Epuletszerkezettan III

Koppány Attila
ÉPÜLETSZERKEZETTAN III.
Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0102/1.0 pályázat támogatásával.
Szerző: dr. Koppány Attila

egyetemi tanár
Lektor: dr. Karácson Sándor

műszaki tudományok doktora
okleveles építészmérnök
© Koppány Attila, 2006

Épületszerkezettan III. A dokumentum használata
A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 3 ►
A dokumentum használata
Mozgás a dokumentumban
A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader meg-
szokott elemeit és módszereit használhatjuk.
Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő
hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegy-
zékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a követ-
kező oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra
visz vissza bennünket.
Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével

A bal oldali könyvjelző ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek
bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az
aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja.
A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata

Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével
Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet
első oldalára jutunk.
Keresés a szövegben
A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a
Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíció-
tól kezdve keres a szövegben.

Épületszerkezettan III. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
1. Födémszerkezetek .......................................................................... 5
1.1. Gerendafödémek ......................................................................................... 9
1.2. Gerendás födémek..................................................................................... 10
1.3. Pallós és panelos födémek........................................................................ 22
1.4. Lemezfödémek...........................................................................................24
2. Boltozatok..................................................................................... 30
3. Tetőszerkezetek............................................................................ 36
3.1. Fa fedélszerkezetek....................................................................................37
3.2. Acél tetőszerkezetek .................................................................................. 56
4. Vázszerkezetek ............................................................................. 58
4.1. Vasbeton vázszerkezetek .......................................................................... 63
4.2. Acél vázszerkezetek ................................................................................... 71
5. Csarnokszerkezetek...................................................................... 84
5.1. Síkbeli erőjátékú csarnokszerkezetek ...................................................... 86
5.2. Térbeli erőjátékú csarnokszerkezetek ..................................................... 98
Irodalom...........................................................................................103

Épületszerkezettan III. Födémszerkezetek
1. Födémszerkezetek
A födémek a különböző rendeltetésű épületek és építmények, valamint

ezek helyiségeinek lefedésére, az egymás fölé kerülő terek térelhatárolására
szolgáló, vízszintes szerkezetek. A födémszerkezeteket önsúlyra, valamint
a helyiségek rendeltetésszerű használatából származó hasznos terhelésre
kell méretezni.
A födémek a helyiségek lefedésén, a térelhatároláson és függőleges irányú

teherviselésen kívül még részt vesznek az épület vízszintes irányú mereví-
tésében is.
1. ábra. Komplex födém értelmezése
Az ún. komplex födém rétegfelépítését a következő fő részek alkothatják

(1. ábra):
• a teherhordó szerkezet,
• a hő és hangszigetelő réteg,
• a padlószerkezet (padozat),
• mennyezetburkolat,
• álmennyezet.

A vizes üzemű helyiségeknél és lapostetőknél – azaz legfelső födémnél

(más néven zárófödémnél) vízszigetelő réteg, párazáró, ill. páraszellőző
réteg beépítése is szükséges. Egyes födémtípusoknál – különösen födémre
függesztett igényes épületgépészet, klimatechnika esetén – a födémet alul-
ról további réteg, az álmennyezet takarja.
Tartószerkezeti követelmények:
• szilárdság: az állandó jellegű terhek (önsúly, válaszfalak, súlya és az eset-
leges terhek) hasznos terhek, berendezések, dinamikus igénybevételek
kellő biztonságú viselésére legyen a födém méretezve,
• tűzállóság: mértéke a födémben lévő éghető anyagoktól függ, a födém
tűzállósági fokozata feleljen meg az épületre vonatkozó tűzrendészeti
előírásoknak.
• együttdolgozás: a padozati réteget támadó koncentrált terhelés a födém
tartószerkezetének minél nagyobb felületén legyen elosztható.
• többtámaszúság: többtraktusos épület esetén az alátámasztó szerkezetek
fölött a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak. Ennek
előnyei: kisebb lehajlás, gazdaságosabb tartóméretek.
• kis lehajlás: kismértékű rezgés (a lehajlás megengedhető mértéke mono-
lit födémeknél a fesztávolság 1/600-ad része, előre gyártott födémek-
nél 1/300-ad része.
Épületszerkezeti követelmények:
• hővédelem: különböző mértékben fűtött helyiségek között és legfelső
(záró) födémnél fontos.
• hangvédelem: közbenső födémeknél, lakó- és középületekben jelentős a
lépéshang gátlás. A hangszigetelés a teherhordó szerkezet és a padozat
között elhelyezett hanglágy réteg. A padló kemény aljzata ez esetben
nem érintkezik közvetlenül a szilárd födémmel (ún. úsztatott padló).
• vízszigetelés: üzemi használati víz elleni szigetelés szükséges a közbenső
helyiségek vizes helyiségei alatt. Zárófödémekre lapostető esetén csa-
padékvíz elleni szigetelést kell készíteni. Párás terek felett páraszigete-
lés alkalmazása is szükséges lehet.
• épületgépészet elhelyezhetősége: a vízszintes helyzetű vezetékbe befogadása,
a függőleges vezetékek födémáttörésen való átvezethetősége.

Esztétikai követelmények:
• a födém alsó síkjának kialakítása,
• lakó- és középületeknél az alsó sík mennyezet kialakítás általában meg-
követelhető,
• látható gerendás, bordás, ill. kazettás födémeknél egyenletes kiosztásra,
harmonikus arányokra kell törekedni.
Technológiai és gazdaságossági követelmények monolit födémeknél:

• ismételten felhasználható állvány és zsaluzat,
• gyorsan felállítható és elbontható (áthelyezhető) zsaluzó készlet alkal-
mazása,
előre gyártott födémeknél:
• kedvező gyárthatóság,
• könnyű szállítás és mozgatás lehetősége,
• kedvező beépítési lehetőség (egyszerű, gyors, folyamatosan szervezhe-
tő munka),
• anyag- és élőmunka takarékos megoldás.
Födémszerkezetek fajtái:
A födémszerkezetek főbb osztályozási szempontjai: a beépítési hely, gyár-
tási és építési technológia, építőanyag és szerkezeti rendszer szerinti cso-
portosítás.
• Beépítési hely szerint a födémek lehetnek:
• pince fölötti födém,
• közbenső (emeletközi) födém,
• legfelső (záró-) födém.
Gyártási és építési technológia szerint megkülönböztetünk:
• monolit (helyszínen készített),
• félmonolit (részben helyszínen készített),
• előre gyártott (helyszínen vagy üzemben) és
• szerelt jellegű födémeket.
Födémek jellemző anyagai: fa, acél, beton, vasbeton, kerámia.

Szerkezeti rendszer szerint a födémek fő csoportjai:
2. ábra. Födémek fajtái szerkezeti rendszer szerint
• gerendafödémek: a tartógerendák egymás mellett zárt sorban helyezked-

nek el,
• gerendás födémek: egymástól távolabb fekvő tartógerendák és a közöttük
lévő kitöltő vagy átfedő elemek alkotják a szerkezetet.
• pallós, panelos födémek: előre gyártott, általában üregekkel könnyített pal-
ló szerkezetek, teknős vagy bordás nagyfesztávolságú födémpanelek.
• lemezfödémek: előre gyártott helyiségméretű síklemez födémtáblák, mo-
nolit sík és bordás lemezfödémek, sűrűbordás betéttestes ill. béléstes-
tes lemezfödém. A födémek szerkezeti rendszer szerinti csoportosítá-

sát mutatjuk be egyszerűsített vázlatokon a 2. ábrán. Az ábra bal olda-

lán a födémalaprajzok szerkesztési elvei, jobb oldalán pedig a födémek
jellemző metszetei láthatók.
A következőkben a már vázolt szerkezeti rendszerezés szerint ismertetjük
a legfontosabb födémszerkezeteket.
1.1. Gerendafödémek
Épületfelújításnál, födémcserénél, bontásnál gyakran találkozunk még csa-
pos gerendafödémmel. Sűrűn egymás mellé helyezett bárdolt vagy fűré-
szelt gerendák alkotják az alul sík teherhordó szerkezetet.
3. ábra. Csapos gerendafödém
A gerendák együttdolgozását kb. 2,0 m-ként beépített keményfa csapok

biztosítják. A gerendavégek alátét deszka közbeiktatásával támaszkodnak a
főfalakra. A padlószerkezet és a gerendák között kiegyenlítő homokfeltöl-
tés helyezkedik el. A födém alsó síkjára nádszövet közbeiktatásával kerül a
mennyezetvakolat. Gerendafödémek készíthetők még sűrűn egymás mellé
helyezett „I” szelvényű előre gyártott vasbeton tartókból. Alkalmazásuk
elsősorban nagy terhelésű mérnöki szerkezeteknél indokolt.
A gerendafödémek általában jelentős önsúlyú, átlagos terhelés esetén
gazdaságtalan szerkezetek.

1.2. Gerendás födémek

A gerendás födémek a hagyományos födémszerkezetek legelterjedtebb,
legtöbb változattal rendelkező fajtái.
1.2.1. Fagerendás födémek
A népi építészetben számos változata alakult ki a faanyagban takarékos
megoldású fa tartószerkezetű födémeknek.
A szalmapólyás födém (4. ábra) esetében a gerendákhoz szegezett lé-
cekre vagy ha szegezést nem használtak, akkor a gerendák oldalában kiala-
kított vájatokba, sárba áztatott szalmacsóvával körülfont karókat helyeztek
sűrűn egymás mellé. Az így kialakított felületet sárral betapasztották és
felülről agyagréteggel vonták be. Ez a házilagos készítésű födém meglehe-
tősen jó hőszigetelő képességgel rendelkezett.
4. ábra. Szalmapólyás födém jellemző metszetei
A pórfödém (5. ábra) alulról látható gerendás szerkezet, amely általában

gyalult gerendákból és azokra helyezett deszkázatból áll. Erre még feltöltés
és szükség szerinti burkolat (leggyakrabban agyagtapasztás) kerül.
5. ábra. Pórfödém metszetei

A pallófödémek esetén a gerendáknál karcsúbb, magas szelvényű pallók

sűrűbb kiosztásával készülnek a pallók. A pallókat kifordulás ellen desz-
kákkal támasztják egymáshoz. A pallók felső élére erősített deszkázatra itt
is feltöltés kerül, amelyre szükség szerinti padlóburkolat elkészíthető (6.
ábra).
6. ábra. Pallófödém metszetei
Jellegzetes faanyagú födémszerkezet a borított gerendás födém (7. ábra). A

födém négyszög szelvényű faragott vagy fűrészelt gerendáit egymástól 60-
100 cm távolságra helyezik. A gerendákra alul és felül deszkaborítást erősí-
tenek. A felső deszkaborítás és a padozat közé feltöltés kerül.
7. ábra. Borított gerendás födém. Az ábra baloldalán lévő

axonometrikus rajzon jól látható a szerkezet térbeli kialakítása
Az alsó deszkaborítás lehet gyalult, festett kivitelű vagy nádszövet közbe-

iktatásával vakolt felületképzéssel készül. A borított gerendás födém bélé-
ses változatánál nem a felső deszkázatra, hanem a gerendák közé süllyesz-
tett bélésdeszkákra kerül a feltöltés, ezáltal csökkenthető a födémszerkezet
szerkezeti magassága.

8. ábra. Béléses borított gerendás födém
A deszkabéléses borított gerendás födémnél a gerendák alsó síkjára kerül a

mennyezeti deszkaborítás, ami lehet festett vagy pácolt kivitelű, de kétré-
tegű nádszövet közbeiktatásával az alsó felület is vakolható (8. ábra). Mivel
az alsó deszkaburkolatra az önsúlyán kívül nem jut terhelés, ennél a fage-
rendás födémnél a mennyezet alsó síkja tartósan behajlásmentes felület-
ként alakítható ki. Természetesen ez a megoldás nagyobb költségráfordí-
tást igényel az egyszerűbb fafödémeknél várhatónál.
9. ábra. Deszkabéléses gerendás födém
A deszkabéléses gerendás födém esetén (9. ábra) viszont a bélésdeszkák

alkotják az alulról látható felületet, tehát a gerendázat alsó része a felületet
tagolva alulról látható.
A vakgerendás födém esetében (10. ábra) az alsó burkolat nem a fage-
rendákra közvetlenül, hanem a gerendákhoz erősített deszkákra kerül.
10. ábra. Vakgerendás födém

Meg kell említeni még a mestergerendás fafödémet, amit szélesebb (7-8 m

szélességű) helyiségek lefedésére alkalmaznak. A mestergerendákat egy-
mástól 5-6 méterre helyezik el, majd ezekre merőlegesen osztják ki a fiók-
gerendákat. Ebben az esetben a fiókgerendáknál faanyag megtakarítás
érhető el.
Faanyagú födémekkel tömör teherhordó főfalas épületekben új szer-
kezetként napjainkban már ritkán találkozunk, fenntartási-felújítási mun-
káknál azonban szükség lehet a tradicionális fafödémekkel kapcsolatos
épületszerkezeti ismeretekre.
1.2.2. Acélgerendás födémek
Az acélgerendák közötti poroszsüveg födém egymástól 100-120 cm távol-
ságra helyezett melegen hengerelt „I” szelvényű acéltartókból, valamint a
tartók közötti tömör téglából készített, néhány cm ívmagasságú féltégla
vastag boltozatból áll.
11. ábra. Acélgerendák közötti poroszsüveg födém
12. ábra. Acélgerendák közötti poroszsüveg födém jellemző metszetei

Az acéltartók talpára helyezett ún. orrtéglák vállként biztosítják a boltozat

indításához szükséges hajlást. A födém enyhe boltozott hatását meghagy-
va, vagy sík felületűre kiegészítve készítik a mennyezetvakolatot (12. ábra).
Az acélgerendák vasbeton koszorúba befogottak. A boltozati oldalnyomás
felvételére szélső mezőben vonóvasat alkalmaztak. Ezzel a födémszerkezettel
már csak régi épületek bontásánál, átalakításánál találkozunk.
Az acélgerendák közötti téglabetétes lemezfödém a téglaboltozatos
födémnél kisebb önsúlyú, alsó felülete sík, vakolattartása kedvezőbb. Az
acélgerendák között lapjára fektetett, hézagaiban vasalt és betonnal kiön-
tött téglalemezekkel készül (13. ábra). Nagyobb gerendatávolság esetén
felbetonnal látják el. A hagyományosnak tekinthető acélgerendás födémek
mellett (amelyek tömörfalas teherhordó szerkezetű épületek födémei)
szólni kell az acélvázas épületek különböző acélgerendás födémeiről is.
13. ábra. Acélgerendák közötti téglabetétes lemezfödém
Gyakran előfordult régebben acélgerenda és monolit vasbeton lemezfö-

dém kombinációja. Ennek egyik megoldása a vasbeton lemez acélgerendá-
val való alátámasztása (14/a ábra), de találkozhatunk merev acélgerenda-
betétes bordás vasbeton lemezfödémmel is (14/b ábra).
14. ábra. Acélgerenda és monolit vasbeton lemez kapcsolata

15. ábra. Acélgerenda és előre gyártott

vasbeton födémelemek kapcsolata
Acélvázas épületek esetén lehetséges az acélgerendákra előre gyártott vas-

beton födémszerkezeteket ráhelyezni. Ezek lehetnek üreges palló jellegű,
ill. teknőpanel jellegű előre gyártott vasbeton födémelemek (15. ábra).
16. ábra. Acélgerendával alátámasztott bennmaradó

acéllemez zsaluzatos vasbeton lemezfödém részlete
Acélvázas épületek esetén a födémszerkezetet gyakran „I” szelvényű acél

födémgerendára erősített egy vagy kétrétegű (szembefordított) trapézle-
mez bennmaradó acélzsaluzat és az arra elkészített monolit (általában elő-
re hegesztett hálós vasalású) betonréteg alkotja (16. ábra).

A profilozott acéllemez ahhoz kellő merevségű, hogy ideiglenes fö-

démnek is használható legyen. Az acéllemez (bennmaradó zsaluzatként) a
felbetonnal együttdolgozva vesz részt a teherviselésben. A betonréteg
viszont sík felületet biztosítva alkalmas kontakt padlóburkolati rétegek
aljzatául és egyúttal kielégíti a tűzvédelmi előírásokat is, szintenként éghe-
tetlen vízszintes határoló réteget biztosítva.
1.2.3. Előre gyártott vasbeton gerendás födémek:
Az előre gyártott vasbeton gerendás födémek széleskörű elterjedését a
következő tényezők indokolták:
• méretkoordinálás, tipizálás és szabványosítás,
• egyszerű, gyors, „száraz” építési technológia,
• az előregyártás fejlődése következtében nagyobb szilárdságú, kisebb
keresztmetszetű és önsúlyú elemek gyártásának lehetősége,
• kisebb helyszíni élőmunka igény,
• faanyag takarékosság,
• a feszített vasbeton alkalmazási lehetősége,
• gépesítés,
• azonnali terhelhetőség.
Az előre gyártott vasbeton gerendás födémek gerendái 30, 60, 100 vagy
120 cm tengelytávolságban elhelyezett gerendákból és a gerendák közötti
béléselemekből állnak (17. ábra).
17. ábra. „G” gerendás födém metszetei béléstestekkel

A béléselemek legelterjedtebb változatai üreges kialakításúak. Előnyös a

gerenda szelvénnyel azonos magasságú béléselemek alkalmazása (18. ábra),
mert alul-felül sík födémet eredményez.
18. ábra. „E” gerendás födém metszetei kétféle béléstest magassággal
A gerendák az alátámasztó szerkezetre típustól függően 10-15 cm hossz-

ban támaszkodnak. A födémszerkezet tartói és kitöltő elemei gyártmány-
katalógusból kiválaszthatók. A gerendák és béléstestek választékából mu-
tatunk be néhány szerkezeti elemet a 19. ábrán.
Az előre gyártott vasbeton gerendás födémek szilárd, közepesen tűzálló

szerkezetek. A nagy sorozatban gyártott, gazdaságos födémszerkezetek
lakó- és középületekben általában megfelelnek. Az építésiparosítás korábbi
időszakában az előre gyártott vasbeton gerendás, béléstestes födémek al-
kották a szilárd födémek egyik legáltalánosabban alkalmazott csoportját.
Később a szerkezetválaszték gazdagodásával jelentőségük csökkent.
Az 1. képen gerendák és béléstestek képe látható, ahogy azokat az építő-

anyag kereskedésben bemutatják
A 2. és 3. képen a födémelemek elhelyezési javaslata tanulmányozható
a koszorúvasalás feltüntetésével.

1. kép. Előre gyártott gerendás,

béléstestes födémelemek bemutatása
egy építőanyag kereskedésben
19. ábra. Előre gyártott vasbetongerendás

födémek jellemző elemválasztéka

2. kép. Előre gyártott vasbeton gerendás, béléstestes födémmező

falsaroknál a koszurú vasalással, kibetonozás előtt
3. kép. Előre gyártott vasbetongerendás, béléstestes födém

kialakítási elve középső főfalnál (gyártói javaslat)
Zsaluzógerendás félmonolit beton béléstestes födémek. Ezek közé tarto-

zik például a Leier-BCM típusú mesterfödém. Ennél a födémnél a vasalt
betontalppal együtt kialakított előre gyártott acélszerkezetű vasalás a bélés-

testek elhelyezése és a béléselemek közötti zsaluzóelem sáv kibetonozása

és megszilárdulása után vesz részt a teherviselésben. A födémszerkezet
zsaluzó gerendái mindkét irányban, tehát egymásra merőlegesen is elhe-
lyezhetők. A födémszerkezet építés közben ideiglenes alátámasztást igé-
nyel a kibetonozás megszilárdulásáig. A Leier-BCM mesterfödém az előre
gyártott és a monolit vasbeton födémek egyes előnyeit igyekszik ötvözni.
A 20. ábrán a mesterfödém elemeinek tárolása és a födém beépítési elve
tanulmányozható.
20. ábra. Leier mesterfödém elrendezési vázlatok

1.2.4. Zsaluzógerendás, béléselemes vázkerámia födémek
Üzemben vagy helyszínen vázkerámia idomokból, köracél rácsozattal ösz-
szeállított, kis önsúlyú – tehát emelőgép nélkül elhelyezhető – gerendákból
és vékonyfalu, nagy üregtérfogatú béléselemekből készülnek ún. félmono-
lit technológiával. A gerendák és béléselemek között helyszíni kibetonozás
biztosítja az együttdolgozást. A Fert födémnek is nevezett szerkezet kis
önsúlyú, kedvező épületfizikai tulajdonságú, alsó síkján jó vakolattartási
tulajdonságú födém. Magánerős építkezés esetén alkalmazása különösen
célszerű (21. és 22. ábrák és 4. kép).

21. ábra. Vázkerámia (Fert) födém elrendezési vázlata axonometriában
22. ábra. Vázkerámia födém zsaluzógerendával

párhuzamos és arra merőleges metszetei
4. kép. Porotherm vázkerámia födém elvi elrendezési vázlata

1.3. Pallós és panelos födémek
A födémpallók üzemben előre gyártott nagyméretű födémelemek, melyek

hosszúsága, az előre gyártott gerendák méretrendjével azonos, szélességét
a koordinált méretrend, a gyártási technológia határozzák meg. Előnyük,
hogy alul-felül sík szerkezetek, beépítésük kevés helyszíni munkát igényel,
alkalmazásuk az építést gyorsítja.
A körkeresztmetszetű üregekkel könnyített födémpallók 59 és 119 cm

szélességben készülnek, a falakra vagy áthidaló gerendákra 10 cm-t fek-
szenek fel.Előre gyártott körüreges pallós födém keskeny (PK) és széles
(PS) változatát mutatjuk be példát a 23. ábrán.
23. ábra. Körüreges feszítettbeton födémpalló szerkezetváltozatai
A 24. ábrán az előre gyártott vasbeton szerkezetű üreges pallófödémek

beépítése tanulmányozható. Külön figyelmet érdemel az ábra baloldalán
lévő beépítési részlet, ahol jól látható, hogy a födémelem közvetlenül a
teherhordó főfalra fekszik fel és csökkentett méretű vasbeton koszorú
közvetítésével kapcsolódik a falszerkezethez. A 25. ábrán feszített nagy-
fesztávolságú födémpalló kialakítása és jellemző méretei láthatók. Ez a
födémszerkezet vakolatmentes építést tesz lehetővé, mivel jó minőségű
felülete közvetlenül festhető.

24. ábra. Előre gyártott üreges födémpalló beépítési részletek
25. ábra. Feszítettbeton födémpalló, amely függőleges helyzetben

falszerkezetként is alkalmazható
26. ábra. Előre gyártott vasbeton szerkezetű tetőelem

A panelos födémek, ill. tetőelemek előre gyártott nagyfesztávolságú, vé-

konyfalú teherhordó és térelhatároló szerkezetek. Leggyakoribb változata-
ik teknős vagy alulbordás kialakításúak. Alkalmazásukra elsősorban nagy-
teres ipari, vagy középületek födémeként kerül sor. A 26. ábrán előre gyár-
tott vasbeton szerkezetű típuscsarnok teknő jellegű előre gyártott tetőele-
mét szemléltetjük kétirányú jellemző metszettel és beépítési vázlattal.
1.4. Lemezfödémek
A monolit vasbeton födémek főbb sajátosságai:
• szerkezeti kialakításuk, méreteik az igénybevételt jól követik,
• a monolit kialakítás lehetővé teszi az egyes szerkezeti részek maradék-
talan együttdolgozását, biztosítja a többtámaszú kialakítást,
• a monolit vasbeton födém mint saját síkjában merev tárcsa, hatéko-
nyan részt vesz az épület vízszintes merevítésében,
• hagyományos monolit eljárás esetén az építés magas állványozó és
zsaluzó faanyag igényű,
• nedves építési eljárással készül a födémszerkezet és csak kellő szilárdu-
lási idő után terhelhető,
• a monolit vasbeton födém időtálló és fokozottan tűzálló,
• lépéshanggátlása a viszonylag magas önsúly miatt jó, de lépéshang el-
len szigetelni kell,
• épületgépészeti szempontból kedvező – födémáttörések az egyedi
szerkezet esetén egyszerűen kialakíthatók,
• a födém acéligénye viszonylag magas (80-120 N/m2).
A következőkben a vasbeton lemezfödémek különböző változatait ismer-
tetjük. A lemezfödémeket kezdetben a monolitikus megoldás jellemezte,
azonban a későbbiek során kialakultak bennmaradó zsaluzattal, zsaluzóge-
rendával vagy kéregelemmel kombinált ún. félmonolit megoldások, majd
megjelentek nagytáblás előre gyártott lemezszerű födémszerkezetek is.
1.4.1. Alul-felül sík lemezfödém
Egy vagy két irányban teherviselően kialakított változatai léteznek. Kisebb
alapterületű, legfeljebb 3-4 m falnyílású terek fölött alkalmazzák (27. ábra).
Nagyobb fesztávolságok esetén a lemezvastagság és az önsúly túlzottan
megnő. Ez esetben a bordás lemez gazdaságosabb.

27. ábra. Alul felül sík monolit vasbeton lemezfödém.

A baloldalon felfekvő, a jobboldalon pedig befogott szegéllyel
1.4.2. Alulbordás lemezfödém

A méretezés kötetlensége miatt a monolit vasbeton lemezfödémek között a
leginkább anyagtakarékos változat. Hátránya, hogy nem biztosít sík meny-
nyezetet. Igényes esetben álmennyezettel takarják a bordákat (28. ábra).
28. ábra. Aulbordás monolit vasbeton szerkezetű lemezfödém metszetei
1.4.3. Felülbordás lemezfödém

A sík alsó mennyezetfelület igénye esetén alkalmazzák. Statikai szempont-
ból keresztmetszete előnytelen, mert a nyomott zónában kisebb a beton
keresztmetszet (29. ábra).

29. ábra. Felülbordás monolit vasbeton lemezfödém metszetei
1.4.4. Gombafödém
30. ábra. Monolit vasbeton gombafödém változatok
A gombafödémet pillérvázas épület borda nélküli vasbeton lemezfödéme-

ként alkalmazzák. A megközelítően négyzethálósan kiosztott pillérek vagy
oszlopok fejezete átmeneti lemezzel vagy anélkül (ún. rejtett gombafejes
pillér) is kialakítható (30. ábra).
A betonminőség és a betonacélok minőségének javulása következtében

egyre inkább rejtett gombafejes, azaz átmeneti lemez nélküli gombafödé-
meket készítenek. A pillérvázas épületek iparosított zsaluzási rendszerei
ugyancsak az alul sík födémlemez készítését teszik indokolttá.

1.4.5. Sűrűbordás födémek

Az alul-felül sík lemezfödémekhez sorolható szerkezeti jelleg szerint a
kerámia betéttestes födémek csoportja. A betéttestek általában nem vesz-
nek részt a födém erőjátékában. A betéttestek (idomtestek) kialakítása
alkalmas arra, hogy beton részekkel együtt dolgozzanak. A betétek általá-
ban üreges kerámia vagy vázkerámia elemek (pl. Bohn tégla). A szerkeze-
tet ritkított zsaluzattal készítik (31. ábra). Az ábra baloldalán jól látható a
vasbeton koszorúba bekötő (45°-os) nyírási vasalás vonalvezetése.
31. ábra. Sűrűbordás, kerámia idomtestes (Bohn) födém metszetei
1.4.6. Acéllemezekre betonozott bordás lemezfödém
Az acélvázas épületek elterjedten alkalmazott szerkezete. Sajtolt – általá-

ban trapézszelvényű – vékonyfalú acéllemez profilokra rendszerint he-
gesztett hálós vasalású 6-8 cm vastag betonréteg kerül. A profillemezek
bennmaradó zsaluzatként a vasbetonszerkezet húzott acélrétegeként is
működnek (32. ábra).
32. ábra. Sűrűbordás bennmaradó acélzsaluzatos vasbeton lemezfödém

1.4.7. Félmonolit vasbeton kéregelemes lemezfödémek

Az építésiparosítás során a helyszíni előmunka csökkentése az egyik leg-
fontosabb szempont. Az előző födémváltozatok között találkoztunk az
ún. zsaluzógerendás, béléstestes födémekkel. A zsaluzógerendás elv to-
vábbfejlesztésének is tekinthető a vasbeton kéregelemes födémkészítési
technológia, amelynél a nagyfelületű vékony előre gyártott vasbeton le-
mezből felfelé kinyúló acélbetétek zónáját helyszíni felbetonnal öntik ki,
így a bennmaradó vb. lemezzsaluzat felhasználásával alakul ki a vegyes
technológiával készített – ezt kifejezően gyakran a félmonolit elnevezésel
illetik – alul felül sík födémszerkezet. Többféle változata létezik, közülük
az 5. képen a „profipanel” elnevezésű födém készítési elvét mutatjuk be.
5. kép. Profipanel födém elvi felépítése
1.4.8. Merev acélbetétes bordás monolit vasbeton

lemezfödémek
Az acélgerendás födémek témakör tárgyalásánál már említésre kerültek.
Régebben elterjedten elhalmozták az „I” szelvényű acélgerendát mint mo-
nolit födém merev acélbetétjét. Alul- ill. felülbordás vasbeton lemezfödém
szerkezetpéldáját mutatjuk be merev acélbetéttel a 33. és a 34. ábrákon.

33. ábra. Merev acélbetétes alulbordás vasbeton lemezfödém
34. ábra. Merev acélbetétes felülbordás vasbeton lemezfödém
1.4.9. Előre gyártott vasbeton lemezfödémek

Nagy sorozatban lakóépületek nagyfelületű alul-felül sík födémelemeként
készítették, de egyedi előregyártással más szerkezeti rendszerek esetében is
alkalmazhható. Kis szerkezeti vastagságú vakolatot nem igénylő lemez. A
jobb szerkezeti együttdolgozás érdekében az alátámasztott végek fogazott
kialakításúak is lehetnek (35. ábra).
35. ábra. Előre gyártott vasbeton szerkezetű lemezfödém

elemnézetrajzai a jellemző méretekkel

Épületszerkezettan III. Boltozatok
2. Boltozatok
A boltozatok íves felületű térlefedő szerkezetek, amelyeket a XIX. század
közepéig széles körben alkalmaztak. A boltozatok és kupolák önállóan is
alkalmasak téralkotásra, akár csarnok jellegű építmények kialakítására is. A
korszerű síkfödémek megjelenése előtt a faanyagú födémek mellett a bol-
tozatokat alkalmazták széles körben térlefedő szerkezetként és közbenső
födémek szerkezetei is gyakran boltozott kialakításúak voltak. Az acélge-
rendás födémek mezőkitöltésére sokáig alkalmazták még a lapos donga
jellegű poroszsüveg boltozatot.
Mivel épületállományunk jelentős részében találunk boltozatokat és az
épületrekonstrukciós munkák során közvetlen kapcsolatba is kerülhetünk
boltozatokkal kapcsolatos épületszerkezeti problémákkal, nem hiányoz-
hatnak az épületszerkezettanból a boltozatok alapismeretei sem.
A boltozati formák származtatása:
A boltozatok alakját íves felületekből származtatjuk. Hengerfelületből
származnak: a dongaboltozat, ebből pedig a kolostorboltozat, teknőbolto-
zat, valamint a római és román keresztboltozat (36. ábra). Gömb- ill. for-
gásfelületből származnak: a kupolaboltozat, csehboltozat és csehsüveg
boltozat (37 ábra).
Alapfogalmak:
Vezérgörbe: az a görbe vonal, amelynek mozgásából származik a boltozati
felület.
Boltozati mező: a boltozatos építmény falakkal vagy boltövekkel határolt
része.
Boltsüveg, vaknegyed: a dongaboltozatot függőleges átlós síkokkal való met-
szése után kialakuló boltozati mezők. Szemléletes ábrázolásuk a 36. ábrán
látható.
Záradékvonal: a boltozati ív (vezérgörbe) legmagasabb pontján a boltozat
tengelyvonalával párhuzamosan futó vonal.
Intradosz: a boltozat belső (alsó) felülete.
Extradosz: a boltozat külső (felső) felülete. A boltozat részeit a 38. ábrán
szemléltetjük.

36. ábra. Hengerfelületből származtatott boltozatok és főbb részeik
37. ábra. Teknőboltozat, továbbá gömb és egyéb

forgásfelületekből származtatott boltozatok

38. ábra. A boltozat részei

a legfontosabb fogalmak feltüntetésével
39. ábra. Boltozat építése mintaívvel

A 39. ábrán látható egy egyszerű dongaboltozat készítéséhez használatos

mintaív és alátámasztó állványzat. A boltozatokat tömör téglából vagy
megfelelő szilárdságú terméskő elemekből készítik. A 6. képen téglabolto-
zat építés közbeni képe tanulmányozható.
6. kép. Egyszerű dongaboltozat készítése mintaíven
A kortárs modern építészet is alkalmazza a boltozási technikákat. Ennek

szép példája a 2004-ben nemzetközi építészeti díjjal elismert gyalogos alul-
járó boltozat, amely a prágai vár műemléki környezetében épült 2001–
2002-ben (7. kép).
Sokszor szükségessé vált a szükséges nyílások kialakításához a zárt fe-
lületű (pl. donga-, kolostor- vagy teknőboltozatok) áttörésére. Ezt ún.
fiókboltozatokkal oldották meg. A fiókboltozatok szerkezetét és falazás-
módját mutatjuk be a 40. ábrán.

7. kép. Modern dongaboltozat Prágából (építész: Josef Pleskot, 2002.)
Födémszerkezet kialakítására a leggyakrabban a dongaboltozatot alkalmaz-

ták (főleg pincefödémeknél). A poroszsüveg boltozatot ilyenkor gyámfa-
lakkal vagy haránt boltövekkel támasztották meg. Poroszsüveg boltozatok
különböző falazási módjai (kupás, fecskefarkos és gyűrűs) láthatók a 41.
ábrán.

40. ábra. Fiókboltozat kialakítása.

Metszet, nézetek és csatlakozási változatok
41. ábra. Poroszsüveg boltozat készítésének falazási változatai

Épületszerkezettan III. Tetőszerkezetek
3. Tetőszerkezetek
A magastető jellegzetes építészeti formaképző elem, amely az épület lefe-
dését szolgálja, de egyúttal gondoskodik a csapadékvíz lehető leggyorsabb
levezetéséről is.
A hagyományos magastető szerkezetek alapvetően három fő részből
állnak. A tetőszerkezetből (ami a teherhordó szerepet tölti be) a héjazat-
tartó elemekből (ez lehet tetőlécezés, deszkázat, vagy szelemenek sora) és
a héjazatból (ami különböző tetőfedő anyagokból alakítható ki) és a tulaj-
donképpeni térelhatároló szerepet tölti be. Mivel a tetők hajlásszöge,
geometriai alakja szorosan összefügg a alkalmazható héjazat anyagával,
elemméretével, illesztésével – azaz vízzáróságával – már a fedélszerkezet
jellegének megválasztásakor gondosan mérlegelni kell a szóba jöhető
tetőhéjazatok fajtáit.
42. ábra. Tetőidomok
A magastetők tetőidomai sokfélék lehetnek, általában a tetőformák jellem-

zők egy-egy tájegység arculatára és jelentős különbségek figyelhetők meg
az Európa különböző területein alkalmazott tetők között. A legnagyobb

eltérést az éghajlati különbségek eredményezik, hiszen az Észak-Európai

meredek tetők intenzíven csapadékos időjárási hatás ellen készültek, az
alpesi laposabb tetők viszont a tartós vastag hó réteg hőszigetelő hatását is
kihasználják. A leggyakoribb tetőidomok tanulmányozhatók a 42. ábrán.
A fedél- vagy tetőszerkezeteket önsúlyra hóteherre, szélnyomásra, szél-

szívásra és az építést vagy javítást végző emberek súlyára kell méretezni.
A fedélszerkezet teherhordó vázát fedélszéknek szokás nevezni. A fedél-
székek anyaga leggyakrabban fa (általában fenyőfa), acél, illetve ritkán
vasbeton.
3.1. Fa fedélszerkezetek
A fa anyagú fedélszékek rendszerint hagyományos ácsszerkezetekként
készülnek tapasztalati alapon, de építhetők gazdaságosan méretezett sze-
gezett, szeglemezes kötésű, vagy ragasztott szerkezetek is. Kialakíthatók
térbeli rácsos vagy íves egyedi fedélszékek is ilyen igény esetén.
43. ábra. Fa fedélszékek

A tradicionális fa fedélszék fajták áttekintését láthatjuk egyszerű elvi ábrá-

kon a 43. ábrán. A leggyakoribb fedélszékeket különálló ábrákon mutatjuk
be a következőkben.
3.1.1. Üres fedélszék
Az üres fedélszék (44. ábra) szerkezeti elemei a szarufa, a kötőgerenda, a
kötőgerenda felfekvését biztosító sárgerenda és a hosszirányú merevítést
szolgáló viharléc vagy vihardeszka.
44. ábra. Üres fedélszék
Az ereszkialakítás alternatívái közül a 45. ábra a homlokzati fal síkján túl-

nyúló kötőgerendával kialakított síkpárkányos megoldást mutatja, míg a
46. ábra a csüngő szarufavéges ereszmegoldást szemlélteti.

45. ábra. Síkpárkány kialakítása

a falon túlnyúló kötőgerendával
46. ábra. Csüngő szarufavéges ereszmegoldás
3.1.2. Torokgerendás fedélszék

Az üres fedélszéknél nagyobb fesztávolság lefedésére alkalmas a torokge-
rendás fedélszék, amelynek két változatát mutatjuk be. A 47. ábrán a fedél-
szék metszetének baloldalán a hagyományos fakötéssel készült torokge-
rendás megoldás, jobboldalán a szarufához szegezett kötéssel csatlakozó
torokgerenda látható. A torokgerendás fedélszék hosszirányú merevítését
a vihardeszkák biztosítják, ahogy ezt a 68. ábrán lévő hosszmetszeten fel-
tüntettük.

47. ábra. Torokgerendás fedélszék
48. ábra. Torokgerendás fedélszék eresz részletei
A bemutatott torokberendás fedélszék alternatív ereszrészleteit a 48. ábrán

mutatjuk be. Az üres fedélszéknél látott eresz változatokhoz képest új
megoldás az ábra jobboldalán („B” részlet) megfigyelhető monolit vasbe-
ton konzolos síkpárkány.
A torokgerendás fedélszék általában 8-10 m falnyílás alátámasztására
alkalmas, de általában középfőfallal is megtámasztják. A torokgerenda
csatlakozása a hajlításra igénybevett szarufákhoz a szarufahossz felében

lenne a leggazdaságosabb, azonban ekkor a fedélszék alatti belső tér nehe-

zebben használható ki. Ezért a torokgerendákat általában magasabban
csatlakoztatják a szarufához.
3.1.3. Két állószékes fedélszék
A szelemenes fa fedélszékek egyik leggyakoribb változata a kétállószékes
szelemenes fedélszék (49. ábra). Készítése több faanyagot igényel, mint a
torokgerendás fedélszéké, viszont nagyobb fesztávolság lefedésére alkal-
mas. A hagyományos szelemenes fedélszékek kötőgerendával, szék- (vagy
közép) és taréjszelemennel készülnek.
49. ábra. Kétállószékes szelemenes fa fedélszék
A székoszlopsor vonalában a székoszlopok és a székszelemenek síkjának

merevítését a 45°-os hajlású könyökfák (másnéven karpántok) biztosítják.
A fedélszék merevítését vízszintes síkban a kötőgerendák közötti váltóge-
rendák, ill. a kötőgerendákkal párhuzamos fiókgerendák szolgálják. A sza-
rufákkal azonos kiosztású fiókgerendák szolgálnak síkpárkány esetén a
párkánydeszkázat (ereszdeszkázat) megtartására is. A szarufák az ún.
főszaruállásban a kötőgerendára, a mellék-szaruállásokban pedig a fiókge-
rendákra támaszkodnak. A szarufák és a szelemenek közötti kapcsolatot
horgolással biztosítják. A székoszlopot, középszelement és szarufát pedig
a székoszlop felső végét és a szarufákat közrefogó fogópárral kapcsolják
egymáshoz. A ferde dúcok mellett ezek a fogópárok biztosítják a fedélszék
haránt irányú merevítését. Kétállószékes szelemenes fa fedélszék részleteit
mutatjuk be az 50. ábrán.

50. ábra. Kétállószékes szelemenes fedélszék részletei
Faanyagú zárófödémek esetén lehet fafödémtől függetlenített kötőgeren-

dás megoldást alkalmazni, de lehetséges például a borított gerendás fa
födém gerendáját kötőgerendaként figyelembe venni. Ez ugyan anyagtaka-
rékos megoldás, viszont a födémgerendát kedvezőtlen mértékben gyengít-
hetik a kialakítandó fakötések. Szilárd födém esetén lehetséges az ún.
csonka kötőgerendák alkalmazása, amelyek csak a szükséges fakötések
kapcsolatok környezetében kerülnek csavaros lehorgonyzással beépítésre.
Talpszelemenes fedélszéknél a talpszelemen kettős rovással a kötőge-
rendára kerül a talpszelemenre pedig horgolással illesztik a szarufákat. Ezt
a megoldást ún. csüngőereszes kialakításnál célszerű alkalmazni.
3.1.4. Dűltszékes fedélszék
Az 51. ábrán dűltszékes fedélszék általános metszetét az 52. ábrán pedig
néhány részletét mutatjuk be. A dültszékes fedélszék előnye, a kétállószé-
keshez képest, hogy a székoszlopok a kötőgerendákat, ill. a födémet ked-
vezőbb helyen terhelik és a tető középső szakaszán nagyobb a tárolási

célra felhasználható tetőtér, viszont hátránya a kisebb harántirányú merev-

ség és az érzékenyebb, kényesebb fakötések.
51. ábra. Dűltszékes fedélszék
52. ábra. Dűltszékes fedélszék részletei

3.1.5. Bakdúcos fedélszék

Az 53. ábrán bakdúcos csonka kötőgerendás fedélszék keresztmetszete és
néhány jellemző részlete látható. A bakdúcos fedélszék az álló- és dőltszékes
fedélszékeknél előnyösebb erőjátékú, gazdaságos keresztmetszetekkel kiala-
53. ábra. Bakdúcos fa fedélszék.
54. ábra. Bakdúcos fedélszék részletei

kítható fedélszék, viszont itt a legkisebb a közlekedés céljára is hasznosítha-

tó padlástér. Ennél a fedélszéknél a szarufákra közel merőleges bakdúcok –
ahogy az a részleteket bemutató 54. ábrán is látható – a födémet a legkedve-
zőbb helyen, közvetlenül a támaszoknál terhelik. A szerkezeti csomópontok
kialakítása itt is kényesebb, mint az állószékes fedélszékeknél.
3.1.6. Háromszékes fedélszék
Háromszékes fedélszék ún. süllyesztett változatát mutatjuk be az 55. ábrán.
A süllyesztett fedélszéknél a födémtől az ereszig felfalazott – általában 1/2
tégla vastag – falat térdfalnak nevezik. A talpszelement ilyen esetben rövid
könyökfás oszlopok tartják. A süllyesztett fedélszék alkalmazása esetén az
épület homlokzati arányai jelentős mértékben változnak, a párkány a záró-
födém szintjénél lényegesen magasabbra kerül. Az elegáns, ablakszemöl-
dök feletti homlokzati díszítmények elhelyezését magastetős épületek ese-
tében a süllyesztett fedélszékek kialakításával biztosították, tehát ez a fe-
délszék forma a homlokzati architektúra szabadabb formálását és a hom-
lokzati arányok optimalizálását is segítő megoldásként terjedt el. A térdfa-
lak merevítéséről általában belső merevítő pillérekkel gondoskodnak. A
süllyesztett háromszékes fedélszék néhány részlete látható az 56. ábrán.
55. ábra. Süllyesztett állószékes fedélszék általános metszete

56. ábra. Süllyesztett állószékes fedélszék jellemző részletei.

Az „A” és „B” részletek helye az 55. ábrán könnyen azonosítható
3.1.7. Függesztőműves fedélszék

A függesztőműves fedélszékeket 7-14 m közötti épületszélesség esetén
építik, ha a fedélszék közbenső alátámasztására nincs lehetőség, valamint a
fedélszék légterét az alatta való térrel összevonják. Az 57. ábrán látható
kettős függesztőműves fedélszék 8-12 m fesztávolság esetén alkalmazható.
Itt a kötőgerendát tartó (felkötő) két függesztőoszlopot két ferde dúc és a
közéjük beszorított feszítőborona hordja. A függesztőműves fedélszék
jellemző részletei az 58. ábrán tanulmányozhatók. Külön figyelmet érdemel
a függesztőoszlop és a vízszintes gerendázat kapcsolata , amely két met-
szeten is tanulmányozható („C” részlet).

57. ábra. Kettős függesztőműves fedélszék
58. ábra. Függesztőműves fedélszék részletei.

A be,mutatott részletek helye az 57. ábrán azonosítható

3.1.8. Függesztő-feszítőműves fedélszék

A különleges fedélszerkezetek közé tartozik a függesztő-feszítőműves
szerkezet. A ferde dúcokban működő erő vízszintes összetevőjét elsősor-
ban a fogópár veszi fel (59 ábra).
59. ábra. Függesztő-feszítőműves fedélszék

3.1.9. Manzard fedélszékek

A padlástér jobb kihasználásacéljából alakultak ki francia hatásra a man-
zard (François Mansart (1598–1666) francia építészről kapták nevüket)
fedélszékek. Különböző szerkezeti megoldású manzard fedélszékeket mu-
tatunk be a 60–63. ábrákon.
60. ábra. Üres manzard fedélszék
61. ábra. Álló székoszlopos manzard fedélszék

62. ábra. Dűltszékes manzard fedélszék
63. ábra. Fogópáros manzard fedélszék.

A többnyire 10-12 m szélességűre tervezett tört vezetésű síkokkal határolt

manzard tetők jellegzetessége, hogy a tető alsó szakaszán meredek, a felső
szakaszán viszont kis hajlású síkokkal határolt fedélidomot alkalmaznak. A
tetők megjelenésekor padlástér kialakításakor jó helykihasználásra, esetleg
lakószobák létesítésére törekedtek. A manzard tető a maga idejében rész-
ben a többszintes belvárosi lakóépületek tetőtér kihasználásával, részben
pedig a szabadon álló nyaralóépületek jellegzetes tetőidomának karakteres
megformálásával jó építészeti és szerkezeti megoldásnak számított. Az
építészeti divat időleges változásával időnként új épületeken is megjelenik
ez a tetőfajta. Mai alkalmazása a jelenkor építészeti és szerkezetkonstruálá-
si szemléletétől idegen, anyagfelhasználásában és szerkezeti csomópontjai
tekintetében pedig célszerűtlen megoldásnak tekinthető.
3.1.10. Félnyeregtetők fedélszékei
A zártsorú beépítésű és telket körülépítő alaprajzi megoldások elterjedt
fedélszéke a félnyeregtető. Gyakran nyeregtetőhöz csatlakozik, de önálló-
an is általánosan alkalmazott. A nyeregtetők fajtáinak megfelelően a fél-
nyeregtető is lehetnek egy- és több állószékes, dültszékes, bakdúcos sze-
lemenes fedélszékek.
64. ábra. Két állószékes félnyereg fedélszékek

65. ábra. Dűltszékes, süllyesztett félnyereg fedélszék változatok
66. ábra. Több állószékes félnyereg tető.

67. ábra. Széles dűltszékes félnyereg tető
Szerkezeti jellegük a csatlakozó nyeregtető szerkezetéhez hasonló, néhány

kisebb eltéréssel. Például eltérő a taréjszelemenek megtámasztási módja és
a gerinc alatti tűzfal merevítése (rendszerint favázas falként alakítják ki).
Félnyereg fedélszékek példái tanulmányozhatók a 64–67. ábrákon.
3.1.11. Sátortetők fedélszerkezete
Az 68. ábrán bemutatott sátortető fedélszéke általában szilárd födémre ké-
szül. Jellegzetessége, hogy általában négyzet, vagy közel négyzet alaprajzra
építik (ritkán sokszög alaprajzú is előfordul) átlós helyzetű fedélszék főállá-
sokkal. A sátortetőről a csapadékvíz a tetőt körben szegélyező ereszvonal
mentén folyik le. A sátortető alkalmazása négyzetes vagy sokszög alakú
nagyobb méretű központosított terek felett indokolt. Kisebb épületek, pél-
dául családi házak esetében a négyzet alaprajzra szerkesztett sátortető úgy
építészeti mint szerkezettervezési szempontból kedvezőtlen, széleskörű
elterjedése az építészeti kritikai tevékenység gyakori és indokolt kritikáját
váltja ki. Mint a gyakorlatban mégis létező szerkezeti megoldást –néhány
jellemzőjét kiemelve – érdemes tárgyalni. A sátortetők fedélszékét átlós
helyzetű főállásokkal kell készíteni. Többnyire szilárd vasbeton szerkezetű
födémre építik, elvétve találkozhatunk csak fafödémmel egybeépített sátor-
tető fedélszékkel. A fedélszéknél alkalmazott szerkezeti rendszer a födém

terhelhetőségétől és a fedélszék méreteitől függően alakul ki. Például akkor,

ha a födém bárhol terhelhető fogópárokkal összefogott állószékes megol-
dás is lehetséges. Ha a tetőtér jó kihasználtsága fontos dűltszékes sátortetőt
készítenek, ha a térkihasználás nem lényeges és a födém közepe terhelhető,
akkor a bakdúcos változat alkalmazása kerülhet előtérbe.
68. ábra. Sátortető fedélszéke. Az osztott alaprajzon

a födém- és kötőgerenda kiosztás ill. a tetőfelülnézet látható
3.1.12. Toronytetők fedélszerkezete

Toronyfedél kialakítására látható példa a 69. ábrán. A meredekhajlású tetők
stabilitását szélterhelés ellen fokozott gondossággal kell biztosítani. A to-
ronytető kialakításánál az elcsavarodás megelőzésére is gondolni kell a

merevítések megtervezésénél. A toronytetők jellegzetes szerkezeti eleme a

csúcsot alátámasztó császárfa.
69. ábra. Toronytető
3.1.13. Mérnöki jellegű tetőszerkezetek

Korszerű kötésű könnyű faanyagú tetőszerkezetként meg kell említeni a
szegezett (70. ábra), ill. ragasztott tartókból készült tetőket, valamint a
szeglemezes kötésű (Gang-Nail) üzemi előregyártási fa fedélszékeket.

70. ábra. Szegezett kötésű palló fedélszék példája.
3.2. Acél tetőszerkezetek

Acél tetőszerkezeteket leggyakrabban gazdasági épületek lefedésére alkal-
maznak. Régebben jellemzőek voltak a melegen hengerelt acélszelvények-
ből kialakított rácsos szerkezetek, újabban inkább a hidegen alakított vé-
konyfalú acélszelvényekből kialakított összetett szerkezetek jellemzőek.
A 71. ábrán példaként shed tető hegesztett kötésű acélszerkezetét mu-
tatjuk be. Acélszerkezetű könnyű rácsos tetők példái láthatók a 72. ábrán.

71. ábra. Acél szerkezetű shed tető alaprajza

metszetei és néhány szerkezeti részlete.
72. ábra. Acélrácsos szerkezetű tetők példái és néhány részletük.

Épületszerkezettan III. Vázszerkezetek
4. Vázszerkezetek
Vázas épületről akkor beszélünk, ha az épület födémterhelését nem a fa-
lak, hanem a vázszerkezet pillérei ill. oszlopok, valamint a rajtuk végigfutó
vázgerendák hordják.
Fogalom meghatározások:
Pillér: Általában négyszög, vagy derékszögben metsződő síkokkal határolt,
viszonylag kis keresztmetszetű, önálló függőleges teherhordó szerkezet.
Oszlop: Az épületváz függőleges eleme, rendszerint kör vagy sokszög ke-
resztmetszetű.
Pillérváz: Főként magas épület acél vagy vasbeton pillérekből kialakított
függőleges teherhordó szerkezete. A gerendázattal sarokmereven össze-
építve keretszerkeztet alkot. A vázkitöltő vagy vázat burkoló falak csak a
váz és a födém elkészülte után kivitelezhetők. A vázas épület homlokzati
falszerkezetei csak térelhatároló jellegűek, tehát terhelést nem hordanak.
A vázas épület fontosabb szerkezeti elemei: váz (pillér-gerenda, vagy osz-
lop-gerenda váz), térelhatároló és térelválasztó falszerkezetek, födémszer-
kezetek, merevítő szerkezetek (pl. monolit fal- és födémtárcsa, szélrács,
hosszkötés, stb.).
E fejezetben az ún. cellás vázszerkezetekkel foglalkozunk, melyeket el-
sősorban középületek, ritkábban lakóépületek építésénél alkalmazzák. A
nagy osztatlan terek létrehozására alkalmas csarnokvázak ismertetésére a
Csarnokszerkezetek c. fejezetben kerül sor.
A vázszerkezetek alkalmazásának főbb jellemzői a következők:
• ugyanolyan nagyságú hasznos alapterület kialakítása esetén a vázas
épület beépített alapterülete és köbtartalma jelentősen kisebb, mint a
tömörfalas épületé,
• a falak az összes szinten azonos vastagságúak,
• az épület összsúlya kisebb, az alapozási költségek csökkennek,
• a vázas épület általában gyorsabban és alacsonyabb helyszíni élőmunka
igénnyel építhető, mint a falazott szerkezetű tömörfalas épület,
• a közlekedés által okozott dinamikus hatásokkal, valamint léglökéssel
és földrengéssel szemben a vázszerkezet általában előnyösebben visel-
kedik, mint a tömörfalas szerkezet,

• az épület homlokzati megjelenése szabadabban alakítható, mint teher-

hordó főfalas szerkezeti rendszer esetén. Lényegesen nagyobb ablakok
alkalmazhatók például (elsősorban középületeknél) függönyfalas szer-
kezet kerülhet a homlokzatra,
• monolit vázszerkezet esetén a vázelemek együttdolgozása jelentős
anyagmegtakarításhoz vezet a gazdaságosabb méretezés lehetősége
révén,
• a vázoszlopok, vázgerendák hang- és hőszigetelő képessége kedvezőt-
len (hang-, ill. hőhíd alakul ki) a szigetelés általában nehézkes és költ-
séges.
73. ábra. Vázszerkezetek elrendezési változatai
A vázszerkezetek az ún. vázállások alapvető elrendezése szerint hosszvá-

zas, harántvázas, egyesített vázas, valamint vegyes vázas kialakításúak le-
hetnek (73. ábra). A vázállások helyzetét és a térbeli hatás összefüggését a
74. ábrán szemléltetjük.

74. ábra. A szerkezeti rendszer és térbeli hatás

összefüggései vázas épületek esetében.
Egyesített váz esetén a pillérek között mindkét irányban teherhordó váz-

gerenda készül.

A vázszerkezetek anyaguk szerint lehetnek:

• favázak: (hagyományos ácsszerkezet ill. korszerű szegezett vagy ragasz-
tott szerkezet),
• vasbeton vázak: (monolit vasbeton váz ill. előre gyártott vasbeton váz),
• fémvázak: (melegen hengerelt acélszelvényekből készített hagyomá-
nyos acélváz szerkezetek, hidegen alakított vékonyfalú acélszelvények-
ből összeállított könnyű acélváz szerkezetek, valamint extrudált alumí-
nium szelvényekből kialakított alumínium vázszerkezetek.
Vázas épületek alaprajzi elrendezése nemcsak a 74. ábrán látható szabályos
derékszögű rendszerekben alakíthatóm ki, hanem további változatos alap-
rajzi formák is lehetségesek. Ezek közül mutatunk be néhányat a 75. ábrán.
75. ábra. Vázas épületek alaprajzi változatai
A magasházak, toronyépületek döntő többsége vázas szerkezettel készül.

Szerkezeti stabilitásuk érdekében a szélhatásból származó erők felvételére
a vázas épületeket merevítéssel kell ellátni. Az ilyen merev tárcsák vagy
„belső magok” kialakítására mutatunk be példákat a 76. ábrán.

76. ábra. Vázas épületek merevítési megoldásai szélhatás ellen
Vázas épületek esetében gyakori megoldás a lábakra állítás, amely esetben

a gyalogos zónában jóval távolabb vannak a vázpillérek egymástól mint az
emeleti szinteken. Ilyenkor átmeneti teherelosztó szerkezetek közbeiktatá-
sa szükséges. Ennek módozatai láthatók a 77. ábrán.
77. ábra. Vázas épületek lábakra állításának lehetőségei (példák)

A vázszerkezetek közül a két legelterjedtebb változattal a vasbeton és

acélvázzal foglalkozunk a továbbiakban.
4.1. Vasbeton vázszerkezetek

Hazánkban a 30-as évek után terjedt el alkalmazásuk. Legfeljebb 10-15
emeletes épületmagasságig célszerű a vázas épületet vasbetonból építeni.
Kezdetben a monolit vasbeton szerkezetű vázak épültek, az építésipa-
rosítás előrehaladásával azonban megjelentek az előre gyártott vasbeton
vázszerkezetek is.
4.1.1. Monolit vasbeton vázszerkezetek
Az együttdolgozó vázelemekkel kialakított monolit vasbeton szerkezetek
egyedi zsaluzóanyaggal vagy iparosított építési eljárással (tipizált acélzsalu-
zatokkal) készülhetnek.
Nagyobb magasság esetén a vázpillérek keresztmetszet növelését lefelé
a terhelés növekedése szerint, néhány (általában két-) szintenként végzik.
A pillérek méretét célszerű a vázgerenda irányában változtatni (78. ábra),
mert ez esetben:
• a vázgerendák támaszköze lefelé csökken (ez acélbetét megtakarítást
eredményezhet),
• a vázgerendák szelvény keresztmetszete mindenütt azonos, tehát a
gerenda zsaluzat (valamint a pillére egyik oldalzsaluzata) minden szin-
ten változatlanul felhasználható,
• a vázállások egymástól való távolsága nem változik, tehát a födémszer-
kezetek számítása és készítése könnyebb, előre gyártott födémek is al-
kalmazhatók,
• az épületgépészeti vezetékeket egy függőlegesben lehet (a vázoszlop
mellett) vezetni.
Amennyiben lehetséges, a vasbetonvázas építésnél arra kell törekedni,

hogy minél kevesebbszer kerüljön sor a pillérek méretének megváltoztatá-
sára. Az alsó szinteken növekvő terheléseket inkább az acélbetétek meny-
nyiségének növelésével és a beton minőségének fokozásával kell felvenni.

78. ábra. Monolit vasbeton vázpillér méretnövelése
Vázpillér és oszlop keresztmetszetek (79. ábra):

• pontszerű pillér ill. oszlop (négyzet, négyszög, sokszög, kör, összetett
alakzat),
• lemez, ill. tárcsajellegű pillér (falszerűen elnyújtott négyszögszelvényű
pillér),
• dobozjellegű pillér (általában Z, U vagy zárt négyszög alakú).
79. ábra. Monolit vasbeton vázszerkezetek jellemző

pillér és oszlop keresztmetszetei

Vázgerenda keresztmetszetek: általában téglalap vagy „L”, ill. fordított „T”

alakú keresztmetszet.
Monolit vasbetonvázas épület födémei: A monolit vasbeton szerkezetű vázál-
lások közötti födémek rendszerint monolit vasbeton lemezfödémként
készülnek, helyszíni alátámasztó állványzat és zsaluzat segítségével, de
alkalmazhatók előre gyártott födém elemek is. A födémszerkezeteket a
későbbiekben önálló fejezetben részletezzük.
Monolit vasbetovázas épület építés közbeni képe látható a 8. képen. Az
elkészült teherhordó szerkezetre az alsó szinteken megkezdték a könnyű
üvegszerkezetű homlokzati fal szerelését, de még jól láthatók a kör ke-
resztmetszetű oszlopok és az alul sík monolit vasbeton lemezfödém.
8. kép. Monolit vasbetonvázas épület

építés közbeni képe (Budapest, 2005)

4.1.2. Előre gyártott vasbeton vázszerkezetek

Alkalmazásuk legfontosabb előnyei a monolit vázszerkezetekkel szemben:
• a szerkezeti elemek jobb minőségben készíthetők üzemi körülmények
között,
• sokszoros gyártósablon felhasználás,
• gyorsabb, kis helyszíni élőmunka igényű szerelő jellegű építés,
• az időjárástól függetlenebb építés lehetősége.
Az előre gyártott vasbeton vázszerkezet alkalmazása akkor célszerű, ha az
épület egyéb szerkezetei (födémek, lépcsők, pihenők, falszerkezetek stb.)
is előre gyártottak és az azonos típusúak nagy számban ismétlődnek.
Fontos, hogy az épületen belül alkalmazott elemek lehetőleg azonos
súlykategóriába tartozzanak, mert ezáltal a szállítás és beemelés gazdaságo-
sabban végezhető.
Előre gyártott vasbeton vázelemek összekapcsolása statikai szempontból

csuklós, részlegesen csuklós, valamint merev (nyomatékbíró) kapcsolat-
ként alakítható ki.
Technológiai szempontból az elemkapcsolatok száraz, félszáraz, valamint

nedves kapcsolatok lehetnek. Száraz kapcsolatok esetén minden csomó-
ponti erőhatást hegesztési varrattal vagy feszítő csavarozással lehet felven-
ni. A félszáraz kapcsolat azt jelenti, hogy az elemekbe bebetonozott kap-
csolóelemek korrózióvédelmét és a kapcsolati hely kitöltését végzik el a
helyszínen betonnal. Ez esetben a kapcsolatok utólag eltakartak és a kap-
csolat igénybevehetőségi élettartama jelentős mértékben függ a betonkitöl-
tés minőségétől, egyenletességétől. A beton félnedves kapcsolat esetén
nem vesz részt a kapcsolat erőjátékában. Nedves kapcsolat esetén az ele-
mek csak a beton megszilárdulása után terhelhetők, addig ideiglenes kitá-
masztásuk szükséges.
Előre gyártott egyszintes vasbeton vázszerkezetek
Állandó és félállandó ipari raktározási, közlekedési és mezőgazdasági funk-
ciók gyors építési idejű kielégítésére, magas előgyártású komplett vázszer-
kezeteket gyárt az előregyártóipar. Az egyszintes előre gyártott vasbeton-
vázak többféle méretrendben a gyártóműtől szerezhetők be.
E szerkezetek elemeit, összeépítésük módját és szerkezetkialakítási
szempontjaikat a Csarnokszerkezetek c. fejezetben részletezzük.

Előre gyártott többszintes vasbeton vázszerkezetek

A monolit vázas építésmód elemekre való bontásából, az építésiparosítás
követelményeinek megfelelően kifejlődött, – iparosított építési eljárás. Az
elemek méretkoordináltak, szerkezetük a korszerű, sokoldalú igényeknek
megfelelőek, elemgyárban készülnek. Többfajta, – hazai és külföldi erede-
tű, – rendszer ismeretes és használatos, melyek főleg közösségi épületek
előállítására alkalmasak.
Vázelemek
Az építési rendszertől és az épület funkciójától függően sokféle elemfajta
használatos, melyekből az alkalmazott méretrend alapján kell az adott épü-
let elemeit megválasztani.
Főbb vázelemek:
• közbenső oszlopok, pillérek,
• sarokoszlopok, pillérek,
• hosszgerendák,
• keresztgerendák,
• mellvéd tartók,
• konzol elemek,
• födémpallók (áttörhetők is),
• homlokzati elemek.
Az előre gyártott vázszerkezethez, födémekhez nem kell vasalási, stb. ter-
veket szolgáltatni, csupán megfelelő teherbírásukat kell ellenőrző számí-
tással igazolni.
Nagyobb terhelés és a szokásosnál több szint esetén az alsó szint vagy
szintek vázoszlopai a gyári vasalással nem felelnek meg az igénybevételek-
nek, ebben az esetben egyedi merev acélbetéteket kell alkalmazni. Az ilyen
oszlopok egyedi terveit el kell készíteni, ennek alapján a gyártómű legyártja.
A többszintes előgyártott vázszerkezetű épületek merevségéről gon-
doskodni kell, – ez rendszerint a szerkezet gerendairányára merőleges mo-
nolit vasbeton fal, pl. lépcsőházi merevítő fal vagy a felvonó akna fal,
amely az építmény teljes magasságában az adott terhelés felvételére alkal-
masan van megtervezve és kivitelezve.
Előre gyártott szerkezetű vázas épületek építése esetén a földmunka és
a körülményeknek megfelelően választott alapozás és egyéb terepszint
alatti munkák elkészítése után a földszinti fogadószint kivitelezése törté-

nik. A többszintes előre gyártott vasbetonvázas építmények rendszerint

pince nélkül épülnek.
A vázszerkezetet vagy közvetlenül a földszinten, vagy a földszint felett
kialakított fogadószinten kezdik összeszerelni. A fogadószinten a vázosz-
lopok rögzítésére alkalmas szerkezeteket elhelyezik, illetve kialakítják.
A vázoszlopok alsó és egymáshoz való rögzítése sarukkal, tüskékkel,
csuklókkal, csavarozással, hegesztéssel történhet.
A fogadószint és az oszlopbefogadó szerkezetek elhelyezési pontossá-
ga ellenőrizendő, – az építés további menetében az elhelyezett oszlopok,
szintek tervszerű pontosságáról geodéziai műszerekkel meg kell győződni,
– az esetleges méreteltéréseket korrigálni kell.
A szerkezet összeszerelése a sarokoszlopok és a szerkezet gerendairá-
nyának megfelelő közbenső oszlopok beemelésével, ellenőrzésével, ideig-
lenes és végleges rögzítésével kezdődik.
A következő fázisban a vízszintes tartók, esetleges konzolelemek, fö-
démpallók beemelése, rögzítése, kibetonozása történik.
Előre gyártott vasbeton vázszerkezet csomópontjaira láthatók példák a
80. és 81. ábrákon.
80. ábra. Többszintes előre gyártott

vasbeton vázszerkezetfödém csomópontjai I.


vasbeton vázszerkezetfödém csomópontjai II.
Megjegyzendő, hogy a függőleges merevítő fal, vagy egyéb szerkezet építé-

sét olyan időpontban kell elkezdeni és olyan ütemben kell végezni, hogy az
a vázszerkezet szerelési ütemét, a beemelés biztonságát ne zavarja. A leg-
több esetben a vizescsoportoknál, lépcsőpihenőknél, aknák környékén
elkerülhetetlen a monolitikus födémszakaszok közbeiktatása, ezek az előre
gyártott födémpallók elhelyezése után készítendők.
Az előre gyártott vasbeton vázak esetében sokáig alulról látható vasbe-
ton vázgerendáket alkalmaztak. Később előtérbe került az a törekvés, hogy
a rejtett gombafejes – gyakorlatilag alul-felül sík – monolit vasbeton fö-
dém és vázpillér kapcsolathoz hasonló előre gyártott szerkezeteket alakít-
sanak ki. Ennek érdekes példája a Györött kifejlesztett System M–120
építési rendszer előre gyártott gombafejes pillére, amelyhez síkban csatla-
koznak az előre gyártott födémelemek. (82. ábra és 9. kép.) Előre gyártott
vasbetonvázas épület axonometrikus képe látható a 83. ábrán.

82. ábra. A Sytem M–120 rendszer pillér-födém csomópontja
9. kép. Megvalósult System M–120 típusú szerkezet.


vasbetonvázas épület axonometrikus képe
4.2. Acél vázszerkezetek

Acélvázas épületeket a múlt század vége óta építenek. Hazai elterjedésüket
korábban az acélhiány akadályozta.
Magasházak építésénél, amikor a vasbeton alkalmazása már nem gazdasá-

gos, vagy az épület szintszáma meghaladja a vasbetonból építhető határt,
szinte kizárólagos az acélvázak alkalmazása. Ha a gyors építés (nagyobb
anyagi ráfordítás mellett is) gazdaságos, vagy nagysorozatú tipizált ele-
mekből (rendszerelvű építéssel) lehet középületeket létrehozni, szintén
célszerű hazai alkalmazása.

Az acélvázat, ugyanúgy, mint a többi acélszerkezetet gyártóbázison telje-

sen elkészítik, tehát a vázszerkezet az építés helyszínén szerelő jellegű
munkával gyorsan összeállítható.
Az acélváz előnyei vasbeton vázzal szemben:
• nem igényel zsaluzó anyagot és alátámasztó állványszerkezetet,
• kisebb önsúlyú szerkezet építhető,
• az acél vázszerkezet anyaga kohászati termék, ezért minősége, a szel-
vények méretpontossága megbízható,
• az alkalmazható acélszelvények méretválasztéka lehetővé teszi az
igénybevételeket pontosabban követő keresztmetszetek tervezését,
• a vázszerkezet utólag könnyen megerősíthető, lebontható és újra fel-
használható.
Az acél vázszerkezet alkalmazásának hátrányai:
• karbantartása (elsősorban korrózióvédelme) költséges,
• hő-, hang- és tűzvédelem fokozott igénye jelentkezik,
• építési költsége magas.
Az acélvázas épületek szerkezeti elrendezése ugyancsak hossz-, haránt-,
egyesített és vegyes vázas lehet. Leggyakrabban a harántvázas szerkezete-
ket alkalmazzák.
Keskeny, magas épületeknél a pilléreket és főtartókat sarokmereven,
keretszerűen kell összeépíteni a szélerők felvétele céljából. Amennyiben a
vázelemek összeépítése nem sarokmerev, a vízszintes irányú merevítést
egyéb szerkezetekkel (szélrács, lépcsőházi fal, stb.) kell megoldani.
Helyszíni szerelés közben fokozott gondott kell fordítani a szerelés
alatt álló szerkezetek állékonyságának biztosítására (ideiglenes alátámasztá-
sokkal, rögzítésekkel).
Acélvázas épületek pilléreit, ill. oszlopait a következő keresztmetsze-
tekkel alakíthatjuk ki (84. ábra):
• egyetlen szelvényből (pl. melegen hengerelt, ill. hidegen hajlított ele-
mek),
• több, egymáshoz szorosan illesztett szelvényből (ún. egységes ke-
resztmetszet),
• hevederekkel rácsozással együttdolgozóvá tett szelvényekből.

84. ábra. Acél vázelemek alapvető változatai

Osztott pillérkeresztmetszet alapelemeinek összeépítése történhet szege-

cselt ill. hegesztett kötésű hevederekkel, ill. rácsozással.
A pillérek a szállítás szabta lehetőségek szerint 6-9 m hosszúsággal ké-
szülnek (több emelet magas elemekből). A pillérek toldását a födémgeren-
dák felső síkja felett kb. 30-50 cm-re célszerű kialakítani, hogy a szerelés a
már elhelyezett födémgerendákról történhessen.
A főtartók, vázgerendák rendszerint nekifutnak a pilléreknek és azok-
hoz csuklósan vagy sarokmereven csatlakoznak. Több szelvényből össze-
tett pillér esetében a gerenda két pillérszelvény közé is kerülhet.
A vázgerendák keresztmetszeti kialakítása többféle lehet:
• egy szelvényből,
• övlemezekkel erősített egy szelvényből,
• idomacélokból szegecseléssel vagy hegesztéssel összeépített szelvé-
nyekből,
• ritkán fogazott, hegesztett (ún. takaréküreges) szelvényekből,
• rácsos tartókból,
• hidegen hajlított acéllemezekből hegesztéssel létrehozott tömörgerincű
szelvényekből.
Acélvázas épületek födémei
Az acélvázas épület födémei is rendszerint acélszerkezetűek. A vázgeren-
dához való viszonyuk szerint a födémek lehetnek a vázgerendára felfekvő
vagy a vázgerendák közé kerülő szerkezetek. Az utóbbi esetben, ha a váz-
gerenda és a födém között merev kapcsolat alakul ki, ez az épület vízszin-
tes irányú merevítésére felhasználható. Az acélvázas épületek födémei a
bonyolult és legtöbb esetben eltakarandó épületgépészeti, valamint épület-
akusztikai okok miatt gyakran álmennyezettel készülnek. A tűzvédelmi
szerepet is betöltő szerelt álmennyezeteket úgy kell megtervezni, hogy
tábláik könnyen kiemelhetők legyenek és a gépészeti karbantartási munkák
szükségessé válása esetén a gépészeti berendezésekhez való hozzáférhető-
séget egyszerűen biztosítsák (85. ábra). A födémszerkezetek részletezésére
a Födémszerkezetek c. fejezetben kerül sor.

85. ábra. Acél födémtartók és acélvázas épületek födémei
Az acélvázas szerkezetek tűzvédelme nagy körültekintést igényel. A váz

tűzvédelem szempontjából legérzékenyebb elemei a pillérek. A szabadon
álló acélpillérek körülburkolásáról tehát nem csak esztétikai, hanem tűzvé-
delmi okokból is gondoskodni kell. (86. ábra)

86. ábra. Acél pillérek tűzvédelme
A vázpillérek körülburkolása többféleképpen történhet:

• körülfalazással,
• kibetonozással,
• cementhabarcs körülrabicolással,
• egyéb tűznek ellenálló burkolóanyaggal vagy bevonattal (pl. gipsz).
A pilléreken kívül természetesen a gerendák és födémek tűzvédelméről is
gondoskodni kell. Az acél vázszerkezetek tűzvédelmi lehetőségei tovább
bővültek a hőhatásra habosodó tűzvédelmi bevonatokkal, amelyek függő-
leges és vízszintes teherhordó szerkezetek esetében is alkalmazhatók.
Villámvédelem céljából az acélváz szerkezeteket az épület több pont-
ján a talajvíz mélységéig földelni kell. Mind a melegen hengerelt, mind a
hidegen hajlított acélszelvények és kiegészítő elemek korrózióvédelméről
gondoskodni kell.
Hagyományos korrózióvédelemként elterjedt a míniumos alapmázolás
és fedőréteg felhordása és a mázolás időszakos felújítása. A korrózióvéde-
lem további lehetőségei az üzemi készítésű horganyzás, beégetett festés,
zomácozás, műanyag bevonat alkalmazása. Megoldás lehet időjárásálló
acélötvözetek alkalmazása is.
Acélvázas épületek építése esetén az alaptesteket a hegesztett vagy csa-
varozott kapcsolatok létrehozására alkalmas módon képezzük ki.
Az oszlopok szerelés közben ideiglenesen ki vannak támasztva, amíg a
vízszintes acél tartószerkezet is felszerelésre kerül. Törekedni kell arra,
hogy kétirányú keretként összeszerelt elemek jöjjenek létre. Minden szint-
nek van térbeli merevítő szerkezete, – ezt az egész szint összeszerelése
után helyezik el. Egy teljes szint szerelésének befejezése után a következő

szint szerelése következik. Az egyes elemek terv szerinti beépítési helyze-

tét és az egész szint méret- és helyzetpontosságát ellenőrizni kell. Kétszin-
tes összeállított épületváz fényképe látható a 10. képen. Itt az acélváz szer-
kezethez vasbeton födémelemeket illesztettek, ezáltal a függőleges irányú
tűzterjedés megakadályozható.
10. kép. Acélvázas épület vasbeton födémmel
A következőkben egy egyszintes könnyű acélvázas magastetős épület épí-

tés közbeni jellemző képeit és néhány fontos szerkezeti és szakipari cso-
mópontját mutatjuk be. A hazánkban is elérhető acélvázas szerkezeti
rendszerű épület homlokzati kialakítása lehetséges téglaburkolattal és va-
kolt hőszigetelő burkolattal is. A szerkezeti rajzokon mindkét alternatívát
bemutatjuk, mert az összehasonlítás nagyon tanulságos lehet. A szerkezet-
példák a svéd Lindab cég magyarországi fejlesztői és a BME oktatói által
közösen kialakított, hazai körülményekre adaptált épületváltozatát (Lindab
FamilyLine) mutatják be kétféle homlokzati kialakítással. A 11. képen a
könnyű acélvázas épület egyik jellemző szerkezeti csomópontja látható.
Ugyanennek az épületnek az összeállított és ideiglenes merevítéssel ellátott
vázát a 12. képen láthatjuk.

11. kép. Acélváz csomóponti részlet
12. kép. Acél épületváz ideiglenes merevítéssel

A tartószerkezet hidegen hengerelt „C” szelvényű acél profilokat alkalmaz,

amelyeket egymáshoz önfúró csavarokkal sarokmerev keretekké építenek
össze. A vonóvasas keretek egymás után sorolásával állítható össze az
épület. A keretek nyílásköze 3,50 – 4,70 – 5,90 – 7,10 és 8,30 m lehet. A
keretállások távolsága 1,275 m. E méret többszörözésével az épület hossza
tetszőleges lehet. A belső tér kialakítása a burkolatok és felületképzések
elkészítése előtt a 13. képen látható.
13. kép. Acélvázas épület belső tere a padlófűtés szerelési stádiumban
A könnyű acélvázas lakóépület szerkezeti és szakipari részletei a következő

ábrasorozaton tanulmányozhatók. Nagy figyelmet érdemel a különböző
szerelt szerkezetek és hőtechnikai rétegek burkolatok összeillesztése, hi-
szen a könnyűszerkezetes építés legfontosabb sajátosságai együtt láthatók
ezeken az ábrákon. A 87. és 88. ábrákon az ereszrészlet és környezete fi-
gyelhető meg átszellőztetett téglaburkolat illetve vakolt ásványgyapot
homlokzati kialakítással.

87. ábra. Könnyű acélvázas épület ereszrészlete Lindab cserepeslemez

fedéssel és átszellőztetett tégla homlokzatburkolattal
88. ábra. Könnyű acélvázas épület ereszrészlete Lindab cserepeslemez

fedéssel és vakolt ásványgyapot homlokzattal

A 89. és 90. ábrán az acélvázas épület lábazati lábazati részletei láthatók

ugyancsak két változatban, azaz átszellőzetett homlokzati téglaburkolt
illetve vakolt ásványgyapot homlokzattal.
89. ábra. Könnyű acélvázas épület lábazati részlete

átszellőztetett tégla homlokzatburkolattal
90. ábra. Könnyű acélvázas épület lábazati részlete

vakolt ásványgyapot homlokzattal

A 91. ábrán a könnyű acélvázas épület kétszintes változatánal függőleges

metszete látható. A 92. ábra vizszintes sarokmetszetet a 93. ábra pedig
ablak beépítési részletet mutat.
91. ábra. Könnyű acélvázas épület kétszintes változatának metszete

92. ábra. Acél vázas épület vízszintes sarokmetszet
93. ábra. Acélvázas épület ablak csomópontja

Épületszerkezettan III. Csarnokszerkezetek
5. Csarnokszerkezetek
Csarnoknak általában azokat az egyszintes, nagyobb alapterületű épülete-

ket nevezzük, amelyek felülről rendszerint nem közbülső födémmel, ha-
nem tetőfödémmel vannak határolva.
A csarnokok társadalmi vagy gazdasági célra készülnek.

Rendeltetésük szerint megkülönböztetünk:
• kultúrális, gyülekezeti, igazgatási, sport célokra,
• ipari és mezőgazdasági termelési, valamint tárolási célokra,
• közlekedési eszközök tárolására, valamint utasforgalom befogadására,
• vásárok, kiállítások megrendezésére szolgáló csarnoképületeket.
A középület jellegű csarnokok rendszerint egyedi-egyterű szerkezetek, a
termelési jellegű csarnokok pedig általában tipizált egységekből összeállí-
tott szerkezetek.
A csarnok jellegű épületek kialakításánál kielégítendő legfontosabb
szempontok:
• nagy fesztávolság,
• a szerkezet modulraszterben tervezett legyen,
• földszintes elrendezésre kell törekedni,
• az alapterület 30 000 m2-nél lehetőleg ne legyen nagyobb,
• a kétirányú bővítés lehetséges legyen,
• biztosítani kell az épületgépészet többcélú módosíthatóságát.
Csarnokok rendszerezése alaprajzi elrendezés szerint (94. ábra):
• hosszirányú (egy- vagy többhajós),
• mindkét irányban többhajós (többmezős),
• centrális,
• speciális.
A teherhordó szerkezetek anyagai (főtartók, illetve főállások jellemző
anyagai) szerint a csarnokok lehetnek:
• faszerkezetű (ragasztott vagy szegezett tartókkal),
• fémszerkezetű (általában melegen hengerelt vagy hidegen alakított
acélszerkezet)

• vasbeton szerkezetű (monolit vagy előre gyártott),

• kombinált szerkezetű (pl. előre gyártott vasbeton pillér és rácsos acél-
szerkezetű főtartó),
• tégla vagy kőszerkezetű (ma ritkán alkalmazzák),
• műanyag szerkezetű.
94. ábra. Csarnokok alaprajzi elrendezési változatai
Szerkezeti rendszer szerinti osztályozás:

• síkbeli erőjátékú szerkezeti rendszer (leggyakrabban rúdszerkezetből
összeállított),
• térbeli erőjátékú szerkezeti rendszer (pl. lemezművek, héjak, térrácsok,
függesztett szerkezetek,
• különleges szerkezeti rendszer (pl. pneumatikus szerkezetek).

5.1. Síkbeli erőjátékú csarnokszerkezetek

A csarnokok építésénél leggyakrabban a síkbeli erőjátékú rúdszerkezeteket
alkalmazzák. Ezek főbb szerkezetváltozatai (95. ábra):
• pillér (oszlop) és gerenda kombinációja,
• keretszerkezet,
• ívtartó (14. kép).
95. ábra. Síkbeli erőjátékú csarnokok

gyakoribb változatai

14. kép. A győri egyetemi csarnok rácsos tartógerincre támaszkodó

ívtartói láthatók építés közben a képen
Síkbeli erőjátékú szerkezetek statikai modelljét, nyomatéki ábráját, vala-
mint az előzőkkel összefüggésben kialakított konstrukciós formáját mutat-
juk be a 96. ábrán. A csarnokszerkezetek főbb szerkezeti elemeinek elren-
dezési vázlatát mutatjuk be 97. ábrán néhány gyakori alternatívával. Az
alaprajzon összehasonlítható a szelemenes, kis tetőelemes lefedés és a
nagyfesztávolságú előre gyártott tetőpanelok alkalmazásával kialakított
csarnoktető. A csarnok határoló falai kerülhetnek a vázelemek (itt keret-
szerkezetek) külső síkjára vagy a keretlábak (más esetben pillérek) közé.
Régebben gyakori megoldás volt, hogy a monolit vagy előre gyártott füg-
gőleges vázelemek közé illesztett tégla falazattal oldották meg a külső tér-
elhatárolást. Ez technológiai szempontból ugyan nem illett az iparosított
csarnokváz szerkezethez, viszont kisebb üzemek építésénél a beruházó
csak a vázszerkezetet vásárolta meg, az egyszerűbb munkákat olcsóbb
helyi munkaerővel, például helyi melléküzemág bevonásával végeztette el.
A rúdszerkezeteknek az alkalmazott anyagtól és az igénybevételtől
függő kialakítási lehetőségei tanulmányozhatók a 98. ábrán.

96. ábra. Az igénybevétel és a kialakítási mód összefüggése
97. ábra. Csarnokelemek elrendezési változatai

98. ábra. Síkbeli erőjátékú csarnokok rúdszerkezetei
5.1.1. Vasbeton szerkezetű csarnokok

A vasbeton szerkezetű csarnokok – a többszintes vasbeton vázhoz hason-
lóan – egyaránt készíthetők monolit eljárással és előre gyártott szerkezetek
összeállításával.
A monolit szerkezetekre jellemző a nagyobb tömegű, súlyosabb, de
egyúttal egyszerűbb szerkezet és az egyedi jelleg. Az előre gyártott szerke-
zetek karcsúbb, könnyebb és összetettebb szerkezetek. Jellemzőjük a sok-
szorosan ismétlődő alapegység az ebből eredő tipizálási lehetőség. Monolit
és előre gyártott csarnok metszetét és fontosabb szerkezeti elemeit mutat-
juk be a 99. ábrán.
Monolit vasbeton csarnokszerkezetek
A lassabban, nehézkesebben építhetők. A nagy zsaluzóanyag-szükségletű
monolit csarnokokat elsősorban ott alkalmazzák, ahol:
• egyedi, nem tipizálható építmény szükséges,
• az előre gyártott szerkezetek szerelésének feltételei nem biztosíthatók
gazdaságosan,
• a nagy tömegű betonozáshoz olcsó helyi adalékanyag használható fel.

Az építés munkamenete: állványozás, zsaluzás, vasszerelés, betonozás,

utókezelés, állványzat és zsaluzat bontás. A monolit vasbeton csarnokok
egyedi tervezésűek, részletes statikai és építészeti tervet igényelnek.
99. ábra. Monolit és előre gyártott

vasbeton szerkezetű csarnokok jellemző metszetei.
Előre gyártott vasbeton csarnokszerkezetek
Kezdetben a helyszíni előregyártás technológiája alakult ki, ebből fejlődött
ki a termelékenyebb, jobb minőséget biztosító üzemi előregyártás. A nap-
jainkban széles körben elterjedt üzemi előregyártás termékei közúton vagy
vasúton szállítható, a helyszínen általában autódaruval beemelhető, szerelt
kapcsolattal rögzített szerkezeti elemek. A nagy sorozatban készített szer-
kezeti elemek méretkoordináltak, az alkalmazásukkal nagyszámban épített
típus szerkezetek tervezési költségmegtakarítást is lehetővé tesznek, hiszen
a legtöbb esetben csak típusterv adaptálására, azaz a helyi alapozási viszo-
nyoknak megfelelő, eltérő alaptest megválasztására van szükség. Előre
gyártott vasbeton szerkezetű csarnokokra mutatunk be példákat a 100–
103. ábrákon.

100. ábra. 6×12 m-es pillérállású előre gyártott

vasbeton szerkezetű típuscsarnok
101. ábra. 12×12 m-es pillérállású

vasbeton szerkezetű típuscsarnok

102. ábra. Rövidfőtartós vasbeton szerkezetű típuscsarnok

lejtős kialakítású tetőelemekkel
103. ábra. Rövidfőtartós vasbeton szerkezetű típuscsarnok lejtős

főtartókkal, változatlan keresztmetszetű tetőelemekkel

Munkamenet: előregyártás, szállítás, beemelés, ideiglenes rögzítés, szerelés

(szerkezeti kapcsolatok létrehozása), végül az ideiglenes biztosítás bontása.
A csarnokszerkezetek főállásának elemekre bontása szerint a követke-
ző változatok lehetségesek:
• csomópontokon felbontott lineáris elemekből álló főállás,
• legkisebb nyomatéki pontokon felbontott főállás (keret),
• teljes keretből álló főállás (csak helyszíni előregyártással lehetséges).
A szerkezeti elemek kapcsolatai
Az előre gyártott vasbeton szerkezetek kapcsolási lehetőségeire mutatunk
be példákat a 104. ábrán. Az ábrán a nyomatékbíró és csuklós szerkezeti
kapcsolatok kialakítására is tanulmányozhatók szerkezetpéldák.
104. ábra. Előre gyártott

vasbeton szerkezetű elemek összeépítése

105. ábra. Előre gyártott vasbeton szerkezetű

csarnokok tetőelemei és elhelyezésük
Az előre gyártott vasbeton csarnokszerkezetek jellemző tetőelemei és lefe-

dési lehetőségei láthatók a 105. ábrán. A csarnokszerkezetek leggyakoribb
falpanelos térelhatárolási lehetőségeit szemléltetjük a 106. ábrán.
106. ábra. Csarnokok falpanelos térelhatárolási változatai

5.1.2. Acélszerkezetű csarnokok

Acélszerkezetű csarnokok alkalmazása hazai körülmények között a követ-
kező esetekben célszerű:
• 24 m csarnokfesztávolság felett,
• kedvezőtlen elemszállítási körülmények esetén (a súlyosabb vasbeton
elemeket nehezebb szállítani),
• gyakran változó technológiájú ipari üzemek építése esetén,
• ideiglenes és könnyű héjalású építményeknél,
• amikor az építési idő lerövidítéséből eredő gazdasági előnyök ellensú-
lyozzák a drága szerkezet építési többletköltségét.
Az acélszerkezetű csarnokok nagyobb súlyú, melegen hengerelt szelvé-
nyekből és hidegen alakított vékonyfalú acélszelvényekből készülhetnek.
Ez utóbbiak a könnyűszerkezetes építésmód jellegzetes szerkezeteinek
kialakítására alkalmasak. Általában törekedni kell a vékonyfalú szerkezeti
elemek felhasználására, de ahol az igénybevételek a melegen hengerelt
szelvények jó kihasználhatóságát biztosítják, ott azokat célszerű alkalmaz-
ni. Acélszerkezetű csarnokvázak vízszintes irányú merevítését a szélrácsok
és hosszkötések szolgálják. A 15. képen csarnok tetősíkban elhelyezett szél-
rács mező látható.
15. kép. Tetősíkban elhelyezett szélrács alulnézete

Acélszerkezetű csarnokok jellegzetes főállás változatait és egy egyszerű

szerkezeti kialakítású acélszerkezeti csarnok elemeit mutatjuk be a 107.
ábrán. Könnyűacél csarnokváz függőleges metszetének részlete látható a
108. ábrán. Az összetett szelvényű rácsos vázoszlopokra vonórudas főtartó
készült a mellékelt példán. Az acél vázoszlop nyomatékbíró módon kap-
csolódik a vasbeton szerkezetű kehelyalaphoz.
107. ábra. Acélszerkezetű csarnok

szerkezeti váza és főállás változatai
A 16. képen nagyfesztávolságú ipari csarnok tetőszerkezetének belső képe

tanulmányozható.
16. kép. Acélszerkezetű ipari csarnok belső képe

108. ábra. Csarnokváz függőleges metszete

5.2. Térbeli erőjátékú csarnokszerkezetek

5.2.1. Acél térrácsok
A közbenső alátámasztás nélküli acélszerkezetű nagytér lefedés jellegzetes
szerkezete a térrács.
A nagy szakítószilárdságú acélokból készülő térrács szerkezetek főleg kiál-

lítási csarnokok építésére terjedtek el. Ezek gyártóbázison készülő ele-
mekből, a földön összeszerelt rács mezőkből készülnek, rendszerint alul-
felül sík megoldással.
Függőleges tartószerkezettel való alátámasztásuk, vagy felfüggesztésük

tartószerkezeti szempontból szükséges. Héjalásuk rendszerint hullámos
fémlemez táblás könnyű tetőként oldható meg
109. ábra. Acél térrács lefedés

Szerkezetpéldák láthatók acélszerkezetű térrács lefedésre a 109. ábrán. Íves

térrács kupola nézete és néhány csomópontja tanulmányozható a 110.
ábrán. A 17. képen acél térrács tartószerkezetű és műanyag fólia térelhatáro-
lású csarnok képe látható.
110. ábra. Acél térrács tartó és részletei
17. kép. Íves acél térrács tartó műanyag fólia térelhatárolással

Alumínium rúdszerkezetekből is készítenek könnyű térrácsokat, amelyek

ugyancsak az építési helyszínen kerülnek összeszerelésre és autódaruval
emelik be őket a végleges helyükre.
5.2.2. Vasbeton hártya és héjszerkezetek
A kis keresztmetszetű, feszített kábelekkel készülő, üzemben előre gyár-
tott, vagy (bennmaradó) fémzsaluzattal monolitikusan készített vasbeton
tetők, melyek íves felültekből vagy ferde síkokból vannak kialakítva, a mo-
dern építészeti téralakítás jellegzetes példái.
Keresztmetszetük 2-5 cm vastagságú, – betonanyaguk különleges
szemszerkezetű.
A függőleges teherhordó szerkezet lehet alátámasztó és felfüggesztő
jellegű. Hártya és héjszerkezetek elvi vázlatai láthatók a 111. ábrán.
111. ábra. Vasbeton hártya és héjszerkezetek elvi vázlatai

5.2.3. Műszaki textiliákból készített lefedő szerkezetek

A műszaki textil nagytérlefedéseknek két alapvető megoldása ismeretes:
• pneumatikus térlefedésről beszélünk: – amikor két lezárt textilréteg
között állandó értékű légnyomást tartunk fent, – a légnyomás hatására
felemelkedő kétrétegű textilréteg alatt a tervezett nagytér kialakul.
Héjalásra nincs szükség. Energiaszükséglet és gépészeti működtetés
szempontjából igényes megoldás, – alkalmazására csak különleges in-
dok alapján kerülhet sor.
• függesztett textil térlefedésről beszélünk: – amikor rendszerint íves
acélvázra kerül az egyrétegű különleges minőségű műszaki textil.
Ritkán alkalmaznak a belső tér túlnyomásával kifeszítve tartott pneumati-
kus szerkezeteket is. Ezek hátránya az állandó túlnyomás biztosításának
költsége, nehézkes műszaki megoldása (zsilipes kapukialakítás) és a túl-
nyomás egészségre, közérzetre kedvezőtlen hatása.
112. ábra. Műszaki textíliákból készített lefedő szerkezetek

Pneumatikus szerkezetek tervezése csak a gyártóművel való együttműkö-

déssel lehetséges. A gyártómű a nyílászárók, szellőzők, stb. beépítését a
textil szerkezethez illeszkedően biztosítja.
Textil anyagú térlefedő szerkezetek illetve tartószerkezetük példái ta-
nulmányozhatók a 112. ábrán.
5.2.4. Mérnöki faszerkezetek
A faanyagú nagyfesztávolságú ún. mérnöki faszerketek 20,0-100,0 m kö-
zötti fesztávok áthidalására alkalmasak.
Készülhetnek keretként, rácsos tartóként, térrácsként, és ragasztott ív-
tartóként.
A tetőszerkezet lehet szegelt és csavaros kötésű, vagy ragasztott tech-
nológiával készített.
A faanyagot az előkészítés során gomba- és lángmentesíteni kell.
A felhasználható tartószerkezeti elemek gyártása csak erre alkalmas
speciális üzemben lehetséges.

Épületszerkezettan III. Irodalom
Irodalom
Dr. Gábor László: Épületszerkezettan I–IV. Budapest, 1979, Tankönyvki-
adó.
Dr. Lévai Jenő: Épületszerkezetek I–II. Budapest, 1979, Tankönyvkiadó.
Dr. Tallós Elemér – Dr. Koppány Attila: Épületszerkezetek. Győr, 1990.
Dr. Koppány Attila: Épületszerkezettan I–II. Győr, 1994, Novadat Bt.
Dr. Karácson Sándor: Épületszerkezetek. Ábragyűjtemény 1–2. Budapest,
1990.
Király Sándor: Szerkezettervezés, csarnokszerkezetek, ábragyűjtemény. Budapest,
1980, Tankönyvkiadó.
Tobiás László – Tobiás Lóránd: Ácsszerkezetek. Budapest, 1971, Műszaki
Könyvkiadó.
Dr. Tóth Elek: Könnyűszerkezetes acélvázas lakóépületek hazai fejleszté-
se. Magyar Építőipar, 2002, LII. évfolyam 11–12. szám.
Dr. Böhönyei János – Pálvölgyi Ervin: A modulkoordinált építési rendszer.
Budapest, 1981, Műszaki Könyvkiadó.
Dr. Sebestyén Gyula: Könnyűszerkezetes építés. Budapest, 1971, Műszaki
Könyvkiadó.

Epuletszerkezettan III

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Epuletszerkezettan III

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Koppány Attila

Szerző: dr. Koppány Attila

Lektor: dr. Karácson Sándor

© Koppány Attila, 2006

Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével

A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 3 ►

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 4 ►

A födémek a különböző rendeltetésű épületek és építmények, valamint

A födémek a helyiségek lefedésén, a térelhatároláson és függőleges irányú

1. ábra. Komplex födém értelmezése

Az ún. komplex födém rétegfelépítését a következő fő részek alkothatják

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 5 ►

A vizes üzemű helyiségeknél és lapostetőknél – azaz legfelső födémnél

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 6 ►

Technológiai és gazdaságossági követelmények monolit födémeknél:

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 7 ►

Szerkezeti rendszer szerint a födémek fő csoportjai:

2. ábra. Födémek fajtái szerkezeti rendszer szerint

• gerendafödémek: a tartógerendák egymás mellett zárt sorban helyezked-

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 8 ►

sát mutatjuk be egyszerűsített vázlatokon a 2. ábrán. Az ábra bal olda-

3. ábra. Csapos gerendafödém

A gerendák együttdolgozását kb. 2,0 m-ként beépített keményfa csapok

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 9 ►

1.2. Gerendás födémek

4. ábra. Szalmapólyás födém jellemző metszetei

A pórfödém (5. ábra) alulról látható gerendás szerkezet, amely általában

5. ábra. Pórfödém metszetei

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 10 ►

A pallófödémek esetén a gerendáknál karcsúbb, magas szelvényű pallók

6. ábra. Pallófödém metszetei

Jellegzetes faanyagú födémszerkezet a borított gerendás födém (7. ábra). A

7. ábra. Borított gerendás födém. Az ábra baloldalán lévő

Az alsó deszkaborítás lehet gyalult, festett kivitelű vagy nádszövet közbe-

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 11 ►

8. ábra. Béléses borított gerendás födém

A deszkabéléses borított gerendás födémnél a gerendák alsó síkjára kerül a

9. ábra. Deszkabéléses gerendás födém

A deszkabéléses gerendás födém esetén (9. ábra) viszont a bélésdeszkák

10. ábra. Vakgerendás födém

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 12 ►

Meg kell említeni még a mestergerendás fafödémet, amit szélesebb (7-8 m

11. ábra. Acélgerendák közötti poroszsüveg födém

12. ábra. Acélgerendák közötti poroszsüveg födém jellemző metszetei

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 13 ►

Az acéltartók talpára helyezett ún. orrtéglák vállként biztosítják a boltozat

13. ábra. Acélgerendák közötti téglabetétes lemezfödém

Gyakran előfordult régebben acélgerenda és monolit vasbeton lemezfö-

14. ábra. Acélgerenda és monolit vasbeton lemez kapcsolata

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 14 ►

15. ábra. Acélgerenda és előre gyártott

Acélvázas épületek esetén lehetséges az acélgerendákra előre gyártott vas-

16. ábra. Acélgerendával alátámasztott bennmaradó

Acélvázas épületek esetén a födémszerkezetet gyakran „I” szelvényű acél

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 15 ►

A profilozott acéllemez ahhoz kellő merevségű, hogy ideiglenes fö-

17. ábra. „G” gerendás födém metszetei béléstestekkel

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 16 ►

A béléselemek legelterjedtebb változatai üreges kialakításúak. Előnyös a

18. ábra. „E” gerendás födém metszetei kétféle béléstest magassággal

A gerendák az alátámasztó szerkezetre típustól függően 10-15 cm hossz-

Az előre gyártott vasbeton gerendás födémek szilárd, közepesen tűzálló

Az 1. képen gerendák és béléstestek képe látható, ahogy azokat az építő-