6.

Az európai integráció történetének főbb állomásai

Előzményei a II. világháborúra és az azt követő eseményekre vezethető vissza, motívumai:

- nyugat európai államok között kizárni a háború lehetőségét,
- az európai újjáépítés, stabilitás és prosperitás alapjainak lerakása,
- a Szovjetunió európai terjeszkedésének megakadályozása,
- politikai és gazdasági versenyképesség (USA-val, Szovjetunióval, Japánnal)
Churchill 1946-os zürichi beszédében felvetette az Európai Egyesült Államok létrehozását.
1949 Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) védelmi, biztonsági szövetség
Európa Tanács: célja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme

Alapító szerződések
 1951. április 18. Párizsi Szerződés
Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió).
Aláírói: Belgium, NSZK, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia
Eltörölték a vámokat a szén- és acéltermékekre és a mennyiségi korlátozást.
 1957. március 25. Római Szerződés aláírásával létrejön:
 Európai Gazdasági Közösség (EGK): a tagállamok egész gazdaságának
integrációját tűzte ki célul. Céljai, feladatai:
- közös piac megteremtése,
- a vámok és mennyiségkorlátok eltörlése, egységes külső vámtarifák
- közös kereskedelem-, mezőgazdasági-, és közlekedéspolitika
- a szabad verseny biztosítása
- Európai Beruházási Bank, Európai Szociális Alap létrehozása
- szervezetei: Parlament, Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai
Bíróság
 Európai Atomenergia Közösség (Euratom): az atomenergia-iparra vonatkozó
megállapodás. Főbb szervei: a Tanács, a Bizottság, a Parlament és a Bíróság.
 1967-ben hatályba lép az ún. Egyesítő Szerződés:
Összevonja a három intézményt (ESZAK, EGK, Euratom) és Európai Közösségek
(EK) elnevezés lép életbe.

Az integráció elmélyülése, bővülése

1973. három új tag: Egyesült Királyság, Írország, Dánia
1974-től Európai Tanács elnevezéssel csúcstalálkozókat tartanak
1981. Görögország csatlakozik
1986. Spanyolország és Portugália is felvételt nyer
1986. Egységes Európai Okmány (SEA)
1985. Schengeni Egyezmény: a belső határok eltörlése, a külső határok védelme, illegális
bevándorlás megakadályozása, egységes vízum és határokon átnyúló rendőri együttműködés

A Maastrichti Szerződés – az Európai Unió létrehozása

1993-ban lépett hatályba, ez alapján az Európai Közösségek helyére az Európai Unió (EU)
lép. Létrejött az európai integráció új, három pilléren alapuló modellje:
 I. pillér – Közösségi pillér. Alapvetően az Európai Közösségek (EGK, ESZAK,
Euratom) alkotta. A cél a teljes gazdasági, pénzügyi és társadalmi integráció.
Közösségi együttműködési modell valósult meg.
 II. pillér – Közös kül- és biztonságpolitika. Fő célja a nemzetközi biztonság
megerősítése, az Unió érdekeinek és függetlenségének védelme, a béke megőrzés, a
demokrácia és az emberi jogok védelme. Lazább, kormányközi kooperáció jellemzi.
 III. pillér – Bel- és igazságügyi együttműködés. Kormányközi együttműködési modell
érvényesül.

Újabb bővítések, az integráció további mélyülése

1991. Magyarország aláírta az Európai Megállapodást csatlakozási szándékáról
1995. Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik
1997. október 2. Amszterdami Szerződés: számos területen módosította az alapszerződéseket.
1999. január 1-től hivatalos valuta az euró, 2002-től kizárólagos fizetőeszköz a legtöbb
tagállamban.

2001. február 26. Nizzai Szerződés: változás az Unió intézményeinek felépítésében és a

döntéshozatali eljárásokban. Újrasúlyozták a tagállamok pozícióit. Megszületett az Alapvető
Jogok Európai Uniós Alapokmánya.

2004. május 1-jén tíz új tagállam: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország,
Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia
2007. Bulgária és Románia csatlakozik
2013. Horvátország csatlakozásával 28 tagúra bővült az EU

A Lisszaboni Szerződés
2007-ben új alapokra helyezte az EU működését, felszámolta a korábbi hárompilléres
struktúrát, egységes jogi keretet adott az Uniónak (jogi személyiséggel ruházta fel). Az
Európai Közösséget létrehozó szerződést átnevezi az Európai Unió működéséről szóló
szerződéssé, ezzel az EU átveszi annak szerepét és jogi személyiségét.

2019. Brexit: az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból