5.

A jogalkalmazás lényege, folyamata, a jogértelmezés módszerei

A jogalkalmazás része mindennapjainknak. A jog nem esetről esetre határozza meg a

követendő magatartást, hanem általánosan, absztrakt módon.

A jogérvényesülés az a folyamat, amelyben az általánosan megfogalmazott, absztrakt

jogszabály az egyes emberek magatartásában megvalósul, realizálódik. Formái:

- jogkövetés: a jogalanyok önkéntes tevékenysége, amely lehet spontán vagy tudatos

- jogérvényesítés: általában a jogosultságát állító jogalany kezdeményezésére,
jogalkalmazó szervek közreműködésével történik

A jogalkalmazás a tudatos jogkövetés és a jogérvényesítés gyakorlati módszere, amely során

az általánosan megfogalmazott magatartásszabályt a konkrét esetre vonatkoztatjuk. Egy
sajátos intellektuális tevékenység, amelynek során egy, az életben megtörtént esetet az
absztrakt módon megfogalmazott jogi norma alá rendelünk, vagyis az élettényállást és a
törvényi tényállást egymásnak megfeleltetjük.
Folyamata: 1. a tényállás megállapítása (a jogi szempontból fontos tények kiválasztása)
2. az adott tényálláshoz kapcsolható jogszabály kiválasztása és értelmezése
3. a tényállás jogi minősítése és a kapcsolódó jogkövetkezmény megállapítása

A jogértelmezés módszerei

a) Nyelvtani értelmezés: a jogszabály szövegét a magyar nyelv szabályai és a szavak

általánosan elfogadott jelentése alapján értelmezzük.
b) Logikai értelmezés: a jogszabály tartalmát a jogalkalmazó a formális logika
szabályainak alkalmazásával tárja fel. Ilyen logikai séma lehet a többről a kevesebbre
való következtetés, a kevesebbről a többre való következtetés, egy állításból annak az
ellenkezőjére következtetés, egyetlen lehetséges értelmezés mellett a többi kizártsága.
c) Rendszertani értelmezés: egy adott norma tartalmára vonatkozóan annak a
jogrendszeren, jogágon, törvényen belüli elhelyezéséből, a hozzá képest általános
vagy különös szabályokkal és kivételekkel való összefüggésekből vonunk le
következtetéseket.
d) Történeti értelmezés: a jogalkalmazó igyekszik feltárni és figyelembe venni a
jogszabály keletkezési körülményeit, kibocsátásának társadalmi-gazdasági motívumait
e) Teleologikus (célszerinti) értelmezés: a jogalkalmazó a jogi norma szabályozásának
célját veszi alapul a jogalkotó akaratának feltárásához.
Egy-egy jogszabályi rendelkezés tartalmának feltárásához a fenti módszereket rendszerint
együttesen kell alkalmazni.