Az ókori olimpiai játékok

A hellének különböző poliszokban éltek, mégis összetartotta őket a közös nyelv és vallás, és
persze az istenek tiszteletére rendezett négy ünnepi játék, ahol a vallás és a sport találkozott.
Az Olümpiában (Peloponészoszi félsziget) Zeusz tiszteletére, négyévenként megrendezett
olimpiai játékok számítottak a legrangosabbnak. A legelsőt Kr. e 776 - ben tartották, ami a görög
időszámítás kezdete! Ez a tény, illetve az, hogy a játékok ideje alatt fegyvernyugvást hirdettek
árulkodik az esemény iránt érzett tiszteletükről. Az utolsót 393-ban szervezték meg, amikor Nagy
Theodosius római császár a kereszténység megszilárdítása érdekében betiltotta a pogány eseményt.
Az első játékokon csupán egy versenyszámot, a stadionfutást szervezték meg (hossza 192
méter volt, Héraklész lábméretének négyszázszorosa). A modern stadion szó ebből
a hosszmértékből ered. Kr. e. 724-ben aztán megrendezték a kettős stadionfutást, majd a
hosszútávfutást (20 stadion). Nemsokára csatlakozott a programhoz az öttusa (pentathlon), amely
távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. A későbbiekben bevezették a
fegyveresfutást, a birkózást és ökölvívást, és az előbbi kettő keverékét, a pankrációt, amely igen
durva volt, csupán a harapást és a szem kivájását tiltotta. Jellemző volt a meztelenség. Az eddigi
versenyszámokkal ellentétben a kocsiversenyek (kettes- és négyes fogatok) nem a Stadionban,
hanem a Hippodromoszban (Lóversenypálya) zajlottak. Noha a résztvevők kizárólag szabad, görög
férfiak lehettek, mégis voltak női győztesek is, hiszen a lovak és kocsik tulajdonosait díjazták.
Csak az első helyezettet jutalmazták, a fődíj egy olajágból font koszorú volt, de egész
Hellászban nagy tiszteletben részesült a győztes, különösen szülővárosában, ahol gyakran
pénzajándékot kapott, a szobrászok megmintázták, a költők megénekelték őket.
Az olimpiai láng szintén az ókori Görögországból származik, és arra utal, hogy Prométheusz ellopta a
tüzet Zeusztól. A láng az ókori olümpiai játékokon a játékok ideje alatt égett. 
A játékok öt napon át folytak, az első és utolsó napot a vallási szertartásoknak szentelték
(eskütétel a Zeusz-szobor előtt, százököráldozat, stb.)
A Héraia Héra istennő tiszteletére rendezett női futóverseny volt az ókori Görögországban.
A 19. században sikerült feléleszteni a játékokat egy francia bárónak köszönhetően, így
1896-ban, Athénban megrendezték az első újkori olimpiai játékokat. A két világháború miatt
elmaradtak az 1916-os, az 1940-es, illetve az 1944-es játékok. A második világháborút követően
megrendezték a paralimpiai játékokat a testi és értelmi fogyatékosok számára. A kerekesszékesek
számára 1948-ban rendezték meg először a sporteseményt. Ezen hadirokkant férfiak és nők vettek
részt, akik mind gerincsérültek voltak, és íjászatban mérték össze erejüket.