Amikor a kiemelt figyelem, vagy a különleges bánásmód fogalmát meghalljuk, általában az

átlagtól negatív irányban eltérő gyermekek jutnak eszünkbe, akikkel valami baj van. Vagy ha
nem is valódi baj, de problémás a beillesztésük (pl. más nemzetiségű, magyarul nem beszélő
gyermekek). Pedig különleges bánásmódot igényelnek a tehetséges gyermekek is!
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  4. §-a a következőképpen fogalmaz:
„13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a)  különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa)  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab)  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
A szöveges felsorolásban elkerülheti a figyelmünket egy nagyon fontos összefüggés: a hátrányos
helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális helyzete, hogy ők
tartozhatnak bármelyik különleges bánásmódot igénylő kategóriába is, tehát előfordulhat, hogy a
hátrányos helyzetű gyermek kiemelten tehetséges.
A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság
együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd. Ellátása történhet külön, e célra létrehozott, speciális
gyógypedagógiai intézményben szegregáltan, elkülönítve vagy a többi gyermekkel, tanulóval
együtt, integráltan
Az iskoláztatás szempontjából fontos – EU conform – új átfogó kifejezés a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló (SNI) fogalom. Az eredeti kifejezés a SEN Special Education Needs, az OecD-től
származik, Magyar megfelője ennek fordítása (OECD) Organisation of economic cooperation and
development -Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet.

A BTMN rövidítés a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő gyerekekre

vonatkozik. De kik azok a gyerekek, akik ebbe a törvényi kategóriába tartoznak?
Ehhez a Köznevelési törvényt kell segítségül hívnunk:

Beilleszkedési, tanulási, és magatartási nehézség (BTMN): beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan
jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási
hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített
vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (2011. évi CXC.
Törvény a nemzeti köznevelésről,4. §. 3. bekezdés)
Tehát:
- a BTMN kategóriába az a gyerek sorolható, aki szakértői véleménnyel rendelkezik, amelyet az 
úgynevezett járási szakértői bizottság ad ki, ritka esetben pedig  országos, vagy megyei szakértői
bizottság bocsátja ki a szakvéleményt
- a BTMN gyerek legmarkánsabb jellemzője, hogy bizonyos területeken alulteljesít, vagy
nehézségekkel küzd. Ez a terület lehet a tanulás, vagy a társas kapcsolatok területe, illetve a
viselkedés szabályozása
- a nehézségek, hiányosságok következtében a gyermek személyiségfejlődése az átlagostól eltérő
lehet, nem tud az osztályba / csoportba harmonikusan beilleszkedni
- a BTMN kategóriába tartozó tanuló mindig kizárólag többségi (azaz normál) iskolába jár, nem
mondhatjuk, hogy ezeket a gyerekeket integrálják, együttnevelik
- fejlesztő foglalkozás keretében látják el őket
- általában fejlesztő pedagógus foglalkozik velük, de gyógypedagógus is végezheti fejlesztésüket
- a BTMN kategóriával együtt járó jogosultságok kizárólag a közoktatás időtartamára terjednek
ki (a felsőoktatásban már nem érvényesíthetők)
- a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek NINCS BNO kóddal
jelölt diagnózisa!
- a kulcsfogalmak a nehézség, hiányosság, tehát ezeknél a gyerekeknél tanulási, vagy magatartási
zavarról, fogyatékosságról nem beszélhetünk.
- a BTMN kategóriába tartozó gyermekeknél a nehézségek hátterében valószínűleg nem
sejthetők idegrendszeri, organikus okok (bár erre a törvény nem tér ki).
- kevésbé súlyos kategória, mint a sajátos nevelési igény, ezért jóval kevesebb többletjogot 
biztosít a gyermek számára, mint az SNI. Ez érthető,  hiszen nem is igényel olyan mértékű plusz
segítséget, ráfordítást, beavatkozást, mint az utóbbi kategória.

A vizsgálat típusai:
 alapvizsgálat, a gyermek teljes körű vizsgálata, amely 3 részből áll: orvosi, pszichológiai
és gyógypedagógiai
 kiegészítő vizsgálat, amely a megalapozott diagnózis felállításához szükséges
 felülvizsgálat, amelynek célja a korábbi diagnózis, fejlesztési eredmény vizsgálata