Az ókori olümpiák

- Zeusz tiszteletére
- első, feljegyzett olümpiai játékok Kr.e. 776., a görög
időszámítás kezdete
- szent fegyvernyugvás
Versenyszámok:

- stadionfutás
- öttusa: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás,
gerelyhajítás, birkózás
- ökölvívás, pankráció
- kocsi- és lovaglóversenyek
1. nap eskütétel

2. nap kocsiversenyek, diszkoszvetés, gerelyhajítás,

birkózás, futás, távolugrás

3. nap áldozat bemutatása, 12-18 éves fiúk versenye

4. nap futás, pankráció, fegyveres futás

5. nap záróünnepség
Az egész olimpiát a győztesek tiszteletére
adott lakoma zárta.
Az olimpiai győztes fejére feltették az
olajágkoszorút, pénzt vagy más jutalmat
nem kapott. A győzelem hatalmas
dicsőségnek számított nemcsak a
bajnoknak, hanem a hazájának is. Éppen
ezért a görög államok később igyekeztek
gondoskodni olimpiai győzteseikről.
Athénban például egy bajnok 500 birka
értékét kapta meg pénzben.
- olajág koszorú, pénzjutalom
- testedzés: háborúra való felkészülés
- 1896. első újkori olimpia
Az olimpiai játékok latin jelmondatának, a „Citius, Altius,
Fortius”-nak a jelentése „Gyorsabban, Magasabbra,
Erősebben”. Coubertin elképzeléseit az olimpiai eskü
fejezi ki legjobban: „A legfontosabb dolog az olimpiai
játékokban nem a győzelem, hanem a részvétel,
hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a
fontosabb. A legalapvetibb dolog nem az, hogy legyőzd
társaid, hanem, hogy küzdj jól.”
Egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit
szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem,
munkaerkölcs, sportszerűség.
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_5_nat2020/
lecke_02_004