8.

/ A nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Milyen feladatok elvégzésére hozták létre az IMF-t és a Világbankot?

Az IMF (International Monetary Fund), vagyis a Nemzetközi Valutaalap, és a

Világbank (IBRD – International Bank of Reconstruction and Development) ún.
bretton woods-i intézmények. Ez a név arra utal, hogy a két intézményt a Washington
melletti Bretton Woods-ban hozták létre a fejlett országok, 1944-ben.
Az intézmények létrehozásának hátterében az állt, hogy az első világháború előtti a
nemzeti valuták és az arany közötti szabad átválhatóságon alapuló arany standard
rendszer összeomlott a világháború után. A rendszert nem sikerült helyreállítani.
Ennek egyik oka az volt, hogy annyira megnőtt a nemzetközi pénzügyi forgalom és a
tőkeáramlás, hogy a likviditásigény is ugrásszerűen megemelkedett. Másik tényezője
pedig, hogy az aranybányákat már ekkorra már mind felfedezték és kimerítették, tehát az
aranynak már nem volt fizikai utánpótlása. Egy harmadik ok volt, hogy az 1929-30-as
válság szétzilálta az addig fennálló gazdasági rendszert, és a harmincas évekre felmerült,
hogy új világpénzre lenne szükség.
Kísérlet történt ekkor arra, hogy az angol fontot tegyék meg világpénzzé, az amerikaiak
pedig a dollárt szerették volna erre a szerepre, de a harmincas évek elején az Egyesült
Államoknak még nem volt akkora gazdasági ereje. 1935-ben mégis bevezették a dollár-
arany paritást, amely a dollár és az arany közötti szabad átválthatóságot jelentette. Tehát
az USA bevezette a dollárt a világpénzpiacra, de félig még hozzá volt kötve az aranyhoz.
Ekkoriban azonban a dollár még nem volt igazi világpénz, tehát felmerült, hogy kell
egy új pénz, ami „rendet tesz”.

Az Egyesült Nemzetek Monetáris és Finanszírozási Konferenciája, azaz a Bretton Woods-

i Konferencia a második világháború végével, 1944-ben került megrendezésre.

Az itt létrehozott IMF feladatai:

 Árfolyamstabilizálás: feladata, hogy segítse az árfolyam stabilizálását a világ
vezető valutái számára, és ezzel elősegítse a nemzetközi pénzpiac helyes
működését.
 Hitelnyújtás azoknak az országoknak, amelyek fizetési mérleg deficittel
rendelkeznek.
 Nemzetközi fórum: működjön nemzetközi fórumként a világ pénzügyi
vezetése számára, hogy megvitathassák a pénzügyi problémákat.
Az IMF három feladatköre sokban hasonlít a jegybakok feladataira, tehát az IMF
egyfajta globális jegybanki funkciót lát el.
A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a
szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.

Az IMF célkitűzései:
 Nemzetközi valutáris együttműködés érdekében fórum biztosítása,
 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítése,
 Nemzetközi valutastabilitás,
 Deviza-korlátozások fokozatos eltörlése,
 Fizetési egyensúly helyreállítása érdekében segélyezés,
 Nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás,

1
  Statisztikai számítás alapján kvótarendszer, ennek alapján történik meg a tőkéhez
való hozzájárulás. A kvóta határozza meg, hogy az adott ország milyen mértékű
pénzügyi segítséget vehet igénybe az IMF-től.

A Világbank nem hagyományos értelemben vett bank, hanem az ENSZ egyik

specializálódott ügynöksége. A Világbank elnevezést a Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bank (IBRD), valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulás jelölésére
használják. E két szervezet alacsony kamatú és kamatmentes hiteleket, valamint
segélyeket nyújtanak a fejlődő országoknak a szegénység csökkentése, a szociális
szolgáltatások biztosítása, a környezetvédelem, az életszínvonal emelését biztosító
gazdasági növekedés, a kedvezőbb beruházási klíma elősegítése érdekében.
Itt a fő hangsúly a fejlesztésen és a világ szegénysége elleni küzdelmen van. Cél, hogy
segítsen azokon az országokon, ahol az életszínvonal nagyon alacsony.
Hiteleit hosszú távra, 15-20 évre helyezi ki.
A Világbank a szegénység elleni küzdelem mellett kiemelt feladatként kezeli az AIDS
elleni küzdelmet, és együttműködik az egyes országokkal azok korrupcióellenes
erőfeszítéseit illetően.

Az IMF és az IBRD 1946-tól működnek washingtoni székhellyel. Munkájukkal

kiegészítik egymást, ún. ikerintézmények (twin institutions), mivel az egyik fejleszt, a
másik hosszú távú stabilizációt biztosít.
Magyarország 1982 óta tagja az IMF-nek és a Világbanknak.

2. Melyek az IMF és a Világbank funkciói és ellátásuk milyen hatásokat gyakorol a

nemzeti gazdaságpolitikákra?

Gazdaságpolitikai értékelés:
 Az IMF a világgazdaság helyzetét, és előrejelzéseket készít ennek
alakulásáról. Minden év szeptemberére elkészíti a „világgazdasági kilátások”
című jelentést.
 A Világbank minden második évben önálló jelentést készít az egyes
tagországokról, együttműködve az ország gazdaságpolitikai szakértőivel.

Gazdaságpolitikai ajánlások, javaslatok:

 IMF: 3-4 fő vizsgálja a helyzetet az adott országban, és ennek alapján pénzügyi
politikai ajánlásokat tesznek a következő évek viszonylatában a célok
elérésére. Pl. ilyen cél lehet az infláció csökkentése, az államháztartási mérleg
hiányának csökkentése. (PIM riport: nem teljes dokumentum az ország
helyzetéről, Magyarország 2001-ig csak ezt engedte nyilvánosságra hozni).

Keresztbefolyásolás:
 Akkor fordul elő, ha egy ország ügyében vita alakul ki az IMF és a Világbank
között. Példa: 1996. Magyarország. A Világbank jelentése szerint a szociális
helyzet nagyon rossz, ezt javítani kell. Ezzel szemben az IMF csak a rövid távú
pénzpiaci egyensúlyban érdekelt, ezért a két intézménynek mások voltak a céljai,
érdekei. Mást tanácsolt a Világbank és mást az IMF. Ez egy átmeneti jelenség,
hosszú távon az IMF akarata érvényesül. Ma a keresztbefolyásolásokat az EU
kiegyenlíti.

2
Nemzetközi (globális) szabályozás:
 Az IMF közös elveket javasol az országoknak, hogy bizonyos estekben
hasonló módon járjanak el, így összehasonlíthatóvá válnak az országok. Ezek
módszertani ajánlások, „best practice” (= legjobb gyakorlatok, nemzetközi
normák).

Keménybefolyásolás hitelnyújtással:
 Mindkét intézmény nyújt hitelt. Világbank: hosszú távú fejlesztési kölcsön,
IMF: rövidtávú hitel.
 Az IMF két formában nyújt hitelt az országoknak: 1. készenléti hitel (standby):
egy évre nyújtja fizetési mérleg hiányra; 2. kibővített készenléti hitel (extended
standby): három évre, és nem csak a fizetési mérleg hiányának pótlására. De mind
a kettő fajta hitelhez az IMF bizonyos feltételeket szab, és csak akkor ítéli oda,
ha az adott ország ezeket teljesíti. Pl. előírja, hogy a hiányt milyen ütemben kell
ledolgozni. Ezt nevezzük kondicionált hitelnyújtásnak, ezért ezen keresztül
kemény befolyásolást gyakorol az adott állam gazdaságpolitikájára. Az IMF azért
hitelez így, mert ahhoz, hogy a pénz hiánytalanul visszatérjen hozzá, az adott
országnak a megfelelő gazdaságpolitikát kell alkalmaznia. De az IMF nem erőlteti
rá akaratát az országra, hanem a háttérből sugallja a gazdaságpolitika megfelelő
irányát (szándéklevél). Így, ha az országnak szüksége van a pénzre, kénytelen
elfogadni az IMF szabályait.

Puha befolyásolás hitelnyújtással:

 A Világbank esetében a hitelnyújtás célja a gazdasági növekedés
akadályainak lebontása, hosszú távú hatások elérése. Ebben az esetben a
kölcsön megállapodást csak a kulcsvállalások nem teljesítése esetén függesztik fel.
A világbank kétféle feladatra ad hitelt: projekt hitel (pl. bánya építése), vagy
intézményi korszerűsítéshez nyújtott hitel (pl. privatizáció, nyugdíjreform). A
puhabefolyásolás azért „puha”, mert célja hosszú távú, szemben az IMF
rövidtávú, egyensúlyteremtő céljaival.

Keresztbefolyásolás hitelnyújtással:
 Ha az IMF azt látja, hogy máshonnan másféle hitelt ajánlanak az országnak, akkor
beavatkozik.

Technikai segítségnyújtás, oktatás:

 Technikai jellegű segítség például egy új adó bevezetésének módszere, a
tapasztalatok megosztása. Az IMF és a Világbank közösen tart fent régiónként
egy oktatási központot, ahol képzési programokat valósítanak meg.

3. Miért kötött hitelszerződést Magyarország az IMF-fel és a Világbankkal 2008-

ban?

Magyarország 2008 októberében nagy összegű hitelszerződést kötött az IMF-fel

(tehát a Nemzetközi Valutaalappal), a Világbankkal és az Európai Unióval. A három
nemzetközi szervezet összesen 25,1 milliárd dollárnyi hitel folyósításában állapodott

3
meg hazánkkal. Ebből az összegből az IMF hozzájárulása 15,7 milliárd, az Unióé 8,1
milliárd, míg a Világbanké 13 milliárd dollár.

A hitel szükségességét sokan vitatták, de felvételére az ország kritikus gazdasági

helyzete miatt került sor, ugyanis a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság hazánkba
is átgyűrűzött, súlyos következményekkel járva.
Az első fordulat a kötvénypiacot sújtotta 2008 februárjában, amely során az állampapír
piaci hozamok 150 bázisponttal emelkedtek meg hirtelen, ekkor először legyintette meg
az alacsony likviditás szele az állampapírpiacot, amely mértéke az őszi eseményekhez
képest csak lágy szellőnek tekinthető. A jegybank és a kormány közös döntésének
köszönhetően az árfolyamrendszer megváltoztatása (sávosan rögzített árfolyamrendszer
helyett lebegtetett árfolyamrendszer került bevezetésre) átmeneti nyugalmat hozott mind a
forint, mind az államkötvény piacra. Júliusban csupán 228 forintot kellett adni egy euróért
és az államkötvények hozama is csökkenésnek indult.
A pénzpiaci szereplők és általában a gazdasági szereplők is az általános jó hangulat
kábulatában tevékenykedtek. Régiónk első óvatos kijózanító pillanatai a szlovák euró
csatlakozás végleges elfogadása után következtek. A szlovák korona felértékelődő
nyomásának eltűnésével a régió devizái lassú gyengülésnek indultak, amelyet a hazai
állampapírpiac hozamemelkedése követett.
A nyár folyamán úgy tűnt, hogy a világ megfeledkezett, vagy legalább is el szerette volna
felejteni az Amerikából kiinduló, másodlagos jelzálogpiaci problémákat, és abban a hiú
ábrándban ringatta magát, hogy komolyabb korrekció nélkül lendülhet túl a világgazdaság
a pénzpiac káros túlburjánzásán. 2007-hez hasonlóan 2008-ban is nyár végén érkezett meg
a piacokra a mostanra viharrá duzzadó tomboló szél. Év elején még a fordulatra vártunk:
gazdaság fellendülése, kamatvágás, felzárkózás. Ezzel szemben további mélyrepülés,
leszakadás, kamatemelés következett, és örülhettünk, hogy az országnak nem kellett
fizetésképtelenséget jelenteni az év végén.
A támogatásokra azért volt szükség, mert a pénzügyi válság elmélyülésével Magyarország
sebezhetősége jelentősen megnőtt.

A hitel megállapodások célja, hogy stabilizálják Magyarország gazdaságát, hosszú

távon elősegítsék a gazdasági növekedést, és megszűntessék Magyarország
fizetésképtelenségének kockázatát. Az intézkedések célja továbbá a fizetőképesség
javítása és a pénzügyi szektor erősítése, a megfelelő forint- és devizalikviditás, a
bankrendszer tőkeszintjének biztosítása, a külföldi befektetők bizalmának
helyreállítása.

Az IMF által nyújtott hitelért a szervezet bármely tagországa folyamodhat, miután az

IMF-fel kialakított egy  olyan megállapodást, amely tartalmazza azokat a konkrét
intézkedéseket, amelyeket a Valutalap szükségesnek tart az adott ország fizetési
mérlegének egyensúlyi állapotba hozásához. A megállapodást megalapozó pénzügyi
programot be kell nyújtani az IMF ún. Executive Board-jához egy "szándéknyilatkozat"
formájában. Ha a Board elfogadja a megállapodást, a hitelt a program végrehajtási
fázisaihoz kapcsolódóan részletekben fizeti az IMF.

Az IMF hét különböző eszköz segítségével nyújt hiteleket a kérvényező országoknak.

Ezek közül a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelre vonatkozó megállapodás
formájában nyújt segítséget Magyarországnak. A készenléti hitel megállapodás
(SBA) a fizetési mérleg rövid távú problémáit hivatottak segíteni, amely 12-14
hónapon belül használtható fel, és két és féltől négy évig terjedő időszakban kell

4
visszafizetni. Ezt a készenléti hitelt Magyarország 12,5 milliárd dollár értékben kapja, és
2010 márciusáig használhatja fel, a készenlétért 0,25%-os kamatot számolnak fel évente, a
rendes kamat 5-6%.

Az IMF és partnerei kemény feltételeket szabtak hazánk számára, amelyek viszont

ténylegesen egybeesnek Magyarország gazdasági és politikai érdekeivel is. Az ugyanis
régóta nyilvánvaló a széles nyilvánosság előtt is, hogy az ország többet fogyaszt, mint
amennyire lehetősége volna. A „szociális rendszerváltás” utópiája már régen megbukott,
hiszen a bérszínvonal-emelkedés nem pezsdítette fel a belgazdaságot olyan mértékben,
ami az életszínvonal gyors növekedésének hátteret adott volna. A fogyasztást elsősorban
importból elégítettük ki, ami a külső adósság, s persze az adósságszolgálati teher
gyors emelkedéséhez vezetett. Mindeközben a politikai pártok nem voltak képesek
megegyezni azokban a minimális átalakítási programokban sem, amelyek képesek lettek
volna egyensúlyi pályán tartani a magyar nemzetgazdaságot. Sokak szerint a pénzügyi
válság oka Magyarországon az elmúlt évek túlköltekezése, valamint, hogy a kormány
elmulasztotta a "kegyelmi éveket" felhasználni a szerkezeti reformok
végrehajtására. Ez nem csupán a költségvetési egyensúlytalanságokban jelent meg,
hanem abban is, hogy a forintkamatok jóval a devizakamatok felett voltak, és ezért a
lakosság devizában adósodott el.

Az EU, IMF, Világbank hitel ugyan átlendítette az országot a holtponton, de ha nem

használjuk fel okosan, akkor egy év múlva még sokkal súlyosabb helyzetbe kerülhetünk.

4. Mi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási

Bank (EIB), és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB) szerepe a
nemzetközi hitelnyújtásban?

Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank – EIB) a Római Szerződés

által létrehozott luxemburgi székhelyű bank elsődleges célja, hogy tőkeberuházások
finanszírozásával elősegítse az EU kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését. Az EBB
jegyzett tőkéjét az EU tagállamai adták össze gazdasági súlyuknak megfelelő arányban, és
így ők a bank részvényesei.
A tagállamok által rendelkezésre bocsátott alaptőkéjű EBB kölcsönöket nyújt az
Unió gazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására
a Közösségeken belül és kívül egyaránt. A hitelek finanszírozásához szükséges források
döntő többségét a nemzetközi tőkepiacokon szerzi.
A Bank tevékenysége során kiemelten segíti a gazdaságilag elmaradottabb területek
fejlődését; hitelei révén támogatja az EU ipara – különös tekintettel a kis- és
középvállalkozások – versenyképességének növelését, az energiaellátás biztonságát, a
környezet védelmét és az életminőség javítását szolgáló beruházásokat.
Az utóbbi időben a Tanács kezdeményezésére a bank meghatározó szerepet vállalt az
Unió közlekedési és távközlési infrastruktúrájának fejlesztésében. Az kilencvenes években
egyre aggasztóbb méreteket öltő munkanélküliséggel szembeni küzdelem jegyében, az
Európai tanács 1997-ben új irányvonalként a foglalkozásösztönző beruházásokat is az
EBB kiemelt feladataként határozta meg.
Az EBB évente mintegy 30-40 millió euró nagyságrendben nyújt hiteleket.
Kölcsöneinek mintegy 90%-a az EU országaiba irányul. Az EU-n kívül hiteleket nyújt
a tagjelölt országokban, az EU-val preferenciális kereskedelmi kapcsolatban lévő közel 80

5
afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országban, az EU-val pénzügyi megállapodásokat
kötött mediterrán országokban, az ázsiai és latin-amerikai országban, valamint az Unió
keleti szomszédságában lévő országokban megvalósuló beruházásokhoz is.

Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB – Council of Europe Development Bank)

1956-ban jött létre, ez a legrégebbi nemzetközi pénzintézmény Európában. A CEB az
Európa Tanács által kidolgozott szolidaritási politika pénzügyi eszköze. A bank az Európa
Tanács főhatósága alá tartozik. A CEB prioritásainak egyike a kis- és
középvállalkozásokban történő munkahelyteremtés fejlesztése. A bank projekthitelezést
finanszíroz úgy, hogy pénzeszközöket kölcsönöz a nemzetközi tőkepiacokon.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and

Development – EBRD) létrehozásáról szóló megállapodást 1990-ben írták alá, amely
1999-ben lépett hatályba. Az EBRD tulajdonosai a tag, ill. részvényes országok, az
Európai Közösségek, valamint az Európai Beruházási Bank. Az EBRD fő célja a
nyíltpiac-orientált gazdaságok felé irányuló átmenet előmozdítása, valamint a magán- és
vállalkozói kezdeményezés támogatása azokban a közép- és kelet-európai országokban,
amelyek elkötelezték magukat a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság
mellett, és alkalmazzák azok elveit. A Bank projekthitelezést és működési szükségleteket
finanszíroz oly módon, hogy pénzeszközöket kölcsönöz a nemzetközi tőkepiacon.