3.

A jog fogalma, a jogrendszer fogalma és tagozódása

A jog az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és
amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja.
A jog
- magatartási-, szervezeti-, és működési szabályok összessége,
/Elsősorban magatartási szabályok, azaz normák összessége. Emberi közösség által
meghatározott normarendszer, mi a követendő magatartás. Adott helyzetben mit tegyen, vagy
milyen magatartástól tartózkodjon az egyén. /
- meghatározott személyi- illetve területi körben általánosan követendőek, kötelezőek
- A jog tartalmaz olyan szabályokat is, a jogot megalkotó, alkalmazó intézményrendszer
szervezetét és működését szabályozzák.
- Jogot csak erre felhatalmazott szervek alkothatnak: állami szervek pl. parlament, kormány,
maga az állam, Európai Unió szervei, pl. Európai Parlament, Tanács.
- A jog általánosan alkalmazandók, kötelező érvényűek.
A jogrendszer fogalma, tagozódása
 A jogrendszer egy adott állam, meghatározott időpontban hatályba lépő
jogszabályainak összessége.
 A tagállamok jogrendszere kétszintű: minden ország jogrendszerében van az
európai és nemzeti szint. Az európai szint szabályai nem feltétlenül azonosak az egyes
tagállamokban
A nemzeti szint teljes, hézagmentes szabályozásra törekszik.
Az európai szint alapvetően a közösségi célokhoz kapcsolódóan születnek.
A jogrendszer alapvetően két nagy jogterületre oszlik, ezek a közjog és a magánjog
A közjog a közösség közös ügyeinek, a közérdekű életviszonyoknak a szabályait tartalmazza.
A közjogi jogviszonyok jellemzően alá-fölérendeltségi viszonyok (pl. adózás)
A magánjog a magánérdekű életviszonyok szabályait tartalmazza
A közjog fajtái:
 Alkotmányjog: az állam politikai és gazdasági rendszerének szabályait rendezi,
szabályozza az államhatalom gyakorlásának szabályait, az állami szervezetrendszer
felépítését,.
 Közigazgatási jog: az állam végrehajtó tevékenységét ellátó szervek működését,
kapcsolatát, az állampolgárok és közigazgatási szervek közötti viszonyt szabályozza.
 Pénzügyi jog: szabályozza az államháztartás működését, állam és a helyi
önkormányzatok költségvetését,
 Büntetőjog: feladata az állami, társadalmi, gazdasági rendnek, az állampolgárok
személyének, jogainak és biztonságának védelme.
 Büntetőeljárási jog: a büntetőügyekben eljáró szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság)
és személyek jogi helyzetét, felelősség megállapításának rendjét tartalmazza.
 Polgári eljárásjog: a bíróságok elé kerülő polgári peres és nem peres ügyek elintézési
rendjét szabályozza. Meghatározza a bíróságok hatáskörét és illetékességét. A polgári
eljárásjog maga a közjog területére tartozik.
A magánjog fajtái:
 Polgári jog: a jogalanyok személyi és vagyoni viszonyait szabályozza
 Családjog: a család, a házasság, intézményével kapcsolatos személyi és vagyoni
viszonyokat határozza meg.
 Munkajog: a foglalkoztatási viszonyokat, a más részére rendszeresen, személyesen,
munkabér fejében végzett tevékenység szabályait rendezi. Többek között meghatározza
a munkajogviszony létrehozásának és megszüntetésének szabályait, illetve a
munkáltatók és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit.

1
 4. A jog forrásai. A jogi norma fogalma, szerkezete. A jogviszony lényege, elemei

A jog forrása:
 a jog megjelenési formája
 A jogi szabályoknak jogforrási formában kell megalkotni, így lesznek kötelezőek és
kikényszeríthetőek.
A jogforrások két fajtája:
 a jogszabályokat (általánosan kötelezőek)
 a közjogi szervezetszabályozó eszközöket (állami szervekre vonatkoznak)
1.1.A jogszabályok
 általánosan kötelezőek, a jogalanyok (természetes személy, jogi személy, stb.) teljes körére
vonatkozó jogot vagy kötelezettséget megállapíthatnak meg.
 Jogszabályt arra felhatalmazott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv alkothat.
A jogalkotásra előírt eljárási rendet be kell tartani. Hivatalos formában ki kell hirdetni. pl.
Alaptörvény jogalkotó szerve az Országgyűlés, Kormányrendelet jogalkotó szerve a
Kormány, Miniszterelnöki rendelet Miniszterelnök stb. Legkisebb az Önkormányzati
rendelet, Önkormányzat képviselő testülete.
 A jogszabályok alá fölé rendeltségi viszonyban állnak egymással.
A jogszabály megalkotása
 A jogalkotásról külön jogszabály, a 2010. évi CXXX. törvény rendelkezik.
 számos alapvető követelményt a jogalkotással szemben. (pl. a jogszabálynak a címzettek
számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie)
 hatálybalépésének időpontára elegendő idő kell rendelkezésre állni az alkalmazására való
felkészülésre.
 A jogszabály hatálya alkalmazhatóságának kérdésére ad választ:
 A területi hatályból: az adott jogszabályt hol, melyik földrajzi térségben kell alkalmazni.
 b) A személyi hatály: hogy kikre alkalmazható a jogszabály.
 c) Az időbeli hatály: mikortól-meddig kell alkalmazni.
1.2 Jogforrás másik fajtája:
A közjogi szervezetszabályozó eszközök: a normatív határozat vagy normatív utasítás.
 Normatív határozat: szabályozhatja szervezetét és működését, tevékenységét, cselekvési
programját az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv
 Normatív utasítás: szabályozhatja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országos
Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke. A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője,
 Az Európai Unió joga a nemzeti jog szabályaival szemben elsőbbséget élvez, közvetlenül
alkalmazható és jelentős részben közvetlenül hatályos.
 Az uniós jog legfőbb forrásai:
 a tagállamok egymással kötött szerződései (elsődleges jogforrások),
 az Unió intézményei által alkotott normák (másodlagos jogforrások: rendelet
irányelv, határozat).
2.A jogi norma
 a jog legkisebb önálló egysége,
 általánosan megfogalmazott magatartási szabály.
 Három vagy két szerkezeti eleme van: a tényállás és a joghatás. (mi e szerint használjuk)
 A tényállás, hipotézis
 A joghatás, jogkövetkezmény
Példák:
a) Az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja alapján
- ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben megszegi (tényállás)
- a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti (joghatás)

3.A jogviszony lényege, elemei

2
  A jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony (pl. szerződés, házasság, károkozás,
adózás, tanulói jogviszony)
 A jogviszony: relatív- vagy abszolút szerkezetű:
 A relatív szerkezetű: egy konkrét jogosult áll szemben egy konkrét kötelezettel (pl.
hiteljogviszonyban a hitelező és az adós).
 Abszolút szerkezetű: egy konkrét jogosulttal szemben valamennyi más jogalany
kötelezettnek minősül

 A jogviszony három eleme:

 jogalany: azok a személyek, akik között a jogviszony fennáll. pl. az ember, azaz a
természetes személy
 jogviszony tárgya: azon emberi magatartás, amelyeket az adott jogviszony alanyainak
egymás irányában tanúsítaniuk kell.
 jogviszony tartalma:a jogviszony alanyait terhelő kötelezettségek, illetve azokat
megillető jogok. pl. Munkajogviszony alapján például a munkavállaló köteles a
munkáltató utasításainak megfelelően munkát végezni, de jogosult munkabérre
Példa:A tanulói jogviszony alanyai: a köznevelési intézmény és a tanuló. A tanulói jogviszony tárgya
a nevelés és oktatás megszervezése, az állam által biztosított kötelező nevelési-oktatási szolgáltatás
igénybevétele. A tanulói jogviszony tartalmát alkotó jogokat és kötelezettségeket – többek között – az
Nkt. 46. §-a szabályozza.

A jogalkalmazása lényeg, hogy része mindennapjainknak (KPM-BM vezetés, KÖZNEVELÉSI

TÖRVÉNY közoktatás stb.)