Előkészítő – Statika

1. Egy ember a mennyezetre szerelt állócsiga segítségével emeli fel magát. A súrlódást és a kötél súlyát
elhanyagoljuk. Mekkora erőt kell kifejtenie, ha a tömege 75 kg? (375 N)

2. Egy csigasor egy álló és egy mozgó csigából áll. A mozgó csigára akasztott vödörben ember áll. A vödör és
az ember együttes tömege 170 kg. A súrlódást, a kötél és a csiga tömegét elhanyagoljuk. Mekkora erővel tudja
az ember saját magát felhúzni? (566,67 N)

3. Valamely utca fölött kifeszített kötélen 150 n súlyú lámpa lóg középen , a bal oldali horog alatt 7 m-re. A
jobb oldali horog 3 m-rel mélyebben van, mint a bal oldali. Az utca szélessége 18 m. Mekkora erők hatnak a
felfüggesztett horgoknál? (156 N; 134 N)

4. Mekkora G súlyt kell az ábrán látható álló és

mozgó csigákból, valamint 50 cm hosszú egyoldalú
emelőből álló rendszerben a faltól 30 cm-re a rúdra
akasztani, hogy egyensúlyban legyen? A csigák és a
rúd tömegét elhanyagoljuk. A mozgócsigán lévő
tömeg 1000 kg. (833 kg)

5. Mekkora erővel lehet felhúzni a 15 kg tömegű testet

egy kettős hengerrel, amelynek 20 cm sugarú hengerén
felfelé, 15 cm sugarú hengerén lefelé csavarodik a
kötél? Az erő a nagyobbik henger kerületén hat.
(18,75 N)

6. Egy a oldalú négyzetből kivágunk egy b oldalú négyzetet.

Mekkora legyen b, hogy a megmaradó rész súlypontja a b
kivágott négyzet bal alsó sarkában legyen? a
( )

7. Egy 10 cm sugarú körlemezből kivágunk egy 6 cm sugarú körlemezt úgy, hogy ennek középpontja az
eredeti körlemez középpontjától 2 cm távolságra legyen. Hol van a megmaradt lemezdarab súlypontja?
(Az eredeti középponttól 1,125 cm-re.)

8. Egynemű anyagból készült 9 cm sugarú tárcsából úgy vágunk ki 4,5 cm sugarú tárcsát, hogy annak kerülete
érintse az első tárcsa kerületét. A kivágott részt kétszer akkora sűrűségű anyaggal pótoljuk. Mennyivel és mely
irányban tolódik el a tárcsa súlypontja? (0,9 cm-rel)

9. Mennyivel tolódik el az a élű kocka súlypontja, ha egyik csúcsánál kivágunk egy a/2 élű kockát? ( )

10. Egy 200 kg tömegű, 8 m hosszú gerenda az egyik végén, és a másik végétől 2 m-re van alátámasztva. A
szabad végén egy 80 kg tömegű ember áll. Mekkora erők hatnak az alátámasztási pontokban? (400 N; 2400 N)

11. Egy homogén rúd súlya G. Egyik végén átmenő vízszintes tengely kölül elforoghat, a másik végén G súlyú
teher lóg. A rudat a geometriai középpontjában ható G nagyságú, vízszintes erővel húzzuk. Mekkora a rúd
függőlegessel alkotott szöge egyensúly esetén? ( = arctg(1/3))

12. Gerendákból összeácsolt T betű súlya 1200 N, szárainak aránya 1:2. Mekkora erővel lehet a földön fekvő
szerkezetet rövid szárának egyik végénél fogva megemelni? (500 N)
13. Egy 2 m hosszú, 1000 N súlyú rúd alsó vége csuklóval rögzített a függőleges falhoz, a felső végét 1 m
hosszú kötél tartja úgy, hogy az alsó csukló és a kötél falhoz való rögzítése között a függőleges távolság 2 m.
Mekkora erő ébred a kötélben? (250N)

14. Az 50 cm széles vályúban 10 cm sugarú, 200 N súlyú hengerek fekszenek. Ezeken fekszik egy 15 cm
sugarú, 600 N súlyú henger.Mekkora erők hatnak a vályú falaira? (225 N; 1000 N)

15. Merev, 0,8 m hosszú és 40 N súlyú rúd egyik végét 1 m hosszú fonállal függőleges falhoz kötjük. A másik
végét a teljesen sima falhoz támasztjuk.
a) Mekkora szöget zár be a fonal egyensúly esetén a fallal? (46,15o)
b) Mekkora erő feszíti ekkor a fonalat? (57,7 N)
c) Ha a fonál 45o-os szöget zár be a fallal és a rúd hossza ¾-e a fonál hosszának, mekkora erő feszíti a fonalat
és legalább mekkora súrlódási együttható esetén jöhet létre az egyensúly? (43,6 N;  > 0,46)

16. Egy 4 m hosszúságú létrát függőleges falhoz támasztunk úgy, hogy a vízszintes talajjal 50o-os szöget zár
be. A létra és a talaj közötti súrlódási együttható 0,3. A fal súrlódásmentes, a létra tömegét elhanyagoljuk. Ha
valaki a létrára mászik, milyen magasra jut, mielőtt a létra megcsúszik? (h <1,09 m)

17. Egy 100 N súlyú, egyenletes tömegeloszlású rúd az alsó végpontja körül függőleges síkban súrlódás nélkül
elfordulhat. Mekkora vízszintes erővel tudjuk a felső végénél egyensúlyban tartani, ha a rúd a vízszintessel
60o-os szöget zár be? (28,3 N)

18. Mekkora vízszintes erővel tudunk egy 20 N súlyú fonálingát a függőlegeshez képest 30o-os szögben
kitérítve tartani? (11,27 N)

19. Az egyik végén csuklóval rözített, 2 m hosszú, homogén, 250 N súlyú, vízszintes rudat mekkora erővel
tudjuk egyensúlyban tartani, ha az erő hatásvonala
a) függőleges; (122,5 N)
b) 45 -os szöget zár be a vízszintessel?
o
(172,6 N)

20. Egy 60 cm átfogójú, 30o-os derékszögű háromszög alakú lap 6 mm vastag acéllemezből készült.
a) Mennyi a súlya? Az acél sűrűsége 7,8.103 kg/m3. (35,8 N)
b) Ha a rövidebb befogó és az átfogó talákozásánál felfüggesztjük, az átfogó másik végénél mekkora
függőleges erővel tudjuk tartani úgy, hogy a hosszabb befogó vízszintes legyen? (11,9 N)

21. Egy súlytalan rudat hosszának egyharmadában F

alátámasztunk; az ábra szerint a bal oldalon, a rúd
végén 100 N, a jobb oldalon a jobb oldalra eső rúdhossz
közepén 400 N erő hat. A jobb oldali végén mekkora F
erővel tudjuk a rudat egyensúlyban tartani? (147 N)

22. Egy merev rúd a középpontjában súrlódásmentesen alá

van támasztva. A középponttól 2 méterre jobbra a rudat úgy
kötik két kötéllel a talajhoz, hogy mindegyik kötél 60o-os
szöget zár be a vízszintessel. A kötelek 1500 N erő hatására
elszakadnak.
a) A bal oldalon milyen messzire lehet vinni egy 1300 N súlyú
terhet anélkül, hogy a kötelek elszakadnának? (4 m)
b) Milyen messzire vihetjük a terhet, ha a rudat a két kötél helyett
egyetlen, ugyanolyan kötéllel függőlegesen kötjük a talajhoz? (2,31 m)

23. Sima, függőleges falhoz az ábra szerint 4 cm hosszú vékony fonálon 300 g tömegű
golyót rögzítünk.
a) Mekkora erővel nyomja a 2,5 cm sugarú golyó a falat? (1,25 N)
b) Mekkora erő feszíti a fonalat? (3,25 N)
24. Egyik végén csuklóhoz rögzített, 3 m hosszú, vízszintes rúd másik végét az ábra
szerinti elrendezésben egy kötél tartja. A csuklótól 2 m távolságban a
rúdra függőlegesen lefelé mutató 1500 N erő hat. A rúd és a kötél saját 30o
súlya elhanyagolható. Mekkora lesz a kötélben ébredő erő? (2000 N)

25. Egy 30 és 60 fokos, kettős lejtő két oldalán 5-5 kg tömegű testeket a derékszögű csúcsban rögzített csigán
átvetett fonal köt össze. A súrlódás elhanyagolható.
a) Mekkora gyorsulással mozognak a testek? (1,83 m/s2)
b) Mekkora és milyen irányú erő terheli a csiga tengelyét? (48,3 N)

26. Egyik végén forgatható, egyenletes keresztmetszetű homogén rudat

hosszának ¼ részénél egy rugóval támasztunk alá. Ekkor a rugó
összenyomódása 1,8 cm. A rúd vízszintes. A rugó 50 N erő hatására nyomódik
össze 1 cm-t.
a) Mekkora a rúd súlya? (45 N)
b) Mekkora lenne a rugó összenyomódása, ha a rudat hosszának 1/3 részénél támasztanánk alá? (1,35 cm)

27. Két fal között a távolság 21 m, közöttük kötél lóg. A kötél bal oldali vége a jobb oldali vég szintje alatt 6
m-re van rögzítve. A kötélre súrlódásmentesen mozgó csigával terhet akasztunk. A csigát a kötél bal oldali
rögzítése alatt 5,2 m mélyen a bal oldali falhoz szorítjuk, s ekkor a kötél feszes. A csigát ezután elengedjük.
a) A kiindulási helyzettől milyen mélyre kerül a csiga egyensúlyi helyzetében? (1,8 m)
b) Mennyi lesz a mozgás során a csiga legnagyobb sebessége? (6 m/s)

28. Az ábrán látható emelő berendezés felső hengerei össze vannak erősítve és közös tengely körül
foroghatnak. A hengerek sugarai R = 0,4 m és r = 0,3 m. A kötél egyik vége a kisebbik hengerre van csévélve.
A mozgó csigán 450 N súlyú teher függ. A mozgócsigát tartó kötelek párhuzamosak.
a) Mekkora erővel kell húzni a kötél másik végét, hogy a berendezés egyensúlyban legyen? (56,25 N)
b) Mekkora a teher emelésekor a teljesítmény, ha a kettőshenger 0,25 s-1 állandó fordulatszámmal forog?
(35,3 W)