POLYTECHNIKAI SZEMLE
SZ A K F O L Y Ó IR A T G É P É SZ M É R N Ö K Ö K É S E L E K T R O T E C H N IK U S O K SZÁM ÁRA.
Szerk esztik: D U BSK Y ALFRÉD OTTÓ, MARKÓCZY LAJOS, SCHIMANEK EMIL, STARK LIPÓT é s WOLF SÁNDOR.
Előfizetési ára:
Egész évre ..................................... 8 frt
Fél évre............................................ 4 „
II. ÉVFOLYAM.
fü r d e té se k e t fe lv e sz :
M agyarországon : a kiad ó h iv atal.
A u sztriáb an : R u d o l f M o s s e , W i e n , S e i l e r s t ä t t e 2.
N é m e t o r s z á g b a n : R u d o lf M o s s e , B erlin, J e r u s a l e m s t r . 4g 49.
Hirdetések ára egyszeri beigtatásnál:
l/l Vs */4 1ls
35.— 18.— 9.— 5.—
Egy évre feladott hirdetéseknél ezen árak 30%-kal leszállittatnak.
A boríték lapon közlendő hirdetések külön megállapodás tárgyát képezik.
TARTALOM: Szemle. — Gabona-elevátorok. Markóczy Lajostól.
(Folyt.) — Evian—les—Bains elektromos vasútja háromfázisú áram­
mal. Bonfeeglietti Aurél, mérnöktől. — A kazánszerkezetek tökéletesí­
tésére irányuló törekvések napjainkban. Adorján Dezsőtől. (Folyt.) —
A svájczi villamos vasutak. — Az újdonság kérdéséről a szabadalmi
jogban. (Vége.) — Vegyes hírek, lapszemle. — Irodalom. — Szaba­
dalmi bejelentések. — Üzleti és személyi hírek. — Szerkesztői üze­
netek — Hirdetések.
Szem le.
Berlin, 1898. aug. 11.
Fenséges és Nagyhatalmú Császár és Király!
Legkegyelmesebb Császárunk és U runk!
Császári és királyi Fenséged legkegyelmesebb el­
határozása, hogy Poroszország technikai főiskoláinak
a porosz urakházában való képviseleti jogot megadta,
és azon, az egész német mérnöki kart annyira megtisztelő
szavak, melyekkel a három, úgy a tudomány, mint
a technika előmozdításában kitűnő férfiút és minden kar­
társ által nagyra becsült főiskolai tanítót ezen képviselet­
tel megbízta, a német mérnöki kar széles köreiben oly
lelkesedéssel fogadtattak, hogy ez által indíttatva, leg­
alázatosabban azon kegyelmet kérjük, hogy szivünk
mélyéből jövő érzelmeinknek és tiszteletteljes hálánknak
a trón lépcsőjén kifejezést adhassunk.
A német mérnök egyesület feladatul tűzte ki, hogy
a német technika szellemi munkásainak összműködése
által az egész hazai ipart ápolja és ezen fogadásához
képest 42 év előtti alapítástól fogva szüntelen törekedett
a német ipart szolgálni, azt előmozdítani és a technikai
kutatások tudományos eredményeit hasznára fordítani.
Ugyancsak mindig becsületbeli kötelességének tekin­
tette, a német mérnöki kart emelni és a technikai tan­
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
M egjelenik m inden hónap 1-én.
Budapest, VII., Kertész-utcza 53. sz.
Budapest, 1898. szeptember 1. 9. SZÁM.
intézetek kiépítésénél való buzgó közreműködése által
arra törekedett, hogy a régi akadémiai fakultások mellett
az uj technikai tudományoknak és technikának a kultur-
életben való mai fontosságának megfelelő állás jusson.
Császári és Királyi Fenségednek legkegyelmesebb
Vi6 oldal
és legnagylelkűbb elhatározása ezen törekvéseink helyes­
3.— forint
ségét fényesen elösmerte, mi pedig tekintetünket hálával
és bizalommal telten emeljük a mi császári Urunkhoz,
a ki mint korunk összes szellemi mozgalmai iránt, úgy
a mérnöki tevékenység és annak kulturális fontossága
iránt is oly mély fogékonysággal bir. Lelkesülten teszszük
le újólag fogadalmunkat a trón zsámolyához, hogy
Fenséged kegyelmes szavai mindenkor buzdítani fognak
bennünket a számunkra kitűzött utón kitartással meg­
maradni, híven és szolgálatkészen Fenségedet diésőségés
utjain követni, német hazánk dicsőségére és nagyságára.
Legmélyebb tisztelettel maradtunk Császári és Királyi
Fenségednek legalázatosabb és hűen engedelmes
A Német Mérnökök Egyesülete:
B issin ger H. R ieppel A .
elnök. elnökhelyettes.
*
Ezen lendületteljes szavakkal fejezte ki köszönetét
a Német Mérnökök Egyesülete a német .császár iránt,
a midőn ez a porosz technikai főiskolák három kép­
viselőjét a porosz urak házába hivta meg. Mi is tisztelet-
teljes csodálattal tekintünk a geniális császárra, a ki
megértette az idők intését, s felösmerte a technikai tudo­
mányok életbe vágó fontosságát, mely minden téren
napról-napra jobban terjed, s midőn ezt belátta, nem
késett az elösmeréssel sem, melyet a német mérnökök
által Németország fejlődése érdekében kifejtett buzgó
munka meg is érdemelt.
Németországot főképen a gazdasági élet terén elért
fényes sikerek tették ama hatalmas nemzetté, melyet ma
világszerte csodálunk. A gazdásági jólétért való küzde­
lemben fontos szerepre hivatott egyén volt a mérnök,
ki tevékenységével forgalmat, ipart teremtett, kereske­
delmet fejlesztett és igy olyan tényezővé vált az állam
gazdasági életében, melynek jelentősége eléggé meg nem
becsülhető. É s, a midőn , ezen körülményre utalva, a
 234 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember 1.

német mérnöki kar legfelsőbb megjutalmazásáról meg-
emlékszünk, szemünk önkénytelenül a hazai viszonyok
felé fordul, a hol már annyi ideje hiába várjuk a mérnök
munkásságának illő elismerését. Pedig bizony csak hasz­
nunkra lehetne, ha egy kissé mérnöknemzetté is válnánk.
Őszinte örömmel üdvözöljük német kartársainkat ki­
érdemelt sikerükhöz. Azon fényes alkotásokat, a melyeket
a német mérnöki kar a tudományban és a gyakorlati élet­
ben megteremtett, a császári kegy ezen nyilvánulása
méltóan koronázza meg. A d.
# A többfásizú áramoknak vasutvontatási czélokra
való felhasználása mindinkább nagyobb tért kezd hódí­
tani. Jelen számunkban az evians-i háromfázisú villamos
vasút leírását közöljük és bár ezen vonal csekély hosz-
szánál és specziális rendeltetésénél fogva nagyobb jelen­
tőségre igényt nem tarthat, mégis mint kitünően bevált
kísérlet érdemel figyelmet, annyival inkább, mert a vasút
rendszerével szemben még sok helyütt meg nem okolt
bizalmatlansággal találkozunk. Örülünk annak is, hogy
a vasút egész berendezése egy hazai vállalat szakértelmét
dicséri.

Gabona-elevátorok.
Irta : Markóczy Lajos. (Folytatás.)

A z elevátorok (kanalas, vedres-em elők) szá m ítá sa . A b méretnél a kisebb érték nagyobb, a nagyobb
érték kisebb fordulatszám mellett veendő.
Minthogy a vedrekből való kiöntésnél a felső korong A veder mélysége (30. ábra)
körül a gabona szemek a szerint, a mint azok a vedrek­
ben közelebb vagy távolabb vannak a szijtárcsa közepé­ c 0-45— 1*1 d
től, a rájok működő czentrifugális erő is változik, a felső Itt a kisebb méret a legnagyobb fordulatszám, illető­
fej alakját is ezen kiömlő, a tárcsa közepétől legtávolabb leg sebesség mellett veendő.
fekvő szemek utjának burkolása által nyerendi. Hogy A veder térfogata:
ez a változás ne legyen igen nagy, azért a vedreknek
d méretét lehetőleg kicsire v esz szü k ; Fischer szerint V 0-45 d 2 d
(30. ábra):
d < 0-14 D
Minthogy a vedrek nem egészen töltődnek meg,
különösen nagyobb sebességeknél, ajánlatos a számítás­
Legyen r azon kör sugara, melyet a vedrek külső nál hasznosított térfogatot
éle le ir, felvéve a szalag vastagságát 0'02 D - re, akkor M = 0 -45— 0 -8 V felvenni.
r 0-5 D + 0-02 D + 0 4 4 D A vedrek egymástól való távolsága:

vagyis r 0'66 D x 1 2 — 7 d átlag 5 d

Ilyen körülmények között a korong perczenkénti Azok szélessége (31. ábra)

fordulati szá m a: a 0'5 D
1 / 894-56
n 1*12 d
\ 0-66 D

36-8 E szerint a másodperczenként szállított gabona

veendő. literekben:
Vn L 50 yzj*

Legczélszerűbb ezen fordulatszám határát 36-ra A gabona fajsúlya, vagyis literenkénti súlya kilo­
venni. E határt tényleg igen sokszor túllépik; a praxis­ grammokban :
ban előforduló maximális fordulat szám Y
b ú z a ...................... 0 7 — 0-84
n = 60 rozs ............. 0 - 6 — 0 -8
á r p a ...................... 0-6—0 7 8
sőt újabban a Unruh- és Liebig-féle szabadalmazott ele­ zab ............. 0-43—0-54
vátorok, a vedrek különös szerkezete mellett, 100— 140
fordulattal járnak. (21. ábra.) A számításoknál mindig a legkisebb y értéket kell
Czélszerű normális fordulatszám mellett a 30. ábra venni, mert a gabona csak laza állapotban van a vedrekben.
Ha a súrlódástól és légellenállástól eltekintünk, úgy
a méretét 1‘4 D -re a felhasznált m unka:

és b méretét 0 ‘17—0‘8 D-re venni. A L y H kgm.

 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 235

Hütte szerint a ténylegesen kifejtett m unka: Nagel és Kamp hamburgi czég a munka fogyasztását

Q ( H + 1) A = 2— L33 L y H kgm. veszi,

N -- lóerő
250,000 mig Luther braunschweigi gyáros
Fischer szerint a tényleges m unka: A = 1'66 L y H kgm.-re teszi.

A L08 L y ( H + 1) kgm. A mellékelt táblázatok közül az 1. táblázat nagyobb

elevátorok főbb méreteit és munkaképességét adja. A 2-ik
Ezen érték azonban igen kicsinynek bizonyult a táblázat Unruh és Liebig (21. ábra) szabadalmazott
praxisban s ezért a praxis számára Fischer a jobb ki­ elevátorok méreteit tünteti fel. A 3-ik táblázat Weismüller
viteleknél a következőt ajánlja: német gyáros adatait mutatja kisebb elevátorok számára.
A 4-ik és 5-ik táblázat az Amerikában használt elevátor
A L35 L y ( H A - 1) kgm. méreteket és sebességeket tünteti fel.

1. Elevátorok.

Elevátor Szállítóképesség A hajtásra

Szalag Veder óránként Felső korong Fordulat
magasság szükséges
sebesség (szállitómag.) szélesség lóerő átmérő szám
bushel kg.

New-Jersey »Erie« ... ... 31 52 600 6000 120,000 15—16 1550 38

Koppenhága ................... 8-4 40 230 — 60,000 12 1200 135

Budapest... . . ............. . 2 43-27 500 — 80,000 1 0 -1 2 1000 36

Fiume .......... .......... 2 38 500 — 50,000 9—10 1100 35

Buffalo »Erie« ............... 3 40 480 — 70,000 10 1548 36

2. Unruh és Liebig-féle adatok.

T á r c s a á t m é r ő
Szalag Veder Perczenkénti
50 600 700 800 900 1000 1100 1200
szélesség szélesség fordulatszám
ó r á n k é n t i t o n n á i ban

100 mm. 100 mm. 8 —10 9 -5 -1 2 -5 12—15 12-5—15-5 1 4 -1 8 5 16—21 17-6— 23T 19-2-25-2
100 » 120 » 12—16 14-5—19-5 17—22 19-5—25 5 2 2 -2 8 -5 24—32 26-4—35-2 28-8-38-4 40
100 » 150 » 19-5—23 5 23-5—28 27-5—32-5 3 1 -5-37-5 3 5 -5 -4 2 39-5—47 43-4—51-7 47-4-56-4

100 » 100 mm. 10— 12-5 1 2 -1 5 -5 14— 18 16—20-5 18—23 20—28 22— 30-8 24—33-6
100 » 120 » 1 5 -2 0 18—24 20—28 24—32 2 7 5 —56 30-5—40 33-5—44 36-6—48 50
100 » 150 » 24-5— 29 29-5—35 3 4 -5 -4 1 39—47 44—52-5 49—58-5 53-9 - 64-3 58-8—70-2

100 » 100 mm. — — — 19—25 21-5—28 2 4 -3 0 2 6 -4 -3 3 2 8 -8 -3 6

100 » 120 » — — — 29—38 3 3 -4 3 36-5—48 40 1—52-8 43-8—57-6 60
100 » 150 » — — — 47—56 53—63 59—70-5 64-9—77-5 70-8-84-6

3. Tabella kisebb elevátorokról W eism ü ller testvérek után.

A szijkerekek Perczenkénti fordulat 10 m. szalagra eső Óránkénti szállítás

Szalag szélessége
átmérője n vedrek száma mennyiség

300 mm. 100 mm. 50 30 40 Hl.

400 » 120 » 38 30 50 >

500 » 150 » 30 25 70 »

700 » 180 » 22 25 90 »

900 » 250 » 16 20 150 »

 236 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember 1.

4. K is elevátoroknál A m erikában a következő elevátor- E z azon munka lóerőkben, mely tisztán az eme­
méreteket h a szn á ljá k : lésre szükséges minden mellékellenállástól eltekintve.

a felső korong átmérője legyen __ __ _ _ 900 mm. Az ellenállások, melyek itt fellépnek:
az alsó » » » ... ._.............. 450 »
a szalag sebessége ............. ._ . . . . . ........... .. 1'8 m. 1. korongok csapsurlódása;
2. fogaskerekek súrlódása;
Veder Veder hossza Szállítóképesség 3. előtét-tengely csapsurlódása;
szélessége pro óra hecto-
mm. mm. literekben 4. légellenállás.

180 282 110 A felső korongok csapsurlódási munkája:

180 335 182
Legyen a vedrek súlya .......... 720 kgr.
180 410 291
a szalag súlya _ ... 300 »
180 470 365 a felső korong súlya... 200 »
a hajtókerék súlya _ 250 »
a tengely súlya .......... 50 »
5. W ebster & Comstock chikagói eleváto r-gyár a követ­ a vedrekben lévő ga-
kező sebességeket a já n lja : bona súlya ... _ 264 »
A terhelés...................... 1784— 1800 kgr.
| Felső korong Szalag sebesség
átmérő méterekben pro mp. tehát egy csapra esik 900 kgr. terhelés. A súrlódási
munka A □ cm.-ként a csaphosszmetszetre
615 1— 1-25
922 1-5 -1 -7 5 30,000 /
1230 2— 2-25
1536 2-5— 2-75 A csap hossza 17 cm. és átmérője d = 8 cm.,
tehát hosszmetszete 17.8 = 136 cm2
1844 3 — 3-25
9 0 0 .3 5
0-062
30,00 0 .1 7
P élda az elevátor hajtására szükséges erő szá m ítá sá ra .
vagyis az egész csapon 136 X 0 062 — 8 532 kgr. és
Legyen az óránként emelendő gabona s ú ly a : a két csapon 8’5 3 2 .2 - 17'064 kgr. vagyis

Q - 50,000 kgr. 17-064:75 = 0-227 lóerő.

Az emelés magassága.__ H 38 m.
D - 11 m. Az alsó tengely terhelése:
A szalagkorong átmérője ...
A fordulati szám ... ........... n 35 tengely súlya ............................... 35 kgr.
tárcsa » ............................... 200 »
Akkor a sebesség másodperczenként

ti Dn 314 1 1 35 tehát a csapok terhelése 235 kgr.; egy csapra esik

v = ------ = ------- ------ = 2 m. 117'5 kgr., ha a csap hossza / = 10 cm. és átmérője
60 60
d 8 cm., akkor
ennélfogva másodperczenként két méterre emeltetik 117-5.35
A = --------------
1 30,000.10
— 13-88 kgr.,
3600 6 ’
□ cm.
A 1 = 0 0 1 kgm.
tehát 38 m. magasságra 38 : 2 19-szer ennyi, vagyis,
10 8
13-88 X 19 264 kgr. P v a g y is-------------- A = 0"8 kgm.
80 □ cm.-re &

75 N = P v
a két csapra 2 A = 1"6 kgr.
Pv 264.2
N = - 7-04 vagyis l- 6 : 7 5 = 0"02 lóerő.
75 75
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 237
A fogsurlódási ellenállás: A súrlódási munka négyzetczentiméterenként a csap­
Reuleaux szerint a fogaskerék súrlódása száza­ hosszmetszetre :
lékokban 150 . 230
= 0-071
30,000 . 16

vagyisazegész 104 cm2 felületre 0 ’071 X 1 0 4 = 7"384kgm.

és mind a négy csapra 7'384 X 4 = 29"2 kgm. ló­
hol f = 0'3 a súrlódási tényező, az evolvens fogaknál
erőkben 29"2 : 75 = 0'389 00 0"4.
E - 1-92
nagykerék fogszáma z = 100
kiskerék » Z i” 18, tehát

3
* .- 3 - 1 4 1 5 .0 - 3 ( i — . 1-92
+ w) 4
Pr = 8-8%

vagyis a felhasznált munka 8'8%, ennélfogva

7-288 X 0-088 = 0-641 lóerő.

Tehát az eddig számított ellenállási munkák:

1. emelésre ... ...................... ... 7-04 lóerő
2. felső korong csapsurlódási mun-
k á j a ............................... 0-227 »
3. alsó korong csapsurlódási mun-
kája .... ... ... ... ... ... 0-021 »
4. fogaskerék súrlódási ellenállása 0-641 »
5. az előtét-tengely csapellenállása 0-4 »
összesen ... 8-329--8 -4 1

Ha még a szij hajlítási ellenállását, csúszástól eredő

munkaveszteséget, légellenállását és az alul beömlő
gabona által okozott ellenállást az összmunka 15%-ára
veszszük, úgy
8-4 + 1-275 = 9-075— 10

lóerő szükségeltetik az ily elevátor hajtására.

A szá llító csiga.

Az előtét tengely csapsurlódási munkája:
A tengely terhelése: A gabona szállítására még itt-ott csigát is alkal­
maznak, melynek segítségével a gabona vízszintes, vagy
2 drb szijkorong................ ._ 400 kgr. a vízszintestől kissé eltérő szög alatt, vagy szögletek körül
kis fogaskerék_ ... ... 30 » (32. ábra) szállittatik tovább. A csiga ugyan nagy erőfogyasz­
te n g e ly ... ... ... _ ... 170 » tást igényel és az elevátornál csak elárendeltebb szerepet
játszik, mégis egyszerű voltánál fogva rövidebb szállítási
vagyis a 4 csapágyra _ _ ... 600 kgr. terhelés hossz mellett használtatik. Közönségesen egy több helyen
jut s igy 1 csapra P = 150 kgr. terhelés jut alátámasztott tengelyből áll, melyre öntött vasból, vas-
pléhből, Amerikában különösen sokszor a 33. ábra
n - 230,
szerintit alkalmazzák, vagy pedig fából magas méretű
l — 16 cm. a csaphossz, csavarfelületek vannak erősítve, egész hosszában egy
^= 6'5 » a csapátmérő. vályúban forog. Ezen vályú lehet vagy öntött vasból,
 238 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember 1.

vagy pléhből, finom szita, vagy pedig fából k észítve; A csavarnak hajtása többnyire vagy fogaskerék, vagy
néha a favályú belül vaspléhvel van béllelve. Ezen pedig szijkerék által történik. Felvéve ily csavarnak
vályúnak egyik oldalán (34. ábra) tölcsér alakú garat átmérőjét
van, mig a másik oldala vagy egyszerű csőben végződik, D 0'5 m.
vagy szinte egy garatba szállítja a gabonát. A garatnál
akkor annak fordulat száma
bele öntött gabona, a csiga tengelyének forgatása által
a csavarmenetek segélyével előre nyomatik, esetleg 45
felemelkedik úgy, hogy a csavar legmagasabb pontjáról
leesvén, a csavarmenet felületén előbbre csúszik. A csavar­
menet átmérőjét eg észen : (35. ábra.)

méterig használják, a

menet magasságot (s) felveszik

5 = 1 oo — D
2
Fischer szerint a nagyobb érték csak ott használ­
ható, ha a csavarmenet elég sim a felülettel bir, a
szállítandó gabona száraz és a szállítási sebesség kisebb ;
általában
s = 07 D

A csavar fordulat száma perczenként:

45
it =
\D
A szállítási mennyiség
Tfi:
L 1 0 0 0 .0 -4 2 —4 .0 7 0 (1

L 3'8 D 3 n vagyis »n« értékét behelyettesitve

45
L 3'8 D 3 —
Vd
L 171 1ÍD 5

D L28 f L 2
A munka, mely igy fel lesz használva, eltekintve
a csapsurlódásoktól, azon ellenállásból áll, mely a gabo- ]
nának súrlódási ellenállásából ered, ennélfogva
Ax= l L y f

hol f a súrlódási tényező, l pedig a csavar hossza méte­

rekben. Gyakorlatilag azonban
A = l L y L35 cv. 1-8
Ezen munkatöbblet a csavarmenetekben fellépő súrló­
dásból származik, melyet csakis praktikus utón lehet
kísérletekkel megállapítani. Gyakorlati kísérletek mutatták
azt, hogy a csavarral vízszintes irányban való tovább
szállításra körülbelül ugyanannyi erő szükségeltetik,
mintha ugyanannyi mennyiségű terméket verticalis irány-
ban felemeltünk volna. A vályúnak átmérője nagyobbra
választandó, mint a csavarmenetek átmérője, úgy, hogy
a csavarmenetek és a vályú oldalak közt súrlódás ne
lépjen fel. A vályú és a csavarmenetek közti tér körül­
belül 1'5—3 mm. legyen. A csavar tengelye bizonyos
távolságban alá van támasztva, m ely távolság
lA 9 I)
Vannak csigák, melyek egész 100 fordulatot is tesznek.
A szállítási sebesség másodperczenként 0'3 cv> 1'0 m.
Az említett okoknál fogva a szállító csavar, az összes
j többi szállító gépezeteknél jóval több erőt igényel és
j csak a ritkább esetekben használják kisebb elevátorok­
j ban, vagy rövidebb hosszban gabonaneműek szállítására.
j
j
I A szá lliló szalagok.
A másik igen fontos berendezése az elevátor­
j épületeknek a szállító szalag, ez az elevátor-épület felső
részeiben vagy a pinczehelyiségben van elhelyezve és a
kanalas elevátor által felemelt és kiürített gabonának
bármely helyre való vízszintes tovább szállítására szolgál.
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Vízszintesen hajtott végnélküli, többnyire gummi,
ritkábban bőrszalagból áll, mely 1’5 — 5 m. távolságok­
ban szabadon forgó és a szalag szélességét 5 — 10 cm.-el
meghaladó hosszúságú fa, vashengerekkel vagy ten­
gelyekre fűzött vaskorongok által van alátámasztva.
Egy szállító szalag általános elrendezését a 36.
ábra mutatja, a hol is a szalag A , B dobok körül
vezetve, E E . . . vezető hengerekkel van alátámasztva.
.4-nál történik a szalag hajtása, mig /1-nél annak feszí­
tését az ott elhelyezett súlyok végzik.
C a felöntés helye és D a leöntésre szolgáló
buktató kocsit jelzi.
A szalagra tetszőleges helyen reá öntött gabona a
hajtás irányában tova vitetik s alkalmas készülék az
u. n. buktató kocsi segélyével, mely a szalag bármely
helyére tolható, ismét le is önthető,
239
A gabonának a szalagra való öntés helyén annak
szétszórását megakadályozandó, a szalag ezen helyen
ferdén beállitott forgóhengerek által vályú alakot nyer.
Ezen beállítható hengerek képét a 37. és 38. ábra
mutatja.
A 37. ábrában a korongok fix sínen csúsztatva
egymás felé, vagy egymástól, bizonyos távolságra kézzel
38. ábra.
beállíthatók, a szerint, a mint a szalagnak vályú vagy
pedig sík alakot akarunk adni. A szalagraöntés helyén
mindig egym áshoz közelitjük a két korongot, miáltal a
szalag két széle a korongokon felfelé hajlik.
Egy bizonyos beállitott állásban a csuszkák csa­
varok segélyével a sínen rögzittetnek.
A hengerek tengelyei ezen csuszkákkal vagy fix
egészet képeznek, vagy pedig csukló körül elhajlithatók
s csavarral rögzíthetők,
 240 POLYTECHNIKAI SZEMLE
A hengerek tengelyei körülbelül 15—45" alatt
hajlottak. Egy és ugyanazon gabonanemű szállításánál
ezen szöget fixnek lehet felvenni, súlyosabb gabonánál
kisebb szöget alkalmaznak, a mikor a szalag ellenállása
és annak romlásának mérfoka is kisebbedik.
A 38. ábrában a forgó henger tengelyének hajlása
a vízszinteshez fix (körülbelül 45°). A két egymással
működő henger beállítására csapágyakban nyugvó ten­
gely alkalmaztatik, mely a hengerek megerősítés helyén
ellenkező menetű csavarokkal bir, melyek segélyével
a tengelynek kézzel való elforgatása által a vezető
hengerek közelebb vagy távolabb állíthatók egymástól.
A 38a ábra ferdén beállított hengerek közti szalag alakját
és megtöltését mutatja.
A szalag alátámasztására szolgáló hengerek vagy
egész hosszúságukban egyenlő (39. ábra), vagy pedig
közepük felé kisebbedő keresztmetszettel biró forgási j
43. ábra.
felületek (40. ábra), mely utóbbiak alkalmazásánál a
szalag egész hosszában vályú alakot nyer s ott alkal­
mazzák, a hol változó fajsúlyú gabonaneműt szállítanak
a szalag állandó sebessége mellett s attól lehet tartani,
hogy a légmozgás által a könnyebb szemek le söpör-
tetnének.
A gabonának a szalagról tetszőleges helyen való
leöntésére szolgál az u. n. buktató kocsi (41—-42. ábra),
mely két oldalt kerettel A A bir, fenn gerendával, alul
pedig a mozgatásra szolgáló B B kerekek tengelyével,
esetleg még alkalmazott 2 vezető henger tengelyével tar-
tatik össze merev egészszé. A két oldalkeret közt van
elhelyezve két öntött vashenger (z y ), melyek vagy fix
vagy elmozdítható csapágyban nyugszanak, az elmoz-
dithatóknál a két vashenger két nem egyenlő karú
emelőn ( H H ) van ágyazva, úgy, hogy azok az emelő
( E E) forgó pontja körül ( K) csavarkerék, csavar és (L)
kézi kerék által elforgathatok. A szállító szalag a z y
hengerek körül lesz vezetve, úgy, hogy azok elforgatása
1898. szeptember 1.
által a szalag vagy a hengerekre lesz feszítve, vagy
pedig lazára bocsátva, midőn is a buktató kocsi szaba­
don eltolható a síneken mozgó (B B) kerekeken, mig
az előbbi esetben egy helyben állva, a szalag vezetve
lesz s a szalagon szállított gabonát a felső henger körül
leönti egy a kocsi felső részén alkalmazott elforgatható
(R ) tölcsérbe, a honnan az a lefolyó csövekbe jut.
Ily buktató kocsi elhelyezését egy nagyobb elevátorban
a 43. ábra, mig azt működés közben a 44. ábra
mutatja.
A buktató kocsi egyes állásait a 45., 46. és 47.
ábrák tüntetik fel és pedig a 45. ábra azon állása,
melynél a gabona balról jobbfelé szállítható, a 47. ábrá­
ban a gabona jobbról balra lesz szállítva, mig a 46.
ábra szerinti állásban a szalag szabadon mozoghat s a
kocsi eltolható.
A szalag feszítésére többnyire állványban vezetett
súlyokat alkalmaznak, ritkábban csavarokkal feszitik.
Egy sulyfeszitőnek szerkezetét a 48. ábra mutatja.*
H ogy a szalag feszültsége a buktató kocsit mű­
ködés közben el ne tolhassa, az, vagy kerekeinek féke­
zése, a síneken alkalmazott fék által (50. ábra), vagy
pedig a futópálya oldalán alkalmazott szemekbe való
beakasztás által rögzittetik. (41. ábra).
Amerikában igen elterjedt szerkezetű buktató kocsit
az 50. ábra tünteti fel, a hol is a kocsi mozgatására a
szalag által hajtott hengerek tengelyeiről végnélküli kötél
segélyével a pályán m ozgó kerekek hajtatnak. Ezen
kötél emelővel ellátott exczentrikus tárcsa segélyével
feszíthető vagy lazítható, a mikor is első esetben a kocsi
kerekei forognak és lévén az egyik sín fogazott rúd és
a hajtókerekek fogazottak, a kocsit előre mozgatják, a
kötél meglazitása esetében és a sínfék meghúzása után
* A szalag súlyokkal való feszítését vagy a 36. ábrában, vagy
a 49. ábrában feltüntetett módon is alkalmazzák,
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
a buktató kocsi egy helyben rögzíthető. Egy más alakját
a buktató kocsinak a 49. ábra mutatja, a hol a két
vezető henger körül az egyik a másik alátámasztására
szolgáló kar forgó pontjában van elhelyezve.
A szalag alátámasztására szabadon forgó hengerek
önműködőleg beálló csapágyakban nyugszanak (52. ábra).
A szalag alátámasztására legtöbbször a sima egyenlő
kör-keresztmetszetű hengert alkalmazzák, mert ennél a
szalag jobban kiméltetik, mint a homorúnál, a hol is
a henger szélei nagyobb sebességgel haladnak, mint a
belső részei, lévén a vezető henger külső keresztmetszete
nagyobb s egy és ugyanazon forgás mellett a sebesség
is nagyobb, ennélfogva a szalag külső része tágul, a
belső része pedig csúszik vagyis kopik. A hengerek
átmérője 150—400 mm. közt változik.
Nagyobb elevátorokban a szalag felső és alsó fele
külön-külön a gabonának ellenkező irányokban való
szállítására lesz használva minden szalagfélen alkalmazott
buktató kocsival.
Ezen elrendezés mellett a szalag jobban lesz ki­
használva s mindig csak egy irányban lesz hajtva,
mig ha egy és ugyanazon szalagrész két ellenkező irány­
ban való szállításra lesz használva, akkor a mozgás
irányát kell megváltoztatni. Ez különösen 30— 100 m.
hosszúságú szalagoknál hosszadalmas művelet.
A szalagok vagy külön motorral (dynamo vagy
hydraulikus motor) vagy pedig transzmisszióról fogas­
kerék, szij, vagy kötél segélyével hajtatnak.
Első ily szalagszállítót Liverpoolban alkalmaztak az
ottani Waterloo docki gabonaraktárban, a 60-as években.
A szalagszállító képessége óránként 5 0 0 —2000
hektoliter gabona, munkaszükséglete 8—20 lóerő, sőt
több is, mivel ez nemcsak a szállítás mennyiségétől,
hanem a szalag hosszától stb. függ. A szalagok széles­
sége, melyet elevátorokban használunk, 500 — 1200 mm.
közt változik, anyaga többnyire betétes gummi. A szállító
sebesség 2—5’5 m. közt változik, a szerint, a mint
kisebb vagy nagyobb fajsúlyú anyagot szállít.
241
A szállító szalagok szám ítása.
A szállító szalag munkaképessége függ annak
szélességétől, a hajtásra szükséges erőnagysága a szalag
sebességétől, szélességétől, hossztól, súlyától, a feszítés
nagyságától, a szállítandó anyag fajsúlyától, mert minél
nagyobb a szállítandó anyag fajsúlya, annál nagyobb
sebességgel mozgatható a szalag a nélkül, hogy a szem
lesodortatnék a szalagot körülvevő légáramlattól.
A szalagok tervezésénél ennélfogva czélszerű a
szállítandó anyagok legkisebb fajsúlyát tekintetbe venni,
vagy pedig a szalagot változó sebességre beállithatónak
készíteni.
A számításnál legelőnyösebb a szalag sebességéből
kiindulni.
Hartig a következő sebességeket ajánlja
v < 2'44 mtr. könnyű gabonaneműeknél, pl. zab, stb.
v < 2 ‘75 » nehezebb » pl. búza, rozs, stb.
Luther szerint
v < 2 ^ 2'2 mtr. könnyű gabonaneműeknél
v < 2‘6 ~ 2'7 mtr. nehezebb »
Amerikában a szalag sebesség
t; < 2 °° 5 mtr. közt változik.
Fischer szerint a buktató kocsi felső hengere körül
való kiöntés úgy veendő, hogy
m v2 _ , ,
----- > m g a hol
r
m a gabonanemű tömege,
v a szalag sebessége mtr.-ben,
r a buktató kocsi felső hengerének sugara mtr.-ben,
g 9-81.
A m ellékeitől, ábrában feltüntetett viszonyszámok,
melyek B a szalag sebességére vonatkoznak, r = 2 c v 2'5
mtr. mellett a gyakorlati követelményeknek igen jól
megfelelnek.
 242 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember 1.

A szalagra való öntésre használt tölcsér szájnyílá­ vagyis másodperczenként

sának szélessége a szalag szélességének felére vehető s
az öntés irányát czélszerű úgy beállítani, hogy a mozgás
irányához 135° alatt hajoljon.
A gabona felöntése úgy történik, hogy a szalag
szélességének Vio-de mindkét oldalt szabad maradjon.
Fischer szerint a buktató kocsi méretei (51. ábra.)
vehetők fel.
A vezető hengerek átmérője
d = 0-6 B
a hol B a szalag szélessége.
A szalagról leöntött gabona, mint említve volt,
állítható tölcsérbe jut, melynek éle a felső henger verti­
kális középvonalától 0'36 B, vagy 0'6 d távolságra
ugyanazon él magassága a felső henger vízszintes közép
vonala felett O’ 18 B, vagy 0'3 d -re tehető, mely méretek
L = 70 B 2 v . liter,
sík szalagnál az óránkénti szállító mennyiség
M - 0-03 B 2 3G 00. v . m 3,
vagyis másodperczenként
L = 30 B 2 v . liter.
A súrlódási ellenállások lényegileg a legtöbb munkát
igényelnek, m ely súrlódások a szalag megfeszítésétől
függnek. Ha a szalag-alátámasztások egymástóli távola
» IV«, a két alátámasztás közti behajlás »e«, a szalagot
feszitő erő T és Q, a szalag folyóméterenkénti összes
terhelése

52. ábra. 51. ábra.

mellett bármely normális sebesség mellett biztos leöntést vagy mivel »e « a W-hez képest igen kicsi, a gyökjel
érünk el. alatti elhanyagolható és igy
A tölcsér alsó fele a vízszinteshez körülbelül 45° w w
alatt hajló, úgy, hogy bármely gabonanemű lebocsátására T = Q .T ■T
alkalmas legyen. A szájnyílás szélessége legalább 11 5
Ha W = 4 mtr.
legyen. A szerint, a mint egyenlő körkeresztmetszetű,
vagy homorú vezető hengereket alkalmazunk, a szerint
a gabona felöntés mennyisége is változik s mint azt a
53., 54. ábrák mutatják. Ha a szalagra való öntés
akkor T — 12'5 0.
helyén a hengerek hajlása 15°, akkor a gabona kereszt-
metszete (55. ábra.) Felvéve Q szalag vastagságát
q = 0'07 B 2
ö O’Ol B
mig sík szalagnál csak q = 0 ’03 B 2.
Ennélfogva az óránkénti szállító mennyiség ferde 1 köbméter szállító gabona súlyát 800 kgrra, 1 köbméter
hengerek alkalmazásánál: szalagsúlyt 1400 kgrra
M = 0-07 B 2 3600. v . m3 igy Q = 0'07 B 2 .8 0 0 + 0-01 B 2 . 1400
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE 248

vagyis Q = 70 B 2 A csapátmérőket a korongátmérők 0'10-re véve,

és T = 875 B 2. a két korong súrlódási ellenállása
A sík szalagot is feszitik, mint a vályú alakút Ai 4 7.01/.® . 350 f . v . B 2
most még az alátámasztások súrlódási ellenállásait kell
felvennünk.

és igy Q = 0'03 B 2 .8 0 0 + O'Ol B 2 1400

Q = 38B2
T = 38 B 2 4/a .4 0 = 874 B 2
A szalag igénybevétele
a = 1000 B . 1000 . O'Ol B = 875 B 2
a = 0'0875 kgr.

55. ábra.

Ha F a tényleges szállítási hossz mtr.-ben, akkor

53. ábra.
Czelszeru a szalag vastagságát a fenti értéknél
w
nagyobbra venni ö = O'Ol5 ~ 0'02 B, ha — nagyobb
mint felvétetett.
A feszitő súly
H = 2 T ez
nem változik akár üres, akár terhelt a járat.
Az üresjárat munkaszükséglete, eltekintve a szalag
hajlítási ellenállásától, legyen Au.
A buktató kocsi felső hengerére a nyomás (56. ábra)
Rf = 2 T
a vezetőhenger csapátmérőjét a henger átmérő 0'07-ra
véve fel, akkor a súrlódási veszteség
A f = 2 T .0 '0 7 f . v .
( f súrlódási tényező), vagyis
Af = 122'5 . f . v . B 2
Az alsó-vezető hengerre működik
az alátámasztások által tényleg hordott szalag és terhelés
nagysága
2 F . B . O'Ol B . 1400 = 28 F . B 2
ehhez jön még a vezetők súlya, mely a hozzátartozó
szalag súlyával egyenlőnek vehető, továbbá felvéve a
hengerek csapátmérőjét, a henger átmérőt 0'1-re.
A 2 = 2 . 2 8 . F B 2 . O' 1 . / . v . = 5'6 F . / . v . B 2
vagyis mindezeket összegezve, az üres járat munka­
szükséglete Au (780 + 5'6 F) B 2 f . v.
A terhelés melletti munkaszükséglet, mivel L másod-
perczenkénti mennyiséget l mtr.-re szállít, a mit az alá­
támasztások felvesznek,
A,n = LlilZ 0'1 f . v .
v
ehhez járul még a buktató kocsi felső korongja körül
való öntésnél a gabonának 1'5 B magasságra való
emeléshez szükséges munka,
A e = L y . 1'5 B
tehát a haszonmunka
Ah = A m + A e = ^1 '5 B + L y

Ra = 1'765 T erő »f « súrlódási tényezőt jó kenés mellett 0'05-re véve fel.

a csap átmérőjét a hengerátmérő 0'2-re véve súrlódási
veszteség A a 1'765 7 \0 '2 f . v 308'9 f . v . B 2.
A szalag hajtó és feszitő korong csapjainak mind­
egyikén 2 T erő működik.
Ezután az összmunka szükséglet
A — (780 + 5'6 F) 0'05 . r . ß s + ( l ' 5 5 + L y
= (39 + 0'28 F ) t i J H ( l ' 5 ß + 0 005 l) L y kgm.
 244 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. szeptember 1.

Az alábbi 6. sz. táblázat nagyobb elevátorokban alkalmazott szállító szalagok méreteit és

munkaképességét adja.
6. Szállító szalagok.

Hossz Szélesség Sebesség Szállító képesség Munkaszüksé

méterben mmben méterben pro óra kg. lóerőkben

Waterloo elev. Liverpool _ ... _ _ 224 400 31 35,000 9—10

Pacific elev. Chicago ............................. 250 800 4-1 115,000 2 0 -2 5
»A« elev. Duluth ................................. 500 1000 3-81 235,000 35—42
Koppenhága ... ... .................................. — 650 2 10,000 —
Budapest..................................................... — 500 3-8 80,000 15— 18
Fiume......... ... ... .................................- — 550 30 50,000 10
Erie elev. Buffalo ......... ... . _ ... ... 100 900 30 200,000 28—30
Marine elev. Buffalo ............................. 190 1000 3-55 230,000 40

E v ia n — le s — B a in s elek tro m o s v a sú tja h árom fázisú áram m al.

Irta: Bonfiglietti Aurél, mérnök.

A genfi tó partján fekvő Evian—-les—Bains hires
franczia fürdőhelynek kiváló nevezetességét képezi az
a kis elektromos vasút, mely az »Avenue des Sources«
fölött 20 méternyi magasságban fekvő »Splendide Hőtel«
lakóit szállítja a gyógyforráshoz, majd onnan ismét
vissza.
Ez esetben azért választottak háromfázisú áramot,
mivel igy az áramot egy már meglevő központ szolgál­
tathatja, a nélkül, hogy egy — a felállítás és üzem
által — költséges alállomást kellett volna létesíteni; a
háromfázisú áramú motoroknak azon tulajdonsága pedig,
hogy a völgymenetnél önműködően fékeznek, egy

Ezt az igen érdekes vasutat, melyet alább fogunk felettébb nagy előny, mivel a völgymenet a kerekek
ismertetni, a »Société Anonyme des Eaux Minérales«, kényelmetlen kötése nélkül biztos és egyenletes tempó­
mint a nevezett fürdőhely tulajdonosa, építette és pedig ban történhetik. A háromfázisú áramú motorok egy
abból a czélból, hogy a fürdő vendégeknek egy lehetőleg további előnyös tulajdonsága, mely jelen esetben szintén
kellemes s tetszetős alkalmatosságot létesítsen. nem egészen közömbös, azoknak könnyű gondozásában
E czélra a lyoni Lombard Gérin & Co. czég serken- i rejlik, mivel a keményített és csiszolt kontaktus-gyűrűk
tésére háromfázisú adhéziós vasút vétetett tervbe. a tisztántartáson kívül semminemű más gondozást nem
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKA! SZEMLE
igényelnek, mig az egyenáramú motorok kommutátorai­
nak jókarban tartása már gyakorlott és nagyon lelki-
ismeretes személyzetet szükségei.
Az egész pálya tulajdonképen inkább lift jelleggel
bir, miután csupán 300 m. h o ssz ú ; iránya szerint »S«
betűt képez.
Az emelkedés körülbelül 80°/oo, a nyomtáv l ’l m .;
a vágány dupla Vignoles-sínekből van, melyek aczél-
talpakon fekszenek. A minimális radius 15 m.; a fordu­
latban van a pálya legnagyobb emelkedése is, mely
néhány méteren 102u/oo.
Az áramvezeték két 6 mm.-es, keményre húzott
vörös rézdrótból áll, melyek díszes aczélcső póznákra
helyezett karokon egymástól 30 cm. távolságban vezet­
tetnek. A harmadik vezetéket a sínek képezik, melyeket
ismert módon rézpántok kötnek össze.
Az áram 13 km.-nyi távolságban a »Cevenos« nevű
központi telepen 5200 volt feszültséggel és másod-
perczenkint 50 periódussal állittatik elő és egyetlen,
világításra és erőátvitelre szolgáló primárvezeték viszi át
Evianra, hol azt a vasút részére egy 30 kilowattos
háromfázisú transzformátor 200 voltnyi fázis-feszültségre
redukálja. Ugyanaz a transzformátor szolgáltatja az
áramot egy 6 lóerejű, s a szállodában egy hydraulikus
liftnél felállított szivattyúmótorhoz is.
A vasútnak, mint azt az 1. számú ábra mutatja,
nincsenek kitérői, minthogy csupán csak egy kocsi köz­
lekedik rajta. A pálya hossz-szelvénye a 2. számú ábrá­
ban van bemutatva.
A mozgó felszerelés egy 3800 kg. összsúlyú két­
tengelyű kocsiból áll (lásd a 3. ábrán), melyben 8 ülőhely
és 6 állóhely van. Ezt a kocsit, tekintettel a fürdő elő­
kelő voltára, kiváló luxussal rendezték be.
A belső táblázás világos, erezett juhar- és maha­
gónifa, páczolt körtefából készült fekete léczezéssel. Az
ülések feketére páczolt, hajlított bükkfából készültek és
áthuzatuk könnyű nádfonatból áll. A nagy tükörtáblákon
nehéz, chamois-szinű selyem függönyök vannak. A kocsi­
ban levő összes érczrészek erősen be vannak nikkelezve.
A padlót kautsuk borítja, a melyen egy keleti futó­
szőnyeg fekszik.
245
A kocsi belsejét két darab, a kocsi tetején el­
helyezett izzólámpa világítja meg és ezenkívül a kocsi
mindkét homlokzatára egy-egy színes lámpa is van
szerelve.
A kocsiszekrény egy kéttengelyű, lehetőleg könnyen
tartott truckon nyugszik s a következő elektromos és
mechanikai felszereléssel bir.
E gy háromfázisú motor, mely állandóan 15, de
rövid időre 25, sőt 30 lóerőt is képes kifejteni. A motor
tengelye 750 fordulatot tesz perczenként és fogaskerekek
segélyével egy közlőtengelyt hajt, mely azután lánczok
és lánczkerekekkel a két kocsitengelyt hajtja; ez az
elrendelés a kellő adhézió miatt vált szükségessé.
A motor indukáló része szilárdan áll, az indukált
3. ábra.
rész fo ro g ; az utóbbiba kapcsolják a kontakt gyűrűk és
kefék segélyével az indító ellenállást. Mindegyik perronon
egy-egy kontroller és egy vészkikapcsoló van. A kocsi
fedelén van a trolley-állvány két trolley-rúddal.
Az indulás nagyon simán történik és az áram
úgy a le- mind pedig a felmenetnél mindig be-
kapcsoltatik; az előbbi esetben a kocsi nemsokára csak
valamivel nagyobb sebességet vesz fel, mint a mely a
motornak a központ generátorával való synchronismusá-
nak megfelelne. így a motor generátorrá lesz és áramot
ad vissza a fővezetékbe ; tehát igy az energia egy részét
a völgymenetnél visszanyerik. A vasút a motor vagy
a többi részek komplikácziója nélkül nagyon gazda­
ságosan dolgozik és ez által azt is érik el, hogy a kocsi
egyenletes gyorsasággal gurul a lejtőn.
Egyik trolley-rúd kisiklása nem bir jelentőséggel,
miután a motor másik két fázisa még működésben
marad; ha ellenben mindkét trolley-rúd kisiklik, akkor
a kézi féket kell működésbe hozni, mely oly erőre van
szerkesztve, hogy egy ember mindkét kocsitengelyt
megállíthatja.
Nedves időre való tekintettel a kocsi mindkét ol­
dalán egy homokszórókészülék is van, a mely két
 246 POLYTECHNIKA! SZEMLE 1898. szeptember 1.

hengerded egymásba tolt köpenyből á ll; ezek közül a
külsőnek alul tölcséralakú toladékai vannak, melyek a
homokszóró csövekben végződnek, mig a belső henger
fel van metszve és homokkal megtöltve. Nyugvó hely­
zetben a belső henger hasadéka mindig felül van,
azonban egy könnyű kézmozdulat által lefelé fordul és
a homok egy részét a tölcsérbe szórja; a mint az emeltyűt
szabadon bocsátjuk, a dob ismét az eredeti állásba helyez­
kedik. Ezen homokszóró készüléknek kellemetlen be­
dugulása ki van zárva.
A fent ismertetett kis vasutat 1898. junius hó 10-én
helyezték üzembe és azóta kifogástalanul és a legnagyobb
megelégedésre működik.
A kocsi napjában átlag 60-szor megy oda és vissza
és pedig 10 km.-nyi gyorsasággal, úgy a fel- mint a
lemenetelnél.
A vasútnak al- és felépítményét, valamint az
áramvezetéket a lyoni Lombard-Gérin & Co. czég, a
motorkocsit pedig teljes elektromos felszereléssel a Ganz
és Társa czég szállította.

A kazánszerkezetek tökéletesítésére irányuló törekvések napjainkban.

Irta: A dorján Dezső.
(Folytatás.)
Síkrostély tüzeléseknél a füstképződés egyik főoka
a szénnek hosszabb időközönkint szakaszosan való fel­
dobása. A feldobás alatt hosszabb ideig nyitva marad
a tüzelő ajtó, a melyen át nagy mennyiségű hideg levegő
tódul a tüzelőtérbe; ez lehűti a kazánfelületeket s igy
a kazán tartósságát károsan befolyásolja az által, hogy
a gyors lehűlés következtében hirtelen összehuzódó kazán­
lemezek a szegecs-kötéseket, az összehuzódó csövek
(Minden jog fentartva.)
önműködő tüzelési berendezések. Az előbbi főleg Ameriká­
ban és Angolországban terjedt el, az utóbbi Német­
országban ; nálunk csak kivételesen alkalmaztatnak ilyen
készülékek. A legtöbb szerkezet meglehetősen komplikált.
Általában sikeres működésük előfeltétele, hogy a szén
egyenletesen darabos vagy szem csés legyen, de még
ekkor is alig kerülhető ki, hogy a rostélyon helylyel-
kozzel kiégett tüzfoltok ne keletkezzenek, a mi egy jó

8— 11. ábrák,

pedig a csőillesztéseket lazítják meg. Ezenkívül a sok
hideg levegő érezhető szénveszteséget is okoz, a sok
friss légnek a tüzelőtérbe való vezetése pedig előmoz­
dítja a korom képződését. Ezen káros behatások meg-
gátlása czéljából már régtől fogva igyekeztek a tüzelést
folytonossá tenni síkrostély tüzeléseknél is, s még most
is csaknem naponkint találkozunk uj szerkezetekkel,
a melyek a rostélyokat önműködőleg látják el szénnel.
A szén adagolása a legkülönbözőbb módokon eszközöl­
tetik ; leggyakoribbak a végtelen láncz- és csavarhajtású
fűtőnél bizony nem igen történik meg. Leginkább tapasz­
talható ez nagyon salakosodó szénfajtáknál, melyeknél
a megolvadt salak helyenként összefut a rostélyon; nem
salakosodó s nem túlságosan nagy hamutartalmú szén­
fajtáknál ezen szerkezetek elég jó sikerrel alkalmazhatók,
főleg nagyobb kazántelepeknél, a hol ily berendezés
által a fűtőszemélyzet számát felére, sőt harmadára is
redukálni lehet. Ezen tüzelési berendezések egy további
nagy hátránya, hogy a változó üzemviszonyokat nehezen
tudják követni, s kifogástalanul csakis egy bizonyos
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
égési gyorsasággal működnek. A füstemésztés szem­
pontjából ezen tüzelés a közönséges síkrostélyú tüzelés­
hez képest általában haladást jelent, mert a szén foly­
tonosan s aránylag jóval kisebb tömegekben dobatik fel
s igy elmarad a hirtelen gázfejlődés is, a mely a sík­
rostélyoknál közvetlen a feldobás után keletkezik; miután
azonban az elégetés sorrendje a legtöbb mechanikus
tüzelésnél ugyanolyan marad, mint a közönséges sík­
rostélyoknál, azaz a friss lég először a már gáztalanitott
parázshoz jut, s csak később, miután oxigénjének java
része leköttetett, a gázdús friss szénhez, ennek következ­
tében a füstgázok s a nehezen égő korom elégetése csak
ritkán sikerül teljesen.
A kézi tüzeléshez legközelebb állnak a szóró szer-
kezetű szénfelhányók. A 8— 11. ábrák Leach szerkezetét
mutatják. A közönséges síkrostély előtt van felszerelve
a szóró készülék, a melyet a transmissió hajt. A szén
a felső tölcsérből egy tolattyúszerűen ide-oda mozgó
elosztó szekrénybe jut, innen pedig ráhull a szóró lapá­
tokra, a melyek perczenként kb. 500 fordulatot téve,
belehajitják a tüzelő térbe. A rostély elején egy lengő
lap v a n ; ebbe ütközik a behányt szén, hogy azután
lepattanva, mint széneső hulljon a rostélyra. Egyenletes
szénelosztás csakis egyenletesen darabos szénnel lehet­
séges, mert a súlyosabb, nagyobb darabok messzebbre
repülnek s a rostély hátsó részén gyakran egész szén­
hegyeket alkotnak, mig elől a rostély üres marad. Ez
megtörténhet nemcsak akkor ha a szén nem egyenletes,
hanem ha a szén minősége változik, vagy esetleg meg-
nedvesedik, a midőn a szóró szerkezetet folyton újra
kell beállítani. Az üzemben a sok m ozgó s részben óriási
247
fordulatszámmal dolgozó alkatrész sok bajt okozhat,
s nem valószinű, hogy a szerkezet tartósan kifogás­
talanul működjék.
Jul. Wacker et Co. czég önműködő szénfelhányó
szerkezetét a 12. sz. ábra mutatja. A gyíijtőtölcsérben
A van egy kavaró szerkezet, a mely a szenet csekély
mennyiségben D tányérba ejti, a honnan azt F lapát,
S rugó által működtetve a rostélyra szórja. A rugót
megfeszíti, egy háromféle magasságú emelkedésekkel
ellátott forgókerék H , a miáltal a rugó is háromféle
intenzitással feszittetvén, háromféle erővel löki el a szóró
lapátot, s igy a szenet a rostélyra egyenletesen szórja
szét. S rugó állítható, hogy a szén darabosságához képest
a dobás erőssége is szabályozható legyen. A szerkezet
az előbb említettnél egyszerűbb és igy megbízhatóbb,
ámbár a rugós szerkezet könnyen adhat üzemzavarra
alkalmat.
A szén adagolása mozgó rostélyok által szintén
gyakran alkalmazott elv, a mechanikus tüzelési beren­
dezéseknél.
Az e csoportba tartozó szerkezetek közül leginkább
elterjedt a Hodgkinson-féle. (13. ábra.) A szén a rostély
előtt levő tölcsérből a lebocsájtó csatornába (2) innen
pedig néhány, excenterek által mozgatott dugattyú (3)
által tologatva, a kokszoló szekrénybe és folytatólagosan
a rostélyra jut. A szén mozgásának sebessége s ezzel
az elégetendő szén mennyisége a dugattyú mozgása által
szabályozható. A rostélyrudakon elől kivágás van, a
melybe egy fogazott rúd (8) kapaszkodik s ezeket folyton
előre-hátra mozgatja, a mely mozgás következtében
a szén lassankint hátra csúszik a rostélyon, mig a teljesen
 248 POLYTECHNIKAI SZEMLE
kiégett hamu hátul a hamuszekrénybe esik. A szerkezet
ezen rövid leírásából is kitűnik, hogy a rostélyon teljesen
egyenletes szénelosztást alig fogunk kaphatni; elől a szén­
réteg mindig jóval magasabb lesz, mint hátul, a minek
következménye azután, hogy a rostély huzamellenállása
elől nagyobb lesz és igy elől felületegységenkint kevesebb
levegő tódul át mint hátul, pedig a helyes elégetés
szempontjából fordítva kellene lenni, miután elől még
aránylag gázdús szén van, hátul pedig már kokszolódott
és jórészt kiégett parázs. Ha tehát a szenet teljesen el
akarjuk égetni, akkor feltétlenül nagy légfölösleggel
kell dolgoznunk, a mi a kémény által okozott hőveszte-
séget növeli. Ugyancsak nehézséget okoz, a rostély
mozgását úgy állítani be, hogy csak teljesen kiégett
hamu essék le hátul; ha az elégetés gyors, úgy hátul
a rostélyok csupaszok maradnak, ha pedig lassú úgy
könnyen még ki nem égett parázs jut a hamuszekrénybe.
A szénnek csavarok által való adagolása szintén
gyakran és szívesen alkalmazott szerkezet. A Schulz- és
Röber-féle szerkezetnél (14— 15. ábrák) két transmissió
hajtotta végtelen csavar mozgatja a szénadagoló csigákat,
a melyek a szénét az elől levő tölcsérből a sajátságos
teknő formájú mellső rostélyra juttatják, a honnan a szén
folytatólagosan a hátsó, erősebben lejtő rostélyra kerül.
Az áttétel megváltoztatása által az adagolás könnyen
szabályozható, azonban azt alig lehet elérni, hogy a szén-
1898. szeptember 1.
elosztás rostélyon egyenletes legyen ; ezen szerkezet
a fűtőknek folyton dolgot ad, mert a szenet kotró vassal
folyton szét kell teregetni, egyszerű kivitele azonban
figyelmet érdemel.
Az önműködő síkrostélyos szénadagoló készülékek
közt egyike a legjobbaknak, a Helix-féle, mert nemcsak a
mechanikus tüzelést oldja meg sikeresen, hanem a füst­
emésztést illetőleg is messze fölülmúlja a fentebb ismert
szerkezeteket. (16 — 18. ábra.) Az adagoló csigák a ros­
télyok közé mélyítve helyeztetnek el, s igy a szenet
alulról felfelé emelik a tüzelőtérbe, a mi által az elégetés
sorrendje megváltozik. A lapokat képező és keresztirányú
nyilásokkal ellátott rostélyra alul jut a friss szén s felette
van a parázs; a friss levegő először a gázdúsabb szén­
réteghez jut s csak azután a parázshoz, tehát éppen
megfordítva mint a közönséges rostélyoknál, a mi által
a teljes füstemésztés érhető el, még igen gázdús szén­
fajtáknál is, mert a kokszolódásnál származott gázok
a parázsrétegen való áthatolásnál biztosan meggyuladnak.
Az adagoló csigák (19. ábra) kissé kúposak, a mely
szerkezet által elérhető, hogy a rostély egyenletesen van
szénnel beteregetve, nem úgy mint a fentebb említett
szerkezeteknél, melyeknél elől mindig magasabb a szén­
réteg mint hátul. A sajátságos szerkezetű rostélypálczát
a 20. sz. ábra mutatja. Azonban ezen szerkezeteknél
aggályos a mozgató csavaroknak az izzó szénben való
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
elhelyezése; ezek valószínűleg igen gyorsan elpusztulnak
s főleg salakos, olvadó szénben akadozva, könnyen
üzemzavarra adhatnak alkalmat.
Amerikában igen elterjedt a végtelen lánczok által
mozgatott rostélyokból álló tüzelés. A 21. sz. ábra ezen
rendszer egyik sikerült példáját, a Playford-félét mutatja.
A keresztben elhelyezett rostélyrudak végtelen láncz
által mozgatva, folyton előre haladnak a rajtuk levő égő
szénnel. A szén mennyisége egy elől lévő s fogaskerékkel
21. ábra.
beállítható tolózár által igen egyszerű s megbízható módon
szabályoztatik. Az egész rostélyszerkezet egy síneken
eltolható kocsira van erősítve, úgy hogy könnyen ki
lehet hozni a kazán elé és az esetleges hiányokat gyor­
san, esetleg üzem közben is ki lehet javítani. A már
fentebb említett körülményekből könnyen lehet ezen
tüzelési berendezés előnyeire és hátrányaira következ­
tetni. A szénrétegnek a leégés következtében a rostélyon
különböző lesz a magassága, a minek következtében,
a mint fentebb bpvebben kifejtettük, a rostély túlságos
légfölösleggel fog dolgozni főleg mérsékelt üzemnél. Coxe
ezen úgy segített, hogy a rostély alatti tért több
szakaszra osztja (22. ábra) s az egyes szakaszokban
fojtó zárak által a huzam erősségét a leégés arányában
csökkenti. Mindkét szerkezetnél a csuklókon forgó rostély-
rudak könnyen romlanak s salakos és tapadó szénnél
akadoznak. Hogy Amerikában ezen szerkezeteket mégis
kedvelik, az könnyen megmagyarázható, mert ott a közön­
ségesen használt szén, csaknem gáz- és hamumentes
antracit, a mely amúgy sem füstöl nagyon s nem is
salakozódik; a szerkezet részleteiben is könnyen áttekint­
hető s megérthető, nagyon könnyen szabályozható s a
kezelő-személyzetnek úgyszólván semmi dolgot sem a d ;
249
ha tehát van is némi szénpazarlás, a kazántulajdonos
kárpótlást nyer a megtakarított munkabér által, a mely
a mienknek többszöröse, mig a szén ára sokkalta
kevesebb, mint nálunk.
A lánczos tüzelők rostélyai rendesen aránylag
sokkal kisebb nyilt rostélyfelütettel bírnak, mint a közön­
séges sikrostélyok, ennek következtében hasonló nagyságú
telepeknél vagy a rostélyfelületet kell arányosan növelni,
vagy pedig a huzamot erősíteni; az utóbbi czélból »
többnyire gőzfuvók alkalmaztatnak, úgy, hogy ezen
rostélyek már a mesterséges huzammal működő tüzelések
közé számíthatók, miután a berendezés költségeinek
csökkentése czéljából inkább kisebb rostélyfelületeket
alkalmaznak. Ezen tüzelési berendezések előnyei s
hátrányai röviden következőkben összegezhetők:
1. Körülbelül 50% munkaerő megtakarítás.
2. Egyenletes tüzelés, ennek következtében a
23. ábra.
közönséges rostélyhoz képest tökéletesebb füstemésztés
s a kazán tartósságának fokozása.
3. Igen drága berendezési és fentartási költség,
mely utóbbi költség évenkint és m2 rostélyfelületenkint
130— 150 frtot tesz ki.
4. Az egész kazántelep működése egy igen kompli­
kált szerkezettől lesz függővé, a mi kellemetlen üzem­
zavarokat okozhat.
5. Gőzveszteség, mely gőzfuvóknál esetleg az
összes előállított gőzmennyiség 12%-ig emelkedhet.
Mint különlegességet bemutatjuk még Dorrance
szerkezetét (23. sz. ábra), a hol az egyes lapokból álló
sarkos rostélyelemeket emeltyűs csuklók mozgatják.
A folyton ingó rostélyon a szén is folyton mozog és
keveredik s igy kevésbbé salakozódhatik el s egyszersmind
a lég is könnyebben átjárhatja a rétegeket, tehát az
elégetés és füstemésztés kedvezőbb mint közönséges
síkrostélyoknál. Természetesen összesülő, salakosodó és
olvadó szénfajtáknak ezen rostély alkalmatlan, a mint­
hogy az is bizonyos, hogy a folytonos hamuesőben s
nagy forróságban működő csuklók sok bajt okoznak s
folytonos javításokat igényelnek.
Barnaszén tüzelésnél a síkrostélyoknál sokkal jobban
 250 POLYTECHNIKAI SZEMLE
megfelel a lépcsős vagy a ferde rostély. Különösen az
apró szemcséjű szén alig égethető el jó hatásfokkal a
síkrostélyokon, mig a ferde tüzeléseknél az ilyen szén
teljes kihasználása lehetséges; miután éppen az utóbbi
időkben a barna szénbányák mindjobban fellendültek, az
e fajta tüzelések nálunk is nagyon terjednek, ha talán
nem is olyan mértékben, mint kívánatos volna. A lép­
csős és ferde rostély között szerkezetileg az a különbség,
hogy a lépcsős rostély egyes vízszintes lapokból áll, a
melyek lépcsőzetesen vannak elhelyezve, mig a ferde
rostély lényegében egy ferdén elhelyezett síkrostély.
A kettő működése közt is jellemző különbség van,
mert a lépcsős rostélyon a szén részben nem mozog,
hanem a síkrostélyhoz hasonlóan egyszerűen leég, a
ferde rostélyon a szén egész tömegében folyton lefelé
csúszik s ha a hajlásszög czélszerűen van megválasztva,
akkor alul már csak kiégett hamu jut a hátul levő kis
vízszintes rostélyra. A ferde és lépcsős rostélyú tüzelések
főelőnyei, hogy a szenet nem kell lapátonkint felhányni,
tehát a tüzelés nagyjában folytonos, mindenesetre
sokkal állandóbb, mint a közönséges síkrostélynál, a
tűz tisztításakor nem kell annyi hideg levegőt bocsájtani
a kazánba; ezekből az is következik, hogy egy jól
berendezett síkrostély már eleve is többé-kevésbbé füst­
emésztő, a mellett még a fűtőkre is sokkal kevesebb
terhet ró, mint a közönséges síkrostély. Hátránya a
ferde rostélynak, hogy sokkal kevésbbé tekinthető át,
mint a síkrostély, a mi főleg akkor okozhat sok kelle­
metlenséget, ha a rostély hajlásszöge nem felel meg a
szén súrlódási szögének. A ferde rostély tehát első sor­
ban a szerkesztő mérnök irányában lép követeléssel
fel, hogy a hajlásszöget előre a szén minősége és a
szerkezet jellege szerint állapítsa meg, mert a legjobb
ferde rostélyt is ezen körülmény figyelembe nem vétele
1898. szeptember 1.
hasznavehetetlenné teheti. Ugyancsak ebből következik,
hogy a ferde rostélyok csakis ott alkalmazhatók állan­
dóan, jó sikerrel, a hol az elégetendő szén minősége is
állandó; ezen szerkezetek alkalmazkodási képessége úgy
változó szén, mint változó üzemi hangok irányában
nagyon csekély, s általában sokkal csekélyebb, mint a
síkrostélyoké, ezért czukor- és szeszfőzdéknél s egyál­
talában ott, a hol a gőzelvonás nagyobb szakaszokban
történik, a síkrostélyú tüzelés jobban megfelel, mint a
ferde vagy lépcsős. A lépcsős rostélyok igen gyakran
mint félgáztüzelések terveztetnek, t. i. hogy szándékosan
szénoxidot állítunk elő, a melyet azután utólag bevezetett
léggel égetünk el.
A füstemésztést illetőleg, a ferde és lépcsős ros-
télyok jobban működnek, mint a síkrostélyúak s nem
túlságosan gázdús és salakosodó szenet rajtuk csaknem
füsttelenül lehet elégetni, minden különleges berendezés
nélkül. A füstemésztést illetőleg általában ugyanazon
alapelvekkel és szerkezeti részletekkel találkozunk itt is,
mint a síkrostélyú tüzeléseknél; mint különlegesség
úgyszólván csakis az ellenáramú tüzelés érdemel emlí­
tést, a hol a lángok alulról felfelé csapnak, mig a szén
a ferde rostélyon lassan lefelé csuszamlik.
Állandó üzemviszonyok s nem salakosodó könnyebb
barna szénfajták ferde és lépcsős rostélyokon igen jó
sikerrel égethetők e l ; salakos szénnél a tüzet minduntalan
meg kell bolygatni a piszkáló vassal, a mi meggátolja
a szén egyenletes leomlását a tölcsérből; a szénrétegek
erőszakos áttörése következtében rendesen egyszerre
nagyobb mennyiségű szén jut a rostélyra s ha ez gyakran
ismétlődik, úgy a tüzelés egészen szabálytalanná válik,
a mi salakos szénnél vagy helytelenül választott hajlás­
szögnél feltétlenül bekövetkezik. A hajlásszög megvá­
lasztása szerint 3-féle rendszer különböztethető m eg ;
 1898. szeptember 1. POLYTECHNKIAI SZEMLE
a hajlás egyenlő, kisebb, vagy nagyobb a szén leomlási
szögénél.
Az elsőnek képviselője a 24. sz. ábrában bemu­
tatott, u. n. müncheni rostély. Az egész rostélyt a többé-
kevésbbé egyenletesen vastag szénréteg fedi, de a dolog
természete szerint a felül levő szén sokkal gázdusabb,
mint az alul levő, részben már kiégett parázs. A felül
égő tömeghez aránylag több levegőt kell tehát juttatni,
a mely czélból a falban oldalt secundär levegőt bebocsájtó
nyílások vannak, a melyeken át a falban levő csator­
nákban előmelegített levegő vezettetik az égéstermények­
hez. A secundär levegőnek a feltüntetett módon való
bevezetése nem mondható szerencsésnek, mert nincs
biztositék, hogy ez tényleg m ég a tüzelő térben oly
mértékben fog elkeveredni az égésterményekkel, hogy a
füstemésztés bekövetkezzék. Azonkívül a secundär levegő
szabályozása a gyakorlatban rendszerint elmarad, s
rendesen túlságosan sok levegő jut az égési térbe az
oekonomia rovására.
Ha a rostély hajlásszöge nagyobb, mint a szén
leomlási szöge, úgy a szénréteg vastagsága felül sokkal
csekélyebb, mint a lu l; az alul levő igen magas parázs­
rétegen áthaladó levegő oxigénje csak szénoxiddá ég el,
mig a felső gázdús rétegen át fölös friss levegő ömlik
a tüzelő térbe. A szénoxidot utólagosan el kell égetni,
a mi a leghelyesebben a felső rétegek égésterményeiben
foglalt fölös lég által eszközöltetik s a mennyiben ez
nem tartalmazna elegendő oxigént, secundär levegővel
kell a hiányt pótolni. Az ide tartozó tüzelések közül
legismertebb a Tenbrink- és Kuhn-féle félgáztüzelések.
Az elsőt (25. sz. ábra.) nálunk is gyakran alkal­
mazzák, mig a Kuhn-félével Németországban találkoz­
hatunk gyakrabban. A Tenbrink tüzelésnél a ferdén álló
rostélypálczák egy kereszt irányú kazántestben épített
tűzesőben helyeztetnek e l ; a ferde tűzeső az égéstermé­
nyeket alulról felfelé tereli, úgy, hogy az aránylag szűk
csőben az alsó és felső szénrétegek égésterményei jól
keveredhetnek és igy az utólagos elégetés bekövetkezhetik.
A secundär levegő bevezetése czéljából a tölcsér fölött
egy-egy beállítható keskeny rés van. Ezen tüzelés jól
b evált; hátránya, hogy a rendkívül éles huzam a kazán­
lemezeket az exponált helyeken könnyen megtámadja,
különösen ha a tápvíz nem tiszta, azonkívül, hogy a
251
rostélyok aránylag gyorsan pusztulnak, tehát gyakran
kell őket cserélni.
A Tenbrinkhez hasonló, illetőleg ezzel azonos alap­
elven készült szám os tüzelés közül említést érdemel a
Kuhn-féle, a melynél csak a lángtéritő szerkezet formája
más, mig a szerkezet lényege, a lángtérités módja
ugyanaz marad.
Végül ha a ferde, vagy lépcsős rostély hajlásszöge
kisebb, mint szén leomlási szöge, akkor a szénréteg
magassága felülről lefelé csökken, tehát éppen ellen­
kezőleg, mint a Tenbrink tüzelésnél. Természetesen a
hatás is ellentétes lesz, miután alul fog sok fölös levegő
beömleni s a felső rétegekből fejlődött gázok nem éghet­
nek el teljesen. Az utólagos elégetés ez esetben ugyan­
olyan módon eszközöltetik, mint a Tenbrink tüzelésnél,
azonban az ellenkező hatásnak megfelelően a huzam
iránya is megfordított lesz, azaz a rostély felett a füst­
gázoknak fölülről lefelé kell haladniok, mi egy a rostély­
hoz simuló boltozat által elég könnyen elérhető. (26. ábra).
A secundär levegő bevezetése ez esetben is a legkülön­
bözőbb módon eszközölhető ; leghelyesebben a széntöltő
nyílás felett vezettetik be, miután igy az izzó szén felett
a tűztérben fog az égésterményekkel keveredni, a mi
biztositja a teljes elégést.
A ferde és lépcsős rostélyok szerkesztési szabálya
a fentebb mondottakban már benfoglaltatik. Ha a rostély
hajlásszöge a szén leomlási szögével egyenlő, úgy a
tűztérben huzamvezető boltozatra nincs szükség, ha ez
nagyobb, akkor a huzamot alulról felfelé kell terelni,
ha kisebb, felülről lefelé. Az első rendszer leghelyesebben
hosszú lánggal égő szénfajtáknál alkalmazható, mert a
láng kifejlődését a beépített boltozat nem akadályozza,
mig rövidebb lánggal égő szénfajtáknál a másik két
rendszer alkalmazható előnynyel. Minden tüzelési rend­
szerekre nézve azonban általánosan érvényes, hogy
sikerrel csakis aránylag egyenletes üzemű telepeknél
 252 POLYTECHNIKAI SZEMLE
alkalmazhatók, mert forcirozott tüzelésnél a rendszer
jellege könnyen megváltozik s nemcsak hogy füstemésztés
nem lesz elérhető, hanem az elégetés is nagyon töké­
letlen lehet, sokkal rosszabb, mint a közönséges sík­
rostélyos tüzelésnél egyáltalában lehetséges. Mert pl. a
Tenbrink tüzelésnél, ha nagyon kevés szén van a
rostélyon, úgy a felső felületeken alig marad szén s az
üres rostélyon nagyon sok fölös levegő tódul be, esetleg
olyan mennyiségben, hogy a rostély alsó részén kelet­
kezett szénoxid, a nagy tömeg hideg levegő által egy­
szerre lehűttetik, s nem ég el, s igy a nagy légfölösleg
daczára is el nem égett füstgáz száll ki a kéményen.
Végül lényeges feltétel egy ügyes és gyakorlott fűtő,
a ki a secundär levegő mennyiségét szabályozni tudja,
ha nem is teljes elméleti pontossággal, de legalább a
gyakorlati üzem követelményeinek megfelelően.
Szerkezeti tekintetben megmaradtak a régi formák
úgy a lépcsős, mint a ferde rostélyoknál s különös
változatosságot csakis a secundär levegőt bevezető
nyílások elrendezésében és szabályozásánál tapasztal­
hatunk. Mint érdekes különlegesség a 27. sz. ábrában
bemutatott lépcsős rostély a falazattal együtt egy kis
eltolható kocsira van szerelve, a mi által a szerkezet
ugyan könnyebben javítható és szerelhető lesz, de az
okvetlenül hiányos zárás miatt sok hamis levegő fog a
kazánba tódulni.
(Folytatása következik.)
A svájczi villam os vasu tak .
Svájcz annyira bővelkedik vízi erőkben, hogy ott a villamos
üzemű vasutak terén óriási fejlődés várható. A jelenleg üzemben lévő
villamos vasutak összes hossza 110'518 km., mely szám azonban
a következő 2 esztendőben valószínűleg meg fog kétszereződni. *
A hajtó erő minősége szerint e vasutakat jelenleg következő-
képen lehet osztályozni:
15'593 km. vagyis 14’2°/o gőzhajtással
71 176 » » 64-5°/o vizi erővel
23'748 » » 21'3°/o gázmotorokkal.
A villamos vasutakba beépített tőke az 1896. év végén
16.455,801 frankot tett ki 81614 km. vonalhosszra, mi átlag 201,664
franknak felel meg km.-kénl.
Az összehasonlítás megkönnyitése kedvéért a 253. oldalon egybe­
foglaltuk a svájczi villamos vasutakra vonatkozó főbb műszaki adatokat.
Ezenkívül jelenleg 12 vasút 103'06 km. hosszban építés alatt
áll és 25 vonal 322 7 km. hosszban már engedélyezve van, de még
nincsen építés alatt.
Az ezen vasutaknál alkalmazott felépítményi rendszerek igen
különbözők; a legrégibb vasutaknál Marsillon és könnyű Vignole
sínt alkalmaznak, mig az újabban épült vonalakon csakis Phönix és
Hoerde síneket (30—33 kg. folyóméterenkénti súlylyal) és külön
pályatesttel bíró vasútvonalakon 18-7—22 kg. súlyú Vignole sínt
látunk használatban A sínek részben fa- vagy vastalpfákra vannak
erősítve, részben pedig közvetlenül a kavicságyazaton nyugszanak.
A vágány folyóméterének súlya az alkalmazott sínszelvény szerint
50 és 100 kg. között váltakozik. Leggyakrabban az 1 0 méteres
nyomtávolt találjuk; a legkisebb görbületi sugár 15 m. és a leg­
nagyobb emelkedés 113°/oo a lausanne-i tramwaynál fordul elő.
A földfeletti áramvezetés rendszere igen különböző : trolley, a Buda-
* 1. Mittheilungen des Vereines für die Förderung des Lokal-
und Strassenbahnwesens ; Wien, Juli.
1898. szeptember 1.
pesten is használatos kengyel, valamint egyéb ilyen fajta áramszedők.
Rendesen csak egy földfeletti vezeték van használatban, az újabban
épülő többfázisú vasutaknál pedig már két parallel drótot találunk. A
legkisebb távolság a kocsi legkiállóbb éle és a vonal mentén lévő tár­
gyak (pl. fák stb.) között 1 m., de a vezeték kifeszitésére szolgáló
árbóczoknál ezen távolságot 0’6 m.-ig is szabad csökkenteni. A drót
az ut színe fölött 5— 6 m. között változó magasságban van kifeszitve,
átmérője 6 —9 mm. és ellenállása a húzás ellen 4000 kg. méter­
mázsánként. A vezetéktartó oszlopok városokban túlnyomóan Mannes­
mann csövekből készülnek, melyeknek szilárdsága 5500— 6500 kg.
cm2-ként, a külvárosokban vagy a szabad pályán fából készült osz­
lopokat alkalmaznak 3 0 —40 m. távolságra felállítva. Az összes
izolátorok amerikai minták után készülnek. A trolley drót 500 m.
hosszú szakaszokra van osztva. Nagy figyelmet fordítanak az áram
visszavezetésére is, hogy a vájjányzattal párhuzamosan haladó telefon
vezetékekben a zavarok lehetőleg elkerültessenek.
Az 1895. évig Svájczban mindenütt csak egyenáramot alkal­
maztak, de ezután a háromfázisú áram sikerei annyira előtérbe jutottak,
hogy most már igen sok ilyen rendszerű vasutat terveznek.
A kormány elektromos vasutak számára a következő maximális
feszültségeket engedélyezi:
1. vasutak külön pályatesttel: váltakozó áram 750 volt, egyen­
áram 1000 volt;
2. külvárosokban vezetett vasutak: váltakozó irányú áram 550
volt, egyenáram 750 v o lt;
3. városi vasutak: váltakozó áram 400 volt, egyenáram 600 volt.
A motorkocsik súlya 4'5 és 7'5 t. között változik, méreteik
pedig: hossz 5'1— 7'4 m., szélesség 1'7—2'22 m., tengelytávolság
1’35—2'5 m. Az újabban épülő vonalakon már forgó alvázzal biró
kocsikat is terveznek.
A kisebb eséssel biró vonalokon, melyeken könnyebb szerke­
zetű kocsik közlekednek, 4 féktuskó, kerekenként egy darab van
használatban; a nagy eséssel biró vonalokon rendesen két féktuskót
alkalmaznak kerekenként. A kerekek átmérője rendesen 800 mm. és
majdnem kivétel nélkül aczélból készülnek; átlagos élettartamuk
70.000 km.
Az elektromotorok olajban futó fogaskerék áttétellel hajtják a
kocsi tengelyeket, a baseli vasút kivételével, a hol bizonyos számú
kocsinak még lánczáttétele van. A motorok munkaképessége 12—25
lóerő ; rendesen 20 lóerős motorokat alkalmaznak, melyek rövid időn
25 lóerőt is képesek kifejteni.
Az áramleszedésre négy rendszert alkalmaznak, u. m .: a
hajócska, a trolleykerék, kengyel és csúszó sarú. Mindegyik rend­
szernek megvannak az előnyei és hátrányai; ennélfogva pártolói és
ellenzői is. A 253. oldalon kimutatjuk, hogy hol vannak a különböző
rendszerek alkalmazásban. A trolley és kengyel körülbelül egyenlő
mértékben nyer alkalmazást.
A kontrolierek igen különböző szerkezetűek. Majdnem mindegyik
kocsinak van villámhárító szerkezete. Légféket mindeddig még nem
alkalmaztak, mivel az 1 m.-es nyomtáv igen nehézzé teszi az ilyen
szerkezetek felszerelését. 60°/oo-ig terjedő emelkedésekben még meg
van engedve mellékkocsiknak közlekedése, de ezeknek is fékkel kell
ellátva lenniök.
A lausanne-i és fribourg-i városi vasutak kedvezőtlen emel­
kedési viszonyok miatt érdemelnek kiváló figyelmet. Lausanne-ban a
maximális emelkedés 113°/oo, a legnagyobb érték, mely európai
adhaesiós vasútnál egyáltalában előfordul.
Fribourg-ban a maximális emelkedés 92ü/oo. Mindezen két
vasúton a kocsik vészfékkel vannak felszerelve; t. i. mindegyik kocsi
oldalon egy éles csúcsokkal ellátott aczélsarú a vonal hosszában
alkalmazott hossz talpfára szorítható. A midőn a csúcsok a fába
behatoltak, mindegyik sarúra ca. 1000 kg. nagyságú nyomás fejthető
ki. A fék kitűnő eredményeket tudott felmutatni, mint azt egy 9'5 t.
súlyú kocsival 92°/oo esésben 8 és 10 km. közt váltakozó sebesség
 C
c3
Motorok, gépek

i.-ben
Sínek 8 "S Dynamók X Kocsik Motorok
O vagy turbinák JO4
a<D g e
m
'cö o X c G
CÖ X •£
sOX« •o o O S -.
O 'JU aj
Az áramszedés
ES G
V a sú tv o n a l g o Xi *-> b ß -o <D
Í-.
c -g •■>cö CD <D X i_.
%-ca
<3 0) | >w
4> s S S
J2 fcb in
3
'S
C
•CD
.US
rendszere
g> 1 £ C/3 .2 3bß szám HP £ inN eí C cu
m C E bß <D X
Tétel

G Sn3 01 o x bß £ II ino kocsik >» X a«

55 c o >> a(D >> £ <u bQ
>ßm '«j O 'D
^ a ow •cö ü
< M se Z Ih 'p
in u-,. nJ X S
w3 S L<
l. száma N
mw X
o
£•= w^ 'CÖ

(Marsillon 17-0 o
1 Vevey—Montreux .......... 1888 10-490 100 34 40 2 turbina 220 168 336 550 23 — 6950 30 6-70 1 25 hajócska
( Phönix 400
2 Sissach—Gelderkinden ... 1891 4-000 100 Vignoles 18-0 15 60 1 » 40 i 40 40 550 1 4 5940 24 8-04 2 25
| trolley-kerék
3 Grütsch —Mürren................ 1891 4-279 1-00 » 18-0 50 50 1 » 150 i 103 103 550 9 2 9500 40 8-04 2 25

4 Stansstadt—Stans... _ ... 1893 3-455 100 » 22-5 11 140 1 » 170 i 35 35 550 3 2 7950 30 7-52 2 15 X

5 Chavornay—Őrbe .......... 1894 4-000 1-435 » 22-5 25 15 1 » 85 i 45 45 550 2 1 14875 45 9-90 2 25 ;> csúszó saru

6 Genf ... ......... ... .......... 1894/6 20-010 1-435 Phönix 30-5 57 24 2 elektromotor 450 2 150 300 550 26 9900 36 7-13 2 )
7 Zürich város ................ 1894 0-452 1-00 » 33 5 65 15 1 gőzgép 90 2 66 132 550 16 7450 26 5-99 2 20
(9 [ trolley-kerék
8 Zürichbergi telep _ _ _ 1895 3-530 100 » 15 j 44
33 5 70 3 gázgép 80 176 550 16 — 7420 26 7-24 2 20
|i 88
j P h ö n ix í 2 gőzgép í 110 I 73
9 Basel ................................... 1895/7 8-666 1-00
| Haarmann
530 75 15
í 1 » (275 1! 1200
346 520 40 4 8600 24 5-80 1 20 kengyel

10 Lugeno ............................. 1896 4-494 1-00 Phönix 24-0 47 15 1 transform. _ 1 60 400 550 4 _ 6470 24 5-80 1 20 2 ' trolley-kerék
60 kw.
11 St.-Maurice ...................... 1896 1-640 1-00 Hörde 310 50 30 1 turbina 100 2 73 550 535 4 — 8650 22 6-05 2 20 trolley-kerék
12 Aubonne— Allaman .......... 1896 2 600 100 Phönix 30-5 60 40 2 » 100 2 66 132 550 3 1 10306 44 7-83 2 25
> csúszó saru
13 Lausanne ............................. 1896 10-844 100 » 30-5 113 20 2 gázgép 150 2 100 200 550 21 1 9900 32 7-13 2 25 i
14 Chaux de F o n d s_ __ ... 1897 1-315 1-00 » 30-5 25 16 1 elektromotor 165 1 165 165 550 3 - 9100 28 7 00 2 25 kengyel
15 Alstätten—Berneck ......... 1897 11565 100 » 200 50 30 2 turbina 70 2 46-5 93 550 7 — 8950 32 8-10 1 20 trolley-kerék

16 St.-Gallen ... ...................... 1897 9190 100 Hörde 420 67 1 22

15 4 gázgép 260 190 550 22 — 7250 30 7.13 1 20 kengyel
2 | 73
17 Neufchatel............................. 1897 5-268 1 00 Demerbe 33-0 33 50 2 forgó transf. 40 2 40 80 550 j 4 6 6450 28 7-00 1 20 trolley-kerék

18 Fribourg ....................... 1897 1-460 1-00 330 92 25 1 turbina 500 184 368 600 3 9100 28 7 0 0 2 25 csúszó saru

Zürich—Oerlikon ................ (36.0

19 1897 5-500 100 Phönix 64 25 2 gázgép 110 2 75 150 550 15 — 9000 33 8 0 0 2 20 trolley-kerék
(4 2 0
 254 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember 1.

- • V a s u t

Közelebbi megjelölés
Vevey Zürich Zürich­ Chaux
Basel Lausanne Genf
Montreux város berg de fonds

Motorikus erő ......................................................................... viz és gőz gőz gáz gőz gáz elektromos munkaátvitel

Kilowattóra költségei ... . . . .................... . ... _ . ................ 5-200 21-43 11-34 9.16 11.10 12-50 12-00

3-380 3-08 3-20 2 60

Igazgatási költségeknek a központi telepre eső része.......... 0-998 0-26 0-40 0-50 — — —

Hivatalnok költségei a központi telepen . . ..................... 3-948 2-96 130 1-60 — — —

Tüzelési anyag költségei............................. ...................... . 8 834 301 3-00 3-20 — — —

0-521 0 26 0-46 0.90

Viz költségei ................................. .......................................... 0410 0-37 0-80 o-io — — —

Az akkumulator-telep költségeinek kamata és törlesztése... 1-080 1-21 — 1-20 ~~ — —

Az akkumulator-telep jó karban tartásának költségei.......... 0.951 011 — 0-90 — — —

Adók és e g y e b e k ................... . ... ... ............................ ... — 0-08 — o-io — — —

Az épületek jó karban tartása ................................................ — 0-150 — — — — —

A gépek jó karban tartása ................................ . ................ — 0-164 — — — — —

A telep közép munkateljesítménye kilowattórákban naponként 221 132 146 500 320 300 165

A telep maxim, munkateljesítménye kilowattórákban naponként 936 608 670 2210 2240 1644 487
vasútüzem
A telep czélja . ........................................................................ és világítás vasútüzem vasútüzem és munkaátvitel

mellett megejtett próbák kimutatták. A kocsi a teljes megállásig csak
l m . — 4 m. hosszú utat tett meg.
A vasúti intéző körök által 1897. évi május hó 12-én kiadott
rendelet a menetsebességeket a következőképpen szabályozza :
1. Városok belsejében és szűk falusi utakon 12 km.
2. Szélesebb falusi utakon és városokban, széles boulevar-
dokon 15 km.
3. Rossz utak mentén és városokon kivül 18 km.
4. Országutakon 25 km.
Ezen számokat emelkedésekben lejebb kell szállítani, neveze­
tesen 30—50°/oo mellett 15 km.-re, (20 km. országutak mentén), 50
és 69%o közt 12 km.-re, (15 km. országutak mentén), 70 és 89°/oo
mellett 10 km.-re, 90°/oo és azon felüli emelkedéseknél 8 km. óránként.
Ezen megállapítások csak tramwaykra, vagy oly vasutakra vonat­
koznak, melyeknek vasutai csak egy motorkocsiból és egy mellék­
kocsiból állanak. Külön pályatesttel biró vonalakon a vonal irány és
lejtviszonyai szerint nagyobb sebesség is alkalmazható. A Bethude-től
Thoune-ig építés alatt lévő 33 km. hosszú vonalon (20%o maximális
emelkedés) 36 km.-nyi menetsebességet engedélyeztek.
A 254. oldalon egynéhány svájczi villamos vasút áramköltségei
(centimes-okban) vannak feltüntetve, mely költségek a hajtóerő, fekvés
és vonalok száma szerint igen eltérők.

között olyanok is, melyben az igazi feltaláló igenis megdöntheti a

A z ú jd on ság kérdéséről a szabadalm i jogban.
* Az alábbiakban közöljük Kelemen Manó István szabadalmi
ügyvivő mérnök ez ügyben hozzánk intézett levelének folytatását:
Felolvasó külön lenyomatban megjelent felolvasásának 4.
oldalán (2. és 3. bekezdés) ezeket mondja:
nEllenben azon államokban, melyekben a bejelentési rendszer
fogadtatott el, a találmány feltalálójának az tekintetik, a ki a talál­
mányt szabadalmazás végett először jelentette be. Ha tehát a fel­
találót a szabadalmi bejelentéssel más előzte meg, úgy a feltaláló nem
döntheti meg a szabadalmat azzal, hogy ö az igazi feltaláló.
Ez az elv uralkodott az 1852-ki császári pátensben, Belgium­
ban, Spanyolországban és Svédországban.«
Felolvasónak ezen állítása ismét csak részben felel meg a tényleg
tennálló jogi viszonyoknak, mert vannak az általa felsorolt államok
másnak az ő (az igazi feltaláló) találmányára engedélyezett szaba­
dalmat azzal, hogy ő az igazi feltaláló.
Magában Francziaországban, mely pedig a par excellence
bejelentési állam, a nézetek még nem jutottak megállapodásra; igy
Pouillet szerint az igazi feltaláló nem döntheti meg a fent említett
körülmények között engedélyezett szabadalmat azzal, hogy ő az
igazi feltaláló, mig Blanc határozóban ezen nézetnek hódol.
Az 1852-ki nyílt császári parancsban azon körülmény, hogy
az igazi feltalálót más megelőzte szabadalmi bejelentésével tényleg
nem képez semmiségi okot.
Belgiumban legelső sorban is különbséget kell tennünk az
úgynevezett behozatali és a találmányi szabadalmak között; igaz
ugyan, hogy ez utóbbiakra nézve a belga szabadalmi törvénynek a
megsemmisítésről szóló 24. §-ában nem foglaltatik szószerinti intéz­
kedés arra nézve, hogy a szabadalom megsemmisítendő, ha az igazi
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
feltalálót más előzte meg szabadalmi bejelentésével, de másrészt már
a behozatali szabadalmakról a törvény 14. §-a szószerint ezeket
mondja :
»Valamely, a külföldön már szabadalmazott felfedezésnek
szerzője Belgiumban saját vagy jogutódja számára szabadalmat
nyerhet; . . .«
A törvény ezen intézkedésével megegyezően, ha valaki Belgium­
ban behozatali szabadalmat akar szerezni, azon esetre, ha nem ő az
igazi feltaláló, illetőleg a külföldi szabadalom tulajdonosa, a behoza­
tali szabadalomra való jogosultságát külön ki kell mutatni.
A spanyol szabadalmi törvény 43. §-a már expressis verbis
semmisnek mondja ki az oly szabadalmat, mely nem az igazi fel­
találónak engedélyeztetett; ezen 43. §. szövege szószerint a következő :
»A találmányi szabadalmak semmisek :
E lőször: Ha megállapittatik, hogy a szabadalom tárgyát ille­
tőleg a saját találmány és az újdonság kellékei nem forognak fen n ,. . .«
A svéd szabadalmi törvény pedig ezeket mondja:
»Ha valamely szabadalom egy korábban szabadalmazott,
azonos minőségű találmányra engedélyeztetett vagy olyanra, mely
más által itt a birodalomban gyakoroltatott, vagy ha a szabadalom­
tulajdonos helytelen vagy a találmánynál alkalmazandó eszközöknek
vagy módszereknek oly tökéletlen leírását nyújtotta be, hogy abból
a találmány tulajdonképeni természetének megítélésére megbízható
alap nem nyerhető, vagy ha a szabadalomtulajdonos magát helytelenül
a feltalálónak mondta, v a g y .............................................. .....................
mindenki, ki a szabadalom által jogait sértve látja, valamint az
államügyész, ha ezt a közjó megkívánja, köteles ..................... ....
... ... .... ............keresetet indítani; a bíróság köteles, ha a vizs­
gálat kideríti, hogy az előbb említett esetek egyike fennforog, kijelen­
teni, hogy a szabadalom megszüntetendő.«
Azt hiszem, hogy a spanyol és a svéd szabadalmi törvények
intézkedései oly világosak, hogy a legcsekélyebb kétség sem fér
ahhoz, hogy felolvasónak állítása, hogy az igazi feltaláló Spanyol-
országban és Svédországban sem képes megdönteni a másnak enge­
délyezett szabadalmat azzal, hogy ő az igazi feltaláló, csak onnan
eredhet, hogy felolvasó ezen törvényeket nem ismerte.
A külföldi törvényeknek ezen nem teljes ismerése végtére is
nem róható fel nagy hibául annak, kinek nem feladata azokat minden
izükben ismerni, de már súlyosabb beszámítás alá esik az, hogy a
felolvasó a magyar szabadalmi törvény egyes intézkedéseivel nincsen
tisztában, a mi pedig világosan kitűnik a külön lenyomat 4. lapjának
7. bekezdéséből, mely szószerint igy s z ó l:
»Es nem eléggé megnyugtató a magyar törvény álláspontja
sem, a mely egy bizonyos határidőn belül kötelezi a feltalálót a fel­
szólalásra, melynek elmulasztásával egyedüli remediuma a törvény
21. §. 2. pontja, mely jogot ád a feltalálónak a megsemmisítési
eljárás folyamatba tételére, mely azonban rendes eljárás utján tár­
gyaltatván, vajm i nehézkesen és hosszadalmasan segíti a feltalálót
legsajátosabb jogaihoz.«
Felolvasó tehát azt hiszi, hogy a megsemmisítési eljárás által
a feltaláló legsajátosabb jogaihoz ju t, holott az 1895. évi XXXVII.
t. ez. 21. §-a szerint a szabadalom, ha megsemmisittetik, »úgy tekin­
tendő, mintha meg nem adatott volna«, azaz a szabadalom már nem
képezi a feltalálónak tulajdonát, hanem közkincscsé válik.
A magyar törvénynek ezen intézkedése egyáltalán nem mond­
ható kedvezőnek a feltalálóra nézve ; igaz ugyan, hogy egy feltaláló­
nak sem fog eszébe jutni szabadalmát semmiségi perrel megtámadni
mindaddig, mig kilátása van arra, hogy azt rendes per utján mint az
ö saját kizárólagos tulajdonát a maga számára nyerheti vissza ; ezen
körülmény okozza aztán azt, hogy még az oly államokban is, me­
lyekben a megsemmisítés tényleg azon az alapon kérhető, hogy az
igazi feltalálót más megelőzte szabadalmi bejelentésével, alig fordul
elő eset, hogy az igazi feltaláló az ily szabadalmat, mely tulajdonkép
az övé, semmiségi perrel támadjon meg.
255
Teljes tájékozatlanságot árul el végre felolvasó azon kijelen­
tésével, hogy a magyar szabadalmi törvény 12. §-a »pleonasmus« a
3. §-al szem ben; ezen 12. §. egyike szabadalmi törvényünk leg­
világosabb szakaszainak; czélja lehetőleg megvédeni azon feltalálót,
a ki találmányát nem jelentette be szabadalmaztatásra, azon másik,
tényleges feltalálóval szemben, a ki ugyanazon találmányt szabadal­
maztatásra bejelenti; megeshetik ugyanis, hogy valaki találmányát
bizonyos okokból még nem akarja szabadalmaztatni azaz közhírré
tenni és hogy ekkor egy más valaki, a ki ugyanarra a találmányi
gondolatra ju to tt, de a ki nem tétovázik, bejelenti a szabadalmat.
A törvény ekkor elismeri azt, hogy mindkét feltalálónak feltétlenül
joga van az ő szellemi produktumához, csakhogy, mivel az egyik a
törvénykövetelte alakiságoknak nem felelt meg, azaz mivel talál­
mányára szabadalmat nem kért, a másik pedig igen, a találmány
élvezetét az előbbi feltalálónak meghagyja, de a szabadalmat a be­
jelentőnek a d ja ; ezen szabadalom aztán hatálytalan azon feltalálóval
szemben, kinek különben ugyanannyi joga van a találmányi gon­
dolathoz, mint a szabadalom bejelentőjének.
A 3. §. a nyilvános használatról illetve gyakorlatba vételről
szól, a mi egészen más, mint a 12. § által kontemplált használat;
természetes, hogy a mennyiben a 12. §. által jellemzően elnevezett
»régibb jogosult« a gyakorlatba vételt ezen 3. §. állal megállapított
módon nyilvánosan űzte, a szabadalom nemcsak vele szemben lesz
hatálytalanná, hanem mindenkivel szemben válik azzá, mert hiszen
azt ekkor ezen az alapon meg lehet semmisíteni, illetve bejelentésekor
felszólalással megdönteni.
*
Eddig felolvasó megbeszélte azon elvet, hogy a szabadalom
a feltalálót vagy jogutódját illeti m eg; ezek után áttér a találmány
definicziójára, azaz jobban mondva különböző deflnicziók elsorolá­
sára ; mert kilencz definicziót sorol fel felolvasó, a nélkül azonban,
hogy ezen definicziók megbeszélésébe bocsátkoznék és anélkül, hogy
megmondaná, hogy ő mit ért találmány alatt, pedig a felolvasónak
saját maga alkotta eszméit szerettük volna e téren is hallani.
Gyakorlati szempontból a találmány definiálása semmiféle
haszonnal nem jár, minek legjobb bizonyítéka az, hogy valamennyi
törvényből, melyben a találmány definicziója benfoglaltatott, azt újabb
időben alkalomadtán egyszerűen kihagyták.
Mert hiszen a dolog természetéből folyik, hogy azon kérdés,
vájjon forog-e fenn találmány vagy nem, korántsem abszolút, hanem
nagyon is relativ természetű, úgy, hogy ezen kérdés megoldása oly
abszolút jellegű meghatározás alapján, mint am ely abszolút jelleggel
a definicziónak bírnia kell, semmivel sem vitetik közelebb meg­
oldásához.
Ott, hol mindig arról van szó, vájjon a meglévő műszaki
alkotásokkal szemben mutat-e fel egy másik határozott műszaki
alkotás találmányi gondolatot vagy nem, nem lehet e kérdést
általános természetű definiczióval megoldani, hanem csakis határozott
műszaki ismeretekkel; minden egyes esetben külön-külön kell fontolóra
venni az összes fenforgó műszaki körülményeket és ezek alapján
dönteni; ehhez pedig legeslegelső sorban műszaki tudás kell, melyet
nem pótolhat semmiféle még oly általános és mindent felkarolni akaró
jogi tudás.
Tisztelettel hajolok meg minden tudomány és minden tudás
előtt, de ne sutor ultra crepidam 1 mert különben oly dolgok jutnak
napfényre, melyek minden szakember szájára mosolyt csalnak ; mert
tehetünk-e mást, mint mosolyogni azon, ha felolvasó azt mondja:
»És a szabadalmazható találmány ezen szükebb felfogása nyilvánul
az összes törvényhozások ama jogszabályában : mely szerint szaba­
dalom nem nyerhető tudományos tantételekre és elvekre, mint
ilyenekre.
Mily helytelen ezen megszorítás, ezt igen szépen dr. Deutsch
Izidor fejtette ki, rámutatván annak visszásságára, hogy mig az
 256 POLYTECHNIKAI SZEMLE
alkotó kéz felhasználván az alkotó elme világra szóló megnyilalko-
zását szabadalmi oltalmat nyer, a gondolat szülője, kinek gondolata
benn van a kivitel minden atomjában, védelemben nem részesülhet «
Tehát a felolvasó szerint is helytelen azon megszorítás, hogy
elvekre és tudományos tantételekre, mint ilyenekre, szabadalom nem
engedélyeztetik.
Nem akarok ugyanazon hibába esni, mint felolvasó és sokat
czitálni, de legyen szabad itt a magyar szabadalmi törvény indoko­
lásának mindjárt 2. bekezdését idéznem, mely indokolást felolvasó
bizonyára szóról-szóra ism eri; röviden és helyesen mondja az ország­
gyűlés elé terjesztett indokolás: »Ha tehát egyrészről az állam
érdekében áll bizonyos jogok biztosítása által a kutató észnek, az
emberi jólétet előmozdító közhasznú működéséért gyakorlati talál­
mányok ellenértékét képviselő bizonyos hasznot kilátásba helyezni,
másrészről ily előjogok az ipari haladási korlátozó és zsibbasztó
hatással biró egyedárúságokra nem fajulhatnak«.
Meg vagyok győződve arról, hogy felolvasó egy pillanatig
sem gondolkozott azon, hogy mi lenne tulajdonképen az ipari fejlő ­
désből, ha elvekre adatnának szabadalmak, mikor a szabadalmi tör­
vények egyes egyedül az ipari fejlődés előmozdítása czéljából lettek
alkotva.
Ha felolvasó ismerné a szabadalmi jogok fejlődésének törté­
netét, nem helytelenítette volna a szabadalmazhatóságnak általánosan
elfogadott ezen »szükebb« felfogását, mely szerinte is az összes tör­
vényhozásokban nyilvánul; ha meggondoljuk, hogy az összes tör­
vények megalkotásában hány tudós, fenkölt, nemes és széles látkörű
ember működhetett közre, mégis csak lel kell tűnnie annak, hogy
ezen törvényhozások mind azt vallják, hogy szabadalom elvre, mint
ilyenre, nem engedélyezhető.
Adattak egykor szabadalmak másra is, mint gyakoilati talál­
mányokra; de csakhamar beálltak ezen szabadalomosztogatásnak
kimaradhatlan káros következményei; és éppen ott, a hol a szaba­
dalom megtermett, Angliában, ott juttatták érvényre a »szükebb«
felfogást. Nincs az a szakember, a ki ne tudná, hogy egy-két elv
lekötésévéi egész iparok fejlődését lehet megakasztani.
Nézzük meg a dolgot csak kissé közelebbről.
Szabadalomügyi szempontból az elv nem más, mint a talál­
mányi gondolat az őlegáltalánosabb megnyilatkozásában; találmánynyá,
kézzel fogható műszaki alkotássá ezen találmányi gondolat csak akkor
válik, ha annak, vonatkozzék ez most akár tárgyra, akár pedig el­
járásra, kézzel fogható, konkrét alakot kölcsönzünk. Mindaddig, mig
a találmány csak gondolat, mig az nem nyer megtestesítést, gyakor­
lati hasznct, gyakorlati alkalmazhatósága nincsen és nem is lehet.
Azon pillanatban, a melyben ezen gondolat, ezen elv külső
formában megtestesítve jelenik meg előttünk, már megszűnt elv,
gondolat lenni; azon pillanatban már elveszítette az őt jellemző
általános eszményi jellegét, hisz külső, határolt formákban jelenvén
meg, már is átalakult, már is kibontakozott a belső gondolatvilágból.
Ha ezen elvet részesitenők szabadalmi védelemben, kizárólagos
jogot adnánk egyszersmind mindazon gyakorlati megjelenésekre is,
melyek ezen elvnek a gyakorlati formákban való átalakítása folytán
keletkeznek.
Hogy ezen átalakítás általában nem csekély szellemi munkát
igényel és nagy ismereteket tételez fel, azt minden constructeur tudja.
És most, mivel quod unius aequm alteri justum, én keseregnék
a fölött, hogy : »mig a gondolat szülője szabadalmi oltalmat nyer,
addig az, a ki alkotó kezével ezen gondolatot évekig tartó nehéz munká­
val gyakorlatilag használhatóvá teszi, védelemben nem részesülhet«
Nem akarom itt bővebben fejtegetni azon kérdést, vájjon ki
érdemli meg jobban a szabadalmi védelmet, a gondolat szülője-e vagy
az, a ki ezen gondolatot a gyakorlati életbe átülteti ; gyakorlati szem­
pontból akartam megvilágítani felolvasónak azon nézetet, hogy hely­
telen a szabadalmi törvények azon intézkedése, mely szerint elvre
nem adnak szabadalmat.
1898. szeptember 1.
Csak egy példát.
Ha Watt szabadalmaztathatta volna magának azon elvet, hogy
az eddig emberi vagy állati erő által végzett munkát gőzzel végezteti,
vájjon ott volnánk — e ma, a hol tényleg vagyunk ?
És a tudományos tantételek ? ? ?
Ha felolvasó ezeket szabadalmaztatni akarja, úgy ezt csak
azért teheti, mert anyagi hasznot akar a tudományos tantét felállitójá-
nak biztosítani, ez pedig a jogtalan használat törvényes megtorlásának
lehetősége nélkül nem képzelhető el.
Vájjon Newton, ha szabadalmaztathatta volna magának a sza­
bad esés törvényeit, mi módon járt volna el bitorlás miatt az ellen,
a ki a szabad esés törvényei szerint törte ki a lábát — használati
engedély nélkül ?
Az elv, a tudományos tantét az mindegyikünké, azt a közjóból
kizárólagos czélokra lefoglalni nem lehet; az hozhat dicsőséget, örök
hírnevet annak, a ki legelőször felismerte, de közvetlenül anyagi
hasznot nem — ha csak az illető nem akarja.
Mert az elv, a tudományos tantét felismerőjének csak akarnia
kell és ő is részesülhet azon védelemben, melyet felolvasó a feltaláló­
tól annyira megirigyel.
Nem kell a tudományos tantét, az elv felismerőjének egyebet
tenni, mint ezen elvet, ezen tantétet gyakorlati form ába önteni és
kész a szabadalom; de ekkor le kell mondania azon dicsőségről,
hogy ő önzetlenül működött az emberiség javának, tudásának elő­
mozdítására.
Azt hiszi talán felolvasó, hogy nem lett volna könnyű Röntgen­
nek sok oly szabadalmazható készüléket szerkeszteni, melyeknél az
utána elnevezett sugarak gyakorlati czélokra alkalmaztatnak ?
Csakhogy ekkor már ki kellett volna vetköztetni a tudományos
tantétet az ő tisztán tudományos formájából és ráadni a gyakorlati
köntöst és ekkor a már most feltalálóvá lett kutató feltalálási műkö­
désért bizonyára megkapta volna gyakorlati bő jutalmát is.
Fényes példa ezen állításom igaz voltának bizonyítására —
Edisonnak működése.
Edison, a nagy feltaláló, épp oly felfedező is, csakhogy fel­
fedezéseit nem juttatja köztudomásra mindaddig, mig azoknak gyakor­
lati formát nem kölcsönzött. Edison igen sok munkatárssal dolgozik,
kiknek nincs egyéb feladatuk, mint laboratóriumokban kísérletek
alapján a természetet kilesni; de ezen ily módon szerzett ismereteit
felfedezéseit Edison nem hozza köztudomásra, hanem felhalmozza
őket az ő saját szabadalmai számára.
Edison a felfedező, Edisonnak a feltalálónak egyengeti útjait.
Edisonnak majd minden találmányában rejlik egy általa meg­
állapított elv vagy tudományos tantét, melyet ő azonban gyakorlati­
lag hasznavehetővé tett és átalakított.
És ha meggondoljuk, hogy ez az egy ember, a ki annyi
hasznot hozott már az emberiségnek találmányaival, mennyit árthatott
volna felfedezéseivel, ha azokat állíthatta volna szabadalmi oltalom
alá, azt hiszem nincs az a gondolkodó fő, mely ne mondaná, hogy
elvet, tudományos tantétet szabadalmaztatni nem szabad, de az
előzőleg mondottak után, észszerűen nem is lehet.
V egyes h írek , lapszem le.
Nyers vastermelés Angolországban. A »Bulletin of the
British Iron Trade Association« becslése szerint az idei első félévi
nyers vastermelést 4.432,893 tonnára becsüli, 31,000 tonnával többre,
mint a mennyit a múlt év megfelelő időszakában termeltek. Ezen
mennyiség csak hozzávetőleges, mert egyes vasművek kimutatásai
még hiányoznak, azonban mégis bizonyítják, miszerint a nyers vas­
ipar Angolországban még folyton növekvőben van.
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKA I SZEMLE
Különféle aczélvegyületek tulajdonságai. A Pract. Eng.
nyomán közöljük egynéhány fontosabb, különleges aczélfaj tulaj­
donságait :
A mangán-aczél, Ferromangár. hozzáadásával az aczél mangán-
tartalma könnyen 20%-ig fokozható, a mi által a mangán-aczél nevű
anyagot nyerjük, a mely sajátságos tulajdonságánál fogva egyes
különleges czélokra kitünően alkalmas. A 14—15% mangántartalom­
nál az aczél igen könnyen olvad és jól folyós, a formát jól kitölti,
s tömör, likacsoktól mentes öntvényt szolgáltat. A fém ugyan kemény,
de hegeszthető s ámbár természetes állapotban törékeny, a fehér
izzásig hevítve s lehűtve szívós s oly kemény lesz, hogy alig lehet
megmunkálni. Természetes állapotban a szakitási próbáknál nem
igen nyúlik, de a megmunkált és keményített rúd nyulékonysága
cca 44%, kilágyitva azonban már csak 14%. A kovácsolás meg­
szünteti az anyag kristályosságát, de növeli szívósságát; hidegen
megmunkálva ugyan törékenynyé válik, de a felmelegítés és lehűtés
által ismét szívóssá lesz. Ezen aczél rugalmassági határa csekély s
a huzási szilárdságnak csak V3—1/i részéig terjed. A mangán-aczél
nehezen mágnesezhető. Ezen fém aránylag ritkán használtatik, ámbár
egyes esetekben kitünően használható, főleg ott, a hol a szilárdság,
szívósság s csekély mágneses permiabilitás kívánatosak ; elterjedésé­
nek főakadálya, hogy megmunkálása igen nehéz úgy pörölylyel,
mint a metsző szerszámokkal.
Nickel-aczél. Ez egy széntartalmú vas-nickel ötvözet, a melyet
úgy állítanak elő, hogy a megolvadt lágy aczélt fémes nickellel
keverik; jól önthető anyag, s szilárd öntvényt ad. Könnyen kovácsol­
ható, de hegeszteni nem lehet, a mint több, mint 1% nickelt tar­
talmaz. A törési felület rostos; az anyag igen szívós és kemény,
legkeményebb cca 20% nickeltartalomnál, de még akkor sem oly
kemény, mint a mangán-aczél. Kovácsolás által a szakitási szilárdság
emelkedik, jól nyúlik, igen magas rugalmassági határral. A nickel-
aczélt főleg pánczéllemezek előállítására használják, a hol igen nagy
keménység és szilárdság kívántatik. A közönséges alkalmazásban
nagy ára miatt aránylag ritkán fordul elő.
A chrom-aczélt úgy állítják elő, hogy a megolvadt lágy aczélt
ferrochrommal keverik, vagy pedig hogy az aczélt és chromot tége­
lyekben összeolvasztják, mindkét esetben tetemes mennyiségű chrom
megy veszendőbe. Ezen aczél nehezen olvad, s már igen csekély
chrom-tartalomnál rosszul heged, s nehezen munkálható meg. Edzve
rendkívüli kemény. A chrom-tartalom rendesen 2%-on alul szokott lenni.
A silicium-aczélt tégelyekben állítják elő, aczél és ferrosilicium
egybeolvasztása utján. 1% silicium-tartalomnál jól kovácsolható, s
nem túlságosan kemény.
V áltakozó áram elosztása központi telepekből. A központi
telepek óriási fejlődése, valamint az ezeknek üzemében szerzett tapasz­
talatok mindinkább előtérbe tolták azon kérdést, miként lehetne válta­
kozó áramelosztás mellett is az átlagos napi hatásfokot emelni. Mig
egyenáramú elosztás mellett ezen hatásfok kedvezően emelhető egy
megfelelő nagyságú akkumulátortelep használata által, addig a válta­
kozó áramelosztás mellett az átvitel, transformátió és elosztási vesz­
teségek 200% -át is kiteszik a fogyasztók árammérőin kimutatott
257
Mr. Wagner egy ettől eltérő rendszernek a hive. Ő u. i. inkább
oly transformátorokat kíván alkalmazni, melyeknek vasvesztesége
(hysteresis) csekély a szabályozó képességük rovására és az utóbbi
fogyatékosság által okozott akadályokat olyképpen óhajtja elhárítani,
hogy ezen, a tápvezetékek végén elhelyezett transformátorokból egy-
egy segédhuzal vezetne vissza a központi telepbe, hol mindenkor
tudomást szerezhetünk magunknak az illető tápvezeték végén uralkodó
feszültségről; a központi telepen elhelyezett szabályozó készülék
segélyével módunkban van a feszültséget a segéd voltméter jelzései­
nek megfelelően változtatni. Ezen esetben tehát a transformátor
okozta feszültségesés mintegy a tápvezetékekben fellépő feszültség­
veszteség kiegészítő része gyanánt tekintetik. Úgy látszik azonban,
hogy Mr. Wagner figyelmét kikerülte azon mindinkább előtérbe
nyomuló jelenség, hogy a váltakozó áramú motorok elterjedtebb
használata által az induktió okozta feszúltségveszteség is folyton
nő és éppen »blockstatiók« létesítése által lehet ennek is sikeresen
elejét venni. (Electrician XLI—16.)
Olaj mint fűtőanyag az angol hadi tengerészeinél. A múlt
hó 29-én Portsmonthban kisérlették meg legelőször az olajat, mint
fűtőanyagot alkalmazni az angol hadi tengerészeinél. Az admiraljtás
előbb a Great Eastern Railway vasúttársaság kísérleteit vizsgáltatta
felül, s miután az ott alkalmazott Holden-féle olajinjectorok jóknak
bizonyultak, egy torpedó hajót szereltetett fel a Holden rendszerű
porlasztókkal. A »Surly« nevű torpedó hajón végzett kísérletek jól
sikerültek s a 8 hajókazán közül négyet végleg olajtüzelésre rendez­
tek be. Az előzetes kísérletnél a hajó a remélt 16 csomónyi gyorsaság
helyett ugyan csak 14 csomó utat tett meg, miután azonban a
kísérlet csak előzetetes próba jellegével birt, remélik, hogy ezt is el
fogják érni. Tudvalevőleg az orosz és franczia hadi tengerészeinél
az olajtüzelést már régóta alkalmazzák s az, hogy a rendszer Angol­
országban is utat tört magának, bizonyítja, hogy az olajtüzelésnek
egyes esetekben olyan előnyei vannak, a melyek alkalmazását ott is
kívánatossá teszik, hol ezen tüzelés gazdaságilag semmi esetre sem
fizetheti ki magát. (Pract. Eng.)
A csatorna keresztmetszetének befolyása a hajók ellen­
állására. Júliusi számunkban adtunk hirt azon kísérletekről, melyek,
modellek segélyével, a csatorna keresztmetszeti alakjának a hajó
ellenállására való befolyását állapítják meg. Újabban Engels tanár
Drezdában egy második kísérlet-sorozattal megállapította, hogy geomet­
riailag hasonló, de különböző nagyságú keresztmetszeteknél a hajó­
testek ellenállása miképen változik. A keresztmetszet trapéz alakú
volt. A kísérleti eredmények, melyek az előbbi kísérleteknél használt
modellekkez hasonló alakokkal érettek el, a következők :
c
ho V A csatorna keresztmetszeti területének viszonya
'<D -O Határo-
ifi £« a hajó kereztmetszeti területéhez »/
CT Qí latlan
J5« 3-0 3'79 4-5 5-0 5-27 vízben*
Q> 5
< az ellenállás kilogrammokban
10 835 519 450 332 300 251
CM
CO

szükségletnek. Örömmel üdvözölhetjük tehát az újabban Amerikában 1-25 1400 867 750 600 525
megjelent dolgozatokat, melyek ezen kérdés tárgyalásával foglalkoz­ 1 50 2135 1310 1125 935 830 614
nak. így Mr. W. F. White az »American Institution of Electrical 1-75 3260 1915 1675 1380 1260 849
Engineers«-ben, valamint Mr. H. A. Wagner a »National Electric 20 — 2831 2460 1920 1800 1121
Light Association at Chicago«-ban tartott előadásában kifejtik, hogy
Amerikában az általánosan elterjedt rendszer az, mint nálunk Buda­ Grafikusan ábrázolva az ellenállást mint r\ függvényét, oly
pesten is, hogy minden háznak külön transformátor-állomása van. görbéket kapunk, melyek assymtoticze közelednek az r] tengelyhez.
Mr. White kísérletet tett oly módon, hogy nehány ház transformátorait Ebből tehát látható, hogy a profilnak az üzem szempontjából való
összevonta egy állomássá, melyek transformátorainak kapacitása a szük­ nagyobbitásának, az ötszörös keresztmetszeten túl már nincsen lényeges
ségletnek körülbelül megfelelt. Ezen közös állomás létesítése és üzemben befolyása, tehát nem is ajánlható.
tartása által sikerült évenkint mintegy 425 tonna szenet megtakarítania.
Ezen közös, jobban mondva blockstatiókból tápvezetékek hármas- * Ezen esetben az eredmény a W — CK3'25 (W = ellenállás)
vezeték-rendszer által képezett hálózatba vezetnek. képlettel egyező.
 258 POLYTECHNIKAI SZEMLE
Engels tanár kísérleteit még azon kérdés megvilágítására is
kiterjesztette, hogy ugyanolyan nagy csatorna keresztmetszetnél a
mélyítés vagy a szélesség nagyobbitása van-e nagyobb befolyással
az ellenállás kisebbítésére.
Az eredmények a következő táblázatban vannak összeállítva:
t] 4'6
V m éretben
Ellenállás felület
C satorna keresztm etszet egységenkint
Sebesség
Az 1 jo b b a
I II II-nál %>-kal
I II
mélység = 150 mélység = 192*5
10 430 415 3.5 27
1-25 765 625 18-3 48
1-50 1205 945 21-5 75
1-75 1830 1400 245 114
2-0 2220 2000 264 141
Ezen táblázat bizonyítja, hogy a mélység nagyobbitása az
ellenállásra sokkal kedvezőbb befolyást gyakorol mint a szélességé.
Ezeket az eredményeket igazolják még Caméré-nek a Szajnán
1893-ban foganatosított kísérletei is, melyeknél a hajóellenállási
diagrammjai hirtelen emelkedést mutattak azokon a helyeken, hol a
csatorna mélysége kisebbedett, úgy hogy a hajó és folyamfenék közti
távolság kisebbedése az ellenállás lényeges nagyobbodását vonja
maga után.
A minimális mélység megállapításánál czélszerű még arra is
tekintettel lenni, hogy megterhelésnél a hajó feneke kidomborodik.
Fahajóknál pld. melyek az Elbán járnak 35 cm., vasbordákkal
bíróknál 10 cm. kihajlásokat észleltek. (Oe. Ing. Zeit. 98. 485.)
Edzett aczél mágneses tulajdonságait kísérletileg vizsgálta
meg S. Curie. Rudakat és gyűrűket használt kísérleti tárgyul, melye­
ket egy platin spirálissal magas hőfokra hevített és azután vízben
hirtelen lehűtött. A hevítő áram által előidézett mágneses hatásokat
vizsgálta egy mágnestű segélyével.
A kísérletek azt mutatták, hogy egy aczélrudat legalább az
u. n. mágneses átváltozás pontjáig (körülbelül 800°) kell hevíteni,
hogy edzhető legyen.
A kísérletek első sorozata, mely különböző széntartalmú
vasakat ölel fel, azt mutatta, hogy
1. 1'2% széntartalomig a koerzitiv erő nő, azután ismét fogy ;
2. a remanens tulajdonság emelkedő széntartalommal nő és
körülbelül 0’5°/o-nál maximum, azután ismét fo g y ;
3. a maximális intenzitás fogy az emelkedő széntartalommal ;
4. a hysteresis a széntartalommal nő és 1%-nál maximum.
Ha az aczélt más fémekkel keverjük, a remanens tulajdonság
kevéssé változik, mig a maximális indukczió fogy és a koerzitiv erő
nő. Nickel, chrom és rézzel vegyítve az aczélt, Curie nem észlelt
lényegesebb változást, mig volfram és molybdén lényegesen javították
az aczélt. Csak szenet tartalmazó aczéllal a koerzitiv erő 60, mig
volfram-aczélnál 70—74, molybdén-aczélnál pedig 80—85. Eddig
permanens mágnesek számára volfram-aczélt vettek. E kísérletek
mutatják, hogy a molybdén-aczél jobb ezen czélra.
(Compt. rend. 125. 11,650.)
A vas mangántartalma. A vas mangántartalmának úgy a
szilárdságra, mint a nyulékonyságra való befolyását a következő
kísérleti eredmények mutatják. 2’5°/o-ig terjedő mangántartalom az
öntött vasnak sem nyúlását, sem szilárdságát lényegesebben nem
befolyásolja; 6°/o-nál azonban már úgy a szilárdság, mint a nyulé-
konyság csökken. 6— 8°/o között megint az eredeti állapot áll helyre,
sőt a nyulékonyság növekedik is, úgy, hogy 8°/o mangántartalmat
állapíthatunk meg, mint legjobbat, kemény felületű, nyulékony öntött
vas számára. Ezen felül azonban nem szabad mennünk, mert csak
1898. szeptember 1
l°/o-al is emelve a mangán mennyiségét, a nyulékonyság elvész.
6°/o-nál kevesebb mangánnál pedig a szilárdság vész el.
Mivel a szénnek a mangánhoz viszonyított mennyisége van
befolyással az öntött vas szilárdságára, ennek megvizsgálására is
nagyobb súlyt fektettek és azt találták, hogy kevés szén és mérsékelt
mangántartalom törékenynyé tette a vasat, mig a szénmennyiséget
kevéssé emelve és a mangánmennyiséget megkétszerezve, szerszám-
aczél keménységű szilárd öntvényt nyertek. (Iron, and Caol Rew.)
A lendítő kerekek egy eddig nem ismert alakját használják
Amerikában egy idő óta. A küllők végei tudniillik nincsenek, mint
rendesen, egy összefüggő, gyűrű alakú koszorú által összetartva,
hanem öntött vasgömbökben végződnek, melyeket vízzel töltenek
26
meg, és igy a koszorú repedések által előidézett szerencsétlenségek­
41
nek veszik elejét és a kerék kibalanszirozását is könnyebben esz­
59
közölhetik. (Oest. Z. f. Berg. u. Hüt. 98. XX.)
87
125 H ajóépités Angliában. Angliában, az 1897. évben, 639 hajót
építettek 1.047,951 t. tartalommal. Ebből 48 hadihajó tonnatartalma
95,465 és 591 magánhajóé 952,486 t. A vitorlás hajók száma foly­
tonosan csökken. Körülbelül 25°/o-a a gyártott hajóknak külföldi
megrendelések alapján készült.
Érdekes ezen számadatoknak a külföldi hajógyártás szám­
eredményeivel való összehasonlítása. A többi hajóépítő államban
ugyanis 1897-ben 46 hadihajót 133,435 t.-val, 253 gőzhajót 278,443
t.-val és 146 vitorlás hajót 100,995 t.-val építettek összesen. A leg­
többet adja ebből Németország 140,000 t.-val, utána az Egyesült-
Államok 87,000 t.-val, a harmadik helyet pedig Francziaország fog­
lalja el 49,000 t.-val.
Az egész világ hajóépitése 1897-ben (eltekintve a hadihajóktól)
1.331,000 t. volt, a melyből Angliára 1.047,951 t. esik.
(Uhl. P. M. 98. aug. 4.)
A Congo vasutat julius 11-én programmszerűleg megnyitották
és brüsszeli jelentések szerint az építés, daczára azon nagymérvű
technikai akadályoknak, melyek legyőzendők valának, nagyszerűen
sikerült. Az egész vonal beutazása — oda, vissza — 4 napot vesz
igénybe a menetrend pontos megtartása mellett. A vasútnak, külö­
nösen a Stanley Pool kikötőre való tekintettel, nagy jövőt jósolnak.
E g y vashid eltolása. A Neukirchen melletti Schlaverie-Heinitz-
bánya vasúti vonalon egy, a hegységben keletkező repedés egy
alagút megszüntetését és egy uj vas közúti hid építését tette szük­
ségessé. A vasszerkezet elkészültével vették észre, hogy a pillérek
lényegesen süppedtek, úgy, hogy a hidat 30 mtrrel odébb kellett tolni,
hogy az alapozásra alkalmas talajt nyerjenek. Az eltolás azért okozott
nehézségeket, mert az alagút boltozatát nem akarták terhelni, tehát
egy egész állványzatot kellett feláilitaniok, és mivel a 70 tonna
nehéz és 33 m. hosszú hídnak uj helyzete a régivel nem lévén pár­
huzamos, az eltolásnál a hidat egy bizonyos szöggel el is kellett
forditaniok. Ezt úgy eszközölték, hogy az erősen merevített hidvégek
alá forgó állványos kocsikat helyeztek és ezeket húzták kábeleme­
lőkkel. A vágányok nem lévén egymással párhuzamosak, éppen a
szögelfordulás miatt, szükséges volt a hid minden egyes helyzetének
megfelelőleg a két vágány összetartozó sínéit megfelelő jellel ellátni.
A pálya, melyen a hidat elmozgatták, az uj helyzet fele
1/300 lejtőséggel birt és az állványzatnak közepén a várható be-
sülyedés ellensúlyozására 10 cm. tulemelkedést adtak. Az elmozgatás
1 m. másodperczenkinti sebességgel történt. Az állványzat építése 2
hónapig tartott. (Glas. Analen. 1898. 506. sz.)
A new -yorki M annesm ann-csögyár által készített nagy gáz­
csövet próbáltak ki a tScianlific-American* szerint a Watertown-
Arsenalban. A cső hossza 2 m., átmérője pedig 22 cm. volt. Súlya
36 kgr. Az első repedés 440 atm. nyomás alatt keletkezett, még pedig
a cső végéhez közel. A rugalmassági határt 353 atm.-nál lépték át.
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
A sommorostrói szállító pálya, mely 8 km. távolságban,
290 m. magasságban a tenger színe felett lévő bányákból szállítja az
érczet, érdekes berendezésű. A szállítás részben 2 vasúton eszközöl­
tetik, melyeknek pályái több fékező dombbal (45° lejtőség mellett)
vannak éllátva, részben pedig lánczczal történik. A lánczkorongok
a rádius irányában állítható fogakkal vannak ellátva, úgy, hogy a
kapcsolás fog és láncz között még az utóbbinak erősebb megnyúlása
után is — a fogak utána állítása által — kifogástalan.
A láncz 1‘5 m. sebesség és 25 m. kocsitávolság mellett napon­
ként 2500—2600 t. érczet szállít 3 km. távolságra. A fékező telep
naponként 4600 tonnát szállít. A megállításra szalagfékek szolgálnak,
mig a sebesség szabályozása úgy történik, hogy a lánczkorongokkal
szárnyaskerekek vannak kapcsolva, melyek részben vízbe merülnek,
úgy, hogy a bemerülés nagyságának a vízmagasság változtatása által
való szabályozása az ellenállást változtatja.
(Oest. Z. f. Berg. u. Hüt. 1898. 429.)
A gőz munkájának költsége az utolsó 25 év alatt lényegesen
kisebbedett, úgy hogy most körülbelül 40°/o-kal olcsóbb egy lóerő
óra, mint 25 évvel ezelőtt. Ezen megtakarításból 17°/o esik a több-
hengerű gépek, kondenzáczió, magasabb gőznyomás és túlhevitett
gőz alkalmazására, 7% az előmelegítésre, 7°/o a kazánrendszerek
javítására, 5°/o az álló gőzgépek alkalmazására, mig a tüzelő-rostélyok
javítása az árakat 2°/o-kal kisebbítette. Mig 1870-ben 20 font gőz
kellett egy lóerő órára, addig a tökéletesített szerkezetek mellett ma
már csak 12V2 font gőzre van szükségünk lóerő óránként.
(Z. f. Masch.)
Önműködő vasúti jelzőkészülék. Ha sűrű ködben az optikus
jelzőkészülékek használhatatlanokká válnak, pattantyúkat szoktak
a sínekre tenni, melyeknek robbanása a pályajelző «tilos» állására
figyelmezteti a vonatvezetőt. Oly szerkezeteket is alkalmaznak, melyek­
nél egy, a mozdonyra erősített emelő, a jelzőkészülék karjába, mely
annak minden mozgását követi, ütközik és ez által a sípot működésbe
hozza. Pratt angol mérnök egy ehhez hasonló készüléket tervezett,
melyet állítólag Southportban jó eredménynyel próbáltak ki.
A mozdonyon, körülbelül a vezető állása alatt, 2 vertikális
rúd van megerősítve, melyek között vízszintes léczek vannak el­
helyezve, úgy hogy a legalsó körülbelül a sínmagasságban fekszik.
Ez ütközik a pálya jelző-készülékének egy mozgó emelő karába, ha
a jelző tilosra van állítva. A lécz eltörik és a sípot működésbe hozza.
A kitörött lécz helyébe automatikusan a felette lévő lécz helyez­
kedik el. (Uhl. Ind. R. 98. 194.)
Gázautomaták. A karlsruhei városi gáztársaság a fogyasztók
lakásán automatákat állít fel, melyekből fűtési és világítási czélra
köbméterenként 15 pf. egységárért nyerhet a fogyasztó gázt. Ezen
automatáknak berendezése olyan, hogy a gázt csak akkor bocsájtja
át, ha egy 10 pf.-es pénzdarabot dobunk az e czélra alkalmazott
nyílásba. Lehet azonban többet is bedobni, egészen 20 darabig. Van
egy készülék, a mely mindenkor mutatja mennyi gáz van megfizetve.
A társaság föző-készüléket és égőket ad bérbe. Negyedévenkénti
1 márka bérért kap a fogyasztó egy három égős főző készüléket és
egy két égős lámpát (Auer égővel). A főző készülékkel egy 5 sze­
mélyre szóló reggeli 1—2 pf. ára gázzal elkészíthető.
A Heisler-féle mozdony. Sok ívvel és nagyobb emelkedéssel
biró pályán járó, különösen fa-szállitó vagy bánya-vasutaknál Ameriká­
ban a 90-es évek óta kúpkerekek segélyével hajtott mozdonyokat
alkalmaznak. Egy ilyen alkalmazott rendszer a Heisler-féle mozdony,
melynél a 4 henger a kazán 2 oldalán van 45° alatt elhelyezve, úgy
hogy a forgattyúrudak mozgási síkja a mozdony tengelyére merő­
leges. A főtengely, melyen a gép működik, a kerekek között van el­
helyezve és rövid, végeiken universális tengelykötéssel ellátott, tengelyek
viszik a mozgást kúpkerék-áltétel segélyével a forgó állványzat egyik
tengelyére, melylyel a másik kapcsoló-rúddal van összekötve. A kúp­
kerekek egy olajjal megtöltött tokba vannak helyezve, úgy, hogy
259
minden por és piszok behatásától meg vannak óva, nem úgy, mint
azon kúpkerekes lokomotivoknál, melyeknél a fő hajtó tengely
a kerekeken kívül, oldalt van elhelyezve. A kúpkerék fogkoszorúja
2 félkör alakú részből van készítve, melyek a tengelyen lévő tárcsára
lesznek csavarva és fogtörés esetén könnyen kicserélhetők.
Rendesen két forgóállvány van, csak nagyobb mozdonyoknál
használnak hármat.
Egy ilyen 4 tengelyes 30 t. súlyú mozdony jár Californiában
egy olyan 14 km. hosszú pályán, melynek 280 görbülete van,
melyeknek radiusa 21—22 m. és melynek emelkedése V20—1/15.
A legnagyobb eddig épített Heisler-féle mozdony 60 t. nehéz
és három forgó állványnyal bir.
A kazán és tűzszekrény, valamint a füstszekrény és a kürtő,
fa- és széntüzelésre vannak berendezve. (Uhl. P. M. aug. 18.)
D isruptiv kisülések, átszivárgás és ohm ikus ellenállás.
El van terjedve az a nézet, hogy a dynamotekercseléseknél újabban
használatos jó szigetelő anyagok a villámtól okozott zavarok számát
gyarapították, mig a régebbi silányabb szigetelés a statikai töltés
átszivárgás utján való levezetését segítette elő. Evvel szemben tény,
hogy a régebbi telepek zivataros időben kénytelenek voltak a villám­
okozta zavarok ellen avval védekezni, hogy üzemüket beszüntették,
mig manapság erre senki se gondol. Másrészt pedig, ha az átszivárgás
tana igaz, tehát a földbe való levezetés gátolja a kisülést, hogy lehet­
séges az, hogy a földfeletti trolley-vezetékek, melyek nem csak gép­
tekercseléseken, hanem az indukezió nélküli izzólámpákon keresztül is,
egyenesen a földbe vannak levezetve, disruptiv kisülésekre adnak
alkalmat ? A szigetelésnek kevés köze van a kisüléshez : ha a vezeték
elektro-statikai térben van és ennek megfelelő töltést vesz fel, akkor
ha amabból kikerül — pl. a villámütés utján a tér valamely pontján
történő kiegyenlítés következtében — disruptiv kisülések lépnek fel
a vezeték mentén. A mi az ohmikus ellenállásnak a légközzel szemben
való hatását illeti, ily kisüléseknél, szerző kísérleteiből kitűnik, hogy
az a kisülés útját mintegy megszorítja és pedig annál jobban, minél
nagyobb a kisülő villamosság mennyisége. Ha az ohmikus ellenállással
szorosan kapcsolt légközöket, mellékzárlatba kapcsolva, tiszta lég­
közzel, beiktatjuk a két sark közzé, melyek közt a feszültségkülönbözet
föllép, a kisülést megkönnyebbitjük a shuntnek légközén keresztül,
melyet annál inkább tágíthatunk, minél nagyobb a potencziálkülönbség.
Nem tanácsos tehát villámhárítókban a légközhöz még ohmikus ellen­
állást is csatolni. (Wurts. El. World. jul. 23.)
A m agas hőfokok chemiája. Gay Lussac és Davy kísérlete­
zései óta — tudvalevőleg utóbbi állított elő legelőször elektromos
ívet — többen igyekeztek az ív magas hőfokát chemiai czélokra
hasznosítani, de rendszerint akként, hogy a kísérleti tárgy közvet­
lenül volt kitéve az ívnek, mely azt átjárta, és a keletkező széngőzök
és elektrolytikus hatások az eredményeket szekundär tüneményekkel
komplikálták. Moissonnak sikerült oly elektromos kályhákat készítenie,
melyekben az ívvel elért óriási hőhatásokat teljesen ellenőrizhető
viszonyok közt tudta hasznosítani. E kályháknak főbb alakjai a
következők: 1. kivájt mésztömb, mely alkalmas anyagokkal van
bélelve, az elektródok oly elhelyezésével, hogy az ív a kísérleti tárgy
fölött képződik; 2. finom szemcsés mészkőkályha szén- és magnesia-
rétegekkel bélelve és pedig a szén a belső oldalon, az előbbinél
magasabb hőfokok előállítására; e kályha alkalmas olvasztó tégelyek
felvételére ; 3. egy vízszintes, nehezen olvadó anyagból készült csővel
áthidalt kályhaüveg; a hevített tér védve van a kályhában keletkező
gázok ellen, a csövön pedig különféle gőzök és gázok bocsáthatók
keresztül; 4. ugyanaz, de lejtős csővel, melybe felülről adagolnak,
mig alul kiszedik a kész terméket; ez az alak folytonos üzemet tesz
lehetővé; 5. nagyobb számú ívekre berendezett kályha. Ily eszközökkel
2000°—3800 °-ot képes Moisson elérni, a használt áram 35 amp.,
55 volt és 1600 amp., 110 volt között váltakozott. Az elért eredmények
közül a következők a legfontosabbak : Az 1. kályhával különben még
 260 POLYTECHNIKAI SZEMLE
olvaszthatlan anyagokat, mint meszet, magnesiát stb. megolvasztani,
mig másokat, mint szenet, rezet, platint stb. elpárologtatni sikerült ;
oly oxidokat és carbonatokat, melyek az eddig elért legnagyobb hő­
mérsékletnél se dekomponálódtak, sikerült az oxygentől vagy szén­
savtól elválasztani. A szén három allotropikus alakjának alapos tanul­
mányozása vált lehetővé ; közönséges faszénből gyémántot sikerült
előállítani; ha olvadt vasat 3500°-nál szénnel telítünk és hirtelen
lehűtjük felületét, a belsejében okozott óriási nyomás folytán a
gyémánt kiválik a felületen és pedig úgy az átlátszó, mint a fekete
módozata; tulajdonságaik megegyezők a természetes kőével. 3000°-nál
a szén minden módozata grafittá válik. A Franklin Institute Moisson-
nak elért sikereiért az Elliott Cresson érmet méltán Ítélte oda.
(El World. jul. 23.)
A Lake Superior vidéke úgy a rendelkezésre álló óriási vizi-
erők, mint rendkívül gazdag bányái révén nemsokára a világ leg-
elsőbbrangú ipartelepei sorába fog emelkedni. Sault Stc.-Marieban ma
elektromos kályhák segélyével egy tonna vasnak kiolvasztása 12 dol­
lárral olcsóbb, mint ha e czélra oly kokszot használnának, melynek
tonnája 4 dollár. E vidékről tavaly 4 millió tonnával több vasérczet
szállítottak el, mint a mennyit egész Nagy-Britanniában egy év alatt
feldolgoznak. Az Egyesült-Államokban aczélsíneket tonnánként 4 —5
dollárral olcsóbban állítanak elő, mint Angliában; a tó környékén
7 dollárral olcsóbbak a hajóépitésnél használt aczéllemezek, mint
Nagy-Britanniában, hol a hajó építése nehány dollárral drágább, mint
pl. Chikagoban, Clevelandban stb. E vidék rézbányái oly tiszta rezet
szolgáltatnak, hogy feldolgozásuk csak mechanikai separatióra szorít­
kozik. Calumet és Hoela mellett, hol a réz ezüsttel vegyesen fordul
elő, a bányaüzemben most 30,000 lóerős telep felállítását tervezik,
10,000 lóerő már ki van használva. A canadai részben gazdag nickel-
bányák vannak, melyekből elektromos utón oly jó minőségű ferro-
nickelt és nickel-aczélt állítanak elő, hogy Krupp, ki a terméket
kipróbálta, a bányák egy részének 20,000 lóerővel való kiaknázására
szándékozik egy ottani társasággal szerződni. Ez elektromos üzemet
ugyan 2—3 év előtt kezdte csak meg, de már is szerződése van,
hogy két év lefolyása alatt 40,000 lóerőnyi teljesítményre fokozza azt.
A canadai oldalon 20,000 lóerővel dolgozik a társaság, mely most 50,000
lóerőnyi teljesítményű vízművek tervével foglalkozik. (El. jul. 29.)
A gőzerővel hajtott közúti vasutak üzemét újabban Ameriká­
ban úgy igyekeztek javítani, hogy a gőzfejlesztésre szükséges meleg­
mennyiséget nem a kocsin, hanem az egyes állomásokon levő telepeken
táplálják a vízbe. Ezen állomásokon t. i. 195° C. meleg vizet (14 atm.
gőznyomás) táplálnak a kocsi víztartójába, melyben azután csak
a melegveszteségnek megfelelő meleget pótolják fűtés által.
Hosszabb kísérletezés után a Detroit és St.-Clair vasút a
Chesterfield-Fair-Haven (Mich.) vonalon, melynek hossza 19 km., oly
jó eredménynyel vett egy 1 4 1. súlyú gőzkocsit üzembe, hogy újabban
ismét 3 nagyobbszerű, 13'7 m. hosszú és 60 személy számára való,
ilyen rendszerű kocsit rendelt, melyeket az 53 km. hosszú Mt. Clemens-
Marine City (Mich.) vonalon fognak — annak teljes befejezése
után — járatni.
A kocsi egy töltés után 56 km. utat tesz majd meg a kísérleti
kocsi 32 km. utjának megfelelőleg. Az üzem zajtalan és füstnélküli,
a kipüffögő gőz pedig kondenzáltatik. A kocsi igen kis terjedelmű tüz-
szekrényét, a víztartónak az állomáson történt megtöltése után, izzó
antracit-szénnel tömik meg, melynek melegmennyisége a jó izoláczió
miatt — melylyel a kazán, a tűzszekrény és a gőzvezető csövek el
vannak látva — elegendő a kocsinak a legközelebbi töltésig való
üzemben tartására.
A füstgázok a tűzcsöveken áthaladva, a kocsi tetején lévő kis
kürtön át távozhatnak. A gőz egy — a füstgázok által körülövezett —
csövön át jut a füstszekrény fölött levő gőzdómba, hol az esetleg
benne lévő vizrészecskék lecsapódnak. Innen a fojtó szelepen és az
elzáró készüléken át a kigyódzó csővezeték alakjában kivitt túlhevítőn
1898. szeptember 1.
keresztül jut a gőz a hengerbe, honnan azután a tetőn levő hűtőbe
ömlik. Ez utóbbi áll egy csőrendszerből, mely 50 mm. átmérőjű és
a kocsik homlokfelülete felé nyitott végű csövekből van összerakva,
melyek a 75 mm. átmérőjű gőzkiömlő csövekbe vannak czentrikusan
bele helyezve, úgy, hogy rajtuk a kocsi haladása alkalmával élénken
keresztül áramló levegő a gőzt kondenzálja.
A viznyomású fékek rendszere szerint készített fékekben, viz
helyett olaj van használatban. Az egész üzemszerkezet a kocsi alatt
van elhelyezve. Az üzemköltség kocsi-kilométerenként, 1 kapcsolt
kocsit véve még számításba, 1 ’56 kr. (Railway Age.)
Aluminium léghajó. A sanfranciscoi léghajós-társaság egy
óriási aluminium léghajót építtet. A léghajó hossza 195, szélessége
pedig 60 láb lesz. A hengeres rész, mely a tulajdonképeni testet
képezi, 100 láb hosszú és 35 láb átmérőjű és kúpos végződéssel bir.
Az egész test 1/2 mm. vastag aluminium lemezekből van összerakva,
melyek egymáshoz apró aluminium szögecsekkel vannak kötve.
A léghajó egy két hengeres gazolin motorral lesz hajtva, mely per­
czenként 300 fordulattal jár. Úgy a tengelyek, mint az ezeken lévő
csavarszárnyak és kormányzó-készülék alkatrészei is alumíniumból
fognak készülni. (Uhl. P. M. C. 98. 16. sz.)
Szélmótorokról. Vannak szélmótorok, melyeknek szélfogójuk
nyílt és olyanok, melyeknél zárt. Ez utóbbiaknál az volna a czél,
hogy a szél a kerék felülete előtt torlódjék. Ezen torlódás biztosabb
elérése czéljából néha tölcsér alakú szélfogót is alkalmaznak, melynek
nagyobb nyílásába áramlik be a levegő. Ezeknek hatásfoka azonban
a várakozásnak ellenére igen kicsi.
La Cour dán tanár egy idő óta bővebb vizsgálatokat eszközölt
a szélmótorok hatásfokának megállapítása körül. Kezdette pedig kísér­
leteit a szélrózsával, melynek 16 concav szárnya volt. Az összes
kísérletek 0 8 m. átmérőjű modelleken történtek, a levegő mindig egy
ugyanazon csövön át 7 m. sebességgel áramlott a kerékhez. A mun­
kát dynamometer mérte.
A legnagyobb munka, melyet a szélrózsa a szárnyak leg­
alkalmasabb helyzete mellett (20° hajlás) kifejtett 2'08 kgr. méter volt
másodperczenként. A szárnyak számát kisebbítve, azt találta La Cour,
hogy a munka nem kisebbedik egyenes arányban, mert pld. félannyi
szárnynál a munka csak 5°/o-kal volt kisebb az eredetinél (a szárnyak
legkedvezőbb helyzete 15°), ha csak 6 szárnyat alkalmazunk, a munka
12°/o-kal, 4 szárnynál pedig 25%-kal lesz kevesebb, mint a 16 szárnyas
motornál. A 6 szárnyas motor legjobb szárnyhajlása 12°; a 4 szárnyasé
pedig 5°. Látjuk tehát, hogy mentül több szárnynyal bir a motor,
annál nagyobb a legkedvezőbb szárnyhajlásszög.
Ezen említett vizsgálatok nagyrészt Sörensen skandenburgi
molnár kezdeményezése folytán jöttek létre, kinek egy szélmótorral
hajtott malma volt, melynél azt a különös dolgot tapasztalta, hogy
midőn egy vihar alkalmával a motor 4 szárnya letörött, az azután
nagyobb munkát fejtett ki mint azelőtt ép állapotban. Bővebben fog­
lalkozva a dologgal, szerkesztett egy szélmótort, melynek hatásfoka
a zárt szélmótorral és szélrózsával összehasonlítva igen jó ered­
ményt mutat. Ha t. i. a Sörensen- féle motor szárnyainak összes felülete
a zárt szélmótor összes szárnyfelületénél 7-szer, a 16 szárnyas szél­
rózsa szárnyfelületénél pedig 2'7-szer kisebb, az általa végzett munka
mégis 50°/o, illetve 30°/o-kal nagyobb lesz. így tehát kisebb és köny-
nyebb motort nyerünk, a minek határozott előnyei vannak.
Ezen motor automatikusan szabályozódik, a mennyiben a for­
dulatszámnak egy meghatározott felső határon való túllépése után
a szárnyak elfordulnak. A motor fordulatszáma nagyobb mint az
eddigieké, úgy hogy a transmissióig kevesebb áttételre van szükség.
(Uhl. Pract. M. Const. 98. aug. 4.)
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIKAI SZEMLE
Irodalom .
© C. Szabó Kálmán : »Érintkező fémlapok közt fellépő vili.
ellenállásról.« Értekezés a doktori fok elnyerésére. Kolozsvár. E hozzánk
beérkezett kis füzet szerzőnek a zürichi Eidg. Pol. fizikai labora­
tóriumában végzett kísérleteit és a belőlük levont következtetéseket
foglalja össze. A kísérleti eszközök szabatos összeállításán és a
mérések lelkiismeretes pracisitásán meglátszik dr. Weber H. F.
iskolája; a kísérleti eredmények közül kiemeljük, hogy a fémlapok
közti átmeneti ellenállás némi konczesszióval fordítva arányosnak vehető
a fémlapokra gyakorolt nyomással.
Braulynak újabban ugyancsak egynemű fémkorongokon hasonló
irányban végzett kísérletei ötletéből megjegyezzük, hogy a fent említett
kísérletek csak egyoldalúan világítják meg az átmeneti ellenállás
magatartását. Brauly ugyanis azt találta, hogy az átmeneti ellenállás
értéke a fémlapokra gyakorolt ugyanazon nyomásnál nagyon külön­
böző értéket vesz fel, a szerint, a mint a lapok összerakását végezzük-
Csendesen egymásra rakott aluminium korongokból álló oszlop ellen­
állását 2‘6 kg. nyomás alatt 1'5 ohmnak találta, mig ha egymásra
ejtvén a korongokat mérte az ellenállást ugyanazon nyomásnál, az
40 ohm volt és 24 óra alatt 19 ohmra csökkent. Ha szétszedte az
oszlopot és megint csendesen összerakta, az ellenállás 2'2 ohm és
másodszor is egymásra ejtve a korongokat az oszlop ellenállása
— mindig ugyanazon nyomás alatt — 215 ohm volt. Az oszlop
ellenállása egy radiator sarkai közt — nyilván coheráló hatás követ­
keztében — 0'5 ohmra csökkent. Ugyanezen szabálytalan viselkedést
vason és bismuthon is észlelte, ha tehát egyéb fémekről ez nem is
bizonyosodnék be, az említett törvényszerűség fémlapokra általában
nem volna kiterjeszthető.
Szabadalm i bejelentések .
K özli: Meller Ernő, hites szabadalmi ügyvivő.
B en k er V ilm o s művezető, Nagy-Szebenben. Hajtószerkezet szelelő
rosták rázószekrényeihez.
D yrn er I s tv á n gőzmalomtulajdonos, Ipolyságon. Uj osztályozó gép.
G ra ep el H u g ó gyáros, Budapesten. Aprító és keverő gép.
H irsch é s F ran k ezég, Budapesten. Csigavonalak előállítására szol­
gáló mechanismus és ennek alkalmazása csigafurómaró és más
hasonló gépekre.
H a lle Jak ab mérnök, Párisban. Személy- és áruszállításra szolgáló
mozgó pálya.
K ryck J á n o s kereskedő, Hamburgban. Önműködő kenőkészülék,
tengelyek és csapágyak számára.
M orei G y u la mérnök, Roubaixban. Szálas anyagok, mint gyapjú,
pamut stb. előkészítésére való gép.
P o llá k A n ta l kereskedő, Szentesen. Telautograf.
S tr o m sz k y S á n d o r mérnök, Budapesten. Mentőkészülék közúti
kocsik számára.
S tu m p f J á n o s tanár, Berlinben. Gyorsjáratú szivattyú.
R a o u l M orei de T a u g r y mérnök, Brüsszelben. Vizerőgép zárt
körfolyamattal.
Dr. W a d its A la jo s orvos, Budapesten. Vasúti kocsiról, illetőleg
vasúti kocsi által állítható váltó.
W in k ler I s tv á n gépgyáros, Német-Palánkán. Öntovábbitó szerkezet
lokomobilok számára.
W epner L a jo s mérnök, Fürthben. Csapvezérmű sűrítő szivattyúkhoz.
W a d a s K á r o ly mérnök, Witkowitzban. Eljárás fúrócsövek végeinek
megvastagítására.
Zaum E m il gyáros, Kölnben. Szabályozó szerkezet vízmérők számára.
Z e in w o ld t F e r e n c z gyáros, Bodaforsban. Berendezés láncz-
fűrészeken.
261
B lan k e H e n r i k gyáros, Lipcsében. Vizállásmutató az üveg repe­
désénél önműködő tolattyú elzárással.
B r u n b a u e r N á n d o r mérnök, Bécsben. Újítások injektorokon.
C r o w d e n K á r o l y mérnök, Vernoulodgeban. Készülék csövek össze-
sajtolására hydraulikus nyomás segélyével.
C a u d a F e r d i n a n d gyáros, New-Yorkban. A küllőkre öntött agygyal
és koszorúval biró kerekek és eljárás azok előállítására.
La S o c i é t é d e s Ge n e r a t eu r s ezég, Párisban. Túlhevitett gőzzel
vagy sűrített léggel táplált motor.
Jaelm A r m e d dr., Penigben. Szövet-hossznyomó gép.
Kudl i c z J ó z s e f gyáros, Prag-Bubnában. Adagoló, kavaró és salak-
zuzó készülék.
Keim G y u l a gépgyáros, Weissenfelsben. Állítható orsóvezeték víz­
mérők számára.
Kurmann K o n r á d gyáros, Lodzban. Szerkezet a nyüstszálaknak
a nyüstökön való megerősítésére.
Pe r r e aul t Gr e and, Angersben. Újítás kötőgépeken.
Ra mba c he r Adam, Regensburgban. Vágány fék rendező pálya­
udvarokhoz.
L. & C. S t e i n m ü l l e r , Gummersbachban. Készülékek a gőz hőfok­
ingadozásainak elhárítására gőztúlhevitőknél.
Ge brüder S c h u l t z , Mannheimben. Úszó elevátor.
Wi d m a n n A l f r e d műlakatos, Brassón. Javított központi fűtés.
Bol dt & V o g e l gyári ezég, Hamburgban. Dugaszoló gép.
Be l f i e l d R e g i n a i d elektrotechnikus, Londonban. Váltakozó áramú
elektromotor.
Bernhard M i h á l y mérnök, Párisban. Villamos ívlámpa.
B a d c o c k V i l m o s mérnök, Londonban. Körkötőgép.
Di ck Emil mérnök, Budapesten. Újítás vasúti vonatok villamos
világításán.
Hei mel F e r e n c z mérnök, Bécsben. Újítások akkumulátorokon.
Ho f ma n n K á r o l y , Boroszlóban. Görgő malom keringő és lengő
őrlőtestekkel.
Kol be A d o l f kereskedő, Frankfurtban. Váltakozó áramú motor.
Morva A l a d á r , Tökön. Biztonsági rugós kapocs.
D e u t s c h - O e s t e r r e i c h i s c h e M a n n e s m a n n R ö h r e n w e r k e ezég,
Komotauban. Előkészítő eljárás hidegen nyújtandó csövek
számára.
P u r r e y V a l e n t i n mérnök, Párisban. Újítások expansiós gőzgépeken.
Ch e mi s c h E l e k t r i s c h e F ab r i k » Pr o me t he us « , Frankfurtban.
Elektromos fűtőkészülék.
P o p p e r J ó z s e f mérnök, Bécsben. Berendezés elektromosság fejlesz­
tésére folyadékáramok segélyével motorok alkalmazása nélkül.
Ri chter F ü l ö p mérnök, Frankfurtban. Kicserélhető lamellák kommu­
tátorok és hasonló szerkezetek számára.
S ch r e i b e r J ó z s e f hajógépész, Orsován. Elzárható kenőszelencze.
Zaum Emi l gyáros, Kölnben. Újítás kettős turbinával biró víz­
mérőkön.
Ü z leti és s z e m é ly i hirek.
Hanauer Jenő oki. gépészmérnök, elektrotechnikus irodáját
V ili. kér., Szentkirályi-utcza 28. sz. alá helyezte át.
Ligeti Antal oki. gépészmérnök, magánmérnöki irodáját
III., Ó-budai rakpart Ha sz. alá helyezte át.
(K b.) T őzsde, augusztus hó 23-án. Az aratási munkák be­
végződtek és az eredmény megfelel a nem nagyon optimisztikus
várakozásoknak. Magyarországnak elegendő gabonája van, hogy meg­
lehetős terjedelmű kivitelhez lásson.
A spanyol-amerikai háború is bevégződött és a világ meg­
szabadult azon nyomasztó érzéstől, hogy ezen egyenetlen harczból
még más bonyodalom is keletkezhetik.
Azon veszély, hogy kereskedelmi mérlegünk, gabona-behozatal
által újra rosszabbodnék, el van hárítva; a pénzviszonyok is eléggé
 262 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember í.
előnyösek és a bank adómentes bankjegy tartaléka újra körülbelül Berlini tőzsde: márkáben
60 millió írtra rúgott. Alig. Electricitäts-Ges. ... 275.25 276.— -j----.75
Az általános világhelyzet nem ad aggodalomra okot, minden­ Schuckert & Co............ _ ... 255.— 249.— — 6 — 14.—
felé nyugalom állt be, éppen úgy az összes tőzsde-helyeken is álta. Accumulatoren-Fabrik ... ... 180.— 184.— - f 4.—
L. Loewe & Co. ......... ... 455.— 456.50 -j- 1.50 24.—
lános csend és stagnáczió uralkodik. Ha a külföldi tőzsde-jelentéseket
Deutsche Gasglühlichts ... 548.— 539.50 — 8.50 80.—
figyelemmel kisérjük, azt találhatjuk, hogy az egyes tudósítók csakis
a kifejezéseket változtatják meg, mig a tartalom mindig ugyanaz S zerk esztő i ü zen etek .
marad, t. i., hogy a tőzsdék üzlettelen vásárok képét mutatják.
M. KT., Philadelphia. Helyszűke miatt czikkét csak a jövő
Az árfolyam-változások — mint azt már régebben konstatáljuk — számban közöljük. Levelét köszönettel vettük.
függenek a véletlen ajánlat és kereslet esélyétől és igy a legszűkebb K. D., Páris. Szives tudósításait várjuk.
határok között mozognak.
Valódi tőzsdeüzlet nem észlelhető, a spekuláczió fatális egykedvű­ A szerkesztésért felelős : W o lf Sándor.
séget mutat és a közönség megbízásaival távol marad a tőzsdéktől.
Igaz ugyan, hogy nyár idején ritkán uralkodott nagy élet
a tőzsdéken, nagyobb kezdeményezéseket mindig őszre reméltek,
hanem úgy látszik, mintha a tőzsdék a jövőben sem látják reményeik NEMZETKÖZI
megvalósulását.
A bécsi tőzsdén kinos hatást gyakoroltak az osztrák fegyver­
gyárnál előfordult események; a vállalat részvényei 294 frtról 22G frtra
estek és csak intervenczió vételek után emelkedtek újra 231 frtra. K A LM AR J .
Már dr. Hochhäuser vezérigazgató visszalépésekor rossz hírek kering­ M É R N Ö K é s H I T E S SZAB.ÚDYVIVÖ
tek ezen első rangú osztrák vállalatról, de azt senki sem hitte volna, _____________ emelőt!_____________
hogy az igazgatóság már évek óta helytelen mérlegekkel lép a rész­
vényesek elé és hogy a vállalat nagy megrendeléseket minden ár
mellett és a tényleges előállítási költségek számítása nélkül elvállal. B U D A P E S T V I I . KE RE PE SI UT . 4 4
Iszemben a. népszTriFi&xzail
A károsított részvényesek, kik még röviddel ezelőtt magas
agióval vettek át uj részvényeket, akcziót indítottak, hogy az előbbi,
valamint a mostani igazgatóság, a 1V2 millió irtot meghaladó vesz­
teségért felelősségre vonassák.
Tőzsdénk nem vonhatja ki magát az általános áram alól és
ha a körülmények nem változnak meg. javulást csakis gabona-kész­
letünk kivitelétől remélhet, mely azonban most csak azért nem fejlődik
még, mivel gazdáink egyelőre az eladástól tartózkodnak, várják
a világpiaczon beálló árváltozást.
Mint a monarchia összes népei, úgy a bécsi és budapesti
tőzsdék is feszülten várják a kiegyezési kérdések megoldását.
A bennünket leginkább érdeklő értékek árváltozásait a követ­
kező összeállítás mutatja :
Budapesti tő zsd e:
„ 1897. éévi
1897. vi
julius 23. aug. 23. osztalék ő/o-ban
Felsőmagyarorsz. bánya és
kohó ........................... 109.— 112.— + 3. - 5 50
Danubius-Schoenichen - Hart-
mann ... ___ _ _ ... ... 96.— 96.— ------.— 5.—
Ganz és társa, vasöntöde ... 2250.— 2265.— + 1 5 . - 100.—
Nicholson gépgyár... .......... 107 — 107.— 6.—
Rimamurány-salgótarjáni ... 252.50 253.— H— .50
Schlick-féle vasöntöde.......... 220.— 218.— — 2.— 13.—
Weitzer János-féle gépgyár 240.— 238.— — 2 . - 14.—
Kerestetik
Budapesti ált. villamossági 119.— 119.— ----- .--- 4.— önálló sokoldalú képzettséggel bíró, úgy az ált. gép­
Magyar villamossági .......... 137.— 140.50 + 3.50 6.50 szakmában, mint gazd. gépekben gyakorlatilag jártas
Kábelgyár ............................. 310.— 310.— ----- .--- 18.—
Budapesti közúti vaspálya ... 389.50 387.25 — 2.25 14.—
Villamos városi vasút.......... 255.75 255.— ----- .75 10.—
Budapest-ujpest-rákospalotai 70 — 70.— -----
MŰVEZETŐ
Salgótarjáni kőszénbánya... 629.— 623.— — 6 — 32.—
Concordia-malom .......... ... 319.— 300.— —19.— 20.— egy nagy gépműhely, gazd. gépgyár (öntődével) veze­
I. Budapesti gőzmalom 710 — 710.— ----- 30.— tésére. Ajánlatok »R. J. 7131« jeligével H a a s e n s te in
Erzsébet-gőzmalom ... ... 280.— 287.— + 7 . - 12.— és V o g le r-h e z (Jaulus és tsa) B u d a p e s t, D o r o tty a -
Lujza-gőzmalom ................ 165.— 170.— + 5 - 9.—
Hengermalom ....................... 610.— 600.— - 1 0 . - 32 — u tc z a 9.
Victoriamalom.................... . 137.— 137.— ----- •.--
Pesti molnárok és sütők ... 235.— 235.— -----
Bécsi tőzsde:
10.—
Géprajzoló
Alig. österr. Electricitäts-Ges. 304.— 302.— — 2.— 14.— gyors, ügyes munkás, szép írással, lehetőleg okleveles
Internat. Electricitäts-Ges. ... 323.— 323.— ----- .— 16.— gépészmérnök kerestetik azonnali belépésre. Részletes
Österr. Waffenfabrik ......... 284.— 231.50 —52.50
Alpine Montan-Ges................ 164.15 164.80 H— .65 5.— Írásbeli ajánlatok L i g e t i A n t a l m a g á n m é r n ö k h ö z ,
Osztr.-magy. légszesz társ. 1776.— 8780.— + 4 .- III., Ó-budai rakpart 4/a. szám alá küldendők.
 1898. szeptember 1. POLYTECHNIK AI SZEMLE 263
3®owoo9oiw©M©o(K5WOMfWiwow©woMO®9©MOMr^^

„V U LK Á N ”
GÉPG Y Á R - R É S Z V É H Y- TÁR S A S Á G
ezelőtt
Gutjahr és Müller i R ein h ard F ernau & Co.
Budapest, Külső váczi-út 70. sz. j Bécs, Ottakring Wattgasse 30—32.

K észit: Mindennemű sze rszá m g ép e t fé m -, f a - és k ő m eg m u n k á lá sra .

T eljes m alo m b eren d ezéseket m agas és s im a őrlés számára és minden egyéb
rendszerben és nagyságban, m in d e n a m a lo m m ű kö d ésére szükséges g é p e t és
készü lék e t, továbbá elvállalja f e n n á lló m a lm o k n a k c zélszern á ta la k ítá s á t.
G őzgépeket, kipróbált rendszer szerint.
V íz i kerekeket, k ö zlő m ü v e k e t (transzmissziókat).
N y e rs ö n tv é n y e k e t saját és idegen minták után, fogaskerekeket géppel formázva.
A tetemesen nagyobbitott és az újkor követelményeinek megfelelően berendezett
művek képesek mindenkor a megrendeléseket a gyártmányok kitűnő minőségéhez
képest jutányosán és leggyorsabban eszközölni.
lö s T K ívánatra tervek é s k ö ltsé g v e té se k k észíttetn ek . “"SE®
y*l

í BAKONYI FERENCZ !
't> BÚTOR-ASZTALOS
B U D A P E S T , V III., M á r ia -u tc a a 52. s z á m .
a continens első és — -►frC+03*--
Elvállal mindennemű i r o d a i b e r e n d e z é s t , é p í t ő m e s t e r e k
legnagyobb é s m é rn ö k ö k ré sz é re k észit r a jz a s z ta lo k a t é s m inden
m á s eg y éb irodai fe lsz e re lé s e k e t, valamint a z e l e k t r o ­
pénusuekrény tech n ik a, gépészet és m űszerészet körébe vágó
és fa m u n k á k a t.
trésor-gyára ------— J a v ítá s o k elfo g ad tatn aK .
író a szta lo k nagy választékban kaphatók.
~ -----

BUDAPEST * * *
* * * és BERLIN.
tár'1 . '
Alapittatott 1833.
Pánczél-szobák.

S a fc -d e p o s ite k . <fr<-
Gyár: BUDAPEST, IX., Külső Soroksárl-úl 92. í
Mintaraktár: Dorottya-utcza 7. sz.
264 POLYTECHNIKAI SZEMLE 1898. szeptember 1.

A SÚRLÓDÁSOKRÓL.
HIRDETÉSEK Irta: SCHIMANEK EMIL.
A Polytechnikai Szem le külön lenyomata.

felvétetnek Á r a 1 k o n . SO flllé p .

Megrendelhető a kiadóhivatalban vagy bár­

e la p k ia d ó h iv a ta lá b a n . mely könyvkereskedésben.

WW WWf f l f f WVWWWVVVWWVWf f f f

Megjelent T W
Most jelent meg!
K a z á n tü z e lő s z e r k e z e t e k
A szerszámaczél kezelése és edzése
különös tekintettel a gyakorlat igényeire mühelyi mérnökök számára.
m e g v iz s g á lá s a . Irta B e r m a n n M i k s a gépészmérnök
Irta: PFEIFER IGNÁCZ máv. vegyész. oszt. főnök a MÁV északi főműhelyében.

22 szövegábrával. 7 s z ö v e g á b r á v a l és egy f é n y n y o m a t ú m e ll é kl e t te l .

Á ra 1 korona 5 0 fillé r. Ára 1 korona 50 fillér.

Megrendelhető a kiadóhivatalban vagy bármely könyv-
Megrendelhető a kiadóhivatalban vagy bármely könyvkereskedésben. kereskedésben.

Kiadja : W olf Sándor. Fővárosi nyomda, vonalzó és könyvkötő r.-t. Budapest, VI., Podmaniczky-utcza 39.