schweitzer Alfréd urnák f. hó 9-én kelt b. lapjának
4. számában közzétett czikkemre vonatkozó észrevételeire részemről
a következőket óhajtom megjegyezni:
Electromótoros erő és kapocsfeszültség nem azonos fogalmak,
noha azonos mértékegységgel méretnek és jelen esetben különös
jelentőséggel bir, hogy ezen fogalmak az alapegyenlet felállításánál
különválasztassanak. Ily értelemben elfogadom Sch. urnák erre vonat­
kozó kiigazítását.
De már az egyenlet alakjából, de különösen azon körülmény­
ből, hogy a teljes áramkör ellenállását vettem számításba, következtet­
hető, hogy bár helytelen elnevezéssel, de helyes nagysággal operál­
tam a levezetés folyamán, úgy hogy Schw. urnák igen érdekes fejte­
getései feleslegesekké válnak, ha kezdettől fogva az általa is említett
körülményt tekintetbe veszi. A mi Schw. urnák a görbe alakjára vonat­
kozó észrevételeit illeti, azok a nevetségességig menő szőrszálhaso-
gatásukkal önmagukat már eléggé bírálják, mert nem tételezhetem
fel Sch. úrról, hogy komolyan hinné, miszerint a Ganz-gép a zürichi
laboratóriumban az általam több mint háromszori kísérletnél máskép
viselkednék és más görbét mutatna, mint mikor ő kísérletezik. S ha
a czikkben közzétett görbe tényleg nem egészen helyes, úgy sajátságos,
hogy a Polytechnikai Szemle annyi meg annyi olvasója közül, kik pedig
bizonyára oly jól ismerik a Ganz-gép görbéjét és annak minden
bibijét mint Schw. ur, senkinek sem jutott eszébe egy tollhibábój
»cause célébre«-t csapni. Egyébiránt az általam fölvett görbe több­
szöri elemzésénél a következő középértókeket is kaptam :
Ei = 100
&S = 0 -2
Ea = 40 5
Et = 0-9 stb.
1898. február 1.
S igy azt hiszem, hogy Schw. ur, ha a Siemens-gép electro­
mótoros erejének görbéje és a sinus-görbe közti különbségre nem
reflektál, meg fogja engedni, hogy ezen esetben a párosszámú tago­
kat a páratlanszámúak mellett elhanyagolja^
Az öniudukczió electromótoros erejének a Neumann-féle alap­
egyenletből való levezetésénél Schw. ur kifogásolja azt, hogy Z-nél
ngm tettem ki a mágneses vezető, hanem egyszerűen vezető elnevezést,
de nézetem szerint itt félreértés nem származhatik, ha a levezetés
menetét figyelemmel kisérjük. Mi u. i. V — F-l térfogatban indukált
mágneses nyomatékkai foglalkoztunk, hol N i képezte az indukáló
ampéretekercseket. Ugyanazon mágneses nyomaték fog azonban létre­
jönni, akár magas áramerősséget használunk kevés tekercsben, akár
alacsony áramerősséget sok tekercsben, noha a Schw. ur szerinti l
változnék. De l értéke korántsem az, minek Schw. ur nyilvánítja,
A quadratikus egyenletbe sajtóhiba csúszott be, a mint szintén sajtó­
hiba a 9. sz. ábrában a Schw. ur által észre nem vett abscissúk
jelölése, melynek a 6. ábrában használt középvonalak jelölésének
kellene megfelelnie.
A gerjesztő áram felemlitését szükségtelennek tartom, mert az
magától értedődő kellék, mint azt az említett kísérletnél szükségelt
mérőeszközök sorozatában elsőhelyen említett, a gerjesztő áram
mérésére szolgáló amperemeter bizonyítja. Hogy a 4. ábrában fel­
tüntetett schémából ez hiányzik, nem alterálhatja a megérthetést,
miért is ezen egyszerűsitést szándékosan eszközöltem.
A mi ezen kísérlet alkalmából szükségelt electromótoros erő
effektiv értékének meghatározását illeti, köszönettel tartozunk Schw.
urnák, hogy a nélkül, hogy erre kértük volna két módot is ajánl.
Budapest, 1898. január hó 17-én.
Teljes tisztelettel
Prosznitz Mihály.
Irodalom .
L enz Ödön. M agyarország mezőgazdasági gépipara és az
1896. évi ezredéves orsz. kiállítás m ezőgazdasági gépcsoportja.
130 oldal 12 rajzlappal, 70 szövegábrával és 3 táblázattal. Ára ?
Az ezredéves országos kiállítás hatalmas anyaga lassan-lassan
feldolgozásra kerül. Mint a főjelentés egy töredéke látott nemrégiben
napvilágot Lenz jelentése. Tartalma, feldolgozásmódja monográfiává
avatja a művet, mely röviden ugyan, de azért eléggé kimerítően tag­
lalja mezőgazdasági gépiparunk jelen állapotát. Az első rész mező-
gazdasági gépgyáraink történelmi vázlatos leírása egészen 1895-ig.
Kiváló érdekes és nagyon is megszívlelni való dolgokat mond el
szerző annak indokolására, hogy miért nem vagyunk előbbre e téren,
holott hazánk kiváló jó piacz mezőgazdasági gépek számára. A má­
sodik rész regisztrálja az érdekesebb kiállítási objektumokat, ágak
szerint csoportosítva. Ez specziálistának tanulságos olvasmány, jól­
lehet, mint a jelentés írója maga is hangsúlyozza érdemleges újdon­
ságot nem foglal magában.
A szöveghez adott rajzlapok használatát nagyon megnehezíti
az, hogy érthetetlen okokból mind két oldalát benyomtatták. Egyéb­
ként a munka csinos kiállítású. B — a.
A m. kir. Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatá­
nak utolsó cyklusában megjelent »Fotográfia« czimű munkára hívjuk
fel a tisztelt szaktársak és műkedvelők figyelmét.
A művet Schmied A. német eredetije után Pfeifer Ignácz m. á. v.
vegyész fordította, az eredetivel dr. Wartha Vincze műegyetemi
tanár ur hasonlította össze.
A fotográfia magyar szakirodaimában magasabb, szebb nyel­
vezetű fordítás még alig, teljesebb pedig eddig még nem jelent meg.
A szaklapokban elszórtan megjelent összes módszereket ismerteti,
fénynyomatai pedig kitünően magyarázzák a szöveget, mely nemcsak
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
leírja, de egyúttal bírálja s ezáltal megemészthetővé teszi a különben
oly rideg, bőven felsorolt reczept gyűjteményt. Bírálja a műszereket
is és azok beszerzésénél alig nélkülözhető tanácsadója úgy a szak­
embernek mint a műkedvelőnek.
Felsorol az anyag beszerzése czéljából czégeket, mely ugyan
kissé reklámszerűvé teszi a könyvet, de az érdeklődök ezért is csak
hálásak lehetnek, mert eredeti vásárló helyekre utalja őket. V. Z.
A »Magyar Gépipar« legutóbbi számában (jan. 15.) Becsey
Antal az eddigi szerkesztő meleg hangon búcsúzik olvasóitól, miután
más irányú nagy elfoglaltsága miatt kénytelen a szerkesztői tiszség-
től megválni. Ezen alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy meg­
emlékezzünk azon felette üdvös munkásságról, melyet közel három
éven át mint a lap szerkesztője kifejtett. A fiatal gépészmérnöki gárda
ezen tehetséges tagja azok közé tartozik, kik egyéniségük egész
lelkesedésével szentelik magukat hivatásuknak. A »MagyarGépipar«-ban,
mely az orsz. gépészegyesület hivatalos lapja, megmutatta, hogy miként
lehet népszerűén, de azért mégis korrektül tárgyalni műszaki dolgokat.
Olvasói bizonyára érdeklődéssel olvasták lapját, melynek hivatása volt
— sok év mulasztása után — az akadémikus műveltség felett nem ren­
delkező szakemberek gondolkozás módját rationális irányba terelni.
Hogy erre pedig milyen szükség van, azt mindenki belátja, kinek
alkalma volt kisebb iparvállalataink üzemviszonyaiba betekinteni. Utóda,
mint értesülünk, Jámbor Gyula műegyetemi titkár lesz.
Die V ortheile der Verwendung des überhitzten Dampfes
mit besonderer R ücksicht auf das patentirte System Adorján. II.
Auflage. Budapest 1898. Ezen czim alatt jelent meg egy terjedelmes
füzet, mely tulnjdonképen az Adorján-féle túlhevítőről szóló pros­
pectus német fordításának második bővített kiadása. Hogy mi róla
mégis ezen rovatban emlékezünk meg, teszszük ezt azért, mert a
füzet objectiv hangjával eltér a prospectusok szokott stylusától. Első
részében a túlhevitett gőz alkalmazásának előnyeiről egész általánosan
van szó, mely mint alapos és szakszerűen obj ektiv értekezés minden
a dolog iránt érdeklődő szakemberre tanulságos lehet. A csinos szin-
nyomatban kiállított és számos szerkezeti rajzzal illustrált nagy
kvartalakú füzetet az érdeklődőknek szívesen megküldi: Wolf Sándor
magán mérnök Budapest, Erzsébet-körút 21.
V e g y es hírek, lap szem le.
Pályázati kiírás biztositó-szelepre. A Rajnán és az Elbán
közlekedő gőzhajókon nagyon lábrakapott az a veszélyes visszaélés,
hogy a személyzet a biztositó szelepeket nagyobb nyomás elérése
czéljából megterheli. Hogy ebből eredő baleseteknek lehetőleg eleje
vétessék, a »Westdeutsche Binnenschiffahrts Berufsgenossenschaft«
Duisburgban valamint az »Elbschiffahrts-Berufsgenossenschaft« Magde­
burgban közösen 1000 márkányi pályadijat tűztek ki egy olyan
készülékre, a mely a biztositó szelepek megterhelését megakadályozza.
A kiírási feltételek a fenti társulatoknál kaphatók.
Pályázati kiírás irodalmi műre. A berlini »Verein zur Be­
förderung des Gewerbefleisses« agy ezüst érmet és 3000 márkát tűzött
ki mint pályadijat egy olyan munkára, a mely az irodalomban, sza­
badalmi leírásokban és másképen ismertetett önműködő gőzelzáró
szerkezeteknek legjobb kritikai összeállitását tartalmazza. A pályázók­
nak megengedik, hogy újonnan föltalált szerkezeteiket is fölvegyék
munkájukba és azokat előlegesen szabadalmaztassák.
Az Esztergom —párkány—nánai villam os vasút közigazga­
tási bejárása — mint esztergomi tudósítónk értesít — f. é. február
21-ére van kitűzve. A vasút előmunkálati engedményese Török Emil
budapesti mérnök, egyszersmind Esztergom város villamos világítására
is akarja a felállítandó telepet berendezni, s ezen czélból a városhoz
ajánlatot adott be, mely iránt a hangulat igen kedvező és igy várható,
53
hogy a legközelebb megtartandó közgyűlés annak elfogadásával ezen,
az átmeneti forgalomra igen fontos vonal kiépítését elő fogja moz­
dítani. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az esztergomi takarék-
pénztár r. t. Bálint és Frommer budapesti építészek tervei szerint
230,000 fit költséggel nagy bérházat épit, melynek építési, valamint
műszaki berendézési munkálataira a pályázatot legközelebb kiírják.
A székesfehérvári villam os vasút előmunkálati engedélyére
nézve a m. kir. keresk. miniszter 8087. sz. alatt megengedte, hogy az
részben W olf Sándor budapesti magánmérnökre ruháztassák át, ki
a vasút terveit már elkészítette és a városi tanácsnál benyúj­
totta, mely azokat viszont a minisztériumba továbbította, kérvén a
közigazgatási bejárás mielőbbi megtartását. A miniszter helyt adva
a város eme, az ügy gyors elintézésére irányuló kérelmének,
f. hó 28-án kiküldött közege által a trace-revisiót megtartatta. A köz-
igazgatási bejárás valószínűleg február hó végén fog megtörténni.
A vasúthoz szükséges területátengedési, valamint a vasúttal kapcso­
latosan létesítendő közvilágításra vonatkozó szerződés tervezeteket az
engedményesek már szintén benyújtották a városi tanácshoz, mely
azokat a külön kiküldött világítási bizottság jelentése alapján, érdem­
leges elintézés végett legközelebb a közgyűlés elé fogja terjeszteni.
Nagy-Kőrös város közvilágításának javítása eszméjével fog­
lalkozik jelenleg a város közönsége, mire nézve odavaló tudósítónk
az alábbiakat Írja : Két áraml-t — mondhatni küzd egymással — az
egyik az acetylénvilágitás hive, mely világításra, két aránylag kedvező
ajánlat érkezett be. Az aeetylénnel próbavilágitás is volt, mely elég
jól sikerült. Az acetylénvilágitás tanulmányozására a tanács meg­
bízásából a polgármester és városi főmérnök Veszprémben jártak.
A másik népszerűbb áramlat villamos közvilágítást óhajt és ezt egy
a Tiszáig építendő helyi érdekű villamos vasúttal kívánja egybe­
kapcsolni, mely terv megvalósulása esetére a város már 125,000 frt
hozzájárulást meg is szavazott. A villamos világításra különben szin­
tén két ajánlat érkezett be. A kérdés azonban valószínűleg nem fog
a közel jövőben megoldatni, miután a város jelenleg kaszárnya és
városház építéssel, valamint utcza-szabályozással és asphaltozással
van elfoglalva.
A tata-tóvárosi acetylen világítás ügye. Múlt számunkban
a »Tata-Tóvárosi Híradó« nyomán megemlékeztünk ama konfliktusról,
a mely az illető városok képviselő testületéi és az Acetylen gáz részv-
társaság között felmerült. Ezen közleményünk úgy látszik az érdek­
lődő körök figyelmét nagymérvben magára vonta, mert mint tatai
tudósítónk értesít, a közlemény megjelenése óta többek között az
államvasutak igazgatósága is egyik mérnökét a helyszínére küldötte,
hogy ott az említett robbanások okai iránt érdeklődjék. Nem ismerjük
a kiküldött szakértő jelentését és nem is érdeklődnénk tovább a dolog
iránt, ha külföldi szaklapokban nem olvasnék, hogy »Totis városában
az acetylen világítás kitünően bevált. . . stb.« Az angol »Engineering«
deczemberi számában ugyanis egy magyarországi »tudósitó« igen
kedvezően emlékezik meg a Tatán elért »eredményekről«, mely hirt
a német »Zeitschrift des Vereins deutscher Ingenieure« mint faktumot
vesz át. Ezen ellentétes hir arra indított, hogy a dolognak utánna
jártunk és Tatáról teljesen objektiv forrásból az alábbi informátiót
kaptuk.
A királynapok előtt a város hamarjában valami »modern«
világításról akart gondoskodni és igy engedett az Acetylen gáz rész­
vénytársaság kérésének és megengedte a próbavilágitás rendezését,
sőt kilátásba helyezte, hogy az esetben, ha a világítás beválik, vég­
leges szerződést is köt a társasággal. A mig csak néhány utczai
lámpa égett, minden nagyon szépen és jól ment, mígnem a társulat
kezdte nyakra-főre magánlakásokba és üzletekbe is csővezetékét be­
vezetni. Ezek azonban oly hanyagul lettek szerelve, hogy rövid idő
múlva majdnem naponta fordultak elő kisebb-nagyobb robbanások,
azonkívül az uj világítás kellemetlen bűzzel és.sűiű füsttel lepte el
 54 POLYTECHNIKAI SZEMLE
az illető helyiségeket, úgy, hogy népszerűsége napról-napra csökkent.
Közben Tata város október 17-ére közgyűlést hirdetett a világítási
ügy elintézésére. A közgyűlés előtt két nappal este a kaszinóban
lévő acetylen-mérőóra felrobbant, azonban semmi komolyabb baj nem
történt. Ugyan azon este, mintegy fél órával később a Neumann-féle
divatárú üzletben szintén felrobbant az óra, sőt a vezeték egész
hosszában felrepedt, ezen robbanás már nem volt oly ártalmatlan
lefolyású, mert tüzet és sebesülést is okozott. Alig volt azonban
ezen robbanás okozta tűz eloltva, a midőn még aznap este egy
harmadik robbanás is történt a Strausz-féle üzletben. Úgy látszik, hogy
a képviselőtestület kissé sokalta azt, hogy egy este három robbanás
is történik, az október 17-iki közgyűlésen az acetylen világítás tervét
egyhangúlag elvetette. Hasonló értelemben határozott október 21-én
Tóváros képviselőtestülete is. A társulat mindazonáltal még néhány
napig tovább folytatta a világítást, azonban miután a robbanások
ismétlődtek, azt önkényt beszüntette, azzal a kijelentéssel, hogy
karácsonyig mindent rendbe hoz. Karácsonykor tényleg újból megkez­
dették a világítást, azonban a rendőrség rövid idő múlva — bizonyára
alapos okokból — végleg betiltotta.
Mindazonáltal Angliában úgy hírlik, hogy Magyaroszágban az
acetylen kitünően bevált, természetesen nálunk meg az hírlik (hirdet-
tetik), hogy Angliában vált be kitünően. Már most melyik igaz ? Vagy
talán melyik nem igaz ?
Elektrom osan világított pályaudvarok Romániában. A párisi
»Société d’Eclairage Électrique« a román államvasutakkal szerződést
kötött a Jassy, Sinaia, Ploésti és Craiova nevű pályaudvarok elek­
tromos világítására nézve. Hol maradnak ilyenkor azok a magyar
vállalatok, a melyeknek czélja elektromos telepeket létesíteni és az
áramot eladni? Igazán azt kell hinnünk, hogy Bukarest közelebb van
Párishoz, mint Budapesthez!
Városi elektrotechnikusok fizetése. Worcester város hatósága
Ruthver Murray E. T. mérnöknek, a város elektroteehnikusának évi
fizetését 3000 írtról 4200 frtra emelte fel.
Cork város közúti vasúti bizottsága Fell A. L. C.-t nevezte
ki elektrotechnikus mérnöknek évi 4800 frt fizetéssel és évi 300 frt.
előléptetéssel 6000 írtig.
Glasgow város elektromos bizottsága Chamen W. A.-t alkal­
mazta városi elektrotechnikusnak 9600 frtnyi évi fizetéssel. Chamen
eddig a Crompton-czégnél dolgozott és 33 éves.
Vájjon Budapest székes-fővárosunk elektrotechnikusát hogyan
fizeti ?
Biztonsági szabályzat az aczetilén gyártására és haszná­
latára vonatkozólag. A porosz kereskedelmi minisztérium tárgyalásai
alapján a berlini rendőrfőnök a következő szabályrendeletet tette közzé :
»Az 1883. év julius hó 30-ikáról kelt közigazgatási tör­
vény 42., 43., 137. és 139. §§-ai valamint az 1850. évi márczius
hó 11-ikéről kelt törvény 6., 12. és 15. §§-ai alapján és Bran­
denburg tartomány kir. elnökének hozzájárulásával mint a berlini
város kerület országos rendőri hatósága a következőket ren­
delem e l:
1 - §•
A ki a gyárszerű üzemen kívül aczetilént akar elő­
állítani vagy használni, azt legkésőbb a gázelőállitó készülékek
első üzembehozatalánál a helyi rendőrségi hatóságnál be kell
jelentenie.
2. §•
Aczetilént lakott helyiségekben, vagy azok alatt vagy
pinczékben termelni nem szabad. Azokat a helyiségeket,
a melyekben a gázt termelik a lakóhelyiségektől tűzfallal vagy
szigetelő légréteggel el kell választani ; a gáztermelőket csak
könnyű tető alatt szabad felállítani.
3. §.
A helyiségeknek világosaknak, tágasaknak és jól szel­
lőzőiteknek kell lenniők, továbbá csak gőz- vagy vizfűtést
1898. február 1.
szabad bennők használni és gyertyával (ném. »Licht«) nem
szabad belépni. Az ajtóknak kifelé kell nyilniók,
A helyiségekből és a gáztermelőtől jövő szellőző csö­
veknek nem szabad kéménybe torkolniok; a gáztermelők szel­
lőző csöveit a tető fölé kell vezetni.
4- §•
Az aczetilén termelésére és raktározására szolgáló
készülékeket úgy kell berendezni, hogy azoknál egy atmosz­
féránál nagyobb nyomás ne keletkezhessek.
5. §.
A termelő-készülékeken, gáztartókon és gázvezetékeken
rézből való alkatrésznek nem szabad lennie.
6. §.
Kalcziumkarbidot és más karbidokat 10 kg.-nál nagyobb
mennyiségekben csak vizhatlanul zárt edényekben és száraz,
világos és jól szellőzött helyiségekben szabad tartani. Pinczéket
raktárnak használni nem szabad. Az edényeket a következő
felírással kell ellátni:
»Karbid, veszélyes, ha nem tartják szárazon.«
7. §.
Folyós aczetilén tartására szolgáló palaczkokat fehérre
kell mázolni és a következő felírással kell ellátni:
»Folyós aczetilén. Tűzveszélyes.«
A palaczkokon továbbá meg kell jelölni a tarasulyt és
a köbtartalmat literekben és azokat 250 atmoszféra nyomásra
ki kell próbálni.
8. §.
A palaczkok töltésénél egy liter aczetilén viszonyát 3 1.
köbtartalomra nem szabad túllépni.
9. §■
Sűrített aczetiléngázra való palaczkokat
»Aczetiléngáz. Tűzveszélyes.«
felírással kell ellátni és rajtuk a legnagyobb megengedhető
nyomást megjelölni. A palaczkokat a megengedhető nyomás
kétszeresével ki kell próbálni.
10 . §.
Folyós vagy sűrített aczetilénnel töltött palaczkokat
a napsugarak és a kályhameleg behatásától védeni kell.
11 . §•
Folyós vagy sűrített aczetilént csak olyan edényekbe
szabad tölteni, a melyeken semmiféle rézből vagy rézötvözet­
ből álló rész nincsen.
12. §.
Az 1., 2. és 3. §§-ban tartalmazott rendelkezések nem
találnak alkalmazást szállítható vagy olyan aczetilén-gázlám-
pákra, a melyeknél az égő a gáztermelővel közvetlenül és
szilárdan összefügg.
Azoknak, a kik a jelen rendelet megjelenése idején
a helyi rendőri hatóság engedelmével vagy tudomásával acze-
tiléngáz-termelő készülékeket már üzemben tartanak, a rendőri
hatóság a 2. §-ban és a 3. §-ban első bekezdésében kimondott
rendelkezések teljesítésére ezen rendelet érvénybelépésének
napjától számított 12 havi terminus adható.
A fenti határozmányok nem alkalmaztatnak:
a) gyárilag kezelt, tehát az ipartörvény 16. §-a szerint
külön engedélyt igénylő aczetilént-termelő telepekre ;
b) az állami tudományos intézetekre, a mennyiben az
aczetilént tanítási és tanulmányi czélokra használják.
13. §.
Tartalmazza a büntetéseket.
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
14. §.
A rendelet életbelépésének napját határozza meg.
Berlin, 1897. november hó 25-én.
A rendőrfőnök«.
A lenti rendelet kiegészitéseképen a rendőrfőnök egy hirde­
tésében még kimondja, hogy az aczetiléngázgyárak »chemiai g y á ra d ­
nak, a folyós aezetilén pedig »robbanószer«-nek minősítendő és
a megfelelő törvények és rendeletek azokra mint olyanokra alkal­
mazandók.
A zermatti háromfázisú fogaskerekű villamos vasút, mely
a Gorner Grat-ra fog vezetni, első 1'6 km. hosszú pályarésze el­
készülvén, már műtanrendőrileg be is járatott. A próbák igen kielégítően
sikerültek, a mennyiben a pályarészen lévő 12°/o emelkedés daezára,
a motorok mindkét menetirányban kifogástalanul működtek, sőt az alkal­
mazott lokomotivok egy teljesen megterhelt vonatot 12°/o emelkedésben
is könnyen indítottak. Az említett vasútvonal egész hossza 9'8 km.,
maximalis emelkedése pedig 20°/o. A hajtásra szükséges munkát
a Findelenbach szolgáltatja, a hol négy egyenként 250 lóerejű turbina
van felállítva; ezen turbinák pedig közvetlenül kapcsolt háromfázisú
dynamókat hajtanak, melyeknek üzemfeszültsége 5000 volt, periódus­
számuk 40 másodperczenként. Három transformator állomás működik;
az egyik magában a gépházban, miután a vonal közvetlenül mellette
halad el. A vasút üzemfeszültsége 550 volt. Minden lokomotivnak
két egyenként 90 lóerejű motora van, melyek fogaskerék áttétellel
hajtják a kocsitengelyeket. Miután ismeretes a háromfázisú motorok
azon tulajdonsága, hogy a synchronismusnál nagyobb fordulatszámra
hajtva, áramot termelnek, a lejtőn lefelé haladó lokomotív szabaddá
váló munkáját a vezetékbe szolgáltatja vissza. Azon esetre pedig, ha
csak egy lefelé haladó vonat volna üzemben, a felesleges munkát egy
a központi telepen felállított vizellenállás fogja felemészteni. Az elek­
tromos berendezést Brown, Boveri és társa ezég szállította, ugyan­
azok, kik a hasonló rendszerű luganoi vasutat építették, a hol először
alkalmaztak háromfázisú áramokat vasutvontatási czélokra. Az ő rend­
szerük lett már a Jungfraura vezető vasút számára elfogadva, vala­
mint a már épülő stansiaad-engélbergi és a tervezett burgdorf-thuni
vasútvonalak számára is.
A háromfázisú motorok előnyei annyira szembeötlők, hogy
csodálkoznunk kell azon, mért várat magára a többfázisú áramrend­
szernek az elektromos vontatás czéljaira való intenzivebb felhasz­
nálása. A nagy távolságokra való munkaátvitel lehetősége ezen rend­
szerrel már számos gyakorlati példával van bebizonyítva. A többfázisú
motorok megterhelés alatt indulnak és állandó sebességek elérését
jobban biztosítják, mint bármilyen más áramrendszer. Az egyenirányú
árammal szemben két nagy előnye van : elesnek a sok kezelési gon­
dokat okozó kommutátorok úgy a motorokon, mint az áramfejlesztő
gépeken, azonkívül pedig a tápvezetékek súlya és ennélfogva költsége
is jelentékenyen kisebbedik. Hátrányául róható fel a rendszernek
hogy három szigetelt vezető szükséges az elektromos munka továb­
bítására. Tudvalevő dolog azonban, hogy az eddig használatban lévő
földalatti áramvezetékű egyenáramú vasutaknál kivétel nélkül már két
szigetelt vezető van alkalmazva, úgy hogy ezen vasutaknál a több­
fázisú motorok üzeme csupán a síneknek, mint a harmadik vezetőnek
való felhasználását tenné szükségessé. A sínekben vezetett ezen vál­
takozó irányú áram azonban nem jár azon kellemetlen elektrolysis
tüneményekkel, melyeket az egyenirányú áramoknál észlelhetünk, inig
a nagy keresztmetszetű tápvezetékek — czélszerűen elosztott trans-
formatorok elrendezésével kapcsolatosan —• könnyebb vezetékekkel
volnának helyettesíthetők. A földfeletti áramvezetékű rendszer alkal­
mazásával a két légvezeték szüksége mindenesetre hátránynak tekin­
tendő, ott azonban, a hol esthetikai szempontok szerepet nem ját­
szanak vagy pedig nem drótvezeték, hanem külön az áram vezetésére
szolgáló sínek alkalmazhatók, ezen hátrányok szintén elvesznek a
Öl)
rendszer egyéb előnyei mellett. A motorok és dynamók egyszerű
szerkezetén kívül nagyfontosságú lehet azon körülmény is, hogy az
áramfejlesztő telep a vonal fekvésétől függetlenül oly helyen helyez­
hető el, a hol vagy olcsó vizierő áll rendelkezésre, vagy pedig gőz­
üzem esetére nagy ökonómia érhető el a gőzfejlesztés, szénszállítás
stb. tekintetében. (Electrical World nyomán).
V onatok em elése és fordítása. A berlini Verein Deutscher
Maschineningenieure 1898. évi Beuth-pályázata vonatok emelésére és
fordítására szolgáló berendezésre vonatkozik. A legczélszerűbb ter­
vezetet a Berliner Elektrische Hochbahn-on meg fogják valósítani.
Nollendorfplatz megállóhelyen ugyanis a legfeljebb 40 m. hosszú és
60 t. nehéz vonatokat a forgalom megzavarása nélkül a viaductról
az utcza szintjébe hozni és ott 90 fokkal megfordítva a vonatot,
a közúti vasút vágányába lehessen vezetni. Elektromos erőforrást
feltételezve, a szükséges telep egy szomszédos telken felállítható. Első
dij 1200 márka. (Annalen für Gewerbe- und Bauwesen 1898. I.)
Futó daru a manchesteri Victoria pályaudvarban. A man­
chesteri Victoria személypályaudvar nagyforgalmú csarnokában csak
nehézkesen lehetett a podgyászt a feladó helyről a vonatokhoz szál­
lítani. Ezen akképen segítettek, hogy a tetőszerkezeten futó darut
helyeztek el, mely a számos vágányt keresztezi és a nagy kosárba
elhelyezett podgyászt az emberek feje felett a vonathoz szállítja és
ott lebocsátja.
(Zeitschrift des őst. Ing. und Arch. Vereins 1897. 17. sz.)
Gőzkocsi. Amerikában a helyi forgalom igen rövid idő közök­
ben induló kisebb vonatokat igényel. Mivel az ily kis vonatok továb­
bítása mozdonynyal nem gazdaságos a New England Railway
(Egyesült-Államok) gőzkocsikat hozott forgalomba. Az első ilyen
gőzkocsit egy 2 forgóállványú 6 tengelyű dining cárból készítették.
Az egyik nyomállványt meghagyták, a másikat két tengelyűvel pótol­
ták, e motor forgóállvány-tengelyei kapcsoltak. Ezen van a gépezet
és pedig a szekrény belsejében a függélyes felállított kazán s a keret
két oldalán a két gőzhenger. A két keret között a szekrény alatt
függnek az 5’6 m3 ürtartalmú és 96 km. úthoz elegendő viztartányok.
Az üzemre egy gépész ügyel, ki egyszersmint fütő, ezenkívül van a
kocsin egy kalauz is, a tüzesléshez coxot használnak, a fék westing-
house s mindkét forgóállvány kerekeire hat.
E kocsi egy más kocsit is vontathat. A kísérletek kimutatták,
hogy 34 t. súlyú kocsit vontatva 48 km. óránkénti sebesség érhető
el, mig üresen 8 km. hosszú utat 5'55" alatt tett meg, mi kb. 90
km. óránkénti sebességnek felel meg.
Főbb méretek :
az ülőhelyek száma ... .............................. 60
a jármű súlya szolgálat készállapotban 5175 t.
a motor-forgóállvány súlya ... ............ 31-50
a kapcsolt kerekek egymástóli távolsága 2-440 m.
a legszélsőbb » » » 17 320 in.
a hengerek átmérője.......................... . ... 0- 305 m.
a löket ... ... ...................................... 0 406 m.
a hajtott kerék átmérője ... ... _ 1 067 m.
a kazán külső átmérője ............................. 1- 321 m.
a tűzszekrény átmérője ... 1-152 m.
a tűzszekrény magassága............................. 1-206 m.
a lemezek vastagsága ............................. 1 3 - 1 7 m.
a tűzcsövek száma ...................................... 318 drb
a tűzcsövek külső átmérője ................... 32 mm.
a tűzcsövek hossza ... .......................... . 1 435 m.
a fűtőtelület ... ............ ... ... 60 m2
a fostély ....................................................... 1-040 m2
a gőzfeszély .......................... . ... ... 14 athm.
(Revue Générale des Chemins de Fér. 1897. deczember.)
 56 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. február 1.

Uj m ódszer egyfázisú váltakozó áramú m otorok megindí­ Közúti vasutak Egyptomban. Kairóban és Alexandriában számos
tására. Az ilyen motorokat eddig rendesen úgy indították meg, hogy elektromos vasúti vonal nyílt meg ez évben és épül. A pyramisokhoz
az indukáló gombolyitás két részében fáziseltolódást létesítenek az közúti gőzvasut készül. A pyramisok tövénél nagy szálloda áll és
által, hogy az egyik részbe induktiós ellenállást kapcsoltak be gy e történelmi nevezetességű hely nemsokára a kairóiak rendes kirán­
a másikba pedig induktiómenteset. A két fázisában eltolt áram forgó dulási helyévé lesz. »Hová tűnik igy a kelet poézise« mondja a
mágneses mezőt létesített, a mely az indukált részt forgásba hozta. *Z. d. V. D. E. V.«
Arno turini tanár elméleti meggondolások alapján arra az ered­ Furcsa vasúti rekord. A német keletafrikai Usambara vasút
ményre jutott, hogy elegendő az egész indukáló rész elé egy akkora személyforgalmát illetőleg azzal dicsekedhetik, hogy a maga nemében
ellenállást kapcsolni, hogy az áramerősség duplája legyen az ugyan­ egészen egyedül áll a világon. A vasút hossza ugyanis kb. 50 kilo­
azon terhelés mellett a motor forgása közben beálló áramerősségnek. méter és személyforgalma hetenként átlag egy utas.
Ilyenkor elég a motor sziját megrántani, hogy a motor meginduljon. (Ind. decz, 17.)
Arno módszerét most Intrában, az Sutermeister-féle telepen alkalmaz­ E gy fordító korong átalakítása A franczia északi vasút
zák egy 12, egy 25 és egy 110 lóerős motoron. (El. decz. 17.) Bricogne nevű mérnöke egy 4'8 m. átmérőjű fordító korongot úgy
Elektrom os központi világitó telepek Angliában. A London­ alakított át, hogy 6 m. keréktávval bíró kocsikat lehet rajta fordítani.
ban és a vidéken jelenleg működésben lévő világitó telepeknek jelen­ Az átalakítás költsége egy alkalmas uj fordító korong árának csak
legi lámpaszámát a következő táblázatok mutatják : negyedrészére rúgott. A fordító koronggal konczentrikusan egy sín­
I. táblázat. — Bekapcsolt lámpák Londonban és a vidéken. párt helyezett el, melyen egy, két sugarasan álló tengelylyel biró
kocsi fut. A kocsi a fordító koronggal összekapcsolható ugv, hogy
— 30,346 vele forog. A fordító koronghoz vezető vágányok megmaradtak eredeti
V á ro si OO 38,359
(74,705) hosszúságban. A kocsi szerkezete olyan, hogy a megfordítandó jármű
L o m io n evi nincs áthaladhat rajta. 6 m. keréktávnál az egyik tengely a fordító korongra,
(915,498) a másik a kocsira kerül és a jármű megfordítható.
— 399,294 (Zeitschrift des őst. Ing. und Arch.-Vereins 1897. 27. sz.)
V á lla la to k
cvd 252,525
840,793 Kenőanyag megtakarítás. Sok kenőanyag takarítható meg,
^ 188,974 ha a kenőolajat, úgy a mint azt Amerikában teszik legújabban, pehely-
graphittal keverjük. A Wheeling és Erie tavi vasút egy mozdony-
II. táblázat. —- Váltakozó áramra és egyirányú áramra kap­
vezetője egy 5 tengelyű compound tehervonati mozdonynyal 1000
csolt lámpák (kerek számokban).
kilométernyi utón csak 0-943 liter kenőolajat használt 0’20 kg. pchely-
graphittal keverve az olajat. Az ottani vasutigazgatóság 3'53 litert
— OO OO _ összesen
engedélyez 1000 kilométerre. Tehát nagy megtakarítás kis mennyiségű
London 189,000 291,000 435,000 915,000 graphittal. A jelentés szerint a surlódó felületek tükörsimák voltak és
V id ék 142,000 441,000 481,000 1.064,000 seholsem mutatkozott deformatió.
(Z. d. Dampfkesseluntersuchungs- und Vcrsichcrungs G.)
összesen 331,000 732,000 916,000 1.979,000 Angliának kivitele gazdasági gőzgépekben 1897. november
III. táblázat. — Városi és vállalati lámpák (kerek számokban). hó 30-ig 498,967 font sterling volt (1896-ban 520,364 és 1895-ben
630,687). Más nem gazdasági gőzpép 1897. nov. 30-ig 1.389,646 font
— Városi Vállalati összesen (1896-ban 1.490,387 és 1895-ben 1.204,096). Ebből jutott British-
Indiára 1897-ben 276,716 font (1896-ban 282,755, 1895-ben 254,691).
L ondon 74,000 841,000 915,000 Oroszországra 135,500 ((177,163 és 117,684), Németországra 103,500
V id ék 773,000 291,000 1.064,000 (78,339 és 60,118). British-Dél-Afrikára 97,972 (165,542 és 158,421).
Összes kivitel gőzgépekben 1897-ben 2.851,264 iont (2.979,322 és
összesen 847,000 1.132,000 1.979,000 2.564,117). (Engineering).
A táblázatokban foglalt számok a bekapcsolt lámpáknak és Ném etország bevitele érez és feldolgozott érczekben
más fogyasztóknak 16 gyertyás izzólámpákra átszámított egyen- (eszközök és gépek) 1897. október 31-ig 459,777 tonna volt. (1896-
értékét jelentik. ban 376,455.) Kivitel 1.223,714 tonna (1.439,964).
— = egyirányú áramú (Stahl und Eisen.)
cv> = váltakozó áramú
Viz alatt járó hajó. Az amerikai Oshkosh (Wisconsin) város­
= kombinált
ban Raddatz Richárd uj viz alatt járó hajót készített. Jelentés szerint
(El. jan. 7.)
az eddigi kísérletek kitűnő eredménynyel jártak. A hajótest hossza
A Schlatter-féle transzformátor-kikapcsoló. Az e tárgyról 65 láb, magassága 7V2 láb. Az aczéllemezekből és szögvasakból
szóló, lapunk múlt év szeptemberi számában megjelent czikket több készült hajótest 500 lábnyi magasságnak megfelelő viznyomásnak
tekintélyes franczia és angol lap vette át. Egyebek között az »Elec­ biztosan ellentáll. A vizszinen való használatra elektromos motorral,
trician« január 14-iki számában egész terjedelmében közli Schlatter a vizszin alatt való használatra egy 30 lóerejű forrólégmótorral van
munkatársunk czikkét, több méltató megjegyzést fűzvén hozzá. Ugyan­ ellátva a hajó. Kísérletezés közben a hajó egy egész napon át volt
abban a számban van leírva egy hasonló készülék, t. i. a Walton- viz alatt. Teljes alámerülésre 18 mp. szükséges. A hajó órákon át
féle, a mely azonban sokkal kevesebbet végez, mint a Schlatter-féle, lebeghet egy helyen akár mily mélységben. Gyorsasága 18 mértföld
a mennyiben csak akkor használható, ha valamely állomáson egy óránként, ha a torony víz felett van. A hajó aczélorra minden a
transzformátor állandóan van bekapcsolva és itt is a készülék a többi tavakon járó hajó oldalát könnyen keresztül fúrja.
transzformátoroknak csak bekapcsolását teljesíti, mig a kikapcsolást (Engineering.)
egy azzal megbízott embernek kell végeznie. Berlinben angol minta szerint légszeszautomatákkal kísérletez­
Kitüntetés. A müncheni egyetem Hefner-Altcneck-nek az elek­ nek. 10 fillérért 60 liter gázt szolgáltat az automata. Ennyi elég (!) egy
tromosság tudománya és különösen a modern elektrotechnika fejlesztése téli estén át való világításra és egy vacsora megfőzésére. (Elég drága
körül szerzett érdemeiért a tiszteletbeli doktori czimet adományozta. világítás! A szerk.) (Der praktische Maschinen Constructeur.)
 1898. február 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
M ontank tűzjelző kábele. Az északamerikai Egyesült-Államok­
ban a tűzbiztonsági, illetőleg a tűzjelző berendezések igen magas
fokon állanak. A legelterjedtebb készülékek az u. n. termosztatok,
a melyekből minden helyiségbe egyet vagy többet elhelyeznek és
a melyek a hőfoknak bizonyos határon túl való emelkedésénél egy
áramkört zárnak, minek következtében azután vészjelző szólal meg.
Megeshetik azonban, hogy a tűz éppen két termosztát között üt ki,
úgy hogy a termosztátok esetleg nagyon későn jeleznek tűzet.
Nagy haladást jelent ebben az irányban a Montank-féle kábel,
a mely egész hosszában érzékény a meleg iránt. A kábel magja
ugyanis egy könnyen olvadó fémből áll, a mely valamely áramforrás
egyik sarkát képezi; ezt a magot szigetelő réteg választja el több
köréje csavart értől, a melyek közül az egyik a tűzjelzőnek másik
sarka, mig a többi ér egyéb czélokra szolgál, pl. házi csengőnek,
betörés jelzőnek stb. Ha már most a kábel csak kevéssé felmelegszik,
a mag megolvad és a tűzjelző másik sarkával érintkezésbe jut, mert
a kiterjedés folytán a szigetelésen álszorul és megszólaltatja a vész­
jelzőt, vagy a tűzoltó telep felhívására szolgáló óraművet megindítja.
(El. Rév. jan. 14.)
Munkaátvitelek háromfázisú áramokkal. A Bulletin de la
Compagnie frangaise f o u r l 'exploitation des brevets Thomson-Honston
a következő adatokat tartalmazza azon forgóáramú munkaátvitelekről,
melyeket a General Electric Company létesített. A legnagyobb elért
átviteli távolság 136 km. egy 4000 lóerejű munkaátvitelnél Redlansban
(Kalifornia); a vonal üzemfeszültsége itt 30,000 volt. A legnagyobb
alkalmazott üzemfeszültség 40,000 volt Teltűride-ban, az Egyesült-
Államok Utah államában egy 1000 lóerejű munkaátvitelnél 88 km.
távolságra. Az átvitt munkamennyiséget illetőleg legnagyobb telepet
Montréalban (Kanada) létesítette, 12,000 lóerő munkaképességgel
10 km. távolra 4400 volt feszültség mellett.
Szabadalm i bejelentések.
Közli: Meller Ernő, hites szabadalmi ügyvivő.
A n d e r so n F. Á g o st, Washingtonban. Újítások földalatti vezetékkel
biró villamos vasutak áramszedő hajóin.
A k e s te r W., Londonban. Szelep megfordítható galvánelemek
számára.
B eh ren d O szk á r, Frankfurtban. Berendezés akkumulátortelepek
töltésére, a telep két fele közt elágazó váltakozó áram
segélyével.
C la p s a l F e r e n c z mérnök, Párisban. Elektropneumatikus fék.
C o m ley J. V ilm os, Braddakban. Eljárás és készülék különböző
olvadási hőfokkal biró fémek összehegesztésére.
E le k tr iz it ä ts G e s e lls c h a ft, Triberg. Üzemberendezés akkumulá­
torokkal hajtott járművek számára.
S iegm . E p p e n ste in ezég, Berlinben. Sínkötés lökhárító sínnel
elektromos vasútnak áramvezetésre használt pályasínjei számára.
B. F r ö h lic h & Co. gépgyár, Lipcsében. Párhuzamos satu.
G a r c z y u s k i B o le s lá v mérnök, Párisban. Berendezés hengerművek­
hez a drótszálak összebonyolodásának meggátlására.
K o ffle r F. V ilm o s mérnök, Bécsben. Gőzfűtési cső és eljárás
annak előállítására.
S zu m rák J ó z se f, Temesvárott. Automatikus kocsibekapcsolás.
S á b á t B r o n islá v , Bécsben. Automatikus elektromosan működtetett
jelzőkészülék vasúti összeütközések meggátlására.
S o o s J ó z s e f és B erta A n tal, Orosházán. Egyetemes rostély és
lángfogó.
S p ie g e l G yula, Halléban. Trágyázógép.
W e z e l GyuLa gyáros, Lipcsén. Füstemésztő lépcsősrostély.
B r itish Ac. L ight C om p a n y ezég. Elektromos ivlámpa.
O esterr. A lp in e M o n ta n g e s e lls c h a ft. Peczkek vagy szögek
csavar vagy spiralszerüen csavart zárral és gép azoknak
előállítására.
57
Cape w e ll G yörgy, Hartforelban. Gép patkó- és egyéb szögek
előállítására.
C h o lo d k s w o k i Endre, Kischimeffben. Készülék vasúti kocsik
fékeinek automatikus működtetésére.
E d v i I l l é s A la d á r tanár, Budapesten. Fűthető kerékpár kormányrúd
E s z te r le J ó z s e f asztalos, Zokorban. Újítás szélrózsán.
F o r b e s Ch. S tew a rt, Aberdeenben. Uj condenzátor.
G rü n er K á ro ly , Barenwaldeban. Csoroszlya váltva forgató hegyi
ekék számára..
G a lv a n -M e ta ll-P a p ie r F. A. G. Berlinben. Tömitőanyag, és
annak alkalmazása kötőkarimák, szelenczék, dugattyúk stb.
számára.
H o ffm a n n Emil, Berlinben. Rostély.
M e ss in g H enrik, Offenbachban. Zajtompitó távbeszélő vezetékek
számára.
M ey er H erm an n , Briesenben. Átkormányzó készülék gőzgépekhez.
M a n g e F r é r e s , Párisban. Szijdob változtatható sebességgel.
M arek V e n c z e l, Bécsben. Készülék fűtő és hajtóközeg gyanánt
használható gázgőzelegynek előállítására.
M á tra y A n ta l, Budapesten. Kézi fúrógép.
R e ic h e l J á n o s, Tullnban. Rotácziós gép.
S ie m e n s és H a lsk e ezég, Budapesten. Újítás villamos block-
billentyűkön.
T r ib e lh o r n A lbert, Buenos-Ayresben. Uj rendszerű elektromos
akkumulátor.
L e ip z ig e r W e r k z e u g m a s c h in e n Fabrik. Revolver eszterga.
W ern er H en rik , Milánóban. Füstemésztő tüzelés porczellánégető
kemenezék számára.
W ierre A d o lf gyáros, Párisban. Elektromos izzólámpa és eljárás
annak előállítására.
C o n r a d ty C. gépgyári ezég, Nürnbergben. Újítások ivlámpák szén-
pálczáin.
D ie tr ic h C arl gyáros, Elsterwerdában. Eljárás és készülék vas-
tisztitó pornak nagy olvasztók, kúpkemenezék és hasonlókba
való beadagolására.
G erla ch A lb e r t gyáros, Dortmundban. Fékezően ható megállító
pofák excenteres megállító szerkezetek számára.
L a ck ó D á n ie l elektrikus, Párisban. Elektromos ivlámpa.
S o c ié té M iari, G iu sti & Co. ezég, Páduában. Gázmotor, külö­
nösen motoros kocsik számára.
M o r r iso n H arry mérnök, Londonban. Javítások szivattyúkon.
O e tlin g K á r o ly , Drezdában. Alacsony hőfoknál párolgó folya­
dékkal hajtott motor.
P etrich R ikhard, Rixdorfban. Fék emelőgépekhez.
S ie m e n s és H alsk e ezég, Budapesten. Sokszoros kapcsolási
rendszer.
S p o n a r A. M., Bécsben. Önműködő jelző és fekezőkészülék vasúti
kocsik számára.
S ie m e n s és H a lsk e ezég, Budapesten. Berendezés parancsok köz­
lésére több jeladó állomásból.
M eh lh orn V a len tin , Lipcsében. Újítás arató- cs kaszálógépek
metszőkészülékein.
Dr. M e r sc h Pál, Párisban. Elektromos ivlámpa.
M a r c o tty F e r e n c z , Berlinben. Eljárás és berendezés a koromképző­
désnek tüzeléseknél való meggátlására.
P e tr e a n o Is tv á n mérnök, Párisban. Berendezés gáz-és petroleum-
mótor forgásának megváltoztatására.
S ie m e n s és H alsk e, Budapesten. Elektromos mérő és számláló
készülék önműködő elektromos hajtószerkezettel és kilendités
közben szabadon lengő műtartóval
S trö m ei J á n o s, Landsbergben. Légszivattyú, melynél a belső
dugattyúcsövön egy a léghengerrel közvetlen összeköttetésben
álló menométer van elrendezve.
S p r u a n c e D á n ie l, New-Yorkban. Önműködő árammegszakitó.
 58 POLYTECHNIK AI SZEMLE 1898. február 1.

S c h m id t P ál, Berünoen. Kettős galvánelem folyadékkészlettel. és Halske által villamosra való átalakításából áll. A chinai kölcsön
T e s la N ik o la , New-Yorkban. Eljárás és berendezés elektromos átvételét német és angol bankok együttesen foganatosítják, mely nem
energia átvitelére. csak politikai, de gazdasági jelentőséggel is bir.
V irá g J ó z s e f gépész-mérnök, Budapesten. Készülék elektromos A német vas és szén ipar részvények magas árfolyamaikon
áramnak egy bizonyos időre való zárására, illetve megszakí­ maradnak, mivel a közönség a tulajdonában lévő részvényeken túl
tására. adni semmi szin alatt sem hajlandó, azt, remélve, hogy a tengerészeti
javaslat elfogadása, valamint a chinai események a vas- és szén­
iparnak, úgy mint a kereskedelemnek nagy kiterjedést biztosítanak.
Sajnálatunkra, politikai valamint gazdászati helyzetünk nem olyan,
Ü zleti és szem élyi hirek. hogy a német kezdeményezést követhetnők. A monarchia államainak
Nemzetközi kiállítás Budapesten. Bécset ebben az évben a politikai helyzete még mindig nincsen tisztázva és a kiegyezési kérdés
császári jubileum alkalmából az idegeneknek nagy tömege fogja fel­ látszólag távolabb áll most, kielégítő megoldásától, mint valaha, vagy
keresni, kik közül előre láthatólag sokan Budapestre is elfognak legalább nem közelebb, bármennyire azon vannak a két állam
látogatni. Ezt az alkalmat felhasználva, arra indított egy budapesti nyugodtabb elemei, hogy a fennálló akadályokat elhárítsák.
iparosok és kereskedőkből álló társaságot, hogy »Nemzetközi kiállítást« Összes ipar vállalataink, valamint vasiparunk is, nem tekint­
rendezzen Budapesten, az egészségügy, néj>- és hadsereg élelmezés, hetnek oly megelégedéssel a múlt év üzletmenetére, mint a német
sport és idegen forgalom részére, találmányok és újdonságok külön gyárak. De még az eléggé ismert viszonyok sem engednek arra
kiállításával kapcsolatban. A kiállítás a városligetben lesz és május következtetni, hogy a folyó évben nagyobb lendület álljon be.
15-étől szeptember 30-áig tart. Mint hírlik a kiállításra már több bél­ Mindamellett, hogy a pénzügyi bizottság által közzétett ez idei
és külföldi kiállító jelentkezett. költségvetés, a jelen körülményekhez képest eléggé kielégítőnek mond­
A Budapesti szivattyú és gépgyár r.-t. arról értesít bennün­ ható, mivel az ország gazdasági fejlődését mutatja, még sem lehet
ket, hogy ez év elejével uj osztály, építési osztályt létesített, melynek figyelmen kiviíl hagyni, hogy a pénzügyminiszter maga is kényszerítve
vezetésével Radiváncr Vilmos urat bízta meg. Az uj osztály foglal­ volt, a bevétel előirányzatot 24 millió írttal csökkentőm.
kozni fog hengerelt és szegecselt vastartók, oszlopok, vasszerkezetek Mindezen körülmények érthetővé teszik, hogy egyelőre a tőzsde
kapocsvasak, öntvények és minden e szakmába vágó egyéb munkálatok üzlet menete az előbbi lanyha irányba lépett vissza és a nyert
kivitelével, illetve szállításával. A normáliákat feltüntető áttekinthető árjavulások egyes esetekben nem állapodhattak meg.
táblázatokkal a gyár szívesen szolgál. Szerencsére a világ általános politikai helyzete előnyös és
Ipari és közlekedési vállalatok árfolyam ingadozásai az ezen körülmény legalább a tőzsde stabilitását eredményezi és a bankok
elmúlt évben. Igen érdekes képet nyerünk közgazdasági állapotaink­ által kétségtelenül szándékolt nagyobb pénzügyi operátiók részére a
ról, ha visszapillantunk az elmúlt év tőzsdei árfolyam jegyzéseire. talajt egyengeti.
Minket technikusokat főleg a műszaki vállalatok érdekelnek, azért Következő összeállítás mutatja, a bennünket érdeklő papírok
ezekről jelen számunkban táblázatos kimutatást közlünk, melyet árváltozásait a lefolyt hónapban :
tudósítónk Kende Bertalanba magyar ipar- és kereskedelmi bank r.-t.
Budapesti tőzsde:
hivatalnoka nagy gonddal állított össze. Ezen adatok — melyek minden
decz. 22. jan. 22.
hónap eleje és közepe szerint vannak rendezve — felhasználásával
Brassói bánya és kohó .................... 163.— felszámolás alatt
grafikumot készítettünk, mely az egyes változások lefolyását könnyen Felsőmagyarorsz. bánya és kohó... 107 — 110.— + 3 .-
áttekinthető módon tárja elénk. A grafikumba összehasonlítás kedvéért Danubius-Schoenichen-Hartmann .. 100.— 100.— -- .---
felvettük a korona járadékot (1) és az arany járadékot (2) is , ezekkel Ganz és társa, vasöntöde ............ 2120.— 2130.— + 1 0 .-
való összehasonlítás utján kyvetkeztetéseket vonhatunk arra is, hogy Nicholson gépgyár... ............ ... 105.— 105.— -- .---
Rimamurány-salgótarjáni ............ 244.25 248.— + 3.75
mennyire befolyásolta az egyes papírok árfolyamát az időnkénti Schlick-féle vasöntöde .................... 208.— 209.— + L -
általános pénzügyi helyzet és mennyiben vezethető vissza a változás Weitzer János-féle gépgyár............ 265.— 265.— -- .--
az illető vállalat üzletmenetére. Némely papír a számlétrán olyan Budapesti általános villamossági ... 138 — 140.— + 2 .-
kalandozást vitt véghez, hogy alig tudtuk a grafikum határain belül Magyar villamossági .................... 140.50 141.50 + L -
Kábelgyár .................................... 295.— 295 — -- .---
tartani. Még megjegyezzük, hogy a grafikum egyes görbéire irt számok Villamos városi vasút .................... 273.50 277.— + 3.50
azon folyó számot jelzik, a mely alatt az illető papír táblázatunkba Budapesti közúti vaspálya ............ 387.25 400.— +12.75
fel van véve. A függélyes tengely az érték-, a vízszintes pedig az Budapest-ujpest-rákospalotai............ 90.— 90.— -- .---
időtengely. Ganz részvénynek (6) külön (a többihez képest Ví) érték­ Salgótarjáni kőszénbánya ... ... 600.— 600.— —.--
Concordia-malom ............................. 290.— 290.— -- .---
léptéket kellett adnunk, mivel ábránk különben túlságos nagy lett volna. I. Budapesti gőzmalom ... ... 700.— 695.— - 5.—
(K b ). Tőzsde. Az ev első napjaiban úgy látszott, mintha az Erzsébet-gőzmalom... ..................... 253.— 253 — —.—
Luiza-gőzmalom .................... ... 155.— 155.— —.—
általános tőzsdeviszonyok nyomatékosabb javulást helyeznének kilá­ Hengermalom...................................... 670.— 655.— -15.—
tásba. A múlt év zártával az osztrák-magyar bank pénztáraiból kivont Victoriamalom...................................... 120.— 120.— —.—
nagy összegek, néhány nap lefolyása alatt, újra pénztáraiba folytak Pesti molnárok és sütők ............ 220.— 215.— - 5.—
be és az adómentes bankjegytartalék 6 millióról 50 millióra emel­ Osztr.-magy. légszesz társ................ 1750.— 1775.— + 2 5 .—
kedett, mely tény nagy pénzbőségre mutat. A felszabadult tőkék, a Bécsi tőzsde:
magán közönség által tőkebefektetésekre használtattak fel és ez által Alig. österr. Electricitäts-Ges. ... 293.— 304.— - íi.—
alkalom kínálkozott, hogy a spekulátió függő kötelezettségeit fedezze ; Internat. Electricitäts-Ges.......... ... 323.— 328.— - 5.—
miáltal az árfolyamok rohamosan javulásnak indultak. Österr. Waffenfabrik .................... 289.50 297.— - 7.50
Tőzsdéinknek ezen lendülete Berlinből ered, a hol a német Alpine Montan-Ges........................... 129.50 145.75 -16.25
állami költségvetések nagy feleslegeket tüntetnek fel és a hol az év Berlini tőzsde: náikíb an
folyamára nagy vasúti befektetéseket várnak az állam részéről. Alig. Electricitäts-Ges....................... . 276.25 281.— - 4.75
A német piaczokról jelentik, hogy Siemens és Halske részvényei leg­ Schuckert & Co.......................,. ... 259.25 265.40 - 6.15
Accumulatoren-Fabrik .................... 185.— 189 50 - 4.50
közelebb ki lesznek bocsájtva. Nagy reményeket táplálnak azon nagy­ L. Loewe & Co. , ........................... 460.25 452.50 - 7.75
szabású kísérlet iránt, mely a Lübeck-bücheni vasút üzemének, Siemens Deutsche Gasgtühlicht .................... 704.— 679.— - 2 5 .-
 Ipar és k ö zlek ed ési v á lla la to k részv én y ein ek árfo ly a m -in g a d o zá sa 1897-ben.

p Január Február Márczius Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember
'5
N
O 2 1 1 15 1
m 2 15 1 15 1 15 1 15 1 15 1 15 1 15 16 15 15 1 15

i Kor. jái;................ 99.50 99.65 99.60 98.80 99.10 99.40 98.90 99 25 99.50 99.65 99.75 99.90 100.— 100 — 100.15 100.15 99.85 99.70 99.30 99.70 99.85 99.90 100.15 99.40

2 Arany jár............. 122.— 122.— 122.— 121.50 122.— 122.20 121.25 122.— 122.— 122.30 122.80 122.80 123. - 123.— 122.60 122.60 122.60 122.40 121.75 121.75 121.70 122.25 122.25 121.50

3 Brassói ................ 152.— 147.— 147.— 125.— 125.— 133.— 133.— 137.— 140.— 145.— 146.— 146.— 151.— 150.— 153.— 154 — 150.— 150.— 150.— 150.— 150.— 156.50 162.— 163.—

4 Felsőmagy............ 108.— 108.— 108.— 106.50 102.— 102.— 103.— 101.— 100.50 113.— 107.— 107.- 106.— 105 — 111.— 112.— 116.— 119.— 115.— 115.— 112.— 112.— 107.— 107.—

5 Danubius ......... 108.— 108.— 111.50 1 0 7 .- 106.— 106.— 106.— 1 0 6 .- 1 0 8 .- 106.— 108.— 107.— 107.— 107.— 107.— 1 1 0 .- 107.— 1 0 7 .- 106.75 103.— 103.— 103.— 1 0 3 .- 100.—

G Ganz és társa ... 2200 2185 2185 2190 2175 2185 2075 2070 2090 2170 2240 2230 2210 2190 2125 2240 2240 2190 2190 2190 2190 2190 2190 2120

7 Nicholson ........ 106.- 107.— 105.— 105.— 105.— 105.— 105.— 100.— 1 0 0 .- 100.— 100.— 100.— 100.— 100.— 100.— 105.— 105.— 105.— 105.— 105.— 105.— 105.— 105.— 105.—

8 Rimamurányi ... 239.25 244.— 244.50 2 2 8 .- 237.— 234.— 229.— 229.50 238.50 249 50 249.50 251.— 256.— 254.50 260.50 267.50 268.— 262.75 258.— 254.25 252.50 253.— 250.— 245.50

9 Schlick ................ 220 — 220. 2 1 9 .- 2 2 0 .- 210.— 1 9 9 .- 206.— 203.— 214.— 218.— 2 1 9 .- 219.— 2 1 5 .- 2 1 5 .- 215.— 228.— 228.— 216.— 2 1 8 .- 208.— 210.— 216.— 212.— 209.—

10 W eitzer................ 269.— 270.— 270. 265.— 260.— 2 6 0 .- 2 6 0 .- 260.— 2 5 4 .- 260.— 2 6 0 .- 250.— 2 5 0 .- 2 5 0 .- 245 — 2 6 5 .- 265.— 270.— 2 6 5 .- 265.— 265.— 265 — 265.— 265.—

11 Bp. ált. vili........... 135 — 136.— 1 3 8 .- 136.— 130.— 130.— 126.— 128.— 130.— 134. 138.— 136.— 134.— 134 — 140.75 146.50 145.— 146.— 142.— 140.50 142.— 142.— 143.— 137.—

12 Magy. v il i._ _ 127.-- 127.— 128. 128.50 126.— 125.— 126.— 126.50 128.— 135.50 137.— 137.— 136.— 135.50 143.— 145.50 145.— 147.— 144.— 141. - 139 — 139.— 142.— 140.—

13 Kábelgyár ... _ . 280.— 2 9 2 .- 315 — 315.— 2 8 2 .- 290.— 280.— 280.— 280.— 300.— 3 0 0 .- 300.— 300.— 300.— 295.— 295.— 295.— 295.— 295.— 295.— 295.— 295.— 295.— 295.—

14 Közúti vasp. 2 9 4 .- 2 9 5 .- 306.— 283.— 291.— 292.50 290.50 309.50 319.— 343.50 3 5 7 . - 369.50369.— 387.— 395.50 4 0 4 .- 413.50 405.50 392.50 382.50 3 8 3 .- 383.50 382.75 386.50
I
15 Vár. villamos _ 273.— 275.— 286.— 265.— 277 50 281.50 276.50 273.50 281.— 297.50 294.— 2 9 4 .- 293.— 297.50 310.— 328.— 324.50 310.25 298.50 288.50 281.75 285.50 284.50 281.—

16 Ujp.-Rákosp. 95.— 94.— 91.— 91.— 90.— 90.— 90.— 90.— 90.— 92.— 90.— 90.— 90.— 90.— 90.— 90.— 90 — 90.— 90.— 90.— 9 0 . - 90.— 90.— 90.—

17 Salgó-Tarjáni ... 613.— 616.— 612.— 582.— 598.— 574.— 565.— 562.— 595.— 611.— 609.— 6 0 5 .- 606.— 602 — 603.— 609.— 633.— 613.— 625.— 617.— 613.— 605.— 606.— 600.—

18 Concordia .......... 2 8 5 .- 2 8 0 .- 270.— 2 7 0 .- 270.— 2 7 0 .- 270.— 245.— 245.— 245.— 245.— 245.— 2 2 0 .- 235.— 305.— 303.— 342.— 333.— 3 2 5 .- 320.— 3 1 0 .- 2 9 0 .- 290.— 290.—

19 I. Bpesti gőzm ._ 700.— 705.— 7 0 5 .- 705.— 690.— 655.— 655.— 655.— 655.— 655.— 655.— 655.— 655.— 655.— 655 — 665.— 695.— 730.— 730.— 7 1 5 .- 715.— 715.— 715.— 700.—

20 Erzsébet .......... 312.— 314.— 314.— 300.— 285.— 285.— 285.— 268.— 270.— 270.— 270.— 255.— 255.— 255.— 248.— 245.— 275.— 2 7 2 .- 272.— 272.— 272.— 272.— 255.— 253 —

21 Luiza _ ... ... 183.— 184.— 180.— 173.— 170.— 170.— 160.— 155.— 150.— 148.— 148.— 150.— 150.— 150.— 146.— 146.— 162.— 172.— 160.— 155.— 155.— 155.— 155.— 150.—

22 Hengermalom ... 610 — 6 1 0 .- 610.— 610.— 610.— 6 1 0 .- 575.— 570.— 565.— 560.— 560.— 560.— 560.— 560.— 580.— 675.— 6 7 5 .- 680.— 680.— 680.— 6 8 0 .- 670.— 6 7 0 .- 670.—

23 Victoria.......... ... 150.— 146.— 146.— 148.— 144.— 144.— 137.— 1 3 7 .- 1 3 7 .- 134.— 1 3 4 .- 130.— 1 3 0 .- 130.— 130.— 130.— 135.— 140.— 140— 135.— 1 3 5 .- 135. 120.— 120.—

24 Moln. és sütők ... 270.— 270.— 270.— 270.— 270.— 270.— 245.— 245.— 245.— 245.— 250.— 245.— 245.— 250.— 2 5 0 .- 250.— 250.— 245.— 235.— 234.— 235.— 235.— 235.— 220.—

25 Intern. Elect. 307.— 308.— 304.— 288.— 293.— 294.50 290.— 294.— 308.50 311.— 315.50 324.— 122.— 318.50 328.— 325.— 128.— 324.— 319.— 317.— 321.— 320.50 325.— 320.—
1
26 Oest. W affenf._ 312.— 314.— 316 — 301.— 305.— 308.— ’292.— 262.— 288.— 309.— 315.— 317.50 329.50 323.— 330.— 323.— 326.— 327.— 316.— ,304.— 306.— 3 0 2 — ' 103.— 289.—
1
730
720 Műszaki vállalatok
710 részvényeinek
700 árfolyam-ingadozása
GOO
G80
1897-ben.
G70
1. Korona járadék
GGO
G50 2. Arany járadék
G40
G30 3. Brassói
G20
G10 4. Felsőmagyarorsz.
GOO
5. Danubius
590
580 6 . Ganz és társa
570
5G0 7. Nicholson
550
2200 8 . Rimamurányi
405
2220
395
9* Schlick
385
2140 „ .
375 10. Weitzer
2100
3G5
355 201,0 11. Budapesti ált. vili.
345
335
12. Magyar villamos
325 13. Kábelgyár
315
305 14. Közúti vaspálya
295
285 15. Városi villamos
275
16. Ujpest-rákospalotai
2G5
255 17. Salgótarjáni
245
235 18. Concordia
225
19. I. Budapesti gőzm.
215
205
20. Erzsébet
195
175 21. Luiza
1G5
155 22. Hengermalom
145
23. Victoria
135
125 24. Molnárok és sütők
115
105 25. Intem. Elek.
100
95
85
26. Oest. Waffenfabrik