Aradi vértanúk:

Tavaly, Október 6-án, mikor legfeljebb otthonainkban ünnepelhettük Október 6-át,

nővéremmel igyekeztünk legalább a neveiket feleleveníteni. Nem sikerült
mindegyikük nevét felsorolni, szégyenünkre. Az 1848-49-es szabadságharc egyik
identitás meghatározó harc volt. Szabadságharcunk egészen odáig jutott, hogy csak
Oroszország bevonásával sikerült a Habsburg háznak azt levernie. A legnemesebb
szabadságharc ez volt az 1848-as szabadságharci hullámban. Sikeressége a következő
katonai vezetőknek köszönhető:

Knezić Károly aki Veliki Grđevacon, a varasdszentgyörgyi határőrezred területén

született, negyvenegy éves, katolikus vallású, nős, két gyermek apja, legutóbb
százados a 34. Porosz herceg sorgyalogezredben;

Nagysándor József  Nagysándor József, aki Nagyváradon, Bihar megyében,

Magyarországon született, negyvenöt éves, katolikus vallású, nőtlen, kapitány és
századparancsnok az 5. huszárezredben, 1847 óta nyugállományban;

Damjanich János aki Stazán, a 2. báni határőrezred területén született, negyvenöt

éves, görög nem egyesült vallású, nős, gyermektelen, legutóbb százados és egy
gránátosszázad parancsnoka a 61. Rukawina sorgyalogezredben; végül

Aulich Lajos, aki Pozsonyban, Magyarországon született, ötvenhét éves, katolikus

vallású, nőtlen, 1812-ben hadapródként lépett be a Sándor császár gyalogezredbe,
legutóbb alezredes ugyanebben az ezredben;

Lahner György aki Besztercebányán, Zólyom megyében, Magyarországon született,

ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, egy gyermek apja, legutóbb őrnagy és a III.
zászlóalj parancsnoka a császári királyi gróf Gyulay Ferenc+ gyalogezredben;

Poeltenberg Ernő aki Bécsben, Ausztriában született, harmincöt éves, katolikus

vallású, nős, három gyermek apja, legutóbb kapitány és századparancsnok a 4.
Sándor orosz nagyherceg huszárezredben;

Gróf Leiningen-Westerburg Károly, aki Ilbenstadtban, Hessen nagyhercegségben

született, harmincéves, lutheránus vallású, nős, legutóbb százados a 31. gróf
Leiningen+ sorgyalogezredben;

Török Ignác, aki Gödöllőn, Pest megyében, Magyarországon született, ötvennégy

éves, katolikus vallású, nőtlen, alezredes a császári királyi utászkarban, és legutóbb
Komárom várának helyi erődítési igazgatója;
Vécsey Károly, aki lengyel származású volt. Büntetését azzal súlyosbították, hogy
végig kellett néznie társai kivégzését, ezért őt akasztották fel utolsónak. A vértanú
tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút
vennie, a legenda szerint Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta annak kezét,
bár ezt korabeli források nem támasztják alá.
Vécsey az aradi kihallgatásakor az alábbiakat vallotta: „Nevem gróf Vécsey Károly,
Pesten, Magyarországon születtem, negyvenkét éves vagyok, katolikus vallású, nős,
gyermektelen”. Azonban születési bejegyzése egyik pesti plébánián sem volt
fellelhető 1800 és 1810 között. Ennek mondott ellent az a monográfia is, amely a
bécsi hadmérnöki akadémia történetéről íródott és a következő sorokat
tartalmazza: „Vécsey, Karl Graf.
Kiss Ernő, aki Temesváron született. A pákozdi csata előtt Batthyány Lajos őt
kívánta megbízni a magyar fősereg vezetésével, de kinevezésére végül nem került
sor, mert a sukorói haditanácson Móga János vállalkozott a horvátok elleni harcra.
Kiss Ernő így csak megfigyelőként vett részt a csatában, majd ott volt abban a
küldöttségben, amely megkötötte Jellasiccsal a fegyverszünetet. Október 12-én – a
honvéd hadseregben elsőként – honvéd vezérőrnaggyá nevezték ki és átvette a
bánsági hadtest parancsnokságát. Élettársától Turák Annától négy gyermeke született.

Schweidel József, aki Zomborban, Bács megyében, Magyarországon született,

ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, öt gyermek apja, legutóbb őrnagy a 4.
Sándor orosz nagyherceg huszárezredben;

Dessewffy Arisztid, aki Csákányban, Abaújvár megyében, Magyarországon

született, negyvenhét éves, evangélikus vallású, nős, korábban kapitány és
századparancsnok a gróf Radetzky+ huszárezredben, 1839 óta nyugállományban;

Lázár Vilmos, aki Nagybecskereken, a Bánságban született, harmincnégy éves,

katolikus vallású, nős, három gyermek apja, hadnagyi rangjáról a 34. gyalogezredben
1843-ban tiszti jellegének megtartása nélkül leköszönt.

Lőpor általi halál, reggel fél hatkor:

 Lázár Vilmos főtiszt (ezredes),

 Dessewffy Arisztid tábornok,
 Kiss Ernő tábornok,
 Schweidel József tábornok.
Kötél általi halál, reggel hatkor:

 Lovag Poeltenberg Ernő tábornok,
 Török Ignác tábornok,
 Lahner György tábornok,
 Knezić Károly tábornok,
 Nagysándor József tábornok,
 Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok,
 Aulich Lajos tábornok,
 Damjanich János tábornok,
 Gróf Vécsey Károly tábornok.

Tizenhármojukat Aradon végezték ki.

Batthyán Lajost Pesten, az első felelős magyar miniszterelnököt ugyanúgy
Október 6-án.

A szabadságharc leverése után megkezdődött a megtorlás Haynau személyében.

Haditörvényszéket állíttatott fel, és még több száz tisztet végeztetett ki. A forradalom
után a császáriak nem teljesítették a nemzetiségeknek tett ígéreteiket, ők is el kellett
szenvedjék a szabadságharc leverése utáni önkényuralmi rendszert. A Bach-
korszakban és később is voltak nyílt ellenállási és beavatkozási kísérletek és
törekvések (például a Nedeczky-Almásy összeesküvés, Klapka-légió).
A véres megtorlást és az azt követő lassú konszolidációt követően 1867 májusában
törvénybe iktatták a XII. törvénycikket.[26] Ferenc Józsefet királlyá koronázták a
Mátyás templomban. A kiegyezés után az Osztrák–Magyar Monarchia keretein belül
elkezdődött Magyarország békés polgári fejlődése.

Személy szerint hálás vagyok azért, hogy Istentiszteleteinket nem idegen nyelven kell
tartani, hogy hivatalainkban nem kell más nyelven kommunikálni, és lehetőségünk
van arra is, hogy gyakorolhassuk szabad demokratikus jogainkat. Mindazonáltal
ennél egy sokkal nagyobb szabadságot nyújt Isten számunkra, ahol már nincs nemzet,
nincs pártoskodás és nincs szabadságharc sem. Ennél fogva arra tudom buzdítani az
ünnepségen résztvevőket, hogy tapasztaljuk meg a legnagyobb szabadítást, amit Isten
tud nyújtani számunkra. Zárásként Kossuth Lajos szavaid hadd idézzem, melyet
sorstársai emlékezetére mondott el Torino városában:

Kossuth Lajos szavai:

A világ bírája a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk
megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival
az örökkévalóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a Magyar Golgota
porába, engem Október 6-a térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában
látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karijaimat a hála hű
érzelmeivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, s a magasztos
példáért, melyet az utódoknak adtanak. S buzgó imával kérem a magyarok Istenét,
hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a Magyar
Nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!