ÁGAZATI SZAKMAI

ISMERETEK I.
Építőipar ágazat szakmáihoz tartozó
programtantervek, tantárgyak, ismeretkörök

Kivonat
A magasépítő technikumi képzés 5 év során oktatandó szakmai alapozó és specifikus
tantárgyak helye, a tantárgyak tanévenkénti megoszlása, a tantárgyak tematikája a
programtantervben. Ehhez kapcsolódóan a 9. évfolyamos órarend ismertetése, melyben
helyet kell kapnia a közismereti tantárgyaknak is.

Csonka-Deres Mónika
Mérnöktanár MSc 4. féléves 1. félév
EK4DIA
 Építőipar ágazat szakmáihoz tartozó programtantervek,
tantárgyak, ismeretkörök
A 12/2020. (II.7.) Korm. Rendelet szerint az alábbi szakmákat határozza meg az építőipari
ágazat keretén belül.

Szakma azonosító száma Szakma Szakmai oktatás időtartama

Digitális
Magyar Kompetencia
Alapfokú
Képesítési Képzési Ágazati Szakma- Érettségi Keretrendszerszint
Megnevezése iskolai
Keretrendszer terület besorolás sorszám végzettséggel
végzettséggel
szint

4 0732 06 01 Ács 3 év 2 év 4
4 0732 06 02 Bádogos 3 év 2 év 4
4 0732 06 03 Burkoló 3 év 2 év 4
Épületszobrász és
4 0732 06 04 3 év 2 év 4
műköves
Festő, mázoló,
4 0732 06 05 3 év 2 év 4
tapétázó
Hídépítő és -
5 0732 06 06 fenntartó 5 év 2 év 5
technikus
4 0732 06 07 Kőfaragó 3 év 2 év 4
4 0732 06 08 Kőműves 3 év 2 év 4
Magasépítő
5 0732 06 09 5 év 2 év 5
technikus
Mélyépítő
5 0732 06 10 5 év 2 év 5
technikus
4 0732 06 11 Szárazépítő 3 év 2 év 4
Szerkezetépítő és
4 0732 06 12 3 év 2 év 4
-szerelő
4 0732 06 13 Szigetelő 3 év 2 év 4
4 0732 06 14 Tetőfedő 3 év 2 év 4
Útépítő és
4 0732 06 15 3 év 2 év 4
útfenntartó
Útépítő,
vasútépítő és -
5 0732 06 16 5 év 2 év 5
fenntartó
technikus
A fent ismertetett szakmák programtervei a https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt#epitoipar
felületen találhatóak.

Bármely szakmához tartozó programterv megnevezi a szakmát magát, az ágazatot, a szakma

azonosító számát, a szakma szakmairányait (ha vannak), a szakma Európai Képesítési
Keretrendszer szerint szintjét, a szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjét, az
ágazati alapoktatás megnevezése és a kapcsolódó részszakmák megnevezését (ha van).

A szakma alapadatainak ismertetése után a képzés szerkezete és tartalma fejezetben

meghatározásra kerül, hogy az elmélet és a gyakorlat nem kerül élesen elválasztásra, hiszen a
cél az, hogy legyen lehetőség a gyakorlat során az elméletet is oktatni. A szakirányú oktatásban
a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, témakörökre kialakított
óraszám, míg a tárgyak és témakörök óraszámának évfolyamonként megoszlása és sorrendje
ajánlás.

Látható, hogy a mélyépítő technikus és pl. a burkoló képzésben a munkavállalói ismeretek

témakörre egyaránt 18 tanórát szánnak a 9. évfolyamban, és a munkavállalói idegen nyelvre 62
tanórát a 11. évfolyamban. Az első különbség az építőipari közös ismeretek óraszámában
jelentkeznek, a burkolónál ez összesen 558 óra, a magasépítő technikusnál 306. Részletesebben
megvizsgálva látható, hogy a burkolónál az építőipari alapfeladatok készítése 240 órát jelent,
míg ugyanez a technikusnál 80-at. Szintén látható, hogy a burkoló szakmát elvégzett tanulónak
3 év után a munkaerő piacán már helyt kell állnia, közismereti tárgyakból biztos alapokat
szükséges szereznie, de az érettségi követelményszintjét nem kell elérnie. A mélyépítő
technikusnál – ugyanúgy, mint bármely más építőipari technikusi képzésben – bekerül a
programtervbe az ábrázoló geometria, az építési alapismeretek (talajok, földmunkák,
víztelenítések, alapozások stb.) és a szakmai informatikai ismeretek (rajzoló- és tervező
programok felépítése, számítógéppel segített rajzolás). A képzések innentől
szakmaspecifikusan elválnak egymástól, míg a burkoló a burkolás alapjait, a hideg, meleg és
különleges burkolatokat valamint a térburkolatokat tanulja 3 tanév alatt összesen 1479
tanórában. A mélyépítő technikus építőtechnikus szerkezeti ismereteket, építőtechnikus
kivitelezési és egyéb ismereteket, mélyépítő technikus szerkezeti ismereteket, mélyépítő
technikus kivitelezési és egyéb ismeretek tanul összesen 5 évben – a közismereti tárgyak
mellett, hiszen neki érettségizni is kell – 1515 tanórában.

A mélyépítő technikus első évében megismerkedik a munkavállalói ismeretekkel, melyre heti

0,5 óra (18 óra/tanév) került kiszámításra. Ezen tárgy elsajátítása során meg kell ismerkednie
az álláskeresés, a munkajogi alapismeretek, a munkaviszony létesítése, a munkanélküliség
témaköreivel. A munkavállalói idegen nyelv tantárgyra 62 tanóra került kiszámításra, ez 1,7
óra/hét (36 hetes tanévvel számolva).
A programterv 3. fejezete a tanulási területek részletes szakmai tartalmával foglalkozik,
egyenként megy végig a korábban felsorolt – táblázatos formába rendezett – oktatandó
tárgyakon. Meghatározza a tantárgy tanításának fő célját, kapcsolódó közismereti vagy szakmai
tartalmakat, és a tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciákat is. A tantárgy
témaköreinek bemutatásával alapot nyújt a tanmenetek létrehozásához is. (Számomra ez nagy
segítség, más szakmacsoport közismereti vagy részben szakmai, számítási feladatokat
tartalmazó tantárgyaikhoz tartozó tanmenet, és az óravázlatok összeállítása során.) A
fejlesztendő kompetenciák témakör után a tantárgy témakörei is megnevezésre kerülnek.

Tantárgyak bemutatása:

A munkavállalói ismeretek megnevezésű tanulási területen belül a munkavállalói ismeretek

tárgy témakörei az álláskeresés, munkajogi alapismeretek, munkaviszony létesítése és a
munkanélküliség.

A technikusok számára munkavállalói idegen nyelv megnevezésű tanulási terület is

kidolgozásra került, mely során 1 idegen nyelvi tárgyon belül az alábbi témákat érintik;
álláskeresés lépései, álláshirdetések, önéletrajz és motivációs levél, „small talk”-általános
társalgás, állásinterjú. Ezt a témakört a 13. évfolyamban érintik.

Az építőipari közös ismeretek megnevezésű tanulási területen belül 4 tantárgy került

megállapításra; építőipari alapismeretek, építőipari kivitelezési alapismeretek, építőipari rajzi
alapismeretek, munka- és környezetvédelem. Az építőipari alapismeretek tantárgy főbb témái
is meghatározásra kerültek, melyek a következőek:

• az építőipar feladata, felosztása

• az építési munkák sorrendje, az építési folyamat résztvevői
• az építőipari szakmák és az építőipari feladatokhoz kapcsolódó szakmák tevékenységi
köre
• épített környezet, települések, települési infrastruktúra
• épületek, építmények csoportosítása, jellemzői, lakóépületek helyiségeinek méreteinek,
tájolásának ismerete
• épületszerkezetek fogalma, rendeltetése, csoportosítása
• építési technológiák, építési módok
• épületszerkezetek fogalma, rendeltetése, csoportosítása
• építési technológiák, építési módok
 • az építőipar és a digitalizáció kapcsolata

A tantárgyban érintendő, feldolgozandó témakörökhöz a programtanterv tanóraszámokat is

rendel, melyek betartása – véleményem szerint – ajánlott, de nem kötelező. Ugyanakkor
bármennyi órában szeretnénk a tárgy témaköreit megismertetni, megtanítani; a kimeneti
követelmények adottak, így az ajánlott órabeosztásokat célszerű tartani. Ez a tantárgy nemcsak
9., hanem 10. évfolyamon is megjelenik a tanulók órarendjében.

A következő tantárgy az építőipari kivitelezési alapismeretek, melyet heti 2 órában kell oktatni,
az alábbi témákat felölelve:

• az építőipari munkáknál használt anyagok ismerete

• szerszámok, eszközök, gépek ismerete és alkalmazása
• építőipari alapfeladatok készítése
• dokumentáció és prezentáció

Ebben a témában az építőipari alapfeladatok készítése fajsúlyos, hiszen az éves 72 tanórából 48

jut rá, valamint a 10. évfolyamban is kap még a heti egy órából (36 óra/tanév) 32 tanórát.

Az építőipari rajzi alapismeretek szintén heti 2 órát „érdemel” a programterv készítői szerint.
Ennyi idő alatt szükséges elsajátíttatni a tanulókkal a rajzi alapfogalmakat, a műszaki rajzok és
a szabadkézi rajzok készítését.

A munka- és környezetvédelem tantárgyra heti 1 tanóra (éves szinten 36) jut, mely során ki kell
térni az általános munkavédelmi ismeretekre, tűzvédelemre, környezetvédelemre, és a
munkavédelem építőipari vonatkozásaira is.

Az építőipari technikus közös ismeretek témakörben az ábrázoló geometria, az építési

alapismeretek, és a szakmai informatikai alapismeretek tantárgyak szerepelnek, melyeket a 10.
évfolyam idején tanulnak a diákok.

A 11-13. évfolyam során a technikusi, szakmaspecifikus tantárgyak elsajátítása a cél.

 A programtantervben foglaltakon túl oktatni kell még a közismereti tárgyakat, melyekből a
technikumi osztályokban tanulók érettségire is kötelezőek. Így a 9. évfolyamos
magasépítőtechnikusok órarendje a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József
Technikumban az alábbiak szerint alakul:

9. osztály
Magasépítő Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Matem./Építőipari Építőipari alapismeretek/ Építőipari rajzi
1 Munkavéd rajzi alapismeretek Osztályfőnöki Munkavállalói ismeretek alapismeretek/matem.
Építőipari rajzi
alapismeretek/ Építőipari alapismeretek/
2 Ang/Ném Matem. Nyelvtan Munkavállalói ismeretek Ang/Ném
3 Irodalom Testnevelés Nyelvtan Dig.kult/matematika Történelem
Matem./Építőipari
4 Irodalom Irodalom Testnevelés Ang/Ném rajzi alapismeretek
Matematika/ Kötelező komplex
5 Dig.kult Dig.kult/matematika Történelem természettud. Testnevelés
Építőipari
kivitelezési Kötelező komplex
6 Nyelvtan Angol/Német alapismeretek Matematika/Dig.kult természettud.
Kötelező Építőipari
komplex kivitelezési
7 természettud. Történelem alapismeretek - -
8 - Testnevelés Gyakorlat Fizika -

A magasabb évfolyamokon a szakmai tárgyak száma nagyobbá válik, majd a képzés utolsó –
5. – évére a közismereti tárgyak szinte teljesen eltűnnek. Az 5 év során lehetőségük van a
diákoknak a 12. év végén „előrehozott” érettségit elvégezni, hogy az utolsó év végére a szakmai
vizsga „maradjon csak”.