Augmentatív és Alternatív Kommunikáció

A a
korai fejlesztésben

Dobos Károly
Református EGYMI
Debreceni Tagintézménye

Különleges Bánásmód Konferencia

Hajdúböszörmény
2019.november 29.
Rövid történet

185 cikk 2018 végéig

3 szakasz:
I. 1980-1990: Kiknek szól az
AAK a korai fejlesztésben?
II. 1990-2005: Milyen hatásai
vannak/nincsenek a korai
AAK-nak a gyermekre és
környezetükre?
III. 2005-től napjainkig:
milyen módszerekkel, hol,
kiknek javasolt a korai
AAK?
Mennyire korán lehet kezdeni az AAK
beavatkozásokat? Milyen előfeltételek szükségesek?
     • A kommunikáció az interakcióval és
a gyermekek legkorábbi viselkedésével
kezdődik - nincs előfeltétele.
     • A korábbi kutatások, amelyek
megkíséreltek előfeltételeket adni az AAK
-nak, csak a kommunikáció szimbolikus
formáit vizsgálták.
     • A korai AAK magában foglalja a
viselkedést gesztusokat, együttműködési
tevékenységeket és hangokat, és nem függ
a komplex rendszerek vagy eszközök
használatától. Ezek a korai készségek
megkönnyítik a bonyolultabb készségek
fokozatos fejlődését.
Beukelman és Mirenda (1998); Dunst és Lowe (1986);
Kangas és Lloyd (1988).
Az AAK használata akadályozza-e a gyermek vokális fejlődését?

     • A gyermekek a lehető leggyorsabb,

leghatékonyabb és hozzáférhetőbb
kommunikációs eszközöket használják: A
beszéd minden más AAK rendszert legyőz,
ha rendelkezésre áll a gyermek számára.

     • Mivel az AAK magában foglalja az

összes kommunikációs módszert, az AAK
beavatkozás a funkcionális verbális
készségek fejlesztésére is irányul.

     • A rendelkezésre álló kutatások azt

mutatják, hogy az AAK megkönnyíti a
beszélt nyelv elsajátítását azáltal, hogy
növeli az interakciót, a nyelvtudást és /
vagy a beszéd hangkimeneti modelljét
biztosítja.

Cumley (1997); Glennen és McPartland (1999); Millar,

Light és Schlosser (2000).
Fog-e beszélgetni a gyermek?

    • Egy gyermek „nem beszélő” -ként való megjelölése

nem jelenti azt, hogy nem használhatja a beszéd
bizonyos formáit egy-egy kommunikációs helyzet során.

    • Azok a gyermekek, akiknek nehezen tudják

ellenőrizni a beszédben vagy a légzésben részt vevő
izmaik mozgását, vagy akiknek egyéb neurológiai vagy
kognitív akadályozottságai vannak, amelyek
befolyásolják a beszédet és a nyelvet, fennáll annak a
veszélye, hogy nem alakul ki a beszédnek olyan formája,
amely minden hallgató számára érthető.

    • Szinte minden olyan gyermek, aki hangot képes

előállítani, ezen hangok felhasználásával hangadást
társíthat bizonyos üzenetekhez, amelyeket a partnerek
megérthetnek.

Cress and Ball (1998); Romski és Sevcik (1996); Yoder,

Warren és McCathren (1998).
A korai AAK céljai
Maximalizálja nyelv és a kommunikáció fejlődését.

Növelje a részvételt és építse ki a társadalmi interakciót.

Biztosítsa a kommunikációs funkciók széles skáláját.

Fejlessze a szemantikai koncepciók széles skáláját a sokoldalúbb

kommunikáció támogatása érdekében.

Építsen egyre összetettebb nyelvi struktúrát a bonyolultabb

kommunikáció támogatása érdekében.

Támogassa a szemantikus-szintaktikai fejlődést és a morfológiai fejlődést.

Hozzon létre fonológiai tudatosságot / alapokat az írástudás

fejlesztéséhez.
A korai AAK tevékenységei:

• megfelelő AAK rendszerek kidolgozása

és végrehajtása,
• a kommunikációhoz szükséges eszközök
biztosítása,
• megfelelő beavatkozások a nyelvi és
kommunikációs készségek fejlesztése
érdekében,
• a hatékony támogatott
kommunikációhoz szükséges
képességek kialakítása,
• együttműködés a szülőkkel és más
segítőkkel,
• adekvát kommunikációs helyzetek
biztosítása.
A korai AAK lépései (Drager és Light nyomán)

1. a kommunikáció szempontjából releváns kontextusok

megteremtése,
2. megfelelő AAK rendszerek fejlesztése,
3. a szülőkkel / segítőkkel való együttműködés a megfelelő
kommunikációs támogatás biztosítása érdekében,
4. a kommunikáció minden tevékenységbe történő
integrálása,
5. az előrehaladás / értékelése, mérése.
1. Releváns kontextusok megteremtése

1. Interaktív.
2. Motiváló a gyermek számára.
3. Könnyen értelmezhető /
ismerős helyzet.
4. Gyakori.
5. A gyermek és a család élete
szempontjából értékes.
6. Nagy hatású / legnagyobb
igény mutatkozik rá.
Milyen a megfelelő korai AAK rendszer?

Sokoldalú (Versatile)
Vonzó (Appealing)
Dinamikus (Dynamic)
Könnyen kezelhető (Easy-to-use)
Sokoldalú (Versatile)

1. Különböző
helyzetekben kell
kielégítenie az
igényeket.
2. Rugalmasnak kell
lennie.
3. Biztosítania kell a
fejlesztési és fejlődési
potenciált.
4. Használjon több módot
a nyelv és a
kommunikáció
fejlesztéséhez.
  
Vonzó (Appealing)

A legtöbb AAK rendszer a

felnőttek perspektíváit
tükrözi.
• A vonzó rendszer ismérve, hogy elősegíti
a kortárs kapcsolatok kialakítását:
• Segítse a motiváló közös
tevékenységeket!
• Építsen be a gyermekek körében
népszerű karaktereket!
• Használjon hanghatásokat, dalokat,
hangszereket, nevetést!
• Többféle élénk színnel dolgozzon!
• Legyen dekoratív!
• Legyen szórakoztató!
Dinamikus (Dynamic)

Egy átlagosan fejlődő óvodás gyermek naponta több mint 5 új

szót tanul meg átlagosan

Az AAK-t igénylő gyermekek csak akkor tudnak új szavakat

megtanulni, ha hozzáférést biztosítunk számukra a
szókincshez:
     • jelekkel,
     • konkrét szimbólumokkal.

Rendszeresen bővíteni kell a szókincsüket!

Az AAK rendszereknek mindig rendelkezésre kell állniuk.
Könnyen kezelhető (Easy-to-use)

• A jelenlegi AAK
technológiák a nem
akadályozott felnőttek
koncepcionális modelljeit
tükrözik.
• Ezek a modellek nem
egyeznek meg a
kisgyermekek fogalmi
modelljeivel.
• Ennek eredményeként az
AAK rendszereket a
gyermekek számára nehéz
megtanulni használni.
Könnyen kezelhető

Rács alapú helyett megjelenés alapú kijelzők és hibrid

rendszerek.
Lecsökkentett navigációs igény.
Nem igényel metanyelvi képességeket.
4. A szülőkkel/segítőkkel történő együttműködés

• Felismerni a
kommunikációs
helyzeteket.
• Modellezni a
kommunikációt.
• Használni az eszközt.
• Megteremteni,
fenntartani a
kapcsolatot. (VÁRNI!)
• Adekvát választ adni.
5. Értékelni, követni a fejlődést

Kommunikációs Mátrix
M-COSMIC
AAK Diagnosztikai Protokoll
Szülői kikérdezés
Evidencia alapú módszerek a korai AAK-ban

1. Prelingvisztikus miliő tréning (PMT, EMT) (Hancock & Kaiser, 2002; Kaiser,
Hancock, & Nietfeld, 2000; Yoder&Warren, 2001, 2002)
2. Bazális stimuláció (Mall, 1993)
3. Babajelek (Goodwyn, S., Acredolo, L. & Brown, C., 2000)
4. Gesztusjelek (Johnston, J., Durieux-Smith, A. & Bloom, K., 2005)
5. Kézzelfogható szimbólum-rendszerek (Tangible Symbol Systems) (Rowland &
Schweigert, 2000)
6. PECS (Lancioni, O’Reilly, Oliva, & Coppa, 2001; Schepis, Reid, Behrman, & Sutton,
1998; Sigafoos, O’Reilly, Seely-York, & Edrisinha, 2004; Son, Sigafoos, O’Reilly, &
Lancioni, 2006)
7. SGD (Mirenda, 2001; Schepis, Reid, & Behrmann, 1996; Durand, 1993; Schlosser et
al., 2007; Sigafoos, Didden, & O’Reilly, 2003; Sigafoos et al., 2004)
Záró gondolatok I.

Kora gyermekkorban és kisgyermekkorban a kommunikáció

egy játék és maga a játék is kommunikáció.

Nem alkalmazhatjuk a felnőttek világról alkotott

nyelvi koncepcióit a korai kommunikációfejlesztés
során!
Záró gondolatok II.

A komplex kommunikációs igénnyel élő emberek a

kommunikáció fejlődése során eltérő szinteket érnek el.
Az egyes szinteket alkotó elemek változó megjelenése,
eltérő fejlődése sajátos, csak az egyénre jellemző
kommunikációs képességbeli mintázatot fog alkotni.
Minden kommunikációs elemhez rendelhető AAK
módszer, mely által a meglévő képességek
kommunikációs kompetenciákká fejleszthetők, ezáltal
egyéni, több elemből álló kommunikációs mintázat és
módszer alakítható ki.
Záró gondolatok III.

A komplex kommunikációs igényű gyermekek esetében a

korai AAK a kommunikációs képességek mintázatához
igazodva vagy kisegítő lehetőséget nyújt (augmentál), vagy
alternatívát képez a verbális kommunikáció helyett.

Normál fejlődésmenetű, megkésett beszédfejlődésű

gyermekek esetében az AAK facilitatív funkciója kerül
előtérbe, mely által előmodellezi és gyorsítja egy-egy
az önálló, hangzó beszédhez szükséges terület,
kompetencia, nyelvi szint fejlődését. Ennek a facilitatív
funkciónak a használata képezi az AAK és a logopédia
egyik közös területét.
Záró gondolatok IV.

A korai AAK-intervenció célja, hogy a gyermek

képességstruktúrájához illeszkedő, minél
sokszínűbb, egyedi kommunikációs
mintázatot hozzon létre és ezeket minél
sokoldalúbb kommunikációs
kompetenciákká fejlessze a rendelkezésre
álló módszerek, eszközök alkalmazásával és
a kommunikációs környezet
akadálymentesítésével.
Köszönöm a figyelmet!