POLYTECHNIKA!
SZEMLE
S Z A K F O L Y Ó IR A T G É P É S Z M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N IK U S O K SZÁM ÁRA.
Szerk esztik: DUBSKY ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIM ANEK EMIL, STARK LIPÓT és WOLF SÁ N D O R.
Előfizetési ára:
Egész évre ................................. — 8 frt
Fél évre.................... . ..................... - 4 „
II. ÉVFOLYAM.
h ir d e té se k e t fe lv e s z :
M a g y a ro rszá g o n : a kiadóhivatal.
A usztriában : R u d o lf M o s s e , W ie n , S e i l e r s t ä t t e 2.
N é m e t o r s z á g b a n : R u d o l f M o s se , B e r li n , J e r u s a l e m s t r . 4 8
Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál:
1/1 Vs */4 Vs V10
35.—- 1H.— 9.— 5.—- 3.—
Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30°/o-kal leszállittatnak.
A boríték lapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik.
TARTALOM : Szemle. —• Telefonálás nagy távolságokra.
Hollós József kir. főmérnöktől. (Vége.) -—■ Kazántüzelő szerkezetek
megvizsgálása. Pfeifer Igttácz máv. vegyésztől. (Folyt.) — Földalatti
vezetős elektromos vasúti rendszerek. Stromszhy Sándor főmérnöktől.
— Uj izzólámpák. W f - tői. — A »Central London Railways. Dfcs.-tól.
Vegyes hírek, lapszemle. — Irodalom. — Szabadalmi bejelentések.
— Üzleti és személyi hírek.
R szerk esztőség és k ia d ó h iv a ta l
VII., K ertész-utcza 53. sz.
a lá h e ly e z t e t i k át.
Szem le.
(—n—) A magyar műszaki közönséget néhány
hét óta foglalkoztatja azon monografia-szerű jelentés,
melyben Lenz Ödön beszámol a millennáris kiállítás
gépcsoportjának mezőgazdasági osztályáról. Indokolt az
általános érdeklődés, mert a mezőgazdasági gépipar
mai állapotának megvilágításakor számos olyan követ­
keztetést von le a szerző, mely többé-kevésbé egész
gépiparunkra érvényes. Sajnos, a következtetések nem
valami 'kedvezők, de legfőképen a gépipar ezen specziális
ágára vonatkoztatva nem.
Szemben az 1885-iki állapotokkal, mezőgazdasági
gépgyáraink számát tekintve, sajnálatos visszafejlődés
mutatkozik, termelés dolgában azonban haladás kon­
statálható. Ezen haladás a produkczió terén korántsem
tart lépést fogyasztásunk növekedésével: csaknem
60%-át az összes beszerzésnek import utján fedezzük.
1896-ban mezőgazdasági gépekért a magyar gazda­
közönség 4'9 millió forintot adott ki külföldre.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Megjelenik minden hónap 1-én.
Budapest, VII., Erzsébet-körut 21. sz.
Budapest, 1898 április 1. i. SZÁM.
A szerző ennek ellenére, mint komoly figyelmez­
tetést hangsúlyozza, hogy mai viszonyaink közölt nem­
csak nem ajánlatos, de sőt veszedelmes vállalkozás
49- volna mezőgazdasági gépgyár alapítása. Intésének jogo­
sultságát kimerítően igyekszik megindokolni, de legyenek
oldal argumentumai még oly igazak is, bizonyos körülmények
forint számbavétele mellett, nem támogathatnak egy ilyen elvi
kijelentést.
Külföldi konkurrenczia, mely teljes erővel igyekszik
piaczot hódítani, vagy a már meghóditottat mindenáron
megtartani, nem szabad, hogy argumentumképen fel-
emlittessék a vállalkozási kedv csökkentésére, midőn
arról van szó, miképen tarthatnánk az évente kivándorló
4—5 millió forintból néhány százezerét idebent. Azután
talán nem is olyan szörnyen veszedelmes az a külföldi
konkurrenczia, ha jól a szemébe nézünk, ha megtaláljuk
a módot, hogy mikép vehetjük fel a küzdelmet.
f. h ó l O - é n Hazai produczens mellett gépek dolgában idegen
gyáros nem állhat meg soká, ha a belföldi vállalkozás
nagy apparátussal dolgozik, tömeggyártást űz, nagy
hitelképessége van, nagy forgó tőke felett rendelkezik.
Maga a szerző konstatálja, hogy gazdasági gép­
gyáraink száma megfogyott — összes termelésünk mégis
tetemesen megnőtt az utolsó tiz esztendő alatt, a mi
más szóval annyit jelent, hogy életképes, raczionálisan
vezetett, kellő tőkével biró gyáraink megerősödtek
(daczára minden külföldi konkurrencziának), kis szabású
vállalataink pedig elbuktak. Egyoldalúság volna azonban
bukásukat egyedül a külföldi versenynek betudni.
Üzleti visszásságok, melyeket szeretünk a merész
külföldi vállalkozás rovására írni, ne ijeszszenek meg,
inkább több agilitásra sarkaljanak.
Hallatszik a panasz, hogy külföldi gyárosok silány
minőségű gépjeikkel, élelmes ügynökeik révén, eláraszt­
ják az országot! Hát hiszen a hazai gépgyáros is kap
ügyes, jártas ügynököket. A silány gép pedig — jól tud­
juk —■nem konkurrense szolid gyártmánynak. Egy rossz
külföldi gép három határt hódit meg jó hazai gyárt­
mányunknak, ha még olyan olcsón és kedvező feltételek
mellett adatott is el amaz.
Olcsóság és »kedvező feltételek« — értsd: részlet-
fizetés, hosszú hitel — szinte két gravamen, mit a kül­
földdel szemben emlegetni szeretünk.
 96 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Tiszta igazság, hogy térhódítás kedvéért nagy
tőkével rendelkező czégek évekig szorítják le az árakat,
miközben kis szabású hazai gyáraink kénytelenek ki-
állani a sorból. Ezen módszer biztos diadalra vezet,
mindaddig, mig az importáló czég nem akad olyan
ellenfélre, melyet kiéheztetni nem lehet. Elvégre is
modernül szervezett üzem mellett mi is képesek vagyunk
olcsón termelni, bennünket nem terhel nagy vám- és
szállítási költség, üzleti rezsink és rizikónk is jóval
kisebb, mint képviselettel dolgozó idegen gyárosé.
A mi pedig a részletfizetéses eladást illeti, az
először is gazdáink helyzetéből következik s nem pedig
importált találmány. Mai viszonyok között a földbirtok
nagyon rosszul gyümölcsöző tőkebefektetés és a kevés
hozamot gazdája 2 , esetleg 3 részletben kapja kezéhez;
igy mi sem természetesebb, mint hogy a nagyobb befek­
tetés terheit igyekszik egyenletesen elosztani. S elvégre
is olcsó, 4—5u/o-os hitel felett rendelkező vállalat csak
örülhet, ha pénzét — ingatlanra betáblázva — 6 —7%-kal
kamatoztathatja.
Ezen állítólagos üzleti abuzusok mellett megemlíti
a jelentés szerzője, mint sokszor tapasztalható tényleges
visszaélést, hogy külföldi czégek spekulálva a közönség
hazaflságával, magyar gyárosoknak adják ki magukat.
Látunk feliratokat N. N. gépgyára: Budapesten. X. Y.
gazdasági gépgyár és vasöntöde Budapest, holott csak
raktárt és üzleti megbízottakat tartanak itt.
Nagy általánosságban ez az egyetlen elfogadható
vád, mivel a küldi versenyezőket jogosan illethetjük.
Ámde ilyen visszaélés ellen kellő védelmet találunk az
ipartörvényben, mely az efféle megtévesztésre szánt
feliratokat ipari kihágásnak minősiti és megváltoztatása
iránt rendelkezik.
Sokkal mélyebben talál a szerző, midőn nem a kül­
földi konkurrenczia legyőzhetetlenségével argumentál uj
vállalkozás ellen, hanem saját gyengéinket veti szemünkre.
Gyártásunk nem lehet egyenletes és állandó, mert
nem exportálunk — pedig jó szomszédságunk van
hozzá. Ez sajnos, nagyon is igaz, de jó részt szinte
magyarázatát leli vállalataink kisszerűségében. Nem
indolenczia, hanem tőkehiány teszi, hogy exportunk
mezőgazdasági gépekben olyan csekély. Nagy, erős,
specziális gyártmányokat készítő vállalat keres és bizo­
nyára talál is levezető piaczot Keleten.
Nagyszabású vállalkozások megszüntetnék a szerző
által felpanaszolt szakértő hiányt is, a mi jelenleg fel­
tűnően nagy. Az országos iparegyesület kérvényezni
szándékozik, hogy éppen ezen hiány megszüntetése
végett a József műegyetemen a mezőgazdasági géptan
kötelező tantárgygyá tétessék. Hogy ez nem radikális
segítség, az kétségtelen. Mert bizonyos az, hogy a jó
szakértőt az élet neveli, a praxis; már pedig a mig
Magyarországon nem tudunk kenyeret adni magát
1898. április 1.
ezen speczialitásra szánó fiatal technikusnak, addig nem
is lesz jól iskolázott szakértőnk.
Nagyméretű, merész fogalmazásit, széles alapon
meginduló vállalkozások sorra élét vennék azon pana­
szoknak, melyekkel Lenz támogatja abbeli kijelentését,
hogy a jelenlegi konjunktúrák mellett mezőgazdasági gép­
gyárak kreálására még csak gondolni is veszedelmes.
*
□ A székes fővárosi tanács eljárására nyilvános
munkálatok kiadásánál érdekes világot vet alábbi ki­
vonatosan közölt okmány, melyet lapunk egy barátja
bocsájtott rendelkezésünkre. Általánosan ismeretesek azon
panaszok, melyeket önérzetes és igazán szakképzett
vállalkozóink régóta méltán hangoztatnak és a melyek
főképpen azon sajnálatos tény körül forognak, hogy a
tanács, valamint az egyes bizottságok, nem respectálják
kellően a mérnöki hivatal véleményét. A nyilvános
pályázatok alkalmával a beérkező ajánlatokat ki adják
a mérnöki hivatalnak véleményadás végett. A mérnöki
hivatal nagy fáradsággal, lelkiismeretesen áttanulmányozza,
'összehasonlítja az egyes tervezeteket és ennek alapján
szakszerű véleményt mond — papiroson. Mert jelentését
a legtöbb esetben a tanács vagy bizottsági ülésen csak
kivonatosan vagy egyáltalában nem ismertetik. A bizottság
pedig a helyett, hogy megszivelné a kompetens véleményt,
egyszerűen liczitácziót rendez és igy természetesen nem
az kapja meg a munkát, a ki a legjobb és leggazda­
ságosabb tervet nyújtotta be, hanem az, a ki legjobban
»ért a liferáláshoz.« Ha ezek a bölcs urak nem értik
azt meg, hogy nem lehet mindent egyszerű liczitáczió
utján eldönteni, akkor mire való egyáltalában az egész
mérnöki hivatal ?
A múlt őszszel a fővárost meglátogatta a nemzet­
közi ipari tulajdonjogvédő kongressus, mely alkalommal
diszebéd is volt. Bankettről lévén szó, természetesen ott
láttuk a magistratus vezércsillagait, a kik magasra emelt
serleggel és pompás szónoklatokkal Ígérték, hogy mindenkor
lelkes védelmezői lesznek az ipari tulajdonjogoknak és min­
den lehetőt el fognak követni atisztességtelen verseny meg­
akadályozására. Ha nem akarunk kételkedni ezen ígéretek
őszinteségében, akkor minden esetre nagyon furcsának
kell találnunk azon eszközöket, melyekkel azokat beváltani
törekszenek. Nem tekinthetjük buzdításnak az alapos,
lelkiismeretes és szakszerű munkára, ha a legjobb terv
készítője a kivitel helyett csupán babérokkal lesz meg­
jutalmazva és a legjobb esetben is azzal az erkölcsi
sikerrel kell beérnie, »hogy a legolcsóbb ajánlattevő« az
ő tervei szerint lesz kénytelen a kivitelt eszközölni.
Nem akarjuk a jelen esetben azt mondani, mintha
az alábbi okmányban szóban forgó munkát érdemetlenre
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
bízták volna, csupán az elvet helytelenítjük, melyen a
határozat alapul. íme az okm ány:
29947. sz.
1897— VI.
T.
A VIII. kér. uj előljárósági épület építésére felügyelő bizott­
mány jelentése az épület gőzfűtési berendezésére beérkezett aján­
latokról.
H.
Ámbár a VIII. kér. uj előljárósági épület építésére felügyelő
bizottmány az épület alacsony nyomású gőzfűtés és szellőztetési be­
rendezésére beérkezett hat ajánlat közül Keller József mérnöknek
20°/o engedménynyel tett ajánlatát javasolja elfogadnij m ild a
Keller József által ajánlott kazánberendezés a »budapesti szivattyú
és gépgyár részvénytársaság« 21'l°/o engedménynyel tett ajánlatában
leirt berendezésnél nagyobb előnyöket biztosit, a tanács a »budapesti
szivattyú és gépgyár részvénytársaság« folyó évi február hó 17-én
beérkezett beadványa folytán, melyben a részvénytársaság kijelenti,
hogy a Keller ..czég által biztosított hatásfokot az ő kazánjaiknál,
melyek szintén használhatók úgy coaks, mint kőszén tüzelésre is
biztosítja s az elrendezést hajlandó a mérnöki hivatal utasításához
képest végezni, itleive a Keller féle elrendezési a magáévá tenni, a
»budapesti szivattyú és gépgyár részvénytársaság« ajánlatát fogadja
el s a kötlevél és a fentemlitett beadvány kiadásával utasítja a
mérnöki hivatalt, hogy azok egybevetésével készítsen uj szerződési
tervezetet és azt jóváhagyás végett terjeszsze be.
Minthogy végül a beérkezett ajánlatokhoz mellékelt rajzok,
melyek a pályázati hirdetmény szerint a székes főváros tulajdonát
képezik, a mérnöki hivatal részére becses tanulmányul szolgálhatnak,
azok használatra a mérnöki hivatalnak adatnak ki
Miről a »Zellerin M. részvénytársaság«, Szepesy Sándor, Fried
Zsigmond, »budapesti szivattyú és gépgyár«, Körting B. E. és Keller
József ajánlattevők, a VIII. kér. elöljáróság, a számvevőség és a
mérnöki hivatal felzeten, a központi pénztár pedig utalványon értesit-
tetnek.
Budapesten, a székes főváros tanácsának 1898. évi február hó
18-án tartott üléséből. Halmos s. k.,
polgármester.
Hát már hatóságoknál sem védheti meg a szak­
ember a patenthivatal igénybe vétele nélkül illetéktelen
felhasználás ellen szellemi tulajdonjogát ? Miféle jogalapon
használja fel a főváros, minden kárpótlás nélkül, másnak
a munkáját? Vagy talán a főváros is úgy gondolkozik,
miként M—y város, midőn odavaló és tudatlan lakatosával
gőzfürdőt akart építeni, a szükséges tervek beszerzésére
egyik város bölcsének ajánlatára a pályázat hirdetés
ingyenes módszerét használta fel ? Avagy talán könyvtár
helyett ily módon óhajtja a tanács a mérnöki hivatal
»becses tanulmány« gyűjteményét gyarapítani ?
Ha a pályázat-hirdetményben ki is volt kötve, hogy
a tervek visszatarthatok, ez csak a szerzői tulajdon­
jogról szóló törvény határain belül történhetik!
* •
A A jövő kor történetírója századunk szellem
tevékenységének sokféle elágazásai közt kétségtelenüli
a föltalálást fogja, mint igen jellemző vonást kiemelni.
A régi és az uj kontinensen egyaránt légió -azoknak
a száma, a kik vagy uj eszközök és-módszerek kitalálásán
fáradoznak uj czélok elérésére, vagy a kik már meglevő
találmányok oly módosításait keresik, a melyek a szerzett
Szabadalmak kikerülését megengedik.
97
Typikus példákat mutatnak az emberi szellem ily
fajtájú mozgalmaira a gőzgép, a varrógép, a telefon, az
ívlámpák és az elektromos vasutak számtalan alfajaikkal
és részleteikkel. Természetes az is, hogy minél nehezebb
egy ilyen probléma megoldása, annál többféle oldalról
igyekeznek a föltalálok ahhoz hozzáférni és nem csoda,
hogy a sok szabadalmazott szerkezet között vajmi sok
a kiselejtezendő és vajmi kevés olyan van, a mely,
a gyakorlat tűzpróbáját kiállja.
Az utolsó években sok elmés fő kereste az elek­
tromos vasutak földalatti áramvezetésének czélszerű meg­
oldását, mert részint szépészeti, részint biztonsági szem­
pontok sok városban kívánatosnak mutatták a földfeletti
áram vezetés elkerülését. Mindamellett ma még nagyon
kevés bevált megoldását ismerjük ennek a feladatnak.
Stromszky Sándor munkatársunk a M. M. E. E.-ben
tartott e tárgyról nagy tetszéssel fogadott előadást'
a melyben a probléma elemeit fejtegette és a bevált
valamint a gyakorlati igényeknek legalább közelítőleg
megfelelő szerkezeteket is typikus alakjaikban ismertette.
Ebben az előadásban, a melyet mai számunkban közlünk,
kiválóan érdekes a történelmi rész, a melyben természe­
tesen nagy szerep jut Siemens Wernernek, mint a kinek
először sikerült oly földalatti áramvezetést létesíteni,
a mely az évek hosszú során át az elektrotechnika akkori
állásának megfelelőleg bevált.
Nem kevésbbé érdekes a földalatti és földfeletti
áramvezetés költségeinek összehasonlítása és pedig fő­
képpen azért, mert a szerző állásánál fogva bizonyára
abban a helyzetben volt, hogy erre nézve magának hiteles
adatokat szerezzen.
Az összehasonlitás egy másik oldalára nézve azon­
ban nem érthetünk egyet a szerzővel. A B. V. V. V.
földalatti áramvezetésének jó szigetelését ő ugyanis azzal
akarja kimutatni, hogy az üzemeredményekből kiveszi
az áramtermelés költségeit és azoknak alacsony voltából
akar következtetni arra, hogy kevés áram ment a szige­
telésen át az egyik vezetőből a másikba. A’zt hiszszük,
hogy ennek megítélésére inkább azokat az adatokat
kellett volna kivennie az üzemköltségek számlájából,
a melyek az átégett szigetelők kicserélésére vonatkoznak,
mert hogyha a régi Siemens-féle szerkezetnek, a melyet
a B. V. V. V. vonalain még használ, yan valamilyen
hibája, úgy az bizonyára csak a szigetelőkben és azok
elhelyezésében van. Hiszen az uj Siemens-féle szerkezet
leglényegesebb előnye éppen a szigetelők vertikális el­
helyezésében és könnyű hozzáférhetőségében fekszik!
Hogy . az áramtermelés költségei kocsikilométerenként
nem nagyobbak L69 krajczárnáí, arról bizonyára nem
a jó szigetelés tehet, hanem a kedvező,, egyforma meg­
terhelés és az, áramfejlesztő telep mintaszerű vezetése.
. I’ * . .■ . Li.:: . .
 Ö8 p o l y t e c h n ik a i s z e m l e
Telefonálás nagy távolságokra.
(Vége.)
Ha már most a rugalmas cső és víztömeg oly
viszonyban vannak egymáshoz, hogy a midőn a víz­
tömeg elérvén legnagyobb kinyomulását elveszti eleven
erejét és visszaesőben van, ugyan akkor a csőfal is el­
éri rugalmas kinyulásának szélső értékét és összehuzódik,
akkor ezen összehúzódásával a víztömeget segíti vissza-
nyomulásában. Világos már most, hogy ezen folytonosan
ismétlődő együttes két behatás alatt a víztömeg idővel
oly intenzív mozgásba jut, minőt ezen rithmikus mozgás
nélkül egyáltalában el nem érhetett volna.
Ezen hasonlatosság alapján a villamos váltó-áram
és vezetője között fellépő e tüneményt is resonanciának
nevezték el. És ennek figyelembe vételével specziális
esetünkre alkalmazva mondhatjuk, a telefonvezetékben
4. sz. ábra. — Az áramerősség változása váltó áramkörben külön­
böző ohmikus ellenállásnál.
az önindukczió és kapaczitás a hanghullámok vezetésére
akkor semmisitik meg egymás káros befolyását, ha
a vezeték a hanghullámra van hangolva, vagyis arra
resonál. Ámde ezt a valóságban elérni persze lehetetlen­
ség, mert hisz a telefon közvetítés nem egy alaprezgés­
ből áll, hanem a rezgések egész tömkelegé.
Nagyon jó sikert érünk azonban el, ha nem ugyan
az egyes hangokra, hanem bizonyos középhangra, igy
pl. az emberi beszédnél másodperczenkénti 500 pulsacióra
hangoljuk a vezetéket.
Igen érdekes példa e tekintetben, közelből véve
a «Telefon Hírmondó». Ennél az egyre gyarapodó elő­
fizetők indukcziós tekercsei folytán annyira nőtt az egyes
áramkörök önindukcziója, hogy azok befogadó képessége
már is elérte volna nem sokára a határt. A társaság mű­
szaki igazgatója Szvetics Emil ekkor azután a vezetékek
elégtelen kapaczitásához kondenzátorokat vett segítségül
és sikerült nékie az egyes áramköröket úgy hangolnia,
hogy daczára a nagyobb előfizető számnak az előző
állapothoz képest jobb hanghatást ér el.
Ennek fordított esete fordult elő Dániában a Kopen-
hága és Frederikshawn között készített távbeszélő-össze­
1898. április 1.
(Minden jog fentartva.)
köttetésnél, a mely a nagy belti szoroson át viz alatti
kábelben lévén vezetendő, erre egy régi már fekvő telegráf
kábel két erét vették alkalmazásba.
A kábel-erek nagy kapaczitása folytán közvetlenül
a két kábelvég között telefon értekezés nem volt lehet­
séges, a.mint azonban több és több légvezetéket és igy
önindukcziót is kapcsoltak a kábelvégekhez a hang tiszta­
sága javult és a 2 végpont zavartalanul beszélgethet
egymással. Mivel mint láttuk teljes resonáncia csakis
egy bizonyos pulsaczió számra létezik érdekes látnunk,
mint alakulnak a viszonyok az egyes tényezők változ­
tatása mellett.
Erre legalkalmasabbnak mutatkozik, ha egynéhány jel­
lemzően alakuló grafikai ábrában szemléljük a viszonyokat.
5. sz. ábra. — Az áramerősség és az elősietés illetve elmaradás
szögének változása váltó áramkörben különböző önindukczió mellett.
így a 4. sz. ábránkban az áramerősség változását
az ellenállás változásával láthatjuk, még pedig I. görbében
teljes resonáncia esetén, II. görbében azon esetre, ha
a pulsacziók számát 7-el növesztjük illetve csökkentjük
a resonáncziához szükséges pulsaczió számhoz képest.
A többi adatok a rajzból kivehetők.
Az 5. sz. ábránk a viszonyokat különböző ön­
indukczió mellett tünteti fel, még pedig a II. görbe adja
az áramerősségeket, az I. görbe az áramerősségnek
a ható feszültséghez viszonyított elősietés, III. görbe az
elmaradás szögét. Láthatjuk, hogy az adott viszonyok
között L — - —- = 1‘82 mellett van resonáncia, L-nek
ennél kisebb értékei esetén az áramerősség megelőzi,
a ható elektromotoros erőt és az áramerősség csökken,
mig ha L > ——- -nál az áramerősség szinte csökken
ugyan, de az áram a ható elektromotoros erő mögött marad.
Egészen hasonló a 6 . sz. ábránk, a hol a kapaczi-
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
tást változtattuk, a többi tényező állandósága mellett.
Ebben a teljes résonáncia
1
mellett van meg. Az ennél kisebb és nagyobb kapacitás­
sal szemben az áram éppen úgy változik, mint az előbb
az önindukción láttuk.
Legjobban érdekel bennünket tudni, mint változ­
nak a viszonyok, ha a pulsació szám változik, mint
ez a telefon vonalaknál van.
Ezen esetet 7. sz. ábránk vázolja.
1 áram megindul, vagy félbeszakad, a telefonon is kopogás
0) = ,r----- = 955, vagyis
2 31
6. sz. ábra. — Az áramerősség és az elősietés illetve elmaradás
szögének változása váltó áramkörben különböző kapaczitás mellett.
mellett van resonancia és igy legnagyobb áramerősség,
míg innen jobbra és balra igen gyorsan esik az áramerős­
ség. Miből ismét csak az következik, hogy telefon vona­
lainknál az L és C értéket lehetőleg mélyen tartsuk, és
tényleg, ha resonánciára is sikerül áramkörünket han­
golni, e két tényezőt már csak azért is lehetőleg kis
értékben kell tartanunk, mert a resonáncián kivül
azután a működésbe hozható kis elektromotoros erőkkel,
csak igen kis hanghatást érhetnénk el.
Ezen fejtegetések nyomán azután belátjuk azt is,
hogy a kettős vezetékű áramkörben, miért kell az
induktiv hatások kiküszöbölése végett mindenkor a két
áramkör ágban, nem csak az ohmikus ellenállásnak,
hanem az önindukcziónak, kapaczitásnak és a leveze­
téseknek is teljesen egyenlőknek lenniök.
Csak ily teljes egyenlőség mellett tételezhető fel
ugyanis, hogy a két ágban a külső induktiv erő egyenlő
elektromotoros erőt indukál és ebből kifolyólag az egyes
ágak végén egyenlő erősségű áram fog felléphetni, a
mely ellenkező irányú lévén egymás hatását lerontja.
B
Igazolt tehát a kifejezés, hogy a két ágnak villamos
egyensúlyban kell lennie, a mely azt akarja mondani,
hogy egyenlő külső elektromos okok, azokban teljesen
egyenlő hatásokat fognak előidézni.
B) Külső befolyások.
Tudjuk, hogy minden vezető, a melyben áram
kering a teret maga körül mágneses vonalakkal tölti meg,
úgy hogy ha a térben egy másik zárt vezető van, abban
valahányszor az első vezető villamos állapotában válto­
zás áll elő indukált áram fog gerjesztetni. így tehát, ha
egy telefonvezető közelében telegráfvezetékek vannak,
akkor mindannyiszor, a mikor a telegráf vezetékeken az
lesz hallható. Ez a kopogás természetszerűen annál in­
tenzivebb, minél nagyobb hosszon halad különben egyenlő
viszonyok között a két vezeték egymás mellett. Már
pedig éppen a könnyű és gyors hozzáférhetés miatt úgy
7. sz. ábra. •—• Az áramerősség és az elősietés illetve elmaradás
szögének változása váltó áramkörben különböző pulsaczió szám mellett.
a telegráf mint a telefonvezetékeket lehetőleg a vasutak
mentén építjük és igy nagyon előállott a két vezeték
között az összeférhetetlenség, még pedig két okból is.
Az ily kopogó zörejek ugyanis nem csak a telefon-beszél­
getéseket zavarják, sőt meg is akadályozhatják, hanem
a távirattitkot is veszélyeztetik, mert hisz a telefonozók-
nak csak annyi ügyességüknek kell lenniők, hogy a Morse
táviró jeleit a kopogó rythmikus taktus után tudják
olvasni, és a táviró vonalakon folytatott levelezést el­
leshetik.
De nem csak a táviró, hanem a villamos világitó
berendezések és villamos vasutak vezetékei is okoznak
ezen a módon erős zavarokat, még pedig tekintettel az
itt használt jelentékeny erősségű áramokra és azok nagy
erősség ingadozásaira, ez a zavaró befolyás már kis
távolságoknál is oly jelentékeny lehet, hogy a telefonozás
miatta lehetetlenné válik.
És végül egyik telefonvezeték a közelében, vagy
mint rendesen lenni szokott az egy és ugyanazon osz­
lopon levő többi telefon vezetékre is gyakorol oly erős
 100 POLYTECHNIK AI SZEMLE
indukáló hatást, hogy az egyikében folytatott beszélgetést
a többin is lehet hallani, miáltal azután nem csak a titok­
tartás van kizárva, hanem az a műnyelven úgynevezett
áthullás annyira fokozódhat, hogy a beszélőt konfundálja,
nem lévén tisztába, hogy felhívottja válaszol-e, avagy
mást hall csupán az áthallás révén.
Nagyjában mint már ismételten említem ezen zavaró
külső befolyást a kettős vezeték rendszerű áramkörökkel
elháríthatjuk, mert ezeknél a két áramkörágban kívülről
indukált egyenlő erősségű és egyirányú áramrész egymás
hatását, ha a két áramkörág elektromosan ki van egyen­
súlyozva, lerontja és igy a semleges ponton alkalmazott
telefonkészüléken nem hallható semmi.
Ámde ahhoz, hogy a befolyásoló vezeték mindkét
áramkörágban egyettlő erősségű áramcomponenst indu­
káljon, az is szükséges, hogy a befolyásoló vezeték mind­
két áramkörágtól egyenlő távolságra legyen. Ilyen el­
helyezést azonban csak igen korlátolt számú áramkör
között fogunk létrehozhatni és igy más óvó rendszabá­
lyokhoz kell nyúlni.
Mindenesetre azonban mivel a két áramkörág arány­
lag igen közel van egymáshoz, a bennünk indukált áram­
komponensek között — különösen, ha a befolyásoló
huzal távol van — oly kicsi lesz a különbség, hogy az
telefonon már csak jelentékeny távolság mellett lesz hall­
ható ; de miután éppen a hosszú vonalaknál azok első
építtetésénél is erősen lépett fel e zavaró befolyás, már
a telefonia kezdő napjaiban gondoskodni kellett, azok
elhárításáról.
Egy ily módszert ajánlott Hughes tanár és ezt
Charles Moseley és társai Angliában már 1880-ban
szabadalmaztatták. E szerint a kettős vezetékű telefon
áramkörök drótjait nem párhuzamosan feszitve vezetik
az egyik oszlókról a másikra, hanem, mint a 8 . sz. ábra
is mutatja folytonosan, az oszlopon lévő szigetelőkhöz
minden egyes drót váltakozva egyirányú elterelés mellett
lesz hozzáerősitve, úgy hogy a 4 drótból alkotott 2 áram­
kör egyes ágai, mint valamely kötél egyes fonalai
csavarodnak a középen képzelt tengely-vonal körül.
E csavarodó vezetéssel azután, ha az egyes alá­
támasztó közök egyenlők, elérjük azt, hogy minden
egyes drót a külső párhuzamos befolyásoló vezetékkel
szemben, egyenlő középtávolságban jutván, egyenlően
is lesz befolyásolva, vagyis a visszatérő vezetékek két
ágában egyenlő áramkomponensek fognak keletkezni,
1898. április 1.
De még ezen elrendezés mellett is a 4 drótnak
nem adhatunk tetszőleges elrendezést, mert különben
nyilvánvaló, hogy a 4 drót e csavarodó vezetés mellett
is nagyobbrészt párhuzamosan haladván a két áramkör
között lesz áthallás. Ennek kizárására a 4 drótot a
támszerkezeten mindenkor négyzetes alakban kell elhelyez­
nünk és két-két átmérőben fekvő drótot kell egy áram­
körré egyesítenünk, mint azt a 9. sz. ábránk mutatja.
Ezzel ugyanis minden drót a másik áramkör két drót­
jától egyenlő távolságban van elhelyezve és igy egymásra
sem gyakorolhatnak befolyást.
Az eddig közöltek alapján már most két telefon
áramkört tetszőleges nagy hosszon át is tudunk úgy
vezetni, hogy azok úgy külső zavaró befolyásoktól
mentesek legyenek, azonkívül egymásra se hassanak
zavaróan. Ez a hosszú telefon vonalak keletkezéseinek
első éveiben meg is felelt, az áramkörök további szaporí­
tásánál azonban újabb módszereket kellett keresni, hogy
a több áramkör is ugyanazon támszerkezeten zavaró
befolyások kizárásával elhelyezhető legyen.
rf=-
9. sz. ábra. — Két példa két-két telefon áramkör négyzetes elrende­
zésére, a melynél az átlóban lévő egyik áramkör ágaktól, a másik
áramkör bármely ága egyenlő távolságban van.
Mintegy önmagától kínálkozik az a gondolat, hogy
ha az első 4 drótcsoportot egyik irányba csavarva
vezettük, úgy már most a második csoportot az ellen­
kező irányba csavarodva vezessük, miáltal azután
4 teljesen indukcziómentes telefon áramkört nyerhetnénk.
A látszat azonban ez esetben csal.
Ugyanis ily vezetés mellett, ha az elrendezést
 1898. április 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
lépésről lépésre kirajzoljuk, látni fogjuk, hogy a két
rendszerben azok az áramkörök, a melyeknek két drótját
összekötő sík egymásra az első helyzetben merőleges
ugyanazon közép távolságban háládnak az egész hosszon,
úgy hogy közöttük áthallás lesz és ismét csak oda
jutunk, a hol a telefonia nagyon sokáig nehézségekbe
ütközött. A külső áramforrásoktól eredő zavaró befolyást
a csavarodó vezetéssel eltudtak hárítani, de az áthallás
az ugyanazon táníszerkezeteken haladó egyes áramkörök
között, ha azok száma kettőnél nagyabb volt, leküzd-
hetetlennek látszott.
Ezt a problémát biztosan megoldani csak akkor
sikerült, a midőn a fellépő induktiv tünemények lénye-
gével is jobban megismerkedtünk.
Jelentékeny lépést tett ez irányban Carty a new-yorki
»Metropolitan Telephone Cy« mérnöke, ki kísérleteivel
11. sz. ábra. — Carty kísérleti elrendezésének folytatása.
beigazolta, hogy nem annyira elektromágneses, mint
elektrostatikai induktiv tüneményekkel állunk szembe az
úgynevezett áthallásnál.
Az általa bemutatott számos kísérlet közül csupán
a következő két márkánsabbat elevenítem fel:
A 10. sz. ábránkban L x az indukáló vezeték, a
mely földön át csukódik, T-nél és S-nél telefon készü­
lék van.
í .2 L z kettős vezetékű másik telefon áramkör,
melynek 2 ága L2 L s párhuzamos az L x vezetékkel.
A kettős vezetékű áramkörben mindkét ágban a középen
és a 2 végponton telefon hallgatók vannak bekapcsolva.
Ha már most J-nél beszélünk, vagy valamely vibrator
zörejét hagyjuk működni, az az indukczió folytán a kettős
vezetékű áramkörben is hallható lesz, de nem mindenütt,
hanem azt a különös tapasztalatot fogjuk tenni, hogy
a két ág közepében alkalmazott hallgatók teljesen csen­
desek, mig a két végponton levőkben a T transmitteren
közölt beszéd avagy zörej hallható lesz,
101
j Ezt pedig statikai indukczió utján lehet legegy­
szerűbben kimagyarázni. Ugyanis tegyük fel, hogy az
L x vezetéken egy pillanatban T transmitter negatív áram­
| töltést okozott, akkor az L2-őn positiv töltés leend, mig
az L3-ba kell a negatívnak fellépnie.
E töltés nagyságát a vezetékek felett pontozott
vonallal és az egész töltést négyzettel jelöltem, szorosan
igaz ugyan, hogy ez a valóságban nincs igy, mert
j a vezeték hosszában feszültségesés van, ezen esés azon­
ban az áramkör végében lévő nagy ellenszegülésű készü­
lék folytán igen csekély és különben is a két ágban
egyenlő lévén, a végeredményt minőségileg nem befolyá­
! solja^ csupán az itt szóban forgó mennyiségekre lehet
igen kis befolyással.
Ha tehát a töltések bemutatott stádiumában már
most változás áll be, tegyük fel, hogy a T transmitter
árama megszűnik, akkor az L 2 áramkörág positiv töltése
a középtől jobbra balra szétfoly, hogy az L s ág hasonlóan
megosztó negatív töltésével nentralizálódjék. Minek foly­
tán a két vezetékág közepén, a hol áramlás nyilvánvaló
nincs, neutrális vonal képződik, mig a fél töltés az egyik,
a másik fél a másik végén levő hallgatón folyván át,
abban hallható hatást gyakorol. Valahányssor a T trans­
mitter árama változik, ehhez hasonló töltésváltozások
fognak természetesen a kettős vezetékű áramkörben
létrejönni, minek folytán a 2 végén lévő hallgatóban
a T transmitter hanghatásai megfigyelhetők lesznek.
Ha már most, mint azt a 11. sz. ábránk mutatja,
e kísérletet akképen változtatjuk meg, hogy a kettős
vezetékű áramkör két ágát a középen elcseréljük, vagy
a mint műnyelven mondani szokás kereszteztetjük, akkor
ismét lényegesen megváltozott viszonyok előtt állunk.
Az áramkör végén lévő két A és B hallgatókban
a T transmittertől Lx vezetéken át közölt hang már lénye­
gesen gyengébben hallható, de éppen oly intenzitással
102 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. április 1.

mint e két végen, hallható lesz az a C és Z)-nél a középen

lévő hallgatókban. Ha azonban az a és b vagy c és d
pontokon alkalmazunk hallgatókat teljesen csendben fog­
nak e hallgatók maradni.
E tüneményt az ábrán bemutatott jelzéssel ismét
elektrostatikai alapon könnyen megfejthetjük. Most már
a neutrális vonal a b-nél és c d-nél keletkezik, mig egy-
egy negyed vezetékhosszaságu töltés az A és B, illetve
C és D hallgatókon egyenlítődik ki, itt már a kiegyene-
sitődés nem a fél, hanem csupán a negyed vezetékről
történik, a neutrális vonaltól a 2 oldal felé és ez magya­
rázza meg azt is, miért halljuk itt már most lényegesen
gyengébben a hangot. De ezzel egyszersmind meg van
adva a mód, miképpen védekezzünk az áthallás ellen.
Mindenekelőtt a készülékeket a neutrális vonalakon kell
bekapcsolnunk, avagy az áthallásnak ki nem tett áram­
X kör részt ily neutrális vonalban kell a befolyásolt részszel
összekötni. így tehát legalább is egy keresztezést kell
12. sz. ábra. — A budapest—bruok—bécsi telefon áramkörök elrendezésének vázlata.

az áramkör közepén alkalmaznunk.

Ha azonban az ugyanazon támszerkezeten levő
áramkörök mindegyikében ugyanazon egy helyen alkal­
mazunk keresztezést, nyilvánvaló, hogy az egyes ágak
párhuzamosak maradván, ha ez a párhuzamosan haladó
rész fél töltése elegendő, hogy a hallgatót működésbe
A hozza, ismét áthallást fogunk kapni. Miért is a keresztezése­
ket az egyes áramkörökön úgy kell alkalmaznunk, hogy
keresztezés nélkül levő oly párhuzamos szakaszok ne kelet­
8 kezhessenek, a melyek egymásra már oly egyértelmű
indukeziót gyakorolnak, a mely a hallgatót megszólal­
ß tatni képes. Ily elrendezést mutat a 12. sz. ábránk, a
mely a budapest—bruck—bécsi interurbán összeköttetés
8 vázlat. Látjuk, hogy az ebből levonható szabály a követ­

8
X kező : a befolyásolt részt neutrális vonallal kezdjük és
az egyes áramkörökben a keresztezéseket az előző áram­
köréhez képest megkétszerezzük.
8
Ha azután vezetés közben leágazást kell készí­
S
S tenünk, avagy éppen úgy végződik a vonal, hogy nincs
8 minden áramkörön közös neutrális vonalunk, csak arra
kell ügyelnünk, hogy a kiegyenlítetlen szakaszhosszak
u3 ne legyenek oly hosszúak, a melyek induktiv hatása
8 vA * elegendő már a hallgatók megszólaltatására.
Különben miután a neutrális vonalban két nem
egyenlő hosszaságú keresztezési szakaszt is összetol­
hatunk, nyilvánvaló, hogy módunkban van kisebb keresz­
tezési szakaszok összeillesztésével az áramkörök oly
£ végződését elkészíteni, a melynél azok közös neutrális
vonalban jutnak az utolsó támszerkezethez, avagy az
$ egyes keresztezési szakaszok már oly rövidek, hogy e
8 kx
A nélkül is a végen fellépő kiegyenlítődés a hallgató meg­
szólaltatására már nem elegendő.
Különböző hosszaságu keresztezési szakaszokat
8 8 különben azon esetben is kell összeillesztenünk a neut­
8 rális vonalban, ha a befolyásoló vezetékek száma jelen­
$
tékenyen változik. Ugyanis, ha pl. több vezeték kerül
össze ugyanazon támszerkezeten és azok közelebb szerel­
tetnek egymáshoz nyilvánvaló kisebb keresztezési szaka­
vA * szokat is kell majd alkalmaznunk az induktiv befolyás
ej
paralizására.
Összefoglalva az eddig nagy vonásokban elő­
* adottakat, láttuk, hogy a külső vezetékektől eredő zavaró
befolyást a telefon vezetékek csavarodó vezetésével, az
egyes telefon áramköröknek pedig egymásra gyakorolt
zavaró befolyását az áramkörágak szabályszerű keresztez-
-j tetésével háríthatjuk el.
£ --- l .
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 103
Egyes telefonigazgatások azonban a vezetékek különösen pedig igen kétessé válik a szigetelés a nagy
csavarodó vezetésétől fáznak, tartván attól, hogy igy az rezgési számú váltóáramoknál, ha már most feltételezzük,
egyes drótok érintkezése és összekeveredése könnyebben hogy az egyes alátámasztó pontok szigetelőin át az áram
jöhet létre, a tartókról is előbb szabadulnak el a drótok
a fellépő oldal húzás folytán, továbbá áthelyezések és
támszerkezet szaporításoknál is bonyolultabb helyzet áll
elő. Az eddig ily vonalakkal elért tapasztalatokat mind­
eme aggodalmakat ugyan nem igazolják. Épitési és
felügyeltetési szempontból, igaz ugyan, a párhuzamos
feszítés némileg egyszerűbb. És ez az oka, hogy a pár­
huzamos feszítést megtartva, inkább a csavarodó vezetés
helyett is, a mi különben azzal egyenértékű, több keresz­
tezést alkalmaznak az egyes áramkörökön. Mig azonban
csavarodó vezetésnél a legerősebb külső befolyás ellen
is az egyes drótágak folytonos helycseréje folytán bizto­
sítva vagyunk, addig a keresztezéseket, hogy ne csak
a drótok felcserélését érjük el vele, hanem az áthallás
ellen védő, már közölt szabályszerű elhelyezésnek is
eleget tehessünk, bizonyos hosszaságu szakaszokhoz
vagyunk kötve és igy bizony könnyen megeshet, hogy
az áramkörben alkalmazott keresztezési szakaszok mellett
áthallás nincs, de a külső zavaró befolyás kezd érez­
hetővé lenni.
Svédországban a keresztezéseket lehetőleg igyekez­
nek kerülni, hanem csupán csavarodó vezetést alkalmaz­
nak. Még pedig akképpen, hogy az egyszerű csavarodó
vezetés mellett még az egyes telefon áramkörök között
mutatkozó áthallást azzal eliminálják, hogy ezen áram­
körök csavarodását különböző menetben végzik, vagyis,
ha az egyik áramkör a két veztékág 4 oszlopon végez
egy teljes csavarodást, akkor a másik ezt 8 oszlopon
végzi, ezzel azután a keresztezéssel elérni kívánt veze­
tékág felcserélés szintén megtörténik. Egy ily egyszerű
példát 8 oszlop egymás után következő szerelésével és
azon az egyes áramkörágaknak a csavarodó vezetés
mellett történő elhelyezésével mutat a 13. sz. ábránk, a
melyben azon további előny is ki van használva, hogy
2 — 2 áramkör négyzetesen van elhelyezve.
így A 1 A 2 áramkör a bx b2 áramkörrel négyzetesen
van elhelyezve, e kettő tehát oly rendszert képez,
a melyek között áthallás már úgy sincs. A cx c2 és dí d2
szintén egy ily rendszert képez. Az a1 a2 és b1 b2 áram­
kört magában foglaló rendszer minden 4 támponton egy
teljes körülfordulást végez, mig a cx c., és dx d2 rendszer
csupán 8 oszlopközön, úgy hogy ezek között még egy­
irányú csavaros vezetés mellett is az áthallás megaka­
dályozása végett szükséges keresztezés meg van.
A 2—2 áramkörnek egy ily négyzetes elrendezésű
és egymásra áthallást nem mutató rendszerbe foglalását
különben a keresztezésekkel való vezeték-elrendezésben
is alkalmazhatjuk, a minthogy egyáltalában az eddig be­
mutatott három elemből nevezetesen 2 — 2 áramkör ágai­
nak négyzetben átlósan történő elrendezéséből, a csavarodó
drótvezetésből és a keresztezésekből több kombinácziót
alkothatunk, a közös támszerkezeteken vezetendő drótok
számának megfelelően. Tapasztalati tény azonban, hogy
mihelyt a drótok száma megszaporodik, az induktiv hatás
annyira megoszlik az egyes áramkörök között, hogy
nagyobb elcserélési szakaszokat is készíthetünk, a nélkül
hogy az induktiv tünemények az egyes áramkörökben
ártalmas erősséget érnének el. És ez a körülmény is
a mellett látszik szólni, hogy az általában indukcziónak egyik vezetékből a másikba átáramolhat, nagyon könnyen
vélt tüneményekben az átáramlásnak is van része. kaphatunk oly árameloszlást, mint a minőt eddig csupán
Ugyanis a vezetékeket abszolúte szigetelni nem lehet, statikai indukczió folytán képzelhetünk elállithatónak.
 104 POLYTECHNIKA! SZEMLE
így pl. ha a 14. sz. ábránkban V\ V2 az egyik
vezeték, a melyen nincs áram, az L x L 2 vezetékben pedig
éppen áramlás van, akkor feltehető, hogy az 1, 2, 3 és
4 alátámasztó pontokon lévő szigetelési hibákon át áram
a V1 V2 vezetékbe jut, már most az 1 ponton átjutó
áram a vezeték ellenállási viszonyának megfelelően
a _/j > Fx két összetevőre fog, feloszlani, ámde, ha az
áramkör elektromos egyensúlyban van a 4. pontnál be­
lépő átáramlás ugyancsak F\ > f 4 két összetevőre fog
oszlani, a melyek közül f x _/j-e1 csupán irányuk ellen­
kező igy tehát hatásuk npm lesz, csupán az Fx illetve
Fx összetevő fog megmaradni és ezek is a vezeték ellen­
kező végeihez folynak. És ha ezen módon mpden le­
vezető helyre elkészítjük az árameloszlást végül oda
jutunk, hogy az egyes keresztezetlen szakaszközökben
a szigetelési hibákon átjövő áram 2 — 2 komponensre
bomolván egy komponenst mindig egy másik ellenkező
irányú megfelelő és ellenkező irányú komponens leront,
és a megmaradó másik komponensek éppen oly áram
elosztást idéznek elő, mint a statikai indukczió tárgya­
lásánál láttuk, azaz a szakaszköz közepén neutrális pont
képződik és 2 — 2 szomszédos szakaszköz felében fellépő
ellenkező áramlás egymást megsemmisíti.
14. sz. ábra. — Az áthallás magyarázata átáramlással.
így tehát teljesen tisztában még nem' vagyunk az
úgy nevezett induktiv tünemények lényegével, való-:
színűén van abban elektromágnesed, elektrostatikus induk-
cziónak és átáramlásnak is része, miután azonban a
megszüntetésükre illetve ártalmatlanná tételükre szolgáló:
módszerek mindegyikre egyformán jók, e kérdés eldöntése1
a gyakodat emberére ma már nem oly égetően sürgős.;
Maguknak a keresztezéseknek gyakorlati'kivitelére,
több módszer áll rendelkezésre.
Vannak igazgatások, mint a franczia és osztrák,-
hol az egyes ágak elcserélését 2 — 2 szomszédos oszlop
közben végzik. Többnyire azonban erre különleges tartó
szerkezeteket alkalmaznak. Nálunk a drótokat egymással
egy ily specziális tartón elkerültetik és azután úgy kötik
őket át. Belgiumban 4 különböző magasságú támponton
vezetik át egymást keresztezve. Amerikában két egymás
fölé helyezett szigetelőn végződtetik az egyes ágakat és
ezeket kötözik össze keresztben.
Úgy a csavarodó vezetés, mint a keresztezések
alkalmazása azonban minden esetre szükséges rósz a
vezetéken és a vonalépitésnél nagyobb kézi ügyességet
is igényel, mint az .átmenő párhuzamos feszítés és azért
mindenkor nem hiányzottak oly törekvések, hogy ezek
elhagyása mellett is oly elrendezés találtassák, a mely
mellett az induktív tünemények nem léphetnének fel.
Németországban és részben Ausztriában is,- például
csak hogy a csavarodó vezetést elkerüljék és keresz­
tezést is keveset kelljen alkalmazni, inkább eltekintettek
1898. április 1.
a vasút mellett való vezetés előnyeitől és a hosszú
telefon vezetékeket oly közutak mentén építik, a hol
más villamos vezeték nincs, a mely zavaró befolyást
gyakorolna e telefon vonalakra.
Ámde igy is csak 2 áramkört lehet keresztezés
nélkül vezetni, ha azokat négyzetes elrendezésben átlósan
helyezik el. Mihelyt ennél több áramkör került ugyan­
azon támszerkezetre, az áthallás fellép és ennek meg­
szüntetésére a keresztezések, bár korlátolt számban,
mégis elkerülhetlenek voltak.
Már az 1890. évi frankfurti kiállítás alkalmából a
rendezett szakfelolvasások sorozatába óhajtotta Christiani
Vilmos a német posta és távirdaintézet tanácsosa és a
karlsruhei műegyetem tanára értekezését felvétetni, a
melyben kifejtette, miképpen lehet egy és ugyanazon
támszerkezeten több telefon áramkört akképpen elhelyezni,
hogy azok között még keresztezések alkalmazása nélkül
Se legyen áthallás. A felolvasást azonban el kellett
halasztani, mert az erős és gyenge áramú berendezések
között Németországban akkor folyamatban volt küzdelem
közepette a német központi igazgatás nem talált ezen
elrendezésben teljes megnyugvást és csak a küzdelem
heves kiujulásától tartott. A következő 1891. évben
azonban ezen értekezés az »Elektrotechnische Zeitschrift«
48. füzetében 653. oldalon mint a berlini »Elektrotech­
nischer Verein« az évi október hó 27-iki ülésében
Grawinkel által tartott felolvasás napvilágot látott és
érdekesen meg is volt bővítve.
Christiani eszmemenete a következő volt:
Ha a 15. sz. ábrában ax a2 az egyik (L), áj b., a
<V,
fu
U
- r4
LU X \
-- -------------- -- -------- V '
15. sz. ábra. — Áramkör elrendezés.
másik (II.), ugyanazon támszerkezeten elhelyezett telefon
áramkör két drótja és rx, r%, r 3 és rx azok egymás
közötti távolságúk, mint azt az ábra jelzi, akkor lennie
kell oly elrendezésnek is, a mely mellett az egyik áram­
kör elektromágnes indukeziója a másik áramkörre vég­
eredményében nulla.
Egy ily elrendezést a négyzetszerű átlós elrende­
zésben már láttunk. Christiáni azonban a kérdéssel álta­
lánosságban foglalkozott. Gondolatmenete a következő:
Az I. áramkör ax drótjának kölcsönös indukczió tényezője
— mint, a melylyel az indukált elektromotoros erő ará­
nyos — a bx drótra a következő:
M = — 2 1 {log nat — — 1j
Ugyanezen I. áramkör a2 drótjában azonban az
áram ellenkező irányban keringvén, ennek az ágnak
indukeziója szinte a bx drótra leend:
M g = + 2 l (log nat ~ — lj
— 7
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 105

és igy az I. áramkör összes indukcziója a bx drótra : Az össes elemek létesítette potentiál tehát."
.2 1 21' r d x
Mm = 21 log not log nat í vx = A q
Yx* + *+

vagyis Mbi — 2 I log nat — ; mig ugyancsak az I. áram­ mig a V2 vezeték létesítette potentiál:
ra .
körnek á b2 drótra vonatkoztatott indukcziő tényezője
d x
ennek megfelelően: v2 = — A q
r3
Mb2 — 2 l log nat
Ha a vezetékágak hossza l és a számítást ezen
Hogy indukált áram ne legyen, kell hogy: l hossz közepétől jobbra-balra végezzük, akkor hogy
a) az egész ág létesítette • potentiált megkapjuk, az integ-
Mb\ M t 2 vagyis i i
rálást + — és — —- határok között kell végeznünk,
2
2 1 log nat 2 1 log nat
*2 n
d x
= log nat (x + } /;B2 + rp) + C
azaz
*a
más szóval / Y *2 + r f

n n r9 r. b). lévén, leend:

Ha tehát a drótok távolsága között ezen viszony
fennáll, a két áramkör között nem lesz áthallás, ilyen +¥
d* + -t-»'r ■
viszony azonban többféleképen állítható elő. - log nat
Mielőtt ennek tárgyalásába bele mennénk, nem / Y *2 + fj2 + r x2
szabad felednünk, hogy ezzel eddig csupán az elektro­ * 1
mágneses indukcziót szüntettük meg, mint azonban
láttuk, az elektrostatikai indukcziő vagy az ehhez hasonló r
tüneményekben nyilatkozható átáramlás valószínűbb oko­
zója az áthallásnak. És ez érdeme Grawinkelnek, hogy log nat
í
!+■l / i + 4

bebizonyította, hogy a b) alatt közölt feltétel teljesítése i + 1+4-

mellett két áramkör között elektrostatikai indukcziő sincs.
A bizonyitás lényege abban áll, hogy az áramkör Há á négyzet gyökjel alatt levő kifejezési sorba
mindegyik ága a körülötte lévő tér minden pontjában r
bizonyos villamos potentiált léteáit, ha most ki tudunk fejtjük és ezen sorban az — kifejezés második hatványánál
keresni oly vpnalakat illetve felületiket, a melyeken az e magasabb hatványu tagokat, mivel r az l-hez képest a
két ágtól létesített potentiál egyenlő, vagyis feltudjuk / s r ,
keresni az aequipotentiál vonalakat illetve aequipotentiál gyakorlatban mindig igen kicsi és igy y érték mindenkor
felületeket, akkor e vonalon, illetve felületen bármiképpen igen kis valódi tört, elhanyagoljuk, akkor
is helyezhetjük el az áramkör két ágát, azok' között az
indukcziónak hatása nem lesz, mert a két ágban egyenlő
+ 1T 2
nagy, de ellenkező irányú erő hatván, hatást nem fog d x 2 +
gyakorolhatni a telefonra. : log nat ■— log nat 1 +
A 16. sz. ábrában legyen Vx és V2 az áramkör Y x^ + r + 2 rf
P
2

itt meg a gyakorláti eseteknél —igen hagy szám lévén

az 1 -hez képest, az, 1 elhanyagolható és

+4
16. sz. ábra. — Áramkörök egyes ágainak elektrostatikai potentiálja d x
tetszőleges P pontban. ■2 log nat -
íf *2 + rx2

két ága az egységhosszaságu darab töltése legyen q,

akkor a P pontban a d x elemtől, melynek töltése q d x, es Így
létesített potentiál leend:
v, = 2 Á q log nat —,
d x dx r\
vx = A q = Aq
P S Y mig a másik vezetékágra'
V., 2 A q log nat
a hol A a dielektrikum tulajdonságaitól függő állandó.
 106 p o l y t e c h n ik a i s z e m l e 1898. április 1.

És így mindkét ág együttes potentiálja a P pontban a mely egyenlet egy oly kört jelent, melynek közép­
pontja az x tengelyen van és sugara
V = v 1 -\-v9 = 2 A q (log nat — — log nal —)
\ r l *2/ R = _ A £ ___
vagyis A2 — 1 rq2 — r22

V — 2 A q log nat ~ . . . c) Ha ezen körök bármelyikén helyezzük el a második

áramkör két ágát az indukcziómentes lesz. Minden ily
kör az x tengelyt 2 pontban metszvén, arra ha a viszo­
Ezen ponthoz azonban világos lehetséges egy a két nyokat a 18. sz. ábra szerint az x tengelyben lévő A
ágtól r3 illetve r 4 távolságban lévő több oly pontot pontra vizsgáljuk leend:
találni, a melynek potentiálja szinte V. Erre csak állnia
rl »2 r l r2
kell, hogy V - 2 A q log nat — legyen. . . . d) R (r-> + H)
r2 — r\

Ha tehát ezen pontokba képzeljük helyezve az vagyis R = -------

áramkör 2 ágát, azokban indukczió nem lesz, mert r2 r\
a potentiál mindkét helyen egyenlő lévén, egyenlő hatás
alatt állnak, minek folytán a két ágban egyenlő elektro­ A második B metszési pontra áll:
mosságot indukálnak, e két egyenlő erő, az áramkörben
ellenkező irányban hatván, hatásuk nem lesz. n -R + >'i azaz
2 R — r2
E 4 pont között az egymástól való távolságokra r2

vonatkozólag azonban a c) és d) egyenlet egybevetése r l (2 R — r2) - r 2 (2 R + rx) a miből

után állnia kell:
i’2 U
ismét R = ---------
V = 2 A q log nat = 2 A q log nat r l — r2
n r3
vagyis a vonatkozás itt is helyes. R az r2 = c — r, be­
azaz i\ r4 = r 3 r 3 helyettesítése után irható

vagyis ugyanazon összefüggés, mint a b) alatti feltét­ n (c — i

egyenletben az elektromágneses indukczióra lehoztuk. 2n -
Igen könnyű már most azt is megmutatni, hogy

S
/' \

1\ / ' I1 \ \
I
\y \

'» ----------------- 1 --------------

17. sz. ábra. — Elektrostatikai aequipotentiál felületek helyének meg- 18. sz. ábra. — Aequipotentiál kör viszonya a V1 V2 áramkörágakhoz.
álldpitása.

Ha már most azt kívánjuk, hogy minden ily R

a 17. sz. ábrában keresztmetszetben Vx F2-vel jelölt sugárú körön az egymástól c távolságban lévő áramkör
vezetékágakból álló áramkör aequipotentiál felületei, oly 2 ága elhelyezhető legyen, akkor a legkisebb ily kör
körhengerek, melyeknek tengelye a V1 és V2 összekötő C
vonalon megy át és a vezetékágakkal párhuzamos. sugarának legalább is —-nek kell lennie, annak sugarára
Ugyanis az ábra szerint:
tehát áll:
Zj 2 = r2 + y2 és _£____r i (c — n )
2 2 rt — c
r 22 = (c—x]2 + y- úgy, hogy
vagyis rx = ± 1^-— = ± e
r £ _ (c—x ß yl
n2 *2 + y2
A második maximális határérték az, midőn R = °°,
és ezt állandónak tételezve fel, leend vagyis a kör egyenes vonalba megy át, ekkor, hogy
R °c legyen kell hogy 2 — c o legyen, vagyis
(c—x)1 + y 2 _ c
+ y2 n = y
 1898. április 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE 1D7
szóval a második határeset egyenes vonal, mely a Vl V2 indukcziómentes. Ezen esetre persze rt r2 volt vagyis
összekötőyonal közepén derékszög alatt metszve megy át. Y\ , ,
C — - 1 , számitsuk ki már most a többi — viszonyra a
r2 r r> r2
Ezen R — — minimális és R = 00 maximális határ-
megfelelő R -------- - sugárt és ezen sugárral huzzuk meg
eset között a különbözőnek vehető — viszonynak meg- rs —ri
*2
felelően számos oly R sugárú aequipotentiál kör húzható a V1 V2 vonalat ‘ viszony szerint metsző köröket. Ezen
r2
és igy körhenger felület létezik, a melyen a Vx V2 áram­ körökön a c szélességű áramkörök párhuzamosan helye­
kör mellett számos ugyancsak oly áramkör szélességű zendő!? el, vagyis a rajzon feltüntetett viszonyok szerint
áramkör helyezhető el, a nélkül hogy azok egymásra vízszintesen, világos hogy ezek felező vonala mindenkor
indukálólag hatnának, mint azt a 19. sz. ábrában a V1 V3, az egyes körök függőleges átmérőjébe eshetik csupán.
Pí P2, S 1 S-2 , 7j J, áramkörök mutatják. Ha már most az egyes ily áramkör elhelyezéseket

20. sz. ábra —- Egyenlő szélességű indulícziómentes áramkörök

geometriai helye.

Nyilvánvaló azonban az is, hogy 2 ily egymáshoz minden körön berajzoljuk és az áramkör egyoldalra eső
képes indukcziómentes áramkörhöz, mindenkor lehet­ végpontjait összekötjük, látjuk, hogy mindezen vízszintes
séges egjr oly harmadikat találni, mely az előbbi kettővel elhelyezésű egyenlő áramkör-szélességű áramkörök vala­
is indukcziómentes. E végből a Ej V2 kör indukczió­ mely szabályos 2 görbétől alkotott 2 zónába esnek.
mentes P1 P2-nek kell az aequipotentiál köreit megszer­
keszteni és a hol ez a Vx V2 aepotentiál köreit metszi
oly közös pontjaink vannak A B , a melyek úgy a V1 V.,,
mint a Px P 2-re indukcziómentesek.
Világos azonban, hogy a gyakorlat ezen tetszőleges
elrendezések bármelyikét nem fogadhatja el. Úgy az
anyag egyöntetűsége, mint az építési szabványok egy­
szerűsítése, továbbá a könnyű felügyelet is bizonyos
szabályszerűséget igényelnek. És igy kénytelenek vagyunk
a számos helyzet közül czéljainkra csak a megfelelőket
kiválasztani.
így nyilvánvaló az áramkör két ágának távolságát
az úgynevezett áramkör-szélességet minden áramkörre
ugyanannak vagyis állandónak kell vennünk, azonkívül
csak párhuzamos és erre merőleges áramkör-elrendezé­
21. sz. ábra. -— A 20 sz. ábrában .nyert görbe analitijqú meg­
seket fogadhatunk el. Kérdés már most .ezen megszorí­ állapítása.
tások mellett mily törvény szerint kell áramköreinket
elhelyezni, hogy azokban legalább 3 egymáshoz képest
teljesen indulícziómentes legyen és ezen hármas csoport
— mivel az 1-ső áramkör a 4-ikhez már úgy is oly E görbe igen könnyen megállapítható analitikáikig. Raj­
távol esik, hogy induktiv befolyásuk egymásra felette zoljuk ki e végből a 2 1 . sz. ábrán külön az egyik
gyenge — akképen ismétlendő, hogy az induktiv be­ aequipotentiál kört. Az ábra szerint
folyások az egyes áramkörök között lehetőleg közel
£
álljanak az indukcziómentességhez. v = R Jr r í — — és 1.
hegyen a 2 0 . sz. ábránkban Fj V2 a c szélességű jfS
C „
áramkör, akkor mint tudjuk a —-ben emelt F F függő­
legesben erre nézve minden c szélességű más áramkör
 108 POLYTECHNIKAI SZEMLE , 1898. április í.

Az I . még irható: szemben is a legelőnyösebb helyzetet teremti, mert az

idegen áram a 2 ág között egyenlően oszlik meg.
r ! r2 n + *a Q2 + r22 Számolnunk kell még azzal is, hogy a levegőben
* + rl —
r\ — ra 2 2 (fj — r3) a szél az egyes drótokat himbálja, hogy ezen himbálás
folytán zavaró induktiv áramok ne keletkezhessenek á
bi2+ ^a2)2 két áramkörágnak lehetőleg homogen mágneses térben
azaz x 2
4 (»4 — r2)2 kell lennie, már. pedig, ezt is leginkább úgy közelíthetjük
meg legjobban, ha a 2 áramkörág lehetőleg közel van
Továbbá 2 . irható egymáshoz és az áramkörök egymástól távol esnek.
r22 - Ti + r2)2 4 rt2 n,2 - - Tt T y2)á (**1 Ezek figyelembe vételével Christiani a 22. sz.
2
:V T i “ hä)2 4 4 (r, — r,)2
ábrán bemutatott áramkör elhelyezést ajánlja oszlopokon
vezetett áramkörök részére.*
..2 4 rj2r ,? - (rt2 r2a>a
azaz y
4 (f"! — r.2)2

2 4 n 2 r22 - (rí2 - *~g2)3 - (f-t2 + r22)2

és igy y 2 — x
4 ( r x — r2)2

— 2 (rt2 — r 22)2 — (»"i — r 2)2 ( r ^ + r 2)2

vagyis y 2 — x
4 (»-! -
(rj —2r2)2 r2)2
2 __ 2 v- h l 4- r-2)2 _____ c2
tehát y 2 — x 2

azaz c2 y 2 — c2 xl — — = — a1

Ez pedig az egyenszáru hyperbola egyenlete, a

melynek gyűjtőpontjai az első áramkör két' drótja, az
excentricitása a fél áramkör szélesség. Egyszóval össze­
foglalva kutatásunk eredményét, mondhatjuk, minden
áramkörhöz tartozik két oly indukcziómentes zóna, a
melyben ezen áramkörrel egyenlő szélességű áramkörök
bárhol az előzővel párhuzamosan és indukcziómentesen
elhelyezhetők. Ezen zónákat két egyenlő szárú oly
hyperbola képezi, a melyeknek excentriczitása egyenlő
az áramkörszélességgel, és a melyek az £ tengelyen
ezen áramkör szélességgel el vannak egymáshoz képest
tolva.
Ha a 20. sz. ábránkat ezek után ismét vizsgálódás
alá veszszük, látjuk, hogy a Vt V2 vezetékhez felvett
bármely indukcziómentes párhuzamos áramkörhöz az
F F függőlegesben könnyen találunk egy oly harmadik
áramkört, a mely ismét az előző kettővel szemben
indukcziómentes. Hogy pedig ezen hármas 1 kombináczió-
ban a szabályszerűség is meg legyen, ezeket, mint az
22. sz. ábra. — Christiani által ajánlott indukcziómentes áramkör­
ábra kettősen kihúzott részei mutatják, úgy választ­ elrendezés.
hatjuk, hogy az F E-ben választott áramkör úgy a V1 V,,
mint az ezzel párhuzamos Sj S 2 áramkörre merőleges,
vagyis az egyik áramkör meghosszabbítása a másikat Igaz ugyan, hogy Christiani ezen elrendezése az
derékszög alatt középen metszi, szóval indukczió szem­ egyés áramköröknek egyenlő közökben való elhelyezése
pontjából egymás semleges vonalába esnek. folytán nem felel meg teljesen az elmélet követelményei­
Már most, hogy ezen szabályszerűen összeállított nek, de az I. áramkör már oly távol van a III. áram­
elméletileg egyenértékű hármas kombinácziók közül körtől, hogy a javaslatba hozott áramkör szélességek
melyiket választjuk ki, a fölött tisztán gyakorlati okok mellett azoknak alig lesz hatásuk egymásra. Nyilvánvaló
döntenek. azonban, hogy könnyű az elméleti elrendezésnek is
így mint láttuk, hogy az áramkör önindukcziója mindenben eleget tenni.
lehetőleg kicsiny legyen, az áramkör 2 ágát lehetőleg
közel kell egymáshoz szerelni, az egymásra gyakorolt * Igen érdekes e szempontból a négyzetes átlós elrendezés össze-
kölcsönös indukczió csökkentésére pedig az áramkörök hasorilitása a 22.’ sz. ábrában, ajánlott Christiani-féle elrendezéssel,
középvonalának lehetőleg távol kell egymástól esniök. mint itt bemutatott 23. sz. egyenlő léptében készült 2 rajzunk mutatja.
Ezzel azután elérhető azon további előny is, hogy Mig az átlós elrendezésben az egyik áramkör drótjai a másik áram­
az áramkör 2 ága ugyanazon a tartóvason helyezhető kör legerősebb potentiál esésű terében mozognak, addig a Christiani7
el, mi azután nemcsak hely- és munkamegtakarítással féle elrendezésnél alig éri az egyik áramkör a másik mágneses terét
jár, hanem az áramátvezetésből eredhető zavartatásokkal és azt is ott, a hol a potentiál alig változik.
1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 109

Ugyanis az I. áramkört tekintve, a 20. számú elmé­
leti ábra V1 V2 vonalának, a II. áramkört pedig P x JVnek
és alll. áramkört S 2-nek, a III. és II. távolsága x, a
II. és I. távolsága pedig y leend, ezek között pedig
képleteink szerint állnia k ell:
Ha már most közelebbről vizsgáljuk ezen ered­
ményeket, látjuk h o g y :
x — y = 71-4 — 50 ][~2 = 71'4 — 7 0 7 = 0 7 cm.
és x x — x = 72'1 — 71'4 = 0 7 cm.

Vagyis hogy a szóban forgó elrendezés mellett

ábránk szerint a Christiani elrendezésében
* -= frö2 + 5Ü2 = 50 Y 2
c = f l ö 2 + IÖ- - 10 Y 2
áramköreinket teljesen az elmélet követelte távolságban
szereljük, az egymásután következő áramkörök közép­
vonalának távolságát 7 milliméterrel kell növelnünk az
és előzőhöz képest. Ez pedig a tartóvasak helyének úgy
a függőleges mint vízszintes irányban 5 milliméterrel való
széjelebb helyezésének felel meg. Vízszintes irányban

23. sz. ábra. — A szom szédos áramkörök egyes vezetékei mily mágneses mezőben vannak.

úgy, hogy a faoszlop növekedő vastagsága ezen elrendezést elő­

segíti, függőleges irányban ezt külön nagyobb gond
* = f2.5Ö 2 + 2 ‘I — Y5100 nélkül be lehet tartani.
Ezen csekély eltérés azonban nem éri a reá for­
dítandó gondot, különben is a szabadban készített ily
vagyis x = 71'4 cm.
vezetékeknél ily kis méretek betartásában bízni nem lehet,
azért a gyakorlatban az egyenlő távolságban való sze­
H ogy II. és III. ezen távolsága mellett IV. ismét relés honosodott meg és az eddig nyert tapasztalatok
Il-vel szemben az elméletileg követelt helyre jusson, kell igen kedvezőek.
hogy III. a négytől A porosz interurbán vonalakon az egyes áramkör
ágak vízszintesen egym ás mellett 25 czentiméterre vannak
xx 1^72-1 +2102 vagyis szerelve ; az áramkörök pedig váltakozva az oszlop
2 oldalán egymás alatt függélyesen mérve 50 cm.-re,
xx = 72'1 cm. legyen. mint azt 24. sz. ábránk vázolja. Itt tehát csupán 2 — 2
egymást követő: áramkör indukczió-mentes egymáshoz
És igy folytatóan, képest. . '
 110 POLYTECHNIKAI SZEMLE
De azért 2 egymást közvetlenül nem követő áram­
kör között az indukczió, mint azt a számítás is igazolja
24. sz. ábra. — Áramkörök elrendezése porosz mintára.
oly kis fokú, hogy az zavarólag egyáltalában nem
lép fel.
oO O O fgO O O O
Kazántüzelő szerkezetek megvizsgálása.
(Folytatás.)
A füstgázok vizsgálata tehát módot nyújt arra,
hogy a tüzelés menetét ellenőrizzük, hibáit felismerjük,
esetleg elhárítsuk, de nem világosit fel bennünket a kazán­
telep teljesítő képességéről. Ha erre nézve is tájékozódni
akarunk, akkor térfogat vagy súly szerint mért tápláló
vízzel kell a kísérleteket végeznünk, a melyek aztán meg­
adják, hogy a kazán változó igénybevételével a leg­
kedvezőbb tüzelés mellett óránként és a fűtőfelület
egységeként mennyi gőzt bírunk termelni.
Szabályt felállítani arra, hogy valamely kazántól
minő teljesítő képességet követelhetünk alig lehet, annyira
1898. április 1
Ezzel megismerkedtünk újabb oly elrendezéssel is,
a melynél külső zavaró hatások nem létezése esetén, csupán
az áramkörök törvényszerű elhelyezésével az áramkörök
oly sokáig félt áthallását is megakadályozhatjuk. Ha
külső zavaró befolyások vannak, akkor a keresztezéseket
természetesen el nem kerülhetjük, de azok száma min­
denesetre az áthallás elmaradása folytán lényegesen kisebb
lehet, mint az az indukezió-mentes elhelyezés nélkül
szükséges volna.
Összefoglalva az előzőkben fejtegetett körülménye­
ket, látjuk, hogy az anyagok megfelelő megválasztása
és a vonalak szakszerű csoportosítása mellett már ma
is, legalább a szárazföldön, oly távolságokra készíthetünk
jó telefon összeköttetéseket, a melyeken azok létesítése
egyáltalában még gazdasági, pénzügyi vagy más jogos
szükséglet szempontjából kívánatosnak mutatkozik.
Fenmarad még azon kérdés megvitatása, vájjon
egyáltalában, melyik az a hossz, a melyen át a mai veze­
téképítés mellett még beszélni lehet. Erre természetesen
határozott választ adni alig lehet, mert a mint láttuk,
ez igen sok tényező összehatásától függ.
Ma még csak az egyes áramkörágakat helyezzük
el kombinative, hogy bizonyos nehézségeken átjussunk;
lehet, hogy később ugyanazon áramkörágakat is — hogy
a nagyobbodó drótátmérővel járó nehézségeket kikerül­
jük — több drótból fogjuk képezni és ezeket is úgy
kombinálni, hogy előnyösebb áramköröket kapjunk és
végül, ha sikerül megoldani a telefon relais már igen
érett kérdését, akkor a közbeigtatott áttevő állomásokkal
egész uj perspektíva nyílik.
Tenger alatti kábeleknél, a hol nagy az elosztott
kapaczitás, egyrészt ennek csökkentésével, másrészt
hatásának ellensúlyozására bizonyos hosszakon beigtatott
önindukeziós tekercsekkel kezdenek kísérletezni.
Az áttevő állomásoknál a megérkező kis hang­
energia a relais és egy megfelelő villamos forrással újra
meg lesz erősítve, a hanghullám a villamos energia forrás
rovására mintegy megújul és most már ezen erősebb
villamos hullámzás folytatja útját a rendeltetési helyig.
E kérdés sikeres megoldása azonban egyelőre a
jövőnek van még fentartva.
(Minden jog fentartva.)
függ az a kazánszerkezetén kivül a rostélyfelülettől,
a befalazástól, a léghuzam erősségétől és a tüzelő­
anyagtól. Azt mindenesetre megállapíthatjuk kísérleteink
alapján, hogy minő igénybevétel mellett leggazdaságosabb
a tüzelés.
A következő adatok némi támpontot nyújtanak
arra nézve, hogy a különböző rendszerű kazánoktól ez
irányban mit várhatunk. Kívülről tüzelt hengereskazánok­
nál a négyzetméter fűtőfelületen termelt gőz mennyisége
5 —12 kg. között váltakozik, nagyobb teljesitő-képes-
ségüek a Cornwall kazánok, a melyeknél msenként
 1898, április 1. POLYTECHNIKAl SZEMLE 111

16—24 kg. gőzt állíthatunk elő s mindamellett még
a tüzelő anyag melegfejtőképességének 70%-át értékesít­
hetjük, nagyon gyarapítják a kazánok gőztermelő képes­
ségét a hullámlemezes fűtőcsövek, a melyek révén 1 m2
fűtőfelületen óránként 23—28 kg. gőzt fejleszthetünk
a nélkül, hogy a kazán hatásfokát érzékenyen csökken­
tenénk. Gőztermelés szempontjából a vizcsöves kazánok
meglehetősen korlátoltak, a mennyiben msenként 15 kg.
gőznél többet csak a tüzelés hatásfokának rovására
termelhetünk. Utóbbi évek tapasztalatai szerint azonban
ezeknek teljesitőképessége az erős cirkuláczióval tetemesen
fokozható, már Steinmüller kazánokban is könnyen állít­
hatunk elő 2 0 kg. gőzt minden m2 fűtőtelületen, de
tevéssel fokokra osztott jelző tárcsán olvassuk le. A hő­
mérő — 20°-tól + 500° C-ig terjedő hőfokok jelzésére van
berendezve. Használható nemcsak távolra jelző (2. ábra),
hanem közvetlen hőmérőül (3. ábra) valamint irókészülék-
kel ellátva regisztráló készülék gyanánt (4. ábra) is.
A füstgázok szénsavtartalmának jelzésére különösen
két készülék terjedt el a gyakorlatban ; szerkezetük ugyan-
egy elven alapszik s csak kivitelben térnek el egymástól.
A füstgázokban foglalt alkatrészek közül ugyanis
a szénsav sűrűsége lényegesen eltér a többiekétől,
a szénsav és levegő sűrűségei úgy viszonylanak egy­
máshoz mint 1'966 : 1‘294-hez, minden százalék szénsav
tehát 1 liter füstgáz súlyát a levegőhöz képest 6‘73 milligram-

1. abia.

Dubiau-féle emulseurökkel ellátott kazánokon a m2-enkénti mai gyarapítja, ha tehát

gőztermelést 30 kg.-nál is magasabbra vihetjük, a mi két egyforma súlyú és
tisztán a hathatós circulacziónak tudható be. A fütött térfogatú edényt helye­
kazánlemezen keletkező gőz és vizkeverék ugyanis sokkal zünk valamely érzé­
rosszabbul vezeti a meleget a tiszta víznél s e miatt a keny mérleg karjaira,
viz a tüzelés melegét annyival könnyebben veszi fel, a melyeknek egyike
minél gyorsabban szabadulhatnak fel a gőzbuborékok, levegővel van töltve,
vagyis minél erősebb a cirkuláczió a kazánokban. másikán pedig folyto­
nosan füstgáz áramlik
II. Üzemellenőrzés. keresztül, akkor a mér­
legkar kilengése a füst­
Az időközönként végzett kísérleteknek tájékoztatás gáz szénsavtartalmával
szempontjából mindenesetre nagy az értékük, de ha lesz arányos, ha pedig
a belőlük vont tanulságokat gyakorlatilag is teljes mérték­ a skálát úgy osztjuk
ben értékesíteni akarjuk, ha megnyugvást akarunk be, hogy minden fomyi
szerezni arra nézve, hogy tényleg a kísérletileg meg­
állapított legkedvezőbb körülmények között dolgozunk,
akkor arra kell törekednünk, hogy üzemünket szüntelenül
ellenőrizhessük. Ezt pedig elérhetjük, ha kazántelepünket
olyan készülékekkel szereljük fel, a melyek az üzemi
viszonyoknak szakadatlanul, hű és ha lehet maradandó
képét adják.
A jelzett czélra különböző segédeszközökkel rendel­
kezünk, ilyenek a távolra jelző regisztráló hőmérők
a füstgázok hőmérsékletének ellenőrzésére; a füstgázok
szénsavtartalmát, a léghuzam erősségét jelző készülékek,
a vízmérők stb.
A higanyos üveghőmérők nem alkalmasak az ilyen
czélokra, sokkal törékenyebbek és leolvasásuk is kényel­
metlenebb, semhogy a fűtő kezében tartós szolgálatra
alkalmasak volnának. Nagyon czélszerűnek látszó higanyos
fémhőmérőt hozott újabban forgalomba Steinle & Hartung
quedlinburgi czég*. A hőmérő (1. ábra) higany nyal töl­
tött aczélhengerből áll, a melynek felső része 5 mm. külső
átmérőjű, hajlékony higanynyal telt capilláris aczélcsőbe
megy át, ezt a csövet 30—40 méternyire is elvezethet­
jük, miután a jelző mechanizmus csak a hajszálcső
után következik. Ez belül hasonlóképen higanynyal töl­ 2. ábra. 3. ábra.
tött aczéltekercs, a mely a hőmérő aczélhengerében foglalt
higany tágulása folytán nyomás alá kerül és a nyomás kilengésnek 6‘73 mgr. terhelés feleljen meg, akkor köz­
következtében felcsavarodik, ezt a csavarodást kellő át- vetlenül a füstgázban foglalt szénsav százalékait olvas­
hatjuk le. Ezen alapon van szerkesztve az Arendt-féle
* Zschft. der Damfkesselvers. Ges. 1897. 92—94. old. oeconometer nevű készülék (5. ábra).
 112 POLYTECHNIK AI SZEMLE
Ugyancsak a levegő és füstgáz sűrűsége közötti
különbséget jelzi a Dürr-féle Dasymeter (6 . ábra). Itt egy
mérlegrud egyik karjára levegővel töltött 2 literes könnyű
üveggömb van szerelve, a másik karon a gömböt pon­
tosan ellensúlyozza egy higanynyal részben megtöltött
U alakú compensaló cső, a melynek b szára be van
olvasztva c szára pedig nyílt. A füstgázokat az üvegfalú
hermetikusan elzárt szekrényen vezetjük keresztül, ezek­
nek felhajtó ereje a szénsavtartalommal lévén arányos,
az a szénsav-százalékokra beosztott skálán leolvasható.
A compensator a füstgáz hőmérséklete és nyomása vál­
tozásainak kiegyenlítésére való; ha ugyanis a füstgáz
hőmérséklete nagyobb, mint a melyre a készülék be-
4. ábra.
állítása helyes, akkor a compensáló L cső zárt szárában
lévő levegő kitágul a higany egy részét c szárba szorítja
és azzal a mérleg egyensúlyi! helyzetét a hőmérséklettel
arányosan változtatja, ugyancsak megváltoztatja az egyen­
súlyi helyzetet, de ellenkező értelemben az emelkedő
nyomás is, a mennyiben a nyilt c szárban lévő higany
egy részét a zárt csőbe szorítja. Ezek a készülékek igen
jó szolgálatot tesznek ugyan, de nagyon gondos kezelést
igényelnek, mert a füstgázokkal elragadt szén vagy
hamurészecskék legcsekélyebb nyomai valamint a nedves­
ség is érzékenyen befolyásolják megbízhatóságukat, miért
is a füstgázok szűrésére, de szárítására is különös gondot
1898. április 1
kell fordítani. A levezető cső a füstrekesztő elé, az el­
vezető cső mögéje van iktatva, ha a két helyen elég
nagy a nyomás különbség, akkor keresztül áramlik a füst­
gáz a készüléken, máskülönben mesterségesen kell
keresztül szivatni rajta.
Már az eddigiekből láttuk, hogy mennyire fontos
a gazdaságos tüzelés szempontjából a füstrekesztő helyes
beállítása, illetőleg a szívás helyes mértékének meg­
állapítása ; minthogy azonban a füstrekesztő ugyanazon
állásánál a szívás mérve az időjárás szerint változik,
ellenőrzésére nagyon czélszerűek a huzam-mérők. Ezeket
is különböző módon szerkesztik, a terjedtebbek egyike
a Steinniüller-féle huzam-mérő (7., 8 ., 9. ábra). A különben
hermetikusan elzárt kerek dobozon két nyílást találunk
a-l és b-l, ezek közé van iktatva W válaszfal és egy
X tengely körül elmozduló F lemez, a tengely egyik
vége finom rugóval, másika pedig a skála fölött mozgó
mutatóval van felszerelve, az a nyílást felcsavarható gáz­
cső közvetítésével a füstcsatornával kapcsoljuk, a b-n
keresztül beszivott levegő F lemezt a szívás mértékével
arányosan mozdítja ki helyéből, az elmozdulást a skálá­
nak milliméter vizoszlopnyi szívást kifejező mutató lapján
olvashatjuk le.
A gőztermelésben fellépő rendellenességeket leg­
jobban követhetjük, ha módot találunk az elpárologtatott
viz, valamint az eltüzelt szén mennyiségének folytonos
megfigyelésére. Az elgőzölögtetett illetőleg a kazánban
táplált viz mennyiségének megállapítása nagyon sok féle
képpen történhetik. Meghatározhatjuk a tápszivattyú löké tel­
nek számából, ha azt számlálóval szereljük fel; ez külö­
nösen olyan helyen czélszerű, hol közvetlenül kútból
szívatjuk a tápláló vizet, ott a hol időszakosan működő
 1898. április 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE 113

viztisztitók vannak alkalmazásban a rescrvoirok kiürülése s igy különösen az éjjeli fűtés ellenőrzése körül nagyon
és töltése is felvilágosit a vízfogyasztástól, pontos kísér­ jó szolgálatot tesz. Bármily körülményesnek látszik is a
leteknél, a mint azt később látni fogjuk, legczélszerűbb minden részletre kiterjedő ellenőrzés és nyilvántartás,
a vizet súly szerint mérlegelni; ez azonban sokkal körül­ kétségtelen, hogy modern ipartelepek sokkal csekélyebb
ményesebb, semhogy üzemi ellenőrzésre számba jöhetne; kiadási tételei sokkal körülményesebb és fáradságosabb
kényelmesek, bár megbízhatóság tekintetében nem mindig ellenőrzés alatt állanak, mint a minőt a kazántelep
kifogástalanok a vízmérő órák; általában kevésbbé meg­ igényel.
bízhatók a szárnyas vízmérők, a köböző vízmérőkkel
azonban 1 — 2 %-hál nagyobb hibát nem követünk el
ezek tehát az ellenőrzés czéljainak tökéletesen meg­
felelnek.
Ilyen köböző vízmérő többek közt a vezetékbe
iktatható Reuther és Reisert-féle (10. ábra), áll ez egy
határozott térfogatú két rekeszes átbillenő edényből, a
melynek átbillenési számát jegyzi a számláló mű, D úszó
kellő áttevéssel c szelepet mozgatja, a mely a viz beömlését
meggátolja, ha annak befolyása E csövön bármely okból
fennakad.
A tápláló viz mérése csak az esetben indokolt, ha
egyidejűleg a tüzelő anyagot is mérjük, a legtöbb kazán-

7. ábra. 8. ábra.

III. Szénpróbák.
A szénpróbákkal azt akarjuk megállapítani, hogy
valamely adott kazántelepen különböző tüzelő anyagok
közül melyikkel leggazdaságosabb a gőztermelés, tehát
a ■tüzelő anyagok ára mellett ismernünk kell, hogy a
kísérlet tárgyát képező tüzelő anyagok mindegyike mennyi

6. ábra.

házban szokásos ugyan a szénhordás alkalmával a hordott

szén közelitő mennyiségét akár a kosarak, akár a talyigák
számlálásával nyilvántartani, sokkal helyesebb azonban a
szenet kosaranként vagy talyigánként mérni, ha a mérés
nem hátráltatja nagyon a szénhordást. Egyszerűsíthető
a mérés, ha alkalmas hídmérleget állítunk a szénhordás
útjába, a melyre a telt talyiga súlya van felrakva és
minden Talyiga terhelését erre a súlyra egyenlítjük ki,
mikor aztán sulyjegyzés nélkül is a talyigák száma meg­
adja a pontos súlyt. Akár mérjük a súlyt, akár csak a
behordott kosarak vagy talyigák számát jegyezzük,
kívánatos, hogy minden egyes kazánra vonatkozólag
külön vezessük a feljegyzéseket, mert igy tűnnek fel
legelébb az egyes kazánoknál mutatkozó rendellenességek.
A felsorolt ellenőrző berendezések és intézkedések
a kazánüzem legkiszámíthatatlanabb, de a mellett leg­
fontosabb faktorára a fűtőre is kiterjeszkednek, nem csak gőzt termel kg.-ként, feltéve, hogy az elégetés az adott
munkájának helyesebb teljesítésére tanitják, de lelki­ körülmények között lehető legkedvezőbb.
ismeretességre is szorítják, hisz pl. a regisztráló hőmérő Hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek,
maga is hű képét adja egész munkájának, ellenőrzi a azokat hasonló állapotú gőzre kell vonatkoztatnunk.
a tüzelő ajtó nyitását, a rátüzelések számát és időközeit stb. Az elgőzölögtetési próbák eredményeinek helyesbítése
 114 POLYTECHNIKA! SZEMLE
czéljából, a közvetlenül meghatározott adatokat, az úgy­
nevezett nyers elgőzölögtetési számot normális egységekre
kell átszámítanunk. Normális egységül vagy olyan gőzt
veszünk fel, a melynek előállítására 600 hőegység szük­
séges, vagy pedig 0° C-ú víznek 100° C-ú gőzzé alakí­
tására szükséges hőmennyiséget vesszük számításba, a
minek tudvalevőleg. 637 caloria felel meg. Ha pl. azt
találtuk, hogy két ~tüzelőanyag közül az egyik 15° C-ú
vízből 4'5 kg. 4 7 atmosferás gőzt adott, a másik pedig
B
10. ábra.
58° C-ú vízből 4'75 kg. 5'4 atmosferás gőzt, akkor az
első esetben az elgőzölögtetésre fogyasztott meleg
= 606 + (lb0.0'305) — 15 = 627 caloriás, 627 X 4’5 =
2 8 2 L 5 cal. 282L5 : 600 = 4702 kg. 600 caloriás = 4'43
kg. 637 cal. gőz, a másik esetben 606 + (155’0.305) —
58 = 595 cal., 595 X 475 — 2 8 2 0 3 cal. vagyis majdnem
egyenértékű az előbbi számmal.
Közvetlenül, számítás nélkül az egyes próbák csak
az esetben hasonlíthatók össze, ha egyenletes üzemű
kazánnál a kísérleteket minden esetben hasonló körül­
< - rutted
1898. április 1.
mények között sikerült eszközölnünk, ha tehát hasonló
hőmérsékletű táplálóvizből minden esetben egyforma
állapotú gőzt állítottunk elő.
Ha a szénpróbák alapján a próbaszenek valamelyi­
kében meg akarunk állapodni, az elgőzölögtetés és az
ár mellett egyéb mellékkörülményekre is ki kell figyel­
münket terjesztenünk.
Így különösen figyelmet kell fordítanunk arra, vájjon
a szén az tizem fokozottabb igényeinek is megfelel-e,
mert hiába olcsóbb egyik tüzelő anyag a másiknál, ha
vele a gőztermelést a szükséghez képest kellő mértékben
nem fokozhatjuk ; ügyelnünk kell továbbá arra is, hogyan
viselkedik a szén raktározásnál, nem mállik-e el annyira,
hogy a meglevő rostélyokon csak nagyobb veszteséggel
tüzelhető. Kikötendő ez okból a meglevő rostélyok­
nak megfelelő legczélszerűbb darab nagysága a szénnek,
illetőleg a törmelék megengedett maximuma.
Nem szabad végre figyelmen kivől hagynunk, vájjon
a szén kéntartalma nem-e túlságos nagy, a mi kivált idő­
szakosan üzemben tartott kazánoknál nagyon károsan
hat a lemezre, oly annyira, hogy olcsóbb ára nem teszi
még használatát indokolttá.
A szénpróbák alapján szoktuk, a mennyire tőlünk
függ, az illető szénre vonatkozó kikötéseket megállapítani;
gyakran, sőt leggyakrabban megelégszenek a szén lei­
helyének kikötésével; csakhogy ugyanazon bánya, sőt
ugyanazon réteg szene is tetemes ingadozást mutat,
különösen hamutartalma és nedvessége tekintetében,
miért is a legczélszerűbb első sorban ugyanazon fajta
szénre ezen két tényezőre nézve feltételeket szabni. A
hamú a mennyiben az éghető szén mennyiségét csök­
kenti, leszállítja annak melegfejtőképességét, a nedvesség
pedig kétszeresen is befolyásolja azt nem csak azzal,
hogy épp úgy, mint a hamú az éghető alkatrészek
mennyiségét csökkenti, hanem azzal is, hogy az elgőzölög-
tetésére a rendelkezésre álló meleg egy részét leköti.
A nedvesség és hamú kikötése már azért is a legczél­
szerűbb, mert a legegyszerűbben és leggyorsabban
ellenőrizhető, mig a kikötött caloriák megbízható ellen­
őrzése körülményesebb, tehát költségesebb vizsgálatot
igényel. Úgyszintén csekély értékűek mindkét félre nézve
az elgőzölögtető képességre vonatkozó kikötések, a
mennyiben azt legtöbb esetben a széntől független
faktorok befolyásolják, különösen a kazán állapota, hatás­
foka stb. azzal a szénnel, a mely 70% hatásfokkal dolgozó
kazánon 7-szeres elgőzölögtetést ad 60%-os hatásfokú
kazánban természetesen csak 6 -szorosat érünk el, sőt
ugyanazon kazánra vonatkozólag is változók az el­
gőzölögtetés eredményei, mert kedvezőbbek a tisztított
kazánban, mint az olyanban, a mely tisztítás előtt áll.
Ha pedig az elgőzölögtetéssel egyidejűleg a kazán hatás­
fokát is megállapítjuk, a melyre a kikötött elgőzölögtetés
vonatkozik, azzal újra csak a kikötések ellenőrzését
nehezítjük meg.
(Folytatása következik.)
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Földalatti vezetős elektromos vasúti rendszerek.
Irta: Slromszky Sándor, a B. V, V. főmérnöke.
Az elektromos vontatásnak múltja még nincs, egész
fejlődése, haladása a mi korunkba esik. Jedlik Ányos
hazánkfia bár 1852-ben készítette már az első dynamo-
elektromos gépet, mégis csak január 17-én volt 31 éve
annak, hogy Siemens Werner a berlini tudományos
akadémiának a dynamoelektromos gépek feltalálását
bejelentette s azok alapelveit ott bemutatta. Siemens,
mint egy későbbi előadásában megemlíti, mindjárt fel-
ösmerte találmányának nagy horderejét és elektromos
vontatásra különösen alkalmas voltát.
»A nagy tervek« — mondja — »melyeket már
akkor ezen újszülött gyermekhez fűztem, mint azt az
ember első örömében tenni szokta, még nem voltak
életképesek. Többek között már akkor is arra gondoltam,
hogy Berlinben az utczai forgalom könnyebb lebonyolí­
tására, elektromos vasutakat kellene építeni. Midőn
1867-ben, a párisi kiállítás alkalmával tervemet, vasutakat
szabadon álló vasoszlopokon Berlin utczáin át elektromosan
vontatni, egy előkelő vasúti szakembernek kifejtettem,
előtte ezen tervem joggal megvalósithatlannak tűnt fel.«
Ha a dynamoelektromos gép feltalálása a nagy
feszültségű és nagy intenzitású áramok gazdaságos elő­
állítására most már módot is adott, úgy mégis tizenkét
évi fáradhatlanul törekvő szellemi és vállvetett kézi­
munkával járt, mig annyira sikerült azt a találmányt
tökéletesíteni, hogy az elektromos vasút kísérleti létesítésé­
hez lehetett kezdeni.
Az első elektromos vasutat Siemens és Halske
1879-ben, a berlini iparkiállitáson mutatta be. Ezen
kísérlet sikere arra indította Siemenst, hogy egy elektro­
mosan vontatott közúti vasutat állandóan üzembe
helyezzen és 1881-ben felépiti a lichterfildei vasutat.
Majd gyors egymásutánban, ugyancsak Siemens létesíti
a frankfurt-offenbachi, az úgynevezett Spandauer Bock és
Charlottenburg közötti, a mödlingi, a sachsenhauseni s
több kisebb bányavasutat. Ez időbe esnek a hamburgi
és brüsseli akkumulátoros vasúti kísérletek s Angliában
Portrush melletti berendezés.
Az elektromos vasutak általános elterjedését főleg
azon körülmény gátolta, hogy a kocsi motorjaihoz szolgáló
áramvezetés kielégítő megoldást nem nyert, bár Siemens
előbb említett előadásában (1880. évben, a berlini elektro­
technikusok első alakuló ülésén) kifejtette az áramvezetésre
alkalmas módokat. Körülírta már akkor, hogy a vezetők
elhelyezhetők a föld felett bizonyos magasságban, p. o. a
pálya tengelyében akár a földön, akár a levegőben fel­
függesztve, vagy a földben is külön e czélra épült
csatornákban.
így a berlini iparkiállitás vasutjánál a futó sínek
között szigetelve ágyait sinek szolgáltak áramvezetőkül
és a visszavezetést a futó sínek adták. A lichterfildei
vasútnál az egyik futó sínszál az oda-, a másik pedig
a visszavezetést létesítette. Az 1881-iki párisi világkiállítá­
son már külön oszlopokon szerelt, sinkeresztmetszetű
vezetőt alkalmazott, a melyen gördülő kis kocsi kerekei
szedték le a szükséges áramot. A charlottenburgi vasútnál
1882-ben Siemens már egy kettős vörösrézdrótból készült
légvezetéket alkalmazott, az 1884-ben épült mödlingi,
115
(Minden jog fentartva.)
offenbachi és sachsenhauseni vasútnál pedig, egy a pálya
oldalán oszlopokon szerelt hasított csöpár szolgált áram­
vezetőül.
Ezen európai kísérletek után az amerikaiak figyelme
is az elektromos vasutak felé terelődött. Az amerikaiak
könnyebben s szabadabban is mozoghattak, mert kevésbbé
zárkóztak el a hatóságok az áramnak a levegőben szerelt
vezetőkön való vezetésétől s igy bár csak a nyolczvanas
évek közepén épült Amerikában az első felsővezetékes
vasút
1887-ben már 2 2
1888-ban » 52 elektromos
1889-ben » 1 1 0 vasút
1.890-ben » 280
1891-ben » 500
volt, 1897-ben pedig 20,000 kilométer hosszú eletkromos
vasút volt Amerika Egyesült-Áallamiban üzemben.
Kivül es’k tárgyalásom keretén az elektromos vas­
utak különféle megoldásairól beszélni, csak röviden
említem meg az elektromos vontatás máig ismert módjait,
hogy ezen általános keretben a földalatti vezetékes
vasutak helyét kijelölhessem.
Az elektromos vontatáshoz szükséges elektromos
energiát termelhetjük, vagy a vonal mentén egy fix cen-
tráléban, vagy magán az egyik kocsin, vagy felhalmoz­
hatjuk azt előre a kiindulási állomásokon a kocsin alkal­
mazott raktárakban — akkumulátorokban. Az elsők
a fix centrális vasutak, vagy általában, mert vezetőkön
vezetjük az áramot a különféle helyen mozgó kocsihoz :
a vezetős vasutak. A második mód a Heilman-féle, a hol
magukon a kocsikon termeljük a vontatásra szükségelt
áramot, mig az utolsók a tisztán akkumulátoros vasutak.
Ösmerünk még kombinált vasutakat, az úgynevezett
vegyes üzeműeket, melyeknél a pályatest vezetős részein
nemcsak a kocsi vontatására szükséges energiát szedjük
le, hanem a kocsikon alkalmazott akkumulátorok töltését
is végezzük, hogy azután ezen kocsik a vezető nélküli
pályarészeken ezt a felhalmozott energiát használják fel.
A fix centrálés elektromos vasutaknál, a pálya
mentén elhelyezett centráléban termeljük az elektromos
energiát, s onnan vezetőkön visszük azt a pálya külön­
böző helyein mozgó kocsikba. A vezetés módját nézve,
megkülönböztetünk oly vasutakat, melyek az áramot az
izolált futósíneken, vagy olyanokat, melyek azt külön
áramvezetőkön vezetik. Ezek ismét vagy a földön vagy
a föld felett, vagy a földben elhelyezett külön e czélra
épített csatornákban vezetik az izolált áramvezetőket, s
a mint ezen vezetők a pályatest egész hosszán folytató­
lagosan vezetősen vannak kapcsolva vagy nem, lehetnek
teljes — vagy rész — vezetős rendszerek.
Lehetséges végül földfeletti, s földalatti vezetőkkel
egyaránt az a megoldás, hogy csak egy izolált vezetőt
alkalmazunk s az áramnak visszavezetésére a síneket
használjuk fel.
A mi a földalatti vezetős rendszereket illeti, ezek
létesítésének első kisérletei már a 80-as évek kezdetéig
vezethetők vissza.
 116 POLYTECHNIKAl SZEMLE
Amerikában a már létező kábelvasutak, különösen
azok csatornája és fogókészüléke sok szerkezet alapelvét
adta meg. Tudtommal az első alsó vezetékes rendszer
tervezete az angol Holroyd Smith-től származik, ki azt
1883-ban már a Britisch-Association-nak bemutatta.
Smith első kísérleténél egy faszekrényt használt a
földben elhelyezve, melynek-fenekén vezetős síneken egy
kis kereken futó kocsit vontatott, melynek kerekei között
külön csúszókontaktusok voltak mint áramleszedők
szerelve. Tehát Siemensnek a Spandaui-Bocknál hasz­
nált áramleszedő kocsiját a föld alá helyezte. Egy későbbi
szerkezetben Smith azt ajánlja, hogy két «U» kereszt­
metszetű sínből építsék a csatornát, mely csatornába
izoláltan helyezzék el az áramvezető síneket. De nem­
sokára belátta, hogy a csatorna fenekén nyugvó sínek
izolácziója nagy nehézséget okoz, mert az utcza szint­
jéről behulló szemét ezt majdnem lehetetlenné teszi, igy
egy a kábelvasutakéhoz hasonló keresztmetszetű, tetején
nyitott csatornát választott, melynek oldalain izolálva
félkör keresztmetszetű vezetős síneket tervezett ( 1 . ábra).
Ezen sikeres kísérletek alapján végre 1884-ben
Blackpoolban felépült Smith tervei nyomán az első alsó
vezetékes vasút 3 2 vonal s 4'1 km. vágányhoszszal,
melynél a csatorna következő módon készült. (2 . ábra.)
A csatornát öntött vasbakok alkották, melyeket felül egy
«[/»keresztmetszetű öntött vaskeret határolt. A csatorna
oldalfalai kettős deszka burkolatból vannak, a melyben
megfelelő távolságban az izolátorok ágyalvák, s ezekre
az elipszis keresztmetszetű vezetők szerelvék. Ezen szer­
kezetnél, mint látjuk, a fának mint izoláló anyagnak igen
nagy szerep jutott.
Amerikában majdnem egyidejűleg Walter H. Knight
folytatott alsó vezetékes rendszerrel kísérleteket. Első próbá­
jánál hasitott vascsövet ágyait a földbe, a melyben izolál­
tan egy vezetősen kapcsolt bányasín-sort helyezett el.
A kocsiról lenyúló fémes seprűk szolgáltak áramleszedőkül.
1883. év deczember havában egy uj szabadalmat vett,
mely szerkezetnél ugyancsak a pályatest közepén egy
felülnyilt csatornát tervez, melyben a vezetőket helyezi
el. 1885-ben szerkezetét Clevelandban (Ohio államban)
egy 1 ' 6 km. hosszú pályatesten megvalósitották.
A Knigth-féle csatornát (3. ábra) öntött vasbakok
alkotják, melyekre a ferde szelvényű «Z» vasak a csa­
torna nyílását határolva vannak erősitve. Ezen öntött
vasbakok oldalain szekrényalakú nyilások vannak beöntve,
melyekbe faczövekek segélyével az izolátorok rögzitvék.
1898. április 1.
Ezen izolátorokra szerelt vezetők hasított eliptikus réz­
csövekből valók. Philadelphiában ez idő tájt az Union
Electric Company kísérletezett, vezetékül hasitott vas­
csöveket alkalmazott, melyeket betonban ágyait és a
kocsiról kötelekkel vagy lánczokkal vontatott, ezen csö­
vekben csúszó kontaktusok szolgáltak áramleszedőkként.
Egyik rendszer sem volt életképes s igy p. o. a clevelandi
berendezést már 1887-ben le is szerelték.
Ezen kísérletek sorához csatlakoznak még Clay,
Edison, Short, Melanghlin, Perkins, Griffin, Coles, Brain,
Jarmann, Poliak, Lineff, Bölling, Manville, Cordley,
Wyane, Crompton, Field s mások szabadalmai.
Mig Angliában s Amerikában ezen földalatti rend­
szerekkel foglalkoztak, addig a kontinensen Siemens
és Halske is fáradhatatlan buzgósággal dolgozott annak
javításán, s ebbeli kísérletei egész 1884-iki évig vezet­
hetők vissza. Az 1885-ben benyújtott szabadalmi iratban
már az alsó vezetékes rendszer gyakorlati megoldása foglal­
tatik, bár az nem volt még életképes. Mint a 4. ábrából
kitűnik, a csatorna téglafalazatból áll, melyre ágyait, rövid
vastartókon nyugszanak a futósínek. A csatorna oldalain
elhelyezett izolátorokra vannak a vezető sodronyok erő­
sitve, ezek egyikéből — kellő távolságban — vezetők
4. ábra.
futnak a sínek között szerelt izolált kontaktusgombok­
hoz. Az áramleszedő a kocsi teljes hosszában e sínek
közé nyúlik, s egyszerre több ily kontaktust érint. Az
áramleszedő pedig, több hajlékonyán —- csuklósán —
 1898. április 1.________________________ POLYTECHNIKAI SZEMLE
szerelt egyes darabból áll, hogy a legkisebb görbü­
leteken át is könnyen haladhasson. A visszavezetést a
másik vezető szolgálja.
A próbák megmutatták, hogy a sínek között
elhelyezett vezetőgombok izolálása gyakorlati nehéz­
ségekbe ütközik, s Siemens elhatározta, hogy a csatornát
felül nyíltnak építi, mert igy a csatornában elhelyezett
vezetőkről az áram a kocsiról lenyúló áramszedőkkel
követlenül vezethető el. Ezen kísérletek végre 1887-ben
az úgynevezett budapesti rendszerre vezettek. Nevét
ezen földalatti vezetési mód onnan nyerte, mert ezen
rendszert először Budapesten alkalmazták. E rendszer
az összes szakemberek, az amerikaik előtt, is a ki­
próbált «improved Budapest system» név alatt isme­
retes. Kivitele a nyílt futósinen alapul. Azaz: a futó- és
a vezetősín úgy van szerkesztve, hogy a közöttük levő
nyom egyúttal a vezetőket magában foglaló csatorna
nyílását is alkotja, úgy hogy az előbb ismertetett
középcsatornánál szükséges külön határoló sínszálak
elesnek. (5. ábra) Ezen rendszer kitünően bevált, az
5. ábra.
1887-ben lefektetett vágányrészek még mai napig is
majdnem változatlanul üzemben vannak. A csatorna
betonból készül, melybe kellő távolságban vasbakok
vannak elhelyezve. A vasbakokra úgy a futó- és vezető­
sínszálak, mint a vezető szögvasat tartó izolátorok is
fel vannak erősítve. A sínek assymetrikus talppal vannak
hengerelve, hogy e talpak a csatorna felső befedését is
adják. A sínfej pedig oly magasnak készül, hogy kisebb
tárgyak p. o. lovak patkói az alá ne foghassanak. A sínek
a csúszó áramleszedőnek (hajócskának) kellő vezetéket
nyújtanak, s az oldalnyomások felvételére is alkalmasak.
Ezen földalatti rendszer sikeres beválása annak
legnagyobb ellenzőit is legyőzte, de azért még mai napig
is az alsóvezetékü rendszert mint olyat szokták feltün­
tetni, mely csak bizonyos lokális viszonyoknál felelhet meg,
mert drága, mert nem elég üzembiztos, mert a nedves­
ségnek, esőnek, hónak, szóval az időjárásnak nagy az
arra való befolyása. Utóbb, a többi rendszerekkel kap­
csolatban, ezen kérdésre még visszatérünk.
Ezen sikerült megoldás után Budapest az elektromos
vontatással foglalkozók Mekkájává vált, s a kétkedők
ide özönlöttek saját szemeikkel meggyőződni arról, hogy a
földalatti rendszer gyakorlatilag megoldható. Bár szám­
talan szabadalom létezett, s mindég újakat még újakat
nyújtottak be, mégis a földalatti rendszer, a budapesti
kivitelig, tért nem hóditott magának.
117
Ezen sikeres megoldáson buzdulva, az amerikaiak
is újra a földalatti vezetős vasutakkal kezdettek foglal­
kozni. Ott ugyan sohasem lépett nagyon előtérbe a veze­
tőknek a földben való elhelyezésének követelménye, mert
ott a hatóságok kevésbé zárkóztak el a légvezetőktől, s
olyan esetekben, hol mégis, akár esthetíkai akár más
néző pontokból nem tűrték, a kábelvasutakban látszólag
kielégítő megoldást bírtak. Tagadhatlan, hogy a kábel-
vasutak üzemeredményei mesések. A nevv-yorki «Down-
Town» és «Up-Town» között haladó kábelvasut, daczára
az óriási befektetési tőkének, a legnagyobb, majdnem
hallatlan osztalékot fizeti. Tagadhatatlan, hogy egyes
körülmények a kábelvasut mellett szólnak, de csak is
ott, hol ezen vasutak lehetőleg egyenesen haladhatnak
s nagy forgalmat bonyolítanak le, vagy ott, hol igen
nagy emelkedéseket kell legyőzniök.
Az első eset a nevv-yorki, a második eset a
6. ábra-csoport.
s.-franciscoi. S.-Francisco a kábelvasutak hazája, külön­
ben is ott már 25 évvel ezelőtt épült az első.
De éppen a kábelvasutakkal járó sok és nagy
hátrány tereli itt is a szakemberek figyelmét az elektromos
vontatás felé. Ösmeretes, hogy a kábelvasutak mindég
csakis egy és ugyanazon sebességgel haladhatnak, mert
a sebesség a mozgó és vontató kötél által van megállapítva;
tudjuk, hogy a fogókészülék eltörése esetén a kocsit
fentarthatlanul tovább vonszolja a kábel, mig csak a köz­
pont nem értesíthető, hogy azt megállítsa. Az indítás a
legtökéletesebb fogókészülékkel is, mindig csak lökés­
szerűen történik, s a közúti forgalomnál igen fontos köve­
telmény, a kocsinak visszafelé való mozgathatása, teljesen
ki van zárva. Hozzájárulnak még a nagy építési költségek,
melyek vágánykilométerenként 150,000—-240,000 frtra
rúgnak és a nagy üzemköltségek, melyek kocsi-kilo­
méterenként 20—40 krajczár között ingadoznak. Az elő­
adottak következménye az, hogy a szép üzemi ered­
mények mellett is, Amerikában, hol 1890-ben körülbelül
1 0 0 0 kilométer kábelvasut volt üzemben, mai nap már,
az egy New-Yorkot kivéve, több kábelvasut nem épül,
még San-Franciscoban sem, hanem a meglévő kábel­
vasutak egy részét alsóvezetékes villamos vasutakká
alakítják át.
 118 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Chicago város hatósága 1890-ben a közúti vasúti
társulatoknak a felsővezeték alkalmazását megtagadta,
s igy 1891-ben a chicagói Street Railroad alsóvezetékes
rendszert keresett. Ezen 2'4 km. hosszú vonal «Lőve»
tervei alapján épült. 1893-ban ugyanezen rendszer alapján
a washingtoni Rock-Creck Railway 2'62 knt.-es vonala is
kiépült. A csatorna a vágány tengelyében lel elhelyezést.
E diszpoziczió majdnem az összes Amerikában létesített
alsóvezetékes rendszereknél typikus, mert ott a kábel-
vasutak mintaképe után készítették azokat, sőt a legtöbb
építési engedménynél ki is kötötték azt a feltételt, hogy a
csatornát oly nagynak építsék ki, hogy abba a villamos
üzem be nem válásánál a kábelvasutak kábeljei, csigái,
stb. befektethetők legyenek.
A Love-féle rendszer (0. ábra-csoport) csatorna-
nyílását két erős egyenetlen keresztmetszetű »U« sín
alkotja, melyek körülbelül 1 2 m. távolságban vasbakokon
nyugszanak. A nyílás 16—20 mm.-nyi s az áramvezető
részek a csatorna tetején, ettől jobbra és balra olyképpen
vannak különös izolátorokra felfüggesztve, hogy azokhoz
a lefolyó viz alig juthat. Az izolátorok kézi nyílásokon hozzá
férhetők, a vezetők pedig Va hüvelyk vastagságú keményre
húzott rézsodronyokból valók. E sodronyokba rovátkák
vannak hengerelve, melyekbe az izolátorhoz szolgáló
felfüggesztő pofák mélyednek. Az izolátorok sajtolt
csillámlemezből készülnek s két rúdon vannak olyképp
felerősítve, hogy a sodrony dilatacziójának engedve,
helyzetüket változtathatják. Az izolátorok egymástól való
távola 27 m. görbékben valamivel kevesebb. Az áramot
a csatornába benyúló szánra erősített kontaktushengerek­
kel (trolley) vezetik a kocsiba.
Ezen vasutak igen nagy nehézségekkel küzdöttek,
egyrészt a sodronyok nyúlása, másrészt azok bejegese-
dése következtében, pedig a sodronyokat erős rugókkal
feszitették ki. Ezen tapasztalatokon okulva 1895-ben a
nevv-yorki Third Avenue Railway Company 700 méteres
vonalán javított Love-rendszert alkalmazott.
Love újabb rendszerénél (7. ábra) a munkavezeté­
ket nem sodronyból, hanem gömbölyűre hajlított réz­
szalagból készíti, mely szallagokat a végein átlapolva,
hosszúkás csavarnyilásokkal látja el, hogy a dilatáczió-
nak szabad útja essék. A vezető sínek 4'5 méter
hosszúak s rászögecselt bronztartókon vannak az izolá­
1898. április 1.
torokra felfüggesztve. Az izolátorok hasáb alakúak s
ezen javított rendszernél nem csillámból valók, hanem
compound izoláló anyaggal kiöntvék. Az izolátor maga
ismét két rúdon mozgathatóan van ágyalva. A csatorna
egyéb kiképzése lényegileg ugyanaz, mint az előbbeni
szerkezetnél. A csatornanyilást határoló sínek igen erősek,
hogy a csúszókontaktus oldalnyomásai, ne a gyenge
munkavezetéket, de ezen határoló síneket terheljék.
A munkavezeték lehetőségig védve van a lefolyó viz,
hó, jég s egyéb utcza szemétjétől, sőt azok még külön
tetőszemen kiképzett fedlemezzel is védvék.
A csatorna maga minden 30 méterre lejtősen van
építve s vízlevezető csatornákkal ellátva.
New-Yorkban ugyanezen időtájt a Metropolitan
Traction Co. Lenox-Avenue-i vonalán a General Electric
Company épített egy körülbelül 4 km. hosszú, kétvágányú,
földalatti vezetős rendszerű vasutat. A csatorna kereszt-
metszete s elrendezése ugyanaz, mint a kábelvasutakénál
szokásos, sőt a vezetőkorongok aknái is előre látvák
(8 . ábra). A csatorna egész hosszában vaspléhvel van
burkolva, a burkoló pléhdarabok az öntött vasbakokra
vannak erősítve. A csatorna nyílását két, az öntött vas-
8. ábra.
bakokkal összecsavart »Z« alakú sínszál határolja, melyekre
a munkavezetéket hordó izolátorok is fel vannak csavarva.
Az izolátor egy öntött vasedény, melyben a felfüggesztő
orsó, porczellán izolátorral kettősen van beöntve. A munka-
vezetékek »U« vasak, melyek cirka 75 mm.-nyi távol­
ságban állanak a vágány tengelyétől, a nyílást határoló
»Z« vassal födve, hogy a lecsepegő víztől védve legyenek.
A középen és végeken felfüggesztett vezető »U« vasak
egymással rézpántokkal vannak vezetősen kapcsolva.
Az izolátorok kis nyílásokon át, mindenkor hozzá­
férhetők.
Ugyancsak New-Yorkban az Amsterdam Avenue-n,
a General Electric Company egy másik próbavonalat
épített szintén oly nagyságú csatornával, hogy az
elektromos áramvezetés be nem válása esetén az kábel-
vasuttá legyen átalakitható. Ezen 1895-ben épült csatorná­
ban a vezeték szintén kettős.
(Folytatása következik.)
 1898. április 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
Uj izzólám pák .
Az utolsó hónapokban két uj találmányt emlegetnek ezen
a téren. Az egyik dr. Auer-tői ered, a másik pedig dr. Nernsl
göttingai tanártól.
Az érdeklődés mindkét találmány iránt úgy műszaki, mint
kereskedelmi körökben óriási és igy a legkülönbözőbb hírek kerültek
forgalomba. Ezen hírek természetesen a tőzsdét sem hagyták hidegen,
a mint azt különösen az Auer-részvények rohamos emelkedése mutatja.
Pozitív és közelebbi adatok azonban mindkét találmányról csak a leg­
utóbbi napokban váltak ismeretesekké.
Az első találmány — a Nernst-íéle — az úgynevezett másod­
rendű vezetőknek, minő pld. a magnesiumoxyd, világitó fonal gyanánt
való alkalmazásában áll.
Ezen másodrendű vezetők ugyanis csak akkor válnak jó
vezetőkké, ha előzetesen felmelegittetnek. Az ilyen vezetők igen
magasfokú izzásba hozhatók a nélkül, hogy megolvadnának. Ha tehát
egy ilyen vezetőnek előmelegítéséről valamely alkalmas módon (vala­
mely lánggal, indukcziós szikrával, vagy külön izzófonállal) gondos­
kodunk, úgy igen erősen izzó, tehát megfelelően oekonomikus lámpát
nyerhetünk. Az eddigi kísérletek levegőn izzó lonálnál T I watt energia-
fogyasztást adtak gyertyafényenként.
Az Atter-féle bejelentés közzétételét a napokban — mint leg­
első —- határozta el a magyar szabadalmi hivatal. A szabadalmi
leírásból, a mely meglehetős hosszú és ugylátszik kissé szándékosan
komplikált, csak a lényeget akarjuk ezen helyen kiemelni. Alter álta­
lában kétféle szálat használ, az első csoportba tartozik az osmium
vagy ennek más platin fémek ötvözetéből álló vékony csövecske. Ezen
csövecskét, melynek vezető keresztmetszete igen kicsiny és igy a hossz­
egységre eső ellenállása aránylag nagy, úgy állítja elő, hogy vagy
galvánikus utón az osmiumot egy vékony platindrótra lecsapja, vagy
pedig a platindrótra osmium preaparatumokat visz fel, melyeket
redukáló gázokban való izzitás által fémes osmiummá alakit át. Az
ily módon osmiummal bevont platindrótot — esetleg vegetabilis
fonalat — elektromos áram átvezetése által erős izzásba hozza. Ez­
által a belső platinmag megolvad, majd forrásba jön és elpárolog
— vagy a vegetabilis fonál elég — és visszamarad a nehezen olvadó
osmiumból való csövecske. Ezen csövecske, mivel igen magas izzásba
hozható a nélkül, hogy megolvadna, rendkívül intenziv fényhatások
előidézésére alkalmas.
A második csoportba tartozó szálak olyan nehezen olvadó
fémdrótokból (osmium, osmium és más platinfémek ötvözete, vagy álta­
lában platinfémek ötvözetéből) állanak, melyek vékony thoroxyd-
réteggel vannak bevonva. Ezen bevonat nagyjában úgy készül, hogy
a thoroxyd — vagy más ezzé alakítható praeparatum — vékony
rétegen a megfelelő drótokra lesz felvive, miközben a drótok több­
szörösen fel lesznek árammal izzítva. Ily módon a dróton rendkívül
konszisztens emailszerű thoroxyd bevonat keletkezik, mely erős
izzitásnál, még az esetben is ha a drót megolvad, azt alakjának
megtartására kényszeríti.
Ezen második csoportba tartozó szálak leírása közben Alter
felemlíti, hogy ha a szálon áramot vezetünk keresztül, az előbb lassan
kezd izzani, majd az izzás bizonyos fokánál a fényintenzitás hirtelen
felemelkedik. Eme tünemény magyarázatát — minden valószínűség
szerint — abban találhatjuk meg, hogy a thoroxyd tulajdonképen a
Nernst által alkalmazott úgynevezett másodrendű vezetők kategóriájába
tartozik, melyek csak akkor válnak vezetőkké, ha előbb bizonyos
fokig felhevittettek.
Mint értesülünk Auer szabadalmi bejelentése ellen több oldal­
ról szándékoznak felszólalni. Ezen felszólalásoknak — úgy látszik —
vannak némi chance-ai, mivel az első csoportba tartozó szálakkal
már a mostan használatos izzólámpa feltalálása előtt —- habár keve­
sebb eredménynyel is — folytattak kísérleteket, mig a második
119
csoportba tartozó szálat, mint másodrendű vezetőt — úgy tudjuk —
Nernst már előbb lefoglalta magának.
Mindenesetre kétségtelen az, hogy e két találmány óriási,
méltán mondhatni korszakalkotó haladást jelent a világítás techni­
kájában, melynek mértékét ma még megbecsülni is alig lehet. Wf.
A »Central L o n d o n R ailw ay.«
A londoni »Engineering« utolsó számaiban részletesen ismer­
teti az uj földalatti villamos vasút tervezetét. London városi vasutai
és egyéb gyors közlekedési eszközei tekintetében már régóta minta­
képül szolgáltak a kontinens nagyobb városainak, melyek városközi
közlekedési eszközeik tekintetében Londonnal szemben sokáig igen
hátramaradtak és igy nem lesz érdektelen ezen már épülőfélben levő
uj vasútnak legalább fontosabb részleteit röviden ismertetni.
1892-ben nyílt meg Londonban a City and South London
Railway földalatti elektromos üzemű vasút, mely kimutatta annak
lehetőségét, hogy a tunnel vasutak a föld színe alatt jelentékenyebb
mélységben is vezettessenek. Ugyanazon esztendőben már 6 — föld­
alatti villamos vasútra vonatkozó — törvényjavaslatot nyújtottak be
az angol képviselőháznak és ez alkalommal a két Ház kebeléből
kiküldött bizottság nemcsak a rendszer gyakorlati czélszerűségét
hangsúlyozta, hanem kívánatosnak is jelentette, hogy a közió érde­
kében a f ö l i színe alatt jelentékenyebb mélységben haladó lunnel
vasutak a város utczái alatt minden használati d ij fizetése nélkül
haladhassanak. A London County Council ( városi tanács), mely
kezdettől fogva ellenezte a vasút létesülését, megkövetelte ugyan a
háramlási, illetve megváltási jogot, de »szesencsére«* a parlamenti
bizottság a tanács ezen kívánságát mellőzendőnek vélte. (Lásd Buda­
pesten az utolsó hetek történetét.)
A tunnelnek készítése semmi műszaki nehézséget nem okoz és
minthogy mélyen halad a föld alatt, fölöslegessé válik az Útburko­
latok felszakitása. Mindazonáltal a vasút iránya mindenütt az utak
irányát követi és pedig a két menetiránynak megfelelően két elkülö­
nített tunnellel (City and South London Railway mintájára). Ezek rend­
szerint egymás mellett haladnak, de ott, a hol útszűkületek ezt
kívánatossá teszik, egymás fölött fognak elhelyezést találni. Mind­
egyiknek átmérője 3'5 méter, kerülete pedig aczélpánczéllal van
kirakva. A tunnel előrehajtása a Greathead rendszere szerint történik.
A vonatok 21/tt percznyi időközben fognak közlekedni, mindegyik
vonat áll 7 kocsiból 336 utas részére. A vonat súlya (lokomotív
nélkül) 105 tonna. A tunnel szellőztetése a jelentékeny mélység
daczára előreláthatólag kifogástalan lesz, mivel a vonatok mindegyik
tunnelben csak egy irányban fognak közlekedni és igy már maguk
fogják a levegő beszivását és kitolását eszközölni. Észlelték azonban,
hogy a jelzett rendszerű tűnne 1-vasutakon a vonatok közlekedése igen
nagy lármával jár és hogy ennek sikeres elkerülése nehéz műszaki
probléma.
Két állomás között a vonal mélyebben vezettetik. Ezen elren­
dezésnek két előnye van. Először az állomások magasabban vannak
elhelyezve és igy a személyfelvonó szerkezetek olcsóbbak is lesz­
nek ; másodszor pedig az érkező vonatok emelkedésen fogván
haladni, sebességük fékezés nélkül is csökkenni fog, viszont meg a
vonatok inditása a lejtőn a központi áramfejlesztő telep kisebb
igénybevételével is gyorsan fog történhetni. Az egész vonal hossza
9 3 km., mely távolságnak megtételére 25 percznyi időközre számí­
tanak. Az üzleti sebesség tehát nem jelentékeny, mit azonban ellen­
súlyoz azon körülmény, hogy a vonalhosszra 12 állomás van
elosztva és ezen 775 m. átlagos állomási távolság mellett az
állomások gyorsan és kényelmesen lesznek elérhetők. Ámbár az
elektromos üzem a vonatok gyors indítását és gyors megállítását
* Az »Engineering« szavát idézzük.
 120 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. á p rilis 1.

teszi lehetővé, igen természetes, hogy ily sűrű állomások mellett
nagy üzleti sebességek eléréséről szó nem lehet.
A vontatás egyenáramú elektromos Iokomotivok segélyével
fog történni. Ezen lokomotivokat a General Electric Company ame­
rikai czég szállítja; az ide vonatkozó főbb szerkezeti adatok a
következők:
A sínek tengelyeinek távola................ • .......... 1'720 m.
A forgó alvázak forgó csapjainak egymástól
való távola ......... ............................... ..... 4'270 ni.
Hajtó kerekek szám a..................... ... ..........
Az öszes kerekek száma.._ .............................
A lokomotív teljes hossza ............................. 7 050 m.
A lokomotív teljes magassága ... ... ........ 2‘950 m.
Keréknyomás körülbelül..................................
Összsúly ............................................................ 48 0 t.
Vonóerő ................................................ ... ...
Vonóerő 35 km. sebesség mellett ...............
A négy tengely mindegyikére közvetlenül van az elektromotor
szerelve, úgy, hogy a tramwayknál használatos fogaskerékáttételek
itt elmaradnak. A teljes motor súlya kbelül 5200 kg. A lokomotiv-
vezető bódéja a lokomotív közepén nyert elhelyezést, hasonló módon
mint az a budapesti millenniumi kiállítás alkalmával üzemben volt kis
vasúton volt látható. Az indítás alkalmával a 4 motort párosával
seriesbe kapcsolják, teljes sebesség esetére a 4 motor párhuzamosan
van kapcsolva. Ellenállásokkal való kombinálás utján összesen 22
sebeségváltozat lesz elérhető. Minthogy minden vonalszakaszon két
30%o-es lejtőt köt össze egy megfelelő hosszú vízszintes vonalrész,
a vonat az indításnál rövid idő alatt éri el teljes sebességét és az
állomáshoz való közeledéskor önműködőleg lassítja a menetét.
Az áramhozzávezetés a sínek közé fektetett harmadik vezető
sín segélyével történik, mig a visszavezetésre a rendes vágányzat
fog szolgálni. A harmadik vezető sín j í alakú, folyóméterenkénti
súlya 40 kg. és kreosottal telitett fakoczkákra van erősítve. A fel­
építmény vágányzata nyeregsínekből áll 50 kg. folyóméterenkénti
sulylyal; a vágányzat hossztalpfákra van erősítve.
Igen természetes, hogy az állomások közelsége, valamint a
nagy haladási sebesség folytán a vonatoknak gyorsan kell a teljes
sebességet elérniök, minek folytán a lokomotív munkaszükséglete
is igen jelentékeny. így a részletes számítások kimutatták, hogy a
vonatonként; maximális munkaszükséglet 300 lóerő, az átlagos szük­
séglet pedig 157 lóerő.
Részletes tanulmányok alapján a tervezők abban állapodtak
meg, hogy a központi áramfejlesztő telep háromfázisú rendszer
szerint lesz megépítve és 4 transformator telep eszközli majd a
háromfázisú áramnak egyenirányú árammá való átalakítását. A három­
fázisú áram feszültsége 5000 volt, úgy, hogy 6000 kilowatt meg­
terhelés mellett a vonal munkavesztesége csupán 4%. A kazánház
16 Babcock-Wilcox rendszerű kazánt fog tartalmazni, egyenként
330 m2 fűtőfelülettel, melylyel óránként 5400 kg. 11 atmosphera
feszültségű gőz termelhető. Az önműködő tüzelés Vicar rendszerű.
A gőzgépek a Reynolds-Corliss compound condensatios rendszer
szerint készültek, 1300 indikált lóerő munkaképességgel és 94 for­
dulattal perczenként. A gépek (szám szerint 6) mindegyike egy
850 kilowattos háromfázisú generátorral van közvetlenül kapcsolva.
1000 indikált lóerő munkakifejtés mellett 6'1 kg. gőz munkafogyasz­
tást garantiroznak lóerőnként, 670 mm.-es vacuum mellett. A sebesség-
változás maximális és minimális megterhelés között nem több
l 3/4°/o-nál.
A dynamógépek 32 pólussal bírnak és 5000 voltos áramot
adnak 25 másodperczenkénti cyclus mellett. Az armatúra áll és a
mágnestekercsek forognak. Hatásfok 95°/o teljes megterhelés esetére,
91°/o fél megterhelés mellett, a gerjesztési munka pedig 16 kilowattnál
kisebb. 4 ilyen egység elegendő lesz a vonal teljes megterhelése
esetére, úgy, hogy 2 gép tartalékban maradhat. Azonkívül még két
gépegység számára van hely a gépházban az esetre, ha a vonalhossz
nagyobbodása a központi telep kibővítését tenné szükségessé.
A vonal mentén elosztott transformator állomások mindegyike
tartalmazza a feszültséget redukáló statikus transformátorokat és a
háromfázisú áramot egyenirányú árammá átalakító mótordynamókat.
Ez utóbbiak munkaképessége gépegységenként 900 kilowatt, a trans-
formátoroké 300 kilowatt. A mótordynamó 12 pólusú, 250 fordulatot
tesz perczenként és úgy egyenárammal, mint a váltakozó irányú
árammal is megindítható. Hatásfoka 95°/o teljes és 91°/o fél megter­
8 helés mellett, összsúlya 31,000 kg. A transformátorok a tápvezeték
8 feszültségét 310 voltra redukálják és ezen kis feszültségű áramot
alakítja át a mótordynamó 550 voltos munka-árammá.
Minthogy a transformátorok a föld alatt zárt helyiségben
5T> t. nyernek elhelyezést, alapos szellőztetésükről kellett gondoskodni.
Ezt a meleg levegő kiszívásával fogják elérni, a transformátorok
6'2 t. pedig oly szerkezetűek, hogy a friss levegő mindenütt hozzá férhessen.
3'5 t. Hatásfokuk 98°/o teljes és 97%) fél megterhelés mellett, a maximális
feszültségesés l'7°/o, a rézveszteség pedig l'2°/o. Maximális felmele­
gedés 21° C., súlya körülbelül 3600 kg.
A vasútnak egyéb szerkezeteire, különösen a vasútvonalat
illetőleg, majd közelebbi számaink egyikében még részletesebben
fogunk rátérni. Dbs.
V eg y es hírek, lap szem le.
Személyi hírek. A belga király Gramme elektrotechnikust a
Lipótrend commandeurjének nevezte ki. Ez alkalomból az 1897. évi
brüsszeli kiállítás elektromos jury-je Gramme tiszteletére diszebédet
rendez és az eseményt emlékéremmel örökíti meg.
Ez év január hó 24-én halt meg Shallenberger O. B. jónevű
amerikai elektrotechnikus 38 éves korában. O volt az, a ki a
Westinghouse Company-nál bevezette a váltakozó áramú transzfor-
mátoros rendszer gyártását röviddel azután, hogy azt Budapesten
föltalálták. Legszebb konczepczióit mérőeszközei mutatják.
Sir Henry Bessemer e hó 16-án 85 éves korában meghalt.
Aczetilen motorikus czélokra. Néhány előkelő német czég a
»Das Acetylenic ez. folyóiratban nyilatkozik arról, hogy mennyiben
alkalmas az aczetilen gázmotorok hajtására. A »Gasmotorenfabrik
Dentz« meg van ugyan győződve arról, hogy aczetilennel lehet
motorokat hajtani, de azt hiszi, hogy az üzem tízszer olyan drága
lesz, mint világitó gázzal iGebr. Kcrling« még nem foglalkozott a
kérdéssel közelebbről, de azon a nézeten van, hogy a mai árak
mellett az aczetilen a használatos anyagokkal nem tud vesenyezni.
Hasonló értelemben nyilatkozik még más három gyár is, úgy,
hogy ki lehet mondani, hogy az aczetilennek motorikus czélokra való
felhasználásának ideje még nem érkezett meg.
Arno módszere egyfázisú váltakozó áramú m otorok m eg­
indítására. Lapunk februári számában (56. 1.) közöltük ezen módszer
rövid leírását. Kiegészítésképpen megemlítjük, hogy Arno a párisi
»Société Internationale des Electricians« mult év deczember 1-én
tartott ülésében módszerét előadásban ismertette, a melyhez azután
érdekes vita csatlakozott. Egyebek között Korda munkatársunk
hosszabb felszólalásában összefoglalta a kérdéses problémának máig
ismeretes megoldásait (Ferraris, Leblanc, Kandó stb .); az Arno-féle
eljárásra Korda megjegyezte, hogy annak még mindig meg van az a
hátránya, hogy a motor forgó részét meg kell lökni. Arno erre a
felszólalásra adott válaszában módszerének egy eddig ismeretlen
kiegészítését hozta nyilvánosságra, a mely a kezdeti lökést szükség­
telenné teszi; az eljárás az, hogy az indukáló rész bekapcsolása
után az indukált rész gombolyitásának egy asymmctnkus részét egy
pillanatra kikapcsolja, miáltal az u. n. Thomson-hatás áll elő, a mely
a mechanikai lökést helyettesíti. (Bull. Soc. El. 595. 1.)
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
A tátrai h. é. villamos vasút közigazgatási bejárása f. é.
márczius hó 22., 23. és 24-én foganatosíttatott. A vasútvonal a cs. kir.
szab. kassa-oderbergi vasút Poprád-Felka állomásától Felka és Nagy-
Szalók községeken át vezet a három Tátra-Füred felé. A vasút üzeme
a háromfázisú áramrendszer alkalmazásával van kilátásba véve és
részben a Poprád és Rausch folyók egyesítésével, részben a Tarpatak
vizének felhasználásával tervezett központi telepek nemcsak a vasút
czéljaira szolgáltatnák a szükséges áramot, hanem egyúttal a környék
ipartelepeinek munkaszükségletét is fedezhetnék, sőt a szomszédos
községek világítására is szolgálhatnának. Kívánatos volna, hogy eme
igazán szép tervezet, mely hivatva volna nemcsak az elhanyagolt
tátrai vidék turisztikáját fellendíteni, hanem a vidék iparát is hathatósan
előmozdítani, mennél korábban létesülhetne.
Elektrom os szellentyűk és elektrolitikus áramváltók. Blondin
tanár ezen czim alatt tárgyalja a váltakozó áramoknak elektrolitikus
czellák segítségével lehetséges átalakítását egyirányú árammá, illetőleg
rekapitulálja azt, a mi eddig ezen a téren történt. Az elektromos
»szellentyű« elnevezés a szivattyúk analógiájára készült, mert a
probléma itt hasonló ahhoz, a melyet a szivattyúknál már régen meg­
oldottak, t. i. a hengerben ide-oda mozgó víznek csak egy irányban
nyíló szellentyűk által egyirányú mozgást adni.
Buff már 1857-ben konstatálta (Liebig’s Ann. LII, k. 280. 1.),
hogy egy elektrolitikus fürdőbe merülő aluminiumlemez mint anóda
átbocsátja az áramot, mint katóda ellenben nem. Ducretet 17 évvel
később újból fedezte fel ezt a tüneményt (Comptes rendus LXXX. k.
280. 1.) és annak többféle alkalmazhatóságát is sorolta fel, pl. két
irányban való telegrafálásra egy dróton stb. Ismét 3 évvel később
Beetz azt az elméletet állította fel (Wied. Ann. 1877. 94. 1.), hogy
az aluminium-anódán izoláló oxidréteg képződik 1887-ben Streintz
több valószínűséggel azt állította, hogy az aluminium és a vezető
folyadék között valóságos elektromos kondenzáczió áll be, a melynél
az oxidréteg játsza a dielektrikum szerepét.
Az ipari alkalmazás első szószólói voltak Hutin és Leblanc
1891-ben, a kik megjósolták, hogy sikerülni fog ezt a tüneményt
váltakozó áramnak egyirányú árammá való átalakítására felhasználni.
Pollali ezt az eszmét 1895. deczember hó 19-én Angliában »provi­
sional specification« alakjában szabadalomra jelentette be és 1896.
szeptember 19-én benyújtott végleges szabadalmában több elrendezést
irt le a fenti czélra. Pofiaknak állítólag sikerült egy czellával 120
volt feszültség alatt álló áramnak átmeneteiét megakadályozni.
(L'Écl. Él. febr. 12.)
A gázautomaták jelentősége. Lapunk múlt évi szeptember
havában megjelent számának 18. lapján adatokat közöltünk a gáz­
automaták (előfizető mérők) elterjedéséről. Németországban mind­
inkább kezdik belátni, hogy mily előnyös a gázautomaták használata
úgy a gázmüvekre, mint a fogyasztókra nézve, sőt újabban a városok
egész sorában határozták el a gázautomatáknak próbaképpen való
behozatalát; a berlini «Kaiserliche Normalaichungskommission» több
német gyárban készült automatát már jóvá is hagyott.
A gázautomata lényegileg nem egyéb mint egy rendes gázóra,
a mely azonban csak egy pénzdarab bedobása után ereszt át egy
bizonyos gázmennyiséget és annak elfogyasztása után önműködőleg
zárja el a beáramlást. A gázfogyasztásnak természetesen nem kell
rögtön a pénzdarab bedobása után kezdődni; épp oly kevéssé kell
a megfizetett mennyiséget egyfolytában elfogyasztani. Továbbá lehet
uj pénzdarabot is bedobni, mielőtt a megfizetett gázmennyiség el­
fogyott. A gázfogyasztás nagyságát csak az óra méretei határolják.
A gázautomatákat épp úgy építik be a csővezetékbe, mint
a rendes gázórákat; a különbség csak az, hogy az automaták a pénzt
inkasszálják és hogy a fogyasztó nem a hónap végén fizeti meg
a fogyasztott gázt, hanem szükség szerint fizet arra elő, úgy a hogy
most pár napi időközökben egy kanna petróleumot vásárol.
121
Első pillantásra ez a különbség nem látszik lényegesnek.
A körülmények helyes méltatása azonban arra vezet, hogy a gáz
önműködő elárusitása lényeges előnyökkel jár. A gázautomaták ren­
deltetése az, hogy a gázt a legkisebb háztartásokba is és főképpen
a bérelt lakásokba, kisebb boltokba és műhelyekbe stb. bevezessék.
Hogy az ilyen helyiségekben a gázt ma még nem használják,
annak egyik oka a berendezés költsége. Sok helyen a gázművek
saját költségükön készítették el a házak főcsöveit és az utczai háló­
zattal való összeköttetést és ez által néhol nagy sikereket értek el.
Nagyobb akadály azonban az eddig szokásos fizetési módozat, mert
a társadalomnak szűkebb anyagi viszonyok között élő rétegei szük­
ségleteiket kisebb mennyiségben szokták meg naponkint vagy leg­
alább is rövid időközökben beszerezni és ezekre csak kisebb össze­
geket kiadni; ezek természetesen egy havonta pontosan kiegyenlítendő
számlától idegenkednek. Sokakat az tart vissza a gáz használatától,
hogy a hó végén esedékes számla összegét előre nem ismerik, mert
a legkevesebben értenek a gázóra leolvasásához.
Mindezeket a nehézségeket a gázautomata egy csapásra el­
távolítja. A gázmű rendelkezésére bocsátja a teljes berendezést
a fogyasztónak és azért bizonyos használati dijat szed, a mely
a gázért az órába helyezendő pénzdarabban már benn foglaltatik.
A gázautomata egyúttal a fogyasztás folytonos és pontos ellenőrzését
engedi meg és ezáltal a fogyasztót a gáz takarékos használatára
neveli. (Ztschr. f. Bel. wesen, febr. 20.)
Uj ívlámpaszén. Egy new-yorki ezég olyan szénrudakat hozott
forgalomba, a melyek állítólag emelik az ívlámpa fényerejét. A szenet
hosszában végig horonynyal látják el, a minek következménye, hogy
az ív egy helyben megmarad és nem forog a szén csúcsa körül.
Az alsó szén továbbá jobb alakban ég le és állítólag a fehéren izzó
kráter felülete nagyobbodik (?) (El. márcz. 4.)
F öldbenépesités Indiában. A «Madras Railway Company»
arra akarja indítani az embereket, hogy állomásai közelében letele­
pedjenek és házakat építsenek. Ebből a czélból minden háztartás
fejének öt évre III. osztályú szabadjegyet ad a Connur-Trivellore-i
vonalra, ha a következő feltételeket teljesiti: a■) a házat 1896. már­
czius 1-je óta kellett felépítenie; b) a háznak a megjelölt állomások­
tól legfeljebb egy angol mértföld távolságra szabad lennie; c) a ház
helyét a társulat főmérnökének kell jóvá hagynia és értékének leg­
alább 1000 rúpiát kell kitennie. (Ind. & Iron, febr. 18.)
Óriási méretű vizreservoirokat fognak Egyptomban építeni.
Az egyptomi kormány John Aird et Co. vállalkozó czéggel már
szerződést is kötött, mely szerint 5 év alatt Assouan és Assint-ban
oly vizreservoirokat kötelesek építeni, melyek 19,031,065,000,000 m8
vizet képesek befogadni. A Nilus árvizidején megtölti a reservoirokat
és a Nilus alacsony vízállásánál ezekből fogják a pamut-, ezukor- és
rizsföldekre az öntözéshez szükséges vizet vezetni. A várható nagy
földértékemelés az óriási kiadást igazolja
(Practical Engineer 1898. márcz.)
M esterséges léghuzam. Walter B. Snow, Bostonban, nagyobb
munkát irt a mesterséges léghuzamnak kazántelepeken való alkal­
mazásáról. Páldákon bizonyítja a financziális előnyt.
Egy 1600 lóerőt szolgáltató kazántelepet részletesen tárgyal.
Mesterséges léghuzam alkalmazása esetén a befektetés 11,875 dollárral
kevesebb lesz. Ennek az összegnek kamatjai és évenkint számítandó
amortisatio összege (összesen 890 dollár) elégséges a mesterséges
léghuzam előállítására szükséges gépezet hajtására. Mivel a füst­
gázok kisebb hőmérséklettel távozhatnak a jobb melegkihasználás
következtében szénmegtakaritás áll elő, mely ebben az esetben éven­
kint kb. 3200 dollár.
Ha nem is fagadhatjuk el Snow állítását, hogy a mesterséges
léghuzam mindig financziális előnyökkel jár, mindenesetre hasznos
szolgálatot tett művével, mert egyes specziális esetekben tényleg
 122 POLYTECHNIKAI SZEMLE
kimutatva financziális előnyt, a szerkesztőket figyelmessé tette arra,
hogy a mesterséges léghuzam alkalmazását az egyes speeziális
esetekben, saját érdekükben fontolják meg.
(Practical Engineer 1898. febr.)
A Lambert-féle csúszó hajó. Ama törekvések, melyek arra
irányultak, hogy a hajók haladását akadályozó ellenállások kisebbit-
tessenek az által, hogy azok a vizen ugyszólva lebegjenek, uj alakot
öltöttek a Lambert versailles’i gróf által feltalált és Horatio Philipps
angol mérnök által szerkesztett csúszó hajónál. Ezen hajó az
»Engeneering« szerint két külön hajótestből áll, melyek egymással
csöves kerettel vannak összekötve. A keretre van helyezve a kazán
és gép, mely utóbbi a hátrafelé lejtősen elhelyezett csavartengelyt
hajtja. A hajótestek alá — de magasabban mint a csavar — 4 csúszó
.1 1
szán van erősítve, melyek hátrafelé — c-o — lejtosscggel bírnak.
A nyugalomban lévő hajó súlyának megfelelő mélységig bele
merül a vízbe (a súly a kísérleti hajónál 272 kg. volt), ha azonban
a gépet megindítjuk, a csavar által kifejtett erő vertikális komponense
felemeli a hajót, mig az 18'5 kilométer sebesség mellett a vízből
teljesen kiemelkedik, úgy, hogy mintegy a szánokon csúszik odébb.
Természetes, hogy e hajóval hátrafelé haladni nem igen lehet,
mert ekkor a csavarnak és a szánoknak előre felé kellene lejtőseknek
lenniök. Általában ezen szerkezet csak kisebb hajóknál alkalmazható
czélszerűen. A kísérleti hajónál a szánok felülete 7'4 m2 volt.
A hajócsavar átmérője 0-57 m., emelkedése pedig 0’70 m. vala. Mivel a
hajó gépe eredetileg más czélra volt szánva, nem adta meg a csavar­
hoz szükséges 800 fordulatot, minek következtében nem lehetett a
maximális sebességgel járni. A legnagyobb sebesség, melyet a kísér­
letnél elértek, 37 km. pro óra volt.
(Zeit. d. Őst. Ing. & Arch. Ver. 1898. márcz. 11.)
Gőzturbináknak hajógépek gyanánt való alkalmazása
a Parsons-féle »Turbinia«-hajónál elért kedvező eredmények Melville
franczia mérnököt újabb kísérletek foganatosítására indították.
Szerkesztett is egy turbinát, mely a »Scientific American« szerint ked­
vezőbb eredménynyel használható hajók továbbításánál. A turbina
előnye a Parsons-féle turbina felett az volna, hogy csak 800 fordu­
lattal jár az utóbbi 2100 fordulatával szemben és, hogy előre és
hátra is járhat. Parsons tudvalevőleg a manövrirozás lehetősége czél-
jából két turbinát alkalmazott. (Schweiz Bauz. XXXI. 10.)
Erőpróba. A londoni Olympia eircusban, a circus egyik
tulajdonosa, Bailey, kísérletileg megállapította, hogy az egyik elefánt
helyben állva 5*/s tonna vonóerőt képes kifejteni.
(Practical Engineer 1898. febr.)
A fának korhadás ellen való m egóvása. A Galloway-féle
manchesteri gyár Wilhvallban (Anglia) mintaberendezésü gyárat
épített, melyben Haskin rendszere szerint kikészítik a fatömböket
korhadás ellen való megóvás czéljából. Általában erre a czélra
különböző vegyületeket használnak; igy Angliában eddig különösen
creosotot alkalmaztak fatelitő anyagnak, a mely költséges és piszkos
eljárásra vezet. Újabban a Haskin-rendszer kezd tért hódítani.
Az eljárás abban áll, hogy a fát oly térbe helyezik, melyben
222° C. és 14 atm. nyomású levegő kering. A fa ebben a térben
megszárad és creosotszerű vegyületek keletkeznek, melyek a magas
nyomás következtében a fában egyenletesen elosztva megmaradnak
és a fát a korhadás ellen megóvják. Az említett gyárban a fatöm­
böket hengeralakú kazánokba elhelyezik, melyek 36.570 m. hosszúak
és 1.981 m. átmérőjüek. A kazánok egyik fedele fel nem bontható,
mig a másik kézzel mozgatható mechanizmus segítségével helyéből
kifordítható. A kis kocsikra elhelyezett fatömbök ezután a kazánokba
tolhatok. Miután a fedeleket visszahelyezték helyeikre, a kazánokba
gőzt bocsátanak, mely leviszi a fa felületéről a piszkot; ez a kazánok
alján összegyűl és onnét kibocsátható. Ezután beszüntetik a gőz­
beeresztést és megkezdődik a 222° C. és 14 atm. nyomású levegő
1898. április 1.
keringése. A levegő keringését egy szivattyú tartja fenn, mely a
kazánokból szíjjá a levegőt és ismét oda nyomja. A compresszor,
mely a levegő sűrítését végzi, csak időnkint működik a veszteségek
kiegyenlítésére. A levegőt a keringést előállító szivattyúból jövet
felmelegitik és a kazánból jövet ismét lehűtik.
(The Engineer 1898. febr.)
Tűzeset alkalmával egy házba vezetett gázcsővezeték elzárását
automatice végeztethetjük. A pinezében a csővezetékbe egy elzáró
csapot iktatunk, melyet egy a házfedélen megerősített és az emele­
teken végig vezetett kötél tart nyitva; mihelyt a kötél valahol elég, a
csap becsukódik. (Practical Engineer 1898. febr.)
A newyorki «Elevated Railway» elektromos üzemet vezet
be. Ennek jelentőségét legjobban mutatja az, hogy eddig 330 gőz­
mozdony volt üzemben, melyeket csak milliókra menő veszteséggel
értékesíthet a társaság. A központi telepet 75,000 lóerő munka­
kifejtésre építik és a világ legnagyobb centráléja lesz.
(Practical Engineer 1898. febr.)
Gázizzófény és aczetilen. A német gáz- és viztechnikusok
37. évi gyűlésén Bunte tartott ily czimen igen vonzó előadást, a
melyből mint legérdekesebb részeket azokat említjük fel, a melyekben
az Auer-égő nagy fényerejének okáról és az aczetilen tulajdonságairól
beszélt.
A legjobb gázizzóteslek 98—99% tóriumoxidból és 1— 2%
czeroxidból állanak. Tiszta tóriumoxid halványkék fényt ad és pedig
100 liter gázra csak 2 normálgyergyát; tiszta czeroxid fényének
színe vöröses és erőssége 6—7 n. gy. Ellenben 99°/o tórés 1% ezer
keveréke erős fehér fényt ad, a melynek ereje ezer hozzátételével
csökken.
Bunte ezt a tüneményt úgy magyarázza, hogy visszatér a
nemes fémeknek u. n. katalitikus tulajdonságára, a mely abban áll,
hogy a gázmolekulák hamarább égnek el, ha nemes fémekkel érint­
keznek (1. a Döbereiner-féle gyújtót); szükséges azonban ehhez még
az is, hogy az illető fém igen finoman eloszlott állapotban legyen
jelen. Már most a kísérlet azt mutatja, hogy a tóriumoxid a hidrogén
és az oxigén gyuladási temperaturáját nem csökkenti, mig a czer­
oxid azt 650°-ról 300°-ra hozza le Ebből azt lehetne következtetni,
hogy tiszta czeroxid volna a legjobb anyag; ez azonban a tapasz­
talással ellenkezik. Bunte ezt annak tulajdonítja, hogy a tiszta czeroxid
nincs eléggé eloszlott állapotban, mig a 99° tóriumoxiddal kevert czer­
oxid igenis eléggé el van oszolva, hogy a katalitikus proczesszus
beállhasson és hogy egyes ezer-részecskéken 2000° C.-nál magasabb
hőmérséklet keletkezzék; a magas hőfoknak természetesen erős fény
a következménye, mert az utóbbi az előbbinek ő-ik hatványával nő.
Azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy a czeroxid (4 mgr.)
sokkal kisebb mennyiségben van jelen, semhogy a 99% tórium­
oxiddal szemben annyival emelhetné a fényerősséget. Bunte azonban
kimutatja, hogy a közönséges lepkeégőben a világitó szénrészecskék
súlya még sokkal kisebb és mégis 0T mgr. izzó szénanyag kb. 20
gyertyaerőt ad ; nem lehet tehál csodálni, hogy 40-szer annyi czer­
oxid 2 —4-szer annyi fényt szolgáltat.
A gázizzófény ebből a szempontból analog a régi lepkeégővel;
a különbség csak az, hogy ez utóbbinál a szénrészecskék előbb
kiválnak a gázból és azután elégve fellobbannak, mig az előbbinél
az elégés egy tűzálló anyagnál történik, a mely állandóan képes
fényt emittálni.
Ismeretes, hogy az izzótest fényerejéből idővel vészit; ez úgy
magyarázható, hogy a gázáram a finom tóroxidszálakat lekoptatja
és az anyag a levegő porával összesül.
Az aczelilenláng nagy fényereje onnan van, hogy ez a gáz
igen széndús, úgy, hogy az izzó szénrészecskék száma igen nagy ;
másrészt a láng hőfoka (2420° C.) igen magas. Bunte az aczetilen-
világitás nagy hátrányának mondja az aczetilen-lég-keverékek nagy
lobbanékonyságát. Mig pl. a közönséges világitógáznak légkeverékei
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
között csak azok robbannak, a melyeknél a gáztartalom 7 és 30°/o
között változik, addig az aczetilennek és a levegőnek majdnem
minden keveréke robban, kivéve a szélső keverékeket, a melyek 5°/o
aczetilennél vagy 72°/o levegőnél kevesebbet tartalmaznak. Ehhez
még hozzájárul az is, hogy az aczetilen sokkal nehezebben diffundál,
mint a közönséges világitógáz, úgy, hogy az előbbinél nem lehet
arra számítani, hogy a levegőben oly hamar eloszlik, mint az utóbbi;
az aczetilennél továbbá jóval alacsonyabb a gyuladási hőfok és a
robbanás tovaterjedésének sebessége is kb. hatszor akkora, a mely
körülmények együttvéve lényegesen hevesebb robbanásokat idéznek elő.
Az aczetilen különben 2 atm.-nál nagyobb nyomásnál levegő
hozzájárulása nélkül is melegfejlődés és robbanás kíséretében H2-re
és C2-re felbomlik, minthogy az endolhermikus vegyületekhez tartozik.
Ebből az okból fel is hagytak már az aczetilennek szállítási czélokból
való folyósításával; különben is a folyós aczetilen két annyi helyet
vesz igénybe, mint a karbid, a melyből előállították.
Vasúti kocsik jó megvilágítására igen czélszerü volna az olaj­
gázt aczetilennel helyettesíteni, de a robbanás veszélye miatt eddig
ettől is eltekintettek és csak olajgáz és aczetilen keverékeivel tesznek
kísérleteket. (Journ. f. Gasbel. u. Wasservers. jan. 8.)
A centrifugális erő felhasználása kemény felületű aczél-
öntvények előállítására. Aczélból tudvalevőleg nem készíthetünk
kéregöntvényt. Huth gelsenkircheni mérnök kemény felületű aczél-
tárgyak előállítására a centrifugális erő felhasználását ajánlja.
Ha pld. kemény karimájú aczél vasúti kereket óhajtunk önteni, úgy
a formát gyors forgásba hozzuk és az öntést a kemény aczéllal
kezdjük meg, moly a forma kerületén fog megfelelően vastag réteg­
ben elhelyezkedni. Azután lágy aczélbói öntjük közvetlen utána a
kerék testét. A különböző nemű aczélok jól kötnek egymáshoz.
A kemény rész nem változtatja keménységét, úgy mint az a vas­
kerekeknél tapasztalható. Előnye ez eljárásnak, hogy a kéreg vastag­
ságának szabályozása kezünkben van.
Lehet ily módon malomhengereket, zuzóhengereket és más oly
törő szerszámokat készíteni, melyeknek teste lágy, felületei, esetleg
fogai pedig kemény aczélból valók.
Rudakat is készítenek, melyek kívül kemény, belül pedig lágy
aczélból öntve, hengerelés által kikészittetnek. (Echo des Mines.)
Gőzturbinákról irt a »Ruone Industrielle de l’Est« f. évi jan.
16-iki számában H. Vogt nancy-i tanár. Közölve a hengeres és
dugattyús gőzgépek elvét, röviden jellemzi azon gépeket, melyek a
gőz erejét más módon használják ki. Ezeket 3 csoportra osztja.
Az elsőbe tartoznak a reakcziós motorok, a másodikba a gőzkerekek
(Giovanni Branca gépe), a harmadikba pedig a gőzturbinák. Foglalkozva
ezek theoriájával, végül a Laval által 1889-ben szerkesztett és
1895-ig tökéletesített turbinával foglalkozik, melynél a feszély nélkül
a lapátokhoz érkező gőz eleven erejét használják fel. Megemlíti, hogy
ezen turbina kis helyet és kevés olajat igényel, zajtalan és rázkód-
tatás nélküli járású. Hatásfoka 50—58%. Nagy teljesítményekre jól
használható, mert nagy nyomású gőzzel is dolgozhat, melyet hengeres
gépeknél nem alkalmazhatunk.
Foglalkozik a Stockholmban kiállított Laval-turbinákkal, melyek
közül van 4 drb 100 lóerejű dynamó-turbina és 2 drb 50 lóerejű
turbina. 200 atm. nyomású gőzzel dolgoznak, melyek hőfoka 375°.
Gőzfogyasztásuk 6 kg. lőerőóránkint. (Genie Civil 1898. 291 )
A rozsdának elektrom os utón való eltávolítása. H ering
igen egyszerű módot ajánl rozsdás vaslárgyaknak tisztítására, t. i.
elegendő az illető tárgyra egy darab czinket ráerősiteni és kén­
savval gyengén megsavanyitott vízbe helyezni. Egynéhány nap múlva,
esetleg egy hét lefolyása után a rozsda eltűnik, az időtartam pedig
attól függ, hogy mily vastag volt a rozsdaréteg; ha igen jelentékeny,
tanácsos egynéhány nap múlva egy kis kénsavat utána tölteni.
Fődolog, hogy a czink jó elektromos vezető összeköttetésben legyen
a vassal; e végből vasdrútot csavarunk a tárgy köré és ezen dróthoz
123
erősítjük a czinkdarabot, legczélszerűbben pl. egy battéria czink-
maradékát, mivel ennek megfelelő szoritója van az összeköttetésekre.
Azonkívül, hogy ezen eljárás igen egyszerű, előnye még, hogy a
vasat Iegkevésbbé se támadja meg mindaddig, mig a czink jó vezető
összeköttetésben van a vassal. Ha a rozsdaréteg igen jelentéktelen,
egy czinkkel galvanizált vasdrótnak a tárgy körül való csavarolása
is elegendő, feltéve, hogy ekkor a folyadék kénsavtartalma elég
gyenge. A vastárgyak a fürdőben sötétszürke vagy fekete szint
nyernek és a mint kivétettek, jól megmosandók és megolajozandók.
Igen alkalmas ezen módszer éles vagy szögletes tárgyak tisztítására.
A rozsdás vas és a czink egy rövidre zárt elemet képeznek, melynek
árama a rozsdát vassá redukálja és a melynek hatása mindaddig tart,
mig rozsda van jelen. (El. World, febr. 19.)
Az egyenáramú com pound gépek parallal kapcsolása.
A compound gépek legnagyobb hátrányául tekintetik azon körülmény,
hogy parallel kapcsolás esetére már nem szabályoznak a megkívánt
módon. Tegyük fel pl., hogy három azonos gépegységünk van,
vezetékrendszerünkben pedig teljes megterhelés esetére 6 volt feszült­
ségesés fog előállani. Ha a munkaelosztás 110 volt üzemfeszültség
mellett történik, akkor teljes megterhelés esetére a gépek 116 volt
feszültségű áramot fognak szolgáltatni. Mihelyt azonban a terhelés
az előbbinek egy harmadára csökken, egy gépegység elegendő lesz
az üzem ellátására, ezen gépegység pedig teljes megterhelés alatt
fog dolgozni, feszültsége tehát ismét 116 volt lesz, annak daczára,
hogy a vezetékveszteség most l/a megterhelés mellett csak 2 volt.
A shuntgerjesztésbe kapcsolt szabályozó ellenállás tehát a compound
tekercselés daczára is utána állítandó.
A compound tekercselésnek ezen esetben kétféle feladata
volna: először növekedő megterhelés mellett compensálnia kellene a
gépben fellépő veszteségeket, melyek igen közelilőleg a gép meg­
terhelésével arányosak, másodszor pedig emelnie kell a gép üzem­
feszültségét egy oly értékkel, hogy a növekedő terheléssel a veze­
tékben előálló feszültségesés daczára a feszültség a hálózat egy
meghatározott pontján állandó maradjan. Ezen utóbbi érték termé­
szetesen a telep megterhelésével arányos. E végből czélszerűnek
mutatkozik a compoundgerjesztést a gépen is ezen kétféle veszteség­
nek megfelelően szétválasztani, t. i. két tekercset alkalmazunk mind­
egyik gépegységen, melyek közül az egyik csak a gép áramát vezeti,
mig a másikon a központi telep egész áramerőssége halad keresztül.
Czélszerűnek mutatkozik azonban több gép alkalmazása esetén ezen
utóbbi, vagyis a vonal feszültségesését compensáló tekercseket pár­
huzamosan kapcsolni, mi különösen nagy erősségű áramok esetére
kívánatos. Ezen alapon tehát a compoundgép egyik tekercse oly
módon méretezendő, hogy a tekercs szabad vége és a gép negativ
pólusa közt a feszültség minden megterhelés mellett állandó marad­
jon ; a másik gerjesztőtekercs pedig annyi fordulatszámmal létesít -
tesék, hogy a gép teljes megterhelése alkalmával már létrehozza a
telep teljes megterhelésekor szükséges feszültségemelést.
(C. F. Honchelt, El. World febr. 12.)
A turbina regulátorok hátrányai. Ha egy turbinának meg­
terhelése hirtelen kisebbedik, fordulatszáma rögtön emelkedni fog.
A szabályozó ezen esetre a beömlő nyílást kisebbíti és ennélfogva a
beömlő viz mennyiségének is kisebbedni kellene, mindazonáltal az
esetleg igen hosszú és több tonna súlyú vizet tattalmazó csőveze­
tékben levő vízmennyiség tehetetlensége növelni fogja ekkor a viz
feszültségét a beömlő nyílásnál és igy ugyanezen változatlan
vízmennyiség jut a kerékre, bár nagyobb sebesség mellett. Ezen körül­
mény tehát — daczára a terhelés csökkenésének — tovább növeli a
turbina fordulatszámát. Hasonló viszonyok állanak elő a terhelés
növelésekor is, a mikor a szabályozó a sebesség csökkenését meg­
akadályozni nem tudja. További hátrány még a zárószerkezetet
nehézkes kivitele és egyensulyozatlan volta, minélfogva annak el­
állítása jelentékeny munkát igényel.
 124 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Érdekes eset történt egy fresnói turbina telepen Californiában.
Ennek csővezetéke 1600 m. hosszú, esése pedig kbelül 460 m.
A csővezeték mindenütt zá rt; kezdetben közel vízszintesen halad és
itt méretei is gyengébbek. Majd az esés hirtelen nagyobbodik
és meredeken vezet a munkatelephez. A telep megindításakor a
turbinaház csővezetékének egy szelepe véletlenül nyitva maradt és
ezen át egy 10 cm.-es vizsugár lövelt ki. A viz nyomása a telepen
azonnal a rendes 46 atmosphera nyomásról 28 atmospherára csökkent.
A gépész, a mint a kiömlő vizet észrevette, a csapot hirtelen elzárta,
a nyomás erre 80 atmospherára emelkedett, a cső pedig kbelül fele
hosszán szétrepedt. A közelebbi megtekintés pedig megmutatta, hogy
a csővezeték legelső vízszintes része behorpadt, ami abban találja
magyarázatát, hogy a csővezeték elszakadása folytán a cső meredek
részén kirohanó viz légüres teret hozott létre a cső vízszintesen
vezetett részében, midőn az abban haladó vízmennyiségeket is gyor­
sítani igyekezett. (Electricial World, febr. 19.)
M ozdonyok m egállítása ellengőzzel. Hogy helycs-e a jó
fékkel biró mozdonyt veszély esetén ellengőzzel megállítani, arra
vonatkozólag terjedelmesebb értekezés jelent meg f. év febr. 4-én a
«Raylroad Gazette»-ben, mely arra az erdményre vezet, hogy ha a fék
a kereket fixirozza helyzetében, úgy, hogy az a sínen csúszik,
hosszabb utón fog a vonat megál'ani, mintha még nincs annyira
befékezve, úgy, hogy egy kissé foroghasson is és ebből következ­
tetik, hogy még rosszabb ellengőzzel a kereket ellenkező irányban
forgatni. Evvel ellenkező nézeteket hangoztattak a »Ver. Deutscher
Maschineningenieure«-ben múlt év nov. 30-án tartolt ülésen egy
vasúti szerencsétlenség megbeszélése alkalmával, melyen megemlítették,
hogy a mozdony kerekei annyira be voltak fékezve, hogy az ellengőz
nem működhetett. A fentemlitett elv szerint kevésbbé kellett volna
ugyan a mozdony kerekét befékezni, de ellengőzt adni csak akkkor
szabad, ha a fék elromlott. (Schweiz. Bauz. 1898. márcz. 12.)
Hornsby Akroyd petroleum-mótor. A petroleum motorok
elpárologtatóit és gyújtóit az üzem alatt fűtő lángzó sok bajnak
okozója. Vannak lángzó nélküli petróleum-motorok, melyeknél az
üzem előtt izzóvá hevített gyujtótestet, az üzem alatt a meggyűlő
petróleum átadott melege tartja meg izzó állapotában. Ezen szerke­
zeteknek rendes baja, hogy különböző megterheléseknél különböző
időpontokban és nem mindig a holtpontban, gyújtanak. A Hornsby
Akroyd motornál ezen a bajon segíteni óhajtottak az által, hogy a
párologtató (egyszersmint gyújtó) kamarát a hengertől elválasztva,
avval csak egy kis keresztmetszetű csővel kötötték össze és a hengeren
egy szelepet alkalmaztak, melyen keresztül a levegő direkt a hen­
gerbe szívható. Az elpárologtatót az üzem előtt lámpással vörösizzóvá
hevítik. Ha már most a dugattyú a hengerben az egyik irányban
halad, úgy a hengeren alkalmazott légszelepen ál direkt szívja bele
a levegőt a hengerbe és ugyanekkor a petróleumot az elpárologtatóba.
(A hengerben tehát nagyrészt levegő van és nem úgy, mint az eddigi
legtöbb szerkezetnél, levegő és petróleumgőz keverék.) Ha a dugattyú
visszafelé megy, úgy belenyomja a hengerből a levegőt, a vékony
összekötő csövön keresztül az elpárologtatóba, hol az a petróleum -
gőzzel keveredik. Az átáramlás sebessége a vékony csőben változó
lesz a dugattyú sebessége szerint. Legnagyobb lesz a dugattyú
középállásban, a holtpontban pedig nullával lesz egyenlő. Ha már
most a párologtatóban a gyújtás a holtpontban történik, akkor az
expandáló keverék rendes munkáját végzi. Ha azonban a gyújtás
előbb történik, akkor a vékony összekötő csőben két áram találkozik
egymással u. m. a hengerből a párologtatóba siető levegő, az ellen­
kező irányban törekvő keverékkel. A motort úgy szerkesztik, hogy
az utóbbi áramlás csak közel a holtponthoz jusson érvényre és evvel
elérik azt, hogy az esetleges korai gyújtás nem zavarja a motor
működését. A hengerben levő nagy levegőtúlmány teljes elégést
eredményez. A petróleum beömlését az elpárologtatóba egy regulátor
szabályozza. A közölt diagrammok mutatják, hogy a megterhelés
1898.-április 1.
nagysága az explosió időpontjára nincsen befolyással. Robinson
nottinghami tanár szerint 0’8235 fajsúlyú és 49° C. gyújtási'hőmer-
sékkel biró petróleumból egy effektiv lóerőre 0'554 oo 0'428 kg. kell
óránként, a mi körülbelül 2'1 krajezárnak felel meg pro óra lóerő.
(Dingi. Pol. Journ. 1898. márcz. 5.)
A nagyfeszültségű izolátorok kipróbálása. A Niagara-Buffalo
között létesített nagy elektromos munkaátvitel építése alkalmával a
szigetelők gyakorlati kipróbálására a vállalat igazgatója, Lincoln Paul,
a következő módszert alkalmazta. A szigetelőket felforditott állásban
oly vasedénybe helyezte, melyben körülbelül 12 szigetelő számára
volt hely. Ezen állásban pedig a szigetelők tartóinak megerősítésére
szolgáló lyukakat félig sós vízzel töltötte meg. A vasedénybe szintén
sós vizet öntött oly módon, hogy a szigetelők legkülsőbb élüktől
számított 2—3 cm.-ig ezen vízbe merültek. Magára a szigetelési
kísérletre 2 drb 20,000 voltos transformatort alkalmazott; a nagy-
feszültségű tekercs egyik vége a vasedényhez lett kapcsolva, mig a
másikat egy rövid réz- vagy czinkruddat kötötték össze, melyet a
megvizsgálandó szigetelő mélyedésében levő sós vízbe helyeztek.
Ha a szigetelő hibátlan, akkor csak mély búgás hallatszik, melyet
részben a transformator, részben pedig a szigetelő felszínén a kon­
denzátorszerű működés folytán keletkező kisülések okoznak, helyen­
ként pedig egy csattogó, kék statikus szikra ugrik át a két sósviz-
felület között, különösen ha a szigetelő a sós vízben véletlenül a
felsőbb részeken is nedves lett. Mihelyt azonban a szigetelő por-
czellánja hibás, repedéses, akkor sárga szikra fog az illető helyen
mutatkozni. A kísérleteket utóbb már 40,000 volt feszültséggel esz­
közölték. Érdekes, hogy a midőn a kísérletek keresztülvitelénél édes
vizet alkalmaztak .sós viz helyett, a szigetelőknek csak igen kis
százaléka mutatott anyaghibát, mig a sós vízzel eszközölt kísérletek
alkalmával gyakran egész szállítmányokban csak 1—2 szigetelőt
találtak hibátlannak. A buffalói munkaátviteli vonalvezetéken alkal­
mazott és ily módon kipróbált 12,000 szigetelő közül mindeddig
csak 2—3 szigetelőt kellett kicserélni. (Electrical World, jan. 22.)
Irodalom .
»Szabadalmi és védjegy jo g tára«. E czimen uj folyóirat
látott nemrégiben napvilágot Dr. Szakolczai Árpád köz- és váltó­
ügyvéd szerkesztésében és kiadásában. Ámbár csak dicséretre méltó
buzgóságnak tartunk minden törekvést, mely a nálunk bizony igen­
igen fejletlen szabadalmi intézmények tökéletesítését czélozza és
ámbár ilyen szempontból üdvözöljük is az uj folyóiratot, nem hall­
gathatjuk el abbeli véleményünket, hogy éppen tekintettel arra, hogy
nálunk a szabadalmi intézmény még nem ment át a jogász- és ipar­
világ vérkeringésébe, károsnak, sőt veszedelmesnek tartunk minden
oly hibát, mely a határozatok ismertetésénél azok commentálása
körül elkövettetik. Ilyen hibát látunk pl. a nevezett folyóiratnak
előttünk fekvő 3-ik számában, a hol a 45. oldalon a szabadalmi
hivatal bejelentési osztályának határozata gyanánt a következők
olvashatók :
»E ljárás nem kokszolható szénnek kokszolhatóvá tételére nem
képez uj találmányt, mert ez m ár nyomtatványok és közforgalomba
hozott gyártmányok táján ismeretes.«
Hát ez abszurdum; az ilyen határozat azt jelentené, hogy
bármily eljárás, inelylyel nem kokszolható szenet kokszolhatóvá
teszünk, nem képez uj találmányt és igy nem szabadalmazható.
Biztosíthatjuk az idézett határozat fogalmazóját, hogy ha oly eljá­
rást talál fel ezen műszaki czél elérésére, mely eddig nem volt
ismeretes, az igenis képezheti szabadalom tárgyát. A szabadalmi
hivatal illető határozatában pontosan körül van Írva azon eljárás, a
mely nem szabadalmazható, ez azonban csak egy és specziális eljárás,
a melylyel nem szabad minden más feltalált és feltalálandó eljárást
 1898. április 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
egy kalap alá foglalni és eleve is holtnak kimondani. Az ilyen súlyos
tévedések hál’ Istennek újból azt bizonyítják, hogy a szabadalmi
ügy első sorban műszaki tudást kíván, a melyet semmiféle jogászi
universalitás nem helyettesíthet. A hivatkozott határozatot pl. igy
kellett volna fogalmazni: »Nem kokszolható szénnek kokszolhatóvá
tételére szolgáló azon eljárás, mely szerint a nem kokszolható szenet
bizonyos arányokban kokszolható szénnel keverjük, nem képez uj
találmányt, mert nyomtatványok és nyilvános gyakorlat által
ismeretessé vált«.
A folyóirat különben sincsen a kellő gondossággal megcsinálva
és különösen sok a sajtóhiba. így Karmarsch és Heeren helyett
»Karmasek és Herrenst«, a Schrödter és Beumer szerkesztésében
megjelenő, Stahl und Eisen czimű folyóirat helyett »Schrödter és
Beumer Stahl és Eisen czimű folyóirat« kifejezés, a szabadalmi
hivatal bejelentési osztálya helyett »bejelentési szabálya« stb. stb. van
csak egy oldalon.
Szóval több gondosságot és a műszaki szempontok • alá eső
határozatok megfogalmazására műszaki képzettséget kívánunk.
Ezek nélkül az uj folyóirat czélját eltévesztette volna, a mit
a magunk részéről igen fájlalnánk.
Handbuch der elektrischen Beleuchtung. Bearbeitet von
J osef H erzog und Clarence Feldmann. Mit 428 Abbildungen.
Verlag von Julius Springer und R. Oldenbourg
Eme szép 520 oldalas, gazdagon illusztrált compendiuma az
elektromos világítás tudományának. Alig két évtizede, hogy az elek­
tromos világítás eszméje megvalósult és máris a fejlődés rohamos
folyamata, melyet ezen téren észlelhetünk, annyi uj gondolatot,
konkrét eszmét és gyakorlati módszereket produkált, hogy ezeknek
áttekinthető és értelmes ismertetése már igen nehéz feladat. Feldmann,
ki jelenleg egy kölni ezég mérnöke, huzamosabb időn át tartózkodott
Magyarországon és tulajdonképen a magyar elektrotechnika nevelte
őt a gyakorlat emberévé, mig Herzog munkatársunk Írói működése
olvasóink legnagyobb része előtt bizonyára ismeretes, hisz alig egy
esztendeje, hogy megjelent a Magyar Mérnök- és Építész Egylet
kiadásában »Elektromos világítás«.czimű kiváló munkájának utolsó
kötete. Igen természetes tehát, hogy a hosszú és beható tanulmányok,
nem kevésbbé a 15 esztendei gyakorlati az elektromos világítás terén
nagy tekintélyt szerzett a könyv szerzőinek, mely tény már egy­
magában is elegendő arra, hogy az újonnan megjelent kézikönyv
iránt az érdeklődést és figyelmet felébreszsze.
A német munka vezérfonala általában véve megegyezik azzal,
melyet Herzog az említett magyar munka megírásánál is követett.
A könyv írói czélszerűen azt az utat követik, mely az egyszerű
kérdésektől a bonyolódottabbak felé vezet, kezdik a világosság forrásain,
ezeknek sajátságain, szerkezetén és előállításán, folytatják az elektro­
mos munkát továbbitó vezetékek ismertetésével, majd pedig tárgyal­
ják a legkülönbözőbb kapcsolási rendszereket és áramelosztási
módozatokat, melyek a gyakorlatban csak előfordulhatnak és külö­
nösen a vezeték méreteinek meghatározása szempontjából igényelnek
beható figyelmet. A következő főfejezetek a szabályozás és szigetelés
követelményeit és módszereit tárgyalják és ismertetik mindazon
mellékkészülékeket, melyeket az elektromos telepek üzemének biz­
tonsága megkövetel. Végül pedig megadják mindazon elveket és
szempontokat, melyek elektromos világitó telepek tervezésénél mérv­
adók lehetnek és egyúttal gyakorlati adatokat adnak ilynemű telepek­
nek előzetes költségelésére is.
Igen nagy érdeme ezen munkának a szabatos, könnyen érthető
magyarázó stilus, mely lehetővé teszi azt, hogy ezen munkát ne csak
az elektrotechnikus, a szakmérnök forgathassa haszonnal, hanem
minden mérnök, ki az elektrotechnika ezen alkalmazása iránt érdek­
lődik. Igen helyesen tették a szerzők, hog3' — mint azt különben
előszavukban is hangsúlyozzák — azon befolyás folytán, melyet a
gazdasági és pénzügyi szempontok a technikai problémák gyakorlati
125
megoldásaira gyakorolnak, ezen szempontoknak tág teret nyitottak
és ezáltal lehetővé tették, hogy e munka azoknak is tanácsadója
legyen, kik nem az elméleti, hanem a gyakorlati elektrotechnikának
barátjai. Fíbs.
Szabad alm i bejelentések.
Közli : Meller Ernő, hites szabadalmi ügyvivő.
Ge w ü r t z I. D., Dembicán. Uj őrlőjárat.
H. A. H e d d i n g ezég, Bécsben. Eljárás és készülék tápláló víznek
és ipari czélokra szolgáló víznek önműködő tisztítására.
Ilia J ó z s e f , Kispesten. Kerekeken tolható kézifűrész.
Meurer Ot t ó , Kölnben. Eljárás a vas, réz, zink, nikkel, ólom és
ezűstsulfid tartalmú erezek földolgozására, a természetes kris­
tályos sulfidoknak amorphsulfidokká való átváltoztatásával.
Neufel d Ármi n, Budapesten. Úszó golyóscsap.
P e s c e t t o F e d e r i c o , Turinban. Hatóanyag elektromos akkumulá­
torok számára és eljárás azok előállítására.
Reiner Ad o l f , Lodzban. Vetélő csónak folyó mechanikai szövő,
székek számára.
E. S. R o s e n t h a l ’s Erben gyári ezég, Bécsben. Önműködő ajtózáró.
Rothe R e i n h o l d , Ullersdi rfban. Hálószövet tisztitó szitagépek és
hengerek számára.
Tom b r i n k F., Lerben. Gabona és fűkaszáló gép.
Baumann L„ Lübzbcn. Darálógép lisztelkülör.itővel.
J u ng b l u t He n r i k gazdász, Budapesten. Újítás mezőgazdasági gépek
járókerekeinek ágyazására.
Ke l e me n M a n ó mérnök, Budapesten. Kettős, illetve többszörös
túlhevítő a tüzelő téren kívül elrendezett tömitő karimákkal.
K e r e s z t é n y Gyul a, Békés-ITzt.-Andráson. Fűkaszáló és marokrakó
aratógép.
M i ko r e y J á n o s mérnök, Budapesten. Elektromos kemencze calcium-
carbid és hasonló anyagok előállítására.
Me l i c ha r F e r e n c z gyáros Brandeisben. Kormánj'mű vetőgépekhez.
P u s e y J o s h n a , Philadelphiában. Csavarkulcs.
S t ü c k g o l d S t a n i s l a w , Varsóban. Önműködő villamos huzam-
szabályozó.
S te l l y A d o l f gépész, Budapesten. Önműködő regulatorkenő készülék.
T i s c h l e r V i k t o r , Bécsben. Újítás malmokon.
T h o r n y c r o t t J á n o s , Londonban. Újítások vizcsöves kazánokon.
W e n z e l Ant a l , Pozsonyban. Hagyma és veteményvágógép.
Ge br üde r R o p f e gépgyáros, Hildesheimban. Aprítógép hullámos
őrlőfelülettel.
P a r t i n g t o n Ed wa r d , Glossopban. Újítás hollandereken és papír­
anyag előállítására szolgáló hasonló gépeken.
R a u s c h e r B é l a műhelyfőnök, Székesfehérvárott. Leereszthető jármű­
ablak mozgatható párkánynyal.
S t e i g e r J a k a b gyáros, Londonban. Eljárás mesterséges tüzelőanyag
clőállitására.
W a s s a l i k F e r e n c z , Felső-Dernán. Tápláló készülék szénpor­
tüzeléshez.
W e l s b a c h i dr. Auer K á r o l y vegyész, Bécsben. Elektromos lámpa
és eljárás annak előállítására.
Gebr. B ő h m e r ezég. Magdeburgban. Újítások fűtő elemeken.
El e k t r i ci t ä t s g e s e l l s c h aft G e l n h a u s e n G. m. b. H. ezég, Geln-
hausenben. Eljárás nehezen poritható nem fémes testeknek
finoman poritására.
F e s z t y A d o l f földbirtokos, Eszterházán Eljárás papirmasszának
tőzegből való előállítására.
F i n d e n i g g A n t a l mérnök, Bécsben. Rotácziós motor.
Farral T h e o p h i l , Londonban. Elektromos izzólámpa.
Grubi nski J á n o s , Varsóban. Gőztúlhevitő.
Colám W i l l i a m N e w b y , Edinburgban. Javított kocsikapcsoló­
szerkezet, kábel vagy más vezetékű vasutakhoz.
 126 POLYTECHNIKA! SZEMLE
D e r c s é n y i Jenő, Újpesten. Eljárás brikett előállítására.
Gatti Mario, Comoban. Papirdobozkészitő gép.
Gedeon J á n o s kereskedő, Budapesten. Differencziál emelőkészülék.
G o l d b e r g e r Sám. F. és fiai czég, Budapesten. Eljárás nyomtatott
mintáknak szöveteken való előállítására.
H a rt m a nn Róbert, Oderbergben. Kondenzácziós előmelegítő az
olajnak automatikus elválasztásával.
Kri dl o V e n c z e l gyárigazgató. Prága-Bubnában. Az utánnyomuló
tüzelőanyag áthullásának megakadályozására szolgáló billenő
alakrostély mellékrostélylyal.
Maye r J á n o s gyáros, Kölnben. Gabonatisztitó gép.
Mi l ln e r Vilmos, Londonban. Újítások fordulatszámlálókon.
N e u m a n n N á n d o r mérnök, Budapesten. Készülék és kapcsolat
egy önműködő blockrendszerhez, egy és kétvágányú vasutak
számára.
P a r v i l l é e L a j o s iparos, Párisban. Uj kompoziczió villamossággal
való fűtésre, valamint villamos cllentállások előállítására.
Ü zleti é s szem élyi hírek.
Ligeti Antal okleveles gépészmérnök a «Vulkán» gépgyár
részvénytársaság gőzgép- és általános gépszerkesztési osztályának
volt főnöke, arról értesít bennünket, hogy Külső Váczi-ut 14. sz. alatt
szerkesztési irodát nyitott, mely mindennemű géptelepek, főleg pedig
gőzgépek, turbinák, vizikerekek, szivattyúk, emelődarúk, valamint
malmok és téglagyárak tervezésével fog foglalkozni. Ligeti ur, kit
mint elméletileg és gyakorlatilag kiválóan képzett szaktársat ismerünk,
bizonyára jó szolgálatokat fog tenni úgy magánosoknak, mint pedig
gépgyáraknak. Vállalkozásához sok szerencsét kívánunk 1
Láng László budapesti gépgyáros arról értesít, hogy fia Láng
Gusztáv Károly ur, mint nyilvános jegyzésre jogosított czégtárs,
czégébe belépett.
The European Weston Electrical Instrum ent Co. Beküldötte
hozzánk csinos kiállítású legújabb katalógusát. Az uj katalógust,
mely több uj és praktikus készüléket tartalmaz, érdeklődőknek szí­
vesen küldi meg a czég itteni képviselője : Starkmann Em. Budapest,
Király-utcza 26. sz.
Lugos r. t. város villamos világításra vállalkozónak konczesz-
sziót hajlandó adni. A részletes kiírás hirdetési rovatunkban található.
(K b.) Tőzsde. Nem állítható, hogy a tőzsdék nyugtalanok
volnának, de még sem lehet tagadni, hogy egy bizonyos idegesség
észlelhető rajtuk. Nem csoda ; hetek óta az összes hírlapok a távol
1898. április L
lezése miatt, szakadatlanul igényeket támasztanak az angol bank
arany állományához és ennek folytán hétről-hétre a bankkamatláb
emelkedését várják.
A részben tervezet és részben már keresztül vitt angol, német,
orosz, japán és egyesült-állami hajóhad szaporítás természetesen azt
eredményezi, hogy a vas és szénipar értékek emelkednek. Igaz ugyan,
hogy ezen emelkedés a mi tőzsdéinkre nem vonatkozik, mivel piaczaink
ezen tényezőkkel nem számíthatnak.
Nálunk még mindig a kiegyezési kérdés marad az aggodalom
tárgya és mig ezen kérdés nem lesz megoldva, az ipar és
kereskedelem nem juthat nyugodt fejlődéshez. A nem kedvezőtlen
pénzviszonyok, a beruházási kölcsön kedvező eredménye, részvény-
társaságainknak, a körülményeknek megfelelő mérlegei, az egyes ki­
elégítő pénzműveletek, elevenebb tőzsde forgalomra adhatnának okot,
de a kiegyezési kérdés gátol minden forgalmat és ma éppen úgy
mint tavaly, a tőzsdék csak a külföldről jövő lendítés adta forgalom­
mal élnek. Néhány internationális papirt, valamint néhány kivételes
részvényt számba nem véve, melyek a spekuláczió tárgyát képezik,
a többi érték árfolyama csekély forgalom mellett csak néhány szá­
zalékkal magasabb vagy alacsonyabb.
Mint már hónapok előtt konstatáltuk, nincs sem vevő, sem
eladó; utóbbiak nem találnak tőkéiknek más elhelyezést, megtartják
a már meglevő értékeket; várják a belpolitikai helyzet tisztázását.
Ennek megfelelően a vevők összes tőkéiket nem mervén értékekben
elhelyezni, azokat a bankoknak és takarékpénztáraknak adják el.
Az általános tőzsdeforgalom nagyon csekély maradt. Az alábbi
összeállítás mutatja, a bennünket leginkább érdeklő papírok ár­
változásait a lefolyt hónapban :
Budapesti tőzsde:
1897. évi jö v e d .
feb r. 19 márcz. 22.
osztalék °/c-ban
Felsőmagyarorsz. bánya és
kohó ... ...................... 106.— 105.— __ i __
Danubius-Schoenichen - Hart-
mann .. ___ ................ 97.— 97.— ------ .— 5.— 5-16
Ganz és társa, vasöntöde ... 2130.— 2140 — + i o . -
Nicholson gépgyár................ 105.— 105.—
Rimamurány-salgótarjáni ... 244.25 247.25 + 3 . -
Schlick-féle vasöntöde......... 218.— 208.-- — 10.— 13.— 5-96
Weitzer János-féle gépgyár 265.— 255.— — 10.—
Budapesti ált. villamossági 139.50 116 — — 23.50
Magyar villamossági ......... 140 — 137.— — 3 — 6.50 4'64
Kábelgyár ............................. 295 — 300.— + 5 . - 18.— 6 01
Budapesti közúti vaspálya ... 397.75 402.75 + 5 . -
Villamos városi vasút......... 276.— 276.—
Budapest-ujpest-rákospalotai 81.— 81.— ------ .---

oo
+-
C 't
nyugat és a legtávolabbi kelettel foglalkoznak, naponként hozzák Salgótarjáni kőszénbánya... 583.— 624.— + 4 1 . - 32.—
Concordia-malom ................ 290.— 290.—
a terjedelmes jelentéseket azon előkészületekről, melyek nem zárják
I. Budapesti gőzmalom 695.— 695 — ------ .---
ki azt, hogy az egymástól oly távol eső érdek kérdések bonyodal­ Erzsébet-gőzmalom ... ... 260.— 290.— + 3 0 .—
makat vonhatnak maguk után. Nyugaton az Egyesült-Államok Spanyol- Luiza-gőzmalom ................ 150.— 170.— + 2 0 .—
ország ellen, keleten Orosz-, Franczia- és Németország, Anglia és Hengermalom ... ................ 640.— 640.— ------ .---
Victoriamalom ...................... 112.— 130.— + 1 8 .—
az uj nagyhatalom Japán ellen. Szerencsére oly hatalmakról van szó,
Pesti molnárok és sütők ... 213.— 242 — + 2 9 . —
melyek mindannyian világérdekeket képviselnek és melyeknél anyagi
erdekkérdések nem fegyverrel dönthetők el. Bécsi lőzsde:
Az oroszok visszavonulása Koreából, Salisbury lord szabad­ Alig. österr. Electricitáts-Ges. 315.50 316.50 + L -
sága, oly tények, melyek a keleti kérdéseket kevésbbé bonyolódot- Internat. Electricitáts-Ges. .. 331.— 330.— — 1.—
Österr. Waffenfabrik ......... 299.— 304.50 + 5.50
taknak mutatják.
Alpine Montan-Ges............... 148.75 152.80 + 4.05
Mac Kinley nyilatkozatát, mely szerint ő a Spanyolországgal Osztr.-magy. légszesz társ. 1775.— 1790.— + 1 5 .-
való összeütközést kerülni kívánja, szintén szívesen elhiszik és igy
nyugodtabban Ítélik meg a helyzetet. Berlini tőzsde: márkában
A tőzsdék újra visszatérnek az előbbi nyugalomhoz, vagyis Alig. Electricitáts-Ges. 282.25 280.75 — 1.50
jobban mondva, az árfolyamok naponkénti hullámzása egyelőre újra Schuckert & Co..................... 264.75 269.90 + 5 15
Accumulatoren-Fabrik......... 186.— 185 50 ------ .50
megállapodott, a magas politika a tőzsdéknek nem adván gon­ 5-24
L. Loewe & Co................... 457.50 458.— H---- .50 24 —
dokra okot. Deutsche Gasglühlichts 711.— 620.— — 91.—
Fontosabb reájuk nézve a változó pénzpiacz, mely nem jöhet
nyugalomhoz az Egyesült-Államok nagy gabona-mennyiségek kivite­ A szerkesztésért felelős : W olf Sándor.
K iad ja : W o lf S á n d o r. F ő v áro si nyom da, v o n a lz ó és könyvkötő r.-t. Budapest, VI., P odm aniczky-utcza 3a.