Hogyan válhat startup fővárossá Budapest?

November elején mutatta be a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal a

Budapest Hub munkacsoporttal közösen létrehozott, Runway Budapest 2.0.2.0-nak elnevezett
tervét a 2014 és 2020 között lehívható európai uniós források helyes felhasználásáról, valamint a
magyar Startup Credóról. A cél nem kisebb, mint hogy Budapest legyen a régió startup fővárosa

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerint az elmúlt

időszakban valami új vette kezdetét a magyar vállalkozások világában. Tucatnyi fiatal technológiai
vállalkozás hódította meg a globális piacokat, sorra jelennek meg a kockázatitőke-társaságok, és
szinte nincs olyan hét, hogy Budapesten ne lenne valamilyen verseny, ahol új ötletek, technológiai
újdonságok, és ami ennél is fontosabb, vállalkozni vágyó fiatalok tűnnek fel. Az NGM parlamenti és
gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott konferencián
emlékeztetett arra is, hogy a magyar főváros egyszer, a 19. század utolsó negyedében már
megmutatta, hogy a vállalkozók dinamizmusa miként tehet egy nagyvárost európai léptékű ipari,
vállalkozói és innovációs központtá.

Ambiciózus jövőkép

Azt ugyan az államtitkár is elismerte, hogy Budapest egyelőre távol áll egy hasonló pozíciótól, sőt
legalább egy-másfél évtizedes lemaradásban vagyunk a világ nagy innovációs központjaitól, az
NGM-ben mégis ambiciózus jövőképet fogalmaztak meg, mégpedig azt: 2020-ra Budapest legyen
a régió startup fővárosa. Érdekesség, hogy jelenleg a világ 20 legdinamikusabb startup központja
között mindössze négy európait találunk, a Top 10-ben pedig csupán egyet, Londont. A
kormányzat szerint egy nagyváros okos és következetes szakpolitikával – szoros partnerségben
a vállalkozói szektorral – akár egyetlen évtizeden belül is felküzdheti magát az innovációs verseny
éllovasai közé.

Budapest kizárólag akkor lehet nyertes a Kelet-Közép-Európa startup központjáért folyó

versenyben, ha egyre többen választják az innovatív vállalkozói életformát, azaz minél előbb jön
létre a startup vállalkozások kritikus tömege – jelölte meg a sikerhez vezető egyik elengedhetetlen
tényezőt Cséfalvay Zoltán, aki szerint ez a jelenség elindít egyfajta dinamikát, melynek
segítségével a térség hasonlóan gondolkozó fiataljait a magyar fővárosba tudjuk majd vonzani.
Éppen ez a piaci rés lehet egyébként az esélyünk, ugyanis Krakkótól Ljubljanáig, Prágától
Bukarestig, azaz versenytársainknál is hiányzik a kritikus tömeg. Az pedig bizakodásra adhat okot,
hogy hazánk a kutatás-fejlesztés és az innováció gazdaságban betöltött szerepe alapján már az
európai középmezőnyben van, és ezzel messze megelőzi régiós versenytársait.

Az államtitkár kitért a komparatív, azaz másokhoz mért előnyök fontosságára is. Mint mondta,
elsősorban a matematikai és számítástechnikai képzettségekre alapuló, egyben sajátos
látásmódot igénylő területeken tudtunk eddig kiemelkedőt nyújtani. De hasonló a helyzet a
biotechnológia és az orvosi műszerek fejlesztése terén is. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy
mindezek mellett a helyszín is rendkívül fontos tényező. Úgy fogalmazott, Budapest csak akkor
lehet sikeres, ha tudatosan épít jellegzetes helyi adottságaira. Más szóval, ha „pesties lesz”.

Állami segítségvállalás

Természetesen mindez önmagában még kevés a sikerhez. Az NGM parlamenti és

gazdaságstratégiáért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kitért az állam katalizátor szerepére.
A Runway Budapest 2.0.2.0 szerint a kormányzat a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság mellett az
oktatás és képzés, a forrásokhoz való hozzáférés, valamint az adózás és szabályozás területén
teremt majd támogató környezetet, vagyis meg kell szüntetni a bürokratikus akadályokat, adózási
és járulékfizetési engedményekre van szükség. Elismerte, hogy a startupoknak az első években
többnyire nincs nyereségük, miközben maga a termék- és vállalkozásfejlesztés is komoly kocká
zatokat hordoz. Emellett kiemelt szerepet kap a szellemi tulajdonjog és a szellemi tulajdon védelme
is.

Tisztán kell látni és tudomásul venni, hogy az államnak kizárólag katalizátor szerepe van, nem
szereplője a piacnak! Ha tud segíteni, az remek, de ne ártson a már meglévő folyamatoknak –
foglalta össze a részvétel erejét és minőségét Cséfalvay Zoltán. Az oktatás és képzés fontosságát
hangsúlyozva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes megfontolni a hazai és uniós
támogatási források elkülönítését közvetlenül az egyetemi és akadémiai spin-off vállalkozások
fejlesztésére. A Credo szerint kísérletet kellene tenni a felsőoktatásbeli startup inkubátorok
kialakítására is. Ugyancsak a támogatandó lépések közé tartozik a befektetési szakemberek
bevonása az oktatásba intézményesített formában, illetve az angol, mint munkanyelv általános
használata is. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a magyar felsőoktatásból hiányzik az üzleti
ismeretek gyakorlati jellegű oktatása, ezért sürgetően beszélt a startup üzleti akadémiák
létrehozásáról is, amelyek a vállalkozásokat indító fiatalok számára kínálnak tartalmilag koncentrált
képzéseket döntően magánberuházói, kisebb részben pedig állami vagy uniós forrásokból.

Forrás a sikerhez

Cséfalvay Zoltán tájékoztatása szerint a mintegy 7300 milliárd forintos uniós költségvetésből 2014
és 2020 között közel 700 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre és innovációra, ebből
csaknem 130 milliárd forintot szánnak a magyar startup ökoszisztéma fejlesztésére és startupok
támogatására. A tervezett támogatások egyharmada vissza nem térítendő (grant), azonban úgy
véli, a pénz önmagában nem elég! Szüksége van az országnak egy programra.

A kormány jövőre is folytatni kívánja az úgynevezett Gazella-programot. Idén ősszel 18

pályázatból állami támogatással (összesen 2,1 milliárd forint jut erre a célra) elindult négy technoló
giai inkubátor program. 2014 és 2020 között pedig 30 milliárd forintnyi uniós forrást szánnának a
programra, ebből 10 milliárdot az egyetemi spin-offokra. Ugyancsak a következő hétéves uniós
időszak forrásaiból 10 milliárd forint jutna a Nyitott laborok intézménye elképzelés folytatására,
propagálására. Az államtitkár szerint az Open Labs program a fiatal startuppereknek teremtene
lehetőséget azzal, hogy ötleteik kifejlesztéséhez használhatnák a nagyvállalatok technikai-
technológiai hátterét.

Mivel a startupok világa napról napra változik és dinamikusan fejlődik, a Runway Budapest 2.0.2.0
terv egyik lényeges eleme a folyamatos kommunikáció – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Kiemelte:
az oktatás modernizálása, a pénzügyi támogatások, továbbá az adózás és egyéb szabályozások
könnyítése mellett szükség van folyamatos interakciókra és visszajelzésekre, hogy az államra
akár partnerként is tekinthetünk. A kezdő vállalkozásokat minél hamarabb meg kell erősíteni
abban a hitben, hogy Magyarországról indulva is meg lehet hódítani a globális piacokat.
Amennyiben ez sikerülne, az európai térképen London, Párizs, Berlin és Moszkva mellett az ötödik
startup főváros Budapest lehetne, ráadásul egyúttal a régió legfontosabb startup találkozási
pontjaként. A rendszerváltás óta két elvesztegetett évtizedet tudhatunk magunk mögött. Ezúttal
megvan a kormányzati szándék, megfogalmazták a programot, és mindehhez egy innovatív
generáció is készen áll a változásra.

Mit kíván a magyar startup?

Valner Szabolcs, a Digital Factory Zrt. ügyvezető partnere előadásában arra hívta fel a figyelmet,
hogy míg a startupok globális iparágakban jönnek létre, addig a magyar kezdő vállalkozások – az
ország méretéből adódóan – kisméretű piacon kezdik meg tevékenységüket. Valner, aki egyebek
között a Vatera.hu alapítója és kilenc magyar startup sikeres menedzselője, egy amerikai kutatás
eredményeire hivatkozva elmondta: a tengerentúli startupok a gyenge felsőoktatást, az ebből
fakadó szakemberhiányt, a politikai bizonytalanságot, illetve a tőkéhez jutás kérdését jelölték meg
problémás területnek. De vajon milyen visszajelzéseket kapnánk ezekre a felvetésekre
Magyarországon? A választ egy online kérdőív típusú, egyhetes felmérés volt hivatott megadni,
melynek keretében háromszáz, elsősorban budapesti számítástechnikai vagy telekommunikációs
cégtől kértek választ. A „mi hátráltatja a magyar vállalkozásokat?” kérdésre elsősorban az
adminisztráció, az adó és a tőke kulcsszavakat gyűjtötték ki legnagyobb számban – tájékoztatott
az eredményekről Valner Szabolcs, aki elmondta azt is, hogy a sorozatvállalkozók jobban
használják a kockázati tőke lehetőségét, míg a vidéki startupok jóval kisebb célokat tűznek ki
maguk elé. Nekik már az is komoly siker, ha saját településükön túlra képesek eljutni. Mint mondta,
míg a kisvárosiak a magyar, addig a fővárosi startupok a globális piacban gondolkoznak. A
Vatera.hu alapítója szerint egy vállalkozás esetében rendkívül fontos a környezet is. Példaként az
amerikai és az olasz piac közötti különbségeket említette: a tengerentúlon egy kezdő vállalkozás
alapítása alig 240 dollárba kerül, éves fenntartása pedig még ennél is kevesebbe, addig
Olaszországban 3200, illetve 8500 dollárt emészt fel ugyanez.

Forrás: innoteka.hu