INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

FALAZÁS, VAKOLÁS

2. Témakör

Falszerkezetek készítése

TANANYAGSEGÉDLET

Szakiskola 9. évfolyam

......................... .........................
Boros Tibor Csákné Markó Katalin
jóváhagyta készítette
 TARTALOMJEGYZÉK

Falszerkezetek fogalma

Falszerkezetek osztályozása
Helyzetük szerint
Teherbírásuk szerint

Falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények

Szerkezeti alapismeretek

Falazás általános szabályai

Falidom kötések különböző falazóelemek esetén

Különböző falszerkezetek
Pincefalak
Lábazati falak
Felmenő falak
Pillérek, oszlopok
Tűzfalak
Oromfalak
Attika falak
Mellvédfalak
Térdfalak
Válaszfalak
Támfalak
Vázkitöltő falak
Kerítésfalak

Ellenőrző kérdések

-2-
Falszerkezetek fogalma
A falszerkezet az építészeti téralkotás egyik alapvető eleme, amely terek
elhatárolására a külső tértől, valamint belső terek elválasztására szolgál.

Az épület falai elhelyezkedésük szerint lehetnek külső (homlokzati) és belső

falszerkezetek. Tartószerkezeti szerepük szerint lehetnek teherhordó, valamint nem
teherhordó, azaz térelhatároló falak.

Falszerkezetek osztályozása:
1. Helyzetük szerint

- Térelhatároló falak

A homlokzati térelhatároló (nem teherhordó) falak túlnyomórészt vázas

épületek falszerkezeteiként jelentkeznek, de a harántfalas épületek (pl.
alagútzsaluzatos épületek) homlokzati falai is ebbe a
szerkezetcsoportba tartoznak.

- Térosztó falak

A térosztó falak nem teherhordó, hanem önhordó belső falszerkezetek,

amelyek segítségével a rendelkezésre álló belső teret különálló
helyiségekre oszthatjuk.

2. Teherbírásuk szerint

- Teherhordó falak

A teherhordó falszerkezetek a felettük lévő falak és födémek, valamint

tetőszerkezetek súlyát, egyéb terheléseket (pl. hasznos terhelést,
szélnyomást, szélszívást stb.) hordják és továbbítják az alapozási
szerkezetekre.
A teherhordó falszerkezeteknek merevítési, térelhatárolási és támasztó
szerepüket együttesen, egy időben kell ellátniuk, ezért a velük
szemben támasztott követelmények rendkívül sokrétűek.

- Nem teherhordó falak

Nem teherhordásra, hanem tényleges térmegosztásra kiképzett

szerkezetek, melyek önsúlya a tartószerkezetnek adódik át. (Pld:
válaszfal)

-3-
Falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények:
1. Tartószerkezeti követelmények:

- szilárdság

- tartósság

- tűzállóság

2. Épületszerkezeti követelmények:

- hővédelem

- hangvédelem

- nedvességvédelem

- faraghatóság, véshetőség, szegezhetőség,

- vakolattartás (szerkezettől függően)

- alacsony térfogatsúly

3. Esztétikai követelmények:

- tetszetős homlokzati felület, szín, hézagrajz

- belső felület esztétikus kialakítása

4. Kiviteli-gazdaságossági követelmények:

- jól szerelhető, gépesíthető építés

- alacsony helyszíni élőmunka igény

Szerkezeti alapismeretek

A falszerkezeteket rétegfelépítés, építési technológia és építőanyag szerint a

következőként csoportosíthatjuk:

1. Rétegfelépítés szerint:

- homogén falszerkezetek:
A tartószerkezeti és épületszerkezeti követelményeket a fal egyetlen
összefüggő rétegben elégíti ki. (Pl. tégla vagy terméskő falazat, ill. monolit
vagy előre gyártott könnyűbeton falszerkezet).

-4-
 - heterogén falszerkezetek:
A falakkal szemben támasztott követelményeket a szerkezet több rétegben
elégíti ki (pl. ilyen az un. szendvics panelok funkcionális rétegfelépítését alkotó
külső és belső teherhordó kéreg és hőszigetelő betétréteg).

2. Építési technológia szerint:

- helyszínen készített falszerkezetek hagyományos falazott technológiával és

korszerűsített öntött beton építési technológiával készülhetnek
- előre gyártott falszerkezetek esetén megkülönböztetünk épített (azaz
habarcshézaggal egymáshoz illesztett blokkos szerkezeteket) és szerelt
(hegesztett vagy csavarozott kapcsolatokkal rögzített panelos) szerkezeteket.

Falazás általános szabályai

A falazott szerkezetek falazóelemekből és közöttük lévő vízszintes és függőleges

hézagokat kitöltő habarcsból állnak. A falazó habarcs feladata az elemek egymáshoz
kötése, az elemek közötti átmenő hézagok kitöltése, valamint az egyenletes
teherátadás biztosítása. A falazóelem és a habarcs minőségét nem lehet egymástól
függetlenül megválasztani, hiszen a falazat szilárdságát együttesen határozzák meg.

Falidom kötések különböző falazóelemek esetén

-5-
-6-
-7-
-8-
-9-
- 10 -
- 11 -
- 12 -
Pincefalak
Az épület azon része, amelynek padló felülete a terepcsatlakozás alá kerül, legalább
70 cm-rel.

Pincefalazó beton elem

Lábazati falak

A lábazati falak rendszerint beton vagy vasbeton szerkezetűek., magasságuk

általában 30 cm és 80 cm között van.
A lábazati falak közé földfeltöltés készül.

- 13 -
Felmenő falak

A felmenő falak a „földszint feletti szerkezetek” elnevezése. A hagyományosan épült

házak felmenő falai különféle anyagokból készültek. Terméskő, vályog, égetett tégla,
beton.

Az égetett téglát 4000 éve használták először a sumér építőmesterek. Bár az égetést
csak 550-600 °C hőmérsékleten végezték, ezért a korabeli égetett téglák puhák,
késsel vághatóak voltak. Előállítása költséges volt, főként homlokzati oldalon
használták vegyes falazatként vályoggal keverve.

Pillérek, oszlopok

Az oszlop, pillér az építészetben egy függőleges nyomással bíró épületelemet -

áthidaló, boltív, gerenda - megtámasztó, egyúttal annak terhelését a teherhordó
talajra átvezető, jellemzően szabadon álló függőleges szerkezeti elem.
Készülhet egy vagy több darabból, anyaga hagyományosan beton, vasbeton,
ritkábban fa vagy fém. Az azonos szerkezeti funkciójú, de négy- vagy sokszögű
pillérrel szemben az oszlop kör keresztmetszetű.
Szerkezeti funkciói mellett kiképzésük mindenkor nagy esztétikai jelentőséggel is
bírt, amit az ókori Egyiptom, Perzsia, majd az iszlám és az európai építészetben is
megjelenő reprezentatív oszlopcsarnokok népszerűsége is bizonyít.

- 14 -
Tűzfalak

A tűzfal függőleges záró falazat, rendszerint nyeregtetők oldalzáró fala, mely főként
tűzvédelmi (tűzterjedés-gátló) funkciókkal lett kiépítve. Neve is funkciójából ered.

Oromfalak
A magas tetővel lefedett épület (épületrész) homlokzati falának az a része, amely a
tetőszerkezet végeit lezárja.
Az oromfal kialakításának célja, hogy a különböző gerendák bütüjét lezárják,
repedéseit elrejtsék, illetve a szaruzatot oldalról eltakarják.

- 15 -
Attika falak
Épületek homlokzatát díszítő függőleges fal, melyet a főpárkány felett helyeztek el, így
részben takarja a tetőt is.

- 16 -
Mellvédfalak
Ablakok alatti falszerkezet (90-180 cm magas).
Parapetfal néven is ismert, magasságát az alaprajzon jelölni kell az ablak szélességi
és magassági mérete mellett.

Térdfalak
Tetőtér beépítéses épületeknél található, a tetőtér (padlástér ) jobb kihasználása
érdekében kerül beépítésre.

A merevség biztosítása céljából a legfontosabb, hogy a térdfalak építése során a

tervekben ábrázolt vasbeton pillérek szakszerűen készüljenek el. A pillérek - bekötve
a záró vasbeton koszorúkba - biztosítják ugyanis a szerkezet együtt dolgozását
(épületmozgás, tetőszerkezet, hó- és szélteherviselés átadási együtthatói).
A vasbetonkoszorúba kötött, födémszerkezetre kerülő térdfalak építése során mind a
használt anyag (falazóelem, habarcs, falkapcsok, vasalás, feszítőbetétek stb.), mind
a falelem mechanikai viselkedése, a kötési mód, a falazott szerkezet, azaz a
kivitelezés milyensége felelős azért, hogy ne következzen be stabilitásvesztés
(kihajlás, a csatlakozásnál megjelenő repedés stb.).

Válaszfalak
Térelválasztó szerepe mellett sokszor részt vesz az épület merevítésében, de
általában megelégszünk, ha különféle védelmi szempontoknak felel meg.

- 17 -
Támfalak

Feltöltött vagy termett talajt (bevágást) megtámasztó szerkezetek. Anyaga általában

vasbeton.

Vázkitöltő falak
Olyan nem teherhordó falszerkezet, amelyet az épület elsődleges teherhordó
szerkezetére rögzítenek, és a teherhordás kivételével a falszerkezetek valamennyi
funkciójával rendelkezik.

Kerítésfalak
A beton kerítésrendszer különböző magasságú betonoszlopokból, és egyforma
nagyságú, többféle mintázattal készített betonpanelből áll. Gyors és olcsó
kerítésépítési forma.

- 18 -
A kerítés készülhet falazó elemből is, vagy például bontott téglából.

Ellenőrző kérdések:
1. Mit nevezünk falszerkezetnek ?
2. Helyzetük és teherbírásuk szerint hogyan osztályozzuk a
falszerkezeteket ?
3. Milyen kapcsolat van a falazóelem és a habarcs között ?
4. Milyen méretei vannak a kisméretű tömör téglának ?
5. Milyen módon falazzuk a változó rétegmagasságú faragott kőfalat ?
6. Mit jelent a „nutféderes porotherm 30 falazóelem „ kifejezés ?
7. A lábazati falak hol helyezkednek el ?
8. Jellemezd a pilléreket, oszlopokat !
9. A tűz terjedését melyik típusú falszerkezet gátolja meg ? Ismertesd !
10. A támfalak általában milyen anyagból készülnek ? Hol alkalmazzuk ?
11. A vázkitöltő falak teherhordó vagy nem teherhordó falazatok ?

Felhasznált irodalom:
Szerényi Attila – Szerényi István: Falazás, vakolás I. (Pécs, 2009.)

Szerényi Attila – Szerényi István – Gazsó Anikó: Kőműves szakmai ismeretek I.

(Pécs, 2007. )

Internet:

http://www.agt.bme.hu/tantargyak/bsc/bmeeoafag02/BMEEOAFAG02_ea_03.pdf

http://arc.sze.hu/epszerkea/falszerk.htm

http://arc.sze.hu/epszerkea/bevezet.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszlop

- 19 -