2 / A birodalom a 4.

században
szézadban 1'7
17

melyet sokféleképpen
sokfalekappen nevezhettek ugyan (Sol, Apollo, Helios vagy éppen appen Krisztus),
ám
am tartalmában
tartalmaban nagyon is hasonlatos volt. E politika szükségképpen sztiksagkappen a vallásüldözé-
vallasiildoza-
sek, így
igy a keresztények
keresztanyek államiallami üldöztetésének
tildoztetasanek megszüntetését
megsztintetasat eredményezte,
eredmanyezte, s már mar
egyartelm en tudatos elfordulás
egyértelműen elfordulas volt a régi ragi pogány
pogany istenvilágtól
istenvilagtal és as kultuszoktól,
kultuszoktal,
istensaget tett meg az állami
egyetlen istenséget allami kultusz részévé,
raszava, melyben a különböző kiilonboza meg-
valtas és
váltás as misztériumvallások
misztariumvallasok egyaránt
egyarant sajátsajat istenükre
istentikre ismerhettek. A constantinusi
vallaspolitika - ha
valláspolitika hamag keresztany tartalommal - de az egyistenhit irányába
még nem is keresztény iranyaba
mozdult el. Tagadhatatlan azonban, hogy Constantinus nemcsak vallási vallasi türelmet
ttirelmet
taniisitott a keresztényekkel
tanúsított keresztanyekkel szemben (Galerius, Licinius, Constantinus és as Maximi-
kozos ediktuma 311-ben, vagy Constantinus és
nus Daia közös as Licinius 313. évi avi milánói
milanai
kivaltsagokban és
ediktuma), hanem komoly kiváltságokban as támogatásokban
tamogatasokban is részesítetteraszesftette a ke-
resztany egyházat,
resztény egyhazat, sőt sat ő
6 maga, mint a római ramai tradíciók
tradfciak szerinti, ám am új tij tartalommal bí- bf-
ra porıtıfex
ró pontzfex maximus, a keresztény
keresztany egyház
egyhaz legfőbb
legf6'bb vezetője,
vezetaje, ura is lett. Constantinus
csaszar életrajzírója,
császár aletrajziréja, Caesareai Eusebius a szabaddá szabadda váló val6 hitélet
hitalet eufórikus
euférikus hangula-
taban második
tában masodik Mózesnek
Mazesnek tekintette a császárt,csaszart, aki egyúttal
egytittal az egyházegyhaz általános
altalanos ésas
legfabb püspöke,
legfőbb piispoke, s az általa
altala teremtett új tij helyzet Isten országának
orszaganak eljövetelét
eljovetelat előle-
el61e-
piispok azzal indokolta a császár
gezi. Optatus püspök csaszar vezető
veZet6' szerepét
szerepat az egyházon
egyhazon belül,beliil,
hogy nem az állam allam van az egyházban,
egyhazban, hanem fordítva, forditva, az egyház
egyhaz az államban.allamban. Az
allamhatalom ellenőrzése
államhataloin ellen6'rzase alá ala került
keriilt egyháznál
egyhaznal csak a császár csaszar hívhatott
hfvhatott össze ijssze zsina-
tokat, s azokon kateleza
kötelező volt megjelenni. A zsinatokon a csaszar
császár vagy megbfzottja
megbízottja
elnokolt, a határozatok
elnökölt, hatarozatok pedig az uralkodó
uralkoda megerősítésével
megerasitasavel gyakorlatilag állami allami szin-
tii törvények
tű torvanyek rangjára
rangjara emelkedtek. Constantinus az egyház egyhaz fejeként
fejekant az államhatalom
allamhatalom
eszkozeivel a kereszténység
eszközeivel keresztanysag belső bels6 teológiai,
teolagiai, vallási
vallasi viszályaiba
viszalyaiba is beavatkozott (pél- (pal-
daul Észak-Afrikában
dául Eszak-Afrikaban a donatistákkal
donatistakkal szemben). A klérus klarus nemcsak jelentős jelentas anyagi
támogatásban
tarnogatasban részesült,
raszestilt, de mentesült
mentesiilt a legtöbb
legtobb államiallami adó
ad6 zetése
zetase alól, alél, az egyházi-
egyhazi-
ak felett külön
ktilon egyházi
egyhazi bíróság
bfrasag ítélkezett,
italkezett, ám am esetleges bűnösségük
btinossagtik kimondása
kimondasa után utan
mar állami-világi
már allami-vilagi bíróság
bfrasag szabta ki a büntetést.
biintetast. Constantinus lehetővé lehetava tette azt is,
hogy polgári
polgari peres esetekben, mindkétmindkat fél fal közös
kijzos beleegyezésével
beleegyezasavel a püspökök piispokok döntő-
d6nt6'-
bfraskodjanak, azonban ez nem jelentett kényszerítő-jogi
bíráskodjanak, kanyszerfta-jogi hatályú hatalyti ítéletet.
ftaletet.
Constantinus a birodalom biztonsága
biztonsaga és as védelme
vadelme érdekében
ardekaben továbbfejlesztette
tovabbfejlesztette a
Gallienus kori, majd Diocletianus alatt már mar továbbvitt
tovabbvitt hadszervezeti reformot, s
325-ben szervezetileg is elkülönítve
elktilonitve határvédő
hatarvada egységeket
egysageket (ripenses), és as több,
tobb, nagyobb
ragiakat átfogó,
régiókat atfoga, a hátországban
hatorszagban állomásozó,
allomasoza, gyorsan mozgó, mozga, mobil kontingenseket
kontingenscket
(comiratenses)
(comirarenses) állított
allftolt fel. A határvédő
hatarvada csapatok a magisrer peditum, a mobil alaku- a1aku-
latok pedig a magister-
magister equitum parancsnoksága
parancsnol-(saga alá ala tartoztak. A hadsereg utánpótlá- utanp6tla-
sa a birodalom demográfiai
demografiai helyzetéből
helyzetabal következően
kovetkezaen egyre nagyobb arányban aranyban a
k lonbaza barbárok
különböző barbarok közül
koztil került
keriilt ki, így
fgy Constantinus korától koratal a hadsereg legénységi leganysagi
allomanya gyors ütemben
állománya iitemben kezdett barbarizálódni.
barbarizaladni. Constantinus megszüntette, megsziintette, felosz-
latta a régi
ragi praetorianus gárdát,gardat, s helyette új iij testőrséget,
testarsaget, ún. tin. palotagárdát
palotagardat (scholae
palarinae) hozott létre.
palatinae) latre.
Eladje, Diocletianus politikáját
Elődje, politikajat követve
kavetve széles
szales körű'
kiir átszervezést
atszervezast hajtott végre vagre a
kozigazgatas terén
közigazgatás teran is. 320-ban létrehozta
latrehozta a magisier
magisrer o ojf iciorum
ciomm tisztséget,
tisztsaget, mely min-
den korábbi
korabbi hivatal és as intézmény
intazmany legfőbb
legfabb irányítója
iranyftaja lett. `Az.új
A2. .L1j..l.iSZ1Ség
I
tisztség megteremtése
megteremtase
AI-\ ס< -1' `),_.:.Í:
\
‘_
\-.(
"'1
E\~. F\|

be 5
-->"'J

tfifyll 65 j
1-\. _n \-in.-

_
"' —"—““" -",-_—--n-._“ 4----~.-'-1"--\v -,-.¢--|-i-- \jI -v-ri\ -zi
18
IS Pésdn László
Pósán Lészlé

ıı
II
lezárta
lezarta a közigazgatás
kozigazgatas terén teran mármar korábban
korabban megkezdett
megkezdelt egységesitesi
egysagesitesi folyamatot. A
különböző
ktilijnboza szakterületek
szaktertiletek (pénzügy,
(panztigy, hadügy
hadtigy stb.) egy-egy udvari méltóság,
maltasag, szakkép-
szakkap-
zett főhivatalnok
fahivatalnok kezében
kezaben összpontosultak.
osszpontosultak.
A hadsereg és as az államapparátus
allamapparatus növekvő
n6vckv6 kiadásainak
kiadasainak fedezetére
fedezetare kétkat újabb
tijabb adót
adat
Midkettat pénzben,
vezetett be. Midkettőt panzben, s nem naturáléban
naturalaban kellett zetni. Az egyik a földbir- f61dbir-
altal zetett rendkívüli
tokosok által rendkfvtili adóada (collatio glebalis), a másikmasik pedig a kereskedők
kereskedok
as kézművesek
és kazm vesek általaltal öt6t évente
avcnte zetett adó ada (collatio lustralis) volt. Constantinus Di-
intazkedaseire alapozva következetes
ocletianus intézkedéseire kovetkezetes monetáris
monetaris politikát
politikat folytatott. Új Uj
aranypanzt vezetett be, a solidust, mely évszázadokig
aranypénzt avszazadokig stabil, értékálló
artakalla pénz
panz maradt.
Valtépanze az ezüst
Váltópénze eztist silíqua
siiiqua volt. Egy solidus 24 ezüstdénárt,
eztistdanart, azaz siliquát
siliqudt ért.art. Az
artakallé aranypénz
értékálló aranypanz bevezetésének
bevezetasanek és as a szigorú
szigorti stabilizáló
stabilizala lépéseknek
lapaseknek köszönhetően
koszonhetaen
szazadban a birodalom egyes régióiban,
a 4. században ragioiban, különösen
kiilonasen keleten, eltérő eltar6' mértékben
martakben
ismat fejlődésnek
ugyan, de ismét fejladasnck indult a gazdaság,
gazdasag, újrajra fellendült
fellendiilt a pénzforgalom.
panzforgalom. Az
allami bevételek
állami bevatelek és as a termelés
termelas folyamatosságának
folyarnatossaganak biztosítása
biztositasa érdekében
ardekaben Constanti-
helyher. és
nus 332-ben helyhez as foglalkozáshoz
foglalkozashoz kötő k6ta' ediktumot adott ki. Ez nemcsak a colo-
roghozkotasat jelentette, hanem a különböző
nusok röghözkötését ktilonbaza foglalkozások
foglalkozasok örökletességének
orokletessaganek
elvat is.
az elvét
Constantinus - Itálialtalia illetve Róma
Rama szerepének
szerepanek és as fontosságának
fontossaganak már mar korábban
korabban
bekavetkezett elvesztésével
bekövetkezett elvesztasavel összefüggésben
osszeftiggasben - — székhelyét
szakhelyat a gazdaságilag
gazdasagilag fejlettebb
teriilelekre helyezte
keleti területekre helyezle át, at, Európa
Eurapa és as Ázsia
Azsia határára,
hatarara, az általa
altala alapított
alapitott új
L'1j főváros-
f6varos-
Konstantinapolyba, mely gazdasági,
ba: Konstantinápolyba, gazdasagi, kereskedelmi, katonai-stratégiai
katonai-stratagiai szempon-
tokbél egyaránt
tokból egyarant kedvező
kedvez i fekvésűnek
fekvasiinek bizonyult.
Diocletianus és as Constantinus intézkedései
intazkedasei következtében
kovetkeztaben teljesen megváltozott
megvaltozott
s átalakult
atalakult a római
ramai birodalom. Constantinus a legtöbb legtobb kérdésben
kardasben következetesen
kovetkezetesen azt
az utat folytatta, amit elődjeel6dje kezdett meg: nemcsak a közigazgatást,
kozigazgatast, hanem a gazda-
sag és
ság as társadalom
tarsadalom egészét
egaszat is bürokratikus
burokratikus rendbe szervezte. A nagyarányú nagyaranyli centrali-
záció
zacia azonban nemcsak politikai stabilitást,
stabilitast, hanem egyúttal
egytittal bizonyos veszélyeket
veszalyeket is
magaban rejtett. Ez
magában E2. ugyanis a principátuskorához
principatuspkorahoz képestkapest jelentős
jelentas függőségi
ftiggasagi helyze-
tet eredményezett
eredmanyezett a provinciák
provinciak számára,
szamara, melyekre a központi
kozponti hatalom sikerei vagy
kudarcai szükségképpen
szijksagkappen közvetlenül
kozvetleniil hatást
hatast gyakoroltak.

A
A PoLiTiKAi
POLITIKAI HELYZET
HELYZET A
A 4.
4. SZÁZADBAN
SZAZADBAN

A birodalom védelme
vadelme érdekében
ardekaben mármar Diocletianus is erőteljes
erateljcs intézkedéseket
intazkedaseket tett. A
hadsereg létszámának
latszarnanak megemelése
megemelase mellett újbóltijbal megerősítette
megerasftette a határokat.
hatarokat. Galliában
Galliaban
újj védelmi
vadelmi körzeteket
korzeteket alakított
alakitott ki, stabilizálta
stabilizalta a rajnai határokat,
hatarokat, keleten pedig győ-
gya-
zelmet aratott a perzsák
perzsak felett. A comitatenses egységekegysagek inegteremtésével
megteremtasavel Constan-
tinus tovább
tovabb erősítette
er6'si'tettc a birodalom katonai helyzetét,
helyzetat, és
as az egyik legveszélyeztetet-
legveszalyeztetet-
tebb határszakaszon,
hatarszakaszon, a Duna mentén mentan ért
art el komoly sikereket. 322-ben legyőzte
legyazte a
jazigokat, 323-ban s 332-ben pedig pedi g a gótok
gatok felett aratott győzelmeket.
gyaizelmeket. Ennek követ-
kovet-
keztaben a gótok
keztében gatok szövetséget
szovetsaget (foedus) kötöttek
kotottek a birodalommal, amit egészen
egaszen a 360-
as évek
avek végéig
vagaig meg is tartottak. Jordanes leírása leirasa szerint Constantinus győzelmeit
gyazelmeit
 2 / A birodalom a 4. században
szdzadban 19

követően
kovetfien mintegy 40 000 gét gót hareos
harcos állt
allt római
ramai szolgálatba.
szolgalatba. Ha ez a szám szam a krónika-
l<r6nil(a-
író túlzásától
fr6 ttilzasatal nem is mentes, az biztos, hogy a gótok gatok jelentős
jelent6s számban
szamban állhattak
allhattak ró-ra-
mai katonai szolgálatba,
szolgalatba, s több
tabb mint félfal évszázadra
avszazadra sikerült
sikeriilt biztosítani
biztosflani a dunai hatá- hata-
nyugalmat.
rok nyugalmát.
szabalyozta az utódlás
335-ben Constantinus szabályozta utadlas kérdését,
kardasat, s visszatért
visszatart a Diocletia-
kormanyzati formához.
nus korabeli tetrarchikus kormányzati formahoz. Három Harom a caesari rangban közigaz- kozigaz-
gatasi területeket
gatási te ileteket kapott: II. Constantinus Gallia, Britannia és as Hispania ura lett, Con-
stans Itáliát
Italiat ésas Pannoniát,
Pannoniat, Constantius pedig a keleti területeket terL'iletel(et kapta. A császár
csaszar uno-
kaöccse,
kaoeese, az utódként
utadkant kijelölt
kijelolt Delmatius Moesia és as Thracia ura lett. Constantinus 337.
majus 22-i halálát
május halalat követően
kovetaen azonban Konstantinápolyban
Konstantinapolyban Delmatiust Delmatiusl és as minden fér- far-
firokonat lemészárolták.
firokonát lemaszaroltak. A birodaloinban
birodalomban újra iijra polgárháború
polgarhaboni tört tort ki. II. Constantinus
340-ben Constans tertileteire támadt, tamadt, de a harcokban életét aletat vesztette. Tartományai
Tartomanyai
kezabe kerültek,
Constans kezébe kertiltek, aki megnövekedett
megnovekedett hatalmárahatalmara alapozva a következő kovetkeza év- av-
ben testvare,
testvére, a keleten uralkoda
uralkodó Constantius ellen fordult. Birodalomrasze
Birodalomrésze azonban
fellazadt ellene, és
350-ben fellázadt as Autunban (Augustodunum) a barbár barbar szülőktől
szi'.il6'l<t6l származó
szarmaza
Flavius Magnus Magnentiust kiáltották kialtottak ki császárrá,
esaszarra, Constans pedig menekülés menekiilas köz-kor»:-
Hispaniaban meghalt. A Magnentius-szal vívott
ben Hispaniában vivott csatában,
csataban, melyben II. Constan-
tius (337-361) győzött,gyazott, a források
forrasok szerint közel
kozel 50 000 ember vesztette életét. aletat. Ennek
ellenare Magnentius még
ellenére mag két
kat évig
avig meg tudta őrizni6’rizni hatalmát
hatalmat Galliában,
Galliaban, ahol a frank
szarmazasti Silvanus személyében
származású szemalyaben hamarosan újabb jabb trónkövetelő
trankovetela lépett lapett fel, de ka-
tonai rövid
tonái rovid időn
id6'n belül
beltil meggyilkolták.
meggyilkoltak. A további
tovabbi polgárháborúk
polgarhabortik megelőzésére
megelazasare Cons-
tantius a Constantinus-dinasztia még mag utolsó
utols6 élő616 tagjait,
tagiait, Gallust és as Julianust nyugaton
caesarra nevezte ki. Amikor azonban Constantius császár
caesarrá esaszar 359-ben a perzsák perzsak elleni
tervezett háborúhoz
habor hoz Julianust legjobb katonáival katonaival Galliából
Galliabal keletre rendelte, a nyu-
megtagadtak a parancsot,
gati csapatok inegtagadták paranesot, fellázadtak,
fellazadlak, és as 360-ban Julianust(36l-363)
.Iulianust(361-363)
augusrusnak
augusmsnak kiáltották
kialtottak ki. 361-ben újra jra kitört
kitort a polgárháború,
polgarhaborti, de Constantius várat- varat-
halala miatt gyorsan véget
lan halála vaget is ért.
art. A császár
esaszar Julianus lett, aki nemcsak a régi ragi ró-
ra-
lnai istenek tiszteletét
mai tiszteletat kívánta
kfvanta visszaállítani,
visszaallftani, hanem az abszolút abszolat császári
csaszari hatalom, a
dominarus rendszere helyelt
dominatus helyett a principams
principarus id(')'sZal(anal<
időszakának kormanyzati
kormányzati médszereihez
módszereihez
visszatarni. Valláspolitikája
szeretett volna visszatérni. Vallaspolitikaja miatt a kereszténykeresztany szerzőknél
szerzaknal általában
altalaban
,,hitehagyott” megnevezésben
az aposrara, azaz ,,hitehagyott" megnevezasben szerepel.
A Constantinus halálát halalat követő
k6vet6' polgárháborúknak
polgarhabor knak a súlyos stilyos pusztítás
pusztitas és as ember-
vesztesag mellett sokkal hosszabb távú
veszteség tavti következményei
kovetkezinanyei is lettek. Már Mar a II. Constan-
tinus ésas Constans közötti
kozotti harcok idején
idejan a frankok átkeltekatkeltek a Rajnán,
Rajnan, és as a Waal-Maas
folyak vidékén
folyók vidakan telepedtek le. Ezzel kezdetét kezdetat vette a száli-frankok
szali-frankok iriegtelepedése
megtelepedase a
limesek mögött,
liinesek mogiitt, a Rajna bal partján.
partjan. 352-ben a felső-Rajna
fels6'-Rajna térségében
tarsagaben az alemannok
tortek be Galliába,
törtek Galliaba, 355-ben pedig a szászok szaszok és as a frankok. A 4. század szazad közepére
kozepare az
egasz rajnai-galliai határvédelem
egész hatarvadelem összeomlott.
osszeomlott. A határvédelmet
hatarvadelmet csak Julianus csá- csa-
szarnak sikerült
szárnak sikeriilt újra
tijra helyreállítani
helyreallitani és as a germánok
germanok többségét
tobbsagat a RajnánRajnan túlrattilra vissza-
szoritani. A frankok egy részét
szorítani. raszat azonban szövetségesként
szovetsageskant a Toxandriának
Toxandrianak nevezett
tertileten telepítette
területen telepftette le. A pogárháborús
pogarhaboriis időszak
id6'szak keleten is súlyos stilyos következmények-
l(ovetl(ezmanyek-
kel járt:
jart: a perzsák
perzsak támadása
tamadasa következtében
kovelkeztaben jelentős
jelent6's területek
terlliletek vesztek el. 363-ban
kfsarletet tett a perzsák
Julianus kísérletet perzsak visszaszorítására,
visszaszorilasara, de dc a hadjáratban
hadjaratban életétaletat vesztette.
20 Pésdn László
Pósán Lciszlci

A hadsereg Flavius Jovianust kiálltotta kialltotta ki utődnak,

utadnak, aki kénytelen
kanytelen volt békét bakat kötni
kotni
Sáhpur
Sahpur perzsa
perzzsa királlyal.
kirallyal. Az elveszített
elveszftett területek
teriiletek népességét
napessagat evakuálták
evakualtak és as a biroda-
lom másmas térségeiban
tarsageiban telepítették
telepftettak le. A belháborúk,
belhaborlik, a germánok
germanok betörései
betorasei vagy a
perzsaktal elszenvedett vereség
perzsáktól veresag ellenére
ellenare azonban a Constantinus-dinasztia végén vagan a
ktilpolitikai helyzete még
birodalom külpolitikai mag viszonylag stabil volt.
esaszar halála
Jovianus császár halala (364) után
utan utóda
ut6da a pannoniai számiazású
szannazasti I. Valentinianus
testvarat, Valenst keleten társcsászárrá
(364-375) lett, aki testvérét, tarsesaszarra emelte, majd 367-ben na-
gyobbik fiát,at, a nyolc éves
aves Gratianust is augustusnak nevezte ki. I. Valentinianus volt
utolsa olyan császár,
az utolsó esaszar, aki a védőrendszerek
vadairendszerek helyreállításával
helyreallitasaval s a csapatok
esapatok újjászer-
1f1jjaszer-
vezasavel még
vezésével mag megkísérelte
megkfsarelte biztosítani
biztositani a birodalom nyugati határainak hatarainak a védelmét.
vadelmat.
Intazkedasei egészen
Intézkedései egaszen az 5. század
szazad elejéig
elejai g eredményesnek
eredmanyesnek bizonyultak. Valentinianus
kvadok elleni háborúban
375-ben a kvádok haboniban vesztette életét. aletat. A hadsereg kisebbik át, at, II. Va-
lentinianust esaszarra valasztotta,
császárrá választotta, s ezzel a masik kat augmrtus is egyetaitett.
másik két augustus egyetértett.
szazad utolsó
A 4. század utolsé harmadában
harmadaban a Duna-térségben
Duna-tarsagben a népvándorlás
napvandorlas újabb tijabb hullá-
hulla-
mának
manak ınegindulásával
inegindulasaval igen gyorsan megváltozott
megvaltozott a helyzet. A század szazad közepén
kozepan a hu-
lerohantak a Kaukázustól
nok lerohanták Kaukazustal északra
aszakra élő ala" alánokat,
alanokat, majd 375 körül koriil a Fekete-tenger
aszaki partvidékén
északi partvidakan élő ala’ osztrogótokra
osztrogatokra támadtak.
tamadtak. A nyugatabbra élő ala vizigótok
vizigatok nem
akartak bevámi
akarták bevami a hun támadást,
tamadast, így
igy egy részükraszijk Athanarich
Athanarieh vezetésével
vezetasavel a mai Erdély Erdaly
as Bánát
és Banat földjére
foldjare települt,
teleptilt, elűzve
el zve az ott élő ala’ szarmatákat
szarmatakat és as taifalokat, másik
masik részük
rasztik
azonban Valens esaszarhoz
császárhoz fordult azzal a karassel,
kéréssel, hogy boesassa
bocsássa be aket
őket a biroda-
hadseregutanpatlas nehézségeivel
lomba. A hadseregutánpótlás nehazsageivel küszködőktiszkodo" császár
esaszar engedélyét
engedalyat követően
kovetaen a
vizigatok átkeltek
vizigótok atkeltek a Dunán,
Dunan, de a római
rémai tisztségviselők
tisztsagviselak visszaélései
visszaalasei miatt hamarosan
kon iktus támadt.
tamadt. 376-ban a hunok elől ela'l elmenekült
elmenektilt osztrogótok
osztrogatok és as alánok
alanok töredékei
toredakei
Alatheus és as Saphrax vezetésével
vezetasavel csatlakoztak
esatlakoztak a birodalom területén tertiletan élő
ala’ elégedetlen
elagedetlen
vizigétokhoz. Valens császár
vizigótokhoz. esaszar ekkoriban
ekkonban a perzsák perzsak ellen hadakozott, s csak 378-ban
arkezett meg Thraciába,
érkezett Thraeiaba, ahol csatát
esatat vállalt,
vallalt, jóllehet
jallehet a Gratianus által altal ígért
fgart erősítés
er6'sftas
mag nem érkezett
még arkezett meg, mert Gratianus a Fekete-erdő Fekete-erd6' vidékén
vidakan az alemannok elleni
hareokkal volt elfoglalva. A 378. évi
harcokkal avi hadrianapolisi csatábancsataban az egyesült
egyestilt barbár
barbar se-
regek döntő
donta győzelmet
gyazelmet arattak. A római ramai hadsereg kéthamiadkatharmad része
rasze felmorzsolódott,
felmorzsolodott,
megsemmistilt, s neinesak
megsemmisült, nemcsak a két kat magister miliıum,militum, hanem maga a császár csaszar is elesett.
Hogy a helyzeten úrrá arra legyen, Gratianus 378 őszén aszan magisrer militumnak
milimmnak nevezte ki
Theodosiust, majd egy évvel avvel később
kas6'bb társcsászárrá.
tarsesaszarra. 380-ban Gratianus az Alatheus és as
Saphrax által
altal vezetett osztrogót
osztrogat néptöredékeket
naptijredakeket Valeria és as Pannonia II. provinciák-
provinciak-
ban telepítette
telepftette le. Ez
E2 lett a minta ahhoz a későbbi kasobbi foedus-telepítéshez,
foedus-telepftashez, amit két kat évvel
avvel
kas6bb Theodosius (379-395) is alkalmazott a vizigótok
később vizigotok esetében.
esetaben. A gótokgatok 382-ben
Thraeia diazcesis északi
Thracia aszaki részén
raszén zárt
zart településterületet
lelepiilasterlliletet kaptak, ahol saját sajat törvényeik
torvanyeik
szeiint, saját
szerint, sajat vezéreik
vezareik fennhatósága
fennhatasaga alatt éltek, altek, mentesültek
mentesiiltek a római
ramai állami
allami adóktól,
adaktal, s
eserabe védelmezniük
cserébe vadelmeznitik kellett az al-dunai határszakaszt,
hatarszakaszt, illetve segédcsapatokat
segadcsapalokat kel-
lett kiállítaniuk.
kiallftaniuk. Ezzel a birodalom területénteriiletan történő
t6rtan6' barbár
barbar letelepítésnek
letelepitasnek egy új aj for-
mája
maja alakult ki: immár
immar nem kisebb kolóniák,kolaniak, néptöredékek,
naptoredakek, hanem egy egész egasz nép-
nap-
csoport, törzsszövetség
torzsszovetsag települt
teleptilt le a limesek
{imesek mögött,
mogott, s ez a foedus azzal járt, jart, hogy a
birodalom már mar nem tudta mindenhol érvényesíteniarvanyesfteni a római ramai törvényeket,
tijrvanyeket, adórend-
adarend-
szert és
as közigazgatást.
kijzigazgatast.
 2 / A birodalom a 4. században
szcizadban 2]

A 4. század végére jelentas

szazad vagare jelentős mértékben
martakben előrehaladt
el6'rehaladt a római
ramai hadsereg barbarizá-
barbariza-
lódása is. A birodalom nyugati részein
ladasa raszein nagy befolyásra
befolyasra tettek szert és as magas rangra
emelkedtek a frank és as vandál
vandal szarmazas hadvezarek. Már
származású hadvezérek. Mar I. Valentinianus alatt pél- pal-
daul a frank Merobandes magisterpeditum
dául magister peditum praesentalis lett. II. Valentinianus idején idejan
ugyanesak egy frank hadvezér,
ugyancsak hadvezar, Bauto emelkedett magas katonai rangra, majd halála halala
utan (387) a szintén
után szintan frank Arbogast magister militum lett, aki a korabeli források forrasok sze-
b nraszes volt II. Valentinianus császár
rint bűnrészes esaszar meggyilkolásában,
meggyilkolasaban, s támogatásával
tamogatasaval Euge-
raszek császárává
nius a nyugati részek esaszarava kiáltotta
kialtotta ki magát.
magat. Eugenius és as Arbogast csapatai
veresaget szenvedtek Theodosius hadaitól.
394-ben vereséget hadaital. A győzelem
gyazelem után utan Theodosius a
vandal származású
vandál szarmazasli Stilichót
Stiliehat nevezte ki a nyugati tartományok
tartomanyok legfőbb
legffibb parancsnoká-
paranesnoka-
va, aki pozícióját
vá, pozieiajat Theodosius a, Honorius császár esaszar alatt is megőrizte.
meg6'n'zte. A legfelső
legfelsa ka-
vezetasbe bekerült
tonai vezetésbe bekertilt germánok
germanok nagyon gyorsan asszimilálódtak
asszimilaladtak a rómairamai világ-
vilag-
hoz ésas azonosultak a birodalommal. A nyugati területeken tertileteken a különböző
kiilonboza származású
szarmazas
barbárok
barbarok az 5. században
szazadban már mar a római
ramai hadsereg fő fa’ táinaszát
tamaszat jelentették.
jelentettak. A 4. század
szazad
vagan keleten Gainas, gót
végén gat hadvezér
hadvezar Stilichóhoz
Stilichohoz hasonló
hasonla pozíciót
pozieiat szeretett volna el-
ami, de ez a kísérlete
émi, kisarlete csúfos
esafos véget
vaget ért:
art: 400 júliusában
jtiliusaban a római
ramai katonák
katonak Konstantiná-
Konstantina-
varftirdat rendeztek a birodalom szolgálatában
polyban vérfürdőt szolgalataban álló alla gótok
gatok között.
kozott. A nyugati
tertiletekhez hasonló
területekhez hasonla súllyal
stillyal s hatalommal rendelkező
rendelkeza fővezéri
favezari tisztség
tisztsag így
i'gy keleten
nem alakult ki, ami későbbkasabb is fontos különbség
ktilonbsag lett a birodalom keleti és as nyugati ré- ra-
szei között.
kozott.
szazad utolsó
A 4. század utolsa évtizedeiben
avtizedeiben általános
altalanos nyugtalanság
nyugtalansag és as zavargások
zavargasok jellemez-
je1lemez-
tak a birodalom egész
ték egasz területét.
leriiletat. 383-ban például
paldaul Magnus Maximus magához magahoz ragadta
a hatalmat Britanniában,
Britanniaban, majd uralmáturalmat Galliára
Galliara is kiterjesztette. 385-től
385-tal Gildo comes
Afrikaban szinte független
Afrikában fiiggetlen uralkodóként
uralkodakant kormányzott,
kormanyzott, uralmának
uralmanak 398-ban StilichoStilieho
vetett véget.
vaget.
Theodosius halála
halala után
utan (395) fiai ai nemcsak közigazgatásilag,
kozigazgatasilag, hanem immár immar poli-
tikailag is felosztották
felosztottak a birodalmat: Arcadius Areadius (395-408) a keleti, Honorius (395-
423) pedig
pedi g a nyugati területek
teriiletek ura lett. Az egymással
egymassal is szembekerülő
szembekeriila birodalomré-
birodalomra-
szek külön-külön
ktilon-kiilon még
mag kevesebb erőforrást
eraforrast tudtak mozgósítani,
mozgasitani, jóllehet
jallehet a 4. század
szazad
utolsó
utolsa harrnadától
harniadatal a birodalomra zúduló ztidula népvándorlási
napvandorlasi hullám hullam minden eddigi ve-
szélyt
szalyt felülmúlt.
feltilmtilt. Az
AZ állami
allami kényszerítésen
kanyszerftasen alapuló
alapula óriási
ariasi elvonás,
elvonas, túladóztatás
t ladaztatas követ-
kovet-
keztében
keztaben a komiányok
konnanyok a külső ku'ls6' ellenséggel
ellensaggel szemben már mar nem tudtak érdemben
ardemben tá- ta-
maszkodni a birodalom népességére,
napessagare, így 1'gy a barbárok
barbarok nyugaton egészen egaszen a birodalom
szívéig
szfvaig is betörtek
betortek ésas magát
magat Rómát
Ramat is többször
tobbszijr feldúlták
feldtiltak (410, 455).
 &%
<27-"‘9
GAZDASAG És
A GAZDASÁG as A TÁRSADALOM
TARSADALOM

KES6 csÁsZÁRKoRi
A KÉSŐ csaszanxonl GAZDASÁG
GAZDASAG
DIOCLETIANUS És
DiocLETiANUs Es CoNsTANTiNUs
CONSTANTINUS sTABiLizÁLo
STABILIZALO intézkedései
intazkedasei következtében
kovetkeztaben a biroda-
tarsageiban ismét
lom egyes térségeiben ismat gazdasági
gazdasagi fellendülés
fellendtilas kezdődött,
kezdadott, de összességében
osszessagaben en-
martake már
nek mértéke mar nem érte arte el a korai császárkor
esaszarkor prosperitásának
prosperitasanak szintjét.
szintjat. Minden ál- al-
erafeszftas, közvetlen
lami erőfeszítés, kozvetlen beavatkozás
beavatkozas ellenére
ellenare sem az ipar, sem a kereskedelem
nem nyerte vissza korábbikorabbi jelentőségét,
jelentasagat, sőtsat az állami
allami intézkedések
intazkedasek gyakran éppen appen az
ellenkeza hatást
ellenkező hatast váltották
valtottak ki. Az áririaximálás
armaximalas (301) például
példaul nemcsak a különböző
kiilonboza’
termakekre, hanem mindenre, így
termékekre, fgy a szolgáltatásokra
szolgaltatasokra és as szállításokra
szallftasokra is vonatkozott,
ebb6'l adódó
de az ebből ad6d6 ártöbbletet
artobbletet illetve árváltozásokat
arvaltozasokat a rendelet értelmében
artelmaben az áru aru ela-
dasakor már
dásakor mar nem lehetett érvényesíteni.
arvanyesfteni. A politikai helyzet átmeneti
atmeneti stabilizálódása
stabilizaladasa
ellenare ez jelentősen
ellenére jelentasen hozzájárult
hozzajaiult a szárazföldi
szarazfoldi kereskedelem visszaeséséhez,
visszaesasahez, a vízi vizi
szallftas lehetőségeitől
szállítás lehet6'sageit6’l távol
tavol eső
esa’ területeknek
teriileteknek a 3. században
szazadban megindult önellátásra
onellatasra
termela folyamatainak állandósulásához.
termelő allandasulasahoz. Diocletianus idején idejan például
paldaul egy 1200 font-
nyi súlyt
salyt szállító
szallfta szekér
szekar mérföldenként
marfoldenkant (kb. 1,5 km) 20 dénár danar szállítási
szallftasi költséget
koltsaget je-
lentett, ugyanakkor viszont a termékek termakek ára ara maximált
maximalt volt. Egy modius búza baza például
paldaul
100 dénárba
danarba került.
keriilt. Körülbelül
Kortilbeltil 60 modius gabona nyomott 1200 fontot, ami hivata-
losan legfeljebb 6000 dénárértdanarart volt eladható,
eladhata, azaz 300 mérföldre
marfoldre történő
tortana szállítás
szallftas
esetan a szállítási
esetén szallftasi költség
koltsag mármar elérte
elarte a gabona értékesíthető
artakesitheta árát.
arat. Ebből
Ebbo'l következően
kovetkezaen
aja római
ajó ramai úthálózat
Lithalazat ellenére
ellenare a 4. században
szazadban a nagyobb távolságokat
tavolsagokat érintő
arint6' szárazföl-
szarazf6l-
di kereskedelem jelentősen
jelent6'sen visszaesett. Hosszabb szállításokra
szallftasokra csak akkor kerültkeriilt sor,
ha azt az államhatalom
allamhatalom rendelte el, kényszerítette
kanyszerftette ki. A tengeri és as vízi
vfzi szállítás
szallftas ter-
maszetesen sokkal olcsóbb
mészetesen oles6bb volt, ezért
ezart a dominarus
dominams korában
koraban az ipar és as kereskedelem
Lijbali fellendülése
újbóli fellendtilase elsősorban
els6'sorban a kikötővárosok
kikotavarosok és as szűkebb
szffkebb térségük
tarsagiik körül
kortil jelentkezett.
Egy modius búza biiza szállítási
szallitasi költsége
koltsage például
paldaul Alexandriából
Alexandriabal Rómába
Ramaba (mintegy 1250
marfold) 16 dénár
mérföld) danar volt. Szárazföldön
Szarazfoldon ez e2: csak kb. 50 mérföldnyi
marfoldnyi távolságra
tavolsagra lett volna
elegend6'. A Földközi-tengemek
elegendő. Foldkozi-tengernek a birodalom gazdasági gazdasagi életében
aletaben betöltött
betoltott szerepe,

22
 3 / A gazdaság
gazdasdg és
as a társadalom
térsadalom 23

fontossága
fontossaga így igy a 4. században
szazadban még mag erősebbé
eréisebba vált.
valt. A tengeri kapcsolat Narbonne
(Narbo, Gallia) és as Alexandria, KarthágóKarthaga vagy Konstantinápoly
Konstantinapoly között kijzott újra
jra fellendült
fellendiilt
és
as hosszú
hosszti ideig igen aktív aktfv is maradt. Ebben azonban szerepet játszott jatszott az is, hogy az
allam szempontjából
állam szempontjabal fontos termékek termakek (gabona, hadfelszerelések,
hadfelszerelasek, nyersanyagok stb.)
esetaben a kereskedőket
esetében keresked6ket szállításokra
szallftasokra kötelezték,
koteleztak, sőts6't szigorú
szigorti ellenőrzés
ellenarzas alatt álló alla tes-
tiiletekbe, kollégiumokba
tületekbe, kollagiumokba szerveztékszerveztak őket,
6'ket, melyek tagjait
tagiait nyilván
nyilvan kellett tartani,tanani, s
így
fgy áttekinthetővé
attekinthetava váltak
valtak a kormányzat
kormanyzat számára.
szamara. Ezekben a kollégiumokban
kollagiumokban Cons-
esaszar korától
tantinus császár koratal már mar jórészt
jaraszt kötelezően
kotelezaen öröklődővé
6ri:ikl6d6'va váltvalt a foglalkozás.
foglalkozas. A
dominams gazdaságpolitikai
dominalus gazdasagpolitikai szándékai
szandakai azonban gyakran éppen appen ellentétes
ellentates hatásokat
hatasokat
eredmanyeztek: az árak
eredményeztek: arak állami
allami maximálását
maximalasat célzó ealza diocletianusi
dioeletianusi ediktuin
ediktum Lactantius
Laetantius
szerint azonnali és as teljes kudarcot
kudareot vallott, mivel az áruk aruk eltűntek
elt ntek a piacról
piacral és as a feke-
fake-
tegazdasagot erősítette.
tegazdaságot erasitette. Hasonlóan
Hasonlaan felemás
felemas eredményeket
eredmanyeket hozott a foglalkozások
foglalkozasok
koteleza öröklődését
kötelező orokladasat előíróelafra constantinusi rendelet is.
AZ ipari termelés
Az termelas a késő kas6' császárkorban
csaszarkorban is még mag döntően
dontfien egyéni
egyani kisműhelyekben
kismlffhelyekben
(Ramaban például
folyt (Rómában paldaul a 4. században
szazadban 254 pékség paksag működött),
mffkodott), de már mar Diocletianus
uralkodasatal megjelentek a rabszolgákat
uralkodásától rabszolgakat és as szabad munkaerőt
munkaer6't egyaránt
egyarant alkalmazó
alkalmaza
allami műhelyek,
nagy, állami mfflielyek, manufaktúrák
manufaktarak (fabricae) is. Az állami allami múhelyeket
m helyeket elsősor-
els6'sor-
azart hozták
ban azért hoztak létre,
latre, hogy a hadsereg szükségleteit
sztiksagleteit ki tudják
tudjak elégíteni,
elagfteni, de egyúttal
egytittal
szigor
szigorúbb bb allami
állami ellenarzas
ellenőrzés ala alá is helyeztak
helyezték bizonyos termakek,
termékek, elsasorban
elsősorban a fegy-
verek és as hadfelszerelések
hadfelszerelasek gyártását.
gyartasat. A nyugati provinciákban
provineiakban kb. 20, keleten 15 olyan
allami manufaktúra
állami manufakttira létezett,
latezett, amely egy-egy termékre termakre specializálódott.
speeializalodott. Keleten a 4.
szazadban jóval
században javal több
tabb magániparos
maganiparos volt, mint nyugaton, ezért ezart itt kisebb mértékű
martakff álla-
alla-
kezdemanyezasre volt szükség.
mi kezdeményezésre sziiksag. AzA2. állami
allami műhelyek
m helyek mellett a kézműipari
kazm ipari terme-
las állami
lés allami ellenőrzésére
ellenarzasare az iparosokat is kollégiumokba
kollagiumokba szervezték.
szerveztak. Míg Mfg a principa-
ms időszakában
tus idaszakaban a kézművesek
kazmtivesek foglalkozás
foglalkozas alapján
alapjan történő
tortan6' egyesülései,
egyestilasei, kollégiumai
kollagiumai
szabad elhatározás
elhatarozas és as kezdeményezés
kezdemanyezas eredményeként
eredmanyekant jöttek jottek létre,
latre, a 4. században
szazadban
mar felülről
már Feliilr6'l szorgalmazottan, egyfajta kényszer kanyszer hatására
hatasara szerveződtek.
szervezadtek. A kézműves kazm ves
kollagiumoknak a tennelés
kollégiuinoknak termelas biztosítása
biztosftasa ésas kiszámíthatósága
kiszamfthatosaga mellett abban is szerepük szereptik
volt, hogy ezeken keresztülkeresztiil lehetett valamelyest érvényt arvanyt szerezni az ár- ar- és as bérmaxi-
barmaxi-
Inala rendeleteknek, sőt
máló sat - a városok
varosok anyagi helyzetének
helyzetanek romlása
romlasa miatt - bizonyos
hatasagi feladatokat (tűzoltás,
hatósági (tfizoltas, tűzvédelem,
t zvadelein, városi
varosi rendtartás
rendtartas stb.) is el kellett látniuk.latniuk.
Egyes adófajták,
adafajtak, mint például paldaul a munera teljesítésének
teljesitasanek kötelezettségét
kotelezettsagat ugyancsak
ugyanesak a
kollagiuinokon keresztül
kollégiuinokon kereszttil lehetett biztosítani.
biztositani. Az AZ ipari termelésben
termelasben játszott
jatszott állami
allami
szerep mindezeken túl tiil még
mag az állami
allami megrendelésekben
megrendelasekben nyilvánult
nyilvanult meg. A foglalko-
zasok szerinti kollégiuınokra
zások kollagiumokra a hadseregre emlékeztető emlakezteta’ szigorú
szigorti fegyelem és as szabá-
szaba-
Az „Az
-4‘
lyok vonatkoztak, s itt is érvényesültarvanyestilt a foglalkozáskényszer,
foglalkozaskanyszer, a kötelezoenkotelezaen öröklodo
oroklado
mesterség.
mestersag. Minél Minal nagyobb lett az állam allam szükséglete
sziiksaglete ipari termékekre,
tennakekre, annál annal erősebb
er6'sebb
lett az iparosok kényszerkorporációja.
kanyszerkorporaeiaja. A 4. század szazad végén
vagan például
paldaul a nyugati területe- teriilete-
ken megtiltották,
megtiltottak, hogy a kollégiumok
kollagiumok tagjai hivatali vagy egyházi egyhazi pályára,
palyara, katonai
szolgalatba lépjenek,
szolgálatba lapjenek, esetleg vidékrevidakre költözzenek.
koltijzzenek. Az államiallami adóterhek
adaterliek elől e161 ugyanis
szamos iparos igyekezett oltalmat keresni úgy,
számos Ligy, hogy egy-egy nagybirtokos védelme vadelme
ala helyezkedett. Másrészről
alá Masraszral a nagybirtokosok is törekedtek torekedtek arra, hogy birtokaik ke-
retan belül
retén beltil legyenek kézművesek,
kazmifvesek, különösen
ktilonasen akkor, ha a birtok bi ['lOl( földrajzi
foldrajzi fekvéséből
fekvasabal
24 Pósán
Pésan László
Lciszlé

következően
kovetkezaen elsősorban
elsasorban önellátásra
onellatasra kezdett berendezkedni. A tilalom gyakorlati ér- ar-
vényesülése
vanyesijlase tehát tehat a központi
kazponti hatalom erősségétől
er6'ssagat6"l függően
ftiggaen változott.
valtozott. A piacra
piaera terrne-
terme-
lő,
I6, kedvező
kedve26 fekvésű
fekvasfi birtokok esetében
esetaben az a2 ipari termelés
termelas kisebb mértékben
martakben integráló-
integral6-
dott a villa vagy a latifundium termelési terrnelasi rendszerébe.
rendszerabe.
Raina történetében
Róma tortanetaben a legfontosabb termelési tennelasi ágazat
agazat mindig is az a2 agrárszféra
agrarszfara volt,
jelentasage azonban a 4. században
jelentősége s2a2adban még mag nagyobb lett. A 3. századi s2a2adi válság
valsag következ-
kovetke2-
taben az
tében a2 agrárszféra
agrarszfara szerkezetében
szerkezetaben bekövetkezett
bekovetkezett változások
valtozasok ugyanis az a2 árutermelő
arutermela
mezagazdasag visszaszorulását
mezőgazdaság visszaszorulasat eredményezték,
eredmanyeztak, s ez e2 nem kedvezett sem az a2 ipari,
sem pedig a kereskedelmi tevékenységnek.tevakenysagnek. A colonusokat
colonasokat foglalkoztató
foglalkoztata birtokokon
termelas lényegében
a termelés lanyegaben kisgazdasági
kisgazdasagi keretek között kozott folyt/, ahol a temielőtermel6' (colonus) cl- el-
s6’sorban megélhetésének
sősorban megalhetasanek és as szolgáltatási
szolgaltatasi kötelezettségének
katelezettsaganek biztosítására
biztositasara törekedett,
tarekedett,
nem pedig piaci piaei értékesítésre.
artakesftasre. A colonusok döntően dantalen természetbeni
termaszetbeni szolgáltatásokkal
szolgaltatasokkal
(termanyek, munka
(termények, inunka stb.) tartoztak uruknak,
uiuknak, így igy számos
szamos területen
tertileten megcsappant
megesappant a bir-
kazvetlen ˇkészpénzbevétele,
tokosok közvetlen kaszpanzbevatele, illetve maguknak kellett az a2 eladásról
eladasral gondos-
kodni, amennyiben a colonusi colonasi járadékokat
jaradakokat értékesíteni
artakesfteni akarták.
akartak. A pénzbevételek
panzbevatelek
esokkenase sok helyen visszavetette a vásárlóképesség
csökkenése vasarlékapessag mértékét. martakat. Ez E2 volt az a2 egyik
fontos oka annak, hogy a városi varosi centrumok
eentrumok helyett megnövekedett
megnovekedett súlyú s ly s szerepű
szerepfi’
foldbirtok kazm ipari sziiksagleteit
földbirtok kézműipari szükségleteit egyre kevasba
kevésbé a kereskedelem ravan
révén igyekezett
biztosftani, hanem arra törekedett,
biztosítani, tarekedett, hogy azt a birtok keretein belül beltil elő
ala’ lehessen állí-
alli-
tani. AzA2 árutermelő,
arutermela, döntőendontaen ınonokulturális
monokulturalis villagazdaságok
villagazdasagok háttérbe hattarbe szorulása
szorulasa jó-ja-
raszt már
részt mar a 3. században
szazadban bekövetkezett,
bekovetkezett, s e téren taren a domínatus
dominatus rendszere sem hozott
ardemi változást,
érdemi valtozast, sőt sat az
a2 állami
allami ármaximálás
annaximalas következtében
kiivetkeztaben számos,szamos, még mag piacra
piaera ter-
melo°' birtok számára
melő szamara már mar nem volt kifizetődő
kifi2et6’d6 az a2 ilyen jellegű
jelleg termelés,
termelas, és as önellátás-
6nellatas-
ra kezdett berendezkedni.
foldtulajdonosok többsége
A nagy földtulajdonosok tobbsage a 4. század s2a2ad második
masodik felétől
felat6"l már
mar gazdaságá-
ga_2dasaga-
iranyftasaval sem foglalkozott, birtokait általában
nak irányításával altalaban egy-egy nagybérlőnek
nagybarlanek (con-
ductor) adták
adtak ki (a császári
esaszan földek
foldek hasznosítása
hasznosftasa is jórészt
jaraszt ígyfgy történt),
ttirtant), akik vagy meg-
határozott
hatarozott időre
id6re szóló
s26l6 szerződéssel
s2er26'dassel vagy örökbérlet
orokbarlet (emphytensis) formájában formajaban kezel-
ke2el-
tak a birtokot. Örökbérlet
ték Crokbarlet eseténesetan a föld
fold elidegeníthető
elidegeni'thet6' volt, ilyenkor a bérleti barleti jogot
bocsátották
boesatottak áruba,aruba, s ezt e2t követően
kovetaen a vevőnek
vev6'nek kellett fizetnie a bérleti barleti díjat.
dijat. A földbir-
foldbir-
nagybarlék birtokaikat alapvetően
tokosok vagy nagybérlők alapvetfien kétféle
katfale módon
madon műveltették:
mffveltettak: a saját
sajat
kezelasben lévő
kezelésben lava’ földeken
foldeken rabszolgákat,
rabszolgakat, de napszámosokat,
napszamosokat, idénymunkásokat
idanymunkasokat és as hosz-
hos2-
id6're bénnunkásokat
szabb időre bannunkasokat is alkalmaztak, a többi tobbi földet
foldet pedig kisbérlőknek
kisbarl6'knek (coloni)
adtak ki. A késő
adták kasa császárkor
csaszarkor e kétközpontú
katk izponta üzemszervezeti
ti2ems2erve2eti fomiája formaja még mag a birodalom
bukasat követően
bukását kovet6'en is - számos szamos módosulással
madosulassal - századoki
szazadoki g fennmaradt. A saját sajat keze-
ke2e-
lasben lévő
lésben lava földek
foldek terményeit
termanyeit a 4. században
s2a2adban a birtokosok lehetőség lehetasag szerint megbízot-
megbf2ot-
ravan még
taik révén mag igyekeztek értékesíteni.
artakesfteni. Az A2 íly y módon
madon császári,
csaszari, egyházi
egyhazi vagy arisz-aris2-
tokrata birtokokhoz kapcsolódókapesolada kereskedők
kereskedak mentesültek
mentesiiltek a kereskedőket
kereskedo'ket és as iparoso-
an'nt6’ állami
kat érintő allami adók adak egy részének
raszanek fizetése
fizetase alól,
alal, így
fgy értelemszerűen
aitelemszertien a késői kasai császár-
esaszar-
korban az a2 ilyen, egy-egy úrhoz, tirhoz, hatalmassághoz
hatalmassaghoz kötődő kot6'd6’ negotiator (pénzember),
(panzember),
illetve mercator (kereskedő)
(kereskeda) lett a „kereskedő”
,,keresked6”’ fő 16 típusa.
tipusa. A kereskedelemnek ez e2 a
fajtája
fajtaja a barbár
barbar királyságokra,
kiralysagokra, sőt s6't még
mag a Karoling-korra is átöröklődött.
atoroklaidatt.
 3 / A gazdaság
gazdasrfg és
as a társadalom
tarsadalom 25

A nagybirtok súlyának
s lyanak és szerepének erősödése,
as szerepanek erasodase, illetve a colonus-rendszer
colonus-rends2er terje-
dése
dase ellenére
ellenare a gazdaság
gazdasag alapvetően
alapvetaen továbbra
tovabbra is az a2 önálló
onalla kisbirtokos paraszti terrne- terme-
lésre
lasre épült,
apiilt, jóllehet
jallehet a latifundiumok terjeszkedése terjeszkedase és as az
a2 állami
allami túladóztatás
ttiladaztatas követ-
k6vet-
keztében
keztaben egyre több tobb paraszti gazdaság
gazdasag ment tönkre. tonkre. Az A2 adóterhek
adaterhek miatt sok helyen
felhagytak a földekfoldek művelésével,
m velasavel, s elnéptelenedtek
elnaptelenedtek területek.
tertiletek. A falvak népességének
napessaganek
fogyatkozasa e korszakban még
fogyatkozása mag a gazdaságilag
gazdasagilag stabilnak számító szamfta Egyiptomban is
érvényesült.
arvanyestilt. Tagadhatatlan, hogy a paraszti gazdaságok gazdasagok hanyatlása
hanyatlasa egyfajta általá-altala-
tendeneia volt, ennek ellenére
nos tendencia ellenare Ausonius vagy Sidonius Apollinaris művei mffvei arról
arr6l
tanúskodnak,
tan skodnak, hogy még mag a nagybirtok gyors ütemű utem térhódításával
tarhédftasaval jellemezhető
jellemezhetai Galli-
aban is az
ában a2 5. században
szazadban voltak virágzó viragza paraszti gazdaságok.
gazdasagok.
s2a2adban is folytatódott
Mivel a 4. században folytatadott a kedvezőtlen
kedve26'tlen demográ
demogra ai trend s az a2 adó-
ada-
fi2et6'k számának
fizetők szainanak csökkenése,
cstjkkenase, a dominatus időszakában id6's2akaban óriásira
ariasira növekedtek
novekedtek az a2 álla-
alla-
adaterhek. Lactantius
mi adóterhek. Laetantius már mar Diocletianus korában koraban az a2 elviselhetetlen adóterhekről
adaterhekrol
panaszkodott, alig fél fal évszázaddal
avszazaddal később,
kasabb, 364-ben pedig Themistius azt írta, irta, hogy
a2 elmúlt
az elinalt 40 évben
avben megduplázódott
megduplazadott az a2 adók
adak mértéke.
martake. Az A2 állami
allami bevételek
bevatelek körülbelül
ktirtilbeltil
90%-a az a2 agrárszférából
agrars2farab6l származott,
szarmazott, így igy a legfontosabb adófajtaadafajta a Diocletianus által altal
bevezetett
bcvezetett fej- és as földadó
foldada volt. Ennek mértéke martake hozzávetőlegesen
hozzavetalegesen a terinés terinas 1/3 részét
raszat
colonasok által
tette ki. A colonusok altal uruknak lizetett barleti összeg
zetett bérleti 6ss2eg általában
altalaban a termés
termas felét
felat is
elarhette, e2art
elérhette, ezért - ha a foldbirtokos
földbirtokos nem rendelkezett biitokaira nazve ad6mentessag-
birtokaira nézve adómentesség-
(immmu'tas) -
gel (ıˇmmuııı`tas) — a coloııusok
colonusok esetében
esetaben az :12 elvonás
elvonas a 70-75%-ot is elérhette.
elarhette. A földre
foldre
as a földműves
és foldm ves népességre
napessagre nehezedő
nehe2ed6’ adóteher
adoteher oly mértékű
martakfi volt, hogy Valentinianus
vagy Theodosius császárok esaszarok azon a2on törekvése,
torekvase, hogy kedvezinényekkel
kedvezmanyekkel ösztönözzékosztonozzak az a2
elhagyott s puszta földek foldek betelepülését,
beteleptilasat, nem járt jart komolyabb sikerrel. A paraszti gaz-
dasagok hanyatlásához
daságok hanyatlasahoz kétségtelenül
katsagteleniil az a2 örökösök
orokosak közötti
kozotti földaprózódás
foldaprazadas is hozzájá-
ho22aja-
vidaki népesség
rulliatott. A vidéki napessag terheit növelte,
nijvelte, hogy a hadsereg ellátásáraellatasara élelmiszert,
alelmiszert, a
varosok esetében
városok esetaben pedig i parcikkeket
pareikkeket kellett biztosítani
biztositani (annona), és as ennek, illetve az a2
felszerelaseknek a szállítását
egyéb katonai felszereléseknek szallftasat (munera) is teljesíteni
teljesfteni kellett. Constan-
artelmaben a kereskedők
tinus rendelete értelmében kereskedak és as iparosok öt at évente
avente zették
zettak a collatio lus-
rralis elnevezésű
trcılis elnevezasii vagyonadót,
vagyonadat, mely a források forrasok szerint ugyancsak
ugyanesak komoly terhet je-
lentett. Egy 5. százads2a2ad végi vagi (498) adat szerintszeiint Edesszában
Edesszaban ennek az a2 adónak
adanak a mértéke
martake
140 font arany volt, azaz a2a2 28 font éves aves lebontásban.
lebontasban. A népességet
napessaget ezenkívül
ezenkivtil - már mar a
koratal kezdődően
Severusok korától ke2d6d6'en - — munkakötelezettség
munkakotelezettsag is terhelte. Míg Mfg az a2 agrárnépes-
agrarnapes-
ség
sag jelentős
jelentas része
rasze az a2 államnak
allamnak és as a földesúmak
faldestirnak is adózott,
ad62ott, a városi
varosi lakosság
lakossag csak az a2
allam felé
állam fela tartozott adófizetéssel.
adafizetassel. A társadalom
tarsadalom felsőfelsa’ rétegei
rategei mentesültek
mentestiltek ezektől
ezektol az a2
allami adóktól,
állami adaktal, rájukrajuk külön
kiilon adók
adak vonatkoztak. A capilalio-iugaiio
copitatio-iagario elvére elvare épülő
apiilai me-
26'ga2dasagi adó
zőgazdasági ada helyett csak a földbirtokfoldbirtok nagysága
nag)/saga alapján
alapjan zettek (collatio gleba-
lis), illetve a császár
esaszar trónra
tranra lépésekor
lapasekor valainint
valamint öt ot évente
avente az a2 aurum
auium oblaticium
oblatieium terhelte
mag őket.
még 6'ket. Ennek felső felsa határa
hatara nem volt konkrétankonkratan meghatározva,
meghatarozva, ezt e2t az
a2 összeget
osszeget a
csaszarok általában
császárok altalaban a hadseregnek adott rendkívüli rendkfvijli juttatásokra
juttatasokra fordították.
fordftottak.
kasa császárkoii
A késő csaszarkon gazdasággazdasag változásának
valtozasanak legszembetűnőbb
legszembetunabb vonása vonasa a megelőző
megelozo
J I AV If

kors2akho2 képest
korszakhoz kapest minden állami allami erőfeszítés
erafeszitas és as stabilizáló
stabilizala intézkedés
intazkedas ellenére
ellenare a
szalesebb körben
mind szélesebb korben jelentkező
jelentke26' visszaagrárosodásban
visszaagrarosodasban és as az
a2 egyre erősödő
era's6d6' natura-
lizaladasban ragadható
lizálódásban ragadhata meg.
26 Péscin László
Pósán Lészlé

A 4. században
szazadban a gazdaság
gazdasag terén már élesen
teran mar alesen kirajzolódtak
kirajzoladtak a keleti ésas nyugati
provinciák közötti
provinciak kozotti különbségek.
kiilonbsagek. A keleti területek
tertiletek gazdaságilag
gazdasagilag fejlettebbek voltak,
az
a2 ipar és
as a kereskedelem jórészt
jaraszt az a2 itteni tartományokban
tartomanyokban összpontosult,
osszpontosult, sokkal
martalc volt a demográ
kisebb mértékű demogra ai visszaesés,
visszaesas, ígyfgy sokkal kisebb problémát
problamat jelentett
munkaerahiany is. Az
a munkaerőhiány A2 e területekről
tertiletekral származó
s2arma26 állami
allami bevételek
bevatelek többszörösen
tobbszorosen meg-
haladtak a birodalom nyugati részeiből
haladták ras2eib6’l beszedhető
beszedheta adókat.
adakat. Ez
E2 a körülmény
kariilmany is (sok
mas mellett) jelentős
más jelentas szerepet játszott
jatszott majd később
kasabb abban, hogy a Keletrómai
Keletramai Biro-
atvaszelte a népvándorlás
dalom sikeresen átvészelte napvandorlas időszakát.
idaszakat. Kisázsiának,
Kisazsianak, Szíriának,
Szfrianak, Egyip-
tomnak sokkal többt6bb lakosa volt, mint a nyugati provinciáknak.
provineiaknak. Egyiptomban élt alt -
nami túlzással
némi t lzassal - a birodalom összlakosságának
ijsszlakossaganak körülbeül
kijiiilbetil nyolcada.
nyoleada. AzA2 Imperium
[mperiam
két
kat része
rasze közötti
k izotti látható
lathata különbségek
kiilénbsagek miatt Constantinus Európa Eurapa és
as Ázsia
Azsia határán
hataran új
Lij
favarost alapított,
fővárost alapftott, s a birodalom hatalmi központját-
kozpontjat - ahogyan mar már Diocletianus is -
a fejlettebb as
és gazdagabb keleti tertiletekre
területekre helyezte. A birodalomraszek
birodaloinrészek kazatti
közötti egy-
re maly1'.il6'
mélyülő klilanbsagek
különbségek Theodosius esaszar
császár halala
halála utan
után szerepet jatszhattak
játszhattak a biro-
dalom egysaganek
egységének megsziinasaben
megszünésében is.
Osszessagaben
Összességében a 4. s2a2adban
században a2
az Imperium gazdasagi
gazdasági helyzete Diocletianus as és
Constantinus szigora
szigorú s rendkfv
rendkívüll kemany
kemény intazkedaseinek
intézkedéseinek hatasara
hatására stabilizaladott,
stabilizálódott, as
és
I. Valentinianus uralkodasaig,
uralkodásáig, a napvandorlas
népvándorlás megindulasaig
megindulásáig lanyegaben
lényegében nem is val-vál-
to2ott.
tozott. A stabilizaeia
stabilizáció ara
ára a2onban
azonban a principatas
priricipatus kori, jaraszt
jórészt a piac torvanyei
törvényei szerinti
gazdasagi
gazdasági viszonyok felbomlasa,
felbomlása, a fokozatosan tarttért hadfta
hódító naturalizacia,
naturalizáció, f6ldh62
földhöz ko-
kö-
t6tt,
tött, fiigg6'
függő helyzet
helyzetű munkaer6’vel
munkaerővel dolgo26
dolgozó agrargazdasag
agrárgazdaság lett. A dominams
domiriatus koranak
korának
gazdasagi
gazdasági valtozasai
változásai szamos
számos vonatkozasban
vonatkozásban mar már a korai kozapkort
középkort elo’lege2tak.
előlegezték.

A DOMINATUS
DoMiNATUs KORANAK
KORÁNAK TARSADALMA
TÁRSADALMA
A 4. s2a2adra
századra a hagyomanyos
hagyományos varosivárosi eentrumok
centrumok helyett a foldbirtok
földbirtok szerepe noveke-
növeke-
dett meg, s e2 ez a helyzet ttikrozadott
tükröződött a tarsadalom
társadalom szerkezetaben
szerkezetében is: megn6’tt
megnőtt a nagy-
birtok ssúlya
lya as
és s2ams2erC1’en
számszerűen igen nagy aranyiiva
arányúvá valt
vált a nagybiitokhoz
nagybirtokhoz valamilyen for-
maban
mában kapcsolada
kapcsolódó agrarnapessag.
agrárnépesség. A kasa’
késő csaszarkon
császárkori tarsadalom
társadalom legf6'bb
legfőbb jellemzaje
jellemzője
a szeganyek
szegények as és gazdagok kozijtti
közötti szakadak
szakadék tovabbi
további malyiilase,
mélyülése, a szalesebb
szélesebb naprategek
néprétegek
pauperizaeiaja
pauperizációja as és a tarsadalom
társadalom felsa
felső rategeinek
rétegeinek egyre nagyobb aranyaarányú gazdagodasa,
gazdagodása,
a2a2
azaz a tarsadalom
társadalom szoeialis
szociális artelemben
értelemben vett, nagyon markansan
markánsan megnyilvanula
megnyilvánuló pola-
tizalédasa
rizálódása volt. A ktilonb626'
különböző tarsadalmi
társadalmi esoportok
csoportok kozotti
közötti ktilijnbsagek
különbségek Rama Róma ko-
rabbi
rábbi avs2a2adaiho2
évszázadaihoz kapest
képest elsasorban
elsősorban marmár nem jogi kategariak,
kategóriák, hanem larsadalmi-
társadalmi-
szoeialis
szociális vonalak mentanmentén h zédtak. A2
húzódtak. Az allami
állami munkakanyszer,
inunkakényszer, adakatelezettsag,
adókötelezettség,
valamint a foglalko2asho2-
foglalkozáshoz- as és helyhezkatottsag
helyhezkötöttség ktivetkeztaben
következtében lanyegaben
lényegében artelmat
értelmét
vesztette a szabad as és a s2olga
szolga kijzijtti
közötti jogi meg'k|'.ilonbo2tetas.
megkülönböztetés. A birodalom napessa- népessé-
ganek
gének tililnyoma
túlnyomó tiibbsagat
többségét marmár nem lehetett a s26 szó korabbi
korábbi artelmaben
értelmében szabadnak ne-
vezni. A foglalkozashoz
foglalkozáshoz kotottsagbfil
kötöttségből kovetkezaen
következően megn6’tt
megnőtt a szarmazas,
származás, a s2iiletas-
születés-
b6'l
ből fakada
fakadó larsadalmi
társadalmi helyzet as és po21'ci6
pozíció jelentasage,
jelentősége, masras2r6l
másrészről behataroltabba
behatároltabbá valt
vált
a tarsadalom
társadalom bels6'
belső mobilizaciajanak
mobilizációjának lehetasage,
lehetősége, beszfiktiltek
beszűkültek a felemelkedas
felemelkedés lehet6’sa-
lehetősé-
arról azait
gei, de arral azért s26
szó sines,
sincs, hogy a2az Imperiam
Imperium esetaben
esetében valamifale
valamiféle ,,kas2tosodasr6l”
„kasztosodásról”
 3 / A gazdaság
gazdasag és
e's a társadalom
tarsadalom 2'7
27

beszéljünk. Kétségtelen,
beszaljiink. Katsagtelen, hogy már mar a 3. századi
s2a2adi törvények
torvanyek korlátozni
korlatozni kívánták
kfvantak a tár-tar-
sadalmi mobilitást,
mobilitast, de a körülmények
ktiriilmanyek sokszor éppen appen az a2 ellenkezőjét
ellenke26'jat produkálták.
produkaltak. A
barbár
barbar támadások
tamadasok következtében
kavetkeztaben viszonylag nagy volt a menekülők, menektil6’k, lakóhelyüket
lakahelyiiket
elhagyak száma.
elhagyók szama. Észak-Afrikában
Eszak-Afrikaban jelentős jelentas lett a sivatagba, pusztákba pusztakba elvonuló
elvonulé reme-
tak, majd szerzetesek aránya.
ték, aranya. belső
bels6' mozgások,
mozgasok, felemelkedési
felemelkedasi lehetőségek
lehetasagek a domina-
koraban is voltak, de ennek mértéke
tus korában martake s lehetősége
lehetasage tagadhatatlanul kisebb volt, mint
principatas időszakában.
a principatus id6's2akaban. Rómában
Ramaban például paldaul egy kolbászkészítő
kolbaszkaszfta fia 348-ban, egy
fiirdamester fia
fürdőmester a pedig 358-ban lett consul. Egyházi Egyhazi és as katonai karrierlehetőségek
karrierlehetasagek
ugyanesak voltak. Constantinus 332. évi
ugyancsak avi colonusokra vonatkozó vonatkoza szigorú
szigor rendelete
lapett azonnal életbe
sem lépett aletbe a birodalom minden területén. teriiletan. A Balkánon
Balkanon illetve a Közel- K62el-
paldaul csak a 4. század
Keleten például s2a2ad vége vage felé,
fela, Egyiptomban pedig csak az a2 5. század
s2a2ad
elejan vezették
elején vezettak be. A principatus időszakához id6's2akaho2 képest kapest kisebb mértékben
martakben ugyan, de a
dominatas korában
dominarus koraban is volt azért azart lehetőség
lehetasag arra, hogy foglalkozást foglalkozast váltsanak
valtsanak illetve
valass2anak az
válasszanak a2 emberek. A foglalkozáskényszer
foglalkozaskanyszer ugyanis leginkább leginkabb az a2 államhata-
allamhata-
lomho2 közvetlenül
lomhoz kozvetleniil kapcsolódó
kapcsolada ágazatok
agazatok és as foglalkozások
foglalkozasok esetében esetaben érvényesült,
arvanyesiilt, s
korantsem mindenhol. A hatalom szempontjából
korántsem szempontjabal fontos területeken teriileteken viszont
vis2ont örökle-
6rokle-
tessa váltak
tessé valtak a foglalkozások,
foglalkozasok, hogy biztosítani
biztosftani lehessen a tennelés termelas és as aza2 irányítás
iranyitas foly-
tonossagat és
tonosságát as kiszámíthatóságát.
kiszamfthatasagat. Így Igy például
paldaul öröklődőek
orakladaek lettek az a2 alsó
alsé ésas középső
kozapsa
s2intt'1' kozigazgalasi, allami tisztsagek,
szintű közigazgatási, állami tisztségek, veteránok a veteranok fiai szintan katonanak
szintén katonának mentek, s
arokaltak apjuktól
a curialisok fiai is örökölték apjuktal a városvezetést.
varosvezetast. HasonlóHasonla gyakorlat érvényesült
arvanyesiilt
a2 állam
az allam szempontjából
szempontjabal fontos kézműipar kazm ipar és as kereskedelem terén teran is.
kasa császárkori
A késő esaszarkoni társadalom
tarsadalom csúcsán
cs esan továbbra
tovabbra is a szenátori
szenatoii rend állt. allt. A domi-
nams rendszere ugyan végérvényesen
natus vagarvanyesen megszüntette
megsztintette a szenátoriszenatoii rend politikai hatal-
mat, de megerősítette
mát, megerasitette társadalmi
tarsadalmi tekintélyét
tekintalyat és as rangját,
rangjat, sőt sat számszerűen
s2ams2er1f1'en is gyarapí-
gyarapi-
totta létszámát.
latszamat. Míg Mfg Augustus korában koraban 600 fő fa’ (és
(as családjuk)
esaladjuk) tartozott e társadalmitarsadalmi
csoporthoz, Constantinus jelentősen jelentasen felemelte ezt e2t a létszámot,
latszamot, s a 4. százads2a2ad közepén
kazepan
mar mintegy 4000 szenátori
már s2enaton' rangú
rangti személy
szemaly illetve család esalad volt a birodalomban: 2000
Ramaban és
Rómában as 2000 Konstantinápolyban.
Konstantinapolyban. Az A2 újLij szenátorok
szenatorok a lovagrend és as a curialisok
cariolisok
soraibal emelkedtek fel, így
soraiból igy e téren
taren jelentős
jelentas vertikális
vertikalis irányú
iranyti társadalmi
tarsadalmi mobilitás
inobilitas
tartant. A szenátori
történt. s2enaton' rend létszáinának
latszamanak gyors emelkedéseemelkedase egyúttal egyiittal természetszerűleg
termaszetszer leg e
rateg belső
réteg balsa’ differenciálódásához
differeneialadasahoz vezetett. A szenátori szenatori rend tagjai betölthettek
betalthettek fontos
udvari tisztségeket,
tisztsageket, vagy közigazgatási
kozigazgatasi pozíciókat,
pozfeiakat, de katonai funkciókat funkeiakat már mar nem.
372-ben I. Valentinianus császár esaszar a szenátori
szenatori renden belül beltil három
harom rangcsoportot
rangesoportot külö- ktilo-
nftett el: a clarissími
nített clarissimi megnevezés
megnevezas a szenátori
szenatori rend minden tagját tagjat megillette, a spec-
tabiles titulus a különböző
kiilonbaza közigazgatási
kijzigazgatasi tisztségeket
tisztsageket (Róma (Rama vagy Konstantinápoly
Konstantinapoly
praefectusa, praetorianus praefectas, praefectus, tartomanyi
tartományi proconsul stb.) betijlt6'kre betöltőkre vonatko-
2ott, míg
zott, mfg az a2 illusıres
illustres elnevezést
elnevezast a magas udvari tisztségekre, tisztsagekre, azaz a2a2 a császár
esaszar kömye-
kornye-
zetében
zetaben tartózkodókra
tartazkodakra használták.
has2naltak. A szenátori
szenatori rend tagjainak számos szamos provinciában
provineiaban
gazdagsaguk alapján
voltak birtokaik. Javaik, gazdagságuk alapjan ugyancsak komoly különbségek ktilonbsagek voltak
e rétegen
rategen belül.
beliil. A 4. század
s2a2ad végén,
vagan, az a2 5. század
s2a2ad elejénelejan a leggazdagabb szenátorok-s2enator0k-
nak évente
avente körülbeül
koriilbeiil 4000 font arany jövedelinük jovedelmiik volt. Az A2 utánuk
utanuk következő
kovetke26' cso-
portba az a2 évi
avi 1500-2000 fontnyi jövedelemmel
jovedelemmel rendelkezőkrendelke26'k tartoztak.
ta11o2tak. A 4-5. század s2a2ad
fordulajan a leggazdagabb nyugati szenátori
fordulóján szenatori családnak,
esaladnak, a Valerii nemzetségnek
nemzetsagnek évi avi
23
28 Pésan László
Pósán Laszlé

120 000 solidus bevételebevatele szánnazott

szannazott hatalinas
hatalmas észak-afrikai,
aszak-afrikai, itáliai,
italiai, szicíliai,
s2ici'liai, galliai
as hispániai
és hispaniai birtokairól.
birtokairal.
A szenátori
szenatori rend regionális
regionalis összetételét
asszetatelat tekintve még mag heterogénebb
heteroganebb volt. Az A2
alapvetai különbség
egyik alapvető ktilonbsag a nyugati és as keleti területek
tertiletek szenátorai
szenatorai között
kozott húzódott.
h zadott.
szenatori családok
Nyugaton a szenátori esaladok egy jelentős
jelentas része
rasze már
mar több
tabb generációra
generaciara visszanyúló-
viss2any l6-
tarsadalom legfelső
an a társadalom legfelsa rétegéhez
rategahez tartozott, keleten viszont új tij családok
esaladok emelkedtek
szenatori sorba. A nyugati szenátorok
fel szenátori szenatorok általában
altalaban sokkal nagyobb földbirtokkalfiildbirtokkal és as
egyani hatalommal rendelkeztek, mint a keletiek. Régi
egyéni Ragi tradícióik
tradiciaik alapján
alapjan politikai,
kulturalis és
kulturális as vallási
vallasi tekintetben egyaránt
egyarant konzervatívabbak
konzervativabbak voltak, így fgy nem meglepő,
meglepa,
keresztanysag elterjedése,
hogy a kereszténység elterjedase, befogadása
befogadasa itt sokkal nehezebben ment, mint ke-
hellenisztikus-orientalis gyökerek,
leten, ahol a hellenisztikus-orientális gyokerek, a misztériumvallások
misztariumvallasok kedvezőbb kedve26'bb
kfnaltak a kereszténység
alapokat is kínáltak keresztanysag térhódításához.
tarhaditasahoz. Erre alapulva Constantinus csá- esa-
s2ar valláspolitikájától
szár vallaspolitikajatal kezdődően
ke2d6'd6en - a birodalom politikai súlypontjának siilypontjanak végérvé-
vagarva-
toladasaval is összefüggően
nyesen keletre tolódásával osszeftiggaen - — a keleti provinciákban
provineiakban még mag gyorsabb
iitemfi lett a kereszténység
ütemű keresztanysag térhódítása.
tarhadftasa. A késői
kasai császárkorban
esaszarkorban ezért ezart gyakran a vallási
vallasi
kardasek is rnegosztották
kérdések 1negos2tottak a szenátori
s2enato1i rendet, de dc nemcsak a régi ragi vallások
vallasok hívei
hivei állhat-
allhat-
keresztanyekkel, hanem a különböző
tak szemben a keresztényekkel, ktilonboza keresztény
keresztany irányzatok
iranyzatok (ariánus,
(arianus,
ınonofizita,
monofizita, manicheus,
inanieheus, nesztoriánus
nesztorianus stb.) híveihfvei is. A vallási
vallasi kérdés
kardas a 4. százads2a2ad má-
ma-
felata'l már
sodik felétől mar a különböző
ktilonboza császárok
esaszarok politikájában
politikajaban is nagy hangsúlyt hangstilyt kapott, ki-
szamithatatlansaguk s állandó
számíthatatlanságuk allanda változásuk
valtozasuk pedig taitósította
tartasftotta a szenátori
szenatori rend vallási
vallasi
megosztottságát.
megosztottsagat. Míg Mfg Constantinus fiai a katolicizmus elterjedését elterjedasat szorgalmazták,
szorgalmaztak,
esaszar a pogány
Julianus császár pogany kultuszok visszaállítására
visszaallitasara tett kísérletet,
kfsarletet, Valens alatt pedig pedi g
a2 arianizmus
az aiianizmus váltvalt ineghatározóvá
meghatarozavaaz az állami
allami politika szintjén.
szintjan. Az A2 arianizmus vissza-
szoritasa és
szorítása as a kereszténység
keresztanysag uralkodóvá
uralkodava tétele
tatele csak Theodosius uralkodása uralkodasa idejénidejan
kovetkezett be.
következett
szenatorok regionálisan
A nyugati szenátorok regionalisan eltérő
eltar6' érdekeik
ardekeik miatt megosztottabbak voltak,
mint a keletiek. A barbár barbar támadások
tamadasok általaltal fenyegetett területek
teriiletek szenátorai
szenatorai például
paldaul
mas érdekeket
más ardekeket képviseltek,
kapviseltek, mint a betörések
betorasek által
altal kevésbé
kevasba sújtott
stijtott területek
teriiletek hatalmas-
sagai. Erdekeik gyakran még
ságai. mag a császári
esaszari hatalom törekvéseivel
torekvaseivel sein sem estek mindig
egybe, s 395 után utan a nyugati császárok
esaszarok meggyengült
meggyengtilt helyzete nagyobb lehetőséget lehetasaget
regionalisan eltérő
teremtett a regionálisan eltar6' érdekek
ardekek megjelenítésére
megjelenftasare és as képviseletére.
kapviseletare.
Császári
Csaszari kegy révén ravan alacsonyabb származású,
szarmazas , a közigazgatásban
kozigazgatasban vagy a hadse-
regben kitűnt
kitfint személyek
szemalyek is jelentősebb
jelentasebb számban
szamban kerülhettek
keriilhettek be a szenátori
szenatori rendbe,
s6't a 4-5. század
sőt s2a2ad fordulójától
fordulajatal már mar barbár
barbar szánnazásúak
s2arma2ast'1ak is, is, mint például
paldaul a vandál
vandal
Stilieho, aki a magisıer
Flavius Stilicho, magisrer militum
milimm tisztséget
tisztsaget viselte. Mindez a szenátori szenatori rend
kulturalis szintjének,
kulturális szintjanek, értékrendjének,
artakrendjanek, mentalitásának
mentalitasanak továbbitovabbi nagyarányú
nagyaranya differen-
cialadasat eredményezte.
ciálódását eredmanyezte.
esaszan udvar tisztségviselőit,
A császári tis2tsagvisel6'it, akik közül
k62i'jl viszonylag sokan a szenátori szenatori rend
tagjai voltak, Constantinus korától koratal a comes címmelefmmcl illették,
illettak, s itt is három
harom rangosz-
rangos2-
talyt alakítottak
tályt alakitottak ki: comites Ordinis
ordinis primi, comites ordini.i`
ordinir secundi,
secandi, comites Ordinis
ordinis
megnevezasek attól
tertii. E megnevezések altal függtek,
fijggtek, hogy az
a2 adott tisztség
tisztsag mennyire tette lehetővé
lehetava
viselajanek a császár
viselőjének esaszar közelében
kazelaben való
vala tartózkodást.
tartazkodast.
 3 / A gazdaság
gazdascig és a társadalom
tarsadalom 29

zIf
z
A szenátori
szenatori rend tagjai mentesültek
mentestiltek az a2 egyéb birtokosokra vonatkozo allami ter-
hek és
as adók
adak alól,
a161, rájuk
rajuk külön
kiilan adók
adék vonatkoztak (collatio(collaiio glebalis, aurum aaram oblaticium),
obiaticium),
s emellett nyilvános
nyilvanos játékokat,
jatakokat, illetve egyéb egyab közkiadásokat
kiizkiadasokat illett finanszírozniuk.
nanszirozniuk.
Ugyeikben külön
Ügyeikben kiilon bíróság
bfrasag volt csak illetékes,
illetakes, s őko'k maguk is gyakorolhattak ítélkezési i'talke2asi
feltatlen l kerültek
jogot. Nem feltétlenül kertiltek be a szenátori
szenatori rendbe, ennek ellenére ellenare mégis
magis a társa-
tarsa-
fels6' rétegéhez
dalom felső rategahez tartoztak a vezető ve2et6 katonai tisztséget
tisztsaget betöltők,
betijlto’k, akik a hadsereg
s2a2adi barbarizálódása
4. századi barbarizalédasa következtében
kovetkeztaben leginkábbleginkabb maguk is barbárok barbarok voltak, s
egy ttal komoly birtokokkal rendelkeztek. Egyfajta „katonai
egyúttal ,,katonai nemesség",
nemessag", nagy ,,ka-
dinasztiak" alakultak így
tonai dinasztiák" fgy ki. A késői
kasai antikvitás
antikvitas további
tovabbi új iij fej
fejlemanye magan-
leménye a magán-
katonasag (bucellarii) megjelenése
katonaság megjelenase volt. Ezek száma s2ama a néhánynahany tucattól
tucattal a több
tobb ezerig
is terjedhetett. A 6. százads2a2ad elsőelsa felében például
paldaul a keletrómai
kelctramai hadvezér,
hadvezar, Belizar ina- ma-
gánhadserege
ganhadserege 7000 fő
fa’ volt. A hadsereghez hasonlóan az állami tisztségviselők,
hasonlaan a2 allami tisztsagviselak, nagy-
egyhaznagyok inagánkatonasága
birtokosok, egyháznagyok magankatonasaga is alapvetőenalapvet6'en barbárokból
barbarokbal toborzódott.
toborzadott.
s2a2adban a nagybirtokosok
A 4. században nagybinokosok sorában soraban mármar a keresztény
keresztany egyház egyhaz is megjelent,
mely Constantinus korától koratal nemcsak a nagy üldözések tildozasek idején idejan elkobzott vagyonát vagyonat
kapta vissza, hanem emellett számos szamos kiváltságban
kivaltsagban és as adományban
adomanyban is részesült.raszesiilt. Az A2
egyhaz papjai felmentést
egyház felmentast kaptak az a2 állami
allami adók
adak fizetése
zetase alól,
alal, a püspökök
pijspokok pedig az a2
arintett felek beleegyezésével
érintett beleegyezasavel döntőbíráskodási
dontabfraskodasi jogot nyertek, továbbá tovabba azt,
a2t, hogy
szolgakat szabadítsanak
szolgákat szabaditsanak fel. A klerikusok inentesültek mentestillek a hagyományos
hagyomanyos patria poles-
alal is. Az
tas alól A2 egyház
egyhaz vezető
ve2et6' személyiségei
szemalyisagei a császáresaszar környezetében
kornyezetaben közvetve kozvetve nagy
befolyassal bírtak
befolyással bi'rtak aza2 állami
allami politika alakulására
alakulasara is, ennek ellenére ellenare azonban az egy-
ha2 nem játszott
ház jatszott seininilyen
semmilyen hivatalos szerepet a késő kasa' római
ramai állain
allam szervezetében.
szervezetaben.
Constantius idején,
idejan, 354-ben került keriilt sor a pogány
pogany kultuszok első, elsa, általánosabb
altalanosabb szintűszint
tiltasara, 355-ben pedig a püspökök
tiltására, ptispijkijk megkapták
megkaptak azt a2t a jogot, hogy büntletőügyek
biintletaiigyek
esetan zsinat előtt
esetén el6’tt feleljenek, s ha a zsinat bűnösnek bfinasnck találja
talalja őket,
6'ket, csak akkor ítélkezik
italkezik
felettiik világi
felettük vilagi bíróság.
birasag. 376-ban II. ll. Valentinianus, Valens és as Gratianus császárok
esaszarok
megisinételték,
megismateltak, hogy büntetőügyekben
biintetatigyekben az a2 egyháziak
egyhaziak a világi vilagi törvények
tiirvanyek és as bíróságok
birasagok
hatalya alá
hatálya ala tartoznak, egyéb ügyekben Ligyekben viszont egyházi egyhazi bíróság
birosag illetékes.
illetakes. A császár
esaszar
egyhaz feletti hatalma a késői
egyház kas6'1 császárkorban
esaszarkorban oly széles s2ales körű
korti’ volt, hogy a hatalorn hatalom
dogmatikai és
doginatikai as egyházszervezeti
egyhazszervezeti ügyekbe iigyekbe is beleszólt.
beles26lt. 373-ban például paldaul I. Valentini-
anus ésas Valens császárok
esaszarok büntetés
btintetas terhe mellett megtiltották
megtiltottak az a2 újbóli,
iijbali, megismételt
megismatelt
keresztelast. Egy 390. évi
keresztelést. avi rendelet arról anal intézkedett,
intazkedett, hogyan lehet valaki diakónus. diakanus.
A2 egyháznak
Az egyhaznak adott széles szales körűkiirti kedvezmények
kedvezmanyek vonzóvá vonzava tettéktettak a klerikusi pályát, palyat,
ezait az
ezért a2 állam
allam szempontjából
szempontj abal kulcsfontosságú
kulesfontossagti területeken
[CI'[llClCl(€l'l tevékenykedők
tevakenykedak számára szamara a
hatalom megtiltotta, hogy az
hataloin a2 egyháziak
egyhaziak sorába soraba lépjenek.
lapjenek. A gabonaellátás,
gabonaellatas, az a2 igaz-
iga2-
sagszolgaltatas, vagy a császári
ságszolgáltatás, esas2ari posta tisztségviselői
tisztsagviselai számára
szamara példáulpaldaul tilos volt kle- kla-
allni. A colonusok,
rikusnak állni. colonasok, állami
allami műhelyek
m helyek rnunkásai
munkasai vagy az a2 alsóbb
alsabb hivatalokban
dolgozék szintén
dolgozók szintan nem mehettek egyházi egyhazi pályára.
palyara. 380-ban Theodosius már mar államval-
allamval-
lassa nyilvánította
lássá nyilvanftotta a kereszténységet,
keresztanysaget, elkobozták
elkoboztak az a2 egyéb
egyab vallások
vallasok javait és as a ke-
resztany egyháznak
resztény egyhaznak adták,adtak, a pogány
pogany kultuszokat pedig csak inagánházakban maganhazakban gyako-
rolhattak, s itt is csak titokban, mert
rolhatták, inert aza2 állami
allami tiltás
ti ltas erre is kiterjedt. Az A2 állami
allami támo-
tamo-
gatas és
gatás as pártfogás
partfogas nagymértékben
nagymartakben előmozdította
el6'mo2dftotta a klerikusi kör kor kialakulását
kialakulasat és as a hí-
hi-
v6k szélesebb
vők szalesebb tömegeitől
tomegeital való vala elkülönülését.
elktilontilasat. Az A2 egyházi
egyhazi társadalom
tarsadalom maga is tagolt,
30 Pésan László
Pósán Ldszla

hierarchikus felépítésűvé
felapitastiva valt, vált, as
és - az
a2 állami
allami politikával
politikaval megegyezően
megegyezaen - korántseınkorantsem
volt nyitott minden társadalmi tarsadalmi réteg
rateg irányába.
iranyaba.
Míg
Mfg a 3. század s2a2ad a lovagrend gyors emelkedésévelemelkedasavel jellemezhető,
jellemezheta, a dominatus
dominarus
koraban, a 4. század
korában, s2a2ad végére
vagare ez e2 a réteg
rateg teljesen elveszítette
elveszitette jelentőségét.
jelentasagat. A közigaz-k62iga2-
gatasi és
gatási as katonai tisztségek
tisztsagek öröklődéséből
orokl6'dasab6'l következően
kovetkezaen a század s2a2ad végére
vagare a lovagrend
megszfint e tisztségek
megszűnt tisztsagek utánpótlási,
utanpatlasi, inerítési
merftasi bázisa
bazisa lenni.
varosi felső
A városi felsa réteget
rateget jelentő
jelenta középbirtokos,
kiizapbirtokos, ún. an. curiales réteg rateg helyzetét
helyzetat tekint-
inkabb a késő
ve inkább kasé’ császárkori
esaszarkori állainhatalom
allamhatalom áldozatának,
aldozatanak, mintsem haszonélvezójének
haszonalvezajanek
tekintheta’, ugyanis a dominatus
tekinthető, dominatas időszakában
idovszakaban jelentős
jelent6's mértékben
martakben‘ korlátozódott
korlatozadott e ré- ra-
mozgastere, szabadsága,
teg mozgástere, szabadsaga, s megnőttek
megnattek anyagi terhei. A curialisok cm-iolisok kizárólag
kizaralag a tar-
tomanyi kormányzó
tományi kormanyza engedélyével
engedalyavel hagyhatták
hagyhattak el lakóhelyüket,
lakahelytiket, általában
altalaban csak akkor,
ha hivatalos ügyben tigyben a császári
csaszari udvarba kellett utazniuk. Földjeiket Foldjeiket is csak a helytar-
ta
tó engedalyavel
engedélyével adhattak adhatták el, s nem koltijzhettek
költözhettek ki a varosbélvárosból birtokaikra. A car1'olz's- curialis-
ok feleltek ugyanis egy-egy város varos közrendjéért,
kozrendjaart, éleliniszerellátásáért,
alelmiszerellatasaart, közműveinek
kozmfiveinek
as középületeinek
és kozapiileteinek fenntartásáért,
fenntartasaart, az a2 adók
adak beszedéséért
beszedasaart és as a nyilvános
nyilvanos játékok,
jatakok, szín-
s2i'n-
ha2i előadások,
házi elaadasok, ünnepekiinnepek megszervezéséért,
megszervezasaart, finanszírozásáért.
finanszfrozasaart. FelkerülniFelkeriilni a curıˇalis-
curial1's-
jegyzakre s e társadalmi
jegyzékre tarsadalmi csoport tagjává tagjava válni
valni a 4. században,
s2a2adban, amikor már mar szós26 sem
varosi önkormányzatról
volt városi ankormanyzatral és as autonómiáról,
autonamiaral, a kortársak
koitarsak többsége
tabbsage számára
szamara inkább
inkabb
btintetasnek
büntetésnek s nem tarsadalmi emelkedasnek
társadalmi emelkedésnek számított. szamftott. A 4-5. s2a2adi tijrvanyek
századi törvények
gyakran foglalkoztak a curialisoknak a városokból varosokbal való vala menekülésével,
menekiilasavel, hogy meg-
szabaduljanak az a2 ezzel
e22el járó
jara terhektől.
terhektal. Egyesek a hadseregbe álltak, alltak, jóllehet
jallehet törvény
torvany
irta elő,
írta ela', hogy kötelesek
katelesek visszatérni
visszatarni városukba,
varosukba, mások masok nagybirtokosok védelme vadelme alá ala
igyekeztek helyezkedni, amit már mar 319-ben inegtiltottak,
megtiltottak, de ennek sem sok foganatja
volt, mert a Codex Theodosianus és as a Codex Iustinianus egyaránt egyarant megismételte
megismatelte ezt e2t a
tiltast. A dominatus
tiltást. dominoms időszakának
id6's2akanak általános
altalanos jelenségévé
jelensagava vált, valt, hogy egy-egy városban varosban
nem volt elegendő
elegenda curíalis carialis a feladatok és as aza2 ezzel
e22el járó
jara anyagi terhek ellátására.
ellatasara. A 4-
5. század
s2a2ad a curialis
carialis réteg,rateg, s ezzel
e22el együtt
egytitt az
a2 antik városi
varosi létforma
latforma általános
altalanos hanyatlá-
hanyatla-
sat hozta magával.
sát magaval.
Míg
Mfg a késői
kasai császárkorban
esaszarkorban a honestiores
horiesriores réteg rateg sok szempontból
szempontbal nagyon is kü- kil-
lanbaza’ társadalmi
lönböző tarsadalmi helyzetű helyzeta’ csoportokra
esoportokra oszlott,
os2lott, addig a humilioreshamiliores réteg rateg sokkal
egysagesebb képet
egységesebb kapet mutatott. Városokban
Varosokban és as vidéken
vidaken egyaránt
egyarant általános
altalanos jelenség
jelensag volt
a2 elszegényedés,
az elszeganyedas, a szabadság szabadsag korlátozása,
korlatozasa, a függőségbe
ftiggasagbe kerülés,
keriilas, aza2 állami
allami munka-
kanyszer, a helyhez és
kényszer, as foglalkozáshoz
foglalkozashoz kötésre
kfitasre valóvala törekvés
torekvas stb.
A rabszolgaság
rabszolgasag végérvényesen
vagarvanyesen elveszítette
elveszitette korábbi
korabbi gazdasági
gazdasagi és as társadalmi
tarsadalmi je-
lentasagat, de maga a rabszolgaság
lentőségét, rabszolgasag egyáltalán
egyaltalan nem tűnt tifint el. Augustinus leírása leirasa sze-
rint például
paldaul Karthágóban
Karthagaban majdnem mindegyik tisztes családnak esaladnak volt rabszolgája.
rabszolgaja. A
4-5. század
s2a2ad fordulóján
fordulajan a szenátoris2enatori rendbe tartozótarto26 Valerii család esalad szicíliai
sziefliai birtokain
mag mintegy 400 servus
még servas ugricultures
agricultures dolgozott. A késői kas6'i császárkorban
esaszarkorban a rabszolga-
rabs2olga-
utanpatlas egyik forrása
utánpótlás forrasa az a2 volt, hogy gyakran maguk a szülők s2tila’k adták
adtak el valainelyik
valamelyik
gyennekiiket, mert nem voltak képesek
gyermeküket, kapesek mindegyiket eltartani s felnevelni. Az A2 is vi-
szonylag bevett gyakorlat volt, hogy a bíróság birasag rabszolgaságra
rabszolgasagra ítélt ftalt egyes vétkeseket,
vatkeseket,
vagy arra, hogy adják adjak el szolgának
szolganak valaınelyik
valamelyik gyermeküket.
gyermektiket. Emellett a hadifoglyok
egy része
ras2e továbbra
tovabbra is általában
altalaban szolgává
szolgava vált,
valt, valamint rabszolgakereskedóktől
rabs2olgakeresked6'kt6'l is be
 3 / A gazdaság
gazdascig és
as a társadalom
tarsadalom 31

lehetett szerezni máshonnan s2arma26

s2ere2ni mashonnan származó rabszolgákat.
rabszolgakat. E két kat utóbbi
utabbi utánpótlási
utanpatlasi forrás
forras
azonban egyre nagyobb mértékben martakben apadt el a dominatusdominotus időszakában.
idaszakaban. A legfontosabb
utánpótlási
utanpatlasi lehetőség
lehetasag a rabszolgák
rabszolgak gyermekének
gyermekanek felnevelése
felnevelase lett, ami szükségképpen
sztiksagkappen
megdragitotta a rabszolgatartást,
megdrágította rabszolgatartast, másrészt
masraszt viszont jelentős
jelentas javulást
javulast hozott a szolgák szolgak
aletaben. A késői
életében. kasai császárkorban
esaszarkorban lényegében
lanyegaben elmosódott
elmosadott a határhatar a szabadság
szabadsag és as a szol-
s2ol-
gasag között,
gaság koziitt, hiszen a 4. században
szazadban a törvények
tarvanyek éppen
appen a rabszolgák
rabszolgak helyzetének
helyzetanek bi-
javulasat eredményezték.
zonyos javulását eredmanyeztak. Az A2 állam
allam a rabszolgák
rabszolgak számára
szamara kedvezően
kedvezaen avatko-
2ott be az
zott a2 úr-szolga
r-s2olga viszonyba, s egyúttalegytittal a tulajdon kérdésébe
kardasabe is. Büntették
Biintettak azt, aki
onhatalmtian kasztráltatta
önhatalmúan kasztraltatta rabszolgáját,
rabszolgajat, megtiltották,
megtiltottak, hogy `a "a tulajdonos halálbünte-
halalbtinte-
tast szabjon ki szolgájára,
tést szolgajara, vagy azt az a2 arcán
arean bélyegezze
balyege22e meg. 325-ben Constantinus
esaszar elrendelte, hogy a jövőben
császár jovaben tilos a rabszolgacsaládok
rabszolgacsaladok tagjait egymástól egymastal elsza-
els2a-
kftani és
kítani as eladni. Enyhült
Enyhtilt a szolgaállapot
szolgaallapot azáltal
azaltal is, hogy a rabszolga tetteiért tetteiart immár
immar
nem az a2 ura, hanem Ő 6' maga lett a felelős,
felelas, azaz
a2a2 a rabszolga megítélése
megftalase már mar sok szem-
pontbal több
pontból tabb volt, mint puszta vagyontárgy
vagyontargy (res). Az A2 ilyen irányú
irany fejlődésben
fejl6'dasben két- kat-
sagteleniil szerepe volt a kereszténység
ségtelenül keresztanysag erősödő er6soda' hatásának
hatasanak is.
A szabadok helyzete viszont vis2ont minden szempontból
szempontbal rosszabbodott, és as számos
s2amos tár- tar-
rateg esetében
sadalmi réteg esetaben közelített
kozelitelt a szolgaság
szolgasag szintjéhez.
s2intjahe2. A helyhez és as foglalkozás-
foglalko2as-
ho2 kötő
hoz kota’ törvények,
tijrvanyek, a ınunkakényszer,
munkakanyszer, az a2 óriási
ariasi állami
allami adóterhek
adaterhek egyaránt
egyarant ezt jelez-
jele2-
tak.
ték. A korabban
korábban szabad barlo'k,
bérlők, a colonusok a Constantinus-fale
Constantinus-féle röghözkötéssel a
rijghozkijtassel
fold tartozékaivá
föld tartozakaiva váltak
valtak (332), s éppúgy,
apptigy, mint a rabszolgák,
rabszolgak, a földbirtokos
fijldbirtokos potestasa
ala tartoztak. Szökésüket
alá Szokasiiket állainhatalmi
allamhatalmi eszközökkel
es2k626kkel igyekeztek megelőzni megel6'2ni illetve
biintetni. A földbirtok
büntetni. faldbirtok és as a földesúr
faldestir tartalma és as fogalma így fgy összemosódott,
ijsszemosadott, jóllehet
jallehet
a colonus a földhözfoldhéiz kapcsolódva
kapcsolédva függött flliggott urától
uratél ésas nem volt annak tulajdona. lulajdona. Az A2
allam beavatkozása
állam beavatkozasa a földbérleti-colonusi
faldbarlcti-colonasi viszonyba azonban nemcsak egyoldalú egyoldalti
lapas volt: a röghöz
lépés roghoz kötés
kijtas mellett egyúttal
egytittal inaxiinálta
maximalta a colonusok
colormsok által altal fizetett
f12etett jára-
jara-
dakok mértékét
dékok martakat is. Korábban
Korabban ez e2 teljesen magántermészetű
magantermaszetfi és as tartalmú
tartalma ügynek
iigynek szá-s2a-
mitott. Constantinus engedélyezte
mított. engedalyezte továbbá,
tovabba, hogy a colonusok panaszt panas2t tehessenek, ha
faldestir ennek ellenére
a földesúr ellenare emelni kívánja
kfvanja a szolgáltatásokat.
szolgaltatasokat. A 4. század s2a2ad második
masodik fe-
laben tovább
lében tovabb romlott a colonusokcolonasok helyzete. 357-ben elrendelték,elrendeltak, hogy a földet foldet vagy
birtokot csak a hozzá ho22a tartozó
tartoza colonusokkal
colonasokkal együtt egytitt lehet eladni vagy megvásárolni.
megvasarolni.
364-ben arrólarral rendelkeztek, hogy a colonus csak ura engedélyével engedalyavel idegenítheti
idegenftheti el
telkat, 365-ben császári
lelkét, csaszari rendelet tiltotta meg a birtokosoknak, hogy colonusaiktól colonasaiktal
termakeik helyett pénzt
tennékeik panzt követeljenek,
koveteljenek, így fgy állandósult
allandasult a földhöz
ftildhoz tartozásuk,
tartozasuk, 366-ban
pedig mármar törvényben
tarvanyben is elhatárolták
elhataroltak a colonusokat
colonasokat a szabadoktól
szabadoktal és as félszabad
falszabad jogál-
jogal-
lastinak deklarálták
lásúnak deklaraltak őket. 6'ket. 380-ban megtiltották,
megtiltottak, hogy egy colonus eolonas saját
sajat társadalmi
tarsadalmi
esoportjan kívül,
csoportján kiviil, máshonnan
mashonnan házasodjon,
hazasodjon, hogy katonának katonanak álljon alljon vagy belépjen
belapjen a
klarus soraiba.
klérus
colonasokhoz hasonló
A colonusokhoz hasonla helyzetű,
helyzetfi, de jogilag szolgának
szolganak számító,
szamfta, földre,
foldre, telekre
(peculium) iiltetett
(peculiam) ültetett rateg
réteg (servus casaras)
casatus) is megjelent a 4. szazadban. században. A telekre lil- ül-
tetett szolgák
szolgak a nekik juttatott parcellákat
pareellakat -jóllehet
-jallehet igen kemény
kemany feltételek
feltatelek mellett -
már
mar saját
sajat belátásuk
belatasuk szerint
s2erint művelték,
m veltak, mikéntmikant a colonusok. A birodalom kettéosztása kettaosztasa
utan egy évvel,
után avvel, 396-ban mindkétmindkat császár,
esaszar, Arcadius
Areadius és as Honorius ediktuma egyaránt egyarant a
colonasok által
colonusok altal használt
hasznalt földet
foldet is peculiumnak
peculiamnak minősítette,
min6'si’tette, és as megtiltotta, hogy a
32 Pósán
Pésarz László
Ldszlé

colonusok panaszt tegyenek uruk ellen. Ezek E2ek a rendeletek már mar a colonus jogképessé-
jogkapessa-
gét szüntette
gat sztintette meg, s hasonlatossá
hasonlatossa tette őket 6l<et a servus casatushoz.
A colonus és as a servus casatus
casams rétegen
rategen kívülkiviil aza2 agrámépességnek
agramapessagnek (plebs rustíca) rastica)
szamos más
számos mas csoportja
esoportja is volt. A latifundiumokon már mar a 3. századtól
s2a2adt6l megjelentek az a2
inquilininek nevezettek, akiknek helyzete viszont tagadhatatlanul javult a colonuso-
inquilinínek coZ0nuso-
kahoz képest,
kéhoz kapest, hiszen a 4. százads2a2ad második
masodik felében megkapták megkaptak azt a jogot, hogy sza- s2a-
elkoltozzenek földjeikről.
badon elköltözzenek foldjeikr6'l. _
vidaki népesség
A vidéki napessag soraiban számos s2amos mezőgazdasági
me26'ga2dasagi munkás munkas is volt, akikkel sza- s2a-
bályosan
balyosan leszerződött
les2er26'dott egy-egy birtokos, és as bért,
bart, fizetést
fizetast (merces placita)
placira) kaptak. Kü- Kli-
lon csoportot alkottak az
lön a2 idénymunkások,
idanymunkasok, a szezonális s2e2onalis mezőgazdasági
me26'ga2dasagi munkákra
munkakra el-
s2eg6’d6'k. Különösen
szegődók. Ktiliinasen nagyszámú
nagyszamti ilyen vándormunkás
vandormunkas volt Észak-Afrikában,
Eszak-Afrikaban, akik
circumcelliones naven néven szerepelnek a forrasokban,
forrásokban, s minden nyaron
nyáron a nagy numidiai
foglalkoztattak őket.
birtokokon foglalkoztatták 6ket. Egy másikmasik különkiilan csoportot alkottak azok a barbár barbar
szatoszlottak a birtokosok között,
hadifoglyok, akiket szétosztottak kazott, de nem rabszolgaként,
rabszolgakant, hanem
termelasre kötelezett
termelésre kotelezett mezőgazdasági
me26'ga2dasagi munkásként
munkaskant (ıributarii).
(tribarorii).
szamszer en továbbra
A számszerűen tovabbra is meghatározó
meghataro26 önálló, 6nall6, kisbirtokos paraszti réteg rateg köré-
kora-
s2a2ad közepétől
ben a 4. század ko2epat6'l egyre általánosabbá
altalanosabba vált, valt, hogy a nyomasztó
nyomaszta adók adak miatt
befolyasos személy
egy-egy befolyásos s2emaly (katonai vagy közigazgatási kazigazgatasi tiszségviselő,
tiszsagvisela’, hatalmas
foldbirtokos, egyhazi
földbirtokos, egyházi méltóságmaltasag stb.) vadelme
védelme alá ala helyezkedtek (patroeinium),
(patrocinium), s e2artezért
pan22el vagy terménnyel
pénzzel termannyel fizettek.
zettek. A patrocinium
patroeinium révén ravan lényegében
lanyegaben megvásárolták
megvasaroltak a
vadelmet. A szabad
védelmet. s2abad parasztok mellett coloriusok,
colomisok, akár akar egész
egasz falvak, városok,
varosok, sőt
sat még
mag
carialisok is gyakran folyamodtak ehhez a megoldáshoz,
curialisok megoldashoz, hogy védelmet vadelmet találjanak.
talaljanak.
A patronus személye
szemalye a colonusok
colormsok esetében
esetaben általában
altalaban nem esett egybe a földesúr foldesilir sze-
malyavel, hiszen a colonus
mélyével, colonas sokszor éppen appen a földesúrral
foldesiirral szemben igyekezett védel- vadel-
met találni.
talalni. Míg
Mfg a késői
kas6'i császárkorban
esaszarkorban a szabad s2abad bérlőből
barl6b6'l földhöz
foldhoz kötött,
katatt, félszabad
falszabad
hely2ett'1' réteg
helyzetű rateg lett, a szabad parasztok a patrociniumpatroeinium révén ravan váltak
valtak függő
fiigga’ helyzetűvé.
helyzetiiva.
A2 emberek, a személyek
Az szemalyek fölötti
folotti hatalom, amelyre tulajdonképpen
tulajdonkappen a középkori
kozapkori nagy-
tehat már
birtok alapult, tehát mar a késői
kasai antikvitásban
antikvitasban megjelent.
A dominatus
dormlnams korában
koraban egyre több tabb iparos is megjelent vidéken, vidaken, a nagybirtok ke-
retein belül.
beliil. A nagybirtok így igy fokozatosan autarchális,
autarehalis, minden szempontból
szempontbal önellátó
anellata
rendszerfiva vált,
rendszerűvé valt, különösen
ktilonijsen a nyugati tartományokban,
tartomanyokban, melynek gyakran még mag saját
sajat
fegyveresei is voltak, befolyása
befolyasa pedig a patrociniıımnak
patrociniumnak köszönhetően
koszanhetaen messze túl- tal-
ny lt a birtok határain.
nyúlt hatarain. Ezeket
E2eket a nagybirtokokat az a2 5. században
s2a2adban a központi
kozponti hatalom-
hoz lényegében
lanyegaben már mar csak bizonyos adókötelezettség
adaktitelezettsag kapcsolta.
kapesolta.
A városi
varosi népesség
napessag (plebs urbana)urbane) ugyancsak
ugyanesak több tabb társadalmi
tarsadalmi rétegre
rategre tagolódott,
tagoladott,
habar számottevő,
habár szamotteva, jelentős
jelentas különbségek
ktilijnbsagek e csoprtok
esoprtok között kozott már
mar egyre kevésbé
kevasba voltak.
A hatalmas adók adak miatt igen kevés,kevas, valamelyest jobb módú madti kereskedő
kereskeda’ és as kézműves
kazm ves
volt, s ezek is többnyire
tabbnyire csak a keleti városokban.
varosokban. Fejük Fejiik fölött
folott állandó
allanda fenyegetés-
fenyegetas-
kant lebegett az,
ként a2, hogy a curialisok
carialisok rendjébe
rendjabe történő
tartana kényszerbesorolásuk
kanyszerbesorolasuk következ-
kovetke2-
taben elveszítik
tében elveszitik vagyonukat. A városi varosi népesség
napessag túlnyomó
talnyoma többsége
tabbsage szerény
szerany körülmé-
ko1iilma-
nyek között
kazott élt,
alt, és
as hatalinasra
hatalmasra nőtt n6'tt a nincstelenek,
ninestelenek, a hajléktalanok
hajlaktalanok száina.
s2a1na. A késő
kas6' csá-
esa-
szarkori városok
szárkori varosok megszokott képéhez kapahez hozzátartozott
ho22atarto2ott a koldusok hada, akik gyakran
a városokhoz
varosokhoz kapcsolódó
kapesolada egyházi
egyhazi intézmények
intazmanyek alamizsnáiból
alamizsnaibal tengették
tengettak életüket.
aletijket.
 3 / A gazdaság
gazdascig és a társadalom
tarsadalom 33

A s2ales
széles naprategek
néprétegek helyzetének
helyzetanek általános
altalanos romlása
romlasa közepette
keizepette az a2 államhatalom
allamhatalom a
súlyos kényszerintézkedések
siilyos kanyszerintazkedasek mellett némileg namileg azért
azart igyekezett
igyekezetl az a2 adózókat
ad626kat is védeni.vadeni.
A Sol invictus-kultusz
invicms-kultus2 bevezetésével
bevezetasavel és as a kereszténység
keresztanysag erősödő
ero"s6d6' befolyásával
befolyasaval össze- oss2e-
függésben
fiiggasben Constantinus császár esaszar már mar 321-ben elrendelte, hogy a hét hat hetedik napja
altalanos munkaszüneti
általános munkasztineti nap legyen a birodalom minden lakosa számára. szamara. A késői kas6'i
esaszarkorban a törvények
császárkorban torvanyek korlátozták
korlatoztak a hagyományos
hagyomanyos családfői
esaladfai hatalmat is. Ez E2 a
folyamat már mar Diocletianus alatt megkezdődött
megkezdadott és as utódai
utédai idején
idejan is folytatódott,
folytatadott, mely-
soran például
nek során paldaul eltörölték
eltoroltak azt, hogy a gyermek anyai részről ras2r61 származó
s2anna2a öröksége
oraksage az a2
apa tulajdonát
tulajdonat képezné,
kapezna, a családfő
csaladfa azt csak kezeli. ke2eli. Már
Mar a príncipatus
principatas korától
koratal általá-
altala-
nos gyakorlatnak számított,s2am1’tott, hogy egy fiú javai, ha az a2 katonának
katonanak állt,allt, kikerültek
kikeriiltek az a2
apa hatalma alól. alal. Constantinus ezt e2t aza2 elvet kiterjesztette az a2 udvari szolgálatban
szolgalatban ál- al-
lékra és
lókra as az
a2 egyház
egyhaz soraiba lépőkrelapo”kre is.
kas6' császárkor
A késő esaszarkor nagyarányú
nagyaranyti társadalmi
tarsadalmi polarizációja,
polarizaeiéja, a szélesebb
szalesebb néprétegek
naprategek
nyomonisaga állandó
nyomorúsága allanda társadalmi
tarsadalmi nyugtalanság
nyugtalansag és as zavargás
zavargas forrásává
foirasava vált.
valt. AzA2 ínség
fnsag és
as
szeganysag miatt számos
szegénység szamos helyen felkelések
felkelasek robbantak ki, melyek közül k62iil az a2 egyik leg-
jelentasebb a 3-5. századot
jelentősebb s2a2adot végigkísérő
vagigkisara’ bagauda-mozgalom
bagaada-mozgalom volt Galliában Galliaban és as Hispá-
Hispa-
niaban. A bagauda-felkelések
niában. bagauda-felkelasek időpontjaiiddpontjai egyértelműen
egyartelmtien azt jelzik,
jel2ik, hogy ezek a moz-
altalaban a provinciák
galmak általában provinciak krízishelyzeteihez
kr1'2ishely2eteihe2 kapcsolódtak.
kapcsoladtak. 406-407-ben például paldaul
vandalok, alánok
a vandálok, alanok és as szvébek
szvabek betörése,
betarase, 435-ben a burgundok táınadása, tainadasa, 437-ben
megjelenase ıniatt
pedig a hunok megjelenése miatt megnövekedett
megnovekedett adóterhek
adaterhek vezettek robbanáshoz.
robbanashoz. A
d6nt6'en kisparaszti jellegű
döntően jellegti’ bagauda-mozgalom egyszerre irányult iranyult a nagybirtokosok
as az
és a2 államhataloın
allamhatalom ellen. Az A2 észak-afrikai
aszak-afrikai circumcelli-mozgalom,
circmncelli-mozgalom, a mezőgazdaságime26ga2dasagi
idanymunkasok felkelése
idényınunkások felkelase az a2 5. században
s2a2adban vallási
vallasi színezetet
szinezetet is nyert, összekapcsoló-
oss2ekapesol6-
dott a donatizmussal és as a nagy birtokokkal rendelkező
rendelk-226 katolikus egyházat
egyhazat ugyancsak
ugyanesak
tamadta. (A donatizmus rajongó
támadta. rajonga vértanútisztelete,
vartan tisztelete, mártírhalál
maitfrhalal utáni
utani üdvözülési
tidvaztilasi vágya,
vagya,
kiformalada egyházi
valamint a kifonnálódó egyhazi hierarchia
hierarehia elutasítása
elutasftasa egyaránt
egyarant éles
ales elutasítást
elutasftast váltott
valtott
ki a klérus
klarus oldaláról.
oldalaral. A donatisták
donatistak egyúttal
egy ttal el akartak szakadni a római ramai birodalomtól
birodalomtél
is, és
as önálló,
Cinalla, Donatus püspök ptispok vallási
vallasi elveire épülő
apiila’ államot
allamot akartak megteremteni. Ta-
naikat erőszakos
er6's2akos eszközökkel
eszkozokkel próbálták
prabaltak terjeszteni, így igy nem véletlen,
valetlen, hogy az a2 állam-
allam-
hatalom is határozottan
hatarozottan fellépett
fellapett ellenük.)
ellentik.) Tennészetesen
Tennaszetesen e mozgaloinnak
mozgalomnak is alapve-
t6en szociális
tően szocialis okai voltak. A társadalmitarsadalmi nyugtalanság
nyugtalansag a nagyobb városokbanvarosokban szintén s2intan
gyakran vezetett felkelésekhez,
felkelasekhez, éhséglázadásokhoz,
ahsaglazadasokhoz, melyek sokszor éppen appen vallási
vallasi
kardasek, püspökválasztások
kérdések, piispokvalas2tasok stb. ürügyén tiriigyan robbantak ki. RómábanRamaban például
paldaul 306-ban a
ptispokvalasztashoz kapcsolódóan
püspökválasztáshoz kapcsoladaan tört tart ki ínséglázadás,
insaglazadas, Milánóban
Milanaban az a2 ariánus-katoli-
ariz’inus-katoli-
kus küzdelmek
ktizdelmek vezettek szélesebb szalesebb körű k6rti' elégedetlenséghez,
elagedetlensaghez, Alexandriában
Alexandriaban szinte s2inte
allandaan napirenden szerepeltek a zsidók,
állandóan 2sid6k, keresztények
keresztanyek és as pogányok
poganyok közötti ko26tti össze-
6ss2e-
csapasok. Rossz terinésű
csapások. termasii évek,
avek, a gabonaellátásban
gabonaellatasban jelentkező
jelentke26' nehézségek,
nehazsagek, katonai-
politikai konfliktusok vagy az a2 állami
allami tisztségviselők
tis2tsagvisel6’k kormptsága
kormptsaga éppúgyapp gy kirobbant-
hatott éhséglázadásokat,
ahsaglazadasokat, mint a hatalom pénzügy- pan2i'igy- ésas adópolitikája.
adapolitikaja. Rómában
Ramaban csak a
360-as években
avekben három
harom súlyos
salyos éhséglázadás
ahsaglazadas volt. 387-ben Antiochiában
Antiochiaban Theodosius
esaszar adókövetelése
császár adakovetelase miatt tört tart ki felkelés.
felkelas. A 6. században,
s2a2adban, 532-ben a konstantinápo-
konstantinapo-
lyi Nika-felkelés
Nika-felkelas is jórészt
j6ras2t Kappadókiai
Kappadakiai János Janos praetorianus vezető ve2et6 pénzügypolitiká-
pan2tigypolitika-
iranyult. A birodalom keleti városaiban
ja ellen irányult. varosaiban gyakran a cirkuszieirkuszi játékok
jatakok kapcsán
kapcsan
34 Posain László
Pósán Lészlé

robbantak ki zavargások
zavargasok a különböző
kiJ'l6nb62a' cirkuszi „pártok” kijzott,
eirkuszi ,,parlok” között, vagy esetleg éppen
appen aza2
államhatalom ellen. 390-ben például
allamhatalom paldaul Thessalonikiben azérta2art tört
tort ki felkelés,
felkelas, mert egy
katonai parancsnok
paranesnok letartóztatott
letartéztatott egy közismert
kazismert és as ünnepelt
iinnepelt cirkuszi
eirkuszi sztárt.
s2tart. A
A felkelaseket,
felkeléseket, megmozdulasokat
meginozdulásokat a2 az allam
állam mindig brutalisan
brutálisan leverte. Theodo-
sius esaszar
császár paldaul
például Thessalonikiben 3000 ember legyilkolasa
legyilkolása aran
árán allitotta
állította helyre a
rendet. Minden nehazsag
nehézség ellenare
ellenére a2
az 5. s2a2adban
században mag még a Nyugatramai
Nyugatrómai Birodalom is
rendelkezett annyi er6'vel,
erővel, hogy leveije as és elfojtsa a lctilonboza
különböző megmozdulasokat.
megmozdulásokat.
Mivel a kas6'
késő esaszarkori
császárkori hatalom j6ras2t
jórészt barbar
barbár katonakbal
katonákból alla
álló egysagekkel
egységekkel verte
le a felkelaseket,
felkeléseket, tovabb
tovább malyiilt
mélyült a2
az allam
állam as
és a tarsadalom
társadalom kozotti
közötti szakadak.
szakadék.
A tarsadalom
társadalom kapat
képét a dominams
dominatus idaszakaban
időszakában mar már kisebb-nagyobb barbar
barbár kol6-
koló-
niak
niák is szinesftettak,
színesítették, de nagyobb szamban,
számban, tomegesen
tömegesen csak a2 az 5. s2a2adt6l
századtól jelentek
meg a birodalom teriiletan
területén barbarok,
barbárok, de ekkor mar már nem kis csoportokban, hanem
egasz
egész torzsek,
törzsek, tarzsszovetsagek
törzsszövetségek formajaban.
formájában.
 4
éý-9
&%?
NYUGATR()MAI BIRODALOM BUKÁSA
A NYUGATRÓMAI BUKASA

Kasa RÓMAI
A KÉSŐ ROMAI ÁLLAMSZERVEZET
ALLAMSZERVEZET
DIOCLETIANUS És
DiocLEnANUs Es CoNsTANTiNUs
CONSTANTINUS iNiiâzi<EDÉsEi
1i~m1;2xEDEsE1 következtében
kovctkeztaben gyökeresen
gyokeresen átalakult
atalakult
a birodalom allamszervezete,
államszervezete, kijzigazgatasa
közigazgatása is. A 390-es avek évek ko2epar6'l
közepéről s2arma26
származó
Notitio dignitatum,
Nolitia dignitamm, vagyis ,,A polgári polgari ésas katonai méltóságok
maltasagok jegyzéké"-nek
jegyzaka”-nek tanúsága
tantisaga
kas6' római
szerint a késő ramai állam
allam közigazgatásának
kazigazgatasanak élén alan a császár
esaszar állt.
allt. A Diocletianus által altal
bevezetett új tij államigazgatási
allamigazgatasi rendszerben - amely módosulásokkal, madosulasokkal, változásokkal
valtozasokkal
lanyegaben a dominatus
ugyan, de lényegében dominams egész egasz időszakát
id6’s2akat végigkísérte
vagigkfsarte - két kat vagy több
tabb csá-
csa-
szarbal álló
szárból alla kollégium
kollagium gyakorolta a hatalmat, akik egymástól egymastal többé-kevésbé
tabba-kevasba függet-
fi1'gget-
lentil uralkodtak, de általában
lenül altalaban egységes
egysages álláspontot
allaspontot képviseltek.
kapviseltek. A közigazgatás
kazigazgatas ügyei
tigyei
négy
a nagy legfontosabb comes kezében
kezaben futottak össze.
6ss2e. A comes rerum privatarum i gaz-
reram privataram
gatasa alá
gatása ala tartoztak a császári
csaszari birtokok és as bevételek,
bevatelek, a comes sacrarum largitionum
a2 állam
felelt az allam pénzügyeiért,
panziigyeiart, irányította
iranyitotta a pénzverdéket
panzverdaket és as bányákat,
banyakat, s kezelte az a2 ál-
al-
laini adakat,
lami adókat, a quaestor sacri palatii a jogalkotasban
jogalkotásban as és tijrvanykezasben
törvénykezésben jatszott
játszott ve-
2et6 szerepet, valamint ő
zető 6 felelt azért,
azart, hogy a császár
esaszar levelezését
levelezasat megfelelő
megfelela irodalmi-
irodal1ni-
stilaris formába
stiláris formaba öntsék.ontsak. A legfontosabb tisztségtisztsag a magister of ciorum volt. Ő (9 irányí-
irany1'-
kaneellariat, a diplomáciai
totta a kancelláriát, diplomaeiai ügyeket,
tigyeket, az a2 állami
allami műhelyeket,
miihelyeket, a postarendszert, s
a2 ő
az 6' felügyelete
feliigyelete alá ala tartozott a császári
esaszari testőrség
testarsag is, amelyet közvetlenül
kazvetleniil a comes
domesticomm irányított.
domesticorum iranyftott. A magister Oj o iciomm hatarozta meg a császári
cioruın határozta esaszari kihallgatá-
kihallgata-
rendjat és
sok rendjét as egyeztette a konnányszervek
kormanyszervek működését.
mtikodasat. A primicerius
primicerias notariorum
notariomm a
csaszari titkárok,
császári titkarok, jegyzők
jegy26'k testületénék
testiiletanak élén
alan állt.
allt. A comes castrensis
costrensis kötelessége
kotelessage volt
gondoskodni az a2 udvar ellátásáról,
ellatasaral, ami korántsem
korantsem tartozott a túl ttil egyszerű
egyszerti feladatok
ko22a, mivel a késő
közzé, kasa római
ramai császárok
csaszarok gyakran változtatták
valtoztattak székhelyüket.
szakhelytiket. A comesek
as a császári
és csaszari udvarban jelenlévő
jelenlava legfőbb
legf6'bb katonai parancsnokok
paranesnokok (magister militum milimm in
alkottak a császár
praesenti) alkották esaszar tanácsadó
tanaesada testületét,
testiiletat, a consistoriumot. Az A2 állainügyek
allamiigyek
alakitasaban a császár
alakításában esaszar bizalmasa, kegyence,
kegyenee, a praepositus
praeposims is fontos szerepet játszott,jatszott,

35
36 Pósán
Péscin László
Ldszlé

aki általában
altalaban eunuch volt, mint például paldaul Constantinus császár
esaszar idején
idejan Eusebius, Arca-
Iustinianus udvarában
dius mellett Eutropius, vagy Justinianus udvaraban Narses.
A dominatus
dominatas korában
koraban RómaRama korábbi
korabbi hagyományaitól
hagyomanyaital eltérően
eltaraen a katonai igazga-
iga2ga-
tas elvált
tás elvalt a polgári
polgari közigazgatástól.
k62iga2gatast6l. A különböző
ktilanboza körzetek
korzetek hadseregeinek parancsno-
paranesno-
kai -— comes vagy dux elnevezéssel
elnevezassel - a magistereknek
magi.-rtereknek voltak alárendelve.
alarendelve.
A birodalom két kat nagy központjának
kozpontjanak számító
s2am1't6 Róma
Rama ésas Konstantinápoly
Konstantinapoly elöljárója
eloljaraja
praefectas urbi volt, Ők
a praefectus aik elnököltek
elnokoltek a szenátusi
szenatusi üléseken
iilaseken és
as abban aza2 5-5 fős
f6's bírósá-
bir6sa-
szenatorok felett bíráskodtak.
gokban is, melyek a szenátorok bfraskodtak. A késő kasa’ császárkorban
esaszarkorban a szenátus
szenatus
jogkore leszűkült
jogköre lesztiktilt e két
kat városra,
varosra, a szós26 szoros
s2oros értelmében
artelmaben csak Róma Rama ésas Konstantiná-
I(0nstantina-
varosi tanácsai
poly városi tanaesai lettek.
A 4. században
s2a2adban ismét
ismat megjelent a patricius cím, eim, melyet a császár
esaszar adományo-
adomanyo-
2ott. Ez
zott. E2 nem jelentett hivatalt, tisztséget,
tisztsaget, hanem kifejezetten a császártól
esaszartal függött
fiiggott és
as
azt jelezte, hogy viselaje a2 uralkoda
viselője az uralkodó kegyeltje illetve kozel all a esaszari ha2ho2.
közel áll császári házhoz.
tartomanyi, provinciabéli
A tartományi, provineiabali közigazgatásában
kvjzigazgatasaban a hivatalnokok (cohortales)
(cohorrales) örök-arak-
kotelesek tisztségüket
letesen voltak kötelesek tisztsagtiket betölteni,
betolteni, így
fgy a 4. század
s2a2ad folyamán
folyaman a közigaz-
k62iga2-
gatas szakszerűsége
gatás szakszer sage egyre jobban csökkent.esijkkent. A késő
kasa császárkorban
csaszarkorban a különböző
kiil6nb626' köz-k62-
igazgatasi tisztségek
igazgatási tisztsagek már
mar nem csak állami allami szolgálatot
szolgalatot jelntettek, hanein
hanem lehetőséget
lehetéisaget
gazdasagi előnyök
gazdasági elanyok és as privilégiuinok
privilagiumok megszerzésére.
megszerzasare. A magasabb tisztségeknél
tisztsageknal az a2
orokletessag elve ugyan kevésbé
örökletesség kevasba érvényesült,
arvanyesiilt, viszont az a2 ezzel
e22el járó
jara előnyök
elanytik miatt
egyre gyakoribba
gyakoribbá valtvált a2
az egyes hivatalok arubaáruba boesatasa
bocsátása is.

NYUGATROMAI BIRODALOM BUKÁSA

A NYUGATRÓMAI BUKASA
egysaganek felbomlása
A birodalom politikai egységének felbomlasa (395) után utan a nyugati tenjletek
teriiletek igen sú-
sti-
kenliltek. Több
lyos helyzetbe kerültek. Tobb száz
s2a2 kilométer
kilomater hosszú
hosszti határszakasz
hatarszakasz védelmét
vadelmat kellett
biztosftani, ami pénzügyileg
volna biztosítani, panziigyileg és as a rendelkezésre
rendelkezasre állóalla erőforrások
eraforrasok tekintetében
tekintetaben
egyarant meghaladta a birodalom teherbírását.
egyaránt teherbirasat. A feladatok méretéhez
maretahez képest
kapest a Nyu-
gatramai Birodalom csak csekély
gatrómai esekaly erőforrásokkal
era'forrasokkal rendelkezett, ezért e2art a teljes határsza-
hatars2a-
kas2 védelmezése
kasz vadelmezase helyett a haderőthaderat elsősorban
elsasorban Itália
ltalia védelmére
vadelmare igyekezett összpon-
oss2pon-
tosftani, így
tosítani, igy a barbár
barbar törzsek
to12sek viszonylag könnyen
kannyen át at tudták
tudtak törni
torni a nyugati liineseket.
limeseket.
Amikor például
paldaul az a2 5. század
s2a2ad elején
elejan a Stilicho
Stilieho vezette császári
esaszari csapatok Itáliát
Italiat védel-
vadel-
meztak a vizigótokkal
mezték vizigatokkal szemben, a vandálok,
vandalok, alánok
alanok és as szvébek
szvabek akadálytalanul
akadalytalanul be
tudtak törni
tarni Galliába
Galliaba (406), sőt sat zavartalanul tovább
tovabb tudtak vonulni az a2 Ibériai-félszi-
Ibariai-fals2i-
vandalok innen egészen
getre, majd a vandálok egaszen Észak-Afrikáig
Eszak-Afrikaig is. A nyugatrómai
nyugatramai császárok
esaszarok
hatalma lényegében
lanyegaben csak a gazdaságilag
gazdasagilag és as demográfiailag
demografiailag már mar a 2. századtól
s2a2adt6l ha-
nyatla, egyre szegényedő
nyatló, szeganyeda Itáliára
Italiara korlátozódott,
korlatozadott, így fgy nem voltak abban a helyzetben,
hogy a katonai-politikai viszonyokat érdemben ardemben befolyásolják
befolyasoljak vagy inegváltoztassák,
megvaltoztassak,
teriileteket inegvédelmezzék
a gazdagabb területeket megvadelmezzak vagy visszaszerezzék.
viss2as2ere22ak. Az,A2, hogy a birodalom
nyugati fele sokkal szegényebb
szeganyebb volt, mint a keleti, és as népességszámban
napcssagszamban is messze el-
maradt a keleti tartoinányoktól,
inaradt tartomanyoktol, nemcsak a tenneléstennclas ésas az
a2 állami
allami bevételek
bevatelek terén
teran érez-
are2-
tette hatását,
hatasat, hanem a hadsereg utánpótlása
utanpatlasa szempontjából
szempontjabal is súlyosabb
stilyosabb gondot jelen-
tamada barbárokkal
tett. Ha a támadó barbarokkal szemben Róma Rama védekezni
vadekezni akart, maga is nagyszámú
nagyszam
 4 / A Nyugatrómai
Nyugatrémai Birodalom bukása
bukdsa 37

barbár
barbar zsoldos felfogadására kényszerült.
2soldos felfogadasara kanyszeriilt. A hadsereg barbarizálódása
barbanzaladasa az a2 5. század-
s2a2ad-
ban már
mar a politikai hatalmat is komolyan befolyásolta,befolyasolta, hiszen ez e2 a hadsereg gyakor-
latilag kikerült
kikeriilt a császárok
esaszarok ellenőrzése
ellen6r2ase alól,ala], a tényleges
tanyleges hatalmat már mar évtizedekkel
avtizedekkel a
Nyugatramai Birodalom összeomlása
Nyugatrómai osszeomlasa előtt el6'tt lényegében
lanyegaben a hadsereg vezérei vezarei gyakorol-
tak, mint például
ták, paldaul Stilicho,
Stilieho, Aëtius,
Aatius, Ricimer
Rieimer vagy Odoaker. Mivel a nyugati császárok esaszarok
bevatelei jóval
bevételei jéval kisebbek voltak, mint a konstantinápolyi
konstantinapolyi uralkodóé,
uralkodaa, s e bevételek
bevatelek is
a2 5. században
az s2a2adban döntően
d6nt6'en mármar csak természetben
termaszetben voltak beszedhetők,
bes2edhet6k, azaz a2a2 kevés
kevas volt
panz, nyugaton a hadsereg zömét
a pénz, zamat nem a kincstárból
kinestarbél fizeltak,
zették, hanem a ius hospita-
alapjan tartották
litas elve alapján tartottak fenn. Ez E2 eredetileg azt jelentette, hogy a lakosság lakossag köteles
koteles
beszallasolt katonákat
volt a beszállásolt katonakat ellátni,
ellatni, az
a2 5. században
szazadban azonban
a2onban a hospiıalitas
hospitalitas tartalma
jelentasen kibővült.
jelentősen kibaviilt. 398-ban Honorius császár esaszar úgy gy rendelkezett, hogy a hospitalitas
hospiralitas
nemcsak az a2 ellátásra
ellalasra vonatkozik, hanem minden természetbeni termaszetbeni járadékra,
jaradakra, a földre,
foldre, a
fiigg6- és
függő- as szolganépességre
szolganapessagre egyaránt,
egyarant, úgy, gy, hogy ezeknek egyharmad részét raszat kell át- at-
birodalommal ,,szövetséges"
engedni. A birodalominal ,,s26vetsages" gennán
gennan törzsek
torzsek jórészt
jaraszt ezene2en hospitalitas-
alapjan telepedtek meg a birodaloinban.
rendszer alapján birodalomban. Ez E2 azonban
a2onban igen hamar súlyos stilyos
kavetkezmanyekkel járt
következményekkel jart a közigazgatás,
kozigazgatas, igazságszolgáltatás
igazsagszolgaltatas és as adóztatás
adaztatas szempont-
s2empont-
jabal egyaránt:
jából egyarant: jelentősen
jelentasen lecsökkent
leesakkent az a2 államhatalom
allamhatalom érvényesíthetőségének
arvanyesfthetaisaganek lehe-
tasage, beszűkült
tősége, bes2 'kiilt a kormányzat
kormanyzat mozgástere.
mozgastere. A gyors ütemű ijtemfi hanyatlás
hanyatlas következtében
kovetkeztaben
mag nagyobb veszélyt
még veszalyt jelentettek az a2 újabb
tijabb ésas újabb
tijabb barbár
barbar támadások,
tamadasok,j611ehet
jóllehet s2a-
szá-
mos gennan
gennán torzs
törzs appen
éppen a birodalom szolgalataban
szolgálatában mas más t6r2sek
törzsek ellen vadelmezle
védelmezte a
hatarokat,
határokat, satsőt eurapai
európai jelenlatiik
jelenlétük els6'
első avtizedeiben
évtizedeiben — - persze ja jó panzart
pénzért - a hunok tar-
tottak
tották faken
féken a nyugatramai
nyugatrómai tertiletekre
területekre 2tidul6
zúduló germanokat,
gerinánokat, s fgy így legalabb
legalább fal fél avs2a-
évszá-
meghosszabbították a birodalom latat.
zaddal meghosszabbitottak létét. El6's26r
Először Uldin hun fejedelem vadte védte meg
Itáliát (405-406), kasabb
Italiat később Johannes Usurpator karte kérte segftsag
segítségüket trónja megtartasa-
ket tranja megtartásá-
ho2
hoz (424). Aatius
Aëtius politikai hatalmanak,
hatalmának, 425-445 kozotti közötti katonai sikereinek szinte
egyetlen tamasza
táinasza a hun segftsag
segítség volt. A Nyugatrémai
Nyugatróinai Birodalom szamara számára tehattehát a
4-5. s2a2adi
századi nagy napmozgasokat
népmozgásokat elinditaelindító hun hatalom igen artakes értékes szovetsagesnek
szövetségesnek
bizonyult. Konstantinapolyban
Konstantinápolyban ugyanezt mar már egyaltalan
egyáltalán nem igy így gondoltak.
gondolták.
A2
Az 5. s2a2adi
századi barbar
barbár kiralysagok
királyságok latrejottabcn
létrejöttében (melyek tobbsage többsége ja jó darabig mag még
fonnalisan
forrnálisan RamaRóma szovetsagesanek
szövetségesének s2ami'tott)
számított) a Nyugatramai
Nyugatróinai Birodalom gyengesage gyengesége
római hatalom as
mellett a ramai és a tarsadalom
társadalom nagyaranyii
nagyarányú elidegcnedase
elidegenedése is szerepet jat- ját-
szott. A birodalom tertiletan
s2ott. területén megtelepedett barbarok barbárok vis2ont
viszont mar már nem szamftottak
számítottak
annyira idegennek, mint korabban.korábban. Raszben
Részben a2art,
azért, mert a benyomula
benyomuló german gennán torzsek
törzsek
j6ras2t
jórészt marmár keresztanyek
keresztények voltak, raszben részben azart,
azért, mert a germanok
gerinánok tarsadalmi
társadalmi rendje
ekkorra mar már sok szempontbal
szempontból hasonlitott
hasonlított a kas6'
késő ramai
római tarsadalom
társadalom s2erke2etahe2,
szerkezetéhez, fgy így
a hospitalitas alapjan
alapján a foldbirtok
földbirtok as és vagyon sziiksagszer
szükségszerű ajraelosztasa
újraelosztása nem ra2ta rázta
meg alapj aiban a rémai
alapjaiban római tarsadalmat.
társadalmat. Iga2,
Igaz, hogy a barbarok
barbárok jaraszt
jórészt arianusok
ariánusok lettek,
de a korban magat magát a ramai
római vilagot
világot is jelentasen
jelentősen megosztottak
megosztották a kiilonboza
különböző keres2-
keresz-
tany
tény iranyzatok
irányzatok kozotti
közötti vitak,
viták, satsőt tabb,
több, a2 az aiianizmussal
arianizmussal rokons2enve2a'
rokonszenvező esaszar császár is
volt. A german
germán napek
népek megielenase
megjelenése a birodalom tertiletan területén hasonlakappen
hasonlóképpen megos2tot-
megosztot-
ta a ramaiak
rómaiak valekedasat,
vélekedését, a2 az egyontetii
egyöntetű ellensagkap
ellenségkép helyett szamos számos kortars
kortárs kifejezett
rokonszenvvel viseltetett veltik
rokons2envvel velük szemben. Tobb Több korabeli forras forrás tantisaga
tanúsága szerint pal- pél-
dául a2,
daul az, hogy a keresztany
keresztény - -jóllehet ariánus - vizigatok
jallehet arianus vizi gótok elfoglaltak
elfoglalták RamatRómát (410),
38 Pósán
Pésrin László
Lziszlé

zı
inkább
inkabb pozitív
pozitfv fejleinény
fejlemany volt, mert szerzoi s2er26'1 - akik többségében
tijbbsagaben egyháziak
egyhaziak voltak -
úgy
ligy vélték,
valtak, hogy ezzel e22el a pogányság
poganysag ősi 6'si központját,
kijzpontjat, az a2 igazságtalan
igazsagtalan és as kegyetlen ha-
talom sziinbólumát
szimbalumat kényszerítették
kanysze tettak térdre.tardre. Salvianus írásaiból irasaibal az a2 derül
deriil ki, hogy sok
lakossag nagyobb szimpátiával
helyen a lakosság szimpatiaval tekintett
tekinlett a barbárokra,
barbarokra, mint a római rarnai hata-
lomra, mely oly mértékben martakben nyomorgatta az a2 embereket, hogy „közülük ,,ko21'.iliik sokan - és as
szegany családokból
nem is szegény csaladokbal származók
s2arma26k -, kik a szabad s2abad ember műveltségével
mfiveltsagavel rendel-
keznek, az a2 ellenséghez
ellensaghez menekülnek,
menekiilnek, nehogy az a2 általános
altalanos üldözés
iildazas közepette
kézepette meghal-
barbaroknal keresik a római
janak. Ugyanis a barbároknál ramai emberiességet,
emberiessaget, mert men a rómaiak
ramaiak barbár
barbar
embeitelensagat elviselni nem tudják.
embertelenségét tudjak. És Es ámbár
ambar azoktól,
azoktal, kikhez menekültek,
menekiiltek, élet- alet-
madban is, nyelvben is különböznek,
módban kiilonboznek, sőt s6't hogy úgy gy mondjam, a barbár barbar testek és as öl-
61-
tozakek bűzétől
tözékek bt'i'2at6’l is utálkoznak,
utalkoznak, mégis magis inkább
inkabb elviselik a barbárok barbarok eltérőeltar6' életformáját,
aletformajat,
ramaiak kegyetlenkedő
mint a rómaiak kegyetlenkeda igazságtalanságait.
igazsagtalansagait. Igy lgy tehát
tehat a barbárokhoz
barbarokhoz költöz-kolt62-
nek... Mert sokkal inkább inkabb akarnak rabság rabsag színe
szine alatt szabadon élni, alni, mint szabadság
szabadsag
szfne alatt raboskodni... És
színe Es van-e nagyobb bizonyossága
bizonyossaga a római rémai gonoszságnak
gonoszsagnak an-
nal, hogy igen sokan a tisztes és
nál, as nemes emberek közül, koztil, kiknek a római ramai állapot
allapot igen
fanyt, ragyogást
nagy fényt, ragyogast rneg meg tiszteletet jelentett, a római ramai gonoszság
gonoszsag kegyetlensége
kegyetlensage
miatt nem akarnak többé tijbba rómaiak
ramaiak lenni?"
lenni?” Más Mas kortársak
kortarsak azonban Róma Rama 410. évi avi
kifosztasat, vagy a korábbi,
kifosztását, korabbi, 378. évi avi hadrianopolisi csatát csatat a birodalom végső vagsa’ kataszt-
katas2t-
rófájának
rafajanak tekintették.
tekintettak. (Az (A2 antikvitás
antikvitas eszınényét
eszinanyat feltáinasztó
feltamaszta reneszánsz
renes2ans2 korábankoraban a
humanistak többsége
humanisták tobbsage is 410-től
410-tal száinította
szamftotta Róma Rama hanyatlását.)
hanyatlasat.)
Kétségtelen,
Kalsagtelen, hogy a népvándorlás
napvandorlas során soran a különböző
kiil6nb626't61'2sektörzsek megjelenése
megjelenase nagy
martakben hozzájárult
mértékben ho22ajarult a helyzet olyan irányú iranyii alakulásához,
alakulasahoz, ami Róma Rama bukásához
bukasahoz
vezetett, de ezt a keleti és as nyugati birodaloınrészek
birodalomraszek közötti kazatti ellentét,
ellentat, valamint az a2
allandasult belső
állandósult belsa hatalmi küzdelmekkiizdelmek jelentősen
jelentasen elősegítették.
elasegftettak. Theodosius halála halala
utan (395) Illyricum
után Illyiicum miatt szembekerült
szembekeriilt egymással
egymassal a két kat birodaloinrész.
birodalomrasz. A területetteriiletet
ugyan még mag Theodosius Stilicho Stilieho irányítása
iranyitasa alá ala rendelte, a KeletrómaiKeletramai Birodalom
azonban maganak
magának kavelelte,
követelte, as és a vi2ig6tokat
vizigótokat akarta felhasznalni
felhasználni Stiliehoval
Stilichoval szem-
Konstantinapoly Alarich
ben. Konstantinápoly Alarieh gótgat királyt
kiralyt Illyr`icuin
Illyrieum katonai parancsnokává
paranesnokava nevezte neve2te
k6vet6'en 401-ben a vizigótok
ki, s ezt követően vizigatok betörtek
betortek Itáliába.
Italiaba. A következő
kavetkeza’ év av tavaszán
tavaszan és as
nyaran azonban Stilicho
nyarán Stilieho kétkat nagy csatában
csataban is megverte és as visszavonulásra
visszavonulasra kénysze-
kanys2e-
rítette
ritette óket.
é'ket. Két
Kat évvel
avvel később
kasaibb viszont már mar Stilicho
Stilieho kereste Alarich Alarieh szövetségét,
szijvetsagat, s
most a Nyugatrórnai
Nyugatramai Birodalom nevezte ki őt at magister
magisrer militumnak
rnilitamnak az a2 Illyricumban.
kiilpolitikai helyzet kezdetben még
A külpolitikai mag Honorius császár esaszar számára
szamara tűnt tiint kedvezőbbnek,
kedvezabbnek,
mert a hunok 404-405-ben Konstantinápoly Konstantinapoly ellen támadtak, tamadtak, de a hun hatalom alól alal
kis2akad6, Radagis vezette osztrogót
kiszakadó, osztrogat néptöredék
naptoredak 406-ban betört betart Itáliába.
Italiaba. Stilicho
Stilieho
tainogatassal győzelmet
ugyan hun támogatással gy6'2elmet aratott a támadók tamadak felett, de a helyzet továbbra tovabbra is
súlyos
stilyos maradt. 406-407 telén telan egy vandálokból,
vandalokbal, alánokból
alanokbal és as szvébekből
szvabekbal álló alla népkö-
napk6-
telak tört
telék tort be Galliába.
Galliaba. A liines
limes áttörését
attorasat nemcsak az a2 könnyítette
konnyftette meg, hogy az a2 ütőké-
iita'ka-
Stilieho korábban
pes csapatokat Stilicho korabban kivonta innen s Itália ltalia védelmére
vadelmare koncentrálta,
koncentralta, hanem
a2 is, hogy az
az a2 önálló
onalla hatalmi törekvésekkel
torekvasekkel fellépőfellapa’ britanniai (III.) (lII.) Constantinus gal-
liába
liaba átkelve
atkelve megállapodott
megallapodott a betörő betora barbárokkal
barbarokkal és as az
a2 ő 6 segítségüket
segitsaguket akarta igénybe iganybe
helyzetanek megerősítéséhez.
venni helyzetének megerositesahez. 408-ban meggyilkolták meggyilkoltak a nyugati területeket teriileteket ed-
tabb-kevesebb sikerrel védelmező
dig több-kevesebb vadelme26' Stilichót,
Stiliehat, s általános
altalanos zűrzavar,
2t1'r2avar, politikai-katonai
 4 / A Nyugatrómai
Nyugatromai Birodalom bukása
bakasa 39

bizonytalanság
bizonytalansag alakult ki. A helyzetet kihasználva kihasznalva Alarich
Alarieh betört
betort Itáliába,
Italiaba, s 410-ben
magát
magat Róinát
Ramat is elfoglalta, mely a Kr. e. 387. évi avi gall betörés
betijras óta
6ta most került
keriilt először
el6's26r
ellensag kezére.
ellenség kezare. A vandálok,
vandalok, alánokalanok és as szvébek
szvabek Galliából
Galliabal továbbvonultak
tovabbvonultak Hispania
faldjare, amit felosztottak egymás
földjére, egymas között.
kazott. 411-ben Honorius császár esaszar szövetséget
szovetsaget kö- ka-
tott Alarich
tött Alarieh utódával,
utadaval, Athaulffal, s ItáliábólItaliabal Dél-Gallia
Dal-Gallia felé fela irányította
iranyftotta a vizigótokat,
vizigatokat,
ela’kel6k által
a galliai elókelők altal császárrá
esaszarra kikiálltott
kikialltott Jovinus ellen. 412-ben Athaulf Athaulfuralma
uralma aláala
hajtotta Gallia délidali részét,
raszat, majd 415-től415-tal a császár
esaszar nevében
nevaben a hispaniai vandálok, vandalok, alá-ala-
nok ésas szvébek
szvabek ellen támadt.
tamadt. 413-ban a rajna bal partján, partjan, a Worms-Mainz-Speyer
tarsagben megjelentek
térségben megjelenlek a burgundok is. A vizigótok vizigatok fenyegetése
fenyegetase miatt a vandálok vandalok
Geiserieh vezetésével
429-ben Geiserich vezetasavel elhagyták
elhagytak az a2 Ibériai-félszigetet,
Ibariai-falszigetet, és as Észak-Afrikába
Eszak-Afrikaba
atkelve, Karthágó
átkelve, Karthaga központtal
kozponttal önállóonalla királyságot
kiralysagot alapítottak.
alapftottak. Itt llt már
mar nem arrólarral volt
s26, hogy a birodalom területén
szó, teriiletan foedus minőségben
minasagben a ius hospitalitas alapján alapjan tele-
pedett meg egy germángerman nép, nap, mely formálisan
formalisan még mag elismeri a császár esaszar fennhatóságát,
fennhatasagat,
arral, hogy a birodalom most már
hanem arról, mar ezt a látszatot
latszatot seinsem tudta fenntartani. A
ga2dag gabonatermelő
gazdag gabonatermela afrikai afnikai területek
teriiletek elvesztése
elvesztase komoly erőforrásoktól
eraforrasoktal fosztotta
nyugatramai császárt,
meg a nyugatróinai esaszart, a vandál
vandal királyság
kiralysag létrejötte
latrejotte pedig új tij frontot jelentett: a
immar számolni
tengeren immár szamolni kellett a vandál vandal flotta táinadásaival.
tamadasaival. Abban, hogy a 420-as
avek fejleményei
évek fejlemanyei ilyen irányt iranyt vettek, nagy szerepe volt a keleti és as a nyugati biroda-
lomraszek közötti
lomrészek kozotti háborúnak.
haboranak. Honorius császár esaszar halála
halala után
utan (423) ugyanis a nyugat-
ramai udvar Johannest kiáltotta
római kialtotta ki császárrá,
csaszarra, a keleti uralkodó,
uralkoda, II. Theodosius azon-
bitorlanak minősítette,
ban bitorlónak minasitette, és as Honorius unokaöccsét,
unokaaccsat, az a2 ötéves
otaves III. Valentinianust
csaszarnak. Az
(424-455) ismerte el császárnak. A2 alán
alan származású
szarmazasa Ardabur és as fia, ve2etasa-
a, Aspar vezetésé-
vel hadsereget küldött
ktildtitt Itáliába.
Italiaba. A keletrómai
keletramai támadást
tamadast hun segítséggel
segitsaggel Aëtius
Aatius verte
viss2a 425-ben. 429-ben Aëtius
vissza Aatius Gallia katonai parancsnoka
paranesnoka lett, 430-454 között kijzatt pe-
Nyugatramai Birodalom fővezérévé
dig a Nyugatróinai favezarava emelkedett. Míg Mfg Afrika visszaszerzésére
viss2as2er2asare
ardemi kísérlet
érdemi kisarlet nem történt,
tijrtant, addig Galliában
Galliaban - ugyancsak
ugyanesak hun támogatással
tamogatassal - Aëtius Aatius
stabilizálta
stabilizalta a helyzetet,
helyzetel, s 437-ben szétzúzta s2at2a2ta a burgundokat, inaradékukat maradakukat pedig a
Gen -ta kömyékén
Genfi-tó kornyakan telepítette
telepftette le. A 450-es évekre avekre Britannia, ahol már mar korábban
korabban vé- va-
an a római
get ért ramai katonai jelenlét,
jelenlat, s a provinciát
provineiat lényegében
lanyegaben kiürítették
kiiirftettak és as feladták,
feladtak, az a2
angolszaszok kezére
angolszászok kezare került.
kertilt. 445-től
445-161 lassú
lassa változás
valtozas következett
kavetkezett be a birodalom és as a
viszonyaban, melynek következtében
hun hatalom viszonyában, kovetkeztaben a hun birodalom egyedüli egyediili urává
urava
elélapett Attila - miután
előlépett miutan megegyezett a konstantinápolyi
konstantinapolyi udvarral - 451-ben Galliára Galliara
tamadt, de az
támadt, a2 Aëtius
Aatius vezette római-gennán
ramai-gennan koalíciókoalieia inegállította
megallitotta a hun előrenyomu-
el6'renyomu-
ı1 A-
last
lást a2
az an.
ún. catalaunumi
catalaunuini csataban
csatában (Chalons-sur-Marne
(Châlons-sur-Marne kozelaben).
közeleben). A hunok kovetkezo következo
AF

avi
évi (452) italiai
itáliai hadjarata
hadjárata ugyanesak
ugyancsak kudareeal vagzadijtt, Aëtius
kudarccal végződött, Aatius megvédte
megvadte Közép-l(62ap-
ltaliat. A győzeleinben
Itáliát. gy6'2elemben természetesen
temiaszetesen nagy szerepe s2erepe volt annak, hogy a hunok itáliai italiai
hadjarata idején
hadjárata idejan Marcianus
Mareianus keletrómai
keletramai császár
esas2ar serege rátámadt
ratamadt a hun területekre,
teriiletekre,
jarvany kezdte tizedelni.
Attila hadait pedig járvány ti2edelni. A hunok emiatt, s nem Leo pápa papa legen-
dakban szereplő
dákban s2erepl6' könyörgése
konyorgase miatt fordultak vissza viss2a Itáliából.
Italiaba].
6s2an Rómában
454 őszén Ramaban meggyilkolták
meggyilkoltak Aëtiust.
Aatiust. A gyilkosságban
gyilkossagban vélhetőenvalhetaen III. Va-
esaszarnak is szerepe
lentinianus császárnak s2erepe lehetett, mert fél fal évvel
avvel később
kasabb Aëtius
Aatius egyik egyko-
magankatonaja bosszúból
ri magánkatonája boss21ib6l inegölte
megolte a császárt.
esaszart. III. Valentinianus halálát halalat követően
kovetaen
nyugaton már mar egyetlen új aj császári
esaszari dinasztia
dinas2tia sem tudott gyökeretgyokeret ereszteni,
eres2teni, a hadsereg
40 Pósán
Pcisén László
Laszlo

vezérei
vezarei emelték
emeltak fel az
a2 uralkodókat.
uralkodakat. A III. Valentinianus halálát halalat követő
koveta zavaros hely-
zetet kihasználva
kihasznalva 455-ben Geiserich
Geiserieh vandál
vandal király
kiraly elfoglalta és as kirabolta Rómát.
Rémat. A
Nyugatramai Birodalom maradék
Nyugatrómai maradak területein
tertiletein a tényleges
tanyleges hatalom a legbefolyásosabb
legbefolyasosabb
as leghatalmasabb katonai parancsnok,
és paranesnok, Ricimer
Rieimer kezébe
kezabe került.
keriilt. Nemcsak
Nemesak aavandal
vandál
tamadasra kellett figyelnie, hanem az
támadásra a2 egyre bonyolultabbá
bonyolultabba váló vala belpolitikai fej
fejlema-
lemé-
vi2ig6t király
nyekre is: II. Theoderich vizigót kiraly Galliában
Galliaban császárrá
esaszarra emelte egykori nevelőjét,
nevelajat,
Avitust. Lépését
Lapasat a galliai arisztokrácia
aiisztokraeia is támogatta,
tamogatta, Ricimer
Rieimer azonban egy éven aven belül
beltil
megbuktatta Avitust, és as Maiorianus trónra
tranra kerülését
keriilasat támogatta.
tamogatta. Maiorianus meggyil-
kolása
kolasa (461) után
utan hatalmi harc
hare robbant ki Ricimer
Rieimer és as az
a2 észak-galliai
aszak-galliai parancsnok,
paranesnok,
k626tt. Ezt a helyzetet kihasználva
Aegidius között. kihasznalva újabb
ajabb területeket
teriileteket szálltak
szalltak meg a barbá-
barba-
elfoglaltak Colonia Agrippinát
rok: a frankok elfoglalták Agrippinat (Köln),
(Kiiln), a gótok
gétok Narbo városát
varosat (Nar-
bonne), a burgundok pedig Lugdunumot (Lyon). 466-tól 466-t6l Eurich
Euiieh vizigót
vizigat király
kiraly fel-
mondta a ,,s26vetsagi” s2e1"26'dast,
„szövetségi” szerződést, és as a tolosai vi2ig6t
vizigót királyság formálisan is 6nall6
kiralysag formalisan önálló
lett. 473-ban Gundobad burgund király kiraly császárrá
esaszarra emelte Glyceriust, de Konstantiná-
Konstantina-
esaszar a dalmát
poly nem ismerte el. I. Leo császár dalmat származású
s2arma2asL'1 Julius Nepos hadvezérét
hadvezarat
ktildte Itáliába
küldte Italiaba nyugati császárnak,
csaszarnak, akit azonban egyik saját saj at alvezére,
alvezare, Orestes 475-ben
elmozditott posztjáról,
elmozdított pos2tjar6l, s at,
át, Romulus Augustulust ültette iiltette a trónra.
tranra. A nyugati biro-
paranesnoka, Odoaker sem Julius Nepos, sem pedig
dalom katonai parancsnoka, pedi g Romulus Augus-
tulus uralmat
uralmát nem ismerte el. Katonai
Katonái kirallya
királlyá kialtottak
kiáltották ki, gy6'2elmat
győzelmét kovetaen
követően
pedig letaszftotta
letaszította a tranral
trónról Orestes fiat
fiát (476). E22el
Ezzel formalisan
formálisan is megs2L'1’nt
megszűnt a Nyu-
gatramai
gatrómai Birodalom, helyan
helyén hosszabb-rovidebb
hosszabb-rövidebb aletti
életű barbar
barbár kiralysagok
királyságok sora jott
jött
latre.
létre.
 5
eýã
&%-"9
A GERMAN
GERMÁN NEPEK
NÉPEK

A ROMAI
RÓMAI BIRODALOM
BiRoDALoivi FELBOMLASABAN
FELBOMLASÁBAN szerepet jatsza
játszó népvandorlasi
népvándorlási hullam
hullám soran
során
az Imperium szamara
a2 számára elsasorban
elsősorban a k|'.ilanba2a'
különböző german
germán napek
népek lassti,
lassú, as2ak-dali
észak-déli iranya
irányú
mozgasa
mozgása okozott nehazsageket,
nehézségeket, melynek soran
során ajabb
újabb as
és ajabb
újabb napek
népek tantek
tűntek fel a li-
mesek mentan.
mentén. A keletral
keletről java
jövő sztyeppei napmozgasok,
népinozgások, ktilanasen
különösen a hunok megje-
lenase, csak újabb
lenése, aj abb lökést
lakast adtak és
as felgyorsitottak germanok mozgását.
felgyorsították a germánok mozgasat.
german szó
A germán sza valószínűleg
valaszfnaleg kelta eredetű,
eredetff, jelentése
jelentase pontosan nem ismert._A ró- ra-
szala első
luk szóló elsa' híradás
hfradas a késői
kasai köztársaság
kaztarsasag korából
korabal Caesartól
Caesartal szánnazik,
szannazik, majd a prin-
cipatas időszakában
cipatus idaszakaban mármar megszaporodnak a germánokról
germanokral szóló
szala tudósítások.
tudasitasok.

A GERMÁN
GERMAN TöRzsEK
TCJRZSEK
german népek
A germán napek számos,
szamos, egymással
egymassal gyakran háborúskodó
habortiskoda törzsre
tarzsre oszlottak. Nyelvi-
kat nagy csoportjuk volt: a keleti és
leg két as a nyugati germánok
germanok köre.
kare. A földrajzi,
faldrajzi, nyelvi
as törzsi
és tarzsi megoszlás,
megoszlas, gyakori háborúskodás
haboraskodas ellenére
ellenare még
mag a későbbi,
kasabbi, kora középkori,
kazapkori,
s2a2adi források
6-7. századi forrasok szerint is, a germán
german népek
napek között
kazatt élt
alt egyfajta közös
kazas identitás,
identitas,
rokonsagtudat, mitikus eredetközösségi
rokonságtudat, eredetkazassagi hit. Erről
Erral nemcsak az a2 angolszászokról
ang0ls2as2okral írói'ra
szamolt be, hanem a langobardok történetét
Beda Venerabilis számolt tartanetat megíró
megira Paulus Dia-
eonus is, aki szerint a populosa
conus populosa Germania sok gentesre oszlott, melyek Európa Eurapa kü-kit-
lanb62a' részeire
lönböző raszeire vándoroltak.
vandoroltak. Wotan vagy Odin istent a gemıánok
gennanok közös
kazos főistene-
faistene-
kant említi,
ként emliti, s ezt egyfajta közös
kazas tudat ismérvének
ismarvanek tekintette. Arról
Anal is szólt,
szalt, hogy 800
kariil a langobard királyt
körül kiralyt még
mag a bajorok és
as a szászok
szaszok nyelvével
nyelvavel azonos
a2onos nyelven di-
esaftettak, ami a nyelv közeli
csőítették, kazeli rokonságára
rokonsagara utal. A korai középkor
kazapkor krónikásai
kranikasai egyön-
egyan-
tetaen Skandináviát
tetűen Skandinaviat jelölték
jelaltak meg aza2 összes
asszes gennán
german nép
nap őshazájaként.
ashazajakant. Az A2 ógermán
agerman
rokonsagtudat tehát
rokonságtudat tehat elsősorban
elsasorban a közös
kazas őshaza,'
asha2a,' származás
szarmazas és as eredet mítoszára,
mitoszara, a
tagabb értelemben
nyelv, s tágabb artelemben a kultúra,
kultara, életmód
aletmad ésas hitvilág
hitvilag hasonlóságára
hasonlasagara alapult.
Mindez azonban nem akadályozta
akadalyozta meg azt,
a2t, hogy a különböző
ktilanboza törzsek
torzsek egymással
egymassal ne

41