A munkáltató kötelezettségei a munkaviszonyban

A munkaviszony lényege a más érdekében történő munkavégzésben rejlik. Ha például a munkavállaló

munkavégzésre irányuló kötelezettségét nem teljesíti, ez a munkaviszony megszűnését vonhatja maga
után. Ha azonban a munkaviszonnyal összefüggésben valamelyik fél a másiknak kárt okoz, azért helyt
kell állniak. A munkavégzés szabályaik szerint ami a munkáltató kötelezettsége az a munkavállaló
joga és fordítva.
A munkáltató kötelezettségei közé tartozik:
 a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok ésa az
egyéb jogszabályok szerint kell foglalkoztatnia
 a munkát úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő
jogait gyakorolni tudja a kötelezettségeit pedig teljesíteni
 köteles a munkavállalója számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és
irányitást megadni
 köteles megteremteni az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges
feltételeket pl. munkaruha, védőfelszerelés.
 biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését pl.
továbbképzések utján
 emellett köteles a munkaszerződésben foglalt szabályok szerint munkabért fizetni
munkavállalójának.
Emellett a munkavállalót megillet bizonyos szabadidő:
 Rendes szabadság
 Fizetés nélküli szabadság
A rendes szabadság minden munkaviszonnyal töltött naptári évben megilleti a munkaválalót. A
rendes szabadságot ezért feloszthatjuk alapszabadságra és pótszabadságra.
Az alapszabadság alapesetben 20 munkanapot tesz ki egy évben. Ha azonban egy bizonyos életkort
érünk el az alapszabadság mértéke emelkedik. A Munka Törvénykönyvében határozzák meg ezeket a
sávokat. Pl. ha a munkavállaló eléri a 25. életévét a szabadság mértéke 21 munkanap lesz, ha eléri a
28. életévét akkor ez a szám 22 munkanapra emelkedik azonban a legtöbb szabadság azt a
munkavállalót fogja megilletni aki a 45. életévét betöltötte mivel ő 30 munkanapra lesz jogosult.
A pótszabadság az alapszabadságon felüli szabadság amely a fiatal munkavállalókat illet meg. A
fiatal munkavállalónak az a személy számit aki még nem töltötte be a 18. életévét. Számára évenként
összesen 5 munkanap szabadság jár illetve annaka szülőnek is akinek a gyermeke még nem töltötte be
a 16. életévét és a szülő egyedül neveli. Ebben az esetben gyermekenként eltérő a szabadság mértéke.
Egy gyermek esetében 2 munkanap pótszabadság jár, kettő gyermek után 4, kettőnék több gyermek
esetében 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállaló vak vagy a föld alatt véges állandó jelleggel
munkát akkor 5 munkanap pótszabadság jár a számukra is.
Fizetés nélküli szabadság illeti meg azt a munkavállalót aki a gyermekét gondozza, ápolja, közeli
hozzátartozóját gondoza illetve saját lakását építi. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs
választási lehetősége ezt köteles biztosítani mivel törvény irja elő.