Egyenletek, Egyenlőtlenségek, Egyenlet rendszerek,

egyenlőtlenségi rendszerek
o Elmélet

▪ Az EGYENLETEKet mérlegelvvel oldjuk meg. A mérlegelv az ellenétes műveleteken

alapszik:
+↔ −
∙↔÷
𝑥 𝑛 ↔ 𝑛√𝑥
𝑎 𝑥 ↔ log 𝑎 𝑥
Az egyenlet megoldása lehet:
- Véges számú valós szám (𝑥1, 𝑥2, 𝑥3, .....)
- Nincs megoldása, ha: a kapott megoldás nem tartozik az értelmezési
tartományhoz vagy ha a változó kiesik és a kapott kijelentés hamis.
- Végtelen megoldása van (bármely valós szám az értelmezési
tartományból) ha a változó kiesik és a kapott kijelentés igaz.
▪ Az EGYENLŐTLENSÉGEKet mérlegelvvel oldjuk meg.
Az egyenlőtlenségeknél a relációs jel iránya megváltozik, ha:
- Negatív számmal szorzunk vagy osztunk.
- Exponenciális egyenlőtlenségnél az alap elhagyásakor az alap 1-nél
kisebb.
- Logaritmus egyenlőtlenségnél a logaritmus elhagyásakor az alap 1-nél
kisebb.
Az egyenlőtlenségek megoldásai a valós számok halmazán intervallumok, a
természetes számok halmazán véges számú szám
▪ Az EGYENLETRENDSZEREKet behelyettesítési vagy egyenlő együtthatók
módszerével oldjuk meg.

Elsőfokú

Értelmezési tartomány vizsgálat nem szükséges

Egyenletek:
Példa1

3𝑥 − 2 = 7 ∕ +2
3𝑥 = 9⁄: 3
𝑥=3

Példa 2

3(2𝑥 − 7) − 4(5 − 2𝑥) = 3𝑥 + 3

zárójelek felbontásánál a zárójel előtti mínusz megváltoztatja a zárójelben lévő előjeleket
6𝑥 − 21 − 20 + 8𝑥 = 3𝑥 + 3 összevonás
14𝑥 − 41 = 3𝑥 + 3 ∕ −3𝑥
 11𝑥 − 41 = 3 ∕ +41
11𝑥 = 44⁄: 11
𝑥=4

Példa 3

2𝑥+3 𝑥+2 𝑥−3

− = közös nevezőre hozunk
5 4 3
24𝑥+36 15𝑥+30 20𝑥−60
− 60 = 60 beszorzunk a közös nevezővel
60
a tört elötti minúsz megváltoztatja a számlálóban szereplő tagok előjelét
24𝑥 + 36 − 15𝑥 − 30 = 20𝑥 − 60 összevonunk
9𝑥 + 6 = 20𝑥 − 60 ∕ −20𝑥
−11𝑥 + 6 = −60 ∕ −6
−11𝑥 = −66 /: (−11)
𝑥=6
Egyenlőtlenségek:
Példa 1

3𝑥 + 2 ≥ 11 ∕ −2
3𝑥 ≥ 9 ∕: 3
𝑥≥3
𝑀𝑒𝑔𝑜𝑙𝑑á𝑠: 𝑥 ∈ [3, ∞[

Példa 2

5 − 2𝑥 > 17 ∕ −5
−2𝑥 > 12 ∕: (−2)
𝑥 < −6
𝑀𝑒𝑔𝑜𝑙𝑑á𝑠: 𝑥 ∈ ]−∞, −6]

Egyenletrendszerek:

- Behelyettesítési módszer:
3𝑥 − 2𝑦 = 4
{
5𝑥 + 𝑦 = 11
1. Lépés: Kifejezzük valamely ismeretlen valamely egyenletből
3𝑥 − 2𝑦 = 4
{
𝑦 = 11 − 5𝑥
2. Lépés: a kifejezett ismeretlent behelyettesítjük a másik egyenletbe
3𝑥 − 2(11 − 5𝑥) = 4
3. Lépés: megoldjuk a kapott egyenletet:
3𝑥 − 22 + 10𝑥 = 4
13𝑥 − 22 = 4
13𝑥 = 26
𝑥=2
4. Lépés: a megoldást visszahelyettesítjük a kifejezett ismeretlenhez:
𝑦 = 11 − 5 ∙ 2
𝑦=1
 - Egyenlő együtthatók módszere:
3𝑥 − 2𝑦 = 4
{
5𝑥 + 𝑦 = 11
1. Lépés: Beszorozzuk azegyenleteket úgy, hogy valamely változónak azonos
együtthatói legyenek.
3𝑥 − 2𝑦 = 4 ∕⋅ 5
{
5𝑥 + 𝑦 = 11 ∕⋅ 3
15𝑥 − 10𝑦 = 20
{
15𝑥 + 3𝑦 = 33
2. Lépés: az egyenleteket kivonjuk egymásból és megoldjuk a kapott
egyenletet:
−13𝑦 = −13
𝑦=1
3. Lépés: a megoldást visszahelyettesítjük valamely kezdeti egyenletbe:
3𝑥 − 2 ∙ 1 = 4
3𝑥 − 2 = 4
3𝑥 = 6
𝑥=2

Abszolútértékes

Értelmezési tartomány vizsgálata:

- Ha egy abszolútérték egyenlő egy változót tartalmazó kifejezéssel akkor a
kifejezés nagyobb vagy egyenlő kell legyen nullánál.
Pl: |2𝑥 − 1| = 3𝑥 + 2
A 3𝑥 + 2 ≥ 0 egyenlőtlenség megoldása az egyenlet értelmezési tartománya.
- Ha egy abszolútértékes egyenlőtlenség kisebb vagy kisebb vagy egyenlő, mint
egy változót tartalmazó kifejezés akkor a kifejezés nagyobb vagy nagyobb
vagy egyenlő kell legyen nullával
Pl: |2𝑥 − 1| ≤ 3𝑥 + 2
A 3𝑥 + 2 ≥ 0 egyenlőtlenség megoldása az abszolútértékes egyenlőtlenség
értelmezési tartománya, amelyet metszeni kell az abszolútértékes
egyenlőtlenség megoldásával
Pl: |2𝑥 − 1| < 3𝑥 + 2
A 3𝑥 + 2 > 0 egyenlőtlenség megoldása az abszolútértékes egyenlőtlenség
értelmezési tartománya, amelyet metszeni kell az abszolútértékes
egyenlőtlenség megoldásával

Egyenletek:
Példa 1 (érettségin nem fordult még elő)

|3𝑥 − 1| = −3
Nincs megoldás mert az abszolútérték nem lehet egyenlő egy negatív számmal
 Példa 2

|2𝑥 + 4| = 8

2𝑥 + 4 = 8 2𝑥 + 4 = −8
𝑥=2 𝑥 = −6

Példa 3

|4𝑥 − 5| = 3𝑥 − 2
Értelmezési tartományt vizsgálunk:
3𝑥 − 2 ≥ 0
2
𝑥≥
3
2
𝑥 ∈ [ , ∞[ = 𝐷
3
|4𝑥 − 5| = 3𝑥 − 2

4𝑥 − 5 = 3𝑥 − 2 4𝑥 − 5 = −(3𝑥 − 2)
𝑥=3∈𝐷 𝑥=1∉𝐷

Példa 4

2|4𝑥 − 6| + 3𝑥 − 2 = 6𝑥 − 7
kifejezzük az abszolútértéket
2|4𝑥 − 6| = 3𝑥 − 5
3𝑥 − 5
|4𝑥 − 6| =
2
Értelmezési tartomány vizsgálunk
3𝑥 − 5
≥ 0 ∕⋅ 2
2
3𝑥 − 5 ≥ 0
5
𝑥≥
3
5
𝑥 ∈ [ , ∞[ = 𝐷
3
3𝑥 − 5
|4𝑥 − 6| =
2
3𝑥−5 3𝑥−5
4𝑥 − 6 = 2 ∕⋅ 2 4𝑥 − 6 = − 2 ∕⋅ 2
8𝑥 − 12 = 3𝑥 − 5 8𝑥 − 12 = −3𝑥 + 5
7 17
𝑥=5∉𝐷 𝑥 = 11 ∉ 𝐷

Egyenlőtlenség:
Példa 1 (érettségin nem fordult még elő)

|5𝑥 − 3| ≤ −3
Nincs megoldás mert az abszolútértek nem lehet kisebb egy negatív számnál
 Példa 2 (érettségin nem fordult még elő)

|2𝑥 + 6| ≥ −2
𝑀𝑒𝑔𝑜𝑙𝑑á𝑠 𝑥 ∈ 𝑅, 𝑚𝑒𝑟𝑡 𝑎𝑏𝑠𝑧𝑜𝑙𝑢𝑡é𝑟𝑡é𝑘 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑖𝑔 𝑛𝑎𝑔𝑦𝑜𝑏𝑏 𝑒𝑔𝑦 𝑛𝑒𝑔𝑎𝑡í𝑣 𝑠𝑧á𝑚𝑛á𝑙.

Példa 3

|4𝑥 − 3| ≥ 2

4𝑥 − 3 ≥ 2 vagy 4𝑥 − 3 ≤ −2
5 1
𝑥≥4 𝑥≤4
5 1
𝑥 ∈ [4 , ∞[ 𝑥 ∈ ]∞, 4]
Megoldás a két intervallum uniója
1 5
𝑥 ∈ ]−∞, ] ∪ [ , ∞[
4 4

Példa 4

|9𝑥 + 7| ≤ 16

9𝑥 + 7 ≤ 16 és 9𝑥 + 7 ≥ −16
23
𝑥≤1 𝑥≥− 9
23
𝑥 ∈ ]−∞, 1] 𝑥 ∈ [− 9 , ∞[
Megoldás a két intervallummetszete
23
𝑥 ∈ [− , 1]
9

Példa 5

|3𝑥 − 5| < 2𝑥 + 2
Értelmezési tartomány vizsgálata:
2𝑥 + 2 > 0
𝑥 > −1
𝑥 ∈ ]−1, ∞[ = 𝐷
|3𝑥 − 5| < 2𝑥 + 2

3𝑥 − 5 < 2𝑥 + 2 és 3𝑥 − 5 > −(2𝑥 + 2)

3
𝑥<7 𝑥>5
3
𝑥 ∈] − ∞, 7] 𝑥 ∈ [ , ∞[
⏟ 5
3
𝑥∈[5,7]
A megoldást metsszük az értelmezési tartománnyal
3
𝑥 ∈ [ , 7]
5
 Algebrai tört

Értelmezési tartomány vizsgálata:

- A nevező nem lehet nulla:
2𝑥−5
Pl: 3𝑥+6 = 5
A 3𝑥 + 6 ≠ 0
𝑥 ≠ −2
𝑥 ∈ 𝑅 ∖ {−2}

Egyenletek

Példa 1

2𝑥 − 5
=2
3𝑥 + 6
Értelmezési tartomány vizsgálata:
𝑥 ∈ 𝑅 ∖ {−2} = 𝐷
2𝑥 − 5
= 2 ∕⋅ (3𝑥 + 6)
3𝑥 + 6
2𝑥 − 5 = 2 ∙ (3𝑥 + 6)
2𝑥 − 5 = 6𝑥 + 12
17
𝑥=− ∈𝐷
4

Példa 2

𝑥+1 3 2
− =
𝑥2 − 4 𝑥 + 2 𝑥 − 2
Értelmezési tartományt vizsgálunk majd közös nevezőre hozunk
(lásd a műveletek betűkkel tananyagban)
𝑥2 − 4 ≠ 0 𝑥+2 ≠ 0 𝑥−2 ≠0
𝑥
⏟ ∈ 𝑅 ∖ {−2,2} 𝑥 ∈ 𝑅 ∖ {−2} 𝑥 ∈ 𝑅 ∖ {2}
𝑥∈𝑅∖{−2,2}=𝐷
𝑥+1 3 2
− =
(𝑥 − 2)(𝑥 + 2) 𝑥 + 2 𝑥 − 2
𝑥+1 3 (𝑥 − 2 ) 2 (𝑥 + 2 )
− = ∕⋅ (𝑥 − 2)(𝑥 + 2)
(𝑥 − 2)(𝑥 + 2) (𝑥 + 2)(𝑥 − 2) (𝑥 − 2)(𝑥 + 2)
𝑥 + 1 − 3(𝑥 − 2) = 2(𝑥 + 2)
11
𝑥=− ∈𝐷
4

Egyenlőtlenség:
Példa 1

4𝑥 − 8
≥0
3𝑥 + 3
Egy tört akkor pozitív, ha számlálójának és nevezőjének előjele azonos (+, + vagy -, -)
4𝑥 − 8 ≥ 0 é𝑠 3𝑥 + 3 > 0 vagy 4𝑥 − 8 ≤ 0 é𝑠 3𝑥 + 3 < 0
 𝑥 ≥ 2 é𝑠 𝑥 > 1 vagy 𝑥 ≤ 2 é𝑠 𝑥 < 1
𝑥 ∈ [2, ∞[ é𝑠 𝑥 ∈ [1, ∞[ vagy 𝑥 ∈ ]−∞, 2] é𝑠 𝑥 ∈ ]−∞, 1]
𝑥 ∈ [2, ∞[ vagy 𝑥 ∈ ]−∞, 1]
𝑥 ∈ ]−∞, 1] ∪ [2, ∞[

Példa 2

5𝑥 − 15
<0
2𝑥 + 8
Egy tört akkor negatív, ha számlálójának és nevezőjének előjele ellentétes (+, - vagy -, +)
5𝑥 − 15 > 0 é𝑠 2𝑥 + 8 < 0 vagy 5𝑥 − 15 < 0 é𝑠 2𝑥 + 8 > 0
𝑥 > 3 é𝑠 𝑥 < −4 vagy 𝑥 < 3 é𝑠 𝑥 > −4
𝑥 ∈ ]3, ∞[ é𝑠 𝑥 ∈ ]−∞, −4[ vagy 𝑥 ∈ ]−∞, 3[ é𝑠 𝑥 ∈ ]−4, ∞[
𝑥∈𝜙 vagy 𝑥 ∈ ]−4,3[
𝑥 ∈ ]−4,3[

Példa 3

3𝑥 − 5
≤2
2𝑥 − 1
Egy algebrai tört egyenlőtlenséget mindig nullához hasonlítunk
3𝑥 − 5
−2≤0
2𝑥 − 1
3𝑥 − 5 2(2𝑥 − 1)
− ≤0
2𝑥 − 1 2𝑥 − 1
3𝑥 − 5 − 2(2𝑥 − 1)
≤0
2𝑥 − 1
−𝑥 − 3
≤0
2𝑥 − 1
Előzőkhez hasonlóan oldjuk meg.

Másodfokú

Értelmezési tartomány vizsgálat nem szükséges.

Egyenlet: Mindig 𝑎𝑥 2 + 𝑏𝑥 + 𝑐 = 0 alakra hozzuk és megoldjuk a megoldó képlettel

𝐷 = 𝑏2 − 4𝑎𝑐
- Ha 𝐷 > 0, akkor az egyenletnek két különböző valósmegoldása van. (𝑥1 , 𝑥2∈𝑅 )
- Ha 𝐷 = 0, akkor az egyenletnek két egyenlő valós megoldása van az, az egy
megoldása van. (𝑥1 = 𝑥2 ∈ 𝑅)
- Ha 𝐷 < 0,akkor az egyenletnek nincs valós megoldása. (𝑥1 , 𝑥2 ∉ 𝑅)
−𝑏 ± √𝐷
𝑥1,2 =
2𝑎
Egyenlőtlenség: Mindig 𝑎𝑥 2 + 𝑏𝑥 + 𝑐 ≤, ≥ 0 alakra hozzuk és megoldjuk
egyenletként.
Megoldás függvény segítségével: ábrázoljuk koordináta rendszerben
- Az x tengelyen a kettő, egy, nulla megoldást
- Berajzoljuk a függvényt:
 ➢ Ha az 𝑎 > 0 akkor a függvénynek minimuma van
➢ Ha az 𝑎 < 0 akkor a függvénynek maximuma van
Példa 1

𝑥 2 − 2𝑥 − 3 < 0
Megoldás: 𝑥1 = −1 é𝑠 𝑥2 = 3
Áthalad a -1 és 3 pontokon és minimuma van mert a=1

Mivel a másodfokú függvényünk kisebb, mint nulla leolvassuk z x tengelyről azt a részt,
amely a függvény x alatti részét tartalmazza.
𝑥 ∈ ]−1,3[
azért nyílt intervallum mert kisebb, mint nulla és nem kisseb vagy egyenlő.

Példa 2

−𝑥 2 + 4𝑥 − 5 ≥ 0
Megoldás: nincs megoldás mert D=-4

Mivel a másodfokú függvénynek nincs megoldása ezért az x tengelyt nem metszi a függvény
grafikusképe. De a függvény létezik azért.
Mivel a=-1 ezért a függvénynek maximuma van

Mivel a másodfokú függvény pozitív kell legyen megkeressük azt a részt, ahol a függvény az x
tengely felett található, nincs ilyen ezért a megoldás üreshalmaz.
 Gyökös

Értelmezési tartomány:
- Páros rendű gyök alatt lévő kifejezés mindig nagyobb vagy egyenlő, mint nulla
Pl:
4
√3𝑥 − 2 = 5
3𝑥 − 2 ≥ 0
2
𝑥≥
3
2
𝑥 ∈ [ , ∞[ = 𝐷
3
- Páros rendű gyök, ha egyenlő egy kifejezéssel akkor a kifejezés pozitív vagy
egyenlő kell legyen nullával.
Pl:
√2𝑥 − 4 = 3 − 𝑥
2𝑥 − 4 ≥ 0 és 3 − 𝑥 ≥ 0
𝑥 ≥ 2 és 𝑥 ≤ 3
𝑥 ∈ [2,3]
- Ha a gyökrendje páratlan akkor nincs szükség értelmezési tartomány
vizsgálatra

Egyenletek:
Példa 1

3
√2𝑥 + 9 = 5 ∕ ()3
2𝑥 + 9 = 125
2𝑥 = 116
𝑥 = 58

Példa 2

√5𝑥 − 1 = 8
Értelmezési tartományvizsgálata
5𝑥 − 1 ≥ 0
1
𝑥≥
5
1
𝑥 ∈ [ , ∞[ = 𝐷
5
Megoldás
√5𝑥 − 1 = 8 ∕ ()2
5𝑥 − 1 = 64
5𝑥 = 65
𝑥 = 13 ∈ 𝐷
 Példa 3

√𝑥 + 4 = 𝑥 − 2
Értelmezési tartományvizsgálata
𝑥 + 4 ≥ 0 és 𝑥 − 2 ≥ 0
𝑥 ≥ −4 és 𝑥 ≥ 2
𝑥 ∈ [−4, ∞[ és 𝑥 ∈ [2, ∞[
𝑥 ∈ [2, ∞[ = 𝐷
Megoldás
√𝑥 + 4 = 𝑥 − 2 ∕ ()2
𝑥 + 4 = (𝑥 − 2)2
𝑥 + 4 = 𝑥 2 − 4𝑥 + 4
𝑥 2 − 5𝑥 = 0
𝑥 = 0 ∉ 𝐷 és𝑥 = 5 ∈ 𝐷

Egyenlőtlenség:
Példa

√7𝑥 − 5 ≤ 3 ∕ ()2
7𝑥 − 5 ≤ 9
𝑥≤2
𝑥 ∈ ]−∞, 2]
o Érettségi feladatok