Üzleti kommunikáció

Illem és etikett szabályok

Tóth Katalin
Előre köszön: férfi a nőnek, fiatalabb az idősebbnek, beosztott a főnöknek, a belépő a
bentlévőnek.
A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés.

A férfiak mindig felállnak, ha nőt köszöntenek, a fiatalabbak, ha idősebbet, a beosztott, ha a

főnökét köszönti.

A kézfogás az üdvözlés egyik legrégebbi formája. Szabályai ellentétesek a köszönésével: aki

előre köszön, annak meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt.

A bemutatkozás harmadik fél segítsége nélkül való ismeretkötés.

Leggyakoribb esetei: hivatalos látogatás (bejelentéssel vagy anélkül), társaságban,

fogadáson.

Hivatalos látogatás alkalmával, előzetes bejelentés esetén a meglátogatott fél titkárságán

elegendő a név és a cég bemondása (hogy a titkárnő azonosítani tudja az illetőt). A partner
az előzetes bejelentés alapján tudja, kivel áll szemben, így a bemutatkozás formális,
lehetőleg névjegycserével, utána azonnal a hivatalos témára lehet térni. Az előzetes
bejelentés nélküli látogatást lehetőleg kerülni kell.

Társaságban, de különösen fogadáson előfordulhat, hogy nem találunk ismerőst. Férfi is, nő
is nyugodtan odaléphet más magányos ácsorgóhoz. A formalitás rövid: köszönés,
bemutatkozás, a vállalat vagy a foglalkozás megjelölése.

A bemutatás az ismerkedés igen gyakori formája, amikor valakit bemutatnak valakinek.

Kétoldalú tárgyalásokon a delegációvezető (először a fogadó) a kölcsönös üdvözlés után

bemutatja a delegáció tagjait, rang és név szerint. Társaságban a házigazda mutatja be
vendégét a korábban érkezetteknek. 

A férfit a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek, az alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak.

Ha a fogadást valakinek a tiszteletére rendezik, annak mutatják be a meghívottakat.
A jó bemutatkozás kulcsa a rövidség és a célszerűség. Először mindig annak a nevét
mondják, akinek a másikat bemutatják. Utána következik a bemutatási formula, majd a
bemutatott neve.

A társalgás tartalmi vonatkozásában vannak bizonyos tabuk, amiről nem beszélünk.

A társalgás formai követelményei a világos, jól érthető beszéd, a másokat nem zavaró
hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása (az emberek beszéd közben vagy egymás
szemébe vagy egymás szájára nézve), a beszélgetők között helyesen megválasztott távolság,
a szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése, a másik szavába vágni sem illik, és
természetesen a jó modor egyéb szabályait sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Utcán a hagyományos udvariassági gesztusok a gyakorlatiassággal keverednek. A

hangoskodás, a feltűnés kerülése mellett a forgalomhoz kell igazodni. Nagyobb társaság
két-három fős csoportokra szakad, a csatlakozás és kiválás kötetlen. A férfi a nő balján
halad. (Eredetileg azért, hogy fegyverével ne zavarja.)
Két hölgyet kísérve a férfi általában középen halad. Tömegben a férfi megy előre, utat
biztosítva a partnere(i) számára.

Étterembe belépve a vendéglátó megy előre, férfi és nő esetén mindig a férfi. Étteremből
távozáskor a vendéglátó előreengedi vendégeit, (a férfi a nőt) és utolsónak hagyja el a
helyiséget. Több pár esetén párosan távoznak, páronként előreengedve a hölgyeket.

Egyéb nyilvános helyeken (szálloda, színház, mozi stb.) ugyanez a szokás, tehát a férfi lép
be először és távozik utoljára.

Hivatalos találkozókon a belépés, illetve a távozás rendjét a rang szabja meg.

Lépcsőn haladáskor felfelé a nő megy előre (ha egymás mellett nem férnek el), lefelé a férfi.

Járműveken a felszálláskor a férfi előreengedi a nőt, leszálláskor a férfi az első és kezét

támaszként felajánlja, amit a nő tetszés és szükség szerint fogad el.

Ruhatárban először a férfi veszi le a kabátját, azután segít a hölgynek. Távozáskor először a
hölgy kabátját segíti fel, azután veszi a magáét.