Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez

Alkalmazandó
a regionális operatív programok keretén belüli fejlesztések részletes ki-
dolgozása esetén a

KDOP-3.1.1/B – 11 – Értékmegőrző és funkcióbővítő városrehabilitáció a

10 000 fő feletti és 20 000 fő alatti városokban
című kiírásához

Budapest, 2011. július

Módszertani bevezető

Az útmutató a regionális operatív programok projektjeihez, valamint elkészítendő megva-

lósíthatósági tanulmány (a továbbiakban: MT) tartalmára vonatkozó alapvető, általá-
nos elvárásokat, szempontokat foglalja össze.
Az MT-k lehetőség szerint az útmutatóban foglalt szerkezetet kövessék, és minden olyan
információt tartalmazzanak, amelyek az útmutató egyes fejezetei alatt kifejtendő szem-
pontként felsorolásra kerültek. Amennyiben az MT-ben nem kerül kifejtésre az útmutató-
ban meghatározott fejezet, fejezetrész, ill. annak elvárt információtartalma, úgy egy
módszertani bevezetőben vagy az MT megfelelő részében ismertetni szükséges az
eltérés szakmailag alátámasztott indoklását (pl. az útmutatóban megjelölt szem-
pont az adott projekt esetében nem releváns, mert…). Az eltérés indoklásának vagy an-
nak megfelelőségének hiányában hiánypótlási felszólításra kerül sor.
Az útmutató és annak szakterület-specifikus kiegészítései ugyanakkor nem határozzák
meg, hogy az egyes fejezetek alatt megjelölt elvárást, szempontot milyen részletezett-
séggel kell kifejteni, milyen részszempontok és további szempontok figyelembevétele
szükséges, indokolt. Az MT azonban értelemszerűen az útmutatóban megjelölt szem-
pontokon kívüli, további információkkal kiegészíthető.
A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati felhívások, útmutatók
és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó pályázat részletes tartalmi követelményeit
és eljárásokat mind a projektjavaslat elbírálására, mind a későbbi fázisokra (támogatási
szerződés, kifizetés, ellenőrzés) vonatkozóan. Az MT-k kidolgozása során a pályázati fel-
hívásokban meghatározott követelményeket is teljesíteni kell.
A pályázati dokumentáció illetve a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során figye-
lembe kell venni a „Pályázati Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok kere-
tében megjelent Pályázati Felhívásokhoz” című útmutatót.
A konkrét projekt sajátos jellemzői alapján lényeges részszempontok és kiegészítő szem-
pontok MT-ben való kidolgozásánál ajánlott figyelembe venni más, általános jellegű
(nem szakterület-specifikus) MT-készítési útmutatókat, valamint az egyes szakterülete-
ken releváns szempontrendszereket, mint az „Útmutató az Akcióterületi Terv elkészítésé-
hez”, ill. a Városfejlesztési kézikönyv. Az egyes szakterületeken releváns MT-készítési
szempontrendszerekhez további információt nyújtanak a hasonló célú pályázati kiírások
vagy tervezési felhívások dokumentumcsomagjában közzétett útmutatók kiegészítő
szempontjai, azok értelmezései.
Az MT formai követelményei
· A címoldalon legyen feltüntetve a „Megvalósíthatósági tanulmány” cím alatt a pro-
jekt javaslat címe, amelyre az MT kidolgozásra került.
· Lehetőség szerint a címoldal után következzen a fejezetek és mellékleteinek oldal-
számait pontosan mutató tartalomjegyzék.
· Az MT törzsdokumentuma a projekt megvalósíthatóságának értékeléséhez szük-
séges lényegi információkat (tényeket, tervezési adatokat és azokat közvetlenül
alátámasztó indoklásokat) tartalmazza, és az egyes fejezeteket kiegészítő, kevés-
bé lényeges információk (felhasznált dokumentumok jegyzéke, helyszínrajzok,
fényképek és ábrák, egyéb műszaki dokumentumok, egyéb adminisztratív doku-
mentumok stb.) az MT sorszámozott és oldalszámozott mellékleteibe kerüljenek.

2
A költség-haszon elemzés (CBA) és az MT közötti kapcsolat
A költség-haszon elemzés elvégzését a Pályázati felhívás mellékleteként megjelenő excel
formátumú költségvetési táblázat támogatja, ezen táblázat megfelelő munkalapjain kell
elvégezni a projekt gazdasági és társadalmi hasznosságát bemutató számításokat. A táb-
lázat kitöltéséhez külön kitöltési útmutató nyújt segítséget.

3
Tartalomjegyzék

MÓDSZERTANI BEVEZETŐ...................................................................................................................2
TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................4

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...........................................................................................................6

2 A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA.................................................................................................7

2.1 A PÁLYÁZÓ SZERVEZET ................................................................................................................... 7

2.1.1 Már megvalósult fejlesztések tapasztalatai, megelőző településrehabilitációs tevékenységek
bemutatása .............................................................................................................................................. 8
2.1.2 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában ................................................................... 8
2.1.3 Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása.................................... 8
2.2 A PROJEKT IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA .............................................................................................. 9
2.2.1 A projekt menedzsment szervezeti felépítése................................................................................ 9
2.2.2 A projektmenedzsment szervezet működése ............................................................................... 12
A PROJEKT HÁTTERE.........................................................................................................................14

2.3 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA............................................................................................ 14

2.3.1 A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek.............................................................. 14
2.3.2 A terület természeti környezete ................................................................................................. 14
2.4 GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ..................................................................... 14
2.4.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők................................................................................ 14
2.4.2 Gazdasági jellemzők................................................................................................................. 15
2.5 MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐK BEMUTATÁSA................................................. 15
2.6 FUNKCIÓELEMZÉS ......................................................................................................................... 16
2.7 ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................... 18
3 FEJLESZTÉSI IGÉNYEK .............................................................................................................19

3.1 JELENLEGI HELYZET ÉS PROBLÉMÁK .............................................................................................. 19

3.1.1 Fejlesztendő tevékenység.......................................................................................................... 19
3.1.2 Áttekintő térképek, helyszínrajzok ............................................................................................. 19
3.2 CÉLKITŰZÉSEK ÉS INDIKÁTOROK ................................................................................................... 19
3.2.1 Célkitűzések meghatározása..................................................................................................... 19
3.2.2 Indikátorok .............................................................................................................................. 19
4 A MEGVALÓSÍTÁSRA KIJELÖLT PROJEKTJAVASLAT RÉSZLETES BEMUTATÁSA .........................21

4.1 MŰSZAKI LEÍRÁS ........................................................................................................................... 23

4.2 SZINERGIAVIZSGÁLAT ................................................................................................................... 24
4.3 A TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................ 24
4.4 CSELEKVÉSI TERV A PROJEKT VÉGREHAJTÁSÁRA ............................................................................ 25
4.4.1 Előkészítettség bemutatása ....................................................................................................... 25
4.4.2 Közbeszerzési/beszerzési terv.................................................................................................... 27
4.5 FENNTARTHATÓSÁG .............................................................................................................................. 27
4.5.1. Fenntarthatóság szakértői háttér szempontjából ........................................................................... 27
4.5.2. Intézményi fenntarthatóság........................................................................................................... 27

4
5 KOCKÁZATELEMZÉS ..................................................................................................................29

5.1 KVALITATÍV KOCKÁZATELEMZÉS .................................................................................................. 29

5.2 KVANTITATÍV KOCKÁZATELEMZÉS ................................................................................................ 29
6 KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS.........................................................................................................29
7 MELLÉKLETEK ...........................................................................................................................30

5
1 Vezetői összefoglaló
2-3 oldalas összefoglaló, amely tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmány összefogla-
lását és max. 1. oldalban tartalmaz egy közérthető nyelven, szakkifejezéseket mellőzve
megfogalmazott projekt-összefoglalót is.
A vezetői összefoglalóból ki kell derülnie:
· Miért szükséges a projekt megvalósítása?
· A projekt hogyan illeszkedik a pályázati kiíráshoz;
· Milyen hatásai és eredményei lesznek a projekt megvalósításának?
Résszempontok:
· A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése
· A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása, indo-
koltságának tömör alátámasztása
· A projekt keretében létrehozandó infrastruktúra, a fejlesztéssel lehetővé tett te-
vékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések
műszaki tartalmának rövid összefoglalása,
· Érintettek köre, célcsoport meghatározása;
· A megvalósítás tervezett ütemezése
· A végrehajtó szervezet bemutatása,
· Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása
· A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása

1. táblázat: Főbb adatok

A projekt címe
Projektgazda neve
Projektgazda székhelye
A projektgazda jogosultsága az ÁFA visszaigénylésé-
re

6
2 A projektgazda bemutatása
2.1 A pályázó szervezet
A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt megva-
lósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenőrzésére.
Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben
a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot, különös tekintettel ar-
ra az esetre, amikor a projekt menedzsmentjét Városfejlesztő Társaság látja el, ekkor
a vonatkozó útmutatónak megfelelően kell bemutatni a kapcsolódást.
A pályázónak meg kell felelnie a pályázati felhívás B. Pályázók körében foglaltaknak
(külön előírás lenne érvényes, ha például a pályázat állami tulajdonú országos köz-
utat is érintene).
Jelen fejezetet a 6. pontban a megvalósításra kijelölt projektváltozat szerint kell be-
mutatni. Továbbá az 5. fejezet vonatkozó pontjaiban bemutatott minden változatnak
a jelenlegi helyzetre vonatkozóan az itt leírtakon kell alapulnia.
Először a projektgazdát kell bemutatni. A projektgazda (azaz a projekt megvalósítója)
az adott jogi, műszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató sze-
rint jogosult és alkalmas a projekt megvalósítására. A projektgazdára vonatkozó
alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell
megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylő elemeket (pl. döntéshozatal folyamata)
bemutatni.
A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A
projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a pro-
jektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik
a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a
projektgazda jogszabályban előírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály
írja elő számára a fejlesztést, üzemeltetője egy adott, fejlesztendő közműnek, stb.)
Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a támoga-
tási összeget módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jo-
gosult-e az ÁFA levonására vagy nem a 2007. évi CXXVII. törvény alapján.
2. táblázat: A projektgazda bemutatása

A projektjavaslat benyújtójának
(projektgazda) neve:
Jogi formája:
Címe:
A projektgazda hivatalos képvi-
selője:
Beosztása:
Telefonszáma:
Faxszáma:
E-mail címe:

7
2.1.1 Már megvalósult fejlesztések tapasztalatai, megelőző
településrehabilitációs tevékenységek bemutatása
A projektgazda által korábban végrehajtott hasonló beruházások (pl.: volumenében
vagy fejlesztés tárgyában) bemutatása – különös tekintettel a projektek eredményei-
re és fenntartására vonatkozóan. A már megvalósult hasonló témájú projektek meg-
valósulásának célja (a megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetősé-
gek), helyszíne, adottságai, rövid tartalma, a bekerülés teljes költségvetése, a meg-
valósítás intézményi keretei az, érdekeltek, célcsoportok, outputok és a már jelentke-
ző hatások bemutatása. Külön bontásban szükséges bemutatni az Európai Uniós tá-
mogatásból, és külön a hazai forrásból, illetve a más forrásból (önerő, hitel, stb.)
megvalósult fejlesztéseket.
Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges a korábbi fejlesztési helyszínek elhelyez-
kedéséről.

2.1.2 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában

A projekt illeszkedése a projektgazda stratégiájában, koncepciójában meghatározott
célkitűzésekhez, tervezett szerepe azok teljesülésében.
A projekt céljainak illeszkedése a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott cé-
lokhoz.
A projektjavaslatok kötelező csatolandó melléklete az Integrált Településfejlesztési
Stratégia, mint a fejlesztést megalapozó stratégiai tervezési dokumentum. Az MT je-
len fejezetében be kell mutatni az ITS céljaihoz való illeszkedést, valamint a projekt
keretében történő beavatkozásoknak az ITS-ben az erre a területre kijelölt akcióterü-
letnek/beavatkozási területnek, továbbá a pályázati felhívásban foglalt jogosultsági
kritériumoknak való megfelelőségét.
Az akcióterület/beavatkozással érintett terület szabályozási tervét meg kell feleltetni
a településszerkezeti és szabályozási terv vonatkozó előírásainak, illetve az MT-nek
tartalmaznia kell arra vonatkozó megállapítását, hogy a szerkezeti és szabályozási
terv megfelel a tervezett beavatkozásoknak, vagy a program előkészítése során mó-
dosítás szükséges. A módosítás igényét az egyes érintett beavatkozások bemutatásá-
nál, MT 5. fejezetben, a megvalósításra kerülő projektjavaslat ismertetésénél kell je-
lezni.
A projekt kialakulásával kapcsolatos eddig a projektgazdánál lezajlott folyamat és a
megszületett döntések összefoglalása.

2.1.3 Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájá-

nak bemutatása
Jelen pontban kell bemutatni, hogy együttműködik-e a projektgazda más szervezettel
a fejlesztési tevékenysége folyamán és hogyan.

Konzorcium
Amennyiben a projektgazda konzorciumban kívánja megvalósítani a projektjét, a vo-
natkozó szerződéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni.
a) Az eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét:
szervezeti felépítés és működés, különös tekintettel a képviseletre feljogosított
szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódó döntések
meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének megha-
tározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát
csatolni kell. Ki kell fejteni a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkal-
mazandó eljárást is (vagyoni jogok megosztása, támogatásból létrejött eszközök
aktiválása, kilépés szankciói, stb.).

8
 b) A finanszírozás szabályait: bemutatandó az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásá-
nak %-os aránya.
c) A projekt eredményeinek hosszú távú fenntartása: alá kell támasztani, hogy a
projekt keretében létrejött eredmények fenntartásáról ki és hogyan gondosko-
dik (mely intézmény a felelős, ki ellenőrzi, stb.).
A konzorciumi, társulási megállapodás másolatát a pályázathoz kell csatolni (nem a
megvalósíthatósági tanulmány mellékletét képezi). (A pályázati felhívás E2 fejezete
szerint.)
A konzorciumi együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket a konzorciumok létrehozását
és működtetését szabályozó „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében
konzorciumi formában megvalósuló projektek kezeléséhez” című dokumentum tar-
talmazza.

Egyéb partnerek
Ebben a fejezetben szükséges bemutatni a bevonandó partnereket (mind a konzorci-
umi, mind az egyéb megállapodás alapján a projektben résztvevő partnereket) mind
az akcióterületi/beavatkozási területi tervezés, mind a végrehajtás és fenntartás vo-
natkozásában, annak pontos bemutatásával, hogy az egyes szakaszokban milyen fel-
adatot látnak el, és melyik projektelem vonatkozásában.
Részletesen be kell mutatni az érintett szervezet projektben betöltendő pontos szere-
pét, annak tervezett pénzügyi és vagyoni részarányát, valamint az együttműködés
jogi, illetve szerződéses megalapozottságát.
· Pénzügyi hozzájárulás mértéke: A projekt előkészítéséhez biztosított önrész mér-
téke és aránya.
· Lakosságszám (fő): A projekttel érintett lakosok száma.
· Területi érintettség: A település területén beruházás történik-e jelen projektelem
keretében, (igen/nem).
· Tulajdonjogot szerez: A település tulajdonjogot szerez-e jelen projekt keretében,
(igen/nem).
· A támogatásban nem részesülő, közreműködő partnerek tevékenységei, feladatai,
hozzájárulása a projekthez.
Az együttműködési megállapodás másolatát a pályázathoz kell csatolni (nem a meg-
valósíthatósági tanulmány mellékletét képezi).

2.2 A projekt irányítási struktúrája

2.2.1 A projekt menedzsment szervezeti felépítése

Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a részletes projektjavaslat megvalósításának

lebonyolításáért, mely szervezetek, szervek felelősek.

A projekt menedzsment egységet az alábbi táblázat kitöltésével kell összefoglalóan

bemutatni:

9
 3. táblázat: Projekt menedzsment egység bemutatása

Munkatárs Projekt kere- Felelősségi Munkaidő- Végzett- Szakmai

tében elvég- kör szükséglet ség tapaszta-
zendő feladat (munkanap) lat (év)

A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátása esetén

alkalmazandó szabályokat a „Pályázati Útmutató a Regionális Operatív Programok ke-
retében megjelent Pályázati Felhívásokhoz” című dokumentum (továbbiakban Általá-
nos Pályázati Útmutató) tartalmazza (http://www.nfu.hu/doc/6).

A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata

alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változa-
tot célszerű ezekből kiválasztani. A tervezést segíti az alábbi táblázat:

Funkció/ Fő feladatok Munkaidő-

szükséglet
beosztás

Általános menedzsment feladatok ellátása

Projekt-
Egy személyben felelős a projektjavaslat elő- 1 / 1 fő teljes munka-
menedzsment szer-
készítéséért és projekt végrehajtásáért, elő- időben
vezet vezetője
rehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási
jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan sze-
mélyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van
beruházási, beruházás-tervezési tapasztalata,
átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás
technikai és pénzügyi feladatait. Képes a be-
osztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni.
Célszerű ugyanazon személy alkalmazása az
előkészítés és a megvalósítás során.
Belső ellenőrzés
A projektmenedzsment szervezet és a ked- Szervezeti és műkö-
vezményezett jogi kapcsolatától függően lehet dési szabályzattól
szükséges külön ilyen funkció ellátására belső függően, folyamato-
erőforrást használni. san, nem teljes mun-
kaidőben szükséges.

Műszaki szakértő A létszámot alapvetően annak függvényében 1 fő a műszaki terve-

kell meghatározni, hogy a projektjavaslat zéstől kezdve / 1-3 fő
mennyire összetett, milyen további területek- projektmérettől és a
re bontható. Szakmai összetétele a projektja- mérnökkel kötött
vaslat jellegének függvényében alakítandó ki. szerződés függvényé-
Pl. közüzemi projekteknél célszerű az üzemel- ben
tetőt valamilyen módon bevonni. Mindenkép-
pen szükség van beruházói és/vagy tervezési
tapasztalatra, műszaki végzettségre.

Pénzügyi tanácsadó Feladata a finanszírozás tervezése, a megva- 1 / 1-2 fő teljes mun-

lósítás során a források összehangolásának kaidőben.
biztosítása (különösen több kedvezményezett
esetén). A szerződések és számlák kezelési,

10
 Funkció/ Fő feladatok Munkaidő-
szükséglet
beosztás
nyilvántartási rendszerének megtervezése és
kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a
Közreműködő Szervezet felé.

Jogi szakértő Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi eseti

kötelezettségek ellátása, támogatási és be-
szállítói szerződések előkészítése, megkötése,
módosítása, a projekt előkészítése és megva-
lósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktu-
sok kezelése.

A projektvezető – nem azonos a legfőbb döntéshozóval, azonban operatív döntések-

re feljogosított, működésért felelős - menedzsmenttapasztalatai és referenciáit ismer-
tetni kell (nem csak a projekt benyújtójánál szerzett referenciák szerepeltethetők).
· Projektvezető:
· Szakmai gyakorlat: (év)
· Végzettség(ek):

A projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevő

(és később alkalmazni tervezett) munkatársakkal szemben támasztott meglévő / el-
várt kritériumokat, minimum az alábbiakat:

· képzettség

· szakmai gyakorlat, tapasztalat – az adott szakterület megnevezésével (pl.:

kármentesítés, hulladékgazdálkodás)
· szakmai jogosultságok (ha van, vagy szükséges, pl.: tervezői vagy szakér-
tői jogosultság)
Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 5 éves beruhá-
zás lebonyolítási, beruházás tervezési tapasztalata van az adott szakterületen. Ezen
felül a menedzsment egység felállítása során szem előtt kell tartani, hogy a projekt
lebonyolítása folyamán felmerülő műszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról,
feladatok ellátásáról gondoskodni kell.

Amennyiben a projekt menedzsment feladatokat részben vagy egészben beszállítói

szerződésen keresztül, külső szakértők bevonásával tervezi megoldani a projektgaz-
da, a következőket szükséges vázolni a projekt fejlesztésében részt vevő szervezetre
vonatkozóan (alkalmassági kritérium szintű előírásként):
· A külső menedzsment alkalmazásának indoklása.
· Elvárt szervezeti szintű referenciák. A szervezetet illetően lényeges kérdés, hogy
milyen korábbi tapasztalata a projekthez hasonló projektek végrehajtásában. (ha-
sonlóság tekintetében a tevékenységet és a projekt méretét, bonyolultságát kell
elsősorban figyelembe venni).
· Elvárt végzettség, szakértői tapasztalat (amennyiben speciális szaktudást igé-
nyel).
· Elvárt szakértők száma.

11
 · Tervezett költségvetés a források megnevezésével (külső támogatás, saját for-
rás).

Az önkormányzattól független projektmenedzsment, külső menedzsmentszervezet

esetében is ismertetni kell a projekt menedzsment szervezet feladatait (legalább a
következőkre kitérve: jelentéstétel, műszaki tervezés és engedélyeztetés koordináció-
ja1, minőségbiztosítás, közbeszerzési eljárások bonyolítása, dokumentálás, egyes
pénzügyi és jogi feladatok).

Ismertetni kell a feladatokhoz kapcsolódó felelősségi köröket (melyeket delegál a

projektgazda az esetlegesen bevonni kívánt külső projekt menedzsment szervezetre,
melyeket tart meg). Be kell mutatni, hogy a projektgazda az adott jogi, műszaki,
pénzügyi környezetben alkalmas a projekt végrehajtására. Ebből a szempontból vizs-
gálni kell a végrehajtást érintő eljárási, képviseleti szabályok, valamint döntési me-
chanizmusok menetét.

Be kell mutatni továbbá a kapcsolattartás rendjét a projektgazda szervezettel,

mérnökkel, PR tanácsadó céggel, közreműködő szervezettel, stb. (a kapcsolattartá-
sért felelős munkatárs megnevezésével, egyeztetések tervezett gyakoriságával, for-
májával, stb.).

Mindenképpen csatolni kell a teljes projektmenedzsment szervezet (vegyes struktúra

esetén a belső és a külső szervezeti egységekre egyaránt kiterjedő), továbbá a pro-
jektgazda és a projekt menedzsment szervezet közötti feladatmegosztást és döntési
jogköröket személtető szervezeti ábrákat. A szervezeti ábrán kérjük feltüntetni mini-
mum az alábbi kapcsolódási pontokat:
· kapcsolódás a projektgazdához
· kapcsolódás a KSZ-hez
· kapcsolódás az egyéb, a projekt előkészítésében résztvevő tagokkal

Az ábrán jelölje meg a döntéshozókat és a döntéshozatali kompetenciákat.

A Pályázati Felhívás eltérő rendelkezése hiányában nem lehet konzorciumi tag a kizá-
rólag projektmenedzsment feladatokat és/vagy a nyilvánosság biztosításához kapcso-
lódó feladatokat ellátni kívánó szervezet.

2.2.2 A projektmenedzsment szervezet működése

A településrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához elengedhetetlen a felkészült
projekt menedzsment, akik nem csak a pályázatos projekt végrehajtásához szüksé-
ges koordinációs, adminisztratív feladatokat látják el, hanem ezen kívül még számos
másféle funkcionális tartalmú összehangolt városfejlesztési projekt sorozatot is végre
tudnak hajtani. Annak érdekében, hogy a megszerzett tapasztalatok, tudástőke, a la-
kosság és a városban érdekelt befektetők részéről megszerzett bizalom újabb és
újabb projektek esetében is hasznosíthatók legyenek, alapvető fontosságú egyetlen,
gazdaságosan működtethető, az önkormányzattal szorosan együttműködő szervezet
számára delegálni bizonyos feladat- és kompetenciakört, amely együttműködés
eredményeként az önkormányzatok Városfejlesztő társaságot hozhatnak létre. A

1
Megfontolandó a projekt menedzsment szervezet és a tervező közötti feladatmegosztás. Célszerű a tervező-
nek komplex, egyértelműen számonkérhető feladatot adni.

12
Városfejlesztő társaságokkal szemben támasztott követelmények a vonatkozó útmu-
tatóban az NFÜ honlapján érhetők el.

Amennyiben a település Városfejlesztő társaság bevonásával kívánja megvalósítani a

projektet, szükséges részleteiben bemutatni a szervezetet. Ismertetni kell a városfej-
lesztő társaság lehetséges illeszkedését az önkormányzati szervezeti rendbe, vala-
mint az önkormányzat és a támogató közötti kapcsolatrendszerbe, városfejlesztő tár-
saságnak az önkormányzat más szervezetei, intézményei közötti egyértelmű feladat-
és felelősségmegosztását, valamint mind az önkormányzaton és polgármesteri hiva-
talon belüli felelősségek és kompetenciák, mind a városfejlesztő társaságon belüli fe-
lelősségek és kompetenciák megoszlását.

A VT esetében a munkatársakkal kapcsolatosan elsődleges az, hogy a felelősség- és a

társasághoz rendelt kompetenciákkal a VT munkatársai valóban rendelkezzenek. Az
ezekkel a kompetenciákkal rendelkező munkatársak a társaság alkalmazásában kell
legyenek, külső szakértők bevonása csak olyan tevékenységek vonatkozásában meg-
engedett, amelyek csak időszakosan jelentkeznek (tervező, lebonyolító, közbeszerzési
szakértő, jogi szakértő, kommunikációs szakértő, ingatlangazdálkodási szakértő, tár-
sadalmi kapcsolatok szakértő, „soft” elemeket menedzselő szakértő) vagy amelyeket
egyébként is a szervezettől független szakértőnek kell ellátnia (pl. tervellenőr).

13
A projekt háttere
A fejezet célja a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projekt-
környezet bemutatása. Olyan módon és mértékben kell ismertetni a gazdasági, tár-
sadalmi, környezeti állapotot. jellemzőket, amelyek alátámasztják a projekt fő fej-
lesztési céljait, az akcióterület/beavatkozási terület funkcionális jellegét.. Az itt leír-
taknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerűségét (3.2 pont), a kiválasztott
változatot (5. pont), a költség-haszon elemzés háttéradatait (a felhívás melléklete-
ként megjelent költségtábla költség-haszon elemzése alapján), továbbá azon társa-
dalmi-gazdasági- környezeti előnyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeret-
nének elérni.
A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesz-
tés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellem-
zőit is. Az indokláshoz felhasználható a szomszédos földrajzi egységgel vagy orszá-
gos, regionális adatokkal, mutatókkal való összehasonlítás. Az útmutató alapján köte-
lezően szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott.
A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, későbbiekben le-
vont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törő és terjedelmében korlá-
tozott legyen (a Funkcióelemzésen felül maximum 5 oldal).

2.3 Földrajzi környezet bemutatása

A beruházás által érintett természetes és épített környezet bemutatása, különös tekin-
tettel azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projekt megvalósítását.
Szűkebb értelemben a projekt megvalósulásának helyszíneinek bemutatása. Tágabb
értelemben a fejlesztés földrajzi területe alatt értjük azt a területet, ahol a projekt
eredményei és hatásai közép- illetve hosszútávon jelentkeznek.

2.3.1A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek

Itt szükséges megadni a projekt közvetlen közigazgatási területét, be kell mutatni az
ITS-ben kijelölt akcióterületnek való megfeleltethetőségét, amennyiben nem a teljes
akcióterületi program valósul meg, a beavatkozási terület akcióterülethez való illesz-
kedését, valamint ismertetni a projekt területi jogosultságát.

2.3.2A terület természeti környezete

Szöveges formában ki kell térni a természeti környezet jellemzőinek ismertetésére.
Különösen ki kell térni azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolhatják a projektterüle-
ten megvalósítható változatokat, esetleges műszaki megoldásokat.

Be kell mutatni az érintett település(ek) legfontosabb természeti értékeit, környezeti

problémáit rangsorolva, és célkitűzéseit (a projekt javaslat tárgyától függetlenül) és
kapcsolódásukat a javaslat tárgyát képező projekthez.

2.4 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása

2.4.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők
Táblázatos formában be kell mutatni az érintett települések jelenlegi és várható (kö-
vetkező 10 évben) főbb demográfiai paramétereinek alakulását: helyben lakó népes-
ségszám és ideiglenes népesség száma. Röviden, szöveges formában be kell mutatni
a demográfiai paraméterei alakulásának okait, korcsoport szerinti összetételt, háztar-
tások, családok adatait, egyéb fontosnak ítélt jellemzőt maximum 3 oldalban.

14
 4. táblázat: A demográfiai helyzet alakulása

Várható Ideiglenes Üdülő- Vendég-

Állandó Ideigle-
állandó lakosok népes- éjszakák
Sor- Település lakosok nes lako-
lakos- várható ség száma
szám neve száma sok szá-
ságszám száma
(fő) ma3 (fő)
2020 2 2020-ban

2.4.2Gazdasági jellemzők

Röviden, szöveges formában be kell mutatni az érintett települések jelenlegi gazda-

sági szerkezetét és várható alakulását (KSH adatok alapján) maximum 3 oldal terje-
delemben:
· önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó intézmények és vonzáskörzetük
(helyi, térségi jelentőség) várható tendenciák;
· a projekt által érintett területen jelen lévő gazdasági tevékenységek, ezek által
előállított érték, munkahelyek száma, várható tendenciák;
· kulturális örökség;
· lakosság jövedelmi viszonyai, iskolázottsága;
· társadalmi viszonyok (társadalmi státusz);
· a lakónépesség és az aktív keresők aránya;
· munkanélküliségi adatok;
· a fejlesztéssel érintett területen működő vállalkozások száma, mérete, jellem-
zése, tevékenységek, ágak szerinti megoszlása turisztikai vonatkozások.

2.5 Műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzők bemuta-

tása
A fejlesztéssel érintett terület műszaki-fizikai, infrastrukturális helyzetének bemutatá-
sa során azokat a körülményeket kell bemutatni, amelyek relevánsak a projekt fő fej-
lesztési céljai szempontjából.
A terület jellemzésénél a fejlesztési céloknak megfelelően eltérő hangsúllyal, az aláb-
biak közül csak a releváns témákat kell bemutatni:
· Az akcióterületen/beavatkozási területen belüli és a területet feltáró (azon kívü-
li) meglevő közlekedési hálózat helyzete
· Az akcióterületen/beavatkozási területen belüli és a területet feltáró (azon kívü-
li) meglevő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából
· Lakáshelyzet
· Közigazgatási es közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények álla-
pota: (pl. hiányzó kapacitások, építendő vagy felújítandó épületek, illetve szint-
területek meghatározása)
Továbbá javasolt mindazon településszerkezeti problémákat bemutatni, melyek keze-
lésére irányul fejlesztés.

2
Az utóbbi 10 év demográfiai folyamatainak (természetes szaporodás és vándorlási egyenleg) átlaga alapján
várható lakosságszám 2020-ban (forrás KSH).
3
Becsléssel összesítetten megadva az oda ingázó munkavállalók, az üdülőnépesség és a vendégéjszakák szá-
mát. Egy ideiglenes lakos évi átlagban legalább napi 1 órát tölt a településen.

15
 Az egyes témák elemzését röviden (2-3 mondatban) ajánlott összefoglalni, ebben
szükséges utalni arra, hogy a fejlesztési célokhoz képest konkrétan milyen problémá-
ra következtet az elemzés.

2.6 Funkcióelemzés
A funkcióelemzés keretében a Megvalósíthatósági tanulmány számba veszi az akció-
területen/beavatkozási területen található funkciókat és elemzi azokat. Megvizsgálja,
hogy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre/beavatkozási terület-
re vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hogy az adott funkció sűrűsége
megfelelő-e vagy bármilyen változtatás szükséges, és megvizsgálja, hogy az akcióte-
rületen/beavatkozási területen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiá-
nyok pótlására az MT milyen lehetőségeket teremt.
Szükséges a tervezett fejlesztések nyomán létrejövő funkciók kialakításának szüksé-
gességét, igényét alátámasztottan bemutatni.
Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi
funkcióhoz kapcsolódóan szükséges igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése
is.
Az igényfelmérés során az adott közösségi funkció által érintett célcsoport felmérése
történik meg valamilyen elfogadott és ismertetett módszer alapján (kérdőíves felmé-
rés, fókuszcsoportos felmérés, interjúk, stb.), ill. megtörténik az azonos vagy hasonló
közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató feltérképezése, tevékenységének
elemzése, valamint a tervezett új tevékenységhez való illeszkedésének, kiegészítő
jellegének bemutatása.
A saját tulajdonú és a bérbeadási céllal történő fejlesztés igényfelmérése is szüksé-
ges.
Igényfelmérés szükséges tartalma:
– Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete, befejezése:
a helyzetelemzésen alapuló problémafeltárás, a projekt keretében fejlesztésre
kerülő szolgáltatásokra vonatkozó előzetes igények bemutatása és ennek alátá-
masztása. Minél korábbi időszakból bemutatható az adott fejlesztésre vonatkozó
igény felmerülése, annál alátámasztottabb az indoklás.
– Célcsoport felmérése: Röviden foglalja össze, hogyan történt a célcsoport kijelö-
lése, kik alkotják a célcsoportot. Szükséges annak a bemutatása, hogy a telepü-
lésen élő, letelepült lehetséges szereplők (lakosság, vállalkozások, stb.) közül ki-
ket vont be a pályázó ténylegesen az igényfelmérés folyamatába, a mintavétel
során – ha az nem volt teljes körű – mi volt a szelekció szempontrendszere. Fon-
tos számszerűen bemutatni, hányan kapcsolódtak be ténylegesen a lehetséges
célcsoportból az igényfelmérési folyamatba.
– Az igények felmérésének módszere: szükséges bemutatni, hogy milyen formá-
ban történt az igényfelmérés a települési és településközi egyeztetések során
(személyesen, telefonon, kérdőív segítségével, lakossági fórum útján stb.), va-
lamint indokolni szükséges a választott módszert is.
– Településközi koordináció: az Igényfelmérésben be kell mutatni az akcióterüle-
ten/beavatkozási területen illetve annak vonzáskörzetében megtalálható egyéb,
a fejlesztendő épület/közösségi tér funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmé-
nyeket. Mutassa be ezeknek az intézményeknek a profilját, kitérve arra, hogy
mely intézmények minősülnek riválisnak a fejlesztés szempontjából.
– Elemezze az akcióterületen/beavatkozási területen és annak vonzáskörzetében
jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatásokat a lakossági
és intézményi célcsoportok által megfogalmazott peremfeltételek és igények
mentén.
– Speciális elvárás az önkormányzat tulajdonában lévő, de használaton kívüli épü-
letek támogatásból történő megújítása. Ebben az esetben részletesen be kell

16
 mutatni, hogy milyen célra kívánja hasznosítani az adott épületet a pályázó, a
betelepülő funkció milyen eddig más épületben megjelenő funkciónak ad majd
helyet vagy milyen új szolgáltatás megjelenésére teremt lehetőséget. Fontos ki-
térni arra, ha a megújuló épület építészetileg értéket jelent a település életében,
vagy akár országos szinten, valamint arra, hogy az épület szerkezeti megújítása
gazdaságos, a felújítás pedig fenntartható módon történik, így pl. ki kell térni a
talajnedvesség elleni szigetelési munkák szükségességére és be kell mutatni az
alkalmazott műszaki megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az esetleges
problémák, károsító tényezők (pl. vizesedés) elkerülhetők legyenek a jövőben.

A Kihasználtsági terv tartalmazza, hogy a projekt eredményeként létrejövő fejlesztés

milyen eredménnyel működik majd átadása után az elképzelések szerint. Az akcióte-
rületen/beavatkozási területen betöltött funkciójának függvényében szükséges bemu-
tatni, hogy milyen típusú programok, szolgáltatások, milyen és nagyságrendileg mek-
kora célcsoportok igényének kielégítésére alkalmasak, milyen kiegészítő használati
lehetőségek merülnek fel az épületben.
A kihasználtsági terv tartalma:
1. A Kihasználtsági tervben elsősorban arra kell visszautalni, hogy az Igényfelmé-
résben megállapított problémák, megoldási lehetőségek, lakossági és egyéb ak-
cióterületi/beavatkozási területi szereplői igények alapján megfogalmazott elvá-
rásokat hogyan veszi figyelembe a pályázat.
2. Be kell mutatni, hogy az épület – amennyiben korábban is használatban volt és a
benne működő szolgáltatás továbbra is elérhető marad – a fejlesztés következ-
tében milyen korábbi és betelepült funkciókat lát majd el.
3. Külön szükséges kitérni arra, hogy az egyes tevékenységek, programok, ame-
lyeket a pályázó az épületbe tervez, hogyan oszlanak meg az épületen belül és
időben hogyan egészítik ki egymást. Az épületen belül az egyes helyiségek éves
szintű kihasználtságát is be kell bemutatni (forgalomnövekedés, bővülő elérhető
szolgáltatások, stb.).
4. Ismertetni kell az egyes tevékenységek/ programok/ szolgáltatások hogyan jel-
lemezhető és milyen nagyságrendű célcsoportok számára válnak elérhetővé.
5. Amennyiben releváns, be kell mutatni, hogy az épületen belül lesz-e lehetőség
helyiségeket bérbe adni, ezzel a lehetőséggel kíván-e élni majd a pályázó, ha
igen, milyen konkrét célcsoportnak, lehetőség szerint milyen tevékenység eseté-
ben lát erre lehetőséget.
6. Amennyiben a fejlesztés eredményeként felhagyott, használaton kívüli épület ke-
rül hasznosításra, be kell mutatni, ez a hasznosítás mennyivel kedvezőbb az ön-
kormányzat által fenntartott épületek tekintetében, mekkora megtakarítást
eredményez az önkormányzat költségvetésében, mi történik azzal az épülettel,
amelyből a fejlesztéssel érintett épületbe átköltözik az adott funkció, hogyan ala-
kul annak az épületnek a kiköltöztetés után a gazdaságos hasznosítása. Fontos,
hogy kerüljön bemutatásra, az esetleges értékesítés esetén a keletkező bevétel
hogyan, mely településfejlesztési cél megvalósulásához járul hozzá.
7. Amennyiben releváns, részletes programtervezet csatolása szükséges. Ez a prog-
ramterv nem egyezik meg a pályázat keretében esetlegesen megvalósuló „soft”
programokat egységes szerkezetben megjelenítő rendezvénynaptárral, hiszen a
megvalósítás alatt gyakran ezek az épületek nem használhatók még. Itt kifeje-
zetten arról kell információt szolgáltatni, hogy az előzetes igények alapján milyen
konkrét programok/rendezvények/szolgáltatások fognak megjelenni/betelepülni
az épületbe, hozzájárulva annak gazdaságos fenntartásához.

Részletes térképvázlaton, vagy térképrajzon érdemes a szemléltetés érdekében

bemutatni, hogy milyen funkciók és hogyan helyezkednek el a területen. Célszerű
azok hatósugarát is bejelölni.

17
 A megvalósíthatósági tanulmány későbbi fejezetének, amely a konkrét beavatkozáso-
kat határozza meg, alapjául szolgál a funkcióelemzés fejezet, és az egyes beavatko-
zásokat, azok indokoltságát alapozza meg.
További szükséges alátámasztó dokumentum minden olyan önkormányzati rendelet,
határozat vagy egyéb önkormányzati dokumentum, amelyben a pályázó egy adott
probléma kezelése érdekében részletesen rendelkezik egy projektelem megvalósítá-
sáról. Ilyen dokumentumok lehetnek a parkolási rendet és problémákat taglaló Parko-
lási koncepció, a homlokzatmegújítási alap, amely a területen a magántulajdonban
lévő lakóépületek megújításához szolgál folyamatosan visszatöltődő önkormányzati
forrást, a település területén megtalálható barnamezős terület kezeléséről, fejleszté-
séről szóló Hasznosítási terv, a magánberuházókkal köthető, a település fejlesztési
érdekeit szolgáló Településrendezési szerződés4, adott esetben a Városfejlesztő társa-
ságot létrehozó önkormányzati rendelet, és a konkrét projekt végrehajtására szóló
Megbízási szerződés, a társaság Alapító okirata, Cégkivonata és Üzleti terve, vagy a
város kommunikációs tevékenységeit meghatározó Kommunikációs terv. Amennyiben
a projekt tevékenységeinek végleges meghatározása után képzést is tartalmazó pro-
jektelem kerül megvalósításra, szükséges a Képzési terv összeállítása és bemutatása
is.
Ezek a dokumentumok mind a projektdokumentáció részét képezik, a teljes projekt
értékeléséhez elengedhetetlenek, ezért önálló fejezetben a megvalósíthatósági ta-
nulmány részeként kell elkészíteni őket.

2.7 Összegzés
A helyzetelemzés alapján feltárt legfőbb, a tervezett fejlesztés során kezelendő prob-
lémák néhány mondatos összefoglalása, konklúziók levonása.

4
A 2006. L törvény 16.§ szerint

18
3 Fejlesztési igények

3.1 Jelenlegi helyzet és problémák

3.1.1 Fejlesztendő tevékenység
· a fejlesztendő tevékenység történeti előzményei

· a tervezéskori állapot kialakulásához vezető folyamatok,

· a jelenleg is érvényes tendenciák (rövid-, közép, és hosszú távú),

· a projektjavaslat kiinduló helyzete (tervezéskori állapot), fontos paraméte-
reit.

3.1.2 Áttekintő térképek, helyszínrajzok

Az áttekintő és/vagy részletes térképeket, helyszínrajzokat, folyamatábrákat, szerve-
zeti ábrákat, fotókat ehhez a fejezetben kell csatolni, ha másik fejezethez tartozik,
akkor hivatkozni kell rá.

3.2 Célkitűzések és indikátorok

A fejezet célja a projekt célrendszerének – stratégiai és operatív célok – részletes
bemutatása, a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése, valamint a legfontosabb cél-
kitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatása, hogyan járul hozzá
a projekt az operatív programban (OP) meghatározott indikátorokhoz.

Átfogó cél és specifikus célok Indikátor megnevezése

Átfogó cél:

Specifikus célok:

3.2.1 Célkitűzések meghatározása

A projekt fejlesztéspolitikai irányelvekhez való kapcsolódásának bemutatása, kiemelt
figyelmet fordítva az érintett Operatív Programra (OP), regionális akciótervre (RAT)
és a megvalósítás helye szerinti régió Stratégiai Programjára, és – amennyiben rele-
váns – az Integrált Városfejlesztési/Településfejlesztési Stratégiára.
A projekt céljának, céljainak részletes bemutatása szükséges (szakaszolt projekt ese-
tén nem csak a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységekre vonatkozóan,
hanem a teljes fejlesztésre).

3.2.2 Indikátorok
A projekt célrendszerének – stratégiai és operatív célok – részletes bemutatása mel-
lett szükséges a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése. Ebben a fejezetben törté-
nik a legfontosabb célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatá-
sa, hogyan járul hozzá a projekt az operatív programban (OP) és a regionális akció-
tervben (RAT) meghatározott indikátoraihoz. Elemezni szükséges továbbá a projekt
hosszú távú hatásait, be kell mutatni a továbbfejlesztés lehetőségeit, ismertetni kell a
feltételezhető multiplikátor hatásokat.
A pályázati felhívásban (E3 Monitoring mutatók) kért indikátorokat kötelező jelleggel
alkalmazni kell (ezeken túl lehetőség van további indikátorok megjelenítésére is).

19
Egyes, a felhívásban meghatározott indikátorok esetében kötelező számszerűsített, 0-
tól eltérő értékű vállalást tenni a pályázat keretében. A projekttől elvárt számszerű-
síthető célokat, indikátorokat a következő összegző táblázatban is kérjük megadni (a
táblázatban szerepeltetett adatoknak összhangban kell lenniük a projekt adatlapban
szereplőkkel).
A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az eredményindikátorok
jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, működtetésével jön létre, mutatói va-
lamilyen teljesítményváltozást jeleznek. Az eredményindikátorokat jelen pontban
szükséges bemutatni.
Az output mutatókat az 5. fejezetben bemutatott, a megvalósításra kerülő műszaki
változatra kell a 6. táblázatban számszerűsíteni!
Az alábbi táblázatban szereplő indikátorokat kötelező megadni, azonban a táblázat
további sorokkal bővíthető.
5. táblázat: Eredmény indikátorok

Megva-
Mutató megneve- lósítás Fenntartási időszak
Bázis-
zése (output/ időszaka
érték
eredmény)
1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Támogatással érintett
lakosok száma

A támogatással érin-
tett terület nagysága

A támogatással érin-
tett területen telep-
hellyel rendelkező
vállalkozások számá-
nak növekedése

Teremtett munkahe-
lyek száma

Teremtett munkahe-
lyek száma - nők

Teremtett munkahe-
lyek száma - hátrá-
nyos helyzetűek

Megtartott munkahe-
lyek száma

Új települési funkciók
betelepedése

Lakossági elégedett-
ség

A támogatott projek-
tek eredményeként
elért energia megta-
karítás

A mutatók és vonatkozó célértékek meghatározása során a pályázati felhívás E3. Mo-

nitoring mutatók pontja alatt leírtak figyelembevétele is szükséges.

20
4 A megvalósításra kijelölt projektjavaslat
részletes bemutatása
A fejezet célja a megvalósítási javaslat részletes kidolgozása, a javasolt projekt meg-
valósításának bemutatása.
Itt szükséges bemutatni a javasolt projekt előkészítettségét és a további projekt-
előkészítő lépésekkel kapcsolatos főbb információkat is.
A projekt megvalósítására vonatkozó cselekvési ütemtervet a 7.1 alfejezet beruházási
költségeihez illeszkedő tevékenységek negyedéves ütemezésében kérjük megadni.

Tevékenység Gazda- Közterü- Közös- Közszfé- „Soft” ESZA-

típusa sági célú leti funk- ségi ra funk- tevé- típusú
ciót erő- célú cióit erő- kenység tevé-
sítő sítő kenység
Finanszírozó
strukturális ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA
alap
Projektelem
neve
Tevékenység
gazdájának
megnevezé-
se
Projektelem
helyszíne
Hrsz.
A tevékeny-
ség helyszí-
nének tulaj-
doni viszonyai
Tevékenység
célja
Megvalósulást
mérő output
indikátor
(megnevezés,
mértékegy-
ség, célérték)
Tevékenység
szakmai leírá-
sa
Célcsoport
bemutatása
Tevékenység
iránti igény
bemutatása,
indokoltsága
Megvalósítás
tervezett
kezdete (év,

21
Tevékenység Gazda- Közterü- Közös- Közszfé- „Soft” ESZA-
típusa sági célú leti funk- ségi ra funk- tevé- típusú
ciót erő- célú cióit erő- kenység tevé-
sítő sítő kenység
hó, nap)
Megvalósítás
tervezett
vége (év,
hónap, nap)
Tervezett tel-
jes költségve-
tés összege
az adott tevé-
kenységre
vonatkozóan
(Ft)
Elszámolha-
tó költségek
nagysága
(Ft)
Jelen pályá-
zat kereté-
ben igényelt
támogatás
nagysága
(Ft)
Támogatás
aránya az
összes el-
számolható
költségből
(%)
Biztosított
saját forrás
nagysága (Ft)
További forrá-
sok (Ft)
További forrá-
sok megneve-
zése
Projekt-
előkészítés
helyzete
Adminisztratív
és eljárási
kötelezettsé-
gek
Amennyiben vannak olyan beavatkozások, amelyeket a projekten kívül akár a köz-
szféra, akár magánberuházó jelen projekttel párhuzamosan meg kíván valósítani, azt
szintén ebben a fejezetben szükséges ismertetni, megemlítve a megvalósító szerve-
zetet, röviden bemutatva a projekt főbb paramétereit (tartalma, összköltsége, forrása
– pl. hitel, egyéb támogatás, saját forrás).

22
 Itt érdemes említést tenni az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgá-
ló nem beruházási jellegű tevékenységeiről, amennyiben az önkormányzat a fejlesz-
tés kiegészítéseként alkalmazza ezeket az eszközöket:
- Beépítési javaslat elkészítése: Milyen paraméterekkel jellemezhető megújult
közterületeket és beépítést kívánnak megvalósítani? A kérdésre a választ a
megfelelő részletezettséggel kidolgozott beépítési javaslat adhatja. A benne
foglaltak alapján határozható meg a későbbi fejlesztési előkészítési fázisok-
ban funkciók, műszaki paraméterek és építhető színterületek tükrében a
közszféra és a magánszféra építési programja.
- Tervalku intézménye: bizonyos fejlesztésekért szabályozási engedmények
biztosítása.
- Műszaki támogatás: integrált városfejlesztési stratégia készítése során a vá-
rosrendezési terv esetleges módosítása annak érdekében, hogy a városrész-
re kitűzött fejlesztési cél megvalósítható legyen.
- Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, lehetőség szerint
kölcsönös illesztése annak érdekében, hogy a magántőke minél nagyobb
hányadban bevonható legyen az önkormányzat városrehabilitációs terveibe.
- Városi marketing stratégia elkészítése annak érdekében, hogy a létesítmé-
nyek kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé vál-
janak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak.
- Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempont:
milyen lakossági csoportoknak, milyen típusú kiskereskedelmi szolgáltatá-
sokat kívánunk megtelepíteni. Ez annak érdekében célszerű, hogy a megfe-
lelő KKV-kat tudja a város odavonzani, és találkozzon a kereslet-kínálati
igény.
- Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel. Ez segítheti adott
esetben a célcsoportok meggyőzését az adott fejlesztés szükségességéről,
és elérheti együttműködési készségüket.
- A város ösztönözheti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épü-
letek hasznosításának előnyben részesítését, ily módon a már meglevő épü-
letállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik.
- Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal annak ér-
dekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképze-
lések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel.
- Barnamezős: vegyes tulajdonviszony esetén önkormányzat felvásárolhat
szennyezett területet, mely elősegíti a tulajdonviszonyok rendezését, és a
barnamezős terület revitalizációja ily módon lehetővé válik.
- A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézménye-
sítése, a tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll
testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal. Ez a típusú partnerségi
eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a városrehabilitációs eredmé-
nyeket bizonyos esetekben, pl. szociális jellegű fejlesztések, anti-
szegregációs célú beavatkozások, környezetvédelmileg érzékeny beavatko-
zások, kulturális célú fejlesztések során.
- Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények bizonyos esetekben a
magántőke mobilizálása, ill. KKV-k vonzása érdekében.

4.1 Műszaki leírás

A projekt műszaki ismertetésénél engedélyköteles és nem engedélyköteles tevékeny-
ségek esetében is elegendő rövid, lényegretörő, a főbb műszaki paramétereket meg-
jelenítő leírás (tevékenység, mennyiségi és minőségi jellemző, speciális korlátozások)
hivatkozással a mellékelt helyszínrajzra. A műszaki leírás terjedelme 5-15 oldal.

23
 A kifejtés során ügyelni kell arra, hogy a műszaki tartalom leírása bizonyítsa, hogy a
fejlesztések műszaki feltételeit a tervezett műszaki megoldások biztosítják. A kivá-
lasztott műszaki változatnak a műszaki tervezésen kell alapulnia.

4.2 Szinergiavizsgálat
A ROP pályázat keretében a tervezett beavatkozások a megelőző városrehabilitációs
beavatkozások és a támogatott projekttel párhuzamosan zajló fejlesztések összefüg-
géseit, szinergikus hatásait szükséges bemutatni ebben a fejezetben. Itt kell kitérni a
beavatkozások térbeli összefüggéseire, arra, hogyan épülnek egymásra a településen
(akcióterületen/beavatkozási területen) tervezett egyes beavatkozások, ezek együt-
tesen hogyan járulnak hozzá a fejlesztéshez, melyek azok a hatások, amelyek önma-
gukban egyedi projektként nem lennének elérhetőek. Javasolt az együtthatások
szemléltetésére szinergia-mátrix alkalmazása.

4.3 A tulajdonviszonyok értékelése

A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingat-
lanok tulajdoni helyzetének ismerete a területen. Jelen fejezetben be kell mutatni
minden olyan ingatlant, ahol a projekt keretében fejlesztéseket terveznek. Az ingatla-
nok funkciójától, illetve tulajdonviszonyától függően eltérő állami támogatási feltéte-
lek lehetnek. A konkrét fejlesztési szándékot a beavatkozások ismertetésénél (6.1.)
kell részletezni.
A vizsgálatot a legfrissebb földhivatali bejegyzéseket tartalmazó tulajdoni lapok alap-
ján javasolt elvégezni. Az említett táblázatban mutassa be azon ingatlanokat helyrajzi
szám szerint, amelyeken ténylegesen megvalósul a fejlesztés.
A vizsgálat eredményét térképre készített tervlapon grafikusan összesítve, amennyi-
ben rendelkezésre áll, fotó dokumentációval kiegészítve (pl. színekkel megkülönböz-
tetve) is be kell mutatni. A tulajdonviszonyok értékelésekor az alábbi alapkategóriák
feltüntetése szükséges: önkormányzati tulajdon, magántulajdon, állami tulajdon,
egyházi tulajdon, egyéb. Az akcióterületen lévő, de a fejlesztés tárgyát közvetlenül
nem képező magáningatlan esetében nem kell részletezni, hogy konkrétan ki a tulaj-
donos.
Amennyiben a projekt konzorciumban valósul meg, részletesen be kell mutatni a lét-
rejött fejlesztés, illetve a fejlesztésben érintett területek, létesítmények és eszközök
fenntartására vonatkozó koncepciót. Ki kell térni minden olyan szerződéses és
szabályozási dokumentumra, ami ezt befolyásolja (érvényben lévő vagyonkezelői
szerződések, haszonbérletre, haszonélvezeti jogra vonatkozó szerződések stb.).
Ez a pont különösen lényeges a nem saját tulajdonon végzett beruházások, illetve a
más szervezetek kezelésében/működtetésében lévő létesítmények és eszközök ese-
tén! A tulajdonjogi helyzetet az alábbi táblázat szerint kell összefoglalni:
10. táblázat: Tulajdonviszonyok bemutatása

Jogosultak hozzájárulásai-
Létesítmény/eszköz Tervezett igénybevétel módja
nak bemutatása

Be kell mutatni a beruházás létrejöttét követően tervezett üzemeltetői kört, azok tu-
lajdonjogát, kiválasztásának módját. Itt kell alátámasztani, hogy a projekt keretében
létrejött eredmények fenntartásáról hogyan és ki gondoskodik (mely intézményfele-
lős, hogyan lett felelős, ki ellenőrzi, stb.).
Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges.

24
4.4 Cselekvési terv a projekt végrehajtására
A fejezet célja alátámasztani, hogy a projekt mind a projektfejlesztési és megvalósí-
tási, mind pedig a fenntartási szakaszban megfelelően működik

4.4.1 Előkészítettség bemutatása

Fel kell sorolni a projekt kidolgozása szempontjából releváns, korábban elkészült ter-
veket, hatályos engedélyeket, hatósági határozatokat, tanulmányokat, felméréseket,
stb.
A pályázat keretében megvalósítandó projektek megalapozó előzetes tevékenységek
bemutatása is szükséges (kutatások, monitoring adatok gyűjtése, előkészítő vagy
egyéb, korábban elvégzett stabilizációs, preventív jellegű tevékenységek).
Amennyiben bármelyik projektelemnél releváns ki kell térni az alábbi feladatokra is:
o A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok
A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges lehet az önkormány-
zat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. Tipikus példája en-
nek egy tervezett utcanyitás, vagy egy meglévő utca szabályozási szélességének
megnövelése. Meg kell határozni helyrajzi számmal azokat az ingatlanokat, ingatlan-
részeket, amelyek megszerzése nélkülözhetetlen a projekt sikeres megvalósításához,
és amelyeket a pályázó meg kíván vásárolni a pályázat keretében. Továbbá itt kell
meghatározni azokat az ingatlanokat is, amelyek esetében telekalakítás válik szüksé-
gessé a tervezett fejlesztések megvalósítása érdekében. Be kell mutatni a telekalakí-
tás ütemezését és a szükséges tulajdonviszony-rendezés, adás-vétel lépéseit.
o Terület-előkészítési feladatok
Az adott területen lehetnek olyan magas- és mély építmények, melyek elbontása, át-
helyezése szükséges a tervezett beavatkozások megvalósításhoz, mely feladatokat
javasolt számba venni.
o Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésé-
vel kapcsolatos feladatok
A településrendezési tervnek megfelelően tételesen meg kell határozni az útépítési és
közműépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben), külön a felújításra és külön az új építésre
vonatkozóan. A számítást olyan bontásban kell elvégezni, hogy annak alapján a költ-
ségek számíthatóak legyenek. Továbbá javasolt a tervezett fejlesztések ütemezésénél
figyelembe venni a piaci igényeket és a finanszírozási lehetőségeket.
o A beavatkozási területet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújítá-
sával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Előfordulhat, hogy olyan fejlesztések végrehajtása is szükségessé válik, amelyek a
beavatkozási akcióterületen kívül lennének (például egy feltáró út megépítése, vagy
egy közmű-gerincvezeték bővítése előfeltétele lehet bármilyen fejlesztésnek a terüle-
ten). Ezen fejlesztések esetében is tételesen meg kell határozni az útépítési és köz-
műépítési feladatokat (m2-ben, fm-ben).
o A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok
A rendezési terv szerinti zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken álta-
lában a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik, ezért tételesen meg
kell határozni a fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket (m2-
ben) és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát.
o A kármentesítési tevékenység
A kármentesítés témakörében részletes dokumentumok találhatók a Környezetvédel-
mi és Vízügyi Minisztérium honlapján (http://www.kvvm.hu/korny/karmentes/).
Amennyiben az akcióterületen szennyezett terület található, abban az esetben a pá-
lyázat részét képezhetik a kármentesítéssel kapcsolatos feladatok: tényfeltárás és

25
műszaki beavatkozás. A kármentesítés részeként elvégzendő tevékenységeket részle-
tesen be kell mutatni.
A kármentesítési tevékenység leírásánál térjen ki a következőkre:
- Mutassa be, hogy a pályázat illeszkedik a 33/2000. (III.17.) kormányrende-
letben és az illetékes környezetvédelmi hatóság kármentesítési határozatá-
ban foglaltakhoz.
- Ismertesse a tervezett projekt fő lépéseit és fejtse ki azok tartalmát!
- Adja meg a kármentesítésre kerülő terület nagyságát (mértékegység: ha,
m2)!
o Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák)
rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Szükséges lehet a városfejlesztési akció végrehajtása során a helyi lakosság valós
igényeinek kielégítése vagy a város turisztikai vonzerejének elősegítése érdekében
bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja
vagy újonnan történő megépítése. Ugyancsak szükséges lehet például nemzeti vagy
európai építészeti örökség, illetve a világörökség részét képező épületek, műemlékek
felújítása, konzerválása. Ennek érdekében a jelentős kulturális vagy építészeti érték-
kel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni.
A településrendezési tervnek és az egyes létesítményekre vonatkozó építészeti-
műszaki előterveknek, illetve engedélyezési terveknek megfelelően létesítményenként
tételesen meg kell határozni az összes építhető szintterületet (m2-ben) és a funkcio-
nális programot, külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan. A tervezett
fejlesztéseknek tartósan fennmaradó, valós igényeken kell alapulniuk, ütemezésüknél
figyelembe kell venni a finanszírozási lehetőségeket és a fizetőképes keresletet.
o Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja
Szükséges lehet a városfejlesztési akció végrehajtása során, például a helyi lakosság
valós igényeinek kielégítése, a lakáspiaci mobilitás elősegítése, a városfejlesztési ak-
ció előrehaladásának támogatása vagy a város gazdasági fejlődésének előmozdítása
érdekében, önkormányzati tulajdonú lakások, lakóépületek rehabilitációja vagy építé-
se bérbeadás céljából, szociális rehabilitációs indokkal vagy anélkül is.
Az ilyen esetekben a településrendezési tervnek és az egyes létesítményekre vonat-
kozó építészeti-műszaki előterveknek, illetve engedélyezési terveknek megfelelően
épületenként tételesen meg kell határozni az összes építhető szintterületet (m2-ben)
és a funkcionális programot, külön a felújításra és külön az új építésre vonatkozóan.
A tervezett fejlesztéseknek tartósan fennmaradó, valós igényeken kell alapulniuk,
ütemezésüknél figyelembe kell venni a finanszírozási lehetőségeket és a fizetőképes
keresletet.
o Építési, telekalakítási feladatok
Az építési vállalkozások, ingatlanfejlesztők építési projektjeinek megvalósításához a
közszféra fejlesztéseinek kell megteremteniük a piacképes projektek előfeltételeit. A
települési szövet átfogó megújítása mellett ez a rendezési terv szerinti új építési lehe-
tőségek, építési telkek kialakítását is jelenti a fejlesztési akció tervének megfelelően.
o Akadálymentesítés a 253/1997. Kormányrendelet szerint
o Azbesztmentesítés a fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában
o Energiahatékonysági korszerűsítés a fejlesztéssel érintett középületek vonat-
kozásában

26
4.4.2 Közbeszerzési/beszerzési terv

A lenti táblázat alapján be kell mutatni a projekt megvalósítás során lefolytatni kí-
vánt beszerzési/közbeszerzési eljárásokat, valamint a lefolytatni kívánt eljárás
ütemezését.

A reális ütemterv elkészítéséhez figyelembe kell venni a közbeszerzésekre vonat-

kozó jogszabályban rögzített időszükségletet, amihez segítséget nyújt a
www.nfu.hu honlapon található vonatkozó dokumentum.

4.5 Fenntarthatóság
4.5.1. Fenntarthatóság szakértői háttér szempontjából
Az egyes tevékenységekre vonatkozóan be kell mutatni a megvalósított fejlesztés hosszú
távú (legalább 5 éves) működtetését és fenntartását szakértői háttér alapján, hány fős
személyzettel, és milyen végzettség és tapasztalat birtokában látható el biztonsággal a
fejlesztések gazdaságos fenntartása.

4.5.2. Intézményi fenntarthatóság

Valamennyi tevékenységre vonatkozóan be kell mutatni a megvalósított fejlesztés hosszú
távú (legalább 5 éves) működtetését és fenntartását intézményi háttér szempontjából.
Ezen belül be kell mutatni, hogy milyen intézményi struktúra (intézményi együttműködé-
sek, stb.) szükséges a gazdaságos fenntartás érdekében.

27
 11. táblázat: Közbeszerzési, beszerzési terv

Közbeszerzési Ütemezés [év.hó]

eljárás típusa
Rész- közbeszer-
(csak közbe- tender doku-
Közbeszer- ajánlat Közbeszer- zés/beszerzés/ ajánlati
szerzésnél) men-
zési eljá- zés/beszerzés saját teljesítés táció/szerződés KSz jóváha- felhívás ajánla-
(csak vagy szerző-
rás/beszerzé becsült értéke tartalma (tevé- gyás (ld. megjelené- tok ér-
közbe- /saját teljesí- déskö-
s tárgya Beszerzés (ezer Ft) kenységek fel- téshez szüksé- pályázati se (csak téke-
szer- tés
sorolása) útmutató) közbeszer- lése
zésnél) vagy ges anyagok
zés)
kidolgozása
Saját teljesítés

28
5 Kockázatelemzés
5.1 Kvalitatív kockázatelemzés
El kell végezni a kiválasztott változat részletes kockázatelemzését alkalmazva és
számszerűsítve legalább az alábbi kockázatokat:
· Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások,
technikai károk, stb.)
· Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibo-
csátási határértékek változása, stb.)
· Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)
· Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (díjfizetési hajlandóság, üze-
meltető kiválasztása, stb.)
· Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemel-
tetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási át-
alakítás hatásai stb.)
6. táblázat: Kockázatok értékelése és kezelése

Hatás mér- Bekövetkezés Kockázat

Kockázatok
téke valószínűsége kezelési stratégia

5.2 Kvantitatív kockázatelemzés

Amennyiben tartalék beállításra kerül: kötelező, amennyiben tartalék nem kerül beállí-
tásra: nem kötelező

6 Közgazdasági elemzés
1 millió eurónál alacsonyabb beruházási összköltségű projektek esetében nem elvárt a
pályázóktól a 2.1 – 2.3 pontokban bemutatott részletes közgazdasági elemzés elkészíté-
se. Szükséges azonban a projekt hatásainak feltérképezése és szöveges bemutatása, a
következő bontásban:
§ Társadalmi hatások (pl. életminőségre, helyi identitástudatra gyakorolt hatás, vá-
roson belüli, illetve társadalmi mobilizációra gyakorolt hatás, szegregáció,
dzsentrifikáció jelensége, közösségszervező hatás, esélyegyenlőségre gyakorolt
hatás, stb.)
§ Gazdasági hatások (pl. vállalkozói aktivitásra, foglalkoztatottságra gyakorolt ha-
tás, kereskedelmi-vendéglátóhelyek forgalmára gyakorolt hatás, turisztikára gya-
korolt hatás, stb.)
§ Környezeti hatások (pl. forgalmi változások okozta környezeti hatás, energiahaté-
konyságra gyakorolt hatás, környezeti tudatformálás, stb.)
A teljes projekt társadalmi-gazdasági hatásainak a bemutatása a cél, azaz a működési
bevételi és költségtervvel ellentétben figyelembe kell venni az ESZA-jellegű tevékenysé-
geket is, hiszen azok kifejezetten társadalmi jelentőségük miatt kívánatosak.

29
Az elemzés során szükséges mind a pozitív, mind a negatív hatások beazonosítása, va-
lamint a felmerülő hatások egymáshoz való viszonyának ismertetése. A hatások
monetizálása nem elvárt, bemutatásuk szöveges elemzés keretében kell, hogy megtör-
ténjen, de törekedni kell a hatások ismert paramétereinek számszerűsítésére (pl. érintett
célcsoport nagysága, várható foglalkoztatásbővülés mértéke stb.). Ezen felül javasolt a
hatásmechanizmus, az elvárt hatások közötti ok-okozati összefüggés grafikus ábrázolása
hatásútvonal-térkép formájában. A hatások bemutatása során igazolni kell a projekt tár-
sadalmi hasznosságát.

Tevékenységek,
Outputok Hatások
projektelemek

Pl. közterület felújí- Pl. rehabilitált

Pl. felértékelődött város-
tása, térfigyelő közterület, tér-
rész, javuló közbiztonság
rendszer kiépítése figyelő rendszer
Sematikus példa hatásútvonal-térképre

7 Mellékletek
A módszertani bevezetőben foglaltak szerint külön csatolandók a következő típusú do-
kumentumok:
· felhasznált dokumentumok jegyzéke,
· a projektgazda szervezeti ábrája (döntési mechanizmusok (2.2.2.),
· helyszínrajzok, fényképek és ábrák (3.1.2.),
· környezetvédelmi, természetvédelmi, területrendezési, szabályozási tervi tervdo-
kumentumhoz vagy programjához való kapcsolódást alátámasztó vonatkozó kivo-
natok (3.1.2.),
· a projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája, valamint a projektfejlesztés-
ben közreműködő projektmenedzser és egyéb résztvevők önéletrajzai (8.1.),
· a projekt részletes lebonyolítási terve (táblázatos vagy Gantt-diagram formában)
(8.2.2.),
· egyéb műszaki dokumentumok,
· egyéb adminisztratív dokumentumok.
Oldalszámuk feltüntetésével ezek is kerüljenek felsorolásra a tartalomjegyzékben.

30