Fóris Ágota–Bérczes Edit: A wellness terminológiája 399

O. Nagy Gábor 1966. Magyar szólások és közmondások. Budapest.

O. Nagy Gábor 1979. Mi fán terem? Gondolat Kiadó, Budapest.
Sirisaka Andor (szerk.) 1890. A magyar közmondások könyve. Pécs.

Nyomárkay István

SUMMARY

Nyomárkay, István
The linguistic image of the notion of lie in Hungarian

The notion of lie is expressed in numerous metaphors and attributive constructions in Hun-
garian. This paper presents the most characteristic constructions and analyses them partly on the
basis of texts of fiction but mainly on the basis of colloquial data taken from the National Text
Corpus.

A wellness terminológiája

1. Bevezetés

A fejlett gazdasággal rendelkezı társadalmakban a gyorsan változó gazda-

sági, kulturális, technikai viszonyok mellett a nyelvi-infrastrukturális feltételek
biztosítása új szemlélető megközelítést kíván meg. A rendszerváltást követı idı-
szakban a magyar társadalomban alapvetı változások játszódtak le. A gazdasági-
társadalmi események következtében átalakultak az emberi kapcsolatok, elıtérbe
került az egyéni szükségletek anyagi feltételeinek a biztosítása, ugyanakkor a tö-
megsport finanszírozása háttérbe szorult. A fiatalok egyik része nagy energiabefek-
tetéssel készül a sikeres életpálya kialakítására, másik részét viszont a gombamód
szaporodó olcsó szórakozási lehetıségek kötik le. Ezek a tények a sport mővelé-
sében is jelentıs visszaesést hoztak, ugyanakkor a telekommunikációs eszközök
fejlıdése nagymértékben kiszélesítette a sport iránti érdeklıdést. A sport fogalmi
rendszere – más területekhez hasonlóan – hirtelen átalakuláson ment át az ezred-
forduló idıszakában. Ezeknek az okoknak a következtében a sportnyelv sok új
elemmel bıvül, ugyanakkor használata kiterjed a társadalom szinte minden réte-
gére. A sport jelentısége és feladatrendszere a 20. század végén gyökeresen meg-
változott. Az egészséges életmódra ösztönzı tömegsport elvesztette funkcióját,
helyette az egyénre szabott egészségmegırzı sportszolgáltatások terjedtek el (pl.
fitnesz, wellness). A versenysport szakmává és megélhetési lehetıséggé vált, mind
a sportolók, mind apparátusuk számára (pl. vezetık, edzık, rendezık), a sportnyelv
pedig széles körben használt szaknyelvvé vált. A sport egyúttal a tömegszórakoz-
tatás eszköze is lett, amelynek következtében megnıtt a reklámtevékenységek
jelentısége. A globalizáció hatása a sportra is kiterjed – és mindez a sporttermino-
lógia nemzetközi, európai és nemzeti egységesítését igényli (vö. bıvebben Nádori
400 Fóris Ágota–Bérczes Edit

2000, Fóris–Bérces 2005). A sportnak az emberek életmódjában, az emberi kapcso-

latokban, a gazdasági folyamatokban az utóbbi két évtizedben megváltozott a sze-
repe, s ez a változás a nyelvhasználatban is alapvetıen tükrözıdik.
Ebben a megváltozott helyzetben az egészséges életmód kialakítása, az egyén
testi-lelki egyensúlyának megırzése egy új, összetett terület, a wellness megjelenését
eredményezte. A wellness mint testkulturális tevékenység több ponton is kapcsolódik
a sporthoz. Az alig néhány éves wellnessmozgalom gyors tempóban honosodott
meg Magyarországon, magával hozta szókincsét, megalapították iskoláit, képzési
központjait, és megjelentek az elsı wellness-szótárak (vö. Szabó 2002, Kovács
2004, WE 2004, Zopcsák 2005). A nyelvi változások a legkülönbözıbb formákban
és szakterületeken jelentkeznek. Vizsgálataink tárgyául azért választottuk a well-
nesst, mert megjelenési módja, összetettsége, a közelmúltban történt megjelenése
alkalmassá teszik a terminológiai problémák széles körő illusztrálására.

2. A magyar sportnyelvi vizsgálatokról

Ahogy a nyelv, mint a társadalmi érintkezés eszköze, állandóan változik, fej-

lıdik az adott társadalom történelmi, gazdasági, kulturális alakulásával együtt, úgy
a sportnyelv is szorosan összefügg a sport történetének minden mozzanatával. Az
1940-es évek második felétıl láttak napvilágot a sporttudományt megalapozó nyel-
vészeti és sporttörténeti szempontból is értékes magyar szakkönyvek, szabálykönyvek,
kézikönyvek. A magyar sportnyelv történetével foglalkozó legfontosabb mővek
a sporttörténethez kapcsolódnak (Mezı 1961, Bánhidi 1971), illetve a nyelvmőve-
léshez (pl. Fábián 1963, Bárczi 1980, Grétsy–Kovalovszky 1985, Grétsy 1993, 2002).
Általánosan elmondható, hogy a sportnyelvvel foglalkozó nyelvészeti tanulmányok
a sportnyelv problémáit a sportsajtó és a szurkolók nyelvhasználatára szőkítik.
Mára kialakult a hagyományos sportok tudományos nyelve: elsısorban kuta-
tói munkákban, a Testnevelési Egyetem tankönyveiben és szaklapokban jelentek
meg ilyen típusú szövegek. A magyar sportnyelv fejlesztése során kialakult a hiva-
talosan bejegyzett sportágak terminológiája. Ezek gyakorlatilag minden esetben
megtalálhatók az egyes sportágak szabálykönyvében, néhány esetben két- vagy
többnyelvő szótáraiban. A szabálykönyvek létrehozásában nagy és meghatározó
részt vállaltak a sportvezetık. Az 1980-as évek második felétıl több mint harminc
új sportág és negyven szakág szövetségét jegyezték be, tehát csaknem minden
második sportág az utóbbi két évtizedben honosodott meg Magyarországon. Az új
sportok terminológiája, kultúrája, filozófiája gyakran a Távol-Keletrıl származik (pl.
harcmővészetek, jóga). A tudomány és a gazdaság területeihez hasonlóan pedig a
sportban is az angol nyelv szerepe kiemelkedı mind közvetítı, mind átadó nyelv-
ként (Schiffer 1996).
A régi és újabb terminusokról sok fontos információt és adatot tartalmaznak
a Sportlexikon, a Magyar sport kézikönyve és A magyar sportenciklopédia (Antal–
Sass 1984, Nádori–Antal 1985, Lévai 2002), valamint a már említett szabálykönyvek
és más leírások is jól használhatóak a fogalommeghatározásban és a terminusok
megismerésében. Hasznos volna azonban egy értelmezı sportszótár megjelentetése.
 A wellness terminológiája 401

A 20–21. század fordulóján a következı sportokat tartják számon Magyar-

országon: aerobik, aikido, akrobatikus rock and roll, alpinizmus, amerikai futball,
angol biliárd, ashihara, asztalitenisz, atlétika, ausztrál futball, ballonozás, baseball,
biatlon, birkózás, bmx-kerékpározás, bob, bocsa, bodybuilding, bowling, bridge,
bungee jumping, búvárkodás, curling, cselgáncs, csúszókorong, darts, díjugratás,
diszkoszvetés, divattánc, duatlon, dzsúdzsucu, ejtıernyızés, erıemelés, evezés, fal-
labda, fitnesz, floorball, fogathajtás, footbag, Forma- (újabban Formula-) 1, For-
ma-2, Forma-3, freestyle motocross, futás, gael futball, gerelyhajítás, go, goju-kai,
goju-ryu, gokart, golf, gördeszka, görkorcsolya, GPS-tájékozódás, gumiasztal, gya-
loglás, gyeplabda, gyepsí, gyorskorcsolya, hálólabda, hármasugrás, hegyi-kerék-
pározás, horgászat, hurling, hullámlovaglás, íjászat, jégkorong, jégmotorozás,
jet-ski, kajak-kenu, kajakszlalom, kalapácsvetés, kanadai futball, karambolos biliárd,
karate, karate-dó, kempo, kendo, kerékpár, kézilabda, kick-box, kitesurf, korfball,
kosárlabda, kötélugrás, krikett, krokett, kungfu, kushidó, kutyafogathajtás, kyo-
kushin, labdarúgás, lábtenisz, lábtoll-labdázás, lacrosse, lovaglás, lovaspóló, lovas
torna, lövészet, magasugrás, méta, military, miniröplabdázás, motocross, motor-
kerékpársport, motoros sárkányrepülés, mőkorcsolya és jégtánc, mountainbike,
mőrepülés, mőugrás, nanbudo, nıi ökölvívás, nıi súlyemelés, nıi vízilabda, ország-
úti-kerékpár, ökölvívás, öttusa, patkódobás, pelota, petanque, pool, rádióamatır
sportok, rafting, rallye, repülıkorong, repülıverseny, rinkball, ritmikus sportgim-
nasztika, rögbi, röplabda, rúdugrás, rundolás, sakk, sárkányrepülés, shinty, sí,
síbobverseny, shito-ryu, siklóernyızés, siklórepülés, síroll, sítájfutás, síugrás, skittle,
snooker, snowboard, softball, speedball, squash, strandröplabda, superbike, súly-
emelés, súlylökés, szabadtüdıs merülés (free diving), szánkósport, széllovaglás
(windsurf), szinkronkorcsolyázás, szinkronúszás, szkander, szörfsport, szumó, taek-
wondo, tájékozódási túraverseny, tájékozódási versenysport, tájfutás, távolugrás,
távsakk, távúszás, teke, tenisz, teremlabdarúgás, testépítés, tollaslabda, torna, több-
próba, trambulin (gumiasztal)-ugrás, triatlon, túrakocsi, úszás, vadászat, vadvízi
kajak-kenu, vitorlázás, vitorlázórepülés, vívás, vízihoki, vízikosárlabda, vízilabda,
vízisíelés, wakeboard (vö. www.extrem.hu, Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/
Sportok_list%C3%A1ja, Lévai 2002).1
Az 162/2000. törvényrendelet alapján a sporttudományt a bölcsészettudomá-
nyok területén belül a nevelés- és sporttudományok kategóriájába sorolták (Kor-
mányrendelet 169/2000., vö. Istvánfi 2000).2 A sporttudomány fejlıdésének ered-
ményeit és a sportszakirodalom tekintélyes méretét Lévai sportenciklopédiájának
1
Minya Károly Mai magyar nyelvújítás címő könyvében a sport új szavaival is foglalkozik,
de mint a fejezet címe is mutatja, több más területtel együtt: „Technika, kultúra, sport, egészség,
étkezés, szórakozás egyéb” néven; gyakorlatilag az általa összegyőjtött és újnak minısített szavakat
sorolja fel és értelmezi (Minya 2003: 46–53). Ezek közül a sporthoz tartozó címszavak (összesen 21):
aerobik, biatlon, callanetics, dart(s), dzsogging, fitnesz, kick-boksz, masszázs, naturatlon, paint-ball,
play-off, rafting, reflexológia, skeet, sky bugee jumping, snakeborad, snowboard, squash, streetball,
tie-break, windsurf.
2
A sportmenedzsment kérdéseit a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán
oktatják és kutatják már 1991-tıl; ugyanitt 2002-ben alakult meg a Sportgazdaságtani Kutatóközpont,
amelynek vezetıje András Krisztina. Elsısorban a sportgazdaságtan és a sport üzleti kérdéseire vo-
natkozó kutatásokat folytatnak (http://www.uni-corvinus.hu/vallgazd/kutatas/sportgazdasagtani_kk.pdf).
402 Fóris Ágota–Bérczes Edit

bibliográfiája is bizonyítja: 312 magyar nyelvő sportszakmai monográfia, 95 álta-

lános sportmonográfia, 49 nyomtatott szakfolyóirat és 50 internetcím adatait talál-
hatjuk benne (vö. Lévai 2002).
Ma már hivatásos sportolók töltik be az élsportolók sorait, a versenysport,
edzıi tevékenység, tudósítás, menedzselés teljes értékő foglalkozássá vált – külö-
nösen a népszerő sportágakban. A hagyományos sportágak mellett megjelentek
az új nyugati sportágak (pl. aqua jogging, inline skating, snowboard, windszörf, kite,
trekking) és a távol-keleti kultúra ısi vallási vagy harcászati hagyományaiból eredı
sportágak (pl. jóga, thai chi, sumo, karate). Terjedésük megszakította azt az 1930-as
évek sportnyelvi nyelvújítására jellemzı hagyományt, amely szerint a sportnyelv
elemeit is magyarosítani kell.

3. A wellness helye a modern társadalomban

Az egészség, a testi szépség és a szellemi frissesség mindig összetartozó

egységként képezték az emberi életidea egyik központi részét. Korán megszületett
az a felismerés, hogy mindezek eléréséhez, megtartásához, szükség esetén a visz-
szaszerzéséhez a célszerően kialakított életmód segíthet hozzá. A fiatalok nevelé-
sében a rendszeres mozgás, a céltudatos testgyakorlás, a betegségek megelızésében
és gyógyításában a táplálkozás, a külsı környezeti hatások (hegyi levegı, fürdık)
lettek a megvalósítás eszközei. Az ipari társadalom létrejöttével kialakult a külön-
bözı társadalmi rétegeket és országokat meghódító modern sport. Lényegében ettıl
függetlenül jöttek létre a betegellátás nagy nemzeti és nemzetközi hálózatai.
A 19. században fejlıdésnek indult sportmozgalom az egészséges test kiala-
kításával célozta meg az életidea elérését. Ennek megfelelıen a mozgalom célja
a rendszeres edzés és nem az ezzel járó teljesítménynövelés, nem a mérhetı ered-
mény volt. Jól mutatja ezt az újkori olimpiák egyik szlogenje: „nem a gyızelem,
hanem a részvétel a fontos”. A rendszeres sportvetélkedık azonban, különösen
a nemzetközi versenyeken aratott gyızelmek, rövid idın belül középpontba állítot-
ták a sportban elért teljesítményt. Az újabb és újabb rekordok az amatırök életfel-
tételeivel nem voltak elérhetık, így az érdeklıdés középpontjába a professzionális
sport került. Az amatır sport a szabadidı-felhasználás területére került, miközben
a központi támogatottsága és a szervezettsége visszaszorult. A sport aktív mőve-
lésében bekövetkezett változások mellett átalakult a minıségi sport és a széles
értelemben vett tömegek viszonya. A hivatásos sportolókra épülve kialakult nagy
nemzetközi sporthálózat a gazdaság egyik jövedelmezı ága lett. A sportszerek
gyártása, forgalmazása, a nagy világversenyek lebonyolítása, a versenyzık játék-
jogának értékesítése, a sporthálózat mőködtetése, a reklámozás kiváló lehetısége
hatalmas összegeket mozgat. A telekommunikációs eszközök fejlıdése tértıl és
idıtıl függetlenül az emberek mindennapjaiba helyezte a sporteseményeket. A mi-
nıségi sport környezetében hatalmas gazdasági szféra fejlıdött ki (vö. András 2003),
amelyhez több ágon csatlakozik a tömegek sportolását biztosító amatırsport új
szervezeti formában (vö. bıvebben Fóris–Bérces 2005).
 A wellness terminológiája 403

Míg tehát a professzionális sport a kiemelkedı teljesítmény elérését célozza

meg, több esetben a túlzott megterhelés káros határait is átlépve, addig változatlanul
megmaradt – és megvalósítási lehetıséget keres – az egészséges életmód kialakí-
tásának igénye. A fejlett és a közepesen fejlett gazdaságú országokban gyorsan
változó társadalmi viszonyok, gazdasági és technikai feltételek új igényeket tá-
masztottak az életidea megvalósítására, és ezek feltételeit is megteremtették. A fej-
lett társadalomban élı ember a saját anyagi, szabadidıs, környezeti, fizikális és
mentális igényeihez és lehetıségeihez igazodó sportolási, kikapcsolódási és pihe-
nési formákat keresi. Ezért alakultak ki, és lettek rövid idı alatt népszerőek olyan
sportok, mint a fallabda, falmászás, aerobik, szörf stb., amelyeknél a foglalkozás
helye, ideje szinte szabadon választható, eszközigényük alig van. Az említett igény
segített idıben és térben távoli kultúrák sajátos, filozofikus elemekkel átitatott sport-
jainak újraélesztésében és európai átvételében. Pár évtized alatt ilyen népszerő
sport lett például a cselgáncs, a karate, a kick-box, a szumó.
A második világháborút követı években a kemikáliákon alapuló gyógyszeres
betegellátás, a sebészeti beavatkozások hatalmas sikerei szinte teljesen kiszorítot-
ták a tradicionális népi megfigyeléseken alapuló gyógyítóeljárásokat. A 20. század
végén azonban újraéledt az életmód, az egészség, a szellemi állapot egységére épülı
életideál. Kezdtek összefonódni a sport, a gyógyítás, a pihenés hagyományos és
újonnan alakuló ágai. Olyan hagyományos módszerek, mint a gyógyfürdık, a gyógy-
torna, a masszázs mellett új ágak jelentek meg a rekreációs sportok, gyógyturizmus
stb. formájában. Széles skálája alakult ki a testkultúra-fejlesztés, az egészségmeg-
ırzés és -gyógyítás, a szellemi regenerálódás, a pihenés egymással összefonódó
formáinak. Ezek nagy részében benne vannak az amatırsport elemei, eszközeit
pedig a sportipar állítja elı, és a profi sportolók által reklámozott eszközök töme-
geit lelkes amatırök, fiatalok és idısebbek vásárolják.
Megindult tehát az elmúlt két évtizedben az amatırsport, a professzionális be-
tegellátás, a turisztikai/szállodai szolgáltatás és az ezekhez kapcsolódó tudományos
és szakmai területek bizonyos mértékő integrálódása. Ebben a folyamatban egy-
szerre van jelen az egyszerő szakmai kapcsolódás és a tudományos szintő szakoso-
dás. Mindezeknek a változásoknak van egy olyan része, amellyel valamennyi átala-
kuló vagy most létrejövı szakmai terület szembetalálja magát. Ez a megismerés
törvényszerőségeibıl szükségszerően adódó fogalmi rendszer kialakításának és
az ehhez kapcsolandó terminológiai rendszer létrehozásának a kényszere.
Az egészséges életvitel megvalósítására kialakult különbözı természető te-
vékenységi formák gyors integrálódása oda vezetett, hogy egymás után alakultak
olyan intézmények, amelyek összekapcsolták a sport, a pihenés, az egészséges élet-
mód, a betegellátás különbözı lehetıségeit. Üdülı-, fürdı-, turisztikai, sport-, gyó-
gyászati szolgáltatást nyújtó centrumokat alakítottak ki, amelyek a helyi lehetı-
ségekhez igazodva, a célnak megfelelı képzettségő szakembergárdával látják el
feladataikat. Ezt a sok komponensbıl összetett tevékenységet ma a wellness névvel
nevezik meg a világ minden táján.
A wellness terminust Dunn amerikai orvos használta elıször az 1959-ben meg-
jelent High-level wellness for man and society címő cikkében (vö. Dunn 1959).
Az azóta eltelt közel fél évszázad alatt a wellness nemzetközileg ismert mozga-
404 Fóris Ágota–Bérczes Edit

lommá és egy sok komponensbıl álló szolgáltatássá, üzletággá vált, amelynek célja
a teljes élet megvalósítása. Magyarországon a wellness szó és vele ez az integrált
fogalmi rendszer az ezredforduló elıtt pár évvel jelent meg. A hagyományos tömeg-
sport lehetıségeinek beszőkülése, a betegellátás krízise, az új sportirányzatok meg-
erısödése, a gazdasági változások hatására nálunk is gyorsan létrejöttek a komplex
szolgáltatást nyújtó centrumok, és velük megjelent minden vonzatával együtt ez
a jelentıs mérető és gazdasági, tudományos, oktatási, jogi, nyelvi stb. következ-
ményekkel járó fogalom.

4. A terminológiai rendezés helyzete a wellness tárgykörben

A wellness kiváló példa a napjainkban zajló fogalmi-terminológiai változá-

sokra, a nyelvi kölcsönzésekre, a terminusok szakmai és köznyelvi kommuniká-
cióban egyaránt történı gyors terjedésére. Az alábbiakban a Hat terminológiai lecke
címmel megjelent kötetben felsorolt pontok alapján tekintjük át a magyar wellness
tárgykörére jellemzı nyelvi változásokat (Fóris 2005b: 104–7). Fejtegetéseink
menetében követjük ennek a felsorolásnak a témáit, bár nyilvánvalóan nem lehet
külön pontokban, ellentmondásmentesen elkülöníteni ezen összetett tárgykör kiala-
kulási folyamatának részeit.
4.1. Az új fogalmak, és az új terminusok gyors megjelenésére a wellness ma-
gyarországi fejlıdése kitőnı példát szolgáltat, és a levonható nyelvészeti tanulságok
elgondolkodtatóak. A wellnessmozgalom hazai meghonosítása egybeesik a magyar
gazdaságfejlesztés célkitőzéseivel, többek között magába foglalja a II. Nemzeti
Fejlesztési Terv keretében elıtérbe helyezett gyógyturizmus-fejlesztés kiemelt fela-
datát. A gazdaság gyors reagálása következtében lényegében alig egy évtized alatt
kialakult ez az összetett rendszer, és egyre terebélyesedve mőködni kezdett.
A wellnessmozgalomnak igen rövid idı alatt kiterjedt hazai intézményrend-
szere született, ezek többségében oktatási intézmények, valamint wellnesshotelek
és wellnessklubok, amelyek szoros szakmai és gazdasági együttmőködésben dolgoz-
nak. A továbbiakban néhány ismertebbet sorolunk fel ezek közül az intézmények
közül. A Fitness Akadémia 1996-ban alakult, ez az ország elsı államilag elismert
végzettséget nyújtó magánsportiskolája, elsısorban a szabadidısport tananyagfej-
lesztésének központja. Az International Wellness Institute (IWI), az Egyesült
Államokban 1999 óta, Magyarországon pedig 2000 októbere óta mőködik; 2003
óta pedig IWI Európa Oktatási Központ néven európai képviseletet is ellát; álla-
milag elismert, iskolarendszeren kívüli felnıttképzéssel foglalkozó magániskola.
A Magyar Wellness Társaság 2001-ben jött létre, célja a wellnesséletmód, életszem-
lélet, gazdasági tevékenység és információ hazai elterjesztése. A felsıoktatásban is
jelen van a wellness: egyre több állami és magán-felsıoktatási intézményben folyik
wellness-szakemberképzés (pl. SOTE, SZTE). A felsıoktatási intézmények túlélıver-
senyében sokan nagy reménnyel kezdeményezik a wellness-szakok indítását, az
egészségügyi fıiskolák és tanárképzı intézmények, de a külkereskedelemre, turizmus-
ra specializálódott oktatási intézmények is sokat várnak a wellness-szakirányú kép-
zéstıl (bıvebben vö. Bérces 2006a, Zopcsák 2005, és az intézmények honlapjai).
 A wellness terminológiája 405

A wellness terminus használata nélkül is számos olyan szervezet mőködik,

amely küldetésének tartja az egészségvédelmet, a test, lélek és a szellem harmóniá-
ját, a lelki békét, a testmozgást, a helyes táplálkozást és a boldogságot, mégis fon-
tossá, úgy is mondhatnánk, divatossá vált a használata. A wellness szó felvétele
például egy-egy hotel vagy klub neve mellé valóságos szakmai kitüntetést jelent,
ilyen nevek például: Kék Duna Wellness Hotel, Vértes Konferencia és Wellness
Hotel, Thermae Sylla Wellness Hotel.
Ez a rövid, teljességre nem törekvı felsorolás jól mutatja a wellness terminus
jelentésmezıjének kiterjedt voltát.
4.2. Az új eszközök, folyamatok, kapcsolatok stb. jelölésére bevezetett termi-
nusok nagyon rövid idı alatt elterjednek, nemcsak a szakmai nyelvhasználatban,
de a köznyelvben is. Intézmények neveiben, oktatási programokban, végzettséget
tanúsító okmányokban, reklámszövegekben stb. szerepelnek. A wellnessoktatási
intézményekben például számos típusú tanfolyamot lehet elvégezni, és államilag
elismert OKJ-s szakképzettséget lehet szerezni, így például: jazz-funk oktató, jóga-
oktató-képzés, latin-amerikai táncoktató, Polar OwnZone Trainer, sportanimátor-
tanfolyam, stepoktató, személyi edzı konzulens tanfolyam, táplálkozási tanácsadó,
training bike oktató, Yumeiho® egészségmegırzı terapeuta, wellness-alaptanfo-
lyam, wellness- és spamenedzser, wellnessmenedzser-tanfolyam, wellnesstanácsadó-
alaptanfolyam, wellnessterapeuta, wellnesstréner. A szakemberek végezettségét
a Magyar Fitness és Személyi Edzık Szövetsége hitelesíti. Az oktatás nyelve álta-
lában magyar és/vagy angol.
A gyors változásokra jellemzı, hogy azok a lexémák is gyorsan elterjednek,
amelyek esetében hiányzik a pontos jelentésmeghatározás, pedig – a jelölı lexémá-
tól függetlenül – az egyértelmő használat csak a fogalom leírásával, meghatározá-
sával, a jelentés megadásával biztosítható. A nyelvi jel átvétele (pl. nemzetközi
szó) vagy más, magyar megfelelı bevezetése között csak a teljes fogalmi és termi-
nológiai rendszer ismeretében lehet jól dönteni. A nem megfelelınek ítélt lexémák
esetében átgondolt, több szakma egyetértésén alapuló döntést kellene hozni a mó-
dosításra. Ebben a kérdésben tudományosan megalapozott közös – elvi – állás-
pontra azért lenne szükség, mert hasonló helyzet több szakmai területen kialakult
vagy kialakulhat. Még olyan kérdésekben is, mint a helyesírás,3 már a terminus
megjelenése idején egyetértésre kellene jutni, hiszen a számos alak egymás mellett
élése sok bizonytalanságot okoz. (Például a kínai írásjegyek következetlen transz-
kripciója miatt több kínai eredető kifejezés más és más formában jelenik meg, amely
nehezíti az angol közvetítéssel kölcsönzött terminusok magyarosítását. Például a qi
gong lehet csikung is vagy például a yin-yang elıfordul jin-jang, yin-yan, ying-

3
A helyesírási kérdésekkel ebben a tanulmányban nem foglalkozunk. Az idézeteknél minden
esetben az idézett szöveg írásképét tartottuk meg, így fordulhat elı, hogy egy-egy szó többféle alak-
ban szerepel a tanulmányunkban. Ilyen például a kick-box, amelynek írásmódja a szövetség honlap-
ján és a helyesírási szótárban kick-box alakban, míg például Minya Károly könyvében kick-boksz
alakban található, vagy a fitness, amely szintén többféleképpen írott: fittness (egyes honlapokon és
üzletnevekben), fitness (szövetségek nevében, és általában a szakirodalomban) vagy fitnesz (Minya
2003, Laczkó–Mártonfi 2004).
406 Fóris Ágota–Bérczes Edit

yang formában is.) A jó megoldásra több helytálló példát szolgáltattak a külön-

bözı szaknyelvek az elmúlt évtizedek során.
4.3. Ha az új fogalmak bevezetése elıtt nem történik meg a pontos fogalmi
és terminológiai meghatározás és leírás, a véletlenszerően bevezetett, gyakran
téves megnevezések gyors meghonosodása után nagyon nehéz korrekciót végezni.
Például az 1980-as években elterjedt aerobik magyarosítására több javaslat is szü-
letett, de egyik sem volt eredményes: a sporttánc, a tánctorna helyett maradt az
aerobik. A bodybuilding megfelelıjét, a testépítést viszont sikerült gyorsan elter-
jeszteni. Az 1990-es évekbıl a citybike helyett nem sikerült az aszfalttaposót, be-
tonbiciklit vagy betonkoptatót elfogadtatni. A squasht viszont sikerült fallabdára,
a mountain bike-ot pedig hegyikerékpárra, hegyikére magyarítani. Az újságírók he-
gyibringásoknak, montinosoknak nevezik használóit (vö. Bencze 2003).
4.4. A napjainkban keletkezı új fogalmak összetettsége és együttes tudomá-
nyos-szakmai tartalma a terminológiai rendezéshez összetett szakismereteket, sok-
oldalú, tudományos szintő felkészültséget és módszereket igényel. A wellness
területén egyrészrıl együtt jelennek meg a betegségek, a hagyományos és alternatív
gyógymódok, a sport, turisztika, táplálkozás stb. terminusai, sok esetben egymással
olyan kapcsolatban, amilyenben másutt nem fordulnak elı. Másrészrıl a terminusok
összetett fogalmakat jelölnek, így a megbízható terminushasználat és a terminusok
rendszerezése sokoldalú, megalapozott szakismereteket kíván meg. A terminusok
jelentésének ismerete, pontos leírása a tárgykört sokoldalúan és mélyen, összefüg-
géseiben ismerı szakemberek segítségét igényli.
A wellness összetett tárgykörében használt terminusokra nyújtanak példát
a wellnesshotelek szolgáltatásai, például: ADSL-internet, AHA kíméletes bırfiata-
lító kezelés, aromafürdı, aromakozmetika, aromaolajos masszázs, aromaterápia,
aromaterápiás, testtekercselés, autogén tréning, Ayurvéda, babaúszás, balneo-hid-
roterápia, balneoterápia, bébifelügyelet, cellulitiskezelések, fényterápia, fitnesz-
tanácsadás, fizikoterápia, folyékony diéta, hidro- és elektroterápia, iszappakolás,
kényeztetı kezelések, kerékpárkölcsönzés, kezelés fitohormonokkal, növényi hatóanya-
gokkal, Kleopátra-fürdı, Kneipp-alkalmazás, Kneipp-terápia, komplex gyógykúrák,
oxigénterápia; de jó példa a wellnesshotelekben található különféle létesítmények
felsorolása is (wellness hardware): apartmanszoba, asztalifoci-terem, bankomat,
beach party lehetıség, bébi- és gyermekbarát berendezések, egészség- és szépség-
központ, egészségcentrum, finn szauna, fitneszterem, fodrász- és kozmetikai szalon,
gızfürdı, grillkert, gyermekcsúszda, gyógyfürdı, infraszauna, junior apartman,
jakuzzi, kábeltévé, kardio- és izomerısítı gépek, kardiofitnesz gépek, kiépített inter-
netcsatlakozás, klímaberendezés, Kneipp-taposómedence, Kneipp-medence. A ter-
minológiai rendezés kérdései a wellness területén címő tanulmány (Bérces 2006a)
részletesen foglalkozik a wellness más szakterületekkel kialakult kapcsolatával
(sport, spa, fitness, turizmus, orvostudomány) és az e területekrıl átvett, azokkal
közös terminusaival.
4.5. A terminológiai rendszer és a terminusok egyértelmő használata csak
a fogalmak pontos meghatározásával, a terminusok jelentésmegadásával biztosít-
ható. A sokféle szakterület összekapcsolódása, az idegen nyelvekbıl (az angol
átadó és közvetítı nyelvként egyaránt mőködik) átvett fogalmak és terminusok
 A wellness terminológiája 407

magyar nyelvő rendszerezése ugyan elkezdıdött, de a fogalmak és a fogalmakat

jelölı terminusok tisztázatlansága, a többszintő definíciók hiánya számos problé-
mát okoz, és ez a mőködés egyik alapvetı feltételének a hiányát is jelzi egyben.
Nem az jelent gondot elsısorban, hogy nem „magyaros” lexémákat használnak,
hanem az, hogy a fogalmi meghatározások hiányoznak.
A fogalmi meghatározás hiányára példa maga a wellness terminus jelentésé-
nek tisztázatlansága. A wellness tárgykörének szókincsét számos (közel harminc)
nyomtatott és online szótárban vizsgáltuk meg (részletesen vö. Bérces 2006a, b).
Magát a wellness terminust közel öt évtizedes története ellenére még nagyon kevés
magyar – sıt szintén korlátolt számú angol, német – köznyelvi szótár tartalmazza
címszóként. Hiányzik például a következı mővekbıl: Idegen szavak és kifejezések
kéziszótára (Bakos 2002), Idegen szavak magyarul (Tótfalusi 2002), Idegenszó-tár
(Tótfalusi 2004), Magyar értelmezı kéziszótár (Pusztai 2003), Magyar–angol nagy-
szótár (Országh–Futász–Kövecses 2004), Magyar–német nagyszótár (Halász–Föl-
des–Uzonyi 2003), Magyar–angol orvosi szótár (Véghelyi–Csink 1991). A külföldi
kiadású források vizsgálata is hasonló eredményt mutat: a Dictionary of Sport,
Physical Education and Sport Science (Haag–Haag 2003), a Wahrig-féle Deutsches
Wörterbuch (Wahrig 1991), a Webster’s New Universal Unabridged Dictionary
(Webster 1983), a The Oxford Dictionary of Sports Science and Medicine (Kent
1994), a Dictionary of the Sport and Exercise Sciences (Anshel 1991) sem tartal-
mazzák címszóként. A magyar kiadású szótárak közül kettıben kapott helyet cím-
szóként a wellness: a Helyesírásban (Laczkó–Mártonfi 2004) és az Angol–magyar
nagyszótárban, ez utóbbiban jólét ekvivalenssel (Országh–Magay 2004).
A wellness címszó gyakran magukból a wellness-szótárakból is hiányzik (pl.
WE 2004). Ennek egyik oka lehet a szerzık azon feltételezése, hogy az olvasó tisz-
tában van a wellness fogalmával. Elıfordul, hogy a wellness értelmezését csak
a szótárak és kézkönyvek elıszavában találjuk.
4.6. A szakszótárak és a köznyelvi szótárak hitelességéhez a szakmai szak-
értıi közremőködés elengedhetetlen. A wellness tárgykörének feldolgozása éppen
azért nehéz, mert nagyon sokféle szakterülethez kapcsolódik, széles körő, interdisz-
ciplináris alapokat kíván mővelıitıl. Ennek megfelelıen a wellness-szakértık népes
tábora is változatos szakmák mővelıibıl tevıdik össze, így vannak köztük orvosok,
dietetikusok, személyi edzık, gyógytornászok, pszichológusok, pszichiáterek, belgyó-
gyászok, nıgyógyászok, feng-shui-szakértık, radiesztéták (más szóval földsugár-
zásmérık), lakberendezık, jógaoktatók, stylistek, homeopata orvosok, fogorvosok,
plasztikai sebészek, természetgyógyászok, gyógynövényszakértık stb.
Például az enzimterápia terminus jelentését más módon érdemes megadni az
orvosok és más módon a wellness mővelıi számára, hiszen másfajta elıismerettel
rendelkeznek, de minden esetben hiteles és pontos információk megadása szüksé-
ges. A wellness témakörben olyan kiegészítésekre is szükség van, amelyek szem-
léltetik a kezelés célját, elérhetıségét, kiviteli módját stb. Ezeknek az információknak
a megadása a kapcsolódó fogalmi környezetre vonatkozó ismeretek birtokában
lehetséges.
4.7. Gyakori, hogy az egyes szótárakban elmarad a fogalom egynyelvő de-
finíciója, vagy pontatlan a megfogalmazás.
408 Fóris Ágota–Bérczes Edit

Az egynyelvő értelmezı szótárak feladata a címszavak jelentésének pontos

megadása. A szótár készítésének célja határozza meg a jelentésmegadás módját.
Ugyanannak a címszónak a definíciója különbözı célközönségnek készült szótá-
rakban más típusú és más tartalmú megfogalmazást kíván meg, ha a felhasználó-
nak a témához kapcsolódó ismeretei más természetőek és más szakmai szintőek
(Fóris 2005a). A wellnessvizsgálatok korpuszaként használt szótárak döntı többsége
a laikus felhasználók számára készült. Kivételt képeznek az oktatási segédletként
írott szógyőjtemények, mivel azok a leendı szakemberek felkészítését szolgálják.
Azt várhatjuk tehát a wellness-szótárak definícióitól, hogy az egyes szócikkek jelen-
tését úgy adják meg, hogy a wellness kérdésköre után érdeklıdı laikus felhasználó
számára lehetıvé tegyék a leírt fogalom jegyeinek megismerését.
A vizsgált wellness-szótárak szócikkeiben találhatunk példát az egyszavas,
tulajdonképpen szinonimákkal történı értelmezésére: Alkalikus – Lúgos (Thrash–
Thrash 2001). Az egyszavas jelentésmegadás másik formája kifejezetten a két-
nyelvő szótárak ekvivalenseire emlékeztet, ahol például a magyar terminus mel-
lett az angol (vagy latin, görög, kínai) ekvivalenst találjuk. A magyar nyelvhasz-
náló szempontjából ezt természetesen nem hívhatjuk „értelmezésnek”. Ilyenkor
jogosan vetıdik fel az a kérdés: milyen céllal készült a szótár, és megfelel-e az
adott célnak? Például: vállból nyomó gép (shoulder press); hátgép (lat machine,
rowing machine) (WE 2004); vízi gimnasztika – aqua-fitness; gyógylovaglás – hip-
poterápia (WE 2004). Vajon szinonimája-e a vízi gimnasztikának az aqua-fitness,
illetve értelmezhetjük-e az elıbbit az utóbbival, ahogy azt a Wellness enciklopédiá-
ban (WE 2004) találtuk? A szótár a címszóval jelölt fogalom megismeréséhez nem
visz közelebb. Elıfordul, hogy a szócikk, értelmezés helyett, a terminus történetét
írja le, ezután tartalmazza a kezelési mód leírását és/vagy célját (definíciót nem ad).
Gyakori, hogy a terminus jelentéséhez csak nagyon távolról kapcsolódó, például
a használat módjára utaló információt adnak. Rendhagyó megoldásnak számít a szö-
vegen belül a találós kérdésre emlékeztetı értelmezés, mint például a squash meg-
határozása a WE-ben: „Két játékos egy zárt helyiségben ütöget egy gyors és kicsi
labdát egy teniszütınél rövidebb és könnyebb ütıvel” vagy a jogging mellé írt fel-
szólítás: „Ne legyen lusta, higgye el: a kocogás valóban csodákat tesz. Elégedet-
tebb lesz, könnyebben veszi a felvetıdı munkahelyi vagy családi problémákat.
A rendszeres futás egészséges: erısíti a szívet és a keringést, növeli az izomtöme-
get, továbbá zsírt éget el”. A jelentésmegadás és az értelmezés teljes hiányára is
találunk példát a WE-ben: „hullámlovaglás: A windsurföt Hoyle Schweitzer és Jim
Drake repülımérnökök találták fel” (WE 2004).
4.8. A magyar nyelvterületen számos olyan szógyőjteményt (szótárak, glosz-
száriumok stb.) találtunk, amelyben megvannak a wellness tárgykörében használt
terminusok (vö. Bérces 2006b). Alapjában véve azonban, fıként kis címszószámuk
miatt (5 és 300 között, leggyakoribbak a 100 körüli címszót tartalmazó listák) nem
ölelik fel a wellness tárgykörét. A szótárak szócikkeiben a szemantikai információk
mellett az enciklopédikus információk megadása jellemzı, de nagyon gyakori a tör-
téneti vagy etimológiai adatok felsorolása, valamint egyéb speciális gyakorlati
tanácsok szerepeltetése. E sorok írásakor még nincs magyar nyelvő wellness-egye-
temijegyzet vagy -tankönyv, viszont a témáról gyakran olvashatunk a rekreáció-
 A wellness terminológiája 409

jegyzetekben (vö. Dobozy–Jakabházy 1992, Dobozy 2002, Szabó 2002, Kovács

2004). Az egyik legteljesebb magyar nyelvő wellnessterminológiai adatbázis
a Wellness Magazin (WM) 2004. és 2005. évi számaiban megjelent Wellness-szótár
rovatainak összessége, valamint a Wellness Centrum honlapján található három-
nyelvő Wellness Lexikon (WL 2006). Egy átfogó, a wellness tárgykör terminusait
tartalmazó értelmezı típusú szakszótár azonban hiányzik a szótári kínálatból.
4.9. A fentiekbıl látható, hogy a wellness tárgykör terminológiai munkáihoz
jelentıs segítség volna a hazai gyakorlatorientált terminológiai munkákban egy
érdemi információs rendszer kialakítása. Jelenleg a – gyakran angol és német köz-
vetítéssel érkezı, külföldi kiadói kézben tartott – népszerősítı, színes életmód-
magazinok, mint a Wellness Magazin, Diéta és Fitness Magazin, Fittinfo, Spa
Menedzser, Sportpiac, Természetgyógyász, meghatározóak a wellness-terminológia
kialakulásában és elterjesztésében. Szintén nagy hatással vannak a fent említett
életmódmagazinok, wellnessintézmények, utazási irodák internetes honlapjai mind
a közönség, mind a szakemberek wellness-szókincsére.
A magyar nyelvben használatos wellness-terminusok két fı forrásból erednek:
a magyar szakemberek magyar nyelvő, népszerősítı és tudományos publikációiból,
és a külföldrıl beáramló szakirodalom fordításaiból. Mind a wellness-szakma kép-
viselıi, a szakemberek, mind a fordítók felelısek azért, hogy megoldásaikban
a nemzetközi szakmai kommunikáció követelményeit ugyanúgy, mint a magyar nyelv
beszélıinek érthetıségre való törekvését és igényét figyelembe vegyék.
A terminológia gyakorlati feladatainak végzéséhez az szükséges, hogy a meg-
felelı nyelvészeti és szakmai ismeretek és az azok alkalmazásához szükséges
segédletek (forrásmunkák, adatbázisok stb.), szervezeti és gazdasági feltételek ren-
delkezésre álljanak. A nyelvészeti-terminológiai ismeretek Magyarországon általá-
ban hiányoznak a szakmai ismeretek mellıl. Nem szerepel terminológia a szakkép-
zés anyagában. Nem mőködik olyan információs rendszer sem, amely segítene
a hiányok pótlásában. A wellness-terminológiairendszer hiányából származó hát-
rányokkal a terület szakemberei mindennap találkoznak, ez készteti ıket a hiányok
pótlására. Folyóiratok, reklámfüzetek lapjain, az interneten jelennek meg glosz-
száriumok, ám ezek részben az ismeretek, részben pedig a források hiánya miatt
sem tölthetik be azt a hiánypótló szerepet, amelyet elvárnak tılük. A forrásmunkák
kérdése teljesen más a nagy világnyelvek és a kis nyelvek esetében. Egyrészrıl
a nagy nyelvek hatalmas nemzetközi piaccal rendelkeznek, ezért jövedelmezı
a kiadásuk és a forgalmazásuk. Kis nyelvek esetén a reális piaci igény volumene
miatt általában nem rentábilis a forrásmunkák elıállítása és forgalmazása. Ugyan-
akkor a kis nyelveket beszélık mögött álló gazdasági potenciál sem teszi lehetıvé
a támogatási rendszer szükséges bıvítését.

5. Összefoglalás

Szinte az ismeretlenségbıl bukkannak fel szakmai területek, amelyek akkor

tudják értékesíteni termékeiket, szolgáltatásaikat, ha pontosan meg tudják adni áruik,
szolgáltatásaik jellemzıit, más hasonló termékekhez, szolgáltatásokhoz való viszo-
410 Fóris Ágota–Bérczes Edit

nyukat. Ez pedig csak akkor tehetı meg, ha a szakma használt nyelve érthetı a fel-
használók (a vásárlók) számára. A társadalmi elismerésért küzdı új szakmai terü-
leteket a világosan meghatározott fogalmak, ezeknek a más szakmák fogalmaihoz
való viszonya segítik e cél elérésében. Például a wellness esetében a használt
terminusoknak világosan tükrözniük kell az ajánlott gyógyítási eljárások sokoldalú
viszonyát a hagyományos betegellátáshoz, vagy be kell mutatni a pihenés-rege-
nerálódás módját és célját.
A wellness ma használatos magyar terminológiájának a kialakítása idegen
nyelvi átvételekkel és különbözı magyar szakterületek terminusainak átvételével
történt. Ezek a terminusok azonban még nem képeznek egy olyan rendszerezett
sokaságot, amely belsı kapcsolataival áttekinthetı rendszert alkotna. Természete-
sen a fent felsorolt tudományágak, szolgáltató- és üzletágak, amelyekkel a wellness
szoros kapcsolatban van, mind-mind a maguk terminusaival gazdagítják a wellness
szakszókincsét. Gyakori, hogy egy-egy tudományág csak közvetítıként mőködik,
továbbspecializálódott terminológiát kölcsönöz a wellnessnek. Ilyen például az
orvostudomány, amelyen keresztül a kémia, biológia, orvosi mőszerek stb. termi-
nusai kerülnek át. Természetesen sok más szaknyelvbıl is találunk átvett szavakat.
Például a kardioedzés, aerob edzés, anaerob edzés, capoeira-aerobik, core-board,
csi-kung, drilling, hypoxitrainer, intervall edzés, kerékpár-ergométer, köredzés,
pilates, powerjóga, rekortán talaj, spinning terminusok mind a wellness tárgykör
mozgáskultúra-halmazába tartoznak, de más és más szakterületrıl kerültek ide.
Az orvostudomány és az orvosi mőszerek terminusait ismerjük fel a kardioedzés
és a kerékpár-ergométer terminusokban, az angol katonai terminológiát a drilling-
ben, a feltalálók tulajdonnevét a pilates és a spinning terminusokban.
Nemcsak a terminológiai problémák szemléltetésére modellként választott
wellness témakörben találkozunk nap mint nap olyan terminusokkal, amelyek jelen-
tése ismeretlen számunkra, hanem a mindennapi élet számos területén is gyakran
elıfordulnak hasonló esetek. Magát ezt a tényt – a fentiekben említett gyors vál-
tozások ismeretében – természetes jelenségnek tekinthetjük, a problémát az okozza,
hogy az új fogalmak és terminusok gyakran nem alkotnak rendszert, és nem illesz-
kednek be a régen kialakult magyar terminológiai rendszerbe sem. Miközben
gyakori, hogy egyes lexémákról folyik magyarító vita (elsısorban az idegen szavak
kapcsán), addig alig találni elvi útmutatást, érdemi szervezeti intézkedéseket a fo-
galmi meghatározatlanságból eredı problémák megoldásához. Európa sok országában
tudományos és állami fórumok együttes támogatásával, egyetemek és kutatóintéze-
tek felelıs közremőködésével, a gazdaság és közélet képviselıinek bevonásával
folynak a terminológiai fejlesztés munkálatai. Reméljük, hogy hazánkban a kom-
munikációs és információs technológiák elterjedése mellett nem marad háttérben,
hogy ezek a rendszerek akkor alkalmasak a hasznos információk közvetítésére, ha
a kor követelményeinek megfelelı mőködésre képes nyelv is segíti az információs
társadalomban való eligazodást.
 A wellness terminológiája 411

SZAKIRODALOM

A. Jászó Anna–Bódi Zoltán (szerk.) 2002. Szociolingvisztikai szöveggyőjtemény. Tinta Könyvki-

adó, Budapest.
András Krisztina 2003. A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok. (Mőhelytanulmányok 34.)
BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest.
Balázs Géza–Grétsy László 2003. Sportnyelvünk a 21. század elején. Válogatás a NMKÖM anya-
nyelvi pályázataiból. NMKÖM, Budapest.
Bánhidi Zoltán 1971. A magyar sportnyelv története és jelene. Sportnyelvtörténeti szótárral. Aka-
démiai Kiadó, Budapest.
Bárczi Géza 1980. A magyar nyelv múltja és jelene. Sportnyelvújítás. Gondolat, Budapest. 439–42.
Bencze Imre 2003. Mindent bele! In: Balázs–Grétsy (szerk.): 18–54.
Bérces Edit 2006a. A terminológiai rendezés kérdései a wellness területén. In: Fóris–Pusztay (szerk.):
megjelenés alatt.
Bérces Edit 2006b. A sportlexikográfia és -terminológia az új sportágak megjelenésének tükrében.
PhD értekezés. Kézirat. Pécs.
Dobozy László–Jakabházy László 1992. Sportrekreáció. MTE, Budapest.
Dobozy László 2002. Válogatott Tanulmányok a rekreációs képzés számára. Magyar Sporttudo-
mányi Társaság, Budapest.
Dunn, Halbert L. 1959. High-level wellness for man and society. American Journal of Public
Health 49, 6: 786–92.
Fábián Pál 1963. Sportsajtónk nyelvérıl. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza körébıl. 78. Bu-
dapest.
Fóris Ágota–Bérces Edit 2005. Sport, gazdaság, terminológia. Tudásmenedzsment VI, 2: 117–27.
http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=735
Fóris Ágota–Pusztay János (szerk.) 2006. Utak a terminológiához. (Terminologia et Corpora – Supp-
lementum 1.). BDF, Szombathely.
Fóris Ágota 2005a. A szakmai hitelesség kérdése a magyar köznyelvi szótárakban. Magyar Nyelv
101: 51–65. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/05-1/foris.pdf
Fóris Ágota 2005b. Hat terminológia lecke. (Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 1.) Lexi-
kográfia Kiadó, Pécs.
Grétsy László 2002. A szaknyelvek és a csoportnyelvek jelentısége napjainkban. In: A. Jászó–Bódi
(szerk.): 94–8.
Istvánfi Csaba 2000. Gondolatok a sporttudományról. Kalokagathia 1–2: 7–18.
Kovács Tamás Attila 2004. Rekreáció. Fitness Akadémia, Budapest.
Mezı Ferenc 1961. Örök ifjúság. (2. kiadás) Sport, Budapest.
Minya Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Nádori László 2000. Az Európai Unió és a magyar sport. Iskolakultúra 5: 58–66.
Schiffer, Jürgen 1996. Diskussion: Englisch als internationale Sprache der Sportwissenschaft
http://www.hofmann-verlag.de/sw/pdfs/Zusammenfassungen-1-03.pdf (hozzáférés: 2006. 03. 03.)
Szabó János 2002. Rekreáció. Az elmélet és gyakorlat alapjai. JGYF, Szeged.
Zopcsák László 2005. A wellness, mint karrierlehetıség. Emberközpontú képzések. Spa Manager
2005/2.
412 Fóris Ágota–Bérczes Edit: A wellness terminológiája

FORRÁSOK

Anshel, Mark H. (ed.) 1991. Dictionary of the Sport and Exercise Sciences. Human Kinetics Books,
Illinois.
Antal Zoltán–Sass Tibor (szerk.) 1960 /1972/ 1983 /1984. A magyar sport kézikönyve. Sport Lap-
és Könyvkiadó, Budapest.
Bakos Ferenc (szerk.) 2002. Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Haag, Herbert–Haag, Gerald 2003. Dictionary. Sport. Physical Education. Sport Science. (with indices
in German, French, Spanish and a CD with indices in twelve languages). Institut für Sport-
wissenschaften, Kiel.
Halász Elıd–Földes Csaba–Uzonyi Pál (szerk.) 2003. Magyar–német nagyszótár. Akadémiai Ki-
adó, Budapest.
Kent, Michael 1994. The Oxford Dictionary of Sports Science and Medicine. (2nd ed.) OUP, Ox-
ford.
Kományrendelet 168/2001. (IX. 14.)
Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila 2004. Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest.
Lévai György (fıszerk.) 2002. Magyar sportenciklopédia I–II. Kossuth Kiadó, Budapest.
Grétsy László–Kovalovszky Miklós 1985. Nyelvmővelı kézikönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest.
674–6.
Nádori László–Antal Zoltán (szerk.) 1985, 1989, 1990. Sportlexikon I–II. Sport, Budapest.
Országh László–Futász Dezsı–Kövecses Zoltán (szerk.) 2004. Magyar–angol nagyszótár. Aka-
démiai Kiadó, Budapest.
Országh László–Magay Tamás (szerk.) 2004. Angol–magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Bu-
dapest.
Pusztai Ferenc (fıszerk.) 2003. Magyar értelmezı kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Sportgazdaságtani Kutatóközpont
http://www.uni-corvinus.hu/vallgazd/kutatas/sportgazdasagtani_kk.pdf (hozzáférés: 2006. 07. 08.).
Tótfalusi István 2002. Idegen szavak magyarul. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Tótfalusi István 2004. Idegenszó-tár. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Thrash, Agatha–Thrash, Calvin L. 2001. Házi gyógymódok. Vízterápiás, masszírozásos, faszenes
és más egyszerő kezelések. Advent Kiadó, Budapest.
Véghelyi Péter–Csink Tamás 1991. Magyar–angol orvosi szótár. Terra, Budapest.
Wahrig, Gerhard 1991. Deutsches Wörterbuch. Betelsmann Lexikon, München.
Webster, Noah–Mckechnie, Jean L. (eds.) 1983. Webster’s New Unabridged Dictionary. Dorset
and Barber, New York.
Wellness Magazin 2004–2005. III–IV. évfolyam Wellness-szótár rovatai.
WE 2004 = Heim Pál 2004. Wellness enciklopédia. EHCC, Budapest.
WL 2006 = Wellness Lexikon http://www.wellnesscentrum.hu/lexikon.php?kezdobetu=a (hozzá-
férés: 2006.07.07.).
Wikipédia http://hu.wikipedia.org (hozzáférés: 2006.03.10.).
www.extrem.hu

Fóris Ágota*–Bérces Edit

*
A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.
 Fóris Ágota–Bérczes Edit: A wellness terminológiája 413

SUMMARY

Fóris, Ágota – Bérces, Edit

The terminology of wellness

The purpose of this paper is to illustrate the appearance and development of the Hungarian
terminology of wellness, a young discipline which has become known and gained ground in Hun-
gary at a remarkably fast pace. The appearance of wellness includes the spread of a specific vo-
cabulary, full of international lemmata, the foundation of training centres for wellness specialists,
and the appearance of the first wellness reference works. The fast development of wellness exem-
plifies and illustrates the current problems in Hungarian terminology in general.
The new role of sports in people’s lifestyle choices, interpersonal relationships, and eco-
nomic progress is also profoundly reflected in language use. The new circumstances with special
focus on healthier lifestyle choices and the maintenance of the individual’s physical and mental
health have resulted in the appearance of wellness as a new and complex discipline.
Wellness, as a physical activity, is connected to sports in many ways. The swift integration
of an array of various activities geared at lifestyle changes and choices have resulted in the appear-
ance of new institutions with a focus on the integration of sports, recreation, healthy lifestyle
choices, and therapeutic methods. Special centres for recreation, spa, tourism, sports, and rehabili-
tation have been established, which fulfil their mission with the help of specially trained staff, tak-
ing local resources into consideration. This multidisciplinary and complex activity is referred to
under the umbrella term wellness world wide.

Kell mennem, kell menjek?

Az új kiadású Nyelvmővelı kéziszótár kell szócikkében a következıt olvas-

suk: „A ~ ige és a birtokos személyjeles fınévi igenév alkotta szerkezetnek ez
a szabályos alakja: el ~ mennem. A mondatvegyüléses el kell, hogy menjek forma
az alsóbb szintő köznyelvben él; a terjedıben levı el ~ menjek eredetileg tájnyelvi,
a köznyelvben bizalmas-népies v. bizalmas-pongyola hatású” (288).
A címbeli kétféle szerkezettel többek között Posgay Ildikó Kell tanítsuk? címő
tanulmánya foglalkozik. Dolgozatában írja: „egyesek szerint idegen (román) ere-
dető tükörszerkezet, de mindenképpen olyan regionalitás, amely a magyar nyelvte-
rület keleti nyelvjárásaiban és köznyelvében van meg” (Posgay 2001: 393). Kifejti
továbbá, hogy ennek a szerkezetnek a 90-es évekbeli gyors elterjedésében „[b]izo-
nyára nagy szerepet játszott a ma is élı nyelvi sztereotípia, amely szerint Erdélyben
beszélnek a legszebben” (uo.).
Adamikné Jászó Anna Wass Albert mőveinek transzszilvanizmusait és a kell
menjek szerkezetet vizsgálva ezt írja: „Jellegzetes transzszilvanizmus a kell mel-
letti ige használata igenév helyett, tehát: kell menjek < kell mennem.” Használa-
tának helyességét illetıen Péntek Jánostól idézi a következıt: „Magam tehát nem
örvendek annak, illetve nem annak örvendek, hogy terjed az el kell menjek hasz-
nálata. Ez egyszerően tény, amelyet el kell fogadni.” (Adamikné 2003: 540).
Ugyanı hivatkozik Horger Antalra, aki A magyar nyelvjárások címő munká-
jában (1934) így ír: „Mivel ez a szerkezet csak az oláhokkal szomszédos vidékeken