GORTVA TAMÁS

Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola

tgortva@gmail.com

A szerintem attitűdjelölővel bevezetett információ topikformáló hatása

háromfordulós Facebook-kommentvitákban

ABSTRACT

In my paper, after introducing the frame of scientific literature, I am analyzing the forming
effect of the attitude marker text topic on the basis of threeturn Facebook comments by using
the analyzing method of the functional sentence perspective. I am separating the topic
continuous and the non-topic continuous discussions on the annotated corpus gathered by me,
then I am composing a new typology on textual basis, which points beyond the unit of only
affixing a message.

Keywords: topic continuity, text topic, attitude marker, functional typology, comment
discussion

ABSZTRAKT

Dolgozatomban a szakirodalmi keret bemutatását követően a funkcionális mondatperspektíva

elemzési módszerét használva a szerintem attitűdjelölő szövegtopik-formáló hatását elemzem
háromfordulós Facebook-kommentvitákon. Saját magam gyűjtötte annotált korpuszon
különítem el a topikfolytonos és nem topikfolytonos vitákat, majd szövegtani alapokon
újszerű tipológiát alkotok meg, mely túlmutat a megszólalásnyi kommunikátum egységén.

Kulcsszavak: topikfolytonosság, szövegtopik, attitűdjelölő, funkcionális tipológia,

kommentvita

1. Bevezetés

A diskurzusjelölő elemek funkcionális jelentését vizsgálva Debora Schiffrin Discourse

markers (1987) című munkája nyomán textuális (a témák összefüggését, az idézést, az
önjavítás kifejezését elősegítő), interakciós (a beszélő és a hallgató viszonyára utaló, a közös
valóságra reflektáló, figyelemirányító) és attitűdjelölő (a szövegalkotó viszonyulását,
kiindulópontját, a tárggyal kapcsolatos értékítéletét jelölő) funkciókba soroljuk, ugyanakkor a
szerző is rámutat arra, hogy az attitűdjelölő mintegy altípusa is lehet az interakciós
csoportnak. Kugler (1999: 101) megfogalmazásban „a beszélői attitűd jelölése az a művelet,
amellyel a beszélő egy állítást nem tényként, nem létező realitásként ábrázol, hanem saját
viszonyát rávetítve a mondatot nem valóságábrázolóvá teszi”. E szavak funkcionális
vizsgálata kapcsán Tolcsvai Nagyot idézve Schirm (2012) hívja fel a figyelmet, hogy a
„funkció nem merev kategória, […] hanem folyamat jellegű jelenség, amely a beszélői vagy
hallgatói feldolgozás révén jön létre” (Tolcsvai Nagy 2005: 350), és helyezi el a
diskurzusjelölőket 2014-es írásban – a hazai szakirodalom fontosabb tételeit hivatkozva – a
nyelvművelő és nyelvészeti tudományterületek széles spektrumán.
Dolgozatomban a szerintem attitűdjelölő szerepköreit vizsgálom háromfordulós Facebook-
kommentvitákon aszerint, hogy a szerintemmel bevezetett információ hogyan alakítja a vita
szövegtopikját.

A szerintem lexikális jelentését tekintve a Magyar nyelv értelmező szótára (Balázs 1980: 232)
a következőket sorolja fel:

„1. A névszóval jelölt tárgynak, dolognak, fogalomnak, eszmének, gondolati

tárgynak megfelelően, vele egyezőleg.
2. A névszóval jelölt dologgal arányba téve, annak minősége, mértéke, foga
alapján; ahogy a szóban forgó személyt v. dolgot megilleti.
3. Vmit tekintve, vmit tekintetbe véve, vmire nézve.
4. Vminek tanúsága alapján.
5. A névszóval jelölt tárgyakat, dolgokat sorra véve.
6. (rég) Rész ~: részben.
7. Ez idő ~: ekkor, jelenleg v. a már ismert időben, akkor akkortájt.”

E jelentéseket gazdagítják még fontosabb írói szótáraink és a Nyelvművelő kézikönyv a

következőkkel:
„Sok ízes, szólásszerű kifejezésben is használatos: betű v. szó szerint (=
pontosan); igazság szerint (= szabályosan); stb.” (Grétsy – Kovalovszky 1985:
802)
„4. Vmely felosztást alapul véve” (J. Soltész – Szabó – Wacha 1987: 133)
„2. Vmihez alkalmazkodva
7. (rég) nevezet ~ ’igazán kimondva’
8. (rég) személy ~ ’név szerint’” (Beke 2017: 624–625)

Az egyes funkcionális tipológiák – a tekintetben, hogy milyen korpuszon és milyen funkciót

előtérbe helyezve vizsgálták az elemet – ugyancsak részben megegyeznek. Persson (1993) a
gondolkodás; a (valószínűségalapú és tiszta) vélemény és a benyomás, érzés, szubjektív
értékelés funkcióit különíti el, melyek közül – megítélésem szerint – a gondolkodás (Are
animals able to think?) kifejezése inkább függ össze a szerintem szótári jelentésével, mintsem
az attitűdjelöléssel. Mullan (2010) diskurzusfunkciós megközelítésében (pl. határjelölő, új
témát, perspektívát bevezető) organizációs; (kételyt vagy véleményt kifejező) szemantikai és
(elsődlegesen arcmunkához kapcsolódó) pragmatikai feladatokat különít el. Kugler (2015) a
lehorgonyzás és a megnyilatkozói kiindulópont (szubjektivizáció) jelölése eszközeként a
mondás, a szöveg, a megnyilatkozás aktusát; a mentális tapasztalás, feldolgozás,
következtetés, valószínűsítés eredményét és az értékelés, minősítés kifejezését látja a
szerintemben. Mindezeket összegezve, elsősorban Kugler (2015) nyomán Dér (2018) a
mondás, a következtetés és az értékelés funkcióit határozza meg.

Hipotézisem szerint a vitaszövegek topikhálózatát (folytonosságát, eltérülését vagy

megszakadását) nagyban befolyásolják a szerintemmel bevezetett megnyilatkozások típusai,
és ez a funkcióbeli megoszlás lehetőséget biztosít egy szövegtani megalapozottságú tipológia
kialakítására.

A topik szintaktikai megközelítésben a V’ mondatszakaszból a VP elé kiemelt, közvetlenül az

S csomóponttól uralt argumentum, amely a mondat logikai alanyaként értelmezendő (Kiefer
2015). A szövegtopik a szöveg legfontosabb, konceptualizált, már aktivált, viszonylagosan
állandó, ezért nem feltétlenül jelölt összetevője (Kiefer 2006). Szövegtani alapokon
 a szövegtopik a szöveg hátterének többnyire már említett vagy ismert információt tartalmazó
eleme, amely ezért gyakran jelöletlen és könnyen hozzáférhető (Tolcsvai Nagy 2000).
Elméleti keretem, a funkcionális mondatperspektíva megközelítése tágabb, a szemantikai
aspektus felől közelítő értelmezésében a szövegtopikot a címfogalmakhoz (a szemantikai
mező centrumához) szemantikailag kapcsolódó entitásmegnevezések alkotják (Nomoto –
Matsumoto 1996), amelyek együttesen hozzák létre a szöveg téma-réma hálózatát, és tartják
fent a tematikus progressziót.

2. Módszertan

Az általam vizsgált korpusz 2018. október 8–15. között keletkezett Facebook-posztok alatt
kibontakozó kommentviták háromfordulós konstrukciós egységeiből áll. A szövegek
hírportálok (https://www.facebook.com/444.hu/ és https://www.facebook.com/24ponthu/)
saját, nyilvános bejegyzései alatt olvashatók, így felépítésük szinte teljesen megegyezik: a
bejegyzés tömör szövege alatt egy, a cikkben is fellelhető kép, a cikk címe (és
hiperhivatkozása), valamint headline-ja olvasható. Ez alatt egyedi bejegyzők (egy
megszólalásnyi egységek) és alattuk szövegtestükben beljebb található, az egyedi
bejegyzésektől elkülönülő kommentviták bontakoznak ki.

A háromfordulós viták fordulókonstrukciós egységeinek matematikai eloszlását vizsgálva

négy alaptípust különítek el, melyek az 1. táblázatban láthatók. (1) esetben valójában nem
alakul ki vita, hiszen a két megszólaló 1. és 2. fordulóban ugyanazt (x) állítja. Ekkor a 3.
fordulóra a kommentsor vagy megszakad, vagy egyetértésben folyik tovább. Ebben a
konstrukcióban csak akkor beszélhetünk a szövegtopik eltérüléséről, ha A bejegyző annak
ellenére, hogy B vele egyetért (x = x), mégis módosítja álláspontját (x’), vagy merőben új
témát (y) kezd, ergo új topikot nyit.
Amennyiben B megszólaló nem ért egyet A-val, van lehetősége az állítás tagadására (-x),
módosítására (x’) vagy teljesen új állítás bevezetésére (y). Mindezek függvényében A
bejegyző folytathatja konzekvensen saját szövegtopikját (x), módosíthatja (x’), tagadhatja
(-x), esetleg folytathatja a B által bevezetett szövegtopikot, tagadhatja vagy
továbbmódosíthatja azt, vagy teljesen új állítást hozhat a vitába.

Esetek (1) (2) (3) (4)

A: x x x x
B: x -x x’ y
A: ø x x’ y x x' -x -x' y ø x x' -x -x' x'' y ø x x' -x y y' -y z ø
Topikfolytonosság
50% 25%
(1→2)
Topikfolytonosság
- 100% 0% 17% 67% 14% 57% 13% 38%
(2→3)
Topikfolytonosság
- 100% 0% 17% 50% 33% 14% 71% 29% 13% 25% 63%
(1→3)

1. táblázat
Háromfordulós kommentviták lehetséges konstrukciós egységei

E fordulókonstrukciós egységekkel számolva annak az esélye, hogy az 1. és 2. forduló

(bejegyzés) között folyamatos szövegtopik bontakozik ki, 75%, továbbá 50% az esélye az A
bejegyző által bevezetett információ valamilyen típusú módosításának, és mindössze 25%-ban
figyelhető meg közvetlenül a 2. fordulóban merőben új, az előző megszólalóhoz egyáltalán
nem kapcsolódó információs egység megjelenése. Ehhez képest a 3. fordulóra, melyben ismét
A bejegyző tér vissza a 2. fordulóban megjelenő, szerintemmel bevezetett információ hatására
(2) esetben 83%, (3) esetben 85%, (4) esetben 87% valószínűséggel tér el saját eredeti
állításától. Meg kell jegyezni, hogy az eltérés magában foglalja a szövegtopikhoz való
ragaszkodást némi módosítással vagy B megszólaló szövegtopikjának átvételével, illetve a
teljesen új szövegtopik bevezetését és a vita megszakadását (Ø) egyaránt. Ezek matematikai
valószínűségei a táblázatból kiolvashatók. Ha szigorú értelemben ragaszkodunk a szövegtopik
tényleges eltérülését, illetve megszakadását megvalósító lehetőségekhez, akkor (2) esetben
33%, (3) esetben 29%, (4) esetben 63% valószínűsíthető.

Az általam elemzett korpusz összesen 122 háromfordulós kommentvitát tartalmaz, melyekben

172 szerintem fordul elő. A nyelvi anyagot TextAnnotator felhasználásával annotáltam,
jelölve az egyes megszólalások szövegtopikját és az egyes szövegtopikok egymáshoz való
viszonyulását, a szerintem megszólalásbeli pozícióját (nyitó; közbülső; záró), a bevezetett
információ adott tényállásra vonatkoztatott tartalmát (konkrét, meghatározott, alátámasztott
tényállásra vonatkozó; egyéni, elvont, metaforikus, tényálláson kívüli tényállásra vonatkozó),
valamint a szerintem elsődleges szótári vagy aktuális, egyéni jelentését tükröző mivoltát. Az
elemzés során NetBeans IDE 8.2-vel nyertem ki az adatokat, melyeket Excel 2016-ban
szűrtem és csoportosítottam.

Az általam létrehozott tipológia elméleti kiindulópontja a Tolcsvai Nagy (2005) által

megfogalmazott folyamatjelleg és beszélői-hallgatói interakció fogalmai. Ennek a tematikus
progresszió felől közelítő, a topikfolytonosság megvalósulását kiválóan szemléltető elemzését
a Jan Firbas (1992/2004) által kidolgozott funkcionális mondatperspektíva elméleti keretében
Martin Adam (2007) módszerével végeztem el, melyet a 2. táblázatban mutatok be egy
elemzett példán. A módszer lényege, hogy lehetővé teszi a mondat információs tartalmának
tematikus (Th), átmeneti (Tr) és rematikus (Rh) elemeit elhatárolni, és azokon belül is
elsőként megjelenő (D), leghangsúlyosabb (Pr) és módosító elemeket megkülönböztetni.

A funkcionális mondatperspektíva (FSP) elméleti keretének kidolgozása Vilém Mathesius

nyomán Jan Firbas munkásságához köthető. A módszertani keret magva szerint a mondat által
hordozott információs tartalom egyes elemei a mondat témájára, azaz a kommunikáció
kiindulási pontját megfogalmazó elemre és az üzenet magjára, leggyakrabban a
kommunikációs cselekmény kontextusából nem ismert rémára oszthatók. Ezen információs
egységek rendszerszerszerű vizsgálata során az információfeldolgozás mikéntjét kutatva
mutatott rá Firbas a kommunikációs dinamizmus tagmondatból kiinduló, de nagyobb
szövegegységek irányába ható működési elveire, amelyek során egyes információkat előtérbe,
másokat háttérbe helyez a mondat megalkotója, ezzel végsősoron a kommunikációs
folyamatra gyakorolva hatást. Az FSP figyelembe veszi a mondat szavainak lineáris
elrendeződését, a kontextust és a szemantikai asptektust, továbbá fontos eleme a prozódia.
(Adam 2007: 15–17)

A 2. táblázat egy kommentvita FSP elemzését tartalmazza, amely a Gyurcsányéknak

megtiltották, hogy az MTA előtt tiltakozzanak, de az belefért, hogy több tucat török
szimpátiatüntetést tartson Erdogan mellett című 444.hu cikk alatt bontakozott ki, és minthogy
korábban a címben rematikus elemként már megjelent szimpátiatüntetésből – még ha csak
anaforikus utalás szintjén is – képes témává válni a tüntetésről való beszéd, így tekinthetjük
azt a szöveg topikjának. B bejegyző 2. mondatának 2. tagmondata (II:2) tartalmazza a
szerintem attitűdjelölővel bevezetett információs egységet, mely után új rematikus elem (a
 különbség) jelenik meg, és amely a következő bejegyzésben nem válik témává. E
tagmondatban mintegy A kompetenciáját megkérdőjelezve, az ő arculatát sértve utal ki a
szövegvilágból (t.i. az Erdogan elleni/melletti tüntetés) a bejegyző. Az elemzett korpusz több
kommentvitája alapján megfigyelhető, hogy a diskurzuselemzésben leírtakhoz képest az
arculatfenyegetés-arculatóvás szomszédsági párként való megjelenése helyett a Facebookon
gyakori a vita teljes megszakadása, vagy mint itt is látható, visszatámadás valósul meg, tehát
az eredeti szövegtopik teljes mértékben megszakad.

A028a/I [megszólítás]1, ez2 igy3 oké4 szerinted5? [t.i. az Erdogan elleni/melletti

tüntetés]
B028a/I 1.1 4442 abszolút3 nem4 oké5.
B028a/II:1 2.1 Egyeztess2 a3 Köztársasági Őrezreddel4
B028a/II:2 és1 elmagyarázzák2 szerintem3 Neked4 a5 különbséget6. [ti.
ellene/mellette tüntetés kapcsán]
A028a/I Jah1 gondoltam2, hogy3 mellébeszélés4 lesz5...
Clause Verse Conj. ThPr DTh TrPr Tr Rh RhPr
(Sp)/ (Sp)/
(Set) (B) (Set) (B) (Q) (Pr) (Q) (Pr) (Q) (Ph)
(FSp) (Fsp)
ez2 szerinted5
A028a I [megsz.]1 igy3
[tüntetés] oké4
nem4
B028a I:1 1.1 4442 abszolút3
oké5
a3 Köztársasági
II:1 2.1 Egyeztess2
Őrezreddel4
[tüntetés
és a5
II:2 és1 szerintem3 elmagyarázzák2 Neked4
tüntetés különbséget6
között]
Jah1 gondoltam2
A082a I mellébeszélés4
hogy3 lesz5

2. táblázat
Egy kommentvita FSP elemzése

3. Eredmények

A korpuszelemzés során az 1. ábrán látható lépéssor betartása mellett szemantikai,

pragmatikai és szintaktikai funkciókat megvalósító típusokat különböztettem meg, mely
csoportokat az elemzés adatai tovább pontosítottak.

1. ábra
 A szerintem attitűdjelölő funkcionális tipológiája

Az 1. ábra mintegy a tipológiát segítő folyamatábraként értelmezendő. A topikfolytonosság az

egymást követő megszólalók témájának függvénye az első megnyilatkozó által bevezetett,
többnyire rematikus elem második megnyilatkozó szerintemet tartalmazó megnyilatkozását
követően a harmadik megnyilatkozás által kifejtett téma viszonyában. A szerintemmel
bevezetett vagy épp lezárt információ további megnyilatkozásokra gyakorolt hatását nagyban
befolyásolja az attitűdjelölő megnyilatkozás pozíciója, ami nyitó, közbülső vagy mondatzáró
lehet. Utóbbi esetben a szöveg szerkezetét meghatározó módon, az elemzett korpusz 75%-
ában, bizonyos jellemző hangsúlymintázat (külön nyomaték) mellett a kommentvita
megszakadását, tehát a harmadik forduló elmaradását eredményezi az attitűdjelölés (lezáró
funkció). (Megjegyzendő, hogy meglehetősen kevés ilyen pozícióban álló szerintemet
tartalmaz a korpusz, továbbá írott szövegek lévén a hangsúlymintázatra csak következtetni
lehet, esetleg felolvastatással ellenőriztetni azt, ezért ez a funkció további vizsgálatot kíván.)
A nyitó és közbülső pozíció konkrét, meghatározott, alátámasztott tényállásra vonatkoztatott
információ bevezetése esetén jellemzően topikfolytonos, míg elvont, egyéni, metaforikus, a
tényálláson kívüli tényállásra vonatkozó információ bevezetésekor inkább a topikfolytonosság
megszakadását vonja maga után. Ebben az esetben jó eséllyel megfigyelhető a szerintem
szótári jelentésével összefüggő (a tényállással kapcsolatos egyéni vélemény kifejtése,
értékelése) szubjektív funkció, valamint a szerintemmel bevezetett, többnyire
arculatfenyegetést tartalmazó (nem a tényállásra, hanem a másik megnyilatkozóra vonatkozó
vélemény) arcmunka funkció. Az általam használt szemantikai elnevezés a szerintem szótári
jelentésére, a szintaktikai a szöveg szerkezetében, lineáris szerveződésében bekövetkező
változásra, többnyire megakadásra, a pragmatikai a megnyilatkozók egymás közötti és a
tényállásról megszerzett információhoz fűződő egyéni viszonyulásukra kíván utalni.

A 3. táblázat adataiból jól kivehető, hogy az egyes (szemantikai; pragmatikai; szintaktikai)

kategóriák típusai topikfolytonosság szempontjából többnyire oppozíciós szembenállást
mutatnak, így a korábbi szakirodalommal összhangban – néhány új kategória bevezetése
mellett – lehetőség nyílik szubjektív – objektív; lezáró – dikciós; arcmunkával kapcsolatos –
metanyelvi típusok megállapítására. (Megjegyzem, hogy a korpuszban mindössze 11 olyan
vita fordult elő, mely a szintaktikai kategóriába illeszkedett, így az ott levont következtetések
és arányok inkább esettanulmányként és egy bővebb korpuszon végzett kutatás alapjául
szolgálhatnak csupán.)

nem
db kategória típus db topikfolytonos % átlag % átlag
topikfolytonos
szubjektív 50 17 34,00% 33 66,00%
85 SZEMANTIKAI 52,71% 47,29%
objektív 35 25 71,43% 10 28,57%
lezáró 4 1 25,00% 3 75,00%
11 SZINTAKTIKAI 41,07% 58,93%
dikciós 7 4 57,14% 3 42,86%
arcmunka 46 11 23,91% 35 76,09%
76 PRAGMATIKAI 38,62% 61,38%
metanyelvi 30 16 53,33% 14 46,67%
172 172 74 43,02% 98 56,98%
nem
topikfolytonos 44,14% 55,86%
topikfolytonos

3. táblázat
A korpuszban előforduló szerintem attitűdjelölések eloszlása
Mindezek alapján a következő funkciókat betöltő szerintem attitűdjelöléseket különítettem el:

Szemantikai
 Topikfolytonos: objektív bizonyosságot kifejező (konkrét példára, jogszabályra,
precedensre hivatkozás) – („úgy tudom”)
 Nem topikfolytonos: szubjektív bizonytalanságot kifejező – („úgy hiszem”)
Szintaktikai
 Topikfolytonos: dikciós (mondás, a gondolkodás segítése, a tapasztalás
feldolgozásának megfogalmazása) – („legalábbis szerintem”, „én úgy gondolom
tehát”) (Kugler 2015 és Dér 2018 nyomán)
 Nem topikfolytonos: organizációs határjelölő (lezáró) (Mullan 2010 nyomán)
Pragmatikai
 Topikfolytonos: metanyelvi, diskurzusszervező (a megnyilatkozó vagy partner által
létrehozott szövegre való utalás, idézés, metatextus, mely nem feltétlen fejez ki
értékítéletet, csupán lehorgonyoz) – („úgymond”)
 Nem topikfolytonos: arcmunkával kapcsolatos (a saját, a partner vagy egy külső
személy arculatának fenyegetése vagy óvása)

A következőkben a szövegtopik teljes megszakadását (Ø) eredményező attitűdjelölésekre

álljon itt három – az eredeti írásmódot megtartó – magyarázó példa!

Szemantikai kategóriába sorolt, szubjektív bizonytalanságot kifejező típusú

attitűdjelölés figyelhető meg az alábbi Soros György: Csodálom a magyarok bátorságát,
amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamával című 444.hu cikk alatt kibontakozó
kommentvitában.

A008a Sorost Szechenyihez tudnam hasonlitani, neki is voltak jocskan

ellensegei, leginkabb a sajat koreibol. Nem csodalkoznek, ha a Soros
elleni kampanyt a milliardosok penzelnek, leven Soros eletszemleletevel,
tarsadalmi vizioival pont a nagytokesek ellen megy. Szechenyi reformjai
is epp ezert nem voltak nepszeruek, hiszen mi is volt a celja? Hogy a
magyar nemesekbol nemes magyarok legyenek.
B008a Ez a poszt után szerintem Széchenyi forog a sírjában.
A008a Ø

A szöveg topikjában Soros és Széchenyi állnak, továbbá hozzájuk kapcsolódnak különféle

tematikusan csoportosuló kifejezések. B megszólaló magát a posztot állítja topikba, valamint
szerintemmel bevezetett kommunikátuma pragmatikai megközelítésben Széchenyi említése
által válik topikfolytonossá. Az attitűdjelölő közbülső pozícióban helyezkedik el, és szótári
értelmében („úgy vélem”) áll itt, azonban az azt követő információs egység abszolút
véleményes, nem bizonyítható, sőt valószerűtlen tényállást tükröz. E megszólalásban a
bejegyző saját, szubjektív, de a szöveg diskurzusvilágához illeszkedő véleményének ad
hangot, amely típus az elemzett korpusz 66%-ában a szövegtopik megszakadásához vezetett,
vélhetően azért, mert ennyire szélsőségesen véleményes megjegyzéssel A bejegyző nem tartja
érdemesnek a vita folytatását, az ehhez kapcsolódó bejegyzés tartalmilag kevesebb tényként
elfogadott állítást tartalmazna, mint az első megszólalása.
Szintaktikai kategóriába sorolt, lezáró, határjelölő funkciót megvalósító attitűdjelölés
történik az alábbi Jövő héten lerohanja a rendőrség a hajléktalanokat című 24.hu cikk alatt
kibontakozó kommentvitában.

A080a Ez a hajléktalanok elleni hadjárat majd odáig fog fajulni,hogyha egy kis
pénzű ember elmegy kirándulni és egy-két órát pihenne egy padon ,ne
adj Isten még szendvicset is majszolna,majd őt is elzavarják,bezárják
csak azért mert nem egy mocskos adócsaló bitang aki ha öt méterrel
arrébb kíván menni akkor is luxusautoba teszi a seggét.Nem beszélve
róla,ha netán valaki lekési az utolsó vonatot és úgy reked egy idegen
városban hajlék nélkül.Azt talán még ki is végzik ha esetleg úgy
gondolná,hogy egy padon szundítana egyet hajnalig.
B080a El fog halni az egész!Szerintem.
A080a Ø

Jelen esetben a szerintem a teljes kommentsort záró pozícióban, ráadásul külön mondatban
áll, és nem beszélhetünk azt követő topikfolytonosságról, pragmatikai értelemben B bejegyző
első mondatában az egészre való utalással a cikk tényállására és az őt megelőző kommentre
egyaránt utal(hat). Élőszóbeli hangoztatáskor az ilyen jellegű attitűdjelölést kétféle
hangsúllyal ejthetjük: egyrészt nyomatékkal, kvázi a lezárás szándékának jelzésével, ezzel is
kifejezve, hogy nem várunk választ az elhangzottakra, másrészt lebegtetve, mintegy
szubjektív bizonytalanságot tanúsítva. A korpusz kevés (3 db) ilyen típusú példája
mindegyike esetében érezhető a lezárás direkt szándéka, és a teljes kategória tekintetében
75%-ban meg is valósul a szöveg megakadása, a vita befejeződése.

Pragmatikai kategóriába sorolt, arcmunkával kapcsolatos (arculatfenyegető) típusú

attitűdjelölés látható az alábbi, sok indulatot kiváltó 444.hu cikk alatt, melynek címe
Megerőszakoltak egy négyéves kislányt egy ceglédi munkásszállón.

A074a Szulok hol voltak?

B074a Szerintem kérdezd meg tőlük, hogy hol voltak! Hátha pofán vernek a
cinizmusodért!
A074a Ø

A szülőkre való anaforikus visszautalás (tőlük) és az állítmány megismétlése megvalósítja a

tematikus progressziót, azonban B bejegyző mintegy módosítva az eredeti információt, új
állítással bővíti (pofán vernek) a hozzá kapcsolódó tartalmat, amely kiutal a
diskurzusvilágból. Az attitűdjelölés nyitó pozícióban áll, azzal pedig, hogy B nem a már
bevezetett szövegtopikot értelmezi tovább, hanem magára A bejegyzőre vonatkozó
információt közöl, egyértelműen megvalósítja az arculatrombolás tényét. A hozzászólás
válasz nélkül marad, mint a korpusz ilyen típusú bejegyzéseinek 76,09%-a, ennek oka
vélhetően az arculatrombolásra való reagálás értelmetlensége, továbbá hogy A megszólaló –
többek között az ismeretlenség és viszonylagos névtelenség okán – hiábavalónak tartja saját
arculatának védelmét, további építését, esetleg hogy ragaszkodik saját korábbi véleményéhez,
amelyet úgysem tudna B-vel szemben meggyőzően kommunikálni.

4. Következtetések
Az adatokból jól kitűnik, hogy van létjogosultsága egy, a megnyilatkozásnyi egységen
túlmutató, szövegtani megalapozottságú, funkcionális tipológia kidolgozásának, amelynek
alapjaira jelen dolgozatban vállalkoztam. Az egyes – általam szemantikai, szintaktikai és
pragmatikai – csoportokba és altípusaikba sorolható attitűdjelölők működéséről és hatókörük
erejéről természetesen egy nagyobb korpuszon végzett, nem csupán a válasz nélkül maradt,
lezárt (Ø) vitákat vizsgáló elemzés bizonyára többet mondana. Ugyanakkor e kutatás is
rámutatott az egyes típusok „nem tiszta” voltára, ami egyszerre veti fel a használat tényleges
mivoltának kérdését és ezzel összefüggésben a funkciómegoszlás okainak és céljainak
kérdéskörét, illetve magának a tipológiának az esetleges újragondolását is. Ennek tisztázására
jóval nagyobb korpuszra és több személy által végzett keresztannotációra lesz szükség.

Irodalom

Adam, Martin 2007. A handbook of functional sentence perspective FSP. Brno, Pedagogická
fakulta, Masarykova univerzita
Dér Csilla 2018. A szerintem véleményjelölő a magyarban. In: Gecső Tamás – Szabó Mihály
(szerk.): Egy- és többértelműség a nyelvben. Székesfehérvár – Budapest, Kodolányi János
Egyetem – Tinta Könyvkiadó. 57–60.
Firbas, Jan 1992/2004. Functional Sentence Perspective in Written and Spoken
Communication. Cambridge, Cambridge University Press
Kiefer Ferenc 2006. Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó
Kiefer Ferenc, ed. 2015. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest, Akadémiai
Kiadó
Kugler Nóra 1999. Mondattan. Magyar Nyelvőr 123/1. 88–108.
Kugler Nóra 2015. Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. Budapest, Tinta
Könyvkiadó
Mullan, Kerry 2010. Expressing opinions in French and Australian English Discourse. A
semantic and interactional analysis. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins
Nomoto, Tadashi – Matsumoto, Yuji 1996. Exploiting text structure for topic identification.
In: Proceedings of the 4th Workshop on Very Large Corpora. Copenhagen, Denmark.
101–112.
Persson, Gunnar 1993. Think in a panchronik perspective. Studia Neophilologica 65 (1). 3–8.
Schiffrin, Deborah 1987. Discourse markers. Cambridge, Cambridge University Press
Schirm Anita 2012. A hát diskurzusjelölő a televíziós vitaműsorokban. Beszédkutatás 20.
144–153.
Schirm Anita 2014. A diskurzusjelölők stilisztikai és pragmatikai megközelítése. In: Dobi
Edit – Domonkosi Ágnes – Pethő József (szerk.): Stílusról, nyelvről –
sokszínűen. Szikszainé Nagy Irma 70. születésnapjára. Debrecen, Debreceni Egyetem
Magyar Nyelvtudományi Tanszék 294–307.
Tolcsvai Nagy Gábor 2000. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára.
Magyar Nyelvőr 124/4. 494–500.
Tolcsvai Nagy Gábor 2005. Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar Nyelvőr
129/3. 348–362.

Források
Balázs János 1980. A magyar nyelv értelmező szótára. Hatodik kötet Sz – Ty. Budapest,
Akadémiai Kiadó
Beke József 2017. Arany-szótár. III. kötet N – Zs. Budapest, Anyanyelvápolók Szövetsége –
Inter
Grétsy László – Kovalovszky Miklós 1985. Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Akadémiai
Kiadó
J. Soltész Katalin – Szabó Dénes – Wacha Imre 1987. Petőfi-szótár. Budapest, Akadémiai
Kiadó