Készítette: Márton Richárd

Nappali tagozat III. évfolyam

Tanár: Ittzés Gábor
Budapest, 2021. 12. 17

A „hosszú 19. század”

1790-es évek. Óriási feladat ebben a korszakban az egyházi élet újraszervezése,

egyházmegyék helyreállítása.
A XVIII. század második felétől jelentős javulás érzékelhető, ennek általában a
megyés Püspökök voltak a kulcsfigurái.
Fontos témája ennek a korszaknak a szerzetes rendeknek az újra élesztése.
1700-as Erdélyi Gyulafehérvári zsinaton az erdélyi román ortodox egyház egyesült a
katolikus egyházzal és így jött létre a Gyulafehérvári Katolikus Püspökség.
A protestáns egyházak ebben a korszak nyomás alatt vannak, folyamatos politikai
ellenszélben működtek. A központi kormányzat vallási kérdésekben nem támogató.
A 18. század elején a lakosság mindegy 40 százaléka protestáns, számuk
folyamatosan csökken.
A református egyház 4 szuperintendenciába szerveződik, ezek létező egyházkerületei
a református egyháznak. Tiszántúl, Tiszán inneni, Dunántúli és Duna melléki. Ma is
így hívják a 4 református egyházkerületet és van egy Erdélyi egyházkerület is.
Az egyetemes főgondnok intézményének kialakulása a korszakban Ráday Pál volt ez
az ember . Az egyház kerületeken, püspökségeken túli vagy a fölötti országos egyház
szervezetnek a kialakulása kezdődik meg a protestánsoknál is. Ráday Pál 1733-as
halála után egy darabig nincsen egyetemes főgondnok, hanem csak kerületenként
vannak főgondnokok a reformátusoknál.
Az evangélikusok szinté 4 szuperintendenciát hoznak létre amit a Carolina Resolutio
tett lehetővé. Kicsit máshogy vannak a határai az evangélikus egyházkerületnek, más
a népességeloszlás a reformátusoknál meg az evangélikusoknál.
A Bányai ( észak magyarországi bányavárosok jelentették a központját legnagyobb.
Egyetemes közgyűlésüket Mária Terézia alatt tartják meg, ahol a lelkészi kar még
nem volt képviselve, a világi főurak gyülése volt ez igazából, és az ő döntésük volt
az, hogy a szuperintendens választása az csak az egyetemes felügyelő jóváhagyásával
és tudtával történhet. Kialakul egy csúcsvezető pozíció ami nem érseki jellegű,
hanem világi patrónus aki védelmet tud nyújtani az egyház számára.
A sérelmek hatékony orvoslása miatt alakult ki a főúri pártfogás intézménye, egyházi
éredekképviselet a politika felé az evangélikusoknál a Zayprónai Podmaninczki 22
perc családok játszanak fontos szerepet ebben a történetben.
Náluk is kialakul a egyetemes felügyelő intézmény 1758-tól. Az első felügyelő báró
Zay Péter lett.
A magyarországi pietizmus kérdésköre:
A 17 század második felének és a 18. század első felének a pietizmus volt a
meghatározó irányzata. Nem is csak egy felekezeten belül, hanem a kegyesség sok
formában és sok felé megjelent.
Történelmileg a legmeghatározóbb formája a Halley központal alakult ki, Franke volt
a csúcsfigurája a 18. század első felében. A Halley hatás éri el Magyarországot is az
ott tanuló diákokon keresztűl.
Magyarországon a Dunántúlt érinti, központja Győr.
Ács Mihály, Torkos András, Szenczei Báránd György a legfontosabb nevek a magyar
pietizmusnak a győri korszakából.
Ők mindnyájan Franke tanítványok.
Így jelent meg 1741.-ben a Andr Jánosnak az Igaz kereszténységről írott művének az
elsö magyar kiadása 2741.-ben.
A pietizmus komoly figyelmet fordított a Bibliára.
A pietizmus Magyarországon elsősorban a Lutheri hagyományhoz köthető.
Petrőczy Kata Szidónia (1658-1708) evangélikus arisztokrata, bárónő a magyar barok
első költőnője, magyar pietista kegyelmességet képvisel.
Bél Mátyás Pozsonyi evangélikus lelkész, polihisztor. A magyar felvilágosodás
előkészítője, pedagógiai újító (oktatási segédeszközök, könyvtárak).
A „hosszú 19. század” Európában
 Politikai kontextus
 Napóleoni háborúk-”trón és oltár szövetsége”
 Polgári forradalmak
 Társadalom, kultúra
 Liberalizmus-nacionalizmus-marxizmus
 Nemzetállamok-német és olasz egység
 A felvilágosodás öröksége
 Iparosodás-proletarizálódás-gyarmatbirodalmak
 Romantika-modernizmus

Egyetemes egyháztörténet (19.sz.)

 Liberális protenstantizmus
 Bibliakritika és történeti Jézus-kutatás
 Porosz egyházi unió
 (Bel)misszió
 Ultramontanizmus
 Szeplőtelen fogantatás (1854)-I.vatikáni zsinat (1870)
 Ökumenikus mozgalom gyökerei
Magyarország a 19. században

 Napóleoni háborúk és a Szent Szövetség kora (1790-1815/1825)

 Reformkor (1825-1848)
 Forradalom és szabadságharc (1848-49)
 Neoabszolutizmus (1849-1867)
 Kiegyezés (1867)
 Dualizmus (1867-1914)
 Budapest (1873)

Egyháztörténeti korszakolás

 Posztjozefinizmus (1790-11815/1825)
 A francia forradalom árnyékában (1790-1815)
 Restauráció (1815-1830)
 Reformkor (1825-1848)
 Szabadságharc és neoabszolutizmus (1848-1867)
 Dualizmus (1867-1914)

Felekezeti megoszlás:
 Római katolikus 60%
 Református 14,7%
 Ortodox 13,3%
 Evangélikus 9,3%
 Izraelita 1,7%
 Egyéb 1%

II. Lipót össze hívja az Országgyűlést és törvénybe iktatja azokat a rendelkezéseket,

amelyek az egyházi élet számára meghatározóak lesznek a későbbiekben. Ezek a
1790-1791 országgyülés vallásügyi törvényei biztosítják a vallásszabadságot,
hatálytalanítják a rekatilizációs időszak rendelkezéseit.
Az 1791-es 23 Tv.cikk megerősíti a király főkegyúri jogát, a 26. Tv.cikk a türelmi
rendeletet emeli törvény erőre, de törvényé majd csak Lipót teszi.
A 27.Tv.cikk az Ortodox egyház elismerését törvényesíti.
A 39.Tv.cikk a zsidók jogait erősíti meg, de még nem mondja ki az
egyenjogosításukat.
A protestánsok számára a következő évtizedek a jogérvényesítésért való küzdelem
jegyében telnek.
Religio praedominans

 Vegyes házasságok
 Horvátország
 Ünneptartás
 Áttérés
 Papi