P0LYTECHN1KÍI SZEMLE
S Z A K F O L Y Ó IR A T G É P É S Z M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N I K U S O K SZ Á M Á R A .
Szerkesztik: D U BSK Y ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIM ANEK EMIL, STARK LIPÓT é s WOLF SÁNDOR.
Előfizetési ára:
Egész évre ............... .............. — — 8 frt
Fél évre........................... - ................... 4 „
II. ÉVFOLYAM.
H irdetéseket f e l v e s z :
M ag y aro rszág o n : a kiadóhivatal.
A usztriában : R u d o l f M o s s e , W i e n , S e i l e r s t ä t t e 2.
N ém eto rszá g b an : R u d o l f M o s s e , B e r l i n , J e r u s a l e m s t r . 48 4 9 -
Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál:
tyl V* >/4 V8 VlO
35.— 18.— 9.— 5.—- 3.—
Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30°/o-kal leszállittatnak.
A boríték lapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik.
TARTALOM: Szemle. — Gabona-elevátorok. Markóczy Lajostól.
— A csuszamlás (slip) és annak mérőmódjai a többfázisú indukcziós
motoroknál. K. E.-töl. — A kazánszerkezetek tökéletesítésére irányuló
törekvések napjainkban. Adorján Dezsőtől. — A glasgowi földalatti
vasutak. — Az újdonság kérdéséről a szabadalmi jogban. — Vegyes
hírek, lapszemle. — Irodalom. — Üzleti és személyi hírek. —- Szer­
kesztői üzenetek — Hirdetések.
S zem le.
□ Magyarországnak, mint • kiválóan agrikultur-
államnak technikusaira különösen érdekességgel bírhat
ama kérdés, melylyel szerkesztőtársunk, Markóczy Lajos
jelenleg sajtó alatt lévő: »A gabona-elevátorok« czimű
könyvében foglalkozik. A könyv már csak azért is
érdekes, mivel a benne foglalt tapasztalati adatok, főleg
legnagyobb konkurrensünknek — Amerikának — a
gyakorlatban kipróbált és bevált intézményeiből vannak
merítve. De aktuális is ezen kérdés most, a midőn
ugylátszik, nagy gazdasági átalakulások, talán válságoknak
is küszöbén állunk, melyek arra fognak szorítani, hogy
a jelenkor minden üdvösnek ismert eszközét felhasz­
náljuk akkor, a midőn gazdasági fejlődésünk biztosítá­
sáról, illetve termékeink, főleg a gabonaneműek, minél
jobb értékesítéséről van szó. Eme eszközök között,
miként a tapasztalat mutatja, nem csekély fontossága
van a gabona-elevátoroknak. Technikusaink a közel jövő­
ben előre láthatólag gyakran fognak abba a helyzetbe
jutni, hogy nagyobb szabású elevátorokat kell majd ter­
vezniük és igy, tekintettel különösen arra, hogy nemcsak
nálunk, de általában az egész kontinensen kevés példa
van minden tekintetben rationálisan keresztülvitt ilyen
berendezésre, mindenesetre jó hasznát fogják venni a
szerzőnek ezen czélból tett amerikai tanulmányutjában
tett tapasztalatainak.
A munkára, megjelenése után, még vissza fogunk
térni; egyelőre mutatványként néhány fejezetet köz­
lünk belőle-.
*
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Megjelenik minden hónap 1-én.
Budapest, VII., Kertész-utcza 53. sz.
Budapest, 1898. augusztus 1. 8. SZÁM.
□ Múlt számunkban fejeztünk be egy hosszabb
czikksorozatot, a kazántüzelő szerkezetek vizsgálatáról.
Ha ebből az üzemvezető mérnök sok hasznos dolgot
meríthetett, úgy jelen számunkban megkezdett czikk-
sorozat által, mely Adorján Dezső munkatársunk tollából
eredőleg, az utóbbi években kazántelepek berendezésében
oldal elért eredmények kritikai tárgyalásával foglalkozik, inkább
forint a kazántelepek tervezőjének vélünk szolgálatot tenni.
E kettő egymást mintegy kiegészíti, mert csak ratio­
nálisan berendezett és egyszersmind rationálisan is
vezetett telepnél lehet a modern igényeknek megfelelő
eredményeket elérni.
G ab on a-elevátorok .
Irta: Markóczy Lajos.
(Történeti rész).
A világ nagy gabonatermelő országai, ezek közt
első sorban az északamerikai Egyesült-Államok, már rég­
óta foglalkoznak azzal, hogy a termelt gabona a nagy
forgalomnak megfelelőleg olcsó és gyors elraktározására
külön czélszerű épületek létesittessenek. Ily épületek,
röviden elevátorok (grain elevator), a gabona elraktáro­
zására használt régi épületektől már külsőleg is eltérnek;
czélszerűségük miatt újabb időben más országokban
nagyobb számban emeltettek. Az alapelv, mely szerint
az elevátorok épülnek az, hogy a gabona, mely vagy
kocsin, vasúton, vagy hajón ömlesztve (á Iá rinfusa)
szállittatik az épületekhez, ezen járművekből könnyen,
olcsón és legrövidebb idő alatt, a legkisebb emberi erő
felhasználása mellett, kiraktározható és az elevátor épület­
ben levő mérlegeken, tisztitó, osztályozó, hűtő és elosztó
gépezeteken át mindenféle időjárás, elromlás ellen védett,
czélszerűen elhelyezett tartányokba (caisons, binsilos)
elraktározható legyen, ezen tartányokból a gabona olcsón
és gyorsan ismét az azt forgalomba hozó járművekbe el­
helyezhető legyen. Ezért ezen épületek több emelet magas­
ságra építtetnek, miáltal a régibb szerkezetekkel szem­
ben, melyeknél az egyes emeletek egészen ki nem
használhatók és a gabona csak hosszadalmas lapátolás
és zsákolás mellett helyezhető el, a kezelés megkönnyeb-
bittetik és sok hely megtakaritható.
Az elevátorok hazája Amerika. Az első elevátor,
mely ugyancsak a legszerényebb követelményeknek tett
eleget, Chicagóban épült 1839-ben; kezdetben kézi, később
járgánynyal való hajtásra volt berendezve. Ily kezdet­
leges elevátor képét a mellékelt 1. ábra mutatja. Belső
szerkezete megfelel a most divó gazdasági elevátorokéval,
csak hogy a lovasjárgány az' épület emeletén volt, mig
az utóbbbiaknál többnyire kívül, külön fedett helyen lesz
 208 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. augusztus 1.

elhelyezve. 1841-ben épült az első nagyobb elevátor, termés Ve-át képesek befogadni. Az elevátorok fontos­
melynek alapterülete 13 X 33 m. volt, szinte lovak által ságát úgy a gabona elraktározására, mint a gabona
hajtott járgány szolgáltatta a motorikus erőt. 1842-ben forgalmára nézve csak az újabb időben a többi államok,
építette Dart József az első gőzerőre berendezett elevátort különösen az európaiak belátták s az amerikai, elevátorok
Buffalo mellett. 1855-ben Turges és Buckingham az mintájára Anglia, Francziaország, Belgium, Németország,
»Illinois« central vasúttal egyetemben, 800 ezer bushel Oroszország, Magyarország, Olaszország, Ausztria és
(körülbelül 2 ezer vaggon) gabona befogadására szolgáló Románia nagyobb elevátorokat építettek, úgy az épület
elevátort épített. 1858-ban a chicagói börze által kiadott külseje, mint annak belső berendezése kisebb-nagyobb
első jelentésben az elevátorok már mint igen fontos eltérésekkel az amerikai elevátorok utánzatát képezik.
intézmény emlittettek. Ezek után belátva az elevátorok A gabona-elevátor institutió az amerikai termelés, gabona­
hasznát a gabonakereskedelem és forgalomban, azok kereskedelem hatalmas előmozdító eszköze és a gabona­
minden főbb termelő helyen, piaczon, kikötő városban, kereskedelem felvirágzására a legnagyobb befolyással
vasúti góczpontokon, vasúttársaságok és magánosok által volt. Nagy szerepe jutott az elevátoroknak a tengeren­
építtettek és számuk évről-évre nagyobbodik. A chicagói túli konkurrencziában, melyet hazánk és szomszédos
börze 37. évi (1894.) jelentésében a következő nagyobb államai is mindjobban megérzik, különösen az utóbbi
piaczok és ott lévő elevátorok befogadási képessége lett rossz termés miatt, az Amerikából való importálás, sajnos,
közölve: nálunk is szükségessé vált. Daczára annak, hogy gabo­
Chicagóban, mint a világ legnagyobb gabonakeres­ nánk, különösen búzánk jobb minőségű, mint az amerikai,
kedelmi városában, az ottani börze felügyelő bizottsága a nyugateurópai államokban nehezen képes versenyezni
alá tartozó és közhasználatra szolgáló 26 nagyobb elevátor az amerikaival, különösen ár tekintetében. Magyarország­
létezik, összesen 34 millió bushel (körülbelül 95 ezer ban, mely gabonatermelő képességére nézve a föld hatodik
vaggon) befogadási képességgel; a magánhasználatra országa, az elevátor institutió kezdetleges állapotban van;
épült nagyobb elevátorok száma 28 és összes befogadási hazánk nagy elevátorainak száma öt: Budapest 2, Nagy-
képességük I 2 V2 millió bushel (34 ezer vaggon), úgy Várad, Fiume, Mezőhegyes 1-1. Ezeknek befogadási képes-
hogy Chicago összes elevátorai 4 6 V2 millió b. (129— 130
ezer vaggon) gabonát raktározhatnak el. Ezután be­
fogadási képességük nagyság* szerint következnek:
Newyork ... 29.250,000 bushel 1.062.328,750 liter
Duluth ......... ... 27.200,000 » 988.720,000 »
Mineapolis ... ... 26.125,000 » 949.643,750 »
Buffalo ... .. ... 15.430,000 » 560.880,500 »
St.-Louis ... 13.153,000 » 478.171,450 »
Toledo ......... ... 7.200,000 » 261.720,000 »
Baltimore ... 5.850,000 » 212.647,500 »
Milwankee ... ... 5.430,000 » 197.380,500 »
Boston _ ... ... 4.450,000 » 161.757,500 »
Philadelphia... ... 4.225,000 » 153.378,750 »
Cansas-City... ... 4.000,000 » 145 400,000 »
Preoria ......... ... 3.950,000 » 143.583,500 » An old rifiji/t
Detroit ......... ... 3.230,000 » 117.410,500 »
1. ábra.
Montreal ... 2.835,000 » 103.052,250 »
Cincinnati ... ... 2 .0 0 0 , 0 0 0 » 72.700,000 »
Indianapolis... ... 1.281,000 » 46.564,350 »
Toronto_ .... 830,000 » 30.170,500 » sége 10— 12 ezer vaggonra tehető, holott az egész
Albany ......... 750,000 » 34.262,500 » ország 1894. évi összes gabona termelése körülbelül
950 ezer vaggon, úgy, hogy az elevátorokban elhelyez­
Mindezen nagyobb gabona-kereskedelemmel biró hető és termelt gabona közti arány 1 : 80, egészen 1 : 90,
városok elevátorai körülbelül 205 millió bushel (555—600 mig a mi termésünk mennyisége az amerikaihoz úgy
ezer vaggon) gabonát raktározhatnak el. Az elszórtan, viszonylik, mint 1:4. A meglevő elevátorok ugyan
különféle nagyobb városokban és vasúti góczpontokon a technika legújabb vívmányai szerint rendeztettek be
épült, 100,000 mm.-nál több befogadási képességgel biró és bátran mondható, hogy e tekintetben versenyezhetnek
elevátorok számát 1891-ben körülbelül 600-ra becsülték az amerikaiakkal, de csekély számuk miatt a gabona­
a termelő helyeken, farmokon lévő kisebb elevátorok kereskedelemre csak igen kis befolyással bírnak; nagy
száma légió ; ezen utóbbiak rendeltetése a termelő helye­ befektetések és drága építkezések által a gabona elrak­
ken a gabonát gyűjteni, a honnan az vasúton vagy tározását drágítják. Okulva az amerikai gabona keres­
hajón a nagyobb kereskedelmi városok elevátoraiba, vagy kedelmi rendszeren, igen ajánlatos volna az ország
direkt a malmokba lesz szállítva. Az Egyesült-Államok minden nagyobb termelő helyén, vasúti góczpontokon,
1894. évi összes gabona-termelése (búza, rozs, árpa, nagyobb folyók mellett, olcsó építkezés és olcsó, de
zab, kukoricza) 1210 millió 500 ezer bushel, körülbelül czélszerű berendezéssel biró fiókelevátorokat létesíteni,
3 millió vaggon úgy, hogy csak a nagyobb gabona­ melyek azonban egységes tarifa és kezelés mellett, esetleg
kereskedelemmel biró városok elevátorai ezen egész évi állami segélyezéssel, az egész gabonakereskedelmet fel­
vennék és igy aktióra lépnének az amerikai invásió ellen
* 1 bushel == 36 35 liter. s az árak ingadozásait szükebb határok közé szorítanák.
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
Az elevátor-épülete'< elhelyezése es azok
általános berendezése.
Az elevátorok egyik rendeltetése a forgalmat elő­
segíteni, e miatt azok vasutak, folyók, csatornák, tenger­
partok mentén állíttatnak fel; a kisebb amerikai, u. n.
farmer-vidéki vagy gazdasági elevátorok, melyek gabona-
termelő helyeken, nagyobb gazdaságokban 6—8000
bushel (2 0 — 1 0 0 vaggon) befogadási képességgel épül­
nek, iparvágányokkal köttetnek össze a főbb vasúti
vonalakkal.
2. ábra.
3. ábra.
Az elevátorok elhelyezésük szerint három főcsoportba
oszthatók. Az elsőbe tartoznak azok, a melyek csakis
szárazföldi forgalomra, vagyis kocsiból való ki és kocsiba
berakodásra és elraktározásra szolgálnak.
A második csoportba oly elevátorok tartoznak,
a melyek csakis vizi forgalomra épülnek, vagyis hajóból
hajóba való raktározásra szolgálnak.
A harmadik csoportba tartoznak azok, melyek
úgy kocsi-, mint hajószállitásra és elraktározásra hasz­
nálhatók.
Rendeltetésük szerint az elevátorok vagy egy­
szerűen raktárként használtatnak, vagy pedig az elraktá­
rozandó gabona tisztítására s osztályozására szolgáló
gépekkel is elvannak látva,
209
Amerikában a gabonakereskedelem góczpontjain, igy
különösen Chicago, Buffalo, Duluth és New-Yorkban, az
elevátorok úgy vannak elhelyezve, hogy azok úgy a száraz­
földi, mint a vizi forgalomban használhatók.
Ezen elhelyezésnél fogva természetesen az elevátorok
építkezése is drágább lesz, mert a folyó-, tenger- vagy
csatornapartokon elhelyezett elevátorok többnyire rossz
talajban épülnek, mely talaj homok vagy iszapból áll;
nagy megterhelésekről lévén szó, az alapozási munkákra
különös gond fordítandó, legtöbbnyire czölöprost alkal-
mazása válik szükségessé, melyre azután az elevátor
alapzata épül. Daczára annak, hogy Amerikában az
alapozásra meglehetős gondot fordítanak, a talaj igen
csekély ellenállási képességénél fogva, vannak elevátorok,
melyek 0 ’6 —1 métert sülyedtek, igy pl. a buffaloi
«Marine» elevátor, egy magán-elevátor Pittsburghban
és egy nagyobb elevátor Chicagóban és New-Jerseyben.
Vannak elevátorok, melyek egész ijesztő módon
hajlottak, egyoldalú sülyedéS folytán. A nagyobb tó
partján levő elevátorokat sokszor magába a tóba építik
czölöpökre, úgy, hogy az elevátornak egész alapzata
fából készülve, alul szabadon marad, pl. Duluthban és
Supirioreban a legtöbb elevátor egészen a tóba van
építve, mint azt a mellékelt 2, ábra mutatja. A czölöpük
 210 POLYTECHNIKAI SZEMLE
sokszor 25—30 m. mélységre lesznek beverve, pl.
New-Jerseyben az «Erie» elevátornál, melynek talaja
posványos és a czölöpök 25 m. mélységre hatolnak és
daczára annak, az épület süppedt. Igen rossz talajnál
egészen 50 m. mélységre verik a czölöpöket, a nélkül,
hogy szilárd alapra jutnának.
Az elevátor építkezéseknél czélszerű a felületi nyo­
mást 2—5 kgr. közt venni pro cm2. Az alapozási mun­
kálatok sokszor az elevátor építési költségének harmadát,
sőt felét teszik. Mindenesetre, az alapozásra fordítandó
a legnagyobb gond és oly helyeken, hol elevátorokat
akarunk építeni, a talaj fúrások által vizsgálandó meg,
mert a gabona megterheléséből származó nyomások
nemcsak igen nagyok, hanem az egész épületben nem
egyenletesen lévén elosztva a megterhelés, az épület
egész szerkezetét egyoldalúan veszi igénybe és ezzel
együtt az alapozást is.
4 . ábra.
Nálunk Magyarországon épült elevátorok mind­
annyian czölöpökre vannak építve, mert a talaj itt is
csekély ellenállási képességű. Az elevátorok, különösen
Amerikában, egészen fából épülnek és pedig erős oszlo­
pok, vízszintes és ferde összekötő-gerendák .képezik fő
vázát és ezek külső oldalain haránt, vagy vízszintesen
elhelyezett3/*"— 1 " vastagságú deszkákkal vannak fedve,
melyekre kívülről czink, ón, vagy festékkel bevont vas­
bádog, ritkábban palatábla burkolat jön. Az elevátor
költségek kissebbitése czéljából, csak igen kevés elevátor
látható Amerikában, melynek külső falai az első emelet
megasságig, vagy pedig egész magasságukban téglából
épültek. Ezen elevátorok drágák és ezért az üzem
költségeket az amortisatio nagysága miatt igen növelik,
igy Broocklynban a Dows-féle elevátor (3. ábra), melynek
külseje egészen fából van, alig fizeti ki magát. Az épü­
lethez használt fa többnyire vörös, fehér fenyő és bükkfa.
Vannak elevátorok, melyek 35—40 év óta állnak
és faszerkezetük teljesen ép. Az amerikai elevátorok
1898. augusztus 1.
csekély kivétellel egészen fából épültek s csak újabban
készítettek Buffaloban egyet, a mely kőből, téglából és
vasból áll.
Az ily tűzbiztosnak mondott épületek költsége
3—5-szöröse a fából építettnek, s mégis oly tűzesetek,
a melyek esetleg az egész épület tönkremenését idézik
elő, még ilyeneknél sem kizártak. A külső tűz ellen a
faburkolatra alkalmazott bádog vagy pala, belső tűz
ellen pedig később leírandó tűzbiztonsági berendezések
biztosítják a teljes pusztulás ellen. Az általánosan elter­
jedt elevátorok többnyire egy fő, a tulajdonképeni
elevátor épületből és mellette elhelyezett kisebb gép- és
kazánházból állnak; a legnagyobb elevátorok egy főépü­
letből, kazán- és gépházból, továbbá a főépülettel alag­
utakkal vagy áthidalásokkal összekötött melléképületekből,
annexekből állnak. Ezen melléképületek többnyire csak
raktározásra szolgáló tartányokat tartalmaznak, nagyobb
gépberendezések nélkül, vagy pedig, ha az elevátor
főépület nem közvetlen a vizi út mellett épülhet, akkor
a parton úgynevezett elevátor-tornyok épülnek, melyek
hajóelevátorral, mérleggel bírnak s a főépülettel áthida­
lásban, vagy föld alatt elhelyezett szállító szalagokkal és
csövekkel vannak összekötve; minthogy azonban az
elevátorok a vizi utaktól utak, épületek által elválasztva
is fekszenek, ily esetekben a hajóelevátor tornya sokszor
tört vonalban vezetett alagutak által köttetnek össze,
melyekben szállító szalagok végzik az épülethez és az
attól való szállítást. Az elevátor alaprajza általában
hosszúkás négyszög; magasságban több emeletre van
osztva. A legfelső emelet transmissiót, az elevátor fejeket
és szállító szalagokat, ritkábban a tisztitó gépeket is
tartalmazza, az alatta levő emeleten a mérleg tartányok
vannak elhelyezve és az ez alatt levőn a mérlegek, a
mérleg-emelet alatt levőn a csővezetékkel biró tartányok
emelete van, a tartányokba vezető nyílásokkal; innen
a földszint mennyezetéig terjednek a gabona elraktáro­
 1898. augusztus 1. P O L Y T E C H N IK A ! S Z E M L E
zásra szolgáló tartányok (caisons, bins, silos). A föld­
szinten vannak az emeleteket és tartányokat alátámasztó
oszlopok, melyek többnyire fából vagy vasból, ritkábban
kőből vagy téglából készülnek. Egyes ily oszlopok meg­
terhelése 200—350 tonna közt változik. Egy amerikai
fából készült elevátor földszinti képét a mellékelt 4. ábra
tünteti fel.
A pincze-helyiségben az elevátor lábak és esetleg
szállító szalagok vannak.
A földszinten az elevátor keskeny oldalán át kapuk
nyílnak, melyeken át a beraktározandó vagy kiürítendő
vasúti kocsik közlekedhetnek. Egy Amerikában általáno­
san elterjedt elevátor távlati képét az 5. ábra mutatja,
a hol az egyik keskenyebb fal elhagyása által, az egész
épület általános berendezése szemlélhető; a a vasúti kocsik
5. ábra.
számára készült kapu, b b a tartányok, d a tartányokba
vezető csövek, e a mérlegek, f a mérlegtartányok, g
a hajóelevátor, h h hajókba vezető lefolyó csövek.
Az amerikai nagyobb elevátoroknál a kazán- és
gépház rendszerint egy külön épület, mely két részből
áll, egyikben a kazán, a másikban a gőzgép v a n ;
kisebb elevátoroknál a kazán és gép egy kereten, az
elevátor belsejében nyer elhelyezést. A kazánok általá­
ban alsó tüzelésüek, apró csövesek, sík vagy lépcsős
rostélylyal. Tüzeléshez az amerikai kitűnő szenet hasz­
nálják, itt-ott a gabona tisztításnál nyert pelyvával
keverve; a termelt gőz középnyomású és csak leg­
újabban dolgoznak magas nyomással; ennek indoka a
szén olcsóságában keresendő (1 1 . szén 2—3 dollárba kerül)
és abban, hogy a gőzgépek lehetőleg egyszerűek lehet­
nek, mert kezelésükhöz sokszor közönséges napszámost
alkalmaznak. A kazánból a gőz vizelválasztón át jut a
gőzgéphez, mely hely megtakarítás szempontjából álló
1 vagy 2 hengerű ikergép, újabb elevátoroknál compound-
rendszerű gépek vannak elterjedve, tolattyús vagy forgó-
záras Corliss vezényművel, Fordulatszámuk 60—90 közt
211
változik, kisebb elevátoroknál 1 0 0 — 2 0 0 között, a gőz­
fogyasztás 9—25 kg., sőt több óránként és lóerőnként.
A kazánházban helyezik el az általánosan elterjedt
Worthigton-, ritkábban Snow-rendszerű tápszivattyút,
mig a gépházban a gőzgépen kívül a tűzfecskendőt és
a világításhoz használt dynamógépet.
Nagyobb elevátorok hajtására általában gőzgépet
használnak. A gőzgép főtengelye az elevátor-épületbe
nyúlik és az ott elhelyezett lendítő kereket hajtja, mely
szíj vagy kenderkötél korongra van kiképezve. Ameriká­
ban legáltalánosabb a szíj hajtás. A szíjak csaknem
kivétel nélkül gummiból készülnek, és pedig azért, mert
azok jobban állnak ellent a hő és nedvesség változásainak,
nagyobb erők átvitelére szolgáló szíjak könnyebben
állíthatók elő és sokkal egyenletesebbek, mint a bőrből
készültek; igy pl a buffaloi «Erie» elevátor főszija 1100
mm. szélességű, 88'5 m. hosszú, 12 mm. vastag, másod-
perczenkénti sebessége 22'3 m., 500 lóerő átvitele mellett
az igénybe vétel pro mm 2 kb. 0'12 kgr. Ezen szíjak
igen tartósak, pl. ez utóbbi elevátorban a szíj körülbelül
15 év óta van működésben és egészben véve kopás
alig vehető észre. A gőzgép főtengelyéről a hajtás a fő
transmissióra, mely a legfelső emeleten van elhelyezve,
csaknem merőleges irányban történik. A szíj által való
erőátvitelnél, minthogy ezen majdnem merőleges haj­
tásnál esetleges szijcsuszások fordulhatnak elő, sulyokkal
vagy pedig kötelekkel megfeszített feszitőkorongok alkal­
maztatnak, melyek többnyire a szíj hajtó részének külső
oldalán vannak elhelyezve. A fő transmissió az épület
egész hosszában lesz vezetve és minthogy az annak
alátámasztására szolgáló csapágyak csak egyszerűen
fagerendákra lesznek szerelve, a csapágyak vagy Sellers-
rendszerűek, vagy egyszerűen két hossztengelyre merő­
leges csavarok körül forogható csészékkel birnakl
Ezen állítható csapágyak alkalmazása az elevátorokná.
igen fontos, mert az épület nem egyenletesen süpped,
 212 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. augusztus 1.

a faszerkezet megvetemedik és igy a tengely, melynek 1. Az épület belsejében fixen felállított fö-elcvátorok,
hoszsza 50—60 m., sőt több is, csak ilyen állítható melyek a gabonát a pinczehelyiségből az épület leg­
csapágyakkal nyerhet jó és biztos felfekvést. magasabb emeletére emelik.
A csapágycsészék öntött vasból készülnek, olykor 2. Az úgynevezett átviteli, vagy mellék-elevátorok,
fehér fémmel kiöntve. A fő transmission^ hajtatnak a melyek a gabona tisztításánál, azt a tartányok emele-
különféle mellék-transmissiók, vagy pedig direkt a gépek.
Újabb időben az elevátoroknál a motorról az erőátvitelre
köteleket is alkalmaznak; Liverpoolban levő egyik ele­
vátornál az erőátvitel hydraulikus utón történik, mig a
fiumei és koppenhágai elevátornál elektromos erőátvitel
van használatban. Ezen utóbbi erőátvitelnek alkalma­
zása, különösen az elevátor-épületeknél, igen jó újítás,
mert a gépek felváltva, egyenként, függetlenül a többi
gépektől, indíthatók és állíthatók el és a fő trans-
missiónál eredő sokféle kellemetlenségek elhárulnak. A
fiumei elevátorban már 6 év óta a legjobb eredménynyel
használják az elektromos erőátvitelt. A fő, transmissióról
közvetlenül vagy közvetve hajtatnak a kanalas elevátorok
és a többi segédgtpek. Kisebb elevátorok hajtására igen
alkalmas a gáz- és petróleummótor és pedig különösen
ott, hol nincsen állandó forgalom, mert bármely időben
munkaképes állapotban van, a locomobil, sokszor használt
motor és a járgány, mely utóbbit a legkisebb eleváto­
roknál alkalmazzák s hajtására a gabonát szállító kocsi
lova vagy ökre lesz használva. Amerikában itt-ott szél-
mótorokat is használnak, melynek működése azonban
igen változó.
Újabb elevátorok tervezésénél esetről-esetre meg­
fontolandó a motor választása.
* 6. ábra. 7. ábra.

téről ismét az épület legmagasabb emeletére emelik s

Az elevátorok gépi berendezése
elosztják a megfelelő tisztitó s osztályozó gépeknek,
Az elevátorok gépi berendezése áll a motorokból, vagy mérlegeknek.
hajtóművekből, a gabona emelésére, forgatására, szállí­
tására, mérlegelésére, osztályozására, tisztítására stb.
szolgáló gépezetekből.
A gabona elevátorokban a hajtóerőt szolgáló moto­
ron kívül a legelterjedtebb gépek a gabona szállítására,
emelésére szolgálók. A gabona szállítása vertikális, víz­
szintes és tetszőleges szög alatt hajló irányban történik.
A vertikális iránybani felszállásra, illetőleg emelésre
általában az elevátorokat kanalas, vedres emelőket,
ritkábban pneumatikus emelőt használnak.
A vízszintes iránybani szállításra a legczélszerűbb
és legelterjedtebb a szalagszállító kisebb távolságokra
és a vízszinteshez emelkedő iránybani szállításra a csigát
is alkalmazzák.
A gabonának 25°—90° alatt hajló irányban való
lebocsátására csövek alkalmaztatnak, 25°-nál kissebb
hajlásnál kombinált szalag, vagy csigát és csövet hasz­
nálnak.
Az elevátorok (kanalas, vedres emelő gépek,
pater nosterek).

Az összes gabonanemű termékek felemelésére 6a ábra.

szolgáló gépezetek közt leginkább elterjedt és legrégebben
használt az elevátor, mely gépezetből az egész épület
elnevezését is nyerte. Az elevátorok szemes termékeknek
a vízszintes síkhoz bizonyos szög alatt hajló, többnyire
merőleges irányban való tovább szállítására, emelésére
szolgálnak.
Rendeltetésük szerint négyféle elevátort különböz­
tetünk m eg:
3. Hajó-elevátorok, melyek vagy a főépületből fix,
vagy mozgatható tornyokból sülyeszthetők, vagy emel­
hetők, a gabonának hajókból való emelésére s a fő­
épületbe való szállítására használtatnak 6 . és 6 a ábra.
4. A parti elevátorok ezek vasúti kocsikra szerelt,
síneken mozgatható külön gőz-, gáz-, petroleum- vagy
elektromotorral hajtott, süllyeszthető, és emelhető
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
kanalas elevátorok, melyek a gabonának hajóból kocsikba,
vagy a főépületbe, vagy pedig kocsikból hajókba való
szállításra használhatók.
Az elevátor szerkezete igen egyszerű. Két egymás
alatt elhelyezett, egymással párhuzamos tengelylyel biró
szíj, láncz-korong, vagy több oldallal biró dob körül
fektetett végnélküli szalagból, vagy lánczból állnak,
melyre egymástól bizonyos távolságban vas, aczél, vagy
12. ábra.
fehér pléhből készült vedrek, kanalak lesznek erősítve:
az egyik korong az elevátor felső részében, az úgy­
nevezett fejben, másik pedig az alsó részben, az úgy­
nevezett lábban van elhelyezve, mig e két rész egymással
zárt négyszög vagy kör keresztmetszetű csövekkel, az
elevátor szárral, vagy testtel van összekötve. Ily elevátor
általános elrendezését a mellékelt 7. ábra mutatja.
213
Az elevátor lába négyszögletes szekrényből állt
8 . és 1 2 . ábra, mely egyik oldalán garattal bir és ké,
oldalfalán elhelyezett csapágyakban az alsó korong
tengelye van ágyazva. Sokszor ezen alsó rész (láb), úgy
van kiképezve, hogy az alsó korong középpontja körül
a nem működő oldal felé centricus henger-felület bur­
kolja, mig a működő oldal felé ezen körívhez érintő­
legesen kifelé hajló oldal a beöntésre szolgáló garatot
13. ábra.
alkotja. (9. ábra). Elterjedt azon szerkezet is, melynél a
láb a 1 0 . ábra szerint az alsó korong középpontja körüli
henger-felületből alkotott és két oldalt síkokkal határolt,
melyek az alátámasztásra szolgálnak. A fából készült
elevátor lábak többnyire egyszerűbb készítés szempont­
jából, az előbbi alakot nyerik. (11. ábra). Ezen láb
sokszor, különösen nagyobb elevátornál, vaslemezekből,
 214 POLYTECHNIKAI SZEMLE
vagy öntött vasból is készül, két oldalán egy-egy
nyílással, mely nyílások vagy tolóajtóval, csavarokkal
leszorított födlappal, vagy csukló körül felfelé nyíló és
karon elhelyezett sulylyal (9. ábra) terhelve, lesznek
elzárva. Ezen nyílások a láb kitisztítására és a működés
megfigyelésére szolgálnak. Az elevátor lábszáraiban a
végnélküli szalag egy-egy ága mozog. A lábszárak
keresztmetszete többnyire négyszögletes (8 ., 9. ábra),
ritkábban kör ( 1 2 . ábra); a használt anyag vagy vaslemez,
14. ábra.
fa, vagy fa és vaslemez. A kör keresztmetszetű vas­
lemezből készül és pedig azért, mert könnyebben és
olcsóbban készíthető, mint a négyszög keresztmetszetű.*
A lábszárak mellső oldalán nyílásokat alkalmaznak,
melyek az elevátor működésének megfigyelésére szol­
gálnak, vagy a kanalak, vedrek kicserélésére, eset-
15. ábra.
leges megerősítésére; ezen nyilások szinte vagy
tolattyúval, vagy csavarral leszorított lappal fedetnek.
A szárak méreteit úgy választjuk, hogy azok kereszt-
metszeteinek hoszsza 40—50 mm.-rel nagyobb, mint a
szíj szélessége. A szélességének külső éle a veder külső
élétől 35—60 mm.-re és belső éle a szij mögött 20—30
mm. legyen, úgy, hogy szélességéhez a veder szélessége
és a szij vastagsága hozzáadva, 55—80 mm. legyen; a
* A kör keresztmetszetű lábszárak ugyan nagyobb űrt képez­
nek a mozgó kanalak és a fal közt, azonban stabilitás szempontjából
czélszerűbbek, mint a négyszög keresztmetszetűek.
1898. augusztus 1.
nagyobb méret a hoszszabb és divergáló szárakkal biró
elevátoroknál veendő; a ferdén elhelyezett elevátoroknál
a szalag áthajlása számítandó s igy a fenti nagyobb
mérettel szélesbbítendő. A fejrész fából (7. és 11. ábra),
vaslemezből (13., 14., 15. ábra), vagy pedig öntött vas­
ból készül; külső alakja vagy hasáb, felső két szöglete
letompítva, vagy pedig úgy, mint az alsó lábrész, a
felső korong középpontja körül excentrikus hengerfelü­
lettel, vagy pedig az egyik oldala, melyen a vedrek
felfelé mozognak, ezen korong középpontja körül, körül­
belül negyedkor hengerfelülettel, a kiömlési oldal felé
pedig többnyire parabolikus (14. ábra), vagy a körhöz
tangentiális sík felülettel lesz kiképezve. A fejnek a láb­
16. ábra.
szárakkal való kapcsolását a kiöntésnél ki nem ömlő,
visszaeső szemeknek a felső korong és összekötő felület
közé való szorulást megakadályozandó, vagy egy, vagy
két ferde síkká alakítjuk át, a mi által a reá eső gabona
a lábszárakba visszaesik (16. ábra). A veder emelésére hasz­
nált szalagok vagy bőr, kenderfonat, vagy kenderfonat
betétes gummi szíjból állanak, a lánczok pedig vagy
Galle vagy összerakható Stotz-félék. (17. ábra). Legjobban
bevált a betétes gummi-szalag, mely a nedvességnek és
hőváltozásnak legjobban ellenáll, nagyobb hoszszakban
állítható elő, mint a bőrszíj s felülete sokkal egyenle­
tesebb. A lánczhajtás nem vált be, mert meglazul és
a tágulás folytán a lánczszem-beosztás is változik,
minek következtében a hajtás lökésekkel jár, ez pedig
igen gyakran láncz-szakadást idéz elő.
Az elevátorokban általában gummi-szijakat alkal­
maznak, melyek leginkább megtartják eredeti hoszszukat.
Ily elevátornál többnyire a felső korong lesz hajtva,
ritkábban az alsó és pedig azért, mert a felső korong
tengelye jobban van terhelve az egész szalag súlyával,
ennélfogva a korong kerülete és a szalag közt nagyobb
a súrlódás, mi szükséges is a terhelt, megtöltött kanalak
emelésére; az alsó korong többnyire csak vezetékül
szolgál s csak ha a helyi viszonyok azt megkívánják,
hajtatik.
A szalag megfeszítésére mindig a nem hajtott
korong tengelyének csapágyait, vertikális nyílásban moz-
gathatóan helyezik el és vagy csavarokkal, 8 ., 1 0 . ábra,
vagy pedig emelőkön (12. ábra), sulyokkal terhelik. Ezen
feszítés szokszor szükséges, mert a szalag csak egy
oldalon van terhelve és igy könnyen következhetik be
csúszás. A hajtókorong hajtása a fő transmissióról
fogaskerék, szij, kötél, vagy láncz által történik, legelter­
jedtebb a szij és fogaskerék (lásd mellékelt 18. ábra),
hajtás, míg a lánczhajtás nem a legjobbnak bizonyult,
csak itt-ott használnak frictiós kerékhajtást (Dowes
elevátor Brooklyn). Kissebb megterheléseknél és sebes­
 1898. augusztus 1. P0LYTECHN1 KAI SZEMLE
ségeknél lánczok alkalmaztatnak, (lásd 17. ábra), és ekkor
a felső és alsó korong fogazott, a mely fogazásbai
azután a láncz egyes szemei belekapaszkodnak és úgy
a láncz mozgatására akár a felső, akár az alsó korong
használható. Előfordul azon eset is, hogy csak az egyik
korong, t. i. a hajtott, fogazott kerületű, a másik sima,
oldal-karimákkal a láncz vezetésére szolgál, vagy pedig
a láncz két több oldallal biró hasáb alakú dobon lesz
vezetve, melynek oldalai a lánczszem hosszának meg­
felelő mérettel bírnak. Ez utóbbi elrendezést használják
középnagyságú elevátoroknál.
17. ábra.
A vedrek, mint említve volt, vas, ónozott vas,
vagy aczél- és bádog-lemezből készülnek, összeszöge:
cselés, vagy egy darabból való préselés által. A használt
alakokat a mellékelt ábrák mutatják. A legrégibb alakú
(19. ábra) alsó része negyedkor, oldalai pedig körszeg­
mentek. Minthogy ezen alak a kiöntésnél a gabonának
szabad kiömlését az arra működő centrifugál erő követ­
keztében akadályozza, csak ritkábban alkalmazzák. Újabb
szerkezetű vedrek alakját a 2 0 . és 2 1 . ábrák mutatják;
ezek alsó része részben henger, részben sík felület,
a mi által úgy a megtöltés, mint a kiöntés egyaránt
215
könnyítve lesz. Igen jónak bizonyult az Unruh és Liebig
szabadalmát képező elevátorveder (23. és 24. ábrák),
melynél a kiöntés úgy, mint a beöntés, a legjobban
eszközölhető, nagy fordulatszámot és sebességet enged­
nek meg. Hogy a vedrek szilárdabbak legyenek, azok
szélei vastag drót vagy pánt (18. és 2 2 . ábra) által
erősittetnek, vagy a legújabb préselt aczélvedrek (2 1 . ábra)
egyes préselt hullámok által merevittetnek.
A vedrek szélessége 100—500 m/m. közt változik.
Ezen szélességen túl vagy a középen a két oldalnak
pántvassal való (2 2 . ábra) összeköttetése által merevítik,
18. ábra.
19. ábra. 20. ábra.
vagy pedig két külön vedret alkalmaznak egymás mellett
a szijra erősítve.
A vedrek a szíjakra vagy egyszerűen rászöge-
cseltetnek, vagy csavarokkal ráerősittetnek. Az utóbbi
megerősítési mód az elterjedtebb, mivel az esetleg meg­
sérült vedrek könnyebben kicserélhetők, mint az előbbiek­
nél. A megerősítésre használt csavarok alakját a mel­
lékelt 25—29. ábrák m utatják; legtöbbnyire lapos fejű
csavart használnak, melynek feje a belső részen kisebb
bordákkal bir (26. ábra), melyek a négyszögletes csavar­
anya meghúzásánál a szíjba nyomulnak és igy a fej
 216 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. augusztus 1.

elforgását megakadályozzák; azonkívül a fej lapos
voltánál fogva a dobokon vagy szijkorongokon át való
haladás sokkal simábban, lökések nélkül történik. Sokszor
a lapos fejjel biró csavarokat a fejnél négyszögletesre
készítik az elforgatás ellen való biztosítás miatt. (28. ábra).
A kanalak nagyságát oly módon választják, hogy
azok az emelendő gabona 1 Va-szeresének térfogatával
bírjanak.
Az elevátor működése a következő: a szemes ter­
mékek a garaton alul az elevátor lábába öntetnek és a
szalag mozgatása közben az arra ráerősitett vedrek a
bizonytalanabb, azonkívül nagy sebességű, hosszú szala­
goknál a korongok körül való vezetésnél a centrifugális erő
következtében leemeltetnek, miáltal lökések állnak be,
melyek az egész szalagnak az elevátorlábakban való
ide-oda lengését idézik elő és a vedrek, ha a szalag
kissé meglazulna, a lábszárak falához ütődnek és meg­
sérülnének. Hoszszabb ilyen működés mellett a meg­
rongált vedrek esetleg a lábszár oldalában megakadnak
és az egész szalag elszakad. Hogy a felső korong körüli
kiöntés könnyebbítve legyen, sokszor ezen korong át­
mérőjét nagyobbra választják, mint az alsó korongét s

beömlött termékből merítenek és felemelik a felső ekkor az elevátorlábszárak felfelé divergálóan lesznek
korong legmagasabb pontjára, mely körül azután a ter­ alkalmazva. Nagyobb elevátornál a felső korong mini-
mék a fej kiömlő nyílásán át kiöntetik. Az elevátor .mális átmérőjét, 500 m/m. veszik, mely méret mellett a
működése közben a szalag vagy láncznak az alsó garat kiöntés még elég jól történik. A korongok átmérője
felőli része van megterhelve, mig a másik oldalon csak 500—1800 m/m. közt változik. A kiöntés, valamint a
az üres vedrek terhelik. Az elevátor munkaszükséglete vedrek töltése is javul, ha az elevátort ferdén helyez­
a szalag vagy láncz sebességétől, a vedrek megtöltési hetjük el, csakhogy ez többnyire nehézségekbe ütközik,
viszonyától, azok számától és a gabona fajsulyától függ. mert az elevátor magassága mellett elkerülhetetlen volna
A szalaghajtásnál egy bizonyos sebességen túlmenni nem az épület gerendáinak átmetszése.
czélszerű, ezen sebesség 1‘5—3'7 m. közt veendő, mert a (Folytatása következik.)
felső korong körüli kiöntés nagyobb sebességnél ugyan
biztosabb, de a vedreknek az alsó garatnál való megtöltése
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 217

forgásában akadályra talál, épp úgy, mint a hogy a motor

A csu szam lás (slip) és an n ak m érőm ódjai generátor gyanánt működik abban az esetben, ha
a többfázisú in d u k czió s m otoroknál. a forgó részt külső erőhatással sebesebben forgatjuk,
mint a szinkronizmusnak megfelelő fordulatszámmal
(K. E.) Az ujabbkori technika kiváló előszeretettel és az álló részt valami módon mágnesezzük. Az arma­
alkalmazza az elektromos munkaátvitelt, kétségbevonhatat­ túrában indukált áram tehát, mint már ebből is
lan előnyeinél fogva. Nemcsak a közúti vontatás terén, a hol látható, arányos lesz a slippel. Mert ha úgy az álló,
nem sokára teljesen kiszorítja a gőzüzemű meg egyéb mint a forgó résznek a mechanikai forgással ellenkező
járóműveket, hanem mindenkor ott, a hol a hajtó-mótor irányú forgást adunk a szinkronizmusnak megfelelő for­
könnyűsége, veszélytelen és egyszerű kezelése egyik fő dulatszámmal, akkor a primár-mező a térben áll és
feltétel; a hol a munka finomsága és egyenletessége a forgó rész a fordulatveszteségnek megfelelő sebesség­
megköveteli a fordulatszám föltétien állandóságát; vala­ gel visszafelé forog. Az armatúra drótjai e fordulat­
mint természetszerűleg ott, a hol egy közös, esetleg veszteségnek megfelelő sebességgel mozognak a mezőben
a munkaforrásnál felállított középpontijói kell energiát és igy e sebességveszteséggel lesz arányos az armatúra
átvinnünk olyan helyekre, melyek az emlitett forrástól árama is. Ez a slippel proporcionális szekundär indukált
messze esnek, vagy a melyek nehezen hozzáférhetők. áram is az armatúra drótjait melegíti és ha a burkolás
A vontatási czéloktól eltekintve, minden egyéb munka­ ellenállása rs, akkor az erre fordított munkát az
átvitel, hacsak a helyi viszonyok más elrendezést nem
követelnek, ma már csak egy és többfázisú indukcziós i 2s X rs szorzat fejezi ki.
motorokkal történik. Ezeket erre a czélra kiválóan alkal­ Az armatúra-drótok temperaturájának emelésére
massá teszi az egyszerű, veszélytelen kezelési mód, a jó fordított munka tehát a slip négyzetével lesz arányos és
hatásfok, az aránylag kicsiny súly mellett nagy indító pedig, eltekintve a motor szekundär részében fellépő
nyomaték és munkabírás; valamint az is, hogy olyan parasit-áramveszteségektől és a légellenállástól, az arma-
helyeken is felállíthatok nagy biztonsággal, a hol esetlegturaveszteség a végzett mechanikai munka %-jaiban
könnyen gyuló gázok, robbanó anyagok vannak, mert egyenlő a fordulatszámveszteség a motor tényleges for­
nincsenek kommutatorjaik és igy a szikraképződés teljesen dulatszámának %-jaiban. De ha az armaturaveszteség
kizártnak tekinthető abban az esetben, ha kellőképen a slippel arányos, akkor ez utóbbival fordított viszonyban
ügyelünk az áramvezető kontaktusok jóságára és biztos­ fog állani a motor hatásfoka. Végre a torque, az inditó
ságára. De meg nem csekély előnyük az is, hogy éppen nyomaték is arányos a slippel, mert hiszen a vonóerő
magnetikus és konstruktív viszonyaik teljes szimmetriájá­ függ az armatúra áramának erősségétől, meg a primár-
nál fogva, igen tetszetős, szép, zárt alakban készíthetők.mező erősségétől.
Azonban éppen, mert újabban csaknem kizáró­ Összefoglalva tehát mindezeket: az inditó nyomaték
lagosan e gépeket alkalmazzák a munkaátvitel czéljaira, arányos a slippel (S), a dobmeleg arányos a slip négy­
e körülmény teszi szükségessé, hogy könnyű szerrel, zetével ( S 2). A wattok száma, melyet a motor felvesz,
minden nagyobb mérőberendezés nélkül, egyszerű módon arányos ugyancsak a slippel, tehát a hatásfok arányos
következtethessünk azoknak jóságára. Ez egyszerű és ( 1 0 0 — S%).
biztos módszerek egyike a motor csuszamlásának (slip) Ezekből kiviláglik, hogy a slip ismeretével még
a megmérése. Ez a mérés ugyan nem adja meg pontosan nem tudom teljes pontossággal a motor hatásfokát,
a motor hatásfokát, de alapot nyújt annak a pontos azonban ez egyetlen adatot kellő pontossággal ismerve,
hatásfoknak és ezzel együtt a motor használhatóságának, biztos következtetést vonhatunk a motor jóságára, vagy
jóságának a biztos megítélésére. pedig arra, hogy megfelel-e majd a czélnak, melyre
A mit mi a motor slip-jének, csuszamlásának szántuk. így pl. nem szabad nagy csuszamlásának
nevezünk, lényegében véve nem egyéb, mint a motor lennie az olyan motornak, mely állandóan a teljes munka­
indukált részének, az armatúrának (melyet a következők­ bírásának megfelelő teherrel jár, ha azt akarjuk, hogy
ben, egyszerűség kedvéért mindig forgónak tételezünk a motor elég olcsó legyen, vagyis, aránylag kevés réz­
fel) visszamaradása a primär, vagyis az indukáló mező­ mennyiség mellett, jó hatásfokkal dolgozzék. Megszabja
vel szemben. Ha ugyanis a primár-gép perczenként való ez esetben a határt a szükséges inditó nyomaték. Viszont
fordulatszáma M g , pólus-száma pg, a mótortengely pedig ha olyan motor szükséges, mely nem visz folytonos
perczenként n m -1 fordul, a pólusok száma pedig p m, üzemet, de időközönként nagy terheket hoz mozgásba
akkor a slip: erős inditó nyomatékkai, de intermittáló, esetleg csak
•rövid ideig tartó terhelés mellett, akkor olyan motort
g ”g P g — n ’n P m
| ’szerkesztünk, melynek nagy az armatúra ellenállása és
”g P g j igy nagy a slipje.
A slipmérés lényege tehát abban áll, hogy a motor
E csuszamlásnak szükségképen be kell következnie, primär és szekundär mezejének sebességét mérjük meg.
mert ha a forgó indukált rész sebessége egyenlő az E mérések megejtésére több eljárás lehetséges. Leg­
indukáló mezőével, az armatúra-drótok az indukáló egyszerűbb eljárás természetesen az volna, midőn alkalmas
mezőhöz viszonyítva nem mozdulnak el és miután relativ fordulatszámolvasóval megolvassuk a motor, úgyszintén
elmozdulás nincs, nincs ok indukczióra sem, az armatúra a generátor fordulatszámát. Ha a mótortengely forgás­
tehát áram nélkül való lesz. De ha szinkronizmusban száma Mm, a pólusok száma p,„, a generátor fordulat­
az armatúrában áram nem indukálódhatik, a motor száma, illetőleg pólusszáma ng, pg, akkor az előbbiek
munkát sem végezhet, mert hisz a torque és igy a munka- szerint a slip közvetetlenül meghatározható. Ez az egy­
képesség a két mező kölcsönhatásából keletkezik. Rögtön szerű és látszólag igen könnyen kivihető mód, mint a
bekövetkezik tehát a csuszamlás, a mint a mótortengely tapasztalás mutatja, nem ád teljesen megbízható ered-
 218 POLYTECHNIKA! SZEMLE
ményt. A leolvasásoknak ugyanis, mint az természetes
is, egyszerre kell történniök, úgy a generátoron, mint a
motoron, mert különben azt kellene feltételeznünk, hogy két
egymásután következő leolvasás ideje alatt a primar-gép
fordulatszáma állandó, ami a gyakorlatban alig fordul
elő. A személyes hiba is nagyban meghamisíthatja a le­
olvasások pontosságát, de meghamisíthatja még az is,
hogy az ilyen fordulatmérők tengelyének végén levő
gummi- vagy-kaucsuk kúpot a forgó tengely nem viszi
elég jól magával és igv kevesebbet olvasunk, mint a
tényleges fordulatszámot. Azonkívül e módszer alkal­
mazhatóságának a köre is korlátolt, mert csak ott alkal­
mazható, ahol motor és generátor egymás közelében
állitvák fel és úgy az előbbi, mint az utóbbi tengelyének
közepében levő kis esztergályozó kúp hozzáférhető. Ezen
a legutolsó bajon segíthetünk olyanformán, hogy kis
synchron-mótort alkalmazunk, melyet a generátorunk
árama táplál és ezen olvassuk meg a generátor forgás­
számát. Ez a kis synchron-mótor azután a mérendő
motor közvetetlen közelében állítható föl.
Tökéletesíthető az egész módszer úgy, hogy a fordu­
latok leolvasását nem két egyén végzi, hanem a mérést
eszközlő egyén kapcsolja be a két fordulatolvasót egy­
szerre és a mérőidő után ugyanaz kapcsolja ki. Ennek a
legegyszerűbb módja az, hogy két fordulatszámolót al­
kalmas módon elektromágnesek horgonyaira szereljük és
a két elektromágnes áramának zárókörét egy időben
nyitjuk, vagy zárjuk. Úgy rendezhetjük pl. az egész
összeállítást, hogy ha az elektromágnesek gerjesztő áram­
köre zárva, akkor a mágnesek horgonyaikat fogva
tartják, amint azonban a gerjesztő áramot megszakítjuk,
kellő módon szerkesztett rugók a két horgonyt és a
reájuk erősített fordulatolvasókat a tengelyek végén levő
esztergályozó kúpokba szorítják. Az áramkör zárásával
azután a számolást megszakíthatjuk. Ilyen módon meg­
olvashatjuk a mótortengely, úgyszintén a generátor
fordulatszámát, amiből azután a motor slipje könnyű
módon kiszámítható. Ez a módszer elég pontos értékeket
adna; egyedüli hátránya talán az volna, hogy ha azt
akarjuk, hogy a fordulatszámoló tengelyét biztosan vigye
magával a forgó tengely, meglehetősen erős rugókat
kell alkalmaznunk, ennek megfelelően erős mágneseket,
amivel az egész eljárás nehézkesebb és aránylag költsé­
gesebb lesz. Azonkívül czélszerű módon megint csak ott
alkalmazható, ahol a motor és generátor közel vannak
egymáshoz, kölönben hosszú kábelek is kellenek, a mi
a költségeket még inkább növeli a sokkal olcsóbb és
csaknem úgy megbízható eljárásokkal szemben, még
1898. augusztus 1.
a mellett az észlelő nem is ellenőrizheti a számolások
jóságát és biztosságát. Ebben az esetben ismét úgy
segíthetünk a bajon, hogy synchron-mótort alkalmazunk,
melyen a generátor fordulatszámát megmérhetjük.
A fordulatszámok direkt megolvasásának mód­
szereivel szemben, a könnyen való kezelhetőség szem­
pontjából, határozottan előnyösebbek a slipnek strobos-
copikus utón való megmérései. Ennek a módszernek
lényege a következő:
A motor tengelyére papirostárcsát erősítünk, melyen
összesen annyi fehér és fekete körczikk van, mint
a mennyi a motor pólus-száma. E tárcsát olyan Ívfény
világítja meg, melynek áramát a generátor kapcsairól
veszszük. A váltakozó áramívfény, mint tudjuk, a pólus­
váltásnak megfelelő periodikusan változó erősségű vilá­
gosságot ád, a mely változó intenzitás annál jobban
észrevehető, minél vékonyabbak a szénpálczák és igy
két egymás után következő felvillanás között minél
jobban lehűlhetnek. Ha most a motor synchron szalad,
vagyis fordulatszáma egyenlő a generátor pólusváltása,
osztva a motor pólus-számával, akkor a tárcsán levő
fekete körczikkeket állani látjuk. Ha azonban a motornak
csuszamlása van, vagyis lassabban jár, mint a synchro-
nizmusnak megfelelő fordulatszámmal, akkor az ívfény
megvillanásának pillanatai alatt a tárcsára festett körczik-
kek más-más helyekre kerülnek és úgy tetszik a szemlélő­
nek, mintha a tárcsa visszafelé forogna; könnyen be­
látható, hogy a tárcsa egy ilyen látszólagos visszafelé
való forgása megfelel annak, hogy a motor egy fordu­
lattal kevesebbel jár, mint a synchronizmusnak meg­
felelő fordulatszámmal. Ha most egyidejűleg megolvassuk
a motor fordulatszámát, a slipet igen könnyen kiszámít­
hatjuk. Legyen a tárcsa látszólagos visszafelé való
forgásainak száma perczenként n t: a vele egy időben
olvasott mótor-fordulatszám nm, ugyanazon időben a
generátor fordulatszámát jelölje ngf azonkívül a motor
pólusszámát pm, a generátorét pg, akkor az előbbi meg­
határozás szerint
«g pg
ng P g — nm p m p,n nt és igy
ng P g (nm + n t) Pm
következik tehát, hogy
s ____ " ÍJ '1» _
(nm -j- nt) pm
s nm +
J—
ni
vagyis a slip annyi, mint a tárcsa megolvasott perczenként
való forgásszáma osztva az ugyanazon időben olvasott
mótorfordulatszám és tárcsafordulatszám összegével.
Ennek az eljárásnak nagy előnye abban áll, hogy
használható akkor is, ha generátor és motor messze
vannak egymástól, igen könnyen végezhető és a szá­
molásban való kis gyakorlás után kellő pontossággal
eszközölhető, úgy, hogy az e módszerrel teljesített mérések,
mint a tapasztalás mutatja, igen jó eredményeket adnak.
Ugyancsak ilyen fényhatáson alapuló, igen szellemes
 1898. augusztus 1.
módszert eszelt ki a csuszamlás mérésére Schüler S.
Nancyban*. Az eljárás lényege a következő: A motor
tengelye változtatható előtét segélyével a (lásd az ábrát),
mely legegyszerűbben kúpfelület és melylyel az áttétel
100 100
“—-tol pl. — -íg vagyis 10 u/o-al változtatható, úgynevezett
Joubert-tárcsát forgat b, izoláló anyagból készült tárcsát,
melyen egyetlen kontaktus van, pl. valamely vékony
vezetőből készült szektor c. Ez a tárcsa minden fordu­
latánál egy kontaktust ád. Ezzel szilárdan összekötve
másik hasonló átmérőjű tárcsa forog, mely teljesen jól
vezető anyagból készült d. Mindkét tárcsán kefék vannak,
melyek az e, e kapcsokon keresztül alkalmas ellen­
állásokkal a motor kapcsaihoz erősitvék. Minden egyes
fordulatnál, mikor a Joubert-tárcsa forgó kontaktusa
a rajta surlódó kefét éri, szikra jelenik meg, melynek
intenzitása állandó, ha a tárcsa fordulatszáma annyi,
mint a generátor pólusváltása, osztva valamely egész
számmal, a mely egész szám ez esetben a motor pólus­
száma. Ha a tárcsa fordulatszáma ettől különböző, az
említett szikra fényerőssége maximum és minimum között
változik. Az f csavarral úgy állítom be a Joubert és vele
kapcsolt vezető-tárcsa helyzetét a kúpos előtéthez képest,
hogy a szikraintenzitás állandó legyen. Ez akkor követ­
kezik be az előbbiek szerint, ha
cog
Itt ni jelenti a tárcsa fordulatszámát, (og a generátor
pólusváltását, A valamely egész számot, ez esetben
a motor pólusszámát.
A = pm és igy
wg_
nt
pm
(Og nt pm
cog — com
S í —
(O g
(Üin ~ Mm P m
g j ____ *nt fm
ut p m
S 1 -^ 5 .
nt
fim
Miután p edig----nem más, mint a kúpos elotet-
nt
tengely és a tárcsa áttételi viszonya, e viszonyszám tehát
a slip mértékét is adja. Ha most ez áttétel viszonyát egy
a tárcsára erősített mutató a készülékre erősített skálán
jelzi, a jelzett szám a csuszamlás százalékos mértékét
is adja.
Ez az eljárás azonban, daczára annak, hogy az
első pillanatban igen egyszerűnek és könnyen kivihetőnek
látszik, a gyakorlatban alig ád megbízható eredményt.
Az előtét a g gummigyűrű segélyévéi nem viszi magával
kellő biztonsággal a Joubert és vele kapcsolt vezető­
tárcsát, úgy, hogy a gummigyűrű és az előtét között
fellépő csuszamlás nagyon meghamisitja az eredményt.
* Közölte az E. T. Z.-ben.
P O L Y T E C H N IK A I S Z E M L E 219
A szikraintenzitás állandó voltának megfigyelésénél is
könnyen hibázhatunk.
Másik, igen egyszerű módja a slip megmérésének
a következő meggondoláson alapszik. Az armatúrában
indukált áramok periódusa a motor fordulatszámától
függ. Ha a motor áll, akkor a szekundár áram periódusa
egyenlő a primär áram periódusával, ha synchron jár,
nincs indukált áram, ha pedig fél fordulattal jár, akkor
az indukált mező periódus-száma is félakkora, mint az
indukáló mezőé. Vagyis a szekundár-mező periódusa
egyenesen és tisztán arányos a fordulatszámveszteséggel.
Ha most a szekundár áram periódusát valami módon
megolvasom, a slip közvetetlenül ismeretes lesz. így pl.
ampére-mérőt kapcsolok a motor szekundár részébe,
mely ampére-mérőnek a mutatója, csekély tehetetlenségi
nyomatéka lévén, képes az ott indukált áram periódus­
változásait megmutatni. Ilyen pl. a Hummel-féle ampere­
mére, melynek solenoidjában exczentrikusan elhelyezett
vasmagra erősitett könnyű mutató, az áram periodikus
növekedésének és csökkenésének megfelelően, maximum
és minimum között fog lengeni. Ha megolvassuk a mutató
maximális kilengéseit perczenként, ezzel meghatároztuk
a szekundár-áram periódusát, illetőleg frekvencziáját. E
frekvenczia a primár-áram frekvencziájának °/o-aiban a
slip °/o-os nagyságát adja.
Ez a módszer igen kényelmes és egyszerű volna,
nagy hátránya azonban, hogy az ampére-mérőhöz vezető
kábelek már növelik a szekundár-rész ellenállását és igy
a slipjét, de meg az is, hogy bizonyos határon túl az
ampére-mérő lengési számának a biztos megolvasása
igen nehéz, olyan gyorsan következnek a kilengések
egymás után, azonkívül csak olyan motoron végezhető,
melynek nincs önmagában zárt armatúrája.
Végre megemlítek még egy utolsó mérőmódszert,
melynek elve az, hogy a szekundár-áram frekvencziájának
megmérését olyképen eszközöljük, hogy az armatúra
mezejét synchron-mótor hajtására használjuk fel. E motor
fordulatszáma közvetetlenül arányos lesz a szekundár-
mező sebességével, úgy, hogy nem kell mást tennünk,
mint a sinchron-mótor fordulatszámát megölvasnunk.
Legegyszerűbb ilyen motor, kis kézi mágnestű, melyet
amaz áramvezető kábelek mezejébe hozunk, melyek az
armatúrától az indító ellenálláshoz vezetnek. A mágnestű
az azokban menő áramok okozta forgató nyomaték
hatása alatt mozgásba jő és pedig synchron jár a kábe­
lekben menő áramok létesítette forgó mező sebességével.
E mágnestű fordulatszámát kell tehát csak megolvasnunk.
Ez a módszer, mint az előbbi is, természetesen csak a
, f r
nagyobb motoroknál alkalmazható, melyeknek nem
önmagukban zárt armaturatekercselésük van, hanem
a melyeknél, hogy az indításnál beálló nagy áramlökést
elkerüljük, az armaturaburkolat végei alkalmas indító
ellenállásokhoz vezetnek. Ügyelnünk e módszernél csak
arra kell, hogy a kábelek egymáshoz képest e térben
symmetrikusan legyenek elhelyezve, hogy a közöttük
levő mező meglehetősen homogen legyen, a mágnest
pedig a kábelek mindegyikétől lehetőleg egyforma távol
állítsuk, ellenkező esetben megtörténhetik, hogy a túl
átmágneseződik.
 220 POLYTECHNIKAI SZEMLE
A kazánszerkezetek tökéletesítésére irányuló törekvések napjainkban.
Irta: A d o r já n
Azon általános törekvésen kívül, hogy a kazán­
telepeket gazdaságosabban működtessük s ezáltal a gőz
árát csökkentsük, a gyakorlat még folyton újabb köve­
telményekkel is lép fel, hogy kapcsolatban a szén­
fogyasztás kisebbítésével, azon kellemetlenségek is lehető­
leg megszűnjenek, melyekkel nagyobb telepek üzemben
tartása eddig össze volt kötve. A legtöbb gyártelep nagy
városokban, vagy azok közelében épült; minden nagyobb
város egy-egy ipari központ, s nagyon is jogos a ható­
ságok ama kívánsága, hogy a gyárak üzeme sem a
lakosság egészségét, sem biztonságát ne veszélyeztesse.
A gyári kémények füstje, állítólagos baczillusölő tulajdon­
sága daczára is, nagyon kellemetlen és egészségtelen s
nagyon helyes, ha ennek csökkentését a hatóságok
szigorúan megkívánják. A feltalálók számtalan füst­
emésztő rendszert hoztak javaslatba, sajnos, hogy ezek
közt alig van olyan, mely úgy a gyáros, mint a közönség
igényeit teljesen kielégíthetné. Az alábbiakban részletesen
fogjuk ismertetni a főbb rendszereket, s azok nevesebb
képviselőit. Valamennyi szerkezet többé-kevésbbé kompli­
kálja az üzemet és ez az oka annak, hogy miért válik
be a gyakorlatban csak egy-kettő. A komplikáltabb szer­
kezet gondosabb kezelést igényel; több tudást s jó­
akaratot, s főleg fokozott figyelmet követel a kezelő-
személyzet részéről; ennek hiányában a költséges beren­
dezés kárba vész, sem a gyáros, sem a közönség hasznát
nem látja, mert nem bánnak vele úgy, mint kellene.
Ezen utóbbi körülménytől függ főleg a füstemésztés
kérdésének megoldása ; többé-kevésbbé használható szer­
kezet van már egy légió, csak személyzet nincs, a mely
azt lelkiismeretesen és helyesen kezelné.
Nagy ipari központokon, a tér szűke, továbbá a
személy- és üzembiztonság, a vizcsöves kazánok elterje­
désének kedvez; a szerkesztők és feltalálók figyelme
első sorban ezekre irányul, igy azután, mig a nagy
vizterű kazánok szerkezeti fejlődése már megállott, a
vizcsöves kazánépitészetben minden nap uj formákkal
találkozunk. Főleg a haditengerészetnél, ahol a tér szűke
és szerkezetek könnyűsége a legfőbb irányadó szempont,
találhatunk számos, egészen uj alapelveken épült szerke­
zeteket, amelyek úgy szállítóképesség, mint súlyviszo­
nyokat illetőleg, a kazánberendezéseknél még csak néhány
év előtt sem sejtett haladást mutatnak. A hajókazán-
szerkezetek nem maradtak visszahatás nélkül a stationär
kazánszerkezetekre sem. Főleg a circulatió-élénkités által
értek el nagy eredményeket, pedig ezen szempontból
a fejlődés még éppenséggel nem mondható befejezettnek.
Szorosan véve nem tartoznak ugyan a kazánokhoz a
túlhevítők, azonban szerkezetileg is annyira közel állnak
hozzájuk, hogy szinte közéjük számíthatjuk, azután meg
térbelileg is, a kivitelben annyira össze vannak forrva,
hogy kazánszerkezetek tökéletesítésénél lehetetlen róluk
meg nem emlékezni. Az már általában ismeretes, hogy
alkalmazásuk által a gőzgép oekonómiája nagy mértékben
fokozódik s az újabb idők nagyobbszerű eredményei
a gőzüzemben csaknem kizárólagosan a túlhevítéshez
fűződnek.
A tüzelési berendezések javításánál legtöbb esetben
a füstképződés megakadályozása az irányadó szempont.
1898. augusztus 1.
D ezső. (Minden jog fentartva).
A füstemésztő szerkezetekre vonatkozólag még műszaki
körökben is meglehetősen el van terjedve azon nézet,
hogy a füstben aránylag sok tüzelő anyag megy veszen­
dőbe ; ez a vélemény azonban téves, mert az elmélet és
gyakorlat egybevágó tanúsága szerint, a füst (kátrányos
csapadékok, korom) legfeljebb 2—3%-át tartalmazza a
szénben foglalt tüzelő anyagnak, ezek elégetése által tehát
legfeljebb ennyit nyerhetünk. Rosszul tisztított, vagy
nehezen tisztítható kazánoknál ehhez számítható ugyan
még, hogy a kazánfűtő felületei sokkal hatékonyabbak
maradnak, a melegátszármaztatás tökéletesebb lesz, de
ez egészen más megítélés alá esik s jól gondozott kazá­
noknál aránylag nem sokat nyom a latban.
Hogy a füstemésztő tüzelési berendezéseknél,
különösen régibb tüzelések átalakításánál ennél jóval
nagyobb megtakarításokat érnek el, az főleg annak tud­
ható be, hogy a füstemésztő berendezéseknél igen
gyakran a rostély méretei is a tényleges viszonyoknak
megfelelően korrigáltatnak; az uj berendezés a létező
jelen üzemviszonyok szerint számittatik, melyek esetleg
egészen eltérők attól, a melyek a kazán felállításánál
szolgáltak a számitás alapjául, a mi által lényeges meg­
takarítás érhető el. Ezenkívül egyes füstemésztő tüzelési
berendezések, mint pl. a Zwiauer-Werth-féle, huzam-
szabályozóval vannak ellátva, a mely a levegőt a tűz
leégése arányában juttatja a rostélyhoz és ez által átlag
kisebb légfelesleggel működnek, mint a közönséges ros­
télyok és igy szénmegtakaritást (5—6 °/o) eredményeznek,
de ezen szerkezetek szorosan véve nem tartoznak a
füstemésztő szerkezetek közé s kizárólagos alkalmazásuk
által a füstképződést nem is lehet megszüntetni.
Miután a kazántulajdonosok legnagyobb előszere­
tettel még a mai napig is sikrostélyokat alkalmaznak,
természetes, hogy a törekvések első sorban oda irá­
nyulnak, hogy a füstképződés a sikrostélyoknál meg-
akadályoztassék, a nélkül, hogy ezáltal a tüzelés hatás­
foka csökkenne. Mert tudvalevő dolog, hogy a füstkép­
ződés megakadályozására legegyszerűbb a szénhez
bőségesen levegőt vezetni; az elméletileg szükséges
levegő 2 — 3-szorosánál a kémény már alig füstöl, de az
ilyen tüzelés már inkább szén-, mint füstemésztő s,
sajnos, a gyakorlatban nagyon is gyakran fordul elő.
A füst keletkezése a közönséges sikrostélyoknál a tüzelés
sajátosságából szinte önkényt következik. A felhányt
friss szén mindig egy aránylag magas parázsrétegen
fekszik, a mely réteg az elégetésnél az oxigén jó részét
előre lefoglalja. A felsőbb rétegek tehát már oxigén
nélkül szűkölködő levegőt kapnak, pedig a friss szénből
kifejlődő hydrogén és széndus gázok sokat igényelnének.
Friss aknaszénnél ehhez járul még, hogy a szén víz­
tartalma elgőzölögtetésekor igen sok meleget köt le s a
hőmérséklet éppen csak oly magas, hogy némely a szén
kokszolódásánál származott gáz még meggyullad és
esetleg el is ég, ha még elég oxigént talál, más gázalakú
hydrocarbon vegyületek és ezek közt éppen a legszén-
dusabbak közvetlenül a feldobás után meg sem gyulnak,
hanem az aránylag mégis magas hőmérsékletben, a
hydrogén részben vagy egészen kiválik és el ég, a hátra­
maradó széndus kátrányvegyületek és a korom alakjában
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 221

kivált szén, a kellő hőmérséklet, vagy oxigén hiányában,
nem is gyullad meg, utólagos teljes elégetésök pedig
már csak legritkább esetekben valósítható meg. Sikros-
télyoknál tehát az elégés sorrendje a füstképződést
elősegíti; a mint ismeretes, a füstképződés megakadá­
lyozásának egyik módszere éppen abban áll, hogy a
szén elégetésének sorrendjét változtatjuk meg, a mi
azonban már egészen különleges szerkezetekre vezet.
Közönséges sikrostélyoknál a füstképződés meg­
akadályozását leginkább azáltal igyekeznek elérni, hogy
nemcsak a rostélyokon és igy a szénrétegeken keresztül
vezetünk friss levegőt a szénhez, hanem még külön a
tüzelő térbe is, hogy azonban e czélt elérjük, szükséges,
hogy a szekundár-levegő az égéstermékekkel jól össze-
kevertessék és lehetőleg előmelegitve legyen. Különösen
az előbbi körülmény fontos; ott, a hol a szekundár-
levegő széles, nagyméretű csatornákban tódul az égési
térbe és ott, a csatornák közelében van ugyan némi
füstemésztés, lényegében azonban az ily szerkezetek csak
füstritkitók és szénemésztők.
A mily egyszerűnek látszik ezen feladat, olyan
nehéz ennek egyszerű megoldása; tényleg számos
egyszerű szerkezet létezik, a mely ezen feltételeknek
közt változik, s állandóan ugyanazon minőségű szenet
használjuk, csakis ott lehet ezen berendezéseket jól
használni.
Ilyen füstemésztő szerkezet számos ismeretes.
Legegyszerűbb formája, a midőn a tűzhidat áttörjük és
ezen vezetjük be a szekundár-levegőt ( 1 . és 2 . ábra), a
gyakorlatban nem vált be, a mi természetes is. A tűzhidon
bevezetett levegő az égési térbe egyáltalában nem is jut
s a füstgázok csak jelentékeny hőveszteség és lehűlés
után keveredhetnek a friss levegővel, a midőn az igen
nehezen gyulladó korom elégetésére már nem számít­
hatunk. A tűzhid nyílásain betóduló hideg levegő a
tűzesőben alul marad s csak huzamos idő múlva keve­
redik az égéstermékekkel. Azonban ezen füstemésztők is
látszólag segítenek valamicskét, a füst alkalmazásuk által
ritkább, helyesebben hígított lesz. Az előbbihez képest
lényeges javítás tapasztalható a 3-ik ábrában bemutatott
Rinne-féle füstemésztő szerkezetnél. A rostély itt elő­
melegített levegőt kap, a mely egy automatikusan
szabályzott és tűzeső fenekére helyezett csövön át jut
a tűztérbe; a szekundár-levegőt két cső vezeti az áttört
boltozat alakjában készült tűzhid mögött az égéstermé­
kekhez. A szekundár-levegő bevezetési módja már

2. ábra.

állítólag megfelel; a gyakorlatban azonban rendszerint garancziát nyújt arra vonatkozólag, hogy a szekundár-
azt tapasztalhatjuk, hogy minél egyszerűbb az ily szer­ levegő tényleg keveredni fog az égéstermékekkel és
kezet, annál kevesebbet ér. Egyes komplikált szerkeze­ miután elő is lön melegítve, a tűzhidon áttörő lángokat
tekkel ugyan a kívánt hatást teljesen el lehet érni, de nem hűti le rögtönösen. A tűzhid felett levő áttört
ezzel megszűnik az egyszerű sikrostély legnagyobb boltozatnak szerepe, hogy az égésterményeket jól össze­
előnye : könnyű kezelhetősége és olcsósága, s a finoman keverje, s a mennyiben ezek részben nem gyulladtak
kieszelt, komplikált szerkezet a fűtő esetleges nem törő- volna meg, vezetés és sugárzás által a gyújtásra szük­
dömsége vagy tudatlansága miatt, egyáltalában haszna­ séges hőt közölje. Az utólagos gyújtás ily beépitmények
vehetetlennek bizonyulhat, s a fűtési próbák szép ered­ által igen gyakran szerepel e füstemésztő készülékeknél,
ményei, mint egy szebb jövő reményei tűnnek fel. s a jelen szerkezet ezen szempontból egy egész typust
A szerkezeteken kívül tehát a fűtőszemélyzet kioktatá­ képvisel. A szerkezetnek a tűzesőbe való beépítése
sától és ellenőrzésétől függ ezen füstemésztők működése, azonban nagyon megnehezíti annak tisztítását, s mint
mely körülmény ismételten való kiemelését annál is valamennyi ily szerkezetnél, az áttört chamotte-boltozat
inkább szükségesnek tartom, miután a gyakorlatban tartósan nem állja ki a tűzesőben uralkodó óriási hő­
nálunk éppen ezen irányban alig tapasztalható haladás. mérsékletet, a folytonos javítgatás pedig örökös üzem­
A hatóságok a kazántulajdonosakat gyakran rá kény­ zavarok és bosszúság forrásává válik.
szerítik a drága, vagy drágán árult füstemésztők alkal­ Ugyanezen alapelven készült számos ilyen szer­
mazására, de elmulasztják annak megvizsgálását, hogy kezet *van, a melyek nagyobbára csak a szekundár-
a kezelőszemélyzet tud-e azzal bánni. levegő bevezetési módjában vagy szabályozhatóságában
A szekundár-levegő bevezetésén alapuló füstemész- és a chamotte-beépitmény elhelyezésében különböznek
tőknél a fűtőnek általában legalább két léglebocsátó egymástól.
szerkezetet kell szabályozni, a mi a gyakorlatban, változó I A szekundár-levegő az oldalfalakban elhelyezett
üzem mellett s különösen különböző szénfajták felhasz- | csatornákon, a tüzelő ajtón vagy tűzhidon keresztül jut
Hálásakor, alig vihető ki és csak nehezen ellenőrizhető. a tüzelőtérbe s kézzel vagy önműködő fojtószerkeze­
.Csupán ott, a hol a kazánmegterhelés nem nagy határok tekkel szabályozott csapóajtók szabályozzák mennyiségét.
 222 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Ide tartoznak a Zwiauer-Werth, Graham, Stauss, Langer,
Johnson s mások által szabadalmazott szerkezetek,
a melyek mind azonos alapelvek szerint szerkesztettek
és inkább csak a formában, mint a lényegben külön­
böznek egymástól.
Valamennyi közt leginkább kiválik a Zwiauer-
Werth rendszerű tüzelés, a melynek tagadhatatlanul
3. ábra.
4. ábra.
5. ábra.
nagy előnyei mellett azonban egy hibája is v a n : hogy
komplikált. A füstemésztőkészülék (4. és 5. ábra)
öntött vasszekrényekből áll, a melyek a szükséghez
képest a tűzhidban, oldalfalakban, vagy a tüzelő ajtó
fölött vannak elhelyezve. Ezen szekrények a rostély felé
eső oldalukon kúpos nyílásokkal bírnak, a melyeken
keresztül az előmelegített levegő ventilátor segítségével,
különböző irányú sugarakban a rostély felé befúvatik.
A szekrényekben nyomás alatt levő előmelegített levegő
1898. augusztus 1.
nagy sebességgel és finoman eloszolva áramlik be s igy
jól összekeveredik a lángokkal, s miután a nyílások
lefelé irányulnak, egyszersmind leszorítja a friss léggel
vegyült égésterményeket az izzó szénrétegre, a mi által
azok meggyulladása és elégése teljesen biztosítva lesz.
A készüléknek kiegészítő részét képezi az automatikus
levegőszabályozó, a mely a különböző szénfajtáknak
megfelelően, egyszer és mindenkorra beállítható, úgy,
hogy a légbevezető csőben elhelyezett tolattyut a szén-
felhányás után az erősebb gázfejlődés megszűntével
arányosan zárja, egyúttal becsukja a füst-tolózárt is, hogy
a kürtő se szívhasson több levegőt, mint a mennyire a
tökéletes elégés szempontjából szüksége van. Miután az
6. ábra.
automatikus szabályozó könnyen beállítható, s ezzel a
szén leégésének gyorsasága tetszés szerint változtatható,
ezen füstemésztő előnyösen abban különbözik más ily­
nemű szerkezetektől, hogy mindennemű gázdús és
könnyen salakosodó szénnél is alkalmazható. Egy másik
fontos előnye pedig, hogy a szekundár-levegő mennyisége
a primárlevegővel együttesen szabályoztatik, s nincsen
teljesen a fűtőre bízva, a ki annak működését csak
ritkán tudja helyesen megítélni.
A primär- és szecundar-levegő a szén elégésének
arányában való fojtása a szénfogyasztás szempontjából
igen előnyös; Schröter müncheni tanár egy más rend­
szerű, de hasonlóan működő szabályozónál 5 —6 °/o szén-
megtakaritást állapított meg. Az automatikus szabályozó
és az állandóan működtetett ventilátor komplikálja ugyan
a berendezést, a hol azonban megfelelő műszaki ellen­
őrzésre számíthatni s a hol lehetőleg tökéletes füstemésztés
kívántatik, a berendezés jó sikerrel alkalmazható.
A füstképződés megakadályozása gőzfátyol alkal­
mazása által már az 50-es években ismeretes volt.
A Bourdon-Thierry szerkezet hosszú éveken át alkalma­
zásban volt a franczia haditengerészetnél, azonban a
Joessel által eszközölt kísérletek alapján bebizonyult,
hogy ezen szerkezet nemcsak füst-, hanem szénemésztő
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
is és igy a szerkezetet elejtették. Állt pedig a készülék
(6. ábra) egy a tüzelő ajtó fölé alkalmazott üreges áttört
ívből, a melynek nyílásain gőzzel vegyes levegőt fuvattak
az égési térbe. A legújabb időben Langer, Marek s mások
is, a már egyszer elejtett elv alapján füstemésztőket
szerkesztettek. Langer a secundar-levegő mennyiségét a
tüzelő ajtón alkalmazott rozetta által szabályozza; a gőz-
fátyolt előállító szerkezet teljesen azonos a Bourdon-
Thierry-félével. Marek készülékénél (7. ábra) a secundar-
levegő a rostély hátsó részén levő chamotte-falazat
nyílásain jut a tüzelő térbe s oldalt alkalmazott gőz-
injektorok által kevertetik az égésterményekkel. Hogy
eme készülékekkel füstemésztés elérhető, az tagadhatlan,
ez azonban nem a »gőzfályolnak« tulajdonítandó, hanem
inkább annak, hogy a nagy sebességgel a tűztérbe fújó
gőzsugár a secundár-levegőt jól összekeveri az égő
gázokkal. Miután azonban ezen gőzfuvók rendkívül
primitív szerkezetűek, ha csak némileg hatályos keverést
akarunk elérni, igen nagy mennyiségű gőzt kell be­
hívatni, a mely gőz csaknem teljesen veszendőbe megy ;
innen van azután, hogy ezen szerkezetek oly sok szenet
emésztenek. Ezenkívül eme szerkezetek roppant kompli­
káltak s főleg Langer gőzfátyolcsöve, gyorsan elpusztul
s folytonos üzemzavarokra ad alkalmat. Langer talál­
mányát főleg vasúti körökben nagy érdekkel fogadták,
sokféleképen kipróbálták, azonban jelenleg már alig
hallani felőle valamit, jeléül annak, hogy a szerkezetek
a gyakorlat tűzpróbáját nem állották ki.
(Folytatása következik.)
A g la sg o w i földalatti vasutak.*
Da. Glasgownak jelenleg 3 földalatti vasútja van cs pedig a
már 1886. óta üzemben lévő gőzüzemű City and District Railway,
továbbá a szintén gőzüzemű és 1896. évi augusztus hó 10-én meg­
nyílt Glasgow Central Railway, végre az 1896. évi deczember 14-én
a forgalomnak átadott kábel vontatásu Glasgow District subway and
Cable traction.
A legelső, 5 km. husszú vasútvonal a North British vasút­
társaság érdekében épült és a város legsűrűbben beépített részét
szeli át, egy 4 km. hosszú alagúttal. Az alagút keresztszelvényeit az
I. tábla 7., 8. és 9. sz. ábrái mutatják, az építési költségek pedig
forgalmi eszközök nélkül 7 millió £ (84.000,000 frt) összeget tettek ki.
* 1. E. A. Ziffer előadását: »Die Glasgower Untergrund-Stadt­
bahnen«, Mittheilungen des Vereines fúr die Förderung des Local-
und Strassenbahnwesens, Wien, Juni 1898.
223
A Glasgow Central R ailway a londoni földalatti vasút min­
tájára készült. Ezen vasút a várost a Clyde folyóval párhuzamos
irányban szeli á t; a föld alatt haladó vonalrész hoszsza 10,5 km. és
alagútja legnagyobbrészt a glasgowi főutczák alatt vezettetik, de a
talajviszonyok kedvezőtlen volta miatt csak igen jelentékeny nehéz­
ségek legyőzésével volt előállítható. A csatorna-, gáz-, viz- és villa­
mos világítási vezetékek áthelyezése egymagában 350,000 fontba
került (4‘2 millió frt). A legnagyobb emelkedés 12'5°/oo, a legkisebb
görbületi sugár 260 m. Az alagút profilja a talajviszonyok szerint
igen különböző; a boltozatvállak közti szélesség körülbelül 8 m., a
boltozatzáradék magassága a sínek felett általában 5 6 m .; az oldal­
falak vastagsága 0'915 és 1'525 között változik, a záradéké 0'762 m.
A szellőztetés mechanikai utón történik. A vonal mentén hét
ilyen szellőztető telep van elhelyezve és a legnagyobb ventilátor,
Wellington Courtnál, 1500 m8-t szí perczenként. A sínek súlya
44'6 kg. folyóméterenként, a sínszékeké 22’3 kg. A vonalon 13
állomás van, átlag 400 m. távolságban, 4 m. széles, oldalt elhelyezett
perronokkal. Valamennyi állomás villamosán van világítva és úgy az
utazó közönség, mint a teherrakományoknak a vágányokhoz való
szállítása itt felvonók segélyével eszközöltetik. Az üzem 15 perczes;
a kocsik egyelőre gázzal vannak kivilágítva.
A Glasgow District Subway and Cable Traction abban külön­
bözik az előzőkben leirt vasutaktól, hogy ez csak személyszállításra
berendezett keslicnyvágányú városi vasút. A kereken 10'5 km. hosszú
és az uj londoni földalatti vasutak mintájára két különálló végnélküli
vascsőben vezetett vonal egy hosszúkás gyűrűt képez és főleg azért
érdemel figyelmet, mivel kábelvontatásra lévén berendezve, a központi
telep berendezése és nagysága miatt igen érdekes.
A földalatti vasút kétszer halad el a Clyde folyó alatt és
egyszer a Kelvin folyó alatt. A két körkeresztszelvényű alagút külső
falainak távolsága egymástól 0'76— 1É83 m .; belső átmérőjük 3'36 m.
és 1'22 m. nyomtávú kocsik közlekedésére vannak berendezve. Ezen
elrendezés csökkenti a földmunkák mennyiségét és a mindegyik
tunnelben csak egy irányban közlekedő vonatok jobb szellőztetést is
biztosítanak. Az alagutak a talajviszonyok szerint, hol öntött vas-
segmensekből, hol téglafalazatból és betonból készültek. A hol csak
lehetséges volt, a két alagút között minden 25 yard (23 m.) távol­
ságra 0'92 m. széles és 1'53 m. magas összekötő csatornákat készí­
tettek, melyek a pályafentartási személyzetnek üzem közben való
kitérésre szolgálnak, a téglafalazatban pedig minden 10 m.-re 10 cm.
drainage csöveket alkalmaztak. Összesen 120,000 öntött vas-segmens
lett felhasználva, 20,000 t. összsúlyban (4., .5. és 6. ábra).
15 állomás van a vonalon, átlag 1 km. távolságra; az állo­
mási perronok a két sínpár között nyertek elhelyezést; szélességük
3 m., magasságuk a sínek felső lapjai fölött 0 66 m. A két tunnel az
állomásokon rendesen egyesítve lesz, mely esetben egy 8'5 m. széles
boltív födi azt át. A perronok felszíne átlagban 6 m.-nyire fekszik
az úttest felszíne alatt, a vonal mentén azonban az alagút sokkal
mélyebben vezettetik és Hillheadnél pl. a sínek felső lapjai 39 m.-nyire
fekszenek az úttest felszíne alatt. E tekintetben persze kívánatos volt,
lehetőleg közel az út színéhez maradni, a végből, hogy az állomásoknál
hosszú lépcsők vagy magas felvonók elkerültessenek. A legkisebb
görbületi sugár még megfelel a kábelvontatás igényeinek : 201 m.
Az emelkedések, illetve esések, a folyók keresztezésénél 56%o és
50%o, Buchanan street alatt 13'5%)0, szóval kábelüzemre, a hol az
esések kiegyenlítik egymást, nem jelentékenyek. Az állomásokhoz
való vonalcsatlakozások 25°/oo-es lejtőben haladnak, a mi az indítást
megkönnyíti, a kötélfeszültséget csökkenti és a fékhatást a meg­
állásnál elősegíti.
A tűnnélek 4 km. hosszban, kemény kőzeten át haladnak; a
többi részeken a föld egyszerű kiemelése után az alagutat boltozattal
födték be, úgy, hogy csak 3 2 km. hosszban (különösen a folyó­
keresztezéseknél) volt szükséges a sűrített levegővel való előrehajtás.
Nagyon messzire vezetne a munkák és az itt felmerült nehézkésge
224 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. augusztus 1.

II. T Á B L A .

1. Börze.
2. Városház
3. Queen-Street vasút­
állomás.
4. Bridge-Street vasút­
állomás.
5. St.-Enoch vásút-áll.
6. Caledonian Central
Station.

The Glasgow District Subway and

Cable Traction.
The Central and District Underground
Railway. 2
The Glasgow Central Railway. OJ
Fővasutak.
 POLYTECHNIKA! SZEMLE 2. évf. S. sí, I. T A B L A
(íh c Xb/asgow-District subwau a n d d a b le traction.
1. ábra. & tm in elp rcjil eascsöszerkeste/e
2. ábra. & ko c si keresztm etszete.
lágy talajban.
2. ábra. Ó? kocsi és jo g esz erkcz ete.

■I. abra. (jgyagos talajban. 6. ábra. S ziklá b a n .

J. ábra.
 1898. augusztus 1.
részletes leírása ; általánosságban megemlítjük, hogy 7478 m. hosszban
van tégla- vagy betonfalazat, 3063 m. hosszban pedig a tunnel
vascsővel van kibéllelve. A munka éjjel-nappal, 3 munkaszakaszban
történt és az átlagos előrehaladás 3 0 5 m. volt hónaponként; a napi
átlagos előrehaladás nyílt vagy boltozott bevágásban 1-42 m., tégla­
falazattal 0’74 m., csőtunnelben pedig 1'52 m. volt.
A központi telep a város déli részén, a Scotland Street mentén
fekszik és a telep udvarral együtt 50 a-nyi területet foglal el. A gép­
ház 41 m. hosszú és 30‘5 m. széles, a gépalapozás felső színétől a
tetőoromig a magasság 9'5 m. A kazánház hossza 40'2 m., szélessége
27 m. A kazánokkal szemben egy nagy szénraktár nyert elhelyezést,
fölötte pedig egy öntött vaslemezekből készült viztartány 566,000 1.
köbtartalommal, mely egyúttal a szénraktár tetőszerkezetét is képezi
és az esővíz felfogására is szolgál.
POLYTECHNIKAI SZEMLE 225
folyóméterenként, mely sínek közvetlenül a kreosottal itatott talpfára
vannak erősítve. A talpfák távola, kivéve az ütközés melletti talpfákat,
0835 m., hosszuk 2 85 m., keresztmetszetük 0'225 m. X O'l 13 m.
A kavicságy alsó fele 5 cm.-es törött kavicsból áll, a talpfák 2'5 cm.-es
kavicsba vannak ágyazva, legfölül pedig finomabb anyagot hintenek.
Négy különböző gyáros 4 végnélküli drótkötelet szállított,
melyekért egy legalább 6 hónapi rendszeres üzem melletti kezességet
követeltek. Ezen idő alatt a fentartás és megújítás annyiban történik
az ő rovásukra, a mennyiben a mutatkozó zavarok rossz anyag
alkalmazásának, vagy hibás gyártásnak eredményei. Mindegyik drót­
kötél hoszsza 11 km., átmérője 3'8 cm., kerülete 0 4 1 5 5 —0418 m.
Az egy darabból álló, felgombolyitott és körülbelül 60 t. súlyú
drótkötél szállítása azért volt igen körülményes, mivel a vasút­
társaságok vagy a vasúti kocsik túlságos megterhelése ellen, vagy a

A nevezetesebb földalatti vasutak profiljai.

Vagány zatok Belső kereszt- Egy vágányra eső

MU Szerkezet A v a s ú t ne v e Üzemrendszer szelvény felü- belső keresztmet-
f- száma lete m2 szeti felület m2

1 City and South London Ra lway......... elektromos '3 7- 8 7- 8

2 TJ kötél C
cd -*-> Glasgow Cable Subway ... ... .......... scd 8- 4 8- 4
£ C vcd
3 Central London Unterground Railway... > 9-57 9-57
£ S >>
4 Waterloo and City Railway ................ elektromos t>
<uo 10-50 10-50
5 Berlini Spree alatti alagút ... ... .......... 10 87 10-87
Hó g
6 £ -a Hudson folyó alatti alagút......... ... ... 22-85 11-42
cd a
*o gőz két vágányú
7 in «- St. Clair folyó alatti alagút ................ 26 94 13-47
O
8 Blackwall tunnel (London)... ................ kocsik és gyalogosok számára 32-70 —
9 , Ferencz József földalatti vasút . . ... m 17-94 8-97
ti « -2 O két vágányú
10 ■S g u Berlini földalatti vasút . . ... ................ B 23-40 11-70
oi—
11 bß Boston Subway (Tremont St. Mail) ... .2 négy vágányú 16-42
<u <u u <L) 65-68
12 ® 'S N
Boylston-Boston St. Mall Subway......... <D
> % w 32-51 16-25
:0 2 *0
13 ä > « Glasgow Central R a ilw ay................ ... '3 3300 16-50
gőz >>

14 ‘3 Metropolitan and District Railway (London) C

3000 15-00
bß
cd
15 *3
Boston Subway (Tremont Street) ........ elektromos fcß 30-84 15-43
16 a Chemin de fér de Sceaux Párisban . > 22-50 11-25
N gőz
17 C Bécsi városi vasút ... ...................... 'ü
24-00 12-00
O gőz és elek- .bä
18 CQ Baltimore-Belt R ailway............................. 25-00 12-50
1romos

A hajtógépek (számszerint 2) horizontális egyhengerű Corliss-
gépek, kondenzáczió nélkül 1"05 m. hengerátmérővel és 1'83 m. löket-
hoszszal. Mindegyik gép 55 perczenkénti fordulat mellett 1500 indikált
lóerőt képes kifejteni, a gőz munkafeszültsége 7-25 kg. cm2-ként;
a lendítő kerék súlya 50 t., a 4 kötéltárcsáé (7.63 m. átmérővé'),
melyek kisebb tárcsákat hajtanak, egyenként 20 t. Azonkívül még
4 kisebb gépegység van a villamos világítás számára; a nagy gépek
egyidőben párhuzamosan is járhatnak, minthogy idővel szükséges
lesz majd 2 kocsiból álló vonatokat 80—100 személy számára
5 perczes időközökben járatni. A végnélküli kötél sebessége 1 9 3 km.
óránként, azonban a fordulatszámok emelésével 24 km.-re lesz növel­
hető. A Lancashire rendszerű kazánok lűtőfelülete egyenként 112 m2.
A kémény magassága 55 m., átmérője 2'5 m.
A feléfilmény Vignoles rendszerű sínekből áll, 3 0 4 kg. sulylyal
hidaknál jelentkező konczentrált megterhelés ellen előre is óvást
emeltek. Ennélfogva Newall gyáros drótkötelét külön vonattal küldte,
mely 7 közönséges kocsiból állott. Whitecross sl kötelet egy keretre
osztotta, melyet 4 kerekű alvázak hordottak; a menetsebesség
32 km.-re lett redukálva. Cradock a kötelet két, teherkocsikra
szerelt dobon küldötte, mig Smith a tramway kábelek szállításához
használt szekrényeket állította két, egyenként 6 kerekű kocsira. Igen
nehéz volt a drótkötél lerakása és az alagútba való bevezetése is.
A drótkötél alátámasztására és vezetésére öntött aczéldobok
használtatnak és pedig vízszintes tengelyelrendezéssel és 945 m.
távolságnyira az egyenes pályarészeken ; átmérőjük 0'4 m. A 400 és
1500 m. közti átmérővel biró görbületekben a doboknak a vertikális
iránytól való 30°—60° elhajlást adnak, ennél kisebb görbületi suga­
raknál a dob tengelye vertikális elhelyezésű és a kötél oldalasán
 226 POLYTECHNIKAI SZEMLE
vezettetik. Összesen 1300 vízszintes, 1550 hajlott és 600 függőleges
tengelyű dob van alkalmazásban, melyeknek mindegyike perczenként
260—320 fordulatot tesz.
Az alkalmazóit kocsik főbb méretei méterekben :
Teljes hossz .................................. ....................................
Kocsi szelvény hoszsza' .............................................
» » szélessége ..................... _..................
A forgó alvázak forgó tengelycsapjainak egymástól való
távolsága ............ ................ . . . . ....................
A forgó alváz tengelytávolsága ... ............ ... _
Kerékátmérő..................... ... _ . . . ... ...
A kocsi padozatának magassága a sínek fölött közép
megterhelésnél... .................;...........................................
A középső átjáró szélessége az ülések között... ...
Az átjáró ajtók nyílt magassága ......................................
» » » szélessége.....................................
A vágány nyomtávolsága.....................................................
A kocsi önsúlya cca 8'5 t., az ülőhelyek száma 42 ; de kényel­
mesen bír akár 100 személyt is befogadni.
Valamennyi kocsi a váz alatt oldalosan alkalmazott fogószerke­
zettel a vágányzat közepén haladó drótkötélbe kapaszkodik, mely
sebességét a kocsinak átadja. A sebesség a kötél kiengedésével csök­
kenthető. Minthogy a kötél ezen vasútnál a sínek fölött 5 cm. magas­
ságban vezettetik, a fogószerkezet valamivel bonyolódottabb, mint a
rendes kábelüzemű tram\vay-ké, a hol a kötél külön csatornában
vezettetik. A kézi féken kívül egy Westinghouse rendszerű légfék van
alkalmazásban, melylyel a vonat teljes sebesség mellett a kocsi
hosszával egyenlő távolságra már megállítható. A kocsik igen nyu­
godtan és kevésbbé zajosan járnak, mint a City and South London
Railway-n, minek oka talán a vas-segmenseknek betonnal és falazattal
való burkolásában keresendő. Mindegyik kocsi naponként 270 km.-t
halad, mi 20 üzemben álló kocsit feltételezve, 5400 kocsikilométernek
felel meg naponként.
Kezdetben egy külön villamos világitó-telep volt üzemben, 60
kocsi számára, egyenként 8 drb 16 gyertyás izzólámpával, a tunnel
egész hosszában pedig egy drót volt kifeszitve, melyről a haladó
kocsi a világítási áramot trolley segélyével szedi le. Ezen rendszer
azonban nem vált be és igy jelenleg olajlámpákkal világítanak, mely
berendezés azonban gázvilágitással lesz felcserélve. Kezdetben
egységes menetárat állapítottak meg (1 penny = 5 kr.) tekintet nélkül
a távolságokra, később azonban felhagytak ezen rendszerrel, mivel
kitűnt, hogy az utazók gyakran végnélküli körutazásokat rendeztek.
A penny menetárat ezért 4 állomásnyi távolságokra hagyták érvényben,
ezen túl pedig a menetárat 2 pennyre emelték. Az üzem jelenleg
3'5 perczes és minden kocsi a körutat, az állomásokon váló tartóz­
kodást beleértve (körülbelül 15 másodpercz állomásonként), 36 perez
alatt teszi meg ; a menetsebesség pedig 20T km. óránként.
Az építési költségek a forgalmi eszközök és központi telep ki­
vételével, 13'2 millió frtot, vagyis km.-ként körülbelül 1.270,000 frtot
tettek ki.
Utalunk még az előző oldalon lévő összeállításra, mely a
jelentékenyebb földalatti vasutak keresztmetszeti méreteinek össze­
állítását tartalmazza. Az egy vágányra eső felület a különböző szerke­
zeteknél 7'8 m2 és 16‘5 m2 között változik.
A z újdonság kérdéséről a szabadalm i jo g b a n .
* Ezen czimen kezünkbe jutott egy nemrég megjelent füzet,
mely már csak átlapozgatása után is azt a meggyőződést keltette
bennünk, hogy az nemcsak alapjában véve téves felfogásra, hanem
még meglehetős felületességre is van alapozva. így tehát a füzet
— szerzőjének talán legjobb igyekezete daczára — nem hogy elő­
segítené e kérdés helyes megvilágítását, hanem alkalmas arra, hogy
1898. augusztus 1.
az ezen kérdést körülvevő, nálunk sajnos még nagyon is sűrű homályt
öregbítse. Felkértük tehát egyik e téren működő munkatársunkat
— Kelemen Manó István szabadalmi ügyvivő mérnököt —-
mondana bírálatot a füzetről, kiterjeszkedvén egyszersmind a kérdés
12 425 helyes értelmezésére is. Tőle vettük julius 20-iki kelettel az alábbi
9'810 sorokat, melyeket, tekintettel azok érdekes tartalmára és a kérdés
2285 fontosságára, jelen, valamint folytatólag jövő számunkban, egész ter­
jedelmükben közzé fogunk tenni. íme a levél:
6'860
Igen tisztelt Szerkesztő ú r !
1'525
Folyó hó 12-én kelt becses levelét és annak mellékletét,
0'685
dr. Szakolczai Árpád budapesti ügyvédnek, a magyar jogászegyesület­
ben tartott s a Franklin-társulat által külön lenyomatban kiadott
0 -660
»Az újdonság kérdéséről a szabadalmi jogban« czimű felolvasását
1/103
kézhez vettem.
1'830
Kívánságának, hogy ezen értekezést becses lapjában meg­
0'810
beszéljem, egyrészt szives-örömest teszek eleget, másrészt pedig saj­
1 220
nálattal fogok e munkához ; hisz oly kevesen vagyunk hazánkban,
kik az ezen felolvasásban érintett kérdésekkel behatóbban foglalkozunk,
hogy, a mint Széchényi mondta, még az apagyilkosnak is meg
kellene bocsátanunk.
Sajnálattal kell már eleve is kijelentenem, hogy az előttem
fekvő munka semmiképen sem felel meg azon igényeknek, melyeket
a nyilvánosság elé hozott felolvasásokhoz fűzünk; eredetiség egy­
általán nincs benne, a fennálló jogi állapotok pedig, úgy a hazánk-
beliek, mint a külföldiek is, teljesen elferdítve vannak feltüntetve; de
még a külső kiállításra sincsen kellő gond fordítva, a mennyiben
vannak a füzetben teljesen értelemnélküli szavak, sőt mondatok,
melyeket csakis az alapos korrektúra hiányának tulajdoníthatok.
Elvégre is az ily felolvasásoknak, különösen ha külön le­
nyomatban is adatnak ki, mégis csak imperszonális didaktikai czéljuk
lehet, a minek pedig első és elengedhetetlen feltétele a megérthetőség;
mit szóljunk például a következő mondathoz (18. lap, 1—3. sor
felülről): »II. hogy ezen szabadalom oly természetű, hogy arra nem
bírsággal kötött szerződésben kikötött kedvezményi idő alkalmazandó« ?
Ezen mondatot többen, kik hivatásunkból folyólag állandóan foglal­
kozunk e kérdésekkel, sokáig nem tudtuk megérteni, mig nem »ki­
sütöttük«, hogy a »nem birsággal kötött szerződés« tulajdonképen
»a német birodalommal kötött szerződés« akar lenni.
Alapos gondot a korrektúránál 1 Ez a legkevesebb, a mit
a nyilvánosság minden szerzőtől joggal megkövetelhet.
Felolvasó legelőször is megbeszéli a szabadalmi jog azon
sarkalatos tételét, hogy a szabadalom csakis a feltalálót illeti m eg;
majd áttér a »találmány« definitiójára és arra a különbségre, mely
a »találmány« és a »felfedezés« között fennáll; ezek után fejtegeti
a tulajdonképeni újdonság kérdését és az úgynevezett »behozatali
szabadalmakat« és végre halott poraiból ismét feltámasztja a szaba­
dalmi ügyészség intézményének rémes eszméjét.
A mai korszakban a szabadalmi jognak alapvető gondolata
csakis az lehet, hogy a szabadalom a feltalálót illeti m eg; még azon
szabadalmi törvények némelyike is, pl. a német szabadalmi törvény,
melyek a szabadalomra való jogosultságnak feltételéül csakis a sza­
bályszerű bejelentést tüntetik fel, (8. §.) intézkednek aziránt, hogy
az igazi feltaláló egy harmadik által bejelentetett szabadalmat meg­
támadhasson, még pedig úgy az engedélyezés előtt, felszólalás alak­
jában (24. §.), mint a szabadalom engedélyezése után, semmiségi
per alakjában (10. §.).
Felolvasó szerint a törvényhozások legtöbbje, igy a mi sza­
badalmi törvényünk is, elfogadta azon elvet, hogy a szabadalom
csakis a feltalálót illeti; »ezen elv konsequenter fi. az angol és az.
amerikai törvényhozásban van keresztiilvive«. (3. oldal, 5. bekezdés).
Felolvasónak ezen állítása nem felel meg a tényleg fennálló
jogviszonyoknak; sem az angol, sem az amerikai szabadalmi törvény
a szóban forgó elvet konsequenter nem foganatosítja.
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKA I SZEMLE
Vizsgáljuk csak meg a dolgot kissé közelebbről.
Ha ki van mondva elvül az, hogy a szabadalom csakis a fel­
találót illeti meg, akkor, ka konsequensen akarjuk ezen elvet keresztül­
vinni, módjában kell állania az igazi, tehát az első feltalálónak az
ő saját jogait bármikor, tehát úgy a szabadalom engedélyezése előtt,
mint után cs minden körülmény között közvetlenül érvényre juttatni;
rendes per utján az igazi feltaláló amúgy is mindig érvényesíthette
és érvényesítheti tulajdonjogait, sőt, a mennyiben a büntető-törvény
szakaszaiba ütköző cselekmény esete forog fenn, a feltaláló ezen
törvény határozmányai értelmében is járhat el.
Az angol szabadalmi törvény már most tartalmaz ugyan intéz­
kedést arra nézve, hogy az igazi feltaláló egy szabadalom engedélye­
zése ellen felszólalhat, de csak akkor, ha a bejelentő az igazi fel­
találótól magától nyert tudomást a találmányról (11. §.), de arról,
hogy ezen szabadalmi bejelentés az igazi feltaláló nevére irassék át,
mint a hogy az nálunk vagy Németországban lehetséges, az angol
szabadalmi törvény semmiképen sem intézkedik.
Egy már megadott szabadalom ellen pedig az igazi feltaláló
az angol szabadalmi törvény határozmányai értelmében csakis rendes
p er útján emelhet semmiségi, (illetve visseavonási) keresetet; (26. §.)
a maga részére pedig az ekkép megtámadott szabadalmat csakis
akkor szerezheti meg, ha az csalárd módon lett bejelentve (26. §., 8. p.);
de ezen esetben sem kapja meg az igazi feltaláló a szabadalom be­
jelentési elsőbbségét, mivel az ily szabadalom csak a visszavonási
naptól engedélyeztetik. Sem az egyik, sem a másik esetben, azaz
sem az engedélyezés előtt, sem után, tehát nem védi meg az angol
szabadalmi törvény az igazi feltalálót, vagyis nem adja meg neki a
szabadalmat, melyre annak, ha a törvény az említett elvet konsequenter
vinné keresztül, feltétlenül mindig joga van, ha az igazi feltalálót
egy második, tehát már nem igazi, de jóhiszemű feltaláló a bejelen­
téssel megelőzte.
Egészen másképen alakulnak a viszonyok ismét az amerikai
szabadalmi törvény határozmányai szerint; ezen törvény nem ismeri
a közzétételt és nem ismeri a felszólalást s e m; ha az igazi feltaláló
már most az ő találmányának egy harmadik által történt bejelentéséről
értesül, az engedélyezést csakis azáltal akaszthatja meg, hogy talál­
mányát ő is bejelenti, hogy a »collisio« esetét megteremtse ; ha a
»comissioner« a collisio esetét fenforogni látja, de csakis akkor
(4904. §.), megindítja a megfelelő bizonyítási eljárást, melynek folyamán
a szabadalom az igazi feltalálónak adandó.
A nem az igazi feltaláló által bejelentett és m ár engedélyezett
szabadalmat az igazi feltaláló a szabadalmi törvény szerint csak a
rendes bíróságoknál támadhatja meg, a mennyiben vagy előidézi a
bitorlás esetét, a mikor is, ha az ő találmányára adott szabadalom
tulajdonosa őt bitorlás miatt bepanaszolja, ő semmiségi keresettel
felelhet (4920. §.), vagy bejelenti a maga nevére találmányát, a mikor
ismét a collisio esete forog fenn, de m ár megadott jogérvényes szaba~
dalommal szemben ; ezen esetben a szabadalmi hivatal, ha azt találja,
hogy a bejelentő tényleg az igazi feltaláló, ennek is megadja a
szabadalmat, úgy, hogy a bíróság előtt mindkettő mint jogérvényes
szabadalom tulajdonosa áll egymással szemben; a bíróság azután az
egyik szabadalmat egészen, vagy részben megsemmisítheti (4918. §.).
Világos mindezekből, hogy sem az angol, sem az amerikai szaba­
dalmi törvény azon elvet, hogy a szabadalom az igazi feltalálót
illeti, konsequenter nem viszi keresztül.
Igaz ugyan, hogy az angol szabadalmi törvény megköveteli,
hogy a bejelentő nyilatkoztassa ki, hogy ő magát az első és igazi
feltalálónak tartja; igaz ugyan az is, hogy az amerikai szabadalmi
törvény erre eskü letételét is megköveteli; de ez csak nem tekinthető
az igazi feltaláló megvédésének ! Hiszen legelső sorban lehetséges az,
hogy a bejelentő, ki ezen nyilatkozatot kiállítja vagy ezen esküt le­
teszi, meg van győződve arról, hogy ő az igazi feltaláló ; de lehet­
séges aztán az is, hogy arról ő maga nincsen meggyőződve ; mibeu
áll már most az igazi feltaláló megvédése ? Talán abban, hogy a jó­
227
hiszemű bejelentő szabadalma megsemmisittetik ? Bizonyára nem ;
ezzel a szabadalom nem adatik vissza jogos tulajdonosának, hanem
közkincscsé tétetik; vagy talán azzal, hogy a törvény a csalárd
bejelentőt megbünteti ?
A többször említett elv egyes-egyedül akkor foganatosittatik
konsequenter, ha az igazi feltaláló, a ki bármely okból találmányát
még nem jelentette be szabadalmaztatás czéljából, egy harmadik
által a találmányára bejelentett szabadalmat ennek bejelentési elsőbb­
ségével bármikor, tehát az engedélyezés előtt és után, akár jó, akár
rosszhiszemű bejelentővel áll szemben, attól a fórumtól közvetlenül
szerezheti meg a maga számára, mely fórum azt másnak enge­
délyezné, vagy engedélyezte; ezen utóbbi körülmény igen nagy
fontossággal bir, mert ez által eléretik az, hogy a szabadalom, mint
ilyen, egy pillanatra sem szűnik meg, hanem illetéktelen kezekből a
jogfolytonosság megszakítása nélkül megy át az illetékes kezekbe.
A mely szabadalmi törvény ékképen intézkedik, az, és csakis az,
foganatosítja konsequensen a szóban lévő elvet; sem az angol, sem
az amerikai szabadalmi törvény azonban, melyeket pedig a felolvasó
ezen szempontból »strikt«-eknek nevezett, éppen ezen szempontból
nem azok.
Pedig van egy szabadalmi törvény, mely teljesen megfelel az
imént említett követelményeknek, mely tényleg stricte et consequenter
védi meg az igazi feltalálót és ez az 1897. évi jan u ár hó 11-én kelt
u j osztrák szabadalmi törvény, melyről azonban felolvasó még csak
említést sem tett.
Ezen szabadalmi törvénynek a jelen kérdésre vonatkozó intéz­
kedései a m. k. szabadalmi hivatal által, a Szabadalmi Közlöny
melléklete gyanánt már 1897. évi november hó 27-én kiadott fordí­
tásban, következőképen szólnak:
»58. §. A közzétételtől számítandó két havi megtekintési határ­
időn belül a szabadalom megadása ellen a szabadalmi hivatalnál
felszólalás adható be.
A felszólalás Írásban, két példányban nyújtandó be és csak a
következő határozott tényekre támaszkodó állításokra alapítható:
1. hogy a tárgy nem szabadalmazható (1—3. §§.);
2. hogy a találmány lényegére nézve a belföldön korábban
bejelentett, vagy korábban szabadalmazott, vagy privilegizált talál­
mánynyal egyezik ;
3. hogy a bejelentő a találmánynak nem feltalálója és ennek
nem is jogutódja, vagy ilyennek nem tekinthető (5. § . ) .‘
4. hogy a megtámadott bejelentés lényeges tartalma másnak
leírásaiból, rajzairól, modelljeiről, eszközeiről, vagy berendezéseiről,
vagy annak eljárásából beleegyezés nélkül vannak véve.
A 3. alatt nevezett esetben csak a föltaláló, vagy ennek jog­
utódja, a 4. alatti esetben csak a sértett fél van jogosítva a fel­
szólalásra.
A fölszólalás egyik példánya a bejelentőnek kézbesítendő,
hogy 30 napi, méltánylandó okokból meghosszabbítható határidőn
belül írásbeli nyilatkozatot nyújtson be.«
»62. §. Ha fölszólalás az 58. §. 3. és 4. pontjai esetében a
bejelentés visszavonását vagy visszautasítását vonja maga után,
a fölszólalt fél, ha a .-szabadalmi hivatal erre vonatkozó végzésének
kézbesítése után 30 napon belül a találmányt bejelenti, kívánhatja,
hogy bejelentés napjaként a visszavont vagy visszautasított bejelentés
napja állafittassék meg.«
»29. §. A szabadalomtulajdonos a szabadalomtól megfosztatik,
ha bebizonyul:
1. hogy a szabadalom tulajdonosa nem föltalálója a talál­
mánynak, vagy ennek nem jogutódja, vagy ilyennek nem tekinthető
(5. §.), vagy
2. hogy a bejelentés lényeges tartalma másnak leírásából,
rajzaiból, mintáiból, készülékeiből vagy berendezéseiből, vagy átkai-
mázott eljárásából annak beleegyezése nélkül volt véve.
Ha a föltevések (1. és 2.) egyike csak részben forog fenn, a
 228 POLYTECHNIKA! SZEMLE
szabadalomtulajdonos a szabadalomnak csak azon részétől fosz-
tatik meg.
A szabadalomtól való megfosztás igénye az első esetben csak
a föltalálót, jogutódját és azt illett meg, a ki az 5. §. értelmében
föltalálónak tekintendő, a második esetben csak a jogaiban sértett
felet és elévül a jóhiszemű szabadalomtulajdonossal szemben a szaba­
dalmi lajstromba bejegyzés időpontjától számítva háiom éven belül.
A megfosztásból eredő kölcsönös kártérítési s visszkereseti
igények a polgári magánjog szerint itélendők meg s a polgári pör
utján érvényesitendők.
Ha a föltaláló vagy a jogában sértett fél nyertes a f órben,
szabadságában áll 30 nap alatt a jogerejű megfoszlási határozat
kézbesítése illán a szabadalomnak személyére való átruházást kívánni.
Az, hogy ha az ily átruházás iránti kívánságot az illető idején
megtenni elmulasztja, a szabadalomról való lemondásnak vétetik.
A korábbi szabadalomtulajdonos által jogszerűen engedélyezett
harmadik személyek által jóhiszeműleg megszerzett és egy év óta a
szabadalmi lajstromba bejegyzett használati jogok, a mennyiben
jogilag megokolt pörbejegyzés ezeket kérdéssé nem tette (25. §.), az
eddigi szabadalomtulajdonossal szemben, ebből támadó kártérítési
igények épségben tartásával, az uj szabadalomtulajdonossal szemben
is fönnállanak.«
Kitűnik az osztrák törvény határozmányainak ezen szószerinti
szövegéből, hogy:
1. az igazi feltaláló a szabadalmi hivatalnál érvényesítheti jogait;
2. ezt egy harmadik által találmányára bejelentett szabadalom­
nak úgy engedélyezése előtt, mint után teheti és hogy
3. érvényesítheti elsőbbségi jogait úgy a jóhiszemű, mint a
csalárd bejelentővel szemben. Ez manapság az egyedüli szabadalmi
törvény a világon, mely a feltalálót sh icte et consequenter védi meg.
Igaz ugyan, hogy ezen törvény sem adja meg az igazi felta­
lálónak a jogot, hogy a jóhiszemű bejelentőnek engedélyezett szaba­
dalmat ezen szabadalom egész fennállásának idejen át szerezhesse
vissza, hanem csak három évié ezen szabadalomnak a szabadalmi
lajstromba való bejegyzése időpontjától számítva; de annak oka
abban keresendő, hogy a törvényhozó ezen intézkedés által a szaba­
dalmi jogoknak bizonyos idő letelte után stabilitást akart kölcsönözni.
(Folytatása következik.)
V e g y es hírek, lap szem le.
-|- Technikusok tanulmányútja. A József-műegyetem gépész-
mérnöki szakosztályának 14 hallgatója egy constructeur és 3 asszis-
tenssel Asbóth Emil és Rejtő Sándor tanárok vezetése alatt junius hó
16—21-ig terjedő nagyobb tanulmányutat végeztek Porosz-Felső-
Szilézia nagyobb ipar- és szénbánya-telepeinek megszemlélésére és
tanulmányozására.
Minthogy ezen tanulmányuttal e helyütt még bővebben akarunk
foglalkozni, itt csak az útirányokat és a látogatott gyárakat akarjuk
felsorolni.
Utunk Budapestről Boroszlóba vezetett^ a hol a városi elek­
tromos vasút műhelyeit, központi telepét, a városi világítási elektromos
telepet, az uj csarnok-uszodát, gőzfürdőt, egy czipő- és kalapgyárat,
városi vízmüvet és közvágóhidat, egy pamutfonó- és sörgyárat tekin­
tettünk meg.
Sacraunban egy nagy papírgyárat, Waldenburgban a Friedens
Hoffnungshütte szénbánya telepét, az újonnan létesült nagyszerű elek­
tromos központi telepet és egy nagy porczellángyárat látogattunk meg.
Freiburgban egy nagy kenderfonót és óragyárat, ezután meg­
látogattuk még a következő helyeket és gyárakat: Koselben nagy
cellulose gyárat, Gleiwitzben a Königliche Hüttet, Huldschinsky-féle
csőgyárat, egy üveghutát és egy szöggyárat, Königshütteben Lipine
zinkhuta-, lemez- és kénsavgyárat, Königshütte vas- és rézgyárat,
1898. augusztus 1.
Laura szénbányát, Borsigwerkét, Oderbergben egy nagy szab. szög-
és sodronykötélgyárat, Teschenben egy nagy hajlitott bútorgyárat. Nem
mulaszthatjuk el, már e helyen is azokról megemlékezni, a kiknek
lankadatlan fáradozásai folytán a magyar technikusok valóban szives és
nagyszerű fogadtatásban részesültek. Az egész programmot a boroszlói
»Dampfkessel Überwachungsverein« igazgatója, Minssen H. és az
ottani ipariskola igazgatója és a boroszlói »Verein Deutscher Ing.«
fiókegyesületének elnöke, Kleinstüber urak a legszivélyesebben állí­
tották össze s főleg e két ur fáradozásának és támogatásának köszön­
hetjük, hogy a kirándulás úgy tanulságos, mint változatos és kellemes
volta mellett a gyárakban kivétel nélkül a legszívesebb fogadtatásban
részesültünk, egyszersmint köszönettel tartozunk mindazoknak, kik
tanulmányunkban támogattak s vezettek, ezek közül különösen Minssen
ur vezetése alatt álló mérnöki kar s az egyes gyárak igazgatói és
mérnökeinek.
Az első nem zetközi villam os vasút az Egyesült-Államok és
Canada között — miként philadelfiai tudósítónk julius 12-iki kelettel
Írja — múlt héten nyílt meg. A vasút a Niagara esésén áthaladó
hídon megy keresztül, mely hídnak különben az a nevezetes tulaj­
donsága is van, hogy a világ legnagyobb nyílású ívét tartalmazza.
A vasút két vágányú, felső vezetékes, utóbbi az út közepén elhelyezett
kétkarú vasoszlopokra van szerelve. Az első vonat utasai a Niagara
Falls Park and River Railway, valamint a hid tisztviselői voltak.
A megnyitó vonat a mostanában nagyon divatba jött amerikai és
angol zászlókkal volt díszítve. A megnyitás akadálytalanul ment végbe.
Az Egyesült-Államok aluminium term elése. Az amerikai
Egyesült-Államok hivatalos bányászati jelentése szerint, az elmúlt
évben 4.000,000 font alumíniumot állítottak elő, 1.400,000 dollár
értékben, a melylyel szemben a megelőző év termelése csak 1.300,000
font volt, 520,000 dollár értékben. A termelés tehát egy év alatt meg­
háromszorozódott. (Pract. Eng. jul. 15.)
» Repülő-gép. A franczia hadügyminiszter kísérleteket végez­
tetett Ader »Adion« nevű motorikus léghajójával, a melynek czélja
volna az ellenség állásának kipuhatolása, s mint légi bombavető
gránátokat szórni a* ellenséges csapatokra. Legutóbb a Satory
mezején kísérleteztek az »Adion«-nal, a melyek kezdetben eredmé­
nyesek voltak, azonban egy véletlen baleset következtében félbe
kellett szakítani a próbát, a mely általában eredményesnek mond­
ható. Az »Adioni egy valóságos repülő-gép, nagy, a bőregéréhez
hasonló szárnyakkal; a szárnyak selyemből valók, bambusz kerettel.
Egy súlyához viszonyítva, rendkívül erős gőzgép működteti a szár­
nyakat, lévén a motor súlya lóerőnként csak 7 font (!) A repülő gép
összes súlya 1100 font. A szerkezet többi része aczél csövekből
készült, merev és könnyű. Ebből látható, hogy nem is kell már oly
sokáig várnunk, hogy megérjük a repülő-gépek korát!
(Pract. Eng. jul. 15.)
Argentaurum 1836-ban. Tavaly nagy feltűnést okozott az
amerikai Emmens dr., a ki azt állította, hogy neki sikerült ezüstből
az általa argentaurumnak nevezett fémet előállítani, a melynek tulaj­
donságai teljesen hasonlóak az aranyéihez. Ezzel összefüggésben
újabban egy dolgot elevenítenek fel, a mely 1836-ban adta elő magát.
Ebben az esztendőben ugyanis a párisi Rothschild-czég egy ötven
millió francnyi orosz kölcsönt vett át. Poizat franczia vegyész fel­
fedezte, hogy a régi orosz ezüstpénzek sok aranyat tartalmaznak és
erről a Rothschild-czéget értesítette, a mely ennek lolytán kikötötte
magának, hogy a kölcsön ilyen pénzben fizettessék vissza. A gyanútlan
Miklós czár elfogadta ezt a feltételt, a vegyész kiválasztotta az aranyat
a megolvasztott ezüstérmekből és a nyereségben Rothschildékkal
osztozkodott. A czár később megtudta ezt, Poizat-t Szt.-Pétervárra
hozatta és a megmaradt régi érmekből kiolvaszíatta az aranyat. Való­
színű, hogy azok a mexikói dollárok, a melyekből Emmens az argen-
taurumot készítette, szintén primitiv készítmények és sok aranyat
tartalmaznak, (Ind. & Iron, jul. 8.)
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Carbolit. Hartenstein chicagói vegyész találta fel ezt az
anyagot, a melylyel a kalcziumkarbidnak akar konkurrencziát csinálni.
Készítésére kohósalakot használ, a melyet folyós állapotban a Bessemer
körtékhez hasonló konverterekbe bocsájt és a melybe annyi poralaku
kokszot kever, a mig a massza ezzel impregnálva nincsen. Ebben a
stádiumban megfordítják a konvertert és a tömeget szénelektródák
között folyasztják ki, a melyek egy elegendő erősségű áramgene­
rátorral összekötvék. A koksz igen jól vezeti az elektromos áramot,
a salak pedig szigetel. Az eredmény az, hogy a salakban számtalan
elektromos ív keletkezik, a melyek a keveréket erősen felhevitik.
Húsz perez lefolyása alatt a salak karburizálása be van fejezve és a
kész karbolit formákba önthető. Ez az anyag kombinácziója karbidnak,
kalcziumnak, alumíniumnak és szilicziumnak, súlya két akkora, mint
a széné, és felszíne fémesen csillog;. fával burkolt ónedényekben
könnyen szállítható és állítólag igen tartós. Minden font karbolit
5 köbláb ethylent ád, a melynek 15 akkora a világitó ereje, mint a
közönséges széngáznak.
A feltaláló állítása szerint a produkált gáz jobb és olcsóbb az
aczetilénnél; a vassalak kihasználása által pedig a vas termelési
költségei jóval kisebbithetők. (Ind. & Iron, jun. 24.)
Német kitüntetések. A német császár Slaby tanárt a char-
lottenburgi műegyetemről, Launhardt tanárt a hannoveri és Intze
tanárt az aacheni műegyetemről az Urak házának tagjaivá nevezte
ki. Slaby ez alkalomból a császártól a következő táviratot kapta:
»Elismerésében annak a pozicziónak, a melyet a műszaki tudomány
e század végén magának kivívott és különösen mély tiszteletből az
exakt-tudomáhyok iránt, a műegyetemnek az Urak házában helyet
és szavazatot kívánok adni és Ont nevezem ki mint legalkalmasabb
képviselőjét«.
V olt-etalon. A Crompton & Co. angol ezég gyártja a Hibbert-
féle elemet, a melynek elektromotoros ereje 16° C-nál 09993 volt
és 31® C-nál 1 0004 volt. Az elem azonban úgy gyártható, hogy
bármely meghatározott hőfoknál pontosan egy voltot adjon. Az elem
lényeges része egy czinkrud, a mely L380 fajsúlyú czinkchlorid-
oldatban ál l ; ezt az oldatot diafragma választja el a kénesőchloridtól
és a kénesőtől. Az elemeket sárgaréztokokban helyezik el egyesével,
hármasával vagy tízesével. Az elem pontosabb leírása Fisher: »The
Potentiometer and its Adjunct« ez., nem rég megjelent művében
található. (El. jul. 1.)
Óriási gabona-elevátor. A buffalói óriási gabona elevátorról
érdekes adatokat közöl a Scientific American.
Az elevátorban 30 drb 11'58 m. átm. és 21'34 m. magas
» 18 » 4'70 » » » 2 1 3 4 » » rabban kell kalibereket és sablonokat használni, az alkatrészeket
» 18 » 2'77 » » » 18'29 » » lehetőleg készen a szereléshez hozni, a keretbe a rajzokba jegyzett
silos van. Bennük 1.020,000 hekt. gabona raktározható. A silosok
aczéllemezekből készültek, melyeknek súlya összesen 6000 tonna.
A gabonát hajókból emelik a silosokba specziáiis daruk segítségével,
melyek mindegyike óránként 7260 hektolitert képes szállítani. Az elek­
tromos hajtó erőt a 37 km. távolságban lévő Niagara vízeséstől nyerik.
Elektrom os ventilátorok hálókocsikban. A »Baltimore and
Ohio South-Western Railway« hálókocsijait minden este beállítja az
állomásba és csak éjfél után indítja el. Időközben pedig úgy hűti le,
hogy a kocsi mindkét végén egy-egy kb. 400 mm.-es elektroventilátort
tart működésben, a mely a meleg és tisztátalan levegőt a kocsi
minden részéből eltávolítja. (El. jul. 8.)
Világitó elektródák. Tudjuk, hogy alumínium-elektródákkal
váltakozó áramot rektifikálni lehet és pedig azért, mert az elektróda
felületén bámulatos gyorsasággal képződik a szigetelő oxidréteg.
Braun nem rég azt az érdekes tüneményt fedezte fel, hogy az ilyen
elektróda fehér vagy sárgás-fehér fényt bocsát ki, a mely erősebb
áramoknál kékessé válik. Forgó tükörben nézve a tüneményt, Braun
azt találta, hogy a fényerősség pontosan követi az áram váltakozásait.
(Wied. Ann. 6. sz.)
229
Pályázat foszform entes gyufákra. A belga kormány 50,000
francnyi dijat tűzött ki olyan anyagra, a mely a gyufáknak foszfor
nélküli gyártását lehetővé teszi. A bíráló bizottság elnöke Woeste
miniszter.
Spanyolországi központi telepek. Ezen czim alatt utolsó
számunkban az E. T. Z. nyomán azt irtuk, hogy Spanyolországban
elektromos ipar nem létezik. Ez az állítás némileg helyreigazításra
szorul, amennyiben értesülünk, hogy a geronai Planas, Flaquer
y Cia ezég egyirányú és váltakozó áramú telepeket a Ganz-féle rendszer
szerint készít és a hozzá való dynamókat, turbinákat stb. maga gyártja.
Ez a ezég a spanyolországi telepek igen nagy részét rendezte be.
M ozdonykazánokon alkalmazott melegviz-accumulatorok.
Néhány orosz vasút és újabban a franczia nyugoti vasút is, teher-
mozdonyokra a kazán fölé egy hengeralakú, 1500 liter ürtartalmú
tartányt helyeztek, mely a kazánnal akképen van összekötve, hogy
a kazánviz egy részét lehet a tartányba és viszont a tartányban
raktározott meleg vizet a kazánba vezetni. Ezen berendezésnek a
czélja, hogy emelkedésekben, a mikor a mozdonynak legnagyobb
munkát kell kifejteni, a hideg vízzel való kazántáplálást elkerülhessük;
ilyenkor ugyanis a gőznyomás leszáll. Sík, igen hosszú, vagy igen
változó emelkedési viszonyokkal biró pályákon a berendezés nem
lehet czélszerű. Nem túlságos hosszú lejtőkön ez a berendezés alkal­
massá teszi a mozdonyt arra, hogy 15—20°/o nehezebb vonatokat
továbbíthasson. Ugyanezt az eredményt a kazán fűtőfelületének vagy
víztartalmának nagyobbitásával is el lehetne érni. A költségek azonban
mindkét esetben nagyobbak volnának. Mivel, a költségeket szem előtt
tartva, a méreteket nem nagyobbithatjuk kellőképen, emelkedésekben
szükségessé válik a conus bezárása, a mi hátrányos. Előnynek meg­
említhetjük még, hogy a melegviz-accumulatort már üzemben lévő
mozdonyokon is lehet alkalmazni.
(Mémoires de la Société des. Ing. Civils de France, 1898. jun.)
Gyors m ozdonyszerelés. A franczia keleti vasút Epernay-i
műhelyében ez év elején a 3008. számú háromcsatlós, szolgálatképes
állapotban 48'9 t. nehéz és Westinghouse fékkel ellátott tehermoz-
donyt 66 óra alatt szerelték.
1896. évben egy hasonló szerkezetű 722. számú tehermoz-
donyt 107 óra alatt szereltek és az akkor nyert tapasztalatok alapján
sikerült a 66 órai szerelés.
Az ilyen gyorsított szerelésnek a czélja megállapítani, hogyan
kell az egyes mozdonyalkatrészeket a szereléshez czélszerűen elő­
készíteni és milyen eljárás szerint czélszerű a szerelést végrehajtani.
Az 1896. évi szerelésnél megállapították, hogy minél gyak­
méreteknél kisebb lyukakat fúrni, hogy azok a szerelésnél helyes-
bithetők legyenek, a kazánt úgy elhelyezni, hogy az könnyen fel- és
leszerelhető legyen.
A mostani szerelésnél rendelkezésre állt egy 30 t. teherbírású
darú és több elektromosan hajtott fúrógép. A szerelést csak annyi
munkás, főszerelővel együtt 17, végezte, hogy munkájukban nem
zavarták egymást. A szerelés megkezdésekor a keretre egyetlen egy
mozdonyalkatrész sem volt szerelve. A teljesen felszerelt kazán
készen állt a keretre való elhelyezésre. Napi 10 órai munka mellett
a szerelést 66 óra alatt fejezték be.
A munkaidőbe a mozdony mérlegelése is be van számítva.
A szerelés után a mozdonyt begyújtották és próbamenetre indult.
(Bulletin de la Commission Internationale du Congrés des
chemins de fér. 1898. jun.)
Gőzátömlés a m ozdonykazánból a hengerekbe. Barbier
M. F„ a franczia északi vasút t. főmérnöke, a társaság 2158. sz. gyors­
vonaté mozdonyán behatóan tanulmányozta a gőznek a kazánból
a hengerekbe történő átömlését. Azt tapasztalta a végzett kisérlelek
során, hogy a regulator állása, a beömlési csövek és a totattyú-
 230 POLYTECHNIKAI SZEMLE
szekrények méretei lényeges befolyást gyakorolnak az admissió
nyomásra. A regulator teljes nyitását 1-nek felvéve, a kísérleti moz­
dony 0'6 regulator nyitása mutatkozott legczélszerűbbnek. Ezután a
különböző menetsebességekkel végzett próbameneteknél más-más
méretű beömlési csöveket alkalmazott. Arra az eredményre jutott,
hogy az északi vasút gyorsvonaté mozdonyainak beömlési cső- és
tolattyúszekrény méretei nem elég nagyok. Nagyobb méreteket alkal­
mazva, az admissió nyomás nagyobb lesz, tehát az ind. munkakifejtés
is ; a tolatlyúszekrényben a nyomás egyenletesebb lesz és ezért a
gőz egyenletesebben fog a kazánból a hengerekbe átömleni. A társaság
az újonnan rendelt 20 drb. gyorsvonaté mozdonyt 90 mm. átm. és
nem mint eddig, 80 mm. átm. beömlési csövekkel és az eddigieknél
nagyobb tolattyészekrényekkel rendelte meg.
(Revue générale des chemius de fér, 1898. jun.)
Önműködő dynamó-szabályozás harmadik kefével. Sayers
a dynamógép két rendes keféje között körülbelül a középen egy
harmadik kefét tesz a kollektorra. Üres járásnál a feszültség a két
előbbi és a harmadik kefe között egyenlő ; mihelyt a gépet meg­
terhelik, a mágneses mező elcsavarodása következtében a feszültség
a hátsó és a középső kefe között fogy, a középső és az első kefe
között pedig nő. Ez a hatás a mágneses rendszer permeabilitása által
megszabott határokon belül arányos a terheléssel. Ha már most egy
mellékáramé dynamó mágnesgombolyitását a feszültség felére méretez­
zük és annak végeit a középső és az első kefével összekötjük, úgy
emelkedő terhelésnél a feszültség a két kefe között és igy a mágnesező
áram is növekedni fog és törekvése az lesz, hogy a gép feszültségét
állandóan tartsa, sőt esetleg emelkedő karakterisztikát adjon. Ez az
eljárás minden gépnél alkalmazható, a melyen több mint egy sorosan
kapcsolt mágnestekercs van, a mennyiben egyebet nem kell tenni,
mint a tekercseket párhuzamosan kapcsolni és a kollektorra egy
harmadik szénkefét alkalmazni. Sayers találmányát a James White
glasgowi czég wette meg. (El. jul. 8.) réz-golyó), azt egy üveglappal biró asztalra állítja és a vibrodyne-t
A Jersey-City-beli aczetilénrobbanás oka. Amint azt lapunk­
ban is közöltük, Jersey-Cityben (New-York) a múlt év deczember
havában igen vehemens aczetilénrobbanás adta magát elő. A robbanás
okára nézve a hatósági vizsgálat a következőket eredményezte :
A folyósítás megkezdése előtt a készülékekből rendesen el­
távolítanak minden levegőt, azáltal, hogy a készülékeket, ismételten
megtöltik a folyósítandó gázzal. így jártak el a robbanás napjának
reggelén is.demidőn akomprimálást megkezdették,aztvették észre, hogy
az egyik gázcsőbe jutott nedvesség megfagyott és a csövet elzárta.
Hogy az akadályt eltávolithassák, a kompresszor és a gene­
rátor között több összeköttetést szétvettek, minek következtében a
kompresszor sok levegőt szítt be és azt négy 8"-es palaczkba szorította.
A munkás csak akkor vette ezt észre, a mikor a nyomás a palaczkokban
40 atm.-ra emelkedett; csak most gondolt rá, hogy a palaczkokból a
levegőt ki kell bocsátani, de ezalatt a gáz-légkeverék meggyulladt.
A helyett, hogy a palaczk csapját elzárta volna, a művezetőhöz
szaladt, de ezzel már későn jött v issz a ; a láng visszacsapott a
palaczkba, a mely szétrobbant és a két embert megölte. A robbanás
folytán elszakadt az összeköttetés a többi palaczkokkal, a melyek
szintén felrobbantak; az épület erre lángot fogott és a hőség folytán
még sok aczetilént, folyósított szénsavat és ammoniakot tartalmazó
palaczk robbant fel. Egy 100 köbláb férőjű ammoniaktartó robba­
nása oly heves volt, hogy a szomszédos épületeket erősen meg­ vezetik. Nem nehéz a sárgarézgyűrű belsejében lévő »érzékenyitett«
rongálta ; a tartó egy része egy angol mértföld távolságban talál­
tatott. (Ztschr. f. Bel. arten, jun. 30.)
A K eely-m ótor titka. Olvasóink előtt bizonyára ismeretes
Keely-nek, ennek az ügyes amerikainak a neve, a ki véghez vitte azt,
hogy titokzatos motorával körülbelül 25 év óta tartja ébren a laikus
publikumnak és a tőkepénzeseknek érdeklődését és titkából, a melyet
féltékenyen őriz, szép jövedelmet húz. Keely, a ki már 70 éves, még
eddig mindig őrizkedett a gyakorlat mezejére lépni és igy könnyen
1898. augusztus í.
magyarázható az, hogy az 5 anyagi támogatói attól félnek, hogy titkát
a sírba fogja vinni magával. Talán ez a körülmény, valamint Keely-nek
azon törekvése, hogy a közönség hiszékenységéből újabb tőkét
kovácsoljon, indították őt arra, hogy Scott E. A.-val meginterviewol-
tassa magát, a ki a látottakról és hallottakról a philadelphiai mérnök­
klubban hosszú előadást tartott.
Keely motorát az ő állítása szerint az úgynevezett »apergia«
(ad analogiam : »energia«) tartja működésben. Az apergia, úgy mint
a fény, éterrezgésekből áll, a melyek az egész világűrt átjárják és a
melyeknek felszedése neki az ő készülékével, a melyet »vibrodyne»-nak
nevez, állítólag sikerült. Scott a készüléket a következőképpen írja le :
A föld színe fölött kb. fél méternyire fekszik egy öntöttvas
alaplap, két élére állított vaslapon. Az alaplapot négy sarkán erős
vasrudak erősitik a padlóhoz. Egy szijkorong alakú sárgarézgyűrű
tengelyével vízszintesen áll két fadarabon, a melyet sárgarézpántok
erősítenek az alaplaphoz. A gyűrű külső kerületéből 9 rövid cső áll
ki, a melyekben vagy amalgam van, vagy diatragmák; minden cső
külső részén üreges szoritóval bir, a melybe drót illeszthető. Ezeknek
a csöveknek mindegyikével, a melyet Keely resonatoroknak nevez,
szemben a sárgarézgyűrű belső kerületén 9, u. n. érzékenyitett lemez
van, a melyeken a külsőkéhez hasonló üreges drótszoritók vannak.
A külső és a belső szorítok üregei egymással közlekednek.
A gyűrűvel konczentrikusan annak belsejében van a forgó
kerék, a melynek tengelye két erős csapágyban fekszik. A forgó rész
agyából nyolcz küllő áll ki, a melyeket azonban semmiféle karima
nem köt össze, de a melyek közül mindegyiknek végén egy-egy, az
előbbi érzékeny lemezhez hasonló lemez látható. A küllőkhöz még
egy kb. 35 cm. átmérőjű nehéz kerék van erősítve, a mely való­
színűleg lendítő kerékül szolgál.
Keely a motort a következő módon hozza mozgásba : vesz egy
260 mm. átmérőjű »szimpatikus negativ tranzmitter«-t (egy nagy sárga­
egy platindrót közvetítésével úgy köti össze a tranzmitterrel, hogy a
drót egyik végét a vibrodyne tetején lévő szoritóba és a másikat a
tranzmitteren lévő szoritóba dugja. Azután a tranzmitteren lévő
fogantyút előre-hátra mozgatja, mire a kerék mozgásba jön, először
lassan, azután gyorsulva, a mig körülbelül 150 fordulatot ér el perczen­
ként. Keely a motort kétféle módon állította meg, vagy úgy, hogy ki­
húzta a drótot a tranzmitter szoritójából, vagy pedig úgy, hogy a gép
egyik szoritójából kivett egy dugaszt, a melynek lyuka folytatása volt
a szoritóban lévő üregnek. Scott ebből azt következtette, hogy a platin­
drót tulajdonképen nem drót, hanem cső. Közel ült a forgó kerékhez,
ámbár Keely azt ajánlotta neki, hogy máshová üljön és a midőn
Keely kivette a dugót a szoritóból, arczát közel hozta a dugó által
szabadon hagyott lyukhoz és világosan érezte, hogy abból levegő
áramlik ki. Hogy biztos legyen benne, hogy a levegő nem a kerék
mozgásától ered, ott tartotta arczát, mig a kerék megállott és még
akkor is érezte, hogy a levegő hogyan áramlik ki teljes erővel a
lyukból. Ez megerősítette őt abban a nézetében, hogy a cső komprimált
levegőt szállít a tranzmitter belsejéből a géphez. Minthogy azonban
ez elég levegőt nem foglalhatott magában, hogy a motort hosszabb
ideig járassa, Scott azt hiszi, hogy a levegő csak egy elektromos
kiiktatót vagy áramváltót hoz működésbe. A gép nehéz és vastag alkat­
részei elég helyet nyújtanak vékony drótok elhelyezésére, a melyek
a szükséges áramot, talán a vastag alapcsavarokon át, a gépbe
lemezekben elektromágneseket elrejteni és azokhoz egy önműködő
áramváltót szerkeszteni, a mely komprimált levegő és mágnesség
kombinált hatásán alapul.
Scott végkövetkeztetése az, hogy Keely semmiféle, eddig isme­
retlen természeti erőt nem fedezett fel, hanem, hogy a hires feltaláló
semmi egyéb, mint egy kivételes ügyességgel megáldott »juggler«.
(EL Rév. jun. 3.)
/

1898. augusztus 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 231

kívánó tőzsdeüzletet véve tekintetbe, a nagyobb hitel csak a rendes
Irodalom . kereskedelemre és a rendelésekkel ellátott iparra használtatik fel.
Magyarország közgazdasági és közm űvelődési állapota ezer­ Vasgyáraink, az előrelátható nagy forgalomra való tekintettel,
meglehetős nagy vaggon rendelésekkel vannak ellátva.
éves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Az aratási eredmények részben, már ismeretesek és meglehetősen
Szerkesztették : Matlekovits Sándor és Szterényi József. Ezen czim alatt kielégítők és csak azt kívánhatjuk, hogy idejekorán megtétessenek
vettük kézhez az immár teljesen megjelent kiállítási főjelentést, mely a hathatós kivitelre kívánatos intézkedések és akkor beválhatnak
kilencz vaskos kötetből áll. Tekintettel az anyag óriási terjedelmére, ez­ azon szerény várakozások, melyek az őszre előnyös tőzsde forgalmat
hoznak magukkal.
úttal nem terjeszkedhetünk ki annak érdemi méltatására, de fentartjuk A bennünket leginkább érdeklő értékek változásait a következő
magunknak, hogy a minket érdeklő fejezetekre alkalom adtán visszatér­ összeállítás mutatja:
jünk. A gondos kiállítású, számos ábrával, grafikummal és táblázattal Budapesti tőzsde:
illusztrált munka átlapozása is elegendő arra, hogy kellő respektussal ju n iu s 23. juliuS 23. 1897. évi jöved.
osztalék °/o-ban
hajoljunk meg szakirodalmunknak ezen díszére váló alkotása előtt.
Irodalmunk ezzel egy olyan munkával gyarapodott, mely eddig nem kohó ................ 114.— 109.— — 5— 5.50
létezett részletességgel és — az egyes közreműködők nevei után Danubius-Schoenichen - Hart­
mann .. 96.— 96.— 5
Ítélve — alapossággal és szakszerűséggel foglalja össze áttekinthető
Ganz és társa, vasöntöde 2275.— 2250.^ — 25.— 100.—
rendszeres egészszé hazánk közgazdasági és közművelődési állapotaira Nicholson gépgyár............... 107.— 107.— ------ .--- 6.—
vonatkozó adatok. A munka láttára alig tudjuk megérteni, hogy a Rimamurány-salgótarjáni ... 250.— 252.50 + 2.50
kiállítás óta eltelt alig két év elegendő volt ezen óriási anyag össze­ Schlick-féle vasöntöde......... 222.— 220.— — 2 .— 13.—
Weitzer János-féle gépgyár 245.— 240.— — 5 .— 14 —
gyűjtésére és feldolgozására, mely bizonyára számos éven át becses
Budapesti ált. villamossági 122.— 119.— — 3.— 4.—
forrásul fog szolgálni mindazoknak, kik hazánk jelzett viszonyai iránt Magyar villamossági ......... 141.50 1 3 7 .- — 4.50 6.50
érdeklődnek. A legmagasabb helyről jött elismerés ritkán tüntetett Kábelgyár .......... ... ... ... 320.— 310.— — 10.— 18.—
ki méltóbban munkát, mint ezen szakirodalmunkra nagy haszonnal Budapesti közúti vaspálya_ 385.— 389.50 + 4.50 14.—
Villamos városi vasút......... 267.— 255.75 — 11.25 1 0 .-
járó, szerzőinek pedig igaz becsületére váló alkotást, melylyel nevüket
Budapest-ujpest-rákospalotai 80.— 70.— — 10.—
az irodalomban megörökítették. Wf, Salgótarjáni kőszénbánya... 628.— 629.— + 1— 32.—
Constructions électromécaniques. Recueil d’exemples de Concordia-malom .............. 310 — 319.— + 9 -- 2 0 .-
I. Budapesti gőzmalom 710.— 710.— 3 0 .-
construction et de calcul de machines dynamos et appareils électriques
Erzsébet-gőzmalom .............. 282.— 280.— — 2.— 12.—
industriels, par Gisbert K app. Traduit de l’allemand par A. 0. Lujza-gőzmalom ................ 171.— 165.— — 6.— 9.—
Dubsky et P. Girault, ingénieurs-électriciens. Paris, Baudry et Cie. Hengermalom .................... . 625.— 610.— —15.— 32 —
Folyó évi januári számunkban részletesen megemlékeztünk a Kapp- Victoriamalom................ ;.. 138.— 137.— — 1.—
Pesti molnárok és sütők ... 240 — 235.— — 5 .— 1 0 .-
féle műről és kiemeltük annak nagy gyakorlati jelentőségét. Most,
midőn a munka franczia fordítása — Dubsk}' szerkesztőtársunk közre­ Bécsi tőzsde:
működésével — megjelent, feleslegesnek tartjuk akkori méltatásunkat Alig. österr. Electricitäts-Ges. 304.50 304 — ------ .50 14.—
Internat. Electricitäts-Ges. ._ 330.— 323.— — 7.— 16.— 4.84
megismételni és. csak utalunk arra, hogy a kitűnő franczia fordítás
Österr. Waffenfabrik ......... 309.— 284.— — 25.—
híven adja vissza a német szerző intenczióit, a munka typografiai Alpine Montan-Ges............... 161.15 164.15 + 3.— 5.—
kiállítása pedig sok tekintetben még felülmúlja a német eredeti Osztr.-magy. légszész társ. 1770.— 1776.— + 6—
kiadást. St. Berlini tőzsde: márkában
Alig. Electricitäts-Ges. 290.50 275.25 — 15.25
Schuckert & Co. ............... 258.50 255.— — 3.50 14.—
Ü zleti é s szem ély i hirek. Accumulatoren-Fabrik ... ... 183.50 180.— — 3.50
L. Loewe & Co.................... 460.— 455.— — 5.— 24.—
Szesztay László műegyetemi magántanár, mérnöki irodáját Deutsche Gasglühlichts 627.— 548.— — 7 9 .— 8 0 . -
f. é. augusztus 1-én V il i., József-körut 9. szám alá helyezte át.
Olbricht H. M. mérnök, az »Első Brünni Gépgyár Társaság« S zerk esztő i üzenetek.
vezérképviselője irodáját V I., Nagymező-utcza 19. sz. alá helyezte át. M. M. N. Philadelfla. Köszönettel vettük, azonban az idő
(K b.) Tőzsde. Julius hó 23. Cervera hajóhadának megsemmi­ rövidsége folytán, a szükséges cliche nem készülhet el és igy csak
sítése valamint Santiago de Cuba átadása, azon általános véleménynek jövő számunkban közölhetjük.
adtak helyet, hogy úgy Spanyolország mint az Egyesült-Államok
— miután eleget tettek a becsületnek — a békés megoldás felé A szerkesztésért felelős : W olf Sándor.
törekednek. A tőzsdék tehát a szerint a mint háborús vagy békés
jelentések érkeznek, napról-napra változó képet nyújtanak. A tőzsdék
matadorjai mindenfelé a nyári szünetet léptették életbe, nyári csend
költözködött a tőzsdékbe, az árfolyamok alig hullámzanak s csak
a csekély különbözetekre játszók használják ki a pillanatnyi emel­
kedést vagy esést. Mint a tőzsdék hivatásos tagjai úgy a nagy
közönség is távol marad az értéktőzsdétől és még az e hó elején
szabaddá vált nagy tőkék sem idéztek elő a tőzsdéken nagyobb
hullámzást.
Az aratási munkák egyideig a kedvezőtlen időjárás miatt
lassultak, mely tény néhány nagy spekulánsnak okot adott, hogy
nemzetközi értékeiken túl adjon, mely papírok e miatt estek i s ; ezen
esést azonban az előnyös aratási idő beálltával előidézett emelkedés
újra kiköszörülte.
A pénzpiaczon, tekintve az előrelátható nagy pénzszükségletet,
melyet a gabonakereskedők kétségkívül támasztani fognak, drágulás
állott be, mely annyival inkább fog huzamosabb ideig eltartani, mivel
csak most fog beállni a nagyobb szükséglet és az osztrák-magyar
bank ezen igényekkel szemben valószínűleg a kamatlábat is felemelni
fogja. Az adómentes bankjegy tartalék már most is körülbelül 55 millió
forintra esett, mely javulási jelnek veendő, mivel a csekély összeget
Kiadja : W olf Sándor. Fővárosi nyomda, vonalzó és könyvkötő r.-t. Budapest, VI., Podmaniczky-utcza 39.
 1898. augusztus 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE V

yyyyyyyyyyyyyyyyyyyy***w,é*ww*4»,»
,,»
,,»»wv • *» »»»
íí*
5 y y yví
~ •!*
y
*S
»*»
é té *
•*»y
•?«
*•» «■
1»?• ¥
M*
sVa
MVt
PO L Y T E C H N IK A I S Z E M L E “ kiadóhivatala a következő árak mellett vesz fel: y
I a A
¥
s:
1 e g y s z e r i b e ik ta tá s é r t
«
¥
■u
¥ egész oldal ... ... ... . . . ... 35 frt negyed oldal .............. . ... ... í) frt
V
«M
¥ y
A
•í*
»?• fél » ............... ... _ 18 » |S nyolezad » _ __ __ __ ... 5 » V
»!»
y
é t »T*
¥
•!*
E ze n árakból tö b b szö r i beiktatásnál a k ö v e tk e z ő en ged m én yek et ad ju k : ¥
»*•
y V
A 3-szori beiktatásnál __ _ ... __ . . . __ 10%-ot tSt
*4* Cm
»>
6-szori » __ . . . _ __ __ __ 20%-ot ¥
■Bt
*?»
¥ y

4
»V 12-szeri » ... _ ... __ . . . __ 30°/o-ot Cm
¥
•>
¥
y A boríték e/so é s utolsó oldalán a h ird etések 30%-kal drágábbak.
» * •» !»
yy
y (MT Állást kínáló hirdetéseket díjtalanul közlünk. "SKI A
i*V •*<*?<*?<£&
yyyví
y yyw
t*M* 4 t*<
>
m **»
-. »*»
--. «**
--. . a*»»»*»?» a*» a*a a*a *?»a»a *?» *?» a*a a»a •?» a*a a*a a*a •?» •?»»?» *?» »?fl•? * •T'0 *?» a»*a?a
M l yyyyy*«1

Szabadalmak használati joga. | i « c ,S i

Az Oppermann Fischer Proprietary londoni ezég

közhírré teszi, hogy következő magyar szabadalmainak L Ü a
használati jogát óhajtja átadni:
4867. »Eljárás érczekben foglalt színaranynak fon- 2 jn
csorositására.« L O
7930. »Uj foncsorozási eljárás és a hozzávaló llg
készülék.«
n t <= qx!
O — => _ ,

Bővebb értesítést ad M e lle r E r n ő h ites s z a b a ­

m
*a» LjU Q_
<i
d a l m i ü g y v iv ő B u d a p e s t V II., E r z s é b e t-k ö r u t 5 6 . fc' Cfc:
' — ) u
cO ----
o ű Ű |
UJ d m
Mi---------------------------------------------------------------------- - W3”" M egjelent Tm U

Szabadalom-eladás. 1 szerszámaczél kezelése és edzése

különös tekintettel a gyakorlat igényeire műhelyi mérnökök számára.
Hickling János és Slater Tam ás londoni tpér-
nökök »Öntési forma palaczkzáró dugaszok és Irta B e r m a n n M i k s a gépészmérnök
hasonló tárgyak öntésére« czimű 5425. számú oszt. főnök a MÁV északi főműhelyében.
magyar szabadalma eladó; esetleg gyártási enge­ 7 s z ö v e g á b r á v a l és e g y fé n y n y o m a tú m e llé k le tte l.
1 délyek adatnak. Bővebb értesítés nyerhető M e lle r
I E r n ő h ite s s z a b a d a l m i ü g y v izű in é l ( B u d a p e s t Ára 1 korona 50 fillér.
$ V II., E r z s é b e t- k ö r u t 56.) Megrendelhető a kiadóhivatalban vagy bármely könyv-
kereskedésben.