POLYTECHMI SZEMLE
SZ A K F O L Y Ó IR A T G É P É S Z M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N IK U S O K SZÁM ÁRA.
Szerk esztik : DUBSK Y ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIMANEK EMIL, STARK LlPÓT é s WOLF SÁNDOR.
Előfizetési ára:
Egész évre ..................................... — .. 8 frt
Fél é v re ....................................................... - 4 „
IX. ÉVFOLYAM.
fü rd etések et fe lv e sz :
M agyarországon : a k iad ó h iv atal.
A usztriában : R u d o lf M o s s e , Wien, S e i l e r s t ä t t e 2.
N é m e t o r s z á g b a n : R u d o lf M o s s e , Berlin, J e r u s a l e m s t r . 48 49-
Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál:
l/l V* 1I* Vs
35.— 18.— 9.— 5.
Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30°/o-kal leszállittatnak.
A boríték lapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik.
TARTALOM: Szemle. — Kazántüzelő szerkezetek megvizs­
gálása. Pfeifer Ignácz máv. vegyésztől. (Folyt.) — Háromfázisú
váltakozó áramok elosztása alacsony feszültségű vezetékekben. Blanch
Vilmos mérnöktől. — A new-yorki villamos kiállítás. Morris M.
Neurath-tól. —• Automobilok. F—r.-től. —- Rationdlis hőmótor szer­
kesztésének alapelvei. Bánki Dónál gépészmérnöktől. — Levelezés. —
Vegyes, hírek, lapszemle. — Üzleti és személyi hírek. — Szerkesztői
üzenetek. — Hirdetések.
Szem le.
(W f.) A legutóbbi idők kutatói a gépészet és
elektrotechnika terén olyan újabb vizsgálatokat, illetve
felfedezéseket hoztak nyilvánosságra, a melyek önkény­
telenül is azon sejtelemre juttatják a gondolkodó szak­
embert, mely szerint jelenleg nagy és jelentékeny
átalakulások, uj irányok korszakának küszöbén állunk.
Még alig múlt el az a láz, melyet különösen Schmiedlnek
az erősen tulhevitelt gőznek alkalmazására nézve foly­
tatott kísérletei okoztak, a midőn a motorok terén Diesel
újabb szenzáczióval lepi meg a világot. Ha az erősen
tülhevitett gőznek alkalmazása munkakifejtésre nem is
ad még ma — a szerkezetek- tökéletlensége folytán —
a gyakorlatban olyan össze red ményeket, mint a minőket
vérmesebb temparamentumok az első pillanatban vártak
volna, Schmiedlnek mindenesetre az a gyakorlati érdeme,
hogy a gőztulhevités kérdésének Hirn óta folytatott
elhanyagolása, a kérdés iránti mindinkább ellanyhuló
érdeklődést újból felköltötte akkor, a midőn ezen első
jelentékenyebb kutató vizsgálatait már-már a feledés
porának első rétegei kezdették ellepni. Hirnt ugyanis a
kérlelhetlen sors előbb ragadta ki az élők sorából, mint
sem az elméleti téren tett felfedezéseit a gyakorlat
számára is használható formába önthette volna. Tanít­
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Megjelenik minden hónap 1-én. B udapest, VII., Kertész-utcza 53. sz.
B u d a p e s t , 1898 j u n iu s 1. 6. SZÁM.
ványa, Schwoerer nem örökölte mesterének nagy szellemét,
alapos készültségét, és ha a nevére szabadalmaztatott
tulhevitő el is terjedt a gyakorlatban, ez inkább csak
ügyes üzleti eredményeket jelent, de a tudományt nem
vitte előre. Sőt mivel maga Schwoerer nem elegendő
V ia o ld a l szakember ahhoz, hogy azoknak, kik szabadalma gyár­
3.— forint tásával foglalkoznak, a készülék helyes méretezésére,
észszerű elhelyezésére és kezelésére nézve megbízható
utasításokat adjon, csak a véletlentől függött, hogy azzal
a gyakorlatban milyen eredményeket értek el. Ebből
érthető azután, hogy ezen szerkezettel véletlenül elért és
különböző prospektusokba vagy reklámközleményekbe
összegyűjtött fényes eredmények daczára, üzemvezetők
köréből sűrűn hangzottak fel a panaszok, melyek követ­
keztében azután nemcsak ezen — elvileg különben elég
jó szerkezetet —- hanem általában a túlhevítőket bizonyos
tartózkodással fogadta a gyakorlat. Eltekintve tehát néhány
jelentéktelen közbeeső feltalálótól, Schmiedté az érdem,
hogy a kérdés felé újból bizalommal fordul a szakkörök
érdeklődése. S ha, mint már említettük, az erős tulhevi-
téssel dolgozó Schtniedt-mótor ma még nem is tud magá­
nak a gyakorlatban jelentékenyebb szerepet biztosítani,
övé az érdem, hogy a mérsékelt tulhevitést (40— 100° C-ra)
ma már uj és régi gőzerő telepeknél általánosan jó ered­
ménynyel alkalmazzák. E sorok Írójának éppen a leg­
utóbbi napokban alkalma volt egy kivitel eredményeit
megfigyelni, a hol egy régi Cornwall kazánnak a foko­
zatosan megnövekedett munkaszükséglet folytán már
msenként 28 kg. gőzt kellett előállítania és, a hol tul­
hevitő alkalmazása által nemcsak az üzem könnyeb­
beden meg jelentékenyen, hanem még 25% effektiv
szénmegtakaritás is észlelhető.
Túlhevítők alkalmazásánál tehát, mint látható,
különösen nagyobb üzemeknél, jelentékeny tüzelőanyag-
megtakarítás érhető el. Sokkal mélyrehatóbbak azonban
ama kísérletek, a melyeket újabban raczionális hőmótorok
szerkesztése terén tettek. Azon kísérletek várható ered­
ményeit óhajtjuk némileg vizsgálni, melyeket Diesel
Németországban és nálunk Bánki elértek. Természetes,
hogy ma még végleges állapotokról nem lehet szó, annyi
azonban csaknem bizonyossággal állítható, hogy olyan
hőmótor, mely az elfogyasztott tüzelőanyagnak 30°/o-át
hasznosítja, már nem a jövő zenéje többé, másrészt
 156 POLYTECHNIKAI SZEMLE
pedig igazán »raczionális« csak az a hőmótor lesz, a
mely ama hatásfokot legalább megközelíti, a melylyel
ma már mechanikai munkát tudunk elektromos energiává
átalakítani.
Hogy milyen befolyása lesz annak a gépészet
fejlődésére, ha ezen raczionális hőmótor tökéletesedéséhez
ilyen nagy lépéssel közeledünk, arról hamar tájékozást
nyerünk, ha mótórainknak, különösen kisipari motoraink­
nak mai összhatásfokait ismerjük. Jóllehet, ezen raczio­
nális hőmótorok ma még főleg csak folyékony és gáz-
alakú tüzelőanyagok felhasználására alkalmasak, mégis
már ilyen formájukban is, mondhatjuk, hogy talán csak
konstruktiv nehézségek azok, a melyek szélesebb körű
alkalmaztatásuknak egyelőre útjában állanak. Ha azonban
ezen konstrukcziók úgy oldatnak meg, hogy az ilyen
gépek javítási és fentartási költségei jelentékenyen csök­
kennének, úgy a gőzmótor sok esetben erős verseny­
társat fog bennük találni. Éppen jelen számunkban
adunk hirt egy Belgiában végzett kísérletről, mely szerint
vasúti mozdonyok csak 5%-át értékesítik az elhasznált
tüzelőanyagnak. Ha tehát egy vasúti mozdonynál egy
olyan hőmótort tudunk előnyösen alkalmazni, a mely a
tüzelőanyag 30%-át képes hasznosítani, úgy még abban
az esetben is, ha ezen tüzelőanyag jelentékenyen drá­
gább volna mint a kőszén, szép eredményeket érnénk
el. Ha azon petróleummaradékokat használjuk fel, melyek
ma már nálunk is kisérletképen mozdonytüzelésre alkal­
maztatnak és, melyeknek ára ma a salgótarjáni szénnek
ca. hétszerese, úgy daczára, hogy tüzelő értékük csak ca.
háromszorosa ezen szénnek, arra való tekintettel, hogy
a hőmótor hatásfoka viszont a gőzmozdonynál ca. hat­
szor jobb lehetne, máris jelentékeny eredményeket
érünk el.
Ezen eredmények igen jelentékenyekké válhat­
nak stabil gépeknél is, főleg akkor, ha sikerül kellően
megoldani ama kérdést, hogy a szén poralakban köz­
vetlenül a hőmótor hengerében égethető el. De szép
eredményeket várhatunk stabil üzemeknél, egyrészt az
acetylénnek, mely előreláthatólag idővel jelentékenyen
olcsóbb lesz, raczionális hőmótoroknál való közvetlen
felhasználásánál, másrészt pedig akkor, ha a generátor
gáz, vizgáz, illetve általában az u. n. erőgázok újabban
lényegesen tökéletesített előállítási módjai jobban kifej­
lődnek, illetve elterjednek. Franczia- és Németországban
különben már többrendbeli nagyobbszabású és állítólag
jó eredményt felmutató kísérletek tétettek oly irányban,
hogy a szén nem kazánok alatt elégetve, hanem erő­
gázokká alakítva használtassák fel munkakifejtésre
nagyobb önálló telepeknél.
A munkaforrások megolcsóbbodásával az elektro­
technika, a gépészetnek ezen jelenleg leghatalmasabb
ága, természetesen szintén újabb óriási lépéssel fog előre
haladni. Ezen előrehaladás az elektrotechnika minden
1898. junius 1
ágában észlelhető lesz, de észlelhető lesz különösen az
elektromos világítás terén, mely az utóbbi két évben — a
gázizzótestek általános elterjedése folytán — majdnem
visszafejlődött, ismét jóval nagyobb lendületet fog venni.
Eme lendületben része lesz ugyan a rationális hőmótor-
nak is, de sokkal inkább befolyása lesznek arra az izzó­
lámpák előállítása terén legújabban észlelt felfedezések.
Ezen felfedezések, melyekről már röviden megemlékez­
tünk és melyek Auer és Nernst neveihez fűződnek,
kilátást nyújtanak arra, hogy az elektromosságnak
fénynyé való átalakítása izzólámpák segélyével a mostani­
nál sokszorta jobb hatásfokok mellett lesz lehetséges.
Ha nem is tudjuk még azt, hogy kettőjük közül kié
lesz a nagyobb dicsőség, annyi mégis kétségtelennek
látszik, hogy már a legközelebbi jövőben rendelkezni
fogunk olyan izzólámpák fölött, melyek 1 watt energia
fogyasztás mellett fognak egy gyertyafényt előállítani.
Ezen felfedezések még egy másik, szintén nem lényeg­
telen és az utóbbi években mindinkább előtérbe lépett
kérdést oldottak meg, úgyszólván egy csapásra, t. i.
hogyan lehetne jó izzólámpákat a mostaninál nagyobb
feszültségre szerkeszteni. Nem lesz tehát akadálya annak,
hogy pl. 250 voltot közvetlenül világításra használjunk.
Ha már most pl. egy 16 gyertyafényerejű ilyen lámpának
áramerősségét vizsgáljuk, ezen feszültségnél, úgy azt
találjuk, hogy az 1 0 0 voltos jelenlegi lámpáinkoz képest
csak mintegy hetedrésznyi áramerősséget igényel. Tehát
egy ugyanoly erős vezeték körülbelül hétszer annyi
lámpa táplálására lesz elegendő a mostani viszonyokhoz
képest.
Ezen uj izzólámpák jogossá teszik ama reményt,
hogy nemcsak nagy városokban, hanem aránylag kisebb
városokban is a villamos világítás ki fog szorítani minden
egyéb világítást. Nem kételkedhetünk ebben, ha meg­
gondoljuk, hogy aránylag drága áramárak mellett is a
villamos világítás olcsóbb lehet mint bármely más vilá­
gítás. Mihelyt pedig nemcsak a kényelemnek vagy fény­
űzésnek, hanem a takarékosságnak is fog szolgálni,
elterjedése óriási leend.
Amint tehát az uj lámpa gyakorlati formában fog
felvillanni a fogyasztás piaczán, az áramfejlesztéshez,
méréshez és szabályozáshoz szükséges, valamint vezeték­
felszerelési és világítási czikkekben óriási lesz a kereslet,
úgy, hogy nemcsak a meglévő gyárak várhatnak bő
megrendeléseket, hanem számos uj iparvállalat és üzem
létesülése is biztosra vehető. A műegyetemet elhagyó
fiatal technikusoknak, kik rohamosan növekvő számuk
miatt már-már agodalommal néztek a jövőbe, egyelőre
tehát nincs mitől tartaniok.
*
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Kazántüzelő szerkezetek megvizsgálása.
(Folytatás.) Irta :
2. A meleg eloszlása.
A szilárd tüzelőanyagok közönséges fűtőszerkeze­
tekben soha sem fejtik ki a belőlük fejleszthető meleg
teljes mennyiségét, a salak mindig tartalmaz el nem
égett szenet, a korom javarészt éghető szénből áll s a
füstgázokban is nem ritkán találunk éghető alkat­
részeket.
De a valóban kifejtett melegnek is csak egy részét
veszik fel a fűtőfelületek, mig más része a füstgázokkal
távozik a tüzelőszerkezetből és kisugárzás, valamint el­
vezetés révén vész kárba.
Ha tehát meg akarjuk állapítani a tüzelő anyagban
fölhalmozott melegmennyiségnek miként való eloszlását,
ismernünk kell:
1 . a rostélyon keresztül hulló,
2 . a koromban foglalt szén mennyiségét,
3. a füstgázokkal távozó melegmennyiséget,
4. a fűtőfelületeknek átadott meleget és
5. a sugárzás és vezetés következtében föllépő
m elegveszteséget.
A felsorolt tényezőket ugyanazon kísérlet folyamán
kell meghatároznunk, mivégből azt következő módon
hajtjuk végre:
A kazánt rendes üzemben tartjuk, a mig föltehető,
hogy az egész szerkezet fölvette azt az egyensúlyi
állapotot, a mely a tüzelés további folyamán már nem
változik. Ha ezt az állapotot elértük, akkor egy meg-
határzott időponttól kezdve 8 — 1 0 órán át pontosan mért
szénnel és tápláló vízzel folytatjuk a kísérletet, miközben
meghatározzuk a füstgázok összetételét, hőmérsékletét
és a bennük foglalt kormot, megfigyeljük a kazánház
levegőjének hőfokát és nedvességét, a tápláló viz hő­
mérsékletét, a termelt gőz nyomását és telítési állapotát,
végül pedig meghatározzuk a képződött salak és a benne
foglalt szén mennyiségét.
A kísérlet megindítása és félbeszakítása.
A kísérlet megkezdése előtt 1U órával annyira tele-
szivatjuk a kazánt, hogy legalább 1U óráig ne kelljen
újra táplálni, ezt a magas vízállást hozzávetőleg meg­
jelöljük. Közvetlenül a kísérlet megkezdése előtt ki-
fuvatjuk a vizmutató üveget és pontosan megjelöljük
rajta a vízállást, czélszerűen használhatunk erre sürü
miniumkittel bevont vékony fonalat, a mely jól tapad a
vizmutató üvegre; a vizszin ingadozásának meggátlására
a jelzés pillanatában a vizmutató csapokat elzárjuk. Ha
két vizmutató van a kazánon, akkor mindkettőben meg­
jelöljük a vízállást, ha csak egy vizmutató üveg van
rajta, akkor a jellel szemben, a kazán homlokfalán is
vonunk egy egyenest, hogy mindenesetre két vonallal
rögzitsük a nézőpontot. A vízállást nagyon pontosan
kell leolvasni, mert nagy vízfelületű kazánoknál már
1 mm. leolvasási hiba is tetemes különbséget tesz.
157
máv. vegyész. (Minden jog fentartva.)
A kísérlet befejezése előtt újra annyira tápláljuk a kazánt,
hogy a vízállás előreláthatólag 1/i óra előtt ne csökkenjen
a jelig, a mikor azt eléri, akkor fejezzük be a meg­
határozást.
A kísérlet megkezdése előtt tisztítjuk a tüzet és
kitakarítjuk a salakot és ugyancsak tiszta tűzzel fejezzük
azt be, ügyelve arra, hogy a tűzréteg vastagsága a
kísérlet kezdetén és végén egyforma legyen. Minthogy
a tűztakaritás a kísérlet eredményét befolyásolja, okvet­
lenül kívánatos, hogy annak időtartamát úgy válaszszuk
meg, hogy befejezése éppen a tűztakaritás idejére
jusson, nehogy a kísérlet kedvéért olyankor is takarítsuk
a tüzet, a mikor az rendes üzemben még nem szükséges.
Ha" tehát a tüzelő anyag természetéhez képest 3—4— 6
órai időközökben válik szükségessé a tűztakaritást, akkor
a kísérletet is 8 —9—12 órára kell kiterjeszteni.
Tüzelés közben a szenet locsolni nem szabad, ha
azonban törmelékes, vagy nagyon tapadó, hogy ned­
vesítése kívánatosnak látszik, akkor az egész előre­
látható szénkészletet a kísérlet megkezdése és a szén
lemérése előtt kell locsolni; a szénpróbát természetesen
a locsolt szénből veszszük.
A salakot kitakarítása után szintén vagy meg­
locsoljuk, vagy pedig már kihűlt hamuval fedjük, nehogy
a benne foglalt szén tovább égjen; mert a mig a keresztül
hullott szén a rostély alatt izzik, addig a rostélyhoz
tóduló és az égést tápláló levegő veszi fel melegét, de
ha kitakarítás után izzik tovább kárbavesző melege ki
nem mutatható.
A kihűlt salakot megmérjük, apróra töretjük és
épp úgy veszünk középpróbát belőle, mint a szénből;
a vett próbát, ha locsolva volt, 105°-nál szárítjuk és a
talált nedvességet levonjuk belőle, aztán meghatározzuk
benne a szenet, akár kalorimetrikus utón, akár rendes
analitikai eljárással, leggyakrabban azonban csak egy­
szerűen izzítjuk levegőn és az izzitási veszteséget
számítjuk szénnek. Ha igy ismerjük az 1 kg. tüzelő
anyag elégése alkalmával keletkező salakot és az abban
foglalt szenet, akkor a rostélyon keresztül hullott szén
okozta melegveszteség:
Ej = 8 -1 cx
vagyis Vx a keresztül hullott szén égési melege, ha c,
az a grammokban kifejezett szénmennyiség, a melyet
az 1 kg. tüzelő anyag elégése alkalmával visszamaradó
salak magában foglal.
A korom meghatározása.
Korom alatt voltaképen a világitó lángokból kiváló
szenet értjük, a füstgázokban azonban korom elnevezés
alá foglaljuk az égéstermékekkel távozó összes szilárd és
kátrányos alkatrészeket, tehát úgy a pernyét mint a füstöt.
Miután a korom egy része már a füstcsatornákban
rakódik le, meghatározása czéljából, ha csak lehet, kö .vet-
 158 POLYTECHNIKA! SZEMLE
lenül a tüzelőtér mögül veszszük a gázpróbákat s csak
akkor érjük be a füstrekesztő elül szívatott próbákkal,
ha a befalazás, vagy a kazán szerkezete folytán nem
férhetünk az első füstcsatornához.
A korom meghatározására ismert térfogatú füstgázt
szivatunk nehezen olvadó üvegcsövön keresztül, a
melybe 15—20 cm. vastag, izzított laza asbestréteget
rendezünk el a korom visszatartására. A csövet aztán
kiszárítjuk és a kormot oxigénáramban elégetve, vagy a
keletkező szénsavból, vagy az izzitási veszteségből
számítjuk ki a benne foglalt szenet.
Tekintettel arra, hogy még az erősen füstölő
tüzeléseknél sem haladja meg az 1 kg. tüzelő anyag
elégése alkalmával keletkező korom a 15—20 gr.-ot,
meglehetős mennyiségű gázt, körülbelül 2 0 0 litert, kell
szívatnunk, hogy mérhető mennyiségű koromhoz jussunk.
Ha a füstrekesztő előtt határozzuk meg a kormot, akkor
ez a meghatározás a gázelemzéssel kapcsolható össze;
a gázokat ugyanis mérczézett 1 0 — 2 0 literes palaczkokkal
szívatjuk, tehát ismerjük a kísérlet alatt szívatott gáz
mennyiségét is.
Czélszerűbb azonban a kormot külön szivatott
próbákban meghatározni, különösen, ha az első füst-
csatornából vesszük a füstgázokat. Nagyobb gázmennyi­
ségek szívatására nagyon alkalmas és mindenütt össze-
15. ábra.
állítható a következő elrendezés: Jó karban levő petro-
leumos hordó mindkét fenekét megfúrjuk és mindkét nyílást
egyfuratú kaucsukdugóval látjuk el, a melyen csappal
vagy egyébként elzárható, 8 — 1 0 mm. átmérőjű üveg­
csövet vezetünk keresztül. A hordót a felső nyílásán
vízzel tökéletesen megtöltjük, aztán gondosan elzárjuk
és tömörségéről meggyőződést szerzendő, kinyitjuk az
alsó nyílás üvegcsövét, a melyen ekkor a víznek kifolynia
nem szabad. Ha ismerjük az üres és a vízzel telt hordó
súlyát és a viz hőmérsékletét, akkor azt a gáztérfogatot
is ismerjük, a melyet a viz teljes kiömléséig maga után
sz í; az alsó kiömlő csövet nagyon rövidre veszszük,
hogy a gáz ritkítása, térfogata megállapításánál számba-
vehető hibát ne okozzon.
Ha a gázt a tüzelőtér közelében veszszük, a hol
az égéstermékek hőmérséklete még nagyon magas, ott
a szívásra közönségesen beillesztett üvegcsövet használni
nem lehet, mert meglágyul; de porczellán vagy fém­
csövek sem alkalmasak, mert izzóvá válnak és a már
lerakodott korom elég rajtuk, ilyen esetben csakis hütött
üvegcsövet használhatunk. Egy ilyen fölszerelt cső
elrendezését látjuk a 15-ik ábrán. Körülbelül 50 cm. át­
mérőjű gázcső alsó végére k kupak csavarható, a melynek
közepéből 8 mm. átmérőjű rövid fémcső indul ki, ez
kaucsukdugón keresztül 0 üvegcsőbe szolgál, a mely
izzított asbesttel van lazán megtöltve, folytatását kaucsuk-
csővel kapcsolt 5 mm. belső átmérőjű g üvegcső képezi,
1898. junius 1.
a mely 3 furatú kaucsukdugón halad keresztül. Ez a
kaucsukdugó zárja a gázcső felső végét, a és b furataiba
egy hosszú és egy rövid üvegcső illik, a melyeken a hűtő­
vizet a nyilak irányában be- és kivezetjük. Ha a csövet
össze akarjuk állítani, akkor a lecsavart k kupakra
illesztjük az asbestes csövet és a g toldalékcsövet, aztán
rácsavarjuk a kupakot a gázcsőre. A 3 furatos kaucsuk
dugóba megerősítjük az a és b üvegcsöveket, aztán
pedig keresztülhúzzuk rajta a g toldalékcsövet, ezt jól
beolajozzuk, hogy könnyen járjon a furaton keresztül
és végül beleszoritjuk a dugót a gázcsőbe. A hűtőt a
vízvezetékkel, g-1 a szivópalaczkkal vagy hordóval kap­
csoljuk össze és vízzel töltve dugjuk a falrésbe, a
hézagokat pedig asbestes agyagpéppel tapasztjuk körül.
A hol vízvezeték nincs kezünk ügyében, ott a szívó
hordó kiömlő vizét is felhasználhatjuk hűtésre, ha azt
a hordó feneknyilásából a hűtőbe vezetjük, ugyanazt a
szolgálatot teszi természetesen bármely magasabban el­
helyezett vizreservoir is.
A kísérlet befejezése után az egész vascsövet ki­
húzzuk, a vizet b csövön kifolyatjuk, a kaucsukdugót
eltávolítjuk, de az olajozott g csövet a dugó furatán
keresztül csúsztatjuk, aztán lecsavarjuk a k kupakot,
megszáritjuk az o asbestes csövet és oxigént vezetve
keresztül rajta, elégetjük az összegyűlt kormot és a már
említett módok egyikén határozzuk meg a benne foglalt
szenet.
A koromképződés okozta veszteség caloriákban
V2 = 8 T c2
a hol c 2, az 1 kg. tüzelő anyag elégése alkalmával
képződő koromban foglalt szén mennyisége grammokban.
A füstgázokkal távozó melegmennyiség.
Ezen melegveszteség megállapítására ismernünk
kell a füstgázok összetételét; egyrészt azért, hogy abból
kiszámíthassuk az 1 kg. tüzelő anyag elégése alkalmával
keletkező égéstermékek mennyiségét, másrészt pedig,
hogy meghatározhassuk a bennük foglalt éghető alkat­
részek következtében fellépő melegveszteségeket.
A füstgázok összetétele a füstcsatorna kereszt-
metszetének különböző részeiben nem egynemű, miért
is a gázpróbákat úgy kell vennünk, hogy azok lehetőleg
a füstcsatorna keresztmetszetének különböző részeiből
származzanak.
Nem czélszerű tehát közönséges, végén nyílt csövön
keresztül szívatni a füstgázokat, mert igy csak egy
pontról kapjuk a próbát; sokkal tanácsosabb zárt végű,
de hosszában réssel ellátott csövön át gyűjteni a próbát,
a mely cső a füstcsatorna keresztmetszetének közepéig
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 159

ér. Ilyen réssel azonban csak fém- vagy porczelláncső másikba, helyébe pedig olajat töltünk; ugyancsak 3—4
készíthető, ha üvegcsövet használunk, azt a rés helyett ujjnyi olajréteget öntünk a másik szivópaíaczkba is. Az
a csatornába érő rész egész hosszában 2—3 mm. át­ olajréteg arra való, hogy a füstgázok a vízzel ne érint­
mérőjű nyílásokkal látjuk el. kezzenek, mert az a szénsav egy részét absorbeálná és
A gázpróbák vétele kétféleképen történhetik, vagy igy megváltoztatná a füstgázok összetételét. A palaczkok
rövid időközökben veszünk egyes próbákat és ezeket felszerelése és elrendezése a 16-ik ábrából látható.
vizsgáljuk meg, vagy hosszabb időn át gyűjtött közép­ A szivópalaczkokat egymással összekötő kaucsukcsövet
próbában határozzuk meg az egyes alkatrészeket. szorító csappal látjuk el, hogy azzal a szívás gyorsaságát
A rövid időközökben vett egyes próbákból nyert szabályozhassuk. Ezt a szoritócsapot úgy állítjuk, hogy
eredmények a tüzelés különböző időszakaiban föllépő egy-egy palaczk körülbelül 1 óra alatt ürüljön ki.
változásokról világosítanak fel bennünket s ha a tüzelés Ha a kormot is a füstrekesztőnél határozzuk meg,
menetét akarjuk fig3mlemmel kisérni, akkor csakis az akkor a palaczkokat literenként mérezézzük; és az egyes
ilyen próbák adnak hasznavehető értékeket, de a mikor litereket olaj festékkel, reszelővonással vagy fluórhidro-
egy 8 — 1 0 órai tüzelési periódus közepes értékeire van
szükségünk, ezek nem adnak megbízható középértéket;
egy-egy próba megvizsgálása ugyanis 15—20 perczet
vesz igénybe és ha véletlenül akkor szívatunk, a mikor
a tüzelő ajtó nyitva, sokkal nagyobb levegőfölösleget
kapunk, mint közvetlenül a rátüzelés után, de mindkét
esetben az értékek eltérők a normális égés időszakában
nyert adatoktól és azokat helytelenül módosítják.
Ilyen meghatározásoknál tehát sokkal megbíz­
hatóbbak a szakadatlan szívatással nyert középpróbák,

16. ábra.

legnagyobb pontosságot akkor érünk el, ha a két el­

járást egyesitjük; ha 5— 10 perczenként egyes próbákat
szívatunk és azokban csak a szénsavat határozzuk meg,
a mi által a tüzelés minden periódusából számos adatra
tehetünk szert, a melyek egyszersmint a tüzelés menete
felől is felvilágosítanak bennünket; a szénsav mellett a
többi alkatrészeket pedig 3/r — 1 óránként határozzuk meg,
az e közben gyűjtött középpróbában.
A meghatározást következő módon végezzük:
Közvetlenül a füstrekesztő előtt megbontjuk a falat
annyira, hogy egy 50 mm.-es gázcsövet vezethessünk
keresztül rajta, a gázcső 75—100 cm. hosszú; ezt úgy
illesztjük a füstcsatornába, hogjr körülbelül 1 0 cm.-nyire
a falon kivül maradjon, a falrést tégladarabokkal és
asbestes agyagpéppel tömöritjük, a gázcsövet kétfuratú
kaucsukdugóval zárjuk el, a melybe a két szívócsövet
illesztjük; a szívócsövek a füstcsatorna közepéig érnek.
A szívócsövek egyikét, a melyen szakadatlanul akarjuk
szívatni a füstgázokat, asbesttel töltött szűrőcsővel kötjük
össze, a mely egyúttal a korom meghatározására is
szolgálhat; a másik szívócsövet zárva tartjuk s csak
esetről-esetre nyitjuk meg, a mikor éppen szívatunk rajta.
A középpróba gyűjtésére két 20—25 literes szivó-
palaczkot használunk, ezeknek egyikét vízzel egészen
megtöltjük, aztán a vizből 3—4 ujjnyit bocsátunk a
17. ábra.
génnel jelöljük meg. A korom meghatározásnál ismernünk
kell a szívatott füstgáz mennyiségét; tehát valahányszor
az egyik palaczkot felcseréljük, le kell olvasni a beléje
szivatott gáz térfogatát, e végből a szívócsövet elzárjuk
és az alsó palaczkot annyira felemeljük, hogy a két
palaczkban levő folyadék felszíne egy síkba jusson,
mert csak igy kapjuk a gáz valóságos térfogatát az
uralkodó légnyomásnál.
A füstgázelemző készülékek. Ezek közül a leg­
használhatóbb és legelterjedtebb az Orsat-féle készülék.
Azon elven alapszik, hogy ismert térfogatú füstgázt
olyan oldatokkal hozunk benső érintkezésbe, a melyek
az égéstermékek egyes alkatrészeit absorbeálják; minden
absorbtió után megállapítjuk a gáz térfogatának csőkké-
 160 POLYTECHNIKAI SZEMLE
nését a térfogatcsökkenés adja egyúttal az absorbeált
alkatrész mennyiségét.
A készülék (17-ik ábra) egy 100 cm3-re beosztott
mérőcsőből áll, a melyen Vio cm8 még leolvasható, azon­
kívül 3 absorbeáló csőből, a melyek a szénsavat, az
oxigént és a szénoxidot elnyelő folyadékokat tartal­
mazzák. A mérőcsőtől számított első absorbeáló edényt
1"37 sűrűségű, vagyis 33°/o-os nátronluggal töltjük meg,
a mely úgy készül, hogy 6 6 gr. szilárd natriumhidroxidot
oldunk fel 2 0 0 cm3 destillált vízben; a második csőbe
alkalikus pyrogallol oldatot adunk, a mely 18 gr. pyro-
gallolból, 40 cm3 meleg, destillált vízből és 70 cm3-nyi
natronlúgból készül, a natronlúg ugyanolyan töménységű,
mint az, a melyet az első csőben használtunk. A har­
madik csövet sósavas rézchlorürrel töltjük meg, a mely
a következőképen készül: 35 gr. rézchloridot oldunk
fel 200 cm3 tömény sósavban, ehhez adunk 50 gr. réz­
forgácsot és 1 - 2 napig zárt palaczkban gyakorta össze­
rázva, állani hagyjuk, a mikor aztán az oldatot még
1 0 0 cm 3 destillált vízzel hígítjuk fel.
A mérőcső, valamint az absorbeáló csövek, egy
kapilláris elágazó csővel közlekednek, a melytől mindegyik
absorbeáló edény üvegcsappal zárható el. A kapilláris
cső vége kétfuratú üvegcsappal van ellátva, a melynek
egyik állásában a gázt szívócső a levegővel közlekedik,
másik állásában a szívócsövet a mérőcsővel köti össze,
harmadik állásában pedig a mérőcső közlekedik a leve­
gővel. A mérőcsövet vízzel töltjük meg, mivégből az egy
vízzel telt nyomópalaczkkal közlekedik. Ha a készülékkel
dolgozni akarunk, akkor mindenekelőtt az absorbeáló
folyadékokat szívatjuk az illető edények nyakán lévő
jelig. E czélból kétjáratú csapot úgy állítjuk, hogy
a mérőcső a levegővel közlekedjék és aztán a nyomó-
palaczk emelésével a mérőcsövet vízzel töltjük meg,
majd pedig a kétjáratú csapot elzárva, az első absorbeáló
edény üvegcsapját nyitjuk, a mikor aztán a nyomópalaczk
leeresztésével az absorbeáló folyadékot a jelig szívatjuk.
Mindig ügyelni kell arra, hogy a folyadékok a kapilláris
vezetékbe ne szaladjanak, e végből folyton az emelkedő
folyadékot kell szemmel tartani, egyik kezünket pedig min­
dig a nyomópalaczkot a mérőpalaczkkal összekötő kaucsuk-
csövön tartjuk, a melynek összeszoritásával a folyadékok
mozgását rögtön félbeszakíthatjuk. Ha az absorbeáló
folyadék a jelet elérte, a csapot elzárjuk, hasonló módon
szívatjuk tele a többi absorbeáló edényeket is. Ha ezeket
beállítottuk, akkor a mérőcsövet töltjük meg, 0 -jelig.
Ezután úgy állítjuk a kétjáratú csapot, hogy az
a szivóvezetéket a levegővel kösse össze és szájunkkal,
vagy a készülékhez adott kaucsukszivattyúval addig
szívatunk keresztül füstgázt, mig a levegő az egész
vezetékből kiszorult; ha palaezkokkal gyűjtünk próbát,
akkor a vízzel telt gázgyüjtő-palaczk fölemelésével szorít­
juk keresztül a gázt. Ha a levegőt biztosan kiűztük, akkor
a kétjáratú csapot úgy állítjuk, hogy az a gázvezetéket
a mérőcsővel kösse össze, ha ez megtörtént a kis nyomó
palaczk sülyesztésével a vizsgálandó füstgázt a mérő­
edénybe szívatjuk. A mérőedénybe 100 cm3-nél valamivel
több gázt bocsátunk, aztán elzárjuk a kétjáratú csapot és
a nyomópalaczk kaucsuk csövét összeszoritjuk, mig
a mérőcsőben foglalt gáz térfogata pontosan Í 0 0 cm3-t
tesz. Ez a gáz igy nyomás alatt áll; ha most a kétjáratú
csapot elfordítjuk, hogy az egy pillanatra a levegővel
közlekedjék, akkor a nyomás kiegyenlítődik, a mérő­
csőbe zárt gáz tehát az uralkodó nyomásnál tesz pontosan
1898. junius 1.
1 0 0 cm3-t, hogy ez valóban áll-e, arról meggyőződünk,
ha a nyomópalaczk vizszinét a mérőcsőben levő viz-
oszlop felszínével egy magasságba hozzuk és a gáz
térfogata pontosan 100 cm3. Ha erről meggyőződtünk,
magasra emeljük a nyomópalaczkot és az első absor­
beáló edény üvegcsapját megnyitva, beleszoritjuk a gázt.
Az absorbeáló edényekben levő üvegcsövek a gáznak
nagy absorbeáló felületet nyújtanak. A nyomópalaczk
megfelelő mozgatásával a gázt 4 —5-ször a mérőcsőbe,
onnan ismét az absorbeáló edényekbe vezetjük, miközben
egyik kezünkkel folyton a kaucsukcsövet tartjuk és
mindig csak az emelkedő folyadékoszlopot kisérjük
figyelemmel, nehogy az a kapillárisokba nyomuljon.
Aztán felszivatjuk az absorbeáló folyadékot a jelig, az
üvegcsapot elzárjuk, a nyomópalaczkot a mérőcsőben
levő vizoszloppal egy színbe emeljük és leolvassuk
a térfogat csökkenést, végül pedig ellenőrzésül még
egyszer az absorbeáló edénybe hajtjuk a gázt, hogy meg­
győződjünk arról, vájjon tökéletes volt-e az absorbtió é.s
nem változik-e már a gáz térfogata.
így járjuk végig a többi absorbeáló edényeket is
és eredményül megkapjuk a füstgázokban foglalt szén­
sav, oxigén és szénoxid mennyiségét térfogatszázalékok­
ban, ezen összeget 1 0 0 -ból levonva, kapjuk a nitrogént.
Miután az absorbeáló folyadékok, különösen pedig
a pyrogallol és rézchlorür oldat, levegővel érintkezve
csakhamar hasznavehetetlenekké válnak, az absorbeáló
edények nyílt szárát 1 0 0 cm3-nél valamivel nagyobb tér­
fogatú kaucsukballonokkal zárjuk el.
Közönséges tüzelésnél a füstgázok szénoxidon kívül
egyéb éghető gázokat nem igen tartalmaznak, specziális
berendezések mellett azonban hidrogén, és szénhidro­
gének is léphetnek fel az égéstermékekben. E végből
az Orsat-féle készüléket többféleképen módosították, hogy
ezen alkatrészek meghatározására is alkalmassá tegyék;
csakhogy ezek mennyisége rendszerint oly csekély, hogy
pontos meghatározásuk csakis szabatos műszerekkel fel­
szerelt gázelemző laboratóriumokban sikerül. Az Orsat-
készülék azonban erre semmiféle formájában nem alkalmas
és a hibaforrások olyanok, hogy a pontatlan meghatározá­
sokkal nagyobb hibát követünk el, mintha ezen csekély
mennyiségű gázoktól egészen eltekintünk, nem is emlitve,
hogy mindezen módosítások csak komplikálják s töré­
kenyebbé teszik a készüléket. Ellenőrzési czélokra olyan
Orsat-készülékeket is készítenek, a melyek egyetlen
absorbeáló edénynyel felszerelve, csupán a szénsav meg­
határozására valók és ezek is tökéletesen megfelelnek,
ha csak a tüzelő szerkezet jóságának megítéléséről
van szó.
A füstgázokkal távozó melegmennyiség meghatáro­
zása czéljából, még azt a hőmérsékletet is ismernünk
kell, a melylyel az égéstermékek a kürtőbe jutnak.
E végből közvetlenül a füstrekesztő előtt mérjük a gázok
hőmérsékletét; erre legalkalmasabbak, mert legpontosabbak,
a nitrogénnel töltött üveghőmérők, a melyek 450° C-ig
használhatók. Ezek 1'8—2'0 m. hosszúak, beosztásuk
a higanygömbtől számítva körülbelül l'O— 1'5 m.-nyíre
kezdődik. A hőmérőt a füstgáz-szivó cső mellé falazott,
ahhoz hasonló csövön bocsátjuk a füstcsatornába, szin­
tén hermetikusan körültapasztjuk; ha nem lehet függő­
legesen beilleszteni, hanem vízszintesen kell elhelyezni,
akkor ügyelni kell arra, hogy a hőmérőnek a füstcsatorna
felé legyen némi lejtése, mert külömben a higanyszál
könnyen megszakad és a hőmérő helytelenül mutat.
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 161

A hőmérő állandóan a füstcsatornában marad, a hőfokot hogy 1 / at kapjuk. A táblázatban csak egész százalékok
V4 óránként jegyezzük fel. vannak feltüntetve, a közbeeső tizedek és századok
A füstgázok hőmérsékletén kivül még a kazánház interpolaczió utján számítandók ki. A füstgázokban foglalt
levegőjének hőmérsékletét és nedvességét is ismernünk alkatrészek közül emelkedő hőmérséklettel csak a szén­
kell, ezen adatokat is V* óránként jegyezzük fel. A levegő sav fajmelege változik, ennek tekintetbe vételével ki­
nedvességének meghatározására legczélszerűbben haj- számítottam a füstgázoknak 1 m3-re vonatkozó fajmelegeit
szálos nedvességmérőt használunk, a mely százalékok­ különböző hőfok és szénsav határok közt. (Lásd III. tabella.)
ban adja a levegő relativ nedvességét az éppen uralkodó A E>-al jelölt melegveszteség azonban csak a
hőmérsékletre vonatkozólag. A nedvességmérőt hőmérővel száraz füstgázokra terjed ki, számolnunk kell még azzal
látjuk el és azon olvassuk le esetről-esetre a kazánház
hőmérsékletét is. A relativ nedvességet és a hőmérsék­
letet ismerve táblázatból (lásd I. tabella), kiszámíthatjuk
az 1 m3 levegőben foglalt vizmennyiséget. A táblázat 4*
ugyanis az illető hőfoknál telitett, tehát 1 0 0 % relativ Or ^ CO tO t-* O
o 4
« V V « Q
nedvességű levegőben foglalt vizet adja meg.
Ha már most a száraz füstgázok térfogatos össze­ 05 CD CD Üt ÜT o“* M
tételét és hőfokát, valamint a kazánház levegőjének hő­ OJ CD Ot K rfl E cS 3
* O* co
rro <; cr
mérsékletét és nedvességét ismerjük, kiszámíthatjuk a v ** * * * ^ 5. « 5*
N 0 1
füstgázokkal távozó melegmennyiséget.
Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy 1 kg.-nyi tüzelő 1—t C
D
t—1 O CD 00 05
o
anyag elégése alkalmával mennyi füstgáz keletkezik. Ha 5* fc* » V V ^
tudjuk, hogy 1 kg. tüzelő anyag mennyi szenet tartal­ 3
S’ * 1-1
maz és ezen szénből mennyi marad a salakban, mennyi O
cő
CD
4
CD
IO
CO
4
00
tó 4 E cS 3 C
D
O.
Os co
a koromban, akkor azt is tudjuk, hogy mennyi égett el < cr
• CD /Tj
<
V « 5* V « ^ N D 1
belőle. Meg kell tehát még állapitanunk, hogy ez az
elégett szénmennyiség hány köbméter füstgázban fog­ h-t H-1- 1—1 »—1 »—1 h-»■ o
laltatik. •<1 05 Ol CO CO
o H
<
CD
V « V V V Q CfQ
A füstgáz elemzés megadta a szénsav és a szén- 05
oxid térfogatos mennyiségét; miután tudjuk, hogy 22'33 M-
.4^ CO
h-L
CO
M-
CO >-*■
ML
O S’ * 1-1 <
E cS 3
liter szénsav vagy szénoxid egyaránt 1 2 gramm szenet Üt -Ő Ö tő CD CD ’ O« co
<• cr
cn CD
tartalmaz, 1 liter 0'5374 grammot foglal magában. -t N D i
Minthogy pedig a füstgáz elemzésből azt is tudjuk, hogy 3
IO to CO CO M- h-1
1 m3-ben hány liter a szénsav és szénoxid összege, CO LO t—^ O CO 00
o “S p
megkapjuk az 1 m3 füstgázban foglalt szenet, ha a szén­ » V V V V Q
sav és szénoxid literekben kifejezett összegét 0'5374-el £
to H-4- 1—*■ 1—
4 1 o1< M O:
szorozzuk. Ha pedig az 1 kg. tüzelő anyaggal tényleg O
CŐ
CD
M-
QC —Q CD
tő
ÜT
CÓ « iá? 3 D
cr
’ O« co
elégett szén mennyiségét elosztjuk ezzel- a szorzattal, ** V V ¥ V ^
< a* _
5. o PT
o:
cs
akkor a hányados köbméterekben fejezi ki a keletkezett N D i o?
füstgázok mennyiségét. Már pedig a köbméterek száma to to to to CO to 13-
CD 00 05 ül Oü
szorozva az ugyancsak köbméterekre vonatkoztatott faj­ * « « « « 0
o
meleggel és azzal a hőfokkal, a melylyel a füstgázok
hőmérséklete magasabb a kazánház levegője hőmérsék­ to
-<t
to
CD
CO
cn
CO
CO
to
to
LO o 5 < M' CD'
CD CŐ CO Őí CŐ <5.(8 3
leténél, megadja caloriákban azt a melegmennyiséget, * O* to
<< cr _
C
D
a mely 1 kg. tüzelő anyag elégésekor a száraz füstgázok W V V V C-5
TQ 5-
N p« cT
o
1 D
hőmérsékletével távozik. co co co co co co
Ez a kifejezés képletbe foglalva: Oc co co o
o
5* 5# * o
C — (gi ~h c 2)
^3 = (C02 + CO) x 5-374
x 0 co
Uü
CO
05
CO CO CO
>4- to H-1
to
CD aq ^5 M
h* tő 05 Ő
ben

OQ
viz

le­

A hol Vs a caloriákban kifejezett melegmennyiség, * •n

C a tüzelő anyagban talált, cx a salakban maradt, c2 a
koromban foglalt szén grammokban, C0 2 a szénsav,
CO a szénoxid térszázalékokban, t f a füstgázok, ti a
kazánház hőmérséklete, f pedig a füstgázoknak 1 köb­
méterre vonatkozó fajmelege.
A számítás megkönnyítése végett kiszámítottam,
hogy a tüzelő anyag, a melyben a tényleg elégő szén
mennyisége 40—80% között változik, hány köbméter
füstgázt ad, ha abban a szénsav és szénoxid 4 —15°/o
között ingadozik. (Lásd II. (A, B.) táblázat.) Ezen táblázat
ó — Li -j- r2)
a V3 képlet első tagját adja meg COí) + c0 x 5 .3 7 4 , tehát
a megadott köbmétereket csak (t f — ti) /-el kell szorozni,
a melegmennyiséggel is, a mely az égéstermékekben
foglalt vízgőzzel távozik. Ez a vízgőz a szénben foglalt
nedvességből, a chemiailag kötött vízből, a disp. hidrogén
égéstermékéből és a levegő nedvességéből származik.
Ha a szén melegfejtőképességét a Grasshof-féle
képletből állapítottuk meg, vagy pedig a calorimetrikus
adatokat 100° C-ú égéstermékekre vonatkoztattuk, akkor
a szénben foglalt és elégése alkalmával keletkező viz,
azzal a melegmennyiséggel veendő számításba, a mely
a 1 0 0 ü-ú vízgőzt a füstgázok hőmérsékletére hevíti.
 162 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1.

A levegő a vizet pára alakjában tartalmazza, tehát
gőzzé való átalakítása meleget nem igényel és csakis
annyi meleget von el, a mennyi ezt a párát a levegő
hőmérsékletéről a füstgázok hőfokára emeli. Mivelhogy
a vízgőz fajmelege 0'481, az égéstermékekben foglalt
viz okozta melegveszteség:
( t f — 100) -f- m v 2 ( t f — tt)
^4 = 1000
volna, miután 1 m3 szénoxid égési melege 3058 caloria,
ez a melegveszteség
V5 = m CO 3-058
ha m ismét az 1 kg. tüzelő anyagból fejlődő füstgázokat
fejezi ki köbméterekben, CO pedig az 1 m3 füstgázban
talált szénoxidot literekben.
0-481 A tüzelő szerkezetekre vonatkozó vizsgálati adatok
között rendesen megadjuk, hogy minő levegő fölösleggel

II.
1 kg. tüzelő anyag elégése alkalmával fejlődő füstgázok mennyisége
köbméterekben.
A. B.
A füstgázokban talált szénsav és szénoxid összege A füstgázokban talált szénsav és szénoxid összege
Vol. %-okban Vol. %-okban
(C i + C 2)
40/0 5% 6% 70/o 8% 90/0 10 % 11 % 120/0 130/0 140/0 15%

40% 1862 14-89 12-41 10-63 9-31 8-16 40% 7-44 6-77 612 5-73 5-32 4-96
41 19-07 15-26 1272 10-90 9-54 8-48 41 7-63 6-93 6-36 5-87 5 45 5-09
42 19 5 4 15-63 1303 11-17 9-77 8-68 42 7-32 711 6-51 601 5 58 5-21
43 20 — 1 6 -— 13-34 11-43 10 -— 8-89 43 8 -— 7-27 6-67 616 5-72 5-33
44 20-47 16-38 13-65 11-70 10-24 9-10 44 8-19 7-44 6-82 6-30 5-85 5-46
45 20-93 16-75 13-96 11-96 10-47 9-30 45 8-37 7-61 6-98 6-44 5-98 5-58
46 21-40 17-12 14-27 12-23 10-70 9-51 46 8-56 7-78 7-13 6-58 6 11 571
47 21-86 17-49 14-58 12-49 10-93 9-72 47 8-75 795 7-29 6-73 6-25 5-83
48 22-33 17-86 14-89 12-76 11-17 9-93 48 8-93 812 7-44 6-87 6-38 5 95
49 22-79 18-24 15-20 1303 11-40 1013 49 912 8-29 7-60 7-01 6-51 608
50 23-26 18-61 15-51 13-29 11-63 10 34 50 9-30 8-46 7-75 7-16 6-65 6-20
51 23-73 18-98 15-82 13-56 11-86 10-55 51 9-49 8 63 7-91 7-30 6-78 6-33
52 24-19 19-33 1613 13 82 12-10 10-75 52 9-68 8-80 806 7-44 6-91 6-44
53 24-66 19-72 16-44 14-09 12-33 10-96 53 9-86 8-97 8-22 7-59 705 6-58
54 25-12 20-10 16-75 14-32 12-57 11-17 54 1005 9-14 8-37 7-73 7-16 6-70
55 2 5 59 20-47 17-06 14-62 12-79 11-37 55 10-23 9-30 8-53 7-87 7-31 6 82
56 26-05 20-84 17-37 14-89 1303 11-58 56 10 42 9 47 8-68 8-02 7 44 6-95
57 26-27 21-22 17-68 1515 13-13 11-79 57 10-61 9-64 8 84 8-16 7-58 707
58 26-98 21-59 17-99 15-42 13-49 11-99 58 10-79 9-81 8-99 8-30 7-71 7-20
59 27-45 21-96 18-30 15-68 13-72 1219 59 10-98 9-98 915 8-45 7-84 7-32
60 27-91 22 33 18-61 15-95 1396 12-41 60 11-16 1015 9-30 8-59 7-98 7-44
61 28-38 22-70 18-92 16-22 14-19 12-61 61 11-35 10-32 9-46 8-73 8-11 7-57
62 28-84 23-07 19-23 16-48 14-42 12-82 62 11-54 10-49 9-62 8-88 8-24 7-69
63 29-30 23-45 19-54 16-75 14-65 1303 63 11-72 10-66 9-77 902 8-37 7-82
64 29-77 23-82 19-85 17-01 14-89 13-23 64 11-91 10-83 9-93 9-16 8-51 7-94
65 30-24 24-19 2016 17-28 15-12 13-44 65 1210 1 1 -— 10-08 9-30 8-64 8-07
66 30-70 24-56 20-47 17-55 15-35 13-65 66 12-28 11-16 10-24 9-43 8-77 8-19
67 3117 24-94 20-76 17-81 15-58 13-85 67 12-47 11-24 10-14 9-59 8-91 8-31
68 31-63 25-31 21-09 18-08 15-82 14-06 68 12-65 11-50 10-55 9-73 9-01 8-44
69 32-10 26-68 21-40 18-34 16-05 14-30 69 12-84 11-58 10-61 9-88 917 856
70 32-56 26-05 21-71 18-61 16-28 14-47 70 13-03 11-84 10-86 10-02 9-30 8-68
71 33-03 26-42 2202 18-87 16-52 14-68 71 13-21 12-01 1101 10-16 9-44 8-81
72 33-50 26-80 22-33 1914 16-75 14-89 72 13-40 1218 1117 10-31 9-57 8-93
73 33-91 27-17 22-64 19 41 16-96 15-09 73 13-58 12-35 11-32 10-45 9-70 9-06
74 34-43 27-54 22-95 19-67 17-21 15-30 74 13-77 12-52 11-48 10-60 9-84 9-18
75 34-89 27-91 23-26 19-94 17-45 15-51 75 13-96 12-69 11-63 10-74 9-97 9-30
76 35-36 28-28 23-57 20 20 17-68 15-71 76 14-14 12-86 11-79 10-88 10-10 9-43
77 35-82 28-66 23-88 20-47 17-91 15-92 77 14-33 1303 11-94 11-01 10-24 9-55
78 36-28 29-03 2419 20-74 18-14 16-13 78 14-51 13-20 12 09 11-17 10-37 9-68
79 36-75 29-40 24-50 2 1 -— 18-38 16-33 79 14-70 13-36 12-25 11-31 10-50 9 ‘80
80 37-22 29-77 24-81 21-27 18-61 16-54 80 14-89 13-55 12-41 11-45 10-93 9-92

a hol v} az 1 kg. tüzelő anyagban foglalt nedvesség,
chemiailag kötött és a disp. hidrogénből keletkező viz
(9. H disp.) összege, v2 az 1 m 3 levegőben talált nedves­
ség grammokban kifejezve, m pedig az 1 kg. tüzelő
anyag elégése alkalmával származó égéstermékeknek
ms-ekben kifejezett mennyisége, t f a füstgázok// pedig
a levegő hőmérséklete.
Melegveszteséget okoz még a füstgázokban foglalt
szénoxid is, a mennyiben elégése alkalmával meleg fejlődött
megy végbe az égés, a mennyiben a tüzelő anyaghoz
járult összes és elhasznált levegőmennyiség n hányadosát
fejezzük ki.
Ezt az adatot is a füstgázok összetételéből számít­
hatjuk k i; a füstgázokban talált nitrogén megadja a
tüzeléshez járult összes levegőt, az oxigén a fölösleget;
a kettő különbsége pedig az elhasználtat. Az összes
levegő osztva az elhasználttal, adja a keresett n mennyi­
séget. Miután 100 térfogat levegő 79 térfogat nitrogént
 1898: junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 168

III. és 21 térfogat oxigént tartalmaz, minden térfogat nitrogén

100 100
1 m8 füstgáz fajmelege különböző hőhatárok között — = L266, minden térfogat oxigén — = 4762 térfogat
és változó szénsavtartalom mellett. levegőnek felel meg, e szerint
co2 t=

{r
1 266 N

oo
Vol,% 100—150° 100—200° 10°— 250° 10°—350°-
n 1-266 N — 4-762 0
1 0-3097 0 3098 0-3099 0-3100 0-3101
2 0-3107 0-3110 0-3112 0-3115 0-3117 a mely kifejezésben N a füstgázokban talált nitrogént,
3 0-3118 0-3121 0-3125 0-3129 0-3132 0 pedig az oxigént fejezi ki térszázalékokban.
4 0-3128 0-3133 0-3138 0-3143 0 3148 Gyakran a talált szénsavban és szénoxidban lekötött
5 0-3139 0-3145 0-3151 0-3157 0-3163 oxigént veszik az elhasznált levegő mértékéül, de ez
6 0-3149 0-3157 0-3164 0-3172 0-3179 merőben hibás, mert az oxigén egy részét mindig a
7 0-3160 0-3169 0-3177 0-3186 0-3194 tüzelő anyagban lévő disp. hidrogén köti le és ezt az oxigén­
8 0-3170 0-3180 0-3190 0-3200 0-3210 mennyiséget a füstgáz elemzés adatai nem tüntetik ki.
9 0-3181 0-3192 0-3203 0-3214 0-3225 Tüzelő szerkezetek hibáinak kipuhatolásánál, mint
10 0-3191 0 3204 0 3217 0-3229 0-3241 láttuk, a falazat tömörségét is megvizsgáljuk, erre nézve
11 0-3202 0-3216 0-3230 0 3243 0-3256 szintén a füstgázelemzés adatai igazítanak útba, ha
12 0-3212 0-3227 0-3243 0-3257 0-3271 ugyanis úgy az első, mint az utolsó füstcsatornából vett
13 0-3223 0-3239 0-3256 0-3271 0-3287 füstgázok összetételéből kiszámítjuk az 1 kg. tüzelő
14 0 3233 0-3251 0-3269 0-3286 0-3302 anyagra eső füstgázok mennyiségét m í és m 2-1, akkor
15 0-3244 0-3263 0-3282 0 3300 0-3318 e két mennyiség különbsége megadja azt a levegő
16 0-3254 0-3275 0-3295 0-3314 0-3333 mennyiséget, a mely 1 kg. tüzelő anyag elégése alkal­
17 0-3265 0-3286 0-3308 0-3328 0-3349 mával a falréseken tódult a füstcsatornába.
18 0-3275 0-3298 0-3321 0-3343 0-3364
(Vége következik.)

Háromfázisú váltakozó áramok elosztása alacsony feszültségű

vezetékekben.
Irta : Blanck V ilm os mérnök. (Minden jog fentartva.)

Ha háromfázisú váltakozó áramot úgy kell elosz­ tositók olvadó lemezeinek kivétele által könnyen esz­
tani, hogy az áramfogyasztó tárgyak, pl. 1 0 0 voltos közölhető.
izzólámpák az egyes fázisokba kapcsoltatnak, úgy a Az ezen elosztásnál fellépő áramerősség az
háromfázisú vezetékrendszer drótjait a specziális körül­ ismert
ményeknek és az üzemviszonyoknak megfelelőleg, külön­ watt = E J JA1 T
féle módon lehet elrendezni. A következőkben néhány.
gyakorlati esetet akarunk az ugyanazon feszültségvesz­ w att
teségnél szükséges rézkeresztmetszetre nézve össze­
hasonlítani.
1. A legegyszerűbb eset az, midőn indukcziómentes egyenletből könnyen kiszámítható, a hol £ a két veze­
terhelés (izzólámpák) a háromvezetékes rendszer három ték közötti feszültség és J az egyik drótban fellépő
ága közé egyformán elosztatik; ezt a feltételt a tervező áramerősség.
némileg gondos kombináczió által könnyen elérheti. A megengedhető energia- és feszültségveszteséget
( 1 . ábra.) a következő meggondolás utján lehet meghatározni.
Néhány háromfázisú áramot termelő vállalat fo­ Az áramforrás, pl. a transformátor szoritóin leadott
gyasztóinak azt irja elő, hogy a berendezés főkapcsoló energia:
tábláján lévő főkiiktató három függetlenül kezelhető
kiiktatóból álljon, hogy ily módon az egyiknek kiiktatá­ A 1 = £ i J |A1 T
sával a másik kettő által képezett áramkörbe kapcsolt,
izzólámpák száma megállapitható legyen; ez utóbbiak és a fogyasztó által felvett energia:
ugyanis teljes feszültséggel fognak égni, mig a másik
két fázis lámpái sorosan kapcsolódnak és ennélfogva
a ., = e 2 j jn r ,
gyengébben égnek, a mint az a 2 . ábrából világosan tehát az energiaveszteség:
kivehető. Az egész berendezés hirtelen kikapcsolhatósága:
szempontjából azért czélszerűbbnek vélnők egy három­ Ai A 2 = (E i ~ - E 2) J Y 3 }
szoros kiiktató alkalmazását, mert hiszen a lámpák
egyenletes elosztásának fentemlitett ellenőrzése a főbiz- de : ( E t — E 2) J J2 3 w
 164 PÖLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1.
cl Ha az áramfogyasztók olyanok, hogy öninduk-
a hol w egy vezetődrót ellenállása, tehát = ■— , vagyis
cziójuk folytán az áramerősség a feszültséghez képest
cl fázisában eltolódik, akkor ugyanazon munkánál az áram­
E t— e 2 = jn r j három drótra és erősségnek nőnie kell, a mint az a 3. ábrából és a
következőkből belátható.
J cl Az előbbi példánál, a melynél önindukcziót nem
E í — E% = J/-3- -J- egy drótra.
tételeztünk fel, a munkát egy derékszögű négyszöggel
Ezzel összehasonlítva az egyfázisú áramnál beálló ábrázolhatjuk, a melynek alapja az J áramerősség és
energia- és feszültségveszteséget: magassága az E feszültség. Ha az áramkörnek öninduk-
cziója van, a mely a feszültség fázisát előbbi helyzetéből
A 1— A 2 = (E1—E2) J = J 2, ív a cp szöggel eltolja és igy a négyszög magasságát
Cl E cos cp-ve kisebbíti; hogy már most a munkaterület
Eí—E 9 — J — két drótra és ugyananaz maradjon, kell, hogy a négyszög alapja a
1 1 9
cosinus recziprok értékének arányában, a z a z -------- re
Ey—E 2 = ~ Y 687 drótra' J ’ C O S Cp

nojon.
A feszültségveszteségek viszonya egy drótban, tehát
a három- és az egyfázisú áram nál:

p r V3

Meg akarjuk említeni, hogy ugyanezen diagrammot

kapaczitás-tüneményekre is használhatjuk, azzal a kü­
lönbséggel, hogy itt a fáziseltolódás <px ellenkező irány­
ban áll be.
Minthogy már most a cos cp tényező önindukcziós
fogyasztóknál, pl. motoroknál ismeretes, úgy a fenti
számítás ezekre is könnyen alkalmazható.
Az egyszerűség kedvéért a többi tárgyalandó esetnél
is önindukczió nélküli áramkörökre fogjuk a számítá­
sokat végezni.

Ha pl. 200 darab 100 voltos, 50 wattos, 16 gy.

izzólámpát akarunk háromfázisú árammal táplálni és a 2. Ha nagyobb terjedelmű gyárak, műhelyek meg­
világítás súlypontja az áramforrástól 1 0 0 méterre fekszik, világítása alkalmával megkövetelik, hogy az erőátviteli
úgy az áramerősség egy drótban: üzem és világítási üzem egymástól elkülönittessék, czél-
szerű a 4-ik ábrában feltüntetett elrendezést alkalmazni;
200.50 a primár-vezeték két-két drótja közé egyfázisú transzfor­
J 100 j/IT = 00 58 Amp. mátorokat kapcsolunk, melyek szekundaer-tekercsei két
részre osztattak s az izzólámpák a háromvezetékrend­
Ha a fővezetékben 2% feszültségveszteséget engedünk szernek megfelelően kapcsoltatnak.
meg, úgy a drótkeresztmetszet: Az egyes transzformátorok egymástól függetlenek,
58.100 minek következtében az üzem biztonsága aránylag tete­
= 72 mm2 mesen nagyobb, mint más elrendezésnél.
A már említett gyakorlati esetben a rézszükséglet
a következő volna:
200 darab izzólámpa 2 X 100 voltra kapcsolva 50
A három drót összes súlya pedig: amperét igényel; a 2% feszültségveszteségnek 4 volt felel
300.72.8 9
1000
192 kg. meg; a vezeték keresztmetszete -^ ^ = 41'6 mm2
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 165

A kiegyenlítő középső vezeték számára elegendő izzólámpa van kapcsolva; egy-egy vezeték tehát ca. 33
félakkora keresztmetszetet venni, feltéve, hogy a lámpák ampert fog továbbítani. A szükséges keresztmetszet
elágaztatása idején kellő figyelemmel vannak azok egyen­ 33 X 100 = 2 7 .5 2
letes elosztására. A kiegyenlítő vezeték keresztmetszete 60 X 2 L ö mm ’
2 0 ' 8 mm2 lesz. A semleges vezeték terhelése itt is az egyes ágak­
A rézszükséglet tehát: ban felmerülő terhelési különbözetnek felel meg és ez
okból elegendő, ha keresztmetszetét a főágak fél kereszt-
2 0 0 .4 1 ,6 .8 ,9
1000
= 74 kg.
1 0 0 .2 0 ,8 .8 ,9
1000 = 18'5 k g '
92,5 kg.

A középvezeték ez esetben közvetlenül a földdel metszetének megfelelően, tehát a jelen esetben 13‘7 mm2-el
köthető össze, mert az egyes szekundaer-fázisok között választjuk; a rézszükséglet:
sem mágneses, sem elektromos kapcsolat nem áll fenn;
ekként nagyobb mennyiségű biztositó anyagot taka­ 3 0 0 .2 7 .5 .8 .9
1000
= 73,4 kg.
rítunk meg.
3. Az eddigitől eltérő elrendezés az, midőn a transz­ 1 0 0 .1 3 .7 .8 .9
= 12,2 kg.
formátor tekercseit sugaras, vagy csillagos kapcsolásban 1000
85,6 kg.
egyesitjük és az u. n. semleges vezetőt is felhasználjuk;
ez esetben az egyes fázis feszültsége lesz a lámpák
üzemfeszültsége. A kapcsolást vázlatosan az 5-ik ábra Megjegyezzük, hogy ezen rendszer Dobrovolsky
mutatja. berlini főmérnök szabadalma, tehát egyes országokban
Feltéve, hogy a lámpákat egyenletesen osztjuk fel csak külön engedélylyel alkalmazható.
a rendszer három fázisa között, a viszonyok felvett pél­ 4. A tárgyalandó forgó áramú elosztó rendszerek
dánkban a következő módon alakulnak: a három vezeték utolsója akként keletkezik, ha a háromszög, vagy soros
kapcsolásban egyesitett transzformátortekercsek mind­
mindegyike és a neutrális vezeték közé -jj0- => 6 6 drb egyikét egy közepéből képezett elágazással megfelezzük;
 166 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1.

az igy keletkezett három felezővezeték mindegyike már

most egy-egy háromvezetékrendszer kiegyenlítőjét kép­
A n ew -y o rk i v illa m o s kiállítás.
viseli. E három elosztórendszer azonban — ellentétben New-York, máj. 15.
Különös véletlennek lehet tekinteni, hogy május 2-a, melyen a
a 2 -ik pontban ismertetett elrendezéssel — egymástól nem
független; lásd a 6 -ik ábrát. New-York Electrical Society protektorátusa alatt álló villamos kiállítás
megnyílt, összeesik az amerikai hajóraj győzelmi hírével. Ennek
A 7-ik ábrán a feszültségek diagrammja világosan
tudata, úgymint azon czél, melyet a kiállítás elérni akar és nem
mutatja, hogy két egymáshoz képest fázisukban 1 2 0 °-al
kevésbé a megnyitási ünnepnek módja hozzájárult ahhoz, hogy
az egésznek századvégi jelleget kölcsönözzön. Hiszen jelenleg
a tengeri hadászati tudomány legnagyobb része az elektrotechnika
jelenlegi lejlettségével függ össze. Nem is tekintve a kábeleket, a viz
alatt járó hajókat, már a tengeri robbantó aknáknak romboló hatása
az ellenségre mindenki előtt ismeretes; hozzájárul még a Tesla
Miklósnak egy legújabb találmánya, mely lehetővé fogja tenni, hogy
100 mértföldekre is drót nélkül telegrafáljunk.
Mac Kinley elnök Washingtonból nyitotta meg a kiállítást egy
villamos jelző segélyével és ugyanazon időben egy sürgöny érkezett
be ő tőle, melyben ő abbeli örömének ad kifejezést, hogy ily
szokatlan módon jelentheti ki a kiállítást megnyitottnak. Hobart
alelnök szerencsekivánatait küldte, azonban szerencsekivánatait nem
drót segélyével továbbította, hanem egy fonográf hengerére mondta,
mely a szavakat a kiállításon ismételte. Ezen két legelső hivatalnok
kijelentése a kiállításon a linotyp (automatikus szedőgép klaviatúra
eltérő kiegyenlitővezetek feszültségének eredője ismét rendszerrel) segélyével, kiszedetett és egy villamosán hajtott sajtón
jg i í kinyomatván, mindjárt a közönség között szétosztatott.
csak a teljes - y feszültséggél egyenlő; ha tehát ez Annak daczára, hogy sokan a jelentékenyebb gyárak közül
esetben a kiegyenlítőket ismét a földdel kötnők össze, nincsenek képviselve, mégis a körülbelül 10,000 négyszögméter
ez úgynevezett rövidzárlatot eredményezne. területen épült «Madison Square Garden» épület az ő földalatti,
A rendszer lényeges előnye, hogy az elektro­ földszintes és emeletes helyiségeivel a kiállítók által teljesen ki van
motorokat magasabb feszültséggel lehet bekapcsolni. használva.
A rézszükséglet a következő: Rövid két esztendő mult el a legutóbbi itt rendezett villamos
•Ha-a-főágak közötti feszültség 200 volt, az össz- kiállítás óta és, habár talán mennyiségi tekintetben azóta nem is
áramerősség 50 ampére lesz; figyelemmel az 1-ső pontban produkáltak sok újat ezen a téren, mindazonáltal a már elért
mondottakra, a keresztmetszet: eredmények továbbfejlesztése mégis igen nagy fontosságú és érezhető
haladást jelent. Az egész kiállításnak rövid áttekintése még a
50 X 100 laikusnak is kielégítő és tanulságos benyomást okozott, mert különösen
2 0 -8 mm2 oly szerkezeteknek használati módját láthatja itt természetben be­
60 f T V- ®" mutatva, melyek alkalmazásának előnye a mindennapi életben mind­
inkább előtérbe jut és melyek tekintetében csak idő kérdése lesz,
A kiegyenlitővezetékek keresztmetszetét ismét felé­ hogy ezek majdan a mindennapi használatba tényleg bejussanak, ez
nyíre véve, a réz súlya: által az elektrotechnikai iparnak ezen tekintetben is újabb felvirágzását
biztosítván. Értjük ez alatt a különböző villamos fütő, forraló, vasaló
3 0 0 .2 0 .8 .8 .9 készüléket, varrógépet, stb., melyek a legkülönbözőbb kivitelű módo­
1000
55,5 kg.
zatokkal vannak bemutatva és mégis a gyakorlatban mindeddig igen
3 0 0 .1 0 .4 .8 .9 csekély mértékben tudtak tért hódítani.
27,7 kg.
1000 Mint az utóbbi évek egyik iparilag igen fontos találmányát, az
83,2 kg.
Edison által javaslatba hozott vas-ércz elválasztási módot kell meg­
jelölni. Edison 15 esztendeig kísérletezett, mig tanulmányai a be­
Az eredményeket csoportosítva, azt találjuk, hogy
mutatott szerkezettel megoldást nyertek, mely lehetővé teszi, hogy
adott elektromos energiamennyiségnek adott távolságra
csekély vastartalmú érczek vagy homok a vasércz gyártására is
vezetésére, azonos veszteségek és lámpafeszültségek
felhasználhatók legyenek. Eljárási módja a következő: a követ
mellett, az említett elosztási rendszereknek megfelelően
homokká őrölteti, azután egy tartányba dönteti, melynek fenekén az
más-más rézmennyiség szükséges; és pedig:
egyik oldal mentén egy hosszúkás nyílás van. Ezen nyílás alatt egy
1 . rendszer alkalmazásával 1 0 0 % réz henger forog, mely a homokot vékony rétegben veti lefelé. Miután a
2. » » 47,8 % » lefelé eső rétegek egy elektromágnes mellett kénytelenek elhaladni, ez
3. » » 44,6 % » utóbbi a vasrészecskéket az esési pályájuktól eltéríti és ennélfogva
4. » » 43,4 % » ezek egy külön tartányban felfoghatók, mig a homok egy külön és
az előbbitől elválasztott tartányba esik.
Az ekként elmondottakból világos, hogy nagyobb
terjedelmű háromfázisú áramú telepeknél az utolsó sorban Edison fia ez alkalommal egy uj izzólámpát mutat be. Az utóbbi
három szénspirálisból áll és egy nyolcz normálgyertya fényerejű lámpa
említett rendszer felette előnyös és egyúttal magasabb
feszültséggel működő háromfázisú áramú motorok bekap­ ökonómiája majdnem egyenlő a most használatos 16 gyertya fény­
csolását is lehetővé teszi, miként az a megfelelő erejű lámpáéval. A The Edison Electric Illuminating Company a
ábrákon látható. legkülönbözőbb házi használatra szolgáló készülékeket állította ki,
azután egyebek között egynéhány légritka térrel 150 óráig égő
 1898, junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 167
ivlámpát. Az Edison Manufacturing Company különböző, Röngten 25 m. hosszú modelen a New-York, New-Haven és Hartford vasúton
sugarak előállítására szolgáló készülékeket mutat be, úgyszintén használt áramrendszer van természetes nagyságban bemutatva, mely
fogorvosok és orvosok számára használható gépezeteket, javított rendszer gyakorlati voltánál és eddig elért sikereknél fogva nagy
fonográfokat, cosmoramoskopokat (mozgó fényképek), mutoskopokat föltünést keltett és jelen lap hasábjaiban már több Ízben lett rész­
(élő képek) és egyéb ily fajta csodás elnevezésű csodakészülékeket. letekben ismertetve. M orris M. Neurath.
Különös megemlítést érdemel, hogy az elektromos ventilátor ipar itt
jelenleg már igen kifejlett, a mi az Amerikában gyakran tropikussá
váló melegnek következménye. így a Mariette Manufacturing Company A utom obilok .
nagy számú ilyen nemű készülékeket állít ki, melyek a legkülön­
Az osztrák mérnök és építész egyletben legutóbb L. Czischek
bözőbb kiviteli módozatokban és ventilátor szárnyállásokkal készülnek.
tanár az automobilokról igen érdekes előadást tartott, melynek kivonatát
A világhírű Lundell motorok is szép számmal vannak képviselve.
a »Z. d. Ö. I. u. A. V.«-nek f. évi 17. és 18. száma nyomán a
Épp igy a Paragon Fan et Power Motor Co., mely utóbbi a kiállítás
következőkben közöljük.
egyik gyakorlati szenzáczióját (!) állította ki, t. i. egy kis motort,
Automobil oly önmozgó közúti kocsi állati vonóerő és vágány
mely egy bölcsővel kapcsolatban lévén, annak folytonos himbáló
nélkül, a melynek súlya a 200 kgot meghaladja; a könnyebb 2-, 3-
mozgást adott.
vagy 4-kerekű önmozgó járóművek motciklinév alatt foglaltatnak össze.
Az izzó- és ívlámpák terén annyit mutat a kiállítás, hogy
lehetetlen volna itt a részleteket is tárgyalni. Megemlítést érdemel
a Fostaria Lamp Co. újabb izzólámpák typusa az u. n. Duplex izzó­
lámpák, melyek 200 gyertya-fényerősségig készíttetnek, és melyeknél
tetszés szerint az egész világitóképesség vagy pedig csak a fele
használható ki. A légritka térrel és egy szénpárral égő ívlámpák tekin- I
tétében mindegyik gyáros a lámpa ökonómiáját illetőleg többet kivánt,
nyújtani mint a másik. Ezen a helyen még megemlítünk egy bycikli
lámpát, melynek kis gépezetét az első kerék hozza forgásba az által
hogy a kis dynamó a kerékhez van szorítva. Az akkumulátor ipart
főképpen a The Electric Storage Battery Co. Philadelphiából kép­
viselte és ezen czég állította ki a legnagyobb mostanáig készült
elemeket, egyenként 40 positiv és 41 negativ lappal, 6000 ampére óra
kapacitással. Ezen telep a chicagói Edison-társaság számára készült.
Habár az akkumulator-ipar itt csak az utóbbi időben fejlődik nagyobb
mértékben, az előbbi czég által gyártott akkumulátorok munkaképes­
sége máris 65,000 lóerőt képvisel. Villamos kocsik is nagy számmal
vannak kiállítva, pl. The Barrows Vehicle Co. kocsijai, melyek azon­
ban igen nehézkeseknek látszanak. Annál elegánsabbak és könnyebbek
1. ábra.
a Columbia, Riker és egyéb kiállítók által bemutatott ilyennemű szer­
kezetek. Újat mutatott a villamos fűtés terén a Gold Street Car
Heating Co., mely tartós és kis helyszükségletű ökonomikus készü­ Egy járómű ellenállása tudvalevőleg a tengelyek csapsúrlódá­
léket állított ki. Érdekes szerkezetileg Sims-Dudley egy pneumatikus saiból, valamint a kerekek és a pálya közti gördülő súrlódásból áll.
dynamit-ágyuja, melyből a kiállítás megnyitása alkalmával egy elek­ A »Compagnie générale des petites voitures« és a »Carosserie
tromos, drótátvitel nélküli, gyujtókészülék segélyével tüzeltek. Érdeket industrielle« által végzett több mint 1000 kísérlet eredményeképen
keltett egy miniatűr hadihajónak légberöpitése Wellmann tengeri a csapsúrlódás tényezője ................... /j = 0'09
torpedója segélyével, mely mutatványt óránként ismételnek. Ezen itt és a gördülő súrlódásé ................... ... /'2
említett rendszer el akarja kerülni azt, hogy a torpedó már akkor jó, száraz kövezeten .................... ... 0'008
explodáljon, mikor a kezelő még a robbanás által veszélyezhető. Az rossz, nedves » ... ... — ... 001
ismeretes Moore-féle vacuum-világitás külön teremben van bemutatva, jó, száraz országúton ... ... ... ... 0 012
melyben azonkívül egy elektromosan hajtott orgona is működésben jó, nedves » ... ................- 0 016
látható. A featrofon minden este a publikumnak ingyen áll rendel­ rossz » --- --- —. 003
kezésére. A kiállításon van továbbá bemutatva a legnagyobb mostanáig
készített elektromos kábel. Ennek átmérője körülbelül 400 mm. és
64 érből áll, melyek mindegyikének átmérője körülbelül 12 mm. Ez
azon kábelnek próbája, melyet a tervezett London és New-York
közötti telefon vonalon kellett volna alkalmazni; mindazonáltal ezen
tervezet kivitele műszaki nehézségek miatt abba maradt. A Sprague
Electric Company a londoni földalatti vasút számára rendelt 30,000 font
hordképességű elevátort állított ki. A Warren Electr. Mfg. Co. egy
oly váltakozó áramú gépet mutatott be, melynek feszültsége 110 és
1100 volt között váltakozhat, az által, hogy a burkolatokat kombi­
nálva series és parallel kapcsoljuk. A Worthington társulat a villamo­
sán hajtott szivattyúk egész sorozatát állítja ki, mig a Walker társaság
a vasút építés terén elismert elsőrangú állásánál fogva, inkább ezen
a téren szerepel újabb szerkezeteivel ; igy egy modellel bemutatatja
földalatti áramvezetékű rendszerét, mely már az utolsó ősz óta New-
Yorkban a metropolitán vasúton van alkalmazásban. Ezen rendszernél
az áram hozzávezetése középső csatorna segélyével történik. Egy
2. ábra.
168 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1.

8. ábra. 5. ábra.

4. ábra. 6. ábra.

8. ábra. 9. ábra.
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
A csapsúrlódást golyós csapágyak alkalmazásával lényegesen
csökkenteni lehet és a gördülő súrlódás ellenállása pneumatik alkal­
mazásánál 30—40°/o-kal csekélyebb mint vaskarimáknál. Michelin
párisi pneumatikgyártó kísérletei szerint a vonóerőszükséglet viszonya
e két esetben ugyanis középértékekben 100 : 132'7.
H a jtó kere ke k
169
(2. számú ábra), Pengőt (3. számú ábra), Dalahaye (4. számú ábra),
de Dion et Bouton (5. számú ábra) és Bollée (6. számú ábra). Ennél,
valamint az 1895. évben tartott Paris—Bordeaux-i versenynél, amely­
nél az 1200 km.-nyi utat a győztes 2 éjjel és 2 nappal, vagyis 488/4
óra alatt tette meg, a versenyzők osztályozására csakis az idő szol-

W ..M kerekek. xC T t S e U t tif

je lz c

AláteC

7. ábra.

Eme ellenállásokhoz még hozzájárul a levegő ellenállása és a

szélnyomás, mely utóbbi, mivel a sebesség négyzetével nő, igen
lényeges lehet.
A szükséges hajtóerő megállapításánál közelfekvő dolog a ló
munkaképességét alapul venni, a melynek igen széles határok közt
fekvő vonóerejét alábbi Trautwein-iéle tabella mutatja:
Óránkénti Vonóerő
:sség km.-ben kg.-ban
1-200 151
10. ábra.
1-600 113
2-019 90 gált, a mely alatt a kitűzött utat befutották. Újabban a Marseille—
2-413 75 Nizza—La Turbie (240 km.) közt tartott versenyen felmerült ama
2-815 64-5 nézet, hogy a verseny eredményének megítélésénél alapul veendő
3-218 55-6 volna a motornak a kocsiban levő minden egyes személyre eső
3-520 50-3 ................. , NHP
4022 45-36 kilométeróránkenti munkája, vagyis ^ y - formula, ha Z személy van
4-424 41-2 a kocsiban és az óránkénti középsebesség V kilométer. Tehát e szerint
4-827 36-7 az az automobil volna az első, a mely egy személyt egy km.-nyire
5-631 32-4 a legrövidebb idő alatt volna képes szállítani.
6-436 28-4
A munkaképesség e nagy rugalmassága teszi a lovat vontatási
czélokra kiválóan alkalmassá. Ámde a munka kifejtésénél fontos
szerepet játszik a kitartás is, — ebben van a motorikus és állati erő
közti nagy különbség és épen emiatt nem lehet a motor számításánál
a lónak munkáját közvetlenül alapul venni. Kísérletek bizonyítják,
hogy egy ló normális, naponként közepesen 8 órai igénybevételnél,
legfeljebb 50 mkg. munkát végezhet, daczára annak, hogy időszakon­
ként 180 kg. munkát is kifejthet. Az 1. sz. ábrában bemutatott
13/4 HP motorral ellátott Duryea-féle benzin automobil pedig egy alább
bemutatandó mérőkészüléken 85 kg. maximális vonóerőt fejtett ki.
Ha sáros országúton, sík pályán 20 km. óránkénti sebességgel
akarunk haladni, akkor Morin szerint a teljes ellenállási tényező
0065-nek veendő, s igy minden 100 kg. kocsisulyra stb. szükséges erő
100 X 0'065 X 20000 = 0-48 HP
3600 X 75
Ha ugyanezen utón 10°/o-nyi emelkedés 15 km. óránkénti
sebességgel legyőzendő, akkor 100 kg. kocsisuly továbbítására
szükséges munka
100 X (0-065 + 0-1) X 15000 = 0.gl Hp
3600 X 75
11. ábra.
s igy 750 kg. összes súlynál az első esetben 3-6, a másikban 6'7
effektiv lóerő szükséges, ha a transmissiónál és a géprészek súrlódá­ Az amerikaiak a Chicagóban a »Times Herald« által rendezett
sainál fellépő veszteségeket figyelembe nem veszszük. 100 km.-es versenyen résztvett kocsikat igen alaposan megvizsgálták.
Az automobilok sebbességét és kitartását legjobban illusztrálják A 7. számú ábra mutatja azt a külön e czélra szerkesztett készü­
az 1896. őszén Páris—Marseille közt tartott versenyek. Ezt az léket, melynek segélyével a teljesítményt, a hatásfokot, a sebebességet,
1728 km. hosszú utat 15 automobil 10 nap alatt tette meg, 35 km. a vonóerőt és a lóerőnkénti költséget megállapították. Az igy nyert
óránkénti középsebességgel. A győztesek voltak Panhard és Levassor igen érdekes eredmények alábbi táblázatban foglaltatnak
170 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1

E 1e k t r o m o s |_______ ___________ B e n z i n

sD C
gO
rc CO Z O üD
£C- sC:a>I O iX

Lewií
Macy
C C
D aqc-5 3Cl o
-tT f ■30’^
O -5
a 3' q
Cl
n> C
wD 2- w .*! Oq 30 C
CD
fl U
©q p ^ P X
pp cc O 1 O CD 1€-t- <D a>
ks w ss CD ff 5*r —t C
O O in 4, oq
o o o ci p o- > C CL
O in 1 M

Mól
s 3 >
CD •z, N
1 o i ! O : 0>
i , , , D
: 'Co • • ' ' *
M egjegyzés: 1. Hibás gyújtás. — 2. Csak egy henger dolgozik. — 3. Láncztörés. — 4. Szijcsúszás. — 5. Csap melegen fut.

; CD 1 ! ! | 1 : 1 ! j
o
i o j
1 i
i
1
1 :
1
1
i 1

i—1 4 -v H-*• ro t—1 __. 4 - CO to to 4-A H-k co w to 4-*-

co GO CO t—1 ÜT CO 00 CD 44 CD CO -q to ^q O © © © © •
Óq Vonóerő
1 db 44 eb -b 4b 1 eb CD CD eb -q -b 00 ÜT -q ob eb tó
1 ÜT Ü» ÜT

M- 1 oo 1— 44 DO o O 44 to 0 O 0 0 O 4-1 4-*- 4* © X A hajtókeréken

4b
4* 00 4^
44
-b
CO
tó
CO
4-b
00 db
CD
CD
CD
44
00 ÜT ob
CO
IO
ÜT
ÜT
CO
CD
ÜT
tó
OD
4b
© 4b üt
-q
-b T3
mért munka
H-1 o to
(-1
44 CO CO 44 44 4 -i ÜT to O to 4*4-1 O 4-L tO 4 -1- a"0 A motor mun-
ÜT
CO
ob
tvS © to 4b © -b
CD ÜT
4b
~q 4b
CD
~b
CD
4b
GO
eb
44 CD eb to —q -b db
CD eb CD ÜT CD
CD
^q
4b
4 -L
kája
~q © — 4~q* .0 Hatásfoka
to1 oCD 4^
O ÜT
00 4^
ÜT
CD
CD
4CO^ CO
CD
ro
00
© ©
ÜT
O
4 -
GD
CO
0 ÜT ÜT
ÜT
©
ÜT
© 0
I- 1 to o O 44 44 44 4-*- 4± to 4-*- 4-v 4- to to 4 * 4* to 4-1 © Uq Benzin,
7? illetve
cő
44
eb
CD
CD
CD
OD
ob
~q
ÜT
4^
-b
44 Ü t
ÜT
CO
tó
to ft ft
4b
CD
db eb
to “ b ob
to ©
to
4b
-q
3 elektromosság
M- to 44 I- 1 M- o to to 44 0 4 -1 ÜT to ro CD 4-^ 4-^ 10 7?
fogyasztás
ob ob -q 4b eb Uq eff. lóerőként
-b
to db 4- 4^
CO
-b ÜT
M-
-b eb ÜT
É
ob

44
-b 1* ~b
ÜT
tÓ
CD
ÜT

M -1 44 00 1~-q1 4-q- 400*- 4- ~ to 4^ 4to-^ 1 kg. benzin, ill.

o\- M 0q 4- ~q 3 1KWeff. műnk.
CD CO CD ÜT
i— ÜT
ÜT 4-*' O 4^ CO ÜT ÜT © 00 a hajtókereken
ob tő © ÜT ó © eb eb CO Ó CD eb eb ó ÜT ÜT © © “b
o 4^ o o © © © o O O O 4^ p p to © © © © 1 eff. HP költ-
ob tóto ob ~ ebq eb 4-b ÜT db tó eb ró eb
to eb eb
to 4b eb tó 4b
44
ÜT
CO ÜT
-q -q CD
ÜT
CD
ÜT
CD ÜT
to ÜT ©
to CO © sége
4^ ~q Maximalis
ssl

7?
CD 4
CD ^ ÜT co co OQ
eb
CD
-b
4- ÜT
ÜT
vonóerő
o o o o i-*' o o O to O 0 4* O © © 4- © aT3 A transmisszió
eb DÓ CD eb ob ÜT ob -b eb eb ft CD ÜT to
00 CD ÜT ÜT 4b -b vesztesége
CD 44 00 4^ CD ~q i—1 -q 44 00 ÜT CO 4 -* CD CD 4-^

44 o1—
1 44 ÜT ÜT ÜT to to to 4- to to k- to 4-1 to to ÜT OO 3 Másodperczenk.
de eb tő tó CD Ó ob 4*- -b 4b ob eb ob ÜT óro CD tó
to tó 4b
to hb sebesség
-i CD ÜT
— ---
ÜT 4* CO to 4* Megjegyzések
ÜT ÜT CD 4*- CO CO ÜT 7T Hajtókerekek
CD
4^
© to ~q
O
ÜT
ÜT
O
00 CO
©
© -1
© terhelése
44 4 -* CO 4CD-L to 4-4 7? Vezető kerekek
CD ~q -q
4-
-q ÜT
4^ 4-1 to
to © OQ terhelése
ÜT -q 4^ ÜT

H-1 R* A kocsi ossz-

44 44
00
to CD O ÜT
ÜT CD OQ súlya
44 CD 4- CD to CD to ÜT

4^ 44 44 4-^ 4^ 4-1 3 Tengelytáv

1-44

eb tó eb
CO
eb
CD
4b eb
ÜT
eb
CO CO

44 44 44 4-* M 4J- >_k 4-1 3 Hajtókerekek

4b
CO
l-b
44
tó
ÜT
eb 4^
CD
eb
00
eb
-q co
-q nyomtáva
44 o 44 4-*- 4-*- 4-1 4-*' 3 Vezetőkerekek
4COÓ CD
44
4-b eb 4b eb nyomtáva
CD CD CD é t44.
© !-*■ 4^ 4^ 4^
3 Hajtókerekek
4^ 0
tó 4b 4b ob 4b
ÜT
4-» CD CD ÜT CD 4 ^ CO
©
átmérője
O p O
H*-
l- b
O ©
eb ob ob ob
©
CD
©
CD
Vezetőkerekek
CD
-b
H-1 to CD
CD
CO
4- CD
CD
©
©
g
átmérője
3*
P> 2 .
á t u
Hajtókerék
C
h
elhelyezése
oí -a
O:
3 CD
tömör gummi pneum. 3 Kerekabroncs
O: 3
to Hengerek száma
M- to -
4 * 4-^ to 44
Motorok »
4-v 4^ 4-A 4 -* 44
CO to to p © to O Hengerátmérő
CD ÜT CD -q •b
ÜT
ÜT ÜT © © ob ill. Volt
44
to
M-
to
to o
44 4-*
-q 4 -1
to 4-^
©
4-^
4J-
44
© O Lökethossz
Ó Ó ÜT ÜT © tó ÜT 3 ill. Ampere
ÜT ÜT
eb ÜT
0q tn
w corq
1" 3 3
Csapágyszerkezet
p S' p
w P
 1898. junius 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
Automobilok hajtására csak oly a d a g o k jöhetnek számba,
melyek az erőnek felhalmozását szállítható alakban megengedik.
Itt tehát arra kell törekedni, hogy lehetőleg kis önsulylyal nagy
teljesítmény legyen végezhető. Marcel Deprez az akkumulátor össz­
súlyának viszonyát a kifejtett munkához fajlagos teljesítménynek
nevezi és ezt a különböző ható anyagokra alábbiakban összehason­
lítva ismertetjük.
Felhalmozható az energia 1. mechanikai, 2. kalorikus, 3. kémiai
és 4. elektromos alakban.
Az első csoporthoz tartoznak a rugók és a komprimált gázok.
A fém- és kaucsukrugók e czélra nem alkalmasak, mert előbbieknek
csak 20 m/kg., utóbbiaknak csak 250 m/kg. a fajlagos teljesítménye.
A komprimált gázok közt első sorban a levegő jön számba,
mert mindenütt van, a motorok könnyen indíthatók és a kipuffogás
nem kellemetlen. A Mekarski-féle rendszernél a komprimált levegő a
hengerben expanzió előtt kb. 160°-os vízgőzzel kevertetik. A légtar-
tányok, melyek aczélból készülnek és 90 légkörnyomást kibírnak
kb. 12-szer oly nehezek, mint a bennfoglalt levegő és igy 1 kg. össz­
súlyra 1680 m/kg. esik 65°/o termikus hatásfok mellett; mig ellenben
1 kg. benzin 750,000 m/kg.-ot 17°/o hatásfoknál és 1 kg. gőzkazán,
viz és szén hétszer akkora teljesítményt ad kisebb hatásfok mellett,
mint a sűrített levegő. A sűrített levegő költsége tonnánként 20
frank; az üzem a Paris—Ville-Edvard-i vonalon belekerül kocsikilo­
méterenként (1 kocsi 50 személy számára) 0‘346 frankba. Ez az üzem
tehát drága, de ennél még sokkal kedvezőtlenebb eredményeket
mutattak azok a kísérletek, melyek a sűrített szénsavat iparkodtak
motorikus czélokra felhasználni.
A kalorikus energia felhalmozására legalkalmasabb a nyomás
alatti forró viz, de a továbbítandó nagy súly miatt a fajlagos telje­
sítmény ennél is csekély. Ily üzem, mely Párisban a St.-Germain-
Poissy közúti vasútnál fennáll, az egyszerűbb kezelésnél fogva sok ; használni, természetesen kondenzáczióval. Egy D rafer-iéle ammoniak-
esetben előnyösebb, mint a sűrített légüzem.
A legnagyobb és legfontosabb csoport a felhalmozás kémiai
energia alakjában, a mely elégés által szabaddá válik. Az itt szereplő 1 V4-e a gőzgép üzemköltségének.
égési anyagok:
szén és koksz kg.-ként ........... 8000 Cal.
nafta kg.-ként............................. 9000 »
Petroleum és benzin kg.-ként ... 10,200— 10,500 »
acetylén kg.-ként __ __ _ 11,700 »
világitó gáz kg.-ként.................... 10,000 »
Az elégés vagy folytonos vagy explozibilis.
12. ábra.
171
12a ábra.
A folytonos elégés motorjai a hőléggép és a gőzgép. Az első
nagy terjedelménél fogva az automobilizmus czéljaira alkalmatlan, az
utóbbi pedig volt az első gép, a melylyel automobilok hajtattak.
Kazánok közül e czélra csakis a vizcsövesek, mint pl. az eléggé
ismeretes Serfollet-kazán használhatók és a gőzgépminták közül
legjobb az egyszerű lokomotiv-gép. Kísérletek alapján óránként és
lóerőnként 15 kg. viz és 2 kg. koksz elegendő.
Vízgőz helyett lehet étert, kloroformot, szénkéneget stbit is
mótorral állítólag egy fogaskerekű vasút mozdonyát hajtják, a mely­
nek vonóereje 453 kg., óránkénti sebessége 34'5 km. és üzemköltsége
Az explozibilis égés az összes gázmotorokat jellemzi. Ezeknél
a hengerben 1500—1800° meleg fejlődik és igy hűtendők. E csoportba
tartozik a 8 . sz. ábrában bemutatott Peugeot-féle automobil egy
33/4 HP Daimler motorral, mely perczenkint 700-at fordul. A gyújtás
benzinlánggal állandóan vörös izzásban tartott platincsövekkel tör­
ténik. 20 km. óránkénti sebességnél a benzinfogyasztás óránként
2 liter ( = 20 kr.). Az egyik tartány 300 km. úthoz szükséges ben­
zint foglal magába, a másik tartányban hűtővíz van, a melyet egy
czentrifugál szivattyú a kocsialváz csöveiben keringésben tart.
A kocsinak négyféle sebessége van és hátrafelé is mehet.
Az automobilok benzin motorjai most már mind négyüteműek
és vagy egy- vagy kéthengerűek. Ez utóbbiak működése egyenletesebb.
Újabban még nagyobb egyenletesség elérése czéljából épülnek négy-
hengeres motorok is, a melynek alkalmazását a 9. számú ábrában
látható Mors- féle automobil mutatja. De ezeknél is, még ha a
tömegek egyensúlyozására tökéletes, észrevehetők az explozió okozta
lökések, különösen akkor, ha a kocsi áll és a motor üresen jár.
Ezeknek kiküszöbölésére irányulnak mindama törekvések, melyek
végeredményükben egy jó forgó motor megszerkesztését czélozzák.
A benzinmotoroknak ama sajátságai, hogy pillanatnyi abnor­
mális ellenállásokat legyőzni nem képesek, itt arra kényszerítenek,
hogy aránytalanul erős motorokat kell a kocsikba beépiteni. Továbbá,
mivel a motor fordulatszáma nem változtatható, a sebesség meg­
változásához mindig áttételt kell használni, minek következtében az
erő 50°/o-a elvész. Az állandó fordulatszámból következik az is, hogy
e motorok csakis teljes terhelésnél dolgoznak kedvező hatásfokkal és
csökkenő terhelésnél a benzinfogyasztás tetemesen nő.
A petroleum-mótorok a teljes elégés nagy nehézségei, miatt
ma még automobilnál nem használhatók, hacsak a Diesel-féle motor
nem fogja ezt az anyagot is e czélra alkalmassá tenni.
 172 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1.
A kémiai energia felhalmozásának legújabb alakja a kalcium- Az automobilok alkalmaztatnak mint magánfogatok, a melynek
karbiä, a melyből a mótorhajtásra alkalmas acetyléngáz nyerhető. egy elegáns példányát a 11. számú ábra mutatja, mint bérkocsik,
1 kg. karbidból nyeretik 0'3 m3 = 0'35 kg. gáz 3500 caloriával, mint omnibuszok direkt hajtva (12. és 12a számú ábra), vagy von­
a minek 3500 X 424 == 1.484,000 m/kg. 5 HP mechanikai munka tatva (13. sz. ábra), mint üzleti kocsik (14. sz. ábra), mint teher­
felel meg. Ha a gáz előállításához szükséges vizet és a tartány súlyát kocsik ; továbbá vasúti vágányon mint hajtányok és mint postakocsik
is tekintetbe veszszük, akkor 1 kg. karbidnak megfelel 2'2 kg. összsúly (Serpollet rendszer).
és 1-484,000^ _ 574545 m/kg. fajlagos teljesítmény, ami 20°/o
2-2
termikus hatásfoknál 135,000 m/kg.-ot tesz ki. Folyós acetylént,
habár kényelmesen volna elhelyezhető, nagy robbanékonyságánál
fogva, alkalmazni nem szabad. Acetylén motoros kocsival Veronában
állítólag már történtek kedvező kísérletek. A keverék már 480°-nál
gyullad és kb. 4000°-nál ég el és igy a vizhűtés valószínűleg nem
kell, a kipuffogó gázok szagtalanok és mivel tulnyomólag szénsavból
állanak, alig láthatók. E gáz az automobilizmus terén talán hivatva
van némi szerepet vinni.
E kérdés tökéletes és elegáns megoldása csakis elektromos
akkumulátorokkal volna lehetséges. Egyedüli akadályt képez ma meg
a túlságos nagy súly. Ily kocsik szerkesztésénél nagy gondot kell
fordítani a battériáknak biztos, nyugodt felfüggesztésére, valamint a
dynamógépnek oly szerkesztésére és kapcsolására, hogy a telepek
kedvezőtlen kisülése elkerültessék. Ha az akkumulátorok hatásfoka
80—90% és a dynamóé közel ugyanannyi, akkor az összes hatásfok
14. ábra.
60—75%.

Pennington szerkesztett egy automobilt tűzoltói czélokra, a hol

a tűz színhelyére megérkezve, a motor a szivattyú hajtására hasz-
náltatik és egy másikat hadi czélokra, a melyet a 15. számú ábrában
mutatunk be.
A költségekre vonatkozólag Lokner bécsi kocsigyáros végzett
alapos megfigyeléseket és összehasonlításokat. Szerinte egy benzin

A teljesítményt a feszültség és áramerősség szorzatával wattal

mérik és 736 watt = 1 lóerő. 75% hatásfok mellett 1 kg. akku-
mulátorsulylyal átlag 6400 m/kg. munkát lehet kifejteni, tehát e
fajlagos teljesítmény a gőzéhez úgy áll, mint 7 : 10, a benzinéhez
mint 1 : 10. Eme üzemnek nagy előnye volna az is, hogy lejtőn lefelé
haladva az akkumulátorok tölthetők.
A Páris-Bordeaux (600 km.) közt tartott versenyen Jeauteaud
résztvett elektromos kocsijával, a melynél 850 kg. batteriasuly 7'1
lóerőt szolgáltatott 2V2 óráig, hogy azonban az akkumulátorok
útközben kiválthatók és újakkal pótolhatók legyenek, ezeknek az egész
ut mentén való elosztása 37000 frankba került. A 10. számú ábra
mutatja az elegáns Darracq-féle automobilt 400 kg. batteriasulylyal
és 3 HP motorral. A kocsi összsúlya 1200 kg. és Darracq számításai
szerint 4 lónak és egy hintónak fentartásával szemben az ő kocsi­
15. ábra.
jával 40% megtakarítás érhető el. A K riéger-féle elektromos bér­
kocsik most még a kísérletezés stádiumában vannak, mig Londonban
az Elektric Omnibus-Co. és az Elektric Cab-Co. már kb. egy esztendő
óta omnibuzokat és bérkocsikat tart üzemben. Párisban egy elektromos automobil összes költségei amortizáczióval 4 havi üzem mellett
hintó napi költsége, ha összesen 60 km. utat végez, a mire egy 815 frt, 8 havi üzem mellett 1180 frt és egész évi üzem mellett
töltés elegendő, 8 frank. (1 kilowattóra = 40 c.) 2185 frt, egy bérkocsi költségei ugyanily időszakra 900, 1800 és
Elektromos központokkal biró városokban a személyszállítást 2700 frt, végre egy magánfogat 2 lóval egy évre 3028 frt, 4 lóval,
a jövőben valószínűleg elektromos automobilokkal fogják lebonyo­ hogy a forszírozott szolgálatnál váltás lehető legyen 4028 frt. így
lítani, mert ezeknél lehetségesek a kocsi szerkezetét is egyszerűsíteni, tehát az automobil a legolcsóbb. „__
a mi benzinmotoros kocsinál már a motor természeténél fogva sem
érhető el. Lehetséges a direkt hajtás s igy a láncz, szíj vagy fogas­
kerék áttételnél fellépő 50—60°/o-os veszteségek kiküszöbölése. Az
automobilok szerkesztésénél a kerékpár iparnál elért vívmányok mind
értékesíthetők.
 1898. junius 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE 173

Rationális hőmótor szerkesztésének alapelvei.

Irta : Bánki Bonát gépészmérnök. (Minden jog fentartva.)

Bizonyos egyszerűsítésekkel és megközelítő fel­ P x ; p 1 absolut nyomások a kompressió, illetve a

tevésekkel a hőelmélet elegendő anyagot szolgáltat hő- melegbevezetés után atmosferákban ; pü = 1 kezdőnyomás.
mótorok körfolyamának megvizsgálására és elegendő L e , Lv ; Lg ; La ~ Ly ~T L e ; L i ~ La T~ L e
gyakorlati adattal is rendelkezünk az elmélet szolgáltatta kompressió-, — absolut elégési — absolut expansió- és
adatok gyakorlati értékének megítélésére. Mindazonáltal indikált munkák m. kg.-okban. Lassú égésű motoroknál
az utolsó években egymásnak ellentmondó eszmék, Ly = 0 ; La — Le ;
javaslatok és következtetések merültek fel, melyek azt V t 1 V m ; V = V t X rh n thermikus-, mechanikus és
bizonyítják, hogy a homo torokra vonatkozó egyes kérdések összhatásfokok.
mai napig sincsenek végleg tisztázva. Ennek oka talán g ; a henger összes gáztartalmának súlya;
abban rejlik, hogy az elméleti képletek az összehason­ W ; disponibilis munka caloriákban;
lításra szükséges áttekinthetőséggel nem bírnak és 1
bizonyára abban is, hogy a vizsgálatot csak a thermikus — = 424 a meleg munka-egyenértéke;
hatásfokra és nem pedig a mechanikus hatásfokra is
Ld = — W disponibilis m unka ;
terjesztik ki.
Alábbi vizsgálataimnál ennek következtében oly cv = 0,17 fajmeleg állandó térfogat mellett;
utat választottam, a mely a hőmótorok szerkesztésénél cp — 0,238 fajmeleg állandó nyomás mellett;
a legelőnyösebb viszonyok felismerésére vezet. Eljárásom Cp

nagyjában abban áll, hogy megfelelő számú példát H = , - ; a Poisson-féle egyenlet exponense ;
dolgoztam ki és a számítási eredményeket az össze­ {H = 1, 4 tekintettel a kompressió térben vissza­
hasonlításra nagjmn alkalmas és áttekinthető grafikus maradó égési termékekre).
módon ábrázoltam. Az adiabatikus kompressió esetére az értéket a
A vizsgálatok 3, a hővezetés módja által jellemzett következő képletekből számitottam k i:
főrendszerre terjeszkednek k i:
Oly motorokra, melyeknél az elégés változatlan
térfogat mellett történik; oly motorokra, melyeknél az
elégés állandó nyomás mellett és oly motorokra, melyeknél
a melegbevezetés isothermikus utón történik, melyek Ti
tehát megközelítik a Carnot-féle hőfolyamat követelményeit. Pi = V p Q;
-'o
Mind a három rendszerre kiszámítottam a thermikus-,
mechanikus- és összesített hatásfokot különböző kom- Pi n
Le
ressió terek mellett és pedig feltételezve 100, 200, 300 H — l
és 400 caloria melegbevezetést akkora henger számára,
melynek s z í v ó tere 1 kg. atmosferikus levegőt képes Az expansios motorok számára használt további
befogadni. A visszamaradó égési termékekkel kevert és képletek:
a meleg hengerfalakkal érintkező levegő hőmérsékletét
127° C.-nak vettem fel. Ezzel a henger térfogata 0.799111 , W
T1 = + 7\ ;
[1 +0.006633 X 127] = 1.1708568 m3-re adódik ki. Cv
Minden egyes rendszerre és minden egyes felvett
melegbevezetésre a hatásfokokat 7 különböző kompressió P1
térre számítottam ki. Ezen kompressióterek a henger­
térfogatnak 7 2 , 7-1, V8, V16 , 732, 764, 7l28 részei. v1 n
Valamennyi számítást először adiabatikus komp- La —
ressiót és adiabatikus expansiót feltételezve végeztem,
H — 1 (■
azután, az izothermikus elégés kivételével, a számításokat Li_
isothermikus kompressióra és ugyancsak adiabatikus Vt Ld
expansióra ismételtem.
A számításokban előforduló jelzések a következők :
t\ - kompressiótérfogat m3; A mechanikus hatásfokok kiszámítására a Lorenz
v = összhengertérfogat = 1.1708568 + vl ; megadta következő képlet szolgált:
x = elégés utáni térfogat; explosiós motoroknál
x = vt ; _ <h — / — % f ß — ß 2 (l3 + 4a + fo)
Í v , Vm B .
P (?1 — 1% — 93 — 9 v
— = — explosios motoroknál az expansió foka;
1 V Ezen képletekben qx az absolutmunka középnyo­
— = — lassú elégésű motoroknál az expansió foka;
mását és q2 a kompressió középnyomását jelenti, tehát
Jj = T 1 absolut hőmérsék a kompressió, illetve a a felvett 1 m. a löketnek megfelelőleg
melegbevezetés után.
T0 = 400° absolut kezdő hőmérséklet; La Le
r 2 véghőmérséklet az expansió löket végén; * atm; *2 = TÄ atm‘
 174 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898: junius 1.

qa és q± a középnyomások a szívás, illetve kiömlés tar­ csakis igen nagy, a gyakorlatban amúgy sem valósítható
tama alatt; f és ß állandók. Mind a négy értéket Lorenz feszültségeknél lehetne bevezetni.
után 0 , 1 -nek vettem fel. Kisebb és igen magas kompressió nyomásoknál a
Állandó elégésű motoroknál a követke.ző képleteket mechanikus hatásfokok az isothermikus elégésű motorok­
alkalmazták: nál negatív értékeket vesznek fel.
Az explosiós mótoroknál isothermikus kompressió-
V | + .r ^ V ,; val 1 0 0 cal. melegbevezetésnél és magasabb nyomásoknál
szintén negativ mechanikai hatásfokok adódnak ki.
U (x - Vl) P \ - L e •)
Állandó elégésű és isothermikus kompressiójú
mótoroknál csekély hőbevezetéseknél ( 1 0 0 cal.) a ther-
mikus hatásfokok negativ értékeket vesznek fel. *
Az isothermikus kompressió esetére (J 0 = Tj) a A hatásfokok az I. rajzlapon a kompressió terek
következő képleteket használtam: függvényeiként vonalakkal vannak ábrázolva. Hét pönt
P o vo r ( 1\ elegendő volt a görbék megszerkesztésére, miután az
Pi = — ; l p0 v0 ig„ j. összekötő pontok sorrendjét kedvezően választottuk.
Az ordináta vonalakat, melyekre 4 pontokat felraktuk
A számítási eredmények azt mutatják, hogy a (0.5, 0.25, 0.125 . . . . ) a diagrammokból kihagytuk és
lassú égés alatt a bevezetett melegmennyiségnek meg­ helyettök a kompressió terek számára használt léptékeket
közelítőleg mindenkor bizonyos meghatározott része adtuk minden egyes diagrammhoz. A három első víz­
alakul át munkává. Ennek magyarázatát a következő szintes sorban a thermikus-, mechanikus- és összesített
fejtegetés adja. hatásfokok (°/o-ban), a negyedik sorban a maximális a
Állandó nyomás mellett való elégetést úgy képzel­ körfolyamban keletkező feszélyek vannak felvéve, tehát
hetjük, hogy differenciális térfogat növekedés mellett az explosiós mótoroknál az explosió utáni feszélyek és
meleg nem lesz bevezetve, tehát adiabata szerinti ex- a lassú égésű mótoroknál kompressió utáni feszélyek.
pansio történik és csak a differenciális ut befejezte után, A megnevezett görbéket 100, 200, 800 és 400 cal.
állandó térfogat mellett annyi meleget (d W ) vezetünk melegbevezetésre szerkesztettük és függélyes sorokba
be, hogy a nyomás eredeti értékére emelkedik. Ha már rendeztük és megkülönböztetésül az adiabatikus komp­
most az adiabalikus expansió alatti hőmérséklet csök­ ressió felvételével szerkesztett görbéket teljes vonalakkal
kenését elhanyagoljuk, vagyis az adiabatát isotherma az isothermikus kompressió görbéit pedig pontozott
által képzeljük helyettesítve, úgy lesz: vonalakkal rajzoltuk be.
d W = gCj, dt A p y dv + gcv dt A thermikus hatásfokok vizsgálatánál adiabatikus
kompressió esetén látjuk, hogy az explosiós motorok
és ha a d W helyett A p x dv értékét helyetesitjük, úgy görbéi minden melegbevezetésre változatlanul maradnak,
arányszám gyanánt a következő állandó értéket nyerjük: ezen görbe a kompressió tér csökkentésével emelkedik
és felveszi végül maximális értékét, a 1 0 0 °/o-ot.
a= — 0-286
* Mellékelt diagramm ezt az esetet
L v ■= Lel J W p x vx Ign szemlélteti, ab az isothermikus kompressió
vonal, b2 ax az adiabatikus expansió vonal,
honnét x értékeit számítottuk ki. C melyek egymást metszik, addig mig a
Megjegyzendő, hogy az isothermikus elégésnél csak melegbevezetés egy bizonyos értéket el
1 0 0 és 2 0 0 caloriára terjeszkedhetett ki a számítás, mi­
nem ér. Ábránkban a feszély növekedése
után ilynemű motoroknál nagyobb melegmennyiségeket bb2 úgy van méretezve, hogy a positiv és
negativ munkaterek egymással egyenlők.
Mihelyt kevesebb meleg lesz bevezetve,
negativ munka-teljesitmények keletkeznek.
Nagyobb melegmennyiségek bevezetésénél
positiv munka-értékek adódnak ki és
isothermikus kompressió káros befolyása
nagyobbodó melegbevezetéssel mindinkább
háttérbe szorul.

0
 I. Rajzlap.

B á n k i: R a tio n á lis h őm ótor szerk esztésén ek a la p e lve i. P olytechn ikai S z e m le II. évf. 6. sz.
 II. Rajzlap.

B á n k i: R ation ális h őm ótor sze rk e s zté s é n e k a la p elvei. P o lytech n ik a i S zem le II. évf. 6. sz.
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Hasonló lefolyást találunk állandó elégésnél is,
csakhogy a görbék állandóan az explosiós motorok görbéi
alatt maradnak és pedig annál mélyebben, minél nagyobbak
a bevezetett melegmennyiségek. Az isothermikus elégés
görbéi még mélyebben feküsznek, mint az állandó
égésüekéi. Ezen utóbbi esetben a görbéknek csak részei
voltak rajzolhatok, 300 és 400 calória számára pedig
egyáltalán kihagyattak, mivel negativ értékek adódtak ki.
Görbéink lefolyásából azt látjuk, hogy adiabatikus
kompressiónál a thermikus hatásfokok annál nagyobbak,
minél gyorsabban történik a melegbevezetés *
A görbék isothermikus kompressió esetén általában
az adiabatikusokéi alatt feküsznek; a különbségek igen
jelentékenyek lassú égés esetén. Ezen görbék igen magas
kompressióknál esnek, de minél nagyobb a meleg­
bevezetés, annál később következik be a görbék esése.
Ezen esést az okozza, hogy az expansió görbéi az
isothermikus kompressió vonalat metszik. Az állandó
égés görbéje 1 0 0 cal.-ra hiányzik a már megadott okok­
nál fogva; 300 és 400 cal. melegbevezetésnél pedig
hiányzanak a görbék kezdő darabjai, mert állandó feszély
melletti égésnél a melegbevezetést a kompressió térfogat
viszonya a henger térfogatához korlátozván, nagyobb
melegmennyiségeket csakis nagy kompressió feszélyek
mellett vezethetünk be. Az isothermikus kompressió
görbéi általában közelednek az adiabatikus kompressió
görbéihez a melegbevezetés növekedtével. Áttérve a
mechanikus hatásfok görbék vizsgálására, első sorban
* Tanulságos értekezésben (Beurtheilung der Kreisprozesse
von Wärmekraftmaschinen, mit besond. Berücksichtigung des Diesel-
Motors. Z. d. V. d. I. 1897 S. 1108) foglalkozik Meyer tanár ezen
kérdéssel.
A fentebbi tétel szigorú mathematikai megokolását a követ­
kezőkben adom:
A melegbevezetést egyenletesnek tételezzük fel, vagyis fel-
veszszük, hogy az elégési görbék polytropok, melyek a p v n C
egyenlettel fejezhetők ki és a polytropikus állapot változásnak meg­
felelő fajmeleg kifejezése :
1—n
mely egj'enletben n a szerint, a mint a melegbevezetés állandó tér­
fogatnál, állandó feszélynél, vagy állandó hőmérsékletnél történik oo,
1 vagy 0 értéket veszi fel.
Az abszolút positiv munka (La) az (Lv) égési és az {Le)
expansió munkából van összetéve:
H — n
La — Lv Le — cv {T í - Tö
A \1 •— n
cv V
+ — ( T i - T2) ------ -- a)
A v — Vi
A disponibilis munkára felírhatjuk:
cv v 1 (H — n\
Ld — — (T1 - Ti)-------- = - --------- cv (Ti Ti)
A ' v — -4. \ 1 — n ] v — Vi
honnét :
Ld / I — . v — Vi
Ti = A -j- Ti . . . c)
cv \H — n
Az a) és c) egyenletek összekapcsolásából kapjuk :
CV V
La — Ld -|- —" (Ti -— Tg) ...d)
A v — vi
175
azt tapasztaljuk, hogy azok annál magasabban feküsz­
nek, minél nagyobbak a bevezetett melegmennyiségek.
Explosiós motoroknál eleintén lassan emelkednek a gör­
bék, de a kompressió térfogat további csökkenésénél
ismét hirtelen esnek. A görbe emelkedése annál lassúbb
lesz, minél több meleget vezetünk b e ; 300 és 400
caloriánál a görbék vízszintes egyenes vonalhoz közeled­
nek, mely csak a végén kanyarodik le meredeken, kisebb
kompressióknál az állandó égés mechanikus hatásfok
görbéi mélyen az explosiós motorokéi alatt feküsznek,
azonban hirtelenebben emelkedvén, az utóbbiakhoz köze­
lednek. Az isothermikus égés görbéi a két előbbi alatt
feküsznek. Isothermikus kompressiónál a 100 cal.-nak
megfelelő görbe igen mélyen fekszik, nagyobb meleg­
bevezetésnél azonban hirtelen felszökik, úgy, hogy 2 0 0
caloria melegbevezetésnél már az isothermikus kompressió
görbéje az adiabatikus fölé emelkedik. A lassú égés
görbéi csak 200 cal.-tól kezdve vannak rajzolva. Mélyeb­
ben feküsznek, mint valamennyi előbbi és az ugrásszerű
emelkedés csak 300 caloriánál észlelhető.
Az összhatásfokokat tekintve, azt látjuk, hogy annál
nagyobbak, minél nagyobb a melegbevezetés és a gyakor­
lati határokon alól, minél nagyobb a kompressió.
Az eddigi vizsgálatokból kétségtelenül következik,
hogy a feszélyeket a hengerben minden rendszernél oly
magasra kell felvinnünk, a mennyire azt a gyakorlati
kivihetőség csak megengedi és a különböző rendszereket
egyenlő maximális feszültségek mellett kell összehason-
a d) egyenletben csak a T2 érték függ a melegbevezetés módjától és
az La munka legnagyobb értékét akkor veszi fel, ha 7'o a legkisebb;
d ) egyenletünk tehát azt mondja, hogy — ugyanazon komp-
ressiót feltételezve — valamennyi melegbevezetési mód közül az adja
a legjobb thermikus hatásfokot, melynél az expansió utáni hőmérséklet
a legkisebb.
Feladatunk tehát arra szorítkozik, hogy megvizsgáljuk, melyik
melegbevezetésnél lesz T2 minimum.
Az ismert képletekből:
még igy is írhatunk:
/ 1 \ Ä —1 ti— 1 H — ti
T% — ( ~ ~ ) Vi x Ti.
+ Az n és x független változók szerinti különbzéki hányadosoka
Vl
0-á téve és az állandókkal rövidítve:
8 T, H —11— 1
— 1 = 0 = (H - 1) *
ox
s r2 n — 1 <5 (y I I - K) H — n r<5 (vi H - 1)
: 0 = VX X
8n <5 n 8n
.b)
= — Vi H - n x H — 1 lg y X T I — n V l * — 1 l g V I
= — lg-y + l g - v i ■■ (f)
(e) és (f) egyenletekből következik:
n = oo
X = Vl
mely értékek a változatlan térfogat melletti égés esetét fejezik ki.
 176 POL YTECHM IKAI SZEMLE
Utánunk. Hogy ezt könnyen megtehessük, szükséges
volt a görbéket oly koordináta rendszerre átrajzolni, a
melynek egyik tengelyére a körfolyamban fellépő leg­
nagyobb feszültségek vannak felrakva.
A maximális feszültségekre vonatkoztatott görbék
a 2 . rajzlapon vannak felrajzolva, ugyanazon elrendezés­
ben és az adiabatikus és isothermikus kompressiók
ugyanolyan megkülönböztetésével, mint az 1 . rajzlapon.
Első sorban a thermikus hatásfok görbéket véve
szemügyre, adiabatikus kompressió esetén azt látjuk,
hogy ezek a hatásfokok a nyomással emelkednek és
pedig a kis nyomásoknál nagyon rohamosan, magasabb
nyomásoknál pedig mindig lassabban. Az állandó égetés
görbéi általában legmagasabban feküsznek és mindjárt
alattuk az explosiós motorok görbéi következnek és pedig
annál mélyebben, minél nagyobb a melegbevezetés.*
A thermikus hatásfokok isothermikus kompressiónál
kis melegbevezetés esetén igen alacsonyak, a meleg­
mennyiség növekedésével azonban az adiabatikus kom­
pressió görbéihez közelednek. Explosiós motoroknál az
isothermikus kompressió befolyása majdnem teljesen
eltűnik, ellenben állandó elégés mellett még nagy meleg­
bevezetés esetén is, lényeges különbség marad az adia­
batikus kompressióhoz képest.
A mechanikus hatásfokok görbéi állandó égésnél
általában igen rohamosan emelkednek és különösen 2 0 0
calórián felüli melegbevezetésnél igen lassan' sülyednek.
2 0 0 calóriától felfelé az explosiós motorok isothermikus
kompressióval adják a legjobb és az állandó elégésű
motorok ugyancsak isothermikus kompressióval a leg­
alacsonyabb mechanikus hatásfokokat. Nagy melegbeve­
zetésnél azonban a különbségek nem lényegesek; a
görbék egy csomóban haladnak.
Áttérve az összesített hatásfok görbék v'zsgálatára,
a hőmótorok szerkesztésére felette fontos következteté­
sekre jutunk. Az összesített hatásfokok valamennyi
esetben annál jobbak, minél nagyobb a bevezetett meleg­
mennyiség.
* Telített gőzzel dolgozó motoroknál az állandó melegbevezetés
körfofyama, mely adott maximális feszültségeknél a legjobb thermikus
hatásfokot adja, bizonyos föltevések mellett a Carnot-féle körfolyam­
mal összeesik, mely szerint az összes bevezetendő melegmennyiség
a legmagasabb hőmérsékletnél vezettetik be, mig az összes elveze­
tendő meleg a legalacsonyabb hőmérsékletnél vezettetik el. A gőzgép
specziális esetére tehát a Carnot-féle körfolyam a legjobb, határozott
hiba azonban, hogy ezen speciális esetet a levegővel dolgozó hő-
mótorokra is kiterjesztették. Zeunertől kezdve egészen a legújabb
időkig valamennyi szerző munkájában, valamennyi tanár a kathedrán
a Carnot-féle körfolyamot állítja előtérbe, mint követendő ideált.
A Carnot-féle körfolyamot csak akkor illetné meg a neki tulajdonított
hely, hogyha a kompressió nyomásokat korlátlanul fokozni lehetne
és a megengedhető legnagyobb hőmérsékleteket kompressió által
lehetne előállítani. A gyakorlatban azonban a feszültség határa és
nem a hőmérséklet határa húz korlátokat. Hütött hengerek 2000°
explosió hőmérsékletet is kibírnak ; ilyen magas hőmérséket még csak
300 atmosférán felüli kompressió feszély okozna, holott gyakorlati­
lag 40 atmosféra feszélyén túl alig mehetnek. Azt látjuk tehát, hogy
a kivihetőség határait a feszélyek szabják meg és a legkedvezőbb
hatásfokokat nem a Carnot-féle körfolyam adja, hanem az, melynél
a melegbevezetés állandó feszélynél történik. Későbbi vizsgálataink
még azt is befogják bizonyítani, hogy ezen körfolyamnak nemcsak
a thermikus, hanem még az összesített hatásfoka is a legjobb.
1898. junius 1.
A hatásfok görbék a nyomás növekvésével eleinte
igen gyorsan emelkednek* bizonyos feszültség! határon
túl azonban kisebb változásokat tüntetnek fel. Csekély
melegbevezetésnél ( 1 0 0 cal.) ez a változás a hatásfok
csökkenésével, magasabb melegbevezetésnél, 1 0 0 calórián
felül ellenben, a hatásfokok további emelkedésével jár.
Az explosiós motorok görbéi gyorsabban emelked­
nek, mint az égési motorokéi, a görbék ennek követ­
keztében egymást metszik. Ezen metszéspont azonban
annál messzebbre tolódik, minél nagyobb lesz a meleg­
bevezetés. 1 0 0 calóriánál a metszéspont valamivel 1 0
atmosféra fölött fekszik, 200 calóriánál 25 atmosferánál,
300 calóriánál már 70 atmosferánál és 400 calóriánál
100 atmosférán túl. A gyakorlati feszültség határokat
30 és 50 atmosferát tartva szem előtt, azt látjuk, hogy
adiabatikus kompressiót tartva szem előtt, csekély meleg­
bevezetésnél az explosiós motor, bőséges melegbeveze­
tésnél azonban az állandó égésű ad jobb hatásfokokat.
Az isothermikus égés, mivel görbéi mélyen az
adiabatikus kompressió görbéi alatt feküsznek és mivel
amúgy is csak csekély melegmennyiség fölvételére alkal­
mas, gyakorlati alkalmazásra nem tarthat igényt. Ezért
is az isothermikus égéssel tovább nem foglakozunk.**
Isothermikus kompressió esetén explosios motorok­
nál 2 0 0 calóriától kezdve és lassú égésű motoroknál
csak 300 calóriától kezdve nyerünk elfogadható értékeket.
300 calóriánál már az explosios motorok adiabatikus és
isothermikus kompressiónak megfelelő görbéi nagyon
megközelítik egymást, 400 calóriánál pedig majdnem
teljesen födik egymást. A lassú égésű és isothermikus
kompressiójú görbe azonban még 400 calóriánál is
mélyen lenn marad. Ezen görbe lefolyása mutatja, hogy
a kompressiónak 30 atmosférán felüli növelése alig járna
már haszonnal, mert a görbe innentől kezdve oly gyöngén
emelkedik, hogy a vizsgálatainkban elhanyagolt
veszteségek a dugattyún, a szelepeken és esetleg a
hengerfalakon keresztül ezt a theoretikus növekedést
lerontanák.
* A hatásfok görbék ezen lefolyása megmagyarázza a korábbi
lassú égésű motorok (Brayton, Simon etc.) rossz hatásfokát szemben
a Diesel-féle lassú égésű motorral. A régebbi motorok ugyanis mint­
egy 4—6 atm. kompressióval és csekély melegbevezetéssel dolgoztak,
holott a Diesel-féle motor kompressió nyomása 40 atm.-ra is rúg.
Csak össze kell hasonlítanunk a kis melegbevezetés összesített hatás­
fok görbéit a nagyobb melegmennyiségek görbéivel, hogy a hőmótorok
gazdaságos működésének feltételéül állíthassuk oly szerkezeteket
találni, melyek magas kompressió nyomásoknál nagy melegmennyiség
bevezetését teszik lehetségessé.
** Diesel kísérlete, munkaképes isothermikus égésű motort elő­
állítani, kudarczot vallott. Az isothermikus égés helyett Diesel későbbi
gépénél a meleget egyrészt állandó térfogatnál, legnagyobb részt
állandó feszültségnél és csak kis mértékben vezeti be isothermikusan.
Meyer tanár egy Diesel közölte diagrammból (Z. d. V. d. J. 1897.
819 oldal, 9. ábra) kimutatta (Z. d. V. d. J. 1897. 1108 oldal), hogy
a melegbevezetés alatt a hőmérsék korántsem állandó, hanem a kez­
deti hőfok 2'2-szeresére emelkedik ; ugyanazon diagrammból kiszá­
mítottam, hogy mig az állandó feszültség mellett mintegy 190 cal. a
melegbevezetés, az isothermikus utón csak 12.5 cal. vezettetik be.
Az isothermikus melegbevezetésnek e szerint egészen alárendelt
szerepe van és joggal sorolhatjuk Diesel motorát a lassú égésű
motorok közé.
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Bőséges melegbevezetést szem előtt tartva, ezek
után kimondhatjuk, hogy explosios motorok hatásfokára
nézve teljesen közömbös a keverék hűtése a kompressió
alatt, ha csak a kompressió teret minden esetben úgy
választjuk, hogy az explosió feszély a megengedhető leg­
nagyobb legyen.
A hűtést a hatásfokok csökkentése nélkül egész
az isothermáig folytathatjuk, csak hogy ez esetben a
kompressió teret megfelelően kisebbre kell választanunk,
hogy azt az explosió feszélyt érjük el, mint adiabatikus
compressió esetén.
Lassú égésű motoroknál a dolog máskép áll,
ezeknél a kompressió alatti hűtés a hatásfokot kedvezőt­
lenül befolyásolja.
Miután azonban a gyakorlatilag tisztán adiabatikus
kompressió a hengerfalak elkerülhetetlen hűtése miatt
nem lehetséges, többé-kevésbbé az isothermikus kom­
pressió esete érvényesül. A lassú égés görbéi tehát az
explosios motorok görbéivel fognak összeesni, vagy talán
azok alá sülyedni.
Vizsgálódásaink eredményeit a következő pontokba
foglaljuk össze :*
1. A melegbevezetés lehetőleg bőséges legyen.
2. A melegbevezetés módja a hatásfokot nem be­
folyásolja, mig az az állandó térfogat melletti és állandó
feszély melletti melegbevezetés határai között marad.
3. Explosios motoroknál szabad a gázokat a kom­
pressió alatt tetszés szerint hűteni, ellenben lassú égés
esetén óvakodni kell a túlságos hűtéstől és csak az
olajozás megkívánta hengerhűtésre kell szorítkozni.
4. A legmagasabb megengedett feszélyek mintegy
40 atm. elérésére kell törekednünk.
Jó hatásfok feltételezte nagy kompressió feszélyek
azonban a megközelítőleg adiabatikus kompressió esetén
oly magas hőmérsékletet idéznek elő, mely a gáz­
keverékek gyuladási hőfokát túlhaladja. A korai gyulladás
meggátlására ily magas kompressió nyomások alkalmazása
esetén levegőt és tüzelő anyagot külön választva kell a
magas nyomásra hozni, vagyis Köhler javaslata szerint
levegő és tüzelő anyag csakis a kompressió után veze­
tendő össze, mint a Diesel-motoroknál is történik.
Ugyanakkora maximális feszültséggel dolgozó robbanó
motornál a kompressió nem oly nagy ugyan, mint a
lassú égésűnél, de mégis elég nagy arra, hogy a korai
gyulladás veszélye, különösen alacsony gyulladási fokkal
biró petroleum használata esetén fennálljon, ha csak
nem itt is, mint a Diesel-motornál a levegő külön
komprimáltatik és a tüzelő anyag a kompressió után
vezettetik be, mint ez tényleg a Hornsby-mótornál
történik.
Előbbeni vizsgálódásainkból az tűnik ki, hogy az
isothermikus kompressióra való hűtés alig van számba-
vehető befolyással a hatásfokokra, annál kevesebb lehet
természetesen az ennél kevesebb hűtésnek a befolyása,
miért is a hatásfok szempontjából a keverék hűtését
korai gyújtások megakadályozása czéljából megenged­
hetőnek kell felvennünk.
Ezek után csak az a kérdés, hogyan lehetséges a
keveréket úgy hűteni, hogy a kívánt, hatást elérjük.
* II. rajzlapon a körfolyamban fellépő legnagyobb abszolút
hőmérsékleteket is görbékkel ábrázoltam, mivel ezek érdekesen világít­
ják meg az egyes rendszereknél a hengerben előálló hőmérsék-
hullámzásokat
177
A hengerfalak hűtésével ezt annál kevésbbé érjük el,
minél nagyobb a henger átmérete; innét van, hogy a
nagy petroleummótoroknál még kisebb kompressióval
kell megelégedni, mint a kisebb motoroknál, a mi miatt
a nagyobb motorok sem dolgozhatnak jobb hatásfokkal,
mint a kisebbek. A víznek egyszerű befecskendezésével,
mint például a Hugon-féle gázmotornál történt, nem
érnénk czélt. A Hugon-gépnél a vizbefecskendezésnek
csak az volt a rendeltetése, hogy gőzzé válva az expan-
siómunkát növelje és a hőanyag felhasználását csökkentse,
ott tehát elégséges volt a vizet sugáralakban a hengerbe
befecskendezni, holott, ha a keveréket hűtésével a korai
gyuladásokat akarjuk megakadályozni, akkor a hűtésnek
a keverék minden pontjára, mondhatnék, minden mole­
kulájára egyaránt ki kell terjeszkedni. A kompressió
folyamat gyors lefolyása mellett ugyanis nagyon könnyen
lehetséges, hogy egyes pontokon a gyújtás hőfoka lép
fel, daczára, hogy más pontok esetleg hűtve vannak.
Az előre bocsájtott magyarázatok után feltételül
állítom fel, hogy a nagy feszültségekkel dolgozó mo­
toroknál a korai gyújtások ellen a hűtővizet szétporlasztva
a keverékkel keverve kell a hengerbe vezetni.
A petroleum-mótor porlasztó szerkezetéhez ezen
eljárás szerint még egy második porlasztó is alkalma­
zandó, melyek közül az egyik tüzelőanyagot, a másik
pedig vizet kever a levegőhöz.
Ezen vizbefecskendezést petroleum-mótoroknál,
melyek kompressió terei jelentékenyen kisebbittettek,
gyakorlatilag kipróbálva azt találtam, hogy ezen kis
kompressió terű motorok vizbefecskendezéssel csendesen
és nyugodtan járnak, ellenben a viz elzárásával azonnal
kopogni kezdenek és csakhamar megállnak. A petroleum-
fogyasztás a normális kompressióval és befecskendezés
nélkül dolgozó motorokéhoz képest jelentékenyen csökkeni
Eddigi kísérleteim kimutatták, hogy a vizbefecskendezés
a korai gyújtásokat, még a legkisebb kompressió terek
alkalmazása esetén is teljes biztonsággal elhárítja, hogy
vizbefecskendezéssel a petroleum-mótorok az explosió
feszélyek emelkedésével bármily nagyságban készíthetők
és hogy a hatásfokok csak olyan jók lesznek, mint a gáz­
motorokéi, melyeknél magas explosió nyomásokat a viz­
befecskendezés nélkül már eddig is alkalmaztak.
L ev e le zé s.
Egyik legnagyobb vidéki városunk, Debreczen a múlt évben
világításának rekonstruálására pályázatot hirdetett, melynek eredmé­
nyéről azonban alig hallottunk megbízható hirt. Kérdést intéztünk
tehát egy ottani munkatársunkhoz, Debreczeni Jenő városi gépész-
mérnök úrhoz, ki az alábbi választ küldötte be :
Tekintetes Szerkesztőség !
Szives felszólításukra, hogy a Debreczen sz. k. város közvilá­
gítása ügyében tartott tárgyalások állapotáról felvilágosítást nyújtsak,
az alábbiakban vagyok bátor rövid tájékozást adni.
Debreczen város jelenlegi közvilágítása az Augsburgi légszesz­
gyár r .- t- gal 1863-ban kötött szerződésen alapul; az akkor létesített
hálózat azóta alig változott 'és az akkori 480-at tevő utczai lámpaszám
azóta csak 35-el szaporittatott. Jelenleg 515 drb 12 normal gyertyás
pillangó égő van használatban, a lámpák fele csak éjfélig ég és
pedig mindég figyelembe vételével a hold járásának. Átlagos égési
óraszám 1896-ban 2268 és 176,809 m3 légszesz fogyott el ennek
elérésére. A város minden lámpa óráért 1'4 krt fizet, a mi m8-ként
körülbelül 9'9 kr.-nak felel meg. Magán czélokra 1896-ban 546,430
 178 POLYTECHNIKAI SZEMLE
m3 szolgáltatott ki 18 krjával, következéskép egy 12 gyertyás és
142 liter légszeszt fogyasztó láng óránként 2 6 krba kerül. Engedmény
nincs biztosítva motorikus czélokra se. Ezen adatokat részint kiegé­
szítésül, részint helyesbbitésül mondom el a Mérnök és építész
egylet közlönyében W. J. ur által közölt táblázathoz.
A város 1900. decz. 31-re felmondván a szerződést, az
augsburgi légszeszgyár ajánlatot nyújtott be a légszesz világítás
további szolgáltatására. A hálózat kiterjesztése mellett az utczai
lámpák számát 1108-ra akarta szaporítani, ezek közül 364 drbot
(a főbb utczákon levőket) Auer-égővel látni el. A légszeszt közvilágí­
tásra 5'6 kr.-ért, magánvilágitásra 12 kr.-ért akarta adni köbméteren­
ként, motorikus czélokra és középületek világítására engedményt tett.
A concessiot 35 évre kérte. A közgyűlés azonban nem fogadta el és
nyilvános versenytárgyalást hirdetett 1897. őszén, megengedvén akár
légszeszszel, akár villamossággal, akár pedig a kettő combinatiojával
a pályázatot.
A pályázati hirdetményben az akkor kiküldött bizottság az
augsburgi légszeszgyár tervezetét vette alapul, 744 pillangó égőt és
364 Auert írván elő, a mi Debreczen viszonyainak igen jól megfelel.
Ez természetesen a légszesz világításra vonatkozik. A kizárólagos
elektromos világítás eleve sem volt versenyképes, de a bizottság
a combinált világítással is lehetetlenné tette az eredményes pályázatot,
mert 744 pillangó égő mellett a 364 Auer-lámpa által megvilágított
vonalakra kizárólag ívlámpát követelt 70 méter maximalis távolság
mellett, a mi körülbelül 150 drb ívlámpát ad ki. Már pedig 150 ív­
lámpa (8— 12 amperes) körülbelül 120,000— 150,000 gyertyának
felel meg, 364 Auer-égő pedig legfeljebb 20,000 ad és az árak is
ennek megfelelőleg alakulnak. Vidéki városnak nincs is szüksége
arra, hogy utczáit tisztán ívlámpával világítsa. Elég ha a fényhatás
emelésére és egyes nagyobb forgalmú pontoknak megvilágítására
használja fel. A gyakorlatban tényleg még a legnagyobb városok is
Így alkalmazzák. A magyar vidéki városok között legtöbb ívlámpát
Szeged alkalmazott, ha jól tudom 25 drbot, Debreczen igényeinek
teljesen eleget tett volna, ha a fontosabb helyekre elosztva 25—40
ívlámpát vettek volna fel, a többi helyett Auer-égős gázlámpát
alkalmazván.
A pályázat nem járt megfelelő eredménynyel, beérkezett ugyan
három ajánlat, de ezek még az Augsburgi légszeszgyár visszautasított
szerződési tervezetét sem érték el jutányosság tekintetében, úgy, hogy
az ajánlatok elbírálására kiküldött bizottság egyiket sem ajánlhatta
elfogadásra, daczára, hogy tisztán légszesz világításra is érkezett
ajánlat.
Időközben felmerült a terv, hogy Pozsony mintájára saját
kezelésébe vegye át a város a világítást, egyidejűleg pedig az
augsburgi légszeszgyár megújította az ajánlatát.
Jelenleg még nem lehet megmondani, hova fog a dolog dőlni.
Szerény nézetem szerint bármily kecsegtető volna is a házi keze­
lésből esetleg származható nagyobb haszon, nehézkésnek tartom egy
város szervezetét arra, hogy egy ily üzlettel foglalkozzék, főkép az
uj befektetések kieszközlése megy lassan és nehezen a körülményes
bizottsági és közgyűlési tárgyalások folytán. Azt hiszem, magán-
vállalkozónál szintán ellehet érni megfelelő kedvező feltételeket és a
mellett több kilátás van arra, hogy másféle világításnak is tér nyit­
tassák, mert nehezen hiszem, hogy a város konkurrens világitó
telepre adjon engedélyt, ha már a légszesztelepet maga kezeli.
Debreczen, 1898. május 27.
Tisztelettel
Debreczeni Jenő.*
* A midőn köszönetét mondunk tudósítónknak az adott rész­
letes felvilágosításért, egyszersmind nem mulaszthatjuk el reflektálni
levelének végső megjegyzésére. Mi ugyanis éppen ellenkezőleg azon
nézeten vagyunk, hogy leghelyesebben cselekedne a város, ha a
gázgyárat saját üzemébe venné. Ilyen olcsón ugyanis — 125 ezer
1898. junius 1.
forintért — érdemes a telepet megvenni, annál is inkább, mivel a
befektetés még ócska állapotában is jóval többet ér, továbbá pedig
ha jól tudjuk, az utolsó években a gázgyár cca 40,000 frt évi tiszta
jövedelmet hajtott. Attól nem kell tartani, hogy a városi nehézkes
kezelés miatt a vállalat nem fog prosperálni, hiszen itt nem kell
üzleteket kötni, vagy pláne üzleti manővereket rendezni. A mi pedig
az üzemet illeti, arra nézve a személyzet már kellően be van gyako­
rolva. Mindenesetre a városi gázműnek bizonyos autonómiával
kell bírnia és a tanácsnak, illetve a közgyűlésnek csak az ellenőrzésre
szabad szorítkozni. Ha mindennek daczára a vállalat nem prosperálna,
akkor még mindig van idő, bármikor bérbe adására. A mi pedig azt
illeti, hogy ez által a város elejét venné más világításnak, mi éppen
ellenkező nézeten vagyunk, ugyanis valószínűtlen, hogy az augsburgi
légszeszgyár, ha a szerződést megújítja, ki ne kötné más világítás
kizárását. Mig ellenben, ha a város maga kezeli a telepet, ha kap
előnyös ajánlatot s ha bármikor ezélszerűnek látná, pl. a villamos
világítás behozatalát, úgy akadálytalanul építhet vagy maga áram-
fejlesztő telepet, vagy adhat erre vállalkozónak engedélyt. Ha ellen­
ben a mondott szerződést megújítja, nemcsak jelentékeny és folyton
növekedő évi jövedelemről mond le, hanem szabad rendelkezési
jogát ismét hosszabb időre korlátozza. A szerk.
V e g y es hirek, lapszem le.
»A m agyar szabadalmi törvény magyarázata.« Ezen czimen
Kása Zsigmond dr. szabadalmi biró, legközelebb könyvet fog kiadni,
melyre most gyűjti az előfizetőket. Tekintve, hogy szabadalmi tör­
vényünk, különösen fiatal koránál fogva és az ily irányú szak-
irodalomnak hiányos voltánál fogva sok esetben nagyon is magyarázatra
szorul, szerző bizonyára jó szolgálatot fog tenni az érdekelt köröknek.
Hogy szerző munkája valóban tudományos és gyakorlati értékkel
fog bírni, annak garantiáját látjuk személyében, mint szabadalmi bírói
karunk egyik legtehetségesebb és legképzettebb tagjában. A munka
cca 20 nyomtatott ívet fog kitenni, ára fűzve 2 frt 40 kr. Előfizetések
közvetlenül a szerzőhöz (I., Pálya-u. 13) küldhetők be.
Gyors tudósítás. Egyik helybeli szaklaptársunk a T. L. igazán
mondhatni »amerikai« gyorsasággal »szerzett« rövid hirt tesz közzé
/ . évi május 15-én megjelent számában, melyben a következőket
olvashatjuk:
»Elektromos világítás Kecskeméten. Az elektromos világítás
kérdésével komolyan (!) foglalkoznak; eddigelé magánosok mint­
egy 1500 (1!) lámpát jelentettek be.«
Ha nem akarjuk kétségbe vonni említett laptársunk informá-
czióinak gyorsaságát, úgy szerénytelenség nélkül tekinthetjük jóslatnak
ha viszont mi az alábbiakban a kecskeméti világítás egy »további
lépéséről« a következőkben adunk hirt.
A kecskeméti villamos világítás 1897. február hó 15-én
vette kezdetét és jelenleg — 1898. május 28-án — mintegy
4350 drb 16 gyertás lámpa van bekapcsolva.
Annyi kégségtelen, hogy eme tény valóban annak a jele, hogy
a kérdéssel »komolyan« foglalkoznak.
Tengeri hajók sebessége. Busley a hires tekintély tengerészeti
gépberendezésekben a folyó évtized elején számszerűleg kimutatta,
hogy a modern gőzhajók óránkénti sebessége legfeljebb csak
25 csomóig fokozható. Mi sem természetesebb, miszerint a gyakorlat
hamarosan ráczáfolt az elméleti kimutatásokra s ha a modern tengeri
óriások nem is járnak csak 21— 23 csomónyi (1 cs. = 1850 m.)
sebességgel, a haditengerészet jelző hajóinál a 27—28 cs. (53—54 km.)
sebesség egészen közönséges. Tekintettel azon körülményre, hogy a
hajók ellenállása a sebesség harmadik, sőt némelyek szerint negyedik
hatványával nő, belátható, hogy a sebességnek egy-egy csomóval
való fokozása a hajtó szerkezet jelentékeny tökéletesítését jelenti.
 1898. junius 1._________________________POLYTECHNIKAI SZEMLE________________________________ 179
A folyó év elején óriási feltűnést keltett, midőn bebizonyult, hogy
Parson gőzturbinával hajtott »Turbinia« nevű kísérleti hajóval
32—33 csomó utat tett meg óránként. A hajó 9 darab, gőzturbinák
által hajtott csavarral van ellátva, a melyek perczenként 2000 for­
dulattal járnak. Az óriási sebesség miatt szükségessé vált a hajtó­
felületnek (csavarnak) szétosztása, mert ha Parson a 9 helyett csak
egy csavart alkalmaz, úgy a csavarnak csak külső széle járt volna
vízben, a belső felületek pedig valóságos vacuumban forogtak
volna.
Minden csavarhoz 2 gőzturbina tartozik, egyik az előre, másik
a visszafelé való haladásra. Újabban Parson a rezerválás kérdését
úgy oldja meg, hogy vagy a gőzturbina vezető kerekét, vagy magát
a kereket fixirozza s a másikat kapcsolja a hajtótengelylyel illetékes
csavarral. Hogy ezen uj rendszerrel a sebesség mennyire lesz fokoz­
ható, egyelőre beláthatatlan.
Előttünk fekszik a Pract. Ing. május 27-ik száma, melyből
értesülünk, hogy az angol Admiralitás 2 hasonló rendszerű hajót
rendelt, a melyeknél a szállító czég 35 csomónyi (64—75 km.) órán-
kinti sebességért jótállást vállalt.
Barátságos mérnöki körben éppen a napokban vita s fogadás
tárgyát képezte, hogy létezik-e már gőzhajó, a mely óránkint 50 km.
sebességgel jár ? A kérdésben adandó felvilágosításért a fogadók
hozzánk fordultak. Fentebbiekben megadtuk a választ a kérdésre.
A csatornák keresztmetszetbeli alakjának befolyása a hajó
ellenállására. Engels, drezdai tanár már az V. párisi kongressus
alkalmával kimutatta, hogy a csatornák keresztmetszeteinek nemcsak
nagysága, hanem alakja is lényeges befolyással van a hajó ellen­
állására. Azóta a » Kette« hajózási társaság Uebigau-ban, Drezda mellett,
több kísérletet eszközöltetett ezen befolyásoknak pontosabb meg­
vizsgálására. Az intézetben levő 60 m. hosszú és 7 m. széles tavon
történtek a kísérletek, még pedig modellekkel, melyek az eredeti nagy­
ságok Vio részének méreteiben készültek. Hogy ezen hajótesteket állandó
sebességgel mozgathassák, a tó fölött vágányt építettek, a melyen mozgó
kocsihoz a hajót hozzá kötötték. A kocsin egyszersmint sebességmérőt
és erőmérőt is alkalmaztak. A mérések hat különböző alakú kereszt-
metszettel eszközöltettek, melyeket mesterségesen a tóba helyezett
deszkákból úgy alakítottak, hogy a keresztmetszet nagysága azért
mindig ugyanaz volt, még pedig egy 60 m2 nagyságú valóságos
keresztmetszetnek megfelelőleg a kísérleteknél 0'235 m2. A mélység
2’4 m. valóságos mélységnek megfelelőleg 0 1 5 m. A hajó modell
méretei egy 63 m. hosszú, 8 m. széles és 2 m. mély, tehát 736 tonna
tartalmú hajónak feleltek meg az előbb említett léptékben.
Természetes, hogy a sebességeket és az ellenállásokat is át
kellett számitaniok ama léptéknek megfelelőleg, melyben a model
készült. Az átszámítás pedig úgy történik, hogy ha n a modell-lépték
tényezője (jelen vizsgálatoknál Vie), akkor, ha V és v a sebességek
W és w az ellenállások
V = v y n
IV — w »8
A vizsgálatok a legtöbbször előforduló 1— 2 m. valóságos sebes­
ségeknek megfelelőleg 0 25—0 ’5 m. modell-sebességekkel eszközöltettek.
Az eredmények nem használhatók közvetlenül, mert még
a súrlódásra való tekintettel korrigálandók, mivel tudvalevőleg a
felületegységre eső súrlódási erő a modellnél nagyobb, mint a
valóságban. A korrekeziót úgy eszközölték, hogy a súrlódási erőt úgy
a modell, mint a valóságos méretekre kiszámítottak az 7? = Z / O v x
képlet alapján, melyben R a súrlódási erő kilogrammokban / = 1 ;
0 a nedves hajó felszín; v a sebesség; Z és x pedig a Tidmann-
féle tényezők.
A kísérletek azt mutatták, hogy e vertikális oldalfalakkal biró
csatorna keresztmetszet adja a legkisebb ellenállást.
Engels még bebizonyította azt is, hogy a modellel eszközölt
kísérletekből átszámítás és korrekezió által nyert eredmények a való­
sággal tényleg megegyeznek, a mennyiben a de Mas által az Alma
nevű hasonló méretű gőzössel eszközölt ellenállás mérések ugyanazon
eredményeket adták, mint a melyeket a modellekkel és megfelelőleg
kisebbített csatorna méretekkel nyert ellenállásból átszámítás által
nyertek. (Z. f. Binnenschif. V. 3., Z. f. Gew, Kunde 98. 2.)
Az érintkező sínvégek öntött vas által való összeforrasztása.
A német mérnökök április hónapban tartott értekezletén Fraenkel
előadást tartott a Fáik-féle eljárásról, mely szerint a közúti vasúti
vágányok sínéinek érintkező végeit öntött vassal való körülöntés által
összeforrasztják. Az eljárással egynéhány hónap óta Berlinben egy
3 km. hosszú vonalon tettek kísérletet és azt tapasztalták, hogy a
körülöntés által a sínvégek között, különösen azok keresztmetszetének
alsó 2/3-ában oly szilárd összeköttetés létesül, hogy az egészet egy
sínszálnak lehet tekinteni.
A meleg következtében keletkező síntágulások kiegyenlítésére
eddig alkalmazott hézagok ezen eljárás alkalmazása által természetesen
elmaradnának, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy közúti vasutaknál
a hézagra nincs is szükség, mert a sínek tágulása az alzathoz való
szilárd hozzá erősítés és a kövezetbe való beépítés által minimumra
redukálódik.
Maga az összeforrasztás következőképen történik. Uj síneknél
a sínvégeket pontosan összeillesztik, régieknél pedig a hézagot pléh-
lemezekkel töltik ki. Két oldalt a síneket egy-két részből készült fém
formával látják el, melybe a vasat beleóntik. A folyékony vasat egy
kocsin elhelyezett rendes kupoló kemenczéből nyerik, melyben a vasat
épp úgy állítják elő, mint az öntödékben. A kocsin kazán- és fuvó-
készülék van, mely utóbbit Laval-féle turbinával hajtják.
Komprimált levegővel v a ló vizemelésre szolgáló egyszerű
szerkezetet szabadalmaztatott magának nemrég a párisi komprimált
levegőt szállító társaság. A szivattyú azért mondható egyszerűnek,
mert semmiféle mozgó vagy beállítandó szerkezeti része nincsen.
A szivattyú áll 2 csőből, melyek a viz alá érnek és alul egy közös, alul
nyitott öntvénybe torkolnak. Az egyik cső felső vége a nyomó levegő
reservoirba nyílik, a másiké pegig ennél valam ivel! magasabban
elhelyezett szabad kiömlőnyilással bir.
A szivattyú működésének elve már most az, hogy ez kiömlő
csőben levő vizoszlopot levegővel könnyítve, a kutban uralkodó viz-
nyomás ezt fel fogja emelni. Az emelési magasság függ a levegő
nyomásától és attól, hogy a két eső mennyire van viz alatt.
A vízmennyiségre vonatkozólag a következő adatokat ol­
vassuk :
150 mm. átmérőjű kutnál 270— 290 liter perczenkint
200 » » » 3 5 0 -3 0 0 0 » »
250 » » » 1 1 0 0 -4 0 0 0 » »
300 » » » 3 2 0 0 -5 4 0 0 » »
Állítólag 67— 135,000 liter perczenkinti szállításra volnának eme
szivattyúk kényelmesen használhatók. A mi a levegőszükségletet illeti,
úgy az a rendes 5—15 m. szál. magasságnak megfelelőleg
minden liter vízre 1'5—2 5 liter. A szükséges levegőfeszély egy­
szerűen a mélységnek függvénye, melyre a nyomó cső a kutban leér,
mert odáig kell a levegőt az első csövön leszorítani.
(»Revue Politechnique«).
Komprimált lég-locom otiv. A Cambria Iron Comp, of John­
stown, Phil, épített két ily locomotivot szénszállításra a bányái
számára. Hosszuk kb. 5900 mm., szélességük 1800 mm., súlyúk
egyenként 13,500 kg.; 6 hajtó kerekük van, melyeknek átmérője
660 mm. A léghengerek átmérője 250 mm., a lökethossz 355 mm.
A komprimált levegőt két, a gép fölött a framen elhelyezett 840 mm.
átm. hengerben raktározzák, melyek rendkívül szilárdul vannak
készítve 16 mm. aczéllemezekből, hatszoros szögecseléssel. Köbtar­
 180 POLYTECHNIKAI SZEMLE
talmuk kb. 5'5 n.3, 350 kg. légnyomásra vannak szerkesztve és
35°/o-kal nagyobb nyomásra kipróbálva. E két reservoirból a kom­
primált levegő egy kb. 200 mm. átmérőjű segédreservoirba kerül,
melyben a nyomás 15 atm.-tól 75 atm.-ig szabályozható; a nyomás­
csökkentés redukcziós szeleppel történik. Kis terheknél még alább is
csökkenthető a nyomás, mig szükség esetén pillanatnyilag igen nagy
nyomás is használható. A segédtartányból egy differencziális fojtó
készüléken át a munkahengerekbe kerül a lég, melyekben az expanzió
minden túlságos lehülési jelenség nélkül megy végbe. A nagy tar-
tányok megtöltésére kezelési idővel együtt nem kell több egy percznél.
(Ind. & Iron, ápr. 29.)
1000 darab 50 tonna hordképességű vasúti kocsit rendelt
a Pennsylvániai vasut-társaság Pittsburgban. A kocsik, tekintettel a
rendkívüli hordképességre, aczclból lesznek készítve. Magasságuk
3’05 m. lesz a sín felső élétől számítva. A kocsikkal érczeket és szenet
fognak szállítani Pittsburg és az Erie tó között. Önsúlyúk 17‘2 tonna.
A futótengelynek méretei pedig 140 — 254 mm. («Iron Age»)
Jéggépek tömítései tudvalevőleg az ammóniák behatása
folytán igen gyorsan pusztulnak el, miért is a legkülönbözőbb tő-
szelencze szerkezetek lettek javaslatba hozva. Utóbbi időben a wies-
badeni »Gesellschaft für Linde’s Eismaschinen« a Magyar ruggyanta-
árugyár r. t. által gyártott »Vulkán« tömítőanyaggal tett kísérleteket
és azt találta, mintegy félévi kísérletezés után, hogy ezen anyag az
ammóniáknak tökéletesen áll és így a compressorok tömítésére ki­
válóan alkalmas.
A só s víznek aranytartalma már régebben ismeretes dolog
volt, de mindeddig nem volt módszer, melylyel a csekély aranyat
gazdaságosan lehetett volna belőle kivonni. St.-Johnban most meg­
alakult egy vállalat, mely állítólag 150 dollár heti kiadással 760 dollár
értékű aranyat dilit elő és ennél még nagyobb sikert is remélnek.
Nyáron 500 emberre egészítik ki a munkássereget és napi 10,000
dollárnyi arany kivonására számítanak. (Ind. & íren. máj. 6.)
N agy feszültségű akkumulátortelep. Edgerton tanár egy oly
szabadalmának kihasználására alakult Sondertonban (E. A.) egy tár­
saság, melylyel az eddigieknél kevesebb körülményességgel lehet
magas feszültségű battériát összeállítani és mely az ismert akkumulá­
toroktól eltérő alkatrészekből állítja össze a telepet. Nem használ
pozitív és negativ lemezeket, hanem látszólag csak egy lemezből és
a rá helyezett, különben elég változatos összeállítású aktiv tömegből
alkotja össze az egyes czellákat. Ezek tál alakjában vannak kiké­
pezve, úgy, hogy egyiket a másik tetejébe helyezve tetszőleges nagy­
ságú oszlopot rakhatunk össze, a szerint, a milyen feszültségre van
szükség. Az elem alkotórészei a következők : egy legalul elhelyezett
1'5 mm. falvastagságú ólomtábla fenekén, melynek szélei ferde falak­
ként vannak felhajtva, kénsavval áztatott mir.iumréteg terül szét
mintegy 3 mm. vastagságban, melynek tetejébe épen oly vastag és
ugyancsak kénsavval vegyitett faszénréteg kerül. Ezt asbestszövettel
fedik le, melyre 3 mm. fémólmot kenvén, a czella teljes. A következő
hasonló összeállítású czellákat egyenesen ráhelyezik az alsóra, az igy
nyert oszlopot jól összepréselik és a czellák közt levő hézagot
viaszkos asbesttel tömik ki. A 10 napig tartó formálás alatt az ólom­
rétegből ólomszivacs lesz, a kénsav pedig átszürődik az asbest-
szöveten, mire a battéria lassanként felveszi az akkumulátor tulajdon­
ságait, bár eleinte elektromotoros ereje igen csekély, ellenállása pedig
jó nagy. Használat alatt az akkumulátor még tovább javul. Ezen
telepek egyáltalán nem árasztanak kellemetlen szagot és gőzöket,
tehát minden ventiláczió szüksége nélkül bárhol felállítható és kevés
helyet igényel. A társaság által eddig készített legnagyobb battéria
460 kilowattórás, 2000 amp. óra és 230 volt mellett. Súlya aránylag
csekély, capacitása lábaként kb. 60 amp. óra, belső ellenállása igen
kicsiny. Különös jelenség az etektromótorikus erő olyan eloszlása,
hogy az ólomszivacs cs ólomtál közt 0'8, utóbbi és az aktiv tömeg
1898. junius 1.
másik rétege közt 1'4 vo't. Kísérleti telepeket már öt évi kihasz­
nálással próbáltak ki therapeutikus czélokra és ez alatt az ólomréteg
semmit sem változott. Kis súlya transportábilis czélokra teszi alkalmassá,
mig másrészt sorosan kapcsolt ívlámpák táplálását is megkísérelték vele.
(El. W. ápr. 23.)
E lektrom os kábelek száraz légczirkulatióval. A párisi telefon-
hálózatban, mely kizárólag földalatti kábelekből áll, próbálták ki igen
jó eredménynyel ezen kábeleket és a mellett, hogy a régi guttapercha
és paraffin-kábelek tetemes részét helyettesitelték velők, az újabb
megrendeléseket már mind papírszigetelésű száraz légezirkulátiójára
berendezett kábelekre eszközük. Ezeket vékony ólomköpenynyel
készítik és szükség szerint 1—224 érpárral látják el; a gyárostól csak
úgy veszik át, ha capacitásuk km.-énként 0'07 mikrofaradnál nem
nagyobb. Főelőnyeként azt a könnyűséget emlitik, melylyel javítások
eszközölhetők rajta. Ha a kábel megsérült cs a behatolt viz mennyi­
sége nem nagy, elégséges száraz levegőt nyomni belé ; a szárítási
művelet gyorsítására a hibás hely fel is melegithelő. Néhány óra alatt
a szigetelés ismét helyre áll. Ha egészen átázott a kábel, a szárítás
természetesen hosszabb időt igényel, mely alatt a telefonikus közlekedés
megszakittatik. Parisban a komprimált levegőt szállító társulat szolgál­
tatja a levegőt, nagyobb vidéki városokban Westinghouse szivattyúkat
tartanak üzemben e czélra; a levegőt hat nagy hengeren keresztül
szárítják calcium chloriddal. (El. W. máj. 13.)
E lektrom os energia ára Buffaloban. A buffaloi Cataract
Power & Conduit Comp., mely a Niagara esését kihasználó elektromos
vállalat tulajdonosa, legújabb jelentésében közli azon egységárakat,
melyekért a buffaloi consumenseknek szolgáltatják az elektromos áramot
és kiemeli, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni, mig a
fogyasztók rengeteg és igen változatos elemekből álló táborát úgy ki
tudta elégíteni, hogy a mellett a társulat érdekei is meg legyenek óva.
A fogyasztók közt a sok száz és ezer lóerőt igénylő vasúti és
elektromos vállalatok és különböző gyártelepek mellett igen számosán
vannak az egy-két lóerővel dolgozó kisiparosok és mig egy részük
állandó kihasználói a czentrális telepnek, mások azt naponként csak
néhány órán át veszik igénybe. Igen természetes, hogy a kisfogyasz­
tóra kiszabott egységár a nagy vállalkozásokban lehetetlenné tenné
a gazdaságos munkát, mig az utóbbiaknak megfelelő átalányárak a
társaságot a kisiparral szemben károsítaná meg. A végső megálla­
podásnál igyekezett a társaság ezen szempontok tekintetbe vételével
olyan alacsony árakat szabni meg, hogy az elektromos energiának
felhasználása még a leggazdaságosabban dolgozó gőzteleppel szemben
is előnyt biztosítson a fogyasztónak. A számlákat havonként tartozik
a fogyasztó kiegyenlíteni és minden havonként törlesztendő összeg
két részből á ll; a kiszolgálás fejében a fogyasztónak a központban
rendelkezésére álló teljesitménynyel arányosan kilowattonként 1 dollár
fizetendő, mig a szolgáltatott áramért a felhasznált mennyiséggel
fogyó egységárak szerint fizet a fogyasztó. Ezen egységár havi
1000 kw. órán alul 2 centet tesz ki, nagyobb felhasználásnál keve­
sebbet, úgy, hogy az havi 80,000 kw.-nál nagyobb mennyiségnél
már 0'64 centre csökken kw. óránként. (El. W. ápril 23.)
A drótnélküli telegráfia — vagy tekintve, hogy az elektro-
magnetikus induktión alapuló jeladás a drótot éppen nem nélkülözheti
teljesen, helyesebben a hullámtelegráfia abban különbözik kedvezőt­
lenül a távolba való jeladás egyéb használatos módjaitól, hogy a
jelnek útja nincsen kiszabva, hanem az szabadon terjedhet minden
irányban. Ha a jelszedő készülék egy aránylag elég jelentéktelen
távolságon belül működik, jó eredménynyel képes megfelelni a
czélnak; de magában a módszerben rejlik abbeli fogyatékossága,
hogy a termelt energiának csak végtelen csekély részét hasznosítja
az adott jel reprodukálására. A hullámtelegráfia hatásfoka, vagyis a
hasznosított energiának a termelthez való viszonya, fordítva arányos
a jeladó és jelszedő készülék közötti távolság négyzetével és könnyen
érthető a jeladás ezen módszerével áthidalható távolságban való
 1898. junius 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
korlátoltság, ha meggondoljuk, hogy egy négyzetlábnyi felület egy
angol mértföldnyi távolságban a jeladásra pazarolt energiának csak
egy háromszázötven milliomodnyi részét foghatja fel, a hullámoknak
minden irányban való szabad tovaterjedése folytán. Avval, hogy
Lodge ajánlata értelmében a jelfogót a hullámokkal syntonáljuk,
természetesen nem javítunk a módszer hatásfokán, minthogy evvel
csak a jelszedés szabadságát, de nem a jeladó hullámoknak szabad
terjedését korlátozzuk. A hatásfok javítása csak úgy érhető el, ha
sikerül a termelt hullámokat egy nyalábba összeterelni, mint pl. a
fényhullámokat parabolikus tükörrel. Tényleg ismerünk anyagokat,
pl. a szurkot, melyek az elektromagnetikus hullámokat épp úgy
megtörik, mint átlátszó anyagok a ráeső fénynyalábot és
nem lehetetlen, hogy a hullámtelegráfia tökéletesbülését a magnetikus
hullámokat megtörő ily lencsében kelt keresnünk, mely a jeladó
készülék közelében volna alkalmazandó. (El. máj. 13.)
A Niagara további kihasználását tervezik egy újabb csatorna
révén, mely a Niagara folyamot körülbelül 10 angol mértföldnyire az
eséstől Lockporttal kötné össze ; az egész távolság mintegy 20 angol
mértföldet tenne ki. A viz kihasználására már megtörtént az egyez­
kedés, mely szerint a vállalat tiz éven keresztül évenként 50,000
dollárt tartozik napi 15 millió gallon vízért fizetni.
(Ind. & Iron, ápril 29.)
Gáz-izzófény. Az Auer gáz-izzófény társaság egy újabb,
javitott szerkezetű gáz-izzólámpát szándékozik a piaczra hozni. Leg­
jellemzőbb tulajdonsága ezen uj égőnek, hogy feleslegessé teszi a
lámpaüveg használatát; ez igen nagy előny, minthogy a lámpaüvegek
könnyű törékenységüknél fogva sok kellemetlenséget okoztak, másrészt
pedig a mennyezet gyors befeketitését idézték elő azon élénk
vertikális irányú légáramlat folytán, mely alkalmazásukkal jár. Ezen­
kívül az uj égő, független a gáz nyomásában előálló változásoktól.
A jelenlegi Auer-égő csak állandó gáznyomás mellett működik
kielégítő módon és e mellett nyomásértékei csak bizonyos hatások
között adnak kielégítő eredményt. Az uj szerkezet annál gazdaságosabb,
mennél inkább növekedik a gáz nyomása; a láng csendes és igen
nyugodt. (Engineering, május 6.)
W ebb-Thom pson-féle vonatbiztositási berendezés. Számos
angol egyvágányú pályán, a melyen blockberendezés nincsen, a
Webb-Thompson-íéle berendezés nagy mértékben emeli a vonat­
közlekedés biztonságát. A berendezés megkívánja, hogy a vonat
minden állomáson megálljon, ennélfogva csak másodrendű pályán
használható.
Az állomásban egy-egy állványban a szomszéd állomások
felé szóló rudacskák vannak elhelyezve. A szomszéd állomásoknak
ugyanazon vonalszakaszra szóló rudacskáik egyformák. A legköze­
lebbi vonalszakaszra másfajta rudacskák érvényesek, úgy, hogy vég­
állomásoknak egy, átmeneti állomásoknak két állványuk van. A vonat
csak akkor meneszthető, ha a szomszéd állomás felé érvényes
rudacskát átadták a mozdonyvezetőnek. Az állomás harangjelzéssel
tudtára adja a szomszéd állomásnak, hogy egy rudacskát kivesz az
állványból, vagyis vonatot meneszt. A létesített elektromos berendezés
következtében a szomszéd állomás ugyanakkor ugyanazon vonal-
szakaszra szóló rudacskát nem tud az állványból kivenni.
Ez a berendezés ellenvonatok menesztését kizárja.
(Zeitschr. d. V. D. Eis.-Verw. 1898. máj.)
Egy villám áram erősségének meghatározását kísérelte meg
Pochels Winterbergben az által, hogy a bizonyos sziklákban jelent­
kező permanens mágnesség nagyságát mérte. Ez jelentékenyen
nagyobb volt a földnek rendes mágnességénél és ezt csak a sziklán
vagy közvetlen szomszédságában elvonuló elektromos áram okozhatta.
Bazalt szikladarabokon eszközölt mérések nagyon szabálytalan mág-
nességet mutattak, mely legalább 2900 amp.-es áramnak a szikla
felületén vagy máshol a közelségben való befolyására engedett
következtetni. Egy más esetben az áramerősséget 6500 amp.-re
becsülte a megfigyelő. (Ind. & Iron, ápril 29.)
181
Az ogdeni nagyfeszültségű munkaátvitel. Érdekes kísér­
leteket tettek Utah államban annak megvizsgálására, hogy a nagy-
feszültségű áramok mily határig használhatók a gyakorlatban.
A munkaátvitel tényleges távolsága a kísérlet alkalmával 116 km.
volt egy hármas, egyenként 54 mm2 keresztmetszetű rézdróton át.
Az átvitt munka 1000 lóerő és a feszültség 30,000 voltig is emel­
kedett. A kísérletek egyszerű módon és pontosan voltak eszközölhetők
az által, hogy az elektromos munka a 116 km. hosszú kombinált
vezetéken át a kiindulás helyére lett visszavezetve ; a munkaveszteség
mindössze 9°/o volt, beleértve a kétszeri transzformálás folytán elő­
álló 4°/o munkaveszteséget. Az önindukezió által okozott feszültség­
csökkenés gyakorlatilag nem volt számításba vehető, miután a vezeték
kapaczitása elegendő volt az önindukezió hatásának lerontására.
A kísérletek folytatásaképen 58 km. távolságra Sait Lake Citybe
24,000 voltos áramot bocsátottak Ogdenből két teljes napon át, nehéz
klimatikus viszonyok mellett (hó, eső és köd). Az ugyanakkor lefolyó
zivatar semmiféle káros hatással nem volt a munkaátvitel zavartalan
működésére. A telep azóta állandó üzemben van és Salt Lake Cityben
állandóan 23,000 volt mellett történik a primer áram elvezetése a
transformátorokhoz. (Electrical Engineer, ápril 28.)
M ozdonyok hatásfoka. M. Síivart, a belga államvasutak fő
mérnöke, jó szerkezetű két'nengerű mozdonyokkal végzett kísérletek
alapján kiszámította, hogy a tüzelő anyagban rejlő melegmennyisé);
hány százaléka alakul át effektiv munkává. Összhatásfoknak 0.05-öt
kapott. A veszteségeket részletezve, a következő számok a meleg­
mennyiség százalékait adják :
A tüzelés vesztesége __ __ _ _ __ ... 12
A gőzképzés » ... .... ........... _........... 17
A gőznek a gőzgépbe való átömlésénél előálló v. 6
A gőzgépben létesíthető körfolyam, összehasonlítva
a gőz melegmennyiségének munkaegyenéitéké-
vel, ad veszteséget............ ........................... . 57‘2
A tényleges ind. munka v . ... .......... . ... _ 2‘2
Az effektiv munkára átmenet v. ... ..................... 0'6
(Revue Générale des Chemins de fér 1898. dpr.)
A czélból készült épület. Riter és Conley ezég Alleghamyban
(Pittsburg) azon megbízást kapta a dublini városi vasút társaságtól,
hogy számára egy aczélépületet készítsen, melynek hossza 76 ni.,
szélessége 24 m., magassága pedig 9 m.
Az épületben elektromos gépek, egy 15 tonnás forgó darú
kazánok, gépek és szénraktárak volnának elhelyezendők. Azonkívül
az épület két aczéllemezből készült kéményt (60 m. magas és 3’6 m.
átmérőjű) övezne. Remélik, hogy az épület olcsósága, czélszerűsége
és a felállítására szükséges idő rövidsége újabb hasonló megrendelé­
seknek fogja forrását képezni, sőt — állítólag — a nevezett pittsburgi
ezég már Európában is tárgyalna hasonló ügyben.
(Revue industrielle.)
Suez-csatorna. A mult hónapban a »Victorious« angol hadi­
hajó, mely 14,900 tonna deplacementtel bir, szerencsésen áthaladt
a Suez-csatornán. Ezzel bebizonyult, hogy a legnagyobb angol hadi­
hajók is akadálytalanul közlekedhetnek a csatornán.
(Practical Engineer 1898. ápr.)
A világ szénkészlete Mulhall tanár szerint éppen nincs
annyira kiapadóban, mint a hogy néhány aggodalmas próféta bal­
jóslata szerint tartanunk kellene tőle. A brit széntelepek terjedelme
9000 négyzet (angol) mértföld, eddigelé 5.500,000 tonna szenet
aknáztak ki belőlük és még távol vannak a kimerüléstől. De ez
csekélység a föld többi széntelepeihez képest, melyek 1000 évre
biztosan fedezik a szükségletet és, melyek számszerint a következő-
képen vannak elosztva: Chinában és Japánban 200,000, az Egyesült-
Államokban 194,000, Indiában 35,000, Oroszországban 27,000,
Francziaországban 1800, Belgium-, Spanyolország- és más orszá­
gokban 1400 mfd2, összesen 471,800 mfd2. (Ind. & Iron. ápr. 29.)
 182 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. junius 1.
Uj elektromos ipar Amerikában. A «Fischer Equipment Co.» Bécsi tőzsde:
Chicagóban szállítja az elektromos automobilokhoz szükséges teljes Alig. österr. Electricitäts-Ges. 296.— 303.— 4 - 7.— 14 —
elektrotechnikai fölszerelést és pedig 4 csoportba osztott 44 elemből Internat. Electricitäts-Ges. . 320.— 324.— - 4.—
álló akkumulátortelepet, a melynek minden része ki- és fölcserélhető, Österr. Waffenfabrik ......... 304.— 3 1 6 .- -12.—
Alpine Montan-Ges............... 152.35 166.25 -13.90
továbbá egy teljesen zárt elektromotort és egy inditókészüléket, a mely Osztr.-magy. légszesz társ. 1785.— 1780.— - 5.—
három sebességet enged meg, pl. 5, 10 és 20 kmt. A készülékeket
Berlini tőzsde: márkában
az illető amateur vagy kocsigyáros tetszése szerint helyezheti el az
általa próbálni kívánt kocsiszerkezeten. (L’Ind. Él. febr. 25.) Alig. Electricitäts-Ges. 265.50 275 — - 9.50
Schuckert & Co. _ _ _ 249.25 256.— - 6 75
Accumulatoren-Fabrik......... 176.— 178 — - 2.—
L. Loewe & Co.................... 443.50 4 6 8 .- -24.50 24.—
Deutsche Gasglühlichts 625.— 640.— -1 5 .—
Ü zleti és szem élyi hírek.
A Hernádvölgyi magyar vasipar r.-t. irodáit Dalszinház-utcza
Szerk esztői üzenetek.
8. sz. alá helyezte át.
R. Z s. Zombor. Levelét köszönettel vettük. A jövőben azon­
P erei és Schacherer czég legújabb árjegyzéke szigetelt vezető
ban kérjük, ne legyen annyira pedáns, hogy még a levélbélyegeket
zsinórokról jelen számunkhoz van mellékelve. Ezen e szakmában
is megtéríti, mert akkor nem merünk majd önnek levelet Írni.
egyetlen hazai, jó hírnévnek örvendő hazai czég gyártmányait olvasóink
K F. Kecskemét. Köszönet.
figyelmébe ajánljuk.
Ifj. L . S. Berlin. Az Ígértet e hő első felében várjuk.
(K b .) Tőzsde, május 23. A spanyol-amerikai háború kitörésé­
nek közvetlen hatása — a kenyér roppant drágulása Európában.
A szerkesztésért felelős : W olf Sándor.
Az amerikaiak részben Európa által akarják megfizettetni a háború
költségeit. A gabona ára már háború nélkül is emelkedett volna, mivel
a tavalyi aratás eredménye mindenfelé gyönge volt, a legtöbb ország
kénytelen gabonát importálni, a meglévő termények részben elfogytak
és mig az uj termés nincs meg, Európának Amerikától kell megvennie
kenyerét azon áron, melyet az amerikai spekulánsok követelnek.
A háború hátrányos voltát más irányban még vddig nem éreztük.
Az angol bankkamatláb emelkedése, mitől általánosan tartottak, nem
következett be ésapénzpiacz sem rosszabbodott. A tőzsde-piaczokon
úgyszólván semmiféle változás sem állott be, egyelőre a politikai
helyzet érintetlenül hagyta őket. Mint a gazdák, úgy a tőzsdék is
aggodalommal követik az időjárás változását és mindazon jelentéseket,
melyek az aratási remények javulására vonatkoznak, a szállítási
vállalatok értékeinek emelkedésével köszöntik.
Magyarország jó termést vár ez idén, és biztosan számíthatunk
jelentékeny kivitelre jó árak mellett. Ha beválnak ezen, a jó termésbe
helyezett remények, akkor valószínű, hogy általános javulás fog
beállani a gazdaság terén és a soká elhanyagolt tőzsdékre újra jobb
napok következnek.
Igaz ugyan, hogy a kiegyezési kérdés a nyugodt gondolkozásé
körökben még mindig nagy gondokra ad okot, mivel még eddig
semmi jel sem mutat arra, hogy ezen kérdés félig-meddig is kielégítő
módon fog megfejtetni; és még előre sem látható azon hatás, melyet
ezen meg nem fejtett probléma a tőzsdékre gyakorland.
Tőzsdéinknek forgalma időközönként egy kissé élénkebb volt.
Alábbi összeállítás mutatja a bennünket leginkább érdeklő
értékek árváltozásait az elmúlt hónapban :
Budapesti tőzsde:
ápril. 22. május 23. 1897. évi jö v e d .
osztalék ó/o-ban
Felsőmagyarorsz. bánya és
kohó ...................... ... 107.— 108.— + 1.— 5 50
Danubius-Schoenichen - Hart-

Ganz és társa, vasöntöde ... 2000.— 2075.— -75.— 100.—

Nicholson gépgyár... ........ 106.— 107.— - 1.— 6.—
Rimamurány-salgótarjáni ... 245.50 253.50 - 8—
Schlick féle vasöntöde ... ... 207.— 2 0 8 .-- - 1.— 13.—
Weitzer János-féle gépgyár 250.— 235.— -1 5 .— 14.— 5.6
Budapesti ált. villamossági 122.— 122.— ---- 4.—
Magyar villamossági .......... 135.— 133.50 - 1.50 6.50
Kábelgyár ............................. 310.— 320.— + 1 0 . - 18.—
Budapesti közúti vaspálya ... 382.— 390.50 - - 8.50 14.— 3.74
Villamos városi vasút... ... 264.50 272.__ + 7.50 10.—
Budapest-ujpcst-rákospalotai 81.— 70.— -1 1 .—
596.— 622.—
Szigorló gépészmérnök
Salgótarjáni kőszénbánya... -26.— 32.—
Concordia-malom .......... ___ 260.— 320.— -60.— 20.—
I. Budapesti gőzmalom 690.— 710.— -20.— 30.—
Erzsébet-gőzmalom .......... 268.— 297.— -29.— 12.—
Luiza-gőzmalom ................ 155.— 181.— -26.— 9.—
Hengermalom ...................... 608.— 625.— -17.— 32.—
állást keres.
Victoriamalom.............. ... 120.— 142.— - 2 2 .-
Pesti molnárok és sütők ... 206.— 244.— - 3 8 .- 10 —
Czim a kiadóhivatalban.
K ia d ja : W o lf S á n d o r. Fővárosi nyom da, v o n a lz ó es könyvkötő r.-t. Budapest, V!., P odm aniczky-utcza 39.