Lépcsőburkolatok

A lépcsők részei

 lépcsőfok;
 lépcsőkar;
 pihenő;
 orsótér;
 korlát/mellvéd;
 fogódzó;
 lépcsőház;
 szintmagasság/ emelet
 magasság;
 járóvonal;
 űrszelvény;
 húzott lépcsőfok.

Alaprajzi elrendezések

Csoportosításuk:

1. A lépcsőkarok vonalvezetése alapján:

 egyenes lépcsőkar;
 íves lépcsőkar;
 vegyes vonalvezetésű lépcsőkar,

2. A lépcsőkarok száma alapján:

 egykarú lépcsők;
 kétkarú lépcsők;
 kettőnél többkarú lépcsők.


Lépcsők jellemző méretei

A lépcsőfok magasságának (fellépési magasság - m) és szélességének (belépési szélesség - sz) kedvező

arányát az ember átlagos lépéshosszának ismeretében határozták meg: 2m + sz = 60 - 64 cm.

A lépcsők szerkezeti jellegük, alátámasztásuk alapján a következő csoportokba sorolhatók:

 Talajon fekvő lépcsők: Teljes felületen a talajra támaszkodva továbbítják a terheket.

 Lebegő lépcsők: Egyik oldalon fokonként konzolosan befogott, másik oldalon alátámasztás
nélküli lépcsőszerkezetek.
 Gyámolított lépcsők: Különböző gyámolító szerkezetekre (fal, gerenda, födém) támaszkodó
fokokból és pihenő(k)ből álló lépcsőszerkezetek.
 Függesztett lépcsők: Teherátadásuk a lépcsőkar( ok)hoz kapcsolódó, a lépcső feletti vízszintes
teherhordó szerkezetbe (födémbe) rögzített függesztő szerkezeten keresztül történik.
Külső lépcsők

 A tereplépcsők az épületektől függetlenül, alapozás nélkül, a talajra fektetve készülnek. A

fokmagasság általában 10-12 cm, fokszélesség 40-45 cm. A kivitelezés során figyelembe kell
venni a csapadékvíz-elvezetést és a min. 1,5°/o-os lejtést.
 Az előlépcsők az épületek körüli terep- vagy járdaszint és a bejárati ajtó küszöbszintje közötti
különbség áthidalására szolgálnak. Az előlépcsők jellemzően betonból ill. vasbetonból,
monolitikusan készülnek, majd fagyálló burkolatot kapnak.
 Aknalépcsők a terepszint alatti helyiségek padlósíkja és a járdaszint közötti szintkülönbséget
áthidaló külső lépcsők. Az épülethez közvetlenül kapcsolódva, az épület falával
párhuzamosan vagy merőlegesen készülnek.

Belső lépcsők

Az épületen belüli szintek közötti szintáthidalást biztosító szerkezetek a belső lépcsők.

Csoportosításuk anyaguk szerint:

 Kő (műkő) lépcsők:
Fokonként egy-egy kőelemből, egymásra épülve készülnek.
A fokokat alkotó elemek keresztmetszete alapján tömb-, ék- és különleges szelvényű fokokat
különböztetünk meg.
A kő (műkő) lépcsők szerkezete lehet lebegő és gerendával, boltövvel vagy fallal gyámolított.
 Monolit vasbeton lépcsők:
A monolit vasbeton lépcsők szerkezeti jellegük szerint lehetnek:
o lebegő (konzolos) lépcsők;
o gyámolított lépcsők;
o lemezlépcsők.

A legkorszerűbbek és legesztétikusabbak a lemezlépcsők. Ezeknél a lépcsőkarok olyan

lemezszerkezetek, melyek alsó és felső végükön a pihenőkhöz kapcsolódva továbbítják a
terheiket.

Az előre gyártott vasbeton lépcsőket az adott igényeknek, méreteknek megfelelően, egyedi

tervek alapján gyártják.

A lépcsőket egy elemként kell a végleges helyre emelni (daruval). Építés után azonnal
terhelhetők.

A vasbeton lépcsőfokok burkolata lehet:

o cementsimítás;
o helyszíni műkő;
o előre gyártott műkő;
o természetes kő;
o kerámialap;
o gumi
o keményfa burkolat;
o szőnyeg.
 Falépcsők:
 Falépcsőket jellemzően egy vagy kétszintes családi házakban készítenek. A beltéri
falépcsőknek az alap funkció (szintáthidalás) mellett esztétikai szerepük is van. A szépen
megmunkált igényesen kialakított szerkezetek jelentősen növelik az épület belsőépítészeti
értékét.
 Fémlépcsők:

A fémlépcsők főleg üzemi és ipari épületekben készülnek.

o Előnyeik:
 a fémek jól alakíthatók;
 kötéseik egyszerű kialakításúak;
 nagy teherbírásúak;
 kopásállók.
o Hátrányuk:
 használat közben zajosak;
 érzékenyek a korrózióra;
 kevésbé esztétikusak.

Lépcsőburkolatok típusai

 Kerámia lapok:
Elsősorban a máz nélküli, nagy kopásállóságú lapokat használjuk. A speciális,
lépcsőburkoláshoz készített lapok bizonyos mértékig igazodnak a lépcső méretéhez. Itt
mindig csak a méretkülönbségekből adódó felesleget kell levágni.
 Keményfa:
A gyalult és felületkezelt elemeket csavarozással, vagy poliuretán habbal rögzítik.
 Linóleum, gumi és műanyag lemezek:
Speciális esetekben.

Lépcsők burkolása

Lépcsők burkolása során ügyelni, hogy a rögzítőhabarcs vagy ragasztóréteg teljesen tömör legyen.

A 30 cm vagy annál nagyobb élhosszúságú lapok praktikusak. Ennél kisebb lapokkal (pl. 20 cm) egy
egész és egy csonka sor lerakásával lehet a lépcsőt leburkolni.

A lépcsőburkolás további szabályai:

 A lapok kiosztása. Ügyeljünk arra, hogy a hézagok egy egyenesbe essenek; hogy az élek és a
lépcsőt alkotó síkok párhuzamosak, illetve merőlegesek legyenek egymásra.
 Túlnyújtás. A lépcsők fokszélessége kellő vastagságú és teherbírású burkolóelemnél
megnövelhető, ha a burkolólapot kb. 1-2 cm-rel a túlnyújtjuk a homloklapon.
 Műveleti sorrend. A burkolást a korábban tanult műveleti sorrendben kell végezni.
 Méretek. Folyamatosan ellenőrizni kell.

Lépcsők élvédő szegélyei: A lépcső burkolásánál élvédő és csúszásgátló profilok beépítése javasolt:

 Élvédők: A belépő és a homloklap találkozásánál helyezhetők el.

 Csúszást gátló profilok. A gumi vagy műanyag csíkokat utólag kell elhelyezni.
Lépcsők lábazatai: A kisérő magasságát a lépcső igénybevételéhez kell igazítani. Nagyobb forgalmú
lépcsőknél magasabb (akár 1,8 m) kísérőt készítsünk. Egy sor magas kísérőknél a vízszintes és
függőleges lépcsőfok felületekhez igazítva kell a lábazatot burkolni. Ez úgy a legegyszerűbb, ha a
lapok irányát fokonként változtatjuk.

Anyagmennyiség:

A burkoláshoz szükséges lapok kiszámítása:

 A lépcsők burkolása előtt minden fokot külön meg kell mérni, és megvizsgálni, hogy
mekkora méretbeli eltérés van közöttük,
 Pontosan számoljuk ki, hogy egy-egy fok burkolásához hány lapra lesz szükség.
 Ha a fokonkénti mennyiséget összegezzük, megkapjuk a végleges darabszámot.