A munkaviszony lényege a más érdekében történő munkavégzésben rejlik. Ha például a munkavállaló
munkavégzésre irányuló kötelezettségét nem teljesíti, ez a munkaviszony megszűnését vonhatja maga után. Ha azonban a munkaviszonnyal összefüggésben valamelyik fél a másiknak kárt okoz, azért helyt kell állniak. A munkavégzés szabályaik szerint ami a munkáltató kötelezettsége az a munkavállaló joga és fordítva. A munkáltató kötelezettségei közé tartozik: a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok ésa az egyéb jogszabályok szerint kell foglalkoztatnia a munkát úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni tudja a kötelezettségeit pedig teljesíteni köteles a munkavállalója számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányitást megadni köteles megteremteni az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket pl. munkaruha, védőfelszerelés. biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését pl. továbbképzések utján emellett köteles a munkaszerződésben foglalt szabályok szerint munkabért fizetni munkavállalójának. Emellett a munkavállalót megillet bizonyos szabadidő: Rendes szabadság Fizetés nélküli szabadság A rendes szabadság minden munkaviszonnyal töltött naptári évben megilleti a munkaválalót. A rendes szabadságot ezért feloszthatjuk alapszabadságra és pótszabadságra. Az alapszabadság alapesetben 20 munkanapot tesz ki egy évben. Ha azonban egy bizonyos életkort érünk el az alapszabadság mértéke emelkedik. A Munka Törvénykönyvében határozzák meg ezeket a sávokat. Pl. ha a munkavállaló eléri a 25. életévét a szabadság mértéke 21 munkanap lesz, ha eléri a 28. életévét akkor ez a szám 22 munkanapra emelkedik azonban a legtöbb szabadság azt a munkavállalót fogja megilletni aki a 45. életévét betöltötte mivel ő 30 munkanapra lesz jogosult. A pótszabadság az alapszabadságon felüli szabadság amely a fiatal munkavállalókat illet meg. A fiatal munkavállalónak az a személy számit aki még nem töltötte be a 18. életévét. Számára évenként összesen 5 munkanap szabadság jár illetve annaka szülőnek is akinek a gyermeke még nem töltötte be a 16. életévét és a szülő egyedül neveli. Ebben az esetben gyermekenként eltérő a szabadság mértéke. Egy gyermek esetében 2 munkanap pótszabadság jár, kettő gyermek után 4, kettőnék több gyermek esetében 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállaló vak vagy a föld alatt véges állandó jelleggel munkát akkor 5 munkanap pótszabadság jár a számukra is. Fizetés nélküli szabadság illeti meg azt a munkavállalót aki a gyermekét gondozza, ápolja, közeli hozzátartozóját gondoza illetve saját lakását építi. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs választási lehetősége ezt köteles biztosítani mivel törvény irja elő.